Adventi kalendárium 1. Adventi kalendárium 2.

Szabó T. Anna: Hópihe Szabó T. Anna: Sapka

December van, ünnep-hónap: Egy nap eltelt, telik kettő –

itt az ideje a hónak! csak kibírom valahogy!
Még akkor is, ha a felhő
Pár pihe is elég lenne,
eltakarja a napot,
ide hullna tenyerembe.

ha mindenki köhög, krákog.

Rövid a fény, gyorsan halad,
ha sál, kesztyű, sapka kell,
későn kel fel reggel a nap,
akkor is, ha varjú károg
paplanomba gömbölyödök,
(ő azt hiszi: énekel),
szuszmorászni, mint a sünök,

ha szél csavarja a fákat,

burkolózni jó melegbe, és nátha az orrokat,
fütyülni a fergetegre, és mindenki bágyadt, fáradt,
akarva vagy nem akarva engem mégse morcogat
jót aludni betakarva.
semmi bú és semmi bánat,
Úgy vágyódom csupa jóra, hisz van párnám, takaróm –
mint a mező puha hóra – álomlátni hív az ágyam,
vár, mintha a napra várna, inni hív a kakaóm.
paplan alatt lágy az álma.
Adventi kalendárium 3. Adventi kalendárium 4.

Szabó T. Anna: Párna

Szabó T. Anna: Cinke
Dudorásszunk, jó?
Dalolásszunk, jó? Cin-cin, cinege!
Heverésszünk, jó? De fekete a feje!
Fecserésszünk, jó? Szeme alatt fehér folt –
azt cicegi: „Elég volt!
Megölellek, jó?
Simogassál, jó? Két hosszú nap beletelt,
Ne csikizz meg, jó? nem találok eledelt!
Vagyis… úgy is jó. Ha te sem adsz egy magot,
harmadnapra megfagyok!”
Susorásszunk, jó?
Vihorásszunk, jó? „Jó, hogy ideröppentél!
Fütyörésszünk, jó? Itt nem bánt a roppant tél.
Hisz a kedvünk jó! Adok madáreleséget,
és a kánya se les téged!”
Olts most villanyt, jó?
Nehogy elmenj, jó? Cin-cin, cinege!
Elfogyott a szó… De fekete a feje!
Elaludni jó. Sárga mellény alatta –
gömbölyödik pocakja.
Adventi kalendárium 5. Adventi kalendárium 6.

Szabó T. Anna: Mikulás

Mit hoztál
Szabó T. Anna: Csizma nagy zsákban?
Kis kockát?
Hadd lássam!
Mikulás közeleg
nagy zsákkal,
szalutálj katonás Megnézem!
haptákkal: Édesség?
Kösz szépen!
álljon a sorba a Kérek még!
kiscsizma –
a keféd szaporán Legtöbbször
tisztítsa. jó voltam…
Eltörtem?
Pótoltam.
Kicsi hely, kicsi lyuk,
azt látom –
te sem élsz igazán Jó, hogy te
nagy lábon. nem bánod –
lesz lecke,
De ne félj: belefér meglátod!
pár játék,
tedd ide! Jön, jön…!
Várjál még!
Adventi kalendárium 7. Adventi kalendárium 8.

Szabó T. Anna: Öltözés

Szabó T. Anna: Alma

Ez itt egy póló.

Ez itt egy lyuk. Tégeteket megölellek,
A fejünket most hopp, tégemet is ölelj meg!
beledugjuk. Én vagyok az almajáró,
álmomban is ölellek!

Előbb a fej,
aztán a kéz – Óriási nagy vagyok most,
felvettem, kész! a zsebembe beteszlek,
te meg onnan csikizel meg,
hogy nagyokat nevessek!
Most meg a nadrág,
most meg a szoknya,
fiú is, lány is Álmom alma, almám áll ma,
gyorsan megszokja. figyel, mint a fülelés,
almajáró almasága
almasárga ölelés.
Remélem, hogy kegyed ül:
felöltöztem egyedül!
Majd elájul a család: Ha álmomban átölellek
Nahát! Már nem kacsaláb! nincs nevetés, nincs csiki –
dúdolás és ringatás van,
megint nagy vagy, s én kicsi.
 Adventi kalendárium 9. Adventi kalendárium 10.

Szabó T. Anna: Nemezelés

Szabó T. Anna: Mézeskalács
– Mi ez?
– Ez? Ünnepi csendben
– Nem, ez! fényes a mécses,
– Ez? Nemez! készül a mézes,
Nemezlemez! illata édes,

Ne szöszöljünk: nemezeljünk! tojás, liszt,cukor, zsír,

Nemezképet remekeljünk. fűszer kell bele sok,
Jó a kedv és jó a szándék: összerakom gyorsan,
nemezből lesz jó ajándék. ha ügyes vagyok!

Nemezelek nemez-eget, Liszthó szitálgat,

nemez-fellegeket neked. szállnak a pelyhek,
Nemezlapka, nemez-lepke – mintha leszállna
jó lenne, ha jól meglepne. a földre a felleg,

Elkészült a nemez-kép – selymes és puha és

ugye, milyen remekszép? belepi a kezem,
de ha beletüszkölök
(prüssz) jaj nekem!
 Adventi kalendárium 11.
Szabó T. Anna: Csemege
Gyere, kicsi csemetém,
van egy marék csemegém,
csemegézzünk, te meg én,
puha dunna tetején!
Gyere, kicsi fiókám,
van egy marék diócskám,
eszegetünk mi jócskán
konyhaszéken, de ócskán.
Gyere, kicsi barátom,
van egy foszlós kalácsom,
kihűlt már a farácson,
az illata: karácsony.
alszanak a madarak, csipkepalota ma
Gyere, kicsi gyerekem,
hadd mondjam meg kereken:
mazsolát kapsz, itt egy szem,
ha nem eszed, megeszem!
Adventi kalendárium 12.
Szabó T. Anna: Zúzmara
Zúzmara lepi be a fákat,
a kertet, a köveket, az ösvényt.
Zúzmara lepi be a dőlt füvek élét,
csikorog a csizma.
Belepik a tiszafa bozontját,
belepik a zúzmaraszőrök,
belepik a drótokat, a kerítés
sodronya
csupa puha szálka.
Csend van, a ködnek ütődnek
a tompa zajocskák,
az otthonuk, ágyuk,
az ezüstszínű baldachinok közt
mesebelit álmodik a feketecinke.
 Adventi kalendárium 13. Adventi kalendárium 14.

Szabó T. Anna: Lucázás Szabó T. Anna: Gyertya

Luca napján nincsen munka, Kis koszorún gyertya ég –

dolgoztatok eleget! üljük hát körül!
Ne mossatok, ne fonjatok, Ennyi tűz is épp elég
ne süssetek kenyeret! annak, ki örül!

Luca napján kilenc fából Jó, hogy senki nem siet,

Luca-széket kezdjetek, lassú este lett,
bikaszarvú boszorkányok, gyertyafényben itt ülök
mostantól reszkessenek! én is veletek,

Az év legsötétebb napján szemünk egymást tükrözi,

egy kis tavasz kell nekünk: fény a közepe,
Karácsonyra kizöldülő beszélgetős vacsora –
Luca-búzát keltetünk! nincs vége sose.

Hidegen és sötétségen Ünnep lett a pillanat,

győz a gyertya, győz a fény – kis láng-hozta fény –
nincsen ördög, sem boszorkány legyen gyertya máskor is az
az angyalok ünnepén! asztal közepén!
 Adventi kalendárium 15.
Szabó T. Anna: Nagytakarítás
Porszívó: zúúú – mosógép: morr,
menekül a kosz és tűnik a por,
két szivacs: sissz-sussz, portörlő:
csissz-csassz,
mindenhol rongyba, seprűbe botlasz.
Tükröt ecettel – hűha, de csillog!
Vízzel a padlót – vigyázat, síkos!
Sok macska-szőrszál, párnából por
száll,
huzatban jó pár pormacska kószál.
Jöhet megint a porszívó-korszak.
Kiszellőztettünk, kiszállt a porszag,
Kanapé – rendben! Nagyszőnyeg?
Tiszta!
Előszobában sorban a csizma.
Ablakban mécses, berkenye, csengő,
ajtón egy masni, messzire lengő,
asztalon sok süti, porcukor-illat,
jön, jön az ünnep – hangosan hívjad!
Adventi kalendárium 16.
Szabó T. Anna: Zenebona
Ringó-rengő csilingelő csengő,
zengő-bongó borongó harangszó,
síp, dob, fuvola, furulya, brácsa,
ez itt a hangok felvonulása.
Puffog a dobszó, cicereg a citera,
brummog a bőgő, belebőg a tuba,
két cin pendül, csörgő csendül,
kolomp kondul, orgona zendül.
Kanyarog a hegedű mennyei hangja,
csillog a zongora hangja alatta,
gitáron égig szalad a nóta,
sok kicsi hópihe hozzá a kotta.
Angyali muzsika – gyorsan kapcsolj:
ciccegj, döngess, csöngess, tapsolj!
Döngjön a ritmus, zengjen az ének,
advent nagy közös ünnepének!
 Adventi kalendárium 17. Adventi kalendárium 18.

Szabó T. Anna: Vásárfia

Szabó T. Anna: Angyalok
Sült kolbásszal, forralt borral,
fagyos ujjal, piros orral,
Puha ködbe
fajátékkal, ajándékkal,
burkolózva
itt a téli vásár!
mint a téli
csillagok
Ideje, hogy mázas bögrét,
nagy kemencét, kis szelencét,
néznek –
böbebabát, bubát, bábut,
titkon sejted őket –
sajtos lángost lássál!
gyermekarcú
angyalok.
Forgolódtam forgatagban,
forró teát kortyolgattam,
Érthetetlen,
vettem egy kis fa-angyalkát,
hallhatatlan,
aranytoll a szárnya.
csöndbe mártott
dallamok –
Vásárfiám hazaviszem,
otthon az ablakba teszem,
fellegekből
hogy az ünnep éjszakáján
leskelődő
örömünket lássa.
láthatatlan
angyalok.
 Adventi kalendárium 19.
Szabó T. Anna: Gyógynövénydal
Kökény és mályva, izsóp és vasfű
illata száll ma, varázsital fő.
Kakukkfű, málna, berkenye, bodza,
teára vár ma, gyógyír a rosszra.
Kamilla, hársfa, akác virága,
teszem teába, illan a pára,
citromfű, menta, csipkebogyó kell,
csalánitallal köszönt a reggel.
Forró ellenszer kinti hidegre,
kerek a bögre, vedd a kezedbe,
kanálban citrom, kannában víz van,
téli teákban ünnepi íz van.
Látványa szép és illata gyógyít,
mező és erdő ontja a jót itt,
virága színes, teája tiszta,
meggyógyul gyorsan mind, ki
megissza.
Adventi kalendárium 20.
Szabó T. Anna: Saját kézzel
Öntsünk szappant, öntsünk gyertyát,
kössünk csuhét, fonjunk szalmát,
varrjunk apró bársonypárnát,
tegyünk bele levendulát!
Látod, én is angyal vagyok:
meglepetést tartogatok!
Saját kézzel készítem,
beleteszem a szívem.
Dióbogárka, papírpohárka,
gyöngy-nyaklánc, tálka, festett
madárka,
gyurmavirágcsokor és rongybaba,
párnahuzatból lámpabura,
habzsák, babzsák, filc-szívecske,
mécsestartó telefestve,
plusz egy díszes képkeret –
beleteszem képemet!
 Adventi kalendárium 21. Adventi kalendárium 22.

Szabó T. Anna: Készülődő Szabó T. Anna: Tél

A tél tiszta kerek lap, Tél,te, tél te, tele tál,

az arcodba szelet csap, mit ettél és mit ittál?
orrod-szemed csepeg: csap, Éhes bendőd mit kapott?
jöjj, meleg sál, meleg sap. Locspocsot és jégcsapot?

Ha a nap süt: vigadunk, Ládd, én itt benn, melegben,

ha eső hull, kivagyunk: három bejglit megettem,
jaj, ez nem a mi napunk… fűszereket kóstoltam,
Hó hull? Mi is libegünk. megtapsoltam: most jól van.

A felnőtt csak sürögjön, Minden úgy jó, ahogy van.

kanál, villa, csörögjön! Mackót tartok karomban,
A gyerek? Ücsörögjön, nézek ki az ablakon,
vagy ugráljon, forogjon! szánlak, te tél, most nagyon.

Örülhetsz, hogy gyerek vagy: Jó érzés a tele bendő –

gyerek, amit szeret, kap, neked is jut elegendő?
minden vágya teret kap – Tente, tente, telem, tente,
a karácsony gyereknap! bejglit álmodj éjjelente.
 Adventi kalendárium 23.
Szabó T. Anna: Rajzolgató
Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki
Belülről az ablakomra
négy üvegmatrica fér,
kívülről az ablakomra
virágot lehelt a dér.
Szép a színes, teremtett tér,
a sok rajzolt hópihe,
de szebb, dér, mit teremtettél
és lefestettél ide.
Képeslapot rajzolgatok,
tél-mintásat, színeset,
narancshéjat szagolgatok,
kóstolgatok ízeket.
Karácsonyos esti mesét
összebújva olvasunk –
nálunk minden este ünnep –
hurrá, ebben jók vagyunk!
“Gyújtsd meg a legutolsó gyertyát!”
Adventi kalendárium 24.
várja
Aki magot szór ablakába
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.
Egy angyal kopogott talán?
Szárnysuhogás az ablakon túl –
vigyázz! Kinézni nem szabad!
Künn az angyalhad térül-fordul,
egy pillanatra látszanak.
A karácsonyfát hozzák – hallod?
– egy koppanás, és leteszik.
Fényben úszik az üvegajtód,
s megint suhogás. Mi ez itt?
Zöld angyaltoll: egy kis fenyőág,
karácsonyszagú és meleg.
Ez az angyali üzenet.
És be is mehetsz – vár az ünnep,
és minden zárt ajtót kitár.
A fa alatt angyalok ülnek –
az ünnep azé, aki vár.