Feher Judit

NAGARDZSUNA
A mahajana buddhizmus mestere
 Feher Judit

A mahtijba buddhizmus mestere

 TARTALOM

BEVEZETES .....................................................................................
Vll
..
Nagardzsuna ......................................................................... V11
A kotetben kozolt muvekrol ................................................. XI1
....
A KOZEPUT ALAPVERSEI ............................................................... 1
Hodolatadas ............................................................................ 2
1. A feltttelek vizsgalata .................... . . ................................. 3
I I . A joves-men& vizsgalata .- ..................................................18
111. A laths 6s a tobbi Crz6k vizsgalata ....................................... 3 6
1V. A halmazok vizsgalata ................... .
... .........................44
V . Az alapelemek vizsgalata
V1. A vagy t s a vagybiro vizs
VI11. A tett es a cselekvo alany vizsgalata ..................................... 67
1X. Az eleve ICtezii vizsgalata ...................... . . . ................... 78
X . A tuz 6s a tiizelo vizsgalata .. 8
XI . Az elso t s a rakovetkezo vizsgalata .................................... 101
XI1 . A szenvedts vizsgblata
XI11. A felttteles ktpziidmtn
XIV . Az eg~iitt-mukodesvizsgilata ............................................ 126
XV . Az ontermtszet vizsgalata ....................... . . . . ................ 133
XVI . A kotottsig 6s szabadsig vizsghlata ................................. 142
XVIII . Az Cn vizsgalata ................................................................ 153
XXIV . A ntgy nemes igazsag vizsgalata .................... . ............... 164
" ...
DRAGAKOFUZER....................................................................... 191
I . Emelked6s 6s magasan ragyogas ...................
. .
............. 193

SZANSZKRLT-TIBETI-MAGYAR INDEX ......................

.......... 244
Z. ZOLINAK

Nagardzsuna nevtnek emlitise szinte senkit sem hagy krintetleniil

a buddhista orszagokban. Szemelye mindenkinek sokat jelent, legyen
az egyszerii hivo, magasan kipzett tud6s vagy gyakorl6. Tibetben, Ja-
panban, Kinaban olyan magas szintet elCrt bbdhiszattvakknt tisztelik,
aki az elmrilt idok buddhaihoz hasonloan kozvetlen tudissal, szemi-
lyes megelessel val6sitott meg olyan eredmenyeket, amelyek megha-
ladjak az ember kilznapi, korlfttok koze szoritott megismertsi, tapasz-
talhsi modjait, a szokv8nyos ,,emberi feltkteleket", s a letel h6mp61ygo
aradatanak, a szamsziranak a tulpartjat kepviselik.
Nagardzsuna rendkivuli tisztelettt tukrozi az is, hogy ugyancsak
bovelkediink a rola szolo legendas eletrajzi adatokban, es hihetetlen
mennyisegii irist tulajdonitanak neki. A tibeti forrisok szerint' DiI-
Indiaban, a mai Andhra teriiletin, gazdag brahmana csaladban sziile-
tett. Mivel az asztrol6gusok csak h t t Cvet jovendoltek neki, szulei koz-
vetlenul a hetedik Cleteve betoltese elott vandonitra kiildtek. Nagar-
dzsuna v6ndorlba soran Nalandat is Qintette, ahol a nalandai kolos-
tor-egyetem fopapja, Rahulabhadra tanacshra szerzetes lett. Nagar-
dzsuna a mirheietlen ilei dhriranijrinak (aparimitiyur-dhcani) mor-
molasaval menekiilt meg a korai halaltol. A kolostorban Rahulabhad-
ra, mas niven Szaraha Mahbziddha tanitvanya lett. Nem csak budd-
hista tanulmhnyokat folytatott, hanem rendkivuli jhrtassagra tett szert
az orvostudomhnyban is, i s szamos kiilonleges kepessig (siddhi) bir-
tokhba jutott. Nalandai tanit6 beszedei oly magvasak es hiresek voltak,
hogy a n i g i k (fdld alatt elo fklig ember, fklig kigyo lenyek) felktrttk:
Idtogasson el birodalmukba, 6s ott hirdesse a l'ant.
A kii18nbozo forrasok megegyeznek abban, hogy Nagardzsuna
olyan pradnyapCamitCszutrakat hozott a nighktbl, amelyeket mCg
Sikjamuni Buddha idej6ben rejtettek el a birodalmukban. A tibeti le-
genda szerint magikus erejenek koszonhetoen tobb evszizadon at is

' Williams, P. 1989, 56. old. 6s Walleser, M. 1979.

 Clhetett volna. A sajht elhatLozis&b61, a sajht beleegyeztsCvel halt
meg barhtja Cs patr6nusa, GautamiputraZ kirily tr6norokose kezCt6l.
Gautamiputra az Andhra birodalomban tobb evszazadon at uralkodo
Satavihana dinasztia egyik uralkodbja volt, aki a hagyomany szerint
Nhghrdzsuna varazserejinek kilszijnhetoen a szokasosnal sokkal hosz-
szabb ideig nagy tleteronek, egeszsegnek orvendett, kiviwa ezzel az
ordklts lehetos6getbl megfosztott ut6dok rosszallasAt. Mivel a kirily
tlete Nbgtirjuna tleterejtn mitlott, az egyik tr6nBrBktis arra ktrte
NbgArdzsunht: gyakorolja az adas legt6kCletesebb ertnyet (dhapirarn-
it2; sbyin-pa 'ipha-rol-tu phyin-pa), ajandtkozza oda a sajat fejkt. A
legenda szerint a tr6norokos a szent kusa fuvel vigta le fejtt, mivel
NbgArdzsuna felfedte, hogy semmi mas nem tudja halhlat okozni.'
A z tletrajzi adstok koziil val6s tCnynek fogadhat6 el, hogy tlete
utols6 szakasziban visszatirt Andhriba, s ott a Sri Parvata hegysigben
egy kolostorban tlt, amelyet Gautamiputra kirhly tpittetett szamftra.
Kozvetlen tanitvinya ~ r j a d t v a(reviden: DCva) volt.
- A szamtalan Nagardzsunanak tulajdonitott mu kozul csak azokra
hivom fel az olvas6 figyelmtt, amelyek ismerete hozzbegithet ben-
nunket ahhoz, hogy szemelytr6l, vilAgszemltlettr6l teljesebb ktpet
kapjunk, s emellett bizonyitottan az 6 irasai. A Tibeti Kanonban igen
sok tantrikus mu szerzojknek tuntetik fel, amelyeket most figyelmen
kiviil hagyok, mivel Nagardzsuna tantrikus szerzai mivolta egyaltalan
nem bizonyitott. Az alabbiakban felsorolt legfontosabb miivek tehat az
i.sz. 11. szkzadban t l t NBgardzsuna mester nem tantrikus irbai, ame-
lyeket a tibetiek harom nagy csoportba osztanak."
- 1. Hat analitikus, logikai trtekezts (dbu-ma rigs-tshogs dmg)
a) Mulamadhyamakakirikzi (A kbztpitt alapversei)
b) Yuktisastiki(,Hatvan str6fa a logikus gondolkodAsr61)
c) ~Enyatisaptati(Hetven str6fa az uressegr61)
d) Vigrahavyivartani(Az ellenvettsek megsemmisittse)
e) Vaidalyas~ifra(A finoman szott (?) szhtra)
f) Vyavahzirasiddhi(A konvenci6 bizonyitba)
' A SBtavahana uralkod6 "eve nem teijesen tiszkimtt. A tibeti smvegek Bdc-spyod
nkven emlitik.
A legenda tovhbbi dsrleteit l b d Walleser, M. 1979.
Williams (1987, 57,)nyom8n.
Mivel a Vyaval~irasiddhicimii muvCbdl csak nihany versszak
maradt fenn tibetiiil, ezCrt olykor a Ratnivalit (Drfigakofiiztr)
emlitik helyette.
2. Dicsoito himnuszok
Legismertebb kozuluk a Catubstava(Negy himnusz).
3. Rdvidebb ertekeztsek t s episztolak
Ptldaul baratjhhoz, Gutamiputra kiralyhoz irt kit tanhirdeto ver-
ses levele: Ratnivali(Drigakofuz&) 6s Suhrllekba(Barati levtl)
Jelen kiltetben A kozeptif alapversei (MfilamadhyamakakBriki;
Dbu-ma rtsa-ba 'itslug-le'ur byas-pa) Cs a Dragaku'fiir (Ratniva12
Rin-chenphreo-baf cimu irasib61 kozlok szemelvtnyeket. A kBzBplit
alapversei (MMK) Ndgarjuna magnum opusa, amelyet a madhjamaka
buddhista vallas-filoz6fiai rendszer alapmuvekent tartanak szamon. Az
MMK filozbfiai alaposdggal kifejtett gondolatai azonban nem csak a
madhjamaka buddhizmus alapkovet kepviselik; az egCsz mahajana
buddhizmus fejlbdCsCre meghataroz6an hatottak. A tibeti hagyomany
NBgardzsuna es tanitvinya, ArjadCva irasait a madhjamaka buddhista
filoz6fia elsodleges forrasainak (gzhung) tekinti, a kCsbbbi madhja-
mika mestereket pedig az 6 muveik (6s elsosorban az MMK) elttra
ertelmezesei alapjan sorolja kUl6nbozo alosztalyokba.
Nagardzsuna bolcselete ICnyeges szerepet jatszott a mahajana
buddhista filoz6fia masik nagy iskolkja, a jdgacsrira (mas ntven:
csitfamafra, vidnydna-vada) eszmtinek a kialakulasaban is. A j6gA-
csara filozdfia, amelynek alapit6 mesterei az i.sz. 1V. szazadban t l t
Aszanga 6s Vaszubandhu voltak, nagy visszhangot keltett a madh-
jamikak kortben, ami j61 lathat6 azokb61 a heves filoz6fiai vitakb61,
amelyekrol a madhjamika mesterek miivei tud6sitanak benniinket. A
madhjamaka es j6gacsara tanitasoknak az egymissal va16 folyamatos
szembekerultsevel, a ntzetek alland6 utkoztetCdvel 6s kicserelCsCvel
termtszetszeriien egyiittjart, hogy e kit iskola gondolatai a megfelelo
szuran at kolcsonosen hatottak egymbra. Eme folyamat eredmtnyk-
nek tudhatjuk annak az indiai szellemi irinyzatnak a lttrejoveteltt,
" A DrBgakbfUzer hosszabb szanszkrit, illewc tibeti cime: Rijip~"Patf~#-nfnam#IB;
Rmnl-po-Iag~ambya-ba "n-pche'iphmng-ha.
 amely alapveto celkituzCsCnek tartotta a fuggo jelenstgek iiressigCt
atlato, koztputat kepviselo bolcsess6gnek (prajfia; shes-rab) es a
bodhiszattva-j6gi minden egyes cselekedetiben. eletviteleben kifeje-
zesre jut6 modszereknek (upaya; thabs) a fokozatos es kovetkezetes
egyesitestt. A madhjamaka Cs j6gacsAra eszmkk ilyen tipus6 otvozo-
dese tilkrllzodik ptldaul a V111. szazadi Kamalasila 6s Santaraksita
rendszertben.
A mahajina buddhizmus tobb evsz6zados hosszu folyamat ered-
menyekent vdlt Onill6 rendszerri. Nigardzsuna a mahajana vallb-filo-
z6fia legkorabbi szakasz6nak kepvisel6je; aziltal, hogy a madhjamaka
tanok filoz6fiai rendszeresseggel va16 kifejtestt adta, egyben a
mahajana elso filoz6fusanak is tekinthetb. Bolcselete a pali szutt&ban
6s a korai mahajana szutrakban elhangz6 tanitasokon nyugszik, ame-
lyek elbeszel8 jellegiikkel 6s parbesztdes eloadbm6djukkal nagy ha-
sonl6sigot mutatnak. A mahijina eszmeket megszolaltato szritrak
- egyik legkorhbbi 6s legjellegzetesebb kepvisel6i a pradnyaparamita
(tokiletes bi)lcsesskg) szfitrk, amelyek koziil a Nyoicezres pradnyd-
pdramifo (Asfas2hasril-prajddpiiramiB) val6szinuleg az i.e. I. szhzad
k6riil keletkezett.'
Nem veletlen, hogy NBgirdzsuna korabban vizolt legendas eletraj-
za szerint o talalta meg, s hozta el az emberek szimira az ivszizado-
kon at elrejtve fekv6 pradnyaparamita (PIP) szhtrakat. A koz6put alap-
verseiben valojhban a PIP szfitrak ddrmai erovel elaadon, parbeszt-
dekben Cs paradoxonokban kifejezisre jut0 gondolatai visszhangza-
nak, avval a kulonbsiggel, hogy Nagardzsuna logikus okfejtessel, filo-
z6fiai rendszeresstggel fejti ki, teszi ,,Crthetovk", belAthat6vh a PrP
- szritrfkban elhangz6 sejtelmesen abszurd kijelenteseket.'
A PIP szutrakon kivul szhmos mas korai mahajana szritra Ietezett,
amelyek szinttn nagy hatdst gyakoroltak Naghrdzsuna latasm6djira.
Ezek koziil emlitisre mtlt6ak a Kasjapa-parivarta, A jd Torviny fe-
hiridtusza szutra (Saddharma-pupdarika-sBtra),a Vimalakiiti tanitasa
(Vimalakirti-nirdeia), A gyimhntvligd szitra (Vajracchedika), A sza-
mhdhik kirhlya (SamBdhir2ja-siitra) i s A bddhiszatfva fiz szintje
(Daiabhtimika-sritra)cimu mahajina szutrak.
\ ppradnyap$nmifa irodalom hnal6gi&jsr61kivb.14 httekintkst ad E. Conze 1987, 1-28
' Magyar nyelven a pradnyapgramiffi szbtr8kr6lIAsd: Agbcs T. 1997.
A legtobb mahhjhna eszme a Buddhanak a pali szuttikban lefek-
tetett tanitbai szenres folyomanya. A mahajana kialakulbanak rtsz-
leteire most nem szindekozom kitemi, csupan arra szeretnem felhivni
a figyelmet, hogy kivitel nelkiil minden egyes indiai buddhista iskola
bolcselete a szuttakban gyokeredzik. A mahajana szutrikat nem lehet
kevesbe hitelesnek tartani, mint pkdaul az Abhidhamma-piiakdt. A
Buddha vtgs6 ellobbanasat (parInibbBna) koveto szazadok soran va-
lamennyi mklyen elkotelezett szerzetest t s egyeb mestert az a nemes
szandek vezerelt, hogy a Buddha tanitasait megorizze. A megorzdtt
szavakat azonban csakis ugy lehetett eletben tartani, hogy az elhang-
zott szavak jelenteset kutattik, melyebb iizenetiik megirtksere es
megeles6re torekedtek. A buddhista filozdfiai rendszerek kulonbozo
mester-tanitvany lancolatai, s az a tiny, hogy mindegyik iskola adott
szritra-csoportokra vezeti vissza tanitasait, 610 bizonysiga annak, hogy
a Buddha helyzetnek megfelelo es a tanitvanyok alkatahoz, lelki-
szellemi kapacitbaihoz igazitott tanithsaival elerte a celjit: Halala uthn
mindenki azokra a tanitasaira fektette a hangsulyt, amelyek a legna-
gyobb erovel ktpviseltek szimara a valbsagot, s mint ilyenek, a legcel-
ravezetobb, legalkalmasabb eszkozoknek tuntek szamira.
A Buddha szavainak ily m6don valo tovabbgondolasab61 6s to-
vabbilesebol szuksegszeruen kovetkezett a kiilonbozo szellemi kozos-
segek kialakulhsa, nem is beszelve arr61, hogy a kiilonfele iranyzatok
termekenyen hatottak egymasra is. Az irott forrasok mellett a nyilva-
nos sz6beli tanitasok, a Tanrbl sz616 bolcseleti vitik mind olyan al-
kalmak voltak, amelyek soran a Buddha tanitasainak eltiro ertelmezi-
sei felszinre kerultek, ujabb es rijabb atgondolasra, tovabbi kidolgozk-
ra serkentve a resztvevoket.
Nagardzsuna a mahhjina szritrak gondolatvilaganak szellemiben,
a Buddha szamos beszedeben fellelheto tanitasokra tamaszkodva elso-
sorban ama szemleletmod ellen lepett fel, ami a Buddha dharmainak
osztalyozasab61, definiAlasibo1 fakadt. A pali szuttakban (amelyek
persze csak az i.e. 1. szkadban foglaltak irasba) el6fordulo szamos
dharmhnak (pali: dhamma) az osszegyujtese, a kornyezetebol valo ki-
emelise Cs leir6 jellegu meghathrozasa avval jirt, hogy a dharmak, a
fizikai es a pszichikai esemenyek egymasra utalt komponensei ondl6
iletre keltek. Az bbhidharmikik a valoshg vegs6 elemeikent kezdtkk
 szamon tartani (iket, s mindegyiknek definialtak a sajat, onmagat meg-
hatarozo termeszettt.
Nagardzsuna s z i m h a a kategorikus predikblbsb61 fakad6 tinterme-
szet (svabhiva; rang-bzhinj tttelezese a Buddha altal tanitott fiiggo
keletkeztssel (pratitya-samutpida;rten-cing 'brel-par 'byung-ba)val6
szembehelyezkedtst jelentette. Filoz6fiai irhsaiban a a bizonyitja kB-
vetkezetesen vtgigvitt logikai elemzessel, hogy a fuggo keletkezks
kizirja az Bntermeszetu, maghnval6 ICtezok IehetBsigtt. Fbradhatatla-
nu1 arra mutat rh, hogy a Buddha minden egyes tanitbat ttrtnyteleniti
az, aki a fuggo keletkeztsben rtsztvevo dharmhkat onmagukban meg-
8116, onmeghat&rozci tulajdonsaggal rendelkezb, igazi Ietezoknek tete-
lezi. Az MMK minden gondolata a fiiggb keletkezts kore siiriisodik,
amelynek szinonimai az ontermeszettol, maganvalci letto1 va16 uresstg
(izinyati; stong-pa-nyidj 6s a koztpht (madhyami pratipat; dbu-ma 'i
lam).
Nigirdzsuna a kor hagyomanyaihoz huen leginkdbb verses muve-
ket, kdrikakat irt. A kirika a buddhista irodalomban a nem-buddhista
szhtra miifaj szereptt toltiitte be: rilvid, tBm6r megfogalmazasban, ve-
zerfonal-szeriien tartalmazza a mondanivalot. Nagardzsuna a klasszi-
kus szanszkrit nyelvet mesterien kezelte, kihasznalva a gazdag rago-
zbb61 ad6d6 szintaktikai lehetostgeket. A karikakban ir6dott MMK
pontosan ezert megfelel6 el6tanulmhnyok es kommentar nelkiil szinte
- erthetetlen. A Nagardzsuna korabeli lndiaban ezeknek a verseknek a
megertese nem jelentett kulonosebb nehtzseget, hiszen sz6beli tanita-
sokkal, magyarazatokkal parosultak, i s a gondolatmenet fobb lanc-
szemeit rdgzito memoriterekkint hasmaltak oket. Sajnos a karikaknak
az emlekezest segito funkci6ja legtobbunkntl ma mar nem tud ttrt-
nyesulni, hiszen nem tudjuk, hogy mire kell emlkkezniink.
Annak ellenere, hogy a madhjamaka buddhizmus alapmuvv0nek
tartott MMK-nak ma mar szhmtalan nyugati fordithsa letezik, a versek
ertelmeztse nem jelentett egyszeru feladatot. ~ r d e k e sm6don a fordi-
t6k-trtelmezbk kit nagy tiborra oszlanak: Egyesek thlsagosan negati-
vista m6don ~rtelmezik,'masok pedig teljesen figyelmen kivul akarjhk
hagyni azokat a kijelentiseit, amelyekben a vilag irracionalitasinak,
megfoghatatlansiginak, delibib valtinak ad hangat.'
A versek trtehnezkseben termeszetesen tamaszkodtam a nyugati
fordithsokra, de alapvetben Buddhapalita (Sangs-rgyas bskyangs) es
Csandrakirti (Zla-ba grags-pa) magyarazatainak a figyelembevetelevel
igyekeztem a sajat szavaimmal kommentalni a karikakat. Arra kerem
az olvasbt, hogy ertelmezesemet csak egy fajta megoldbi lehetostg-
nek fogadja el; ne tekintse vtgtrvtnyesnek azt! A versekhez fuzott
magyarazataimban nem szoritkoztam e kit madhjamika mester szavai-
nak szolgaian hu tolmicsolasara; kommentarjaikat csupin segedesz-
kozktnt hasznaltam. Elsodleges celo~naz volt, hogy a tanitasok atgon-
dolasab61 fakadb tudasomhoz (cinfii-mayiprajrii;bsam-pa-las byung-
ba'isbes-rab)es kepessigeimhez merten Nagardzsuna tanitasait adjam
at. A labjegyzetekben utalok arra, hogy az adott bekezdesekben mily
mtrttkben hagyatkoztam Buddhapalita avagy Csandrakirti kommen-
tarjara. Az utalasok hianyaval azt jelzem, hogy magyarazatom Nagar-
dzsuna gondolatainak, a madhjamaka bolcseletnek itfog6 ismereten
nyugszik; s mint ilyen, egy a a b b kommenthrnak tekintheto. Az MMK-
nak hatalmas kommentar-irodalma van, sot meg a kommentArokhoz is
alkommentarok ir6dtak. Ez a teny mar eleve meggondolasra kell, hogy
kesztessen mindenkit Nagardzsuna szavainak valodi jelenttset illetoen.
A reftenthetetlen (Akntobhayi; Ga-las [iigs-medjcimu tibeti nyel-
ven fennmaradt kommentar kolof6nja szerint az MMK-hoz nyolc in-
diai mester irt kommentart: Nagardzsuna, Buddhapalita, Bhivaviveka
(=Bhavja), Csandraki~ti,Devasannan, Gunasri, Gunamati, ~zthiramati.'~
A nyolc ko~nmentark6zSI csupan Csandrakirti l'iszta szavu (Prasan-
napadz; Tshk-g.sa/jcimu muve maradt fenn szanszkrit nyelven. Tibeti
forditasban, a bsTan-gyurban megtalilhat6ak: A reftenthefeflen, ame-
lyet a hagyomany Nigirdzsunanak tulajdonit," Buddhapalita, Bhhva-
viveka, Csandrakirti kommentarjai, valamint Aval6kitavratanak Bhava-
vivkka magyarazatahoz irt alkommentarja.
"kld&ul Wm?d, Th. E. 1994.
P6ldAul Kalupahana, D. I. 1986.
"
Atisa a Uodhimirgadipa-pan7ikQcimiirniivkben Ukvasaman hclyctl GunadattAt emliti.
" A rettentheterlen cimii kommentarr61 bebimnyosodotl, hogy ncm N&g&rdzunairis*.
Lasd: Fehkr J . 1986.
 V111. A tett es a cselekvo alany vizsgalata
A komment&torok kozul Buddhapalita (c. 470-540) es Csandra- (Karn~a-kaaka-pariksi;Las-dang byed-pa-po brtag-pa)
kirti (c. 600-650) a madhjamika iskola praszangika irfmyzatbnak kip- IX. Az eleve letezo vizsgilata
viseloje, ezert magyarbataik Bsszhangban dllnak egymassal. Buddha- (Prima-pariksi; sNga-rol-na gnas-pa brtagya)'5
phlita kommentarja erdekes m6don az iro nevtt viseli: B u d d h a p i l i l a , A X. A tuz 6s a tuzelo vizsgalata
kdzt!ptit alapverseinek magvarazata (Dbu-ma rtsa-ba 'i 'grel-pa Buddha- (Agni-indhana-pariksi;Me-dang bud-shing brtag-pa)
pi-li-ta; BuddhapSlita-M~ilamadbyamaka-v@). A Buddhapalita kom- XI. Az els6 6s a rakovetkezo vizsgalata
mentar forditasihoz Akira Saito (1984) kritikai kiadasat hasznaltam. ( P r i m i p a r a k o t i - p a r i k s i ; sNgon-dangphyi-mai'mtha :..)I6
A z MMK Csandrakirti Tiszta szavu (Prasannapada; Tshig-gsao cimu XLI. A szenvedes vizsgalata
kommentarjiban maradt fenn szanszkrit nyelven, a kijtetunkben tala- (Duma-pariksi; sDug-bsngal b ~ f a ~ - ~ a ) ' ~
hat6 szanszkrit alapversek az 6 kommentirjab61 val6k. A Tiszta s z a v l i X111. A felteteles kepzodmenyek vizsgalata
forrasakent Louis de la Vallie Poussin kritikai kiadasat (1903) hasz- (Saqskua-pariksi; 'Du-byed brtag-pay
niltam fel. A negy tibeti nyelven fellelheto indiai kommentar kozul XIV. A z egyiitt-mukodes vizsghlata
Csandrakirti mdve a legfiatalabb, s a fejezetek cimei a rtgebbi kom- (Samsarga-parikg; Phrad-pa brtag-pa)
mentarokhoz kepest tobb helyen elterest mutatnak. A magyar forditas- XV. Az ontenneszet vizsgalata
ban a Tiszta szavti fejezet-cimeit kovettem, amelyek kozul tiz feltehe- (Svabhiva-pariksz;Rang-bzhirt brtag-pa)'g
toen maginak Csandrakirtinek az ujitba. Csandrakirti muve alapjan XVI. A kotottseg 6s szabadsag vizsgalata
- Nagilrdzsuna a 27 fejezetbol all6 MMK-ban a kavetkezo ttmak6rokkel
foglalkozik:
P (Bandhana-moksa-pariksi;bCiugs-pa-dang thar-pa ...)
XVII. A tett 6s gyiimolcse vizsgalata
(Karma-phala-pariksi; Las-dang 'bras-bu brtag-pa)
I. A feltktelek vizsgalata XVIII. Az en vizsgalata
(Pratyaya-pariksi; rKyen brtag-pa) (Atma-pariks;i; bDag brtagyay
11. A joves-menes vizsgalata XIX. Az id6 vizsghlata
a
(Gata-dgata-parik82; 'Gro-ba-dang 'ong-ha brtag-pa) (K2ia-parik$~i; Dus brtag-pa)
111. A l i t i s 6s a tijbbi h z e k vizsgalata XX. Az egyuttesek vizsgalata
(Cahuridi-inma-pariks2;dBang-po brtag-pay (Simagri-pariksi; Tshogs-pa brtag-pap'
1V. A halmazok vizsgalata
(Skandba-panksi;Phung-po brtag-pa)
V. A z alapelemek vizsgilata "
A r6gi cim: A keletkerds, fenndllris ds szilhullds vrisgrilola (sKyc&-dang goas-pa-
(Dhitu-pariksi; Khams brtag-pa) d u g yjg-pa bltag-pa;*Ulprida-sutiti-bh&ga-parikW
"
A r6gi cim: A megragado ds a megragadds targyor virsgrilaIo ( N y ~ b a icn-pa-po-
r
VI. A vigy 6s a vagybir6 vizsgalata dang nyc-bar blang-bsl bmg-pa; *Up-d$c-q-daa-prolikg).
(Raga-rakfa-par7ksi;'Dod-chags-dmg chags-pa ...) 16
A regi cim: A Iil/orgatug v;isgdlalo ('Khor-ba bltag-pa; *Sam.s&a-pmi~S).
"
V11. A feltttelek riven kepzodott jelensigek vizsgalata A tibeti PP-ben 6s MMK-ban: Az dnokozoltslig ds c+ilal okozoltsdg v~zsgrilalo
(bDaggis byi(.sFpa-dangg&an-6yicbyas-pa bltag-pa).
(Saqske-par@.%; 'Dus-byas b ~ t a ~ - ~ a ) ' " '' A rkgi cim: Az Azsdg virsgilota (DPkho-na-nyid brlsg-pa; *Tartva-pan*@),
10
A tegi cim: A Idtez6 6s nernliler6 vizsgdlala (dNgoospo-dang dngos-po med-pe bnag-
'' A regi cim: A jdrl, a,dratIan ds a jdrva-leva 61 vizsgdlala (Song-ba-dangma-song-ba- pa: *Bbiva-abhSva-pik?S).
10
d q bgom-pa blteg-pa; *Gala-agafa-pym&a-p~ik:si). A rkgi cim: Az i n i s a jelensigek vhgalola @Dag-dang d o s h e - p a ; *ion&
'I dharma-parm).
A rdgi cim: A raposz1al&forr&a;nak v;zsgdlolo (iKy+mcbed brfag-pa; -2yatana-
parikp7,
 VIII. A tett 6s a cselekvii alany vizsgklata
(Karma-kiraka-pariks;i;Las-dang byed-pa-po brtag-pa)
IX. Az eleve ICtezii vizsgklata
5
(Pzirva-pariksd; ssNga-rol-nagoas-pa brtag-pa)'
X. A tuz Cs a tiizelii vizsgalata
(A~II~-jndl~ana-pariksi; Me-dang bud-shing brtag-pa)
XI. Az elsii 6s a rakbvetkezii vizsgilata
(plj~dparakofi-pariksd; sNgou-dangpbyi-ma'imtba !..)I6 A KOZEPUT ALAPVERSEI
X11. A szenvedts vizsgilata
(Duhkha-pariksd; sDug-bsngaI brtag&"
XIII. A felteteles kepzodm6nyek vizsgalata MULAMADHJAMAKA-U
(Samskiira-parks#; 'Du-byedbrtagga)'R
XIV. Az egyiitt-mukiidks vizsgilata
(Samsarga-pariksd; Phrad-pa brtag-pa)
XV. A z ontermeszet vizsgalata
(SvabhBva-parikS;i;Rang-bzhio brtag-pay
XVI. A kotottseg i s szabadsag vizsgalata
(Bandhana-moksa-pariksi;beings-pa-dangthar-pa ...)
XVII. A tett i s gyiimolcse vizsgalata
(Kar~na-phala-pariksd; Las-dang 'bras-bubrtag-pa)
XVIII. Az t n vizsgalata
(Alma-pariksd; bDag brtag-pay
XLX. A z id6 vizsgalata
(Kila-parik*; Dus brtag-pa)
XX. Az egyuttesek vizsghlata
(Sdmagri-pariksd; Tshogs-pa brtag-pal'

I4
A rtgi cim: A kelerkezes, fenndllds ds ~ ~ i r h u l l dv;rsgdlala
s (&ye-bildang gnas-p-
dang Sg-pa brlq-pa;*UlpadaBslbi1i-bharigil-pa~kg).
li
A rkgi cim: A megrogodd i s n megrogadds Idrgyoi vizsgdlalo lNypbar lea-pa-po-
dangnyc-bar blang-ba bmg-pa; *UpddB<r-upid-a-panTksi).
16
A r6gi cim: A IitJbrgalog vilsgdlala /'.GOT-ba bflag-pa; *Sags&-parIk?d).
I,
A tibeti PP-be" t s MMK-ban: Az anokozollsdg 63 mds dllal okmItsdg v ~ z ~ g d l a l o
@fig-gis byajps-danggzhan-gyisby- bnag-p).
"
A dgi cim: Az Arsdg virsgdlnto (Ik-kho-na-nyid br(ag-pa; *Tatma-pani~vl).
I9
A r6gi cim: A lbterd 6s nernlirezd vizsgdlala (dNgos-po-dang.dngos-po med-pa bHag-
pa; *Bhdva-;ibh;iva-pmTk:s;i).
'O
A r6gi cim: AT in b o jelensigek virsgrifola (bDag-dmg chos brtagpa: *ilma-
dhaa-pariks).