BEVEZETÉS A RÉGÉSZETBE
(Tanulmányi vázlat)
TARTALOM
I. BEVEZETÉS
II. A RÉGÉSZETI LELETEK
III. A LELŐHELYEK AZONOSÍTÁSA
IV. AZ ÁSATÁS
V. A RÉGÉSZETI ANYAG
VI. DATÁLÁS
VII: AZ ÁSATÁS EREDMÉNYEINEK FELDOLGOZÁSA
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM
I. BEVEZETÉS
1). Mentőásatásra véletlen által előkerült leletek esetében kerül sor. Ilyenkor a
helyzet megköveteli a szakember sürgős beavatkozását, azzal a céllal, hogy a
lehetőségek függvényében még tisztázni lehessen a lelet, objektum környezetét,
elhelyezkedésének körülményeit stb. A mai törvénykezés lehetővé teszi az eredeti
munkálatok leállítását amíg a leletmentés tart. A mentőásatás sokszor szokatlan
körülmények között zajlik le, nem mindig a megfelelő felszerelés felhasználásával, de
mindent meg kell próbáljunk annak érdekeben, hogy az ásatás lehetőleg szakszerűen
törtenjen. A gyors beavatkozás megmentheti a munkálatok által megbolygatott és
továbbra is veszélyeztetett objektumot. A feltárás megtörténte után az eredeti
munkálatokat folytatni lehet.
Minden ásatásnak végső célja egy közösség, egy régió életének és ehhez
kapcsolódó jelenségeknek minel hitelesebb bemutatása, minél mélyebb megértése.
Ilyen értelemben a régészetnek szinte végtelen számú kérdésre kell választ találnia.
A feltett kérdésekre a régész a feltárás eredményeinek és leletanyagának
értelmezése folytán felelhet. Az ásatás során szerzett információkat az elkészített
dokunemtáció tartalmazza: az ásatási napló, a rajzok, a felvételek stb. A feltárás
folyamán észlelt jelenségeket ezek alapján kell magyarázni, összefüggéseiket
megtalálni, szerepüket megérteni. A vízszintes és függőleges stratigráfia segít ebben
elsősorban, hiszen ezek alapján állapítható meg az egyidejűség, az egymásutániság - a
térbeni és időbeni kiterjedés.
A régészeti anyag feldolgozása révén nem csak anyagi kultúrára vonatkozó
információkat kapunk, hanem társadalmi, gazdasági viszonyokra, a szellemi életre
vonatkozó adatokat is.
Lényegében az összes adatot fel kell használnunk és összevetnünk, ahhoz,
hogy minél szélesebb körű megértéshez juthassunk. Mára a régészet szerteágazó
érdeklődését egy szakember nem is végezheti el, ezért csapatmunkára van szükség,
ahol több szakágazat képviselői együtt dolgoznak. Ezek között más tudományágak
képviselői is jelen kell legyenek, pl. biológus, zoológus, kémikus, antropológus stb.
A régészeten keresztül például választ kaphatunk ilyen kérdésekre:
- hogyan szerveződött az adott társadalom
- társadalmi rétegződés milyensége
- a nemek szerepe
- település-szerkezet
- népsűrűség, népszaporulat
- milyen volt a növényi és állati környezet
- milyenek voltak az időjárási viszonyok
- milyen volt az emberi környezet
- mit ettek
- hogyan szerezték be élelmüket
- hogyan készítették és használták eszközeiket
- milyen kapcsolatok léteztek különböző csoportok, vidékek között
- mit gondoltak, hogyan szemlélték és hogyan viszonyultak egymáshoz
és környezetükhöz
- miben, kiben hittek
- az ember fizikai megjelenése
- betegségek, táplálkozási következmények
- élet és halál viszonya
- környezeti változások és azok hatásai
- hogyan tekintették az idő múlását
- Stb.
Megjegyzés és felszólítás:
Mindenki olvassa el figyelmesen: