Az Árpád-kor

Szent István uralkodása

1. István (Vajk) fejedelem 997-1000
- fő ellenfele Koppány – magának követeli Saroltát és a fejedelmi
hatalmat (levirátus)
- István ↔ Koppány csata: Veszprém és Várpalota között
- István győzelme, Koppány felnégyelve (pogány jogszokás)
2. István koronázása
Cél: keresztény királyság megteremtése, önálló egyházszervezet
Kedvező feltételek:
- II. Szilveszter pápa és III. Ottó n-r. császár barátsága
- Koronát lehet a pápától kérni (elutasítás esetén Bizánc)
- Hazai térítés eredményes Szent Adalbert, Radla
- Asztrik pápa által adott királyi felségjelvényeket Rómából hozta
Magyarországra
- Koronázás időpontja vitatott: Esztergomban
1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén
- koronázás mainzi szertartásrend alapján:
- a korona nemcsak világi, hanem egyházi hatalom is
- uralkodó felszentelt pap, egyházi ügyekben is dönthet
3. Az ország egyesítésének befejezése
- két főúr ellenszegülése: erdélyi Gyula és Ajtony
- 1003: István legyőzi Gyulát és Erdély igazgatása kezére kerül
- 1008 v. 1028k. : Ajtony legyőzése (Maros és Al-Duna ura)
4. Egyházalapítás
- államalapítás folyamatában – kereszténység megerősítése
- királyi hatalom megerősítése – Európához kötődés erősítése
- Földadományok – biztosította az egyház működésének anyagi
alapját
Törvényi háttér megteremtése:
- Tized + minden 10 falu építsen templomot

A magyar egyházszervezet a 11. században

1. A magyar egyház kiépítése Szent István 1001-1038
- király és pap – világi főhatalom + egyházkormányzati jogok
- senki főhatalma alá nem vetett királyként uralkodott
Tíz egyházmegye alapítása
Esztergomi püspökség – érseki rang, főpapja a prímás
Veszprémi püspökség – a koronázás előtti alapítás (Géza?)
Győri püspökség
Pécsi püspökség 1009
Erdélyi püspökség – Gyulafehérvár
Egri püspökség
Kalocsai püspökség – érseki rang a 11. század folyamán
Csanádi püspökség 1030 – első püspöke Gellért
 Bihari püspökség – Váradra költözött Szent László idején
Váci püspökség
Szent István után alapított püspökségek
Zágrábi püspökség 1080 Szent László
Nyitrai püspökség 1113 k. I. Kálmán
Szerémi és Boszniai püspökségek 13. században
- törvények szabályozták a templomba járást
- király látta el egyházi felszereléssel
- püspökök feladata – Szent könyvek biztosítása
Püspökség
→Székeskáptalanok püspöki székhelyen(11. sz. végére)
- vezetője: prépost (Prépostság)
- tagjai: kanonokok
→Társaskáptalan nem püspöki székhelyen 30 jött létre
- első Székesfehérvárott I. István magánkápolnája
- hiteleshelyként működtek „közjegyzőség”
Főesperesség kisebb egyház-igazgatási kerület a püspökségben
- egy-egy megye ill. ispánságnak felelt meg területe
Plébániahálózat - ispáni várak mellett jöttek létre
A királyi vármegyerendszer kiépítése
1. Vármegyék megszervezése
- határai egyházmegyék és a törzsi területek alapján
- a király hatalmát biztosító központok – földvárak
- szláv várakból vagy törzsfői szálláshelyekből
I. Várispánságok - Várbirtokok
- király magánföldjei – gazdasági, katonai feladat ellátása
- királyi várak mentén elhelyezkedő földek
- feladat: királyi várak ellátása, királyi hadszervezet alapja
Várispán a várispánság irányítója
↓
Várjobbágyok
- feladata: a vár védelme, várhoz tartozó nép igazgatása
- katonaság tisztjei, vezetői (százados, hadnagy, várnagy)
↓
Várnép
- a vár ellátását biztosították
- jogilag szabadok, a vár szolgálata kötelező
- egy részük katonáskodott, többség pénz/terményadó
II. Királyi Vármegyék
- várispánságokra épülve jöttek létre
- különböző tulajdonú (királyi, egyházi, magán) földterület
Ispán (megyésispán) a vármegye vezetője a király nevezte ki
- saját megyéjében bíráskodott
- királyi jövedelmek beszedése (hídvám, vásárvám, útvám)
 → 2/3: királyé ; 1/3: ispáné
- a megye haderejét vezette a királyi seregben
- rendelkezésére álltak a katonáskodó várnépek
- 30-45 vármegye lehetett I. István korában

A gazdaság és társadalom átszervezése

1. A földtulajdon kialakulása
- földesúri birtokok és jogok rendjének kialakulása
- nagycsaládi birtoklás → földmagántulajdon létrehozása
Három földbirtoktípus: ↓
Egyházi birtokok Világi nagybirtok Királyi birtokok
↓
Uradalom – a föld birtoklása

Nemzetségi birtok Adománybirtok

(Csákok, Abák) (Hont, Pázmány)
- királyhű nemzetségek birtokai - király adta hű kíséretének
- örökölhetők oldalágon is - külföldi lovagoknak
- nemesek őseiket innét vezették - egyenes ágon örökölhető
- királyra visszaszállt ha nem
volt örökös
- egyenrangúak az ősi
nemzetségekkel
Egyházi birtokok
- elidegeníthetetlenek voltak: „holtkéznek” hívták
- írásban rögzítették nagyságukat és határaikat
Királyi birtokok
- királyi uradalmak voltak a legnagyobbak földbirtokok 2/3-a
- Árpád-nemzetség magánvagyona
- királynak, királynénak, hercegeknek is voltak földjeik
Középrétegek
Vitézek – saját földbirtok, szolgáikkal műveltetnek
Alávetettek
Szabadok
- terményhányadért cserébe szabad földet kaptak
Szabadosok
- felszabadított, de függésben élő rabszolgák
Szent István törvényei
Két törvénykönyv
- csak másolatokban maradtak ránk (kódexek, kéziratok)
- hatások: nyugati törvényhozás, bajor népjog
- „Mo. püspökeivel és főuraival együtt” - királyi tanács!
- törvénykönyvek nem tartalmazzák István összes törvényeit
Első törvénykönyv 1001 körül (35 cikkely – szabadokra)
- Egyházi vagyon királyi védelme, püspökök feladatai
- Vasárnap, böjt, keresztény vallás megtartása, templomi rend
- Új birtokrend biztosítása, esküszegés büntetése
- Erőszak ellen: kardrántás, gyilkosság, leányrablás
- Földesúr jogának biztosítása népei felett
Második törvénykönyv 1009 körül (1030 v.1038) 20 cikkely
- Minden tíz falut templomépítésre kötelez, egyházi tized
- Magántulajdon öröklési rendjét határozza meg
- Büntető törvénykönyvek – tartalmazta a büntetést is
- Bűnök büntetését az egyházi bíráskodásnak rendelte alá
Bíráskodás két elve

Függőség elve Területi elv

Előkelők ítélkezhettek ispán és megyék bírái
alattvalóik felett saját területükön élők felett
- nemzetségi vérbosszúval nem foglalkozik,
- központi büntetőtörvény erősítése
Törvények fejlettségi szintje:
- mai szemmel szigorúak,
- korabeli viszonyokhoz képest humánusabbak, enyhébbek →
Magyarország vonzó a bevándorlók számára

Gazdaság és külpolitika Szent István korában

1.) Gazdasági ügyek
Kincstár (camara v. fiscus) feladata volt
- minden jövedelmet idehordtak, ami a királynak járt

Termények Vámok
király és kísérete folyami, rév, vásár,híd,határ
felélte

Áruk kivitele:só, ló, ökör, ezüst – királyi monopólium

Sókereskedelem
Pénzverés
Ezüstbányászat
Bírságok
2.) Pénzverés
- 1020 után rendszeres pénzverés kezdődött
- Minta: II. Henrik regensburgi dénárja
STEPHANUS REX
 - Mindkét oldalán kereszt volt: REGIA CIVITAS
3.) István külpolitikája
- igyekezett apja békepolitikáját folytatni
Német politika Bizánci diplomácia
béke Bizánc-ellenes politika
majd II. Konrád támadásai Szakítás a bolgárokkal
↓ (István húgát elkergették)
Magyarországot hűbéresévé ↓
akarta tenni bolgárok ellen fordult
Sikertelen támadások! bizánci szövetség
(Imre bizánci feleséget kapott)
1010-es évek: Magyarország külpolitikai helyzete kedvező!
Velencei szövetség: Orseolo Ottó feleségül vette István másik húgát.
Jeruzsálemi zarándokút megnyitása 1019.
Trónviszályok, pogánylázadások, német támadások
1. I. Szt. István halála 1038
Orseolo Péter 1038-41, 1044-46
- kényszerhelyzet: Imre herceg halála után alkalmasság fontos
- István unokaöccse, Velencéből elkergették 1030k.
- új külpolitika, erőszakos egyéniség
- önálló elképzelések – Gizella háttérbe szorítása
- István Vazult pogány szokásai miatt kiiktatta (szem, fül)
- Fiai elmenekülnek: András, Béla, Levente
Aba Sámuel 1041-44
1044 Ménfői csata Aba Sámuel ↔ Orseolo Péter III. Henrik
- Orseolo Péter hűbérül adja országát a németeknek
I. András 1046-60 Kijevi Ruszból tért vissza
- 1046 Abaújvár: pogányokkal szövetség
- német támadások visszaverése: Vértes 1051, Pozsony 1052
- 1055: Tihanyi apátság alapítólevele
„Fehérvárra menő hadiútra.” első magyar nyelvemlék
1058: Várkonyi jelenet – Salamon királyságát készíti elő
I. Béla 1060-63
- Lengyelországból hívja haza András, lovagi kvalitások
- Hercegséget (dukátus) kapja – bihari területek
- Várkonyban jól döntött
1063: Salamon haddal támadt az országra
- Dömösön rádőlt a fából ácsolt trónszék
- Fiai: Géza és László Lengyelországba menekültek
1064 – Győri béke az unokatestvérek között
Salamon, Géza, László ↔ kerlési csata kunok ellen 1068
1074 Mogyoród Salamon ↔ Géza, László
Hercegek legyőzték a királyt
Géza 1074-1077 nem ismerte el sem a pápa, sem a császár
 Szent László 1077-95
1. Hatalmának biztosítása
- „Salamon-kérdés” tisztázása: béke, majd újabb összeesküvés
László ↔ Salamon
VII. Gergely pápa IV. Henrik császár
- a pápa Lászlót ismerte el királynak Salamonnal szemben
- 1082: Salamont Visegrád várába záratta László
2. VII. Gergely szentté avató politikája
- István, Imre, Gellért szentté avatása 1083
- Fehérvárott kibontották a sírt→ Szent Jobb tisztelete
- Vazul-unoka elismerte nagyapja ellenségét (István tisztelete)
- „Mária országa” – elismeri a pápaságot, de független tőle
3. László törvényei
- Cél: kereszténység és a közmorál megszilárdítása
- Három törvénykönyvet adott ki – másolatokban vannak
- Magántulajdon védelme – lopás elleni fellépés: gazdasághoz
tartozó javak (ló, ökör, szolgák)
Nagy szigorral büntette a tolvajokat társadalmi tekintet
nélkül! Értékhatár vagy tettenérés esetén – akasztás!
- eltulajdonított érték szabta meg a büntetést (megvakítás, kéz-
vagy orrlevágás, nyelv kitépése)
- kereszténység védelme: egyházi ünnepek, pogány hiedelmek
irtása, halott temetése csak a templom kertjében,
- házasságtörés büntetése – asszony
4. László külpolitikája
- védekezés a besenyők ellen, pápapárti politika
- Aktívabb külpolitika: Horvátország elfoglalása 1091
- unokaöccse Álmos helyett Kálmánt tette meg trónörökösévé
- kunok visszaverése, lengyel hadjárat

Könyves Kálmán 1095-1116

1. Uralkodása
- I. Géza fia, László unokaöccse
- Könyves név: Európa egyik legműveltebb uralkodója
- „Lovagkirály” eszményének nem felelt meg
- Egyház értékelése negatív – adományok visszavétele
2. Kálmán külpolitikája
- keresztes háborúk nehézségei: fosztogató keresztesek
- első rendezett keresztes had átengedése óvintézkedésekkel
- 1102: Horvátország királyává koronáztatta magát
 - 1106 Dalmácia urának ismerte el a pápa: Spalato, Raguza,
Zara – kereskedővárosok, kedvező feltételek biztosítása
Cserében Kálmán
Lemondott a püspökök beiktatásának jogáról
Elfogadta a papi nőtlenség elvét
- Kijevi hadjáratok sikertelenek
- Új királyné Eufémia Kijevből – megcsalta ezért hazaküldte
3. Kálmán belpolitikája
- királyi jövedelmek növelése
- elvette az egyháztól a „felesleges” földeket
- Bán – Tengermellék, Vajda – Erdély vezetője
- 1107: dukátus intézményét megszüntette
4. Kálmán törvényei
- zsinati határozatokban maradtak fenn
- kevésbé szigorú törvények – büntetés csak nagyobb értéknél
- legsúlyosabb büntetés a megvakítás
- boszorkányok létezését nem ismerte el
- magasabb egyházi fokozatokba csak nőtlen pap léphetett
5. Álmos-kérdés
- 1113: királyi tanáccsal együtt döntött
- Öccsét Álmost és fiát megvakítatta
- Fiát Istvánt jelölte utódául
A küzdelmes 12. század
1. A trónviszályok kora
II. István 1116-1131
- sorozatos külpolitikai kudarcok (Halics, Dalmácia)
- Dalmáciában megerősödő Bizánci Birodalom veszélyeztette
- Álmos vak gyermekét maga mellé vette
↓
II. (Vak) Béla 1131-1141
- belső béke nem állt helyre,
- felesége Ilona (szerb) 1131-ben aradi országgyűlésen 68 Kálmán-
párti urat felkoncoltatott – ellenzék likvidálva
- Borisz párt 1132 – Sajó menti csatában legyőzték
- Sikeres külpolitika: Dalmácia visszafoglalása,
- Ráma-folyó vidékének meghódítása (Bosznia) 1137
- 32 évesen halt meg, utódja Géza lett
II. Géza 1141-62
- fiatal király helyett Ilona testvére Belos kormányzott
- belső nyugalom és rend jellemző az országra
Aktív külpolitika
- hadjáratok Kijev megsegítésére
- 1149: szerbek megsegítésére hadjárat Bizánc ellen – vereség
- Fia István száműzése, Bizáncban megnősül (Mánuel császár)
- Béla a kisebbik fia területeket kapott apjától
III. István 1162-72
- Lukács esztergomi érsek királlyá koronázta
- Megvédte trónját rokonaitól – nagybátyjai (László, István)
- II. László 6 hónapig uralkodott, IV. István 5 hónapig
- Öccsét Bélát Bizáncba küldte – Mánuel eljegyeztette lányával és
fiaként és örököseként kezelte
- Bizánci háborúk lezárása – belső nyugalom megteremtése
- Mánuelnek fia született → bizánci trón távol került
- III. István váratlan halála - Béla lehetősége a magyar trónra
III. Béla 1172-1196
1. Hatalom megszilárdítása
- Bizáncból tért haza, Mánuel császár támogatta
- kalocsai érsek koronázta királlyá
- magyar uralkodóréteg nagyobb része támogatta
Hazai ellenfelek kemény fellépések
- öccse Géza → elfogatta
- édesanyja Eufrozina → börtönbe záratta
- esztergomi érsek →III. Sándor pápa miatt támogatta
- latin rítus szerint újrakeresztelkedett
2. Béla belpolitikája - belső stabilizáció megteremtése
Regálék - királyi felségjogon szedett jövedelmek
- pénzváltás, vámok, révek, vásárok bevételei,
- vármegyék jövedelmének 2/3-a, ispánok ajándékai,
Földadományok
- egész királyi vármegyét eladományozott
- királyi só-, vámjövedelmek bérbeadása
Királyi kancellária - 1181 – írásbeliség terjesztése
- csökkentette az ügyintézés erős egyházi befolyását
- minden király elé kerülő ügyet írásban kellett rögzíteni
- egyházi intézmények alapítása: ciszterek, premontreiek
Hospesek – nyugati bevándorlók befogadása
- parasztok, kézművesek, lovagok
- Szepesség, Erdély déli része - szászok
3. Béla külpolitikája
- visszafogott külpolitika 1180-as évekig
- Mánuel halála után: aktív Bizánc-ellenes politika
- 1181: Dalmácia, Szerémség, Belgrád elfoglalása
- Bizánci háborúk befejezése: lányát a bizánci császárhoz adta
1186: második felesége Margit -VII. Lajos francia király lánya
- 1188: Halicsba vezetett hadjáratok – fiát Andrást ültette a
trónjára
A 12. század társadalma
1. Az ország lakossága 1,5-2 millió között
- népesség nagyobbik része magyar
 - peremvidékeken laktak szlávok, szászok – hospesek
- besenyők, székelyek: határvédő feladatok
2. A magyar társadalom
Alávetettek - nem jelentettek egységes csoportot
Háziszolgák Ház/föld tulajdonos
teljes nincstelenek járadékot terményben
házuk, föld nélkül fizettek
uraikat kiszolgálták személyi szabadság
robottal tartoztak nekik más földjén dolgoztak
Várnépek Várjobbágy, Hospes
Szolgák → kötött helyzetű szabadok → Teljes szabadok

Átmeneti rétegek
Közszabadok
- szabad költözés joga, törvényes házasságkötés
- Szerviensek → királyi birtokszervezet vezetői

Előkelők Világi és egyházi

- királyi tanács: nádor, udvarispán – királyi bíróság vezetője
- báni tisztség, erdélyi vajda
- egyéb: kincstárnok, pohárnok
- érsekek, püspökök

Magyarország a 13. században

Imre királysága 1196-1204
- III. Béla legidősebb fia. Apja őt jelölte utódjának
- András herceg az örökségét elherdálta Imre ellen fordult
- Szlavóniában, Dalmáciában, Horvátországban hercegi részt
kapott András, akit 1203-ban börtönbe záratott Imre
Imre külpolitikája
- figyelme a Balkán felé fordult: Szerbia királya címet felvette
- Dalmácia megerősítése – Zára várának visszavétele Velence
- Konstanciát, az aragóniai király lányát vette feleségül
- Címerünk vörös-ezüst sávjait az aragóniai címerről vettük át
- Lovagi kultúra beáramlása Magyarországra – provance-i
trubadúrok megjelenése Imre udvarában
Trónutódlás kérdése
- Kisfiát megkoronáztatta (III. László 1204-1205)
 - Gyermek esélytelen Andrással szemben – kiengedte a börtönből
és kormányzóvá tette öccsét
- Imre halála után Bécsbe menekült királyné és a kisgyermek
- László váratlanul meghalt – András előtt nyitva a királyi cím
II. András 1205-1235
- isztriai őrgróf, merániai herceg lányát Gertrúdot vette feleségül
„Új intézkedések” – nove institutiones
„a királyi felség bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé,
és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a
mértéktelenség.”
- Király saját földjei mellett a „vármegye”-adományozások
- Királyi adók beszedése, a bíráskodás jogának adományozása
- Feltétel nélküli birtokadomány – nem hűbérbirtok
Új gazdaságpolitika – áttérni tisztán pénzbeli jövedelmekre:
rendkívüli pénzadó, nyolcvanadvám, pénzverés haszna (évenként
pénzbeváltás), bérbe adta: pénzverést, sókereskedelmet, királyi
várakat – tárnokmester szedte be
Az Aranybulla 1222
1. Birtokadományozások hatásai
- „merániak” az adományozások haszonélvezői
Gertrúd meggyilkolása 1213 (Bánk bán)
Következetes leszámolás elmaradt – belső ellenzék erős
Belső ellenzék – Béla herceget apja ellen hangolták
1214: megkoronázták a fiát – udvari tisztségek megkettőzése
2. Birtokpolitika ellenzői – az Aranybulla előzményei
Főurak mellett további elégedetlenkedők
királyi serviensek – királynak szolgálók: vagyonos közszabadok
- várnépek elégedetlenek – a várföldek eladományozása miatt
- egyház is ellenezte a birtokadományozásokat
- ellenzők Béla ifjabb királynál kerestek támogatást
3. Az Aranybulla rendelkezései (31 pontos szabadságlevél)
- arany függőpecséttel ellátott királyi oklevél
- kényszer hatására adta ki az uralkodó
- egész vármegyét vagy bármiféle méltóságot örök tulajdonul
nem fog adományozni
- serviensek (későbbi köznemesek) helyzetét, kiváltságait
szabályozta (adómentesség) – nemesi alkotmány
- az ország határán túl vezetett hadjáratban csak pénzért
tartoztak részt venni – ha ellenség támadt az országra
kötelező volt harcolni
- korlátozta az idegenek országos tisztségekbe juttatását
- tilalmazta az izmaeliták és zsidók pénzverő ispánként, só-
és vámtisztként való alkalmazását
Ellenállási záradék 31. zárócikkely
- „alkotmányos jogbiztosíték”:
- „püspökök, nemesek a hűtlenség vétke nélkül
ellenállhatnak az uralkodónak, ha a király vagy utódai az
Aranybulla rendelkezéseit megszegnék”

II. András uralkodásának második szakasza 1222-1235

1. Belpolitikai helyzet az Aranybulla kiadása után
- rendelkezései nem mentek át a gyakorlatban
- mérsékeltebb birtokadományok
1224 Andreanum – dél-erdélyi szászoknak adott kiváltságok
- szétszórt telepeket egységes területté fogta össze
- szászok élén a szebeni ispán - itt lakók feletti ítélkezési jog
- Béla mögött ismét párt szerveződött – Erdély hercege lett
2. II. András és az egyház
Német Lovagrend a pápa alá tartozó államot akart Erdélyben
1225 András kiverte az 1211 óta a Barcaságban élő NL-t
- Megromlott András és a pápai udvar közötti kapcsolat
- Egyházi nagybirtokosság nyomására
↓
1231 – Aranybulla felülvizsgálása – megújított oklevél
- Tizedet lehetett pénzben szedni,
- Nádor nem ítélkezhetett az egyházi méltóságok felett
- Ellenállási jog – mindenkori esztergomi érsek kiközösítés
büntetésével fenyítheti az országot
1233 – beregi egyezmény
- pápai legátus újabb engedményekre szorította a királyt
- egyház teljes adómentességet kapott,
- Sókereskedelemből részesedhetett az egyház
3. „Nemesi vármegye” kezdetei
1232 – Zala megyei szerviensek kehidai oklevele
- kérték a királyt - saját maguk bíráskodhassanak Zalában
- szolgabírókat választottak – testületi fellépés
- királyi jogszolgáltatás hanyatlása a vármegyében
4. Hadjáratok
Halicsba több hadjárat – tartós eredmény nélkül
Szentföldre 1217 Latin Császárság megszerzésének lehetősége

A tatár („mongol”) járás 1241-42

IV. Béla 1235-1270 politikája a tatárjárás előtt
- királyi birtokállomány visszaállítása
- felülvizsgálta a bárók, serviensek, várjobbágyok kezébe került
birtokadományokat - birtokvisszavételek
- leszámolt András közvetlen híveivel
- szigorú udvari szabályok bevezetése
- birtokokat egyáltalán nem adományozott
↓
 politikai elit elfordult tőle
Kunok betelepülése
- mongolok meghódították Kelet-Európát
- 1236 Julianus barát hozta a hírt
- mongolok elől menekülő Kötöny kun király befogadása
- 40.000 emberével vállalta, hogy felveszik a kereszténységet
- könnyűlovas támasz a tatárok és a bárók ellen
- további ellentétek a király és alattvalói között
- Kötöny és kíséretének meggyilkolása – kunok kivonulása
A mongol támadás Batu kán
- Kijev eleste után komoly óvintézkedések: „véres kard”, Vereckei-
hágó megerősítése → nádor vereséget szenvedett
1241. április 11. – Muhi csata
- Komoly verség – Király elmenekül – Pozsony, Ausztria, Szlavónia,
Dalmácia, Trau váraa menekülési pontok
- Mongol pusztítás: adószedés, rablás
- 1242 január – átkeltek a befagyott Dunán – kővárak ellenálltak:
Esztergom, Székesfehérvár, Pannonhalma
1242. márciusa – kivonultak az országból, kánválasztás
Pusztítás mértéke
- hatalmas emberveszteség: 50-20 % közötti veszteség
- 500. 000 fő elvesztése – bevándorlás: kunok, jászok, románok,
szlávok délebbre húzódtak
Magyarország a tatárjárás után
1. IV. Béla – „második honalapító” új birtokpolitikája
- jelentős birtokadományok híveinek
- birtokadományok feltétele: katonaállítás, várépítés
- Tömeges várépítés: Buda, Visegrád, Sárospatak (100 vár)
- Városi rangok adományozása – kiváltságokkal benépesítés
2. 1267. évi törvények
- servienseket – nemeseknek nevezte
- Aranybulla szabadságjogait megerősítette
- fehérvári törvénynapon megyénként választott követek útján
képviseltessék magukat (megyénként 2-3 fő)
- nemesi vármegye megerősödése – főispán vezetése alatt
3. Külpolitika
- cél: az újabb tatár támadás kivédése
- békés szövetségesi viszony Haliccsal és Lengyelországgal
- harc a „Babenberg örökségért” a cseh II. Ottokár ellen –
Stájerország megszerzése (István hercegé)
4. A bárók – Familiaritás Csákok, Kőszegiek, Kánok
- egységes összefüggő területeken, birtoktesteken uralkodtak
Familiaritás
- Bárók a befolyásuk alá került területek kisbirtokosaiból fegyveres
kíséretet (bandérium) szerveztek
 - nem volt hűbéri függés a bárók és a kisbirtokosok között
- birtokot a királytól kapta nem a báróktól
5. IV. Béla küzdelme fiával V. Istvánnal 1270-1272
- háború Béla és István között – bárói csoportok befolyása
- kettős veszély: II. Ottokár és a megerősödött bárók
- csehek kiszorítása – kincstárért cserében lemondtak Mo-ról
- Házassági szerződés az Anjou-házzal
6. Jogilag egységes jobbágyság kialakulása
- jobbágy szó – a lesüllyedő várjobbágy szóból ered
- adómentesség, szabad költözködés joga,
Az utolsó Árpádok
IV. (Kun)László 1272-1290
- nagykorúságáig anyja Erzsébet (kun származású) uralkodott
- bárói csoportok irányították az országot – László elfogása
- Csákok ↔ Kőszegiek polgárháborús viszonyok
- IV. László András herceg támogatása
Rendteremtés országlakosok gyűlése – 1277
- főpapok, bárók, nemesek, kunok, szászok gyűlése
- király nagykorúsítása – rend helyreállítása
- kunok támogatták uralmát
Pápai legátus Magyarországon 1279 – kun kérdés rendezése
- kun törvények kiadására kényszerítette Lászlót
- kereszténység gyakorlása, letelepedés
- kunok fellázádtak: 1282 hód-tavi csatában leverte őket
- kunok jelentős része elhagyta az országot
Külpolitika
morvamezei (Dürnkrut) győzelem – 1278
- Habsburg Rudolffal szövetségben legyőzte II. Ottokárt
- Kun könnyűlovasok döntő szerepe
Tatár betörés 1285 – sikeres védelezés
1290: kun összeesküvők meggyilkolták – magyar főurak hatására
III. András 1290-1301 – az „utolsó Aranyágacska”
- Velencében nevelkedett – főurak gyenge kezű uralkodót láttak
benne
- Koronázási hitlevelet adott ki: növelték a nemesek jogait a
vármegyékben
- Csák Máté a legnagyobb báró szembefordult vele – névleges
hatalma volt ettől kezdve
- Az ország a legnagyobb tartományurak kezére került
- 1301 – III. András halálával kihalt az Árpád-ház!
-