NAGY SÁNDOR

DOMBÓ

r
F O R U M KÖNYVKIADÓ
 BEVEZETŐ

S z e r é m s é g i m m á r ö t e z e r e s z t e n d ő ó t a emberlakta t e r ü l e t , m i k é n t azt a S z á v a
p a r t j á n , H r t k o v c i n á l feltárt leletek is b i z o n y í t j á k . Ennek legalsó rétege az ú j a b b
k ő k o r b ó l s z á r m a z i k ( i . e. 3000—2500), felette r é z k o r i település, melyet a bronz­
k o r és a k o r a i vaskor e m l é k e i k ö v e t n e k (hallstatti k u l t ú r a ) , erre k e l t á k majd
r ó m a i a k t e l e p ü l t e k , a legfelső r é t e g b e n pedig k ö z é p k o r i település n y o m a i
t a l á l h a t ó k : t ű z h e l y e k , k e m e n c é k , 250 c s o n t v á z a s t e m e t ő X I — X V . századi
anyaggal.
A táj t ö r t é n e t é b e n a k e l t á k megjelenése az első, v a l ó b a n nagy e s e m é n y .
I . e. 300 k ö r ü l h ó d í t o t t á k meg a k e l t á k S z e r é m s é g e t , s m i u t á n 280-ban D e l p h i -
nél a g ö r ö g ö k e l l e n é b e n vereséget szenvedtek, egyes t ö r z s e i k a S z e r é m s é g b e n
telepedtek le. A szkordiuszoknak nevezett k e l t á k h a s z n á l t á k e l ő s z ö r a vasat,
ő k k é s z í t e t t e k l á b k o r o n g segítségével é g e t e t t c s e r é p e d é n y e k e t , vertek p é n z t ,
és m u n k á l t á k meg a f é m e k e t . B e l g r á d (Singidunum) a l a p í t á s a is az ő n e v ü k h ö z
fűződik.
A r ó m a i a k i d ő s z á m í t á s u n k első s z á z a d á b a n h ó d í t o t t á k meg Szerémséget
és a l a p í t o t t á k meg S i r m i u m o t ( M i t r o v i c a ) ; innen s z á r m a z i k a S z e r é m s é g n é v is.
S i r m i u m o n kívül r ó m a i a l a p í t á s ú a D u n a p a r t j á n M a l a t a - B o n o n i a , a k ö z é p k o r i
K ő , k é s ő b b B á n m o n o s t o r , melyet ma B a n o š t o r n é v e n i s m e r ü n k . A I I . s z á z a d ­
ban S z e r é m s é g P a n n ó n i a része, a m i k o r pedig a r ó m a i a k P a n n o n i á t k é t r é s z r e
osztják, S i r m i u m székhellyel P a n n ó n i a Secunda lesz, és a r ó m a i b i r o d a l o m
h a t á r a i n a k v é d e l m é r e k é s z ü l t limes része, e r d ő k , ő r t o r n y o k , hadi utak rend­
szere. A I I I . s z á z a d t ó l kezdve S i r m i u m szerepe m i n d nagyobb, s Diocletianus
c s á s z á r idején a n é g y r é s z r e osztott b i r o d a l o m I l l y r i c u m n e v ű e g y s é g é n e k szék­
helye, a I V . s z á z a d b a n pedig a dunai front m ö g ö t t i t e r ü l e t e k f ő v á r o s a . E k k o r i -
ban tesz szert j e l e n t ő s é g r e a k e r e s z t é n y e g y h á z é l e t é b e n is, m i n t h o g y A r i u s
híveivel S z e r é m s é g b e n telepszik meg, s ö t v e n éven á t S i r m i u m az arianizmus
központja.
A I V — V . s z á z a d b a n a r ó m a i b i r o d a l o m egyik legfejlettebb, leggazdagabb
t a r t o m á n y a , s nem véletlen, hogy a k e l e t r ő l é r k e z ő n é p e k nemcsak á t v o n u l n a k
rajta, hanem h o s s z a b b - r ö v i d e b b ideig i t t meg is telepszenek. A h u n o k a keleti
g ó t o k leverése u t á n 433-ban foglalják el S z e r é m s é g e t , és A t t i l a h a l á l á i g (453)
t a r t j á k u r a l m u k alatt, a z u t á n pedig e t e r ü l e t b i r t o k l á s á é r t g ó t o k , gepidák
harcolnak. A g ó t o k e l v o n u l á s a u t á n S i r m i u m a g e p i d á k k i r á l y a i n a k székhelye,
b á r n é v l e g e s e n e k k o r i b a n a k e l e t - r ó m a i b i r o d a l o m h o z t a r t o z i k . Justinianus
c s á s z á r egyik i n t é z k e d é s e é r t e l m é b e n S z e r é m s é g e g y h á z i s z e p o n t b ó l B á c s h o z
t a r t o z o t t (De privilegiis archiepiscopi primae Iustinianae). S z e r é m s é g é r t a V I .
s z á z a d b a n g e p i d á k és l o n g o b á r d o k k ü z d e n e k . Ezekbe a harcokba avatkoznak
az avarok, a k i k n e k segítségével a l o n g o b á r d o k elfoglalják S z e r é m s é g e t , m í g
S i r m i u m o t a g ö r ö g ö k szállják meg 568-ban. A v á r o s 582-ben k e r ü l t avar k é z r e .
A z ezt k ö v e t ő é v t i z e d e k h á b o r ú i b a n az avarok u r a l m a a l á k e r ü l t n é p e k é is v o l t ,
amelyek az avar s z á l l á s t e r ü l e t e k e t k ö r n y e z ő v i d é k e k e n t e l e p ü l t e k le. A dél­
nyugat felé t a r t ó a v a r o k k a l érkeztek a s z l á v o k is, a k i k n e k szállásterületei
g y ű r ű s z e r ű é n v e t t é k k ö r ü l az a v a r o k é t , e l s ő s o r b a n a B i z á n c c a l szomszédos
t e r ü l e t e k e n . 584-ben t ö r t é k á t a b i z á n c i v é d e l m i rendszert, s e k k o r k e z d ő d ö t t
meg a szláv t ö r z s e k m e g t e l e p ü l é s e is a B a l k á n félszigeten.
S z e r é m s é g ezekben a k o r a k ö z é p k o r i i d ő k b e n is s ű r ű n l a k o t t t e r ü l e t v o l t ;
az avar b i r o d a l o m s z é t h u l l á s a u t á n , a I X . s z á z a d 30-as éveiben b o l g á r o k fog­
lalják el S i r m i u m o t és B e l g r á d o t ; I I . A d o r j á n p á p a 870-ben M e t ó d o t s i r m i u m i
p ü s p ö k k é és ezzel p a n n ó n i a i é r s e k k é nevezte k i , m i n t h o g y a s z e r é m s é g i b á c s i
püspökség területén avar-szláv, később bolgár-szláv népek éltek. Ezeket
i g á z t a le I I . Basileios b i z á n c i c s á s z á r 1014-ben, és e k k o r vált a D u n a a b i z á n c i
birodalom határfolyójává is.
A magyarok megjelenése Szerémségben a 948—952-es é v e k r e tehető.
Bíborbanszületett Konstantin császár A birodalom kormányzásáról szóló
munkájának 42. fejezetében í r a m a g y a r o k r ó l és l a k ó h e l y ü k r ő l , mondván,
hogy a „ t ü r k ö k a D u n a folyón t ú l , M o r á v i a földjén laknak, de azon innen is
a D u n a és a S z á v a f o l y ó k k ö z ö t t . . . " ( M o r a v c s i k - G y u l a f o r d í t á s a ) . Ezt bizo­
n y í t j á k a régészeti leletek is, t ö b b e k k ö z ö t t a V o j k a melletti 102 c s o n t v á z a s
h o n f o g l a l á s k o r i t e m e t ő ( D a n i c a D i m i t r i j e v i ć r é g é s z adatai szerint), a Batajni-
c á n á t a l á l t c s o n t v á z a s s í r o k I . I s t v á n k i r á l y pénzeivel. D e e r r ő l v a l l a Popin-
c i n á l t a l á l t , X . s z á z a d első feléből s z á r m a z ó arab arany d i r h e m , melyek a h o n ­
foglaláskori magyar temetők leletanyagában a tarsolylemezek darabjaival
együtt kerülnek elő.
B i z á n c n e m t u d o t t belenyugodni S z e r é m s é g elvesztésébe, és e g é s z e n a X I I .
s z á z a d végéig a b i z á n c i - m a g y a r c s a t á r o z á s o k t u l a j d o n k é p p e n S z e r é m s é g föld­
j é n j á t s z ó d t a k le, 1164-ben pedig B i z á n c n a k s i k e r ü l t é v e k r e b i z t o s í t a n i a u r a l ­
m á t felette. V i r á g z á s n a k a vidék I I I . B é l a idején i n d u l t i s m é t . A b i z á n c i
t ö r t é n e t í r ó k szerint „ M a g y a r o r s z á g l e g t e r m é k e n y e b b része a S z á v a és a D u n a
k ö z ö t t t e r ü l e l " , melyet s ű r ű n l a k o t t f ö l d n e k tartanak. Hetven év v i r á g z á s a
u t á n a t a t á r o k f ő serege 1242-ben égeti fel S z e r é m s é g e t , mely a D u n a m e n t é n ,
B u d á t , T o l n á t , B a r a n y a v á r t é r i n t v e haladt d é l felé, hogy a M o r a v a v ö l g y é b e n
t a l á l k o z z é k K á d á n seregével. A t a t á r o k elől m e n e k ü l ő n é p elrejtette kincseit,
m i k é n t azt sok, e l s ő s o r b a n I I I . B é l a e z ü s t p é n z é t t a r t a l m a z ó lelet is b i z o n y í t .
A t a t á r seregek e l v o n u l t á v a l m e g k e z d ő d ö t t az újjáépítés m u n k á j a : az e l k ö v e t ­
k e z ő s z á z a d o k b a n S z e r é m s é g i s m é t gazdag, k i t ű n ő b o r á r ó l h í r e s v i d é k , ahol
a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i viszonyok l e h e t ő v é t e t t é k m i n d a p é n z g a z d á l k o d á s k o r a i
megjelenését, m i n d a m ű v e l ő d é s i i g é n y m e g n ö v e k e d é s é t . A X V . s z á z a d b a n
e z é r t v á l h a t o t t S z e r é m s é g a m a g y a r o r s z á g i huszitizmus egyik k ö z p o n t j á v á is.

DOMBÓ

O k l e v é l e l ő s z ö r 1237-ben említi D o m b o t : a I V . B é l a a l a p í t o t t a bélakúti

(péterváradi) apátság javainak felsorolásakor a d o m b ó i kolostort mint az
apátsággal szomszédos birtokost emlegeti.
D o m b o n Szent G y ö r g y t i s z t e l e t é n e k szentelt b e n c é s a p á t s á g állt, de a for-
r á s o k emlegetik a B o l d o g s á g o s S z ű z r ő l elnevezett t e m p l o m o t is, a m i b ő l arra
k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy D o m b o n n ő i b e n c é s k o l o s t o r is volt. 1247-ben a d o m -
b ó i a p á t a p a n n o n h a l m i és pilisi a p á t o k t á r s a s á g á b a n a kalocsai és pécsi egy­
házmegyék határainak megállapítására kiküldött b i z o t t s á g tagja. A XIV.
s z á z a d elején M i k l ó s a d o m b ó i k o l o s t o r feje. V a l ó s z í n ű l e g ő az, a k i t 1309-ben
j o g b a n , b o n y o l u l t peres ü g y e k b e n j á r t a s f é r f i ú k é n t emlegetnek. Gergely a p á t r ó l
csak a n n y i t t u d u n k , hogy 1332—1335 k ö z ö t t 5,5—15 m á r k a p á p a i tizedet
fizetett. Gazdag lehetett t e h á t az a p á t s á g , hiszen j ö v e d e l m é n e k középértéke
300 aranyra t e h e t ő . 1348-ban a kalocsai é r s e k U l r i k o t szenteli d o m b ó i a p á t t á .
A X V . s z á z a d elején J á n o s az a p á t , a m i k o r is az a p á t s á g a B á c s megyei Szent
M á r t o n v á m j á n a k j ö v e d e l m é t kapja meg M a r ó t h i J á n o s m a c s ó i b á n t ó l , k i er­
r ő l 1406. j ú l i u s 2 8 - á n rendelkezett a bácsi k á p t a l a n előtt, meghagyva, hogy
maga és ősei lelki ü d v é é r t a d o m b ó i k o l o s t o r tagjai napi z s o l o z s m á j u k a t Szent
G y ö r g y tiszteletére végezzék. 1416-ban a d o m b ó i G y ö r g y a p á t , t ö b b magyar
ú r r a l e g y ü t t f o g s á g b a esik. A d o m b ó i a p á t s á g é l e t é n e k h a n y a t l á s a a t ö r ö k
megjelenésével vette k e z d e t é t , elannyira, hogy a s z á z a d d e r e k á n m á r a p á p á h o z
kellett v é d e l e m é r t f o r d u l n i a . I I . P á l p á p a 1467-ben D o m b ó v é d n ö k é v é a m u ­
r a k e r e s z t ú r i a p á t o t nevezi k i tíz e s z t e n d ő n y i i d ő r e , majd a s z e r é m i p ü s p ö k s é g h e z
csatolják. 1473-ban D o m b ó m á r a s z e r é m i p ü s p ö k v á r a , v á r n a g y a i C s e r ö g ö n
(Cserevics) hatalmaskodnak. Nyilván ekkoriban építik át a kolostort várrá,
falakkal, t á m a s z l o p o k k a l e r ő s í t v e meg a k o l o s t o r k ü l s ő falát, a nyugati o l d a l o n
pedig a kis k a p u t o r o n y is e k k o r i b a n é p ü l h e t e t t . A z á s a t á s o k s o r á n ezen a he­
lyen egy kis á g y ú is e l ő k e r ü l t .
1525. j ú l i u s 25-én I b r a h i m n a g y v e z é r serege é r k e z i k P é t e r v á r a d a l á , és h á ­
r o m napig t a r t ó o s t r o m u t á n a v á r a t elfoglalja, majd nyugat felé haladva sorra
p u s z t í t j a a v á r o s o k a t és a v á r a k a t , k ö z t ü k B á n m o n o s t o r t , C s e r ö g ö t és Ú j l a k o t .
D o m b o t harccal kellett a t ö r ö k n e k bevennie. H a r c o k r ó l vallanak az á s a t á s o k
s o r á n e l ő k e r ü l t fegyverek i s : a v á r a t ö v e z ő falakon kívül és a s á n c á r o k b a n
sok számszeríjas nyílvessző k e r ü l t e l ő ( 1 . k é p ) (ilyeneketa t ö r ö k ö k nem hasz­
n á l t a k ) , de e l ő b u k k a n t egy magyar szablya, (2. k é p ) t ö b b ú g y n e v e z e t t c s i k ó -
zabla (3. k é p ) és egy feszítőzabla is (4. k é p ) , m í g az á g y ú a k a p u t o r o n y l ő r é -
se előtt állt. (5. k é p ) és á g y ú g o l y ó k (6. 7. k é p ) . K e r e k a b l a k ü v e g - t ö r e d é k e k ,
megszenesedett g e r e n d á k , sok h a m u vallanak a r r ó l , hogy az o s t r o m idején,
vagy azt k ö v e t ő e n a d o m b ó i v á r leégett. A t ö r ö k i d ő k b e n is l a k o t t k ö z s é g volt,
egy i d ő b e n a p é t e r v á r a d i Hajvaz a g á n a k fizették a lakosok az a d ó j u k a t (8. k é p ) .
A t ö r ö k kiűzését k ö v e t ő k a r l ó c a i b é k e s z e r z ő d é s (1699) é r t e l m é b e n a bécsi
h a d i t a n á c s a d ó m b ó l v á r l e r o m b o l á s á t is vállalta, á m csak 1792-ben robban­
t o t t á k be a v á r megmaradt falait, a l a k o s s á g pedig v é d e t t e b b helyre k ö l t ö z ö t t .
A X V I I — X V I I I . s z á z a d b a n így t e l e p ü l t Rakovac falu és é p ü l t g ö r ö g k e l e t i k o ­
lostor. A v á r r á á t a l a k í t o t t egykori k o l o s t o r n a k viszont nyoma veszett, b e n ő t t e
a fű, a v a d r ó z s a , a k ö k é n y , a szeder és a som. Csak a falu n é p e emlegette
gradina szó ő r i z t e e m l é k é t .

A DOMBÓI ÁSATÁSOK

A t ö r ö k kiűzése u t á n é p ü l t Rakovac és kolostora a D u n á t ó l 4 k i l o m é t e r ­

nyire a hegyek k ö z ö t t fekszik. Ezt é g e t t é k fel az u s z t a s á k a I I . v i l á g h á b o r ú
idején. A h á b o r ú u t á n azonban nem a régi h e l y é n é p ü l t fel az új Rakovac
1946—1947-ben, hanem a D u n a - p a r t o n , azaz a k ö z é p k o r i D o m b ó t e r ü l e t é n .
Egyik u t c á j a lenne a D o m b ó ( D u m b o v o ) patak v ö l g y é b e n , a m á s i k része
a hegyoldalon. A falu k é t részét ö s s z e k ö t ő ú t m e n t é n van az iskola, s vele
szemben a G r a d i n á n a k nevezett, b o z ó t t a l s ű r ű n b e n ő t t t e r ü l e t , ahol r ó m a i
téglákból épült falmaradványok látszottak, s ennek a l a p j á n m é g 1962-ben is
római erődként tartották számon. A figyelmesebb vizsgálatok 1963-ban
azt is j e l e z t é k , hogy a r ó m a i t é g l á k k a l együtt árpádkori p o l y v á s t é g l á k is
vannak a falakban, ami k é t s é g t e l e n n é tette, hogy k ö z é p k o r i r o m o k r ó l van s z ó .
A rendszeres á s a t á s o k 1963-ban k e z d ő d t e k , s r ö v i d i d ő alatt k i d e r ü l t , hogy
széles k ö z é p k o r i v á r f a l a k vannak a föld alatt. A k ő f a r a g v á n y o k a l a p j á n pedig
r é g e b b i k u l t ú r á k m e g l é t é r e is k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k . A k u t a t á s o k szerény k ö r ü l ­
m é n y e k k ö z ö t t , 4—5 m u n k á s s a l , 1964 és 1966 k ö z ö t t folytak, melyekkel p á r ­
huzamosan t ö r t é n e t i és levéltári k u t a t á s o k a t is v é g e z t ü n k . így vált l e h e t ő v é ,
hogy a G r a d i n á t a d o m b ó i a p á t s á g g a l a z o n o s í t s u k , és t ö r t é n e t é t a r e n d e l k e z é ­
s ü n k r e á l l ó f o r r á s o k és a feltárt anyag a l a p j á n v á z o l j u k , azzal, hogy m á i g
sem j u t o t t u n k el a t e m p l o m belső szintjéig és a feltételezhetően létezett é p ü l e ­
tekig. A z eddigi k u t a t á s o k során f e l t á r t u k a v á r v é d ő f a l á n a k k ü l s ő részét,
melynek r ó m a i t é g l á k b ó l é p ü l t m a r a d v á n y a i v a l ó j á b a n egy g ó t stílusú t e m p l o m
falát a l k o t t á k . Ez a X I I I . s z á z a d v é g é n vagy a X I V . s z á z a d elején é p ü l t . M a ­
g a s s á g a m a is h á r o m m é t e r . 1970-ben s i k e r ü l t a g ó t stílusú t e m p l o m északi
f a l á v a l p á r h u z a m o s a n f u t ó , r o m á n stílusú t e m p l o m n a k a falát is feltárni. K ü l s ő
részét egy tégla szélességben v a k o l t t é g l á k a l k o t j á k , a k ö z e p é t pedig s z á r a z ,
v a k o l a t l a n f a l t ö r m e l é k képezi. M i v e l ez a fal k i akart d ő l n i , e z é r t m á r a k ö z é p ­
k o r b a n k é t helyen 2,7 m é t e r széles és 3 m é t e r h o s s z ú k ő f a l l a l t á m a s z t o t t á k meg.
E r o m á n stílusú t e m p l o m f a l nyugati részét teljesen l e r o m b o l t á k . A keleti fal
félköríves a p s z i d á v a l v é g z ő d i k , és ö s s z e é p ü l t a g ó t s t í l u s ú t e m p l o m a p s z i d á -
j á v a l . A r o m á n stílű t e m p l o m f a l belső o l d a l á n a v a k o l a t o t é p e n t a l á l t u k , egyes
helyeken pedig al secco m ó d o n k é s z ü l t faldíszek n y o m a i r a b u k k a n t u n k (9.
k é p ) . Ezeket a V a j d a s á g i Műemlékvédelmi Intézet konzerválta. E falakat
k í v ü l r ő l 5 0 x 3 0 cm-es t á m o s z l o p o k t a r t o t t á k , e g y m á s t ó l 2,5 m é t e r e s t á v o l ­
s á g b a n . Ezeken a pilasztereken fehér m é s z k ő b ő l faragott p a l m e t t á s és ember­
fejes o s z l o p f ő k á l t a k . A két templomfal közötti távolság 1 méter. A g ó t
stílusú t e m p l o m északi falán k í v ü l r ő l v a k o l a t n y o m a i r a nem b u k k a n t u n k , m í g
a r o m á n stílusú t e m p l o m f a l k í v ü l is belül is v a k o l t volt. A g ó t stílusú t e m p l o m
o l t á r á n a k déli oldala alatt m e g t a l á l t u k a r o m á n k o r i k ö z é p s ő és déli m e l l é k -
apszida részeit, illetve a félköríves a p s z i d á k v é g z ő d é s e i t ( l O . k é p ) . M é r é s e i n k
szerint a g ó t stílusú t e m p l o m b e l s ő m é r e t e i a k ö v e t k e z ő k : hossza 32 m é t e r ,
szélessége 10 m é t e r , a szentélyé 8 m é t e r ( 1 1 . k é p ) . Nincs m é g f e l t á r v a a nyugati
b e j á r a t , s az á t é p í t é s e k m i a t t a t o r n y o k fekvése sem v i l á g o s m é g . Ellenben
a t e m p l o m déli b e j á r a t a m á r n a p v i l á g r a k e r ü l t , i t t egy s z é p oszloptalapzatot is
t a l á l t u n k (12. k é p ) .
 DOMBÓ TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI L E L E T E K TÜKRÉBEN

A d o m b ó i k o l o s t o r t ó l 300 m é t e r r e északi i r á n y b a n egy k o r a v a s k o r i , ovális

a l a k ú f ö l d v á r állt, melynek á t m é r ő j e 2 0 0 x 1 5 0 m é t e r volt. Ezen a t e r ü l e t e n
ma h á z a k és utcák vannak, a kertekben a föld felszínén m é g most is találni
k o r a v a s k o r i , r ó m a i i d ő k b ő l s z á r m a z ó és k ö z é p k o r i e d é n y t ö r e d é k e k e t . D o m b ó
t e h á t a k o r a v a s k o r t ó l kezdve l a k o t t t e r ü l e t v o l t , s egyik v i r á g k o r a a r ó m a i
i d ő k b e n lehetett, a m i k o r a limes r é s z e k é n t l ó g i ó s o k t a n y á z t a k földjén. Ezt
b i z o n y í t j a a k o l o s t o r t ó l nyugatra és keletre h ú z ó d ó r ó m a i fal, a h á z a k pincéjé­
ben feltárt r ó m a i v í z v e z e t é k c s ö v e k , a rossz m i n ő s é g ű t é g l á b ó l k é s z ü l t s í r o k
(13. k é p ) . D e m á r 1909-ben e l ő k e r ü l t e k egy gepida harcos s í r m e l l é k l e t e i : ezüst
f i b u l a ; k o v á c s o l t a c é l k a r d bronz m a r k o l a t g o m b b a l ; e z ü s t v e r e t ű , egyik olda­
l á n aranyozott és b o r d á z o t t k a r d h ü v e l y ; k é t bronz ö v c s a t , k ö z ü l ü k az egyik
e z ü s t ö z ö t t . Ezeket V I . s z á z a d i a k n a k m i n ő s í t h e t ü n k (Régészeti M ú z e u m , Z á g ­
ráb). A z újvidék-beocsini országút dombói szakasza m e n t é n viszont V I I I .
s z á z a d i c s o n t v á z a s s í r o k k e r ü l n e k felszínre, a m á s o d i k avar p e r i ó d u s e m l é k e i ­
k é n t . Ilyen s í r m e l l é k l e t a t é g l a l a p a l a k ú griffes bronz ö v v e r e t (14. k é p ) , egy
t r a p é z a l a k ú bronz ö v c s a t , egy harci fokos (15. k é p ) , egy k o p j a (16. k é p ) és
üvegpasztából készült b ü t y k ö s gyöngyök. E V I I I . századi sírmező nagyságát
m e g á l l a p í t a n i nem s i k e r ü l t , m i n t h o g y az é p í t k e z ő l a k o s s á g g y a k r a n nem jelenti
be, hogy s í r o k r a b u k k a n t . C s u p á n a s í r m e z ő h o s s z á r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k : k b .
300 m é t e r r e tehető.
1963-ban a d o m b ó i k o l o s t o r t e m p l o m t ó l alig 50 m é t e r r e egy 30 sírból álló
t e m e t ő k e r ü l t felszínre. I n n e n e z ü s t és b r o n z S v é g ű h a j k a r i k á k (17. k é p )
s egy m á r v á n y kereszt (18. k é p ) k e r ü l t e k e l ő , melyeket X I . s z á z a d i a k n a k kell
t a r t a n u n k . K ö z é p k o r i az a d o m b ó i k o l o s t o r t ó l k b . 2 km-re, a hegyoldalban
t a l á l t 2,10 m é t e r széles, r ó m a i és á r p á d k o r i p o l y v á s t é g l á k b ó l é p í t e t t fal is,
mely egy nagyobb é p ü l e t része lehetett. H a s o n l ó k é p p e n k ö z é p k o r i , és v a l ó ­
színűleg a B o l d o g s á g o s S z ű z r ő l elnevezett n ő i b e n c é s k o l o s t o r helyét jelzi
a feltárt t e m p l o m t ó l 200 m é t e r r e t a l á l h a t ó f a l m a r a d v á n y , melyet eddig anyagi­
ak h i á n y á b a n feltárni n e m t u d t u n k . A helyi l a k o s s á g ezt a t e r ü l e t e t K l i s a d ű l ő
nek, az é p ü l e t r o m o k helyét pedig C r k v i n á n a k nevezi. A z ilyen j e l l e g ű n é v a d á s ­
ról í r t a I v á n y i I s t v á n t ö r t é n é s z : a klisa s z ó a „ t ö r ö k h ó d o l t s á g k o r á b a n eccle-
sia, eklézsia (azaz t e m p l o m ) s z ó b ó l s z á r m a z h a t o t t és e g y é r t e l m ű a t e m p l o m ­
hely e l n e v e z é s s e l ; n a g y o b b r é s z t oly helyeket j e l ö l n e k vele, amelyekben hajdani
é p ü l e t r o m o k t a l á l t a t n a k , melyeket e g y k o r i t e m p l o m n a k t a r t a szerb l a k o s s á g . "
P r ó b a á s a t á s u n k is ezt látszik b i z o n y í t a n i , m i n t h o g y a felszínre k e r ü l t t ö r m e l é ­
kek k ö z ö t t p a l m e t t á s díszítésű f a r a g v á n y o k darabjai k e r ü l t e k e l ő . Ilyen az az
o s z l o p f ő is, amely D o m b ó r ó l k e r ü l t , k ö z v e t l e n ü l a f e l s z a b a d u l á s u t á n , a m i t r o -
vicai m ú z e u m b a (56. k é p ) .
1963-ban k e r ü l t felszínre, nem messze a k o l o s t o r t ó l , a d o m b ó i leletek egyik
l e g é r d e k e s e b b j e : egy ö t v ö s m ű h e l y e l á s o t t kincse. A t i z e n h é t d a r a b b ó l álló
bronz lelet v á s z o n b a v o l t g ö n g y ö l v e , a m i t a z ö l d b r o n z o x i d á t i t a t o t t és így
nem r o t h a d t el. Bizánci stílusú ö n t ö t t és p r é s e l t d o m b o r m ű v e k r ő l van s z ó ,
melyek - h á r o m kivételével - f o g a d a l m i - á l d o z a t i i k o n o k . H á r o m különböző
n a g y s á g ú i k o n az O l t a l m a z ó I s t e n s z ü l ő t egyforma k á n o n i t e s t t a r t á s b a n á b r á ­
zolja: M á r i a a t r ó n o n ül, k a r j á n a kis J é z u s . A h á r o m k ö z ü l k é t i k o n n a k kerete
is van. A legkisebb (19. k é p ) és a legnagyobb (20., 2 1 . k é p ) i k o n k e r e t é n e k sima
felületén g ö r ö g n y e l v ű , Krisztus és M á r i a beszélgetését t a r t a l m a z ó s z ö v e g o l ­
v a s h a t ó . A negyedik i k o n o n a „ H e l y e t t e s í t ő " ( K é p v i s e l ő ) I s t e n s z ü l ő k é p e v a n
(22. k é p ) , melynek k e r e t é n az a m a z o k é v a l azonos g ö r ö g s z ö v e g o l v a s h a t ó :

- Mit kérsz anyám?

- Üdvösséget az embereknek.
- Haragra bőszítettek engem.
- Könyörülj rajtuk, fiam.
- De nem térnek meg.
- Uram, mentsd meg őket.
- Kegyelemből megváltást nyernek.
(Karsay Orsolya f o r d í t á s a )
 Az ötödik ikon ugyancsak négyszegletes ö n t ö t t bronzlap, kerettel, mely
Krisztus P a n t o k r a t o r t t r ó n o n ülve, á l d á s r a emelt kézzel á b r á z o l j a (23. k é p ) .
A h a t o d i k keret nélküli bronzlap Szent M i k l ó s (Nikolaosz) és Szent Vazul
(Vaszileosz) alakjával (24. k é p ) . Préselt v é k o n y és h o s s z ú k á s , keret nélküli
bronz lap a hetedik i k o n , melyen Szent Prokopiusz alakja l á t h a t ó (25. k é p ) .
A nyolcadik i k o n Szent Panteleimon m e l l k é p é t á b r á z o l ó kis kerek ö n t ö t t bronz
medailon (26. k é p ) , a kilencedik i k o n is ö n t ö t t lap Szent G y ö r g y (Georgiosz)
keretes m e l l k é p é v e l . A szent p á n c é l i n g b e n , bal k e z é b e n pajzzsal, j o b b k e z é b e n
k o p j á v a l l á t h a t ó (27. k é p ) . K e r e t é n e k g ö r ö g n y e l v ű felirata van, ennek magyar
f o r d í t á s a így hangzik:

Sokat szenvedő vértanú! Szolgád ezüstből készítette el képmásodat. Hiszem,

(hogy ez a k é p ) sok áldást szerez a földnek. Amen.
(Karsay Orsolya f o r d í t á s a )

A tizedik t á r g y lovas harcos o r o s z l á n n a l folytatott k ü z d e l m é t á b r á z o l ó kerek

medailon (28. k é p ) . A tizenegyedik i n d a s z e r ű m i n t á v a l díszített, nyelv a l a k ú ,
h o s s z ú k á s préselt v é k o n y bronzlemez (29. k é p ) , m í g az u t o l s ó szimbolikus
á l l a t a l a k o k a t i n d a d í s z e k k ö z ö t t á b r á z o l ó v é k o n y bronzlemezbe préselt fríz
(30. k é p ) .
Ez a lelet k é t s é g t e l e n ü l egy g ö r ö g ö t v ö s m ű h e l y e l á s o t t é r t é k e s mintadarabjait
tartalmazza. A figyelmesebb vizsgálat az i k o n o k r ó l k i d e r í t e t t e , hogy a szentek
á b r á z o l á s á b a n f e l t ű n ő egyezés v a n : Szent G y ö r g y , Szent Panteleimon és Szent
Prokopisz kifejezéstelen a r c v o n á s a i k ö z ö t t alig van k ü l ö n b s é g , ugyanannak a
k é z n e k g y a k o r l o t t m u n k á j a m i n d a h á r o m . K i l é t ü k r ő l vagy a b e v é s e t t feliratok,
vagy a k e z ü k b e n t a r t o t t t á r g y a k t á j é k o z t a t n a k . A z e g y k o r i mesternek j ó ö n t ő ­
m i n t á i v o l t a k , az ö n t v é n y e k e t azonban cizellálással u t á n a d o l g o z t á k , és bevés­
t é k a s z ü k s é g e s feliratokat. J e l l e m z ő , hogy az I s t e n s z ü l ő t á b r á z o l ó i k o n csi­
szolatlan maradt (20. k é p ) , m í g a m á s i k I s t e n s z ü l ő i k o n j á n a k (22. k é p ) k i d o l ­
g o z á s a gondos. A p r é s e l t t á r g y a k b ó l viszont arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy
a p r é s e l ő m i n t á k k i d o l g o z á s a f i n o m v o l t , á m a p r é s e l t t á r g y a k a t is csizellálni
kellett.
N e m e l l e n t m o n d á s azonban a Szent G y ö r g y i k o n felirata ( „ S z o l g á d e z ü s t b ő l
készítette el k é p m á s o d . . . " ) és az i k o n bronza, m i k é n t azt Franjo Barišić
állítja, a k i a felirat e m o n d a t á t az e z e k r ő l í r o t t t a n u l m á n y á b a n homályosnak
tartja. A r r a kell ugyanis g o n d o l n u n k , hogy ezek a bronztárgyak tulajdonkép­
pen az ö t v ö s m ű h e l y m i n t a p é l d á n y a i lehettek, de az sem v a l ó s z í n ű t l e n feltevés,
hogy ezek a bronzban maradt i k o n o k m é g e z ü s t ö z é s r e v á r t a k . H o g y a m ű h e l y ­
ben e z ü s t ö z é s f o l y h a t o t t , a b b ó l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy az egyes d a r a b o k o n
e z ü s t cseppek n y o m a i maradtak meg, m i n t p l . a 20., 30. k é p e n , melynek h á t l a p ­
j á n is r á c s ö p p e n t e z ü s t n y o m o k vannak, sőt a p r é s e l t fríz h á t l a p j á r a c s ö p p e n t
e z ü s t a p r é s e l é s r e p e d é s e i n a m á s i k oldalra is átfolyt. V a l ó j á b a n t e h á t r é s z b e n
félkész t á r g y a k r ó l , r é s z b e n nem sikerült p é l d á n y o k r ó l és ö n t v é n y e k r ő l , rész­
ben pedig az ö t v ö s m e s t e r m i n t a p é l d á n y a i r ó l van s z ó , ami azt is jelenti, hogy
a kész i k o n o k e z ü s t ö z ö t t e k lehettek.
M e g k e l l m é g j e g y e z n ü n k , hogy ezek az i k o n o k nemcsak görög nyelvű
f e l i r a t a i k k a l jelzik b i z á n c i e r e d e t ü k e t , hanem azzal is, hogy az á b r á z o l t szentek
jellegzetesen a keleti k e r e s z t é n y e g y h á z szentjei. K e l e t k e z é s i i d e j ü k a X I I .
század, s Dombon való felbukkanásukat a magyar-bizánci kapcsolatok,
S z e r é m s é g t ö r t é n e l m i m ú l t j a és a keleti k e r e s z t é n y e g y h á z n a k a kereszténység
terjesztésében kifejtett úttörő munkája magyaráz. K ü l ö n figyelmet érdemel
a Szent G y ö r g y - i k o n . I t t Szent G y ö r g y a f ö l m ű v e l é s v é d ő s z e n t j e , á m az is
f e l t ű n ő , hogy a X I I I . s z á z a d i b e n c é s e k d o m b ó i t e m p l o m u k a t Szent G y ö r g y
tiszteletének s z e n t e l t é k . K ü l ö n b e n a d o m b ó i ötvöslelet p á r h u z a m a i t elefánt­
csont f a r a g v á n y o k o n f e d e z h e t j ü k fel, m i t ö b b , a D o m b o n e l ő k e r ü l t e k is tulaj­
donképpen csontfaragványok másolatai.
Á s a t á s a i n k s o r á n k ő f a r a g v á n y t egykori r e n d e l t e t é s i h e l y é n csak egy esetben
t a l á l t u n k : a g ó t stílusú kolostor b e j á r a t á t (31. k é p ) , m í g a csúcsíves a j t ó b o l t o z a t
egy részét k é s ő b b a b e j á r a t e l ő t t t a l á l t u k meg. A t ö b b i f a r a g v á n y r a m á s o d l a g o s
helyén, falakba é p í t v e b u k k a n t u n k . I l y e n a g ó t stílusú t e m p l o m a p s z i d á j á n a k
f a l á b a n (32. k é p ) a p a l m e t t á s pilaszter oszlopfeje, egy m á s i k , t u l i p á n o s d í s z ű
fríz a kolostorfalba épült (33. k é p ) . M i n d a k e t t ő a falak k ü l s ő részén van, de
t ö b b e t m a g á b ó l a falból e m e l t ü n k k i . Egy m ű v é s z i f a r a g á s ú fehér márványból
készült p a l m e t t á s díszítésű függőleges fríz a fal tetején k e r ü l t n a p f é n y r e egy
tavaszi napon, m i u t á n a téli fagyok a habarcsot r ó l a felszívták. (34. k é p ) .
A l e g r é g i b b faragott k ő a g ó t stílusú t e m p l o m s z e n t é l y é n e k l e r o m b o l t déli
falából k e r ü l t e l ő . Ez egy I V . V . s z á z a d b e l i r ó m a i p á r k á n y k ő része (35. k é p ) .
M i n t h o g y m e g t a l á l t u k a r é g e b b i , r o m á n k o r i h á r o m h a j ó s bazilika alapfalait,
feltételezhetően f e l t á r h a t ó lesz egy V . s z á z a d i r ó m a i é p ü l e t alapja is, hiszen az
e l ő k e r ü l t p á r k á n y k ő t ö r e d é k nem katonai é p ü l e t e t d í s z í t h e t e t t , hanem vagy
r ó m a i , vagy ó k e r e s z t é n y t e m p l o m b a n állhatott.
A m á s o d l a g o s a n b e é p í t e t t f a r a g v á n y o k nem egységes stílust jeleznek, s nem
is egy i d ő b e n k é s z ü l t valamennyi. A díszítések m o t í v u m a i a l a p j á n k é t csoportra
oszthatjuk ő k e t : szalagfonatos és p a l m e t t á s f a r a g v á n y o k a t különböztethetünk
meg. M i n d a k é t csoport eredete a k é s ő a n t i k , az ó k e r e s z t é n y , illetve a n é p ­
v á n d o r l á s k o r á b a n y ú l i k vissza, amely egy egységes, S z e r é m s é g r e j e l l e m z ő
stílus b ö l c s ő j e volt. A m o t í v u m o k alapelemeit tekintve, k i a l a k u l á s u k n y o m o n
kísérhető a népvándorlás k o r á n a k művészetében, Bizánciban pedig keleti,
p o s t s z a s z a n i d a - e l ő á z s i a i elemekkel v a l ó ö t v ö z ő d é s é t figyelhetjük meg. Ezek
a l k o t t á k azt az alapot, amelyre az avar, szláv, frank, g e r m á n , b o l g á r és magyar
díszítőelemek épültek. Tükrözik ezt a D o m b o n e l ő k e r ü l t faragványok is,
amelyeknek az a j e l l e m z ő j ü k , hogy b e n n ü k az egyes m ű v é s z e t i i r á n y o k nem
keveredtek, hanem e g y m á s mellett jelentek meg. E z é r t t a l á l u n k m i n d szalagfo­
natos, m i n d p a l m e t t á s elemeket D o m b o n is. A szalagfonatos díszítések a I X .
századi Itáliában tűntek fel, s innen D a l m á c i á n k e r e s z t ü l j u t o t t a k el hoz­
z á n k . V i d é k e i n k e n a h á r o m t a g ú h u r k o l t s z a l a g f o n a t ú díszítés a X I . s z á z a d i g
v i r á g z o t t , és t u l a j d o n k é p p e n a r o m á n k o r t e l ő z t e meg. M e g t a l á l h a t ó E u r ó p a
és a K ö z e l - K e l e t művészetében egyaránt. Szerémségben a román korban
vegyesen jelenik meg a p a l m e t t á s díszekkel.
A szalagfonatos f a r a g v á n y o k k ö z ü l D o m b o n egy fehér m á r v á n y l a p d o m b o r ­
m ű a l e g r é g i b b , melynek r e n d e l t e t é s e egyelőre nem eléggé v i l á g o s . L e h e t s é g e s ,
hogy s z e n t é l y e l z á r ó lap v o l t (36. k é p ) . D í s z í t é s e h á r o m t a g ú , széles szalag,
amelynek k ö z é p r é s z é t k é t keskeny sáv fogja k ö z r e , ezért a h á r o m r é s z r e tagolt
sáv k ö z é p s ő része szélesebb. A z ilyen m e g o l d á s jellegzetesen b i z á n c i ízlésre
v a l l , ellenben a s z ő l ő f ü r t ö k és az i n d á s levelek rajta k é s ő r ó m a i k o r i eredetre
m u t a t n a k . I t t a r ó m a i és a bizánci stíluselemek k e v e r e d é s é t figyelhetjük meg
tehát.
A d o m b ó i szalagfonatos leletek k ö z ü l kiemelkedik k é t h á r o m t a g ú h u r k o l t
szalagfonatú, nagy szemcséjű fehér márványból faragott dombormű (37.
38. k é p ) , v a l a m i n t egy fehér m é s z k ő b ő l faragott t ö r e d é k . M i n d a h á r o m nega­
tív d o m b o r m ű (relief eu ereux): a m i n t á k a b e m é l y í t e t t alap révén k a p j á k meg
p l a s z t i k u s s á g u k a t . Egy fehér m é s z k ő b ő l faragott h á r o m t a g ú szalagdísz t ö r e ­
d é k e k é n t (39. k é p ) maradt fenn. A két k ö r ö s szalag k ü l s ő h u r k a v á l t a k o z i k
szintén háromtagú szalagszerű négyzetekkel. Jellemző erre a dombormű-
t ö r e d é k r e , hogy m o t í v u m a i n a k p á r h u z a m a i az Adriai-tenger p a r t j á n b u k k a n ­
nak fel, egy I X . s z á z a d i pontos m á s a pedig K o t o r b a n t a l á l h a t ó . H á r o m t a g ú
h u r k o l t szalagfonat díszít k é t fehér m é s z k ő l a p o n készült d o m b o r m ű t ö r e d é k e t
(40. k é p ) . A nagyobbik bal o l d a l á n egy halfej, a j o b b o n pedig egy r a g a d o z ó
m a d á r t o l l a i és a n y ú l h á t á b a v á j ó d ó k a r m a l á t h a t ó . A kisebbik t ö r e d é k e n
h á r o m t a g ú szalagkeretben egy kis m a d á r látható.
Ezek a szalagfonatos faragványok D o m b o n Szerémség bolgár fennhatósá-
s á g á n a k idején k é s z ü l t e k , és i s m é t csak e t e r ü l e t e k oly gazdag és v á l t o z a t o s
t ö r t é n e l m i m ú l t j á r a figyelmeztetnek. F e l t e h e t ő , hogy ez a I X . s z á z a d b a n , M e ­
t ó d p ü s p ö k s é g e idején ú j a b b l e n d ü l e t e t k a p o t t k e r e s z t é n y s é g h a t á s á t is t ü k ­
rözi.
A d o m b ó i á s a t á s o k s o r á n a l e g t ö b b feltárt f a r a g v á n y p a l m e t t á s díszítésű.
Ez a d í s z í t ő m o t í v u m a postszaszanida o r n a m e n t u m o k k é s ő - g ö r ö g , k o p t és
b i z á n c i t o v á b b é l é s e k é n t m á r a V I . s z á z a d t ó l kezdve f e l b u k k a n . S z e r é m s é g b e n
B á n m o n o s t o r o n és D o m b o n a X I . s z á z a d b a n szalagfonatos motívumokkal
vegyesen t ű n i k fel. Ezt a j e l e n s é g e t azzal lehet m a g y a r á z n i , hogy errefelé a pal­
m e t t á s díszt egy ú j , k e l e t r ő l é r k e z ő n é p , a magyar hozta m a g á v a l , s ez kevere­
d i k az i t t t a l á l t szalagfonatos díszítési s z o k á s s a l .
A D o m b o n találtak közül kiemelhetjük azt a fehér m á r v á n y b ó l készült
p a l m e t t á s t ö r e d é k e t ( 4 1 . k é p ) , amelynek mesteri f a r a g á s a h á r o m t a g ú szalag-
fonat és palmetta (életfa) k o m b i n á c i ó j a . V a l ó s z í n ű l e g k a p u b é l l e t h e z t a r t o z o t t
egy féloszlop l á b a z a t (12. k é p ) . F e l s ő részét h á r o m t a g ú szalagfonat, illetve
motring-fonat díszíti. A l s ó részén i n d a d í s z e s fríz fut. Ennek az i n d a d í s z n e k
a párhuzamát a magyar h o n f o g l a l á s k o r i tarsolylemezdíszeken fedezhetjük
fel. A z o n o s ezzel a dísszel a m e z ő z o m b o r i karperec p á n t j á n k a n y a r g ó palmetta-
leveles inda, a k ö z ö t t ü k m u t a t k o z ó különbség viszont anyaguk ( k ő , f é m )
természetéből adódik.
A d o m b ó i p a l m e t t á s f a r a g v á n y o k z ö m e a r o m á n stílus f é n y k o r á b a n , a X I I .
s z á z a d b a n készült. K é t s é g t e l e n az ilyen f a r a g v á n y o k keleti eredete és a hon­
f o g l a l á s k o r i magyar f é m m ű v e s s é g g e l v a l ó kapcsolata, á m fontos k é r d é s ugyan­
a k k o r , hogyan vált az eredetileg f é m m ű v e s dísz é p ü l e t p l a s z t i k á v á . Nyilván­
v a l ó a n a faépítészet kínálja a k e t t ő k ö z ö t t i ö s s z e k ö t ő kapcsot. Ezt b i z o n y í t j a
a szalagfonatos díszítések t ö r t é n e t e is. A d a l m á c i a i s z a l a g f o n a t r ó l értekezve
L j . K a r a m a n kizárja annak l e h e t ő s é g é t , hogy D a l m á c i á b a n a faépítészet is
h a s z n á l t volna szalagfonatot. N e m r é g e n azonban a zadari Szent D o n a t temp­
l o m k o n z e r v á l á s a s o r á n egy emeleti befalazott ajtó b o n t á s a k ö z b e n k é t t ö l g y ­
fa g e r e n d á r a akadtak, amelyeket szalag-, illetve m o t r i n g f o n a t díszített, piros,
fekete és s á r g a s z í n ű festés n y o m a i v a l . így a z u t á n lezárult egy sokat v i t a t o t t
k é r d é s . H a s o n l ó f o l y a m a t j á t s z ó d h a t o t t le a magyar h o n f o g l a l á s k o r i fémmű­
vesség d í s z í t m é n y e i v e l is: a p a l m e t t á s m o t í v u m megvolt ugyan a t e x t í l i á k o n
és a f a é p í t é s z e t b e n is, de a szerves anyagok elrohadtak, és csak a fém és a k ő
maradt meg.
A dombói románkori t e m p l o m ledőlt északi hosszanti fala m e n t é n hat
pilaszter oszlopfejet á s t u n k k i (42. k é p ) . K ö z ü l ü k négyet csak p a l m e t t á s m o t í ­
v u m o k d í s z í t e n e k (43., 44., 45. k é p ) , k e t t ő n emberalak l á t h a t ó . A z egyiknek
j o b b és bal o l d a l á n p a l m e t t á s f a r a g v á n y van (46., 47. k é p ) , elöl k é t ember feje
l á t h a t ó . (48. k é p ) . A d o m b o r m ű sima, b o r o t v á l t , széles a r c ú , f e l t ű n ő j á r o m -
c s o n t ú , h a j a d o n f ő s , m o n g o l t í p u s ú embereket á b r á z o l n a k . A m á s o d i k pilaszter
oszlopfőjén egy ember felsőteste l á t h a t ó , k é t kezével egy kos s z a r v á t fogja.
A z oszlopfő sarkain kosfej l á t h a t ó , oly m ó d o n , hogy a l e g ö r b ü l ő szarvak k é t
o l d a l o n és k ö z é p ü t t g ö m b ö l y ö d n e k le. F e l t é t e l e z h e t ő e n J é z u s t , a j ó p á s z t o r t
á b r á z o l j á k (49. k é p ) . A t e m p l o m déli f a l á n á l is k i á s t u k k é t pilaszter o s z l o p f ő ­
j é t . A z egyiket ugyancsak p a l m e t t á s m o t í v u m díszíti, a m á s i k o n elöl egy gro­
teszk emberalak l á t h a t ó , a k i kezével kosszarvat ragad meg. A z o s z l o p f ő a l s ó
részén k é t g ö r ö g kereszt l á t h a t ó . A j o b b és a bal o l d a l o n a p a l m e t t á k j ó l
láthatók, m í g az emberalak megrongálódott.
Egy p a l m e t t á s p á r k á n y k ő (50. k é p ) v a l ó s z í n ű l e g s a r o k k ő k é n t s z o l g á l h a t o t t ,
mert k é t oldala van csak megfaragva. D í s z í t é s e : i n d a s z e r ű e n futó h á r o m t a g ú
szalagfonat p a l m e t t á s levelekkel. A k ő s z ü r k e , rossz m i n ő s é g ű , s z e m c s é s m é s z ­
k ő . A hosszabbik oldala k ö z e p é n a d o m b o r m ű m e g s é r ü l t , k ö z é p s ő része h i á n y ­
zik. Egy t ö r e d é k e t (57. k é p ) vízszintes i r á n y b a f u t ó p a l m e t t á s fríz díszít. A n y a g a
j ó m i n ő s é g ű m é s z k ő . T a l á l t u n k h á r o m o s z l o p f ő t (52, 53, 54. k é p ) k ö z ö s j e l l e m ­
z ő j ü k , hogy a p a l m e t t á k életfát á b r á z o l n a k . V a n egy t é g l a l a p a l a k ú vállkő
(55. a, b , c, d k é p ) , melynek h á r o m o l d a l á n egyforma p a l m e t t á s k o m p o z í c i ó
van. K ö z é p e n a t é g l a l a p a l a k ú m e z ő t sarkain n é g y palmetta fogja k ö z r e . Ezek­
t ő l eltér a hosszabbik o l d a l o n l á t h a t ó k o m p o z í c i ó . I t t a k ö z é p s ő palmettát
m e d a i l o n s z e r ű e n h á r o m t a g ú , négy helyen h u r k o l t szalag fogja k ö r ü l . Mesteri
f a r a g v á n y egy p a l m e t t á s t ö r e d é k is (34. k é p ) .
E l ő k e r ü l t e k olyan f a r a g v á n y - t ö r e d é k e k is, amelyeket sem a szalagfonatosok,
sem a p a l m e t t á s o k c s o p o r t j á b a nem sorolhatunk. Ezek a k ö v e t k e z ő k : Egy
nem eléggé világos r e n d e l t e t é s ű m é s z k ő l a p t ö r e d é k e . L e h e t s é g e s , hogy s í r f e d ő ­
lap v o l t . F e l s ő részét széles keret zárja le, alatta k ö z é p ü t t kereszt, rajta a fel­
feszített J é z u s , á m v a l ó j á b a n csak a kezek vannak a kereszthez szegezve, J é z u s
alakja egy i o n o s z l o p f ő n áll. A j o b b o l d a l o n e s k ü r e emelt j o b b k é z n e k az ujjai
v e h e t ő k k i , a bal oldalon is egy b a l k é z ujjbegyei r a j z o l ó d n a k k i . (57. k é p )
Ezek az ujjak s o k k a l nagyobb m é r e t b e n vannak á b r á z o l v a , összehasonlítva
J é z u s a l a k j á v a l a k e r e s z t f á n . É r d e k e s m é g az, hogy J é z u s n e m meztelen, hanem
s z o k n y a s z e r ű p á n c é l b a n , m o n d h a t n i , hogy egy b i z á n c i harcos öltözékében.
Ez az egész lap, illetve a f a r a g á s k o m p o z í c i ó j a , sokban e m l é k e z t e t az aracsi
k ő r e , csak azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy az aracsi k ő f a r a g á s i t e c h n i k á j a s o k k a l
kezdetlegesebb, primitívebb.
 J ó m i n ő s é g ű m é s z k ő f a r a g v á n y (58. k é p ) . A t ö r e d é k sokkal kisebb, m i n t hogy
meg lehetne á l l a p í t a n i a r e n d e l t e t é s é t . Ez is a lap felső része, a b a l o l d a l o n t e t ő ­
s z e r ű é p í t m é n y l á t h a t ó , k ö z é p e n oszlopfej, melyre á r k á d í v t á m a s z k o d i k . A z
á r k á d alatt egy fél emberfej, az ember e s k ü r e emelt j o b b keze és vállrésze l á t ­
h a t ó . Papi személyt á b r á z o l h a t , m e r t a n y a k á b a n j ó l l á t h a t ó a stóla.
H á r o m kis t ö r e d é k b ő l ö s s z e r a g a s z t o t t m é s z k ő f a r a g v á n y (59. k é p ) . S z i n t é n
lap v o l t a h á t s ó része s i m á r a faragva. Egy n ő i fej, szája, o r r a , j o b b s z e m é n e k
a része és h á r o m t a g ú szalagfonat részei l á t h a t ó k . A f a r a g á s magas s z í n v o n a l ú ,
m ű v é s z i a l k o t á s , semmi k ö z ö s v o n á s a nincs az e l ő z ő k b e n felsorolt f a r a g v á n y o k -
kal.
Kerubot ábrázoló faragvány t ö r e d é k . K é t d a r a b b ó l van összeragasztva,
nagyon rossz m i n ő s é g ű nagy s z e m c s é s m é s z k ő f a r a g v á n y . H á r o m t a g ú kerek
szalagkeretben angyal ( K e r u b ) emberfeje, szív a teste madárszárnyakkal,
lábakkal és f a r o k k a l . Faragása nagyon kezdetleges, gyerekesen primitív.
(60. k é p )
Egy l a t i n feliratú faragott m é s z k ő t ö r e d é k (61. kép) a következő feliratot
viseli: —

MULIER BENEDICTA MARINA

(S)ANGVI IC N A T A DO
(L)ORE T A N T A WIDONIS
(I)ACUIT MERÍTI

Kolba Judit fordításában:

A widoni vértől született

Szenvedésből annyi Érdemmel
áldott Marina asszony...
 G ó t i k u s é p ü l e t p l a s z t i k á t a t e m p l o m r ó z s a a b l a k á n a k k é t t ö r e d é k é n és egy
k ő b o r d á z a t n é h á n y d a r a b j á n kívül nem t a l á l t u n k . Ellenben a k o l o s t o r k ö z e p é n
c s e r é p k á l y h a s z e m e k r e akadtunk., (62. k é p ) , melynek segítségével egy XVI—
XVII. századi kályha rekonstruálható.