HORGONYZÁS

Vass Tibor
0
 Horgonyzás
írta: Vass Tibor
a Magyar Jacht Akadémia
vezetője

Tartalom
1. A horgonyok típusai és jellemzői .............................................................................................. 2
2. Mekkora legyen a horgony? ..................................................................................................... 4
3. Horgonyzási típusok és módszerek......................................................................................... 10
4. Horgonyzás viharban .............................................................................................................. 11
5. A horgony felhúzása, kiszabadítása ....................................................................................... 15
6. Ha elakad a horgony… ........................................................................................................... 17
7. A bójára kötés ........................................................................................................................ 18

A horgonyzás sokak számára egy mitikus és

megbízhatatlan eszköze a hajózásnak. Nagyon sok
rémtörténetet hallok, milyen szörnyű kalandokban
volt részük a horgonyzás miatt az embereknek. Sokan
félnek a horgonyzástól, mert nem ismerik az
összefüggéseket, a helyes horgonyzás technikáit. A
szezon előtt szeretnék néhány gondolatot átadni erről
a témáról.
Nekem akkor voltak csak horgonyzási problémáim,
amikor még nem értettem, mitől is tart a horgony és
mitől nem. 1999-től tartok a manőver tréningjeinken
a kikötések mellett egy napos horgonyzási gyakorlatot, amelynek tapasztalatait szeretném
mindeniken elérhetővé tenni.

1
1. A horgonyok típusai és jellemzői
A kezdetben a horgony egy nagy kő volt, amelybe lyukat fúrtak a kötélnek. Ez a súlyánál fogva
tartotta a hajót. Erről már Homérosz ís említést tett az Odisszeában. Később egy hajlított
rúd következett, amelyből lettek a ma is használt kapás horgonyok. Az 1930-as években
alakult ki a mai is használt legtöbb horgony típus. Az egyes horgonyok különböző módon
tartanak a különböző tengerfenéken. Kicsit az autók téli és nyári gumijához hasonlít.
Nézzük meg a jachtokon használt legelterjedtebb horgony fajtákat és jellemzőiket, a teljesség
igénye nélkül.
Admiralitás (kapás) vagy Fisherman’s horgony
Vannak 2 és 4 kapával ellátott horgonyok. A kapák felülete kicsi,
ebből adódóan homokos laza fenéken nem tart megfelelően. Annál
jobban köveken. A kapa beékelődik a sziklák közé, és jól tart. A
keresztrúd biztosítja, hogy a kapa ne csak a fenéken feküdjön. Ha a
horgony fel akarjuk vonni, könnyedén fel lehet szakítani.

Másik alkalmazási lehetősége a sűrű

növényekkel fedett fenék, ahol a vékony
kapa könnyedén át tud hatolni a
növényeken, és így korlátozott mértékben,
de jól tartanak a fenéken. Ha változik a
szél vagy az áramlat, a lánc rátekeredhet a
felfele álló kapára.
Tárolása: A fedélzeten a kereszt rudat
félretolva viszonylag könnyen tudjuk tárolni.
A 4 kapás horgonyok 4 egymással 90 fokot bezáró kapája van, a 2
kapással hasonló tulajdonságokkal bír. Gyakran fenékszántásnál , un. kukázó horgonyként
használják, ha például egy kiszaladt horgonyláncot akarnak összeszedni.

CQR horgony
A kapáshorgonyokhoz képes nincsen rajta a keresztvezető, ami megkönnyíti a hajóorron
történő tárolást.
Ugyanakkor a hajón
póthorgonyként nehezen
tárolható. A horgony feje
jobbra balra mozogni
tud, ezáltal a miközben a
kapa fixen a fenékben
tart, a horgony
nyele követni tudja a jobbra-balra mozgó hajót.
Ha megfigyeljük a kapa kialakítását, láthatjuk, hogy miközben húzzuk, egyre jobban beleássa
magát a fenékben. Mivel a fej nem túl éles, ezért buja növényzetet nem biztos, hogy át tudja
vágni, és ekkor a fenékbe sem tud beakadni.
Az eredetit a Simpson & Lawrence gyártja, sok utánzat
minősége jóval az eredeti alatt van.
Minél nehezebb, annál jobban tudja magát beásni. A
homokos fenéken a CQR horgony csak akkor fejti ki
maximális tartóerejét, ha teljesen beleássa magát a
talajba.

2
Problémás lehet, ha az oldalára fekszik a horgony ahogy ezen a fotón is látható. A homokos
és köves illetve korallos fenéken jobb választás lenne egy Bruce horgony. Egyrészt jobban
tart, másrészt a CQR könnyen elakadhat.

BRUCE
A Bruce horgony sok világjáró vitorlázónak a kedvenc
fő horgonya. Nem tartalmaz mozgó alkatrészt.
Kialakítása olyan, hogy be tudja magát ásni a
fenékbe. A CQR-rel szemben előnye, hogy az oldalára
fordult Bruce beássa magát a talajba. Fő horgonyként
könnyen tárolható az orrban, de formája miatt annál
nehezebben póthorgonyként.
A CQR-rel
szemben a kapa
élesebb, ezért
nagyobb eséllyel tudja magát a feneket borító növényeken
keresztülvágni, illetve a viszonylag nagy a felülete, ami a
homokos fenéknél válik hasznossá.
A Bruce igazi előnye abban mutatkozik meg, hogy az olyan
problémás fenekeken, mint például vékony réteg homok
korallon is jól tart
Jól tart viszonylag kevés lánccal is, már 3:1 aránnyal be
lehet kapatni. Szélirány fordulásnál sem akad ki. A szabadalmi védelem után a Bruce
horgonyt is sokan leutánozták, és ezeknek a minősége messze elmarad az eredetitől.
Ellensége, ha a kapába beakad egy szikla vagy egy másik horgonylánc.

DANFORTH
Látható, hogy nagy a kapa felülete. Ebből máris következik, hogy puha talajba beásva magát
egy viszonylag könnyű horgony is nagyot tud tartani. A széle is elég éles, ezáltal a
növényeket is át tudja vágni.
Mozgó alkatrészt tartalmaz, a kapafej át tud fordulni. Ezáltal mindegy,
hogy melyik oldalával érkezik a talajra, mindenképpen be tud akadni.
Az oldalára pedig nem tud érkezni, mivel van rajta egy keresztrúd.
Vékony ezért a fedélzeten könnyen tárolható póthorgonyként.
Köveken, korallon elakadhat,
akár örökre is, illetve a kő vagy
korall úgy is beleakadhat a
mozgó kapába, hogy nem
tudja magát beásni
Megfelelő talajon rettenetesen nagyon tud tartani, pld.
Missouri anyahajót ilyen horgonnyal vontatták le
zátonyról a II. világháború végén.
A súlya kevésbé fontos a kialakításánál, ezért pl. aluminiumból is gyárthatják. Én nem vennék
ilyet.
Szélirány változásnál valószínűleg kiakad, majd újra beakad. Hirtelen terhelésnél, például ha
szánt, majd megakad egy sziklában, könnyel elgörbülhet. Törökországban egyszer a 25 kg-
os horgonyunkon kb 40°-ot görbítettünk, mire ki tudtuk szedni a sziklák közül. Akkor egy
helyi kovácsműhelyben felmelegítve tökéletesen vissza tudták egyenesíteni.

3
DELTA
A delta horgony a CQR és a BRUCE horgonyok
tulajdonságait ötvözi.
Alacsony súlypontja és az
éles kapa miatt gyorsan
beássa magát a
tengerfenékbe és jól tart.
Jól használható homok,
agyagos és füves tengerfenéken is. A Lyod's Register a
nagy tartóerejű horgonyok közé sorolta.
Nekem az Odysseus iskolahajón ilyen horgonyom van, és nagyon meg vagyok vele elégedve.
Mindenkinek ajánlom.

2. Mekkora legyen a horgony?

Egy charter hajón nem tudunk válogatni a horgonyok között, itt csak arra van lehetőségünk,
hogy megítéljük: elég nagy-e a horgonyunk. Ehhez a következő ökölszabályt tudok javasolni, a
gyártók ajánlásait elemezve:

A horgonyok méretezésének ökölszabályai

4
 Horgony típusa A méretezés alapja A megfelelő horgony tömege

CQR, BRUCE, DELTA a hajó teljes hossza 1 m = 1,5 kg

Danforth a vízvonal hossza 1 m = 1 kg

Admiralitás A vízvonal hossza 1 m = 3 kg

Lánc vagy kötél?

Mind a kettőnek meg van az előnye-hátránya. A fő horgonynál feltétlenül a láncot javaslom. Ez
számomra sokkal megbízhatóbb és egyszerűbb, mint
a kötél. Az Odysseus iskolahajón 70 méter
láncom és a hozzá font 50 méteres kötelem van a
főhorgonyhoz.
A póthorgonynál kötelet alkalmazok. Ezt könnyebb
kihelyezni a kötéllel, mint lánccal.
A lánc méretét az egyes láncszemet alkotó hajlított
köracélok átmérője határozza meg. A
jachtoknál alkalmazott szokványos láncok maximum 12 mm átmérőjű rudacskákból állnak,
ez hívják 12-es láncnak. A lánc méretét a hajó hossz és a tömege alapján kell meghatározni.
Erre különböző gyártók a felhasznált anyag minőségétől függően megadják a javasolt
méretet. A melléklet táblázatban egy ilyen méretezési módszer található.

A lánc méretezése a hajóhoz

lánc mérete 1 m lánc tömege szakító erő hajó hossza hajó tömege

6mm 0,8 kg/m 1,6 t 9 m-ig 2,5 t-ig

8mm 1,4 kg/m 4,3t 9-12 m 7,5 t-ig

10mm 2,3 kg/m 5,1t 12-14 m 10 t-ig

12mm 3,3 kg/m 8,5t 14-16 m 15 t-ig

14mm 3,9 kg/m 10t 16-18 m 20 t-ig

A speciális horgonykötél a víznél nehezebb, hogy elsüllyedjen, amit a kötél anyagának

megválasztásával vagy ólomszálakkal befonásával érnek el. Fontos tulajdonsága a
rugalmasság. Így a kiöregedett shotkötelet nem javaslom horgonykötélnek.
A horgonycsörlők általában a megfelelően megválasztott átmérőjű horgonykötelet fel tudják
húzni. Így nálam az Odysseuson a 12-es lánchoz méretezett horgonycsörlő szépen húzza a
14mm-es horgonykötelet.

a horgony lánc tulajdonságai a horgony kötél tulajdonságai

előny hátrány előny hátrány
a horgonycsörlő drága olcsó a horgonycsörlő
könnyen továbbítja, hangos, amikor kézzel könnyen nehezebben
így könnyen kezelhető felhúzzuk vagy kezelhető továbbítja
nehéz, ezért rövidebb leeresztjük rugalmas a lánchoz képest
lánc kell a kötéllel pattog a könnyen dupla hosszúság
azonos tartóerőhöz horgonyveretben, helyettesíthető kell

5
 nem dörzsölődik ki amikor leng a hajó a halk kidörzsölődhet
kisebb a fordulási kör szélben nem korrodeál nagyobb a
rozsdásodik fordulási kör
(kivéve a méregdrága
korracél láncot)
nem rugalmas
kézzel nehezen
kezelhető

2. Mennyi láncot/kötelet engedjünk ki?

Általában egy charter hajón csak egy horgonyt találunk. Így sajnos nem tudjuk kiválasztani az
adott tengerfenékhez legalkalmasabb, legjobban tartó
horgonyt. A helyen ledobott horgony tartóerejét főleg a
kiengedett lánc/kötél hossza fogja meghatározni. Téves az a
szemlélet, hogy a hajó hossza határozza meg a szükséges lánc
hosszát, mivel ezt a vízmélységhez kell viszonyítani. Sőt, még
azt is figyelembe kell venni, hogy a horgonyveretünk milyen
magasan van a víz fölött. Általában úgy vehetjük, hogy ez a
magasság 1 méter körül van. Az Odysseus iskolahajón 1,35 méterre van a veret a víz felett,
de a GibSea 51-eseknek az átlagosnál magasabb az orra.
A horgonylánc/kötél hosszának meghatározásához, a horgonyveret tengerfenék feletti
magasságát kell alapul venni. Ez a mélységmérőn leolvasott vízmélységhez hozzáadott
horgonyveret magasság, amire a H jelölést használom.
Minél hosszabb a lánc/kötél, annál kisebb szöget zár be a vízszintessel és annál laposabban
csatlakozik az a horgonyhoz. Egy adott horgony tartóerejét az a szög fogja meghatározni.

6
A horgonyt a hajó az Fh húzóerővel terheli. Ezt felbonthatjuk az F1 kiemelő összetevőre és az F2

hasznos tartóerőre. Az F1 kiemelő erő ellen hat a horgony súlyereje. Ezért nagyon fontos a
megfelelő súlyú horgony kiválasztása.
Ahogy feljebb már említettem, egy adott hajón nem módosíthatjuk a horgony súlyát sem, csak
az F2 hasznos tartóerő arányát tudjuk változtatni, az Fh húzóerő dőlésszögének
változtatásával. A dőlésszöget a vízmélységhez arányában kiengedett lánc/kötél hossza
határozza meg. Lánc esetében a maximális tartóerőt 5H, kötél esetében 10H kiengedése
esetében érjük el a maximális tartóerőt.
Miért kell kétszer annyi kötelet használni? A kötél egyenes irányban húzza a horgonyt, míg a
lánc a súlyánál fogva belóg, egy ívet vesz fel és ezzel csökkenti az Fh erő vízszintessel bezárt
szögét, vagyis növeli az F2 tartóerő arányát.

Kezdetben a lánc fekszik a tengerfenéken, és így szélcsendben a súlya tartja meg a hajónkat
egy helyben. A szél erősödésével a lánc el kezd egyenesedni, elemelkedni a tengerfenéktől,
de még a súlya tartja a hajót. Amikor a szélerő eléri az a mértéket, amikor kiegyenesedik,
vagy majdnem kiegyenesedik a lánc, akkor kezd csak maga a horgony tartani.
A fentiek alapján egy adott hajón a horgony tartóerejét alapvetően a kiengedett lánc/kötél
hossza fogja meghatározni.
A mellékelt táblázatban összefoglaltam, hogy a horgony veret H tengerfenék feletti
magasságának és a kiengedett lánc/kötél hossza hogyan módosítja a horgony tartóerejét.

Tartóerő a kiengedett lánc/kötél

A hely kiválasztása. hossza és a vízmélység arányában
Nagyon fontos, hogy milyen a lánc/kötél hossza kötél lánc
helyet választunk ki a a vízmélységhez képest használatánál használatánál
horgonyzásra. Általános 2H 35% 50%
szabály, hogy ahol nincs 3H 53% 67%
megtiltva a horgonyzás, ott 4H 67% 91%
szabad horgonyozni, de nem 5H 77%
feltétlenül érdemes. 6H 85%
100%
7H 91%
10H 100%

7
Mellékelve bemutatok három lehetséges horgonyozni tilos jelzést.
Ezek közül a fejre állított horgony a Horvátországban használt jelzés. Gyakran a szigetek
közötti elektromos vagy más vezetékeket védik ezekkel a táblákkal. Ha ilyen táblát látunk,
akkor legalább 100 méter biztonságos távolságot kell tartani mindkét oldalon.
Talán a legfontosabb szempont, hogy a
horgonyzóhely védve legyen a hullámoktól a
horgonyzóhely. A nagy hullámok kellemetlenül
dobálják a hajót, különösen akkor, ha azok
oldalról jönnek. A kellemetlenségnél sokkal
nagyobb bajt jelent a hullámok csapkodása,
ami a horgony felszakadásával is járhat.

Ha állandó a szélirány (és ezzel a hullámok

iránya is), akkor megfelelő egy sziget mögé bújni a hullámok elől, ha változásra számítunk,
akkor egy zárt öblöt kell keresni. Az Adrián gyakori az olyan időjárási helyzet, amikor a
sirokkó bórába vált át és ezzel derékszögben elfordul a szél az óramutató járásával
ellentétes irányba, amit angolul a BACKING (ejts: beking) szóval jellemzenek az időjárási
előrejelzésekben. Nyáron viszont a délies szél gyakran változik nyugativá vagy
északnyugativá a nap folyamán, ami az óramutató szerinti szélfordulót jelenti. Ez a
VEERING (ejtsd: víring).
A szélirány változása további problémával jár: megváltozik a hajó helyzete a horgonyhoz
képest. A horgonyzást mindig úgy kell elképzelni, hogy ahol ledobtuk a horgonyt, ott
leszúrtunk egy körzőt és körülötte forog a hajó. Ha nincs áramlat, akkor a horgonyhoz
képest a hajónk a szél alatt fog lengedezni a vízen. Délelőtt a part felől fújó szélben
lehorgonyzunk, a délután nyáron rendszeresen jelentkező északnyugatias "Burin"
rásodorhatja a hajónkat a partra. Külön problémát jelent még az, ha nem horgonyoztunk
le rendesen, akkor a szélirány változásnál a horgony kifordul a tengerfenékből és nem
biztos, hogy másodszor is belefog kapni. A tapasztalataim szerint a megfelelő
tengerfenéken, megfelelő horgonnyal és módszerrel történő horgonyzásnál a szélirány
változásakor a horgony újból beszánt a tengerfenékbe és megtartja a hajót.

A fordulási kör megléte a következő fontos szempont a hely kiválasztásánál. A fordulási kör
meghatározásának ökölszabálya a következő: a kieresztett horgonylánc/kötél hosszához
hozzáadjuk a hajó hosszát. Ez
Tengerfenék jellemzői a horvát és angol térképeken
több lesz, mint a valódi fordulási magyar
horvát angol

sugár, de csak a biztonság homok

megnevezés
Pijesak, Pržna
térképjel
p
megnevezés
Sand
térképjel
s
irányába tévedünk. Így ha 5 iszap Mulj, múljevit m, M mud, muddy M
sár, hordalék Glib Ooze; Silt Si
méteres vízben kiengedünk 30 márga Lapor Marl
agyag Ilovača Clay Cy
méter láncot a 15 méter hosszú durva homok, murva Sitan ŝljunak šš Gravel G
hajónkon, akkor a horgonytól apró kavics
kavics
ŝljunak
Valuci
š Shingle
Pebbles
számítva 45 méteres távolságban kő kamenje k Stones St
szikla; sziklás Greben;Grebenast Gr Rock;Rocky R
kell szabadon forognia a hajónak a nagyméretű kőtömbök Krupno kamenje Boulders

horgony körül. De hol van a mészkő

kagyló
kreda
školjke šk
Chalk
Shells
Ck
Sh
horgony? Jelölésére szolgál a osztriga kamenice kam Oysters Oy
éti kagyló Dagnje dag; Dag Mussels Ms
horgony bója, ami tengeri növények Morska trava t;T Sea-Weed; Grass Wd

legegyszerűbben az egyik pufferünkből áll, amelyet a vízmélység +1 m hosszú kötéllel a

horgony fejéhez kötünk (ezt hívjuk fejkötélnek). A horgonybója nem csak jelöli a horgony
helyét, hanem a horgony elakadása esetében fejkötéllel tudjuk kiemelni azt.
Ha nincs elég hely a körbeforduláshoz, akkor a hajó farát ki kell kötni a parthoz, a később
ismertetésre kerülő módon.

A tengerfenék minősége is meghatározza a horgonyzásunk biztonságát.

A homokos és az agyagos tengerfenékon jól tart a horgony, de az utóbbiból néha nagyon

8
 nehéz felszakítani. Az ilyen tengerfenékhez a nagy felületű horgonyok javasoltak: CQR,
Danforth, Bruce és a Delta. Agyagos tengerfenék van pl. Korfu város közforgalmú
kikötőjében, ahol bizony nagyon nehéz felszedni a horgonyt.
A növényekkel borított tengerfenék bizonytalan tartóerejű. Ha a növények szára és
gyökerei között be tudja ásni magát a (általában a homokos) tengerfenékba a
horgonyunk, akkor jól fog tartani, ha nem, akkor csak csúszik. Volt olyan esetben részem,
hogy a Hvar város előtti öböl déli részén 5. alkalommal sem sikerült lehorgonyoznom egy
charter hajóval a sásos-növényes tengerfenékon. Az ilyen helyekre én a hegyes, de nagy
felületű horgonyt javasolnék, pl. a Danforth horgonyt.
A sziklás vagy korallos tengerfenék nagyon bonyolult a horgonyzásra. A horgonyunk
nagyon nehezen akad meg, de ha megakad, akkor nagyon tart. Sőt. Gyakran ott is marad.
Törökországban Marmaris közelében a Danforth horgonyom 2*6 cm keresztmetszetű
szárán sikerült egy kb 40 fokos hajlítást végeznem, mire fel tudtam szedni. A korallos
tengerfenék hasonló jellegű problémával jár, tetézve a rombolással. Egy horgonyzásunkkal
több száz év koralltermését tehetjük tönkre. Mindenkit kérek ezért, hogy kerülje az ilyen
helyeken való horgonyzást. A sziklás tengerfenékre legjobban a kapás horgonyok a
megfelelőek. Nekem erre a célra van egy 35 kilós admiralitás horgonyom. Például a
Strombolinál csak ezzel lehet lehorgonyozni. Ilyenkor feltétlenül horgonybóját kell
használnunk.
Az Adrián nagyon sok olyan horgonyzóhely van, ahol vékony homok fedi a sziklaágyat. Ez
sajnos nem alkalmas a horgonyzásra, nem tart a horgony. Máshol a tengeri fű ami
bizonytalanná teszi a horgony tartóerejét.
A tengerfenék minőségéről a tengeri
térképeken használt jelölésekből, a
halradar adataiból vagy mára már
ritkaság számba menő mérőón
aljába nyomott faggyúba ragadt
darabokból kapunk információt.
Persze, ha sima a tenger és magasan
áll a Nap, akkor szabad szemmel is
láthatjuk a tengerfenék minőségét.
Vízmélység is nagyon fontos a
horgonyzóhely kiválasztásánál.
Ökölszabályként én ha lehet 10 méternél sekélyebb vízben nem horgonyzok. A horvát 1:100
000 léptékű navigációs térképeken a 10 méternél sekélyebb mélységet kék színnel jelölik.
Így, ha horgonyzóhelyet keresek, akkor az első lépés a kék színű területek átvizsgálása.
Nekem az Odysseus iskolahajón 70 méter láncom és azt folytató 50 méter kötelem van.
Egy szokványos charter hajón ennyit általában nem találunk.

9
3. Horgonyzási típusok és módszerek
1. Fürdő horgonyzás.
Ez a nevéből adódóan a rövid idejű horgonyzást jelenti. Fürdő horgonyzás MJA
Ilyenkor egy szél és hullámoktól védett helyen (öbölben vagy algoritmusa:
egy sziget mögött) megállunk fürdeni, általában a parthoz
lánc: 2H
közel. Ebben az esetben nem kell figyelni a fordulási körre,
mert a szél elfújja a parttól a hajót. Ilyenkor a vízmélység + 1 kötél: 4H
m= H értéket alapul véve 2H hosszú láncot vagy 4H hosszú
kötelet kell használni, mivel a gyenge szélben nincs nagy terhelés a horgonyon. Nem is kell
bekapatni a horgonyt a tengerfenékbe.
Ebben az esetben viszont őrséget, figyelőszolgálatot kell tartani a hajón vagy a hajó
közelében egy olyan személynek, aki a szél fordulása vagy erősödése esetén kezelni tudja
a helyzetet.
2. Éjszakázó horgonyzás.
A nevéből adódik, hogy éjszakára horgonyzunk. Ekkor a
Éjszakázó horgonyzás MJA
kellő gondossággal kell kiválasztani a horgonyzás helyét
algoritmusa:
a korábban említett módon. A horgonyzás algoritmusa
ismételten a vízmélység + 1 m = H érték szerint épül fel. lánc: 2H + 2H + H = 5H
A +1 méter a horgony veret átlagos magassága a víz kötél: 4H + 4H + 2H= 10H
felett. A magasabb orrú hajókon lehet, hogy 2 métert
kell használni a H kiszámításához. Az Odysseus
iskolahajón1,35m magasan van a víz felett a horgony veret, de lefele kerekítve én 1
métert használok.
Az éjszakázó horgonyzás MJA algoritmus a következő: (az 5 méteres vízmélységet alapul
véve láncnál a zárójelben szereplő értékeket használom)
1. Horgonyzó hely kiválasztása.
2. A horgony dobási pont meghatározása.
3. Stabil, kormányozható egyenes hátramenetben 2H horgony láncot (kb. 12-15m lánc)
vagy 4H kötelet (kb.25-30 m kötél) kiengedni.
4. A szántatni (kapartatni) kell a tengerfenéken a horgonyt.
5. Ezt követően még egyszer 2H láncot (kb. 12-15m lánc) vagy 4H kötelet (kb.25-30 m
kötél) kiengedni.
6. Majd meg kell húzni a kieresztett láncot/kötelet a motorral.
7. Amikor úgy érezzük jól tart a horgony, akkor még H láncot vagy 2H kötelet kell
kiengedni.
8. Fel kell húzni nappal a fekete horgonygömböt vagy éjjel be kell kapcsolni a fehér
körbevilágító horgonylámpát
9. Horgony riasztást kell beállítani vagy horgony őrséget kell tartani

Most nézzük meg a viharos időjárásban követendő horgonyzási eljárásokat.

Horgonyzás a Balatonon
A mostani Kékszalagon történtek alapján a balatoni horgonyzással kezdem ezt a részt.

Az iszapos-anyagos fenékhez mindenképpen valami nagy felületű horgonyt javaslok.

Minimális horgony méretek
8m 10m 12m
Horgony típusa A megfelelő horgony tömege
minimális méret
CQR, BRUCE, DELTA 1 m = 1,5 kg 12kg 15kg 18kg
Danforth 1 m = 1 kg 8kg 10kg 12kg

10
Továbbra is alapvető fontosságúnak tartom a megfelelő méretű (vagyis tömegű) horgony
kiválasztását. A jó horgony nehéz és ezzel nehezen is kezelhető, ha nincs horgonyveret
és/vagy horgonycsörlő. Aki egy könnyű horgonyt választ a hajójára, az olyan, mint aki
olajozza az autója féktárcsáját a jobb csúszás érdekében. Megismétlem a horgony
választáshoz korábban írt egyszerű méretezést, amelytől az egyes gyártók eltérhetnek Ha a
hajóhoz javasolt pontos méret nincs,
akkor felfelé kell kerekíteni. . A földkerülő
vitorlázók között az terjedt el, hogy 2-3
mérettel nagyobb horgonyt használnak az
előírthoz képest.

Kedves olvasó, neked megfelelő méretű

horgonyod van?
Én a 15 méteres, 20 tonnás Odysseus iskolahajóhoz egy 25 kg-os Delta horgonyt használok.
Nemrég 49 csomós szélben is egész éjszaka szépen tartotta a hajót. Persze fontos volt a
megfelelő horgonyzási technika is.
A táblázatban nem szerepelnek a széles körben elterjedt különböző típusú összecsukható
horgonyok. Általában mindegyiknek van valamilyen biztosítása az összecsukódás ellen. A
80-as években, amikor még kis balatoni hajókkal jártam a tengert, nagyon sokat
küszködtem az ilyen horgonyokkal. Gyakran kicsúszott a biztosító stift, elfordult a rögzítő
gyűrű vagy egyéb baja lett az ilyen horgonynak. A legnagyobb félelmeim közé tartozott az
éjszakai horgonyzás. A hajóról hazatérve még 2-3 napig éjjel többször felkeltem és a Pók
utcában 8. emeleti erkélyről ellenőriztem: Vajon tart-e horgony? Én a tengeren ma már csak
a boci horgonyzásához használok ilyet amikor kimegyünk fürdeni a part közelébe, de akkor
is betaposom a fenékben. Az összecsukható horgony nekem olyannak tűnik, mint a
viharban a hajón az esernyő. Kedves olvasó, Te esernyővel vagy vitorlás ruhában hajózol?
Amennyiben a horgony megfelelő, akkor jön a kötél-lánc kérdése. Persze, hogy a kötél sokkal
jobban kezelhető és olcsóbb is a láncnál. De a lánc nagyobb valószínűséggel jobban tartja a
hajót. Nézd meg az előző cikkekben írtakat. Mindenkinek javaslom a Balatonon, hogy
legalább 10 méter hosszú láncot seklizzen a megfelelő méretű és típusú horgonyához. A
bocimnál én a fürdésnél használt horgonyomhoz 2m láncot kötöttem, mert ezt tartom
biztonságosnak.
Ne feledjük: csak megfelő típusú, méretű horgonnyal lehet biztonságosan horgonyozni. A lánc
nem alapvető, az csak segíti a horgony tartóerejét.
Ez a kitérő után a viharos időjárásban történő horgonyzási eljárásokban nincs különbség a
Balaton és a tenger között.

4. Horgonyzás viharban
A vihar fogalma relatív. Van akinek a 20-25 csomós szél már vihart jelent, másnak még a 35
csomó sem az. Hivatalosan a Beaufort-skála szerint a 7-es fokozatú szél a legalacsonyabb
fokozat (near gale). A trópusi ciklonok esetében a 34-csomós szabály az alapvető: ne
kerüljünk ennél erősebb szélbe. Ez a 8-as fokozatnak, (gale) fele meg.
A viharban én lehetőleg a viharhajózás alapszabályát követem: ne kerüljünk viharba. Ha mégis
ez bekövetkezik, akkor leggyakrabban a viharral futás eljárását követem, vagyis hátulról

11
 (raumból) kapva a szelet és a hullámokat, együtt futok a viharral a megfelelő méretű (vihar)
vitorlával. Ritkábban menedéket keresek egy öbölben vagy csak egy sziget mögött, amelyik
megfogja a hullámokat.
A főszezonban az Adrián komoly és hosszantartó vihar beköszöntekor már ne próbálkozzunk
bemenekülni egy ismeretlen a marinába, mert ott már biztosan nem lesz helyünk. Aki
figyelte az előrejelzéseket és tudott a viharról, az már régen biztonságosan kikötött, az
érkezési sorrendben elfoglalva a legjobb helyeket. Ilyenkor már csak a legrosszabb,
legnehezebb helyek maradnak, ha egyáltalán maradnak.
A már tomboló vihart legjobb egy védett öbölben átvészelni, horgonyon. Ezt a tengerészek a
shelter helynek nevezik, míg a vihar átvészelése a shelterezés. A védett és horgonyzásra
alkalmas hely kritériumai a következők:
1. Legfontosabb, hogy a hullámoktól legyen védve a menedék hely. A víz 800-szor
sűrűbb a levegőnél, így sokkal nagyobb a hullámzás okozta erő a hajókon. Fontos,
hogy ismerjük az adott vihar viselkedését. Bórában pl. elegendő, ha északi és keleti
szektorokból jövő hullámzástól vagyunk védve, mert a bóra befejezése általában a
fokozatos szélerő csökkenéssel szokott bekövetkezni, szélirány irányváltás nélkül. A
sirokkó már problémásabb, mert ekkor ugyan a déli és keleti szektorból jövő
hullámoktól kell menedéket találni, de gyakran a sirokkó átvált bórába. Erre fel kell
készülni. Sőt arra is készülnünk kell, hogy a sirokkóban létrejön egy helyi erős zivatar,
amely széliránya kiszámíthatatlan. Ez persze a rövid, 1-2 órás időtartama miatt nem
fog jelentős hullámzást létrehozni.
Neverére jellemző, hogy változik (akár 180 fokot is) a szélirány a vihar alatt.
Legjobb egy elég nagy méretű körben zárt öböl sok ilyen van az Adrián. Tipikus
példája a Veli Rat világítótoronynál a Pantera-öböl, A Krk-szigeten a Punati-öböl.
2. A tengerfenék horgonyzásra alkalmassága a következő szempont. A homokos és
agyagos fenéken tart legjobban a horgony. Kerülni kell a sziklás vagy füves feneket.
3. Elegendő tér legyen a hajók között. A szél iránya folyamatosan változik egy kicsit, így
a hajók folyamatosan változtatják a helyüket, táncolnak a horgony körül. Ez
különösen a várható szélforduló esetén fontos.
4. Lehetőleg a menedékhely védve legyen a széltől. Számomra ez a legutolsó szempont
a hely kiválasztásánál. Ez már nehezebb feladat, ehhez megfelelő domborzat kell,
magas környező dombok. Ilyen lehet a Telascica-öböl a Dugi Otok déli részén, vagy pl.
Dubrovniknál sirokkó ellen a Dubrovacka folyó.
Amikor horgonyzó helyet keresek, akkor a horvát 1:100 000 léptékű térképeken a kék
színre festett vízterületeket keresem. Itt 10 méter vagy annál sekélyebb a víz. Ennél
mélyebb vízben lehetőleg nem szoktam horgonyozni, noha nekem 70 m láncom és 50
méter kötelem van a lánchoz erősítve.

A hajóra ható erők viharban.

A mellékelt táblázatban
bemutatom, hogy egy átlagos A hajóra ható erő
keresztmetszetű vitorlás hajóra Hajó szélsebesség
milyen erővel hat a szél. hossz 15 csomó 30 csomó 42 csomó
20 láb 45 kpond 250 kpond 500 kpond
Egy 50 lábas hajóra 15 csomós
30 láb 120 kpond 490 kpond 980 kpond
szélben 280 kilopond erő hat. Ha a
35 láb 160 kpond 630 kpond 1260 kpond
szél ereje duplázódik, akkor a
40 láb 210 kpond 840 kpond 1680 kpond
terhelés négyszeresére nő, 1120
50 láb 280 kpond 1120 kpond 2240 kpond
kilopond lesz. A szél további
60 láb 350 kpond 1400 kpond 2800 kpond
erősödésénél már 42 csomónál
duplázódik a terhelés.

12
Ezt az erőt kell az egész rendszernek elviselnie: horgony, a sekli, a lánc, a horgonyveret és
a horgonycsörlő ilyen erőnek lesz kitéve. Ha
bármelyik alulméretezett, akkor az elszakad, eltörik
és sodródni fogunk.
Ebből következik, hogy tartósan 30 csomó feletti
szélben speciális viharhorgonyzási módszereket kell
követni. Ezek a következők:
1. Horgonyzás egy horgonnyal, erő
átvezetéssel. Ezt akkor szoktam használni,
amikor jól le tudok horgonyozni, de a hajóra
ható nagy erőket át kel vezetnem a horgonycsörlőről a bikákra.
A horgonycsörlő fékje és felfüggesztése nem biztos, hogy ki fogja bírni a viharban
fellépő nagy erőket. Legutoljára Ist-nél kellett ezt a módszert alkalmaznom,
amikor a maximális széllökés 49 csomó volt
éjszaka.
Ennek menete a következő:
a. kiválasztjuk a horgonyzóhelyet,
b. Az MJA algoritmusnál a végső
lánchossz 8H legyen: 2H + 2H + 4H
módon.
c. A horgonyláncba be kell kötni két erős
kötelet (pl. a normál kikötőköteleket)
egy seklivel
d. A legalább 3-5 méter hosszú
köteleket a két bikához kötjük, figyelve arra, hogy csak a legfelső nyolcast
csapjuk saját maga alá,
e. Megeresztjük még a horgonyláncot, hogy az lógjon.
Ezzel az eljárással tehermentesítjük a horgonycsörlőt, és csökkentjük a hajó
lengéseit.
2. Horgonyzás egy horgonnyal, a tartóerő fokozásával. Ezt akkor szoktam
alkalmazni, amikor pl. parti tárgyhoz van kikötve a hajóm (pl. Görögországban a
városi kikötőben vagy a későbbiekben ismertetésre kerüli shelterezésnél) és
anélkül, hogy újra horgonyoznék, szeretném növelni a horgonyom tartóerejét.
Ebben az esetben a lánc súlyát kell fokozni egy másik súllyal.
Ennek menete a következő:
a. Egy nagy seklit rögzítek futón horgonylánchoz,
b. A seklibe kötök egy kötelet és egy nagy súlyt (pl. a póthorgonyt, a
tartalék horgonyláncot),
c. A kötéllel leeresztem a súlyt a horgonyláncomon.
Ezzel az eljárással a horgonyra ható erő irányát tudom laposítani valamint a
széllökések vagy hullám ütések okozta dinamikus terhelést lágyabbá tenni.
3. Kikötés parti tárgyhoz. Ebben az esetben a vihar várható irányába háttal fogunk
beállni, a hajónk farát kettő-négy kötéllel kikötjük a parthoz, miközben
biztonságosan a korábbi cikkekben
bemutatott MJA algoritmust
használjuk a lánc esetében: 2H +
2H + H = 5H láncot kiengedve.
Ekkor a hajónkat a viharos időjárás
alatt a parti tárgy (fatörzs,
szikla,stb.) fogja tartani. Fontos,
hogy pl. a fatörzshöz kötésnél elég
vastag és erős fát keressünk,
annak tövében legyen a kötél egy

13
 pálstekkel megkötve.
A horgonyzás menete a következő:
a. kiválasztjuk a horgonyzó helyet,
b. csónakkal kiküldünk 2 segítőt, akik kiviszik a lehetőleg felúszó kötelünket
és páltekkel megkötik,
c. ledobjuk a horgonyt a megfelelő
helyen, majd széllel szembe
tolatva közeledünk a parthoz,
d. a partról behozott kötélvéget
felvesszük és megfeszítjük pl. a
génua csörlővel,
e. ekkor már megállt a hajónk,
f. kiviszünk még egy másik kötelet,
átlósan keresztezve az elsővel és
így állítjuk be a hajónk helyzetét.

4. Horgonyzás sorba kötött két horgonnyal. Ezt akkor szoktam alkalmazni, amikor
szabadon kell forgolódni hagyni a hajót a
gyakori szélirány váltások miatt.
Ennek menete a következő:
a. A póthorgony 5-8 méter hosszú
láncát vagy kötelét hozzákötjük a fő
horgony láncához, a főhorgonytól
kb. 3-5 méterre,
b. Bedobjuk a vízbe a póthorgonyt és
szükség szerint eresztjük a
főhorgonyt, 2 H lánchosszig,
c. Meghúzzuk a hajóval a horgonyokat, hogy kiterüljön a lánc,
d. Kieresztjük a szükséges lánchosszat.
e. Gondoskodunk a fellépő terhelés elosztásáról az 1. pont szerint.
5. Horgonyzás párhuzamosan kötött két horgonnyal. Ezt a módszert akkor szoktam
alkalmazni, amikor nem várható a szélforduló,
Ennek menete a következő:
a. Kitesszük a póthorgonyunkat a fejéhez kötve egy puffert, horgonybója
ként,
b. Kitesszük a fő horgonyt szintén egy horgonybójával, az elsőtől kb 30-40
méterre, a szél irányra
merőlegesen,
c. A két horgony láncát és kötelét
úgy állítjuk be, hogy a
végeredményként meglegyen az
MJA algoritmusában a legalább
5H hossz, de inkább több legyen,
mint kevesebb,
d. A két horgonylánc végeredményűl kb. 45-50 fokos szöget zárjon be.

Ezzel a módszerrel elosztjuk

a hajónkra jutó terhelést és
csökkentjük a hajó lengéseit
a szélben.
Amennyiben fordul a szél, a
horgonyok megszántanak és
újra belekapnak a fenékbe.
Figyelem! Teljes

14
 szélfordulónál összegabalyodhatnak a láncok!

A fenti műveleteket az MJA manőver tréningjein szoktuk gyakorolni. Nagyon fontos a

körültekintő tervezés, a feladatok, az erők, a mozgások kell átgondolása és előrelátása.
Ennek ellenére egy ilyen manőver tréningen sikerült a saját láncunkkal eltörni a saját
kormánylapátunkat. Hiába tudtam, mit kell tenni egy váratlan szélroham váratlan
irányból rásodort a láncunkra.
A kadétok lehet, hogy ebből tanulták a legtöbbet.

5. A horgony felhúzása, kiszabadítása

A horgonyt nem csak ledobni kell tudni, hanem felhúzni is.
A horgony felhúzásának első lépéseként indítsuk el a motort. Ennek fő oka, hogy a legtöbb
hajón egy közönséges 12V-os relé van beiktatva a csörlő áramkörébe, amely csak akkor
engedi a horgony felhúzását, ha jár a motor. A
másik oka, hogyha felhúztuk a horgonyt, a hajó el
kezd sodródni a szélben vagy az áramlatban. Ha
ilyenkor nem indul a motor, akkor ez már gondot
okozhat.
A horgony felhúzása egy összetett folyamat.
Ilyenkor hatalmas áram folyik a villamos
rendszerben. Az Odysseus iskolahajó 1200 W-os
horgonycsörlője pl. 100 ampert vesz fel ilyenkor.
Ha hozzáadjuk a normál 20-30 amperes hálózati
(hűtőszekrény(ek), műszerek, stb. ) fogyasztását,
akkor ez jelentősen megterheli a hajó villamos
rendszerét. További probléma, hogy minden villanymotor indításkor sokkal nagyobb az
áram felvétel, mint a folyamatos üzemelés alatt. Ezért senkinek sem ajánlom a távkapcsoló
sok kis „pöcögtetését”, mivel nagyobb eséllyel történik ekkor a nagyobb áram miatt a
gyenge kontaktusok beégése, ami elektromos problémát, vagy akár tüzet is okozhat.
A fentiek miatt a horgony felhúzásánál én mindig rámotorozok a horgonyra, hogy csak a
horgonyláncot kelljen felemelni, és ne kelljen a hajót is húzni. Ez különösen akkor fontos,
ha erős a szél. A korábbi cikkekben bemutattam, milyen erők ébrednek a hajókon szélben.
Ezt tudjuk csökkenteni a motorral.
A legtöbb hajónál a hajóorrban van a horgonycsörlő kapcsolója. Ha fúj a szél, akkor egy 50 lábas
hajónál már olyan messze van a horgonyos, hogy utasításait nem hallja a kormányos, aki
előre vagy lefele néz a horgony felhúzása közben. Ezért célszerű megállapodni az irányító
jelekben. Én a következő irányító jeleket használom nappal:
1. Egyik kéz függőlegesen fent – előre. Amíg fent van a kéz, addig lassan
folyamatosan növelni a motor fordulatát. Ha felfelé mutogat, akkor gyorsabban.
2. Ha lekerül a kéz, akkor a pillanatnyi állapotot kell tartani (irány vagy sebesség).
3. Jobbra mutatva – jobbra, balra mutatva balra kell kormányozni.
4. Ha lefelé mutat a kéz, akkor hátramenet. Ha lefelé mutogat, akkor nagyobb gázzal
hátra.
5. Ha vízszintesen kaszál a kéz, akkor motor üresbe.

15
Esetleg (pl. éjszaka) egy harmadig személy is továbbíthatja az utasításokat, de ez gyakran
szokott problémákat okozni.
Az irányító jeleket ki lehet váltani kézi VHF rádióval, ha van a cockpitban külső hangszóró.
Ebben az esetben legfeljebb a VHF 15-ös csatornát és 1W-os (LOW) teljesítményt szabad
használni. Ilyenkor is be kell tartani a VHF rádiózás szabályait.
Meleg időben és/ vagy nagy erők esetében, vagy ha elakad a horgonylánc, a horgonycsörlő
biztonsági védő kapcsolója le szokott oldani. A hajó átvételekor nagyon fontos megtudni,
hogy hol van ez a kapcsoló. Gondoljunk bele: pl. éjszaka Komiziánál bejön a viharos északi
szél, megcsúszik a horgony és ezért fel kell húzni. Ha közben kiold a védőkapcsoló, mert a
sötétben felgyűlt a lánc a csörlő alatt, akkor leáll a csörlő. Ekkor csak egy új mozdulat a
kapcsolón és újra működik. Ha tudjuk, hol van. És ha nem?
Ezeket a biztonsági védőkapcsolókat a hajókon a legkülönbözőbb helyekre szokták
felszerelni, sajnos nincs egy szabványos pozíciója.
Ha a csörlő vezérlésével van probléma, akkor a fel-le gomb megnyomásakor csak egy diszkrét
kattanást hallunk. Ilyenkor a következő problémákra kell általában gyanakodni :
1. fentebb említett biztonsági kapcsoló leoldott, vagy
2. a motor indítását érzékelő relével van probléma, vagy
3. a horgonycsörlő erős áramú reléjének égett be az érintkezője.
Ha nem találjuk meg az okát, akkor a horgony közelében, általában az orrkabinban a válaszfalak
mögött eldugva találjuk az erősáramú relét. Ez kapcsolja a csörlő fel-le irányú működését.
Ki tudjuk iktatni szükséghelyzetben a hibás távvezérlését, ha rövidre zárjuk egy nagy
csavarhúzóval vagy villáskulccsal a megfelelő érintkezőket. Ezeket könnyen meg tudjuk
ismerni, mert új vastag kábelek csatlakoznak be általában M8-as csavarokon át egy fekete
dobozba, a relébe. Három vastag kábelről van szó. Az egyik az akkumulátorról érkező pozitív
vezeték, a másik kettő a horgonycsörlő fel vagy le irányú pozitív vezetéke.
A rövidre zárásnál nagy szikrák lehetnek, de ettől nem kell megijedni. Az áram nem bolond,
arra folyik, amerre kisebb az ellenállás. Figyelem, ilyenkor a nagy áramok miatt a vékonyabb
csavarhúzó felmelegedhet! Ha rossz irányba indult el a csörlő, akkor a másik csavart kell
rövidre zárni. Az egész eljárás kicsit ahhoz hasonlít, amikor a Trabant indítómotorját zártuk
rövidre.
Ha ez se megy, akkor jön a horgony kézi felhúzása. Kisebb láncoknál és horgonynál ez szó
szerinti művelet. Nagyobb láncnál ez már így nem lehetséges, ehhez a horgonycsörlőt kell
használnunk. Gondoljunk bele: a 12-es horgonylánc súlya méterenként kb. 4-5 kp. A 20
méteres vízben ez már kb. 80 kp, plusz a horgony súlya. Ráadásul általában nem tudunk
hozzáférni a horgonylánchoz a hajó orrában.
Ekkor nem marad más, mint a csörlő megfelelő nyílásába betenni a csörlő kart és előre-
hátra mozgással, a csörlő racsnijának kattogását hallva húzzuk a horgonyláncot, miközben
ugyancsak rámotorozunk a horgonyra.

A horgonyláncot feszesre húztuk, akkor a hajó előremenetben általában kiforgatja a

tengerfenékből azt. Ha mégsem, akkor elakadt a horgony és kezdődik a horgonyszabadítási
művelet.

16
 6. Ha elakad a horgony…
Általában a horgony két féle módon szokott elakadni:
1. víz alatti tárgyba, hajóroncsba vagy sziklák közé
2. keresztbe dobták a láncunkon egy másik horgonyt, és felhúztuk az idegen láncot.

Ha víz alatti tárgyba akad el a horgony, akkor a következő az eljárás:

Ilyenkor nagyon jó szolgálatot tesz a horgonybója. Ennek kötelét a horgony fejére kötjük és az
elakadt horgonyt vissza tudjuk húzni. Ugyanis ez
olyan helyzet, mint amikor a horgász horog
beakad a kezünkbe. A lánc olyan, mint a damil. Ha
előre húzzuk, akkor benn marad, sőt mélyebbre
kerül. Ha hátra, akkor kijön.
Ha nem használtunk horgony bóját, akkor a
következő megoldást szoktam alkalmazni: egy
vékony, kb. 1 méter hosszú lánc két végéra kötelet
kötök (ha nincs lánc, akkor ez helyettesíthető egy
vízben elsüllyedő kötéllel is), majd a kötél két végénél fogva a csónakból leeresztem a
vékony láncot a horgonyig. Ezután ráhúzom a horgony fejére, a horgony lánccal ellentétes
irányba. Ezzel utólag tudok kötelet kötni a horgony fejére és kihúzni a sziklák vagy más tárgy
alól.

Ha egy másik hajó horgonyláncát húztuk fel, akkor a következő

az eljárás:
Az idegen lánc alá be kell fűzni egy kötelet, majd ezt le kell kötni
a bikára. A saját láncunkat visszaeresztjük, ezzel átterheltük a
kötélre az idegen lánc súlyát. Ezt követően kiakasztjuk a saját
horgonyunkat az idegen lánc alól, majd visszaeresztjük az
idegen láncot.
Ez a művelet nem tart 1-2 percnél tovább. Az idegen lánc kézzel
vagy csáklyával való megemelését felejtsük el: csak a derekunk
vagy a csáklya vallja kárát.

Ha egyáltalán nem tudjuk felhúzni a horgonyunkat, akkor a következő az eljárás:

A horgony és a horgony lánc nagyon drága. Az Odyssus iskolahajó 70 méter hosszú 12 mm-
es lánca és a 25 kp-os Delta horgonya közel félmillió forintba kerül. Ezért, ha nem tudnám
felhúzni a horgonyomat, akkor a lánc végére kötnék hosszú kötéllel egy puffert és
beereszteném a teljes láncot a vízbe. Így amikor később búvárral visszamennék megtalálná
a horgonyt és a láncot is.

17
 7. A bójára kötés
Horvátországban egy kb. ¾ köbméteres beton
kockához erősítik a bóják kötelét. Ezeket a
vérnarancs színű bójákat általában tavasszal
helyezi ki az üzemeltetőjük, aki az adott területet
koncesszióba kapta az önkormányzattól. Így, mint
egy parkolóért, pénz fog beszedni. Ezen nem
szabad meglepődni. Én nem szeretek bójára kötni,
mert a 20 tonnás iskolahajót egy ilyen bója erősebb
szélben érzésem szerint nem tartaná meg Jobban
bízom a horgonyomban, mint az ismeretlen
bójában.
A bójára kötésnél nem szabad karabinert használni.
Ezt könnyen be lehet akasztani, de annál nehezebb
kiszabadítani, különösen, ha az erős szélben,
hullámzásban kicsit megnyúlik a karabiner anyaga.
A következő módon tanítom a bójára kötést: szél alól megközelítjük a bóját, majd a hajó
orrában csáklyával kiemeljük azt. A bója alsó fülén át kell fűzni egy kötelet, amely egyik fele
fixen le van kötve az első bikára. Az átfűzött kötél visszatérő ágát a kimenő ággal azonos
útvonalon vezetve ugyan arra a bikára kell lekötni. Ezt követően a másik oldalról is hasonló
módon befűzünk egy kötelet a bója alatti karikába.
A végeredmény: a hajó két oldaláról két dupla kötéllel van az alsó karikához rögzítve. A
köteleknek olyan hosszúnak kell lenniük, hogy a hajónk a bójától kb. 2-3 méterre legyen.
Szélcsendes éjszaka a kivétel, ilyenkor rásodródhatunk a bójánkra és az el kezdi ütögetni a
hajónk orrát. Ennek elkerülésére ilyenkor szorosra kell kötni a bóját, de csak ebben az
esetben.
A bójára kötés után mindig meg kellene nézni búvárszemüveggel, hogy milyen állapotban
van a karika, ahova befűztük a kötelünket, a bóját tartó kötelet és annak rögzítését a
betontömbhöz. Volt úgy, hogy csak egy 2 milliméterre elkopott forgószem tartotta a bóját.
Minden esetre, a bója üzemeltetőjét sohasem lehet beperelni, ha leszakadunk a bójáról.
Fontos még megemlíteni, hogy pl. a Telascica Nemzeti Parkban a szezon végére a bóják
"elsétálnak" az eredeti helyükről, mivel hullámzásban a túl rövidre kötött bója feszülő
kötelével elmozdulnak a betontömbök és bizony veszélyes közelségbe kerülhet a parthoz a
hajónk fara.

Remélem ez írás segítséget nyújtott a biztonságos horgonyzáshoz. Aki bővebben meg

akarja a részleteket ismerni és be akarja gyakorolni az egyes fogásokat, azt szeretettel
várom az 1999-óta tartott manőver tréningeken, ahol egy teljes napot csak ezzel a kérdés
foglalkozunk. A többi 4 napot a kikötői manőverek tanítására szánom.

18