ISBN 978-963-365-399-9
TARTALOM
TARTALOM....................................................................................... 3
ELŐSZÓ .......................................................................................... 10
ELŐSZÓ
Köszönettel a szerző
AZ AUTOCAD LT 2016
ALAPJAI
A 2008-AS ÚJDONSÁGOK
Már megszokhattuk, hogy az AutoCAD LT újdonságai részben a
„nagy testvér”, az AutoCAD-ből származnak. Az újdonságokat e
részben csak röviden tárgyaljuk, részletes ismertetésükre a későb-
biekben, illetve a további kötetekben térünk ki. Az újdonságokkal
foglalkozik a Súgó menü New Features Workshop parancsa, illet-
ve a parancssori WHATSNEW parancs, amely bemutatja a prog-
ramban megjelent újdonságokat. Az újdonságokat bemutató funkció
a program bejelentkező képernyőjéről is választható. A programban
összesen 25 új parancs, illetve 35 új rendszerváltozó jelent meg.
Néhány korábbi parancsot jelentősebben átdolgoztak.
A 2007-es változattól már az LT változatban is készíthetünk di-
namikus blokkokat (korábban ezt csak az AutoCAD programban
tehettük meg), alávetítésre nemcsak DWG, hanem DWF fájlokat,
sőt a 2008-as változattól Microstation V8 DGN állományokat is al-
kalmazhatunk, amelyen kitakarásokat, kereteket érvényesíthetünk,
sőt beállíthatjuk a kontrasztot, halványulást, háttérszínt is.
A dinamikus blokkokat a blokkszerkesztőben hozhatjuk létre,
módosíthatjuk (akár még az attribútumokat is). A dinamikus blokkok
paraméterezhetően beilleszthető, kész rajzi „alkatrészek”, melyeket
az AutoCAD 2006-tól vezettek be. A paraméterek között lehetnek a
blokk különböző méretű és rajzolatú megoldásai, amelyeket a
blokkhoz készített paraméterlistából választunk ki.
Nem szükséges a blokk rajzi információit az összes járatos mé-
retben vagy éppen nézetben megtervezni, eltárolni, elegendő egyet-
len dinamikus példány, amelynek beillesztésekor listából kiválasztva
adjuk meg a szabványos méretet, nézetet vagy elnevezést.
A dinamikus viselkedésű blokkok egyedi tulajdonságokat hordozó
paraméterekkel és a változást leíró műveletekkel rendelkeznek.
Legalább egy paramétert és egy a paraméterrel társított műveletet
kell tartalmaznia minden dinamikus blokknak. Ezt a két jellemző-
csoportot a Blokkszerkesztőben adjuk a blokkhoz.
A paraméterek határozzák meg a felhasználói tulajdonságokat,
helyzetet, távolságokat és szögeket a geometria számára a blokk-
ban. A műveletek határozzák meg, hogy egy dinamikus blokk refe-
1-1. ábra
A paraméterkészletek lap segítségével gyakran együtt használt pa-
ramétereket és műveleteket adhatunk a dinamikus blokkdefiníciók-
hoz. Dinamikus tulajdonságokkal kiegészíthetjük korábban létreho-
zott blokkdefinícióinkat is.
Az XREF paranccsal, illetve az Insert eszköztár External
Reference ikonjával jelenítjük meg a rajzhoz csatolt külső referenci-
ák listáját, am. A program (most újdonságként) a megjelenő
EXTERNAL REFERENCES palettán az ikon lenyomott állapo-
tában az xref definíciók hierarchikus nézetét mutatja be, feltüntetve
a beágyazási szinteket (lásd az 1-2. ábrát).
A listán kiválasztott külső referencia tulajdonságai megjelennek a
paletta alsó részén, ha a Details gombot nyomjuk meg. Ugyanitt
1-2. ábra
A paletta felső részén látható gomb lenyíló menüjéből kiadott
parancsokkal csatolhatunk külső referenciákként DWG, DWF és a
2008-as programváltozat újdonságaként már DGN típusú állomá-
nyokat is. Ez utóbbihoz később kontraszt, valamint halványulási tu-
lajdonságokat is beállíthatunk, kitakarásokat hozhatunk létre.
Újdonság, hogy a DGN fájlokat is csatolhatjuk, ezek kezelésére
külön parancsokat hoztak létre. Mint fentebb említettük, betöltésre
az External References paletta, vagy az Insert menü DGN
Underlay parancsa, illetve az Insert eszköztár ikonja szolgál.
A parancs kiadását követően előbb a Select DGN File párbe-
szédpanelen választjuk ki a megfelelő fájlt, majd az Attach DGN
Underlay párbeszédpanelen adjuk meg, a DWG csatoláshoz ha-
sonló módon a beillesztés paramétereit (lásd az 1-3. ábrát). Mivel a
megnyitott DGN fájl több modellt is tartalmazhat, a csatolandót ezek
közül a Select a design model from the DGN file listában választ-
juk ki.
Általában a kétdimenziós geometria objektumait vehetjük át, a 3D
geometriával kapcsolatban csak figyelmeztetést kapunk. A DGN
1-3. ábra
Mivel ezeket az alávetítéseket általában azzal a céllal használjuk,
hogy összevessük tartalmukat a felettük lévő rétegek tartalmával,
vagy bizonyos részeket egy másik fólián átrajzoljunk, fontos, hogy
jól elkülönítsük a rajztól. A kontraszt, elhalványulás, szín tulajdonsá-
gokat a Properties paletta Underlay Adjust csoportjában adjuk
meg.
A fóliák kezelésével foglalkozó parancsok jelentős részben meg-
változtak az új verzióban, sok új parancs, sőt külön menü is megje-
lent a 2007-es változatban (a korábbi Express Tools integrálásával
a Format/Layer tools), amelyet a 2008-as változatban bevezették a
fóliatulajdonság-felülírást. A Layer Properties Manager fóliatulaj-
donság-kezelőben négy új oszlop jelent meg, amelyben a fóliatulaj-
donság-felülírások (VP color [szín], VP linetype [vonaltípus], VP
1-4. ábra
A legújabb változatban régen nem módosított, szinte tökéletesnek
hitt részekhez is hozzányúltak és hasznosan fejlesztették tovább a
bevált funkciókat is. Így esett ez például a méretezéssel. Most a
mérettűréseket igazították, paraméterezhetővé tették a szögméretek
1-5. ábra
Megjelentek a többszörös mutatók, amelyek egy mutatójelhez több
nyilat, vagy több mutatójelhez egy nyilat tartalmazhatnak. Használ-
hatjuk a jelek összegyűjtésére és elrendezésére szolgáló eszközö-
ket is
1-6. ábra
A bekezdéses szövegek már többhasábosak, az attribútumok több-
sorosak is lehetnek. A bekezdéses szöveg objektumot tehát úgy
1-7. ábra
A hasáb teleírása után átfolyik a következő hasábba és ott folytató-
dik. Ugyanakkor kézi hasábtörést is beszúrhatunk az Insert
Column Break (Oszloptörés beszúrása) paranccsal vagy az
Alt+Enter billentyűkombinációval. Ebben az esetben tehát azonnal
új hasábot kezdünk. Az oszlopok szélessége és az oszlopköz egy-
aránt beállítható a párbeszédpanelen és a Properties palettán. Az
oszlopszélesség beállítására használható a vonalzó is, amelyen az
első oszlopot jelző részt követő szimbólum húzásával állíthatjuk
be a kívánt szélességet. Húzás közben a szimbólum felett megjele-
nik a szélesség értéke is.
A táblázatokkal kapcsolatos igen fontos újítás, hogy a táblázat-
adatokat a közismert Microsoft Excel táblázataiból csatolva illeszt-
AutoCAD LT 2016 – Kezdő lépések
AZ AUTOCAD LT 2016 ALAPJAI 33
1-8. ábra
Az oszlopok átrendezhetők, elrejthetők, tartalmuk sorba rendezhető.
A táblázatok egyszerű húzással megtörhetők, ekkor a törés után az
eredeti oszlopok tartalma szabályosan folytatódik. A megtört táblá-
zat Manual positions tulajdonságát Yes-re állítva a megtört táblá-
zatrészek húzással egymástól függetlenül is elhelyezhetők.
Az Excelhez hasonlóan, húzással képezhetünk egyszerűbb soro-
zatokat a cellatartalmakból. A táblázatcellák formátuma eltéríthető
az oszlop formátumától. A dátumformát változatosan állíthatjuk be.
A 2009-ES ÚJDONSÁGOK
A 2009-es verzió a 25 teljesen új rendszerváltozó és a 26 új pa-
rancs mellett, néhány jelentősebb újítást is bevezetett. Ezek közül a
legfontosabb a Microsoft Office 2007-szerű felhasználói felület,
amely ráadásul jobban sikerült a mintát adó alkalmazásoknál. Ezt
megfigyelhetjük a testre szabás módján, illetve azon, hogy a mun-
kateret egyszerűen átalakíthatjuk a klasszikus AutoCAD LT-nek
megfelelőre, tehát arra, amit már megszoktunk, és így az áttérés
sokkal egyszerűbb. Ráadásul ez a két munkatér „vegyíthető is”.
ÚJ FELHASZNÁLÓI FELÜLET
Az új felhasználói felületben a Microsoft Office 2007 rendszer sza-
lagjait vették át a fejlesztők, azonban nem követték az ottani nehéz-
kes testre szabást (az Office szalagjai ugyanis csak XML szerkesz-
téssel módosíthatók), hanem a grafikus felhasználói felületen bizto-
sították a módosításhoz szükséges eszközöket (a módosítás módját
a Testre szabás kötetben tárgyaljuk).
1-9. ábra
A szalagok közt a lapfülekre kattintva válthatunk a 2D Drafting &
Annotate munkatérben. Ha nem az AutoCAD Classic munkateret
használjuk, akkor a hagyományos menü parancsait a munkaablak
bal felső sarkába az AutoCAD ikonra kattintva érjük el (lásd az 1-11.
ábrát).
GYORSTULAJDONSÁG PALETTA
A kiválasztott objektum mellett jelenik meg a gyors tulajdonságok
(Quick Properties) paletta. Ennek tartalmát, vagyis a megjelenítendő
és módosítható tulajdonságokat a testre szabás során objektumtí-
pusonként eltérő módon határozhatjuk meg.
1-10. ábra
Általában csak a paletta első néhány tulajdonsága jelenik meg
azonnal, a többi jellemzőt úgy hozhatjuk elő, hogy a kurzort a palet-
ÚJ NAVIGÁCIÓS ESZKÖZ
Új navigációs eszközt vezettek be, a kormánykereket, amellyel a
kép gyorsan nagyítható, mozgatható az ablakban. Az eszközt be-
kapcsolhatjuk a View menüből (lásd az 1-11. ábrát). A
SteeringWheel ikont megtaláljuk az állapotsorban is, ha az állapot-
sor menüjében bekapcsoltuk.
1-11. ábra
A kormánykerék Zoom részére kattintva nagyíthatjuk a rajzot, még-
pedig a kormánykerék helyzetével megadott nagyítási középponttal.
A Shift gomb nyomva tartása közben kattintva kicsinyítést végezhe-
tünk. A Pan feliratú gombrészre kattintva a rajzot egyszerűen moz-
gathatjuk a munkaablakban. A leghasznosabb viszont a Rewind
gomb, amelyet megnyomva egy listát jeleníthetünk meg a korábbi
nagyítások mintaképeivel, amelyek közül a bal egérgomb folyama-
1-12. ábra
NAVIGÁCIÓ ELŐKÉPPEL
A megnyitott rajzok és az aktuális rajz elrendezései közötti váltást
segíti a lapok előképe. A mintaképek megjelenítéséhez kattintsunk
az állapotsor Quick View Layouts ikonjára! Ez az ikon akkor
jelenik meg, ha az állapotsor helyi menüjében bekapcsoltuk a Qu-
ick View Layouts kapcsolót. A mintaképek az állapotsor felett je-
lennek meg, tartalmazzák a modelltér-lap mellett az aktuális rajz
összes papírtér lapját. Ezek között kattintással választhatunk. A
mintaképek alatt ugyanakkor megjelenik egy kis eszköztár is,
amelynek első Pin Quick View Layouts „szúrógomb” ikonjával
rögzíthetők a mintaképek. Ekkor azok folyamatosan a képernyőn
maradnak, biztosítják a gyors lapváltást a továbbiak számára is
(lásd az 1-13. ábrát). A gomb felengedésével a rögzítés megszün-
tethető.
1-13. ábra
1-14. ábra
Az állapotsor Quick View Drawings ikonjával a megnyitott rajzok
előképeit jeleníthetjük meg az állapotsor felett (lásd az 1-14. ábrát).
Ez az ikon is az állapotsor menüjében kapcsolható be vagy ki. A
program rajzonként megjeleníti az első elrendezés lapot, a többi lap
és a modell-lap akkor jelenik meg, ha a kurzort a mintakép fölé
mozgatjuk. Ha a kisebb méretben megjelenő lapok fölé továbbmoz-
gatjuk a mutatót, akkor ezek a kis mintaképek lesznek nagyok, és a
korábbi nagyobb mintaképek a kisebbek.
ÚJ SZÍNEK
Az AutoCAD-del való jobb kompatibilitás érdekében már az LT-ben
is használhatunk True Color színeket.
Korábban a színbeállító párbeszédpanel egyetlen Index Color
lapot tartalmazott, ezen a Color (Szín) mezőbe írjuk a beállítandó
színkódot vagy nevet, illetve a megfelelő színt a párbeszédpanelben
jelöljük ki. A 2009-es változatban megjelent True Color lapon 16,7
millió szín közül választhatunk, illetve ezeket a HSL (Hue,
Saturation, Luminance) vagy RGB színmodelleknek megfelelő kom-
ponensekből keverhetjük ki (lásd az 1-15. ábrát). Ekkor a választott
szín Red, Green, Blue kódja kerül a Color mezőbe.
1-15. ábra
Szintén az AutoCAD programmal kompatibilis megoldás a Color
Books párbeszédpanel-lap, amelyen a szabványosított színköny-
vekből választhatunk.
INFORMÁCIÓSZERZÉS
Megújították az információszerzési lehetőségeket, most sokkal
könnyebben és több oktatóeszközt érhetünk el a Súgó menüből.
Átalakították a kommunikációs központot, RSS csatornát is hasz-
nálhatunk.
EGYEBEK
A földrajzi koordináták rajzhoz csatolása segíti a megvilágítás, tájo-
lás elbírálását akár földrajzilag távoli irodában is. A földrajzi koordi-
nátákat átvehetjük .kml, .kmz fájlból, a Google Earth alkalmazásból
vagy a szélesség-hosszúság adatpárt begépelhetjük.
A 2010-ES ÚJDONSÁGOK
Az előszóban már említettünk néhány újdonságot, most tekintsük át
ezeket részletesebben. Mivel a programban 25 teljesen új rendszer-
változó is megjelent a 26 új parancs mellett, ezeket a Változók, le-
kérdezések kötetben mutatjuk be.
PDF TÁMOGATÁS
Több újdonság kapcsolódik a széles körben elterjedt, Adobe-féle
PDF formátum támogatásához. A kimeneti oldalon: Az AutoCAD LT
2D szoftverből a rajzot közvetlenül PDF-fájlokban is közzétehetjük.
Ennek köszönhetően a rajzok megosztása rendkívül könnyű a fel-
használók legszélesebb köre felé, hiszen az ingyenes Adobe
(Acrobat) Reader, mint PDF-olvasóprogram az egyik legjobban el-
terjedt szoftver a világon. Javítottak a betűtípusok és vonalvastag-
ságok minőségi megjelenítésén. A szövegek – a nem védett doku-
mentumokban – kijelölhetők és másolhatók. A PDF állományba a
TrueType betűtípusok, illetve a bekapcsolt és felolvasztott fóliák
adatai is bekerülnek. A nyomtatást követően azonnal megjelenik a
PDF fájl.
1-16. ábra
A PDF alávetítés is a fentiekkel azonos módon halványítható, vág-
ható. Az összes alávetítési módszerhez és típushoz tartozó szala-
gon találunk egy Enable Snap kapcsolót, amelyet bekapcsolva (be-
nyomva) az adott alávetítés számára engedélyezzük, hogy a
tárgyraszter illesztésekben részt vegyen.
MÓDOSÍTOTT BLOKK-KEZELÉS
A rajzeszközök megújítása során egyszerűbb és termelékenyebb
rajzolást tettek lehetővé az Illesztés, az Xref és a Blokkattribútum-
kezelő parancsok segítségével.
Az Illesztés parancs biztosítja az objektumok másik objektumhoz
igazított áthelyezését, léptékezését, elforgatását a másik objektu-
mon kiválasztott pontok alapján.
AZONNALI
REFERENCIASZERKESZTÉS
Az azonnali referenciaszerkesztő (REFEDIT) paranccsal a referen-
ciafájl közvetlen, megnyitás nélkül módosítható. A blokkok a refe-
renciaszerkesztővel módosíthatók úgy is, hogy közben látható a
környező geometria. A referenciaszerkesztőbe került XOPEN pa-
rancs biztosítja, hogy a jobb egérgombbal közvetlenül a rajzszer-
kesztőben vagy a külső referenciapalettában nyissunk meg egy
xrefet. Így nem kell többet listázni a külső referenciafájlokat a név
megkereséséhez, majd utána tallózással megkeresni a fájlt.
Az azonnali referenciaszerkesztő (REFEDIT) paranccsal, illetve
az External Reference szalag Edit Reference In-Place parancsá-
val a referenciafájl közvetlen, megnyitás nélkül, vagyis a beillesztés
helyén módosítható (lásd az 1-17. ábrát).
A referenciaszerkesztőbe került XOPEN parancs, illetve az Ex-
ternal Reference szalag Open Reference parancsa biztosítja, hogy
a jobb egérgombbal közvetlenül a rajzszerkesztőben vagy a külső
referenciapalettában nyissunk meg egy xrefet. Így nem kell többet
listázni a külső referenciafájlokat a név megkereséséhez, majd utá-
na tallózással megkeresni a fájlt. Ekkor természetesen a szerkesz-
téshez rendelkezésünkre áll a program teljes eszközkészlete.
1-17. ábra
Ha csak helyben, tehát a referencia megnyitása nélkül, szerkesz-
tünk, akkor a Home, illetve az External Reference szalag végén
megjelenő panel parancsaival menthetjük el a változtatásokat, a
változtatások elmentése nélkül léphetünk ki a referenciaszerkesz-
tésből, valamint a főrajzban kiválasztott elemeket átemelhetjük a
referenciába (Add to Working Set), illetve a referenciában kiválasz-
tott elemeket áttehetjük a főrajzba (Remove from Working Set).
1-18. ábra
XREFEK VÁGÁSA
A külső referenciák vágásával saját, ki- vagy bekapcsolható határ-
vonalakat készíthetünk, amelyeket akár átfordíthatunk is.
A képekhez hasonlóan a külső referenciákat is vághatjuk vonal-
lánccal, sokszögvonallal, szabályos téglalappal. A vágás természe-
tesen csak a látszó részek meghatározására szolgál, és bármikor
újra szervezhető, ugyanakkor nem érinti az eredeti xref tényleges
tartalmát. A vágásra a referencia kiválasztása után az External
Reference szalag Create Clipping Boundary vagy a Modify menü
ClipXref parancsát, vagy a parancssori XCLIP parancsot adjuk
ki.
Ezt követően a parancssorban, vagy a dinamikus adatbevitel
promptja mellett megadjuk, hogy milyen határvonalat szeretnénk,
majd kiválasztjuk a megfelelő, korábban megrajzolt rajzelemet (lásd
az 1-19. ábrát). Az Invert Clip opcióval megfordíthatjuk a vágást. Ha
több, egymást legalább részben takaró referenciánk van, akkor a
vágás csak a kijelölésre vonatkozik, a többi külső referencia a ko-
rábbi állapotában jelenik meg. A vágás a Remove Clipping pa-
ranccsal szüntethető meg.
1-19. ábra
ATTRIBÚTUM-KEZELÉS
Megkönnyítették az attribútumokat tartalmazó blokkdefiníciók keze-
lését is. Ezen kívül az attribútumok szinkronizálása mostantól az
alapparancsok közé tartozik. Attribútum definíciók blokkokhoz adá-
sakor vagy eltávolításakor a blokk minden példánya az új attribútu-
moknak megfelelően frissíthető, vagyis a változások könnyen átve-
zethetők a blokk alkalmazott példányai. A továbbfejlesztett attribú-
tum szerkesztővel az egyedi attribútumok értékei mellett a tulajdon-
ságokat is pillanatok alatt módosíthatja.
RAJZMEGJELENÍTÉS
A 2D rajzok megtekintése és szerkesztése több beállítással és ve-
zérlőelemmel módosítható. A külső referenciák a képekhez hason-
lóan elhalványíthatók (az XDWGFADECTL rendszerváltozóban
megadott mértékben [0-nincs halványítás és 100-teljes halványítás
közt]). A program új mérőeszközöket, nézetablak-forgatási és vágá-
si lehetőségeket és többszörös mutatókat érintő fejlesztéseket tar-
talmaz, amelyek meggyorsítják az időigényes rutinfeladatok végre-
hajtását.
A 2011-ES ÚJDONSÁGOK
Az újdonságokat e részben csak vázlatosan mutatjuk be, később
úgy is részletesen tárgyaljuk azokat. A programban összesen 21 új
parancs, valamint 46 új rendszerváltozó jelent meg. Néhány korábbi
parancsot, szalagot jelentősebben átdolgoztak, új szalagok is meg-
jelentek.
ÚJ ÜDVÖZLŐ KÉPERNYŐ
A 2011-es változat üdvözlő képernyőjéről oktatóvideókat indíthatunk
a felhasználói felület és a legfontosabb parancsok megismerésére.
Az ablak a jelölőnégyzettel elrejthető az újabb indítások során.
1-20. ábra
Ha mégis szükségünk van az ablakra, akkor a Súgó menü Üdvöz-
lőképernyő parancsával jeleníthetjük meg ismét. Az innen vagy a
Súgó menüből indítható Újdonságok áttekintése parancs a prog-
ram újdonságait a fejlesztő honlapján keresztül mutatja be.
WINDOWS 7 TÁMOGATÁS
A program támogatja a Windows 7 operációs rendszert, így annak
indexelési, fájlkezelési újdonságai révén sokkal jobb keresési, meg-
jelenítési szolgáltatásokhoz jutunk, mint korábban.
ÁTALAKÍTOTT FELÜLET
Kissé átalakították a felhasználói felületet. A rajzpapír alapesetben
feketén, rácshálóval jelenik meg a modelltérben. Ezt természetesen
módosíthatjuk a testre szabás során.
1-21. ábra
A navigációs, nagyító eszközöket egy új Navigációs sáv eszköztár-
ban foglalták össze, amely a klasszikus és a 2D Rajzolás és felira-
tozás munkatérben egyaránt alapértelmezetten megjelenik. A ha-
gyományos eszköztárakat megjeleníthetjük a Nézet szalagról is
(lásd az 1-21. ábrát). A korábban az állapotsorból is megjeleníthető
Munkaterületek eszköztárat a gyorselérési eszköztár részévé tették
és így az most a címsor bal szélén jelenik meg.
KITÖLTÉS ÁTALAKÍTÁSA
A régóta változatlan kitöltési parancsokat átalakították. Most még
kényelmesebben állíthatjuk be a rajzelemek és azokon belüli szige-
tek kitöltését, amelyek számára egyszerűen átmenetes háttérszínt
és átlátszóság tulajdonságot is megadhatunk. A kitöltés automati-
kusan követi a kitöltött rajzelem átalakítását. A kitöltési minta a többi
rajzelem mögé helyezhető (lásd az 1-22. ábrát). Mindehhez új sza-
lagokat Sraffozás létrehozása, Sraffozás szerkesztése használ-
hatunk. A kitöltés annak alkalmazása nélkül már akkor megjelenik,
1-22. ábra
Az új színátmenetes kitöltést a Rajz panel vagy eszköztár, illetve
menü Átmenet parancsával hozzuk létre. A parancs kiadása
után megadjuk a zárt rajzelemen belüli belső pontot, majd beállít-
hatjuk a tulajdonságokat a Sraffozás létrehozása szalagon.
ÚJ TULAJDONSÁGOK
Az Alap, illetve a Sraffozás szerkesztése szalagon vagy a Tulaj-
donságok palettán beállíthatjuk a kiválasztott, illetve az új rajzele-
mek átlátszóságát fólia, blokk vagy egy megadott értékre. A megje-
lenést természetesen lényegesen befolyásolja, hogy a rajzelemek
milyen sorrendben takarják egymást.
1-23. ábra
A szöveg alapú vonaltípusokhoz beállítható a beágyazott szöveg
iránya, amelyet megtart a program akkor is, ha módosítunk a vona-
lon. Frissítettek a tananyagokon is.
ÚJ FOGÓMŰVELETEK
Megváltozott az objektumok fogókkal végzett szerkesztése. Egysze-
rűen, ciklikus parancsismétléssel, vagy helyi menüből új csomó-,
illetve fogópontokat illeszthetünk be, áthelyezhetjük a pontot vagy a
fogóval kiválasztható szakaszt ívvé alakíthatjuk.
A vonalláncok és zárt idomok szegmenseinek felénél megjelent
egy újabb fogó, amelyek viselkedése eltér a korábbiaktól. Ha csak
egyetlen fogót választunk ki, akkor ciklikus parancsmegjelenítő vi-
selkedést, vagy dinamikus fogómenüt használhatunk (lásd az 1-24.
ábrát). Ezek parancsaival a vonallánc-szakasz ívvé (vagy ív egye-
1-24. ábra
TOVÁBBI ÚJ RAJZPARANCSOK
A SKICC paranccsal, szabadkézzel rajzolva vonalláncot hozhatunk
létre.
Új a gyorsméretezés is, a Méretezés menü Gyorsméretezés pa-
rancsával, vagy a Gyorsméretezés ikonnal a kiválasztott objek-
tum összes függőleges vagy vízszintes irányú méretvonalát egy-
szerre hozhatjuk létre (lásd az 1-25. ábrát). A parancs kiadása után
húzással adjuk meg, hogy a méretvonal vízszintes vagy függőleges
legyen, és hol legyen a helye. Ha szükséges az ilyen összetett mé-
retezés elemei is áthelyezhetők húzással, például átfedés esetén,
mint az ábra bal oldalán, illetve ezek a méretek is asszociatívan kö-
vetik a méretezett rajzelem változásait, mint az ábra jobb oldalán.
Egyszerűen, a helyi menü Kijelölés másolása parancsával lét-
rehozhatjuk a kijelölt rajzelem másolatát.
Az új Ciklikus kiválasztás állapotsori kapcsolóval, illetve
rendszerváltozóval párbeszédpanelt jeleníthetünk meg, amelyben
pontosíthatjuk a kiválasztást (ha zsúfolt rajzon vagy kis nagyításban
több elem esik a kiválasztó dobozba). A párbeszédpanel felsorolja a
1-25. ábra
HASONLÓK KIVÁLASZTÁSA
A SELECTSIMILAR paranccsal, illetve a kiválasztott rajzelemek
helyi menüjének Hasonló kijelölése parancsával kiválaszthatjuk a
hasonló rajzelemeket. Hasonlónak tekinti a program azokat a rajz-
elemeket, amelyek egy rétegen helyezkednek el és azonos típusú-
ak.
1-26. ábra
Például az 1-26. ábrán az előzetesen kiválasztott ív helyi menüjéből
kiadott paranccsal kiválasztottuk a különböző színű másik ívet is. A
RAJZELEMEK ELKÜLÖNÍTÉSE
A helyi vagy az Eszközök menü Elkülönítés almenüjének paran-
csaival elkülöníthetünk (ekkor a kiválasztotton kívüli rajzelemeket
rejtjük el) és elrejthetünk objektumokat. Az elszigeteléssel csak a
kiválasztott rajzelemek maradnak a képernyőn. Ehhez az Eszközök
vagy a helyi menü Elkülönítés Objektumok elkülönítése paran-
csát adjuk ki. Az elrejtéssel a kijelölt rajzelemeket tüntetjük el, ezt a
helyi menü Elkülönítés Objektumok elrejtése parancsával vé-
gezzük (lásd az 1-27. ábrát). Az Objektumelkülönítés vége pa-
rancs megszünteti az elkülönítést, vagyis minden, ezzel a módszer-
rel elrejtett rajzelemet megjelenít.
1-27. ábra
Az Objektumok elkülönítése parancs kiadása után kiválasztott
rajzelemeken kívül minden más objektumot elrejt a program. Az Ob-
jektumok elrejtése paranccsal viszont csak a kijelölt rajzelemeket
rejtjük el.
A 2012-ES ÚJDONSÁGOK
Az újdonságokat most is csak tájékoztató jelleggel ismertetjük, a
kötetben részletesen tárgyaljuk azokat. A programban összesen 36
új parancs, valamint 34 új rendszerváltozó jelent meg. Néhány ko-
rábbi parancsot, szalagot jelentősebben átdolgoztak, új szalagok is
megjelentek.
1-28. ábra
Teljesen átdolgozták a Súgót, amelyet most az indító képernyő
Autodesk Exchange ablakon keresztül érünk el. Az ablakos megje-
lenítést átválthatjuk a webböngészőben történő megjelenítésre (itt
elérhetjük az angol változat súgóját is). Innen tölthetjük le az újdon-
ÚJ MEGOSZTÁSI LEHETŐSÉG
Az AutoCAD LT 2012-ben tovább bővültek a megosztásra használ-
ható hatékony eszközök, például az aktuális DWG fájlok korábbi
DWG formátumban történő mentése vagy a DWF fájlok jelölőinfor-
mációkkal együtt történő importálása és exportálása. Továbbfejlesz-
tették a DWF fájlok importálását és alávetített használatát.
1-29. ábra
A rajzfájlok Adobe PDF formátumban is közzétehetők, sőt az ilyen
formátumú dokumentumokat is használhatjuk alávetítésként. Elér-
ÚJ KIOSZTÁS
Teljesen megváltozott a rajzelemek sík- és térbeli többszörözésé-
nek, kiosztásának folyamata. Ezzel együtt új kiosztási lehetőség
(útvonal mentén), helyzet érzékeny szalag, gyorstulajdonság-
beállítás jelentek meg.
1-30. ábra
TÖBBFUNKCIÓS FOGÓK
A rajzolás során használhatjuk a továbbfejlesztett fogókat. A több-
funkciós fogókkal módosíthatjuk a vonal, ív, méret, mutató objektu-
mokat, de még a felhasználói koordinátarendszert is átalakíthatjuk
fogókkal (lásd az 1-31. ábrát).
1-31. ábra
MÓDOSÍTOTT MÓDOSÍTÁS
A lekerekítés és letörés műveleteket még a parancs végrehajtása
előtt előképen ellenőrizhetjük (lásd az 1-32. ábrát).
1-32. ábra
TOVÁBBFEJLESZTETT
PARANCSSOR
Megjelent az automatikus parancssori kiegészítés, amelynek segít-
ségével a parancsok begépelésekor vagy a parancssorban, vagy a
dinamikus adatbevitel mezőjében választhatunk az adott karakter-
sorozattal kezdődő parancsok közül (lásd az 1-33. ábrát). Ezzel a
módszerrel gyorsabb és hibátlanabb a parancsok bevitele akár a
parancssort, akár a dinamikus adatbevitel promptját használjuk.
1-33. ábra
LAPKÉSZLET KEZELŐ
Az AutoCAD 2012-ben létrehozták a lapkészlet kezelőt (eredetileg
az AutoCAD 2005-ös változatában jelent meg), amely több, esetleg
különböző tervezőktől, szakágaktól származó rajzfájl egyetlen ter-
vezési projekt lapkészletbe foglalását segíti (lásd az 1-34. ábrát). A
különösen komplex projektek esetén lapkészleten belül alkész-
leteket is kialakíthatunk (lásd az 1-34. ábrát). A lapkészletek manuá-
lis kezeléséhez a laplista címeit tartalmazó, könnyen frissíthető táb-
1-34. ábra
A nyomtatással kapcsolatos újdonságok részben a lapkészletekkel
kapcsolatosak, másrészt megoldották a háttérben nyomtatást, vagy-
is a nyomtatás vagy közzététel olyan működését, hogy a művelet
közben változatlanul dolgozhatunk a rajzon. A nyomtatás vagy köz-
zététel végét állapotsori szövegbuborék-üzenet jelzi.
BEÁLLÍTÁSOK ÁTTELEPÍTÉSE
Új szolgáltatás a beállítások áttelepítésének lehetősége mellett a
visszaállítás az alapértékekre, amely biztosítja a szabad próbálga-
tás lehetőségét, mert ha valamit elrontanánk, egyszerűen zárjuk be
1-35. ábra
A visszaállítást követően az AutoCAD LT program azonnal elindul.
Az egyéni (a fentiek szerint archivált vagy akár másik gépről expor-
tált) beállításokat az Autodesk\ AutoCAD LT 2012 – Magyar\ Fel-
használói beállítások áttelepítése \ Az AutoCAD LT 2012 beállítása-
inak importálása parancsával tölthetjük be. Az importálásról XML
formátumú naplófájl készül.
A 2013-AS ÚJDONSÁGOK
Az újdonságokat ez esetben is csak tájékoztató jelleggel ismertet-
jük, a kötetben részletesebben kitérünk rájuk. A programban össze-
ÚJ ÜDVÖZLŐKÉPERNYŐ
A megújított üdvözlőképernyő segítségével könnyebben tölthetjük
be a legutóbbi fájlokat, de megnyithatunk új vagy korábban már fel-
dolgozott, tárolt rajzokat is (lásd az 1-36. ábrát). A Megismerés
csoportban néhány oktatóvideót és egy bemutatót találunk a prog-
ram újdonságairól. A csoport alján látható Online források hivatko-
zással további tudásbázisokhoz kapcsolódhatunk. A Bővítés cso-
portban érjük el az Autodesk felhőalapú szolgáltatását az Autodesk
360-at, illetve a közösségi – Facebook és Twitter – oldalakat.
1-36. ábra
ÚJ SÚGÓ
A Súgó hagyományosan az F1 funkciógombbal, vagy a MENUBAR
rendszerváltozó 1-re állítása után, a Súgó menüből jeleníthető meg
(lásd az 1-37. ábrát). Most azonban csak online súgót érhetünk el.
Bár a Súgó menü Offline súgó letöltése parancsával ezt gépünkre
telepíthetjük, a korábbi tartalom hiánya fájó. Az új súgóban ugyanis
csak az talál meg valamit, aki tudja, mit keres. Kezdőknek, gyakor-
latlanoknak egyáltalán nem javasolható. Nem érhető el a kézikönyv,
tartalomjegyzék, tárgymutató sem…
1-37. ábra
ÚJ FELIRATOZÁSFIGYELŐ
Új feliratozási szolgáltatás a Feliratozásfigyelő, amely kijelzi az ér-
vénytelenné vált feliratokat, kapcsolódódásukat vesztett asszociatív
méreteket.
Bekapcsolva a feliratozásfigyelő az összes nem asszociatív fel-
iratozást egy figyelmeztető jellel jelöli meg, egyúttal egy értesítő bu-
borék jelzi az érintett, asszociativitásukat elvesztett feliratozások,
méretek számát, valamint a feliratozásfigyelő ikonja az állapotsor-
ban a jelre változik (lásd az 1-38. ábrát).
1-38. ábra
ÚJ PARANCSSOR
Az új parancssor alapértelmezés szerint lebegő állapotban jelenik
meg (lásd az 1-39. ábrát). A parancssori előzmények ikonnal vagy
bővebben az F2 gyorsgombbal jeleníthetők meg.
1-39. ábra
AutoCAD LT 2016 – Kezdő lépések
AZ AUTOCAD LT 2016 ALAPJAI 63
1-40. ábra
MÓDOSÍTOTT KIOSZTÁS
Továbbfejlesztették a beosztás és kiosztás funkciókat is. A beosztás
opció választásakor az útvonal menti kiosztás új elemekkel bővül,
ha meghosszabbítjuk a kiosztás útvonalát. Például az ábra bal olda-
lán látható kiosztás útvonalát meghosszabbítva a kiosztott objektu-
mok rendre szaporodnak (lásd az ábra jobb oldalát).
1-41. ábra
A 2014-ES ÚJDONSÁGOK
Az újdonságok tájékoztató bemutatásán túl, a részletes bemutatás-
ra ebben a kötetben később, és a többi kötetben térünk ki. A prog-
ramban összesen 22 új parancs és 27 új rendszerváltozó jelent
meg. Emellett több, idejétmúlt parancsot megszüntettek.
TOVÁBBFEJLESZTETT
PARANCSSOR
Módosították a parancssor szövegkezelését. A parancs begépelé-
sének megkezdésekor azonnal megjelenik egy segítség a begé-
peltnek megfelelő kezdetű parancsokkal, mellyel biztosan csök-
kenthető az elgépelések száma. Emellett a parancssorba szinoni-
makereső is került. Az automatikus kiegészítésnek és a szinonima-
keresésnek köszönhetően, ha a parancsnak csak egy töredékét
gépeljük be, a program akkor is felajánlja a hasonló parancsokat a
végrehajtásra (lásd az 1-42. ábrát).
1-42. ábra
A segítség is új módon jelenik meg. A felajánlott parancsok mellett
megjelenő ikonnal a program kapcsolódó súgólapját, az
ikonnal a weben elérhető keresés eredményeit jeleníthetjük meg.
OBJEKTUMOK ALKALMAZÁSA
A munkát gyorsítja, hogy bármely névvel ellátott objektum nevét
begépelve, máris alkalmazhatjuk az objektumot. Például, ha van
1-43. ábra
LAPFÜLEK
Új lapfülek jelentek meg, átdolgozták a betöltött rajzok közötti váltást
is. Ha sok rajzot nyitunk meg, akkor a rajzok lapfülei mellett egy le-
nyíló lista is segíti az aktív rajz kiválasztását. Az utolsó, + lapfüllel új
rajzot hozhatunk létre.
1-44. ábra
TERV HÍRCSATORNÁJA
Megjelent a Terv hírcsatornája munkaablak, amelyen keresztül –
mint egy rajzzal társított chat csatornán – a rajzon megjelölt részek-
hez megjegyzéseket fűzhetünk, azokat elküldhetjük munka-
társainknak. A bejegyzéshez képeket is csatolhatunk. Ugyanígy, a
rajzot például a „terepen”, mobil eszközön megtekintő munkatár-
sunk is kiegészítheti a rajzot, üzenetet, képet csatolhat hozzá. A
Terv hírcsatornája munkaablak alapértelmezés szerint megnyílik,
de ha bezártuk, az Autodesk 360 szalagfülről kapcsolhatjuk be is-
mét.
1-45. ábra
1-46. ábra
A térkép vagy a légifotó megjelenik a rajz alatt. Alapértelmezés sze-
rint a rajz origója a helyjelölőhöz kerül. A térkép megjelenésén a
Földrajzi elhelyezkedés szalagfülön módosíthatunk. A helyjelölő
később is áthelyezhető, de földrajzi információt hordozó egyéb hely-
jelölőket is alkalmazhatunk.
MÓDOSÍTOTT ÍVRAJZOLÁS
Néhány rajzelem egérrel végzett rajzolását is átdolgozták. Például
az ívek irányát befolyásolhatjuk a mutató mozgatásával, illetve meg-
fordíthatjuk a Ctrl billentyű lenyomásával. A nyitott vonalláncok le-
zárhatók letöréssel és lekerekítéssel is.
RAJZOK MEGOSZTÁSA
Rajzainkat és más dokumentumainkat megoszthatjuk, valamint
bármikor elérhetővé tehetjük az Autodesk 360 szolgáltatáson ke-
resztül. A szolgáltatásban beállíthatjuk már a magyar nyelvet is.
1-47. ábra
A fenti újdonságok most egyszerre jelentek meg az AutoCAD 2014
szoftverben is.
A 2015-ÖS ÚJDONSÁGOK
Az újdonságok tájékoztató bemutatásán túl, a részletes bemutatás-
ra ebben a kötetben később, és a többi kötetben térünk ki. A prog-
ramban összesen 6 új parancs és 23 új rendszerváltozó jelent meg.
Az idejétmúlt parancsokat most is kiiktatták.
ÚJ FELHASZNÁLÓI FELÜLET
Az AutoCAD és LT verzióban egyaránt lecserélték a régóta változat-
lan felhasználói felületet. A Beállítások párbeszédpanel Képernyő
lapján választhatunk a sötét és világos megjelenés közül. Sötét vá-
lasztása esetén a felület szürke háttere jobban kíméli a szemet (a
könyv illusztrációihoz mi a világos színt részesítettük előnyben, mi-
vel könyvek esetében ez biztosítja a megfelelően kontrasztos meg-
jelenést és a nyomtatáskor kevesebb festéket igényel).
1-48. ábra
Módosítottak az állapotsori kapcsolók menüjén, beállításuk módján.
A beállításokat most szemléletes ikonokkal támogatják. A munkate-
rület elemeit rögzító kapcsolókat ugyanakkor törölték az állapotsor-
1-49. ábra
ELEMVÁLASZTÁS GALÉRIÁBÓL
A blokkok beillesztésénél különösen megkönnyíti a megfelelő elem
kiválasztását, hogy a rajzban már definiált, vagy egyszer (rajzból,
tervmesterrel, illetve palettáról) beillesztett blokkok képükkel megje-
lennek a szalagon (lásd az 1-50. ábrát).
1-50. ábra
ELRENDEZÉSLAP VÁLASZTÁSA
A megújított lapfülekkel gyorsabb a meglévő rajzok betöltése és a
megnyitott rajzok közti váltás (lásd az 1-51. ábrát).
1-51. ábra
KIJELÖLÉS LASSZÓVAL
Az objektumok kiválasztása újabb lehetőséggel bővült. A kiválasztás
során lasszót is használhatunk a kiválasztandó rajzelemek körülke-
rítésére, a kijelölt rajzelemek kiemelt színnel, feltűnőbben jelennek
meg. A metsző kiválasztásnál a húzással meghatározott kijelölési
terület világos zöld színű (lásd az 1-52. ábrát).
Alapállapotban a KIJELÖL parancs kiadását követően metsző
üzemmódba kapcsol a program. Ekkor az egyes objektumok kivá-
lasztásához elegendő, ha a szabadon húzott kiválasztási vonal bár-
hol elmetszi a kijelölendő rajzelemet. A szóköz billentyűvel átvált-
hatunk a Lasszó kijelölésre, ekkor azok a rajzelemek kerülnek a ki-
választási halmazba, amelyek teljes terjedelmükkel a körülhatárolt
területre esnek. A metsző kiválasztásnál a húzással meghatározott
kijelölési terület világos kék színű (lásd az 1-53. ábrát). A KIJELÖL
parancs legközelebbi kiadásakor azt az üzemmódot alkalmazza,
1-52. ábra
1-53. ábra
ELŐKÉP
Egyes műveletek eredményét még a végrehajtás előtt előképen te-
kinthetjük meg (lásd az 1-54. ábrát). Ha nem tetszik, amit látunk, a
parancs végrehajtása előtt nyomjuk meg az Esc billentyűt!
1-54. ábra
SÚGÓKEZELÉS
Javítottak a súgón. Most könnyebben elérhetjük a minket érdeklő
elemeket, leírásokat. Megkönnyítették a súgóból a bemutatott esz-
köz helyének megkeresését is. Például az 1-55. ábrán megjelenítet-
tük a Határvonal-vonallánc létrehozása súgólapot. Ezen megjelent a
feladathoz használható eszköz (ikon) is, mellette a Keres hivatko-
zással. Ha a hivatkozásra kattintunk, akkor a program megjeleníti a
megfelelő ikont és feltűnő nyíllal jelzi elérését (lásd az 1-55. ábra
alsó részét).
1-55. ábra
1-56. ábra
EGYEBEK
A program támogatja a retina típusú megjelenítőket (MacBook Pro,
iMac).
Az új Autodesk Application Manager figyel a program frissítései-
re, javításaira, erre a megfelelő időben figyelmeztet. Ehhez az al-
kalmazás a Windows tálcára, az értesítési területre települ. Ha a
munkánk közben érkezik frissítési figyelmeztetés, nem kell azonnal
végrehajtani. Az Autodesk Application Manager indítható később is
a Start menü Autodesk mappájából (lásd az 1-57. ábrát). Ez a
program természetesen az összes telepített Autodesk program fris-
sítésére ügyel. Az ábrán látható ReCap program is az AutoCAD
programmal működik együtt, az LT egyelőre nem érintett…
1-57. ábra
A fentieken túl 6 új parancs és 23 új rendszerváltozó jelent meg.
Emellett több, idejétmúlt parancsot megszüntettek. Az új parancso-
kat a Testre szabás, a rendszerváltozókat a Változók című kötetben
ismertettük.
A 2016-OS ÚJDONSÁGOK
Az újdonságok tájékoztató bemutatásán túl, a részletes bemutatás-
ra ebben a kötetben később, és a többi kötetben térünk ki. A prog-
ramban összesen 6 új parancs és 13 új rendszerváltozó jelent meg.
Az idejétmúlt parancsokat most is kiiktatták.
ÚJ REVÍZIÓBUBURÉK-KEZELÉS
Új beállítási lehetőségeket használhatunk a négyszögletes és poli-
gon revízióbuborékok kialakításához. A szövegbuborékot kialakít-
hatjuk meglévő objektumból, négyszögletes vagy poligon alapon,
illetve hagyományos, szabadkézi rajzolással. A szövegbuborék lét-
rehozási lehetőségei minden eszközön (menüben, szalagon, pa-
rancssorban, dinamikus adatbevitelnél) megjelentek (lásd az 1-58.
ábrát).
Az ívhossz paraméter választása után adhatjuk meg a revízió-
buburékot képező kétféle ív hosszát, amelyek aránya legfeljebb 1:3
lehet. Az objektum paraméter választását követően választjuk ki a
1-58. ábra
A kiinduló objektum módosítási lehetőségei a későbbiekben is fel-
használhatók. Módosítottak a fogókkal végezhető szerkesztési mű-
veleteken.
1-59. ábra
Revízióbuborékot egyszerűen létrehozhatunk zárt síkidomokból is.
Ilyenkor a revízióbuborék módosításakor az eredeti – létrehozáshoz
használt – objektum csúcsponti, körnegyedelő, illetve felezőponti
fogóit is alkalmazhatjuk (lásd az 1-59. ábrát). A revízióbuborék sza-
kaszokkal bővíthető vagy szűkíthető a helyi menü Módosítás pa-
1-60. ábra
ÁTALAKÍTOTT MÉRETEZÉS
A MÉRET parancs továbbfejlesztett változata a kijelölt objektum
típusa alapján határozza meg a létrehozott méreteket. Egyúttal
megszűnt a korábbi MÉRET és MÉRET1 parancs, amellyel a Méret:
promptot jelenítettük meg. Mostantól a Méret: prompt, és a mérete-
zési változók haszományos listázása elfelejthető (lekérdezhető
azonban a méretstílus-beállítás parancs összehasonlítás lehetősé-
gével).
A méretezési opciókat a helyi menüben vagy a parancssorban ér-
jük el. A mutatót egy objektum fölé mozgatva megjelenik a méret,
amelyet kattintással helyezhetünk el (lásd az 1-61. ábrát). Még az
elhelyezés előtt válthatunk a sugár és átmérő méret között.
1-61. ábra
A szövegtörés a méretszöveg szélességének módosításával is beál-
lítható (lásd a 62. ábrát). Ehhez elegendő kettősen a méretszöveg-
re, felülírásra kattintani, majd a megjelenő vonalzó eszközeit hasz-
nálva, húzással módosítani a szélességen.
1-62. ábra
ÚJ TÁRGYRASZTER PONT
A tárgyraszterek között megjelent a geometriai középpont is, amely
zárt poligon súlypontját jelöli ki. A geometriai középpont beállítható
az állandó tárgyrasztermódok között, vagy választható a helyi menü
Raszter felülírások almenüjében is, azonban egyelőre a
Tárgyraszter eszköztár ikonjai között nem jelenik meg. Ha egy rajz-
elem rajzolása közben megközelítünk egy zárt objektumot és a
geometriai középpont tárgyrasztermód bekapcsolt állapotban van,
akkor a rajzelem súlypontjában megjelenik az illesztésre használha-
tó pont jele (lásd az 1-63. ábrát). Az illesztéshez kattintsunk a jelbe,
távolabbról nem történik meg a behúzás!
1-63. ábra
SZÖVEGKERET
A bekezdéses szöveg (bszöveg) objektumok új tulajdonsága a szö-
vegkeret (lásd az 1-64. ábrát). Ezt egyszerűen a rajzelem tulajdon-
ságlapjának Szövegkeret tulajdonsága beállításával kapcsolhatjuk
be vagy ki.
1-64. ábra
TOVÁBBFEJLESZTETT
PARANCSELŐNÉZET
TOVÁBBFEJLESZTETT NYOMTATÁS
A Nyomtatás párbeszédpanelt kiegészítették a PDF beállítására
szolgáló Tulajdonságok gombbal. A PDF fájlba exportálhatjuk a
rajz összes hivatkozását, könyvjelzőit, amelyet a PDF megtekinté-
sekor navigálásra használhatunk. A TrueType betűtípusok kereshe-
tők a PDF fájlban, az SHX betűtípusok a PDF megjegyzéseiben.
RENDSZERVÁLTOZÓ-FIGYELŐ
A rendszerváltozó-figyelővel könnyen felismerhetjük a fontos rend-
szerváltozók módosulását és egyszerűen visszaállíthatjuk azokat a
korábbi értékre. A módosulásokhoz figyelmeztető üzenetet kapcsol-
hatunk. A beállításhoz a parancssori RENDSZERVÁLTFIGYELŐ
parancsot használjuk (lásd az 1-65. ábrát).
1-65. ábra
Beállításainktól függően a változásokra figyelmeztető üzenet szö-
vegbuborékban megjelenhet az állapotsorban is.
ÚJ PARANCSOK,
RENDSZERVÁLTOZÓK
A fentieken túl 6 új parancs (MINDENMÁSTBEZÁR, DIGITÁLIS-
ALÁÍRÁS, UGRÁSINDÍTÁSRA, SCRIPTCALL, RENDSZERVÁLT-
FIGYELŐ) és 13 új rendszerváltozó jelent meg. Emellett több, ide-
jétmúlt parancsot megszüntettek.
A CURSORBADGE rendszerváltozóval szabályozhatjuk az egér-
mutató mellett megjelenő figyelmeztető jeleket.
A PROGRAM KÖRNYEZETE
A program környezete alatt a működtetéshez szükséges eszközöket
értjük. Ezek között vannak elengedhetetlenül fontosak és választha-
tóak, azaz nem feltétlenül szükségesek. Elengedhetetlenül szüksé-
ges a szokásos számítógép konfigurációkon kívül (processzor, me-
mória, billentyűzet, winchester-lemez) a rajzok megjelenítéséhez a
meglehetősen nagy felbontású grafikus monitor. Ez utóbbi egyéb-
ként is feltétele a Windows alatti programfuttatásnak. Választható –
másképpen opcionális – környezeti elemek a nyomtató és rajzoló
eszközök, az egér, illetve a digitalizáló tábla, tablet.
A program használatát lehetővé tevő eszközök alapvetően két
csoportba sorolhatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák
együttese) és a szoftverre. E kategóriák határai olykor elmosódnak,
a két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Minden-
esetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a progra-
mok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését.
A 2015-ös programváltozat a korábbiakhoz képest is igényesebb
a hardverrel szemben, „magasabbra tette a lécet”. Operációs rend-
szer esetében minimális követelmény a Windows 7. A 2016-os vál-
tozat viszont beéri a 2015-ös követelményekkel. Ugyanakkor a
hardvergyorsítást a nem támogatott (grafikus kártya) eszközökön
általában érdemes kikapcsolni, különösen, ha nem várt működést (a
kurzor eltűnése a rajzterületről, értelmezhetetlen, az origóba futó
vonalak stb.) tapasztalunk.
RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A
BITES VERZIÓHOZ
32 bites Intel ® Pentium ® 4 vagy AMD Athlon ™ kétmagos pro-
cesszor, 3.0 GHz vagy jobb órajellel és SSE2 technológiával
Windows 7 Home Premium, Enterprise, Professional vagy
Ultimate, illetve Windows 8, 8.1 Enterprise, Pro kiadású operáci-
ós rendszerek,
2 GB RAM (ajánlott 8GB),
4 GB szabad lemezterület a telepítéshez,
1024x768 VGA True Color színmélységgel (ajánlott 1600x1050),
Microsoft® Internet Explorer® 9 vagy későbbi böngésző,
.NET Framework 4.5.
DVD meghajtó a telepítéshez, vagy a telepítést letöltéssel kell
kezdeni.
TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK A 64
BITES VERZIÓHOZ
AMD Athlon 64 SSE2 technológiával, AMD Opteron ™ SSE2
technológiával vagy Intel ® Xeon ® Intel EM64T támogatással és
SSE2 technológiával
Az AutoCAD LT 64 bites verzióját nem lehet 32 bites Windows
operációs rendszerre telepíteni.