Anda di halaman 1dari 4

~1~

A KORA KÖZÉPKOR GAZDASÁGA

1. Előzmények:

a) A nyugat-római birodalom bukása után a városok fejlődése és a távolsági


kereskedelem hanyatlásnak indult, a barbár hódítók nem igényelték ezek
fenntartását

b) az élet igazi értékmérőjévé a földbirtok vált


(rá alapozódott a hűbéri láncolat kialakulása is).

c) az emberek önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be: mindent megtermeltek


önmaguknak, amire szükségük volt.

d) Fokozatosan kialakult a falusi földközösség rendszere:


 a közösséghez tartozó valamennyi földbirtok tulajdonosa a földesúr
 a használat szempontjából azonban a birtok 3 részre osztható:
  
majorság jobbágytelek közösen használt részek
a földesúr saját a földműves (jobbágy) erdő
kezelésben maradó része, amit csak rét, legelő
birtokrésze használatra kapott meg. halastó
a legjobb minőségű részei a telek (házhely), malom
földek tartoznak ide kert és a szántóföld.

2. Nagy gazdasági változások: megújuló mezőgazdasági technika:

a) A fejlődés igényei:

A mezőgazdasági technika fejlődése a Karoling-korszakban (VIII. - IX. század)


indult meg. A Frank Birodalom szívében, a Rajna és a Loire mentén, a
könnyen művelhető földeken a népesség száma hatalmasan felduzzadt:
 szükségük volt új földterületekre, hogy a gyarapodó népességet el tudják
tartani,
 ostrom alá vették a nehezebben művelhető, kötött talajú földeket is, erdőket
irtottak és mocsarakat csapoltak le,
 a földművelés kiterjesztése maga után vonta újabb és újabb találmányok
kialakulását.
~2~

b) Új találmányok megjelenése:

Az új szántóföldek feltörése új találmányokat kívánt meg:


Az ökör helyett lovat kezdtek el igavonásra használni.

nehézeke (vasból):  szügyhám:  patkó:


a keményebb, sziklás (a nyakhám helyett) védi a lovak lábát a
talajokat is fel tudják a nyak helyett a kemény talajokon is
szántani szügyre teszik a hámot a honfoglaló magyarok
a faeke csak a lazább oka: a nehézeke terjesztették el
talajokkal bírt húzása miatt a ló ne Európában
fulladjon meg

A népesség eltartása miatt a primitív erdőégetést és a legelőváltó gazdálkodást


felváltotta a kétnyomásos, helyenként már háromnyomásos művelési mód.

 A kétnyomásos földművelésben a vetésre alkalmas földet 2 részre osztották


fel. mindkettőt felszántották, de csak az egyik részébe vetettek, a másikat
pihenni hagyták (ugar). A két területet időnként váltogatták, tehát földjük
feléről arathattak.

1. év: 1. fele: szántóföld (megművelik) 2. fele ugar (legeltetnek)


~3~

2. év: 1. fele: ugar (legeltetnek) 2. fele szántóföld (megművelik)

 A háromnyomásos földművelésben a határt most már nem 2 hanem 3 részre


osztották. Egyikbe az őszi, másikba tavaszi gabonát vetettek, s csak 1/3-át
hagyták ugarnak. A földművelésnek ez a módja növelte a gabona
termőterületét.

1. év: 1. harmad: szántó 2. harmad: ugar 3. harmad: szántó

2. év: 1. harmad: szántó 2. harmad: szántó 3. harmad: ugar

3. év: 1. harmad: ugar 2. harmad: szántó 3. harmad: szántó


Egyszerre a föld 2/3 részét művelik meg. Minden évben más terület az ugar.
 a földet gyakrabban trágyázták.
~4~

3. A fejlődés következményei:
a kölest felváltotta az igényesebb búza, rozs, árpa és a lovak etetéséhez
szükséges zab
nőtt a termésátlag (az elvetett mag kétszerese helyett 3-6-szorosát kapták)
a jobbágy többet termelt saját és földesura szükségleténél, s a fölösleget a
piacon értékesíthette. Megindult az önellátó gazdálkodás felbomlása.
a mezőgazdaság és a kézművesipar különvált, kialakult
az árutermelés és pénzgazdálkodás
 a jobbágy a fölösleges terményét pénzért adta el, és
szintén pénzért iparcikket vásárolt
 a földesurak is igyekeztek a számukra fölösleges
mezőgazdasági terményeiket a piacon eladni,
jobbágyaiktól terményjáradék helyett egyre inkább
pénzadót kívántak
a piacok mellett kialakultak a középkori városok
Ezek olyan helyeken alakultak ki, amelyek
közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz
megerősítettek (biztonságosak voltak a kereskedőknek)
és forgalmasak voltak. (eladható legyen minél több áru. Pl.
 földesúri várak mellett (védelmet ad , sokan kérnek háborúban menedéket)
 templomok körül (a heti nagymisére sokan összejönnek) A mise napjának
elnevezése (vasárnap) is a vásárnap szóból alakult ki.
 útkereszteződéseknél (nagy átmenő forgalom)
 folyami átkelőhelyek mellett (szintén nagy átmenő forgalom)
 hegy és síkság határvidékén (eltérő árukat lehetett cserélni, pl. a síkság
gabonáját vagy tenyésztett állatait a hegyekben vadászott állatbőrökre, vagy
kitermelt fára, kőre, építőanyagokra)