Anda di halaman 1dari 5

A magyar helyesírás alapjai

A/ A helyesírás fogalma:
A helyesírás azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogyan kell az
egyes szavakat, mondatokat, szövegeket leírni.

B/ A szabályok gyűjteményét tartalmazó könyv:


A magyar helyesírási szabályai
- 11. kiadás
- kiadja a Magyar Tudományos Akadémia

C/ Helyesírásunk jellemzői:
a) Betűíró rendszerű:
- legkisebb egységei a betűk
b) Latin betűs:
- latin betűket vettük át
- de: nincs minden hangunkra latin betű, ezért
 kiegészítő jeleket használunk
pl.: ékezetek: i ö ü ű é á
 két/három betűt kapcsolunk össze egy hang jelölésére
pl.: sz ty ny dz dzs
c) Hangjelölő írás:
- A betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak
d) Értelemtükröző írás:
Pl.: a szóalakokban feltüntetjük a szó tövét és a ragokat (tudjuk)
az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat(vas-út)

D/ Helyesírásunk alapelvei

I. Kiejtés szerinti írásmód elve


1.) Jellemzői:
- A legtöbb szót és toldalékot úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.
- Probléma:
 a rövid és a hosszú hangok rossz, hanyag ejtése, ezért nem támaszkodhatunk
mindig a hallásunkra
 a rövid és hosszú hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet
pl.: tör - tőr; szel - szél; var - varr; sok - sokk;
2.) Helyesírási szabályok:
a) i u ű - í ú ű hangok írása
- Szavaink többségében az i, u, ü rövid:
igaz, fizet; ugat, fut; ürge, füst, ujj(= testrész)
- A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók
 A toldalékolás után is megmarad a hosszú magánhangzó
zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;
 Néhány szó esetében egyes toldalékos formában rövidre vált a magánhangzó
zsír, zsírt, zsíros, de: zsiradék
húsz, húszat, húszas, de: huszadik, huszad, huszon-
tíz, tízen, tízes, de: tized, tizen-
bújik, bújjon, bújócska, de: bujkál, bujdosó
 Vannak szabályos váltakozást mutató főnevek
írásukat megkönnyíti a kéz - kezet szavakkal való összehasonlítás
kéz víz út tűz híd kút úr nyúl nyíl
kézen vízen úton tűzön hídon kúton úron nyúlon nyílon
kézzel vízzel úttal tűzzel híddal kúttal úrral nyúllal nyíllal
kézi vízi úti tűzi hídi kúti úri nyúli nyíli
kezet vizes utas tüzes hidas kutas uras nyulas nyilas
kezet vizet utat tüzet hidat kutat urat nyulat nyilat
kezek vizek utak tüzek hidak kutak urak nyulak nyilak
- A szavak végén az i mindig rövid
kocsi, kicsi, bácsi, néni, Peti, Mari
kivétel: zrí, sí, rí
- A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ű
domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű,
nagyszerű, szörnyű
- A főnevek végén az ú ű legtöbbször hosszú
ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű,
fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű
kivételek: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu,
saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü; anyu, apu; Icu
- Az -ít, -dít, -sít igeképzőkben az -í mindig hosszú
(az ige kérdése: mit csinál? mi történik?)
épít, tanít, buzdít, mozdít, állandósít
- Az -ul, -ül -dul, -dül igeképzőben az -u, -ü mindig rövid
tanul, gyógyul, repül, merül, mozdul, pezsdül
- A -tyú, ttyú, -tyű, ttyű végű főnevekben az -u, -ű mindig hosszú
fogantyú, sarkantyú, billentyű, töpörtyű, dugattyú, szivattyú, csengettyű, pörgettyű
b) ö - ó ő hangok írása
- a -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről ragokban az -ó, -ő mindig hosszú
házból, erdőből; asztaltól, széktől; autóról, őzről
- a -szor, -ször ragokban az -o, -ö, mindig rövid
háromszor, ötször
- a -kor ragban az -o, mindig rövid
ötkor, hatkor,hétkor, nyolckor, akkor

c) -h végű szavak
- céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb.
 nem ejtjük a szóvégi -h hangot, ha a -h után mássalhangzó áll
csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhkas, méhnek, méhvel; juh, juhval,
 akkor ejtjük a szóvégi -h hangot, a -h után magánhangzó áll
csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok, juhász;
- a bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah stb.
szónak minden alakjában ejtjük és írjuk a h-t
- a -ch végű szavak (pech) végén is mindig ejtjük a h-t.

II. A szóelemző írásmód elve


1.) Jellemzői:
- Az összetett és a toldalékos szavakban felismerhetőek maradnak a szótövek és
toldalékok.
- Probléma:
 a beszéd során a mássalhangzók hatnak egymásra, ezért másképp halljuk a
szavakat, mint ahogy le kell őket írni (MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK),
 ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan
alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak
barátság = barát + ság, állatbarát = állat + barát)ó
 egyes toldalékok és szótövek írásban is megváltoznak
házzal = ház + val, fusson = fut + jon
2.) Helyesírási szabályok:
2.1.) Mássalhangzótörvények:
a) Összeolvadás
- két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
- egy harmadik hangot hallunk
t + sz → cc (játszik)
d + sz → cc (adsz)
t + s → cs (fűtsünk)
n + j → ny (fonjad)
d + j → gy (adjad)
t + j → ty (kertje)

b) Rövidülés
- 3 mássalhangzó áll egymás mellett
 2 azonos (hosszú)
 1 eltérő
- a két azonos közül az egyiket nem ejtjük
varrta, jobbra, otthon

c) Kiesés
- 3 különböző mássalhangzó áll egymás mellett
- a középsőt nem ejtjük
mondta, nézd meg, mindnyájan,

d) Nyúlás
- két magánhangzó között hosszú mássalhangzót mondunk
DE CSAK EGYET ÍRUNK!!!!
kisebb, lesz, egy, (egyet, egyért, egyes, egyezik, együtt)
belőlem, nálad, róla, tőlünk; előled, utánunk
új (= nem régi), újat, újabb, újra
bakancs, köpeny, szalag, elem, agancs, szőlő
erősen, erősek, okosan, okosak, ügyesen, ügyesek (= -s végű melléknevek!)
e) Hasonulás
e/1. Részleges hasonulás
 zöngésség szerint
- két mássalhangzó áll egymás mellett
 egyik zöngés
 a másik zöngétlen
- a 2. mássalhangzó az előtte állót magához hasonlóvá teszi zöngésség
szerint
(a változás csak akkor következik be, ha az 1. mássalhangzónak van
zöngés/zöngétlen párja)
zsebkendő lakberendező
↓↓ ↓ ↓
zg zgt zgt zg
↓ ↓
b→p k→g

 képzés helye szerint


- két mássalhangzó áll egymás mellett
 az első -n, -m vagy -ny
 a mögötte álló -b, -p, -m, -gy, -ty,
- az -n hangból -m vagy -ny lesz
különben, színpad, tanmenet, öngyújtó, ponty,

e/2. Teljes hasonulás


 írásban nem jelölt
- két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
- az egyik eltűnik, a másikat hosszan mondjuk
 -ny, -ty, -gy + j → -nny, tty, ggy
anyja, bátyja, nagyja; hagyja, hunyja,
 l + j → jj
szálljon, repüljön, kínálja
 -sz, -z + s → -ss
egészség, házsor, község,

 írásban jelölt
- két különböző mássalhangzó áll egymás mellett
- az egyik eltűnik, a másikat hosszan írjuk
 -val, -vel → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz,
ezért azt kettőzve írjuk le
asztallal, székkel, papírral, ezüsttel
 -h végű szavak
~ ahol nem ejtjük a szó végén a h-t, ott nincs hasonulás
méhvel, pléhvel, juhval
~ ahol ejtjük a szóvégi -h hangot, ott van hasonulás
dohhal, potrohhal, sahhal, Allahhal
 -vá, -vé → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért
azt kettőzve írjuk le
széppé, vízzé, okossá, sárrá (válik)
 -s, -sz, -z, dz végű igék + j → a -j teljesen hasonul az előtte álló
mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le
moss, játssz, húzz, eddz
 az, ez mutató némás + ragok
abban, attól, ahhoz, annál, ebben, ettől, ehhez, ennél;
afféle, efféle, akkora, ekkora,

III. A hagyományos írásmód elve


1.) Régies helyesírású családnevek
- régebben más betűvel jelöltünk egy-egy hangot
- tiszteletből megőriztük a családnév írásmódját
Weöres = ’ vörös’ Tóth = ’ tót’ Széchenyi = ’ szécsényi’
1.) J és LY
- régen kétféle hangot jelölt, mára az ly kiejtése kiveszett a nyelvünkből
- tiszteletből megőriztük az ly-os szavak írásmódját
lyuk, golyó, folyó, Erdély, Kodály

IV. Az egyszerűsítő írásmód elve


1.) A kétjegyű betűk kettőzése
- gygy → ggy; lyly → lly; szsz → ssz
meggy, gally asszony
2.) Három azonos mássalhangzó találkozása
a) egyszerű szavakban
- három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé
- az egyiket elhagyjuk
toll + val = tolllal DE: tollal
megygy + vel = megygygyel → meggyel
b) összetett szavakban
- az előtag és utótag nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk
balett-táncos, sakk-kör
c) családnevek írásakor
- a családnév nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk
Papp-pal, Grimm-mel