TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRÕL
Szövetségi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . 1
A MAGÉSZ elnöksége 2004. decem-
ber 8-i ülését a Magyar Vas- és Acél-
ipari Egyesülés tárgyalótermében
tartotta. Az ülést Markó Péter el-
nök vezette.
Markó Péter, a MAGÉSZ elnöke
Az ülésen az alábbi témák kerül-
tek megtárgyalásra:
➠ A 2005. ÉVI MUNKATERV
ELKÉSZÍTÉSE
Az elõzõ elnökségi ülés ajánlásai
alapján elkészített „MUNKATERV
2005” 1. sz. tervezetét az elnökség
megtárgyalta és kiegészítette. Elõze-
tesen egyetértett a közgyûlés és az
elnökségi ülések napirendjével és a
megrendezésük helyeivel valamint
idõpontjaival. Ezek:
– április 13. elnökségi ülés
– május 11. közgyûlés
– június 29. elnökségi ülés
– szeptember 28. elnökségi ülés
– december 7. elnökségi ülés
Elfogadásáról és a közgyûlés elé ter-
jesztésérõl a következõ elnökségi
ülés hoz határozatot.
➠ KONFERENCIÁK
RENDEZVÉNYEK
Elõzetesen az alábbi rendezésekkel
ért egyet az elnökség:
– 2005 május 5–6.
„VIII. Acélfeldolgozási
és Acélszerkezeti Konferencia”
Az elnökség úgy döntött, hogy –
az elõzõ rendezvényektõl eltérõen
Acélszerkezetek 2005/1. szám
– a konferenciát május 5-én dél-
után és 6-án délelõtt rendezzük
meg. Az elnökség megbízta a tit-
kárt a szervezés elõkészítésével.
– 2005. november (eleje)
„XXV. Acélszerkezeti Ankét”
A KTE Mérnöki Szerkezetek Szak-
osztálya, és a BME Hidak és
Szerkezetek Tanszéke, valamint a
MAGÉSZ rendezésében.
– 2005. november (vége)
„9. sz. Fémszerkezeti Konferencia”
A MAGÉSZ, valamint a Magyar
Könnyûszerkezetes Egyesület
(MKE), és az Alumínium Ablak és
Homlokzat Egyesület (ALUTA) kö-
zös rendezésében.
– 2005. december 7.
„MAGÉSZ évzáró rendezvény”
➠ SZÖVETSÉGÜNK
NÉVVÁLTOZTATÁSA
Földi András elnökségi tag ismé-
telten azzal a javaslattal fordult az
elnökség felé, hogy célszerû lenne
szövetségünk nevének megváltozta-
tása, miután egyre több azon tagok
száma, melyeknek fõ profilja a ter-
vezés. A MAGÉSZ a tervezést végzõ
tagok szakmai érdekképviseletét is
felvállalja, ezért ezt a szövetség ne-
vében is kifejezésre kell juttatni.
Az elnökség a felvetést megvitatta
és úgy foglalt állást, hogy amennyi-
ben a névváltoztatás jogi nehézsé-
gekbe nem ütközik, úgy a közgyûlés
elé az alábbi javaslatot terjeszti: a
„MAGÉSZ Magyarországi Acélszer-
kezet-Gyártók-Építõk Szövetsége” –
amennyiben azt a közgyûlés elfo-
gadja – a „MAGÉSZ Magyarországi
Acélszerkezet – Tervezõk – Gyártók
– Építõk Szövetsége” nevet vegye fel.
A „MAGÉSZ” rövidített név változat-
lan marad.
Az elnökség megbízta a titkárt, hogy
a szövetség jogi megbízottjával ve-
gye fel a kapcsolatot a teendõk tisz-
tázása céljából.
Association News . . . . . . . . . . . . . . . 1
Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
News . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Rendezvények – konferenciák . . . . . . 4
Events – Conferences . . . . . . . . . . . . 4
Az Év Acélszerkezete Nívódíj . . . . . . . 9
Acélszerkezeti Diplomadíj . . . . . . . . . 9
A szakmai szervezetek hazai jogi
helyzetérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Legal situation of professional
organisations in Hungary . . . . . . . . . 10
A hazai acélgyártás helyzete
a világtendenciák tükrében . . . . . . . . 12
Position of the Hungarian
Steelproduction in relation to
the world tendencies . . . . . . . . . . . . 12
A hegesztett acélszerkezetek
alapanyagainak gyártási lehetôségei
a Dunaferr Rt.-ben . . . . . . . . . . . . . . 16
Production possibilities
of raw materials for welded steel
structures in Dunaferr Holding . . . . . 16
Könyvismertetô:
A régi és az új Erzsébet híd . . . . . . . . 21
A 460 MPa folyáshatárú
acéllemezek gyártása . . . . . . . . . . . . 23
Production of steelsheets with
460 MPa liquid limit . . . . . . . . . . . . . 23
Mi volt elôbb, a tyúk vagy a tojás?
(Gondolatok az acélárról) . . . . . . . . . 24
What has been earlier chickens of eggs?
(Thoughts about the price of steel) . . 24
Acél hidak a Távol-Keleten . . . . . . . . 26
Steel Bridges in the Far East . . . . . . . 26
Karcsú gerincû öszvérgerendák
alaktorzulásos teherbírásvesztésének
vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Analysis of distortional buckling of
composite beams with slender web . . 36
Tendenciák a tûzihorganyzott
acélszerkezetek piacain Európában
(1999–2003) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Tendencies on the hot-dip galvanized
steelstructures’ market in Europe
(1999–2003) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
VIII. Acélfeldolgozási és Acélépítészeti
Konferencia Dunaújvárosban . . . . . . . 49
Könyvismertetô:
Dr. Iványi Miklós: Táblázatok
acélszerkezetek méretezéséhez
az EUROCODE 3 szerint . . . . . . . . . . 50
Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetségének lapja
Association of Hungarian Steel Structure Manufacturers and Builders Quarterly
1
 AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS RÉSZTVEVÔI
Balról: Földi András, dr. Papp Ferenc, dr. Csapó Ferenc
➠ ECCS TAGSÁG
Az elõzõ elnökségi ülés döntése
alapján a MAGÉSZ elnöke levelet írt
Georges Gendebien úrnak, az ECCS
fõtitkárának, kérve tagságunk felfüg-
gesztését, mivel forráshiány miatt az
éves tagdíjfizetési kötelezettségünk-
nek nem tudunk eleget tenni.
A levelünkre érkezett választ az el-
nök ismertette, amely arról tájékoz-
tatja a MAGÉSZ-t, hogy az ECCS el-
nöksége dönt kérelmünkrõl.
Az ülés megkezdéséig a döntésrõl
nem kaptunk tájékoztatást.
➠ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS:
Az elnökség elfogadta az ülésre elõ-
terjesztett pénzügyi kimutatást, az-
zal a megjegyzéssel, hogy a követ-
kezõ ülésre a költségkimutatást is
kéri.
➠ PÁLYÁZATOK KIÍRÁSA
A Nívódíj- és Diplomadíj-pályá-
zatokat az elõzõ elnökségi ülés
döntésének megfelelõen az „Acél-
szerkezetek” címû folyóiratunkban
megjelentettük. Ezen túlmenõen
felhívást küldtünk a cégeknek és a
felsõoktatási intézményeknek.
➠ A NÉMET ACÉLSZERKEZETI
SZÖVETSÉG (DSTV)
MEGHÍVÁSA
A százéves fennállását ünneplõ
DSTV rendezvényen a MAGÉSZ-t
Markó Péter elnök képviselte, aki tá-
jékoztatta az elnökséget az ülésrõl
(elõzõ számunkban tájékoztatást ad-
tunk a rendezvényrõl).
➠ TAGFELVÉTEL:
A SPECIÁLTERV Kft. küldte meg be-
lépési nyilatkozatát 2004.11.30-án.
Székhelye: 1031 Budapest,
Nimród u. 7.
2 Acélszerkezetek 2005/1. szám
Papp Zoltán, Csohány Antal, Keresztes László, Gopcsa Péter
Éves forgalma: 400 M Ft
Foglalkoztatottak száma: 20 fõ.
Az elnökség egyhangúlag elfogadta
a SPECIÁLTERV Kft. tagfelvételi ké-
relmét, így a társaság 2004. decem-
ber 8-ától a MAGÉSZ tagja.
Képviselõje a szövetségben: Pál Gá-
bor ügyvezetô igazgató.
Kotormán István okl. építõmér-
nök (1094 Budapest, Viola u. 43.)
kérte felvételét a MAGÉSZ tagjai
sorába.
Munkahelye: LINDAB Kft.
Beosztása: mérnöki csoportvezetõ.
Az elnökség egyhangúlag elfogadta
Kotormán István tagfelvételi kérel-
mét, aki 2004.12.08-tól a MAGÉSZ
egyéni tagja.
Antal Árpád acél- és fémszerkezet-
gyártó üzemmérnök, korróziós szak-
üzemmérnök, MBA fokozat (BME),
(2400 Dunaújváros, Gõzmalom u.
6.) a Magyar Tûzihorganyzók Szö-
vetségének elnöke kérte felvételét a
MAGÉSZ tagjai sorába.
Az elnökség egyhangúlag elfogadta
Antal Árpád tagfelvételi kérelmét,
aki 2004.12.08-tól a MAGÉSZ egyéni
tagja.
➠ ETIKAI BIZOTTSÁGI TAG
VÁLASZTÁSÁNAK
ELÕKÉSZÍTÉSE
Molnár József, az etikai bizottság
tagja jelezte, hogy 2005.01.01.-tõl
tartós külföldi szolgálatot teljesít,
ezért a Lindab Butler Kft. képvisele-
tét a MAGÉSZ-ben nem tudja ellátni.
Ezen idõponttól egyben az ô etikai
bizottsági tagsága is megszûnik.
Az elnökség úgy foglalt állást, hogy
javaslatát a 2005. április 13-i ülésen
hozza meg, majd ez alapján a köz-
gyûlés dönt és választja meg az új
tagot.
➠ „ACÉLSZERKEZETEK”
Különszám
A titkár tájékoztatta az elnökséget,
hogy az „Acélszerkezetek” külön-
számának megírt cikkei a nyomda
részére átadásra kerültek.
A MAGÉSZ „Acélszerkezetek” külön-
száma a NFATEC: „A New and
Flexible Approach to the Training
of Engineers for Construction” el-
nevezésû nemzetközi projektet mu-
tatja be, amely az EU Leonardo da
Vinci programjában 2001 és 2004
között kapott támogatást.
A projekt célja olyan, a hagyomá-
nyos oktatás és a klasszikus távok-
tatás elemeit ötvözô, személyes kon-
taktusra és internetes elérésû távok-
tatási anyagra egyaránt épülô keret-
rendszer kifejlesztése, amely iga-
zodik a statikus tervezômérnökök
továbbképzési igényeihez.
A projektben hazánkon kívül kilenc
ország intézménye vett részt.
A kiadás költsége nem terheli
szövetségünket.
HELYESBÍTÉS
Elõzõ számunkban pontatlanul tet-
tük közzé és most helyesbítjük:
Az MSc új neve: „MSc MÉRNÖKI
TERVEZÕ ÉS TANÁCSADÓ Kft.”
ÚJ TAGVÁLLALATI
KÉPVISELÔ
A Lindab Butler Kft. közölte szö-
vetségünkkel, hogy a cég képvise-
letét a MAGÉSZ-ben Póta Zoltán
termelési igazgató látja el 2005. ja-
nuár 1-jétõl, mivel elõdje, Molnár
József, kelet-európai értékesítési
igazgató tartós külföldi szolgálatra
távozik.

➠ ACÉLÁRAK
2004-ben az acélszerkezeti szakma részé-
re rendkívüli helyzetet teremtett az acél-
termékek árának drasztikus emelkedése,
amellyel egy idõben súlyos választékhiány
is megjelent. Az áremelkedést és a vele
együtt jelentkezõ alapanyaghiányt fõként
az ázsiai országokban (elsõsorban Kíná-
ban és Indiában) tapasztalható rendkívüli
keresletnövekedés okozta. 2004-ben 60–
70%-kal nõttek a szerkezeti acélok árai
annak ellenére, hogy jelentõs termelésnö-
vekedés volt. A világ acéltermelése elõ-
ször haladta meg az évi 1 milliárd tonnát
(IISI). A szakértõk továbbra sem prog-
nosztizálják a piac megnyugvását, és
2005-re 5% keresletbõvüléssel számolnak
(OECD), melynek következtében a nagy
nyugat-európai gyártók további 30–40%-
os áremelkedést várnak.
➠ A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI
MINISZTÉRIUM
Vállalkozások Integrációs Felzárkózását
Koordináló Fôosztálya az Európai Uniós
csatlakozás elsõ évfordulója alkalmából
szakmai könyvkiállítást rendez 2005. ápri-
lis 27–30. között a GKM Kálmán utcai
épületének aulájában. Felhívásukra Szö-
Acélszerkezetek 2005/1. szám
HÍREK
vetségünk az „Acélszerkezetek” külön-
számával jelentkezett.
➠ A HUNGEXPO RT.
megküldte kiállítási programját 2005-re,
amelybõl a szakmánkat érintõ rendez-
vényeket az alábbiakban közöljük:
– CONSTRUMA Nemzetközi
építõipari szakkiállítás 04.05–09.
– MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-
technológiai és hegesztéstechnikai
szakkiállítás 04.19–22.
– CHEMEXPO Nemzetközi vegyipari és
mûanyagipari szakkiállítás 04.19–22.
– HUNGAROTHERM Nemzetközi
fûtés-, szellõzés-, klíma- és szaniter-
technikai szakkiállítás 05.03–07.
– INDUSTRIA Nemzetközi
ipari szakkiállítás 05.24–27.
– OMÉK Országos mezõgazdasági, élel-
miszeripari kiállítás és vásár
08.27–09.04
– BNV Budapesti
Nemzetközi Vásár 09.17–25.
– INFOmarket Információtechnológiai
és telekommunikációs vásár 09.17–25.
– ÖKOTECH Nemzetközi
környezetvédelmi és kommunális
szakkiállítás 10.11–14.
– C+D Közép-európai védelmi
felszerelés és repülési
szakkiállítás 11.23–26.
➠ A GKM VÁLLALKOZÓI
INFORMÁCIÓS PORTÁLJÁNAK
KIALAKÍTÁSA
A GKM új vezetése célul tûzte ki a vállal-
kozói igények széles spektrumát kielégítõ
portál létrehozását a GKM honlapján, ill.
ahhoz kapcsolódóan. Egy megfelelõen ki-
alakított portál a vállalkozásfejlesztés ha-
tékony és gazdaságos eszköze, mert:
• relatíve könnyen biztosítható a frissíté-
se, azaz a folyamatos naprakész infor-
máció biztosítása,
• a keresett információk széles spektrum-
ban biztosíthatók (böngészhetõség),
• helytõl és távolságtól függetlenül el-
érhetõ
• a szükséges alapinfrastruktúra megléte
esetén olcsó és idõtakarékos.
A kialakítandó GKM portál célja a lehetõ
legteljesebb információt nyújtani a vál-
lalkozásoknak egyrészt a sikeres hazai
mûködéshez, másrészt az országhatá-
ron túli kapcsolatok fejlesztéséhez.
3
 RENDEZVÉNYEK – KONFERENCIÁK
EVENTS – CONFERENCES

Rendkívül mozgalmas évet zárt szövetségünk. Rendez-

vényeinkrõl, konferenciákról az alábbiakban adunk tájé-
koztatást.

XXIV. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT

(2004. november 16.)
• KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya,
• BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke és a
• MAGÉSZ
szervezésében

SZERKEZETI ACÉLOK: TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS

A rendezvényt a BME Oktatói Klubjában rendezték meg.
Levezetô elnök: Földi András (KTE Mérnöki Szerkeze-
tek Szakosztálya) Az ankét résztvevôi

Az elhangzott elõadások:
– MEGNYITÓ – ACÉLHIDAK A TÁVOL-KELETEN
Dr. Farkas György dékán Dr. Medved Gábor
(BME Építõmérnöki Kar, hídszakági fõmérnök,
Hidak és SzerkezetekTanszék) Nemzeti Autópálya Rt.
(Cikk a 26. oldalon.)

– DR. PLATTHY PÁL (1929-2004)

– MEGEMLÉKEZÉS
Dr. Verõci Béla 8. SZ. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA
KTE Mérnöki Szerkezetek (2004. NOVEMBER 30.)
Szakosztálya (titkár)
• MAGÉSZ Magyarországi Acélszerkezet-Gyártók-Építõk
Szövetsége
– A HAZAI ACÉLGYÁRTÁS
• MKE Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület
JELENLEGI HELYZETE
• ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület
Dr. Dutkó Lajos igazgató,
szervezésében
DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft.
(MAGÉSZ Pártoló tag)
(Cikk a 12. oldalon.)

– A SZERKEZETÉPÍTÉS KORSZERÛ
ACÉLJAIVAL KAPCSOLATOS
TAPASZTALATOK
Dr. Domanovszky Sándor
Széchenyi-díjas, okl. építõmérnök,
EWE/IWE (MAGÉSZ-tag)

– A THERMOMECHANIKUSAN
HENGERELT NAGY SZILÁRDSÁGÚ
FINOMSZEMCSÉS SZERKEZETI
ACÉLOK ELÕMELEGÍTÉSE
HEGESZTÉSNÉL
Dr. Kristóf László
hegesztõ szakmérnök, Az elnökség. Balról: Keresztes László alelnök (MAGÉSZ),
ny. tudományos munkatárs File Miklós elnök (ALUTA), dr. Seregi György elnök (MKE)

4 Acélszerkezetek 2005/1. szám

 Dr.Seregi György megnyitója:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

A Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület, az MKE nevében

szeretettel üdvözlöm Önöket az immár hagyományos
8. Fémszerkezeti Konferencián, melyet ezúttal a MAGÉSZ-
szel és az ALUTA-val közösen rendezünk.
Napjainkban a szakmai, társadalmi érdekképviseletek át-
alakulásának vagyunk tanúi. A változások két irányúak.
Egyrészt az EU-ba történt belépésünkkel az érdekérvénye-
sítõ feladatok megváltoztak, kibõvültek, európai szintûvé
váltak, a piacok nemzetközivé válásával globalizációs ki-
Az konferencia résztvevôi hívások jelentkeztek. Ezekhez alkalmazkodva alakult át
például a MÉASZ „ernyõszervezetté”, a szövetségek szövet-
ségévé, mert az EU-ban a magyar építõanyag-ipart csak
KÖNNYÛSZERKEZETES ÉPÍTÉS egy szervezet képviselheti. De a kis szervezetek sem anya-
gi, sem szellemi erõforrásaikkal nem tudnák ellátni saját
Elõadások: uniós képviseletüket.
A szervezeti változások másik iránya az érdekképviseletek
– KÖNNYÛSZERKEZETES elaprózódásához vezet. Ezek az új szövetségek, egyesüle-
ÉPÍTÉSI RENDSZER tek mind szûkebb szakmai kört fednek le. Ez viszont az
Dr. Dunai László építõ- és építõanyag-ipar óriási mûszaki-gazdasági fejlõ-
egyetemi tanár désével magyarázható. Ehhez járul a piac kibõvülése, a
(BME Hidak és Szerkezetek Tanszék) multinacionális cégek megjelenése és uralkodása a hazai
beruházásoknál, építkezéseknél. Ma már senki sem vitat-
ja, hogy pl. egy szilikátbázisú, hagyományos építés vagy
– AZ ÜVEG MINT A FÉM ÉPÜLET- építõanyag-gyártás feladatai, problémái, szervezési mód-
SZERKEZETEK RÉSZE szerei, gazdasági–kereskedelmi tevékenysége egészen más
Szittya Zsolt felkészültséget, érdekképviseletet kíván, mint egy fiatal
cégvezetõ gyáriparra támaszkodó, könnyûszerkezetes, szerelt jellegû
(Aluta-Hõszig Kft.) építés, ahol a cégek fémmel, mûanyaggal, üveggel stb. dol-
goznak. Ezek ma már az építés minden területén meg-
jelennek, mégis speciális, sajátos szakmai feladataik,
– TÛZGÁTLÓ ÜVEG gondjaik, szabványosítási, minõsítési követelményeik, mi-
Sebestyén Tibor nõségi elõírásaik vannak.
igazgató Fentiek miatt vált önállóvá a MÉASZ Fémszerkezeti ta-
(Dunamenti Tûzvédelem Rt.) gozata Magyar Könnyûszerkezetes Egyesületté, csakúgy,
mint hat másik tagozat a saját szakmai területén. De a
közelmúltban vált önállóvá az ÉVOSZ-ból az ALUTA, az
Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, és az ÉVOSZ
– Szemelvények a „TÁBLÁZATOK keretén belül az Elsõ Magyar Árnyékolástechnikai Szövet-
ACÉLSZERKEZETEK MÉRETEZÉ- ség. Kapcsolódik munkánkhoz az ÉVOSZ könnyûszerkezet-
SÉHEZ AZ EUROCODE-3 SZERINT” építõ tagozata, a Szárazépítési tagozat, valamint a 2004-
címû könyvbõl ben alakult Magyar Kapuszövetség és a már évek óta
Dr. Iványi Miklós egyetemi tanár mûködõ Magyar Üvegipari Szövetség is. A MAGÉSZ-szel
(BME Hidak és Szerkezetek Tanszék) évek óta sikeresen együtt rendezzük ezeket a Fémszer-
kezeti konferenciákat. De az is lehet, hogy valakit ki-
– KORSZERÛ ACÉL ÉPÜLETVÁZAK hagytam.
AZ ÉPÍTÉSI PIACON De biztos, hogy fenti érdekképviseletekkel vannak közös
Somogyi János gondjaink, problémáink mind szakmai, mind piacgaz-
marketing igazgató dasági, mind szabályozási területen. Például mindannyi-
(Rutin Kft.) an rendszerint alvállalkozók vagyunk, kiszolgáltatva a
generálkivitelezõnek, a gazdasági szabályozóknak, a fize-
tési morálnak stb. Együtt tudunk fellépni ezekben az
– MEZÕGAZDASÁGI ügyekben éppúgy, mint iparágunk zûrzavaros kormány-
KÖNNYÛSZERKEZETES zati képviseletében is. Együttmûködésre vagyunk „ítélve”,
ÉPÜLETRENDSZER mert különben hatékonyságunk elenyészik ebben a ke-
Tóth Ferenc mény, embertelen világban. Példa erre a mai konferencia,
tervezési igazgató amit véleményem szerint önállóan egyikünk sem tudott
(K-CORP Kft.) volna így megszervezni. Ennek tudatában kívánok sok

Acélszerkezetek 2005/1. szám 5

sikert az elõadóknak és remélem, hogy Önök is hasznosí-
tani tudják az itt hallottakat. Használják ki a szünetet is
tapasztalatcserére, mert ennyi „szakbarbárt” egy kupac-
ban nem mindig találnak.
Az elhangzott elõadásokat a „Magyar Könnyûszerkezetes
Egyesület” külön kiadványában megjelenteti.

MAGÉSZ ÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETE

(2004. december 8.)

Program:

MEGNYITÓ
Markó Péter elnök (MAGÉSZ) Marczis Gáborné Dr. igazgató (Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés)

AZ ACÉLIPAR HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

Marczis Gáborné Dr. igazgató
(Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés) Ehhez járult minden termelõegységnél a finanszírozási
költségek emelkedése, hiszen nemcsak az alapanyagok-
VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS PORTÁL ban álló pénz mennyisége nõtt meg, hanem a kereskedõk
Gérnyi Gábor fõosztályvezetõ reakciójából fakadó fokozottabb azonnali pénzigény is.
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Ezekbõl a tényezõkbõl valamint a beszámolóhoz bekül-
dött céges tájékoztatókból érdekes, de nem meglepõ aláb-
Markó Péter megnyitója: bi következtetések vonhatók le:

• A nagyobb, ha ebben a szakmában egyáltalán létezik

Tisztelt Kolléganõk, Kollégák!
ilyen, akkor a tõkeerõsebbnek mondható tagvállalata-
Lassan ismét magunk mögött hagyunk egy évet, és a ta- ink jól vették az akadályokat, legalábbis a termelési ér-
valy újjáválasztott elnökség úgy gondolta, célszerû lenne téket figyelembe véve.
egy hagyományteremtõ eszmecserére tagságunkat össze-
verbuválni, melynek nem az lenne a célja, hogy az elnök • Ebbõl következik, hogy mint ahogy már Nyugat-Európá-
elmondja, hogy hogyan áll a tagdíjfizetés és mik teljesül- ban bekövetkezett, megindult a kisebb, nem speciali-
tek a munkatervünkbõl, hanem az, hogy ha máskor nem zálódott cégek tönkremenetele.
is sikerült, akkor az év végén adjunk lehetõséget a szak-
• A visszaesõ magyar építési piac, és a csak szavakban lé-
ma képviselõinek egy kötetlen baráti beszélgetésre, hogy
tezõ infrastrukturális piac hiánya miatt szinte minden
gondjainkat, örömeinket, szakmai sikereinket, netalán
tagvállalatunk jelentõs exportnövekedésrõl számolt be.
tanulságos kudarcainkat egymással megvitathassuk.
Ehhez vitaindítónak néhány gondolatot szeretnék fûzni. • Ez akár pozitív is lehetne, de nem szabad elfelejteni,
A hátunk mögött hagyott év, nyugodtan kijelenthetjük, hogy év elejéhez képest a forint az euróhoz képest mint-
nemcsak az elmúlt évek gyakorlatának, hanem a sokéves egy 6,5%-kal erõsödött
tapasztalatokon alapuló elõjelzéseknek sem felelt meg.
• Tehát összességében bizonyos vagyok abban, hogy tag-
Soha eddig nem fordult elõ gyakorlatomban, nyugodtan vállalataink eredménye el fog maradni a tervezettõl.
mondhatom, hiszen nem tartozom sajnos a fiatalabbak
közé, az, hogy az elõzõ hónapok tényszámait nem lehetett
alapul venni a kiadandó ajánlatok kalkulációinál.
Soha nem fordult elõ, hogy háromnegyed év alatt, azaz
2003 novembere és 2004 júliusa között a szerkezeti acélok
ára akár lemez- akár melegen hengerelt termékek terü-
letén körülbelül 56%-kal, azóta pedig további mintegy
10%-kal emelkedjen. Ehhez járult, mindannyian emléke-
zünk a február–május közötti idõszakra, hogy tényleges
választékhiány állt fenn.
Ez az alapanyagár-emelkedés minden tagvállalatunkat
jelentõs mértékben sújtotta, hiszen a szakmánkban jel-
lemzõ hosszabb átfutási idõket figyelembe véve, a gyár-
Balról: Szalai József (KÉSZ Kft.), dr. Papp Ferenc egyetemi docens
tóknak igen csekély mértékben volt lehetõségük az alap- (BME), Menyhárt Ferenc Ph. D igazgató (Dunafer Lemezalakító
anyagköltségek növekedését továbbhárítani. Kft.), Horváth Imre (Krause Kft.)

6 Acélszerkezetek 2005/1. szám

 ságok, a bizonytalan teljesítési határidõk és a nagy ellen-
õrzési költségek miatt kezdenek visszafelé húzódni.

Mindenesetre, saját tapasztalataim szerint, nem árt ma

már óvatosnak lenni a fizetési feltételek és garanciák tár-
gyában, mert különösebben a kisebb nyugati cégek sem
Grál-lovagok.
A megnövekvõ feladatok teljesítésének fontos tényezõje a
szakmailag képzett munkaerõ.
Nos, ezen a téren rendkívül nagy kihívásokkal kell szem-
benéznünk. A csatlakozó EU-s országok határnyitása után
meg kell mondanom õszintén, hogy egyetlen ír, de még
kassai hegesztõ sem jelentkezett munkára nálunk. A szak-
munkásképzés romokban, igaz, eszperantó nyelvvizsgával
rendelkezõ informatikusokból tele a padlás. Tehát kedves
Balról: Keresztes László alelnök, Markó Péter elnök, Gérnyi Gábor
kollégáim, bármennyire elszomorító, amit mondani fo-
fôosztályvezetô (GKM), Németh Attila elnök (EBSZ) gok, ha a szakma elöregedési tendenciáját is megnézitek,
nem marad más választás, min rohamtempóban kiépí-
teni a saját szakmunkásképzõ mûhelyeket, addig, amíg
Jelenleg mindenesetre már megnyugtatónak hat, hogy az egyáltalán lesz olyan gyerek, akit ide be lehet csábítani.
utóbbi idõben az alapanyagár-növekedés trendje a koráb-
biakhoz képest csökkenõ, de hogy senki se ringassa magát Szövetségünk a szakmai színvonal fenntartása érdekében
rózsaszín álmokba, elmondom, hogy Berlinben a Német 2005 május elsõ hétvégéjén ismételten meg fogja rendezni
Acélszerkezet-gyártók rendezvényén a vájtfülûek 2005 a kétévente sorra kerülõ Acélszerkezeti napokat.
második félévére 1 euro/kg árat prognosztizáltak az S355- Kérlek benneteket, hogy elõadások megtartásával és min-
ös szerkezeti acéloknál. denekelõtt részvételetekkel segítsétek ezen rendezvényünk
sikerét.
Néhány szót szeretnék szólni a fizetési fegyelemrõl is. Sze-
rintem és tagvállalataink szerint is, most itt válogathat-
nék a jelzõk közül, legyen elég ha azt mondom, jelentõsen
romlott. Tisztelt Kollégáim, az idei év nehézségeit eredményesen
átvészelve, azokon megedzõdve, biztos vagyok benne,
Nem elég, hogy nagyobb pénzünk áll a termékekben,
hogy 2005 feladatait szakmánk, szövetségünk ered-
tisztelt vevõinknek az általuk aláírt szerzõdéseket eszük
ményesen fogja abszolválni.
ágában sincs betartani. Az újonan behozott európai
szabályozás szerint a számlalejárat után további 30 nap Ehhez kívánok nektek és kedves családotoknak boldog
szankciómentes fizetési haladék került bevezetésre. ünnepeket, jó erõt, egészséget az új esztendõre.
Ugyanakkor a notórius nemfizetõk dörzsölik a markukat,
mert még nem fordult elõ gyakorlatomban, hogy felszá-
molási eljárás véghezvitele esetén egy kanyiló fillért lát-
tunk volna a pénzünkbõl. Ezen a téren mindenképpen
szabályozási szigorításra volna szükség.
Az export növekedése az utóbbi hetekben további akadá-
lyokkal néz szembe. Tagvállalataink döntõ többsége az
EU-ba exportál, tehát számolnia kell az újmódi szigorított
ÁFA-ellenõrzés chasflow romboló hatásával. Ismerve a
magyar hitelpiac buktatóit, bizony nem kis feladat a cé-
gek mûködõképességének fenntartása.
A 2005. év kilátásait nézve már vegyesebb a kép. Elsõsor-
ban az infrastruktúrában érdekelt vállalatok számára
pozitív, hogy végre beindulnak (ha beindulnak) az acél-
szerkezetû hídépítések. A mennyiségeket ismerve itt biz-
tosan lesz feladata jó néhány, minõségi követelményeket
is teljesíteni tudó kis-közép vállalkozásnak.

Az export volumene egyértelmûen növekedni fog, mert a

nyugat-európai beszûkült gyártókapacitás miatt a fõ-
vállalkozók egyre nagyobb mennyiségû ajánlatkéréssel
árasztják el a magyar vállalatokat. Ehhez a képhez még
az is hozzátartozik, hogy a távolabbi (értsd keletebbre)
elbóklászott nagy nyugati cégek, a nagy szállítási távol-
Molnár József értékesítési igazgató
(Lindab Butler Kft.) tartós külföldi szolgálat
miatt egyelôre búcsúzik a MAGÉSZ-tagoktól.
Mellette: Papp Zoltán igazgató (Rutin Kft.)

Acélszerkezetek 2005/1. szám 7

Dunaújváros – Tel.: 25/413-934/32 • Fax: 25/411-620 • Mobil: 30/9392-273
E-mail: dunageprt@invitel.hu
Gyôr – Tel./fax: 96/415-506 • Mobil: 20/9274-245
Miskolc – Tel./fax: 46/533-490 • Mobil: 20/3334-905 • E-mail: dunagep.miskolc@chello.hu
Szeged – Tel./fax: 62/559-988 • Mobil: 30/9654-864 • E-mail: info@hbbau.hu
Százhalombatta – Tel.: 23/551-056 • Fax: 23/551-049 • Mobil: 20/377-1671
E-mail: zs.szecsenfalvi@dunagep.hu
Bratislava (Pozsony) – SLOVNAFT finomító • Mobil: 00/421/905/739-547
 AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ

Ismét megjelentettük „AZ ÉV ACÉLSZERKEZETE NÍVÓDÍJ” pályázati felhívásunkat. A pályázati felhívásban meg-
jelölt, majd 2005. március 1-jéig meghosszabbított beadási határidõig az alábbi pályamûvek érkeztek:

1. MÁV HÍDÉPÍTÕ Kft. – SPECIÁLTERV Kft: SALGÓTARJÁNI TESCO

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁR HÍD

2. R&M TS KeMont Kft. OLEFIN-2 BONTÓKEMENCÉK

(Alvállalkozók: KÉSZ Kft., RUTIN Kft., ACÉLSZERKEZETI SZERELÉSE
Behán Kft., Protec GmbH)

A nívós és nagyon gondosan összeállított pályázatokat bírálóbizottság véleményezi és ennek figyelembevételével

a MAGÉSZ elnöksége dönt a díj odaítélésérõl.

ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ

A felsõfokú intézményekben kiemelkedõ színvonalon végzett mérnökök anyagi és erkölcsi támogatására alapí-
tott „ACÉLSZERKEZETI DIPLOMADÍJ” pályázatra az alábbi pályamunkák érkeztek:

1. Pécsi Tudományegyetem,
Pollach Mihály Mûszaki Kar

– Szalai Szabolcs: ACÉLSZERKEZETEK SZILÁRDSÁGTANI VIZSGÁLATA

VÉGESELEM ANALÍZISSEL

2. Dunaújvárosi Fõiskola

– Minya Kornél: SZÍNPADTÉR FELETTI RÁCSOS FÕTARTÓK

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA

– Papp attila: PÁROLOGTATÓ TARTÁLY TARTÓSZERKEZETÉNEK

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁJA

3. BME Hidak és Szerkezetek

Tanszéke

– Daróczi Viktória: ACÉL KERETSZERKEZETI KAPCSOLATOK

TERVEZÉSE

– Lendvai Anita: VÉKONYFALÚ HIDEGEN HAJLÍTOTT SZELVÉNY

OPTIMÁLÁSA

– Somoskõi Dávid: KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLET TERVEZÉSE

A bírálatok ismeretében a MAGÉSZ elnöksége dönt az egyetemi és fõiskolai díjak odaítélésérõl.

A NÍVÓDÍJ és a DIPLOMADÍJAK átadására közgyûlésünkön – 2005. május 11-én – kerül sor.

Acélszerkezetek 2005/1. szám 9

Dr. Szabó Miklós okl. vegyészmérnök, ügyvivô
Magyar Kerámia Szövetség
A SZAKMAI SZERVEZETEK HAZAI JOGI HELYZETÉRÕL
LEGAL SITUATION OF PROFESSIONAL ORGANISATIONS
IN HUNGARY
A magyar közélet másfél évtizede
tartó krízisének egyik súlyos jelensége
a vállalati szféra, az úgynevezett
„mezoszféra” helyzetének rendezet-
lensége.
A fejlett gazdaságokban – így
jellemzõen Nyugat-Európában is –
a társadalmi munkamegosztás
sajátos alakulatokat hoz létre.
Ilyenek a makroszféra (a gazdaság-
irányítás szervezetei), a mezoszféra
(közvetítõ, érdekérvényesítõ szerveze-
tek) valamint a mikroszféra (gazdál-
kodó egységek). A mezoszféra szerve-
zeteinek különösen fontos szerepe
van a makroökonómiai szemléletû ál-
lami vezetés, valamint a közvetlen
profitérdekeltségû mikroszféra egysé-
gei között szüntelenül és szükségkép-
pen keletkezõ konfliktusok feloldásá-
ban. Ez a tevékenység egyszersmind
participációt is jelent, tehát a legvaló-
ságosabb értelemben is a demokrácia
egyik közvetlen megvalósulási formá-
ja. Ez a társadalmi jelenség az ipar ki-
alakulásával párhuzamosan megfigyel-
hetõ, Európában azonban különösen
a II. világháborút követõ gazdasági fel-
lendülés, majd a kezdõdõ integráció
éveiben igen nagy hangsúlyt kapott,
aminek eredményeként az érdekérvé-
nyesítõ szakmai szervezetek a kor-
mányzati munka integráns részévé
váltak.
A mezoszférának ilyetén felérté-
kelõdését fontos döntési folyama-
tok, események jelzik:
– az integráció elõrehaladásával pár-
huzamosan jelentkezõ deregulációs,
államtalanítási folyamat
– a Maastrichti Szerzõdés a döntések
széles körét decentralizálja (szubszi-
diaritás elve)
– az EU-ban a nemzeti kormányok
bizonyos döntési jogköreit az EU-
bizottság veszi át, így a döntésbefo-
lyásolás eszköztárában fontos szere-
pet kapnak a nemzetiérdek-érvénye-
10
sítõ szervezetek, a szakmai szövet-
ségek, a kamarák, természetesen a
megfelelõ európai szervezetek csa-
tornáin keresztül.
Mindenesetre ez a kapcsolati rend-
szer igényli a rendszeres konstruktív
párbeszédet, valamint a jogi szabályo-
záson alapuló partnerség tényleges
megvalósulását egyfelõl a makroszfé-
ra, másfelõl a mikroszféra legitim kép-
viselõi között.
Nem kevésbé fontos a szakmai szer-
vezetek e közhasznú tevékenységének
legalább részleges normatív financiális
támogatása.
A gazdasági szféra társadalmi cso-
portjainak tevékenységét a magyar jo-
gi szabályozás meglehetõsen inkon-
zekvensen, logikátlanul szabályozza.
Amíg ugyanis egyfelõl egyes terü-
leteken, nevezetesen az úgyneve-
zett hivatásrendi kamarák (mér-
nöki, építész, ügyvédi, orvosi stb.)
esetében minden szakmára külön
törvény született, addig a civil
szféra tevékenységét mindössze
két alapvetõ törvény szabályozza
amelyek azonban sem szellemük-
ben, sem a gyakorlatban egymás-
hoz nem illeszkednek, így lénye-
gében nem tudják (vagy csak rész-
ben tudják) ellátni a rájuk háruló
alapvetõ fontosságú gazdaság-
szervezõ funkciókat (iparági
prognózisok, termékminõség, fej-
lesztési koncepciók, környezetvé-
delem, szakoktatás).
A szakmai szervezetekre vonatkozó
hazai jogszabályok közül az egyik az
1998-ban hozott, meglehetõsen keret-
törvény jellegû, közismert nevén az
„egyesülési törvény” (1989. évi II.
törvény). Ez a jogszabály nem tesz
különbséget az egyes társadalmi
csoportok, vagy egyének közös
kulturális, vagy hobbi igényeinek
gyakorlására alkalmas szervezõ-
dések és a gazdasági életben is
konkrét, sõt meghatározó szerepet
Acélszerkezetek 2005/1. szám
betöltõ szakmai szervezõdések kö-
zött. Jellemzõ, hogy e törvény alapján
kell bejegyezni a pártokat, a munka-
vállalói érdekképviseleti szervezete-
ket, a szakmai (munkaadói) érdekér-
vényesítõ szervezeteket és valamennyi
más civil szervezetet.
A gazdaság területére vonatko-
zó másik, nagy jelentõségû jogsza-
bály a kamarai törvény (1999. évi
LXXI. törvény).
A törvényhozó logikája abból indult
ki, hogy a gazdaság érdekeinek meg-
jelenítése és törvényi garanciája való-
ban feltétele a zavartalan belsõ kap-
csolatoknak a gazdaság szférái között.
Ez a feltétel igaz is lenne, ha konzisz-
tens törvények szabályoznák ezt a tár-
sadalmi tevékenységet teljeskörûen.
A pontosabb helyzetmegítéléshez
gondoljuk át, hogy az európai gyakor-
lat szerint melyek a szakmai szer-
vezetek fõ funkciói.
• Általános szakmai érdekérvényesí-
tés.
• A szakma mûszaki szabályozása
(szabványok, alkalmazási irányel-
vek).
• A környezetvédelem szakmaspecifi-
kus szabályainak elkészítése és aján-
lása (BAT technológiai irányelvek).
• Hatékony minõségvédelem eszköz-
tárának meghatározása és koordi-
nálása.
• A szakma piaci helyzetének tanul-
mányozása és ebbõl a szakmai
struktúra alakulására vonatkozó és
általános piaci prognózisok elkészí-
tése, ezeknek közzététele.
• Szakoktatás országos szervezeteiben
közremûködés, a szakmai tovább-
képzés szervezeti rendszerének ki-
alakítása és mûködtetése.
• Szakmai kommunikáció.
Ezek a funkciók részben felfedez-
hetõk a kamarai törvényben.
 Például:
9. §
(1) A gazdasági kamarák a gazdaság
fejlesztésével összefüggésben
a) elõmozdítják a gazdasági tevé-
kenység infrastruktúrájának
fejlõdését, ennek érdekében fel-
használják bevételeiknek az
alapszabályukban meghatáro-
zott és külön kezelt – e célra
fordítható – részét;
d) közremûködnek az orszá-
gos gazdasági érdekképvi-
seleti szervezetekkel együtt-
mûködve a szakképzésben,
illetve végzik a mesterkép-
zést és a mestervizsgázta-
tást;
(2) A gazdasági kamarák – külön
törvények rendelkezései szerint –
részt vesznek az (1) bekezdésben
meghatározott feladataikkal ösz-
szefüggõ célokat szolgáló elkülö-
nített állami pénzalapok és költ-
ségvetési elõirányzatok felhaszná-
lására vonatkozó döntések elõ-
készítésében.
c) a gazdasági érdek-képvise-
leti szervezetek bevonásával
kidolgozzák a tisztességes
piaci magatartásra vonat-
kozó etikai szabályokat, fi-
gyelemmel kísérik e szabályok,
valamint a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmáról szóló
törvényben meghatározott, a
tisztességtelen verseny tilalmá-
ra vonatkozó rendelkezések ér-
vényesülését
g) minõsítõ és ellenõrzési rend-
szereket mûködtetnek
a) javaslatok, vélemények, tájé-
koztatások adásával elõmoz-
dítják a gazdálkodó szerve-
zetekre vonatkozó jogszabá-
lyoknak, kormányzati és helyi
önkormányzati programok-
nak, intézkedéseknek a gazda-
ság fejlõdéséhez, szervezettsé-
géhez, az üzleti forgalom biz-
tonságához és a piaci maga-
tartás tisztességéhez fûzõdõ
közérdekkel összhangban tör-
ténõ kidolgozását;
b) az a) pontban említett javasla-
tok, vélemények, tájékoztatá-
sok megalapozottsága érdeké-
ben – a statisztikai törvény
rendelkezéseinek megfelelõen –
adatokat gyûjtenek és az ada-
tok alapján a gazdasági folya-
matokról elemzéseket készíte-
nek és hoznak nyilvánosságra.
Acélszerkezetek 2005/1. szám
16. §
(1) A gazdasági kamara alapsza-
bályában – e törvény keretei kö-
zött – meg kell határozni.
d) az országos gazdasági ér-
dek-képviseleti szervezetek-
kel való együttmûködés
módját és részletes szabá-
lyait.
Jól látható, hogy az idézett pontok-
ban jelentõs mértékû egyezõség talál-
ható a szakmai szervezetek elõbbi-
ekben felsorolt feladatkörével.
Ilyen módon azonban feladatköri
kettõsség alakul ki, amelyet egyik ol-
dalról a kamarákra vonatkozóan a tör-
vény szabályoz, más oldalról viszont a
szakmai szervezetekre vonatkozó
(egyesülési) törvény lakonikusan úgy
fogalmaz, hogy: „(2) A társadalmi
szervezet alapszabályában rendelkez-
ni kell a szervezet nevérõl, céljáról
és székhelyérõl, valamint szerveze-
térõl.”
Továbbá: A kamarai törvény több
esetben elõírja a szakmai szerveze-
tekkel való egyeztetés kötelmét, de
ennek szabályozását a kamara alapsza-
bályába utalja. A kamarai alapszabály
viszont jóllehet több helyen említi ezt
a törvényben is elõírt kötelezettséget,
de többnyire úgy fogalmaz, hogy :
„szükség esetén”.
Továbbá: a szervezetek kapcso-
lódási módjára vonatkozóan:
20. §
(2) Az elnökségbe – ideértve az
országos gazdasági kamara el-
nökségét is – a külön törvényben
meghatározott kisvállalkozások,
közepes méretû vállalkozások, a
közepesnél nagyobb méretû vál-
lalkozások, valamint az agrárte-
vékenységet folytató gazdálkodó
szervezetek országos gazdasá-
gi érdek-képviseleti szerveze-
tei, illetve azok megyei (fõvárosi)
szervezetei egy-egy fõt delegál-
nak. Az elnökségbe csak olyan
természetes személy delegálható,
aki olyan gazdálkodó szervezet
tagja (részvényese), vezetõ tiszt-
ségviselõje, illetõleg alkalmazott-
ja, amely tagja a kamarának. Az
elnökségbe delegált tagok az
elnökség munkájában tanács-
kozási joggal vesznek részt.
Továbbá: A kamarai törvény és a
kamara alapszabálya részletesen elõ-
írja a kamarai osztályok létrehozását,
amelyek részben szakmailag, részben
funkcionálisan tagozódnak. Miután a
kamara alapvetõen nem szakmai, ha-
nem területi elv szerint rendezõdik, a
szervezési elvekbõl sem, de a fent
idézett törvényi elõírások szerint sem
lehetséges a kamarai munkában a sok-
kal nagyobb mélységet igénylõ szak-
maspecifikus problémasorok feltárása.
Ugyanakkor – az EU tagjaként kü-
lönösen – egyre nagyobb súllyal
nehezedik a szakmai szövetségek-
re a bevezetõben felsorolt felada-
tok végrehajtása, amihez sem egy-
értelmû törvényi támogatással,
illetve felhatalmazással, sem az
ehhez legalább részben szükséges
anyagi eszközökkel nem rendel-
keznek.
Mi lehet a megoldás?
1. Az egyesülési törvény felülvizsgála-
ta és korszerûsítése, amelyben a
pártok, munkavállalói érdekképvi-
seletek, szakmai (munkaadói) szer-
vezetek és az egyéb civil szerveze-
tek szabályozását ugyanazon tör-
vény keretei között, de különálló
fejezetekben határozza meg.
2. Külön-külön törvényben szabá-
lyozza a jogalkotás a pártok, mun-
kavállalói szervezetek, szakmai
(munkaadói) szervezetek és a civil
szervezetek szabályait.
3. Egy törvényben egyesítse a gaz-
dasági kamarák és a szakmai
(munkaadói) érdekvédelmi szerve-
zetek tevékenységét. Van erre pél-
da, ha nem is általános, de például
Ausztriában és a szintén szomszé-
dos Szlovéniában évtizedek óta így
mûködik a gazdaság társadalmi
szférája.
Javaslat:
Az érintett szakmai szövetségek-
nek a megoldásra vonatkozó rész-
letesebb javaslatokat akár tör-
vényjavaslat mélységig ki kell
dolgozni (ÉVOSZ, MÉASZ, MAGÉSZ,
MGYOSZ, VOSZ, IPOSZ). A javas-
latot a törvényhozás reguláris és
más lobby csatornáin keresztül
parlamenti döntésre kell eljut-
tatni.
(Jellemzõ: a gépkocsivezetõ-oktatók
saját hivatásrendi kamara létrehozá-
sára vonatkozó törvényjavaslatot dol-
goztak ki a közelmúltban.)
A hazai ipar szervezetei
erre nem képesek?
11
Dr. Dutkó Lajos okl. kohómérnök, okl. hôkezelô szakmérnök
ügyvezetô igazgató
DUNAFERR Lôrinci Hengermû Kft.
A HAZAI ACÉLGYÁRTÁS HELYZETE
A VILÁGTENDENCIÁK TÜKRÉBEN
POSITION OF THE HUNGARIAN STEELPRODUCTION
IN RELATION TO THE WORLD TENDENCIES
A cikk a XXIV. Acélszerkezeti Ankéton elhangzott elõ-
adás szerkesztett változata (BME 2004.11.16.)
Áttekinti a közelmúlt acéltermelésének és felhaszná-
lásának drasztikus változásait, történeti visszapil-
lantást ad a hazai acélipar háború utáni fejlõdésérõl
és leépülésérõl valamint kísérletet tesz a 2005. év
árainak alakulására.
A világ acélgyártásában és felhasználásában az utóbbi
években – de különösen 2003–2004-ben – rendkívüli
változások következtek be:
• Megafúziók jöttek létre, és óriási méretû acélgyártó
cégek alakultak ki, jelentõs versenyelõnyöket szerezve
– a nyersanyagok beszerzésében,
– a piacok megszerzésében, befolyásolásában,
– a konjunktúra kihasználásban,
– az irányítási rendszerben.
• A legnagyobb cégcsoportok acélgyártási kapacitásai:
– Mittal Steel kb. 60 mt/év (brit-indiai)
– Arcelor kb. 43 mt/év (francia, spanyol,
luxemburgi)
– Posco kb. 30 mt/év (dél koreai)
A világ acéltermelése 2004-ben meghaladta a néhány
éve elképzelhetetlen 1000 mt-ás határt.
12 Acélszerkezetek 2005/1. szám
This article is the edited version of the lecture given
during the 24th Steelstructure Panel (BME 16th 11.
2004.) It reviews the drastic changes in steelproduc-
tion and use in the recent past, gives a historical
background to the development as well as deteriora-
tion of the country's steel industry. It also aims at
prognosticating the 2005 prices.
A kisméretû magyar acélipar a 2004. évi privatizációja
során követte e világtendenciát, és a Donbass-Duferco
Konzorcium (kb. 11 mt/év acélgyártás) birtokába kerülõ
DUNAFERR csoport, illetve DAM, jelentõs szellemi és
anyagi háttérhez jutott. Jellemzõ, hogy a DAM hengerlé-
sének újraindulását és a DUNAFERR Lõrinci Hengermû
Kft. harmadik mûszakjának beindítását a Donbass bizto-
sította alchevski féltermékkel.
A világ acélfelhasználásának alakulása meghaladta az
IISI 2003-as elõrejelzését.
A rendszerváltozást követõen a korábbi 3,5–3,8 mt/év
magyar acélgyártási kapacitás mintegy felére esett vissza,
és – átmeneti visszaesés után – csak a DUNAFERR cso-
port tudta megtartani korábbi acéltermelési szintjét.
A legfrissebb információk szerint 2005-ben a DAM-ban
rövidesen megindul az acélgyártás, és így elérheti a 2,4
mt-ás szintet a magyar acélgyártás.
 A világ és Magyarország acéltermelésének alakulása
1945. és 2004. között három, határozottan eltérõ sza-
kaszra bontható:

• 1945. és 1974. között: erõteljes, szinte egyenletes fej-

lõdés a jellemzõ, amelyek jelentõs beruházásokkal
voltak biztosíthatóak.
A növekvõ acéltermelési kapacitások jól szolgálták a
II. világháború utáni újjáépítést, amelyben meghatáro-
zó szerepet játszottak a nyugat-európai országok, a
szocialista országok és Japán.

• 1975. és 1998. között: Ezen idõszakban megtört a fej-

lõdés lendülete, és erõs visszaesések, ciklikus acélipa-
ri válságok terhelték az iparágat. A túltermelési válsá-
gok csökkentésére a nyugat-európai országok szerve-
zetten a kapacitások leépítésére intézkedéseket tettek,
amelyek részeredményeket hoztak. gyarországi üzemek – különbözõ okok miatt – kénysze-
Az 1990-es évek elején a volt szocialista országok egy- rûen álltak.
mást követõ politikai rendszer változásai és gazdasági
válságai miatt általában felére esett vissza az acélfel- Sajnálatosan nõtt az import azon termékekbõl is, ame-
használás, és ez nagy, kihasználatlan, felesleges acél- lyeket pl. a DUNAFERR Csoport a teljes vizsgált idõszak-
gyártási kapacitásokat eredményezett. Az érintett ko- ban stabilan elõállított.
hászati üzemek állami támogatása megszûnt, nagy Az import kisebb része csak az ún. technikai import,
része felszámolásra került, leépült. nagyobb részét a magyar és külföldi acélkereskedõk ár-
elõnyök miatt hozták be.
• 1999-tôl napjainkig: A világ acélfelhasználása ismétel-
ten erõs, a korábbiaknál nagyobb ütemben nõ. A nö- A magyar acélgyártók jól állják a versenyt az EU tag-
vekedés ütemére jellemzõ, hogy a kiváló nemzetközi országaival, de védtelenek a déli és keleti EU-n kívüli
szervezetek is alulbecsülték annak trendjét. acélimporttal szemben.
A harmadik szakaszban markánsan megváltoztak az A magyarországi acélárak – követve a világpiaci ármoz-
acéltermelõk regionális eloszlásai is. gásokat – 40–70%-kal növekedtek, amelyeket az acél-
A világ acéltermelésében korábban szerény szerepet felhasználók csak részben tudtak termékeikben érvénye-
játszó Kína hihetetlen fejlõdése a döntõ változás, síteni. A gazdaságossági gondok mellett a nagyobb fe-
amellyel az összes acéltermelés mintegy negyedét, szültséget a likviditási gyengeségek okozták.
míg acélfelhasználásban mintegy 30%-át teszi ki ré-
szesedésük.
India – a másik óriási népességû ország – szintén ha-
talmas fejlõdésnek indult, és acéltermelését egy év-
tized alatt csaknem megduplázta.
Ha a két nagy ország mellett figyelembe vesszük Japán
és Dél-Korea jelentõs acéliparát, hihetõ az elõrejelzés,
amely szerint néhány év múlva a világ acéltermelésé-
nek 60–65%-át Ázsia fogja biztosítani.

A magyarországi saját acélgyártás és acélfelhasználás

sajátos negatív helyzetet mutat.

A közel 2 mt-ás éves acéltermelésnek csak kb. felét ér-

tékesítik belföldön (0,9 mt), miközben a felhasználás
1995-tõl 2,4 mt/év-re nõtt. Ezt a mintegy 1,5 mt-ás éven-
kénti acéltermékigényt az import folyamatosan növe-
kedve töltötte ki, és 2004-ben az import meghaladta a
teljes felhasználás a 63%-át.
Az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy Magyar-
ország nettó importõrré vált, amelyet részben indokol,
hogy hosszú és visszatérõ idõszakokban az észak-ma-
Az acélfelhasználók legfontosabb kérdésére – mely
szerint a következõ idõszakban hogyan alakulnak a
magas acélárak – nagyon nehéz válaszolni.
Ha áttekintjük az acélgyártáshoz felhasznált fontosabb
alapanyagok ármozgását, némileg közelebb kerülhetünk
a kérdés megválaszolásához.

Acélszerkezetek 2005/1. szám 13

 A diagramokból jól látható, hogy az acélfelhasználás acélfelhasználás-növekedést prognosztizálnak. Ezt erõsí-
és acélgyártás drasztikus növekedése a kohászati alap- ti a Kínában rendezendõ 2008-as olimpiára, illetve a
anyagok árnövekedését indukálta. 2010-es világkiállításra való felkészülés.
Az igénynövekedés nem csak az árakban jelentkezett,
hanem különbözõ helyeken és idõben egyes termékek-
Az alapanyagokkal kapcsolatos információk és 2005.
bõl hiány jelent meg, és egy-egy kohászati üzem átme-
év eleji piaci tapasztalatok alapján árstagnálásra számít-
neti leállítását eredményezte.
hatunk.
A legnagyobb acélgyártók hosszú távú (10–15 éves)
Emellett élezõdik a hazai és import acéltermékek ver-
vasércszállítási szerzõdéseket kötöttek (brazil, ausztrál,
senye, növekszik a minõségi elvárás, piacképességet
dél-afrikai) a bányákkal, illetve felvásároltak üzletré-
erõsítõ fejlesztések indulnak be az acélkohászatban,
szeket.
amelynek megtérülési elvárásai is kizárják a jelentõs ár-
Mind a régi, mind az új tulajdonosok jelentõs bánya- csökkenést a közeljövõben.
nyitási fejlesztéseket indítottak el nagy költségekkel.
Ércellátási szempontból kedvezõ helyzetben vannak az
ukrán és orosz acélgyártók, így további ütemes fejlõ- Hivatkozások:
désük várható.
– MVAE vezetõinek elõadása
Az elemzõk a két hatalmas ország – Kína és India – – DUNAFERR Rt. vezetõinek elõadása
infrastrukturális valamint gazdasági fejlõdésével további – Nemzetközi piaci jelentések

14 Acélszerkezetek 2005/1. szám

Dr. Horváth Ákos mûszaki–technológiai fômérnök, fôtanácsos
Kovács Mihály gyártástechnológiai vezetô
Dr. Sebõ Sándor PhD, fôtechnológus
Szélig Árpád fômetallurgus
Dunaferr Rt.
A HEGESZTETT ACÉLSZERKEZETEK ALAPANYAGAINAK
GYÁRTÁSI LEHETÕSÉGEI A DUNAFERR RT.-BEN
PRODUCTION POSSIBILITIES OF RAW MATERIALS FOR
WELDED STEEL STRUCTURES IN DUNAFERR HOLDING
Az „Acélszerkezetek” címû szaklap számaiban nagy
élvezettel olvastuk munkatársaimmal dr. Doma-
novszky Sándor úr színvonalas publikációit a HI-
DAKRÓL – csupa nagybetûvel –, mert csodálatos te-
remtményei a tudomány és korszerû technológiák
összhangjának. A korszerû alapanyaggyártók olda-
láról úgy éreztük, hogy az acélszerkezetek konstruk-
tõrei nem használják ki azokat a lehetõségeket, ame-
lyeket a mai technológiai színvonalunknak megfelelõ
termékválasztékunkból reprodukálhatóan biztosíta-
ni tudunk. A publikációk hatására – talán a tervezõ-
mérnököket is tájékoztatva – szeretnénk bemutatni a
Dunaferr Rt.-ben gyártott azon melegen hengerelt
szélesszalag és táblalemez acélminõségeket, amelyek
a korszerû szerkezetépítés követelményeinek megfe-
lelnek, továbbá a gyártási korlátainkat és a fejlesz-
tési lehetõségeket. Bízunk benne, hogy az acélszerke-
zetek építése iránti igény nem csökken a jövõben sem,
legyõzve az egyéb helyettesítõ anyagok versenytár-
sait és így a dunaújvárosi és a többi hazai híd épí-
tésénél a nagy szilárdságú finomszemcsés anyagain-
kat is figyelembe veszik.
A KEZDET RÖVIDEN
A finomszemcsés, majd a mikroövözött acélok gyártását
a spirálisan hegesztett csövek, a hajólemezek, úszódaruk és
a nehézjármûvek igényei fejlesztették ki a 70-es években. A
nagy szilárdságú acélok felhasználásának növelésére a T7-
es kormányprogramot dolgozták, ki melynek a BKG volt a
gesztora.
Az elsõ korszerû szerkezeti acélminõség dr. Verõ B. pro-
fesszor által kifejlesztett MTA 50 jelû volt, melynek sem a
gyártásához, sem a felhasználásához a szakemberek nem
rendelkeztek kellõ tapasztalattal.
A hazai jármûgyártás fejlõdési igényeire kifejlesztettük a
DTQ36, DTQ42 és a DTQ46 finomszemcsés mikroötvözött
acélcsaládot, a DAX 6 jelû nemesíthetõ jármûszerkezeti
durvalemez-minõségeket, melyek lehetõvé tették és igé-
nyelték a finomszemcsés acélok tulajdonságainak és gyárt-
hatóságának tanulmányozását, így a gyártásuk elméletileg
is megalapozottá vált. A vertikális technológiánk folyama-
tos korszerûsödésével és specializálódásával, a korszerût-
len Siemens–Martin acélgyártás és a tuskóöntés megszün-
16 Acélszerkezetek 2005/1. szám
It has been a great pleasure to read Dr. Sándor Do-
manovszky's articles on BRIDGES – written by capi-
tals –, since they are wonderful representations of the
harmony of science and technology. As manufactur-
ers of modern raw materials, we feel that the con-
structors of steel structures do not make enough use
of the possibilities we can offer due to our present
level of technology.
As a result of the articles – and may be as a source
of information for designing engineers – we would
like to introduce those steel qualities produced in
Dunaferr Holding that meet the requirements of new
designs as well as our limitations and development
possibilities.
We are hoping that the demand for steel structures
will not decrease int he future, but would defeat
other materials on the market and thus our materi-
als would be taken into consideration as well, when
building future bridges in the country.
tetésével, az üstmetallurgia, az LD konverteres acélgyártás
és a folyamatos öntés bevezetésével lehetõség nyílt a ko-
rábbinál nagyobb tisztaságú acélok gyártására. A metallur-
giai fázisok fejlõdésével párhuzamosan a hengermûben
megszüntettük a mélykemenceparkot, két darab 8,5 m
hosszú, brammák tolására alkalmas tolókemence épült, új
elõnyújtósor és elõlemezcsévélõ (coil-box) telepítése, majd
az 5 állványos készsor egy újabb állvánnyal és elektrohid-
raulikus vastagságszabályozással egészült ki. Az elmúlt évek
fejlesztése a szalaghûtés korszerûsítése és egy új csévélõ
berendezés 18 mm lemezvastagságig. Sajnos a tekercsdara-
bolási lehetõség megmaradt 12 mm vastagságig. [1], [2].
A technológiai lehetõségekkel összhangban fejlesztettük
a növelt folyáshatárú acélminõségeinket – elsõsorban a
csõalapanyagoknak. Az élenjáró acélmûvek csõacéljainak
kémiai összetételét és fõ paramétereit az 1. táblázat tar-
talmazza. [3] [4].
A termékfejlesztésünk világszínvonalhoz viszonyított
helyzetét jól érzékelteti a 2. táblázat.
A két táblázat összehasonlításából kitûnik, hogy a
Dunaferr kb. 10 év elmaradással követte a világszínvonalat.
1. táblázat: Élenjáró gyártók csõacéljainak kémiai összetétele és fõ paraméterei [3]

C Mn V% Nb Ti Egyéb Pcm ReH DWTT Ütõ

Acél- Techno-
Év -20 °C
fajta lógia
% % % % % % N/mm2 °C J

1960 X52 N 0,18 1,40 - - - - 0,26 360 - -

1970 X60 N 0,18 1,40 0,12 - - 0,015 N 0,27 415 - -
X60 N 0,18 1,40 0,07 0,040 - - 0,27 415 - 40
1975 X60 TM 0,12 1,40 0,03 0,040 - - 0,20 415 0 60
1980 X70 TM 0,09 1,50 0,05 0,030 - - 0,18 480 -20 80
1990 X70 TMCP 0,08 1,65 - 0,035 - - 0,17 480 -20 80
X80 TMCP 0,07 1,85 - 0.045 0,02 0,15 Mo 0,18 550 -20 120
X65? TMCP 0,05 1,35 0,05 0,050 - - 0,13 450 -30 150

Pcm=C+Si/30 + (Mn+Cu+Cr)/20+Ni/60+Mo/15+V/10+5xB
DWTT=>85% szívós töretarány a vizsgálati hõmérsékleten
TM=termomechanikus eljárás
TMCP=termomechanikus eljárás + gyorsított hûtés

2. táblázat: Csõacélok kémiai összetételének változása a Dunaferr Rt.-nél [5]

Acélminôség C Mn Si Smax Pmax Nb V CE max

% % % % % % % %

X42/1978 0,13–0,18 1,0–1,2 0,20–0,50 0,04 0,030 – – 0,38

X42/1990 0,08–0,10 0,80–1,0 0,20–0,45 0,015 0,025 – 0,03–0,06 0,30
X42/2001 0,05–0,08 0,60–0,80 0,15–0,30 0,012 0,020 0,01–0,02 – 0,22

X52/1978 0,13–0,18 1,2–1,5 0,20–0,50 0,040 0,030 – 0,03–0,06 0,42

X52/1990 0,08–0,012 1,1–1,4 0,20–0,45 0,010 0,025 0,03–0,06 – 0,36
X52/2001 0,05–0,08 0,7–0,9 0,15–0,30 0,010 0,020 0,02–0,04 – 0,24

X65/1987 0,12–0,16 1,3–1,6 0,20–0,50 0,030 0,03 0,03–0,06 0,03–0,08 0,42

X65/1990 0,09–0,12 1,1–1,4 0,20–0,45 0,015 0,025 0,02–0,04 0,03–0,06 0,36
X65/2001 0,05–0,08 0,8–1,0 0,15–0,30 0,010 0,025 0,03–0,05 – 0,26

X70/2001 0,06–0,08 1,3–1,5 0,20–0,45 0,008 0,025 0,04–0,06 0,03–0,06 0,26

SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA zeknél a felhasználók makacsul ragaszkodtak a normalizá-

láshoz. Ebben a szabványkavalkádban üdvözítõ volt az EN
A szilárdságnövelés legegyszerûbb eszköze a karbontar-
10025 és az EN 10113 megjelenése, melyek megerõsítették
talom növelése. Ez a módszer az alakíthatóság és a hegeszt-
a termomechanikus és normalizáló hengerlés fogalmát.
hetõség romlását eredményezi. Ennek a módszernek a leg-
Ezért a Dunaferr a szabványok megjelenése után azonnal,
ismertebb mai minõsége az ASTM A 36. A 60-as évekig a
még a honosítása elõtt beépítette a termékválasztékába. Az
magyar kohászatban is ez volt a szilárdságnövelés módsze-
MSZ 500-89 szabvány szerinti gyártást a Dunaferr a már
re (MSZ 500-as szabvány), majd a szilárd oldatos ötvözés
meglévõ korszerûbb szabványok miatt nem alkalmazta, no-
alkalmazása (MSZ 6280). A mikroötvözés elterjesztésében
ha egyes felhasználók makacsul ragaszkodtak az MSZ 500
úttörõ munkát végzõ kohász generáció érdeme a hazai spi-
elavult minõségeihez. Az EN 10149-es szabvány már a szer-
rálcsõ- és jármûgyártás fejlõdése (dr. Répási Gellért, dr.
kezetépítõk minden vágyát tartalmazza élhajlítható kivitel-
Horváth Aurél, hogy néhány nevet is említsünk). A mikro-
ben. Sajnos a gyártók oldaláról nem látszik a korszerû, jól
ötvözés alkalmazása gyökeres változást hozott az alkalma-
alakítható acélok hazai felhasználása iránti igény megnöve-
zott hengerlési technológiánkban. Meghatároztuk a termo-
kedése most a hidak építésének korszakában sem.
mechanikus és normalizáló hengerlés fogalmát és megal-
kottuk a DVSZ 197:87 szabványt, mely az akkori hengerlés- Az acélgyártás és a meleghengerlés folyamatos fejlesztése
technológiai lehetõségek melletti termomechanikus alakí- lehetõvé tette egy sor korszerû – szabályozott hõfokveze-
tással hengerelt acélokat tartalmazta. tésû – a termomechanikus és a normalizált állapotú végter-
Ekkor még a felhasználók – sõt az élenjáró nemzeti szab- mék hengerlését. [6] [7]. Ennek eredményeit a 3. táblázat
ványok sem ismerték ezeket a fogalmakat. A kazánleme- mutatja be.

Acélszerkezetek 2005/1. szám 17

3.táblázat: Finomszemcsés, nagy szilárdságú acélcsaládok melyek eltávolítására már nincs lehetõség. Ezen kérdésben
legmagasabb minõségei a Dunaferr Rt.-nél ugrásszerû változást eredményezett a jó minõségû tûzálló
Minimális szerelvények alkalmazása a folyamatos öntésnél.
Szabvány Minõségjel folyáshatár Az acélban maradó, viszonylag kis mennyiségû zárványok
(MPa) is kedvezõtlenül befolyásolhatják a termék tulajdonságait,
ilyen pl. a MnS és az Al2O3. A morfológia változtatására ál-
Hajólemez EH 36 N 360 talánosan elterjedt technológia az acélok kalciumos keze-
EH 36 TM 360 lése (1. ábra).
EN 10025 S 355 K2G3 355
EN 10155 S 355 J2G3W 355
DASZ 210* D-COR-TEN 510 355
EN 10113 S 460 ML 355
S 460NL 355
EN 10028 P 355 GH 355
P 460 NL2 460
P 460 ML2 460
DIN 17155 19 Mn 6 360
EN 10120 P 355 NB 355
NFA 36-205 A 52 360
EN 10208 L 485 MB 485
API SPEC 5L X 70 485 1. ábra: A kalciumos kezelés zárványmodifikáló hatása
DIN 17172 StE 480.7 480.7
SEW 092 QStE 550 TM 550
A magas olvadáspontú, nagy határfelületi energiájú és
QStE 460 N 460 felületi feszültségû Al2O3 hatása kalciumadagolással közöm-
bösíthetõ, mivel a CaO – Al2O3 fázisdiagramból követke-
DASZ 197* DE 700 700 zõen alacsony olvadáspontú kalcium-aluminátok képzõd-
DASZ 216* DE 460 NLC 460 hetnek. A folyékony kalcium-aluminátok képzõdésekor fi-
DE 550 MLC 550 gyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a kalcium szul-
EN 10149 S 550 MC 550 fidképzõ is. Az oxidok morfológiájának átalakítása mellett
S 420 NC 420 a kalciumos kezelés a szulfid zárványok morfológiáját is
EN 10137 S 550 AL 550 megváltoztatja. A kalcium adagolásakor a megjelenõ kalci-
um-szulfid az aluminátokat burokként veszi körül. A kép-
* Vállalati szabvány zõdõ zárványok morfológiáját az acélban lévõ kalcium/alu-
mínium, illetve kalcium/kén arány befolyásolja.
Eredményes kezelés esetén az acélban nem található ön-
AZ ACÉL METALLURGIAI álló szulfidzárvány, hanem komplex gömb alakú kalcium-
TULAJDONSÁGAINAK FEJLESZTÉSE aluminát, kalcium-szulfid zárványok, amelyek a hengerlési
Az acélgyártási folyamatokat úgy tervezzük, hogy a kémiai hõmérsékleten szilárd halmazállapotúak és nem alakítha-
összetételt minél szûkebb határközben tarthassuk, minél tók. Egy ilyen oxidzárvány elektromikroszkópos képét és a
tisztább acélt állítsunk elõ és az acélban maradó zárványok zárványalkotók vonalmenti elemzését mutatja a 2. ábra. Az
átalakítás után minél kisebb befolyást gyakoroljanak az acél ilyen acéllemez izotrópszerû mechanikai jellemzõkkel bír.
felhasználhatóságára.
Az Acélmûben a növelt folyáshatárú, mikroötvözött acé-
A kis zárványtartalmú, tiszta acélok gyártási feltétele a
lok gyártásánál a CaSi-mal történõ kezelést bevált gyakor-
dezoxidációs termékek mennyiségének és felszállási körül-
latként alkalmazzuk.
ményeinek függvénye. A kis zárványtartalmú acél elõállítá-
sát az alábbi metallurgiai berendezések és eljárások teszik A CaSi-mal kezelt acélok alacsony, 0,01% alatti S-tar-
lehetõvé: talmúak és kedvezõ a mechanikai izotróp tulajdonságuk.
• A konverter inertgázos átöblítése biztosítja az acél gáz- Egyes felhasználók a DIN 50602 szabvány K4 módszere
tartalmának (hidrogén, nitrogén) csökkenését és a zárvá- szerinti zárványossági vizsgálatot kérték. Ezen vizsgálat
nyok felúszását. eredményeként 20-as értékben maximalizálták a K4 érté-
• A primer salakvisszazárás és vasoxidmentes szintetikus- két. A Ca-kezeléssel a zárványok nagyságát gyakorlatilag
salak-adagolás. nem tudjuk befolyásolni. Megvizsgáltuk a CaSi-mal kezelt
• Az üstmetallurgiai állomáson az alsó és felsõ argongázas acéljaink zárványosságát a K4 módszer szerint. Az eredmé-
kezelés a dezoxidációs termékek eltávolítását, a gáz- és nyeket a 3. ábrán adjuk meg. Mint látható, a nagyméretû
zárványtartalom csökkenését eredményezi. Ca-aluminát zárványok miatt a K4 értékek is nagyok.
• A folyamatos öntésnél alkalmazott zárt öntési lánc az ön- Kísérleteket kezdtünk szintetikus salak alkalmazásával. A
tés közbeni reoxidációt kizárja. csapolás közben és végén adagolt CaO+CaF2+Al salak-
Így biztosítható, hogy az acélok összes oxigéntartalmának keverékkel kedvezõ eredményeket értünk el úgy a kénte-
átlaga 20 ppm alatti, a nitrogéntartalom átlag 40 ppm alat- lenítés, mint a zárványosság terén. Az alacsony kéntartalom
ti legyen. Nagy tisztaságú acéltermék elõállításához szük- mellett elértük, hogy az acél DIN 50602 szab-vány K4 mód-
séges még, hogy az üstmetallurgiai állomás után biztosít- szer szerinti zárványossága kisebb volt mint 20. A vizsgálat
suk, hogy az acél ne vegyen fel külsõ eredetû zárványokat, eredményei szintén a 3. ábrán láthatóak.

18 Acélszerkezetek 2005/1. szám

 Próbaszám 676 S
2. ábra: A minta egy pontszerû oxid típusú zárványának elektronmikroszkópos felvétele
3. ábra: Szintetikus salakkal és CaSi-al kezelt acélok
DIN 50602 szabvány szerinti K4 értékei
HENGERLÉSTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE
Az alakítás A3 fölötti befejezõ hõmérsékletének a Tnr
hõmérséklethez való viszonyától függõen az ausztenit
szemcsék alakilag jelentõsen eltérõek. A Tnr hõmérséklet-
nél nagyobb befejezõ hõmérséklet esetén az ausztenit
finom, újrakristályosodott szerkezetû, a Tnr hõmérséklet
alatt viszont az újrakristályosodás elmaradása (nr index
jelentése: no recrystallization) miatt az ausztenit alakított,
hosszan elnyújtott szemcseszerkezetet mutat. A Tnr hõmér-
séklet értéke Jonas és munkatársai szerint az alábbi
empirikus összefüggés alapján számítható °C-ban [8]:
A normalizáló hengerlés az ausztenit statikus újrakris-
tályosodásának határhõmérséklete (Tnr) felett fejezõdik be,
majd a szélesszalagot lehûtik a csévélés Ar1 alatti hõmérsék-
letére, így a normalizálással egyenértékû fémtani állapot
érhetõ el. Ez az eredmény teszi lehetõvé a normalizálás,
mint igen költséges hõkezelési mûvelet megtakarítását,
vagyis hogy az így hengerelt szélesszalagot tekercs alakjá-
ban is a normalizált állapottal egyenértékû mechanikai tu-
lajdonságokkal szállítsák.
A termomechanikus hengerlés a Tnr hõmérsékletnél
kisebb hõmérsékleten fejezõdik be, vagy teljes egészében
Acélszerkezetek 2005/1. szám
4. ábra:
Normalizálva hengerelt próba
ferritszemcséi
(Nital, 500x) [9]
5. ábra:
Termomechanikusan hengerelt
próba ferritszemcséi
(Nital, 500x) [9]
ott játszódik le. Így olyan fémtani állapot jön létre, amelyet
utólagos hõkezeléssel nem lehet megvalósítani. Ezen az
úton teljesen új acélfajták kifejlesztésére van mód.
A kétféle hengerlési technológiával gyártott lemezek szö-
vetképeit mutatja be a 4. és 5. ábra.
Az így gyártott alapanyagok felhasználhatóságában is lé-
nyeges különbség van, normalizáló hengerléssel gyártott
szalag a meleghengerlést követõ melegalakítás után is meg-
õrzi eredeti mechanikai tulajdonságait, míg a termome-
chanikus hengerlésû acél garantáltan legfeljebb 570 °C-ig.
A folyamatos technológiafejlesztõ tevékenység eredmé-
nye tükrözõdik belsõ szabványainkban is, melyeket megal-
kotunk, illetve módosítunk e tevékenység koronájaként.
Növelt követelményû, melegen hengerelt,
finomszemcsés szélestekercs és táblalemez
hegesztett szerkezetekhez (DASZ 197)
A szerkezeti acélok minõségének javítását, a nemzet-
közi trendekkel egyezõen, a 4. táblázatban megadott ada-
tokkal lehet bemutatni, melyben a DVSZ 197-87 számú,
„Növelt követelményû, melegen hengerelt finomszem-
csés szélestekercs és táblalemez hegesztett szerkeze-
tekhez” címû szabvány, és annak korszerûsített változata, a
DASZ 197-2004 kerül összehasonlításra.
A táblázatból kitûnik, hogy az acélok kémiai összetételét
a hegeszthetõségi, a képlékenységi, a szívóssági tulajdon-
ságok javítása érdekében változtattuk.
19
4. táblázat: A DVSZ 197 szabvány egyes minõségeinek kémiai összetétele 1987-ben, és napjainkban [10]

Minõség C Mn Si P S Al V Nb B Mo Ti CE

DE360/1987 0,10 1,40 0,45 0,030 0,010 0,015-0,07 - 0,030 - - - 0,33

DE360/2003 0,08 0,90 0,45 0,020 0,010 0,020-0,06 - 0,055 - - - 0,23
DE420/1987 0,12 1,50 0,50 0,030 0,010 0,015-0,07 0,100 0,060 - - - 0,39
DE420/2003 0,08 1,00 0,45 0,020 0,010 0,020-0,06 0,035 0,035 - - - 0,25
DE460/1987 0,12 1,50 0,50 0,030 0,010 0,015-0,07 0,100 0,060 - - - 0,38
DE460/2003 0,08 1,00 0,45 0,020 0,010 0,020-0,06 0,030 0,035 - - - 0,25
DE550/1987 0,16 1,60 0,50 0,030 0,010 0,015-0,07 0,100 0,060 0,003 - 0,060 0,45
DE550/1989 0,16 1,60 0,45 0,030 0,010 0,015-0,07 0,100 0,060 - - - 0,34
DE550/2003 0,09 1,40 0,35 0,020 0,010 0,02-0,06 0,100 0,060 - - -
DE700/2003 0,08 1,70 0,50 0,025 0,010 0,020-0,06 - 0,060 0,005 0,40 0,070 0,40

5. táblázat: A DASZ197:2004 és a megfelelõ nemzeti és nemzetközi szabványok összehasonlítása

Megfelelô minôségek
DASZ 197
EN 10113-3 EN 10149-2 SEW 092 BS 1449
DE 315 – S315MC – 40 F 30
DE 340 – – QStE 340 TM –
S355 M
DE 355 S355MC – 43 F 35
S355 ML
DE 380 – – QStE 420 TM –
S420M
DE 420 S420MC QStE 420 TM 46 F 40
S420ML
S460M
DE 460 S460MC QStE 460 TM 50 F 45
S460ML
DE 500 – S500MC QStE 500 TM –
DE 550 – S550MC QStE 550 TM 60 F 55
DE 650 – S650MC QStE 650 TM 65 F 55
DE 700 – S700MC QStE 690 TM 75 F 70

A C- és Mn-tartalom csökkentése, a mikroötvözõk alkal- Melegen hengerelt tekercsek és táblalemezek

mazása, valamint a szabályozott hõmérsékletvezetésû hen-
gerlés bevezetése a 5. táblázat alapján világpiaci követel-
ményeknek megfelelõ minõséget eredményezett [10].
A modern hengerlési technológia az alakítás mértékének,
az alakváltozási sebességnek, az újrakristályosodási folya-
matoknak és a fázisátalakulásoknak kézbentartásával bizto-
sítja a késztermékek mechanikai jellemzõit, jó belsõ szer-
kezetét. Az anyagtulajdonságok szabályozásánál határozot-
tan széjjel kell választani a termomechanikus és a normali-
záló hengerelési eljárást. Ezt a határozott szétválasztást is
tükrözi a 4. táblázat, melyben az 1987 évszámmal jelzett
összetételek még normalizáló hengerléssel is biztosítják a
mechanikai tulajdonságokat, a 2003. évszámmal jelzettek
pedig csak a korszerû termomechanikus hõmérsékletveze-
tés mellett [10].
Igen nagy eredménye fenti munkának a 650 N/mm2 és a
700 N/mm2 garantált folyáshatárú acéltípus kifejlesztése, de
erre itt nem kívánunk kitérni, mivel egy másik pályamû ke-
retében részletesen ismertetjük ezt a munkát.
plazma- és lézervágás céljára (DASZ 216)
A DASZ 197 szabvány acéljainak kifejlesztése során szer-
zett gyártási tapasztalatokra építve fejlesztettük ki a lézer-
és mikroplazmavágásra alkalmas, minimális belsõ fe-
szültséggel rendelkezõ acélcsaládot, amely Industria külön-
díjat és Magyar Minõség Háza díjat nyert. A lézerrel vágható
acélok tulajdonságait a DASZ 216-ban határoztuk meg. Az
itt felsorolt acélminõségek minden vonatkozásban megfe-
lelnek a DASZ 197-2004 szabvány minõségeinek, kivéve a
Si-tartalmat, mely a lézerrel való vághatóság biztosítása
érdekében maximum 0,04% lehet.
A lézervágásra alkalmas termékcsaládunk a termomecha-
nikus és a normalizáló hengerléssel elõállított mikroötvö-
zött acélok teljes körét tartalmazza, és megfelelnek a leg-
korszerûbb nemzeti és nemzetközi szabványokban lévõ
minõségeknek.
Ezen acéltípus kifejlesztésénél egy sor követelményt kel-
lett teljesíteni, amelyek közül néhányat felsorolunk:
– szûk kémiai összetétel határok biztosítása,

20 Acélszerkezetek 2005/1. szám

 – alacsony P- és S-tartalom,
– maximum 0,03% Si-tartalom,
– a lemezek belsõ feszültségmentessége,
– jó élhajlíthatóság,
– a táblalemez megtûrt síkeltérése maximum 4 mm, 420
N/mm2 folyáshatár fölötti acéloknál 5 mm,
– a mérettûrés az EN 10051 szabványban a megfelelõ szi-
lárdsági fokozathoz tartozó tûrésmezõ 50%-a.
Felhasznált irodalom jegyzéke
[1] Dr. Hanák János: Szerkezeti acélok tulajdonságainak javí-
tása mikroötvözéssel és a gyártási jellemzõk tudatos vál-
toztatásával; Kandidátusi értekezés Dunaújváros, 1988.
[2] Dr. Horváth Ákos és társai: Az új csévélõ üzembe he-
lyezésével kapcsolatos technológiafejlesztõ tevékenység;
MÜFA-zárójelentés, Dunaújváros, 1999.
[3] Niobium Products Company GmbH.: Thermomecha-
nically Rolled Flat Products; Niobium Information No
9/95.
[4] Niobium Products Company GmbH.: High Strength
Steels for Construction Engieering; Niobium Information
No 16/98.
[5] Dr. Szücs László, dr. Horváth Ákos, Lukács Péter,
Sebõ Sándor, Szélig Árpád: Nagy tisztaságú nióbium-
mal mikroötvözött acélcsalád gyártásának megvalósítása a
Dunaferr Acélmûvek Kft.-nél; Dunaferr Rt. Mûszaki Gaz-
dasági Közleményei
[6] Dunaújvárosi Fõiskola Anyagtudományi és Kohásza-
ti Intézet: Korszerû acéllemezeket alakító és megmunká-
ló eljárások mai korszerû gyakorlata és fejlõdése; Tanul-
mány, Dunaújváros, 2001.
[7] Niobium Products Company GmbH.: Fundamentals of
the Controlled Rolling Process; Niobium Information No
7/94.
[8] Dr. J.J. Jonas: Elõadás a Hengerész Konferencián; Ózd,
1993.
[9] Dr. Gácsi Zoltán–Dr. Csepeli Zsolt: Normalizálva és
termomechnikusan hengerelt acél szélesszalagok szövet-
szerkezetének sztereológiai jellemzése, DUNAFERR Mû-
szaki Gazdasági Közlemények, 2002. 1. szám pp. 13–18.
[10] Dr. Horváth Ákos, dr. Szabó Zoltán: Hogyan tud a
megfelelni a Dunaferr Rt. a következõ évtized feldolgozó-
ipari követelményeinek. A Dunaújvárosi Fõiskola Közle-
ményei; Dunaújváros, 2003.

KÖNYVISMERTETÔ
A régi és az új
ERZSÉBET HÍD
tudományos ülés elôadásainak gyûjteménye

A száz esztendeje felavatott budapesti Erzsébet lánchíd bizonyosan a ma-

Szerkesztette és sajtó alá rendezte:
Dr. Domanovszky Sándor
Beszerezhetô
a MAGÉSZ titkárságán:
1161 Budapest, Béla u. 84.
Tel./fax: 405-2187,
mobil: 30/9460-018
e-mail: magesz@axelero.hu
Ára (bruttó): 2900 Ft/db
gyar hídépítô mérnökök minden idôkre szóló csúcsteljesítménye volt.
Átadáskor, 1903. október 10-én, 290 m-es fesztávjával nemcsak Duna-
rekorder és az egyetlen Duna-híd, amely mederpillér nélkül hidalta át a
folyamot, hanem – a lánchíd kategóriában, 23 éven át – világrekorder is
volt. Mindezeken túl 11 170 tonna önsúlya a mai napig hazai rekord.
A 2003. október 10-én rendezett jubileumi tudományos ülés alkalmat
adott arra, hogy az 1945. január 18-án felrobbantott lánchidat – a 40 éve
átadott új Erzsébet kábelhíddal együtt – a szakmának méltó módon be-
mutassuk.
Ez a kötet csupán a tudományos ülésen elhangzottak megörökítésére
szolgál, de – mind a tartalom mind pedig a tipográfia színvonalának te-
kintetében – többet nyújt annál, mint amit egy szokványos konferencia-
kiadványtól elvárunk. Egyrészt a rendezvény elôkészítése során jelentôs
volumenû, igen értékes – megörökítésre feltétlenül érdemes – anyag
gyûlt össze, másrészt – a szponzorok jóvoltából – lehetôség adódott an-
nak igényes formában történô megjelentetésére.
A szerkesztô az elhangzott elôadások közlésén túl „Függelék”-ben adja
közre azokat a kiadványokat és dokumentumokat, amelyek az utókor
számára a késôbbiekben talán sohasem lesznek elérhetôek.
A kiadvány esztétikus megjelenésével, múzeumokból, levéltárakból, és az
építôk gyûjteményébôl felkutatott képekbôl, írásokból összeállított igé-
nyes tartalmával, már eddig is méltón keltette fel nemcsak az acélszerke-
zeti – és a hídépítô szakma figyelmét.
„Minden magyar embernek, de kiváltképp a hidász társadalomnak
kötelessége ismerni, illetve megismertetni e két rendkívüli alkotást.” –
írja a szerkesztô.
Ezzel bocsátjuk útjára ezt a páratlanul szép és értékes kiadványt, amely
üzleti partnereknek a legszebb ajándék.

Acélszerkezetek 2005/1. szám 21

Boross Péter Zoltán fõtechnológus
Dunaferr Lõrinci Hengermû Kft.

A 460 MPA FOLYÁSHATÁRÚ ACÉLLEMEZEK GYÁRTÁSA

PRODUCTION OF STEELSHEETS WITH
460 MPA LIQUID LIMIT

A Lõrinci Hengermûben a 90-es évek elején kezdôdtek
a kísérletek 460 MPa minimális folyáshatárú acélle-
mezek gyártására. A gyártástechnológia kifejlesztése
és bevezetése 1998 II. felévére tehetô. Az elsô években
a rendelések lassan növekedtek a mai 800–1000 t
körüli értékre. A 460 MPa folyáshatárral rendelkezô
acéllemezek gyártása – biztonsággal – kemencében
normalizálva történik a Lôrinci Hengermûben.
A mellékelt táblázatok a gyártható méreteket, vala-
mint az elmúlt 3 évben gyártott mennyiségeket tar-
talmazzák.
Experiments to produce steelsheets with a minimum
of 460 MPa liquid limit started during the '90s in the
Lõrinci Rolling Mill. Developing and introducing of
the production technology can be dated to the second
half of 1998. The orders have been slowly increasing
to the present amount of roughly 800–1000 tons. The
production of steelsheets of 460 MPa liquid limit is
done safely in furnaces in the Lõrinci Rolling Mill.
The tables below contain the possible sizes and the
amount of orders during the past 3 years.

1. táblázat: Maximális szélességekhez tartozó lemezhosszak 2. táblázat: Maximális hosszakhoz tartozó lemezszélességek

Vastagság Szélesség Hossz Vastagság Hossz Szélesség

(mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm)
12 1500 6000 12 6000 1500
14 1600 8000 14 8000 1600
16 1700 8000 16 8000 1700
18 1800 8000 18 8000 1800
20 2000 10000 20 10000 2000
25 2200 9000 25 10000 2200
30 2400 7800 30 10000 1800
35 2400 6700 35 10000 1550
40 2400 5800 40 10000 1350
45 2400 5100 45 10000 1200
50 2400 4500 50 9000 1200
55 2400 4100 55 8000 1200
60 2400 3700 60 7300 1200
65 2400 3400 65 6700 1200
70 2400 3100 70 6200 1200
75 2400 2900 75 5800 1200
80 2400 2700 80 5400 1200

3. táblázat: Az elmúlt három évben gyártott acélmennyiségek (tonna)

2002 2003 2004

P460N 25,4
P460NH 5,9 5,0
P460NL1 78,1
P460NL2 23,5 5,7 6,1
QStE460 15,0
S460N 484,9 394,8 541,3
S460NL 36,5 9,2 21,6
StE460 439,5 139,2 184,3
TStE460 23,9 5,7
Σ 1008,3 600,9 836,4

Acélszerkezetek 2005/1. szám 23

Somogyi János marketingigazgató
Rutin Kft.

MI VOLT ELÕBB, A TYÚK VAGY A TOJÁS?

(GONDOLATOK AZ ACÉLÁRRÓL)
WHAT HAS BEEN EARLIER CHICKENS OR EGGS?
(THOUGHTS ABOUT THE PRICE OF STEEL)
A cikk a 2004. évben tartott 8. sz. Fémszerkezeti
Konferenciáján Somogyi János által tartott elõadást
tartalmazza, melyben a szerzõ a hirtelen globális
acélár-emelkedés okait kutatja; és az alábbi gondo-
latmenettel arra próbál választ keresni, hogy vajon
az acélipar globalizációja az alacsony árak követ-
keztében jött-e létre, illetve indult-e el, vagy pedig a
világ másik felén lévõ új versenytársak megszüle-
tésének okán, a kínai piacok óriásainak kialakulása
miatt, kellett-e a tõkekoncentráció, amihez alacsony
acélárakra volt szükség?
The article contains the presentation of János SOMO-
GYI held at the 8th Steel Structure Conference in
2004, in what the writer tries to seek for the reasons
of the sudden global steel-price increase; and with
the help of the thoughts hereunder he tempts to
answer the following question: whether the globali-
sation of the steel industry came into existence, or
rather started off, on the account of the low prices,
or was the concentration of capital requirement for
the cause of new competitors coming into existence on
the other half of the World, for the formation of the
Chinese markets' giants, to what low steel-prices
were needed?

2004.11.30-án a Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület

(MKE) a Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építõk
Szövetsége (MAGÉSZ) valamint az Alumínium Ablak és
Homlokzat Egyesület (ALUTA) rendezésében került sor a
8. sz. Fémszerkezeti Konferenciára, melyen meghívott elõ-
adóként volt szerencsém a MAGÉSZ felkérésére egy elõ-
adást tartanom „Korszerû acél épületvázak az építési pia-
con” címmel.
Bevallom õszintén, nem volt szándékomban olyan elõ-
adást tartani, amit a hallgatóság már többször hallott, vagy
tán mindennapi tevékenységünk során a gyakorlatban már
rutinszerûen alkalmazott mûszaki vagy gazdasági problé-
mákat feszeget.
1. ábra
Ezért arra gondoltam, hogy eltérek némileg a címben
sejtetett „szárazabb” mûszaki tartalomtól, s inkább arról a
problémáról beszélek, mely a 2004-es esztendõben mind- Ez nyilvánvaló is, ha arra gondolunk, hogy amíg 30 évvel
annyiunkat – akik az acéllal, mint munkájuk meghatározó ezelõtt az átlag kínai kerékpárral járt (10–15 kg/db), addig
anyagával élik életüket – foglalkoztatott. ma már az átlag kínai autót szeretne vezetni, ha kicsit is,
Rögtön a közepébe vágva, a következõ két kijelentõ mon- de az acélfelhasználást tekintve ez kb. minimum az 50–60-
dat adja a téma lényegét: szorosát igényli.
1 t acéllemez ára 2003 októberében 300 USD volt. Nézzük ezt meg közelebbrõl (2. és 3. ábra)!
1 t acéllemez ára 2004 októberében 600–650 USD volt.
Az utóbbi 8 évben a kínai GDP több mint megkétszere-
Óriási jelentõségû feszültség van a számok között. Ha a zõdött, s bizony az acél termelése is több mint a kétszere-
világ acél termelésének alakulását nézzük (1. ábra). látha- sére nõtt. Ezzel Kína ma már az éves globális termelés kb.
tó, hogy röpke harminc év alatt a globális termelés meg- 25%-át adja! Viszont 30%-át fogyasztja! Vagyis minden har-
duplázódott, s a trendet figyelve a bõvülés mértéke a jövõ- madik kilogramm acél ma már Kínában kerül felhasználára.
ben sem fog csökkenni. Ebben a két növekedési trendben szinte semmi lényeges
eltérés nincs (nincsenek stagnálások vagy esetleges vissza-
Sokat hallani különbözõ forrásokban az okokról, s szinte esések). Pont ez az ún. „túlfûtött” kínai gazdaság gondja,
mindenhol egységes a vélemény: a fõ okot Kínában kell ke- hogy nincs idõ a konszolidációra, mert minden fut, sõt
resni. rohan.

24 Acélszerkezetek 2005/1. szám

2. ábra
3. ábra
A 4. ábrán viszont egy érdekes trendet látunk. Ez az ábra
a globális acélár változásának görbéjét mutatja, szintén az
elmúlt 8 évre vetítve.
Olvashattuk az elemzõk írásait arról, hogy az acélár vál-
tozásában ciklikusság figyelhetõ meg, s mint egy szinusz-
hullám hol lent, hol fent található. Miért akkor a nagy cso-
dálkozás? – tehetjük fel a költõi kérdést.
Nos valóban, ha jobban megnézzük, ez a ciklikusság el is
akart indulni úgy 1999–2000 körül, emelve az acélárak
szintjét, de megtorpant.
MIÉRT? – merül fel a jogos kérdés, mert HA nem torpant
volna meg, talán nem tör ránk ily hirtelen az acélár-emel-
kedés, hanem kissé lassabban lefuttatva szinte ugyanoda
juthattunk volna, ahol most is vagyunk.
MI indokolja hát ezt a „szabálynak ellentmondó” meg-
torpanást, mikor – s nézzük meg még egyszer a 2. és 3. áb-
rát – a világon nem történt olyan eget rengetõ válság
(a permanens olajválságot leszámítva), ami miatt ilyen rob-
banásszerûen kellett, hogy az acélár elinduljon a mai
szintjére.
Talán az egyik megoldás az alapanyagok hiánya –
mondták…
Mai szemmel (s ez már lehet 2005 februárjának közepe),
ezt a stabilizálódottnak tûnõ acélárat figyelembe véve, ez
gyenge kifogásnak tûnik, hisz csekély a valószínûsége, hogy
fél év alatt – mert csak ennyi kellett ahhoz, hogy duplájára
nõjön az ár! – sikerült annyi bányát nyitni, hulladék vasat
elõteremteni, szállító kapacitást gyártani, hogy az ár stabil
maradhasson. Hisz az acéltermelés változatlanul növekszik,
s nem stagnál, ami az árstabilizációt indokolhatná.
Talán közelebb kerülünk az igazsághoz, ha az 5. ábrán
megnézzük, hogy mi történt azonos idõszakban – tehát
1999. és 2003. november–december között – a világ vezetõ
acélipari cégeivel.
Acélszerkezetek 2005/1. szám
4. ábra
5. ábra
Nos megfigyelhetõ, hogy az 1999-ben még 20 legna-
gyobb amerikai és európai cégbõl 2003-ra már csak 7-et
számolhatunk meg. Egyszerû felvásárlások, csõdök követ-
keztében történt felvásárlások, s privatizációval történt ter-
jeszkedés jellemzi ezt az igen alacsony acél árszinten zajló
idõszakot.
Sõt, a korona még csak eztán jön: Megalakul a MITTAL
Steel, a világ legnagyobb gyártója közel 70–80 millió tonna
kapacitással, annyival, mint a nyugat-európai acélmûvek
termelése 2003-ban összesen.
Persze ez még nem a világuralom, hisz ne felejtsük el: Kí-
na éves termelése 2005-ben el fogja érni a 300 millió ton-
nát!
Most már csak egy kérdésre kellene válaszolnunk:
Mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás?
Az acéliparra fordítva:
Vajon az alacsony árak következtében jött létre (vagy in-
kább csak elindult?) az acélipar globalizációja,
vagy
mivel a kínai piacon óriások kezdtek létrejönni, ezért ala-
csonyan kellett tartani az acélárakat, hogy a tõkekon-
centráció a világ másik felén is létre tudjon jönni?
Jóslásokba bocsátkozni persze nehéz, de biztosan kije-
lenthetõ, hogy a létrejött multiknak a magasan tartott acél-
ár létfontosságú érdeke… legalábbis az újabb egyesülési
hullámig. Lehet, a választ soha nem tudjuk meg….
Egy viszont biztos, mi magyarok a magunk kb.
100–120 000 tonna éves felhasználásával, még akkor is ha
van egy Dunaújvárosunk, sem tudunk nem hogy érdem-
ben, de egyáltalán beleszólni eme folyamatokba. Viszont
talán megéri egy kicsit körbenézni, hogy mi történik a
világban, s akkor jobban megértjük majd a hazai piaci
mozgásokat is.
25
Dr. Medved Gábor
nyugalmazott egyetemi tanár – Kumamoto Egyetem, Japán
fômérnök – Nemzeti Autópálya Rt.
ACÉL HIDAK A TÁVOL-KELETEN
STEEL BRIDGES IN THE FAR EAST
A Nemzetközi Híd- és Szerkezetépítési Egyesület
(IABSE) Kínában, Sanghajban rendezte szimpóziu-
mát 2004 szeptemberében. Ennek révén a magyar
delegációnak módja nyílt benyomást szerezni a ro-
hamosan fejlõdõ kínai acél hídépítõ iparról, amely
hatalmas szerkezeteket épített az utóbbi évtizedben.
A világ legnagyobb hídjai között számos kínai alko-
tás található. A kínai látogatást követõen rövid ta-
nulmányutat tettünk Japánban Osaka térségében is,
ahol acélszerkezeti üzembe és kábelgyárba látogat-
tunk, felmentünk a világ legnagyobb függõhídjának
pilonjába, valamint további szép és érdekes hidakat
csodáltunk meg.
BEVEZETÉS
A kínai kultúra történelmi fejlettsége közismert, több ko-
rai felfedezésükkel megelõzték Európát, elég csak a papír-
ra, a nyomtatásra, a puskaporra stb. hivatkozni. Hídépíté-
sek terén kering egy legenda egy csaknem kétezer éves
lánchídról, de ennek a létezését a kutatások nem igazolták.
Ezzel szemben valós tény az Anji híd, avagy Zhaozhou
híd megépítése 591–599 között Hebei provinciában. A
37,02 m támaszközû, 7,23 m nyílmagasságú, 9,0 m széles-
ségû szegmens boltozatú kõhíd a boltozat feletti takarék-
1. ábra. A kínai Anji híd
26 Acélszerkezetek 2005/1. szám
The International Association for Bridge and Struc-
tural Engineering (IABSE) organized its symposium
in Shanghai, China, in September 2004. Thus the
Hungarian group of engineers was able to get imp-
ression of the fast developing Chinese steel bridge
building industry, which built up huge structures is
the last decade. There are many Chinese achieve-
ments among the world's biggest bridges. After visit-
ing China, we maid a short study tour in Japan, in
the region of Osaka, where we visited a steel bridge
and a cable workshop, climbed the tower of the
world's biggest suspension bridge, and saw some
other interesting and nice-looking bridge structures.
üregekkel legalább 600 évvel megelõzte az európai szeg-
mensívû boltozott hidakat (1. ábra).
A kínai hidászok közelmúltbeli szakmai eredményei még
nem eléggé közismertek, pedig méltóak e hatalmas ország-
hoz. Ezt a teljesítményt ismerte el a Nemzetközi Híd- és
Szerkezetépítési Egyesület (angol rövidítéssel IABSE) is,
amikor a 2004. évi szimpóziumának megrendezését az
IABSE kínai nemzeti bizottságára és a Sanghajban mûködõ
Tongji Egyetemre bízta „Nagyvárosi lakókörnyezet és
infrastruktúra” tárgykörben. A szimpózium nagyon sike-
res volt. 44 országból 518 szakember vett részt rajta, ez a
kísérõkkel együtt csaknem hétszáz személyt jelentett. Ter-
mészetesen a legtöbben, 174-en Kínából vettek részt,
Japánból 70-en, Németországból 39-en, az USA-ból 36-an.
A résztvevõk között huszonkét magyar is volt. A szimpózi-
um kiadványába 232 dolgozatot vettek fel, ezek között egy
magyar található.
A magyar hidászok egy része Peking, Sanghaj, Xian, Hong
Kong után Japánba, Osaka térségébe is ellátogatott. A kö-
vetkezõkben ennek a tanulmányútnak a tapasztalatait
foglaljuk össze.
KÍNÁBAN LÁTOTTAK
Kína minden városában intenzív építkezések folynak. Pe-
kingben és Sanghajban is toronydaruk erdeje látható szinte
mindenütt. Pekingben két közlekedési csomópontot is
meglátogattunk, az egyiknél (a jövendõ olimpiai falu köze-
lében) a közelmúltban készült el a vasbeton szerkezetû
felüljáró, a másiknál még építés alatt volt. Itt a fõ áthidaló
szerkezetet elõregyártott beton szegmensek ragasztás utáni
összefeszítésével, konzolos szabadszereléssel kívánták épí-
teni, és éppen a szerelõhidat helyezték üzembe.
Sanghaj fõ nevezetessége jelenleg a Lupu híd, a
Huangpu folyón 2003-ban elkészült hetedik híd, amely az
észak–déli közlekedési fõtengely része. A meder feletti
szerkezet süllyesztett pályás acél ív, amely 550 méteres
2. ábra. A sanghaji Lupu híd vázlata

3. ábra. A Lupu híd nézete 4. ábra. A Lupu híd alulnézete a partról (a rálátást a hajógyár zavarja)
a pálya vonalában

középnyílásával a legnagyobb a világon (2. ábra). A szélsõ gyedik. Megjelenése a nem túl szerencsés oldalarányú,
nyílások 100 méteresek, és ugyancsak 100 m az ív nyíl- magasított gyémánt alakú pilonjaival nem különösebben
magassága. Az ívhídhoz vasbeton feljáróhidak csatlakoznak, esztétikus, de a nagysága tiszteletre méltó.
a híd teljes hossza 6000 m.
A szekrény keresztmetszetû acélív magassága a közép-
nyílásban 6–9 m között változik, a 40 m széles (kétszer
három forgalmi sávos, 3. ábra) pályaszerkezet középen
nyitott, amit az ívek vonalában két 2,70 m magas szekrény-
tartó szegélyez (4. ábra). A szekrénytartókat mindkét ol-
dalon 28 db, páros kialakítású kábel függeszti fel az ívekre.
A 20 000 tonnás vízszintes ívnyomást 2x4 db, 760 m
hosszú, a pálya vonalában szabadon vezetett kábel veszi fel.
A hidat 900 mm átmérõjû acél csõcölöpökre alapozták.
Az ívet konzolosan szabadon szerelték, ideiglenes ferde
kábelekkel acél pilonokra függesztve. Az ív és a pálya
helyszíni illesztéseit hegesztve készítették.
Sanghajban két ferdekábeles híd is említést érdemel. A
Yangpu hidat 1993-ban építették (5. ábra). Középnyílása
602 m, ezzel az építése idején világelsõ volt, ma „csak” ne- 5. ábra. A sanghaji Yangpu híd

Acélszerkezetek 2005/1. szám 27


6. ábra. A sanghaji Xupu híd
A másik a Xupu híd, amelyet 1997-ben helyeztek forga-
lomba (6. ábra). A híd támaszköze 590 m, ezzel az
építésekor a világon a negyedik volt, azóta eggyel hátrébb
lett sorolva. Esztétikailag ez sem kiemelkedõ, de az ipari
környezete sem.
Esztétikai szempontból is kiemelkedõ a Nanjing-i
(Nanking) 2. sz. Yangtze (Jangce)-híd (7. ábra) Jiangsu
provinciában. A 628 m középsõ támaszközû ferdekábeles
hidat 2002-ben helyezték forgalomba 2x3 forgalmi sávval.
Támaszköze alapján jelenleg harmadik a világon. Ugyanitt
épül már a 3. sz. Yangtze-híd, ennek az összes hossza
15,6 km lesz. Magyar szemmel ez tekintélyes hossz, de
Kínában lesz nagyobb is: Építés alatt áll a Runyang
Yangtze-híd, amelynek az összes hossza 35,66 km lesz.
Része lesz egy 1490 m középnyílású függõhíd és egy fer-
dekábeles híd 176+406+176 m nyílásokkal. A hidat 2005-
ben tervezik befejezni.
A függõhidak között meg kell említeni a Jiangyin
Yangtze-hidat Jiangsu (Csiangszu) provinciában (kép a
címlapon). Középnyílása 1385 m, ezzel a világon a ne-
gyedik legnagyobb. 1995–99 között építették. Jelenleg egy
1650 m középnyílású függõhíd tervezése folyik, amelyik
7. ábra. A Nanjing-i Yangtze-híd
28 Acélszerkezetek 2005/1. szám
egy másik tartományban épül majd. A Jiangyin Yangtze-
hidat nem láttuk, de Hongkongban a Tsing Ma függõhí-
don mentünk a repülõtérre (8. ábra), ennek a közép-
nyílása csak 8 m-rel kisebb (1377 m), viszont az alsó szint-
jén vasút közlekedik, így a világ legnagyobb vasúti függõ-
hídja. Hongkong politikai és gazdasági státusza különleges
(az ország más részébõl ide útlevél kell), így az már nem
is meglepõ, hogy ezen a területen megtartották az angolok
által bevezetett bal oldali közlekedést. Hidász szakmai
szempontból még nevezetesebb lesz a terület a jövõben:
lezárult a Stonecutters híd tervezése, megindult az építése.
Ez az elsõ ferdekábeles híd, amelynek a támaszköze meg-
haladja az 1 km-t: pontosan 1018 m, amellyel túlszárnyal-
ja a japáni Tatara hidat (890 m). A Stonecutters híd tervezé-
sét nemzetközi tervpályázaton az angol Arup és a dán Cowi
nyerte el 2000-ben. A kínai ambíciók még ezen is túlmutat-
nak. Építés alatt áll és várhatóan 2008-ra elkészül a Sutong
Yangtze-híd, Jiangsu provinciában. Az 1088 m közép-
nyílású ferdekábeles híd lesz az ismeretek szerint a leg-
nagyobb világon.
JAPÁN GYÁRLÁTOGATÁSOK
Osakában meglátogathattuk a Kurimoto Vasmûvek
Rinkai üzemét a kikötõben. A Kurimoto céget 1909-ben
alapították, de kezdetben csak öntöttvas víz- és gázcsöveket
gyártott. 1959 óta gyártanak hidakat és acélszerkezeteket.
A Kurimoto csoporthoz ma már 12 cég tartozik, a legkülön-
félébb profillal. Tizenhét gyárukból kettõben gyártanak híd
acélszerkezeteket. A Rinkai üzemben acél hidakat, zsilipe-
ket, magasépítési szerkezeteket gyártanak. A gyártelep
területe 56 164 m2 a csarnokterület 19 160 m2 az éves
gyártó kapacitás 18 000 t, létszám 350 fõ. Az üzemnek saját
kikötõi mólója van. Tokió közelében a Saitama gyár
95 980 m2 gyárterületen 12615 m2 csarnokban mûködik
150 fõvel, és évente 8400 t acélszerkezetet – acél hidakon,
zsilipeken, magasépítési szerkezeteken kívül acél csöveket,
vezetékeket – gyárt.
8. ábra. A Tsing Ma hídon Hongkongban
A Rinkai üzem csarnokában egymással párhuzamosan
három gyártósor üzemel: az 1. számú a panel és szekrény
gyártósor, a 2. sz. az általános szerkezet gyártósor, és a 3.
sz. az I tartó gyártósor. A panel és szekrény gyártósort 100
tonnás futódaru szolgálja ki. Az üzemet ragyogó tisztaság,
átgondolt szervezettség, kis létszám jellemzi. Mutatóba
néhány gép fényképe. A sor elején egy NC lángvágógép áll
(9. ábra). Mögötte egy plazma vágógépet láttunk.
9. ábra. NC lángvágógép a Kurimoto vasmûvek Rinkai üzemében
10. ábra. Lézer vágógép javítás alatt
Acélszerkezetek 2005/1. szám
11. ábra. Görgõs panelegyengetõ berendezés
(íves szelvényekre is alkalmas)
A számítógép vezérelte lézer vágógépet éppen javították
(10. ábra). A kétfejes görgõs panelegyengetõ berendezés
íves elemek egyengetésére is alkalmas (11. ábra). A pan-
elek hegesztésénél 8 fejes fûzõvarrathegesztõ automatával
(12. ábra) rögzítik a hosszbordákat, majd ugyancsak 8
fejes hegesztõ automatával készítik a végleges varratokat.
Az I tartó gyártósor övlemez elõhajlító gépe a 13. ábra
jobb oldalán látható.
12. ábra. 8 fejes fûzõvarrathegesztõ automata a panelsoron
13. ábra. Övlemez elõhajlító gép az I-tartó gyártósoron
29

14. ábra. Egy munkadarab részlete közelrõl
15. ábra. Egy szekrénytartós hídszakasz teljes összeállítása
a gyártó üzemben
A 14. ábrán érdemes megtekinteni egy munkadarab
közeli felvételén a felületeket, az éleket, a lyukakat és a var-
ratokat.
Japánban nemcsak a fõtartókat, hanem a teljes szer-
kezetet állítják össze a gyártás végén. Az erre szolgáló hely
a csarnok oldalánál van, amit 2 darab 50 tonnás portáldaru
szolgál ki. A 15. ábrán egy híd összeállítását láthatjuk. Hát-
térben az üzem kikötõje. A korrózióvédelem az üzemcsar-
nok másik oldalán történik.
Látogatást tehettünk Amagasaki városban (Osaka és Kobe
között) a Shinko Wire Company Ltd.-nél. A Shinko drót-
mûvek havonta 16 000 t készterméket állít elõ, ebbõl
12 000 t a hidegen húzott huzal és pászma híd- és szerke-
zetépítési célra, 3000 t pedig a drótkötél. A céget 1954-ben
alapították, ma Japán vezetõ huzalgyártója. Az üzemben,
sajnos, nem engedték meg a fényképezést, így csak be-
szkennelt illusztrációval szolgálhatunk. Referenciaként
szolgálnak viszont az alább bemutatott hidak, amelyek ká-
beleit a Shinko Wire szállította.
Az elsõ üzemcsarnokban láthattuk a huzal- és pászma-
gyártást, benne a hidegen történõ húzást, a bemerítéses
horganyzást és a pászmacsavarást. Meglepõ volt, hogy en-
nek az üzemnek a tisztasága – bizonyára kohászati jellege
miatt – elmaradt a Kurimotó acélszerkezeti üzemétõl.
30 Acélszerkezetek 2005/1. szám
16. ábra. 17. ábra.
HiAm magas kifáradási határú Dina magas kifáradási határú
kábel horgonyfej metszete kábel horgonyfej metszete
Ragyogó tiszta volt viszont az az üzemcsarnok, ahol a HiAm
és Dina horgonyfejes (16. és 17. ábrák) kábelegységeket
gyártották ferdekábeles hidakhoz.
HIDAK OSAKA ÉS KOBE TÉRSÉGÉBEN
A tanulmányút egyik legérdekesebb része akkor követ-
kezett, amikor felszállhattunk az Osakai Kikötõi Hatóság
Yumesaki nevû reprezentatív katamarán motorosára (18.
ábra), amellyel a tenger felõl nézhettük meg az érdekesnél
érdekesebb hidakat.
Elsõként a hídtengelyben egyetlen alsópályás ívre füg-
gesztettt Nanko híd alatt hajóztunk el, amely 1982-ben
épült 163 m támaszközzel. A következõ híd már nevezete-
sebb: a Namihaya híd (19. ábra) 1994-ben készült el,
nyílásbeosztása 170 + 250 + 160 m, középnyílása a 6. a
gerinclemezes gerendahidak között a világon. Furcsa alak-
ját magyarázza, hogy alaprajzilag ívben van, középnyílá-
sában pedig 190 m széles és 47 m magas hajózási ûrszel-
vényt kellett biztosítani. Az egycellás acél szekrénytartó szé-
lessége 8,00 m, az ortotrop lemezes pálya 16 m széles. Ezt
követõen az 1974-ben épített Minato (Kikötõ) híd alatt
hajóztunk el. A híd az 510 m-es középnyílásával (szélsõ
nyílások 235 méteresek) a világ harmadik legnagyobb rá-
csos hídja (20. ábra). A szerkezetet 70-es és 80-as szilárd-
ságú, nagy vastagságú lemezekbõl hegesztve készítették.
Acélsúly 41 000 t. A hídra 1991-ben az alsó szinten máso-
dik pályát építettek. A híd megjelenése sajnos egyáltalán
nem esztétikus, de a mûszaki teljesítmény értékes.
Közelében van, a népszerû osakai akvárium és a vidám-
park szomszédságában, az 1988-ban 23 000 t acélból épí-
tett Tempozan híd. A háromnyílású ferdekábeles híd
nyílásbeosztása 170 + 350 + 120 m, a gyémánt alakú acél
pilonok oldalnézetben nem igazán érvényesülnek (21. áb-
ra), pedig a híd nagyon esztétikus.
18. ábra. A Yumesaki motoros az osakai kikötõben
19. ábra. A Namihaya híd az osakai Shirinashi folyó torkolata felett

20. ábra. Az osakai Minato híd

21. ábra. A ferdekábeles Tempozan híd

Acélszerkezetek 2005/1. szám 31

22. ábra. Az Umemachi kerethíd
23. ábra. Az egykábeles Konohana híd
Egy jobbra nyíló kikötõi ágban, tovább észak felé esik az
Umemachi híd, amely ötnyílású, V-lábú merev keret, orto-
trop acél pályával, iker szekrénytartókkal (22. ábra). A híd
középnyílása 215 m, szélessége 27,3–45,7 m között válto-
zik a balra látható csomópont miatt. Beépített acéltömeg
9900 t. A szomszédságában egy másfajta világelsõ található:
a Konohana híd, amely a világ elsõ egyetlen tartókábellel
épített függõhídja (23. ábra). Az 1990-ben befejezett, ön-
magába horgonyzott függõhíd támaszközei 120 + 300 +
+ 120 m. A trapéz keresztmetszetû merevítõtartó kétcellás,
a hídtengelyben elhelyezkedõ függesztõkábelek V, avagy
cikcakk elrendezésûek a merevség fokozása végett. Az
egyetlen kábellel építendõ függõhíd európai ötlet, szerzõ-
je F. Leonhardt, az ötletet viszont Japánban váltották való-
ra. Bizonyára nem ez az egyetlen példa…
A kikötõ egyik bejáratánál ismét egyedi szerkezettel talál-
koztunk. A Yumemai híd (24. ábra) két titán bevonatú
acél pontonra támaszkodik, s az egyik hídfõ körül elforgat-
va felnyitható. A mozgatható szerkezet hossza 410 m, az ív
támaszköze 280 m. Ha a kikötõ fõ bejárata valamiért nem
üzemelhet, a Yumemai hidat felnyitják, és itt bonyolódik a
nagy hajók forgalma.
32 Acélszerkezetek 2005/1. szám
Az osakai kikötõn kívül található négy alsópályás, vonó-
gerendás, kábelekkel összemerevített – ún. Nielsen-Lohse
– ívhíd, amelyek a magyar hidászokat a dunaújvárosi Duna-
híd miatt fokozottan érdekelték. Kettõ közülük „csak”
150–160 m támaszközû, de a másik kettõ a maga nemében
a világon a harmadik és negyedik. A Shin-Hamadera híd
1991-ben épült a Kobe és a Kansai Repülõtér közötti parti
úton, 254 m középsõ támaszközzel (25. ábra). Az X elren-
dezésû függesztõkábelek alulról meglehetõsen kusza képet
mutatnak. A pálya csak 20,3 m széles, és a hídhoz felhasz-
nált acél csak 4200 t. A másik ívhíd ugyanazon az úton,
Nishinomiya város kikötõbejáratát hidalja át, ez a neve is:
Nishinomiya-ko híd. A híd csaknem azonos – 252 m – tá-
maszközû, a pályaszélesség a közeli csomópont miatt
27,3–31,2 m között változik, az acélsúly 9400 t. Oldalnézet-
ben nem zavaró a keresztezett kábelvezetés (26. ábra). A
hidat 1993-ban helyezték forgalomba, két évvel késõbb a
nagy kobei földrengés a mederhídban nem tett kárt, de a
csatlakozó feljáróhidak támaszközét megnövelte, ezek a
szerkezetek lezuhantak. A feljáróhidak más színe és más ol-
dalnézeti vonalozása megbontja a híd integritását, mintha
nem is folytatólagos, összetartozó szerkezetek lennének.
24. ábra. A Yumemai pontonhíd

Az utóbbi ívhíd közelében, de már Kobe város keleti

határában áll a Higashi Kobe ferdekábeles híd (27. áb-
ra). Támaszközei 200 + 485 + 200 m. Középnyílása alap-
ján ugyan csak 12. a világon, de rácsos merevítõtartója és
kétszintes pályaelrendezése ritka a ferdekábeles hidak kö-
zött. Még ritkább, hogy oszlop nélküli szimmetrikus rácso-
zásával, és a mélyen elhelyezett keresztkötés miatt teljesen
H-alakú pilonjaival nagyon esztétikus benyomást kelt. Az
1992-ben befejezett hídhoz 23 000 t acélt használtak fel.

Tanulmányutunk csúcspontja a világ legnagyobb függõ-

hídjának az Akashi Kaikyo hídnak a meglátogatása volt
(28. ábra) Kobe város nyugati oldalán. Ez a közel 4 km
hosszú híd a XX. századi hídépítés egyik legnagyobb telje-
sítménye, amelyrõl köteteket írtak. Száraz adatok halmaza
helyett hadd lássunk néhány érdekességet, néhány ritkán
fellelhetõ fényképet. A híd középsõ támaszközét 1990,00
méteresnek tervezték, mégis nagyobb lett. 25. ábra. A Shin-Hamadera híd

26. ábra. A Nishinomiya-ko híd

27. ábra. A Higashi Kobe kétszintes ferdekábeles híd

Acélszerkezetek 2005/1. szám 33

28. ábra. Az Akashi Kaikyo híd az egyik hídfõtõl 29. ábra. Az Akashi Kaikyo híd
tartókábelének részlete

Nem a pontatlan munka miatt, hanem mert 1995-ben a ják a korróziómentes atmoszférát. Ennek gépháza látható a
mintegy 6000 áldozatot követelõ, a Richter skála szerint 7,2 30. ábrán.
fokozatú kobei földrengés epicentruma a középnyílás mel- A hídpálya alatt az üzemi járdán bemehettünk a pilonig,
lett volt. A földrengéskor a 300 m magas pilonok már áll- közben alaposan megnézhettük a 780 MPa és 690 MPa acé-
tak, a kábelek huzalnyalábjai fel voltak szerelve, és éppen lokból készített rácsos tartót (31. ábra). A 780-as acél he-
a kábelek zömítése folyt. A földrengés hatására a déli pilon gesztése esetében általában 100 °C elõmelegítés szükséges,
és a déli lehorgonyzó tömb az altalaj mozgása miatt kb. de ide új acélt fejlesztettek ki, amely csak 50 °C elõmelegí-
1,30 métert elmozdult ferdén DNY-i irányba. Ennek hídten- tést igényelt.
gely irányú összetevõjeként a középnyílás 80 cm-rel meg-
nõtt, a kábel pedig a hídközépen 1,3 m-rel magasabbra
került. A geometriai hatást a késõbbiekben kompenzálták.
A függõhidaknál szokásos horganyzott kábelek szilárdsága
általában 1570 MPa. Ilyen szilárdság esetén az Akashi
Kaikyo hídnál négy kábelt kellett volna alkalmazni, amely
önsúlynövekedést okozott volna, más komplikációk mel-
lett. Kifejlesztettek viszont 1760 MPa szilárdságú horgany-
zott huzalt 1% szilíciumtartalommal, ezzel a huzallal a ká-
bel a biztonsági tényezõjét 2,5-rõl 2,2-re csökkentették
(megengedett feszültséget 780 MPa-ban állapították meg),
és így két tartókábelt alkalmazhattak.
A 29. ábrán a tartókábel egy részlete látható. A tartóká-
belek belsejében száraz, meleg levegõ befúvással biztosít-

30. ábra. Gép a kábelekbe meleg levegõ befúvására 31. ábra. Az Akashi Kaikyo híd 960 méteres szélsõ nyílása

34 Acélszerkezetek 2005/1. szám


32. ábra. A szélsõ nyílás saruja oldalirányú erõkre
A pilonnál megcsodálhattuk a szélsõ nyílás oldal irányú
vízszintes erõk felvételére szolgáló saruját (32. ábra).
A pilonokat 570 MPa szilárdságú acélból készítették
50 mm maximális falvastagsággal. A gyártás és a szerelés
nagy pontosságú volt, a megengedett eltérés a függõleges-
tõl 1/10 000 volt, azaz 30 mm 300 méteren. A lift felvitt
bennünket a déli pilon csúcsára, ahonnan pazar kilátás tá-
rult elénk (33. ábra).
33. ábra. Kilátás észak felé a déli pilon csúcsáról
Acélszerkezetek 2005/1. szám
BEFEJEZÉS
A szimpózium elõtt tartotta az IABSE a vezetõ szerveinek,
bizottságainak szokásos éves gyûlését, amelyeken magyar
szempontból fontos döntés született: a 2006-ban tartandó
IABSE szimpózium rendezési jogát Budapest kapta. A
2006. szeptember 13–15. között tartandó szimpóziumot
Válaszok a holnap kihívásaira a szerkezetépítésben címû
tárgykörben fogja megrendezni az IABSE Magyar Nemzeti
Bizottsága és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem.
A felkészülés ütemezése, a témák részletezése és a szük-
séges információk már ma megtalálhatók a zürichi központ
honlapján www.iabse.org/conferences/budapest2006 cím
alatt. A cikk megjelenésekor már a magyar honlap is
tanulmányozható lesz www.iabse.hu címen.
A szervezõk reménykednek abban, hogy a három nagy
híd – az M0 autóút északi Duna-hídja, az M8 autópálya
dunaújvárosi Duna-hídja és az M7 autópálya köröshegyi
völgyhídja – érdekes szakmai látnivalót nyújt majd a –
lehetõleg minél több – résztvevõnek, és a magyar hidászok
munkája a hagyományosan magas színvonalú felkészült-
ségüket bizonyítja majd. Bízunk abban, hogy a rendezvény
a magyar hidászszakma tekintélyét öregbítve sikeres lesz.
35
Szalai József
Virányi Viktor
Papp Ferenc
BME, Hidak és Szerkezetek Tanszék
KARCSÚ GERINCÛ ÖSZVÉRGERENDÁK ALAKTORZULÁSOS
TEHERBÍRÁSVESZTÉSÉNEK VIZSGÁLATA
ANALYSIS OF DISTORTIONAL BUCKLING OF COMPOSITE
BEAMS WITH SLENDER WEB
A cikkben I-szelvényû gerendákkal foglalkozunk,
amelyek vasbeton födémeket támasztanak alá. A két
szerkezeti elem az acélgerenda felsõ övéhez hegesz-
tett és a födémbe betonozott csapok révén dolgozik
együtt. Mivel a gerenda felsõ öve oldalirányban foly-
tonosan megtámasztottnak tekinthetõ, csak akkor
léphet fel stabilitási probléma, ha az alsó, szabad öv
válik nyomottá, és a gerinc hajlításának kíséretében
oldalirányban kifordul. Ezt nevezzük alaktorzulásos
teherbírásvesztésnek, amely karcsú gerincû tartóknál
gyakori jelenség, számítása azonban a keresztmet-
szet torzulása miatt igen összetett feladat.
Tanulmányunk célja a jelenség lokalizálása részletes
numerikus vizsgálatok segítségével, mind a rugal-
mas kritikus terhet, mind pedig a valós, tökéletlensé-
gekkel terhelt, rugalmas-képlékeny teherbírást ele-
mezve.
1. BEVEZETÕ
Napjainkban, felismerve a több szempontból is gazdasá-
gos kialakításban rejlõ elõnyöket, gyakran alkalmaznak ösz-
vér szerkezeteket nagyobb terek lefedéséhez. Az öszvér-
szerkezetek egyesítik az acél és a vasbeton elõnyeit, ugyan-
akkor a két különbözõ szerkezeti elem egységes kezelését
igényelik a tervezés során, ami rendszerint bonyolultabbá
teszi a számítást és méretezést. Acélgerendával alátámasz-
tott együttdolgozó vasbeton födémek esetében a gerenda
födémhez csatlakozó öve folytonosan megtámasztottnak
tekinthetõ, míg a szelvény többi része szabadon elmozdul-
hat (1. ábra).
1. ábra:
Öszvér gerenda
keresztmetszetének
alaktorzulásával járó
deformációja
36 Acélszerkezetek 2005/1. szám
In this paper we are dealing with I-shaped beams
supporting reinforced concrete slabs. The studs weld-
ed to the upper flange of the steel beam, concreted in
the slab make the composite action possible for these
two types of bearing elements. Since the upper flange
of the beam can be regarded as continuously sup-
ported against the lateral deflections, stability prob-
lem can arise only if the lower, free flange becomes
compressed, and buckles laterally bending the web.
It can be treated as lateral distortional buckling
which is a common phenomenon of sections with
slender web; however the analysis of this type of sta-
bility problem is quite difficult. The aim of our paper
is to localize the phenomenon using the results of
refined numerical calculations, analyzing both the
elastic critical loads both the ultimate load of the
imperfect, elastic-plastic structure.
A gerenda nyomatéki tönkremenetele ezért kétféle lehet:
pozitív nyomaték esetén (amikor a felsõ megtámasztott öv
nyomott) nincs stabilitási probléma, a teljes keresztmet-
szeti teherbírás kihasználható, míg negatív nyomaték ese-
tén a szabad alsó öv a gerinc hajlításának kíséretében kifor-
dulhat, ezt nevezzük alaktorzulásos kifordulásnak. Így a
gerenda már nem vizsgálható az általában alkalmazott rúd-
szerkezeti modellel, amelynek egyik fontos, egyszerûsítõ
feltevése, hogy a keresztmetszet alakja saját síkjában végte-
lenül merevnek tekinthetõ. Az alaktorzulás jelenségét, ha-
tását az acél rúdszerkezetek teherbírására az 1970-es évek
végén ismerték fel. A témában alapmûnek mondható egyik
legelsõ publikáció, amely a mai napig is igen sok hivat-
kozásban szerepel, Hancock [1] cikke 1978-ból. Ezt köve-
tõen egy sor tanulmány foglalkozott az alaktorzulásos ki-
fordulás leírására, vizsgálták a hatását a rugalmas kritikus
teherre [2, 3], majd a rugalmas-képlékeny viselkedésre [4].
Elõször Bradford [5] cikkében foglalkozik az öszvérgeren-
dák alaktorzulásával, konklúzióként megemlíti, hogy ebben
az esetben az alaktorzulás miatt a sajátfeszültség és a folyás
destabilizáló hatása különbözik a kifordulás esetén tapasz-
talttól, így új méretezési görbét javasol. Késõbb további ta-
nulmányok foglalkoztak mind az öszvérgerendák rugalmas
stabilitásával [6, 7], mind pedig a képlékenység hatásával
[8, 9], több méretezési formulát is javasolva. Ezek a meg-
oldások általában speciális esetekre alkalmazható egyszerû,
kézi számításra alkalmas méretezési képletek, melyek kalib-
rálása az elvégzett jórészt numerikus eredmények segít-
ségével történt. Ugyanakkor a szabványos méretezés leg-
újabb iránya kihasználja a numerikus eljárásokban rejlõ
lehetõségeket, hisz e módszerek a kereskedelmi számító,
méretezõ programok által ma már – a rohamosan fejlõdõ
számítástechnikának köszönhetõen – a korszerû és gazda-
ságos tervezés állandó eszközei. Jóllehet ezek az eljárások
már kifinomultabb, pontosabb szerkezeti analízist igényel-
nek; a méretezési módszerek még nem kidolgozottak, ka-
librálásuk folyamatban van. Kutatásunk irányát ezért rész-
ben az a törekvés szabta meg, hogy megvizsgáljuk az új
szabványos eljárásokon alapuló méretezés eredményeit, 3. ábra: A részletes numerikus vizsgálatok mechanikai modellje
tanulmányozva a szabvány gondolatmenetét, valamint a
méretezéshez szükséges numerikus eredményeket.
Fontosnak tartottuk a gyakorlattól messze esõ példák ke-
rülését, amely hibát igen sok kutató elkövet az alaktorzu-
lás jelentõségének tanulmányozása során. Így jelöltük ki a
kutatásunk tárgyát, a karcsú gerincû öszvérgerendát. Nu-
merikus vizsgálatok során elemeztük az alaktorzulás hatá-
sát a rugalmas stabilitásvesztésre, illetve párhuzamosan
vizsgáltuk a reális tökéletlen, rugalmas–képlékeny anyagú
modell viselkedését. Az egyik cél az eredmények alapján az
alaktorzulás jelenségének lokalizálása, jelentõségének fel-
mérése volt, mind a rugalmas mind a reális modell esetén.
A fizikai viselkedés elemzésén túl azonban végsõ célként a
már említett automatikus méretezés szabványos lehetõ-
ségeinek, pontosságának, hatékonyságának vizsgálatát tûz- 4. ábra:
tük ki. Keresztmetszeti modell

2. A NUMERIKUS SZÁMÍTÁSOK 1. táblázat: A vizsgált öszvérgerendák keresztmetszeti méretei

numerikus vizsgálatainak programja
PROGRAMJA
Keresztmetszeti méretek [mm]
A számítások gyakorlati alapját egy folytatólagos vasbeton
födémet alátámasztó és azzal teljes mértékben együttdol- szelvény h b tf tw
gozó többtámaszú acél gerenda jelentette. Ennek mecha- C (IPE240) 240 120 9.8 6.2
nikai modellje látható a 2. ábrán, egyenletesen megoszló D 500 170 24 6
födémterhet, és azonos fesztávolságokat feltételezve. E 600 300 22 5
F 600 300 26 5
G 700 250 22 5
H 700 200 22 5
I 800 200 24 5

A hét különbözõ keresztmetszetnél megvizsgáltuk az ál-

2. ábra: Az öszvérgerenda vizsgálatának gyakorlati alapmodellje
A negatív nyomatékú szakaszok a teljes leterhelés esetén
a támaszok két oldalán helyezkednek el, hosszuk a táma-
szok közötti teherarányok függvénye: sakktábla leterhelés
esetén (az egymás melletti támaszközökben minimális, il-
letve maximális teher) a kevésbé terhelt gerendán a leg-
hosszabb, így itt a legjelentõsebb a negatív nyomaték is.
A vizsgálati modell egyszerûsítése érdekében, de a fent
elmondottakat figyelembe véve, a számítások modellje a 3.
ábrán látható kéttámaszú tartó volt, amelyen az egyenlõ
végnyomatékok a csatlakozó gerendaszakaszokról átadódó
nyomatékokat modellezték, és ehhez járul még a gerendán
lévõ egyenletesen megoszló teherbõl származó igénybe-
vétel.
A numerikus vizsgálatok elsõ körében állandó negatív
nyomaték esetén (tehát p = 0) tanulmányoztuk az öszvér-
gerenda rugalmas és reális viselkedését. A vizsgált kereszt-
metszetek mindegyike I-szelvény volt a 4. ábra és az
1. táblázat szerinti méretekkel.
landó negatív nyomatékra való kifordulást (tehát megoszló
teher nélkül), és ezek tapasztalatai alapján vizsgáltuk meg
a leginkább alaktorzulásra hajlamos szelvényt további két
teheresetnél. Ezeknél a vizsgálatoknál az elsõ esetben ak-
kora a p megoszló teher, hogy a tartó közepén éppen az M
állandó nyomaték felével egyenlõ igénybevételt okoz, míg
a második esetben pedig az M nyomatékkal egyenlõt. Egy
adott keresztmetszetû rudat legalább öt különbözõ rúd-
hossznál vizsgáltuk, ezeket úgy választottuk meg, hogy az
alaktorzulás jelensége valóban lokalizálható legyen.
3. AZ ALKALMAZOTT
NUMERIKUS MODELLEZÉS
A numerikus számításokat az ANSYS 7.0 tudományos
szoftvercsomaggal végeztük [13]. Az alaktorzulás problé-
májának megfigyeléséhez felületszerkezeti modellt válasz-
tottunk, az alkalmazott elem a SHELL143 megnevezésû héj-
modell, egy négy csomópontú, csomópontonként hat
szabadságfokkal rendelkezõ héjelem. Ezzel a háromdimen-
ziós térben követhetõvé válik a háromirányú eltolódás és

Acélszerkezetek 2005/1. szám 37

az eltolódásokra merõleges síkban történõ elfordulás is.
A képlékenyedõ anyag viselkedését is megfelelõ pontos-
sággal kezelni tudó elemekre diszkretizált teljes modellt
mindig közel 1:1 arányú megfelelõen sûrû négyszög alakú
végeselemekre bontottuk. Különös gondot fordítottunk az
öszvérgerenda támaszviszonyainak modellezésére. Ez két-
fajta támaszt jelentett: egyrészt a vasbeton födém és a ge-
renda csatlakozását biztosító csapok modellezése, ez a
felsõ öv oldal irányú eltolódás és hossztengely körüli el-
fordulásának megfogását jelentette, a másik fajta támasz
a gerenda véglemezein alkalmazott szokásos alátámasztás
(5. ábra.).
5. ábra: A csapok és a gerendára való feltámaszkodás modellezése
A rúdelem öveinél és gerincénél alkalmazott anyagmo-
dell a reális teherbírás számításánál bi-lineáris volt. Jellem-
zõ paraméterek:
• rugalmassági modulus: E = 2,1x105 N/mm2
• Poisson tényezõ: ν = 0,3
• folyáshatár: fy = 270 N/mm2
A reális szerkezet számításánál figyelembe vett geomet-
riai tökéletlenségeket az elsõ sajátalak határozta meg. Ha a
héj végeselemes modell rugalmas sajátérték számításából
származó, elsõ kritikus alak globális stabilitásvesztési jelen-
séget mutatott, akkor az alkalmazott imperfekciót is ilyen
alakban vettük fel, a támaszköz ezred részének megfelelõ
amplitúdóval. Ha a modell elsõ sajátalakja helyi lemezhor-
padást tartalmazott, akkor az alkalmazott geometriai töké-
letlenség a horpadási alak volt, melynek maximális értéke
a gerincvastagság felével volt azonos.
4. A SZABVÁNYOS VIZSGÁLATOK
A szabványos vizsgálatokat mára már igen sokféleképpen
lehet végrehajtani, megfelelõen alkalmazkodva a feladat
számítási igényeihez, az alkalmazó számítási lehetõségei-
hez, a megkívánt pontossághoz stb. Ezekhez igazodva a
szabványos méretezésnek több szintje alakult ki, kielégítve
az adott igényeket. Máig is az egyik legelterjedtebb mód-
szer a jórészt csak kézi számításokat (esetleg egyszerûbb
végeselemes vizsgálatból származó igénybevételeket)
igénylõ, a szerkezetet egyszerû elemekre bontó, a terheket
szétválasztva kezelõ, egyszerû formulákon alapuló így sok-
fajta bonyolultabb problémára nemigen, vagy csak nagy
elhanyagolásokkal alkalmazható eljárás. Ezt nevezhetjük a
38 Acélszerkezetek 2005/1.. szám
méretezés hagyományos módszerének, elõnye, hogy szinte
minden számítást a mérnök maga végez, tisztában van az
elhanyagolásaival, közelítéseivel, mechanikai modelljével,
viszont nagy hátránya, hogy a kézi számítások miatt igen
lassú, illetve rengeteg problémára nem ad elfogadható mé-
retezési módszert. Ezt a problémát részben kiküszöböli az
utóbbi idõben az Eurocode szabványrendszer bizonyos
szabványaiban megjelenõ, ún. általánosított méretezési el-
járás. Az eljárás a vizsgált szerkezet, vagy szerkezeti részlet
egészét tekinti, az adott teljes terheléssel együtt, és a
rugalmas extrapoláció hipotézisén keresztül az egyszerûbb
típuselemeken végzett széles körû kísérleti és elméleti vizs-
gálatok eredményeit építi be szerkezeti méretezésbe. A ru-
galmas extrapoláció az általánosított redukált szerkezeti
karcsúság számítására épül az alábbi képlet szerint:
ahol
αult,k a tervezési terhek azon legkisebb szorzója,
amelynél a legkihasználtabb keresztmetszet eléri
a karakterisztikus ellenállását, kizárva bármiféle
stabilitási tönkremenetel lehetõségét, de számí-
tásba véve minden lokális és globális imperfek-
ciót, illetve a geometriai másodrendûséget
αcr,op a tervezési terhek azon legkisebb szorzója,
amelynél a szerkezet eléri a rugalmas kritikus
ellenállását.
A redukált karcsúság ismeretében a teljes szerkezeti
modellre érvényes stabilitásvesztési határállapotot kizáró
tervezési formula a következõ:
ahol
χop a redukált szerkezeti karcsúság függvényében
adja meg az adott rugalmas kritikus stabilitás-
vesztési módhoz tartozó stabilitási csökkentõ té-
nyezõt.
Az eljárás kulcsfontosságú része, amely tulajdonképpen
a mechanikai viselkedést modellezi, a stabilitási csökkentõ
tényezõ meghatározása. Az Eurocode szabványokban a
szabványalkotók a következõ eljárást alkalmazták: a meg-
felelõ sajátalakkal és amplitúdóval definiált kezdeti tökélet-
lenséggel rendelkezõ alapmodell (általában egyszerû két-
csuklós rúdmodell) elsõ megfolyásához tartozó teher adta
meg a redukált karcsúság függvényében a teherbírási kép-
let alakját, ezt bizonyos paraméterek segítségével (folyás-
határ, kezdeti imperfekció amplitúdója) kísérleti és nume-
rikus eredmények alapján kalibrálták. Az így meghatározott
stabilitási csökkentõ tényezõ használata elvileg minden
esetben garantálja a megfelelõ biztonságot, és a valódi
tönkremenetelhez hasonló viselkedésen alapuló mérete-
zést.
Ez a módszer ugyanakkor magában rejti azt a fel-
tételezést, hogy a rugalmas–képlékeny tönkremenetel a fel-
tételezett sajátalakhoz hasonló formában történik, hiszen a
kezdeti imperfekció a feltételezett sajátalakból származik.
Ezek alapján az EC3 szabvány kétféle jellegzetesen elkülö-
níthetõ tönkremenetelhez definiált stabilitási csökkentõ
tényezõje az alábbiak szerint alakul:
• globális jellegû stabilitásvesztés
(EC3 Part 1.1 [31])
Ennek az általános formulának a paraméterei kihajlás jel-
legû tönkremenetel esetén:
Az α kihajláshoz tartozó imperfekciós tényezõt a kereszt-
metszeti kialakítás és méretek függvényében definiálja a
szabvány. A paraméterek értékei kifordulás jellegû tönkre-
menetel esetén:
Az αLT kiforduláshoz tartozó imperfekciós tényezõt szin-
tén a keresztmetszeti kialakítás és méretek függvényében
definiálja a szabvány.
Amennyiben e két tiszta esethez tartozó stabilitásveszté-
sek interakciója a várható tönkremeneteli forma (nyomott-
hajlított elemek), a feladat bonyolultsága miatt a szabvány
az alábbi két közelítõ módszert ajánlja:
– a számított redukált szerkezeti karcsúságból meg kell ha-
tározni mind a kihajláshoz, mind pedig a kiforduláshoz
tartozó csökkentõ tényezõt, és a kettõ közül a kisebbik
alkalmazható
– egy interakciós csökkentõ tényezõ számítható a kihajlás-
hoz és kiforduláshoz tartozó csökkentõ tényezõk meg-
felelõ interpolálásával.
• lokális jellegû stabilitásvesztés
(EC3 Part 1.5 [29])
Ennek az általános formulának a paraméterei:
– amennyiben a lokális stabilitásvesztést szenvedõ lemez-
elemen a normálfeszültségek szélsõ értékei azonos elõ-
jelûek (nyomott lemezelem): λ0 = 0.7
– amennyiben a lokális stabilitásvesztést szenvedõ lemez-
elemen a normálfeszültségek szélsõ értékei ellentétes
elõjelûek (hajlított lemezelem), illetve keresztirányú vagy
nyírási feszültségek esetén: λ0 = 0.8
Az αlok imperfekciós tényezõt a keresztmetszeti kialakítás
függvényében definiálja a szabvány. A C jelû keresztmetszet
esetén az imperfekciós tényezõk a következõk voltak (hen-
Acélszerkezetek 2005/1. szám
gerelt elsõ osztályú szelvény): α = 0.49, αLT = 0.34 és
αlok = 0.13, míg az összes többi keresztmetszetnél (hegesz-
tett 2. (D), 3. (E, F) és 4. (G, H, I) osztályú szelvények):
α = 0.49, αLT = 0.76 és αlok = 0.34.
A szabvány tehát a globális jellegû stabilitásvesztés esetén
a kihajlást (elcsavarodó kihajlást), a kifordulást, illetve ezek
interakcióját nevezi meg konkrétan mint lehetséges tönkre-
meneteli formákat. A lokális jellegû stabilitásvesztésen a
szabvány elsõsorban a keresztmetszet alkotó lemezeinek a
horpadását érti, de egy rövid bekezdésben említést tesz a
horpadás és kifordulás interakciójáról. Ezek alapján való-
jában nem egyértelmû, hogy a karcsú gerinclemez hajlítá-
sával járó alaktorzulásos stabilitásvesztés esetén melyik mé-
retezési eljárás a helyes. Hiszen a sajátalak gyakorlati ese-
tekben rendszerint egy, maximum két fél-szinuszhullámból
áll, így globális jellegûnek mondható, ugyanakkor a ke-
resztmetszet alakja változik, ami ellentétes a klasszikus ki-
hajlás és kifordulás feltételezéseivel. Így jól látszik, hogy a
méretezés terén is megjelenik a probléma abból adódóan,
hogy az alaktorzulásos stabilitásvesztés a globális és lokális
határmezsgyéjén helyezkedik el. A kutatás egyik fõ célja
ezért a méretezési eljárások eredményének a reális viselke-
déssel való összehasonlítása, és ez alapján útmutató a mé-
retezési formulák alkalmasságára nézve. Fontos még meg-
jegyezni, hogy az EC3 Part 1.5 szerinti méretezés tulaj-
donképpen csak kiegészítõ vizsgálat jellegû, hiszen a glo-
bális vizsgálatot a rúdszerkezeteknél mindig végre kell haj-
tani, így a lokális vizsgálat valóban csak akkor mértékadó,
ha a helyi horpadás vagy alaktorzulás nagyon jelentõs. A
kétféle szabványos méretezési eljárással kapott eredmé-
nyek helyes értékeléséhez elõzetesen vizsgáljuk meg a két
különbözõ (globális és lokális stabilitásvesztéshez tartozó)
csökkentõ tényezõ közötti lényegesebb különbségeket. Az
elsõ pillantásra is feltûnõ különbség van λ0 értékében,
amely jóval nagyobb lokális tönkremenetel esetén, ez azt
eredményezi, hogy a stabilitási görbe eddig a karcsúsági
értékig nem csökken 1 alá, vagyis nincs feltételezve stabili-
tási jelenség. A másik szintén jelentõs különbség, hogy
globális stabilitásvesztéshez tartozó formula 1/λ02 jellegû,
míg a másik csökkentõ tényezõ 1/λ0-lal arányos. Ezek a kü-
lönbségek láthatók a 6. ábrán, ahol egy nagy gerincma-
gasságú hajlított, hegesztett tartó globális (EC3 Part. 1.1) és
lokális (EC3 Part 1.5) tönkremenetelt feltételezõ teherbí-
rási csökkentõ tényezõjét ábrázoltuk a redukált karcsúság
függvényében.
6. ábra: A globális és lokális stabilitásvesztést feltételezô
méretezési görbék közötti különbség
39
 Az ábrából jól láthatók az elõbbiekben leírt alaki különb-
ségek következményei. Az EC Part 1.5 stabilitási görbéje tu-
lajdonképpen el van tolva pozitív irányba, így végig jóval a
másik görbe fölött fut, ezért nagyobb karcsúságoknál egyre
nagyobb lesz a relatív különbség (az ábrán lévõ legnagyobb
karcsúságnál több, mint kétszeres). A szaggatott görbe
ezen kívül még alulról nézve domborúbb is, bár az ebbõl
fakadó különbségek kisebbek. Ezeket a különbségeket lát-
va kell eldönteni, hogy a vizsgált magasgerincû hajlított tar-
tót, amely a kifordulás során lényeges alaktorzulást szen-
ved, vajon melyik méretezési eljárás szerint kell vizsgálni.
A következõ fejezet a részletes numerikus vizsgálatok ered-
ményeire építve értékeli a lehetõségeket.
5. EREDMÉNYEK,
ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSEK
A Függelék F.1–F.9 ábrái a numerikus számítások illetve
különbözõ szabványos méretezések végeredményeit tartal-
mazzák a felvett megfelelõ rúdkarcsúság (λ) függvényében
megjelölve a rugalmas kritikus stabilitásvesztés jellegét
(horpadás, nyírási horpadás vagy alaktorzulás). A rúdkar-
csúság számításakor abból indultunk ki, hogy a vizsgálat
célja az alaktorzulás elemzése, vagyis jelen esetben az a faj-
ta stabilitásvesztés, amikor az alsó nyomott öv elcsavarod-
va kihajlik. Ezért az irodalomban is gyakran alkalmazott el-
járással, tulajdonképpen az alsó öv kihajlási karcsúságát
vettük rúdkarcsúságként figyelembe az alábbi összefüggés
szerint:
A vizsgált keresztmetszetek kiválasztásánál próbáltunk
gyakorlati (gyakorlatban sûrûn használt szelvények) és el-
méleti (biztos, hogy megjelenjen az alaktorzulás) szempon-
tokat is figyelembe venni. Ezért választottuk elsõ szelvény-
ként egy melegen hengerelt tipikus gerenda keresztmet-
szetet (IPE), a további keresztmetszetek méreteit pedig az
irodalomban talált, alaktorzulási paraméter (δ) segítségével
vettük fel:
A δ tényezõ magasabb értékénél érzékeny a keresztmet-
szet az alaktorzulásra, vagyis minél nagyobb a gerinc kar-
csúsága és minél zömökebbek az övek, annál jelentõsebb
az alaktorzulás. Természetesen más tényezõk is befolyásol-
ják az alaktorzulás hatását, pl. az anyagtulajdonságok, az
öveknek gerinchez viszonyított területe stb. Arra is oda-
figyeltünk, hogy minden keresztmetszeti osztályból legyen
szelvény. Ezek alapján a 2. táblázat foglalja össze a vizsgált
keresztmetszeteket.
2. táblázat
C D E F G H I horpadás volt, csupán a horpadásból származtatott imper-
δ 3.16 11.76 8.80 10.40 12.32 15.40 19.20
osztály 1. 2. 3. 3. 4. 4. 4.
40 Acélszerkezetek 2005/1. szám
A vizsgált esetekben a rugalmas kritikus teherbírás és
sajátalak igen változatos képet mutat, négyféle sajátalakot
lehet elkülöníteni: az alsó, nyomott öv horpadását, a gerinc
nyomatéki horpadását, a gerinc nyírási horpadását és az
alaktorzulásos kifordulást. Elõször különítsük el a többi
stabilitásvesztési formától a kutatásunk tárgyát képezõ alak-
torzulásos kifordulást. Az övhorpadás egyedül az 1. ke-
resztmetszeti osztályú IPE szelvénynél jelenik meg (C jelû
keresztmetszet), ott is csak a legkisebb karcsúságnál. A töb-
bi keresztmetszet esetén az övek jóval zömökebbek, mint
a gerinc, így a horpadások is mindig a gerincen jelentkez-
nek. Nyírási horpadás természetesen csak ott jelenik meg,
ahol van közvetlen p teher a tartón, így a támaszoknál nagy
nyírás alakulhat ki. A gerinc nyomatéki horpadása az állan-
dó nyomatékkal terhelt karcsú gerincû elemeknél alakul ki
kis karcsúság esetén. Tehát az alaktorzulásos kifordulás kö-
zepes és nagy karcsúságnál lesz az elsõ rugalmas kritikus
alak. A karcsúság függvényében ábrázolt rugalmas kritikus
teherbírási görbéknek sok helyen töréspontja van, erre ad
magyarázatot a 7. ábra.
Az ábrán jól látható, hogy kis karcsúságnál a rúdkarcsú-
ságtól független horpadási teherbírás a mértékadó. Itt a
rúdhosszúságtól – a rugalmas horpadás jól ismert elmélete
szerint – csupán a horpadási hullámok száma függ, az elsõ
kritikus teherszint megközelítõleg állandó. Közepes kar-
csúságnál már a horpadáshoz tartozó konstans teherszint
alá csökken az egyszer fél-szinuszhullámból álló alaktorzu-
lásos kiforduláshoz tartozó rugalmas kritikus teher, ennek
értéke változik a rúdhossz függvényében, és egy hosszabb
csökkenõ szakaszt követõen, egy adott érték után emelked-
ni kezd. Itt már azonban a kétszeres fél-szinuszhullámhoz
tartozó sajátérték alacsonyabb, ezért ez lesz a mértékadó,
ennek lejtése már jóval kisebb. A vázolt jelenség nem min-
degyik vizsgálatnál fordult elõ, csupán igen nagy karcsú-
ságú (λ > 250) rudak esetén.
Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a reális teherbírást mikor
és mennyire befolyásolja az alaktorzulás. Az rögtön megál-
lapítható – mint ahogy a δ alaktorzulási paraméter számí-
tásánál ez már elõre sejthetõ volt –, hogy az elsõ kereszt-
metszeti osztályú, melegen hengerelt IPE gerendaszelvény
gyakorlati esetekben egyáltalán nem szenved stabilitásvesz-
tést, a tartó minden vizsgált esetben elérte a keresztmetszet
képlékeny nyomatéki teherbírását. Látható, hogy valóban
ott van a legnagyobb hatása az alaktorzulásnak, ahol a
alaktorzulási paraméter a legnagyobb (I jelû keresztmet-
szet). Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a δ alaktorzulá-
si paraméter használatával jól becsülhetõ a reális esetekben
létrejövõ alaktorzulásos stabilitásvesztés hatása, ez a hatás
vizsgálataink alapján állandó negatív nyomaték esetén
δ < 12 esetén elhanyagolható mértékû. Azoknál a szelvé-
nyeknél, amelyeknél δ < 12 csak igen nagy karcsúságnál
jelenik meg az alaktorzulás hatása, de ott sem jelentõs. A
Függelék ábráiból az is jól látható, hogy a hatás tulaj-
donképpen attól függ, hogy a keresztmetszeti teherbírás
milyen messzire van az alaktorzulásos kifordulással járó
rugalmas kritikus teherbírástól, amire jó becslést ad a δ
alaktorzulási paraméter. Az állandó negatív nyomatékkal
terhelt tartóknál a reális teherbírás-vesztési alaknál sehol
nem jelenik meg az alaktorzulás (az alsó, nyomott öv egyik
esetben sem mozdul ki oldalra), ahol az elsõ kritikus teher
fekció hatása észlelhetõ. Ez azért van, mert ezekben az ese-
tekben – mivel a horpadási kritikus teher mindig magasan
a keresztmetszeti teherbírás fölött van – az imperfekt, ru-
7. ábra: A rugalmas stabilitásvesztés különbözô formái
galmas-képlékeny anyagú tartó teherbírása mindig a ke-
resztmetszet képlékeny teherbírásának közelében merül ki.
Mivel az I jelû keresztmetszetnél volt a legjelentõsebb
állandó negatív nyomaték esetén az alaktorzulás, így ezt a
szelvényt vizsgáltuk meg további két teheresetnél, ahol a
támaszoknál fellépõ negatív nyomatékon kívül egyenlete-
sen megoszló teher is van az öszvér gerendán. Ezeknél a
vizsgálatoknál már nem igaz a fenti megállapítás, reális rúd
stabilitásvesztési alakjára nézve. Az F.8 ábrán a kisebb kar-
csúságok esetén, az F.9 ábrán pedig minden esetnél lát-
ható, hogy a nyírási horpadáshoz tartozó rugalmas kritikus
teher alacsonyabb, mint a reális tönkremenetelhez tartozó.
Ez azt jelenti, hogy a teherbírásvesztés a nyírási horpadás
utáni posztkritikus szakaszban jön létre, vagyis a horpadás
bekövetkezte után globális jellegû képlékeny stabilitás-
vesztés formájában.
Az elõzõek alapján tekintsük végül a szabványos vizs-
gálatok eredményeit. Itt két különbözõ szabványos számí-
tást vizsgáltunk: az alaktorzulásos kritikus teherbírásra
épülõ globális (EC3 Part 1.1) és lokális (EC3 Part 1.5)
viselkedést figyelembe vevõ méretezési eljárást. Ahol nyírá-
si horpadás volt a mértékadó rugalmas kritikus teherhez
tartozó alak, ott természetesen csak az EC3 Part 1.5 szerin-
ti méretezést vizsgáltuk. A melegen hengerelt IPE szelvény
esetében – mivel a kritikus teher az összes vizsgált esetben
jelentõsen meghaladta a keresztmetszet képlékeny teher-
bírását – mindkét vizsgálat a keresztmetszeti teherbírást
adta, azzal a különbséggel, hogy az EC3 Part 1.5 szerinti
méretezésnél a rugalmas teherbírás számítandó. A többi
keresztmetszetrõl általánosan elmondható, hogy minden
esetben az EC3 Part 1.1 szerinti méretezés eredménye
adott alacsonyabb értéket, ami könnyen megmagyarázható
a két szabványos eljárás közötti, már részleteiben ismerte-
tett különbséggel. A két görbe jellege, lefutása általában
igen hasonló, ez alól kivételek a D jelû keresztmetszethez
tartozó szabványos görbék, ahol a kritikus teherbírási gör-
be sajátos alakja miatt (meredeken csökkenõ szakaszt egy
Acélszerkezetek 2005/1. szám
törés után egy igen laposan lejtõ rész követ) az EC3 Part1.5
szerinti méretezés tulajdonképpen az összes vizsgált eset-
ben a keresztmetszeti teherbírást adja, míg az EC3 Part 1.1-
hez tartozó görbe már a kisebb karcsúságoknál csökkenõ
tendenciát mutat, ami jellegében jobban követi a szintén
enyhén csökkenõ reális tönkremenetelhez tartozó teherbí-
rási görbét. A különbség oka abból is adódik, hogy a D jelû
keresztmetszet gerince hajlítás esetén 2. osztályú – a δ té-
nyezõ értéke a rendkívül zömök övek miatt aránylag nagy
–, míg a többi (E–I) szelvény 3. vagy 4. osztályú, tehát
lényegesen karcsúbb gerinccel rendelkezik. A 3. kereszt-
metszeti osztállyal rendelkezõ keresztmetszeteknél (E és F)
szintén megfigyelhetõ, hogy az EC3 Part 1.1 szerinti mére-
tezési görbe jobban követi a reális teherbírási görbét, ami
itt is az alaktorzulásos stabilitásvesztés globális jellegére
utal. A maradék három keresztmetszet esetén (G, H, I) a
legjelentõsebb az alaktorzulás hatása, ezért ezeket elemez-
tük részletesebben. Mindegyiknél megfigyelhetõ, hogy a re-
ális tönkremenetelhez, valamint mindkét méretezési el-
járáshoz tartozó teherbírási görbék jellege azonos, adott
távolságot tartva egymástól ugyanaz a lefutásuk. A szabvány
gondolatmenete alapján itt a horpadásnál mindenképpen
az EC3 Part 1.5 vizsgálat a mértékadó, hiszen horpadásnál
az EC3 Part 1.1 nem alkalmazható (mindig a keresztmet-
szeti teherbírást adja). Ám az alaktorzulás megjelenése
után már az EC3 Part 1.1 szerinti görbe mértékadó, hiszen
ez végig jóval a másik szabványos görbe alatt fut. Kimond-
hatjuk azonban, hogy az EC3 Part 1.1 méretezési görbe
minden esetben túlzott biztonságot, így gazdaságtalan,
konzervatív eredményt ad, hiszen a horpadáshoz, vagy a
keresztmetszeti teherbíráshoz is kb. fele akkora biztonság
tartozik a többi esetnél. Ezek alapján megállapítható, hogy
azoknál a szelvényeknél, amelyeknél az alaktorzulás hatása
igazán lényeges (δ > 12) az EC3 Part 1.5 szerinti méretezés
mind fizikai tartalmában, mind gazdaságilag és a biztonság
szempontjából ideális eljárást biztosít öszvér gerendák ter-
vezéséhez.
41
 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Jelen publikáció a magyar–finn kormányközi tudo-
mányos és technológiai együttmûködés keretében,
az OM Kutatás–Fejlesztési Helyettes Államtitkárság
és külföldi szerzõdéses partnere, Centre for Interna-
tional Mobility támogatásával jött létre.
A kutatást az NKFP-2/0016/2002 „e-Design” projekt
finanszírozta.

FÜGGELÉK F.4. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: F)

F.1. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: C) F.5. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: G)

F.2. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: D) F.6. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: H)

F.3. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: E) F.7. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: I)

42 Acélszerkezetek 2005/1. szám

F.8. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: I)
Irodalom
[1] Gregory J. Hancock. Local, Distortional, and Lateral Buckling of I-
Beams. Journal of the Structural Division, Vol. 104, No. 11, November
1978, pp. 1787-1798.
[2] Gregory J. Hancock, Nicholas S. Trahair, and Mark A. Bradford. Web
Distortion and Flexural-Torsional Buckling. Journal of the Structural
Division, Vol. 106, No. 7, July 1980, pp. 1557-1571.
[3] Mark A. Bradford, and Nicholas S. Trahair. Distortional Buckling of I-
Beams. Journal of the Structural Division, Vol. 107, No. 2, February 1981,
pp. 355-370.
[4] P. Goltermann, and S. E. Svensson. Lateral Distortional Buckling:
Predicting Elastic Critical Stress. Journal of Structural Engineering, Vol.
114, No. 7, July 1988, pp. 1606-1625.
[5] Mark A. Bradford. Inelastic Distortional Buckling of I-Beams.
Computers&Structures, Vol. 24, No. 6, July 1986, pp. 923-933.
[6] Mark A. Bradford. Buckling Strength of Partially Restrained I-Beams.
Journal of Structural Engineering, Vol. 115, No. 5, May 1989, pp. 1272-1276.
Az épülô pozsonyi Duna-híd látványterve
Acélszerkezetek 2005/1. szám
F.9. ábra: Teherbírási ábra (Szelvény jele: I)
[7] Dekker NW, Kemp AR, Trinchero P. Factors Influencing the Strength of
Continuous Composite Beams in Negative Bending. Journal of
Constructional Steel Research, Vol. 34, No. 2-3, 1995, pp. 161-185.
[8] Mark A. Bradford. Lateral Distortional Buckling of continuously
Restrained Columns. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 42,
No. 2, 1997, pp. 121-139.
[9] Mark A. Bradford. Inelastic Buckling of I-Beams with Continuous
Elastic Tension Flange Restraint. Journal of Constructional Steel
Research, Vol. 48, No. 2-3, 1998, pp. 63-77.
[10] Mark A. Bradford. Strength of Compact Steel Beams with Partial
Restraint. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 53, No. 2, 2000,
pp. 183-200.
[11] prEN 1993-1-5 : 20xx, European Prestandard, Eurocode 3: Design of steel
structures, Part 1-5: Plated structural elements, Stage 34, CEN 24
February 2003
[12 prEN 1993-1-1 : 2003, European Prestandard, Eurocode 3: Design of steel
structures, Part 1-1: General rules and rules for buildings, Stage 49
draft, CEN 24 November 2003
[13] ANSYS 7.0 Documentation. Canonsburg, PA, USA. 2002.
www.mce-ag.com
MCE Nyíregyháza
az acélhídépítés
specialistája
43
44 Acélszerkezetek 2005/1. szám
Antal Árpád
Magyar Tûzihorganyzók Szövetsége
TENDENCIÁK A TÛZIHORGANYZOTT ACÉLSZERKEZETEK
PIACAIN EURÓPÁBAN (1999–2003)
TENDENCIES ON THE HOT-DIP GALVANIZED
STEELSTRUCTURES' MARKET IN EUROPE (1999–2003)
Tûzihorganyzással foglalkozó cikksorozatunk záró
írásában be szeretnénk mutatni az európai általános
(acélszerkezeti) horganyzó iparban – az elmúlt öt év-
ben – megfigyelhetõ tendenciákat, illetve reményeink
szerint az is jól látható lesz, hogy az egyes acélszer-
kezet felhasználási területek/piaci szegmensek mi-
lyen mértékben részesednek az iparág teljesítményé-
bõl. Az iparág piacszerkezetét országonként és ösz-
szességében is megvizsgáljuk azzal a céllal, hogy a
magyar acélszerkezet gyártó vállalatok részére némi
segítséget nyújtsunk a ma már egyre inkább európai-
vá váló kapcsolatrendszerben történõ eligazodásban,
és talán üzleti lehetõségeik, piacaik felméréséhez,
esetleg üzleti tárgyalásaikhoz, vagy éppen stratégiai
elképzeléseikhez is hozzá tudunk járulni.
Cikkünk elsõ fejezetében a termelési mennyiségekkel
foglalkozunk oly módon, hogy kiemeljük azokat az orszá-
gokat is, melyek az iparág szempontjából jelentõsek, illetve
jelentékeny hatással vannak az európai produktum alaku-
lására. Ezt a metodikát követjük a késõbbiek során is.
Második fejezetünkben a kapacitások tekintetében ele-
mezzük az iparág helyzetét, míg munkánk harmadik részé-
ben az egyes piaci szegmensek alakulásába nyerhetünk
betekintést.
AZ EURÓPAI TÛZIHORGANYZÓ IPAR
TERMELÉSE (1999–2003)
Ha tõlünk nyugatabbra járunk és nem turista, hanem egy
kicsit acélszerkezet-gyártó szemmel is figyeljük a vidéket,
akkor láthatjuk, hogy „odaát” szinte minden kültéri acél-
szerkezet tûzihorganyzott, vagy duplex védelemmel (hor-
ganyzott és festett) van ellátva. Az elmúlt 10–12 év során
dinamikusan növekedett a tûzihorganyzott acélszerkezetek
felhasználása, melyet jól mutat, hogy 1997–2003-ig mint-
egy 15%-kal [1] bõvült az európai ipar termelése. Ezt a te-
temes mennyiséget több mint 1000 vállalat biztosítja. Az
erõsen iparosodott területeken 50–60 km-es sugarú körön
belül mindenütt található egy megfelelõ kapacitású vállalat.
E mögött a növekedés mögött érdekes folyamatok ját-
szódnak le, amennyiben egy rövidebb idõszakot tekintünk
és közben megfigyeljük az egyes országok súlyának válto-
zását a teljes iparágon belül.
Elsõ grafikonunkon a szektor 1999–2003. évi össztelje-
sítményét láthatjuk. A pontos értékeléshez hozzátartozik,
Acélszerkezetek 2005/1. szám
As the finishing part of our articles on hot-dip gal-
vanizing we would like to show an overview of the
tendencies of the past 5 years in the European gal-
vanizing (steelstructures) industry. We are hoping to
draw a picture of how much each market/implemen-
tation segments of steelstructures share of the over-
all production of the industry. The market structure
of the industry has been examined by countries as
well as altogether with the aim of giving some guid-
ance for the Hungarian steel manufacturers in the
European situation and may give them some addi-
tional information to facilitate their market re-
search, their search for business opportunities and
business discussions as well as their strategic plan
developments.
hogy az adatok az Európai Általános Horganyzók Szövet-
sége (EGGA – European General Galvanizers Association)
tagországainak és tagvállalatainak adatait tartalmazzák (a
2003. évi adatok szerint az iparági szervezettség (tagság)
európai átlaga kb. 70%-os volt), tehát a tényleges mennyi-
ségek természetesen meghaladják a megadott értékeket
már csak azért is, mert több EU állam még szerepel az ada-
tok között.
Az össztermelés egy folyamatos emelkedést mutat, majd
2002-ben és 2003-ban kismértékû visszaesés tapasztalható.
Amennyiben az összesített adatok mögé nézünk, akkor már
pontosabb információkat kaphatunk az elmúlt évek folya-
matairól.
1. grafikon: Az európai általános tûzihorganyzó ipar termelése
(1999–2003) [1]
Ha megvizsgáljuk tagországonként az idõszakot, akkor
igen érdekes képet kapunk (1. táblázat). Az iparág or-
szágonkénti monitorozott (a szervezett tagok adatai) ter-
melésében jelentõs hangsúlyeltolódások következtek be az
elmúlt két-három évben, melyeket röviden a következôk
szerint foglalunk össze.
45
1. táblázat: Az európai tûzihorganyzó ipar termelése
országonként [1]
kapacitású, német tulajdonú vállalkozás adatainak hiá-
nya). Az viszont sajnos tény, hogy hazánk nem részese-
dett a például Németországból „elvándorolt” többlet
mennyiségekbõl (ha igaz az okfejtésünk), melyen talán el
kell gondolkodni a hazai szakembereknek is. Az, hogy ez
egy versenyképesség-csökkenés, tehát költség/ár problé-
ma, árfolyamgond, vagy netán egyéb más tényezõre ve-
zethetõ vissza, megérdemelne egy közös egyeztetést az
iparágak között. Mindenesetre riasztó, hogy hazánk nem
tudja igazában a munkaerõ ára területén még mindig
meglevõ versenyelõnyeit kihasználni.

KAPACITÁSOK HELYZETE
ÉS ALAKULÁSÁNAK FOLYAMATAI
(1999–2003)
Az európai összes kapacitások alakulása egy folyamato-
san növekvõ tendenciát jelez. Ez mutathatja azt is, hogy a
beruházások megvalósulása bizonyos perióduskésésben
van a tényleges igények alakulásával, azaz egy kifutással, te-
hetetlenséggel rendelkezik. Másrészt sugallhatja a beruhá-
zók optimizmusát is, a jövõt illetõen. A következõ, 2. grafi-
konunkból megállapítható, hogy míg a kapacitások növe-
kednek, addig az összes termelés két éve enyhe visszaesést
mutat. Tehát amennyiben ez a folyamat a továbbiakban is
jellemzõ lesz, akkor a piaci verseny további erõsödésével
számolhatunk.

2. grafikon: Az európai össztermelés és kapacitás alakulása

(1999–2003) [1]

• Az hosszú évtizedeken át a tûzihorganyzó ipar motorja-

ként, meghatározójaként megjelenõ Németország sze-
repe megváltozott, jelentõsen gyengült, termelése öt év
alatt mintegy 17%-kal esett vissza. Ennek oka nem a tag-
vállalatok számának csökkenésében kereshetõ [1], ha-
nem a tényleges termelés csökkent ilyen arányban. Fon-
tos és elgondolkodtató, hogy acélszerkezet-, és gépgyár- De talán vizsgáljuk meg az összesített adatok mögött
tó vállalataink talán legfontosabb export piacán kialakult rejlõ folyamatokat országonként (2. táblázat).
viszonyok mögött, vajon milyen okok húzódhatnak meg.
A bemutatott helyzet bizonyos tekintetben magyarázat 2. táblázat: A tûzihorganyzó kapacitások alakulása Európában
(1999–2003) [1]
arra az árversenyre, mely évek óta folyik a piacon. A né-
metországi tendenciákért felelõs lehet az, hogy az EU-n
belül – feltehetõen az alacsonyabb acélszerkezet-gyártási
és/vagy horganyzási költségek miatt – más országokba
helyezõdik át a termelés. Ez egy lehetséges magyarázat,
mely különösen két ország esetén jól megfigyelhetõ. Ha-
sonlóan csökkenõ tendenciát mutat Franciaország,
Hollandia is, de ezeknél az országoknál kevésbé drasz-
tikus a folyamat.
• Táblázatunkból kitûnik, hogy a meghatározó mennyisé-
geket produkáló országok közül kettõé, Olaszország és
Spanyolország szerepe jelentõsen felértékelõdött. Még-
pedig olyan mértékben, hogy Itália 2002-re már Európa
legnagyobb termelõjévé lépett elõ. Csehországban is
önmagához képest jelentõs kapacitásbõvítéseket hajtot-
tak végre, és ezzel párhuzamosan nõtt a termelése.
• Magyarország esetében, csak látszólagos a termelés-
csökkenés, mert a 2001. évi visszaesés a szövetség tagvál-
latok számának csökkenésével függött össze (egy nagy

46 Acélszerkezetek 2005/1. szám


• A korábbi években domináns Németországban a kapa-
citások minimális csökkenése mellett egy erõteljes ter-
meléscsökkenés állt be 3 év alatt (- 250 ezer tonna). Ez
azt is jelenti, hogy a meglevõ német kapacitások még
erõsebb versenyt teremtenek egymásnak. Természetesen
bizonyos további piactisztulásra is kell számítani a ver-
seny további kiélezõdése miatt. Ebben a tekintetben is-
mét fel kell hívni a hazai gyártó és horganyzó ipar fi-
gyelmét. Ezeknek hatásai biztos, hogy hazánkban is meg-
jelennek.
• Dánia kivételével tulajdonképpen, önmagukhoz képest,
jelentõs kapacitásleépítést nem hajtottak végre az egyes
országok.
• A termelésbõvülésnél már említett két ország Olasz-
ország és Spanyolország viszont óriási mértékben nö-
velte kapacitásait. Míg az olasz iparág 1999–2003-ig mint-
egy 758 m3-rel, addig a Spanyolország 576 m3-rel növelte
lehetõségeit, ezzel megteremtve kibocsátásuk növekedé-
sének feltételeit. Csehország méreteihez képest erõs
bõvítést hajtott végre, ami elsõsorban a német cégek
(Kopf-, és Wiegel-csoport) térnyerésének köszönhetõ.
• Hazánk kapacitásai ebben az idõszakban egy darab
lényeges méretû berendezéssel bõvültek Mivel a tûzi-
horganyzó és az acélszerkezet-gyártó iparág nagyjából
együttesen fejlõdik, bõvül, vagy éppen stagnál, a fentiek
mindenképpen egy erõsebb kooperációt igényelnének a
két terület között. Sajnos kimondhatjuk, hogy az elmúlt
öt évben nem voltunk igazán haszonélvezõi a megnyíló
lehetõségeknek.
3. táblázat: Az acélszerkezeti termékek piaci szegmenseinek részarányai (1994–2003) [1]
Acélszerkezetek 2005/1. szám
ACÉLSZERKEZETI PIACI SZEGMENSEK
ÉS RÉSZESEDÉSEK
A HORGANYZÓ PIACON
Elsõ lépésben tekintsük át az acélszerkezetek egyes fel-
használási területeinek részesedését 10 éves idõszakra visz-
szamenõlegesen (3. táblázat).
A 3. táblázatból jól látható, hogy a tízéves idõszakban az
egyes szegmensek részaránya lényegében homogén. Talán
csak az útépítés acélszerkezeteinek (+), illetõleg az ener-
giaszektor (–) tekintetében van érdemleges változás.
Természetesen a fentieknél többet mond, ha az adatok
mögött álló egyes országokon belüli változásokat próbáljuk
meg nyomon követni.
A magyar acélszerkezet-gyártó és tûzihorganyzó iparág
számára a legfontosabb néhány ország piacának helyzete
mindenképpen figyelmet érdemel abban a tekintetben,
hogy vannak-e, strukturális változások, esetleg trendek.
A következõkben Németország, Ausztria, Olaszország,
illetve Csehország és természetesen Magyarország piacaira
téve a hangsúlyt értékeljük a piaci szerkezeteket.
Németország, mint a magyar ipar legnagyobb célterülete
adatait 4. táblázatunk mutatja be.
Az épület-acélszerkezetek meghatározó mennyiségben szerepelnek
(Fotó: Antal Árpád)
A német piacon a legszembetûnõbb folyamat az „Útépíté-
sek” és az „Energiaszektor” acélszerkezeteinek folyamatos
visszaesése. Ennek okai talán a belsõ felhasználás csökke-
nése, kevésbé a termelés „kihelyezése” egyes más orszá-
gokba (Közép-, Kelet-Európa, Olaszország, Spanyolország,
Csehország). Ausztria esetében az energiaipari beruházá-
sokban szintén megfigyelhetõ a folyamat és a mezõgazda-
ságba gyártott acélszerkezetek tûzihorganyzása is folyama-
tos csökkenést mutat (5. táblázat).
47
4–5. táblázat: A tûzihorganyzott acélszerkezeti piac szegmensei
Németországban és Ausztriában (%) (1997–2003) [1]
6–7. táblázat: Tûzihorganyzott acélszerkezeti piac szegmensei
Csehországban és Olaszországban (%) (1997–2003) [1]
Csehországban önmagához képest igen jelentõs kapa-
citásbõvítést és termelésnövekedést hajtottak végre 1996 és
2003 között. A bõvülés elsõsorban az „Útépítések” acélszer-
kezeteinél jelentkezett. A terület 2003-ban az összes cseh-
országi tûzihorganyzás közel 1/3-át adta, ami nagy acélszer-
kezet-gyártó kapacitások meglétére utal ebben a szegmens-
ben (6. táblázat).
Az elmúlt tíz esztendõben Olaszországban fejlõdött leg-
nagyobb mértékben az iparág. Dinamikusan növekedett az
„Épületszerkezetek”, míg relatíve csökkent a „Mezõgazda-
ságba” áramlott acélszerkezetek mennyisége. Természete-
sen azt nem tudhatjuk, hogy ezek a mennyiségek, milyen
nagyságrendben lettek belföldön beépítve, illetve, hogy
mekkora tételek kerültek az EU egyéb piacaira, vagy azo-
kon kívülre (7. táblázat).
Ha a Magyarországon tûzihorganyzott termékeket néz-
zük (1977-ben nem volt adatgyûjtés), akkor az épületszer-
kezetekben levõ folyamatos csökkenés figyelhetõ meg. En-
nek feltehetõen piacszerkezeti okai is vannak. Sajnos az
acélszerkezeti termékek rovására nagy mennyiségben ke-
rülnek beépítésre a vasbeton szerkezetû épületek (pl. be-
48 Acélszerkezetek 2005/1. szám
8–9. táblázat: Magyarországon horganyzott szerkezetek
piaci szegmensei (1997–2003) [2]
vásárlóközpontok) illetve még mindig nem ismerték fel sok
helyen a tûzihorganyzott kivitelû acélszerkezetes építmé-
nyek képességbeli és gazdaságossági elõnyeit. Az azonban
mindenképpen figyelmeztetõ jelzés kell, hogy legyen az
iparág számára, hogy manapság is nagy számban épülnek
a festett kivitelû csarnokszerkezetek, holott horganyzó be-
rendezéseink méretei lehetõvé tennék azok bevonását. A
hazai termelést mutató táblázatokon egyébként jól látszik
az infrastrukturális beruházásokat jelentõ „Energetikai” és
„Útépítési” célú acélszerkezetek jelentõs aránya. Szomorú
adat a „Mezõgazdaságba” kerülõ acélszerkezetek alacsony
aránya. Azt azonban feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy
az 1970–80-as években Magyarországon, óriási tömegben
került épületacélszerkezet és mezõgazdasági célú acélszer-
kezet beépítésre (elsõsorban a Dunai Vasmû típus acél-
szerkezetei). Ezek az épületek ma is állnak, bevonataik
ellenállóak, tehát a struktúraváltás alatt álló mezõgazda-
ságnak az igényeit még ma is kielégítik.
Tisztelt Olvasóink!
Írásunkkal több cikkbõl álló sorozatunk végéhez értünk.
Gondoljuk és reméljük, hogy 2003 õsze óta, negyedévente
közölt figyelemfelkeltõ szakanyagainkban sokan találtak
olyan aktualitásokat, melyeket napi munkájukban fel tud-
nak használni. Bízunk abban is, hogy tovább növekedett a
bizalom a tûzihorganyzás iránt, amely mint látjuk, tõlünk
nyugatabbra sokkal jobban megbecsült technológia, de ta-
lán most is hozzá tudtunk járulni iparágunk szélesebb körû
hazai elterjedéséhez. Cikkeinkben elsõsorban nem a „mar-
keting” jellegû írásokra törekedtünk, hanem inkább olyan
mûszaki tudnivalókat igyekeztünk átadni, melyek a min-
dennapi munkánkban jól használhatóak. További, és még
mélyebb ismeretekhez a szakmai szövetség (MTSZ), a szö-
vetség tagvállalatai információs rendszerén és szakfolyóira-
ton keresztül juthatnak az érdeklõdõk. Egyúttal köszönetet
mondunk Nagy Miklós úrnak, hogy értékes fotóival segítet-
te írásaink színvonalát emelni.
Felhasznált irodalom:
[1] European General Galvanizers Association (EGGA) –
Assembly 1998–2004
[2] Magyar Tûzihorganyzók Szövetsége (MTSZ) adatbázisa
(1996–2004)
Az általunk épített csarnokokkal maximálisan igazodunk a vevôk igényeihez. Így szerkezetekkel és burkolatokkal az épület funkciójának
leginkább megfelelô anyagokat alkalmazzuk.

A szerkezetek készülhetnek
– hidegen hajlított szelvénybôl rácsos keretszerkezettel,
– melegen hengerelt oszlop, rácsos szaruzat alkalmazásával,
– melegen hengerelt Európa profilokból keret vállmerevítéssel.
Szerkezeteink üzemileg hegesztett, helyszínen csavarozott kap-
csolatokkal készülnek.

A komplett fôvállalkozási vertikum egyenletes, jó minôségben

történô kivitelezés érdekében a 2002. év folyamán bevezetésre
került az MSZ EN ISO 9001;2001 minôségirányítási rendszer,
mely magába foglalja a tervezés, gyártás, helyszíni szerelés
munkafolyamatainak szabályozását.

Elérhetôségeink:
Nyíregyháza, Lomb u. 16.
Postacím: 4405 Nyíregyháza, Pf: 3
Telefon/fax: (42) 596-728 E-mail: femszer@hu.inter.net
Telefon: (42) 461-118, 465-156, 596-729

2400 Dunaújváros Sport u. 2-4.

Tel.: +36 25 523-062, 523-063, 523-065, 523-068, 523-069
Fax: +36 25 523-066
Honlap: www.dunaforg.hu • E-mail: dunaforg@dunaforg.hu

Gép-, Gépalkatrészgyártó, Szerelô és Kereskedô Kft.

➫ GÉP-, GÉPALKATRÉSZGYÁRTÁS
➫ ACÉLSZERKEZET-GYÁRTÁS
➫ DARUKARBANTARTÁS
➫ TECHNOLÓGIAI GÉPSZERELÉS,
KARBANTARTÁS
➫ HIDRAULIKUS HENGEREK
FELÚJÍTÁSA

REFERENCIÁK:
DWA Hideghengermû Kft.: Georg – hasító sor szerelése, telepítése
1700-as hengerállvány technikai szerelése, gépegységek gyártása
Alcoa-Köfém Kft.: I-II. Hideg- és meleghengerállvány modernizálása
Metrisystem Kft.: 15, 20, 50, 60 tonnás mérleg teherfelvevôk gyártása
Caementárius Kft.: Komplett lamináló és Bentonit paplan készítô automatikus gépsor gyártása
Acélipari gépek, gépegységek, különbözô méretû acélszerkezetek, gépvázak gyártása:
Hennecke GmbH. Németország, Sankt Augustin
Voest Alpine Industrieanlagenbau GmbH & CO. Ausztria, Linz
Voest Alpine Stahl GmbH. Ausztria, Linz

Acélszerkezetek 2005/1. szám 49


Dr. Iványi Miklós:
Táblázatok acélszerkezetek méretezéséhez az EUROCODE 3 szerint
Egyetemi segédkönyv. Mûegyetem Kiadó, Budapest, 2004
Acélszerkezetek tervezési stratégiájá-
ban az elmúlt években jelentõs átren-
dezõdés következett be:
– Megjelentek illetve megjelennek az
Eurocode szabványrendszer egyes ré-
szei, és ezzel új, alternatív tervezési
módszerek alkalmazására kerül sor.
– A modern acélszerkezetek területén a
félkész termékek, így a melegen henge-
relt és hidegen hajlított szelvények vá-
lasztékának kibõvülése hozott jelentõs
tervezéselméleti, módszertani és minõ-
ségügyi változást.
– A számítástudomány eredményeinek al-
kalmazásával a tervezési módszertan ki-
terjedt átalakuláson megy keresztül.
A tervezési stratégia egyik fontos ele-
me, segédeszköze az acélszerkezetek mé-
retezésével foglalkozó „Táblázatok” egye-
temi segédkönyv.
Hazánkban ilyen jellegû segédkönyv az
úgynevezett Czakó-táblázat volt, amely
utoljára 1935-ben jelent meg nyomtatás-
ban. Ezt az egyetemi oktatásban a Bu-
dapesti Mûszaki Egyetem Mechanika Tan-
székének 1949-ben megjelent jegyzete,
majd a Nehézipari Mûszaki Egyetem Me-
chanika és Emelõgépek Tanszékének a
Tankönyvkiadó kiadásában megjelent táb-
lázatgyûjteménye követte.
A mérnökhallgatók részére Dr. Csellár
Ödön – Szépe Ferenc: „Táblázatok acélsz-
erkezetek méretezéséhez” címû egyetemi
segédkönyv 1965-ös elsõ kiadása, majd
közel négy évtizede számos kiadásban
megjelent kötete szolgált.
Jelen egyetemi segédkönyv törekszik
megfelelni a „kihívásoknak”:
(a) A „Táblázatok” anyagát az Eurocode
szabványok elõírásai alapján állítottuk
össze. Az Eurocode szabványok elké-
50
KÖNYVISMERTETÔ
szítésének és jóváhagyásának két
szintje van, melyek elfogadását hosz-
szadalmas ellenõrzés, vita, majd sza-
vazás elõzi meg. Az elõszabványok
szintje az ENV, melynek vita alatti
anyagait prENV jelöli, a szabványok
szintje az EN, melynek vita alatti anya-
gait prEN jelöli.
Jelenleg a prEN státuszban vannak az
acélszerkezetek méretezésével kapcsola-
tos folyamatok, de az oktatás, a tájékozta-
tás céljából feltétlenül szükséges megis-
merni a részleteket így vállaltuk a vita
végsõ fázisában levõ anyagok fontosabb
részeinek a „Táblázatok”-ba való beillesz-
tését.
A „Táblázatok”-ban bemutatott
anyagok:
Eurocode 3: Design of steel structures
prEN 1993-1-1:2002 Part 1.1:
General rules
prEN 1993-1-5:2002 Part 1.5:
Plated structural elements
prEN 1993-1-8:2002 Part 1.8:
Design of joints
(A csavarok geometriai kialakításával fog-
lalkozó EN anyag nem állt rendelkezésre,
csak a DIN által átvett anyagok, ezért je-
löltük ezeket külön.)
prEN 1993-1-9:2002 Part 1.9:
Fatigue strength of steel structures
prEN 1993-3:2002 Part 3:
Buildings
(A „Táblázatok”-ban a margón elhelyezett
vonal jelzi a fenti prEN szabványjavasla-
tokból átvett részeket.)
A segédkönyv nem kíván szabványgyûj-
temény lenni – ezt a rendelkezésre álló
terjedelem sem teszi lehetõvé –, de nem
célja, hogy önállóan csak ebbõl az anyag-
ból megismerhetõ legyen az Eurocode-
rendszer, hiszen ehhez részletes ismerte-
tésekre, magyarázatokra és példákra van
szükség, egyébként ehhez a folyamathoz
járul hozzá az „euroSTEELcode” intenzív
szemináriumi rendszer is.
A prEN szint idézett anyagait az
NFATEC „Leonardo da Vinci” Európai
Uniós program keretében ismertük
meg:
„A New and Flexible Approach to Trai-
ning for Engineers in Construction”
(b) Az acélszerkezetek tervezésének egyik
legfontosabb segédeszköze a félkész
termékekkel foglalkozó táblázatok. A
„Táblázatok” segédkönyv igyekszik a
félkész termékek választékában bekö-
vetkezett ugrásszerû fejlõdést figye-
Acélszerkezetek 2005/1. szám
lembe venni, azonban a teljes körû
bemutatást nem tudtuk felvállalni, a
félkész termékek hazai választékának
bemutatása során csak azokat közöl-
tük, melyeket elõállító cégek felhívá-
sunkra jelentkeztek, vagy olyan ter-
mékismertetõ, könyv állt rendelkezé-
sünkre, mely a közlést lehetõvé tette.
(c) Az acélszerkezetek tervezési módszer-
tana a számítástudomány eredményei-
nek alkalmazásával jelentõs változáso-
kon ment keresztül, egyrészt az úgy-
nevezett elõterveés jelentõs elõtérbe
kerülésével, másrészt a független sta-
tikai számítás szerepének növekedé-
sével.
A közölt táblázatok, grafikonok lehetõ-
séget adnak arra is, hogy különbözõ szá-
mítási modellek érvényességét ellenõrizni
lehessen.
A „Táblázatok” a könnyebb kezelhetõ-
ség érdekében fejezetekre oszlik: az elsõ
fejezet a szerkezeti anyagok adatait tartal-
mazza; a második fejezet a szerkezeti ke-
resztmetszetek rugalmas és képlékeny
állapotban kialakuló viselkedésével foglal-
kozik, részletesen bemutatva a melegen
hengerelt, valamint hidegen hajlított és
zárt szelvények geometriai adatait; a har-
madik fejezet a szerkezeti rudak stabili-
tásvizsgálatait ismerteti; a negyedik feje-
zet a szerkezeti kapcsolatokkal foglalko-
zik, részletesen bemutatva a nyitott és
zárt szelvények csomópontjainak mérete-
zését. Az ötödik fejezet szerkezetek, így
egyszerû tartók és keretek vizsgálatait is-
merteti. A hatodik fejezet a fáradási prob-
lémákat tárgyalja.
A kötet általános kialakítása Fülöp Atti-
la egyetemi tanársegéd (Pécsi Tudomány-
egyetem) gondos munkáját dicséri. Kö-
szönettel tartozunk a bírálóknak, dr. Kö-
röndi Lászlónak és dr. Seregi Györgynek
az anyag részletes és alapos átvizsgálá-
sáért, az Oktatási Minisztérium Tankönyv-
pályázatának a támogatásért, valamint a
Mûegyetemi Kiadónak a gondos megje-
lentetésért.
KAPHATÓ:
Mûegyetemi Kiadó, Jegyzetbolt
Budapesti Mûszaki és Gazdaság-
tudományi Egyetem
1111 Budapest, Goldmann György tér 1.
V2 épület fszt. 1.
Telefon: (06-1) 463-2309;
Fax.: (06-1) 4665714
Ára: 3990 Ft
 F E L H Í V Á S
A MAGÉSZ és a DUNAFERR az idén is megrendezi

a VIII. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSZETI

KONFERENCIÁT
Dunaújvárosban 2005. május 5–6-án
A nyolcadik alkalommal megrendezett konferencia évrõl évre sikeresebb. Az idei konferenciára is
meghívjuk minden tagvállalatunkat és reméljük, hogy a vállalatok biztosítani tudják, hogy a náluk
dolgozó mûszakiak minél nagyobb számban vegyenek részt. Természetesen minden érdeklõdõt
várunk, aki ismereteit bõvíteni kívánja. Az ismeretek állandó frissítése, bõvítése mindnyájunk közös
ügye.
„A mérnököket kreatív, racionális és etikus gondolkodásmódjuk hitelessé teszi mind a politika,
mind a társadalom elõtt, ami tiszteletre méltó rangot jelent. A mérnökök etikai és morális köve-
telményekkel társult tudásukkal, tapasztalatukkal és találékonyságukkal sikeresen járulnak hozzá
a közjó és életminõség javításához, a természet és a környezet védelméhez.” (Az európai mérnökök
budapesti nyilatkozata).
Ez az elvárás és elismertség csak úgy õrizhetõ meg, ha tanulunk egymástól és kicseréljük gondo-
latainkat, tudásunkat. Ezért rendezzük a szakmai konferenciát. Reméljük az idén is aktív résztvevõi
lesznek a konferenciának tagjaink szakemberei is és a személyes találkozások, ismeretségek a szak-
mán belül tovább bõvülnek.

Bõvebb információ: Dr. Csapó Ferenc MAGÉSZ-titkár • magesz@axelero.hu

Az „ACÉLSZERKEZETEK” címû lap elôfizetési díja

egy évre 3200 Ft + áfa + postaköltség
MEGRENDELHETÔ:
MAGÉSZ, Dr. Csapó Ferenc
1161 Budapest, Béla út 84.
Telefon/fax: 1/405-2187, 30/9460-018
E-mail: magesz@axelero.hu

Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetségének lapja

Association of Hungarian Steel Structure Manufacturers and Builders Quarterly

Kiadja a Magyarországi Acélszerkezet – Gyártók – Építôk Szövetsége

1161 Budapest, Béla u. 84.
Telefon/fax: (1) 405-2187 E-mail: magesz@axelero.hu
Felelôs kiadó: Markó Péter
Felelôs szerkesztô: Dr. Csapó Ferenc H 1/2 oldal (A/5) színes:
A szerkesztô munkatársa: Nagy József I MAGÉSZ tagoknak 50 000 Ft+áfa, külsô cégeknek 70 000 Ft+áfa
R
ISSN: 1785-4822 D Azon partnereink részére, akik minden számban hirdetnek
Készült: TEXT Nyomda Dunaújváros, Papírgyári út 49., 2401 Pf. 262 E (4 db/év), 10% kedvezményt adunk.
T FÜRT Marketing 2400 Dunaújváros, Hold u. 4.
Telefon: (25) 283-019, Fax: (25) 283-129, É
E-mail: studio@textnyomda.hu S Fax: (25) 432-020 • Mobil: (30) 9894-791 E-mail: frt@777westel.hu

Acélszerkezetek 2005/1. szám 51