2 6 NÉPSZABADSÁG H É TV É G E 1996. március 30.

, szombat

A le g m a g y a r a b b m ű v é s z e t
A honfoglalók régészeti em lékeinek ünnepi kiállítása
M úzeum előtt sorban állni szívet
melengető érzés. Ennyi embert ta­
lán az „inkák kincse” mutogatá­
sakor láttam utoljára a Nemzeti Múze­
um lépcsőin. Én ugyan kicsit szkepti­
kus vagyok, ha a millecentenáriumról
esik szó, szerintem az 1100 nem igazán
kerek szám, és talán fontosabb dátum
Pannonhalma millenniuma - mert ez­
zel a bencés kolostorral csatlakozott
Magyarország a Nyugat-értelemben
vett Európához továbbá a millenni­
um centenáriuma. 1896 ugyanis igazi
nagy pillanata volt a történelemnek,
csak az utókor beugrott a korabeli saj­
tó hol ellenszenvesen dicsekvő, hol két­
ségbeesett siránkozó stílusának („nya-
valyapiszokság az, ami itt nálunk vég­
bemegy, helyesebben végbe vánszorog”
- parodizálta Karinthy tömören ezt a
zsumálirályt. Szegény Ady-nemzedék,
nem tudhatta, milyen jó dolga van,
mármint viszonylag). Továbbá az a ta­
pasztalatom, hogy mindenkit és min­
dent addig szoktunk ünnepeim, amíg
az átlagembernek tökéletesen elege
lesz az illetőből vagy az eseményből,
pláne, hogy most elvileg öt éven át foly­
hatna a millecentenárium, 1996-től
2000-ig, azután meg jöhet az államala­
pítás millenniuma. Nem is beszélve ar­
ról, hogy a szélsőnemzeti sajtó harcos
kitételei miatt valamiféle versenyhely­
zetbe került a „libsi” (liberálbolsi rövi­
dítve, ezt most találtam ki, pedig mi­
lyen jól beleillene a Nehézfiú irodalmi
munkásságába!) kulturális politika is.
Talán ez a bizonyítási kényszer teszi,
hogy idén szinte minden eseménynek
millecentenáriumi jellege lesz.
Az Őseinket felhozád... című, Mis­
kolcon már összeállított kiállítás alig­
hanem a legfontosabb esemény. Nem a
címe miatt, azt egy kicsit sutának ér­
zem, mert hát éppen az a vicc a dolog­
ban, hogy lejöttek Kárpát szent bércé­
ről a síkságra. Különben is, jobban
kedvelték a hágókat meg szorosokat,
mint a bérceket. Hanem mert semmi
sem annyira „jellegzetesen magyar”,
mint a honfoglalás kor művészete, és
semmi sem volt olyan méltatlanul elha­
nyagolt. Pedig ez a nyugatkeleti fém­
művesség (amely talán tovább élt ro­
mán kori kőfaragványokon és máig
használt bekecsbőrdíszeken vagy írá­
sos erdélyi párnahuzatokon, talán nem
- ezek szenvedélyesen vitatott kérdé­
sek) a maga dekoratív, ősszecessziós,
számunkra csak sejtett mitologikus-le­
gendás tartalmakra utaló szellemében
tökéletesen alkalmas lehetett arra,
hogy fennmaradjon. És ha ma ügyes
kisvállalkozók ridiküldíszt csinálnak a
tarsolylemezek motívumaiból, vagy
felhasználják a modem ezüst ékszer­
hez a honfoglalók asszonyainak és lo­
vainak, ruháinak és fegyvereinek fém­
borításait és díszpitykéit, jól fogják
tenni. Csak legyen annyi ízlésük és
arányérzékük, mint 1100 évvel korábbi
elődeiknek. A legtermészetesebb meg­
nyilvánulása lesz ez a nemzettudatnak.
Skandinávoktól - finnektől, izlandiak­
tól - lehet példát venni a múlt motívu­
mainak korszerű felhasználására. To-
vábbalakítására pedig tulajdon népi
kultúránkból vehetünk mintát. A vi­
rágdísz iránti vonzalom bizonyára ősi
örökség, még akkor is, ha a legköz­
ismertebb példa, a tulipános láda itá­
liai reneszánsz felhasználásmódot és
kompozíciós sémát ötvöz a német pa-
rasztbútor-technológiával, meg egy tö­
rök-holland virággal. A honfoglalók
korától a népművészet mélyáramán át
vezet az út a millennium Lechner-kor-
szakáig, majd Kozma Lajos és Fáy Ala­
dár egyaránt értékes örökségéig. Csak
hát az előbbit nem adta volna ki 1940
táján a Turul kiadó, az utóbbi meg fél
századon át hivatalosan elfelejtődött.
H aneklesza bőséges tévévisszhangja en­
jurtás-lovas vitézes hang-
ütésű kiállításnak, az sokat fog
változtatni az úgynevezett „mi-tudat”-
on, ami vagy elhervadt, vagy meg túl­
buzog. Az itt látható alakoknak semmi
közük ama sokszor emlegetett volgai
lovashoz, akinek épp száz éve megfo­
galmazott erényeit minden lelkes szu­
permorva és hithű funarióta meg­
irigyelhetné. (Testileg kicsit hibás volt
ugyan szegény, mert mikor Beöthy
Zsolt A magyar irodalom kis-tükre
bevezetéseként elképzelte, pozitív hős­
nek nem lehetett farizma - 1896-ban,
tehát még Viktória királynő korában a
párduckacagányos, az ősidők homá­
lyából előbukkanó alak „izmos dereka
mintha oda volna nőve apró lovához” -
így bukkant elő Beöthy lelki szemei
előtt „az ősidők homályából”.) Ha te­
hát a közfogyasztásra szolgáló képer­
nyő méltó módon fog foglalkozni majd
a témával, akkor talán el lehet érni,
hogy a magyar régészek számára ne a
traktorosbekecsek zsebe legyen az
egyik fő kutatási terület, kollegiálisán Nem az inkák kincse, hanem a miénk bánhalm i Já n o s f e l v é t e l e
kettétörve megfelezett leletek nyomá­
ban, hanem a Kárpát-medence földje. dománytalan. Például már csak azért benne. Alkalmasint egyik magyarázat
sem, mert már Hunfalvy János, a hi- sem bizonyítható: a turul miért tart nö­
alaha az egyik legdédelgetettebb perkritikus, minden sumer-szittya-hun vényt a szájában, és miért cipeli inkább
V könyvkiadói vágyam az volt, hogy őskereső által pokolra kívánt „Habs- vízimadár, mint ragadozó formájú fió­
megjelentessem a Fettich-féleAlt- burg-bérenc”, a korszerű nyelvészet­ káit? Pontosabb közelítésmód bevalla­
ungarischeKunst korunkhoz illő utód­ régészet egyik megalapítója is azt val­ ni: nem tudjuk a csodálatos harmóniá­
ba komponált hajfonatdíszítő kép je­
ját. A kiállítás nagy katalógusa, a deb­ lotta, hogy „ha bizonyos volna is, hogy
receni Hapák József példamutatóan a Vetvár, Fertő, Hanság szók nem az lentését, az irodalmi tartalom elveszett.
plasztikus és korrekt, a „művészke­ avaroktól, hanem az újabb megszállók­ Talán a Fehérlófia-mélységű, „tote-
dést” kerülő fotóival (a kiállításon is az tól valók: az avarok ugorságát mégsem misztikus” népmesék töredékeiből
ő felnagyított képei pótolják a nagyítót lehetne tagadni” (Magyarország et­ rakható még össze valami valószínű
a nézők számára, megmutatva, mit is nográfiája, 1876., 402. oldal). magyarázat.
látnak valójában a piciny díszeken), Hunfalvy idején még archimédeszi
alapjában véve pótol egy ilyen könyvet. szilárdságú pontnak számított a nyelv-
A megírása úgyis csak akkor lesz lehet­ tudományra alapozó tudományos A mi egyébként magát a kiállítást il­
leti: abban a teremben van, ahol
séges, ha elcsitul a „kettős honfogla­ kombináció. Ma már nyilvánvaló, hogy korábban a koronát és a koronaék­
lás” tétele körüli küzdelem. Tudniillik az őstörténet olyasféle ismeretszerzés, szereket mutatták be, az emeleten. Az
a kiállítás rövid, példamutató módon ahogy a buddhista tanmese és az angol előtérben igazi jurta, belül szőnyegek­
az egyszerű látogatóhoz szóló beveze­ gyerekvers vak emberei ismerkednek kel, felöltöztetett alakokkal. A terem­
tőjében a Nemzeti Múzeum volt főigaz­ az elefánttal. Olyan, mint egy oszlop, ben egy földház rekonstrukciója, jelez­
gatója, a régész Fodor István - vagyis egy locsolócső vagy egy ecset, mondják ve, mennyire nem jutott pompás, puha
az egyik legnagyobb potentát a témá­ - attól függően, hogy a lábát, ormányát jurta mindenkinek, akkor sem. És üveg
ban - egy közbevetett mondatban „tu­ vagy farkát tapogatják-e. Sose fog alatt az olyan kincsek, mint Lehel
dománytalannak” minősíti a honfogla­ összeállni holtbiztos kép a puzzle-da­ kürtje vagy a tarsolylemezek - éppen
lás kori régészet nesztorának, László rabkákból, amit egy-egy magányos sír, csak a bécsi császári kincstár szablyá-
Gyulának azt a tézisét, hogy a kései temető, kunyhógödör-maradvány, ke­ ját nem adták kölcsön, ezt a kilenc év­
százada ott lévő, ráadásul Harun ar-
avarok már szintén magyarul beszéltek mencetöredék vagy jurtacölöpluk je­
volna. Na most, ez az álláspont lehet lent. Csak valószínű, hogy ilyen lehe­ Rasid, a mesés kalifa adományának
téves, ki lehet mutatni, hogy hirdetője tett a honfoglalók jurtája és földkuny­ tartott Árpád-házi fegyvert, a magyar
nem eléggé veszi figyelembe az avar hója, öltözete és lószerszáma. Viszont a Excaliburt, hogy az ifjabb generáció is
idők vándorlási-telepedési hullámait, szellemi hátteret még akkor is csak értse, mire gondolok. Még szerencse,
még az is lehet, hogy túlságosan befo­ sejtjük, ha a tárgy egészben maradt hogy a másolata is megteszi.
lyásolják gyermekkori élményei - csak ránk. A rakamazi korong madara lehet Talán úgy értethető meg a - remélem
azt nem lehet róla mondani, hogy sovi­ turul két fiókájával, ahogy a vezető - leendő látogatóval, milyen ez a kiállí­
niszta, amely a szomszéd nacionaliz­ mondja, de az sem feltétlenül „tudo­ tás, ha azt mondjuk: 1100 éve a legtel­
musok túlzásait igyekszik ellensúlyoz­ mánytalan”, ha valaki, mint a nagy te­ jesebb és leglátványosabb. És ráadásul
ni (mert arra az elmélet tökéletesen al­ kintélyű Alföldi András, egy vogul te­ nem is az inkák kincse, hanem a miénk.
kalmatlan), meg azt sem lehet, hogy tu­ remtésmítosz képi tükröződését látja Székely András

f/\jf Q V \ A DRAVA PIÉRT Papír és Irodaszerertékesítő

O j_ ) Részvénytársaság igazgatósága
|^ V J§) 1996. május 10-én 10 órára hívja össze az rt. évi rendes

k ö z g y ű lé s é t
Helye: 7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 1-3. sz. II. em. (tanácsterem).
Hl Napirend:
1. Az igazgatóság jelentése az rt. 1995. évi gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről, üzlet-
politikájáról, az 1995. évi mérleg, eredményfelosztási és osztalék-megállapítási indít­
I vány beterjesztése.

2. A felügyelőbizottság jelentése az 1995. évi mérleg, eredményfelosztási és osztalék­

megállapítási indítvány megvizsgálásáról, a társaság működéséről.
3. A könyvvizsgáló jelentése.
4. Döntés az igazgatóság éves jelentésének elfogadásáról, az 1995. évi mérleg megállapí­
tásáról, az eredményfelosztási és osztalék-megállapítási indítványokról, a felügyelőbi­
zottság és könyvvizsgálói jelentések elfogadásáról.
5. A felügyelőbizottság dolgozói küldötte választási szabályzatának elfogadása.
6. Az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai, a könyvvizsgáló megválasztása, díjazásuk
megállapítása, a vezérigazgató megválasztása.
A részvényesek szavazati jogukat személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhat-
111 ják. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában
™ kell a közgyűlést megelőzően a helyszínen az igazgatósághoz benyújtani.
I A közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző
munkanapon a hivatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bevezetés­
re került. Minden 1000 Ft névértékű részvény egy szavazatra jogosít.

Az igazgatóság a névre szóló részvények tulajdonosait írásban is értesíti a közgyűlésről,

mellékelve az írásbeli előterjesztéseket.
Határozatképtelenség esetén a közgyűlés új időpontja - változatlan helyszínen - 1996.
május 17.10 óra, amikor is a közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a meg­
jelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

AZ 1995. DECEMBER 31-1 MÉRLEG FŐBB ELŐZETES ADATAI:

Eszközök (aktívák) E Ft-ban:___________ Források (passzívák) E Ft-ban:_______
A) Befektetett eszközök 391342 D) Saját tőke 550 549