Ahhoz, hogy az interkulturális nevelés jelenségét és jelentőségét megértsük, szükség van

bizonyos szociológiai alapfogalmak tisztázására:

SZTEREOTÍPIA: olyan általánosítás, amely egy adott közösség egyes tagjainak
tulajdonságait a közösség egészére kiterjeszti. Pl. olasazok szeretik az operát, oroszok,
balettot, kopaszok nácik, stb…
ASSZIMILÁCIÓ: beolvadás; arra ösztönzi az idegen kultúrából érkezőket, hogy a többségi
társadalomba olvadjanak be, megköveteli, hogy saját kultúrájukat hátrahagyva idomuljanak a
többséghez.
SZEGREGÁCIÓ: elkülönített bánásmód; veszélyes, mert nincs lehetőség megismerni,
kapcsolatot teremteni a többség tagjaival.

A külföldi állampolgárok – és gyermekeik- beilleszkedéséhez szükséges, hogy a többségi

társadalom nyitott, elfogadó és befogadó legyen a más kultúrákból származók értékei iránt.
Beilleszkedésük komoly kérdéseket és feladatokat jelenthet azon pedagógusok számára,
akiknek a csoportjába hasonló hátterű gyermek érkezik. Az óvoda szabály-, és
szokásrendszeréhez, s ezáltal a fogadó társadalom berendezkedéséhez is következetesen
és türelemmel kell szoktatni őket. Ez némileg hasonlít az óvodai beszoktatáshoz, csak
mindenképp több időt és kölcsönös megismerést, ráhangolódást igényel.

Ahhoz, hogy jó gyakorlatokat lehessen az óvodában megvalósítani, biztosítani kell a

személyi és a tárgyi feltételeket. Szem.i feltételek, a pedagógus személye: Az interkulturális
nevelés megvalósításához kompetens pedagógus kell. Ehhez szükséges egyfajta tárgyi
alaptudás a különböző nemzetek főbb jellemzőiről (földrajzi, történelmi, gazdasági,
társadalmi, kulturális). Az interkulturális kompetencia sokkal fontosabb jellemzője azonban a
hozzáállás, az előítélet-mentes attitűd. Ha a pedagógus megfelelő önismerettel rendelkezik,
és tisztában van saját előítéleteivel és sztereotípiáival, tiszteli a személyiséget és az
egyéniséget, akokr a gyermekek egyenrangúságát etnikumtól, vallástól, nyelvtől függetlenül
természetszerűleg elismeri.
Minden olyan játékunk, amihez nem kell nyelv, alkalmas arra, hogy a szociális kapcsolatokat
erősítse, a kulturális különbözőség falait lebontsa. Ha alaposan belegondolunk, a világ
legegyszerűbb társasjátékai a világ legkülönbözőbb pontjain egyaránt léteznek és alapjaiban
hasonlítanak. Ilyen a Tűz-víz-repülő – ennek interkulturális változatában utóbbi helyett Szél
szerepel. Nagyon jól hasznosíthatók még a zenés-énekes játékok is, amelyekben a zenéé
mint első közvetítő nyelvé a vezető szerep!
Az interkulturális ismeretek egyik leghálásabb területe az étkezés, gasztronómia.
Utazós játék – képzeletben megismerkedünk egy másik kultúrában élő kisgyermekkel.
Mesélek róla több alkalommal, majd barchoba; név – fiú-e vagy lány – milyen hangzású a
neve; lakóhely – hideg, meleg van nála, étkezés, öltözködés, játékok stb.

Az integráció érdekében konkrét feladatunk: - Szoros kapcsolattartás a külföldi gyermekek

szüleivel. A nem angol anyanyelvűek szüleit eleinte felkészítő és tolmács szerepre kérjük meg.
Elsősorban a biztonsági, balesetvédelmi szabályok megértetésében, elfogadásában, a
változásokra, új helyzetekre való felkészítésben, olykor egyes problémahelyzetek tisztázásában
számítva rájuk. - A gyermekek vigasztalása hozott anyanyelvükön, alapvető testi szükségleteik,
igényeik, közérzetük tisztázása. - Sok biztatás és szeretet megnyilvánulás nyújtás,
megnyugtatás. Közelebbi kontaktusra törekvés, ölbeli játékok kezdeményezése. - A gyermekek
feltétel nélküli elfogadása, majd lassú, fokozatos, türelmes hozzászoktatása a szabályokhoz,
valamint az együttműködés megtanítása. - A gyermekek bevonása vonzó tevékenységekbe,
feladatokba pl. közös játékokba, vizuális teendőkbe, ezzel együtt kezdődik meg a
magatartásszabályozás és a magyar nyelvvel való ismerkedés. - A napirend elemeinek rögzítése
piktogramok, ismétlődő dalok, mondókák, versikék segítségével. - Az óvoda belső és külső
tereinek megismertetése, az otthonosság érzet kialakítása. - Nonverbális eszközök használata a
kommunikációban. - A különböző nemzetiségű gyermekek ösztönzése egymás megismerésére,
megértésére, elfogadására, de a kapcsolatok alakulását nem erőltetjük. Az egymásra figyelést,
a gyermekek empatikus, beleérző, kapcsolatteremtő, együttműködő képességeit, a
türelmességüket, rugalmasságukat és a tiszteletadást erősítjük bennük. - Megismerésük,
fejlesztésük egyéni bánásmóddal, személyre szabott figyelemmel és támogatással. - Rendszeres
konzultációk folytatása (óvodapedagógusok, ped. asszisztens, óvodavezető), amely során
egyrészről a gyermekek fejlődését elemezzük, és további pedagógiai eljárásokat határozunk
meg, valamint – megoldást keresve - a szokatlan nevelési helyzeteket, váratlan 11 fordulatokat
vitatjuk meg, másrészről belső képzésként növeljük interkulturális kompetenciánkat. - Magyar
és más népek meséinek átdolgozása egyszerű magyar nyelvre, feldolgozásuk
szemléltetőeszközökkel, bábozással, dramatizálással. A mesék átültetése egyszerű angol
nyelvre és megjelenítésük. – A mesék elengedhetetlen szerepét a kisgyermekkori
nevelésben nem kell külön tárgyalni. Interkulturális szempontból azt fontos tudni , hogy
a népmesék a világ különböző tájain azonos gyökerekkel rendelkeznek. Nagyon sok
mese hordoz egyetemes mondanivalót a világ keletkezéséről, a hiedelmekről, a
sokszínűségről.

A babák és a babaszoba minden óvodában megtalálható, hiszen a babákon és a

szerepjátékokon keresztül fedezi fel a gyermek saját identitását. A szerepjátékot játszó
migráns gyermek számára megnyugtató, ha olyan tárgyak megtalálhatók körülötte az
óvodában is, amelyek a saját kultúrájára emlékeztetik. Ha például a babaszobában
különböző országok, régiók hagyományos berendezési tárgyai is megjelennek – ezeket lehet
akár időközönként variálni, cserélni, egy adott időszakban a magyar népi kultúrát, egy
másikban arab (pl. török, marokkói) színeket, eszközöket. Sőt sok tárgyat közösen is meg lehet
alkotni a gyermekekkel (pl. élelmiszerek, különleges gyümölcsök gyurmából, papírmaséból).
Ha van a csoportban migráns gyermek, ő is hozhat mutatóba a saját családi hagyományaiból
eszközöket, textíliákat, adott esetben a szülőket is bevonhatjuk, egy-egy családi nap alkalmával
mutassák be ezeket.

A magyar ünnepek, jeles napok hagyományai és más nemzetek tradícióinak esetenkénti

összekapcsolása, vagy épp a köztük lévő különbségek feltárása (Pl. magyar és svéd húsvéti
hagyományok, kiszézés és a bolgár Márta nap, évente egy- két külföldi hagyomány befogadása,
bemutatása (pl. Haloween). - Az általunk készített országtablók felhasználásával megjeleníteni a
gyermekek számára az egyes országok jellemzői közötti hasonlóságot és eltérést. - Magyarország és a
többi származási ország nemzeti ünnepén, nemzeti hét szervezése a csoportokban. Ilyenkor zene,
kép, film segítségével mutatjuk be az országok jellegzetességeit emellett egy-egy jellemző használati
tárggyal is ismerkedhetnek a gyermekek. Az arra vállalkozó szülők süteményt, vagy egyéb nemzeti
ételt, italt ajánlhatnak fel kóstolásra, vagy mutathatnak lakóhelyükről és lakóhelyükön készült családi
fotókat, mesélhetnek életükről, de élő mesét, verset, éneket is szívesen meghallgatunk tőlük.
Örömmel vesszük, ha tánclépéseket, vagy népi játékokat tanulhatunk tőlük, esetleg népviseletet,
népies ruhát mutatnak be nekünk. Egyéb alkalmakkor is szívesen fogadunk minden olyan
információt, tárgyat, amely reprezentálja a külföldi gyermek emlékeit (Pl. fotóalbum az otthoni
óvodás évekről, mesekönyv, képes szótár stb.).

Nagyobb szerepet kapnak a metakommunikációs eszközök, a szemléltetés, a cselekedtetés, az

utánzásos tanulás, az ismétlés, a gyakorlás. A gyermekeket nem kényszerítjük, de késztetjük az
óvodai tanulásra. Helyzetük stabilizálódását követően elvárásainkat a gyermekek személyiségéhez,
képességeihez, viselkedéséhez igazítjuk. Nagyon sokat bíztatjuk, dicsérjük, szeretet
megnyilvánulásokban részesítjük őket.

Az interkulturális nevelés feladatainak ellátása elsősorban az óvodapedagógusok interkulturális

kompetenciáján múlik. Az interkulturális kompetencia fogalmán a következőeket értjük: Alapja
egyfajta alaptudás a különböző nemzetek főbb jellemzőiről, azaz a földrajzi, történelmi, gazdasági,
társadalmi, kulturális, oktatási háttérről, a habitusról. Ezeket információgyűjtéssel, megfigyeléssel,
tapasztalatszerzéssel, nevelőtestületi műhelymunkával szerezzük meg. Az információszerzésbe
bevonjuk a szülőket is, mert érdeklődésünkkel tiszteletünket fejezzük ki irántuk, és bizalmat tudunk
bennük ébreszteni. Legfőképp az érintett nemzetek iskolás kor előtti nevelési-oktatási rendszere,
ünnepeik rendje, jeles napjaikhoz fűződő szokásaik, társadalmi jelképeik, a családok nevelési,-
étkezési, érintkezési szokásai, mese irodalmuk jellemzői érdekelnek bennünket. Az interkulturális
kompetenciával rendelkező óvodapedagógus ezen túlmenően: - ismeri az idegen nyelvelsajátítás
alapelveit, - tisztában van az anyanyelv jelentőségével, - a gyermekek nyelvi kompetenciáját minden
nyelvi területen képes fejleszteni, - tudatában van a migráció gyermekekre gyakorolt hatásaival, -
pozitívan viszonyul az idegen dolgok és idegen személyek iránt, - a kulturális félreértéseket képes
elemezni és azokra megoldási stratégiákat találni, - tisztában van az interkulturális kommunikációval,
- tisztelettel fordul a gyermekek szülei felé és számukra kompetens beszélgetőtárs, - folyamatosan
megbeszéli munkatársaival az interkulturális nevelésben és az idegen nyelvelsajátításban felmerülő
kérdéseket.

Az interkulturális nevelés módszere szerint a beilleszkedés felé vezető út, ha a gyermek és

szülei egyaránt érzik az elfogadást. Pontosan ehhez kell, hogy a nevelők – tudatosan vagy
ösztönösen akár- hozzáadjanak a megszokott, magyar óvodai környezethez valamit, konkrét
elemeket idegen/más kultúrákból.
Ez lehet verbális gesztus: például egy olyan óvodában, ahol a környéken egy adott külföldi
közösség nagyobb számban van jelen, nem pusztán illem kérdése ismerni a köszöntést az adott
közösség nyelvén, hanem elsősorban akceptálást és egyenrangúságot jelez, mintegy az adott
közösség szülői tagjaiban előzetes bizalmat nyújt. Könnyebb egy olyan kisgyermeket
beszoktatni, akinek a szülei előzetesen már egyfajta bizalommal érkeznek, minden egyéb
kérdésük és valós problémájuk mellett. A kölcsönös jó együttműködésnek ez mindenképpen
elengedhetetlen feltétele. Lehet vizuális is: Ha mindez az óvodai dekorációban is
megjelenik, olyan plakátok vannak a falakon, ahol több különböző kontinens
gyermekei játszanak együtt, az is egy olyan miliőt és hozzáállást közvetít, ahol
mindenki nagyobb biztonságban érezheti magát: mindenki, aki máshonnan való.

A földgömb szintén alapfelszerelés, s nagy térképpel kiegészítve, mint a nagyvilág

megismerésének kellékei ezek is elengedhetetlenek a multikulturális nevelésben. Ha
van külföldi gyermek a csoportban, fontos megismertetni vele és a többiekkel is
származásának helyét, mellette Magyarországot is említve. Itt ügyelni kell arra, hogy
valóságos méretarányokat használjunk, s külön jó játéklehetőség összehasonlítani az
országok méreteit, arányait.
Napjainkban olyan új társadalmi jelenségek ütötték fel fejüket, mint a be- és
elvándorlás, különböző kultúrájú emberek együttélése. Mindezekkel a
gyermeknevelési intézményeknek szembe kell nézniük, és folyamatosan át kell
alakulniuk, hogy képesek legyenek az új igények és szempontok mentén
továbbhaladni. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta folyamatos a külföldi
gyerekek jelentléte, a magyar közoktatási rendszerben az intézményvezetők,
pedagógusok és más, migráns gyerekekkel foglalkozó szakemberek ezzel a speciális
feladattal egyedül küzdenek. A téma fontosságát az is indokolja, hogy sok családot
érint a külföldre költözés.

Minden egyes személy jogosult az emberi jogok élvezetére, faji, bőrszín szerinti,
nemek közötti, nyelvi, vallási, politikai vagy egyéb vélemény alapján való, nemzeti vagy
társadalmi hovatartozásából, származási vagy egyéb helyzetéből adódó
megkülönböztetés nélkül. Mégis naponta hallunk arról, hogy ezek az alapvető jogok
még gyermekek esetében is csorbulhatnak.
Míg a kisgyermekek még nagyon elfogadóak, nem jelent kommunikációs akadályt a
közös nyelv hiénya, mert nonverbálisan értik egyást, és metakommunikációt
használnak, addig a felnőtt környezetben a többségi társadalom részéről megjelennek
a negatív, stigmatizáló és kirekesztő attitűdök, torz sztereotípiák, és ezek okozzák
inkább a leküzdendő nehézségeket. Pl. előfordulhat, hogy a magyar szülők
kifogásolják, ha a migráns gyerekekkel differenciáltan vagy másként is foglalkoznak a
pedagógusok, pedig a magyar rendszerben az ő gyermekeik is megkapják az egyéni
bánásmódot. A beilleszkedést sokszor az a tény is nehezíti, hogy a befogadó
társadalom nem rendelkezik elegendő információval és tapasztalattal róluk; az
ismeretlentől való félelem elutasítást, sztereotíp gondolkodást eredményez. Ez utóbbit
szem előtt tartva kell az óvodai nevelés alapjait lefektetni. Az elfogadásalapú,
interkulturális szemléletű nevelés is csak ezen elvek mentén valósulhat meg.

A külföldi szülők származási országában más a nevelés-oktatási rendszer, más

elvárásuk, más elképzelésük van az óvodai életről. Mégis elmondható, hogy a szülők
többségének – hovatartozástól függetlenül – tetszik a különböző nemzetekből érkező
gyermekek együtt nevelése a befogadó ország gyermekeivel. értékesnek tartják
gyermekeik más nemzetiségű gyermekekkel, kltúrákkal, nyelvekkel való korai
ismerkedését. Sokkal több teendő van a többségi társadalom érzékenyítésével
kapcsolatban, de az interkulturális nevelés, amelyben a gyermekek közvetthetik
ismereteiket a világról, abban is segít, hogy reflektáljon a felnőttektől érkező
negatívumokra.