Az emberi test felépítése és működése 3

Az ember keringési rendszere. A szív szerkezete, működése, a vérerek és a vérkörök. A

keringési rendszer gyermekkori sajátosságai.

Az emberi szervezet szöveteit és szerveit vérerek hálózata szövi át. Az erekben folyó vér
látja el a sejteket tápanyaggal és oxigénnel, elszállítja a bomlástermékeket és a szén-dioxidot.
A vér szállít még hormonokat és egyéb anyagokat is. Az érrendszer központjában a szív van.
Az erek a szívből indulnak ki és a szívbe érkeznek vissza. Ebben a zárt pályarendszerben
áramlik a vér, ez a vérkeringés. A szívműködés a vért az érrendszerben állandó mozgásban
tartja. A nyirokrendszer a vérerek mellett nyirokerekkel hálózza be az egész szervezetet.
Szerkezete és funkciója okán az érrendszerhez tartozik.

A szív
A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv. A szívburoküregben foglal helyet a két tüdő
között, a mellüreg elülső középső részében. A szív nagysága általában az egyén zárt ökle
nagyságának felel meg, az életkor, a nem, az alkat és az életmód függvényében.
Három réteg: kötőszövetes tok (szívburok vékony hártyája), koszorúserek, szívizom
(szívfal legvastagabb rétege)
Belülről: szívbelhártya  vékony, halványfehér áttetsző, rugalmas, rostokból álló hártya

Tüdő

Jobb pitvar Bal pitvar

Jobb kamra Bal kamra

Test

A pitvarokba ömlenek a szívbe vezető nagyvénák. A pitvarokból a vér a kamrákba jut. A

pitvarokban a szívfal vékonyabb (kis nyomással szemben kell továbbítani a vért). A kamrák a
nagyvérköri (testkeringés) és a kisvérköri keringést (tüdőkeringés) biztosítják  kamrák
izomzata erősen megvastagodott.
A szív saját tápláló ereit koszorúsereknek nevezzük. Két koszorús artéria van, az aortából
(bal kamrából kilépő nagyartéria) erednek. Egyikük elzáródása, az általa vérrel ellátott
szívizomrész elhalásához vezet. Ez az infarktus. Az infarktus rizikótényezői:
 a dohányzás,
 a nem megfelelő étrend,
 a túlzott alkoholfogyasztás,
 a mozgáshiány,
 a magas vérnyomás,
 a túlsúly
 feszültséggel teli, stresszel megterhelt
élet.
A szívben a vér áramlását billentyűk szabályozzák. A billentyűknek két fajtája van:
 Az emberi test felépítése és működése 3

 a felfelé hosszú, vitorla alakú vitorlás billentyűk  pitvarok, kamrák között,

megakadályozzák a vérnek a kamrákból a pitvarok felé történő visszaáramlását
 félhold alakú, másnéven zsebes billentyűk.  a szívből kiinduló nagy artériák
(verőerek) szájadékában vannak. A kamrák összehúzódásakor (szisztole) a vér a
nagy erekbe lökődik, a véráram megnyitja a billentyűket. A kamrák elernyedésekor
(diasztole) a kilökött vér visszaáramlik, a billentyűk tasakjai vérrel telitődnek,
összefekszenek, ezáltal megakadályozzák a visszafolyást.
A szívizom összehúzódásához nem kell külső inger, a szív maga képezi a működéshez
szükséges ingereket. Az inger (impulzus) képzése a vázizomzattal szemben magában a
szervben történik, ezt a szív automáciájának nevezzük.

Központi szabályozója: nyúlvelő és híd

Vérnyomás: A szívösszehúzódások száma (a pulzus) felnőtteknél nyugalmi állapotban
percenként 60-80 közötti érték

Verőerek:
 Vékony falukon át történik a tápanyagok és az oxigén leadása, a bomlástermékek
és a szén-dioxid felvétele. három réteg van:
 Gyorsan tágulnak és szűkülnek. 1. endothel
 A verőerek a szív felől szállítják a vért a periféria felé. sejtek 
a vér az
Gyűjtőerek: érpályán
 A gyűjtőerek a periféria felől szállítják a vért a szív irányába. belül ne
 A vénák ürege tágabb, faluk vékonyabb, mint az artériáké. alvadjon
 A keringést inkább a szív és a mellkas szívó hatása hozza létre. meg
 A nagyobb vénákban a vér visszafolyását a zsebes billentyűk akadályozzák meg. 2. simaizom
sejtek és
Hajszálerek: rugalmas
 A szövetek tápanyagforgalma és gázcseréje szempontjából az érrendszer rostok
legfontosabb elemei a hajszálerek 3. kötőszöv
 A legvékonyabb kisartériákat és kisvénákat kötik össze. et

Vérkörök
Kis vérkör: a szív jobb kamrájából indulva a tüdő artériás rendszerén keresztül a tüdőbe jut
a fáradt, szén-dioxidban dús vér. A tüdőben a tüdő hajszálerei és a léghólyagocskák között
megtörténik a szén-dioxid és az oxigén cseréje (külső gázcsere), majd tüdő vénás rendszerén
keresztül a szív bal pitvarába érkezik a friss, oxigénben dús vér
Nagy vérkör: a szív bal kamrájából indulva a nagy vérkör artériás rendszerén keresztül
(aorta, artériák, melyek egyre kisebb erekké ágaznak el) a test minden területére eljut a friss,
oxigénben dús vér. A hajszálerek és a test sejtjei között megtörténik az oxigén és a szén-
dioxid cseréje (belső gázcsere) majd nagy vérkör vénás rendszerén keresztül a fáradt, szén-
dioxidban dús vér a jobb pitvarba kerül.

Gyermekkorban
 A szív 3 éves korig gyorsan nő, utána a növekedése lassul, de az izomrostok
vastagodnak.
 A pulzusszám gyermekkorban nyugalomban is magasabb.
 A fejlődés folyamán a verőtérfogat tízszeresére nő, a pulzusszám közel a felére
csökken.
 A gyermekkori fejlődés alatt a vérnyomás fokozatosan emelkedik.