Kárpát Panel 2007 PDF

Karpat Panel 2007
KiSEBBSEGI LETHELYZETEK - INTERETNIKUS VISZONYOK

ADATOK, ELEMzESEK, KUTATAsI EREDMENYEK
Sorozatszerkesztok:
Ablonczy Balazs, Feischmidt Margit, Kovats Andras
Karpat Panel 2007
A Karpat-medencei magyarok tarsadalmi helyzete es

perspektivai
Gyorsj elentes
Szerkesztok:
Papp z. Attila, Veres Valer
MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSEGKUTATO INTEZET
Budapest, 2007
A kutatasban reszt vevo intezmenyek:
MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsegkutato Intezet, Budapest (Magyarorszag)
Max Weber Tarsadalomkutato Alapitvany, Kolozsvar (Romania)
Forum Tarsadalomkutato Intezet, Somorja (Szlovakia)
Lehoczky Tivadar Tarsadalomkutatolntezet, Beregszasz (Karpatalja-Ukrajna)
Magyarsagkutato Tudomanyos Tarsasag, Szabadka (Vajdasag-Szerbia).
Kutatasvezetok:
Papp Z. Attila, Veres Valer
Szerzok:
Csata Zsombor, Kiss Denes, Veres Valer (Romania)
Meszarosne Lampl Zsuzsa (Szlovakia)
Gabrityne Molnar Iren, Rac Livia (Vajdasag - Szerbia)
Molnar Eleonora, Orosz Ildiko (Karpatalja Ukrajna)
Papp Z. Attila (Magyarorszag)
Tamogatok:
H 0 f2J 1'11.,
Szlil6fdld Alap
2C()J
MTA
Hataron Tuli
Magyar
Tudomanyossagert
OsztOndijprogram
© Szerz6k, 2007
© Papp Z. Attila, Veres Valer szerkeszt6k, 2007
Minden jog fenntartva, beleertve a sokszorositas es a terjesztesjogat, az egyes

fejezeteket illet6en is.
ISBN 978-963-508-552-1
ISSN 1785-4121
F e1el6s kiado: Szarka Laszlo

Nyomda: Gelbert Kft.
Tartalomjegyzék
1. Bevezető .............................................................................................................2
2. Országjelentések
2.1. Csata Zsombor - Kiss Dénes - Veres Valér: Románia (Erdély) ................5
2.2. Lampl Zsuzsanna: Felvidék (Szlovákia) ................................................. 65
2.3. Gábrityné Molnár Irén - Rác Lívia: Vajdaság (Szerbia).......................120
2.4. Molnár Eleonóra - Orosz Ildikó: Kárpátalja (Ukrajna).........................185
2.5. Papp Z. Attila: Magyarország................................................................244
3. Rövid összegzések..........................................................................................299
1
Bevezető
Az elmúlt évtized társadalmi változásai jelentős mértékben átalakították a
magyarországi társadalom és a szomszédos országokban élő kisebbségi magyar
közösségek munkaerő-piaci, foglalkoztatási jellemzőit, oktatási, képzettségi mutatatóit,
migrációs, kapcsolattartási potenciálját. Mindezek a dinamikus változások, együtt a
nyelvhasználati, kultúra-felhasználási szokásokban végbement elmozdulásokkal, erősen
befolyásolják a közösségek etnikai, nemzeti identitásának alakulását. A Kárpát-
medencei magyar közösségek összehasonlító igényű, rendszeres, idősoros vizsgálatát
mind az MTA Kisebbségkutató Intézete, mind pedig a határon túli magyar szociológiai
kutatásokat befogadó intézmények, közülük elsősorban a kolozsvári Max Weber
Társadalomkutatásért Alapítvány részéről már hosszabb ideje szorgalmazzuk.
Rendkívül fontosnak tartjuk ugyanis az integrálódó kelet-közép-európai térben
rendszeres és módszeres kutatások keretében nyomon követni, elemezni a fent jelzett
változásokat, amelyek értelmezése lehetővé teszi a magyarországi és kisebbségi magyar
társadalmak azonos, hasonló, különböző reakcióinak, jelenségeinek, a kapcsolatukban
megmutatkozó tendenciáknak a pontosabb megértését. Azok a kutatástörténeti
előzmények, amelyek ilyen igénnyel az 1990-es években lezajlottak, jórészt folytatás
nélkül maradtak vagy csupán egy-egy országra, régióra korlátozódtak.
A Szülőföld Alap, az MTA Határon Túli Magyar Tudományos
Ösztöndíjprogram támogatásának köszönhetően, ebben az évben, Magyarországon,
Erdélyben, Dél-Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban Kárpát Panel – A Kárpát-
medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái névvel sikerült elvégeznünk az
első olyan szociológiai felmérést, amely megteremheti az alapját az öt magyar közösség
szisztematikus, rendszeres, idősoros kutatására.
A mostani kutatás kiinduló tézisei szerint a határon túli magyar közösségek
identitásának változását a következő társadalmi folyamatok határozzák meg:
Az Európai Unió bővítési fázisai a Kárpát-medence országaiban mélyreható
változások kezdetét jelenthetik. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. májusi
csatlakozása után Románia 2007. évi januári csatlakozása, Horvátország csatlakozási
tárgyalásainak remélhetően sikeres befejezése, valamint Szerbia EU-s társulási
tárgyalásainak véglegesítése alapján a kárpát-medencei érintkező régiókra nézve az
európai integrációs folyamat meghatározó szerepét feltételezhetjük.
Egy másik ilyen fontos társadalmi folyamatnak a rendszerváltást követően
kialakult demográfiai változásokat, a magyarság Magyarországon immár három
évtizede, a magyar kisebbségek esetében hozzávetőleg egy–másfél évtizede zajló
lélekszámcsökkenést tekintettük. Ennek hátterében a kedvezőtlen demográfiai-
népesedési folyamatok – az elöregedés, az alacsony gyermekvállalási kedv, az
elvándorlás és a szórványhelyzetben élők asszimilációs veszélyeztetettsége – állnak.
Végül, de nem utolsó sorban a magyarság társadalmi-politikai szétfejlődésében
külön figyelmet érdemel annak a folyamatnak az elemzése, amelynek meghatározó
hatása van a mai magyar-magyar kapcsolatokra és az egyes magyar közösségek
nemzeti-etnikai identitására. Az egységes magyar kulturális közösségként tételezett
magyar nemzet létezésébe, működőképességébe, értéktermelő szerepébe vetett hit
széleskörűen empirikusan megfigyelhető jelenléte mellett új tendenciák is megjelentek.
A korábbi és a mostani felmérésünk is visszaigazolja, hogy a kisebbségi magyar
közösségek életvilágaiban valóságos jelenségekként megfoghatók azok az eltérések,
amelyek a többségben élő magyarországiak politikai nemzetfelfogásából, illetve a
határon túli magyar munkavállalók idegenként való reprezentálásából adódnak. A
kisebbségben élők körében pedig ezek a különbségek egyrészt a többségi nemzettel
2
együtt történő sajátos társadalomfejlődésen és állampolgári közösségen alapuló
kölcsönhatásokra, másrészt a – Trianont megelőzően és azóta is létező és ható –
regionális különbségekre vezethetőek vissza. A történeti és a mai Erdély sajátos
történeti hagyományai, Székelyföld regionális, kulturális sajátosságai, Kárpátalja ruszin-
magyar kettős kisebbségi sajátosságai, Szlovákiában a szlovák-magyar kettős identitású
népesség folyamatos jelenlétének szerepe stb. hozhatók fel példaként ennek a másik
tendenciának az illusztrálására.
A Kárpát Panel célja, hogy Magyarországon és a nagyobb létszámú magyar
közösségekkel rendelkező országokban idősoros, komparatív, reprezentatív
szociológiai, kérdőíves panelkutatás-sorozat kezdődjék. Ennek keretében a Kárpát-
medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait,
jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a
kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát
vizsgáljuk.
A mostani kutatást az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézet (Magyarország)
és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány (Kolozsvár, Románia) kezdeményezte.
Partnereink országonként a következő intézmények voltak: a Fórum Társadalomkutató
Intézet (Szlovákia), a Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézet (Beregszász,
Kárpátalja–Ukrajna), Magyarságkutató Tudományos Társaság (Vajdaság–Szerbia). A
kutatásba bevont öt országban él a kárpát-medencei magyarság mintegy 98 százaléka.
A megkérdezett minta tervezett elemszáma 3000, ebből 2930 érvényes esetünk
van, amelyek országonkénti eloszlása a következőképpen alakult: Magyarország 700 fő,
Erdély 900 fő, Szlovákia 600 fő, Vajdaság 380 fő, Kárpátalja 350 fő. A mintavétel a
háztartások szintjén többlépcsős véletlen kiválasztással történt, a háztartásokban a
válaszadók szabad kvótás módszerrel lettek kiválasztva.
A kutatási program hosszú távra tervezett, a koncepció szerint rendszeres, két-
hároméves időközönként ugyanazt a populációt megcélozó, ismétlődő kérdőíves
panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező
társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk, a változások
irányáról, jellegéről megbízható információkat, ismereteket gyűjtsünk, s ezzel
hozzájáruljunk a magyar kisebbségi és etnopolitika szempontjából nélkülözhetetlen
szakmai elemzések elmélyítéséhez, a magyar-magyar relációban zajló folyamatok
egységes módszertannal készülő kölcsönös elemzéséhez stb.
A kutatás elsősorban a határon túli magyarokat célozta meg. Minthogy az eddigi
kutatások ismételten rámutattak, hogy Magyarország a régióban és különösen a
kisebbségi magyar közösségek számára sok szempontból mintaadónak, migrációs
stratégiák kialakításában, a munkaerő-, valamint az oktatási és házasodási piacokon
egyaránt változatlanul elsőszámú „külföldi” célországnak számít, szükségesnek
tartottuk a magyarországi adatfelvételt és elemzést is. Nem utolsósorban azért, hogy
lehetőségünk legyen a határon túli magyar közösségekről kialakított magyarországi
kép(ek) változásának megragadására. Az Unión belül gazdasági, s remélhetően
kulturális szempontból is gyorsan integrálódó kárpát-medencei térben Magyarország a
maga összetett szomszédsági viszonyrendszerein belül szintén átértékeli a magyarok
által lakott régiók fejlesztésében, a velük való kapcsolattartásban nyíló együttműködési
lehetőségeket, ami óhatatlanul átírja az eddigi nemzetállami elzárkózó logikát. Az Unió
határain belülre kerülve az államhatárok nem szűnnek meg, de jellegűk erősen átalakul
és ez a magyar-magyar viszonyrendszeren belül is érdekes elmozdulások kiindulópontja
lehet.
A kutatás kérdőíve tematikailag egy állandó és egy aktuális blokkból tevődik
össze.
3
• Az állandó blokkok a következő területeket ölelik fel: a magyarság nemzeti
identitása, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez
való viszonya, a régió magyarságának társadalmi struktúrája (településszerkezet,
foglalkozásszerkezet), munkaerő-piaci viszonyok (munkaerő-piaci pozíció,
aktívak-foglalkoztatottak, munkanélküliség), jövőtervezés, migrációs potenciál,
iskolázottsági helyzet (iskolaválasztás helye, oktatás nyelve, mobilitási
viszonyok, esélyek, felnőttképzés).
• A kiegészítő tematikus blokk a 2007. évi, jelenlegi adatfelvételben a következő
témákat ölelte fel: a Kárpát-medence országainak EU csatlakozása, a nyitott
határviszonyok következményei.
A Kutatás elindításához a Szülőföld Alap régiók közötti együttműködési

támogatási kiírása ösztönzésként szolgált, hogy egy nagyszabású, az egész kárpát-
medencei magyarságra kiterjedő szociológiai panelkutatásnak első adatfelvételét
elindíthassuk 2007-ben. A kutatás költségeihez az MTA Határon Túli Tudományos
Ösztöndíjprogramja szintén jelentős támogatást biztosított.
Szarka László, Veres Valér
4
Csata Zsombor – Kiss Dénes – Veres Valér
KÁRPÁT PANEL – ERDÉLY
GYORSJELENTÉS 2007
1. A mintáról – Erdély
Erdélyben, a Kárpát Panel kutatás keretében 900 fős mintát vettünk a
háztartások szintjén, többlépcsős véletlen mintavétel módszerével. A háztartásokon
belül a személyek kiválasztása szabad kvótás rendszerben történt, korcsoportok és nemi
összetétel betartása alapján.
A mintavételi lépcsők alapja: régiók, megyék, azon belül településtípusok,
települések (községek, városok).
A településeken a háztartások, illetve a megkérdezettek kiválasztása az egyszerű
véletlen mintavétel mechanikus kiválasztásának valamely technikáját követte. Erre
legalkalmasabbnak a listás módszert találtuk, amikor egy rendezett listáról egy adott
lépésszám alapján minden x-ik háztartást, és ezen belül korcsoport és nem szerinti kvóta
alapján a személyeket is kiválasztottuk.
1.1. táblázat: A minta összetétele Erdélyben településtípusok és megyék szerint

Alapsokaság Minta
Megye Magyarok Magyarok Magyarok Megyeszékhely Más Faluk Össz
összesen aránya (%) száma városon minta város minta esen
minta
Fehér 20682 5,4 11130 0 8 6 14
Arad 49000 10 28466 19 0 14 33
Bihar 155554 25,9 86587 40 18 46 104
Beszterce- 18394 5,9
Naszód 7209 5 0 7 12
Brassó 51470 8,7 35682 19 5 11 35
Krassó- 5859 1,8
Szörény 5131 0 3 0 3
Kolozs 122131 17,3 80511 40 14 28 82
Kovászna 164055 73,8 81510 31 24 55 110
Hargita 275841 84,6 113801 23 53 109 185
Hunyad 25321 5,2 24181 4 12 1 17
Máramaros 46250 9,1 35772 24 0 7 31
Maros 227673 39,3 106862 47 25 81 153
Szatmár 129998 35,2 62767 37 5 45 87
Szilágy 57312 23,1 20638 7 7 24 38
Szeben 15478 3,7 12745 0 9 2 11
Temes 51421 7,6 34079 15 8 12 35
Összesen 1416439 19
Erdély 747071 311 191 448 950
5
2. Szocio-demográfiai háttér
Az erdélyi lekérdezett népesség szocio-demográfiai hátterét elemezve
megállapítható, hogy a nők kutatásunkban kissé felülreprezentáltak, a kérdezettek 57
százalék-a nő. Ez összhangban van a lekérdezett népesség korstruktúrájával is,
amelyben legnagyobb arányt az idős, 55 év fölötti korcsoport tesz ki (42,5 százalék).
Ebben a korosztályban a nők aránya jelentősebben meghaladja a férfiakét. A 18–25 év
közötti fiatalok a minta egynegyedét (25,3 százalékát), a középkorúak pedig
egyharmadát (32,9 százalékát) képezik.
Amint az várható volt, a kérdezettek túlnyomó többsége, 62 százaléka házas, 17
százalék egyedülálló illetve özvegy 16 százalék. A házasság nélkül
párkapcsolatban/vadházasságban élők aránya alacsony, mindössze 2 százalék.
A gyerekvállalás általánosnak tekinthető, a gyerekkel rendelkező kérdezettek
aránya ugyanis meghaladja a házasságban és özvegyen élők együttes arányát, az összes
kérdezettek 79 százalékának van gyereke. Legelterjedtebb az egy-kétgyerekes
családmodell, a kérdezettek 44,9 százalékának két, 32,9 százalékának egy gyereke van.
Három gyereke 13,9 százaléknak, négy gyereke 5,5 százaléknak van, négynél több
gyereke pedig a teljes lekérdezett népesség mindössze 2,4 százalékának. Hatnál több
gyerekes család nem került a mintánkba.
2.1. ábra: Nemi megoszlás
férfi
43%
nő
57%
2.2. ábra: Korcsoportok – százalékban
18–34 év között 25,3
55 év felett 42,5
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
6
2.3. ábra: Családi állapot
egyedülálló
özvegy
elvált 17%
16%
3%
nem házas, de
együtt él
2%
házas
62%
2.4. ábra: Van gyereke?
nincs
21%
igen, van
79%
2.5. ábra: Gyerekek száma
45
40
35
44,9
30
32,9
25
20
15
10 13,9
5,5
5 2 0,4 0 0 0
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
7
3. Identitás
A Kárpát Panel kutatás fő súlypontja az identitásvizsgálat volt. Az erdélyi,
magyar anyanyelvű válaszadókat megkérdeztük, melyik az a közösség, amelyhez
leginkább tartozónak érzi magát. Kevesebb, mint egyharmaduk azt válaszolta, hogy
magyarnak (29,2 százalék), valamivel kevesebben, hogy erdélyi magyarnak (27,9
százalék), ami mindösszesen 57 százalék, míg a többi válaszadó zöme területi-regionális
és állampolgárság-alapú kategóriákat nevezett meg: erdélyi 16,6 százalék, magyar
anyanyelvű román állampolgár 11,3 százalék, székely 6,9 százalék. Viszonylag kevesen
vallották magukat egyszerűen romániainak (2,1 százalék), románnak (2,3 százalék, ezek
magyarul jól beszélő, a véletlen mintába ezért bekerült román származású személyek),
míg román állampolgárnak 1,1 százalék, európainak 1,5 százalék, és egyébnek 1,1
százalék vallotta magát. A második opciók sorrendje hasonló, eloszlásuk kissé
különbözik, többen vallották magukat székelynek, összesen 10,6 százalék (ami a
Kovászna és Hargita megyei válaszadóknak közel egyharmada).
A magyarsághoz tartozás túlnyomórészt pozitív érzésekkel tölti el a
válaszadókat, több mint 80 százalékuk teljesen vagy többnyire egyetért, hogy ez
büszkeséggel tölti el, több mint 75 százaléknak pedig magyarsága természetes dolog.
Hogy a magyarságuk szégyen-érzettel töltené el, ezzel közel 72,7 százalékuk egyáltalán
nem, 14,4 százalékuk pedig részben nem ért egyet.
A magyarsághoz tartozás kritériumai között az önbesorolás és a kultúrnemzeti
azonosulást mutató magyar kultúra ismerete és szeretete, valamint a magyar
anyanyelvűség emelkedik ki, de a magyar állampolgárság kritériuma is, és noha a többi
kritériumhoz képest alacsonyabb említésű, ám a kisebbségi helyzetben viszonylag
magasnak tekinthető 3-as, közepes értékű.
Arra a kérdésre, hogyha szabadon választana, melyik országban élne, közel 54
százalékuk Romániát jelölte meg, és mindössze 10,6 százalék Magyarországot, más
országokat pedig még ennél is kevesebben említettek.
Ezekre a kérdésekre adott válaszok jól mutatják, hogy a romániai magyarság
elindult a romániai állampolgári integráció útján, anélkül, hogy a magyar kulturális
identitásából valamit is feladott volna. Jól érzékeltetik ezt a 3.5. ábra adatai is: a
válaszadók több, mint 90 százalékának nincs vagy nagyon ritkán van problémája azzal,
hogy magyarként kisebbségben él Romániában.
Az erdélyi magyar válaszadók 46,6 százaléka Romániát, 31 százaléka pedig
Erdélyt tekinti hazájának, Magyarországot mindössze 3,7 százalék. Szülőföldjének 44,2
százalék Erdélyt, 16,8 százalék Romániát tekinti. A többi 21,5 százalék azt a települést
tekinti szülőföldjének, ahol született, 8,7 százalék meg azt a települést, ahol él. (3.6.
ábra)
A nemzethez való tartozás kapcsán 82 százalékuk a magyar nemzet részének
érzi az erdélyi magyarságot, de ugyanakkor 65 százalékuk a román nemzet részének is
tekinti. Ez egy másik megerősítése annak, hogy egyszerre kettős integrációs folyamat
figyelhető meg, ebből viszont a román nemzethez való integrálódás egy viszonylag
újkeletű folyamat. (15–16. ábrák). Ezt a tendenciát erősítik azok a válaszok is, ahol az
erdélyi magyarok, a magyarországi magyarok és a románok közötti eltérő emberi
tulajdonságok meglétére kérdeztünk rá, alig kevesebben látnak ugyanis különbséget az
erdélyi magyarok és a románok között, mint az erdélyi és a magyarországi magyarok
között (3.17-19. ábrák)
Arra a kérdésre, hogy mennyire találja rokonszenvesnek a különböző etnikai
csoportokat, a többségi csoportok esetében a románok és a magyarországi magyarok
átlagosan ugyanolyan értékekkel rendelkeznek, némi árnyalatnyi eltéréssel, a románok
8
nagyobb részéhez közömbös a viszonyulás, a magyarországi magyarokhoz pedig
némiképp többen viszonyulnak rokonszenvvel – de ellenszenvvel is – mint a
románokhoz (3.20. ábra). A határon túli magyar közösségek állnak a legközelebb az
erdélyi magyarokhoz, közelebb, mint a többségi románok vagy magyarok. A romákhoz
a válaszadók többsége kissé vagy nagyon ellenszenvesen viszonyul. Más etnikai
csoportokhoz sokan nem tudnak viszonyulni, nem ismerik őket (szerbek, szlovákok,
ukránok stb.)
A más társadalmi csoportokhoz való viszonyulásból kitűnik, hogy a válaszadók
nagy többsége nagyon vagy kissé ellenszenvesen viszonyul a homoszexuálisokhoz (61
százalék), a skinheadekhez (66 százalék) és a drogosokhoz (79 százalék), míg
vállalkozókhoz, újgazdagokhoz a többség közömbösen viszonyul (49–51 százalék), de
az újgazdagok esetében az ellenszenvvel viszonyulók többen vannak a
rokonszenvezőkhöz képest. (3.21-22. ábrák) A társadalom peremén élő munkanélküliek
és menekültek iránti rokonszenv mértéke hozzávetőlegesen megegyezik a vállalkozók
irántival (30–31 százalék), de nem ugyanaz a válaszadók számára.
A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekre az erdélyi magyar
válaszadók 57 százaléka azt válaszolta, hogy nemzetiségi hovatartozása miatt soha nem
érte őt ilyen megkülönböztetés, 34,7 százalékukat ritkán érte, 6 százalék azt válaszolta,
hogy gyakran, 1,7 százalék pedig, hogy nagyon gyakran érte őt ilyen megkülönböztetés.
Más okokból 75–80 százalékukat soha nem érte hátrányos megkülönböztetés, és nagyon
kevesen (2–3 százalék) válaszolták, hogy gyakran vagy nagyon gyakran érte őket
valamilyen más okból hátrányos megkülönböztetés. Kivételt képez az anyagi helyzet
miatti megkülönböztetés, amire 5 százalék válaszolta azt, hogy gyakran érte őt ilyen
okból igazságtalanság.
Az erdélyiek kétharmada úgy gondolja, hogy nem akadálya Erdélyben az
érvényesülésnek az, ha valaki magyar, 30 százalék szerint akadály néhány téren, és 3
százalék nem tudja, akadály-e.
A románok és a magyarok közti viszonyt országos szinten mintegy
egyharmaduk konfliktusokkal terheltnek, kb. ugyanannyian együttműködéssel
jellemezhetőnek, a többiek közömbösnek érzik vagy nem tudják. A válaszok nagyon
eltérnek a településükön jellemző viszonyoktól,amit mindössze 9 százalék lát
konfliktusosnak, kétharmaduk együttműködéssel jellemzi (3.25. ábra). Az eltérés jól
mutatja, hogy a személyes érintkezés, megismerés, közelség nemhogy növelné, hanem
inkább csökkenti a konfliktus-potenciált, és az etnikumközi konfliktus inkább ideológiai
szinten, a nagypolitika által megfogalmazva jelenik meg.
Az etnocentrizmust mérő kérdéscsoport esetében megfigyelhetjük, hogy az
erdélyi magyarok többsége nem csupán a saját erdélyi magyar csoportjával, hanem a
román állampolgári közösséggel is jelentős mértékben azonosul: a válaszadók 65,4
százaléka részben vagy teljesen egyetértett azzal, hogy „sokkal szívesebben vagyok
román állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek”, míg 75,5
százalékuk teljesen vagy részben egyetért azzal is, hogy „az embereknek akkor is
támogatni kell saját hazájukat, ha vezetőik hibát követnek el” (3.26. ábra), ám, mint
előbb láttuk, nagy többségük saját hazájának Romániát jelölte meg
9
3.1. ábra: Leginkább úgy határoznám meg magam, mint… (N=886)
0 5 10 15 20 25 30 35
magyar
erdélyi magyar
erdélyi
magyar anyanyelvű román allampolgar
székely
romániai
román
román állampolgár
európai
egyéb
első választás második választás
3.2.ábra: Az, hogy magyarnak születtem...
Könnyíti az életemet 10,2 18,7 29,9 19,7 17,2 4,4
Büszkeséggel tölt el 2,5 4,5 8,1 21,9 61 2,1
Közömbös számomra 44,5 20 14,3 7,7 7,1 6,4
Elõnyt jelent 19,8 19,1 26,9 14,6 11,8 7,7
Szégyennel tölt el 72,7 14,4 3,4 2 2,2 5,3
Hátrányt jelent 35,3 23,9 19,2 10,5 4,6 6,4
Természetes dolog 4,7 3 8,1 18 58,2 7,9
Politikai kihívás 38,8 13,7 17,3 9,2 5,6 15,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem ért egyet töbnyire nem ért egyet egyet is ért, meg nem is
többnyire egyetért teljesen egyetért nem tudja/válaszol
10
3.3. ábra: Ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, mennyire fontos, hogy...
(átlagértékek, 1– egyáltalán nem fontos, 5 – nagyon fontos)
legalább egyik szülő magyar legyen 4,3

mindkét szülő magyar legyen 4,2
magyar legyen az anyanyelve 4,5
magyar állampolgár legyen 2,9
tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót 4,1
magyarnak tartsa magát 4,5
ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát 4,4
magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon 4,1
Magyarországon szülessen 2,3
élete legnagyobb részében magyarok között 3,6
szavazzon egy magyar pártra/poltikai 3,5
magyar nyelvű iskolát végezzen 3,9
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5
3.4. ábra: Ha szabadon választhatna, hol, melyik országban szeretne élni? (N=882)
Románia 53,8
10,6
Máshol 5,7
2,9
Amerika (US A) 1,8
1,8
S vájc 1,7
1,2
S panyolország 1
0,8
Kanada 0,8
0,6
S védország 0,4
10,2
nem válaszol 6,8
0 10 20 30 40 50 60
11
3.5. ábra: Mennyire jelent önnek problémát az, hogy magyar nemzetiségűként
román állampolgár: mennyire sikerült egyeztetni ezeket?
gyakran problémázok és másokkal is összetűzésbe

0,3
kerülök emiatt
elég gyakran probléma számomra, és a

környezetemben is vannak személyek, akik 2,1
ugyancsak gondot okoznak nekem emiatt
elég gyakran probléma számomra, de a

8,2
környezetemmel nincs gondom
néha felmerül bennem egy-két ellentmondásos érzés,

27,2
de általában nem probléma;
nincs semmi problémám, jól tudom egyeztetni; 62,2
0 10 20 30 40 50 60 70
3.6. ábra: Mit tekint Ön szülőföldjének?
Erdélyt 44,2
Romániát 16,8
A települést, ahol született 21,5
Települést, ahol él 8,7
Megye, régió 3
Egyéb 5,8
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
3.7. ábra: És mit tekint hazájának?
Romániát 46,5
Erdélyt 31,4
Magyarországot 3,7
Történelmi Magyarország 2,2
A települést, ahol született 4
Települést, ahol él 8
Egyéb 4,3
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
12
3.8. ábra: Ön szerint vannak-e a magyarságot, a magyar nemzetet megjelenítő
történelmi hősök, hősnők?
nincsenek
nem tudja
3%
18%
vannak
79%
3.9. ábra: Nemzeti hősök említése
Petőfi Sándor 10
Hunyadi Mátyás király 9,9
Kossuth Lajos 9,1
Szent István király 6,3
Gábor Áron 3,9
Rákóczy Ferenc 3,9
Széchenyi István 2,7
Dózsa György 1,9
Attila (hun király) 1,8
Hunyadi János 1,8
Tõkés László 1,1
Árpád 0,7
Bethlen Gábor 0,7
Horthy Miklós 0,7
Báthoryak 0,6
Markó Béla 0,4
Más(<0,3%)* 12,7
Nem tudott megnevezni 31,9
0 5 10 15 20 25 30 35 40
13
3.10. ábra: Ön szerint vannak-e a magyarságot, magyar nemzetet képviselő
kulturális személyiségek?
nincsenek
2% nem tudja
15%
vannak
83%
3.11. ábra: Magyar kulturális személyiségek említése
Petõfi Sándor 29,3

Sütõ András 6,8
Arany János 5,5
Ady Endre 4,8
Jókai Mór 4,8
Kányádi Sándor 2,2
József Attila 2,1
Munkácsy Mihály 1,9
Tamási Áron 1
Wass Albert 1
Bartók Béla 0,8
Markó Béla 0,8
Kodály Zoltán 0,7
Mikszáth Kálmán 0,6
Móricz Zsigmond 0,6
Vörösmarty Mihály 0,6
Benedek Elek 0,3
Más (<0,3) 12,2
Nem tudott 24,2
0 5 10 15 20 25 30 35 40
14
3.12. ábra: Vannak olyan szimbólumok(jelképek), melyek legjobban megjelenítik,
képviselik a magyarokat, a magyar nemzetet?
nincsenek
2% nem tudja
28%
vannak
70%
3.13. ábra: Legfontosabb nemzeti szimbólum (jelkép), említések gyakorisága
piros-fehér-zöld zászló 35,8

szent korona 8,6
magyar címer 3,2
magyar himnusz 2,4
népviselet, népi kultúra 1,7
személyiségek 1,7
RMDSZ szimbólum, tulipán 0,8
szobrok (Mátyás, Wesselényi) 0,7
egyéb(<0,4) 12
nem tudja 33,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40
3.14. ábra: Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását?

állampolgársága
(olyan nemzetiségű,
saját döntése amilyen államnak a
polgára)
30% 6%
anyanyelve és
kultúrája (amilyen
az anyanyelve és a
kultúrája, olyan a
nemzetisége)
64%
15
3.15. ábra: Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a magyar
nemzetnek?
nem tudja
nem
6%
12%
igen
82%
3.16. ábra: Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román

nemzetnek?
nem tudja
nem 10%
25%
igen
65%
3.17. ábra: Ön szerint a magyarországi magyarokra más emberi tulajdonságok

jellemzők, mint a romániai magyarokra?
nem tudja
nem 9%
22%
igen
69%
16
3.18. ábra: Ön szerint a románokra más emberi tulajdonságok jellemzők, mint a
romániai magyarokra?
nem tudja
nem 10%
24%
igen
66%
3.19. ábra: Ön szerint a romániai magyarok, a magyarországi magyarok, illetve a

románok hány százaléka jellemezhető a következő tulajdonságokkal?
46,7
Erőszakos 43,7
30,4
46,6 54,4
Intelligens 58,7
44,1
Lusta 37,3
25,6
44,3
Önző 49
35
45,2
Segítőkész 40
56,3
32,8
Tehetetlen 28,4
25,1
40
Toleráns 40
48,5
49,8 56,5
Versenyszellemű 57,8
0 10 20 30 40 50 60
Romániai magyarok Magyarországiak Románok
17
.20. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Etnikumok
románok 8,7 37,6 44,6 6,2 0,8 2,1
szlovákok 1,9 12 51,2 2 1,7 31,1
szerbek 1,2 9,5 51,3 3,8 2,9 31,2
ukránok 1,6 10,2 51,4 2,8 2,1 31,9
magyarok* (Hu) 11,7 45,1 29,9 7 2,1 4,3
romák 3 16,3 45,3 17,6 11,1 6,7
zsidók 2,2 15,2 49,1 4,7 3,7 25,1
németek 5,1 19,7 46,9 2,8 1,2 24,3
kínaiak 1,2 10 49,3 3,6 3,3 32,6
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
nagyon rokonszenves inkább rokonszenves közömbös

inkább ellenszenves nagyon ellenszenves nem tudja
*”Magyarországi magyarok” –ra vonatkozott
3.21. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Határon túli

magyarok
erdélyi 33,7 40,6 16,6 0,1 8,9
16,1 35 31,6 0,1 16,7

vajdasági 0,4
15,9 33,7 32,6 0,1 17,1

felvidéki (szlovákiai) 0,6
16 34,4 32,2 0,3 16,8

kárpátaljai magyarok 0,3
2,1
magyarországi magyarok 11,7 45,1 29,9 7 4,3
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

18
3.22. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Más társadalmi
csoportok
Munkanélküliek 4 26,9 44,9 15,1 4 5
Menekültek 4 27,7 43,2 6,7 1,6 16,8
Homoszexuálisok 0,6 2,7 27 17,3 43,4 9,1
Skinheadek, bőrfejűek0,5 2,1 17,7 22,3 45,6 11,8
Kábítószeresek 0,2 2,3 12 21,8 57,1 6,5
Vállalkozók 4,8 26,3 49,5 6,6 6,6 6,2
Újgazdagok 1,3 11,7 51,9 15,6 12,1 7,4
Biztonsági őrök 4 19,3 61 5,8 3,2 6,6
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

3.23. ábra: Milyen gyakran érte-e önt hátrányos megkülönböztetés

(igazságtalanság) az alábbi okok miatt?
Nemzetiségi hovatartozása 57,1 34,7 6 1,7 0,6
Vallásos meggyőződése 84,8 8,7 1,7 0,5 4,2
Társadalmi származása 80 15,8 2,8 0,6

0,8
85,3 2 0,5
Életkora 11,9 0,3
Anyagi helyzete 75,5 17,6 5 1,5 0,5
A vidék miatt, ahonnan származik 85,8 11,2 2,20,3 0,5
Politikai nézetei 86,2 9,3 2,30,6 1,6
Neme 91,6 7,2 0,2

0,6 0,5
Egyéb miatt
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
soha ritkán gyakran nagyon gyakran nem válaszolt
19
3.24. ábra: Ön szerint akadálya az érvényesülésnek Romániában, ha az ember
magyar?
inkább előny nem tudja

0% 3%
igen, nehany téren
30%
nem akadály
67%
3.25. ábra: Ön szerint ma Romániában hogyan jellemezhető a románok és a

magyarok közötti viszony országos szinten? A településen, ahol ön él?
8,9
konfliktusokkal terhelt 33,5
66
együttműködés jellemzi 32,7
21
közömbösség jellemzi
26,9
4,1
nem tudja
6,9
0 10 20 30 40 50 60 70
országszinten településen
3.26. ábra: Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
20
A 15,7 14,6 30,4 35 4,4
B 44,8 21,7 16,7 7,5 9,3
C 14 20 32,9 22,7 10,4
D 10,3 8,4 27 48,5 5,8
E 17,8 12,4 33 29,6 7,2
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem ért egyet részben nem ért egyet részben egyétert
teljesen egyetért nem tudja
A. Sokkal szívesebben vagyok román állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek.
B. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a románok
C. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a romániai magyarok.
D. Az embereknek akkor is támogatni kell saját hazájukat, ha vezetőik hibát követnek el.
E. Van néhány dolog Romániában, ami miatt szégyenkeznem kell, hogy ennek az országnak az
állampolgára vagyok
4. Nyelvhasználat
Megvizsgáltuk az erdélyi magyarság nyelvhasználati szokásait, nyelvismeretét. A

válaszoló magyar anyanyelvű népesség 5,9-es, majdnem maximális magyar anyanyelv-
ismereti szintjéhez képest, a román nyelv ismeretét illetően a népesség átlaga 4,2, ami azt
mutatja, hogy átlagban, kisebb hibákkal jól beszélik a nyelvet, de a szóródás jelentős: míg 8,6
százalék anyanyelvi szinten, 40 százalék jól, helyesen beszéli, a további egynegyedük kisebb
hibákkal beszéli, 17 százaléknak kifejezési nehézségei vannak, 7 százalék pedig nem beszéli a
román nyelvet. Az idegen nyelveket jól beszélők aránya még az angol esetében is 10 százalék
alatt van, a nehézségekkel beszélők további 10 százaléka mellett a többi ennél gyengébben
vagy egyáltalán nem beszél idegen nyelveket.
A nyelvismeret tökéletesítésére vonatkozóan, a válaszadók 30–32 százaléka, még ha
minden lehetősége meglenne, még akkor sem tanulna meg románul vagy angolul, más idegen
nyelvek elsajátítását még ennél is jóval többen utasítanak el. Viszont azok aránya, akik jól
szeretnék beszélni a románt vagy az angolt magasabb, 37, illetve 40 százalék körüli.
Gyermekkorában a válaszadók 93 százaléka csak magyarul beszélt otthon a szüleivel,
2 százalékuk pedig inkább, 1 százalék pedig csak románul beszélt, a többi mindkét nyelven.
A családban jelenleg a házastárssal, illetve a gyerekeikkel a válaszadók 81–82
százaléka csak magyarul beszél, 1–2 százalék csak románul, és 2–3 százalékuk inkább
románul beszél. A megkérdezettek több, mint 10 százaléka nem válaszolt e kérdésre, mivel
nem vonatkozott rá (egyedül él, nincs gyereke stb.).
A válaszolók többsége magánéleti vonatkozásban, azaz barátokkal, szomszédokkal,
tévénézéskor, újságolvasáskor többnyire a magyar nyelvet használja, mintegy 30 százalékban
mindkét nyelvet, és 10 százaléknál kevesebben vannak azok, akik csak a román nyelvet
21
használják ezekben a helyzetekben. A külvilág szolgáltatási vagy piaci szereplőivel való
érintkezéskor, munkahelyen, bevásárláskor és orvosnál mintegy 40 százalékuk a magyar
nyelvet használja, 33–38 százalékuk mindkét nyelvet, és 18–25 százalék között váltakozik a
többnyire a román nyelvet használók aránya (4.5. ábra). Legkevesebben a hivatalokban
használják a magyar nyelvet, 25,9 százalék, 38,3 százalékuk többnyire a román nyelvet, 35,8
százalékuk pedig mindkét nyelvet használja.
4.1. ábra: Mennyire ismeri/beszéli Ön az alábbi nyelveket? (1 – nem érti és nem is

beszéli, … 5 – jól, 6 – anyanyelve)
7
5,9
3
2
4,2
1,7
1 1,5 1,2
1,1 1,1 1,2 1,1
0
ya
r án go
l et ia as
z ol os
z a
ag m an
m nc ol ny or ro
m
m ro né fr
a
sp
a
4.2. ábra: Ha minden lehetősége (pl. pénze, képessége, ideje, alkalma stb.) adott
lenne, az alábbi nyelvek közül melyiket milyen szinten szeretné beszélni?
román 32,39 3,4 12,68 36,74 14,79
angol 30,03 11,95 13,77 39,82 4,44
német 49,49 9,58 11,86 23,26 5,82
francia 63,5 10,41 7,09 11,9 7,09
0% nem
egyáltalán 10% 20%
szeretném 30%
megtanulni 40% 50% 60% hogy70%
megelégednék, 80%
nem adnak el ezen a90%
nyelven100%
gördülékenyen szeretném kifejezni magam jól szeretném beszélni
nem tudja
22
4.3. ábra: Gyermekkorában milyen nyelven beszéltek otthon a szüleivel?
inkább románul csak románul
2% 1%
egyéb nyelven
1%
inkább magyarul
3%
magyarul
93%
4.4. ábra: Milyen nyelven beszélnek most a családjukban?
2,8
ön és a házastársa 81,7 12,1
1,4 2
3,2
ön és a gyermekei 82,5 10,9
2,1 1,3
2,7
házastárs és gyermekei 79,2 14,6
1,1 2,3
2,5
gyermekek egymással 81,1 13,4
1,3 1,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magyarul inkább magyarul inkább románul csak románul egyéb, nem vonatkozik
23
.5. ábra: Milyen nyelvet használ Ön az alábbi esetekben?
munkahelyen 41,5 18,7 38,7 1
bevásárláskor 40,9 22,1 36,8 0,1
orvosnál 41,6 24,8 33,6 0,1
hivatalokban 25,9 38,3 35,8 0,1
szomszédaival 58,1 10,9 30,7 0,2
barátokkal 66,3 2,7 30,7 0,2
tv nézéskor 50,9 5,7 41,5 1,9
újságolvasáskor 50,9 5,7 41,5 1,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
többnyire magyart többnyire románt mindkét nyelvet egyéb nyelvet
Kiss Dénes
5. Értékrend, vallásosság
Az erdélyi népesség értékrendjében dominálnak a hagyományos értékek: a család, a
békesség (békés világ), az istenbe vetett hit, az emberekkel való jó viszony, az igaz barátság,
megbecsülés, szerelem–boldogság, nemzet, szabadság, erkölcsösség, hagyományok, munka.
Ezekkel szemben az értékpreferencia-listán utolsó helyeken fordulnak elő a változatos élet, a
hatalom (vezetésre való jog), a sikerességgel kapcsolatos értékek (siker, célok elérése, szakmai
érvényesülés), az önmegvalósítás, de a közösségi problémákkal való foglalkozás is (ami azt jelzi,
hogy a nemzet és a hagyományok mint érték mögött aligha áll valamilyen közösség-koncepció).
Szintén várakozásainknak megfelelően a rendszeres vallásgyakorlók többséget képeznek,
az összes kérdezettek 60,6 százalék rendszeres templomba-járónak tekinthető (a válaszadók 37,2
százalék hetente jár templomba, ebből 7 százalék hetente többször is, 23,4 százalék pedig havonta
legalább egyszer). A vallás fontosságát Erdélyben jól jelzi az is, hogy szinte teljes konszenzus
övezi az egyházi szertartások szükségességét az élet nagyobb fordulópontjain: az egyházi temetési
szertartás a kérdezettek 97,2 százaléka szerint fontos, az egyházi esküvő pedig 96,7 százalékuk
szerint. Az egyházi keresztelő fontosságával ért egyet a népesség legkisebb mértékben, de ez
esetben is 93 százalékuk szerint fontos.
A vallásosság magas fokát a templomba járás mellett a vallásgyakorlás egy másik
mutatója, az imádkozás gyakorisága is jelzi, a soha nem imádkozók aránya mindössze 2,3
százalék, ezzel szemben a válaszadók 94,8 százaléka hetente imádkozik, ebből 20,1 százalék
minden nap, 61,8 százalék bár nem mindennap, de hetente többször is. A vallásosság magas foka
mellett az intézményesen ellenőrzött vallásosság itt is visszaszorulóban van, a „maga módján”
vallásosság az elterjedtebb: a kérdezettek alig több mint egyharmada (38,4 százalék) vallotta azt,
hogy az egyháza szertartása szerint lenne vallásos, 58,6 százalék „vallásos ember a maga
24
módján”. Nem vallásosnak lenni Erdélyben kivételesnek számít (2,3 százalék), ateistának lenni
még inkább (0,3 százalék).
Amint az várható volt, a vallásos elkötelezettség a korral csökken. Ez a csökkenés
azonban kismértékű, amint az kiderül a „Mennyire fontos Isten az Ön életében?” kérdésre adott
válaszokból.
5.1. ábra: Kérem, értékelje, mennyire fontosak az Ön életében az alábbiakban

felsorolt dolgok!
3
2,43
2,5 2,33 2,39 2,41
1,99 2,03 2,04 2,06

2 1,88 1,93
1,85
1,5
1,85
1 1,83 1,84 1,84 1,85
1,76 1,77 1,79
1,67 1,68 1,69 1,71
1,54
0,5 1,53
1,33
0
közösségi problémákkal foglalkozzon

jó viszonyban lenni az emberekkel
mindig megszerezhesse amit akar

tiszteletben tartsa mások véleményét
segíthessen másokon
hagyományok
szakmai érvényesülés
önmegvalósítás
szerelem, boldogság
munka
személyes szabadság
Istenben való hit
magyarsága
mindig elérje céljait

megbecsülés
változatos élet
békés világ
igaz barátság
mertékletesség
vezetésre való jog

szépség világa
erkölcsösség
vallás
család
pénz
siker
5.2. ábra: Melyik egyházhoz tartozik? (Forrás: Népszámlálás 2002)

református 47,1
római katolikus 41,2
unitárius 4,6
ortodox 1,7
görög katolikus 1,4
evangélikus 1,2
egyéb 2,8
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
25
5.3. ábra: Milyen gyakran jár templomba?
hetente többször 7
hetente egyszer 30,2
havonta egyszer 23,4
Karácsonykor stb. 22,2
más vallási
2,3
ünnepekkor
évente egyszer 3,5
ritkábban mint
6,9
évente
soha 4,5
0 5 10 15 20 25 30 35
5.4. ábra: Fontos-e, hogy vallási szertartásra is sor kerüljön? (igen válaszok,
százalékban)
születéskor 93,3
házasságkötéskor 96,8
elhalálozáskor 97,2
91 92 93 94 95 96 97 98
26
5.5. ábra: Minek tartja magát?
vallásos e mbe r, e gyház
38,4
sz e rtartása sz e rint
vallásos e mbe r a maga

58,6
modján
ne m vallásos 2,7
me gygyőződé ses
0,3
ate ista
0 10 20 30 40 50 60 70
5.6. ábra: Mennyire fontos Isten az Ön életében? Átlagok korcsoportok szerint

( 1. egyáltalán nem fontos … 10. nagyon fontos)
18–34 köz ött 8,13
35–54 köz ött 8,89
55 é v fe le tt 9,37
össze sen 8,91
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
5.7. ábra: Milyen gyakran szokott imádkozni?
minden nap 20,1
több mint egyszer hetente 61,8
havonta legalább egyszer 7,3
évente többször 5,6
évente max. egyszer 2,3
ritkábban 6,4
soha 2,3
nincs válasz/nem tudja 1,3
0 10 20 30 40 50 60 70
27
Csata Zsombor
6. Oktatás, képzés
Az erdélyi magyar népességet iskolai végzettség szerint kilenc alcsoportra bontottuk
(általános iskola, szakiskola, szakközépiskola, elméleti középiskola, középfokú
tanítóképzés; technikum és posztliceális; főiskola, kollégium és tanítóképző főiskola;
egyetem; magiszteri valamint PhD szintű képzések). Az intézményes oktatásra vonatkozó
adatokból kiderül, hogy az erdélyi magyarok 4 százaléka jelenleg is tanul (6.1. ábra), a
tanulmányait már befejezett népesség közel egyharmada csupán általános iskolai,
egynegyede pedig szakiskolai oklevéllel rendelkezik (6.2. ábra). Az általános iskolát
végzettek körében a nők, a szakiskolát végzettek körében pedig a férfiak vannak
többségben (6.3. ábra). A magasabb iskolai szinteken (főiskola, egyetem és posztgraduális
képzés) a városon lakó fiatalok egyértelműen felülreprezentáltak, az érettségizettek aránya
pedig a középkorú városlakók körében a legmagasabb (6.4.–6.5. ábra). A kor szerinti
eltérések a közép- majd a felsőoktatási intézmények fokozatos tömegesedésével és az
iskolai életszakasz meghosszabbodásával hozhatók összefüggésbe.
A legmagasabb végzettségre vonatkozó adatok alapján látható (6.6. ábra), hogy az
iskolai szinteken felfele haladva egyre kevesebben tanultak magyarul: míg az általános
iskolát végzett népesség több, mint 80 százaléka tanult anyanyelvén, a líceumi szinten ez az
arány 60 százalék, a felsőfokú oktatásban pedig 40 százalék alá esik.
Vélhetően a rendszerváltás előtti iparcentrikus oktatáspolitikai megfontolásokkal
magyarázható az, hogy az egyetemet végzettek körében mindmáig többségben vannak
műszaki végzettségűek (18 százalék), szorosan őket követik a közgazdasági (16 százalék),
valamint a humán- és társadalomtudományi szakértők (12 százalék, 6.7. ábra).
Adatainkból az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok közül az elmúlt két évben
csupán minden 10. személy vett részt valamilyen felnőttképzési programban. A programok
növekvő népszerűségét jelzi viszont az, hogy ezek többsége az utóbbi négy hétben
zajlott/zajlik.
6.1. ábra: Az erdélyi magyarok iskolázottsága (N=885)

a teljes mintára vetített százalékos megoszlás
je le nle g tanul
4%
be fe jez te
tanulmányait
96%
28
6.2. ábra: A tanulmányaikat befejezett erdélyi magyarok legnagyobb iskolai
végzettség szerinti megoszlása (N=885)
általános iskola 29,7
szakiskola 24,8
szakközépiskola 7,5
elméleti líceum, középfokú tanítóképző 15,7
technikum, posztliceális 7,3
főiskola, kollégium, tanítóképző főiskola 3
egyetem 9,2
magiszteri képzés 0,1
PhD, egyéb posztgraduális képzés 0,7
egyéb 2
0 5 10 15 20 25 30 35
6.3. ábra: Iskolázottság és nemek szerinti különbségek

(a tanulmányaikat befejezettek csoportja)
23.8
31.8
férfiak
31.8
12.6
34.9
20.6
nők
30.6
13.9
30.1
25.4
összesen
31.1
13.3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
általános iskola szakiskola líceum és posztliceális felsőfokú
29
6.4. ábra: Iskolázottság és lakhely szerinti különbségek
43
27.3
falu
21.6
8.1
18.4
23.6
város
39.8
18.2
30.4
25.4
összesen
30.9
13.2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
6.5. ábra: Iskolázottság és kor szerinti különbségek

14,5
29,5
18–34 között
33,7
22,3
16
32,8
35–54 között
37,7
13,4
48,4
17,8
55 év felett
24,6
9,1
30,2
25,4
összesen
31
13,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
30
6.6. ábra: Milyen nyelven végezte az iskolát? (a legmagasabb iskolai szinten)
81.9
általános iskola
17.7
(N=252)
0.4
41
szakiskola (N=212) 59
0
58.8
líceum és posztliceális
40.1
(N=272)
1.1
39.6
felsőfokú (N=134) 58.2
2.2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
magyarul románul más nyelven
6.7. ábra: A felsőfokú végzettségűek tanulmányágak szerinti megoszlása

(százalékban, N=130)
műszaki, ipari 17,7
16,2
bölcsész,
11,5
társadalomtudományi
9,2
pedagógusi 6,9
6,2
informatikai 5,4
5,4
egyéb 21,5
0 5 10 15 20 25
31
6.8. ábra Az elmúlt 2 évben részt vett-e Ön valamilyen
felnőttképzési/továbbképzési programban? (százalékban)
100
93.1
89.9
90
80
70
60
50
40
30
20
10.1
10 6.9
0
felnőttképzési program az utóbbi 4 hétben felnőttképzési program az utóbbi 2 évben
igen nem
Kiss Dénes
7. Médiahasználat
Az erdélyiek média-fogyasztásában a tévénézés dominál, a kérdezettek 94,7 százalék
szokott tévét nézni. A tévénézés mellett fontos helyet foglal el azonban a rádió és az
újságolvasás is, mindkettő a válaszadók több mint fele esetében megemlített információ-
forrás. Számítógépet a kérdezettek kevesebb mint egyharmada, 29,5 százaléka használ,
internetezni pedig ennél is kevesebben, a válaszadók 22,7 százaléka szokott.
A kérdezés előtti napon tévé előtt töltött percek számát átlagos tévénézési időnek
tekintve az erdélyi válaszadók átlagosan megközelítőleg napi két és fél órát tévéznek (2 óra
25 percet). A kevésbé aktív jelenlétet kívánó rádiózás ennél sokkal több idejét fedi le a
kérdezetteknek, megközelítőleg napi 8 órán át hallgatnak valamilyen rádiót (476 percet).
Az erdélyi magyarok által leggyakrabban nézett tévé-csatornák között két
magyarországi adó, a Duna TV valamint az RTL Klub vezet, amelyeket az összes kérdezettek
28,9 illetve 18,9 százalék-a első helyen említ a gyakrabban nézett tévécsatornák közül. Ezeket
a Pro TV követi, 8,8 százalékos említéssel. A leggyakrabban hallgatott rádióadások között a
Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adása vezet, amelyet a kérdezettek 11 százaléka
említett első helyen. Ezt a Kossuth Rádió követi, 6,8 százalékos említéssel, valamint a
Kolozsvári Rádió Magyar adása, 4,2 százalékos említéssel. Míg a leggyakrabban hallgatott
rádióadások között még jelen van a Kossuth Rádió, az írott sajtóban már teljesen dominálnak
32
a regionális sajtótermékek: a leggyakrabban említett újságok a Háromszék, a Bihari Napló és
a Népújság,
A kérdezettek mindössze 17 százalékának van otthoni internet-csatlakozása, ezek
kétharmada (68 százaléka) szélessávú csatlakozás. Az összes válaszadó 17 százaléka legalább
hetente szokott internetet használni. A legtöbben levelezésre használják az internetet (az
internethasználók 83,4 százaléka), ezt a különböző közintézmények honlapjainak a látogatása
követi (75,4 százalék), valamint a chatelés. Rádiót az internetezők 35,6 százaléka hallgat
internetről. Az internethasználat helyét illetően az otthoni internetezés szinte az összes internetező
válaszadóra jellemző (96,7 százaléka), ezt a munkahelyi valamint az iskolai vagy egyéb oktatási
intézményekben való internet-hozzáférés gyakorisága követi (60 illetve 42,4 százalék).
7.1. ábra: Médiahasználat médiatípusok szerint (igen válaszok, százalékban)
tévét néz 94,7
rádiót hallgat 58,8
újságot olvas 53,5
számítógépet használ 29,5
internetezik 22,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
7.2. ábra: Médiahasználat gyakorisága (Tegnap mennyi időt nézett tévét, illetve
hallgatott rádiót? – átlagban, perc)
té vé t néz 145,02
0 100 200 300 400 500 600
33
7.3. ábra: Leggyakrabban nézett TV csatornák (első opció gyakoriságai szerint,
százalékban)
Duna TV 28,9
RTL Klub 18,9
Pro TV 8,8
0 5 10 15 20 25 30 35
7.4. ábra: Leggyakrabban hallgatott rádiócsatornák (első opció gyakoriságai szerint,

százalékban)
Marosvásárhelyi
11
Rádió magyar adása
Kossuth Rádió 6,8
Kolozsvári Rádió
4,2
Magyar adása
0 2 4 6 8 10 12
7.5. ábra: Leggyakrabban olvasott újságok (első opció gyakoriságai szerint,

százalékban)
Háromszék 5,7
Bihari Napló 4,9
Népújság 4
0 1 2 3 4 5 6
34
7.6. ábra: Van internet-csatlakozása otthon?
igen, van
17%
nincs
83%
Igen – 26,5 százalék
7.7. ábra: Internet-csatlakozás típusa, százalékban (N=191)
dial up, ISDN

32%
szélessávú Internet
68%
7.8. ábra: Milyen gyakran használ internetet? – százalékban (N=194)
naponta 11,5
hetente többször 3,8
hetente egyszer 1,7
ritkábban 0,8
havonta 0,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
35
7.9. ábra: Az alábbi tevékenységekre szokta-e használni az internetet? (igen
válaszok, internetezők százalékában)
Információszerzés közintézmény honlapjáról 75,4
Hivatalos űrlapok letöltése közintézmény honlapjáról 36

Kitöltött hivatalos űrlapok elküldése interneten
keresztül
24,7
Kereskedelmi szolgáltatás (áruk) rendelése interneten
keresztül (az elmúlt 3 hónapban)
23,7
Chatelés 60,9
Elektronikus levelezés (e-mail) 83,4
Rádióműsorok hallgatása 35,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
7.10. ábra: Hol szokta az internetet használni? (az érvényes válaszok százalékában)
otthon 96,7
iskolában, okt.
42,4
intézményben
munkahelyen 60
ismerősnél 19,2
teleházban 4,5
Internet Caféban 25,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
36
Veres Valér
8. Anyagi helyzet, lakáshelyzet
Anyagi helyzetüket illetően először megkérdeztük, mekkora az utolsó havi nettó
jövedelmük. A válaszok szerint az erdélyi magyarok átlagosan 173,9 euróból élnek, 211 eurós
szórással, ami jelentős különbségeket jelez az alsó és a felső rétegek között.
A gazdaságilag aktívak 212,9 eurót keresnek, míg az inaktívak, akik elsősorban a nyugdíjasok,
129 eurót kapnak. A gazdaságilag aktívak esetében a válaszok a reális helyzetnél
alacsonyabbak, mivel ismeretes, hogy a válaszadók hajlamosak elhallgatni a jövedelmük egy
részét. A vállalatok által bejelentett hivatalos kimutatások szerint 2007 áprilisában a nettó
átlagjövedelem Romániában 310 euró körül volt, és ez az erdélyi megyék átlagában sem
különbözik jelentősen, a korábbi regionális bontású statisztikák szerint.
A háztartások átlagjövedelme 350 euró körül volt, a gazdaságilag aktívak 420, az
inaktívak 272 euróval rendelkeznek havonta, ezek a válaszok is, az előző adatok szerint kb. 33
százalékkal alacsonyabbak lehetnek a reálisnál. (8.2. ábra). Az egy főre eső családi jövedelmek
viszonylag alacsonyak, átlagosan 100 és 200 euró között mozognak.
A háztartások kiadásait vizsgálva látható, hogy az átlagban 353 eurónyi családi összkiadásból 94,5
eurót, azaz 27 százalékát költik élelmiszerre, 73 eurót, 20 százalékát pedig lakásköltségekre, az
összeg többi részét pedig más kiadásokra (8.4. ábra). A háztartások kiadási szerkezete az 1990-es
évek végéhez képest sokat javult. Akkoriban a jövedelmek mintegy felét élelmiszerre költötték a
román állampolgárok, ez mára közel felére mérséklődött, ami elfogadható életkörülményeket
mutat a népesség legnagyobb részére vonatkozóan.
A vagyoni helyzetet tekintve a válaszadók 90 százaléka saját lakással, 93 százaléka
színes tévével, 72 százaléka fagyasztóládával, 68 százaléka automata mosógéppel, 65
százalékuk videomagnóval rendelkezik. Mintegy 70 százalékuk mobiltelefonnal, 56
vezetékes telefonnal, 42 számítógéppel, 41 mikrohullámsütővel és 30 százalék DVD
lejátszóval rendelkezik, míg 41 százalék tulajdonában van saját autó. Másfajta használati
cikkekkel kevesebb, mint 25 százalékuk rendelkezik (lásd 8.5–6. ábrák)
A lakásviszonyaikat illetően elmondható, hogy átlagosan 3 személy él egy
háztartásban, a szobák száma 2,9, tehát közel egy fő jut egy szobára. A lakás területe
áltagosan 76 négyzetméter.
8.1. ábra: A válaszadók egyéni havi teljes (nettó) jövedelme (EUR, folyó érték)
212,9
gazdaságilag aktív
259,4
129,1
inaktív
122,6
173,9
Összesen
211,4
0 100 200 300 400

Átlag (EUR) Szórás(EUR)
37
8.2. ábra: A válaszadók háztartási, havi teljes (nettó) jövedelme (EUR, folyó érték)
419,7
651
271,8
inaktív
264,8
349,4
Összesen
510,6
0 100 200 300 400 500 600 700

Átlag Szórás
8.3. ábra: A válaszadók egy főre eső családi havi teljes (nettó) jövedelme átlagban
(EUR, folyó érték)
140,2
177,9
105,9
inaktív
100,1
123,9
Összesen
147,2
0 100 200 300

Átlag Szórás
38
8.4. ábra: Az elmúlt egy hónapban a családi költségvetésből körülbelül mekkora
összeget fordítottak az alábbiakra (EUR, Összesen 353,5 EUR)
Élelmiszerek 95,4
Alkohol, cigi, drogok 20,6
Cipő és ruházat 35,6
Havi rezsi, lakás 73

Bútor, háztartási eszközök 19,1
Egészségügy 23,6
Utazás, közlekedés 29,3
Szabadidő, kultúra 14,2
Oktatás, képzés 18,4

Vendéglő, hotel 4,6
Egyéb 19,8
0 25 50 75 100 125
8.5. ábra: Rendelkeznek-e Önök az alábbiakkal? (igen válaszok, százalékban A.)
1- saját autóval 41
90
3- vezetékes telefonnal 56
70
5- CD-lejátszóval 43
21
7- számítógéppel 42
21
9- értékes művészeti tárggyal 12
22
0 25 50 75 100
39
8.6. ábra: Rendelkeznek-e Önök az alábbiakkal? (igen válaszok, százalékban B.)
11- videokamera (felvevővel) 8

12- digitális fényképezőgéppel 20
13- mikrohullámú sütővel 41
14- automata mosógéppel 68

15- fagyasztóládával 72
16- színes tévével 93
17- nyaralóval 7
18- motorkerékpárral 7
19- DVD-vel 30
20 - mosogatógéppel 3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
8.7. ábra: Lakásviszonyok átlagosan
Hányan Lakás
laknak a Szobák területe
háztartásban? száma (m2)
Átlag 3,0 2,9 76,4
Szórás 1,5 1,3 51,6
8.8. ábra: Hányan laknak Önök ebben a háztartásban? (Válaszok eloszlása

százalékban)
30
26,9
25 22,7
22,4
20
15
14,3
9,4
10
5
1,9
1,1 0,7 0,3 0,1 0,1
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 13
40
8.9. ábra: Hány szobájuk van a lakásban?
40 38
34,8
35
30
25
20
15 12,9
10
5,4 4,7
5
2
1,1 0,6 0,2 0,1 0,1
0
1 2 3 4 5 6 7 8 10 12 16
8.10. ábra: A lakás tulajdonviszonya
bérelt egyéb
4% 6%
saját tulajdon
90%
41
Csata Zsombor
9. Munka-életút
A munkahelyi életútra vonatkozó adataink azt mutatják, hogy az erdélyi magyar
felnőtt népesség alig több, mint fele aktív kereső, az inaktívak aránya viszont (a
tanulókkal együtt) meghaladja a negyven százalékot. (9.1. ábra). A munkanélküliek
meglepően alacsony aránya vélhetően azzal magyarázható, hogy ezek jelentős hányada
inaktívnak (háztartásbeli, eltartott stb.) deklarálta magát. Ezt támasztják alá a nemek
szerinti megoszlások is (9.2. ábra): eszerint a nők körében jelentősen felülreprezentáltak
az inaktívak (különösen a háztartásbeliek és a gyerektartási segélyezettek), a
munkanélküliek aránya viszont alacsonyabb. Az inaktívak többségét nyugdíjasok
(öregségi – 58 százalék, betegnyugdíjasok – 21 százalék) teszik ki, az eltartottak,
segélyezettek és egyéb inaktívak aránya 1–2 százalék körülire tehető.
A foglalkoztatott népesség több, mint háromnegyede alkalmazottként dolgozik,
a vállalkozók és önfoglalkoztatottak aránya még a segítő családtagokkal együtt sem éri
el a 10 százalékot. A családi gazdaságban dolgozók a népesség továbbra is jelentős
hányadát teszik ki. (9.3. ábra).
A foglalkoztatottság nemzetgazdasági ágazatok szerinti összetétele erőteljes
ipari dominanciát mutat, ezek közül az építőipar önmagában közel minden tizedik
alkalmazottat foglalkoztat. Az erdélyi magyar keresők kb. 15 százaléka dolgozik a
főként az állam által működetett egészségügyi, szociális, oktatási stb. szektorban (9.5.
ábra). A nagyobb gazdasági életképességgel és üzleti forgalommal jellemezhető piaci
ágazatokban viszont (közlekedés, logisztika, hírközlés, pénzügy, bank stb.) az erdélyi
magyarok részvétele alacsonynak mondható.
A 9.6. ábra adataiból kiderül, hogy a foglalkoztatottak háromnegyede saját
településén dolgozik, különösen az 50 kilométernél távolabbra ingázók aránya esett
vissza jelentősen a rendszerváltást követően (jelenleg nem éri el az 5 százalékot – 9.6.
ábra).
9.1. ábra: Az erdélyi magyarok gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (N=845)

60 55,9
50
40 37,4
30
20
10
2,6 4,1
0
munkané lküli inaktív aktív tanul
42
9.2. ábra: Gazdasági aktivitás és nemek szerinti különbségek
3.3
60.5
férfiak
32.9
3.3
4.8
52.2
nők
41
2.1
4.2
55.8
összesen
37.5
2.6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
tanul aktív inaktív munkanélküli
9.3. ábra: Az gazdaságilag aktívak foglalkoztatottság szerinti megoszlása (N=472)

alkalmazottként
77.8
dolgozik
saját vállalkozásban
6.8
dolgozik
vállakozásban segítő
1.1
családtag
szellemi
0.6
szabadfoglalkozású
családi gazdaságban
7.8
dolgozik
alkalmi munkákból
3
él
jövedelmeiből él 1.1
fekete munkából él 1.9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
43
9.4. ábra: Az gazdaságilag inaktívak összetétele (N=316)
gyermektartási
6,3
segélyezett
háztartásbeli 8,2
eltartott 1,6
öregségi nyugdíjas 57,9
betegnyugdíjas,
20,9
rokkantnyugdíjas
nyugdíjaskorú,
0,9
nyugdíj nélkül
szociális segélyezett 0,9
egyéb inaktív 0,9
0 10 20 30 40 50 60 70
9.5. ábra: Milyen ágazatba tartozott a cég/vállalat/intézmény, ahol Ön

dolgozott/dolgozik? (N=767)
ipar 35,5
14,6
kereskedelem, vendéglátóipar 12,4
11,2
építőipar 9,1
4,7
pénzügy, bank, biztosítás 2,3
1,4
számítástechnika, informatika 0,5
8,2
0 5 10 15 20 25 30 35 40
44
9.6. ábra: Hol volt/van az a cég/vállalat/intézmény, ahol Ön dolgozott/dolgozik?
(N=805)
a lakóhe lyé vel
me ge gyez ő 75,5
te le pülése n
50 kilomé te re n be lüli
másik te le pülé se n, 17,9
naponta ingáz ott
50 kilomé te re n kívüli
másik te le pülé se n, 0,6
naponta ingáz ott
másik te le pülé se n,
he te nte vagy ritkábban 4,1
ingáz ott
Magyarországon 1,4
máshol külföldön 0,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Csata Zsombor
10. Társadalmi közérzet, egészségügyi helyzet

Korábbi vizsgálatok eredményeivel összevetve a mostani adataink azt mutatják, hogy
az elmúlt néhány évben az erdélyi magyarok körében jelentősen javult a társadalmi közérzet.
Ez az általános gazdasági helyzetre és életszínvonalra, valamint a személyes helyzet
megítélésére egyaránt vonatkozik. Legtöbben (a megkérdezettek 44 százaléka) a gazdasági
fejlődés tekintetében érzékelnek javulást, de minden harmadik válaszadó a személyes
helyzetének alakulásáról is pozitívan nyilatkozott. A válaszadók többsége szerint az elmúlt tíz
évben legkevésbé az interetnikus viszonyok terén következtek be változások. (10.1. ábra)
A jövőre nézve még derűlátóbbak a vélekedések: a megkérdezettek közül csupán
minden tizedik jósol kedvezőtlen fejleményeket a gazdaságban és az életszínvonal
alakulásában. A válaszadók többsége az elkövetkező évektől a személyes helyzetének és a
román-magyar viszonyoknak a javulását is várja (10.2. ábra).
Az említettek vonatkozásában a korábbi vizsgálatainkhoz képest további újdonság,
hogy az össztársadalmi és a személyes helyzetre vonatkozó megítélés közötti diszkrepancia
eltűnőfélben van, ami vélhetően annak a jele, hogy alanyaink egyre hangsúlyosabban érzik a
makrogazdasági tényezők személyes életvitelükre vonatkozó közvetlen hatásait.
A fentiekhez képest az erdélyi magyarok kevésbé elégedettek viszont azzal, ahogyan
a demokrácia működik ma Romániában: az 1-től 10-ig terjedő skálán az értékelések átlaga
egyetlen korcsoportban sem éri el az 5-öt. (10.3. ábra) A személyes egészségügyi állapot
megítélése esetében is nagy a szóródás: az elégedettek, a kevésbé elégedettek és az
egészségügyi panaszokkal küszködők kb. egyharmad-egyharmad arányban vannak jelen a
mintánkban.
45
10.1. ábra: Mindent számításba véve, véleménye szerint az elmúlt 10 évben hogyan
alakult… (százalékban)
30,7
Az ország gazdasági
25,3
helyzete?
44
28,9
Az emberek
29,8
életszínvonala?
41,4
22,1
Az Ön személyes
43,4
helyzete?
34,6
A magyarok és a 9,1
románok egymáshoz 61,8
való viszonya 29,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
romlott nem változott javult
10.2. ábra: Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő években hogyan
alakul… (százalékban)
11.3
22.9
helyzete?
65.8
10.9
Az emberek
27.3
életszínvonala?
61.8
8.2
Az Ön személyes
36.6
helyzete?
55.2
A magyarok és a 2.7
románok egymáshoz 47.6
való viszonya 49.7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
romlani fog nem változik javulni fog
46
10.3. ábra: A romániai demokráciával való elégedettség, korcsoportok szerint
(átlagértékek egy 1-től 10-ig terjedő skálán, 1=elégedetlen, 10=elégedett)
4,9
4,8
4,8
4,7
4,6
4,5
4,4 4,4
4,4
4,3
4,2
18–34 között 35–54 között 55 év felett
10.4. ábra: Hogyan ítéli meg saját egészségügyi állapotát? (százalékban)
nagyon rossz nagyon jó

4% 7%
rossz
16%
jó
36%
is-is
37%
47
Csata Zsombor
11. Migráció
A migrációval kapcsolatos vizsgálatunkban először arra kérdeztünk rá, hogy
mekkora a külföldre látogatás intenzitása az erdélyi magyarok körében. Amint az
várható volt, a fontosabb szocio-demográfiai jellemzők szerint számottevő eltérések
mutatkoznak az országon kívülre irányuló népességmozgásban: a legmobilisabb
rétegnek a magas végzettségű, fiatal városlakók bizonyultak. (11.1.–11.2. ábra) Kiderült
továbbá, hogy a látogatások leggyakoribb célja a családi látogatás és a turizmus (a
népesség több, mint kétharmada járt már e célból külföldön), de igen számottevő
azoknak az aránya is, akik munkavállalás vagy tanulás terén próbáltak szerencsét (41,
illetve 21 százalék). A migrációs mozgások közül egyébként ezek bizonyultak a
legtartósabbnak: az érintettek munkavégzés céljából átlagosan 13 hónapot, tanulás
céljából pedig 10 hónapot töltöttek külföldön. (11.4.–11.5. ábra).
A korábban említett pozitív és optimista hazai jövőkép ellenére a külföldre
irányuló migrációs szándék továbbra sem elhanyagolható: a válaszadók több, mint egy-
ötöde szívesen vagy nagyon szívesen próbálna szerencsét valamelyik nyugati
országban. Ezek a szándékok azonban a válaszadók kevesebb, mint 6 százaléka
esetében léteznek konkrétabb tervek formájában, a megkérdezettek 15 százalékának
egyelőre nincsenek pontos elképzelései a kitelepedés forgatókönyvéről. (11.6.–11.7.
ábra)
A fontosabb szocio-demográfiai jellemzők szerint a magasabb végzettségű
városi férfiak migrációs hajlama a legnagyobb (11.8.–11.11. ábra). A motivációk
tekintetében egyértelműen a jobb megélhetés iránti igény a domináns (a kivándorlás
gondolatát fontolgatók több, mint 50 százaléka említette ezt az opciót), ezt követi a
családegyesítés (16 százalék) és az egyéb okok (9 százalék). A családegyesítés szándéka
itt külön kiemelendő (korábbi vizsgálatokban lényegesen alacsonyabb arányban volt
jelen), és vélhetően az egyik legfontosabb, ha nem a leglényegesebb tényező lesz a
további migrációs mozgások magyarázatában. (Ezzel kapcsolatban igen lényeges
információ, hogy a megkérdezettek 16 százalékának minimum egy közvetlen
családtagja külföldön él – ld. 11.15. ábra)
A letelepedés célországai tekintetében a listát továbbra is Magyarország vezeti
(az esetek 44 százalékában), Nyugat-Európába minden ötödik, tengeren túlra pedig kb.
minden tizedik-tizenegyedik potenciális emigráns vándorolna ki.
Akárcsak a végleges, az időszakos migráció tekintetében is jelentős mozgásra
számíthatunk: az elkövetkező két évben az erdélyi magyar népesség 17 százaléka kíván
tanulni vagy ideiglenesen munkát vállalni külföldön.
48
11.1. ábra: Volt-e már külföldön? (igen válaszok aránya, korcsoportok szerint)
83,9
18–34 között
76,8
81,9
35–54 között
58,6
74,5
55 év felett
40,1
79,3
összesen
55,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
volt külföldön volt külföldön az elmúlt öt évben
11.2. ábra: Volt-e már külföldön? (igen válaszok aránya, iskolai végzettség szerint)
61
általános iskola
39.2
81.5
szakiskola
48.9
88.6
líceum és posztliceális
60
felsőfokú
82.5
79.8
összesen
56
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
járt külföldre járt külföldre az elmúlt öt évben
49
11.3. ábra: Volt-e már külföldön? (igen válaszok aránya, településtípus szerint)
68.1
falu
52.5
89.8
város
59.2
79.2
összesen
56.2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
11.4. ábra: Milyen célból járt külföldön? (százalékban)

80
72
70
64
60
50
41.1
40
30
23.2
20 16.9
14.1
10
0
tanulás munkavégzés turizmus rövidebb családi egyéb
szakmai út látogatás
(konferencia) céljából
50
11.5. ábra: Mennyi időt töltött külföldön? (átlagértékek – hónap)
14
12.9
12
10
10
1.9
2 1.5
0.4
0
tanulás céljából munkavégzés turizmus családi egyéb célból
céljából céljából látogatás
céljából
11.6. ábra: Gondolja el, ha elköltözés által javíthatná élet- és munkakörülményeit,

mennyire szívesen lenne hajlandó elköltözni innen…? (százalékok)
Egy szomszédos 75.5
16.6
városrészbe /faluba 7.9
Más településre a 79.2
12.9
megyén belül 8
Más megyébe Erdélyen 79.4
12.6
belül 8
Máshová Ó- 89.3
2.8
Romániába 7.9
71.1
Magyarországra 20.9
8
71.4
Nyugat-Európába 20.3
8.3
Egy másik földrészre 78.4
13.2
Európán kívül 8.4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
nem szívesen vagy eg yáltalán nem szívesen vagy nagyon szívesen nem tudja, nem válaszol
51
11.7. ábra: Gondolt-e már arra, hogy kitelepedjen külföldre? (N=895)
A teljes mintára vetített százalékos megoszlás
igen, konkrét
5,6
elképzelésekkel
igen, de még nem

6
tudja pontosan
igen, néha, konkrét

14,5
elképzelések nélkül
nem telepednék ki 45
nem, és nem is
25,7
gondolkodtam ezen
nem tudja 1
nem válaszol 2,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
11.8. ábra: Gondolt-e már arra, hogy kitelepedjen külföldre?

Korcsoportok szerinti százalékos megoszlás
46,9
18–34 között 51,8
1,3
30,2
35–54 között 66,7
3,1
10,8
55 év felett 85
4,2
26,2
összesen 70,7
3,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
igen nem nem tudja, nem válaszol
52
Nemek szerinti százalékos megoszlás
29.2
férfiak 68
2.8
23.9
nők 72.7
3.4
26.2
összesen 70.7
3.1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
ig en nem nem tudja, nem válaszol

Településtípus szerinti százalékos megoszlás
22.3
falu 74.3
3.4
30.1
város 67
2.9
26.3
összesen 70.6
3.1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
53
Iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlás
12.4
általános iskola 82.9
4.8
24.2
szakiskola 72.5
3.3
29.5
líceum és posztliceális 68.3
2.2
47.8
felsőfokú 50.7
1.5
26.1
összesen 70.8
3.1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
11.12. ábra: Ha úgy döntene, hogy elkötözne, milyen okból hagyná el Romániát? (N=887) a
teljes mintára vetített százalékos megoszlás
családegyesítés 16.4
jobb megélhetés,
51.9
nagyobb jövedelem
tanulás 3.1
hátrányos kisebbségi
2.4
helyzet
egyéb okok 9.2
nem tudja 17
0 10 20 30 40 50 60
54
11.13. ábra: Amennyiben végleg kivándorolna, hol telepedne le legszívesebben? (N=678)
(százalékban)
Magyarországon 44,7
nyugat-európai
22,7
országban
Európán kívüli
8
országban
nem tudja 24,6
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
11.14. ábra: Az elkövetkező két évben tervezi-e, hogy (ideiglenesen) külföldre megy
tanulás (min. 2 hét) vagy munkavégzés céljából (min. 1 hónap)? (N=678)
(százalékban)
nem tudja igen

3% 17%
nem
80%
55
11.15. ábra. Jelenleg valaki a családjából – akivel korábban egy háztartásban élt –
él-e (dolgozik, tanul) külföldön? (százalékban)
18
16.2
16
14
12
10
4
3.6
2 1.3
0
egy családtag két családtag három családtag
Veres Valér
12. Európai Unió és politikai aktivitás

Ukrajna és Szerbia EU csatlakozásának időpontját az erdélyiek nagy többsége 2010
és 2020 közé teszi. Románia EU-s csatlakozását az erdélyi magyar válaszadók 36 százaléka
tartja jó dolognak, 11 százalék rossz dolognak és 45 százalék szerint se nem jó, se nem
rossz dolog, 8 százalék nem tudja megítélni. Hogy mégis a pozitív értékelés felé billen el a
mérleg, azt a következő kérdés válaszaiból láthatjuk, miszerint 62 százalék szerint előnyére,
és mindössze 20 százalék szerint válik hátrányára az EU-s csatlakozás Romániának. Az
EU-optimizmus visszafogottságát észlelhetjük arra a kérdésre adott válaszokban is, hogy
összességében mi a véleményük az EU-ról: mindössze 30 százaléknak pozitív, 19 százalék
inkább pozitív, 31 százaléknak pedig semleges a véleménye, és kevesen vannak a negatív
EU véleménnyel rendelkezők is (12.1–3. ábrák).
A válaszadók közel 60 százaléka szerint az EU kárpát-medencei kiterjesztése
elősegítette a magyar nemzetiségűek összetartozását, és 74 százalékuk szerint ez a
Magyarországgal való kapcsolattartást is elősegíti.
Az EU-hoz elsősorban az erdélyiek 38 százaléka a békét társítja, 18 százaléka a
szabad utazást, tanulást és munkát bárhol az EU területén, 11 százalékuk pedig a
gazdasági jólétet. Más értékeket ennél kisebb arányban társítottak (12.7. ábra).
Az EU-val kapcsolatos ismeretek szintje nagyon alacsony, Romániai EU-s csatlakozási
dátumát leszámítva a nagy többség nem tudott helyesen válaszolni más ismeret-
kérdésekre (12.8. ábra).
56
Az EU a legtöbb erdélyi számára elsősorban a szabad utazást jelenti, valamint az
új munkalehetőségeket, a többi itemre kisebb átlagok jellemzők.
A „Mit jelent az Európai Uniónak a polgára lenni?” kérdésre a válaszadók
három választ jelölhettek meg: elsősorban az EU-s tagállamok közti szabad
átjárhatóságot jelenti (68 százaléknak), szabad munkavállalást 63 százalék számára, 62
százaléknak pedig tanulási lehetőséget bárhol az EU területén. A többi válaszlehetőség
nem érte el az 50 százalékos említési arányt.
Arra a kérdésre, hogy Romániában az EU-s csatlakozás következtében mi
történik, a válaszadók közel felének véleménye szerint a munkanélküliség csökkenni
fog, további 26 százalék szerint nem változik, és csak 21 százalék szerint fog nőni. A
további válaszokat figyelembe véve, a vásárlóerő, oktatáshoz való hozzáférés
lehetősége, külföldre való utazás lehetősége, az EU területén való munkavállalás
lehetősége, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának mértéke, közszolgáltatások
minősége a többségük véleménye szerint nőni fog. A külföldi bevándorlók száma, a
magyarság jogainak érvényesítése Romániában a válaszadók 39 százaléka szerint nőni
fog, és 37–40 százalékuk szerint nem változik, ami jól mutatja, hogy jelentős részük
különösebb illúziókkal nem rendelkezik az EU-s csatlakozás hatásait illetően
A politika a válaszadók 45 százalékát egyáltalán nem érdekli, és az érdeklődés
mérteke megoszlik a többiek körében is. Ha a következő vasárnap választásokat tartanának,
57 százalékuk lenne biztos szavazó, 11 százalék határozatlan, 32 százalék pedig egyáltalán
nem menne el szavazni. A szavazáson részt vevők közül 58 százalékuk az RMDSZ-re adná
a voksát, 14 százalékuk a Demokrata Pártra (PD-re) és/vagy Băsescura, 4 százalék a
Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 2 százalék valamilyen magyar pártra, ami indul, 2 százalék
a szociáldemokratákra (PSD-re), egy százalékuk az MPSZ-re, további egy százalékuk
egyéb pártra, 18 százalék pedig nem tudja még, kire szavazna.
12.1. ábra: Véleménye szerint Ukrajna és Szerbia mikor, melyik évben

csatlakozhat az Európai Unióhoz? (Válaszok százalékban)
25
20 20,5
17,2
15
11,7
10
8,7 8,4
7,2
5,7
5
4,2 4,2
3,3
2,7
1,2
0,6 0,6 0,3 0,3 0,9 0,3 0,3 0,3 0,3
0
2008 2010 2012 2014 2016 2018 2022 2027 2040 2111 soha
57
12.2. ábra: Általánosan, milyennek tartja Románia EU-s csatlakozását?
nem tudja
8%
se jónak, se
rossznak
45% jónak
36%
rossznak
11%
12.3. ábra: Összességében mit gondol, Romániának előnyére válik az Európai

Uniós csatlakozás?
nem tudja
nem 18%
20%
igen
62%
58
12.4. ábra: Általánosan, milyen véleménye van az EU-ról ?
nem tudja
negatív
7%
5%
pozitív inkább negatív
30% 8%
semleges
inkább pozitív 31%
19%
12.5. ábra: Mit gondol, a Kárpát-medence országainak (HU, RO, SK, SL, A)
Európai Uniós csatlakozása elősegítette a magyar nemzetiségűek összetartozását,
kapcsolattartását?
nem tudja
nem 17%
25%
igen
58%
59
12.6.ábra: Mit gondol, az európai uniós tagországok (HU, RO, SK, SL, A) közötti
határok átjárhatósága elősegíti a magyar nemzetiségűek kapcsolattartását
Magyarországgal?
nem tudja
nem 14%
12%
igen
74%
12.7. ábra: Milyen fogalmakat társít első-, másod- és harmadsorban az Európai

Unióhoz ?
40 37,8
35
30
25
20 18
15
11,7
10
6,6 6,3
4 4,9
5 3,6
1,8 1,6 1,6
0,1 0,8 0,4 0,8
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Béke
2. Gazdasági jólét
3. Demokrácia
4. Szociális biztonság
5. Szabad utazás, tanulás és munka bárhol az EU területén.
60
6. Kulturális változatosság
7. Euró – egységes pénznem
8. Munkanélküliség
9. Bürokrácia
10. Kulturális identitásunk elvesztése
11. Magasabb bűnözés
12. Nem kielégítő ellenőrzés a külső határoknál
13. Utazási lehetőségek kibővülése
14. Európai politikai közösség
0. nem tudja
12.8. ábra: AZ EU-val kapcsolatos ismeret-kérdések

Feltett kérdés Helyes válaszok
aránya
1. Hány évre tervez az EU jelenlegi költségvetése? 3,9
2. Hogy hívják azt az országos alapdokumentumot,
ami alapján a tagországok elosztják az EU-s
forrásokat? 1,1
3. Magyarország mióta tagja az EU-nak? 39,1
4. Finnország tagja-e az EU-nak? 38,5
5. Svájc tagja-e az EU-nak? 36,5
6. Mire vonatkozik a Sapard program? 16,4
7. Mit jelent az, hogy Interreg? 1,7
8. Románia mióta tagja az Európai Uniónak? 84,6
12.9. ábra: El merne-e indulni személyivel, útlevél nélkül Olaszországba?
nem tudja
5%
igen
39%
nem
56%
61
12.10. ábra: Az alábbi kijelentések mennyire fejezik ki azt, amit Ön számára az
EU jelent? (Válaszok egy ötfokú skálán, ahol: 1 – egyáltalán nem, 2– inkább nem, 3–
igen is meg nem is, 4 –inkább igen, 5 – teljes mértékben)
közös EU kormányzat 3,3

szabad utazás 4,3
EU mint béke 3,6
személyes jólét 3,5
új munkalehetőségek 3,9
állampolg. jogainak védelme 3,5
bonyolult bürokrácia 2,4
álom, utópia 2,1
kulturális sajátosság elvesztése 2,2
egyéb 0,5
0 1 2 3 4 5
12.11. ábra: Az alábbi kijelentések közül melyik jelenti inkább, hogy: „az Európai
Uniónak a polgára lenni”? (Első említések aránya)
Kijelentés Említi (%)

1. Az EU-s tagállamok közti szabad átjárhatóság 68,1
2. Szabad munkavállalás joga bármelyik EU-s tagállamban 63,5
3. Szavazati jog a helyi választásokon abban a tagországban, amelyben
élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 21,8
4. Szavazati jog a országos választásokon abban a tagországban, amelyben
5. Szavazati jog az Európai Parlament-i választásokon abban a
tagországban, amelyben élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 14
6. Az orvosi ellátás és a szociális szervezetek szolgáltatásaihoz való szabad
hozzáférés 45
7. Tanulási lehetőség bárhol az EU területén 62,3
8. Egyik sem az előzők közül 4,4
62
12.12. ábra: Mit gondol milyen irányba változnak a romániai társadalom alábbi
területei az EU-s csatlakozás következtében?
1 6,9 21,6 26,4 45,1
2 12,4 47,6 27,3 12,7
3 7 71,3 17,5 4,2
4 5,6 86,4 6,9 1,1
5 8,4 79,4 10,9 1,3
6 12,7 46,4 37,9 3
7 12,7 53 31,3 3
8 15,6 38,8 37,3 8,4
9 15 39,2 43,1 2,7
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
nem tudja nő nem változik csökken
2. Vásárlóerő
3. Oktatáshoz való hozzáférés lehetősége
4. Külföldre való utazás lehetősége
5. Az EU területén való munkavállalás lehetősége
6. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása
7. Közszolgáltatások minősége
8. A külföldi bevándorlók Romániában
9. A magyarság jogainak érvényesítése
12.13. ábra: Kérjük, mondja meg, egyetért-e vagy sem a következőkkel?

(Egyetértők aránya, százalék)
1. Genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazása 12,7
25,6
3. Homoszexuálisok közti házasság 12,3
11,7
5. Az AIDS-tesztek kötelezővé tétele 80
7. A pedofilok orvosi kezelésre való kötelezése 71,3
26,9
9. Halálbüntetés 27,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
63
12.14. ábra: Mennyire érdekli Önt a politika? (1 – egyáltalán nem érdekli, 5 –
nagyon érdekli)
50
45
45,2
40
35
30
25
20 22
15 18,2
10 9,8
5
4,7
0
1-egyáltalán nem 2 3 4 5-nagyon
12.15. ábra: Ha most vasárnap Romániában parlamenti választások lennének,

elmenne-e szavazni?
nem tudja
nem
11%
32%
igen
57%
12.16. ábra: Ha elmenne, Ön most melyik pártra, szervezetre vagy koalícióra

szavazna? Nyílt kérdésre adott szabad válaszok. (N=452)
nem tudja
egyéb válasz 18%
1%
PSD
2%
PD, Basescu
RMDSZ
14%
58%
PNL magyar párt

4% 2%
MPSZ
1%
64
Mészárosné Lampl Zsuzsanna
(Fórum Kisebbségkutató Intézet)
KÁRPÁT PANEL – SZLOVÁKIA
GYORSJELENTÉS 2007
1. A minta összetétele – Felvidék
Szlovákiában a kutatás a dél-szlovákiai magyarlakta járásokban folyt. A mintát 600

magyar nemzetiségű/magyarul tudó felnőtt állampolgár alkotta. A minta összetételét a
többlépcsős véletlen mintavétel módszerével alakítottuk ki. A háztartásokon belül a
személyek kiválasztása szabad kvótás rendszerben történt, nemek és korcsoportok
szerint.
A mintavételi lépcsők alapja: régió, járás, azon belül településtípusok (járási székhely,
egyéb város, falu), települések (községek, városok).
1.1. táblázat: A minta összetétele Szlovákiában járások és településtípusok szerint

Alapsokaság Minta
Járások Magyarok Magyarok Magyarok Járási Más Faluk Össz
összesen aránya ( száma városon székhely város Minta esen
százalék) minta minta
Pozsony-város 20312 3,62 20 312 22 0 0 22
Pozsony-vidék 10527 1,87 4000 4 0 6 10
Dunaszerdahely 95310 16,98 27 908 21 20 61 102
Galánta 61568 10,97 12 303 13 8 45 66
Komárom 78859 14,05 32 846 25 10 50 85
Léva 38169 6,8 15 212 0 13 28 41
Nyitra 14313 2,55 1 777 0 7 8 15
Érsekújvár 63747 11,35 23 154 14 10 44 68
Losonc 22820 4,06 12 476 0 13 11 24
Rimaszombat 45623 8,13 9 854 11 6 32 49
Nagykürtös 14384 2,56 1 103 0 0 16 16
Kassa-város 10760 1,92 10 760 11 0 0 11
Kassa-vidék 16240 2,89 0 0 7 11 18
Rozsnyó 22497 4,01 5 826 6 0 18 24
Tőketerebes 46316 8,25 0 0 0 49 49
Összesen 561445 100,00 177 531 127 94 379 600
65
1.2. táblázat: A minta összetétele nemek szerint – Szlovákia
Járás Nők Férfiak
Pozsony-város 12 10
Pozsony-vidék 6 5
Dunaszerdahely 53 49
Galánta 34 32
Komárom 44 40
Léva 21 20
Nyitra 8 7
Érsekújvár 35 33
Losonc 13 12
Rimaszombat 25 23
Nagykürtös 8 7
Kassa-város 6 6
Kassa-vidék 9 8
Rozsnyó 13 12
Tőketerebes 26 24
Összesen 312 288
1.3. táblázat: A minta összetétele korcsoportok szerint – Szlovákia

Járás 18–34 35–59 60 fölött
Pozsony-város 4 12 6
Pozsony-vidék 3 5 3
Dunaszerdahely 36 46 20
Galánta 21 30 15
Komárom 27 38 19
Léva 11 18 12
Nyitra 3 7 5
Érsekújvár 20 30 18
Losonc 8 10 6
Rimaszombat 16 21 12
Nagykürtös 4 7 4
Kassa-város 3 6 3
Kassa-vidék 5 8 4
Rozsnyó 7 11 6
Tőketerebes 16 22 12
Összesen 184 271 144
A válaszadók 49 százaléka férfi, 51 százaléka nő (2.1. ábra). Korcsoportok szerint a

minta 34 százalékát 18–34 évesek, 42 százalékát 35–59 évesek, 24 százalékát pedig 60
éven felüliek alkották (2.2. ábra).
Családi állapot szerint enyhe többségük, azaz 57,4 százalék házas (2.3. ábra), 71
százalékuknak van gyermeke, átlagosan kettő.
A válaszadók szülei és házastársa is többnyire magyar (2.4. ábra).
66
2.1. ábra: A minta nemek szerinti összetétele
férfi
49%
nő
51%
2.2. ábra: A minta korcsoportok szerinti összetétele
60 éven felüli
24% 18–34
34%
35–59
42%
özvegy
elvált 8,5%
5,3%
együttél
4%
egyedülálló
22,2% házas
57,4%
67
2.4. ábra: A szülők és a házastárs nemzetisége
88,6
magyar 91,8
84,3
4,9
szlovák 2,6
13,5
0,4
egyéb 0
0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
apa anya házastárs
3. Identitás
A megkérdezettek arra a kérdésre, hogy melyik az a közösség, amihez leginkább
tartozónak érzik magukat, a következőképpen válaszoltak: egyharmaduk magyarnak
(33,8 százalék), valamivel kevesebben szlovákiai magyarnak (30,4 százalék), 17,8
százalékuk pedig felvidéki magyarnak tartja magát. Az állampolgárságon alapuló és a
területi-regionális alapú önbesorolás aránylag ritka. Az előbbit 7,2 százalék jelölte be,
ebből magyar nyelvű szlovák állampolgárnak 5 százalék, szlovák állampolgárnak 2,2
százalék vallotta magát. A területi-regionális önbesorolás a válaszadók 3,5 százalékára
jellemző, akik közül konkrét tájegységhez tartozónak 2,3 százalék, szlovákiainak 1,2
százalék tartotta magát. A magukat európainak vallók is kevesen voltak (3,8 százalék,
ebből 3,1 százalék európai, 0,7 százalék közép-európai). Szlováknak két személy
vallotta magát. Másodsorban is hasonló az opciók sorrendje, hiszen újfent magyarnak
(29,1 százalék), szlovákiai magyarnak (27,2 százalék) és felvidéki magyarnak (13,5
százalék) tartják magukat. Ugyanakkor többen vallották magukat magyar anyanyelvű
szlovák állampolgárnak (7,5 százalék), konkrét tájegységhez tartozónak (3,6 százalék),
de szlovákiainak (3,9 százalék) és szlovák állampolgárnak (2,5 százalék). Másodsorban
európainak is többen tartják magukat (6,7 százalék).
A magyarsághoz tartozás túlnyomórészt pozitív érzésekkel tölti el a
válaszadókat. Csaknem 80 százalékuk (78,5 százalék) teljesen vagy többnyire egyetért,
hogy ez büszkeséggel tölti el, 78 százalékuknak természetes dolog magyarnak lenni, 76
százalékuknak nem közömbös a magyarsága. 80,4 százalékuk egyáltalán nem, 9,6
68
százalékuk pedig részben nem ért egyet azzal, hogy szégyenkeznie kéne magyarsága
miatt.
A magyarsághoz tartozás kritériumai között az önbesorolás, a magyar
anyanyelvűség, a kultúrnemzeti azonosulást mutató magyar kultúra ismerete és
szeretete, valamint az a legfontosabb, hogy legalább az egyik szülő magyar legyen. A
magyar zászló tisztelete, mint magyarság-kritérium a felsorolt tizenkét feltétel közül a
hatodik helyen szerepel. Valójában a többit is inkább tartják fontosnak, mint nem
fontosnak. Legkevésbé fontosnak a magyar állampolgárságot tartják (1,6-os átlag).
Arra a kérdésre, hogyha szabadon választhatnák ki, melyik országban
élhetnének, csaknem 40 százalékuk Szlovákiát jelölte meg, 12, 6 százalékuk
Magyarországot. Más országokat még ennél is kevesebben említettek.
A válaszadók 85 százalékának nincs vagy ritkán van problémája azzal, hogy
magyarként kisebbségben él Szlovákiában.
Mit tekintenek hazájuknak? 41,2 százalékuk Szlovákiát, 18,9 százalékuk
Felvidéket, 9,3 százalékuk a települést, ahol él, 3,3 százalékuk a szülőhelyét, 3,3
százalékuk pedig egy konkrét néprajzi tájegységet Szlovákián belül. Magyarországot
7,2 százalék, a történelmi Magyarországot 5,8 százalék, Európát pedig 1,7 százalék
tekinti hazájának. A haza fogalom a szlovákiai magyarok számára tehát egyértelműen
Szlovákiához kötődik. Ugyanez tapasztalható a szülőföld esetében. 29,6 százalék
Szlovákiát, 24,3 százalék Felvidéket, 16,1 százalék a települést, ahol született, 12,8
százalék jelenlegi lakhelyét tekinti szülőföldjének.
A nemzethez való tartozás kapcsán 81,5 százalékuk a magyar nemzet részének
érzi a szlovákiai magyarságot. A szlovák nemzet részének csupán 38,4 százalék tartja,
vagyis a válaszadók többsége elkülöníti a saját nemzetét a szlovák nemzettől.
A korábbi felmérésekhez hasonló képet kapunk, amikor az egyes nemzetek
tulajdonságaira vagyunk kíváncsiak: az egyértelműen negatív tulajdonságok leginkább a
szlovákokra jellemzők, az intelligencia, segítőkészség és versenyszellem a
magyarországi magyarokra, a tolerancia pedig a szlovákiai magyarokra (3.19. ábra).
Az etnikai csoportok közül legrokonszenvesebbek (nagyon
rokonszenves+inkább rokonszenves) a magyarországi magyarok és a szlovákok, bár a
két nemzet iránti rokonszenv mértéke nem azonos – a magyarországiak esetében 72
százalék, a szlovákok esetében 35 százalékra, vagyis a felére csappan. Legkevésbé
rokonszenvesnek a kínaiakat tartják, csupán 9 százalékuknak szimpatikusak (3.20.
ábra).
A határon túli magyarok közül a válaszadók önmagukat, vagyis a szlovákiai
magyarokat tartják a legrokonszenvesebbeknek (78 százalék), de a többi csoporttal is
inkább rokonszenveznek. Legkevésbé (57 százalék) azonban a magyarországi
magyarokkal (3. 21. ábra).
A különböző társadalmi csoportok különböző érzelmeket keltenek a
válaszadókban, viszont van egy közös jellemzőjük, mégpedig az, hogy igazából
egyikkel sem rokonszenveznek. Leginkább a vállalkozókkal szimpatizálnak (25
százalék), legkevésbé a skinheadeket és a kábítószereseket kedvelik (3.22. ábra).
Felsoroltunk nyolc körülményt, s megkérdeztük, milyen gyakran érte miattuk a
válaszadókat hátrányos megkülönböztetés. Amint a 3.23. ábra mutatja, leginkább a
nemzeti hovatartozásuk miatt voltak diszkriminálva, csaknem hetven százalékuk
említette ezt. Legkevésbé diszkrimináló körülmény a nem és az életkor volt.
Ugyanakkor nincs a felsoroltak közül egyetlen olyan terület sem, ahol legalább időről
időre ne ért volna valakiket hátrányos megkülönböztetés.
69
A válaszadók fele szerint a magyar nemzetiség nem akadályozza Szlovákiában
az érvényesülést. Minden negyedik viszont akadálynak érzi, főleg álláskereséskor (3.24.
ábra).
A szlovákok és magyarok kölcsönös viszonyában homlokegyenest eltérőnek
mutatkozik az országos helyzet és a megkérdezett lakhelyén tapasztalt helyzet (3.25.
ábra). Míg országos szinten a konfliktusok jellemzők, a lakhely szintjén inkább a
kölcsönös együttműködés.
Felsoroltunk néhány állítást, majd arra kértük a válaszadókat, jelezzék
egyetértésük mértékét. Leginkább azzal értettek egyet, hogy az embernek akkor is
támogatnia kell hazáját, ha a vezetők hibákat követnek el (teljesen egyetértők aránya
48,5 százalék), ami az ország jelenlegi politikusait véve alapul, a megkérdezettek nagy
toleranciájára vall. A második leginkább elfogadott kijelentés – sokkal szívesebben
vagyok szlovák állampolgár, mint más ország állampolgára – , amellyel a válaszadók
egyharmada értett egyet, ugyancsak jelzi az országhoz való erős kötődést (3.26. ábra).
A megkérdezettek 70 százaléka úgy gondolja, hogy vannak olyan hősök és
hősnők, akik a magyarságot szimbolizálják. A legtöbben István királyt, Kossuth Lajost
és Mátyás királyt, illetve a Hunyadiakat említették (3.8. ábra). Háromnegyedük szerint
vannak ilyen kulturális személyiségek is. A legtöbben Petőfi Sándort, Jókai Mórt és
Ady Endrét tartják azoknak. A megkérdezettek ugyancsak háromnegyede szerint
vannak a magyarságnak szimbólumai. Leggyakrabban a magyar koronát és a zászlót
említik.
3.1. ábra: Leginkább úgy határoznám meg magam, mint:
0 5 10 15 20 25 30 35 40
magyar
szlovákiai magyar
felvidéki
magyar anyanyelvű szlovák állampolgár
csallóközi, mátyusföldi, stb.
szlovákiai
szlovák
szlovák állampolgár
európai
egyéb
70
3.2. ábra: Az, hogy magyarnak születtem...
Büszkeséggel tölt el 12,1 14,4 28,5 49,9 4,1
Közömbös számomra 55,3 20,1 13,6 4,1 2,2 4,6
Elõnyt jelent 19,3 23,1 33,9 14,3 3,4 6
Szégyennel tölt el 80,4 0,7 4,5

9,6 4,3
0,5
Hátrányt jelent 30 21,7 28,1 10,7 4,7 4,8
Természetes dolog1,2 2,9 11,7 16,9 61,1 6,2
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyaltalán nem ért egyet többnyire nem ért egyet egyet is ért, meg nem is
többnyire egyetért teljesen egyétert nem tudja/válaszol
0 1 2 3 4 5
legalább egyik szülő magyar legyen

4,3
magyar legyen az anyanyelve

4,4
magyar állampolgár legyen

2,1
tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót

3,9
magyarnak tartsa magát 4,6

4,3
ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát
Magyarországon szülessen
1,6
élete legnagyobb részében magyarok között éljen 3
szavazzon egy magyar pártra/poltikai szervezetre 3,4

3,7
magyar nyelvű iskolát végezzen
71
3.4. ábra: Ha szabadon választhatna, hol, melyik országban szeretne élni?
Szlovákia 39,6
12,6
Máshol 3,2
1,5
Amerika (USA) 2,5
0,8
Svájc 2,8
2,5
Spanyolország 0,7
1,6
Kanada 0,5
3,1
Svédország 0,4
0,7
Felvidék 0,2
17,9
nem válaszol 9,6
0 10 20 30 40 50 60
szlovák állampolgár: mennyire sikerült egyeztetni ezeket?
nagyon gyakran 2,4
gyakran 11,8
ritkan 42,9
soha 42
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
72
Szlovákiát 29,6
Felvidéket 24,3

Néprajzi tájegység 7,4
Magyarország 1,9
Régió 2,1
Egyéb 1,5
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
Szlovákiát 41,2
Felvidéket 18,9
Magyarországot 7,2
A teljes magyar nyelvterület 3,1

Európa 1,7
Néprajzi tájegység 3,1

Úgy érzi, nincs hazája 2,7
Egyéb 0,2
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
73
nincsenek
2,9%
nem tudja
18,7%
vannak
69,8%
Szent István 18,6

Kossuth Lajos 9,4
Hunyadi Mátyás (Hunyadiak) 8,7
Rákóczi 4,3
Petőfi 3,6
Széchenyi 3,4
Zrínyi Miklós 1,9
Dobó István 1,6
Attila (hun király) 1
Árpád 1
Klapka György 0,9
Zrínyi Ilona 0,9
Dózsa György 0,7
56-os hősök 0,5
más 2,9
nem tudott 19
nem válaszolt 8,6
0 5 10 15 20 25 30 35 40
74
nincse ne k
1,5%
nem tudja
15,2%
vannak
74,3%

7,7
Ady Endre 3,9
2,2
Márai Sándor 1,7
1,7
József Attila 1,4
1,2
Kölcsey Ferenc 1,2
1
Munkácsy Mihály 1
0,9
Liszt Ferenc 0,7
0,7
Bartók Béla 0,7
0,5
Kosztolányi Dezső 0,5
0,5
Eszterházy Péter 0,5
0,5
Szabó István 0,5
8,9
nem tudott 15,2
0 5 10 15 20 25 30 35 40
75
képviselik a magyarokat, a magyar nemzetet
nincsenek
1,5%
nem tudja
9,7%
vannak
75,7%
piros-fehér-zöld zászló 33,2

szent korona 21,8
magyar himnusz 5,1

magyar címer 4,3
magyar ételek és borok 2,6
szent jobb 0,9

koronázási ékszerek 0,7
Hortobágy, puszta 0,7
parlament 0,7
más 2,6
nem tudja 9,7

nem válaszolt 12,3
0 5 10 15 20 25 30 35 40
76
állampolgársága
(olyan
saját döntése nemzetiségű,
18% amilyen államnak
a polgára)
3%
anyanyelve és
az anyanyelve és a
nemzetisége)
79%
3.15. ábra: Ön szerint a szlovákiai/felvidéki magyarok részét képezik-e a magyar

nemzetnek?
nem nem tudja
9,2% 5,5%
igen 81,5%5
3.16. ábra: Ön szerint a szlovákiai/felvidéki magyarok részét képezik-e a szlovák

nemzetnek?
nem tudja
9,9%
nem
46,4%
igen
38,4%
77
jellemzők, mint a szlovákiai magyarokra?
nem tudja
10%
nem
33%
igen
53%
3.18. ábra: Ön szerint a szlovákokra más emberi tulajdonságok jellemzők, mint a

szlovákiai magyarokra?
nem tudja
nem 8%
30%
igen
57%
3.19. ábra: Ön szerint a szlovákiai magyarok, a magyarországi magyarok, illetve a

szlovákok hány százaléka jellemezhető a következő tulajdonságokkal?
78
44,3
Erőszakos 40
28,8
41,8 57,6
Intelligens
55,7
39,6
Lusta 31,4
26,4
43,3
Önző 41,5
31,7
41,4
Segítőkész 58,4
54
28,4 35,5
Tehetetlen
28
36,9 50,5
Toleráns 59,7
44
51
0 10 20 30 40 50 60
Szlovákiai magyarok Magyarországiak Szlovákok
3.20. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Etnikumok
románok 2,6 10,8 50,9 18,8 5,3 11,6
szlovákok 4,5 31,2 46,3 11,4 0,9 5,9
szerbek 1,9 6,9 54 17 6,2 13,9
ukránok 2,6 9,7 56,1 14 4,3 13,3
magyarok* (Hu) 24,5 47,5 17,3 3,3 2,1 5,4
romák 3,3 8,1 31,4 28,6 20,3 8,3
zsidók 4 13,6 57,3 6,9 6,2 11,9
németek 2,9 18,7 58,7 7,1 2,4 10,2
kínaiak 2,1 6,9 57,4 14,8 7,9 10,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

*”Magyarországi magyarok” –ként lett megkérdezve.
79
3.21. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Határon túli magyarok
26,9 42,8 22,1 0 6,7

erdélyi 1,6
0,5
vajdasági 22,8 42,6 24,9 8,5
0,7
36,2 43,8 15,3 0,2 4,5

felvidéki (szlovákiai) 0
0,2
kárpátaljai magyarok 23,1 45 22,6 1,2 7,9
11,7 45,1 29,9 7 2,1 4,3

magyarországi magyarok
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%


csoportok
Munkanélküliek 2,4 14,5 54,7 14,8 4,3 9,1
Menekültek 2,4 13,3 52,4 17,6 3,6 10,7
Homoszexuálisok 1,24,8 34,7 25,7 23,3 10,2
Skinheadek, bőrfejűek 0,3

0,9 7,9 30,9 51,2 8,8
Kábítószeresek 0,5
0,9 13,3 27,2 48,1 10
Vállalkozók 4,8 20,3 54,3 9,3 3,4 7,8
Újgazdagok 0,94,8 43 26,6 16,2 8,5
Biztonsági őrök 2,8 12,4 63,4 9,7 3,1 8,6
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

80
3.23. ábra: Milyen gyakran érte-e Önt hátrányos megkülönböztetés
2,7
Nemzetiségi hovatartozása 29,3 56,2 9,8 1,7
Vallásos meggyőződése 62,4 16,6 0,4

2 14,1
3,9
Társadalmi származása 63,5 25,7 4,60,5
2,4
Életkora 72,9 19,5 0,2
4,3
3,3
Anyagi helyzete 60,6 27,9 5,71,4
2,9
A vidék miatt, ahonnan származik 62,8 29,5 0,7
3,6
Politikai nézetei 61 22,9 8,5

3,91
3,2
Neme 79,8 13,7 1,4
0,2
Egyéb miatt 32,5 0,4 57,3

2,30,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
3.24. ábra: Ön szerint akadálya az érvényesülésnek Szlovákiában, ha az ember

magyar?
nem tudja
inkább előny 5,5%
2,6%
igen, néhány téren
24%
nem akadály
51,6%
81
3.25. ábra: Ön szerint ma Szlovákiában hogyan jellemezhető a szlovákok és a
8,4
49,1
együttműködés jellemzi
12,3
32,4
21,2
2,9
nem tudja
9,2
0 10 20 30 40 50 60 70
A 15,7 14,6 30,4 35 4,4
B 44,8 21,7 16,7 7,5 9,3
C 14 20 32,9 22,7 10,4
D 10,3 8,4 27 48,5 5,8
E 17,8 12,4 33 29,6 7,2
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
A. Sokkal szívesebben vagyok szlovák állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek.
B. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a szlovákok
C. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a szlovákiai magyarok.
E. Van néhány dolog Szlovákiában, ami miatt szégyenkeznem kell, hogy ennek az országnak az
82
4. Nyelvhasználat
A szlovákiai magyarok igazából két nyelvet beszélnek: az anyanyelvüket és a

szlovák nyelvet. Mindemellett ezt a két nyelvet sem beszélik tökéletesen. Bár a magyar
nyelv ismerete, használata közelít az anyanyelvi szinthez (5,94-es átlag), valójában
anyanyelvi szintű magyar nyelvtudást a megkérdezettek csupán 93,3 százaléka jelölt be
(4.1. ábra)
A szlovák nyelvtudás 4,4-es átlaga azt jelzi, hogy a többség jól beszél és ír
szlovákul, illetve tud ugyan beszélni, de kisebb hibákkal. A megkérdezettek fele (51
százalék) jól beszél és ír, 29 százalékuk kisebb hibákkal beszél, 13 százalékuk pedig
nehezen beszél szlovákul. A szlovákot csupán értők, de nem beszélők részaránya 1,9
százalék. A szlovákul egyáltalán nem tudók a megkérdezettek 1,2 százalékát teszik ki.
Mindezt összevetve elmondható, hogy a megkérdezettek 80 százalékának nincs
problémája a szlovák nyelvvel, 20 százalékuknak azonban lenne mit tökéletesíteni.
Emellett 6 százalékuk csehül is tud (4.1. ábra).
Az idegen nyelvtudás alacsony szintet ér el. A leginkább ismertnek mutatkozó
angol nyelv esetében is 36 százalék körül mozog a nyelvet beszélők/értők aránya, de
csak minden tizedik megkérdezett tud nehézségek nélkül, jól kommunikálni. A többi
nyelvet jól beszélők aránya 10 százalék alatt mozog. Németül a megkérdezettek 6
százaléka tud, a többi nyelven jól tudók aránya elenyésző.
Amennyiben lenne rá lehetőségük, hogy tökéletesítsék nyelvtudásukat,
nagyjából minden ötödik megkérdezett szeretne szlovákul, angolul és németül (a francia
nyelv iránt kisebb az érdeklődés) legalább gördülékenyen kommunikálni. A választékos
beszéd elsajátítására szlovák nyelven 52 százalékuk, angol nyelven 43 százalékuk,
német nyelven 30,4 százalékuk, de még franciául is 13,5 százalékuk vágyik. Mindez
arra utal, hogy a megkérdezettek tetemes része a szlovákon kívül elsősorban angolul
és/vagy németül szeretne tudni (4.2. ábra)
A válaszadók gyermekkorában a magyar nyelv használata volt a legjellemzőbb –
92 százalékuk csak magyarul, 5,7 százalékuk inkább magyarul beszélt otthon a
szüleivel. Családjukon belül még ma is a magyar nyelv dominál, de használata a
gyermekkori nyelvhasználathoz képest minden egyes családtaggal való
kommunikációban ritkább (20–22 százaléknyi eltérés). Leginkább a házastárssal való
kommunikációban és a házastárs gyermekekkel való beszélgetésében érhető nyomon ez
a változás. Ezek az adatok viszont torzíthatnak, mivel magas volt a nem válaszolók
aránya (4.3. és 4.4. ábra).
A magánjellegű kapcsolatokban – szomszédokkal, barátokkal való érintkezés – a
válaszadók háromnegyede a magyar nyelvet használja, majd mindkét nyelvet, s csak
utolsósorban a szlovákot. Újságolvasásnál és tévénézésnél még a magyar nyelv
dominál, de már gyakoribb mindkét nyelv használata (41 illetve 39,8 százalék). A
nyilvános helyeken pedig a két nyelv fokozottabb használatán kívül a szlovák
nyelvhasználat is gyakoribbá válik (4.5. ábra).
A családi és az egyéb helyeken szokásos nyelvhasználatot összehasonlítva
kiderül, hogy többnyire magyarul leginkább szomszédaikkal és barátaikkal beszélgetnek
a válaszadók. Ehhez képest családon belül ritkább a többnyire magyar nyelvhasználat.
Legritkábban az orvosnál és a hivatalokban fordul elő, de azért itt sem kizárt, hiszen
mindkét esetben magas a magyart és szlovákot egyaránt használók aránya (az orvosnál
42 százalék, a hivatalokban 47,3 százalék).
83
7
4
5,9
3
2 4,4 2,1 1,9

1,9 1,8
1 1,3 1,4 1,3
0
r k l et z ol z a
ya vá go m cia as y os m
ag z lo an né r an ol an or ro
m s f sp
szlovák 12,3 4,8 18 51,8 13,1
angol 13,8 17 22 43 4,2
német 23,8 19,7 22 30,4 4
francia 48,4 24 7 13,5 7,1
0% nem
egyáltalán 10% 20%
szeretném 30%
megtanulni 40% 50% 60% hogy 70%
megelégednék, 80%
nem adnak el ezen a90%
nyelven100%
nem tudja
84
inkább szlovákul csak szlovákul
0% 0%
inkább magyarul egyéb nyelven
6% 1%
magyarul
93%
3
ön és a házastársa 69,3 4 1,6 22,1
2,5
ön és a gyermekei 70 6,7 20,3
0,5
3,4
házastárs és gyermekei 65 5,4 2,5 23,7
4,6
gyermekek egymással 65,6 5,5 23,2
1,1
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magyarul inkább magyarul inkább szlovákul csak szlovákul egyéb, nem vonatkozik
85
4.5. ábra: Milyen nyelvet használ Ön az alábbi esetekben?
munkahelyen 44,6 15,5 28,4 1
orvosnál 32,9 23,1 42,2 0,2
hivatalokban 19,6 30,8 47,3 0,2
barátokkal 74,2 1,5 22,9 0,2
tv nézéskor 54,2 1,7 41,1 0,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
többnyire magyart többnyire szlovákot mindkét nyelvet egyéb nyelvet
5. Vallásosság, értékrend
Felsoroltunk huszonhat területet, amely általános értéknek számít, s megkértük a

válaszadókat, rangsorolják őket fontosságuk szerint. A rangsor az 5.1. ábrán látható.
A legfontosabb érték már hagyományosan a család, a válaszadók kétharmada
tartja nagyon fontosnak. Ezt követi a béke, majd az igaz érzelmeken alapuló jó emberi
kapcsolatok értékcsomagja (5.1. ábra). A legkevésbé fontosnak a közösségi
problémákkal való foglalkozást ítélik, ezt a válaszadók 8 százaléka tartja nagyon
fontosnak. Ahhoz, hogy értékrend-típusokat fedjünk fel, az adatsor másfajta
feldolgozást igényel, amelyre a későbbiekben fog sor kerülni.
A vallást minden ötödik megkérdezett tartja nagyon fontosnak, az Istenben való
hitet 30 százalékuk. A vallásosság néhány aspektusát is megvizsgáltuk. Ami a vallási
szertartások látogatását illeti, rendszeres templomba járónak a megkérdezettek 31
százaléka minősíthető, akik hetente egyszer vagy többször is járnak templomba (5.3.
ábra). A naponta imádkozók részaránya is hasonló (5.7. ábra).
A többség nem az egyház által előírt módon gyakorolja vallását, hanem a maga
módján (53 százalék). Ugyanakkor a válaszadók 29 százaléka az egyház tanítása szerint
vallásosnak nevezi magát. Ebből az derül ki, hogy a nem válaszolókat leszámítva,
gyakorlatilag csupán 10 százalékuk nem vallásos, s ebből is csak 1 százalék
meggyőződéses ateista (5.5. ábra). Így nem okoz meglepetést, hogy nagyjából
háromnegyedük fontosnak tartja az olyan meghatározó életesemények vallási
megerősítését, mint a születés, esküvő és az elhalálozás (5.3. ábra).
Az Isten fontos a megkérdezettek életében (7,3-as átlag), s a korral egyenes
arányban növekszik a fontossága (5.6. ábra).
86
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
család 3,5
1,57
békés világ
1,62
igaz barátság
1,78
1,86
felsorolt dolgok!
1,61
1,9
Fe le ke z e te n kívüli
Isme re tle n
Re formátus
Római katolikus
Görög katolikus
Egyé b
0
munka
1,2
3
magyarsága
1,93 1,93 1,97
6,6
megbecsülés
1,98
10
erkölcsösség
11,4
pénz
12,9
2,03 2,05
hagyományok
20
87
2,17 2,19
önmegvalósítás
2,23
30
mértékletesség
2,24

40
2,272,27 2,26
siker
2,33
szépség világa
2,41
50
istenben való hit
2,54
vallás
mindig megszerezhesse, amit akar
2,58 2,64
60
változatos élet

2,672,67
64,9
közösségi problémákkal foglalkozni
70
2,86
Karácsonykor stb. 22
más vallási ünnepekkor 1,2
évente egyszer 9,8
ritkábban mint évente 7,5
soha 12
0 5 10 15 20 25
százalékban)
születéskor 76,8
házasságkötéskor 74,6
72 73 74 75 76 77 78 79 80
88
vallásos ember, egyház

28,7
szertartása szerint
vallásos ember a maga

53,1
modján
nem vallásos 9,6
megygyőződéses ateista 1
0 10 20 30 40 50 60

18–34 köz ött 6,6
35–59 köz ött 7,4
60 é v fe le tt 8,2
össze sen 7,3
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
minde nnap 30,4
több mint e gysz er hete nte 13,4
he te nte e gysz e r 7,7
havonta le galább e gysz e r 7,7
éve nte többsz ör 7,6
é ve nte max. e gysz e r 9,5
ritkábban 10
soha
nincs válasz /ne m tudja 13,8
0 5 10 15 20 25 30 35
89
Ezzel a kérdéskörrel a válaszadók iskolázottságát mértük fel. A kutatás
időpontjában mint legutolsó látogatott iskolát 10,6 százalékuk alapiskolát jelölt meg, 20
százalékuk szaktanintézetet (vagyis inasiskolát, amely nem nyújt középfokú iskolai
végzettséget), 37,2 százalékuk középfokú végzettséget nyújtó iskolát (szakközépiskola,
gimnázium, felépítményi iskola – ez ma már nem létezik), 24,8 százalékuk felsőfokú
végzettséget nyújtó iskolát (beleértve a főiskolát és az egyetem első- és másodfokú
képzését). A PhD, illetve egyéb posztgraduális képzés a válaszadók 2,4 százalékánál
jelent meg (6.1. és 6.2. ábra)
Az utolsóként bejelölt iskolán folytatott tanulmányok eredményességét illetően a
válaszadók 11,4 százaléka válaszolta, hogy nem tudja, hogyan zárta le tanulmányait.
Hogy ez pontosan mit fed, nem tudhatjuk, de az biztos, hogy nem fejezték be az iskolát.
Rajtuk kívül további 5 százalék azoknak a részaránya, akik saját bevallásuk szerint nem
fejezték be az iskolát. Vagyis a megkérdezettek azon 78 százalékán kívül, akik az
iskolát eredményesen befejezték, 16,4 százalék (elhallgatva vagy beismerve) nem
fejezte be, 33 személy azaz 5,6 százalékuk pedig jelenleg is tanul (6.3. ábra). A
továbbtanulók közül hárman középfokú tanulmányaikat végzik, ketten doktoranduszok,
a többiek pedig egyetemre járnak.
Az utolsóként bejelölt iskolában a válaszadók 52 százaléka magyarul, 45
százalékuk szlovákul tanult. A többiek más nyelveken tanultak. Az angolul és németül
tanulók aránya elenyésző, valamivel többen vannak az egyéb nyelven tanulók.
Esetükben valószínűleg a cseh nyelvről van szó (6.4. ábra).
Az oktatás nyelve iskolatípusonként eltérő arányokat mutat. Alapiskolai,
szakközépiskolai és gimnáziumi tanulmányait a többség magyarul végezte. A
szaktanintézetekben tanulóknál már enyhe többséget alkotnak a szlovákul tanulók, a
többi iskolatípust végzőknél pedig a szlovák nyelv dominál (6.5. ábra).
6.1. ábra: A legutolsóként látogatott iskola az általa nyújtott végzettség szintje

szerinti csoportosításban
magasabb
2,4% alapfokú
10%
felsőfokú
24,8%
középfokú, érettségi
nélkül
20%
középfokú,
érettségivel
37,2%
90
6.2. ábra: A legutolsóként látogatott iskola típusa
magiszteri fokozat
PHD, egyéb
1,2% posztgraduális
egyetem 2,4%
14,2% alapiskola
10%
szakintézet
főiskola 20%
9,4%
felépítményi iskola
6,5%
gimnázium szakközépiskola
6,3% 24,4%
6.3. ábra: Az utolsóként látogatott iskola eredményessége

nem fejezte be
jelenleg is tanul
5,1%
5,6% nem tudja
11,4%
eredményesen
befejezte
77,8%
91
6.4. ábra: Az utolsóként látogatott iskola tanítási nyelve
német angol
0,5%
0,2%
egyéb
2%
magyar
52,1%
szlovák
45,2%
6.5. ábra: Az utolsóként látogatott iskola tanítási nyelve iskolatípusonként

88,1
alapiskola
10,2
47
szaktanintézet
51,3
59,2
szakközépiskola
40,1
88,9
gimnázium
11,1
23,7
felépítményi
71,1
32,7
főiskola
67,3
37,3
egyetem
55,4
0 100 200 300 400 500 600 700

magyar szlovák
92
7. Médiahasználat
Ahogy azt már korábbi felmérésekből is tudjuk, a szlovákiai magyarok
médiafogyasztásában az elektronikus média vezet, domináns szerepe pedig a
televíziónak van. Emellett a rendszeresen újságot olvasók részaránya 70 százalékot tesz
ki (7.1. ábra).
A tévénézés napi átlagos időtartama 112 perc, rádiót átlagosan naponta 124
percet hallgatnak. A tévét maximum egy órát a válaszadók 36 százaléka, két órát 32
százalékuk, ennél többet 27 százalékuk nézi, a rádiót maximum egy órát 46 százalékuk,
két órát 16 százalékuk, több mint két órát 27 százalékuk hallgatja (7.2. ábra).
Az első három legnézettebb tévécsatorna az RTL Klub, TV2 és az m1 (7.3.
ábra). A leggyakrabban hallgatott rádióadók a Sláger Rádió, Kossuth, Danubius és a
szlovák rádió magyar adása, amely az utóbbi évek során sosem ért el ilyen magas
hallgatottságot (7.4. ábra).
A legolvasottabb napilap az Új Szó, amelyet minden harmadik válaszadó olvas.
Ezt követi a Sme és a Nový Čas című szlovák napilapok. A legolvasottabb hetilap a
Vasárnap. Az egyéb lapok magas olvasottságát az adja, hogy a megkérdezettek rengeteg
újságot, folyóiratot és magazint soroltak fel, azonban mindegyiket csak egy-két ember
olvasta (7.5. ábra).
A következőkben a számítógép-használattal kapcsolatos aktivitásokat tekintjük
át. A válaszadók 54 százaléka szokott számítógépet használni, 46 százalékuk nem (7.6.
ábra). Internetezni kétharmaduk szokott (7.7. ábra). Otthoni internet-csatlakozása 53
százalékuknak van, a többségé szélessávú csatlakozás (7.8. és 7.9. ábrák). Csaknem
kétharmaduk naponta használja az internetet (7.10. ábra).
Az internetet leggyakrabban hivatalos információk szerzésére (85,7 százalék) és
elektronikus levelezésre használják (85,3 százalék), legkevésbé rádiózásra (29,3
százalék), a többi tevékenység gyakoriságát a 7.11. ábra szemlélteti. Az internetet
legtöbben otthon és munkahelyükön használják (7.12. ábra).
7.1. ábra: Tévénézők, rádióhallgatók újságolvasók (százalékban)
szokott tévét nézni 96,9
szokott rádiót hallgatni 80,3
szokott rendszeresen
69,9
újságot olvasni
0 20 40 60 80 100 120
93
7.2. ábra: Naponta x percig néznek tévét és hallgatnak rádiót (százalékban)
0 perc 5
11
14
1–30 perc 26
22
31–60 perc 20
32
61–120 perc 16
27
több mint 120 perc 27
0 100 200 300 400 500 600 700

tévénézés időtartama rádióhallgatás időtartama
7.3. ábra: A tévécsatornák nézettségi sorrendje (százalékban)

70
61,4
60 53,8
50 45,4
40
31,9
30
18,5
20
10,2
10 6 5,2 4,8 3,4 3,1 3 1,7
0
RTL klub
Markíza
m1
m2
Eurosport
Discovery
STV1
STV2
TV2
Duna
JOJ
TA3
7.4. ábra: A leggyakrabban hallgatott rádiók sorrendje (százalékban) sportchanel
35
31,2
30 27,3
23,8 23,3
25
18,8
20
15
11,6
10 9
5,3 5,1 4,2
5 2,5 2,3 1,9
0
katolikus adók
Jemné melódie
Kék Duna
közszolgálati
Express
Juventus
Pátria Rádió-
Fun
Kossuth
Viva
Danubius
Sláger Rádió
Petőfi
magyar adás
szlovák
94
7.5. ábra: A legolvasottabb sajtótermékek sorrendje (százalékban)
50
45
40
35 33,5
47
30
25
19
20
15
10,1
10 8 7,3
5,2 4,8 4,4 3,9 3,4
5 2,8 2,6
0
Sme
Blikk
Remény
Csallóköz
Novy Cas
Vasárnap
Plus 7 dní
Pravda
Szabad Újság
Új Szó
Új Nő
Magyar Nők
egyéb
Lapja
7.6. ábra: Szokott számítógépet használni? (N=554)
nem
46%
igen
54%
95
7.7. ábra: Szokott internetezni? (N=389)
nem
32%
igen
68%
7.8. ábra: Van otthon internet-csatlakozása? (N=246)
nem
47%
igen
53%
7.9. ábra: Milyen típusú internet-csatlakozása van? (N=182)
ISDN
31%
szélessávú
69%
96
7.10. ábra: Milyen gyakran használ internetet? (N=240)
naponta 64,2
hetente egyszer 8,8
havonta 6,3
ritkábban 2,1
0 10 20 30 40 50 60 70
7.11. ábra: Az internetet a következő tevékenységekre használják (százalékban)

információ közintézmény honlapjáról
85,7
(N=251)
hivatalos űrlapok letöltése N=247) 47
űrlapok elküldése (N=306) 42
kereskedelmi szolgáltatás (N=325) 34
chatelés (N=325) 41
e-mail (N=322) 85,3
rádióhallgatás (N=340) 29,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
97
7.12. ábra: Hol szokta használni az internetet – százalékos megoszlás (N=242)
egyéb helyen
ismerősnél 7%
5,4%
munkahelyen
17,8% otthon
58%
iskolában
7,4%

A válaszadók egyéni havi teljes nettó jövedelme átlagosan 328 euro. A
háztartások átlagos havi nettó bevétele 627 euro, egy főre 196 euro esik (8.1. ábra)
Felsoroltunk tizenegy olyan kiadási tételt, amelyek egy háztartás havi kiadásait
képezhetik. Ezekre a tételekre a válaszadók családi költségvetésükből az elmúlt
hónapban átlagosan 509 eurót költöttek, ami annyit jelent, hogy 118 eurót
megspóroltak. A legnagyobb kiadást a havi rezsi (átlagosan 150 euro), az élelmiszerek
(137 euro) és az utazási költségek (52 euro) jelentik, amelyek elviszik a családi
költségvetés kétharmadát (8.2. ábra).
A megkérdezettek 85,5 százaléka saját tulajdonú házban/lakásban él (8.3. ábra).
A lakás átlagosan 3,8 szobából áll és átlagos területe 92,7 m2. A legtöbben három- és
négyszobás lakásokban élnek (a válaszadók összesen 58,5 százaléka), nagyjából minden
hetedik kétszobás- vagy ötszobás lakásban. A háztartásban lakó személyek számát
illetően a két-, három- és négyszemélyes háztartások nagyjából azonos részarányt
tesznek ki (8.4.–8.6. ábrák).
Az utolsó kérdés az életszínvonal anyagi dimenziójára vonatkozott (8.7. ábra).
Az adatok a szlovákiai magyarok magas életszínvonaláról tanúskodnak, hiszen
többségüknek van lakása, a mindennapi életvitelt megkönnyítő háztartási eszközei, de
autója, mobilja és szórakoztató elektronikája is. Számítógéppel azonban csak minden
második rendelkezik.
98
8.1. ábra: A egyéni és a háztartás havi nettó jövedelme, egy főre jutó havi nettó
jövedelem (EUR, folyó érték*)
328
e gyé ni ne ttó jöve de le m
645
627
ház tartás havi ne ttó
jöve de lme
196
e gy főre e ső
255
0 100 200 300 400 500 600 700

Átlag (EUR) S zórás(EUR)
*Az átszámításnál 1 euro=35 SKK árfolyamot vettem alapul
8.2. ábra: Az elmúlt egy hónapban a családi költségvetés körülbelül hány

százalékát fordították az alábbiakra (EUR, Összesen 509 EUR)
Élelmiszerek 27
Havi rezsi, lakás 29,5

Egészségügy 4,3

Egyéb 3,5
0 25 50 75 100 125
99
egyéb
9,4%
bérelt
5,1%
saját tulajdon
85,5%
Hányan Lakás
Átlag 3,2 3,8 92,2
Szórás 1,6 1,5 51,9

százalékban)
30
25,9
24,2
25 23,3
20
15
9,6 8,5
10
5,4
5
0,9 0,4 1,1
0,2
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 11
100
35 33,3
30
25,2
25
20
13,8
15 13,8
10
5,4
5
2,9 2,3
2
1,1
0,2
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 11
1- saját autóval 61,4

2- saját lakással 83,5
3- vezetékes telefonnal 58,8
4- mobiltelefonnal 84
5- CD-lejátszóval 67,6
6- hifi toronnyal 56,8
7- számítógéppel 51,4
8- Internet-csatlakozással 33,9
9- értékes művészeti tárggyal 11,8
10- videomagnóval 64
0 25 50 75 100 125
101
11- videokamera (felvevővel) 20,2

12- digitális fényképezőgéppel 39,7
13- mikrohullámú sütővel 86,4
14- automata mosógéppel 85,3

15- fagyasztóládával 83,8
16- színes tévével 96,4
17- nyaralóval 9,4
18- motorkerékpárral 15,6
19- DVD-vel 53,7
0 25 50 75 100 125
9. Munka, életút
A szlovákiai magyarok kétharmada gazdaságilag aktív, 21 százalékuk inaktív.
Ez azt jelenti, hogy gazdasági aktivitásban felülmúlják, a munkanélküliek
részarányában nem érik el az országos átlagot. Az utóbbi kissé elgondolkodtató, ugyanis
a közép- és kelet-szlovákiai magyarlakta járásokban a munkanélküliség aránya magasan
az országos átlag felett mozog. Ebből az adatból tehát arra következtethetünk, hogy
ezekben a járásokban nem a magyarok teszik ki a munkanélküliek nagy részét.
A munkanélküliek és a tanulók részaránya megközelíti a 7 százalékot (9.1. ábra).
Az aktív keresők 52 százaléka alkalmazottként dolgozik, 11 százalékuk
vállalkozik. A többi kategória csupán elenyészően fordul elő (9.2. ábra).
Az inaktívak közül minden tizedik öregségi nyugdíjas. Rajtuk kívül a
rokkantnyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyen levők és a szociális segélyezettek
alkotnak egy százaléknál nagyobb részarányt kitevő csoportot (9.3. ábra). A
munkanélküliek felét a segélyezettek alkotják.
Az utolsó munkahely ágazati hovatartozása szerint a válaszadók egyötöde az
egészségügyben dolgozott, 17,4 százalékuk az ipari szférában, nagyjából 10–10
százalékuk pedig a mezőgazdaságban és a kereskedelemben.
102
9.1. ábra: A szlovákiai magyarok gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (N=534)
70
65,7
60
50
40
30
21
20
10 6,7 6,6
0
munkanélküli inaktív aktív tanul
alkalmazottként dolgozik 52,2
saját vállalkozásban dolgozik 11,2
vállakozásban segítő családtag 0,4
szellemi szabadfoglalkozású 0,2
családi gazdaságban dolgozik 0,7
alkalmi munkákból él 0,6
jövedelmeiből él 0
fekete munkából él 0,4
0 10 20 30 40 50 60
103
9.3. ábra: A gazdaságilag inaktívak összetétele (N=112)
gyermektartási
2,8
segélyezett
háztartásbeli 0,9
eltartott 0,2
betegnyugdíjas,
3,2
rokkantnyugdíjas
nyugdíjaskorú,
0,4
nyugdíj nélkül
egyéb inaktív 0,7
0 2 4 6 8 10 12
9.4. ábra: Milyen ágazatba tartozik/tartozott az intézmény, ahol dolgozik/utoljára

dolgozott?
építőipar 4,1
egyéb ipar 13,3
mezőgazdaság 9,7
közlekedés, stb. 7,5
egészségügy 20,3
számítástechnika 1,7
pénzügy 1,7
egyéb 7,4
0 5 10 15 20 25
104
Az elmúlt tíz évet értékelve a válaszadók leginkább az ország gazdasági
helyzetében (50,2 százalék) és az emberek életszínvonalában látnak javulást (37
százalék). Személyes helyzetét, valamint a szlovákok és magyarok közti viszonyt
tekintve a többség nem lát változást. Ugyanakkor nem elhanyagolandó azok aránya
sem, akik rosszabbodást észlelnek az egyes területeken. Ez a konkrét területtől függően
az emberek nagyjából egyötödét–egynegyedét érinti (10.1. ábra).
A jövőt illetően leginkább újfent az ország gazdasági helyzetének javulásában
(49,6 százalék) és az életszínvonal emelkedésében bíznak (44,8 százalék). Személyes
helyzetük alakulását ehhez képest mintha óvatosabban ítélnék meg, hiszen csak minden
harmadik feltételez javulást, a többiek vagy úgy gondolják, hogy e téren semmi sem fog
változni (37,9 százalék), vagy pedig hanyatlástól tartanak (10,5 százalék). Ebben az az
érdekes, hogy korábban inkább saját életük, jövőbeli kilátásaik tekintetében voltak
optimisták az emberek, a társadalmi-gazdasági feltételeket sokkal borúlátóbban ítélték
meg. Most viszont mintha fordult volna a kocka (10.2. ábra).
A demokrácia működésével Szlovákiában inkább elégedetlenek a válaszadók,
sőt minél fiatalabbak, annál elégedetlenebbek (10.3. ábra).
Saját egészségügyi állapotát 60 százalékuk tartja jónak, ebből 10 százalékuk
nagyon jónak. Minden harmadik közepesnek ítéli meg az egészségi állapotát,
egyértelműen rossznak pedig 7 százalékuk tartja (10.4. ábra). A vázolt kép alapján a
szlovákiai magyarok aránylag egészséges populációnak tűnnek, ugyanakkor tudjuk,
hogy a szlovákokhoz viszonyítva évek óta magasabb körükben a civilizációs
betegségekben elhunytak aránya.
18,8
20,7
helyzete?
50,2
26,4
Az emberek
27,8
életszínvonala?
37
19,9
Az Ön személyes
42,4
helyzete?
30,3
szlovákok egymáshoz 57,5
való viszonya 7,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
105
15,8
19,2
helyzete?
49,6
16
Az emberek
25,3
életszínvonala?
44,8
10,5
Az Ön személyes
37,9
helyzete?
33,3
szlovákok egymáshoz 44,4
való viszonya 22
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
10.3. ábra: A szlovákiai demokráciával való elégedettség, korcsoportok szerint

4,9
4,8
4,8
4,7
4,7
4,6
4,6
4,5
4,4
4,4
4,3
4,2
18–34 között 35–54 között 55 év felett összesen
106
nagyon rossz
1%
rossz nagyon jó
7% 9%
is-is
33%
jó
50%
11. Migráció
A szlovákiai magyarok 95 százaléka járt már életében külföldön, 83 százalékuk
az elmúlt öt évben is. Azok közül, akik az elmúlt öt évben is voltak külföldön, a többség
turizmus (87,9 százalék) és családlátogatás céljából (44,8 százalék) utazott el, a többi
lehetőség jóval ritkábban fordult elő (11.1. ábra). Turistaként Magyarországon kívül
szinte az összes európai országban jártak, általában több helyen is. A családlátogatások
helyszínei közül Magyarország és Csehország dominál, de előfordultak nyugat-európai
országok is (Németország, Anglia) és egy esetben az USA. Tanulás céljából 11,8
százalékuk volt külföldön, nagyjából minden második Magyarországon, a többiek
Angliát, Olaszországot és Csehországot említették. Csaknem minden hatodik dolgozott
külföldön, leggyakrabban Magyarországon, Angliában, Csehországban és Ausztriában.
Szakmai konferencián minden ötödik vett részt, a legtöbben Magyarországon,
Csehországban és Németországban. Egyéb célból minden hetedik utazott külföldre, itt
általában bevásárlásról, szórakozásról, barátlátogatásról és valamilyen versenyről van
szó, s a legtöbben újfent Magyarországon jártak. A külföldre utazás elsődleges
célországa tehát Magyarország volt, függetlenül attól, hogy milyen célból mentek oda,
ezt követően a leggyakrabban említett országok Csehország, Németország és Anglia.
Úgy tűnik, továbbra is érvényes a szlovákiai magyarok körében eddig tapasztalt
alacsony migrációs szándék. Túlnyomó többségük – a migráció célterületétől függően
60–84 százalék – még akkor sem akarna elköltözni, ha ezzel javulnának az
életkörülményei (11.2. ábra). Ez különösen érvényes a belső migrációra, ugyanis
Magyarországra, más európai országba és majdhogynem tengerentúlra is szívesebben
költöznének, mint Szlovákia bármely más területére, amely lakhelyükön kívül esik.
107
Azok közül, akik mennének, a legjellemzőbb a szomszédos városrészbe/faluba,
Magyarországra és nyugat-európai országba való migrációs hajlandóság, amely a
megkérdezettek nagyjából egy negyedét érinti, ami viszont a múlthoz hasonlítva
mindenképpen magasabb költözési kedvről árulkodik.
A tartós külföldi letelepedés gondolatát a megkérdezettek kétharmada elutasítja,
ugyanakkor egyharmaduk foglalkozik vele, még ha nem is minden esetben vannak
konkrét elképzelései (11.3. ábra). Az okok közül a jobb megélhetés dominál (11.4.A. és
11.4. B. ábrák). Egyharmaduk nem tudja, hol telepedne le legszívesebben, a többiek
elsősorban Magyarországot (34,8 százalék) választanák. Nyugat-Európába minden
negyedik költözne, tengeren túlra 7 százalékuk (11.5. ábra). A nyugat-európai országok
közül a legtöbben (4,4 százalék) Angliát választanák, az Európán kívüliek közül pedig
az USA-t és Kanadát (1,1 százalék és 0,9 százalék).
Az elkövetkező két évben a válaszadók 12,8 százaléka tervez ideiglenes külföldi
utat tanulás vagy munkavégzés céljából (11.6. ábra). Háromnegyedük dolgozni akar,
egynegyedük tanulni. A célországok ez esetben is Csehország, Ausztria, Magyarország
és Németország.
A családtagok külföldön tartózkodása sem igazán jellemző: 8 százalékuk
gyermeke és 6 százalékuk testvére tartózkodik kinn munkavégzés vagy tanulás céljából.

100
87,9
90
80
70
60
50 44,8
40
30
17 18,6
20 14,7
11,8
10
0
tanulás turizmus családi
látogatás
céljából
108
Egy szomszédos 70,9
24,5
városrészbe /faluba 4,5
Más településre a 77,6
17,8
megyén belül 4,5
Más járásba 80
14,3
Szlovákián belül 5,2
84
Máshová Szlovákiába 9,4
5,6
59,5
Magyarországra 22,7
16,9
68,4
Nyugat-Európába 23
7,4
Egy másik földrészre 74,5
16,7
Európán kívül 8,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
nem szívesen vagy egyáltalán nem szívesen vagy nagyon szívesen nem tudja, nem válaszol
11.3. ábra: Gondolt-e már arra, hogy kitelepedjen külföldre? (százalékban)

igen, konkrét
3,2
elképzelésekkel
igen, de még nem

7,3
tudja pontosan

18,9
nem telepednék ki 35,9
nem, és nem is
29
gondolkodtam ezen
nem tudja 2,1
nem válaszol 3,5
0 5 10 15 20 25 30 35 40
109
11.4.A. ábra: Ha úgy döntene, hogy elkötözne, milyen okból hagyná el Szlovákiát?
(százalékban)
családegyesítés 11,2
jobb megélhetés,
43,2
nagyobb jövedelem
tanulás 1,6
3,6
helyzet
egyéb okok 2,5
nem tudja 14,6
nem válaszolt 23,3
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
11.4.B. ábra: Ha úgy döntene, hogy elkötözne, milyen okból hagyná el Szlovákiát?
(N=349, „nem tudja” és „nem válaszolt” nélkül százalékban)
jobb megélhetés,
69,6
nagyobb jövedelem
tanulás 2,6
5,7
helyzet
egyéb okok 4
0 10 20 30 40 50 60 70 80
110
11.5. ábra: Amennyiben végleg kivándorolna, hol telepedne le legszívesebben?
(N=414)
(százalékban)
nyugat-európai
25,8
országban
Európán kívüli
7
országban
nem tudja 32,4
0 5 10 15 20 25 30 35 40
(százalékban)
nem tudja igen

5% 13%
nem
82%
111
12. Európai Uniós és politikai aktivitás
Első kérdésünk Ukrajna és Szerbia csatlakozásának évére vonatkozott. A
válaszadók 56 százaléka nem tudott felelni erre a kérdésre, 10 százalékuk pedig nem
válaszolt. A megkérdezettek fennmaradó egy harmada közül 6 százaléknyian úgy
gondolják, hogy ez a két ország sosem lesz uniós tagállam. A többiek különböző
évszámokat soroltak fel 2001-től egészen 2100-ig, ami újfent jelzi, hogy azokon kívül,
akik azt hiszik, hogy Szerbia és Ukrajna már beléptek az Unióba, a többség egyelőre
nem tartja valószínűnek a két ország csatlakozását (12.1. ábra).
A megkérdezettek 44,8 százaléka jónak tartja Szlovákia EU-s csatlakozását,
ugyanakkor a csatlakozást se jónak, se rossznak minősítők tábora is 38,8 százalékot tesz
ki. A többség szerint (64 százalék) Szlovákiának előnyére vált az uniós csatlakozás, 8
százalék viszont ennek ellenkezőjét gondolja. A megkérdezettek több mint egy negyede
(28 százalék) az utóbbi kérdésre nem tudott válaszolni (12.3. ábra).
Az általános vélemény az EU-ról (12.4. ábra) inkább pozitívba hajló (pozitív
18,2 százalék, inkább pozitív 35,8 százalék), illetve semleges (29,8 százalék). A többség
(56 százalék) véleménye szerint az uniós csatlakozás elősegítette a kárpát-medencei
magyarok összetartozását és kapcsolattartását. 16 százaléknyian nem gondolják ezt.
Ennél a kérdésnél újfent 28 százaléknyi a nem válaszolók aránya. Azzal, hogy a határok
átjárhatósága segíti a magyar nemzetiségűek kapcsolattartását Magyarországgal, 71
százalék ért egyet (12.5. és 12.6. ábra).
A kérdőív további részében felsoroltunk 14 fogalmat, amelyeket a válaszadók az
Európai Unióhoz való kötődésük alapján rangsoroltak. A grafikonon legfontosabbnak
ítélt fogalmak fontossága alapján kialakult sorrend látható, amely tükrözi, hogy az EU
leginkább a békét, a migrációt és az európai politikai közösséget asszociálja (12.7.
ábra).
Az EU-val kapcsolatos ismeretek szintjét a 12.8.-as táblázat szemlélteti.
Olaszországról a válaszadók csaknem fele tudta, hogy uniós tagállam (48,4 százalék).
Az EU a megkérdezettek számára leginkább a szabad utazást (átlag 4,27, teljes
mértékben egyetért 54 százalék), a jobb jövő lehetőségét a fiatalok számára (átlag 3,97,
teljes mértékben egyetért 35 százalék) és az új munkalehetőségeket (átlag 3,88, teljes
mértékben egyetért 31 százalék) jelenti (12.10. ábra).
Az EU polgárának lenni (12.11. ábra) leginkább a tagállamok közötti szabad
átjárhatóságot (75,8 százalék), a bármelyik tagállamban történő szabad munkavállalás
jogát (73,9 százalék) és a határok nélküli tanulási lehetőséget (67,7 százalék) jelenti.
A kérdésre, hogy milyen irányba fognak változni a szlovák társadalom egyes
területei, a változások két lehetséges irányát (növekszik-e vagy csökken), továbbá azt
vizsgáltuk, miben nem várható véleményük szerint változás. A megkérdezettek
legkevésbé az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, a közszolgáltatások minősége
és a magyarság jogainak érvényesítése terén várnak változásokat. Emellett úgy
gondolják, hogy a külföldre utazás és a külföldi munkavállalás lehetősége fog leginkább
növekedni. Kétharmaduk a munkanélküliség és az oktatáshoz való hozzáférhetőség
növekedésével is számol (12.12. ábra).
A továbbiakban felsoroltunk kilenc kontroverz témát (12.13. ábra). A
megkérdezettek többsége kettővel értett egyet, a pedofilok orvosi kezelésre való
kötelezésével (69,3 százalék) és az AIDS-tesztek kötelezővé tételével (53,2 százalék).
Valamivel több, mint egy harmaduk helyesli a halálbüntetést (39,4 százalék) és az
eutanáziát (36,8 százalék), valamivel több mint egy negyedük pedig az alacsony
jövedelmű személyek megakadályozását több gyermek vállalásában (27,9 százalék).
112
A válaszadók politika iránti érdeklődését (12.14. ábra) illetően röviden annyi
szögezhető le, hogy nem egészen egy ötödüket nagyon érdekli a politika (17 százalék),
egyharmadukat közepesen érdekli (32 százalék), a többiek pedig nem mutatnak iránta
túl nagy érdeklődést (43,7 százalék).
Amennyiben most vasárnap lennének a parlamenti választások, a
megkérdezettek 62,2 százaléka járulna urnához (12.15. ábra). Azok közül, akik
elmennének szavazni, 70 százalék választaná a Magyar Koalíció Pártját, 20 százalékuk
nem árulta el, kire szavazna, a többiek pedig vagy szlovák pártokat részesítenének
előnyben, vagy nem tudják, kinek adnák szavazatukat (12. 16. ábra).

25
20
15
10
8,9
6,1
5
4,1
3,2
2,1 2,3
1,3
0,7 0,5 0,5 0,4 0,7 0,2 0,5 0,2 0,2 0,4 0,2
0
2008 2010 2012 2015 2017 2025 2030 2043 2100
12.2. ábra: Általánosan, milyennek tartja Szlovákia EU-s csatlakozását?

ne m tudja
9,8%
se jónak, se
rossz nak
38,8%
jónak
rossz nak 44,8%
4,2%
113
12.3. ábra: Összességében mit gondol, Szlovákiának előnyére válik az Európai
nem nem tudja

8% 22,5%
igen
64%

nem tudja inkább negatív
pozitív 4,4% negatív
4,9%
18,2% 1%
semleges
29,8%
inkább pozitív
35,8%
nem
nem tudja
22,7%
15,5%
igen
56,1%
114
12.6. ábra: Mit gondol, az európai uniós tagországok (HU, RO, SK, SL, A) közötti
Magyarországgal?
nem tudja
nem 17,3%
7%
igen
71%
12.7. ábra: Milyen fogalmakat társít első, másod és harmad sorban az Európai
Unióhoz?
70
61,6
60
50
43,7
39,7
40
34,8 34,7
31
30 24,9 25
23,2
21
20 16,9
11,9
10,2 10,4
10
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Béke
3. Demokrácia
9. Bürokrácia
0. nem tudja
115
Feltett kérdés Helyes válaszok
aránya
2. Hogy hívják azt az országos alapdokumentumot,
ami alapján a tagországok elosztják az EU-s
forrásokat? 9,0
3. Szlovákia mióta tagja az EU-nak? 68,9
6. Mire vonatkozik a Sapard program? 22,8
8. Románia mióta tagja az Európai Uniónak? 13,0

nem tudja
7,3%
nem
37,4%
igen
48,4%

0 1 2 3 4 5
3,02
közös EU kormányzat
4,3
szabad utazás
3,5
EU mint béke
3,3
személyes jólét
álom, utópia 2,2
egyéb 0,5
116
Kijelentés Említi
tagországban, amelyben élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 12,6
hozzáférés 36,3
12.12. ábra: Mit gondol milyen irányba változnak a szlovákiai társadalom alábbi
1 9,8 68,4 18,2 2,7
2 12,4 47,6 27,3 12,7
3 9,8 68,4 18,2 2,7
4 4,9 83,8 9,5 0,9
5 6,2 83,8 7,8 1,4
6 15 35,2 46,3 2,7
7 16,2 35,3 41,9 4,8
8 16,3 49,5 28,4 4,1
9 15,4 22,3 45,1 4,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
2. Vásárlóerő
8. A külföldi bevándorlók Szlovákiában
117
1. Gene tikailag módosított é le lmisz e re k

forgalmaz ása
7,3
2. Az alacsony jöve de lmű sz e mé lye k
me gakadályoz ása több gye re k vállalásában
27,9
3. Homosz e xuálisok köz ti ház asság 20
4. Homosz e xuálisok örökbe fogadási joga 11,8
5. Az AIDS-te sz te k köte le z ővé té te le 53,2
6. Embe ri klónoz ás 3,4
7. A pe dofilok orvosi ke ze lé sre való köte le zé se 69,3
8. Eutanáz ia 36,8
9. Halálbünte té s 39,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80

nagyon érdekli)
35
30 32
25
24,4
20
19,3
15
10 11,4
5 6,5
0
118
12.15. ábra: Ha most vasárnap Szlovákiában parlamenti választások lennének,
elmenne-e szavazni?
nem tudja
nem 11,2%
17,2%
igen
62,2%

szavazna? Nyílt kérdésre adott szabad válaszok.
nincs válasz
20%
nem tudja
4%
egyéb párt
0%
SDKÚ
2%
HZDS
Smer 1% MKP
1% 70%
KDH
2%
119
Gábrity Molnár Irén – Rác Lívia
KÁRPÁT PANEL – VAJDASÁG
GYORSJELENTÉS 2007
1. A minta összetétele – Vajdaság

Vajdaságban a Kárpát Panel kutatás keretében 380 fős mintát vettünk, a
háztartások szintjén többlépcsős véletlen mintavétel módszerével. A háztartásokon belül
a személyek kiválasztása szabad kvótás rendszerben történt, korcsoportok és nemi
összetétel betartása alapján. A mintavételi lépcsők alapja: a régió, körzetek, azon belül
főleg a magyarlakta községek, majd a településtípusok, települések (megosztva kb. fele
falu, fele városok). A településeken a háztartások, illetve a megkérdezettek kiválasztása
az egyszerű véletlen mintavétel mechanikus kiválasztásának valamely technikáját
követi. Erre legalkalmasabb volt a listás módszer, amikor egy rendezett listáról egy
lépésszám alapján minden x-ik háztartást kiválasztják, és ezen belül korcsoport és nem
szerinti kvóta alapján a személyeket is kiválasztjuk.
17 vajdasági községben (Szerbiában településcsoportot képvisel) végeztünk
kérdőívezést. Ez 26 települést ölet fel Bácska és Bánát térségben (Szerémség körzetet
kihagytuk, a magyarok gyér száma miatt).
1.1. ábra: Minta korcsoportok szerinti összetétele
55 felett 18–34 között

35% 30%
35–54 között
35%
120
1.2. ábra: Településtípus szerinti összetétel
város falu
49% 51%
1.3. ábra: Községek szerinti összetétel
Zombor Ada
8% 7%
Zenta Óbecse
6% 10%
Újvidék
6%
Begaszentgyörgy
Törökbecse 4%
2%
Csóka
3%
Topolya
6% Nagybecskerek
4%
Temerin
4%
Magyarkanizsa
10%
Nagykikinda
Szabadka
3%
Kishegyes
20%
Kevevára 2%
3% Antalfalva
2%
121
A térség mintája reprezentálja a vajdasági magyarságot, ami azt jelenti, hogy: 30
százalékuk 18–34 éves korcsoportot képviselte, majd 35 százalékuk a 35–54 éveseket és
35 százalék az 55 év felettieket. A megkérdezettek 49 százalék falun, 51 százalék pedig
városban él. A mintában a nők voltak 58 százalékban, a férfiak pedig 48 százalékban
reprezentálva. Családi állapotuk szerint a megkérdezettek 61 százaléka házas, a többi
egyedül él, vagy özvegy, 71 százalékuknak van gyermeke.
2.1. ábra: Nemek szerinti összetétel
férfi
nő 42%
58%

özvegy
elvált 11% nem válaszolt
3% 1%
nem házas, de együtt
egyedülálló
él
21%
3%
házas
61%
122
2.3. ábra: Van-e gyereke?
nincs
29%
igen, van
71%
2.4. ábra: Szülők és házastárs nemzetisége

100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
élettárs anya apa
magyar bunyevác cigány horvát makedón német osztrák
szerb ukrán vajdasági lengyel orosz ruszin sokác
123
3. Identitás
A Kárpát Panel nemzetközi kutatásban az alaptéma az identitás dimenzióinak
vizsgálata volt. Önbesorolás alapján a Vajdaságban élő magyarok, a korábbi
kutatásainknak megfelelően, 2007-ben is elsősorban vajdasági magyaroknak vallották
magukat (49 százalék). Az elsődleges meghatározáskor második helyen van a vajdasági
(24 százalék), majd az, hogy magyar vagyok (16 százalék). A válaszok alapján a térség
magyarsága főleg területi-regionális kategóriát nevezett meg. A másodsorban
önbesoroláskor a sorrend így alakult: legtöbben magyarnak vallották magukat (32
százalék), majd vajdasági magyarnak (23 százalék) és a harmadik helyen magyarnak
(20 százalék). Másodsorban a válaszadók egy része (12 százalék) magyar nyelvű szerb
állampolgárnak tartotta magát. A megkérdezettek kevés hányada választotta az európai,
szerb, vagy egyéb nemzetiséget.
A magyarsághoz tartozás a válaszadók 76,5 százaléka számára nem szégyen,
41 százalék gondolja, hogy magyarnak lenni nem is politikai kihívás, de több mint
a felének ez ténylegesen közömbös. A válaszadók 43,8 százaléka teljesen vagy több-
nyire egyetért azzal, hogy magyarnak lenni hátrányt jelent, ugyanakkor 27,7+24,7=
=52,4 százalékuk szerint elõnyt. Teljesen vagy többnyire egyetértenek (59,1+17,5=
=76,6 százalék) azzal az állítással, hogy magyarnak lenni természetes dolog, vagy
hogy ez büszkeséggel tölti el õket (17,2+44,2=61,4 százalék). Viszonylag nagy azok-
nak a válaszadóknak a száma, akik közömbösek, illetve tanácstalanok a témában:
egyet is ért, meg nem is a felkínált válaszokkal (pl. 35,8 százalék nem tudja eldön-
teni, hogy a nemzeti hovatartozása megkönnyíti-e vagy nem az életét stb.).
A magyarsághoz tartozás a térségben kultúrnemzeti azonosulást mutatja (68
százalék), elsősorban a saját döntésétől függően (23 százalék). Ahhoz, hogy valaki
magyarnak számítson a vajdaságiak szerint legfontosabb, hogy magyarnak tartsa magát
(4,3 átlagjegy az 1–5 skálán), majd hogy magyar legyen az anyanyelve (4,2), illetve
legalább az egyik szülő legyen magyar (4). Az, hogy ismerje vagy szeresse a magyar
kultúrát 3,9 átlagjegyet kapott. A vajdasági magyarok szerint ahhoz, hogy valaki
magyar legyen, kifejezetten nem fontos hogy az anyaországhoz kötődjön, sem, születési
sem pedig állampolgársági vonatkozásban! A legkevesebb átlagjegyet kapták (9
százalék) a következő válaszok: hogy Magyarországon szülessen (1), vagy hogy magyar
állampolgár legyen (2), vagy hogy magyar pártra szavazzon (2,1).
Arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni,
a válaszadók 33,3 százaléka maradna Szerbiában, sőt több mint 10 százalékuk ezen elül
Vajdaságot választotta. Nem egész 11 százalékuk egyszerűen máshol élne, de majdnem
13 százalékuk nem tud választani és 7 százalékuk nem is válaszolt erre a kérdésre. Csak
9,9 százalékuk szeretne Magyarországon lenni. A nyugat-európai országokat és
Amerikát is a válaszadók kevesebb, mint 5 százaléka választaná. A válaszokból kitűnik,
hogy Szerbia állam konszolidálódásával párhuzamosan az itt élő magyarok viszonylag
nagy száma beilleszkedik az új állampolgári szerepébe. Nem tartja fontosnak átköltözni
Magyarországra, ahhoz hogy megtarthassa magyar identitását.
Azt a problémát, hogy magyarként szerb állampolgár, a válaszadók 43,1
százaléka nem ismeri és jól tudja a kettőt egyeztetni. 38 százalékuk számára általában
nem probléma, még ha néha fel is vetődik egy-két ellentmondásos érzés. 20 százalék
alatt van azoknak a száma, akik többé-kevésbé problémának tartják a nemzetiségük és
más állampolgárságuk összeegyeztetését.
A vajdaságiak szülőföldjüknek elsősorban Vajdaságot fogadják el (67 százalék),
majd 10,8 százalék+7,9 százalékban a települést ahol született, vagy él. Csak 7,4
124
százalékuk tartja szülőföldjeként Szerbiát, de sem a történelmi, sem pedig a mai
Magyarország nem fontos szülőföldként a számukra. Hazaként a válaszadók 54,9
százaléka, szintén Vajdaságot jelöli mag, 23,9 százalék Szerbiát, majd 8,8 százalék a
települést ahol él. A haza választásában, a történelmi és mai Magyarország együttvéve
haladja meg a válaszadók több mint 5 százalékát.
A magyarságot megjelenítő hősökként a vajdasági magyarok 43,9 százaléka nem
tud megnevezni senkit! Majdnem 14 százalékuk István királyt említi, majd 10,8
százalék Kossuth Lajost és 9,7 százalék Mátyás királyt. A magyar nemzet kulturális
személyiségeként a vajdasági magyarok 35,5 százaléka Petőfi Sándor nevét említi, de
majdnem ugyanannyi nem nevez meg senkit. A legfontosabb nemzeti szimbólumként
37,1 százalékuk ismét nem nevez meg semmit, majd 30,3 százalékuk a zászlót és 10,5
százalékuk a koronát választja. A magyar himnusz, címer, népviselet, vagy a zöld szín
elenyésző választ kapott. A megkérdezettek szerint a vajdasági magyarok a magyar
nemzet részét képviselik (73 százalék), míg 40 százalékuk szerint a szerb nemzet részét
is. Tény, hogy a nemzet és az állam fogalma keveredik.
Az egymásról alkotott vélemények bizonyos sztereotip állásfoglalásokat
mutatnak. A válaszadók határozottan többségben (majdnem 70 százalékuk) állítják azt,
hogy a magyarországi magyarok és a szerbek is más emberi tulajdonságokkal
rendelkeznek, mint a vajdasági magyarok. A szerbekre szerintük jellemző az
erőszakosság (59,6 százalék), versenyszellem (56,2 százalék), a segítőkészség (49,4
százalék), lustaság (49,1 százalék), sőt az önzőség is (46 százalék) is. A magyarországi
magyarokat elsősorban versenyszelleműnek (58,7 százalék), majd intelligensnek (56,6
százalék), de önzőnek (50,6 százalék) tartják. Önmagukat a vajdasági magyarok
elsősorban toleránsnak (59,4 százalék), majd intelligensnek (59,3 százalék),
versenyszelleműnek (57,5 százalék) és segítőkésznek (54,8 százalék), továbbá
legkevésbé lustának és erőszakosnak tartják. Egyes társadalmi csoportokhoz való
viszonyulási skálán legszimpatikusabbak a vállalkozók, ugyanakkor a válaszadók
közömbösek a munkanélküliekkel és az újgazdagokkal szemben, de ellenszenvesnek
tartják a menekülteket, kábítószereseket, skinheadeket, homoszexuálisokat.
A válaszadók szerint érte őket már hátrányos megkülönböztetés nemzeti
hovatartozásuk miatt: 36,8 százalékukat ritkán, 8,6 százalékukat gyakran és 5,9
százalékukat nagyon gyakran. A megkérdezettek majdnem fele azt válaszolta, hogy
soha nem érte hátrányos megkülönböztetés nemzetisége miatt. Az érvényesülési
akadályokat azonban a magyar emberek 52 százaléka érezte Szerbiában. A szerb-
magyar viszonyt ország szinten a közömbösség (38,2 százalék) vagy mások tapasztalata
szerint (34,4 százalék) konfliktusok jellemzik. Egészen más a helyzet a település
szintjén, ahol a válaszadók szerint a szerbek és a magyarok együttműködnek (41,1
százalék), vagy közömbösek (37,6 százalék). A többségi vélemény szerint tehát lokális
szinten igen, de ország szinten nem jön létre az együttműködés a többségi nemzettel.
125
3.1. ábra: Leginkább úgy határoznám meg magam, mint
0 10 20 30 40 50 60
vajdasági magyar 49
23
magyar 16
32
vajdasági 24
20
magyar anyanyelvű szerb állampolgár 4
12
európai 1
5
közép-európai 0,26
0,8
német 0
0,27
roma 0,79
0,8
szerb 1,32
1,87
szerbiai 0,26
2,41
egyéb 1,33
0,8
nincs ilyen csoport 0,53
0,27

Könnyíti az életemet 19 19,5 35,8 11,8 8 5,9
Büszkeséggel tölt el 4,8 6,4 20,6 17,2 44,2 6,7
Elõnyt jelent 27,7 24,7 31,5 7,3 3,2 5,6

1,1
Szégyennel tölt el 76,5 12,2 3,2 2,7 4,3
Hátrányt jelent 29,2 14,6 32,4 13,2 5,9 4,6
Természetes dolog 1,9 14,5 17,5 59,1 5,6

1,3
Politikai kihívás 41 8,3 22 10,2 7,5 11
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem ért egyet többnyire nem ért egyet egyet is ért, meg nem is
126
0 1 2 3 4 5
legalább egyik szülő magyar legyen 4
mindkét szülő magyar legyen

3,4
4,2
magyar legyen az anyanyelve
2
magyar állampolgár legyen
2,9
tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót
4,3
magyarnak tartsa magát
3,9

1,4
élete legnagyobb részében magyarok között éljen

2,5
2,1
szavazzon egy magyar pártra/poltikai szervezetre
3,3

állampolgársága
(olyan
nemzetiségű,
saját döntése
amilyen államnak
23%
a polgára)
9%
anyanyelve és
az anyanyelve és a
nemzetisége)
68%
Szerbia 33,3
10,8
máshol 10,8
9,9
Németország 4,3
3,8
Ausztria 2,4
1,9
Amerika (USA) 1,6
1,3
nem tudja 12,9
7,0
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
127
szerb állampolgár: mennyire sikerült egyeztetni ezeket?
gyakran problémázok és másokkal is összetűzésbe kerülök

1,3
emiatt.
2,9
elég gyakran probléma számomra, de a környezetemmel

14,6
nincs gondom
38,0
nincs semmi problémám, jól tudom egyeztetni; 43,1
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0
Vajdaságot 67,0
a települést, ahol született 10,8

a települést, ahol él 7,9
Szerbiát 7,4
a történelmi Magyarországot 2,4
Magyarországot 1,1
egyéb 3,4
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0
Vajdaságot 54,9
Szerbiát 23,9
a települést, ahol él 8,8
a történelmi Magyarországot 3,2
a települést, ahol született 2,9
Magyarországot 2,1
úgy érzi, nincs igazi hazája 1,6
egyéb 2,7
0 10 20 30 40 50 60
128
nincsenek
7%
nem tudja
28%
vannak
65%
István király 13,9

Kossuth Lajos 10,8
Mátyás király 9,7

Hunyadi János 3,4
Rákóczy Ferenc 3,4
Petõfi Sándor 2,9

Attila 2,1
Árpád fejedelem 1,3
Zrínyi Miklós 1,1
Más (<0.3%) 5,0

nem tudott megnevezni 43,9
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0
129
nincsenek
4% nem tudja
22%
vannak
74%

Ady Endre 4,2
Jókai Mór 3,4
Arany János 2,9
József Attila 2,4

Kosztolányi Dezső 1,3
Kossuth Lajos 1,1
Más (<0.3%) 12,4

nem tudott megnevezni 35
0 5 10 15 20 25 30 35 40

nincsenek
3% nem tudja
29%
vannak
68%
130
z ász ló 30,3
sz e nt korona 10,5
magyar himnusz 4,7
turul madár 3,7
magyar címe r 2,6
népvise le t, né ptánc 1,3

zöld sz ín 1,3
ke ttõske re sz t 1,1
Más (<0.3%) 7,4
nem tudott me gne ve z ni 37,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40
3.15. ábra: Ön szerint a vajdasági magyarok részét képezik-e a magyar

nemzetnek?
nem tudja
nem
9%
18%
igen
73%
3.16. ábra: Ön szerint vajdasági magyarok részét képezik-e a szerb nemzetnek?

nem tudja
11%
nem
49%
igen
40%
131
jellemzők, mint a vajdasági magyarokra?
nem tudja
nem 10%
26%
igen
64%
3.18. ábra: Ön szerint a szerbekre más emberi tulajdonságok jellemzők, mint a

vajdasági magyarokra?
nem tudja
nem 10%
21%
igen
69%
3.19. ábra: Ön szerint a vajdasági magyarok, a magyarországi magyarok, illetve a

szerbek hány százaléka jellemezhető a következő tulajdonságokkal?
59,6
Erőszakos 36,6
22,6
44,4
Intelligens 56,6
59,3
49,1
Lusta 35,8
23,6
46,0
Önző 50,6
33,1
49,4
Segítőkész 41,4
54,8
34,4
Tehetetlen
27,6 32,0
36,3
Toleráns 42,3
59,4
56,2
57,5
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
Vajdasági magyarok Magyarországiak Szerbek
132
románok 5,3 13,1 66,4 6,7 1,9 6,7
7,2 13,3 69,9 2,1

sz lovákok 0,5 6,9
sz e rbe k 11,9 30,5 42,7 10,1 3,41 ,3
ukránok 5,1 9,7 70,1 3,2 0,5 11,3
magyarok* (Hu) 15,2 41,0 30,3 7,7 3,2 2,7
romák 6,7 7,7 54,7 18,9 8,5 3,5
z sidók 5,1 8,5 69,3 5,1 1,6 10,4
né mete k 7,7 21,3 62,9 2,4 5,6
kínaiak 4,8 9,1 64,5 10,7 4,0 6,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

*”Magyarországi magyarok”–ként lett megkérdezve.
3.21. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Határon túli

magyarok
e rdé lyi 19,5 35,7 38,4 0,3 6,1
0,3
vajdasági 35,8 41,4 19,6 2,4
0,5
fe lvidé ki (sz lovákiai) 18,9 29,8 41,0 1,3 9,0
kárpátaljai magyarok 18,6 27,1 45,2 0,3 8,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

133
csoportok
Munkané lküliek 7,2 18,0 54,9 10,1 2,4 7,4
Me ne kültek 3,4 7,7 38,7 28,9 15,4 5,8

1,6 35,6 18,9 35,9 5,9
Homosz e xuálisok 2,1
Skinheade k, bőrfe jűek 1,31,3 21,5 23,1 47,5 5,3

1,3
Kábítósz e re sek 1,3 15,4 19,6 58,9 3,4
Vállalkoz ók 8,5 19,9 54,6 6,4 5,8 4,8
Újgaz dagok 2,4 4,0 44,9 22,1 21,3 5,3
Biz tonsági őrök 5,3 14,1 61,4 9,6 4,8 4,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%


Nemzetiségi hovatartozása 47,6 36,8 8,6 5,9 0,30,8
Vallásos meggyőződése 82,8 10,5 1,5 2,3 2,9
Társadalmi származása 70,7 18,5 7,3 1,1

1,1
1,3
1,9
Életkora 75,9 16,3 4,3 1,1 0,5
0,5
Anyagi helyzete 61,0 23,8 11,2 3,2 0,3
A vidék miatt, ahonnan származik 74,6 16,0 5,9 2,1

1,1 0,3
0,8
Politikai nézetei 75,1 14,2 4,5 1,6 3,7
Neme 87,4 8,6 3,2 0,5 0,3

0,5
Egyéb miatt 41,6 2,4 3,3 52,2
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
soha ritkán gyakran nagyon gyakran nem tudja nem válaszolt
134
3.24. ábra: Ön szerint akadálya az érvényesülésnek Szerbiában, ha az ember
magyar?
inkább előny
1% nem tudja
3%
igen, minden téren
27%
nem akadály
44%
igen, néhány téren

25%
3.25. ábra: Ön szerint ma Szerbiában hogyan jellemezhető a szerbek és a

magyarok közötti viszony országos szinten? A településen, ahol Ön él?
17,0
41,4
17,5
37,6
38,2
4,1
nem tudja
9,9
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0
135
A 43,1 20,1 17,2 11,1 8,5
B 69,0 12,7 6,9 1,1 10,3
C 18,3 19,1 34,0 19,1 9,5
D 22,7 17,2 29,0 22,2 9,0
E 11,9 8,5 24,3 47,4 7,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
A. Sokkal szívesebben vagyok szerb állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek.
B. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének, mint a szerbek
C. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének, mint a vajdasági magyarok.
E. Van néhány dolog Szerbiában, ami miatt szégyenkeznem kell, hogy ennek az országnak az
4. Nyelvhasználat
Megvizsgáltuk a vajdasági magyarság nyelvhasználati szokásait, nyelvismeretét. Az 1–
6 értékskálán a 6-os jelentette az anyanyelvszinti nyelvtudást. A válaszoló magyar anyanyelvű
népesség 5,9-es, majdnem maximális magyar anyanyelv-ismereti szintjéhez képest, a szerb
nyelv ismeretében az átlagjegy 4,3. Az angolt és a németet már csak 1,7 értéket kapott.
A nyelvtanulás igénye viszonylag magas, a válaszadók 11,3 százalék
gördülékenyebben, 52,7 százaléka pedig nagyon jól szeretné beszélni a szerbet. Minden
negyedik válaszadó azonban, még ha minden lehetősége meglenne, még akkor sem
tanulna meg szerbül. Még többen szeretnének nagyon jól beszélni angolul (54,9
százalék), vagy legalább gördülékenyen 15,9 százalék. Angolul mindössze 17 százalék
nem szeretne tanulni. Más idegen nyelvek közül még a német iránt van érdeklődés
(16,6+37,8 százalék), de 31,4 százalékuk ezt elutasítja.
Gyermekkorában a válaszadók 91 százaléka csak magyarul beszélt otthon a szüleivel, 4
százalékuk pedig inkább magyarul, elenyésző arányban, 3 százalék inkább és 1 százalék pedig
csak szerbül beszélt (4.3. ábra). A családban jelenleg a gyerekeikkel, illetve a házastárssal a
válaszadók 79–81 százaléka csak magyarul beszél, 1–2 százalék csak szerbül és inkább szerbül
beszél. A megkérdezettek több mint 10 százaléka nem válaszolt e kérdésre, mivel nem
vonatkozott rá (egyedül él, nincs gyereke stb.).
136
A nyelvhasználati területek azt mutatják, hogy a magánélet területén a
válaszadók több mint a fele többnyire a magyart használja, míg a közéletben mindkét
nyelvet, illetve hivatalos helyen a szerbet. A válaszolók többsége barátokkal,
szomszédokkal, tévénézéskor, újságolvasáskor többnyire a magyar nyelvet használja
(50–62 százalék között), mintegy 35–41 százalékban mindkét nyelvet, és azok, akik
csak a szerb nyelvet használják, esetleg újságot olvasnak az állam nyelvén (7,4
százalék). A közélet egyéb területein, munkahelyen, bevásárláskor és orvosnál mintegy
42–48 százalékuk mindkét nyelvet, a magyar nyelvet 17–39 százalékuk használja.
Viszonylag magas az aránya a hivatalokban (40,4 százalék) és az orvosnál (30,2
százalék) többnyire csak a szerb nyelvet használóknak (4.5. ábra). Legkevesebben (a
tömbben élők) a hivatalokban használják a magyar nyelvet (17,6 százalék), miközben
40,4 százalékuk többnyire a szerb nyelvet, 42 százalékuk mindkét nyelvet használja.

7,0
6,0
5,0
4,0
5,9
3,0
2,0
4,3
1,7 1,7
1,0
1,0 1,0 1,0 1,1 1,1
0,0
magyar
német
roma
szerb
angol
orosz
olasz
francia
spanyol
4.2. ábra: Ha minden lehetősége (pl. pénze, képessége, ideje, alkalma stb.) adott lenne, az
alábbi nyelvek közül melyiket milyen szinten szeretné beszélni?
szerb 25,3 3,0 11,3 52,7 7,7
angol 17,0 8,0 15,9 54,9 4,2
német 31,4 9,9 16,6 37,8 4,3
francia 53,6 16,3 9,3 15,7 5,1
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem szeretném megtanulni megelégednék, hogy nem adnak el ezen a nyelven
gördülékenyen szeretném kifejezni magam nagyon jól szeretném beszélni
nem tudja, nem válaszolt
137
inkább szerbül csak szerbül
3% 1%
egyéb nyelven
1%
inkább magyarul
4%
magyarul
91%
ön és a házastársa 81,4 3,0 1,1 9,8

2,2 2,5
ön és a gyermekei 79,3 1,7 1,1 11,3

4,7 1,9
2,2 1,1
házastárs és gyermekei 77,3 2,8 3,6 13,0
az apai nagyszülők a 1,6 0,8

gyerekekkel
79,9 2,5 3,6 11,5
az anyai nagyszülők a
80,5 1,9 0,8
gyerekekkel 3,0 2,2 11,5
gyermekek egymással 77,4 3,4 0,8 13,7

2,2 2,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magyarul inkább magyarul inkább szerbül

csak szerbül egyéb nyelven nem tudja, nem válaszolt
138
munkahelyen 39,6 17,5 42,9 0,0
orvosnál 28,4 30,2 41,4 0,0
hivatalokban 17,6 40,4 42,0 0,0
barátokkal 62,3 2,6 34,8 0,3
tv nézéskor 51,7 5,1 42,4 0,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
többnyire magyart többnyire szerbet mindkét nyelvet egyéb nyelvet
Az ötös értékskálán (1 – nem fontos, 5 – nagyon fontos) a vajdasági magyarok
különböző dolgok/fogalmak közül választhattak. A válaszadók nem értékeltek minden
felkínált kategóriát (a 380-as mintából a válaszadók 358–378 között mozogtak), de
legtöbben a következő dolgokat értékelték, persze különböző fontosságot jelölő
osztályzással: pénz, család, vallás, munka, erkölcs. A legmagasabb átlagjegy a 2,8 volt,
a legalacsonyabb 1,3. A mintában érezhetően felfedezhető a vállalkozói hajlam, a
nemmateriális értékek megbecsülése. A létfenntartás áll a központban nem pedig a
béke, család, szerelem, vagy a barátság.
A véleményezés összesített átlagjegyei így alakulnak: a 2,8 átlagjeggyel szerepel
a vajdaságiaknál a közösségi élet fontossága, majd következnek a lét következő
problémái: hogy mindig megszerezhesse, amit akar és a változatos élet. A vallásos 2,4
átlagjeggyel viszonylag magasan szerepel, de a vezetésre és döntésre való jog is azonnal
ezt az értéket követi. A szépség világa és az Istenben való hit még a 2-es érték felett
van, a többire a válaszadók ennél kevesebbet adtak. 2-est kaptak még a következő
dolgok: fontos, a siker, a szakmai érvényesülés, hogy mindig elérje céljait, hogy
segíthessen másokon, hogy tiszteletben tartsa mások véleményét, a mértékletesség.
A templomba járási szokások megfelelnek a korábbi kutatási eredményeknek: a
vajdasági magyarok fele évente jár misére: 35,5 százaléka főleg Karácsonykor és
Húsvétkor megy el a templomba, de ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik évente egyszer,
vagy még ritkábban járnak templomba (20 százalék), akkor ez a válaszadók többsége.
Mindössze 3,5 százalék jár hetente többször, 14,7 százalék hetente, vagy 13,6 százalék
havonta rendszeresen templomba. A válaszadók majdnem 10 százaléka soha se megy el
139
a templomi misére. A vallási szertartást azonban a vajdasági magyarok – inkább
hagyományból vagy nemzeti szokásként – fontosnak tartják: elhalálozáskor (91,3
százalék), vagy házasságkötéskor (majdnem 89 százalék), sőt születéskor/keresztelés
(88,7 százalék).
A vallási önbesoroláskor a vajdaságiak 63,7 százaléka azt nyilatkozta, hogy
vallásos ember a maga módján. Mindössze 30 százalék vallásos az egyházi szertartás
szerint. Viszonylag kevés azoknak a száma, akik ateistának vallják magukat, ami
kitűnik a következő kérdésből is: az Isten a vajdaságiak életében 7-es fontosságú értéket
kapott a tízes értékskálán. Az Isten fontossága a korral nő, de a fiatal és az idős
generáció között a megjelölt átlagérték különbsége mindössze 1,3. Az Istenhez való
ragaszkodás a fiatalok számára 6,2 átlagjegyet kapott, míg a korosabbaknál már 35 év
felett ez az érték hetes felett van. Az imádkozási szokások megegyeznek a vallási
magatartásokkal: a vallásosok mindennap imádkoznak (26,1 százalék), a többiek
ritkábban, főleg templomba járáskor.

felsorolt dolgok!
2,5
1,5
0,5
0
hagyományok
jó viszonyban
magyarsága
érvényesülés
mindig elérje
szépség világa
változatos élet
vallás
család
boldogság
szabadság
mertékletesség
pénz
személyes
szerelem,
szakmai
lenni az
céljait
140
5.2. ábra: Melyik egyházhoz tartozik? (becslés)
római katolikus 88
református 3,6
evangélikus 2,4
egyéb 6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

h e te n te tö bbs z ö r 3 .5
h e te n te e g y s z e r 1 4 .7
h a vo n ta e g y s z e r 1 3 .6
K a r á c s o n y k o r / H ú s vé tk o r 3 5 .5
m á s va l l á s i ü n n e pe k k o r 3 .7
é ve n te e g y s z e r 8 .3
r i tk á bba n , m i n t é ve n te 1 1 .5
s oh a 9 .3
0 .0 5 .0 1 0 .0 1 5 .0 2 0 .0 2 5 .0 3 0 .0 3 5 .0 4 0 .0
százalékban)
s zületés k or 8 8.7
házas s ágk ötés k or 88.9
elhalálozás k or 9 1.3
8 7 .0 8 7 .5 88 .0 8 8 .5 8 9 .0 8 9.5 9 0 .0 9 0 .5 9 1 .0 9 1 .5 92 .0
141
vallásos ember,
egyház szertartása 30.4
szerint

63.7
modján
nem vallásos 4.5
megygyőződéses
1.3
ateista
0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 50.0 60.0 70.0
5.6. ábra: Mennyire fontos Isten az Ön életében?

Átlagok korcsoportok szerint (1. egyáltalán nem fontos … 10. nagyon fontos)
18–34 között 6,2
35–54 között 7,2
55 év felett 7,5
összesen 7
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
142
minden nap 26,1
hetente egyszer 7,4
havonta legalább egyszer 10
ritkábban 15,3
soha 11,3
0 5 10 15 20 25 30
A szerbiai/vajdasági népesség iskolai végzettség szerint kilenc válaszlehetőséget
kapott: 1 – általános iskola, 2 – szakiskola, 3 – szakközépiskola, 4 – gimnázium, 5 –
technikum, 6 –főiskola, 7 – egyetem, 8 – magiszteri, 9 – PhD, egyéb posztgraduális
képzés. A válaszadók közül 7 százalék jelenleg is tanul, a többi befejezte a tanulmányait
(6.1. ábra). A tanulmányaikat befejezettek között (N=328) legtöbben az alapiskolát,
vagyis általános iskolát végezték el: 33,3 százalék. Minden negyedik szakközépiskolát
(érettségivel záruló) végzett, majd 17,6 hároméves szakiskolát. Egyetemet 7,8
százalékuk, főiskolát pedig 6,7 százalék végzett. Ez az arány a mintában jobb, mint az
összes vajdasági magyar lakos iskolavégzettségi adatban. Jóval kevesebb a
gimnáziumot (4,3 százalék) és egyebet végzettek száma (6.2. ábra).
Az általános iskolát végzettek körében a nők, a szakiskolát és egyetemet
végzettek körében pedig a férfiak vannak többségben (6.3. ábra). Falun legtöbben
általános iskolát végeztek. A magasabb iskolai szinteken (főiskola, egyetem és
posztgraduális képzés) a városban lakók egyértelműen felülreprezentáltak, az
érettségizettek aránya a középkorú városlakók körében a legmagasabb (6.4–5. ábra). A
kor szerinti eltérések a közép- majd a felsőoktatási intézmények fokozatos
tömegesedésével és az iskolai életszakasz meghosszabbodásával hozhatók
összefüggésbe.
Tannyelv szerint az általános iskolát több mint 90 százalékuk magyarul fejezte
be, a szakiskolát 65,9 százalék, a gimnáziumot pedig 75,6 százalék fejezte magyarul. A
felsőoktatásban már csak 44,7 százalékuk tanulhatott magyarul (6.6. ábra). Szakok
143
szerint vezetnek a pedagógusok, majd a műszaki és a közgazdász végzettség
következik. Vélhetően azok a szakok dominálnak, amelyeket magyarul, vagy részben
magyarul lehet hallgatni Vajdaságban (6.7. ábra). A felnőttképzési programok nem
populárisak a vajdaságiak körében, hiszen a megkérdezettek tíz százaléka se vett részt
ilyenen az elmúlt két évben (6.8. ábra).
6.1. ábra: A szerbiai magyarok iskolázottsága (N=328)

jelenleg tanul
7%
befejezte
tanulmányait
93%
6.2. ábra: A tanulmányaikat befejezett vajdasági magyarok legnagyobb iskolai

szakiskola 17,6
gimnázium 4,3
technikum 2,4
főiskola 6,7
egyetem 7,8
egyéb 2,7
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0
144
26,9
50,0
férfiak
3,8
19,2
37,7
37,7
nők
8,6
15,9
33,3
42,7
összesen
6,7
17,3
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
általános iskola szakiskola gimnázium, technikum felsőfokú

45,9
40,7
falu
3,0
10,4
16,2
45,9
város
11,7
26,1
32,5
43,1
összesen
6,9
17,5
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
általános iskola szakiskola gimnázium, technikum felsőfokú
145
6.4. ábra: Iskolázottság és kor szerinti különbségek –
18,7
52,0
18–34 között
9,3
20,0
30,2
41,7
35–54 között
7,3
20,8
50,0
35,7
55 év felett
3,6
10,7
33,3
42,7
összesen
6,7
17,3
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
általános iskola szakiskola, szakközép gimnázium, technikum felsőfokú
általános iskola (N=121) 6,6

0,0
65,9
szakiskola (N=132) 28,0
6,1
78,6
gimnázium és technikum 7,1
14,3
44,7
felsőfokú (N=85) 47,1
8,2
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
magyarul szerb más nyelven
146
6.6.ábra: A felsőfokú végzettségűek tanulmányágak szerinti megoszlása
pedagógusi 20,9
közgazdasági 14,0
jogi 7,0
bölcsész,
7,0
társadalomtudományi
egészségügyi 7,0
egyéb 27,9
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0
6.8. ábra: Az elmúlt 2 évben részt vett-e Ön valamilyen

100.0 96.8
90.2
90.0
80.0
70.0
60.0
50.0
40.0
30.0
20.0
9.8
10.0
3.2
0.0
igen nem
147
7. Médiahasználat
A vajdasági magyarok médiahasználatára tipikusan a tévénézés jellemző
(97,4%). A válaszadók átlagban több mint 2 órát néznek TV-t naponta (141 perc a
megkérdezést megelőző napon). A megkérdezettek több mint ¾-e rádiót is hallgat,
méghozzá 211 percet egy nap, ami valószínűleg a passzív műsorhallgatást jelenti, más
tevékenység közben. A rádiócsatornák közül a lokálisak a népszerűek: a Szabadkai
Rádió (22,6%), az Újvidéki Rádió (11,8%), majd az anyaországiak közül a Kossuth
Rádió (10% alatt). A vajdaságiak közül újságot már csak 66%-uk olvas, főleg az
egyetlen napilapot, a Magyar Szót (52%), majd a Családi Kört (17,7%) és egy szerb
napilapot a Blic-et (6,5%).
Viszonylag kevesen használnak számítógépet, kevesebb, mint 34%, amiből csak
26% internetezik is (53% szélessávú típussal). Otthoni internet csatlakozása a minta
74%-ának nincs, de akik szokták használni a világhálót 92%-ban otthon teszik azt. A
munkahelyen a megkérdezettek 18,2%-a, az iskolában pedig 12,1%. Teleházakban és
cafebarban kevesen interneteznek. A világháló használatának gyakorisága a
megkérdezett vajdaságiak majdnem felénél naponta történik (49,5%), körülbelül 30%-
uk hetente többször, míg 11,3% hetente internetezik. Legtöbbször elektronikus levelezés
céljából (86,9%), majd információszerzés miatt (82%). Chatelés (48,5%) vagy hivatalos
űrlapok letöltése (44,6%), vagy azok elküldése (30%) már ritkábban történik internettel.
Rádióhallgatás (19,4%), vagy vásárlási szokások még nem alakultak ki a világhálón
(17,3%).
7.1. Médiahasználat médiatípusok szerint (Igen válaszok – százalékban)
tévét néz 97.4
rádiót hallgat 77.0
újságot olvas 63.6
számítógépet használ 33.9
internetezik 26.1
0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 50.0 60.0 70.0 80.0 90.0 100.0
148
7.2. Médiahasználat gyakorisága (Tegnap mennyi időt nézett tévét, illetve hallgatott
rádiót? - átlagban, perc)
té vé t néz 141
rádiót hallgat 211
0 50 100 150 200 250
7.3. Leggyakrabban nézett TV csatornák (első opció gyakoriságai szerint,

százalékban)
TV2 31,5
RTL 18,8
M1 15,5
Duna 6,0
Pink 4,3
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

százalékban)
Szabadkai 22,6
Újvidéki 11,8
Kossuth 9,7
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0
149
7.5. ábra:Leggyakrabban olvasott újságok (első opció gyakoriságai szerint,
százalékban)
Magyar Szó 52
Családi kör 17,7
Blic 6,5
0 10 20 30 40 50 60
7.6. ábra:Van-e internet csatlakozása otthon?
ige n, van
26%
nincs
74%
dial up, ISDN

47%
sz é le ssávú Interne t
53%
150
naponta 49,5
hetente tobbszor 28,9
havonta 2,1
ritkabban 8,2
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
7.9. ábra: Az alábbi tevékenységekre szokta-e használni az internetet? (Igen

válaszok, százalékban)
Információ szerzés közintézmény honlapjáról 82,0
Hivatalos űrlapok letöltése közintézmény honlapjáról 44,6

keresztül
30,3

17,3
Chatelés 48,5
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,
0
151
otthon 91.9
iskolában, okt.
12.1
intézményben
munkahelyen 18.2
ismerősnél 4.0
Teleházban 1.0
Internet Caféban 4.0
0.0 10.0 20.0 30.0 40.0 50.0 60.0 70.0 80.0 90.0 100.0

A vajdasági mintában a válaszadók egyéni és háztartási havi teljes (nettó)
jövedelme a gazdaságilag aktívak esetében 234 EUR, ami megfelel a térség
átlagjövedelmének. Az inaktívak 155 EUR-ja már jóval ez alatt van. Az egy főre eső
családi havi teljes (nettó) jövedelem átlagban 120 EUR, a gazdaságilag aktívak
esetében. Ettől még alacsonyabb az inaktívaknál: 108 EUR. A viszonylag alacsony havi
családi költségvetés (353,5 EUR) fogyasztási struktúrája mutatja, hogy majdnem 90
EUR élelemre, 74 pedig a lakás rezsire ment el. Nagyobb tételnek számít még az oktatás
költsége (46,8 EUR), majd 30–35 EUR között van a háztartás, öltözködés, utazási és
egyéb költségek. Az alkohol cigaretta 20 EUR-t visz el havonta, amitől alig magasabb
kiadás az egészségügyi-, vagy a kultúra/szabadidő költsége.
A mintában, a család tulajdonában van a lakások 92 százaléka, ami rendkívül
kedvező adat. Mindössze 3 százalékuk bérel lakást, vagy 5 százalékuk egyéb megoldást
választott. A lakás és háztartás felszereltségével kapcsolatban a helyzet már
kedvezőtlenebb. A válaszadók majdnem 89 százalékának van saját tulajdonú lakása,
96,3 százaléknak színes TV-je, 88 százalékuknak fagyasztóládája, majdnem
ugyanannyinak automata mosógépe. 77 százalékának mobil telefonja, 75 százalékának
vezetékes telefonja is. CD lejátszó a minta több mint a felének van otthon. Saját autóval
a vajdasági minta 53,1 százaléka rendelkezik, motorkerékpárt pedig 36,3 százalékuk
használ. Mikrohullámú sütőt használ 48,9 százalékuk, de számítógép, hifi torony, DVD,
vagy videomagnó a megkérdezettek kb. 43–46 százalékának van, viszont internet
csatlakozása csak 32 százaléknak. Értékes művészeti tárgyat mindössze 9 százalékuk
őriz otthon, mosogatógépe vagy videokamerája még kevesebbnek van. Nyaralóval 4,2
százalék rendelkezik.
152
A lakásban, átlagban 3-an laknak, ahol a szobák száma átlagosan 3,2, viszonylag
kicsiny területen (89,2 m2). Ez azt jelenti, hogy legtöbb lakás háromszobás (36,7
százalék), majd minden negyedik lakás kétszobás és végül négyszobás lakással a
válaszadók 19,5 százaléka rendelkezik. Öt szobánál is többel, a minta kb. 13 százalék
rendelkezik. Egy háztartásban, legtöbb esetben ketten élnek (a minta 28 százalék), vagy
négyen 27,5 százalék esetében. Tíz százalék alatt van az öt vagy attól több családtagú
háztartás.
8.1. ábra: A válaszadók egyéni havi teljes (nettó) jövedelme (EUR, folyó érték)
233.9
136.7
155.3
inaktív
76.8
206.8
Összesen
125.0
0.0 100.0 200.0 300.0 400.0

8.2. ábra: A válaszadók háztartási, havi teljes (nettó) jövedelme (EUR, folyó érték)
347,8
gaz daságilag aktív
243,9
266,1
inaktív
203,5
323,4
Ö ssz e se n
232,8
0,0 100,0 200,0 300,0 400,0 500,0 600,0 700,0

Átlag S zórás
153
(EUR, folyó érték)
125.5
74.1
108.4
inaktív
72.5
120.8
Összesen
75.2
0.0 100.0 200.0 300.0

Átlag Szórás

összeget fordítottak az alábbiakra? (EUR, Összesen 353,5 EUR)
Élelmiszerek 89,2

Egészségügy 23,8
Egyéb 32,6
0,0 25,0 50,0 75,0 100,0 125,0
154

4- mobiltelefonnal 77,2
10- videomagnóval 46,0
0,0 25,0 50,0 75,0 100,0 125,0
8.6. ábra: Rendelkeznek-e Önök az alábbiakkal? (igen válaszok, százalékban B.)?

16- színes tévével 96,3
17- nyaralóval 4,2
19- DVD-vel 47,1
20 - mosogatógéppel 7,9
0,0 25,0 50,0 75,0 100,0 125,0
155
Hányan Lakás
Átlag 3,0 3,2 89,2
Szórás 1,3 1,4 36,5

százalékban)
30,0
28,0 27,5
25,0
22,9
20,0
15,0
11,7
10,0
6,9
5,0
2,1
0,8
0,0
1 2 3 4 5 6 7

40,0 36,7
35,0
30,0
25,8
25,0
19,5
20,0
15,0
10,0 7,7
4,9 3,6
5,0
0,3 0,5 0,5 0,3 0,3
0,0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
156
8.10. ábra: A lakás tulajdonviszonya:
bérelt egyéb
3% 5%
saját tulajdon
92%
9. Munka-életút
A munkahelyi életútra vonatkozó adataink azt mutatják, hogy a vajdasági
magyar felnőtt népesség (N=334) alig több, mint fele (58,1 százalék) aktív kereső, az
inaktívak aránya (29 százalék), továbbá tanul még a válaszadók 7,8 százaléka, a
munkanélküliek száma pedig csak 5,1 százalék (9.1. ábra). A munkanélküliek
meglepően alacsony aránya vélhetően azzal magyarázható, hogy ezek jelentős hányada
inaktívként (háztartásbeli, eltartott stb.) nyilatkozott. A nemek szerinti megoszlás (9.2.
ábra) szerint: a férfiak 65 százaléka aktív, a nők esetében ez csak 53 százalék. A nők
jelentősen felülreprezentáltak az inaktívak esetében, 33 százalék (különösen a
háztartásbeliek és a gyerektartási segélyezettek), de a tanulók és a munkanélküliek
aránya is magasabb. Az inaktívak többségét nyugdíjasok (öregségi – 41,2 százalék,
betegnyugdíjasok – 14,4 százalék) teszik ki, a háztartásbeliek aránya pedig majdnem 30
százalék.
A foglalkoztatott népesség több mint 71 százaléka alkalmazottként dolgozik,
12,9 százalék családi gazdaságban dolgozik, a vállalkozók és önfoglalkoztatottak aránya
még a segítő családtagokkal együtt sem éri el a 9 százalékot. Viszonylag kevesen
vallották be az alkalmi és fekete munkát (9.3. ábra).
A foglalkoztatottság nemzetgazdasági ágazatok szerinti összetétele ipari (8,1
százalék építőipar és egyéb 23 százalék) és mezőgazdasági (23,8 százalék) dominanciát
mutat, ezek közül az építőipar minden nyolcadik alkalmazottat foglalkoztat. A vajdasági
magyar keresők kb. 16,1 százaléka dolgozik a főként az állam által működetett
egészségügyi, szociális, oktatási stb. szektorban (9.5. ábra). A kereskedelem és a
vendéglátóipar 14,1 százalékukat foglalkoztatja, ami a többségi nemzethez képest
157
alulreprezentáltságot jelent. Az üzleti forgalommal jellemezhető piaci ágazatokban
(közlekedés, logisztika, hírközlés, pénzügy, bank stb.) a szerbiai magyarok részvétele
szintén alacsonynak mondható (4,8 százalék).
A vajdasági magyar lakos viszonylag immobilitást mutat fel, ugyanis 85
százalékuk lakhelyével megegyező településen dolgozik/dolgozott. Tudnunk kell hogy a
vajdasági magyarok többsége falun és kisvárosban él. A 9.6. ábra adataiból kiderül,
hogy a foglalkoztatottak mindössze 12,8 százaléka ingázik 50 kilométeren belüli másik
településre.
9.1. ábra: A vajdasági magyarok gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (N=334)

70,0
60,0 58,1
50,0
40,0
29,0
30,0
20,0
10,0 7,8
5,1
0,0
gazdaságilag inaktív tanul munkanélküli gazdaságilag aktív

65,0
4,4
fé rfiak
7,3
23,4
53,3
5,6
nők
8,1
33,0
58,1
5,1
össz e se n
7,8
29,0
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
gazdaságilag aktív munkanélküli tanul gazdaságilag inaktív
158
9.3. ábra: A gazdaságilag aktívak foglalkoztatottság szerinti megoszlása (N=194)
alkalmazott 71,6
vállalkozásban segítő családtag 1,0
alkalmi munkákból él 4,1
jövedelmeiből él 0,5
fekete munka 0,5
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0
gyermektartási segélyezett 5,2
gyermektartási segélyezett, van állása 1,0
háztartásbeli 29,9
rokkantnyugdíjas 14,4
nyugdíjaskorú, nyugdíj nélkül 4,1
egyéb inaktív 1,0
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0
159
9.5. ábra: Milyen ágazatba tartozott/tartozik a cég/vállalat/intézmény, ahol Ön
dolgozott/dolgozik? (N=248)
é pítőipar 8,1
e gyé b ipar 23,0
me z őgaz daság 23,8
víz -e rdő, vadgazdálkodás 0,4
ke re ske de le m, ve ndé glátóipar 14,1
köz le ke dé s, szállítás, raktározás, hírköz lé s 4,8
e gé sz ségügy, kultúra, oktatás, tudomány,

16,1
köz igaz gatás
sz ámításte chnika, informatika 0,4
pé nzügy, bank, biz tosítás 0,4
e gyé b 8,9
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0

(N=266)
a lakóhelyével megegyező
75,5
településen
50 kilométeren belüli
másik településen, 17,9
naponta ingázott
50 kilométeren kívüli
naponta ingázott
másik településen, hetente

4,1
vagy ritkábban ingázott
Magyarországon 1,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80
160
Korábbi vizsgálatok eredményeivel összevetve a mostani adataink azt mutatják,
hogy az elmúlt évtizedben a vajdasági magyarok körében nem javult jelentősen a
társadalmi közérzet. Ez az általános gazdasági helyzetre és életszínvonalra, valamint a
személyes helyzet megítélésére egyaránt vonatkozik. Legtöbben (a megkérdezettek több
mint a fele) a gazdasági fejlődés tekintetében, de különösen az életszínvonal kérdésében
(64,7 százalék) nem látnak javulást, sőt azt állítják, hogy romlott a helyzet.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók többsége szerint (53,1 százalék) az
elmúlt tíz évben az interetnikus viszonyok terén sem következtek be változások, sőt a
szerb-magyar viszony a vajdaságiak 36,7 százaléka szerint romlott.
Az össztársadalmi és a személyes helyzetre vonatkozó megítélés között nincs
lényeges különbség. A szerb polgárok mindig hangsúlyosan érezték a makrogazdasági
tényezők és krízisek személyes életvitelükre vonatkozó közvetlen hatásait.
A jövőre nézve derűlátóbbak a vélekedések, habár a megkérdezettek közül
csupán kevesebb, mint 40 százalékuk jósol kedvezőbb fejleményeket a gazdaságban és
az életszínvonal alakulásában, és körülbelül ugyanannyian gondolják azt, hogy nem fog
lényegesen változni semmi. A válaszadók kb. 20 százaléka az elkövetkező évektől az
ország gazdasági- és személyes helyzetének a javulását is várja. Sajnos a szerb-magyar
viszonyt a válaszadók több mint a fele változatlannak jósolja és csak 31 százalékuk hisz
az interetnikai javulásban (10.2. ábra).
A szerbiai demokráciával való elégedetlenség kihangsúlyozott. Az 1-től 10-ig
terjedő skálán az értékelések átlaga egyetlen korcsoportban sem éri el a 4-et. Különösen
a középkorúak elégedetlenek (3,2 átlagjegy).
A személyes egészségügyi állapot véleményezése esetében a vajdasági
válaszadók 40 százaléka jónak ítélik azt meg, 36 százalékuk is-is köztes választ adta,
míg ¼-ük elégedetlen. Az elégedettek 11 százalékban, a kevésbé elégedettek 2 százalék
és az egészségügyi panaszokkal küszködők szintén 11 százalékban vannak jelen a
mintánkban.
alakult…(százalékban)
57,7
Az orsz ág gaz dasági
21,8
he lyz e te ?
20,4
64,5
Az e mbe re k
20,5
é le tsz ínvonala?
15,0
50,3
Az Ö n sz e mé lye s
34,1
he lyz ete ?
15,6
36,7
A magyarok é s a sz e rbe k
53,1
e gymáshoz való visz onya
10,2
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
161
20,4
39,6
helyzete?
39,9
23,6
Az emberek
39,7
életszínvonala?
36,7
18,2
Az Ön személyes
43,0
helyzete?
38,8
szerbek egymáshoz 51,7
való viszonya 31,0
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
10.3. ábra: A szerbiai demokráciával való elégedettség, korcsoportok szerint

3,7
3,6
3,6
3,5
3,4 3,4
3,3
3,2 3,2
3,1
3,0
2,9
162
nagyon rossz
rossz 2%
11%
nagyon jó
11%
is-is
36%
jó
40%
11. Migráció
A migrációval kapcsolatos vizsgálatunkban először arra kérdeztünk rá, hogy
mekkora a külföldre látogatás intenzitása a vajdasági magyarok körében. Kor szerinti
eltérés a válaszokban nem jelentős. A korábbi titói korszakban élő, ma már középkorú
és idősebb lakosság is láthatóan elég sokat utazott, hiszen, a „volt-e már külföldön”
kérdésre minden korosztály majdnem egyformán 90,3–92,9 százalékban igennel
válaszolt. Természetesen az utóbbi öt évben a fiatalok (18–34) jártak legtöbben idegen
országban (70 százalék).
Eltérések mutatkoznak az országon kívülre irányuló népességmozgásban, ha az
iskolavégzettséget figyeljük: a legmobilisabb rétegnek az utóbbi öt évben a felsőfokú
végzettségű, fiatal városlakók bizonyultak. A gimnáziumot végzettek hosszabb
időszakra vonatkoztatva, 100 százalékban jártak már külföldön, de az általános
iskolások kivételével a többiek is több mint 91 százalékban utazgattak idegen földre. A
külföldre utazás Szerbiából immár 1992 óta vízumkötelességgel jár, így nem csoda,
hogy a vajdasági magyar lakosság mindössze fele (55,3 százalék) tudott az utóbbi
néhány évben külföldre menni. A falu és városlakók hosszú távú utazási lehetősége nem
különbözik lényegesen (90 százalék felett van), de ha az utóbbi öt évre kérdezünk rá,
akkor a városiak mobilisabbak voltak (69,9 százalék) a falusiaknál (44,6 százalék).
Kiderült továbbá, hogy a látogatások leggyakoribb célja a turizmus (a népesség
több mint 81,8 százaléka járt már e célból külföldön), majd a családi látogatás (59,1
százalék) és igen számottevő azoknak az aránya is, akik egyéb okokat jelölnek meg
(32,9 százalék). A szakmai utak (konferenciák) 16 százalékban vonzották a
vajdaságiakat külföldre. A munkavállalás vagy tanulás terén már kevesebben próbáltak
szerencsét (9,9 illetve 14,4 százalék). A migrációs mozgások közül a munkavégzés és a
163
tanulás bizonyult legtartósabbnak: az érintett munkások átlagosan 28,9 hónapot, a
tanulók pedig 10,6 hónapot töltöttek külföldön.
A külföldre irányuló migrációs szándék a kilencvenes évekhez viszonyítva
lanyhult: a válaszadók körülbelül 60 százaléka nem költözne, míg a többiek (majdnem
40 százalék) kitelepednének. A vajdaságiak több mint 21 százaléka nem is gondolkodik
ezen, és 38,4 százaléka nem telepedne ki gondolkodás után sem. Ugyanakkor, 23,7
százalékuk már igen, még konkrét elképzelések nélkül is szívesen vagy nagyon szívesen
próbálna szerencsét valamelyik nyugati országban. A válaszadók több mint 7 százaléka
esetében léteznek konkrét költözési tervek, a megkérdezettek 8,4 százalékának egyelőre
nincsenek pontos elképzelései a kitelepedés forgatókönyvéről. (11.12–13. ábra)
Életévek szerint a fiatalok (18–34 év) 65,5 százalékban gondolkodnak a kitelepedésről,
míg a 40–50 évesek már csak 40 százalékban.
A fontosabb szocio-demográfiai jellemzők szerint a gimnáziumot végzettek és
felsőfokú képzettségűek fele gondolkodik a kitelepülésről. A magasabb végzettségű
városi férfiak migrációs hajlama a legnagyobb. A motivációk tekintetében egyértelműen
a jobb megélhetés, nagyobb jövedelem iránti igény a domináns (a kivándorlás
gondolatát fontolgatók több mint 55,5 százaléka említette ezt az okot), ezt követi az
egybeszámolható egyéb okok, és a nem tudja (4,7+18,3 százalék), majd a
családegyesítés (13,1 százalék). A családegyesítés szándéka a korábbi vizsgálatokban
lényegesen magasabb arányban volt jelen, és vélhetően csökkenő okozati tényező lesz a
további migrációs mozgásoknál is. Ezzel kapcsolatban lényeges információ, hogy a
megkérdezettek 15,8 százalékának minimum egy közvetlen családtagja külföldön él már
(11.15. ábra).
A letelepedés célországai tekintetében a listát Magyarország vezeti (az esetek
31,5 százalékával), de a válaszadók 28,8 százaléka nem tudja még hova menne. Nyugat-
Európába minden negyedik, tengeren túlra pedig kb. minden tizenhatodik potenciális
emigráns vándorolna ki. Az időszakos migráció tekintetében Vajdaságból mérséklődő
mozgásra számíthatunk: az elkövetkező két évben a délvidéki magyar népesség 9
százaléka kíván tanulni vagy ideiglenesen munkát vállalni külföldön.
92,9
18–34 között
70,0
90,8
35–54 között
52,0
90,3
55 év felett
47,9
91,2
összesen
55,8
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
164
79,3
általános iskola
34,0
96,2
szakiskola
53,3
gimnázium és 100,0
technikum 70,4
96,5
felsőfokú
81,0
91,0
összesen
55,3
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
járt külföldön járt külföldre az elmúlt öt évben
90,3
falu
44,6
92,3
város
69,9
91,3
összesen
57,2
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
165
90,0
81,8
80,0
70,0
59,1
60,0
50,0
40,0 32,9
30,0
20,0 14,4 16,0

9,2
10,0
0,0
tanulás munkavégzés turizmus rövidebb családi látogatás egyéb
szakmai út céljából
(konferencia)

35,0
30,0 28,9
25,0
20,0
15,0
10,6
10,0
5,0
1,7 2,0
0,7
0,0
céljából
166
20,6
83,5
Más településre 14,8
1,7
75,9
Más községbe 22,2
2,0
93,1
Máshová Szerbiában 6,0
0,9
69,5
2,5
62,4
Nyugat-Európába 35,9
1,7
26,1
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0

igen, konkrét
7.4
elképzelésekkel
igen, de meg nem

8.4
tudja pontosan

23.7
nem telepdnék ki 38.4
nem, és nem is
21.1
gondolkodtam ezen
nem válaszol 0.3
nem tudja 0.8
0.0 5.0 10.0 15.0 20.0 25.0 30.0 35.0 40.0 45.0
167
65,5
18–34 között 33,6
0,9
40,9
35–54 között 57,6
1,5
15,7
55 év felett 83,6
0,7
39,3
összesen 59,6
1,1
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0

44,7
férfiak 55,3
0,0
35,7
nők 62,4
1,8
39,5
összesen 59,5
1,1
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
168
35,3
falu 63,6
1,1
44,2
város 54,7
1,1
39,7
összesen 59,2
1,1
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0

24,8
2,5
43,2
szakiskola 56,1
0,8
50,0
gimnázium és
50,0
technikum
49,4
felsőfokú 50,6
39,1
összesen 59,8
1,1
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0
169
11.12. ábra: Ha úgy döntene, hogy elkötözne, milyen okból hagyná el Szerbiát?
(N=344) A teljes mintára vetített százalékos megoszlás
jobb megélhetés,
55,5
nagyobb jövedelem
tanulás 2,6
5,8
helyzet
egyéb okok 4,7
nem tudja 18,3
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

(N=337) (százalékban)
nyugat-európai
23,4
országban
Európán kívüli
16,3
országban
nem tudja 28,8
0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0
170
(százalékban)
nem tudja igen

3% 9%
nem
88%
11.15. ábra: Jelenleg valaki a családjából – akivel korábban egy háztartásban élt –
18,0
15,8
16,0
14,0
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0 1,6
0,3
0,0
171
Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozásának évét a csalódott vajdasági
magyarok majdnem 23 százaléka a végtelenbe rakta („soha”), de a többi válaszadó
zöme megoszlik a következő becslések között: 2010-ben (12 százaléka szerint), 2012-
ben (12,4 százalék), 2015-ben (13,3 százalék), majd 2017-ben (12,95) és 2020-ban
(12,4 százalék) szerint. A minta zöme tehát 2010–2020 közé rakja Szerbia EU-ba való
tagosodásának reális időszakát.
A vajdasági minta zöme nem tudja pontosan mit fog jelenteni számára a
csatlakozás. A vélemény arról, hogy a csatlakozási szándék jó vagy rossz, a válaszadók
44 százaléka jónak tartja, 31 százalék se jónak se rossznak, 10 százalék gondolja úgy
hogy ez rossz lesz és 15 százalék nem tudja. A környező országok (Magyarország,
Románia, Szlovákia) csatlakozásáról 54 százalékban az a vélemény, hogy előnyükre
vált, csak 18 százalék szerint nem, a többi nem tud dönteni. Az EU-ról általában pozitív
a vélemény (30+19 százalék), de itt van a 33 százalékos semleges és a 9 százalék
negatív állásfoglalás is. A Kárpát-medence országainak a vajdasági válaszadók szerint
51 százalékban elősegítette a magyar nemzetiségűek összetartozását, de 27 százalék
szerint ez a kapcsolattartás nem jött létre, a több (22 százalék) nem tudja. A határok
átjárhatósága a válaszadók szerint igen fontos, mert 65 százalékuk szerint ez elősegíti a
magyarok kapcsolattartását.
A vajdasági magyarság az Európai Unióhoz elsősorban a következő fogalmakat
társítja: első helyen van a béke (36,3 százalék), ami érthető módon a Szerbiában élők
régi vágya; második helyen van a gazdasági jólét fogalma (17,4 százalék), majd a
vízummentes, szabad utazás, tanulás és munka az EU-ban (14,2 százalék). Ezen kívül a
válaszadók kb. 6 százaléknak fontos még az utazási lehetőségek kibővülése és az
egységes pénznem (hiszen ma is sokan spórolnak EUR-ban).
Ahhoz, hogy mit eredményez majd az ország EU-s csatlakozása a megkérdezett
személye szempontjából, a vajdaságiak egy ötfokú skálán nyilatkozhattak. Számukra az
ország megnyitását és új lehetőségeket hozná a csatlakozás. Legtöbben a szabad utazást
említik (4,7 átlagjeggyel), majd a jobb jövőt (4,3), új munkalehetőségeket (4,1),
állampolgári jogvédelmet és személyes védelmet is (3,9), békét (3,8), közös EU
kormányzatot (3,5).
Arra a kérdésre, hogy mit jelent az Európai Uniónak a polgára lenni, legtöbben
(72,1 százalék) az EU-s tagállamok közti szabad átjárhatóságot említik, de a válaszadók
nagy többsége a szabad munkavállalás jogát említi bármelyik EU-s tagállamban (68,2
százalék). A tanulási lehetőség bárhol az EU területén a válaszadók 59,7 százalékának
lenne fontos. Meglepően nagy azoknak a válaszoknak a száma, amelyek (valószínűleg
téves információk alapján) az orvosi ellátás és a szociális szervezetek szolgáltatásaihoz
való szabad hozzáférést várja az EU-tól (38,2 százalék). Ebből is látszik, hogy
mélyponton van Szerbiában az egészségügyi ellátás. A szavazati jogok körüli
változások nem igen érdeklik a vajdasági magyarokat.
Azokra a kérdésekre, amelyek a válaszadók véleményét firtatták bizonyos
közéleti és más nyilvános kérdésekben, a minta érdeklődése két kérdésben mutatott
magas fokú egyetértést: az AIDS tesztek kötelezővé tétele (79,2 százalék), a pedofilok
orvosi kezelése (75,7 százalék). A további három jelenséggel értenének még egyet a
vajdaságiak: az alacsony jövedelmű személyek megakadályozása több gyerek
vállalásában (38,5 százalék), a halálbüntetés (38,5 százalék) és az eutanázia
bevezetésében (37 százalék). A homoszexuálisok, az emberi klónozás és a genetikailag
kezelt élelmiszerek problémája még viszonylag távol áll a vajdaságiaktól.
172
A politikai inaktivitás a korábbi véleménynyilvánítások során is bizonyított volt
vajdasági magyaroknál. A válaszadók 34 százalékát egyáltalán nem érdekli, és itt van
még a 23,8 százalék, akiket inkább nem érdekel a politika; 29,7 százalékuknak semleges
állásfoglalása van, és mindössze 12,5 százalék nyilatkozott érdeklődéssel a politika
iránt. Arra a kérdésre, hogy ha vasárnap Szerbiában országos választások lennének 65
százalékuk elmenne szavazni, 24 százalék nem, a többi bizonytalan. Arra a nyílt
kérdésre adott válaszokat, hogy az országos választásokon melyik pártra/koalícióra
szavazna, csoportosítani lehet. A demokrata párt(ok) és a Vajdasági Magyar Szövetség
körülbelül ugyanannyi szavazatot kapnának. Őket követik a főleg Vajdaságban
tevékenykedő liberális és reformpártok. Megjegyezendő, hogy a lekérdezés ideje alatt
(2007. április-május) Szerbiában kormányválság volt és a tartomány lakossága igen
szurkolt a demokraták hatalomra jutásáért ország szinten.
12.1. ábra: Véleménye szerint Szerbia mikor, melyik évben csatlakozhat az

Európai Unióhoz? (Válaszok százalékban)
25,0
22,9
20,0
15,0 13,3
12,4 12,9 12,4

12,0
10,0
5,0
2,2
1,3 0,9 0,9 1,3 1,3 1,3 0,9
0,0 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,9
2007 2009 2011 2013 2017 2019 2022 2027 2031 2037 soha
12.2. ábra: Általánosan, milyennek tartaná Szerbia EU-s csatlakozását?

nem tudja
15%
se jónak, se rossznak
31%
rossznak jónak
10% 44%
173
12.3. ábra: Összességében mit gondol, Romániának, Szlovákiának és
Magyarországnak előnyére válik az Európai Uniós csatlakozás?
nem
nem tudja
18%
28%
igen
54%
nem tudja
negatív
7%
3%
pozitív inkább negatív
30% 6%
semleges
33%
inkább pozitív
21%
nem tudja
nem 22%
27%
igen
51%
174
Magyarországgal?
ne m tudja
ne m
18%
17%
ige n
65%
12.7. ábra: Milyen fogalmakat társít első, másod és harmad sorban az Európai
Unióhoz?
40,0
36,3
35,0
30,0
25,0
20,0 17,4
14,2
15,0
11,6
10,0
5,8 6,1
5,0 2,6 2,4 1,6 0,8
0,3 0,5 0,3 0,0 0,3
0,0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Béke
3. Demokrácia
9. Bürokrácia
0. nem tudja
175
12.8. ábra: Az alábbi kijelentések mennyire fejezik ki azt, amit Ön számára az EU
jelent? (Válaszok egy ötfokú skálán, ahol: 1 – egyáltalán nem, 2– inkább nem, 3– igen
is meg nem is, 4 –inkább igen, 5 – teljes mértékben)
jobb jövő 4,3
szabad utazás 4,7
EU mint béke 3,8
álom, utópia 2,7
egyéb 2,8
0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0
Kijelentés Említi
1. Az EU-s tagállamok közti szabad átjárhatóság 72.1
2. Szabad munkavállalás joga bármelyik EU-s tagállamban 68.2
3. Szavazati jog a helyi választásokon abban a tagországban, amelyben 15.3
élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal
4. Szavazati jog a országos választásokon abban a tagországban, amelyben 7.9
élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal
5. Szavazati jog az Európai Parlament-i választásokon abban a 8.9
tagországban, amelyben élsz, akkor is, ha ez nem azonos a szülőhazáddal
6. Az orvosi ellátás és a szociális szervezetek szolgáltatásaihoz való 38.2
szabad hozzáférés
7. Tanulási lehetőség bárhol az EU területén 59.7
8. Egyik sem az előzők közül 2.4
176
2. Az alacsony jövedelmű személyek megakadályozása több

38,5
gyerek vállalásában
4. Homoszexuálisok örökbefogadási joga 14,0
5. Az AIDS-tesztek kötelezővé tétele 79,2
6. Emberi klónozás 5,9
8. Eutanázia 37,0
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0

nagyon érdekli)
35,0
34,0
30,0
29,7
25,0
23,8
20,0
15,0
10,0
8,0
5,0
4,5
0,0
177
12.12. ábra: Ha most vasárnap Szerbiában parlamenti választások lennének,
elmenne-e szavazni?
nem tudja
nem 11%
24%
igen
65%
12.13.A. ábra: Ha elmenne, ön most melyik pártra, szervezetre vagy koalícióra

szavazna? (1. csoportosítás szerint)
vmdp
g17 3%
7%
arra
nem
szerb
dpszaamelyik
radikális
radikálisokra
fidesz
vmdk
vagy munka
dss párt
lehetőséget
2% 0% és
biztonságot kínál
0%
liberal demokrata part
vajdasági VMSz illetve magyar
8% szociáldemokrata liga párt
8% 0%
demokrata
59%
nem tudom
13%
Erre a kérdésre a 380 válaszadó közül 208-an nem válaszoltak semmit, tehát a több mint a fele. Érdektelenségük
nyíltan bizonyítja a politikával való telitettségüket, illetve elégedetlenségüket. A nyílt kérdésre adott szabad
válaszokat két formában csoportosítottuk. Az első esetben azokat a szabad válasz variációkat tüntetjük fel, amelyeket
maguk a megkérdezettek diktáltak be, majd a második csoportosításban azok a válaszok, amelyekben említve lett a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a demokrata pártok (ha úgy emlegették, mint koalíciót) kerültek egy
csoportba. Mindkét esetben látható, hogy a vajdasági magyarok az országos választások esetén két fő táborra
oszlanának: 1/3 a demokratákra (koalíciójukra), és ugyanannyian a VMSZ-re (Szabadka székhelyű) szavazna. A
harmadik harmadban van a szóródás az egyéb liberális, reformista típusú demokrata pártokra, vagy csak név szerint
valamelyik magyar érdekeltségű pártra.
178
1. csoportosítás:
Párt/szervezet megnevezése Válaszok száma Százalék
Demokrata Párt (Belgrád) 60 35
Vajdasági Magyar Szövetség (Szabadka) 56 33
nem tudom 13 8
Liberális Demokrata Párt (Belgrád) 9 5
Vajdasági Szociáldemokrata Liga (Újvidék) 9 5
g17 (Belgrád) 8 4
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (Újvidék) 4 2
magyar pártok 2 1
egységes vajdasági magyar pártra 1 0,5
Vajdasági Magyar Szövetség, Liberális Demokrata Párt 1 0,5
nem tudom, lehet, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség 1 0,5
Vajdasági Magyar Szövetség, Demokrata Párt 1 0,5
Szerb Demokrata Párt (SzDP Belgrád) 1 0,5
Szerb Demokrata Párt (DSS Belgrád) 1 0,5
Vajdasági Magyar Demokrata Közösség 1 0,5
nem a radikálisokra 1 0,5
Szerb Radikális Párt (Belgrád) 1 0,5
Fidesz (Budapest) 1 0,5
Arra, amelyik munka lehetőséget és biztonságot kínál 1 0,5
Összesen 172 100
Nem válaszolt 208 55
Összes megkérdezett 380 100
12.13.B. ábra: Ha elmenne, ön most melyik pártra, szervezetre vagy koalícióra

szavazna? (2. csoportosítás szerint)
2%
vajdasági
g17
szociáldemokrata liga
4%
5%
liberal demokrata part demokrata

5% 35%
nem tudom
8%
vmsz
34%
179
2. csoportosítás:
Párt/szervezet megnevezése Válaszok száma százalék
Vajdasági Magyar Szövetség illetve magyar párt (Szabadka) 62 35,5
Demokrata Párt (Belgrád) 60 35
nem tudom 13 8
Liberális Demokrata Párt (Belgrád) 9 5
Vajdasági Szociáldemokrata Liga (Újvidék) 9 5
g17 (Belgrád) 8 4
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (Újvidék) 4 2
Szerb Demokrata Párt (Belgrád) 2 1
Vajdasági Magyar Demokrata Közösség 1 0,5
nem a radikálisokra 1 0,5
Szerb Radikális Párt (Belgrád) 1 0,5
Fidesz (Budapest) 1 0,5
Arra, amelyik munka lehetőséget és biztonságot kínál 1 0,5
Összesen 172 100
Nem válaszolt 208 55
Összes megkérdezett 380 100
13. Regionális kötődés a Vajdaságban

A vajdasági magyarok viszonylag erős regionális tudattal rendelkeznek és magyarként
(életvitelük szempontjából) lakóhelyi kötődésüket bizonyítják. 55 százalékuk térséghez kötődik,
viszont 42 százalékuk inkább településhez. Vajdasági polgárnak érzi magát 20 százalékuk, majd
11 százalék egy bizonyos kistérséghez kötődik. A szórványban élők 16 százaléka szívesen
megjegyezte ezt a tényt, míg a tömbben élő magyarok csak 8 százaléka nyilatkozott így. A
településhez kötődés szintén jelentős: 29 százalékuk kifejezetten falusi magyarnak, 13 százalékuk
pedig városinak tartja magát. A vajdasági magyarok életvitelük szerint és magyarként csak 3
százalékban tartoznak Szerbia polgáraihoz.
A térség keretében a magyarok migrációs szokása viszonylag gyenge. Legtöbben (71–88
százalék) azt válaszolták, hogy több évente nem utaztak például Kikindára, Nagybecskerekre,
Zomborba, Óbecsére, Adára, vagy akármelyik magyarországi városba (megjegyzés: ebbe a
kategóriába soroltuk azokat is, akik még soha nem jártak ezekben, a városokban, vagy nem
válaszoltak). A legmegcélzottabb vonzásterületek mégis Szabadka és Újvidék. Valószínűleg a
munka, vagy a tanulás céljából, naponta, a válaszadók 31,8 százaléka ingázik Újvidékre,
majdnem 30 százaléka Szabadkára, közel 24 százaléka Szegedre (!), 20 százaléka pedig Zentára.
A többi vajdasági nagyvárosba körülbelül a magyarok 7–10 százaléka ingázik naponta. Heti vagy
havi ingázással, nagy valószínűséggel a középiskolások/egyetemisták és a bejáró munkások
utaznak főleg Szabadkára (23,8+8,4 százalék), majd Újvidékre (16+3,6 százalék), Zentára
(12+3,1 százalék), Szegedre (10,4+1,8 százalék).
Az ötös értékskálán, hogy milyen gyakran utazik egyes városokba (0 – több évente, vagy
nem járt ott … 4 – naponta) a legnépszerűbb város Szabadka 1,4 átlagjeggyel, majd Újvidék (0,8),
egyéb városok: Zenta (0,7), Ada (0,6) és Szeged (0,5). A közlekedési feltételekről egy ugyanilyen
értékskála segítségével (0 – kedvező … 4 – nagyon rossz) a válaszok így alakultak: a
magyarországi városok, Szeged felé a nemzetközi utak jók, ugyanez vonatkozik Szabadkára és
Újvidékre is (1,9 átlagos), de Óbecse, Kikinda, Ada megközelítése (közlekedési feltételei) a
rosszabbak (2,5 átlagjegy), majd tűrhetők még a zombori, zentai és nagybecskereki utak.
180
A vajdasági körzetek és lokális területek jelenlegi adminisztratív megoldásaival a
vajdasági magyarok nincsenek megelégedve. Többségük változtatna a magyarlakta területek, de
az egész tartomány státusán is! A magyarok által sűrűn lakott területek együttműködéséről
hallottak már politikai elvárásokat, de stratégiai terv hiányában nem igen van elképzelésük a
vajdasági magyaroknak, hogyan lehetne ezt megvalósítani. A válaszadók több mint a fele
elfogadja a regionális egybekapcsolást: 36 százalékuk területi autonómiával, 21 százalék
körzetesítéssel támogatná a magyarlakta önkormányzatok együttműködését, de 43 százalékuk
bizonytalan: 33 százalék nem tud ezzel mit kezdeni, 10 százalék pedig ellenzi, ugyanis
valószínűleg szórványban élőként kirekedne ebből a térségből. A vajdasági magyarok kifejezetten
„autonomisták”. Vajdaság Tartomány státusán a megkérdezettek 81 százaléka nagyobb
autonómia kikövetelésével változtatna, míg a többi nem tudja (14 százalék), vagy nem
önállósítana (5 százalék).
13.1. ábra: Magyarként Szerbiában/Vajdaságban életvitele szerint, hova tartozik?
Szerbia polgáraihoz
3% a tömbben élő
magyarokhoz
a vajdasági 8%
polgárokhoz a szórványban élő
20% magyarokhoz
16%
Vajdaság vagy egyéb
a városi magyarokhoz
kistérség
13%
magyarságához
11%
a falusi magyarokhoz
29%
181
13.2. ábra: Milyen gyakran utazik a következő városokba... (válaszok százalékban)
31,8
16,0
Újvidékre 3,6
1,5
47,2
27,9
23,8
Szabadkára 8,4
9,3
30,7
20,1
12,7
Zentára 3,1
0,9
63,3
9,0
5,0
Nagybecskerekre 0,9
0,3
84,8 naponta
7,2
3,7
Kikindára 0,6
0,3
88,2
9,5 hetente
5,8
Óbecsére 3,4
0,3
80,9
10,4
9,3
Adára 3,3 havonta
2,4
74,6
6,5
4,2
Zomborba 4,5
0,3
84,5 évente
8,1
Más vajdasági 17,7
3,6
városba 2,8
67,7
23,9 több
10,4
Szegedre 1,8 évente/nem
0,0
63,9 járt ott/nem
21,0 válaszolt
Más magyarországi 5,9
1,3
városba 0,0
71,8
0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0
182
13.3. ábra: Milyen gyakran utazik a következő városokba... (átlag)
0 – több évente/nem járt ott/nincs válasz
1 – évente
2 – havonta
3 – hetente
4 – naponta
1,6
1,4
1,4
1,2
1,0
0,8
0,8 0,7
0,6
0,6 0,5 0,5
0,4 0,3
0,4 0,3
0,2
0,2
0,2
0,0
Zentára
Zomborba
Adára
Óbecsére
Kikindára
Újvidékre
Más vajdasági
Szabadkára
Szegedre
Nagybecskerekre
magyarországi
városba
városba
Más
13.4. ábra:Milyenek a közlekedési feltételek... (átlag)

0 – kedvező
1 – jó
2 – átlagos
3 – tűrhető
4 – nagyon rossz
3,0
2,5 2,5 2,5 2,4 2,3
2,5 2,2
2,0 1,9 1,9
2,0 1,8
1,4
1,5
1,0
0,5
0,0
magyarországi
Zomborba
Nagybecskerekre
Zentára
Szabadkára
Szegedre
Újvidékre
Kikindára
Óbecsére
Más vajdasági
Adára
városba
városba
Más
183
13.5. ábra: Támogatná-e a magyarok által sűrűn lakott területek
együttműködését?
nemtudja/nem igen, körzetesítéssel

válaszolt 21%
33%
igen, területi
nem autonómiával
10% 36%
13.6. ábra: Változtatna-e Vajdaság státusán, Szerbián belül?
nem nem tudja/nem

3% válaszolt
14%
igen, kevesebb
önállósagot
2%
igen, nagyobb
önállóságot
81%
184
Molnár Eleonóra – Orosz Ildikó
KÁRPÁT PANEL – KÁRPÁTALJA
GYORSJELENTÉS 2007
1. A mintáról – Kárpátalja
Kárpátalján a Kárpát Panel kutatás keretében 350 fős mintát vettünk a

háztartások szintjén többlépcsős véletlen mintavétel módszerével. A háztartásokon belül
a személyek kiválasztása szabad kvótás rendszerben történt, korcsoportok és nemi
összetétel betartása alapján.
A mintavételi lépcsők alapja: régió, járás, azon belül településtípusok, települések
(községek, városok, mezővárosok). A kérdőívek megoszlása szerint a válaszadók 34
százaléka városi típusú településekből került ki, míg a falusi lakosság 66 százalék volt.
A településeken a háztartások, illetve a megkérdezettek kiválasztása az egyszerű
véletlen mintavétel mechanikus kiválasztásának valamely technikáját követi. Erre
legalkalmasabb a listás módszer, amikor egy rendezett listáról egy lépésszám alapján
minden x-ik háztartást kiválasztjuk, és ezen belül korcsoport és nem szerinti kvóta
alapján a személyeket is kiválasztjuk.
1.1. táblázat: A minta összetétele Kárpátalján településtípusok és járások szerint

Magyar Magyar
Település lakosság lakosság
Járás Település tipusa Össznépesség száma aránya Minta
Ungvár v 117317 7972 6,80 19
Beregszász v 26735 12779 47,80 33
Munkács v 82346 6975 8,47 16
Beregszászi Bátyú v 3029 1894 62,53 5
Huszti Visk v 8141 3699 45,44 9
Nagyszőllősi Nagyszőllős v 25760 3633 14,10 9
Nagyszőllősi Tiszaújlak v 3419 2772 81,08 7
Rahói Jaszinya v 8006 809 10,10 7
Técsői Técső v 9786 2306 23,56 11
Ungvári Csap v 8919 3496 39,20 5
Városok összes 121
Badaló f 1712 1682 98,25 14
Vári f 3114 2552 81,95 19
Nagybereg f 2545 2004 78,74 15
Beregszászi Déda f 2013 1607 79,83 14
Kaszony f 2338 2087 89,26 15
Oroszi f 895 852 95,20 7
Új Bátyú f 853 284 33,29 7
Munkácsi Dercen f 2778 2727 98,16 18
185
Szernye f 1980 1690 85,35 12
Nagypalád f 1823 1773 97,26 11
Verbőc f 1188 1088 91,58 9
Nagyszőllősi Nevetlenfalu f 1595 1401 87,84 10
Péterfalva f 2064 1937 93,85 11
Salánk f 3110 2738 88,04 15
Nagydobrony f 5687 5072 89,19 22
Eszeny f 1675 1607 95,94 11
Ungvári
Salamon f 1342 833 62,07 9
Szürte f 1896 1239 65,35 10
Falvak összes 229
Mindösszesen 350
A válaszadók 54 százaléka nő, 46 százaléka férfi volt. Korcsoportok szerinti

megoszlásuk szerint 31,4 százaléka tartozik a fiatal 18–34 év közötti korosztályhoz, míg
35,8 százalékuk az aktív középkorúakhoz (35–54 év), és 32,8 százalékuk 55 év feletti.
A családi állapotuk szerint a megkérdezettek 67 százaléka házas, mindössze két
százalékuk él élettársi kapcsolatban házasságon kívül, 3 százalékot tesz ki az elváltak
aránya, 12 százalékuk özvegy és 16 százalékuk egyedülálló. A válaszadók 75 százaléka
nyilatkozott úgy, hogy van gyereke. A gyerekek számát tekintve a két gyerekesek
aránya a legnagyobb (58,3 százalék), egy gyereket nevel 23,6 százalékuk, nem éri el a
20 százalékot a nagycsaládosok aránya.
férfi
46%
nő
54%
186
18–34 év között
35–54 év között
55 év felett
29 30 31 32 33 34 35 36 37
özvegy
elvált
12%
3% egyedülálló
nem házas, de
16%
együtt él
2%
házas
67%
187
nincs
25%
igen, van
75%
60
50
40 58,3
30
20
23,6
10 15,4
1,9 0,8
0
1 2 3 4 5
188
3. Identitás
Az identitásvizsgálat a kutatás egyik meghatározó része, ami különösen érdekes és
indokolt a 2004. december 5-i népszavazás függvényében. A kárpátaljai magyarok identitását
leginkább az a kettősség jellemzi, amely a „kárpátaljai magyar” kifejezéssel irható le, legalábbis
a megkérdezettek majdnem fele 45 százaléka jelölte meg, míg 30 százalékuk
önmeghatározásában szerepel az hogy magyar. A kettősség azt jelenti, hogy nem csak
magyarnak és nem csak kárpátaljainak tekintik magukat, hanem kárpátaljai magyarnak. A
megkérdezettek 10 százaléka első helyen, 15 százalék másodikon jelölte azt, hogy magyar
anyanyelvű ukrán állampolgár. A többi válaszlehetőséget (ukrán, európai, ukrajnai, közép-
európai, kelet-európai, német, egyéb) a megkérdezettek 5 százaléka sem jelölte. Az adatok azt
tükrözik, hogy a kárpátaljai magyarok erős, lokális identitástudattal bírnak és tudatosan vállalják
magyarságukat. A nemzetiségi hovatartozásukat – amibe beleszülettek – természetes
állapotuknak tekintik, büszkeséggel tölti el őket. Hogy a magyar nemzethez tartozás állapotát
nem csak elfogadják és vállalják, alátámasztja az is, hogy 84,3 százalékuk elutasította azt a
válaszlehetőséget, hogy szégyennel töltené el az, hogy magyarnak született. A megkérdezettek
38,7 százaléka nem érzi, hogy hátrányt jelentene és 39,5 százaléka azt sem, hogy ez politikai
kihívás lenne számára. A magyarság ismérvei között a megkérdezettek véleménye szerint az
anyanyelv illetve a magyarság vállalása számít leginkább (3.3. ábra). Az ismérvek alapján a
második helyre sorolták azt, hogy szeresse a magyar kultúrát (4,2), tisztelje a nemzeti
szimbólumokat jelképező trikolort (4), származása szempontjából legalább egyik szülője legyen
magyar (4), ezt követi az, hogy magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon (3,9), mind két
szülője magyar legyen (3,6), majd hogy magyar iskolát végezzen (3,5).
A kárpátaljai magyarok megítélése szerint, a magyarság szempontjából nem
meghatározó az, hogy az egyén a magyar állam kötelékéhez tartozzon, vagyis a magyar
állampolgárság (2,1), hogy Magyarországon szülessen (1,6), de a politikai hovatartozás
sem. Nem tudjuk, mennyire befolyásolta a december 5-i népszavazás a válaszadók
véleményét, de figyelemreméltó, hogy 50,6 százalékuk ha szabadon választhatna akkor
is Ukrajnában élne, és csak 19,8 százalékuk szeretne Magyarországon élni. Azok száma
akik nem tudtak erre a kérdésre egyértelműen válaszolni 9,3 százalék volt, 4,9 százalék
Kárpátalját jelölte meg, bár ez a terület nem önálló ország. A válaszadók kevesebb mint
két százaléka megnevezte még Franciaországot, Görögországot, Hollandiát,
Olaszországot, Svájcot, USA-t. A kárpátaljai magyarok számára magától értetődő
állapot az, hogy magyar nemzetiségűek, de ukrán állampolgárok, vagyis önértékelésük
szempontjából e két fogalmat kettéválasztják, ami annak is köszönhető, hogy a
megkérdezett generáció nagy része volt már szovjet állampolgár is, így tudatukban a
nemzetiség és az állampolgárság szétválasztódik. A megkérdezettek 44,5 százaléka
számára ez egyáltalán nem jelent problémát, 35,9 százalék számára általában nem. A
válaszadók 13,9 százaléknak okoz csak problémát, ami viszont a környezetében nem
jelentkezett. Azok száma, akiknek gondot okoz ez a kettősség és gyakran adódnak
belőle problémáik 4,7 százalékot tesz ki, és akik emiatt összetűzésbe kerülnek másokkal
azok aránya mindössze 0,9 százalék. A további kutatások tárgya lehetne, hogy van-e
összefüggés e kérdésben olyan változókkal, mint anyanyelv, születés, lakhely stb. A
regionális identitástudat meghatározó erejét támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek
66,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Kárpátalját tekinti szülőföldjének és mindössze
9,3 százaléka Ukrajnát. A lokális identitástudat is jelen van e területen, mert a
megkérdezettek 13,7 százaléka szülőföldjének azt a települést tekinti, ahol született, 4,4
százalék pedig azt a települést ahol él. A történelmi Magyarországot a válaszadók 2,6
százaléka , míg Magyarországot 1,2 százalék. Azok aránya akik úgy érzik, hogy nincs
igazi hazájuk nem éri el az 1 százalékot. Hasonló mutatókat kaptunk arra a kérdésre,
189
hogy mit tekint hazájának a kárpátaljai magyar: a válaszadók 44,8 százaléka
Kárpátalját, 26,5 százalék Ukrajnát, míg Magyarországot illetve a történelmi
Magyarországot együtt véve a válaszadók 6,5 százaléka tartja csak hazájának. Ezek az
értékek már utalhatnak a december 5-i népszavazás hatásaira, illetve a két országban
tapasztalható, egymástól eltérő társadalomszervező fejlődési irány közötti
különbségekre. A magukat hazátlannak tekintők részaránya 3,2 százalék, a lokalitásban
hazájukat megtalálók aránya mintegy 5 százalék (ebből 2 százalék azt a helyet tekinti
hazájának, ahol született, 2,9 százalék azt, ahol él).
A magyarságot és a magyar nemzetet megjelenítő történelmi hősöket/hősnőket, a
kultúrnemzetre utaló tényezőket fontosnak tartják a megkérdezettek, mert mindamellett,
hogy 24 százalékuk nem tudott e kérdésre válaszolni, 72 százalék úgy gondolja, hogy
létezik ez a kategória. A kárpátaljai magyar válaszadók nemzeti hősként említik első
helyen Zrínyi Ilonát, Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Szent Istvánt, Mátyás királyt,
Széchenyi Istvánt, Petőfi Sándort (3.9 ábra). Megnevezték még Dobó Istvánt és Zrínyi
Miklóst is. A további nemzeti hősnek tekintett személyek 0,1 és 0,9 százalék közötti
gyakoriságot mutattak széles skálában, melyben Árpád fejedelemtől Kovács Miklósig –
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelenlegi elnökéig – előfordulnak különböző
személyek. A válaszadók túlnyomó többsége (89 százalék) tartja úgy, hogy vannak a
magyarságot szimbolizáló kulturális személyiségek és mindössze 3 százalékuk tekinti,
hogy nincsenek ilyenek. A legismertebbek közé első helyen említik Petőfi Sándort (41
százalék), Munkácsy Mihályt (5,8 százalék), Jókai Mórt (4,4 százalék), Vári Fábián
László kárpátaljai magyar költőt (1,7 százalék), Arany Jánost (1,5 százalék), József
Attilát (1,5 százalék), míg Adyt, Kölcseyt, Mikszáthot már csak 0,9 százalékban
jelölték. A válaszadók 86 százaléka tartja úgy, hogy a magyarokat, a magyar nemzetet
jelképező szimbólumok léteznek, melyek közül első helyen a zászlót jelölték meg (41,9
százalék), másodikon a himnuszt (14,8 százalék), harmadikon a koronát (7,8 százalék),
a Turul madarat 4,4 százalék, a címert 4,1 százalék említi.
A nemzeti hovatartozást a megkérdezettek 67 százaléka szerint az egyének
anyanyelve és kultúrája határozza meg, míg 28 százalékuk úgy gondolja, hogy ez az
egyének saját döntésén alapul, míg 5 százalék az állampolgársággal azonosítja a
nemzeti hovatartozást. A válaszadók 78 százaléka szerint a kárpátaljai magyarok részét
képezik a magyar nemzetnek, 15 százalékuk szerint nem, és 7 százalék nem tudott erre a
kérdésre felelni. Ezzel szemben a megkérdezettek 52 százaléka a kárpátaljai magyarokat
az ukrán nemzet részének is tekinti, 36 százalékuk viszont nem, míg 12 százalék nem
tudta ezt a kérdést megválaszolni. Ez utóbbi eredmény egyfajta identitásbeli zavarra
utal, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a korábban feltett kérdések alapján a
nemzetiséget és az állampolgárságot határozottan szétválasztották. A megkérdezettek 66
százaléka úgy gondolja, hogy a magyarországi magyarok más jellemző emberi
tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a kárpátaljai magyarok, és ugyanezt rögzítettük az
ukránokkal kapcsolatban is.
A kárpátaljai magyarok számos emberi tulajdonságukban pozitívabbaknak tartják
magukat a magyarországi magyaroknál és az ukránoknál is. Például segítőkészebbek,
toleránsabbak, intelligensebbek, kevésbé önzőek, kevésbé tehetetlenek, kevésbé lusták, nem
erőszakosak. A kutatás eredménye szerint a kárpátaljai magyarok úgy érzik, hogy a
versenyszellem terén elmaradnak a magyarországi magyaroktól, szemben az ukránokkal. A
magyarországi magyarokat toleránsabbnak, intelligensebbnek, önzőbbnek, tehetetlenebbnek,
lustábbnak látják, mint az ukránokat. A megkérdezettek szerint versenyszelleme a
magyarországi magyaroknak jobb, mint az ukránoknak. Az ukránokat a felmérés szerint a
megkérdezettek segítőkészebbnek, erőszakosabbnak látják, mint a magyarországi magyarokat
(3.19. ábra).
190
A felmérés szerint a megkérdezettek toleránsnak tartják magukat. A legtöbb
nemzetiséggel szemben leginkább közömbösek, a legnagyobb ellenszenvet a romákkal
szemben érzik (21,5 százalék), a legrokonszenvesebbek a magyarországi magyarok
(3.20.ábra).
A felmérés eredménye alapján a kárpátaljai magyarok a legkülönbözőbb
népcsoportokkal szemben leginkább közömbösek (a románokkal 73,3 százalék, a
szlovákokkal 74,1 százalék, a zsidókkal 73,3 százalék, a németekkel 73,8 százalék, a
kínaiakkal 77,6 százalék érez így). A legrokonszenvesebbnek a magyarországi
magyarokat (69,9 százalék), utána az ukránokat (47,7 százalék), majd az oroszokat
(43,1 százalék) tartják. A romákkal szemben fenntartásaik vannak, 21,5 százalékuk
nyilatkozott úgy, hogy számukra inkább ellenszenvesek, 15,7 százalékuk számára
nagyon ellenszenvesek, 54,5 százalékuknak pedig közömbös.
A határon túli magyarok közül a kárpátaljai magyarok számára a legrokonszenvesebbek
maguk a kárpátaljai magyarok (41,4 százalék szerint nagyon rokonszenvesek, 42,3
százalék szerint inkább rokonszenvesek). Saját magukon kívül az erdélyiek tűnnek
legrokonszenvesebbnek (11,6 százalék nagyon rokonszenvesnek tartja, 44,8 százalék
inkább rokonszenvesnek). Az erdélyiek után a felvidékieket kedvelik (10,8 százalék
nagyon, 41 százalék inkább), majd a vajdaságiakat (9,6 százalék nagyon, 40,7 százalék
inkább).
A válaszadók a legnagyobb intoleranciát a kábítószeresekkel szemben tanúsítják,
összességében 86,9 százalék tekinti őket ellenszenvesnek vagy inkább ellenszenvesnek.
Valamivel kisebb az elutasítás mértéke a bőrfejűekkel (82 százalék) és a
homoszexuálisokkal (72,7 százalék) szemben. Magas fokú a közömbösség a
munkanélküliekkel (60,9 százalék) és a menekültekkel (53,2 százalék) szemben,
továbbá közömbösséget mutatnak a vállalkozók (57 százalék), az újgazdagok (60,2
százalék), a biztonsági őrök (70,9 százalék) irányába is. A megkérdezettek egyharmada
(32 százalék) a felsorolt csoportok közül a vállalkozókat tartja nagyon
rokonszenvesnek/inkább rokonszenvesnek.
A kárpátaljai társadalom toleranciáját mutatja az, hogy a megkérdezettek nagy részét
soha nem érte megkülönböztetés neme (93,6 százalék), vallásos meggyőződése (84,9
százalék), életkora (84,6 százalék), vidéki származása (84,3 százalék), társadalmi
származása (78,8 százalék), politikai nézetei (77,3 százalék), anyagi helyzete (70,3
százalék) miatt. A megkérdezettek úgy érzik, hogy a nemzetiségi hovatartozásuk miatt
41 százalékukat ritkán ért hátrányos megkülönböztetés, azok aránya akiket soha nem ért
49,4 százalékot tesz ki. Célszerű lenne a továbbiakban megvizsgálni, hogy az egyes
kisebbségi területeken (tömb, szórvány) hogyan alakul ez az arány.
A megkérdezettek 55 százaléka úgy látja, hogy érvényesülésének nem akadálya
Ukrajnában magyar nemzetisége, 29 százalék szerint akadályt jelent a hivatalokban,
egészségügyben, oktatásban, munkavállalásban, míg 12 százalék szerint minden téren.
A felmérés alapján az ukrán-magyar viszonyt nem terhelik konfliktusok sem országos,
sem helyi szinten; konfliktusokkal terheltnek érzi országos szinten a válaszadók 11,5
százaléka, települési szinten 3,7 százaléka. A településeken az ukránok és a magyarok
együttműködését tapasztalja a válaszadók 57,1 százaléka, míg országos szinten ez a
mutató 34,9 százalék. Az ukrán-magyar viszonyt közömbösnek tartja országos szinten
47 százalék, a településeken 35,3 százalék.
Következetlenségre, vagy a közvélemény átalakulására utalhat a kontrollkérdésként is
felfogható „Mennyire ért egyet a következő állításokkal?” kérdésre adott válaszok
összesítésének eredménye. Míg a korábbi válaszokban Ukrajnával és az ukránokkal
kapcsolatban inkább a pozitív attitűdök jellemezték a válaszadókat, úgy azzal a
kérdéssel, hogy „Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint
191
az ukránok?”, a válaszadók 45,9 százaléka egyáltalán nem, 23 százaléka részben nem
értett egyet; ez összességében 68,9 százalékot tesz ki. Ez azért is érdekes, mert közben a
válaszadók több mint a fele (58,1 százalék) gondolja úgy, hogy inkább ukrán
állampolgár, semhogy más ország állampolgára lenne. A haza iránti elfogultságra
utalhat az, hogy a megkérdezettek 75 százaléka részben vagy teljesen egyetért azzal,
hogy az embereknek akkor is támogatni kell hazájukat, ha vezetőik hibát követnek
3.1. ábra: Leginkább úgy határoznám meg magam, mint:

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
kárpátaljai magyar
kárpátaljai
magyar
magyar anyanyelvű ukrán állampolgár
ukrán
európai
ukrajnai
közép-európai
nem tudja
kelet-európai
egyéb
német
3.2.ábra: Az, hogy magyarnak születtem ...

Könnyíti az életemet 16,3 21,5 27 18 11,3 5,8
Büszkeséggel tölt el 2,33,8 8,4 25,3 55,8 4,4
Elõnyt jelent 21,5 22,7 29,7 13,7 7,3 5,2
1,2
S zégyennel tölt el 84,3 7,3 2 4,9
0,3
Hátrányt jelent 38,7 19,8 20,3 12,2 4,74,4
Természetes dolog 4,71,76,7 21,2 59,6 6,1
Politikai kihívás 39,5 10,8 15,1 7 5,8 21,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
e gyaltalán ne m é rt e gyet többnyire ne m é rt e gye t e gye t is é rt, me g ne m is

többnyire egye té rt telje sen e gye tért ne m tudja/válasz ol
192
legalább egyik szülő magyar legyen 4

magyar állampolgár legyen 2,1
tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót 4
magyarnak tartsa magát
4,4
4,2
magyar szertartási nyelvű egyházhoz tartozzon
3,9
1,6
élete legnagyobb részében magyarok között éljen
3,2
szavazzon egy magyar pártra/poltikai szervezetre
2,6
3,5
0 2 4 6
nem tudja 9,3

nem válaszolt 2,6
Franciaország 1,2
Görögország 0,9
Hollandia 1,5
Kárpátalja 4,9
Magyarország 19,8
Németország 2,6
Olaszország 0,9
Svájc 1,5
Ukrajna 50,6
USA 1,5
máshol 2,9
0 10 20 30 40 50 60
Máshol: egy-egy válaszadó (0,3 százalék) szeretne élni a következő országokban: Anglia, Ausztrália,
Ausztria, Bahrein, bárhol csak Ukrajnában nem, Izrael, Kanada, Kuba, Svédország, Tahiti
193
ukrán állampolgár: mennyire sikerült egyeztetni ezeket?
gyakran problémázok és másokkal is

0,9
összetűzésbe kerülök emiatt
elég gyakran probléma, és a környezetemben is

vannak személyek, akik ugyancsak gondot 4,7
okoznak nekem emiatt
elég gyakran probléma, de a környezetemmel

13,9
nincs gond
néha felmerül bennem egy-két ellentmondásos

35,9
érzés, de általában nem probléma
nincs semmi problémám, jól tudom egyeztetni 44,5
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
Kárpátalját 66,9
település, ahol született 13,7
Ukrajnát 9,3
település, ahol el 4,4
történelmi Magyarország2,6
Magyarország
1,2
0,9
úgy érzi, nincs igazi hazája
egyéb 0,6
teljes magyar nyelvterületet 0,3
egy régió (a járás, ahol él) 0,3
0 10 20 30 40 50 60 70
194
Kárpátalját 44,8
település, ahol született 2
Ukrajnát 26,5
település, ahol el
2,9
történelmi Magyarország 4,9

Magyarország 11,6
úgy érzi, nincs igazi hazája 3,2
nem tudja/nem válaszolt 4,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

nem tudja
24%
vannak
72%
nincsenek
4%
195
3.9. ábra: Nemzeti hősök említése (első opció gyakorisága szerint)
Zrínyi Ilona 19,8

Rákóczi Ferenc 16,9
Kossuth Lajos 9,6
Szent István 8,4
Petőfi Sándor 2,9
Zrínyi Miklós 1,2

Antal József 0,9
Árpád vezér 1,2
Bornemissza Gergely 0,6
Dózsa György 0,6
IV. Béla 0,6
Más (<0,6%) 3,5
0 10 20 30 40

nincsenek
3%
nem tudja
17%
vannak
80%
196
3.11. ábra: Magyar kulturális személyiségek említése (az első opció gyakorisága)
Petőfi Sándor
Munkácsy Mihály
41
Jókai Mór
5,8
4,4
Vári Fábián László
1,7
Arany János
1,5
József Attila 1,5
Ady Endre
0,9
Kölcsey Ferenc
0,9
Mikszáth Kálmán 0,9
Füzesi Magda 0,6
Kazinczy Ferenc 0,6
Kodály Zoltán 0,6
Kovács Vilmos 0,6
Nagy Zoltán Mihály 0,6
Radnóti Miklós 0,6
Tamási Áron 0,6
Wass Albert 0,6
Csontvári Kosztka Tivadar 0,6
Más (<0,6%) 8,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40

képviselik a magyarokat, a magyar nemzetet
nincsenek
1%
nem tudja
13%
vannak
86%
197
3.13. ábra: Legfontosabb nemzeti szimbólum (jelkép), említések gyakorisága (első
opció gyakorisága szerint)
magyar nemzeti zászló 41,9

himnusz 14,8
korona 7,8
turul 4,4
címer 4,1
szegedi paprika 1,5
gulyás 0,6
népviselet 0,6
Petőfi 0,6
turulmadár 0,6
Más (<0,6%) 4,9
0 5 10 15 20 25 30 35 40
állampolgársága (olyan
nemzetiségű, amilyen
saját döntése államnak a polgára)
28% 5%
anyanyelve és kultúrája
(amilyen az anyanyelve
és a kultúrája, olyan a
nemzetisége)
67%
198
3.15. ábra: Ön szerint az ukrajnai/kárpátaljai magyarok részét képezik a magyar
nemzetnek?
nem tudja
nem 7%
15%
igen
78%
3.16. ábra: Ön szerint az ukrajnai/kárpátaljai magyarok részét képezik az ukrán

nemzetnek?
nem tudja
12%
nem
36%
igen
52%
199
jellemzők, mint a kárpátaljai magyarokra?
nem tudja
nem 12%
22%
igen
66%
3.18. ábra: Ön szerint az ukránokra más emberi tulajdonságok jellemzők, mint a

kárpátaljai magyarokra?
nem tudja
nem 12%
22%
igen
66%
200
3.19. ábra: Ön szerint a kárpátaljai magyarok, a magyarországi magyarok, illetve az
ukránok hány százaléka jellemezhető a következő tulajdonságokkal?
48
segítőkész 44,9
57
40,6
toleráns 44,6
55
47,7
intelligens 54,1
54,7
57,5
versenyszellemű 58,2
54,1
43
önző 56,9
36
31,3
tehetetlen 34,3
29
36,5
lusta 50
27,3
48,9
erőszakos 43,5
23,8
0 10 20 30 40 50 60
Kárpátaljai magyarok Magyarországiak Ukránok
3.20. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz?

Etnikumok
románok 1,2 11,6 73,3 8,1 2,9 2,9

szlovákok 1,7 16,3 74,1 3,2 1,7 2,9
oroszok 4,7 38,4 46,8 6,4 1,7 2
ukránok 7 40,7 41,3 8,7 0,6 1,7
magyarországi magyarok 15,4 44,5 29,1 7,8 2 1,2
romák0,3 6,1 54,4 21,5 15,7 2
zsidók0,9 14,2 73,3 5,5 2,9 3,2
németek 1,7 14,5 73,8 4,9 1,5 3,5
kínaiak0,3 5,8 77,6 7 3,2 6,1
0% 20% 40% 60% 80% 100%

201
3.21. ábra. Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Határon túli magyarok
erdélyi 11,6 44,8 37,8 1,2

0,6
4,1
vajdasági 9,6 40,7 44,2 0,6

0,3
4,7
felvidéki (szlovákiai) 10,8 41 42,4 0,6

0,3
4,9
kárpátaljai magyarok 41,4 42,3 02

14 0,3
0% 20% 40% 60% 80% 100%
nagyon rokonsz e nve s inkább rokonsz e nve s köz ömbös
inkább e lle nsz e nve s nagyon e lle nsz e nve s ne m tudja
3.22. ábra. Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Más társadalmi

csoportok
Munkanélküliek 2 19,5 60,9 11,1 1,74,7
Menekültek 2,3 18,9 53,2 15,4 3,8 6,4
Homoszexuálisok 0,9
0 22,7 22,7 50 3,8
S kinheadek, bőrfejűek 0,3

0 14,2 26,5 55,5 3,5
Kábítószeresek 0,38,7
0 18,3 68,6 4,1
Vállalkozók 3,2 28,8 57 6,12,6

2,3
Újgazdagok 0,68,4 60,2 21,8 5,83,2
Biztonsági őrök 2,6 18,9 70,9 2,922,6
0% 20% 40% 60% 80% 100%
nagyon rokonsz e nve s inkább rokonsz e nve s köz ömbös
inkább e lle nsz e nve s nagyon e lle nsz e nve s ne m tudja
202
Nemzetiségi hovatartozása 49,4 41 8,4 0,3 0,9

Vallásos meggyőződése 84,9 11,92,3 0,3 0,6
Társadalmi származása 78,8 16,62,6 0,31,7
Életkora 84,6 11,3 2,6 0,90,6
Anyagi helyzete 70,3 20,1 6,1 1,5 2
A vidék miatt, ahonnan származik 84,3 11,9 2,9 0,9
Politikai nézetei 77,3 11,9 3,2 0,96,7
Neme 93,6 4,7 0,3 1,5
30,5 0,6 68,6
Egyéb miatt 0,3
0% 20% 40% 60% 80% 100%

3.24. ábra: Ön szerint akadálya az érvényesülésnek Ukrajnában, ha az ember

magyar?
nem jelent
akadályt, sőt igen, minden téren
előnyt jelent a akadályt jelent
nem tudja
következő 12%
3% igen, akadályt
területeken
(vendéglátóipar) jelent a következő
1% területeken
(hivatal,
egészségügy,
oktatás,
munkavállalás)
29%
nem jelent
akadályt
55%
203
3.25. ábra: Ön szerint ma Ukrajnában hogyan jellemezhető az ukránok és a
35,3
közömbösség jellemzi 47
34,9
57,1
3,7 11,5
konfliktusokkal terhelt
4 6,5
nem tudja
0 10 20 30 40 50 60 70
E 22,7 18,9 32,3 17,4 8,7
D 5,2 14,0 30,8 44,2 5,8
C 11,6 20,1 34,6 25,9 7,8
B 45,9 23,0 17,2 4,9 9,0
A 18,6 18,9 33,4 24,7 4,4
0% 20% 40% 60% 80% 100%
egyáltalán nem ért egyet részben nem ért egyet részben egyetért teljesen egyetért nem tudja
A. Sokkal szívesebben vagyok ukrán állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek.
B. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint az ukránok
C. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a kárpátaljai magyarok.
E. Van néhány dolog Ukrajnában, ami miatt szégyenkeznem kell, hogy ennek az országnak az
204
4. Nyelvhasználat
Megvizsgálva a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, megállapíthatjuk, hogy
anyanyelvi szinten majdnem mindenki beszéli a magyart. Az ukrán és az orosz nyelv
esetében ennek ismeretét közepesre értékelték 3,4 illetve 3,7-re becsülve. Valószínűleg nem a
teljes mintára vonatkozik mindkét nyelv ismerete, hanem a fiatalok és a középkorúak egy
része jelölte az ukránt, míg az idősebbek az oroszt, mert a szovjet rendszerben a magyar
iskolákban csak az oroszt tanították, míg Ukrajna függetlensége után csak az ukránt. Az angol
és a német nyelv ismeretét nagyon alacsonyra értékelték (1,3), illetve néhányan hasonló
szinten beszélnek más regionális nyelveket (szlovák, román stb.). A francia, spanyol, olasz és
roma nyelvek ismeretét egyes, vagyis a nem érti és nem beszéli kategóriába sorolták. A
nyelvtanulás iránt megvan az igény a helyi magyarokban, főleg a regionális nyelvek irányába.
A megkérdezettek 39,8 százaléka szeretné jól beszélni az ukránt és ugyanennyien az orosz
nyelvet, míg az angolt 32,6 százalék jelölte meg. A legnagyobb elutasítást a francia nyelvvel
szemben nyilvánították ki, a megkérdezettek 63,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán
nem szeretné megtanulni, míg ez a mutató a német nyelv esetében 46,5 százalék, az angol
nyelv esetében 23 százalék. Az ukránnal szemben 13,4 százaléknak vannak ellenszenvei, míg
az oroszt 15,7 százalék nem szeretné tudni.
A magyar nyelv a családon belül általánosan használt és ismert nyelv Kárpátalján, a
megkérdezettek 89 százaléka csak ezen a nyelven beszél otthon szüleivel, és 5 százalékuk inkább
magyarul. Mindössze 3 százalékot tesz ki azok aránya, akik otthon ugyan használják a magyar
nyelvet, de inkább oroszul vagy ukránul beszélnek, és 2 százalék azok része akik csak ukránul
vagy oroszul beszélnek otthon, 1 százalék pedig egyéb nyelven (ismerve a helyi sajátosságokat a
román, szlovák és a német lehet). A családon belül a gyermekek majdnem teljes köre (93,2
százalék) beszél egymással magyar nyelven, míg a nyilatkozók és gyermekeik 92,8 százalékban
szintén magyarul társalognak. Majdnem megegyezik azok aránya, akik házastársukkal magyarul
beszélnek (88,6 százalék), illetve a házastársuk és a gyermekek magyarul érintkeznek (88,3
százalék). Ebből arra is következtethetünk, hogy a megkérdezettek mintegy 12 százaléka vegyes
házasságban él, bár közülük mindössze 2,1 százalék beszél otthon csak ukránul vagy oroszul
egymással, 4,6 százalékuk inkább ukránul, s ugyanennyien inkább magyarul. A gyermekekkel
viszont már a nem magyar ajkú házastársak 4,9 százaléka beszél inkább magyarul, 5,3 százaléka
inkább ukránul/oroszul és 1,5 százaléka csak ukránul/oroszul. A gyermekek 2,6 százaléka
egymással inkább magyarul beszél, míg 3,8 százalékuk inkább ukrán/oroszul és mindössze 0,4
százalékuk csak ukránul/oroszul, ami arra utal, hogy a kétnyelvűséget szeretnék megőrizni a
gyerekek körében családon belül a vegyes házasságban élők.
A nyelv fejlődése szempontjából fontos a funkcionalitás. Erre is rákérdeztünk a
kutatás során. A megkérdezettek 50,8 százaléka munkahelyén többnyire a magyart használja,
30,3 százaléka mindkét nyelvet, míg 17,2 százalékuk többnyire az ukránt. Bevásárlásnál a
magyart 40,6 százalék, mindkét nyelvet 42,7 százalék, és inkább az ukránt 15,5 százalék
használja. Alacsony azoknak az aránya, akik az orvosnál, a hivatalban használhatják a magyar
nyelvet vagyis anyanyelvüket (26,5 százalék, illetve(17,6 százalék), ami a kisebbségi
nyelvhasználati deficitre utal. Az orvosnál a megkérdezettek mindkét nyelvet 35,6 százaléka,
hivatalban 28,6 százaléka használhatja mindkét nyelvet, míg többnyire az ukránt az orvosnál
35,3 százalék, a hivatalban 51,5 százalék kénytelen használni. Családi körben, a privát
szférában a magyar nyelvet használják többségükben: szomszédaival 75,9 százalék,
barátaikkal 73 százalék, tévénézéskor 70,6 százalék, újságolvasáskor 71,8 százalék. Mindkét
nyelvet használják szomszédaival érintkezve 21,2 százalék, baráti társaságban 24,7 százalék.
Az információkat a megkérdezettek 26,5 százalékban szerzi a tévéből úgy, hogy
mindkét nyelven néz csatornákat, és 25,3 százalék olvas mindkét nyelven újságot, ez utóbbi
mutató azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége csak a magyar médiából
205
szerzi információit, így az országos ügyek szempontjából tájékozatlanságot is jelenthet. Azok
aránya akik többnyire az ukrán nyelvet használják érintkezési nyelvként szomszédaikkal és
barátaikkal 2,6 százalék illetve 2,3 százalék, tévénézéskor 2,5 százalék, újságolvasáskor 2,6
százalék, egyéb nyelven szinte senki sem érintkezik szomszédaival, barátaival illetve
elhanyagolható a más nyelvű média használat is.

3
3,7
2
5,9
1
1,3 1,3 1,1 1 1 1 1,2
0 3,4
r n
go
l et ia sz ol os
z a k)
ya rá m nc ol
a y or
m vá
ag uk an né ra an ro zlo
m f sp s
és
s eh
(c
b
yé
eg
ukrán 13,4 6,4 23 39,8 17,4
angol 23 12,8 25,9 32,6 5,8
német 46,5 14,8 17,2 13,1 8,4
francia 63,1 12,8 8,4 6,1 9,6
orosz 15,7 5,5 19,8 39,8 19,2
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem szeretném megtanulni megelégednék, hogy nem adnak el ezen a nyelven
nem tudja
206
inkább
ukránul/oroszul ukránul/oroszul
3% 2% egyéb nyelven
1%
inkább magyarul
5%
magyarul
89%
ön és a házastársa 88,6 4,64,62,1
ön és a gyermekei 92,8 0,4

4,32,5
házatárs és gyermekei 88,3 4,9 5,31,5
gyermekek egymással 93,2 0,4

2,63,8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magyarul inkább magyarul inkább ukránul/oroszul csak ukránul/oroszul
207
munkahelyen 50,8 17,2 30,3 1,7
orvosnál 26,5 35,3 35,6 2,6
hivatalokban 17,6 51,5 28,6 2,4
barátokkal 73 2,3 24,7 0
tv nézéskor 70,6 2,9 26,5 0
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
többnyire magyart többnyire ukránt mindkét nyelvet egyéb nyelvet
A kárpátaljai magyarok a felmérés szerint magukat konzervatív, családcentrikus
értékrendet követőnek tartják. A nyilatkozatok alapján értékrendjükben a
legfontosabbnak a családot (1,3) tekintik, amit a békés világ követ (1,5), majd az
istenben való hitet és a boldogságot, a szerelmet tartják fontosnak (1,6). Az értékrendjük
fontossági sorrendjének következő csoportjába az igaz barátság, megbecsülés,
erkölcsösség, emberekkel tartott jó viszony kerül (1,7), amit a magyarság, a munka, és a
személyes szabadság értéke követ (1,8), majd a vallás, a hagyományok és a törődés más
embertársainkkal (1,9). A mértékletesség, pénz, mások véleményének tiszteletben
tartása, az önmegvalósítás, a szakmai érvényesülés, a szépség világa, illetve a mindent
megszerezni elve szintén fontos. Viszont a kárpátaljaiak nem tartják magukat
sikerorientáltnak (2,4). Még kevésbé érdekli a megkérdezetteket a közösségi problémák,
a vezetés lehetősége (2,6), ettől kevésbé tartják fontosnak azt, hogy mindig elérjék
céljukat (2,7), és legkevésbé fontos számukra a változatos élet (2,8).
A hit gyakorlása szempontjából a megkérdezettek 28,4 százaléka hetente egyszer
jár templomba, 11,3 százalékuk többször is. Azok aránya akik évente egyszer mennek
templomba 6,3 százalék, illetve 24,5 százalék úgy nyilatkozott, hogy csak karácsonykor
szokott templomba menni. Azok aránya, akik ritkábban járnak templomba mint évente
egyszer 8,1 százalék. A válaszadók 7,2 százaléka soha nem megy templomba. Nem
tartja magát vallásosnak 5 százalék, míg 0,3 százalék meggyőződéses ateistának tekinti
magát. A megkérdezettek nagyobbik fele (55,3 százalék) vallásos ember a maga
módján, tehát inkább szeretné vallásosnak tudnia magát, de nem él egyháza tanítása
szerint. Azok aránya, akik az egyháza szertartásai szerint él 39,5 százalék.
208
Az egyházi rituálék, vagyis a rituális vallásosság nagyon fontos a kárpátaljai
magyarok számára: születéskor (95,9 százalék), házasságkötéskor (95 százalék),
elhalálozáskor (98,8 százalék). A hit gyakorlása szempontjából az imádkozás, mint a hit
mindennapi megnyilvánulása a megkérdezettek 58,7 százalék számára fontos, 14,2
százalékuk hetente többször imádkozik, 5,8 százalék hetente egyszer, 3,2 százalék
havonta legalább egyszer, 4,7 százalék évente többször, 4,7 százalék évente maximum
egyszer, 3,8 százalék ritkábban, és nem volt olyan nyilatkozó, aki egyszer sem
imádkozott volna, de 4,9 százalék nem tudott választ adni erre a kérdésre. Az Isten az
emberek életében fontos támasznak bizonyul ezen vidéken, ami a kor előrehaladtával
egyre nagyobb szerepet játszik, 55 év fölött már a tizes skálán 9,5 értéket ér el, de a
fiatalok (18–34 év közöttiek) körében is 8,3, míg a középkorúak 8,4-re értékelték.

felsorolt dolgok!
(1 – nagyon fontos ... 5 – egyáltalán nem fontos, átlag)
3 2,8
2,6 2,6 2,7
2,4
2,5 2,2 2,2 2,2
2 2,1
2
2
1,5
1 2
1,9 1,9 1,9
0,5 1,8
1,8
1,7 1,7 1,7 1,7 1,8
1,6 1,6
0
1,5
hagyományok

magyarsága
közösségi problémákkal
szmélyes szabadság
szépség világa
önmegvalósítás
mértékletesség

békés világ
megbecsülés
munka
igaz barátság
erkölcsösség

vallás
Istenben való hit
változatos élet
siker
pénz
család
1,3
209
5.2. ábra: Melyik egyházhoz tartozik? (becslés)
református 70
római katolikus 19
görök katolikus 8
egyéb 2
0 10 20 30 40 50 60 70 80

más vallási ünnepekkor 0,9
évente egyszer 6,3
ritkábban mint évente 8,1
soha 7,2
0 5 10 15 20 25 30
százalékban)
születéskor 95,9
házasságkötéskor 95
93 94 95 96 97 98 99 100
210

39,5

55,3
modján
nem vallásos 5
megygyőződéses ateista 0,3
0 10 20 30 40 50 60

18–34 között 8,3
35–54 között 8,4
55 év felett 9,5
összesen 8,7
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
211
minden nap 58,7
hetente egyszer 5,8
havonta legalább egyszer 3,2
ritkábban 3,8
soha 0
0 10 20 30 40 50 60 70
A kárpátaljai magyarok iskolai végzettsége tükrözi az ukrán oktatás szerkezetét,
amely elemeiben őrzi a szovjet struktúrát. A legtöbb válaszadó középiskolai
végzettséggel rendelkezik (30,8 százalék), ami annak tudható be, hogy úgy a volt
Szovjetunióban, és újabban Ukrajnában kötelező szintnek számít az érettségit biztosító
11 éves középiskola, bár színvonalát tekintve nem mindenben felel meg az európai
érettséginek. Ukrajna függetlenségének első éveiben egy rövid időre eltörölték a
kötelező érettségit, valószínű ennek tudható be, hogy a megkérdezettek többségének
általános iskolai végzettsége van, illetve a szakmát biztosító, de érettségit nem adó
szakiskolai végzettség (7,3 százalék). A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők
aránya 9 százalék, 14 százalékot tesz ki a technikumi – a szakközépiskola és a főiskolai
szint között helyezkedik el – végzettséggel rendelkezők aránya. A minta alapján magas
a főiskolai és egyetemi képzettséggel rendelkezők aránya, amely jelentős mértékben
eltér az eddig mért adatoktól, illetve a 2001-es népszámlálás adataitól is. Ez részben
azzal magyarázható, hogy mintába nagyobb arányban kerültek a városi és városi típusú
települések lakói, mint amekkora arányuk a kárpátaljai magyarság körében az utóbbi
népszámlálási adatok szerint. De elképzelhető, hogy miután a minta harmadát a
fiatalkorúak teszik ki és Kárpátaljára is jellemző a felsőoktatás expanziója, így ennek
hatását tükrözik az adatok, továbbá közrejátszhatott ezen arányok növekedésében a
magyar nyelvű felsőoktatás kibővülése, amely 2001 után bocsátotta ki első végzőseit. A
magiszteri képzés még nem elterjedt Kárpátalján, mert a megkérdezettek 0,3 százaléka
nyilatkozott úgy, hogy ilyen fokú képesítése van.
A férfiak és nők iskolázottsági szintje között minimális az eltérés (6.3. ábra). A
6.4. ábra igazolja, hogy a városi, mezővárosi lakosok képzettségi szintje jelentős
mértékben eltér a falusi lakosságétól. Az iskolázottság és a korcsoport közötti
különbségeket vizsgálva (6.5. ábra) megállapíthatjuk, hogy a különböző korcsoportok
körében jelentős eltérés mutatkozik, különösen a felsőfokú végzettség terén. A fiatalok
212
körében 10 százalékkal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, a középkorúakhoz
képest, és hasonló arányban tér el az 55 év felettiekéhez képest. A kárpátaljai magyarok
az általános (87,1 százalék) és a középiskolát (86,8 százalék) többnyire anyanyelven
végzik. A szakiskolai és szakközépiskolai képzésben mintegy negyede (24 százalék,
22,6 százalék) magyar nyelven tanulhatott, hasonló arányt mutat azok száma is, akik
orosz nyelven végezték ezen a szinten iskoláikat (6.6. ábra). Alig van lehetőség az
anyanyelvű tanulásra a technikumokban, ahol mindössze 6,3 százalék végezhette
tanulmányait magyar nyelven. Az utóbbi időben bevezetett magiszteri (master)
képzésben nincs magyar nyelvű képzési lehetőség, bár az egyetemi képzésben
résztvevők 17,1 százaléka magyarul tanulhatott. A magyar nyelvű felsőoktatás
fejlődésére mutat az az adat, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkezők körében 57,1
százalék magyarul tanulhatott. A felsőfokú végzettségűek körében legnagyobb arányban
(27,4 százalék) a pedagógusi képesítésűek vannak, ezt követik a
bölcsész/társadalomtudományi (16,1 százalék), majd a természettudományi (14,9
százalék) képzettségűek. Az egészségügyi végzettséggel rendelkezők 8,1 százalékot
tesznek ki, míg a műszaki, ipari végzettségűek aránya 6,5 százalék, a közgazdászoké 9,7
százalék. Az informatika és mezőgazdasági végzettségűek a minta 4,8 százalékát
alkotják. Alig rendelkeznek pénzügyi, postaforgalmi felsőfokú végzettséggel a
kárpátaljai magyarok, kategóriánként a megkérdezettek 1,6 százaléknak van ilyen szintű
végzettsége. Nagy hiátusra mutat rá a felmérés a felnőttképzési programok terén,
ugyanis az elmúlt két évben a megkérdezettek mindössze 7,2 százaléka vett részt
valamilyen felnőttképzési/továbbképzési programban.
6.1. ábra: A kárpátaljai magyarok iskolázottsága (N=317)

jelenleg tanul
5%
befejezte
tanulmányait
95%
213
6.2. ábra: A tanulmányaikat befejezett kárpátaljai magyarok legnagyobb iskolai
szakiskola 7,3
szakközépiskola 9
középiskola 30,8
technikum, posztliceális 14
főiskola, kollégium, tanítóképző főiskola 6,1
egyetem 11,9
magiszteri képzés 0,3
egyéb 2,3
0 5 10 15 20 25 30 35

17,8
férfiak 63,2
19,1
19,7
nők 61,7
18,6
18,8
összesen 62,4
18,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
általános iskola középfokú felsőfokú
214
23,4
falu 64,3
12,3
6
város 60,7
33,3
mezőváros 16,7
83,3
18,6
összesen 62,6
18,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
6.5. ábra: Iskolázottság és korcsoport szerinti különbségek

10,6
18–34 között 61,5
27,9
6,6
35–54 között 75,4
18
40
55 év felett 49,1
10,9
18,8
összesen 62,5
18,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
215
általános iskola(N=62) 87,1 8,1 1,6 3,2
szakiskola(N=25) 24 52 24
szakközépiskola(N=31) 22,6 51,6 25,8
középiskola(N=106) 86,8 11,3 1,9
technikum, posztliceális(N=48) 6,3 64,6 29,2
főiskola(N=21) 57,1 19 19 4,8
egyetem(N=41) 17,1 63,4 14,6 4,9
magiszteri képzés(N=1) 100
egyéb(N=8) 75 12,5 12,5
összesen 54,5 31,8 12,2 1,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magyarul ukránul oroszul más nyelven

egészségügyi 8,1
műszaki, ipari 6,5
természettudományi 12,9
közlekedési, postaforgalmi 1,6
közgazdasági 9,7
kereskedelmi 4,8
pénzügyi 1,6
informatikai 4,8
bölcsész, társadalomtudományi 16,1
pedagógusi 27,4
mezőgazdasági 4,8
teológiai 1,6
0 5 10 15 20 25 30
216
6.8. ábra: Az elmúlt 2 évben részt vett-e Ön valamilyen
100 94,1 92,8

90
80
70
60
50
40
30
20
10 5,9 7,2
0
igen nem
7. Médiahasználat
A kárpátaljai magyarok médiahasználatát tekintve megállapíthatjuk, hogy
majdnem teljes körűnek mondható a tévénézés (97,7 százalék), viszont mintegy
háromnegyedük hallgat rádiót (74,2 százalék), újságot 78,1 százalékuk olvas, de csak
negyedüknek van alkalma számítógépet használni (24,6 százalék).
A médiahasználat gyakorisága tekintetében, annak ellenére, hogy arányaikban
többen nézik a tévét mint rádiót hallgatnak, mégis a napi átlagperc a rádió hallgatás
esetén (143) meghaladja a tévénézés napi átlag időtartamát (134 perc). A leggyakrabban
nézett tévécsatornák tekintetében domináns szerep jut az m1 csatornának (a
megkérdezettek 58,7 százaléka tette első helyre), majd ezt követi a tv2 19,5 százalék
gyakorisági mutatóval, a következő helyen az RTL Klub szerepel (7,6 százalék). Az
adott arányok természetesnek tekinthetők ismerve a helyzetet, mely szerint Kárpátalján
a televíziózás kezdeteitől fogva foghatók a földi csatornák, így egyrészt kényelemből,
másrészt a műholdas adásvételi lehetőség helyi viszonylatban megterhelő anyagi
költségei miatt a műholdon keresztül fogható csatornák nézettségi aránya a területen
alacsony. Ami a rádiózási szokásokat illeti változott a helyzet annyiban, hogy a helyi
viszonylatban hagyományosnak tekinthető Kossuth Rádió (hallgatottsága 25 százalék) a
második helyre szorult a Danubius kereskedelmi rádióval szemben, amely a kárpátaljai
magyarok körében a leghallgatottabbnak bizonyult, a megkérdezettek 27,9 százaléka
tette első helyre. Új jelenség, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvű kereskedelmi zenés
csatorna a Zákárpáttyá FM került a harmadik helyre (a megkérdezettek 7 százaléka
választotta), megelőzve a Petőfi (5,5 százalék), és a Sláger Rádió (4,1 százalékos)
pozícióit.
A leggyakrabban olvasott újság a Kárpátalja című hetilap, a megkérdezettek
51,7 százaléka helyezte első helyre az olvasás gyakorisága szerint. A második helyre
került a Kárpáti Igaz Szó (15,1 százalék), bár a felmérésből nem derül ki, hogy melyik
217
Kárpáti Igaz Szóra gondoltak a megkérdezettek, mert ez az újság ugyanazzal a névvel
az elmúlt két évben kettévált, így két Kárpáti Igaz Szó is megjelenik más-más
szerkesztői gárda kiadásában. A harmadik helyre a Kárpát Info című hetilap került a 3,8
százalékos gyakorisággal, majd ezt követi a Beregi Hírlap (2 százalék).
A megkérdezettek 35 százaléknak, 55 főnek van otthon internet-csatlakozása. Az
internet csatlakozással rendelkezők 53 százaléka szélessávú internetet használ. Ami az
internethasználat gyakoriságát illeti a válaszadóknak mintegy harmada (29,4 százalék)
használja naponta, 38,2 százalékuk hetente többször, 17,6 százalékuk hetente egyszer,
8,8 százalékuk havonta és 5,9 százalékuk ettől ritkábban a világhálót. A kárpátaljaiak
túlnyomó többsége, mintegy 89 százalék elektronikus levelezésre használja az
internetet, 71 százalékuk információszerzésre közintézmények honlapjáról, 43
százalékuk chatezésre, 23 százalékuk űrlapok letöltésére, 15 százalék hivatalos űrlapok
elküldésére, és 10 százalék azok száma, akik kereskedelmi szolgáltatásokat vesznek
igénybe. Az internetezők fele otthon használ internetet. Az iskolákban, oktatási
intézményekben internetet használók aránya 23,7 százalék, és ugyanennyi a
munkahelyen internetezők aránya is. Azok aránya akik ismerősöknél, illetve internet
cafékban használják 15,8 százalék, míg teleházakban senki nem szokott internetezni,
ami elgondolkodtató, hiszen az utóbbi években a teleházak/e-magyar pontok
rendszerének kiépítésére és üzemeltetésére a magyar állami szervek jelentős hangsúlyt
fektettek és pénzösszeget fordítottak. Az internethasználat százalékarányait tekintve
akár elégedettek is lehetnénk, de a válaszadók számát figyelembe véve a fentebb
felsorolt adatok a válaszadók tekintetében 38–55 főt jelentenek a 344-es mintából
.
7.1. ábra: Médiahasználat médiatípusok szerint (igen válaszok, százalékban,
internetezők a számítógép használók között)
tévét néz 97,7
újságot olvas 78,1
számítógépet használ 24,6
internetezik 62,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
218
7.2. ábra: Médiahasználat gyakorisága (tegnap mennyi időt nézett tévét, illetve
tévét néz 134
128 130 132 134 136 138 140 142 144

százalékban)
m1 58,7
TV2 19,5
RTL Klub 7,6
0 10 20 30 40 50 60 70
219
százalékban)
Danubius 27,9
Kossuth 25
Zakarpattya FM 7
Petőfi 5,5
Sláger 4,1
0 5 10 15 20 25 30

százalékban)
Kárpátalja 51,7
Kárpáti Igaz Szó 15,1
Kárpát Info 3,8
Beregi Hírlap 2
0 10 20 30 40 50 60
7.6. ábra: Van internet csatlakozása otthon? (N=55)
igen, van
35%
nincs
65%
220
dial up, ISDN

47%
szélessávú Internet
53%
naponta 29,4
havonta 8,8
ritkábban 5,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

válaszok, százalékban) (N=39)
Információszerzés közintézmény honlapjáról 71
Hivatalos űrlapok letöltése közintézmény
honlapjáról
23
Kitöltött hivatalos űrlapok elküldése
interneten keresztül
15
Kereskedelmi szolgáltatás (áruk) rendelése
interneten keresztül (az elmúlt 3 hónapban)
10
Chatelés 43
Elektronikus levelezés (e-mail) 84
Rádióműsorok hallgatása 10
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
221
(N=38)
otthon 50
iskolában, okt. intézményben 23,7
munkahelyen 23,7
ismerősnél 15,8
teleházban 0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A kárpátaljai magyarok a havi jövedelem szempontjából valószínűleg a Kárpát-
medence legszegényebb területén élnek. A megkérdezettek gazdaságilag aktív
hányadának átlagkeresete 767 UAH1, az inaktívak 446 UAH havi jövedelemmel
rendelkeznek. A válaszadók gazdaságilag aktív része havi teljes nettó bevétele 1443
UAH, viszont elég nagy az eltérés családonként, mert a szórás 868 UAH. Kisebb
különbségek mutatkoznak az inaktív rétegnél, ahol az átlag havi jövedelem
háztartásonként 1002 UAH. Az egy főre eső nettó jövedelem átlaga a gazdaságilag
aktívak esetében 384 UAH (a szórás 226 UAH), az inaktívaknál ez a mutató 338 UAH
(a szórás 192 UAH). A családi költségvetések legnagyobb részét az élelmiszerekre
költik a családok (423,1 UAH). Megközelítőleg egyforma arányban költenek a
lakásfenntartására, rezsire (197,5 UAH), cipőre és ruházatra (181,3 UAH), bútorra,
háztartási eszközökre (142,1 UAH). Az egészségükre, arányaiban a többi kiadáshoz
viszonyítva, jelentős összeget költenek (havi 95,7 UAH). Az utazás, közlekedés szintén
viszonylag jelentős összeget tesz ki (havi 71,3 UAH). A kárpátaljaiak nem éppen
egészséges életmódjára utal az, hogy alkoholra, cigarettára, drogokra havi 53,7 UAH
összeget költenek, a havi rezsi mintegy negyedét. Hasonló arányban (51,2 UAH)
költenek az oktatásra és képzésre, mint a különböző szeszesitalokra és cigarettákra. Alig
költenek szórakozásra, vendéglőre, hotelre (havi 8,9 UAH), kultúrára, szabadidőre 30,5
UAH-t adnak ki havonta, az egyéb kiadásaik 73 UAH-t tesznek ki.
A kárpátaljai magyarok saját lakással rendelkeznek (93 százalék), nyaralója
viszont csak 1 százaléknak van; többségüknek (77 százalék) van mobiltelefonja. A
vezetékes telefonnal rendelkezők aránya 45 százalék, CD lejátszó a háztartások felében
van (51 százalék). A háztartások egyharmadában (29 százalék) van csak számítógép, de
mindössze 7 százalék rendelkezik Internet csatlakozással. Hifitorony a háztartások 23
százalékban, míg videomagnó 36 százalékban található, videokamerával 4 százalék,
digitális fényképezőgéppel 12 százalék, színes televízióval majdnem mindenki, 95
százalék, DVD lejátszóval 48 százalék rendelkezik. A családok fele sem rendelkezik
saját autóval, ez a mutató mindössze 40 százalék, motorkerékpár a háztartások 16
1
A diagrammokon az összehasonlíthatóság kedvéért euróban tüntettük fel az értékeket. A
feldolgozáskor az árfolyam szerint 1euro 7,2 hrivnyának (UAH) felelt meg.
222
százalékban van. A háztartások felszereltsége közepes, ugyanis 45 százalék rendelkezik
automata mosógéppel, 62 százalék mikrohullámú sütővel, 79 százalék fagyasztóládával.
A fagyasztóládák számának aránya a háztartásokban azért lehet ilyen magas, mert a 90-
es évek elején még a kereskedelmet a hiánygazdaság jellemezte az élelmiszerellátottság
terén is.
A lakások átlag alapterülete 109,1 m2, 54,4 m2 szórás mellett, a szobák száma 4,1,
1,8 szórás mellett. Átlagban 3,8 személy lakik egy háztartásban, de a szórás 1,5. Ez azt
jelenti, hogy majdnem mindenkinek van saját külön szobája. A legtöbb háztartásban
(27,4 százalék) négyen laknak. A két- és háromfős háztartások aránya mindkét esetben
17,9 százalék, míg az ötfős háztartások aránya 17,1 százalék, a hatfős háztartások
részaránya 11,5 százalék, a hétfősöké 2,4 százalék és mindössze 0,6 százalékot tesz ki
azon háztartások száma, ahol 8-an élnek együtt. Az egyedül élők aránya 5,3 százalék. A
legtöbb lakásban három szoba van (30,3 százalék), a négyszobás lakások aránya 26,2
százalék, 13,5 százalékot tesz ki az ötszobás lakások aránya, kétszobás lakásból 11,5
százalék van, és egy szobában él a megkérdezettek 0,9 százaléka. A lakások 0,6
százaléka nyolcszobás, 1,2 százaléka kilenc, 0,6 százalékot tesz ki a tízszobás és
ugyanennyit a 12 szobás lakások száma, 0,3 százalékot, a tizenhárom valamint a tizenöt
szobás lakások száma is. A válaszadók 1 százaléka él bérlakásban.
8.1. ábra: A válaszadók egyéni havi teljes (nettó) jövedelme (EUR)
106,6
69
61,9
inaktív
60,5
89,4
Összesen
69,3
0 50 100 150
Átlag Szórás
223
8.2. ábra: A válaszadók háztartási, havi teljes (nettó) jövedelme (EUR)
200,4
120,6
inaktív
139,2
102,5
Összesen
176,4
117,5
0 50 100 150 200 250

Átlag Sz órás
(EUR)
53,3
31,4
47
inaktív
26,7
50,8
Összesen
29,7
0 50 100 150
Átlag Sz órás

összeget fordítottak az alábbiakra (EUR, Összesen 184,9 EUR)
Élelmiszerek 58,8
Egészségügy 13,3
Oktatás, képzés 7
Egyéb 10,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
224
1- saját autóval 40
2- saját lakással 93
3- vezetékes telefonnal 45
4- mobiltelefonnal 77
5- CD-lejátszóval 51
6- hifi toronnyal 23
7- számítógéppel 29
8- Internet-csatlakozással 7
9- értékes művészeti tárggyal 10
10- videomagnóval 36
0 25 50 75 100 125
11- videokamera (felvevővel) 4

12- digitális fényképezőgéppel 12
13- mikrohullámú sütővel 62
14- automata mosógéppel 45
15- fagyasztóládával 79
17- nyaralóval 1
18- motorkerékpárral 16
19- DVD-vel 48
0 25 50 75 100 125
Hányan Lakás
Átlag 3,8 4,1 109,1
Szórás 1,5 1,8 54,4
225
százalékban)
30 27,4
25
20 17,9 17,9 17,1
15 11,5
10
5,3
5 2,4
0,6
0
1 2 3 4 5 6 7 8

35
30,3
30 26,2
25
20
13,5
15 11,5
8,8
10
5,3
5 1,2
0,9 0,6 0,6 0,6 0,3 0,3
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 13 15

bérelt egyéb
1% 2%
saját tulajdon
97%
226
9. Munka-életút
A kárpátaljai magyarok munkaerőpiaci helyzetét jellemzi, hogy a
megkérdezettek 54,4 százaléka gazdaságilag aktív, 32,6 százalék inaktív, a
munkanélküliek aránya 6,5 százalék és ugyanennyien tanulnak. A férfiak körében
magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mintegy 20 százalékkal megelőzik a nőkét (47
százalék). Az inaktív nők aránya duplája az inaktív férfiakénak (21,8 százalék). A
munkanélküliek körében a férfiak és a nők aránya közel azonos. A tanulmányaikat
folytató férfiak (9 százalék) kétszer annyian vannak, mint a továbbtanuló nők.
A gazdaságilag aktívak többsége alkalmazottként dolgozik, mindössze 8,6
százalék rendelkezik saját vállalkozással, 8,1 százalék alkalmi munkából él, 2,2
százalék feketemunkából, 6,5 százalék a családi gazdaságban dolgozik, és alig van
szellemi szabadfoglalkozású közöttük, arányuk 0,5 százalék.
A gazdaságilag inaktívak több mint fele (56,8 százalék) öregségi nyugdíjas, 9 százaléka
rokkantnyugdíjas. A háztartásbeliek aránya 19,8 százalék, gyermekgondozási segélyen
van 8,1 százalék. Az eltartottak, szociális segélyezettek aránya kategóriánként nem éri
el az 1 százalékot, a nyugdíjaskorúak és a sorkatonák pedig a 2 százalékot.
A megkérdezettek a túlnyomó többsége lakóhelyével megegyező településen
dolgozik, míg 17,8 százalék 50 kilométeren belül, naponta ingázva végzi munkáját. A
Magyarországon dolgozók aránya 3,09 százalék, 0,34–1,37 százalék között mozog azok
aránya akik más településen dolgoznak és hetente vagy havonta ingáznak, illetve nem
Magyarországon, hanem más külföldi államban dolgoznak.
9.1. ábra: A kárpátaljai magyarok gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (N=340)

60
54,4
50
40
32,6
30
20
10 6,5 6,5
0
227
ábra: Gazdasági aktivitás és nemek szerinti különbségek
9
63,5
férfiak
21,8
5,8
4,4
47
nők
42,1
6,6
6,5
54,6
összesen
32,7
6,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

alkalmazottként dolgozik 73,5
alkalmi munkából él 8,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80
9.4. ábra: Az gazdaságilag inaktívak összetétele (N=111)
sorkatona 1,8
gyermektartási segélyezett 8,1
háztartásbeli 19,8
eltartott 0,9
rokkantnyugdíjas, betegnyugdíjas 9
egyéb inaktív 0,9
0 10 20 30 40 50 60
228
9.5. ábra: Milyen ágazatba tartozott/tartozik a cég/vállalat/intézmény, ahol Ön
dolgozott/dolgozik?
építőipar 12,46
egyéb ipar 20,07
mezőgazdaság 20,07
víz-, erdő- és vadgazdálkodás 0,35
közlekedés, szállítás, raktározás, hírközlés 7,61

egészségügy, szociális ellátás, kultúra, oktatás,
26,64
tudomány, közigazgatás
számítástechnika 0,35
pénzügy, bank 1,04
egyéb 0,35
0 5 10 15 20 25 30

(N=291)
lakóhelyével megegyező településen 75,26

50 kilométeren belüli másik településen, naponta
17,87
ingázott
50 kilométeren kívüli másik településen, naponta
1,37
ingázott
másik településen, hetente ingázott 0,34
másik településen, havonta vagy ritkábban ingázott 1,37
0 10 20 30 40 50 60 70 80

A kárpátaljai válaszadók válaszait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy
Kárpátalján a közhangulat pozitívan változott úgy az ország helyzetét, mint az egyén
személyes helyzetét tekintve. Mind két esetben hasonló arányok utalnak a pozitív
változásra, az ország gazdasági helyzete esetében 41,6 százalék, az egyén személyes
helyzetét figyelembe véve 44,2 százalék, és az emberek életszínvonalát tekintve 44 százalék
nyilatkozott úgy, hogy ezen mutatók az elmúlt tíz évben javultak. A megkérdezettek 28,6
százaléka úgy érzékeli, hogy az ország gazdasági helyzete nem változott, 28,1 százalékuk
szerint az emberek életszínvonala sem, és 39,8 százalékuk véleménye szerint személyes
helyzetük sem.
229
A személyes helyzetük romlását 16,1 százalék érzékelte, míg a megkérdezettek 27,8
százaléka gondolja úgy, hogy romlott az emberek életszínvonala, és 29,8 százalékot tesz ki
azok aránya, akik az ország gazdasági helyzetének romlását érzékeli. A magyarok és az
ukránok egymáshoz való viszonyának tekintetében a válaszadók majd háromnegyede (72,2
százalék) nem érzékelt változást, 21,1 százalékuk javulást tapasztalt, míg 6,6 százalék úgy
gondolja, hogy a viszony a két nemzet tagjai között romlott.
A jövőt illetően a megkérdezettek alig több mint a fele úgy gondolja, hogy pozitív
irányban változnak a dolgok az ország gazdasági helyzetét (55,9 százalék), az emberek
életszínvonalát (55,3 százalék) és a személyes helyzetüket (58,8 százalék) tekintve is. Nem
számítanak változásra az ország gazdasági helyzetét illetően a megkérdezettek 27,5
százaléka, az emberek életszínvonala tekintetében 29,7 százalék, személyes helyzetük
szempontjából 34,3 százalék. A személyes helyzetüket tekintve a megkérdezettek 6,9
százaléka gondolja úgy, hogy rosszabbodni fog a helyzetük a következő években, az
emberek életszínvonalának tekintetében ez másokat is érint (15 százalék), és az ország
gazdasági helyzete is romlani fog a megkérdezettek 16,6 százaléknak véleménye szerint.
Figyelemre méltó, hogy a személyes helyzetét a megkérdezettek pozitívabban ítélik meg,
mint mások helyzetét, vagy akár az ország gazdasági helyzetét, ami bizonyos fokú naivitást
feltételez mintha az egyén helyzete független lenne az adott ország gazdasági helyzetétől,
vagy esetleg a megkérdezettek személyes helyzete nem az általános gazdasági helyzettől
függ mintha jövedelmük nagy részét nem ezen csatornákon keresztül kapnák. Ez további
kutatásokra inspirálhat minket.
A helyi magyarok és ukrán lakosok közti viszonyban a megkérdezettek 57
százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tart valószínűleg változást, 37,2 százalékuk javulásra
számít, míg 5,8 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy romlani fog a viszony ezen a
területen. A demokrácia fokával kapcsolatban az elégedettség a korcsoportok szerint
változott. A tízes skálán a fiatalok a 18-34 közötti korosztály közepesnek ítélte meg és 4,8
átlagpontra értékelte. A középkorúak és idősebbek körében ez az arány minimális értékkel
ugyan de alacsonyabb és mind két korcsoport 4,4 átlagpontra értékelte.
Ami a kárpátaljai magyarok egészségügyi állapotát illeti 39 százalékuk jónak tartja
saját egészségét, 5 százalék nagyon jónak, 44 százalékuk kielégítőnek és mindössze 10
százalék nyilatkozott úgy, hogy rossz és 2 százalék tekinti saját egészségi állapotát nagyon
rossznak.
29,8
Az ország gazdasági helyzete? 28,6
41,6
27,8
Az emberek életszínvonala? 28,1
44
16,1
Az Ön személyes helyzete? 39,8
44,2
A magyarok és az ukránok egymáshoz való 6,6

72,2
viszonya 21,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
230
16,6
Az ország gazdasági helyzete? 27,5
55,9
15
Az emberek életszínvonala? 29,7
55,3
6,9
Az Ön személyes helyzete? 34,3
58,8
5,8
A magyarok és az ukránok egymáshoz való
57
viszonya
37,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
10.3. ábra: Az ukrajnai demokráciával való elégedettség, korcsoportok szerint

4,4
4,3
4,3
4,2
4,1
4,1
3,9
3,8
3,8
3,7
3,6
3,5

nagyon rossz
2%nagyon jó
rossz 5%
10%
jó
39%
is-is
44%
231
11. Migráció
A megkérdezettek körében majdnem mindenki volt már külföldön,
korcsoportonkénti arányuk alig mutat ingadozást: 91,7 százalék és 95,9 százalék között
mozog. Az elmúlt öt évben a fiatalok 70,2 százaléka, a középkorúak 67,8 százaléka, az
55 év felettiek 46,7 százaléka volt külföldön, vagyis a fiatalok és középkorúak mintegy
kétharmada, az idősek fele.
Az iskolai végzettség ismeretének függvényében a felsőfokúak mobilisabbak,
mindegyikük volt külföldön, és 79 százalékuk az elmúlt öt évben. A középfokú
végzettségűek több mint fele (66,2 százalék), míg az általános iskolai végzetséggel
rendelkezők fele sem (41,4 százalék) volt az elmúlt öt évben külföldön. Nincsenek
lényeges különbségek a mobilitás szempontjából a különböző típusú településeken élők
között (11.3. ábra).
A külföldre utazók mindössze harmadának (30 százalék) volt munkavállalás a
célja, túlnyomó többségük családi látogatásra (58 százalék), vagy turistaként (32
százalék) volt külföldön, emellett 10–10 százaléknak tanulás vagy szakmai
út/konferencia volt a célja.
A kárpátaljaiak a felmérés szerint leghosszabb időt, három hónapot
munkavégzés céljából töltöttek külföldön, tanulással másfél hónapot, családlátogatás és
turizmus céljából átlag két és fél hetet (11.5. ábra).
A külföldre irányuló migrációs hajlandóság – legyen az Magyarország, vagy
Európa más országa – a kárpátaljai válaszadóknál szerint mintegy harmadával
alacsonyabb, mint a városon, járáson, megyén, vagy országon belüli migrációs
hajlandóság (11.6. ábra).
A megkérdezettek 3,5 százalék gondolkodott konkrét elképzelésekkel a
kitelepedésen, 6,7 százaléknak még nincs konkrét célja e téren, míg 22,1 százalék azok
aránya akikben konkrét elképzelés nélkül, de felmerült a külföldre költözés gondolata,
vagyis összesen a megkérdezettek harmadát foglalkoztatta ez a kérdés. Az áttelepedni
nem kívánók aránya mintegy kétharmad (67,1 százalék).
A kitelepedés gondolatával foglalkozók között a legnagyobb arányban (40,9
százalék) a városlakók vannak, legkevésbé a mezővárosok lakosai szeretnének
kitelepedni (14,3 százalék). Ez utóbbiak ragaszkodnak leginkább lakhelyükhöz is, 85,7
százalékuk nem gondolt arra, hogy kitelepedjen, a falusiak esetében ez a mutató 69,6
százalék, míg a városiak esetében ez 58 százalék.
A kitelepedés okai között legnagyobb arányban a gazdasági migráció a
domináns: jobb megélhetés, nagyobb jövedelem reményében 45,6 százalékban
telepednének át. Az áttelepedés okaként a családegyesítést 20,9 százalék jelölte meg.
Tanulás céljából mindössze 1,2 százalék telepedne át más országba, és 3,2 százalék
nyilatkozott úgy, hogy a kisebbségi helyzetéből származó hátrányok miatt tenné ezt.
A kitelepedni vágyók 55 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 18,8
százalékuk valamely nyugat-európai országot, és 6 százalék Európán kívüli országot. A
megkérdezettek mindössze 15 százaléka tervezi, hogy a következő két évben
ideiglenesen külföldre megy tanulni, vagy dolgozni.
A megkérdezettek negyedének van olyan külföldön élő családtagja, akivel
korábban egy háztartásban élt, ami többé-kevésbé megegyezik azok arányával, akik
családegyesítés céljából telepednének külföldre (11.15. ábra).
232
91,7
18–34 között
70,2
95,9
35–54 között
67,8
92,9
55 év felett
46,7
93,6
összesen
61,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
volt külföldön volt külföldön az e lmúlt öt é vbe n
92,1
általános
41,4
92,3
középfokú
66,2
100
felsőfokú
79
93,7
összesen
64,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
92,3
falu
60,2
96,6
város
65,5
100
mezőváros
57,1
93,6
összesen
61,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
233
70
58
60
50
40
30 32
30
20
10 10 8
10
0
tanulás munkavé gz é s turiz mus rövide bb családi e gyé b
sz akmai út látogatás
(konfe re ncia) cé ljából
11.5. ábra: Mennyi időt töltött külföldön? (átlagértékek – nap)

100 92,5
90
80
70
60
50 44,8
40 35
30
19,4 17,2
20
10
0
tanulás céljából munkavégzés turizmus céljából családi látogatás egyéb célból
céljából céljából

mennyire szívesen lenne hajlandó elköltözni innen…? (százalék)
84,8
Egy szomszédos városrészbe /faluba 13,2
2
89,2
Más településre a járáson belül 8,5
2,3
90,1
Más járásba Kárpátalján belül 7,6
2,3
93,3
Máshová Ukrajnába 4,7
2
72,2
2
74,9
2,6
8,4
Egy másik földrészre Európán kívül 17
4,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
234
igen, konkrét elképzelésekkel 3,5
igen, de még nem tudja pontosan 6,7
igen, néha, konkrét elképzelések nélkül 22,1
nem telepednék ki 36,3
nem, és nem is gondolkodtam ezen 30,8
nem tudja 0,6
0 5 10 15 20 25 30 35 40

48,1
18–34 között 50
1,9
33,3
35–54 között 66,7
15,9
55 év felett 84,1
32,3
összesen 67,2
0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

32,9
férfiak 65,8
1,3
31,9
nők 68,1
32,4
összesen 67,1
0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
235
30
falu 69,6
0,4
40,9
város 58
1,1
14,3
mezőváros 85,7
32,5
összesen 67
0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

28,6
általános 71,4
29
középfokú 70,5
0,5
44,4
felsőfokú 54
1,6
31,8
összesen 67,6
0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
11.12. ábra: Ha úgy döntene, hogy elkötözne, milyen okból hagyná el Ukrajnát?
(N=344) a teljes mintára vetített százalékos megoszlás
jobb megélhetés, nagyobb jövedelem 45,6
tanulás 1,2
hátrányos kisebbségi helyzet 3,2
egyéb okok 2,6
nem tudja 13,1
nem válaszolt 13,4
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
236
Magyarországon 55
nyugat-európai
18,8
országban
Európán kívüli
6
országban
nem tudja 20,1
0 10 20 30 40 50 60
(százalékban)
nem tudja igen

3% 15%
nem
82%
25
20,1
20
15
10
5 3,4
0,3 0,3
0
egy családtag két családtag három családtag négy családtag
237
Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását tekintve a megkérdezettek majd 10
százaléka túlzottan optimista és úgy gondolja, hogy még 2010-ig bekövetkezhet a
csatlakozás, optimistán látja ezt a folyamatot mintegy 23 százalék, akik 2015-ig látják
megvalósíthatónak a csatlakozást. A válaszadók 33 százaléka prognosztizálja úgy, hogy
bekövetkezhet 2020-ig, a megkérdezettek mintegy 15 százaléka ezt 2020 és 2050 közé
teszi, és 18,4 százalék gondolkodik úgy, hogy esetleg 2100 után kerülhet sor Ukrajna
csatlakozására az unióhoz. Ami Ukrajna EU-s csatlakozásának megítélését illeti a
megkérdezettek 42 százaléka jónak tartja, 28 százalék semlegesnek, e kérdést nem tudja
megítélni 20 százalék és mindössze 10 százalék gondolkodik úgy, hogy ez rosszat jelentene.
Az Európai Uniós csatlakozás előnyeit latolgatva a megkérdezettek 43 százaléka úgy
véli, hogy ez előnnyel jár, nem tudta megítélni 33 százalék, és 24 százalék úgy gondolja,
hogy nem járt előnnyel Romániának, Szlovákiának, Magyarországnak az EU-hoz való
csatlakozás. Az EU megítélése a megkérdezettek mintegy negyedénél (26 százalék)
egyértelműen pozitív, 19 százalék inkább pozitívnak tartja, 11 százaléknak nem volt
véleménye erről, 32 százalék semleges a kérdéssel kapcsolatban, s mindössze 5 százalék
véleménye szerint negatív, 7 százalék véleménye szerint inkább negatív.
Arra a kérdésre, hogy hogyan segítette a magyar nemzetiségűek összetartozását,
kapcsolattartását a magyarok által lakott kárpát-medencei országok Európai Uniós
csatlakozása, a kárpátaljai megkérdezettek 44 százaléka pozitív választ ad, míg 26
százalékuk ebben a kérdésben nem tud véleményt alkotni, és harmaduk (30 százalék) úgy
gondolja, hogy nem segítette elő a várt pozitív folyamatot. Viszont a megkérdezettek 67
százaléka szerint az Európai Uniós tagországok közötti határok átjárhatósága segíti a
magyar nemzetiségűek kapcsolattartását, csak 18 százalékuk gondolta úgy, hogy nem, és 15
százalékot tett ki azok száma, akik nem tudták ezt megítélni.
Az Európai Unió szerepét tekintve a megkérdezettek 36 százaléka elsősorban a béke
fogalmát társította az Unióhoz. Második helyre került a szabad utazás, tanulás és munka
bárhol az EU területén (16 százalék), a gazdasági jólét a megkérdezettek 14 százaléka
számára azonosítható be az EU-val. Az Európai Uniós állampolgárság mibenlétére
vonatkozó kérdésekre adott válaszok első preferenciáinak arányát tekintve, a
megkérdezettek 72,4 százaléka tartotta fontosnak az EU-s tagállamok közti szabad
átjárhatóságot, 63,6 százalék a szabad munkavállalás jogát, 48,3 százalék a tanulási
lehetőségek szabad választását az EU területén, 35,5 százalék az orvosi ellátás és a szociális
szervezetek szolgáltatásaihoz való szabad hozzáférés lehetőségét, 13,7 százalék a szavazati
jogot a helyi választásokon, abban a tagországban, amelyikben él.
A kárpátaljai magyarok azon kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek az Unió
tagállamaiban az utóbbi időben felmerültek (genetikailag módosított élelmiszerek, a
homoszexualitás, a homoszexuálisok házassága stb.) konzervatív állásponton vannak. A
kutatás eredményei alapján a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazásával a
megkérdezettek 7,3 százaléka értett egyet, a homoszexuálisok közötti házasság
engedélyezésével 5,3 százalék, a homoszexuálisok örökbefogadási jogával 7,6 százalék, az
emberi klónozással 2,1 százalék. A megkérdezettek jelentős hányada 87,6 százalék tenné
kötelezővé az AIDS-teszteket, 84,9 százalékuk a pedofilok orvosi kezelését, 45,7 százalék
egyetért a halálbüntetéssel. Annak ellenére viszont, hogy a megkérdezettek nagy része
magát vallásosnak vallja, az eutanáziával 39,7 százalék ért egyet, és 27,3 százalékuk az
alacsony jövedelmű személyeket megakadályozná több gyerek vállalásában. A politika
iránt a megkérdezettek túlnyomó többsége nem érdeklődik, 29,7 százalékukat egyáltalán
nem foglalkoztatja, 20,3 százalékukat alig, 31,2 százalékuk az ötös skálán közepesen
érdeklődik, és mindössze 9,7 százalékát érdekli mérsékelten, 9,1 százalékot pedig nagyon a
238
politika. Arra a kérdésre, Hogyha vasárnap Ukrajnában választások lennének elmenne-e
szavazni? a válaszadók 62 százaléka nyilatkozott igennel, ez egyébként megegyezik azzal a
részvételi aránnyal amit a kárpátaljai magyarok a 2007. szeptember 30-i választásokon
tanúsítottak.
12.1. ábra: Véleménye szerint Ukrajna mikor, melyik évben csatlakozhat az

Európai Unióhoz? (Válaszok százalékban)
25
20
17,9 18,4
15
14 13,4
10
8,4
6,7
5 4,5
1,7 1,7 2,2 2,8 2,8
0,6 1,1 0,6 1,1 0,6 0,6 0,6 0,6
0
2009 2011 2013 2016 2018 2022 2027 2035 2050 2100
12.2. ábra: Általánosan, milyennek tart EU-s csatlakozását?
nem tudja
se jónak, se
20%
rossznak
28%
rossznak
10%
jónak
42%
239
12.3. ábra: Összességében mit gondol, Romániának, Szlovákiának,
Magyarországnak előnyére válik az Európai Uniós csatlakozás?
nem
24%
nem tudja
33%
igen
43%
nem tudja
11% negatív
pozitív
26% 5%
inkább negatív
7%
semleges
32%
inkább pozitív
19%
nem
nem tudja
30%
26%
igen
44%
240
Magyarországgal?
nem nem tudja

18% 15%
igen
67%
12.7. ábra: Milyen fogalmakat társít elsősorban az Európai Unióhoz ?

40
36
35
30
25
20
16
14
15
10 6,7
4,4
5 3 2 2,9
0,3 0,6 1,5 0,3 0,3 0
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Béke
3. Demokrácia
9. Bürokrácia
0. nem tudja
241
12.8. ábra: Az alábbi kijelentések mennyire fejezik ki azt, amit Ön számára az EU
jelent? (Válaszok egy ötfokú skálán, ahol: 1 – egyáltalán nem, 2– inkább nem, 3– igen
is meg nem is, 4 –inkább igen, 5 – teljes mértékben)
jobb jövő 4,2

szabad utazás 4,5
EU mint béke 3,7
álom, utópia 2,4
egyéb 2,2
0 1 2 3 4 5
Kijelentés Említi
tagországban, amelyben élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 6,4
hozzáférés 35,5


2. Az alacsony jövedelmű személyek
27,3
megakadályozása több gyerek vállalásában
4. Homoszexuálisok örökbefogadási joga 7,6
8. Eutanázia 39,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
242
nagyon érdekli)
35
30
29,7 31,2
25
20
20,3
15
10
9,7 9,1
5
0
1-egyáltalán 2 3 4 5-nagyon
nem
12.12. ábra: Ha most vasárnap Ukrajnában parlamenti választások lennének,

elmenne-e szavazni?
nem tudja
nem 9%
29%
igen
62%
12.13. ábra: Ha elmenne, ön most ukrán vagy magyar pártra szavazna? És adott
esetben melyikre? Nyílt kérdésre adott szabad válaszok. Megnevezett pártok
aránya ( százalék)
UMDSZ 7,0
6,4
KMKSZ 37,2 55
amelyikre főnökeim 0,5 ukrán
2,3 pártra
Zöldek Pártja 0,5
magyar
Régiók 4,5 9,3 pártra
Mi Ukrajnánk 19,1 30,3
Kommunista Párt 4,7
Bjut 2,3 20,9
0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0
243
Papp Z. Attila
KÁRPÁT PANEL – MAGYARORSZÁG
GYORSJELENTÉS 2007
1. A mintáról2
A 2007 májusában történt lekérdezésünk során a minta kiválasztásához egy már
meglévő kutatásunk országos 1000 fős reprezentatív mintáját bontottuk le 700 fős
mintára. A minta alapjául a 2001-es Népszámlálási adatbázis szolgált, mivel a mintát
településre, megyére, korcsoportra, és nemre is reprezentálni kívántuk.
Az eredeti 1000 fős minta 130 települést (ebből 23 valójában a budapesti
kerületek) érintett, ám anyagi megfontolásokból végül 700 fős mintába gondolkodtunk,
amelybe 96 település került (amiből természetesen 23 ugyancsak a budapesti kerületeket
reprezentálja).
A mintában szerepelt tehát Budapest, mint kiemelt város a maga 23 kerületével,
ezen kívül az összes megyeszékhely, valamint a reprezentativitást tükröző megyei
szintű településlebontásban az egyéb város és a falu kategória.
A korcsoporti megoszlásban három korcsoportba soroltuk be a megkeresendő
személyeket: 18–34 év közöttiek, 35–59 év közöttiek, illetve 60 év és e kor felettiek.
Mivel a feladat némi specialitást kívánt, ezért pár falvat kicseréltünk, ahol a
nemzetiségiek aránya olyan magas, hogy jó eséllyel kerülhettek a mintába. Ezeket a
településeket szintén a 2001-es Népszámlálási adatbázisból lehetett biztosítani,
mégpedig a 2001/4. Nemzetiségi kötődést mutató kötetből. Így került be a mintába
többek között Kétegyháza (román), Hercegszántó (szerb), Tiszabura (cigány) és
Felsőpetény (szlovák).
Kérdezőbiztosaink korcsoportra és nemre is megkapták a kvótát településenként,
ezen belül pedig arra kértük az instruktorokat, hogy településenként jelöljenek ki egy
kiindulópontot (ahol nagyobb elemszámú megkérdezés történt, ott akár többet is), és a
véletlen séta szabályait betartatva haladjanak a kérdezőbiztosok településről településre.
A véletlen sétában a családi házas részeken minden ötödik háztartást, míg többnyire a
nagyobb településeken fellelhető, emeletes házas részeken minden tizenötödik
háztartást keresték meg a kérdezőbiztosok.
Település Esetszám
Megye (kerület) db 18-34ff 18-34nő 35-59ff 35-39nő 60-ff 60-nő
Budapest Budapest (1) 2 0 0 1 0 1 0
2
Köszönet Szűcsné Kovács Zitának a magyarországi terepmunka lebonyolításában, valamint e
minta leírásában nyújtott hatékony segítségét.
244
Bács Kecskemét 7 2 1 2 1 1 0
Bács Kiskunfélegyháza 11 2 2 3 2 1 1
Bács Izsák 10 1 1 2 3 1 2
Bács Hercegszántó 9 1 1 2 3 1 1
Baranya Pécs 12 2 2 2 3 2 1
Baranya Mohács 6 1 1 2 1 0 1
Baranya Almamellék 10 2 1 2 2 1 2
Békés Békéscsaba 11 2 1 2 3 2 1
Békés Gyula 11 1 2 2 3 2 1
Békés Kétegyháza 5 1 1 1 1 0 1
BAZ Miskolc 13 2 2 3 3 2 1
BAZ Kazincbarcika 14 2 2 3 3 2 2
BAZ Tiszalúc 11 2 2 2 3 1 1
BAZ Sajóbábony 11 2 1 3 2 0 3
Csongrád Szeged 8 1 1 2 2 0 2
Csongrád Hódmezővásárhely 7 1 1 2 1 1 1
Csongrád Mórahalom 6 1 1 1 1 1 1
Csongrád Székkutas 9 1 2 2 2 1 1
Fejér Székesfehérvár 7 1 1 2 2 0 1
Fejér Dunaújváros 9 2 1 2 2 1 1
Fejér Perkáta 9 2 1 2 2 1 1
Fejér Lovasberény 4 0 1 1 1 1 0
Győr Győr 8 1 1 1 2 1 2
Győr Sopron 10 2 1 2 2 1 2
Győr Kóny 4 0 1 1 1 1 0
Győr Gönyü 8 1 1 2 1 1 2
Hajdú Debrecen 15 3 2 3 3 1 3
Hajdú Hajdúszoboszló 13 3 2 3 3 1 1
Hajdú Nagyhegyes 9 1 1 2 3 1 1
Heves Eger 4 0 1 0 1 1 1
Heves Gyöngyös 10 2 1 2 3 1 1
Heves Felsőtárkány 8 1 0 2 2 1 2
245
Szolnok Szolnok 6 1 0 1 2 1 1
Szolnok Jászberény 12 2 2 3 3 1 1
Szolnok Tiszabura 10 2 2 2 1 1 2
Komárom Tatabánya 5 1 0 1 1 1 1
Komárom Komárom 9 2 2 1 1 0 3
Komárom Kocs 4 1 0 1 1 1 0
Komárom Gyermely 4 0 1 1 1 0 1
Nógrád Salgótarján 5 2 1 0 1 1 0
Nógrád Kisterenye 4 1 1 1 0 0 1
Nógrád Felsőpetény 4 1 0 1 1 0 1
Nógrád Mátraverebély 4 1 0 1 1 1 0
Pest Érd 8 1 1 2 2 0 2
Pest Budaörs 6 1 1 1 1 0 2
Pest Gödöllő 6 1 1 1 1 1 1
Pest Vác 13 2 2 2 2 3 2
Pest Alsónémedi 5 1 0 1 1 0 2
Pest Sóskút 10 2 2 2 2 1 1
Pest Kocsét 8 1 1 2 2 0 2
Pest Szada 7 1 1 2 2 0 1
Pest Erdőkertes 10 2 2 2 2 1 1
Somogy Kaposvár 11 1 2 2 3 1 2
Somogy Szenna 6 1 1 1 1 1 1
Somogy Mernye 6 1 1 1 1 1 1
Szabolcs Nyíregyháza 8 1 1 2 2 1 1
Szabolcs Újfehértó 11 1 2 3 1 2 2
Szabolcs Nyírpazony 5 1 0 1 0 1 2
Szabolcs Érpatak 10 1 2 2 2 1 2
Szabolcs Nyírtelek 5 1 1 0 1 0 2
Tolna Szekszárd 8 1 1 2 1 0 3
Tolna Zomba 9 1 2 2 2 1 1
Vas Szombathely 6 1 1 1 1 1 1
Vas Sárvár 5 1 1 0 1 0 2
Vas Vasszécsény 9 1 1 2 2 1 2
Veszprém Veszprém 4 0 1 1 0 1 1
Veszprém Pápa 10 2 1 2 3 1 1
Veszprém Pétfürdő 4 0 1 1 0 0 2
Veszprém Szentgál 7 2 1 2 2 0 0
Zala Zalaegerszeg 8 1 1 2 1 1 2
Zala Keszthely 3 0 1 0 1 0 1
Zala Sárhida 4 0 1 1 1 1 0
Zala Zalaszentmárton 5 1 0 1 1 1 1
Összesen: 702 fő megkérdezett
246
Nemi megoszlás szempontjából a magyarországi mintában a nők enyhe mértékű
nagyobb jelenlétét tapasztalhatjuk. A minta átlagéletkora 47,2 év, a leggyakrabban
megkérdezett személyek 60 évesek. A korcsoportok közel hasonló arányban oszlanak
meg a mintán belül, ám látszik, hogy az idősebb generációk (55 év felettiek) aránya
valamelyest magasabb a fiatal és középgenerációhoz képest.
Családi állapot tekintetében a megkérdezettek fele házas, és mintegy 10 százalék
házastársi kapcsolaton kívüli együttélésről számolt be. A többiek különböző okoknál
fogva egyedül élnek.
A gyerekvállalási kedv kétharmadosnak nevezhető, leggyakrabban (a
megkérdezettek fele) két gyereket és közel egyharmaduk egy gyereket vállalt. A
mintába azonban bekerültek többgyerekes családok is: három gyereket nevel 13,7
százalék, négy gyereket minden 20. megkérdezett (5 százalék), és kisebb arányban
ennél nagyobb számú gyereket is nevelnek. A minta egészére nézve az átlagos
gyerekszám kettő, a legmagasabb gyerekszám pedig 9 volt.
férfi
47%
nő
53%
55 év felett 36,4
0 5 10 15 20 25 30 35 40
247
özvegy
11% egyedülálló
18%
elvált
10%
nem házas, de együtt él

10%
házas
51%
nincs
24%
igen, van
76%
50
45
40
35
30 45,8
25 32,5
20
15
10 13,7
5,1
5 1,9 0,4 0,2 0,2 0,2
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
248
3. Identitás
Magyarországi válaszadóink közösségi hovatartozását elsősorban a magyarság jelenti,
illetve az, hogy „magyarországi”. Második választás esetén azonban egyértelműen
megmutatkozik az állampolgári tudat, hiszen e szinten a „magyar állampolgár” opciót
választották legtöbben (30,9 százalék). A második választás során továbbá megállapítható,
hogy – kis mértékben ugyan –, ám előjönnek az etnikai közösséggel való azonosítások is
(romák, zsidók, németek, sőt székelyek is), illetve az európaisággal kapcsolatos identifikációk
is. A választott közösségek arányait úgy értelmezhetjük, hogy a magyarsággal mint
közösséggel való azonosulás után, részben az állampolgári kötődések, részben a különböző
etnikai és földrajzi kötődések mutatkoznak meg.
Az a tény, hogy magyarnak születtek leginkább büszkeséggel tölti el a
megkérdezetteket, de ez ugyanakkor természetes dolognak is számít. A magyarság
meghatározásakor legfontosabbnak az számított, hogy valaki magyarnak tartsa magát, illetve
hogy tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót és ismerje a magyar kultúrát. Legkevésbé
„magyarformáló” tényező az egyház, valamint a területi/születési meghatározottság.
Magyarország „értékét” további kérdéseink is megerősítették. Arra a kérdésre, hogy
ha szabadon választhatna, hol élne legszívesebben, 70 százalék szintén Magyarországot
jelölte meg. A szülőföld és haza értelmezését firtató kérdésünkre pedig 82 százalék az előbbi,
94 százalék az utóbbi vonatkozásában ugyancsak Magyarországot jelölte meg. Mindez azt
jelenti, hogy a jelenlegi Magyarország jelenti leginkább a nemzeti identitás keretét, más
földrajzi és történelmi kötődések jóval kisebb szerepet játszanak. Úgy is fogalmazhatnánk, a
vélemények hátterében erős, konzisztens államnemzeti identitás húzódik meg.
A nemzeti identitás részét jelentik a nemzetről alkotott kognitív tartalmak is.
Válaszadóink szerint a magyarság történelmi hősökkel mintegy 86, kulturális
személyiségekkel 89 százalékban, nemzeti szimbólumokkal pedig 88 százalékkal
rendelkezik.
A történelmi, nemzeti hősök esetében Kossuth, Mátyás király és Széchenyi vezeti a
„listát”, kisebb arányban azonban Kádár János és Nagy Imre is szerepel az értelmezhető
vélemények között. Kulturális személyiség között Petőfi Sándort említették leggyakrabban
(17 százalék), másodiknak pedig Ady Endrét (6,1 százalék). A Nobel-díjas Kertész Imre és a
nemrégiben elhunyt Faludy György is rákerült e listára, mindegyikük 1,2 százalékkal. A
nemzeti szimbólumok tekintetében az állami, államalkotással kapcsolatos jelképek kerültek
leggyakrabban említésre: a zászló, korona, címer, himnusz, országház vezetik a listát.
Megjegyzendő azonban, hogy a nemzeti jelképek között az identitás „gasztronomizálódása”
is tetten érhető, hiszen a válaszadók 0,7 százaléka a paprikát jelölte meg szimbólumként.
A magyar nemzet tagjainak körét igyekeztünk meghatározni két másik kérdéssel.
Arra a kérdésre, hogy a határon túli magyarok, illetve a magyarországi kisebbségek részét
képezik-e a magyar nemzetnek azt találtuk, hogy előbbi esetében 80 százalékos, utóbbi
esetében pedig 78 százalékos igenlő választ kaptunk. Ez mintegy jelzi, hogy a kulturális és
államnemzeti koncepciók valamilyen módon együttesen jelentkeznek, illetve a határon inneni
és túli kisebbségekkel szemben egyfajta szolidaritás is érvényesül.
Noha e kisebbségek a vélemények túlnyomó többsége szerint a magyar nemzet részét
képezik, tagjaik emberi tulajdonságai természetére rákérdezve azt tapasztaltuk, hogy mintegy
fele arányban e jellemzők mentén eltérnek az „átlag” magyarországitól. Az előítéletek
szerkezetét vizsgálva azonban kijelenthetjük, hogy míg a magyarországiak önmagukkal és a
határon túli magyarokkal szembeni megítélése hasonló trendeket mutat, a romák megítélése
többnyire negatív előítéletekről árulkodik. Míg például a romák mintegy 55-66 százalékban
erőszakosak, lusták, önzők, addig a magyarországiak 40-50 százalékban intelligensek,
toleránsak és versenyszelleműek.
249
Az előítéleteket feltérképezését egy ötfokú skála segítségével három nagyobb
társadalmi csoport vonatkozásában is mértük. A hazai kisebbségek és a környező országok
többségi nemzeteinek megítélését vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy – újra – leginkább a
romákkal szemben mutatkozik a legnagyobb előítélet, és őket követik a kínaiak. A
legnagyobb mértékű közömbösséget a zsidókkal, illetve a környező országok többségeivel
szemben mértük. A határon túli magyarok mintegy 50 százalékos rokonszenvnek
örvendhetnek, a leginkább elfogadottak az erdélyiek, őket követik a vajdaságiak, felvidékiek
és majd a kárpátaljaiak. Ezt az eredményt érdekes összevetni arra a kérdésre adott
válaszokkal, ahol azt kérdeztük, a környező országok melyikével milyen mértékű
konfliktusokkal terhelt Magyarország kapcsolata. A sorrend ezúttal: Románia, Szlovákia,
Szerbia és Ukrajna. Ez mintegy jelzi, hogy a határon túli magyar csoportok megítélése
összefüggésben van annak az országnak a megítélésével, ahol e csoportok élnek. Az erdélyi
magyarokkal szembeni legmagasabb szimpátia például összefügg a Romániával való
konfliktusos helyzet tételezésével.
Annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk az előítéletekről, rákérdeztünk más
típusú társadalmi csoportokkal szembeni viszonyulásokra is. Adataink alapján megállapítható,
hogy a magyar társadalomban a homoszexuálisokkal, a bőrfejűekkel, a drogosokkal és
újgazdagokkal szemben nagyon erős az előítélet, míg a vállalkozókkal és munkanélküliekkel
szemben pozitívabb az előítélet. Érdekes, hogy a leginkább megosztó csoportot talán a
menekültek képezik: velük szemben viszonylag magas a közömbösek aránya, ám a
ténylegesen véleményt formálók megoszlanak a pozitív és negatív pólusok között.
3.1. ábra: Leginkább úgy határoznám meg magam, mint…
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
magyar
magyarországi
magyar állampolgár
európai
roma
közép-európai
egyéb
kelet-európai
zsidó
német
nyugat-europai
székely
nincs ilyen csoport
250
Büszkeséggel tölt el 2,94,3 15,1 31,8 45,2 0,7
Közömbös számomra 49,5 25 14,6 6,4 2,7 1,9
Elõnyt jelent 19,8 19,3 33,2 17 7,7 3
Szégyennel tölt el 72,5 16 7,7 1,4 1,60,9
Hátrányt jelent 50,4 20,4 19,8 5,3 2,6 1,6
Természetes dolog 3,92,4 12 21,3 59,1 1,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyaltalán nem ért egyet többnyire nem ért egyet egyet is ért, meg nem is
legalább egyik szülő magyar legyen 3,88

3,72
4,01
tisztelje a piros-fehér-zöld zászlót 4,52
4,64
ismerje és/vagy szeresse a magyar kultúrát 4,39
3,1
Magyarországon szülessen 3,34
3,7
0 1 2 3 4 5
251
Magyarország 70,8
6,4
Németország 3,4
2,8
USA 2,1
2
Svájc 1,9
1,4
Franciaország 1,3
0,9
Svédország 0,7
1,4
nem tudja 4,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Magyarorsz ág 82,1
te le pülé s, ahol sz ülete tt 6,6
te le pülé s, ahol é l 4,6
e gyé b 3,6
régió 1,9
me gye 1,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Magyarország 93,6
történelmi Magyarország 1,7
település, ahol él 1,6
egyéb 1,6
teljes magyar nyelvterület 1
település, ahol született 0,6
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
252
nincsenek nem tudja
5% 9%
vannak
86%
Kossuth 12,3
9,1
5,2
Zrínyi Ilona 4,2
3,9
Zrínyi Miklós 3,4
3,3
Petőfi 2,5
1,3
Dózsa György 1,3
1,2
Árpád 0,9
0,9
Nagy Imre 0,7
13,6
0 5 10 15 20 25 30 35 40

nincsenek nem tudja
3% 8%
vannak
89%
253
Petőfi Sándor 17,9

Ady Endre 6,1
Arany János 4,5
Jókai Mór 3,7
Bartók Béla 3,4
Munkácsy Mihály 3,2
József Attila 3
Kodály Zoltán 2,9
Faludy György 1,2
Kertész Imre 1,2
Kölcsey Ferenc 0,9
Egyéb 24,5
0 5 10 15 20 25 30

nincsenek nem tudja
2% 10%
vannak
88%
zászló 45,2
13,1
címer 8,2
3,5
Országház 1,9
1,4
kokárda 0,9
0,7
Egyéb (<0,7%) 12,1
12,7
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
254
állampolgársága
(olyan
saját döntése nemzetiségű,
18% amilyen államnak
a polgára)
32%
anyanyelve és
az anyanyelve és a
nemzetisége)
50%
3.14. ábra: Ön szerint a határon túli magyarok részét képezik-e a magyar

nemzetnek?
nem tudja
nem
5%
15%
igen
80%
3.15. ábra: Ön szerint a magyarországi kisebbségek részét képezik-e a magyar

nemzetnek?
ne m tudja
ne m
4%
18%
ige n
78%
255
jellemzők, mint a határon túli magyarokra?
nem tudja
7%
nem
52%
igen
41%

jellemzők, mint a magyarországi kisebbségekre?
nem tudja
8%
nem
42%
igen
50%
3.18. ábra: Ön szerint a magyarországi magyarok, a határon túli magyarok, illetve a

romák hány százaléka jellemezhető a következő tulajdonságokkal?
66,14
Erőszakos 33,94
33,4
23,4
Intelligens 46,69
53,28
64,54
Lusta 31,9
37,18
56,38
Önző 36,46
44,49
29,31
Segítőkész 49,94
44,78
45,59
Tehetetlen 30,08
31,03
25,48
Toleráns 41,21 47,03
29,19 44,27
Versenyszellemű
47,11
0 10 20 30 40 50 60 70
Magyarországiak Határon túli magyarok Romák
256
románok 3 17,8 58,1 14,1 4,3 2,7
szlovákok 2,9 21 61,9 8,8 1,3 4,1
szerbek 3 16,4 61,3 11,7 2,1 5,4
ukránok 2,9 18 61,5 10,3 2,4 5
29,4 42,5 24,5 1 2,1

magyarországi magyarok 0,4
romák 3,1 12,1 46,6 23,5 12,6 2
zsidók 3,4 19,1 63,5 8 2,6 3,4
németek 4,6 27,2 58,8 4,4 1,6 3,4
kínaiak 2 12 54,8 20,8 7 3,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

3.20. ábra: Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz? Határon túli magyarok
0,7
erdélyi 16,4 41,9 33,5 2,6 4,9
0,7
vajdasági 13,1 39,8 36,8 2,9 6,7
0,6
felvidéki (szlovákiai) 13,1 38,7 38,5 2,7 6,4
1
kárpátaljai 12,3 37,7 39,8 6,4
2,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

257
csoportok
Munkanélküliek 4,4 26 57,5 8,1 2,1 1,9
Menekültek 1,4 20,7 56,5 13,7 2,9 4,8

0,6
Homoszexuálisok 2 43,1 28,2 23,8 2,3
Skinheadek, bőrfejűek 0,32,3 21,5 32,2 41,7 2
0,3 18,5 30,1 46,6 2,3

Kábítószeresek 2,1
Vállalkozók 4,3 24,3 57,8 7,3 4 2,4
Újgazdagok 2,1 6,3 49,4 26,2 14,1 1,9
Biztonsági őrök 6,6 21,8 61,2 6,7 2 1,7
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

3.22. ábra: Milyen gyakran érte-e Önt hátrányos megkülönböztetés

1,3
Nemzetiségi hovatartozása 87,7 8,7 1,9 0,4
1,3
Vallásos meggyőződése 79,5 4,1 0,6 14,6
Társadalmi származása 87 9,3 1,71,4 0,5
Életkora 78,2 14,7 5,6 1 0,6
Anyagi helyzete 72,5 20,1 4,9 2,1 0,4

A vidék miatt, ahonnan származik 84,9 9,8 3 1,1 1,1
Politikai nézetei 84 9,4 3,6 1 2
Neme 85,9 10,1 21 1
Egyéb miatt 61,8 0,9 1,3 35

1
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
258
A 3,1 8,6 24,5 63,1 0,7
B 18,7 27,5 33,8 14,7 5,3
C 20,1 27,7 33,4 13,1 5,7
D 6,8 17,1 28,8 44,5 2,7
E 20,7 22,7 36,2 18,5 1,9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
egyáltalán nem ért egyet részben nem ért egyet részben egyétert teljesen egyetért nem tudja
A. Sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek.
B. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a magyarok.
C. Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok lennének mint a magyarországi magyarok.
E. Van néhány dolog Magyarországon, ami miatt szégyenkeznem kell, hogy ennek az országnak az
3.24. ábra: Ön szerint ma Magyarország viszonya hogyan jellemezhető a

következő szomszédos országokkal?
Románia 43,9 25 19,7 11,4
Szerbia 32,5 22,9 26,9 17,8
Szlovákia 42,9 26,5 17,9 12,7
Ukrajna 22 32,2 28,2 17,5
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
konfliktusokkal terhelt együttműködés jellemzi közömbösség jellemzi nem tudja/nincs válasz
259
4. Nyelvhasználat
A nyelvhasználat fontos fokmérője lehet több társadalmi jelenségnek is: pl. az
európai kontextusú munkaerőpiaci helyzetnek és lehetőségeknek, az előítéletek
természetének stb. Adataink szerint a magyar felnőttkorú lakosság kis mértékben beszél
idegen nyelveket.
Egy 1-től 6-ig terjedő skálán, ahol a magyar nyelv ismerete 5,8-as átlagot kapott,
azaz majdnem mindenki anyanyelvi szinten beszéli, az angol és német nyelvek ismerete
kapott a 2-es értéket megközelítő átlagot. Ez azt jelenti, hogy az átlagok szintjén a
magyar nyelven kívül a lakosság még valamennyire az angol és német nyelveket ismeri
(2-es átlag: „érti, de nem beszéli”). Százalékosan tekintve mintegy 5 százalék jól, 6,4
százalék kisebb hibákkal, de szintén jól beszéli az angolt, ezek az arányok a német
nyelv esetében pedig 3,4 és 5 százalék.
Az előbbi nyelvi kompetenciákon túlmenően ún. nyelvi potenciát is mértünk.
Azt kérdeztük válaszadóinktól, hogy ha minden feltétele adott lenne, akkor mely
nyelveket, milyen mértékben tanulnák meg. Az idegen nyelvek iránti közömbösség
ezúttal is visszaköszönt: az angol és német nyelven kívül, amelyeket 27, illetve 17
százalékban szeretnének elsajátítatni, minden más nyelv elsajátítása elől gyakorlatilag
elzárkóznának a felnőtt magyar lakosság tagjai. Ez egyaránt érvényes a környező
országok hivatalos nyelveire, illetve egyéb akár kisebbségi vagy nemzetközi nyelvre is.

7
3 5,88
1 1,66 1,55
1,05 1,19 1,21
1,06 1,04 1,09
0
magyar
más nyelv
spanyol
roma
angol
francia
német
olasz
orosz
260
angol 38,3 12 19,8 27,1 2,7
román 88,2 5,4 0,7 5,1

0,6
szlovák 86,9 5,8 1,3 0,9 5,1
német 52,6 10,8 15,5 17,4 3,6
francia 72,6 8,3 8,3 6,4 4,4
olasz 73,8 8,7 5,6 7,1 4,9
spanyol 78 7,4 4,3 5,4 4,9
szerb 88,4 4,4 1 0,7 5,4
ukrán 89,9 4,3 0,6 0,3 5
arab 87,6 4,4 1,7 1 5,3
orosz 84,6 6,7 2 1,6 5,1
roma 89 3,41,1 1,1

5,3
0,4
szlovén 90,3 3,6 0,65,1
kínai 89,2 3,7 0,9 1,1 5,1
0% nem10%
egyáltalán 20%
szeretném 30%
megtanulni 40% 50% 60% hogy70%
megelégednék, 80%
nem adnak el ezen90% 100%
a nyelven
nem tudja
5. Értékrend, vallásosság
Az értékek átlagai a hagyományos és modern világ sajátos keveredéséről
árulkodnak. A válaszok fontossági sorrendje szerint elsősorban hagyományos értékek
dominálnak, mint például a család, békés világ, boldogság, erkölcsösség, a legkevésbé
fontos azonban a vallás, vezetésre való jog, közösségi problémákkal való foglalkozás,
Istenben való hit.
Noha bizonyos, főleg a családdal kapcsolatos hagyományos értékek rendkívül
fontosak, mégiscsak egy szekularizált, magas individualizációt elért, az egyéni
érdekeket és boldogságot előtérbe helyező társadalomkép rajzolódik ki. Nem meglepő
tehát, hogy például a templomba járásra a válaszadók több mint fele évente egyszer sem
keres alkalmat, sőt egyharmaduk egyáltalán nem jár templomba. A szekularizáció fokát
jelzi az is, hogy a megkérdezettek közel negyede nem tartja vallásosnak magát vagy
kifejezetten ateista. Ez ugyanakkor nem jelenti a társadalom egyháztól, egyházi
261
szertartásoktól való elfordulását, hiszen a születéssel, házassággal és elhalálozással
kapcsolatos szertartások a válaszadók kétharmadának fontosak. A vallásosság mértéke
enyhe mértékben növekszik az életkorral. Adataink szerint Isten léte az 55 évnél
idősebbek körében a legfontosabb (10-es skálán 6,3-as átlag), míg a fiatalabb
korosztályok körében a legalacsonyabb (5,3).

felsorolt dolgok! (1 – nagyon fontos; … 5 – egyáltalán nem fontos)
3
2,74
2,47 2,53
2,5 2,4 2,43
2,2
2,04 2,09
1,95 1,98
2
1,9
1,5
1,89
1 1,82 1,84
1,78
1,71
1,68 1,71
1,61 1,62 1,63 1,63
1,56 1,58
0,5
1,36
1,29
0
közösségi problémákkal foglalkozzon


hagyományok
munka
mértékletesség
megbecsülés
magyarsága
önmegvalósítás
változatos élet
pénz
szépség világa
siker

békés világ
erkölcsösség
igaz barátság
Istenben való hit

család
vallás

római katolikus 52
református 16
evangélikus 3
görög katolikus 2,6
felekezet nélküli 14,5
nem válaszolt 10
egyéb 1,9
0 10 20 30 40 50 60
262
he tente többsz ör 2,7
he tente e gysz e r 8,5
havonta e gysz e r 8,2
más vallási ünnepe kkor 2,3
é vente e gysz e r 11
ritkábban mint é ve nte 23
soha 30,6
0 5 10 15 20 25 30 35
százalékban)
sz üle té skor 75
házasságköté skor 75
e lhaláloz áskor 78
73,5 74 74,5 75 75,5 76 76,5 77 77,5 78 78,5

16,1

60,6
modján
nem vallásos 22
megygyőződéses ateista 1,3
0 10 20 30 40 50 60 70
263
( 1. egyáltalán nem fontos, … 10. nagyon fontos)
18–34 között 5,3
35–54 között 5,6
55 év felett 6,3
összesen 5,8
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
5.7. Milyen gyakran szokott imádkozni?

minde n nap 20,1
több mint e gysz er hete nte 8
he te nte e gysz e r 6
havonta le galább e gysz e r 8,6
éve nte többsz ör 11,7
é ve nte max. e gysz e r 8,1
ritkábban 16,4
soha 18,8
nincs válasz /ne m tudja 2,3
0 5 10 15 20 25
Adataink szerint a magyarországi felnőtt lakosság 5 százaléka jelenleg is
folytatja tanulmányait, a tanulmányait már befejezettek körében a legtöbben (érettségi
nélküli) szakiskolát végeztek (30 százalék), általános iskolát és szakközépiskolát 20-20
százalék végzett, a gimnáziumot végzettek 5 százaléka megragadt ezen az iskolai
szinten, míg különböző felsőfokú végzettséggel mintegy 16 százalékuk rendelkezik.
Az iskolázottság nemek szerinti vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a nők
körében az általános iskolai végzettség és az érettségit adó középfokú oktatás magasabb,
míg a férfiak esetében a szakiskolai képzés. Felsőfokú végzettség tekintetében a nők
enyhe dominanciája mellett közel hasonló, egyharmados arányban vesznek részt a két
nem képviselői.
264
Az iskolázottság településtípus szerinti bontása arról árulkodik, hogy falun az
általános és szakiskolások vannak túlsúlyban, míg a szakközép, gimnázium és
technikum, valamint más felsőfokú végzettséggel rendelkezők a városiak körében
vannak felülreprezentálva. Megjegyzendő, hogy a felsőfokú végzettségűek között nem
igazán jelentős a falu/város szerinti megoszlás, ami jelezheti e végzettségűek falusias,
nyugodt környezetbe való vonzódását, a városból való „menekülés” stratégiáját, vagy a
pedagógusok településtípustól/helytől függetlenített „kötelező” jelenlétét. Mintánk
szerint ugyanis a felsőfokú végzettségűek közel negyede pedagógus, akik
értelemszerűen minden településen jelen kell, hogy legyenek.
Az iskolázottság korcsoportok szerinti elemzése az oktatási rendszer
eltömegesedéséről árulkodik, magyarán a fiatalabb korosztályok körében egyre nagyobb
a magasabb végzettségűek aránya, míg az idősebbek körében éppen fordítva, az
alacsonyabb iskolai végzettségi szintek vannak túlsúlyban.
6.1. ábra: Iskolázottság – a teljes mintára vetített százalékos megoszlás

je le nle g tanul
5%
be fe je z te
tanulmányait
95%
6.2. ábra: A tanulmányaikat befejezett népesség legnagyobb iskolai végzettség

szerinti megoszlása
szakiskola 30,5
gimnázium 3,7
technikum 5,6
főiskola 10,1
egyetem 4,8
PhD 0,7
egyéb 2,8
0 5 10 15 20 25 30 35
265
15,2
39,1
férfiak 29,8
15,8
27,2
25,2
nők 32,7
14,9
21,5
31,9
összesen 31,3
15,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
általános iskola szakiskola szakközép, gimnázium, technikum felsőfokú

25,1
37,2
falu
24,2
13,5
19,8
29,1
város
34,8
16,3
21,5
31,7
összesen
31,4
15,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
6.5. ábra: Iskolázottság és kor szerinti különbségek

9,4
28,6
18–34 között
38,4
23,6
17,8
36,4
35–54 között
34,2
11,6
35,4
30,5
55 év felett
23
11,1
21,6
31,9
összesen
31,4
15,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
266
közgazdasági 13,3
bölcsész, társadalomtudományi 7,6
egészségügyi 6,7
pedagógusi 23,8
természettudományi 3,8
informatikai 3,8
egyéb 25,8
0 10 15 20 25 30
7. Médiahasználat
A médiahasználati szokások közül a televíziózás a legelterjedtebb, mindössze a
felnőtt lakosság mindössze 3 százaléka nem néz tévét. Ezután a rádió és újságolvasás
következik. Számítógépet a megkérdezettek mintegy 60 százaléka használ, ám
médiumként, azaz internet alapú információszerzésre és továbbításra ennek valamivel
több mint fele használja.
A tévéhasználat valamivel alulmaradt a rádió hallgatásánál, arra a kérdésre
ugyanis, hogy tegnap hány percet nézték vagy hallgatták ezeket a csatornákat, előbbire
130 perc, utóbbira 138 perces átlag jutott. Ez az adat azt tükrözi, hogy noha rádiót
kevesebben hallgatnak, az egy napra jutó rádiózás mégis magasabb, vélhetően azért,
mert a rádióhallgatás konzisztensebb, azaz kisebb a szórása.
A leggyakrabban nézett vagy hallgatott csatornák szerkezete hasonlít, hiszen
mindkét esetben kereskedelmi csatorna dominál, ám második helyen egy közszolgálati
médiumot találunk. A tévézés esetében az RTL Klub a megkérdezettek közel felének a
267
kedvenc adója, ezt követi jóval lemaradva az M1-es (16,5 százalék), majd pedig a TV2
12,8 százalékkal. A rádiócsatornák esetében a Sláger Rádió vezet, ezt követi a Kossuth
Rádió majd pedig a Danubius. Megjegyzendő, a rádiócsatornák esetében nem olyan
nagy a különbség a „kedvencek” között, mint a tévécsatornák között.
A tévézési és rádiózási szokásokhoz hasonlóan leggyakrabban és rendszeresen
olvasott újság szintén egy bulvár sajtótermék, a Blikk. Ezt egyforma arányban követi a
politikailag ellenpólusúnak tartott Magyar Nemzet és Népszabadság.
Válaszadóink mintegy negyedének otthon is van internet csatlakozása, és ez ma
már rendszerint (90 százalékban) szélessávú csatlakozást jelent. Ezért nem meglepő,
hogy az internetet használata rendszerint otthon történik, ám valamivel több mint
egynegyedük a munkahelyén is használja számítógépét erre a célra. Az internetet
használok közel kétharmada naponta, 19 százaléka pedig hetente többször is él ezzel a
tevékenységgel. Az internethasználat elsősorban elektronikus levelezést jelent, ám
viszonylag magas azok aránya, akik hivatalos ügyeik intézésére is használják az
internetet (82,3 százalék).
7.1. ábra: Médiahasználat médiatípusok szerint (igen válaszok, százalékban)
té vé t néz 97
rádiót hallgat 71
újságot olvas 62
sz ámítógé pe t hasz nál 60,3
inte rnete z ik 33,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
7.2. ábra: Médiahasználat gyakorisága (Tegnap mennyi időt nézett tévét, illetve
té vé t néz 130
126 128 130 132 134 136 138
268
százalékban)
RTL Klub 44,3
M1 16,5
TV2 12,8
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

százalékban)
Sláger 18,5
Kossuth 15,4
Danubius 11,1
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

százalékban)
Blikk 10,1
Magyar Ne mz e t 3,1
Né psz abadság 3,1
0 2 4 6 8 10 12
269
7.6. ábra: Van internet-csatlakozása otthon?
ige n, van
26%
nincs
74%

dial up, ISDN
10%
sz é le ssávú Inte rne t

90%
7.8 ábra: Milyen gyakran használ internetet? – százalékban (N=194)
naponta 72,2
hetente egyszer 5,2
ritkábban 2,6
havonta 1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
270
válaszok, internetezők százalékában)
Információszerzés közintézmény honlapjáról 82,3
Hivatalos űrlapok letöltése közintézmény honlapjáról 47,7

32
keresztül

31,8
Chatelés 47,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
otthon 96
iskolában, okt. intézményben 10,1
munkahelyen 27,7
ismerősnél 4,5
teleházban 1,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Válaszadóink szerint egyéni havi nettó átlagkeresetük mintegy 72.000 HUF (kb. 291
EURO). Ez a gazdaságilag aktív lakosok körében 86.000 HUF (345 EURO), az inaktívak
körében pedig mintegy 61.000 HUF (243 EURO). A háztartások havi nettó bevétele 153.000
HUF (588 EURO), ez a gazdaságilag aktívak körében 168.000 HUF (671 EURO), míg az
inaktívak körében 116.000 HUF (466 EURO). Az egy főre jutó havi, nettó átlagjövedelem
56.800 HUF (227 EURO), ami az aktívak esetében 60.000 HUF (243 EURO), míg az
inaktívak körében 54.000 (215 EURO).
Az egyes esetekben a kiszámított szórások körülbelül az átlagok felét teszik ki, ami
azt jelzi, hogy létezik egyfajta középosztályosodási tendencia, hiszen az értékek az esetek
kétharmadában az átlag köré sűrűsödnek.
A háztartások kiadási oldalait vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy ez havi szinten
mintegy 100.000 forintot tesz ki családonként. A kiadások százalékos szerkezetét vizsgálva
271
megállapíthatjuk, hogy 35 százalék élelmiszerre, 32 százalék rezsire, lakásfenntartásra „megy
el”, legkevesebbet pedig bútorra és vendéglői számlákra költöttek. Érdekességképpen
megjegyzendő, hogy a magyar felnőtt lakosság közel ugyanannyit költ egészségügyi
szolgáltatásokra, mint alkoholra és dohányárura (5 százalék).
Az anyagi javakkal való rendelkezés legmagasabb arányai olyan tartós fogyasztási
cikkeket jelent, mint pl. televízió, automata mosógép, mikrohullámú sütő, mobiltelefon,
egyéb elektronikai cikkel, mint például DVD lejátszó, CD, HIFI torony, számítógép, illetve
autóval a megkérdezettek fele rendelkezik.
A megkérdezettek 82–86 százaléka saját lakással rendelkezik.3 A lakások átlagban 76
négyzetméterű alapterületűek és 2–3 szobásak, ahol átlagban közel három személy lakik.
8.1. ábra: A válaszadók egyéni havi teljes (nettó) jövedelme (1EUR=250HUF)
345,3
159,7
243,7
inaktív
128,5
291
Összesen
167,4
0 100 200 300 400

8.2. ábra: A válaszadók háztartási, havi teljes (nettó) jövedelme (1EUR=250HUF)

671,4
321
466,3
inaktív
285,4
588,9
Összesen
320,7
0 100 200 300 400 500 600 700
Átlag Szórás
3
A kérdést két helyen tettük fel, ezért szerepel két adat.
272
(1EUR=250HUF)
243
gaz daságilag aktív
108,1
215,9
inaktív
106,7
227,3
Ö ssz e se n
109
0 100 2 00 30 0
Átlag S zórás

összeget fordítottak az alábbiakra (EUR, Összesen 403 EUR)
Éle lmisze re k 144,4

Cipő és ruház at 28,3
Havi rez si, lakás 128,5
Bútor, ház tartási e sz köz ök 7
Egé sz sé gügy 20,1
Utazás, köz leke dés 28,4
Sz abadidő, kultúra 8,7
O ktatás, ké pz és 9
Ve ndéglő, hote l 1,2
Egyé b 6,5
0 25 50 75 100 125 150

összeget fordítottak az alábbiakra – százalékban ( 100%=403 EUR)
Éle lmisz e re k 35,8

5,3
Cipő é s ruház at 7
31,8
Bútor, ház tartási e sz köz ök 1,7
5
Utaz ás, köz le ke dé s 7
2,2
O ktatás, képz é s 2,2
0,3
Egyé b 1,6
0 10 20 30 40
273

4- mobiltelefonnal 83,7
10- videomagnóval 56,2
0 25 50 75 100


17- nyaralóval 5,4
19- DVD-vel 53,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
274
Hányan Lakás
Átlag 2,8 2,5 75,7
Szórás 1,4 0,9 31,8

százalékban)
35
29,5
30
24,3
25
20 17,6
15,6
15
8,7
10
5 3,1
0,9 0,1 0,1
0
1 2 3 4 5 6 7 9 13

45 42,4
40 36,6
35
30
25
20
15
9,4
10 8,6
5
0,7 1,6
0,6 0,1
0
1 5 2 3 4 5 6 11
1,
egyéb
bérelt
4%
10%
saját tulajdon
86%
275
9. Munka-életút
A válaszadók kétharmada aktívnak tekinthető: 60 százaléka gazdaságilag aktív,
5 százalék pedig tanul. Az inaktívak aránya 27,2, a munkanélküliség mintegy 6,3
százalékosra tehető. A nők körében jóval alacsonyabb a gazdaságilag aktívak aránya,
közel 13 százalékkal több férfi dolgozik ugyanis, mint nő. Ezzel párhuzamosan kétszer
akkora a nem dolgozó nők aránya, mint a hasonló státusúak a férfiak körében.
A gazdaságilag aktívak közel 90 százaléka alkalmazottként, beosztottként
dolgozik, saját vállalkozásában pedig mintegy 8 százalék. Szellemi szabadfoglalkozású
kb. fél százalék, és ugyanennyien vallották be azt is, hogy fekete munkákból élnek,
másfél százalék pedig alkalmi munkákból él.
A gazdaságilag inaktívak közel kétharmada nyugdíjas, rokkantnyugdíjas vagy
nyugdíj nélküli nyugdíjas korú, 12 százalék pedig GYES-en vagy GYED-en van.
A gazdaságilag aktívak 31,5 százaléka az ipar különböző területein dolgozott,
ebből 8 százalék az építőiparban, 14 százalék a vendéglátásban, kereskedelemben, és
közel ugyanennyien az állami, önkormányzati fenntartású szolgáltató helyeken
(egészségügy, oktatás stb.), míg számítástechnikával mintegy 2 százalék, banki
szférában pedig 3-4 százalék tevékenykedett.
A munkavállalókra nagy mértékben jellemző a földrajzi mobilitás mellőzése,
hiszen mintegy 84 százalékuk helyben vagy maximum 50 kilométeres körzetben
vállal(t) munkát.
9.1. ábra: A magyarországi válaszadók gazdasági aktivitás szerinti megoszlása

(N=683)
70
61,5
60
50
40
30 27,2
20
10 6,3 5
0
276
5,6
68,5
férfiak
18,4
7,5
4,5
55,5
nők
34,7
5,3
5
61,7
összesen
27
6,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
9.3. ábra: A gazdaságilag aktívak foglalkoztatottság szerinti megoszlása (N=420)
alkalmazottként
89
dolgozik
saját vállalkozásban
7,9
dolgozik
szellemi
0,5
szabadfoglalkozású
családi gazdaságban
0,7
dolgozik
alkalmi munkákból
1,4
él
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
277
sorkatona 0,5
GYES - nincs állása 8,1
GYES - van állása 4,8
háztartásbeli 5,9
eltartott 2,2
betegnyugdíjas, rokkantnyugdíjas 23,7
egyéb inaktív 2,7
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
9.5. ábra: Milyen ágazatba tartozott a cég/vállalat/intézmény, ahol Ön

dolgozott/dolgozik?
8
építőipar
23,5
6,1
mezőgazdaság
1,7
14,2
kereskedelem, vendéglátóipar
egészségügy, szociális ellátás, kultúra, oktatás, 14,8

tudomány, közigazgatás
1,9
3,6
pénzügy, bank, biztosítás
7,7
0 5 10 15 20 25
278
a lakóhelyével
64,7
megegyező településen
50 kilométeren belüli
naponta ingázott
50 kilométeren kívüli
naponta ingázott
másik településen,
hetente vagy ritkábban 2,3
ingázott
nt/nv 13
0 10 20 30 40 50 60 70

A magyarországi adatok szerint a felnőtt korú lakosság nagyfokú
pesszimizmusról tanúskodik. Az ország gazdasági helyzete valamint az emberek
életszínvonala a vélemények szerint több mint 80 százalékban romlott az elmúlt 10
évben. Ehhez képest a személyes helyzet megítélése valamivel jobb, ám így is az
emberek kétharmada szerint ez is romlott az elmúlt 10 évben. A kisebbségekhez való
viszony megítélése közel fele arányban romlott vagy ugyanakkora mértékben nem
változott semmilyen irányban.
A negatív időszak mintha letűnőben lenne, hiszen a következő években az
országos gondok, az emberek életszínvonala, a személyes helyzet, valamint a
kisebbségekhez való viszony is a válaszadók ötöde, negyede szerint jobbra fog fordulni
(ám közel fele szerint továbbra is romlani fog).
A demokráciával való elégedettség az 1-től 10-ig terjedő skálán 3,9-es átlagot
mutat, ami szintén nagyfokú kiábrándultságról, politikától való elfordulásról árulkodik.
Korcsoportok szerint az időseb korosztályok talán valamivel optimistábbak, mint a
fiatalok, ám a náluk mért átlag sem éri el a középpontnak számító 5-ös átlagot.
A közérzetet az egyének saját egészségi állapotának megítélésén keresztül is le
lehet mérni. E mutató mentén kijelenthetjük, hogy válaszadóink mintegy fele nagyon jól
vagy jól érzi magát, harmadának jó is, meg nem is egészségi állapota, és kifejezetten
rossz egészségi állapotról 18 százalék számolt be.
279
80
13
helyzete?
7
82,5
Az emberek
10
életszínvonala?
7,5
65,1
Az Ön személyes
26,1
helyzete?
8,8
49,2
Kisebbségekhez való
46,9
viszony
4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
10.2 ábra: Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő években hogyan
47,1
25,2
helyzete?
27,6
50,7
Az emberek
23,1
életszínvonala?
26,2
44,5
Az Ön személyes
31,5
helyzete?
23,9
36,4
Kisebbségekhez való
43,3
viszony
20,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
280
10.3. ábra: A demokráciával való elégedettség, korcsoportok szerint (átlagértékek
egy 1-től 10-ig terjedő skálán, 1=elégedetlen, 10=elégedett)
4,15
4,1
4,1
4,05
3,95
3,9
3,85
3,8 3,8
3,8
3,75
3,7
3,65
nagyon rossz nagyon jó

5% 9%
rossz
13%
is-is
jó
33%
40%
281
11. Migráció
A külföldi látogatás három negyed részben volt jellemző a magyar lakosságra,
ezen belül azonban az elmúlt 5 évben csak mintegy fele járt külföldön. E szempontból a
legaktívabbak a fiatalabb korosztályok (66,7 százalék az elmúlt 5 évben is járt
külföldön) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, akik közül szinte mindenki járt
külföldön (94 százalék) és az elmúlt 5 évben is mintegy 8 százalékuk járt külföldön.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy településtípus és nem szempontból nincsenek
lényeges különbségek a külföldi látogatási szokások tekintetében.
A külföldi látogatás céljai közül nagyon kiemelkedik a turizmus, a válaszadók több
mint 80 százaléka ugyanis e célból járt más országokba. A látogatások gyakorisága
szempontjából kisebb mértékben ugyan, ám az eltöltött idő szempontjából számottevően a
külföldi munkavégzés és a családi látogatások említhetők. Munkavégzés céljából mintegy 17
hónapot tartózkodtak külföldön, családi látogatás céljából pedig közel 7 hónapot.
Az életkörülmények javítását célzó migrációs potenciál csökken a lakóhely és a
célhely közötti távolság növekedésével, ez alól csak a nyugat-európai országok
jelentenek kivételt. Magyarán, a „közelbe” szívesen vagy nagyon szívesen
elköltöznének a válaszadók (25–30 százalék), míg távolabbi helyekre kevésbé szívesen
(14–17 százalék). De ezek a migrációs vágyak sokkal alacsonyabb mértékűek lesznek,
ha arra kérdezünk, hogy konkrétan tett-e lépéseket kivándorlása céljából? Így feltéve a
kérdést mindössze 4 százalék jelezte, hogy konkrét lépéseket is tett.
A kivándorlás gondolatát 27 százaléknyian dédelgetik, ez az arány azonban
majdnem kétszer akkora a fiatalok körében, mint az összpopulációban. Megállapítható
az is, hogy a település típusa, valamint a megkérdezettek neme különösebb összefüggést
nem mutat a kivándorlási hajlandósággal, iskolai végzettség tekintetében pedig a
középfokú végzettségűek esetében tapasztalható átlag feletti migrációs potenciál. Az
esetleges kivándorlás elsősorban gazdasági megalapozottságú lenne (46,9 százalék),
jóval kisebb mértékben azonban családegyesítés céljából is történne. Fontos itt
megemlíteni azt is, hogy adataink szerint, noha viszonylag kis mértékben (2,1 százalék),
ám Magyarország esetében is léteznek olyan kivándorlási motivációk, amelyek a
hátrányos kisebbségi helyzet felszámolását céloznák.
76,2
18–34 köz ött
66,7
79,4
35–54 köz ött
49,3
72,7
55 é v fele tt
47,1
76
össz ese n
53,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
282
48,3
általános iskola
27,1
74,8
szakiskola
50,3
szakközép, gimnázium, 87,3

technikum 59
94,3
felsőfokú
82,7
76
összesen
54,2
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
70,1
falu
52,3
79
város
54,9
76,1
összesen
54,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
283
90
80,3
80
70
60
50
40
30
20
12,9
9,5 7,7
10
3,7 5,76
0
tanulás munkavégzés turizmus rövidebb családi egyéb
szakmai út látogatás
(konferencia) céljából

18 16,8
16
14
12
10 9,4
8 6,8
6,4
6 5
0
céljából
284
11.6 ábra: Gondolja el, ha elköltözés által javíthatná élet- és munkakörülményeit,

30,3
Más településre a 71,7

25,4
megyén belül 2,9
Más megyébe az 73,6

23,5
országban 2,9
Valamelyik szomszédos 79,2

17,2
országba 3,6
73,3
3,6

14,8
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

igen, konkrét
4,1
elképzelésekkel
igen, de még nem

2,9
tudja pontosan

19,7
nem telepednék ki 31
nem, és nem is
41,7
gondolkodtam ezen
nem tudja 0,6
nem válaszol 0,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
285
Az érvényes válaszok korcsoportok szerinti százalékos megoszlása
50,5
18–34 között
49,5
28,1
35–54 között
71,9
6,4
55 év felett
93,6
27,1
összesen
72,9
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
igen nem

Az érvényes válaszok nemek szerinti százalékos megoszlása
28,8
férfiak
71,2
25,2
nők
74,8
26,9
összesen
73,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
igen nem
286
22,7
falu
77,3
28,8
város
71,2
26,9
összesen
73,1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
igen nem

11,7
általános iskola
88,3
26,4
szakiskola
73,6
szakközép, gimnázium, 35,7

technikum 64,3
28,8
felsőfokú
71,2
26,5
összesen
73,5
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
igen nem
287
11.12. ábra: Ha úgy döntene, hogy elköltözne, milyen okból hagyná el
Magyarországot?
jobb megélhetés,
46,9
nagyobb jövedelem
tanulás 1,3
2,1
helyzet
egyéb okok 6,8
nem tudja 17,4
nincs válasz 18,8
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

nyugat-európai
51,6
országban
Európán kívüli
13,8
országban
nem tudja 34,6
0 10 20 30 40 50 60
288
11.14. ábra: Az elkövetkező két évben tervezi-e, hogy (ideiglenesen) külföldre
megy tanulás (min. 2 hét) vagy munkavégzés céljából (min. 1 hónap)? (N=678)
(százalékban)
nem tudja igen

2% 9%
nem
89%
8
7 6,7
1 0,6
0,1
0
289
Magyarország EU csatlakozását válaszadóink 24 százaléka jó dolognak 21
százaléka pedig rossz dolognak tartotta,a többiek közömbös álláspontot képviseltek
vagy nem tudtak e kérdésünkre válaszolni. Ez nem meglepő, ha látjuk azt is, hogy
általánosságban a magyar emberek 31 százalékának pozitív, 20 százalékának pedig
eleve negatív véleménye van az EU-ról. Mindent összevetve azonban a népesség közel
fele úgy gondolta, Magyarországnak mégiscsak jót tett a csatlakozás.
Románia és Szlovákia elmúlt időszakban történt csatlakozása azonban felveti azt
a kérdést is, hogy ez az új politikai helyzet mennyiben segíti a kárpát-medencei magyar
nemzetiségűek összetartozását, illetve a határok átjárhatósága elősegíti-e a
Magyarországgal való kapcsolattartást? Előbbi kérdésre 45 százalék válaszolt igennel,
utóbbira pedig 65 százalék. Látható, a magyar „összetartozás” kisebb mértékben
valósulhat, míg az anyaországi kapcsolatok ápolása talán nagyobb lendületet kaphat az
új geopolitikai kontextusban.
De mi történik még két szomszédos, százezres nagyságrendű magyar
közösségeket magába foglaló országgal? Szerbia és Ukrajna EU-s csatlakozásának
lehetséges dátumát a megkérdezettek fele egyáltalán nem tudta megsaccolni, 6
százalékuk azt állította, soha sem fog ez megtörténni, míg közel egynegyedük a 2010–
2015-ös időszak valamelyik évét tüntette fel.
Az EU-hoz leggyakrabban kapcsolódó fogalmak a szabad utazás (50 százalék),
béke, gazdasági jólét és az EURO bevezetése Magyarországon (31–32 százalék). Egy
másik kérdéscsoportnál szintén az EU-csatlakozás által lehetővé vált utazások kapták a
legmagasabb értékelést. Ennél meglepőbb azonban, hogy a megkérdezetteknek nem
egészen csak fele merne elindulni útlevél nélkül, kizárólag személyivel például
Olaszországba. További EU-val kapcsolatos ismeret jellegű kérdéseink pedig azt
támasztják alá, hogy az általánosságokon túlmenően a felnőtt lakosság nagyon kevés
EU-val kapcsolatos információval rendelkezik. Az EU tagállamaira vonatkozó kérdések
esetében általában 50 százalék körüli helyest választ adtak a megkérdezettek, míg egyéb
EU-s projektre való rákérdezés általában 5 százalékos helyes válaszadást szült.
E kérdésblokkban néhány kérdés erejéig megvizsgáltuk a mintába kerültek
politikai opcióit is. Arra a kérdésre, hogy érdekli-e őket a politika, mindösszesen 24
százalék válaszolt valamilyen mértékben igennel. Mindazonáltal, ha holnap lennének a
parlamenti választások, 64 százalék elmenne szavazni. Noha tudjuk, hogy a politikai
opciók elemzését idősoros adatokkal érdemes általában elvégezni, megjegyezzük, hogy
mintegy egy évvel a 2006-os országgyűlési választások után, 2007 májusi adataink
szerint, a jobboldali – akkor ellenzéki – pártok támogatottsága szinte kétszerese a
szocialista, liberális pártokéhoz képest.
290
25
20
15
10 10,4
6 5,8 6,1
5
3,7
2,7
1,7 2,1
1,1 0,6 1 0,6 0,1 0,1 0,1 0,3 0,3 0,1
0 0,4
2008 2010 2012 2014 2016 2020 2024 2027 2040 soha
12.2. ábra: Általánosan, milyennek tartja Magyarország EU-s csatlakozását?
nem tudja
5%
jónak
se jónak, se 24%
rossznak
50%
rossznak
21%
291
12.3. ábra: Összességében mit gondol, Magyarországnak előnyére válik az Európai
nem tudja
20%
nem
34%
igen
46%
pozitív
nem tudja negatív
13%
5% 4%
inkább negatív
16%
inkább pozitív
25%
semleges
37%
292
európai uniós csatlakozása elősegítette a magyar nemzetiségűek összetartozását,
nem tudja
20%
nem
35%
igen
45%
Magyarországgal?
nem tudja
nem 16%
19%
igen
65%
293
12.7. ábra: Milyen fogalmakat társít az Európai Unióhoz? (az említések
gyakorisága, százalékban)
60
50,1
50
44,7
40
32,6 32,8 31,8

30
20
18,7
16
12,1
9,8 9,7
10 7,1 7,4 7,7
5,8
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Béke
3. Demokrácia
9. Bürokrácia

Feltett kérdés Helyes válaszok aránya
2. Hogy hívják azt az országos alapdokumentumot, ami alapján a tagországok
elosztják az EU-s forrásokat? 5,2
3. Magyarország mióta tagja az EU-nak? 55,5
6. Mit jelent az, hogy ESZA? 5,2
294
nem tudja
5%
nem
47%
igen
48%


szabad utazás 4,41
EU mint béke 3,56

álom, utópia 2,84
egyéb 2,14
0 1 2 3 4 5
295
Uniónak a polgára lenni”? (említések aránya)
Kijelentés Említi (%)
3. Szavazati jog a helyi választásokon abban a tagországban, amelyben élsz, akkor
is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 14,1
4. Szavazati jog a országos választásokon abban a tagországban, amelyben élsz,
akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 10,8
5. Szavazati jog az Európai Parlament-i választásokon abban a tagországban,
amelyben élsz, akkor is ha ez nem azonos a szülőhazáddal 11,3
hozzáférés 24,8
9. Egyéb 0,6
12.12. ábra: Mit gondol, milyen irányba változnak a magyar társadalom alábbi
1 4,3 46,4 36,7 12,6

2 5,5 32,1 35,2 27,3
3 5,7 55 24,6 14,7
4 3 80,9 13,8 2,3
5 4,3 76,9 17,1 1,7
6 7,9 26,6 58,8 6,6
7 9,8 22,7 54,7 12,8
8 31,5 24,1 39 5,5
9 25,4 19 46,4 9,2
10 72,7 4,5 21,4 1,4
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
2. Vásárlóerő
8. A külföldi bevándorlók Magyarországon
10. Egyéb
296
(Egyetértők aránya, %)
1. Genetikailag módosított élelmiszerek

8,7
forgalmazása
2. Az alacsony jövedelmű személyek
25,1
megakadályozása több gyerek vállalásában
4. Homoszexuálisok örökbefogadási joga 17
8. Eutanázia 47,3
0 10 20 30 40 50 60 70 80

nagyon érdekli)
30
29,4
25 27,5
20
19,3
15
13,5
10
10,3
0
297
12.15. ábra: Ha most vasárnap Magyarországon parlamenti választások lennének,
elmenne-e szavazni?
nem tudja
5%
nem
31%
igen
64%

szavazna? Nyílt kérdésre adott szabad válaszok. (N=346)
60
50 56,9
40
30 25,4
20
10 4 4,3
0,9 1,2 1,7 2,3 0,6 2,3
0,3
0
P
sz
SZ
a
P
SZ
P
P
F
ik
t
ár
dj
SZ
IÉ
N
IÉ
de
bb
D
sp
D
tu
-M
M
Fi
M
SZ
SZ
Jo
-K
ká
m
Z
P-
Z
un
ne
ES
ES
SZ
M
D
D
M
FI
FI
298
Összegzések
1. Erdély
Az erdélyi magyarság köréből 900 fős reprezentatív mintán vizsgáltuk a nemzeti
identitás, nyelvhasználat változásait, sajátosságait, a vallásossággal, EU csatlakozással
kapcsolatos attitűdöket, valamint az oktatási, munkaerőpiaci és anyagi helyzetet,
kivándorlási szándékokat stb. Az előzetes feldolgozás során néhány fontosabb
sajátosságot, jellemzőt figyelhetünk meg, ezeket fogjuk a továbbiakban ismertetni.
A nemzeti azonosságtudat és nemzeti és etnikai attitűdök kapcsán
megfigyelhető, hogy a magyarság Romániában otthonosabban érzi magát, mint
korábban, az 1990-es évek folyamán az megfigyelhető volt. Az otthonosságérzet
többféleképpen megnyilvánul, egyrészt úgy, hogy Romániát jelölték meg a legtöbben,
mint olyan országot, ahol a legtöbben szeretnének élni. Az otthonosságérzetet úgy is
megfogalmazhatjuk, hogy az erdélyi magyarok elindultak a romániai állampolgári
integráció útján, anélkül, hogy a magyar kulturális identitásából valamit is feladtak
volna. Ezt erősítik meg azok a válaszok, miszerint több, mint 90 százalékuknak nincs,
vagy nagyon ritkán van azzal problémája hogy magyarként kisebbségben él
Romániában. De ezt erősítik meg azok a válaszok is, amelyek szerint nem csupán a
magyar, hanem a román nemzet részének is érzi magát a válaszadók mintegy
kétharmada. A Romániát hazájuknak tekintők magas aránya nem új keletű folyamat,
már 1997-ben megfigyelhettük a Kárpát Projekt eredményei alapján, de ami azóta
megváltozott, hogy a románokhoz illetve a magyarországi magyarokhoz való
viszonyulás között nagyon kicsi az eltérés, ami több folyamat együttes eredményeként
értelmezhető, ehhez a romániai otthonosságérzet növekedése mellett a magyarországi
magyarságtól elkülönülő ingup-ként való önmeghatározás is hozzájárul.
A román nyelvtudás szintje, bár jelentősen elmarad átlagosan a magyar
nyelvtudástól, viszonylag magasnak ítélhető, a román nyelv jobb elsajátítását mintegy
egyharmaduk, feltehetően sokféle okból, elutasítja, ám ezek más idegen nyelvet sem
tanulnának meg szívesen.
AZ Európai Unió keleti bővítésének társadalmi hatásai a másik súlyponti témája
volt a kutatásnak. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a válaszadók közel fele
visszafogottan, semlegesen ítéli meg az EU csatlakozást, elmúlt az a hurráoptimizmus,
ami a csatlakozás előtti néhány évben jellemezte a romániai, és ezen belül a magyar
lakosságot is az EU csatlakozás megítélését illetően. Ezzel együtt mintegy kétharmaduk
belátja, hogy az európai integrációs folyamat Romániának előnyére válik, viszont egyre
többen érzékelik az egyes területeken felvetődő nehézségeket, problémákat, amit a
csatlakozás hátrányainak is fel lehet fogni.
A válaszadók túlnyomó többsége pozitívan értékeli a Kárpát-medence
országainak az EU-hoz való csatlakozását a magyarság szempontjából, akár a
Magyarországgal való kapcsolattartás megkönnyítését, akár a magyarság határok feletti
„egyesítését”, akár a magyar nemzetiségűek összetartozását illetően kérdeztük.
A romániai magyarok politikai aktivitását és pártpreferenciát illetően továbbra is
megfigyelhető az RMDSZ elsődleges preferálása a többség részéről, de ezzel együtt
látható, hogy egy jelentős mértékű, egyötödnyi kisebbség román pártokat, elsősorban a
köztársasági elnököt (Băsescu) és a Demokrata Pártot választaná. Igen kismértékű a
támogatottsága az RMDSZ külső ellenzékeként megjelenő politikai szerveződéseknek
(MPSZ, EMNT stb.). Az adatfelvétel azonban az európai parlamenti választásokra
299
vonatkozó jelölési időszak előtt történt, így a mai (2007 ősz) politikai viszonyokra nem
lehet az eredményeinket egyértelműen kivetíteni.
Az erdélyi magyarok migrációs szándékai továbbra sem elhanyagolhatók.
Megfigyelhetjük, hogy több, mint egyötödük szívesen vagy nagyon szívesen elköltözne
valamelyik nyugati országba. Konkrétabb tervek formájában azonban 5–6 százalék
esetében léteznek, és pontos elképzelései is mindössze a megkérdezettek 15
százalékának vannak a kitelepedésről, ami egyrészt arra mutat, hogy a legmobilisebb
népesség már eltávozott, továbbá, némiképp csökkent, vagy átalakult a kivándorlási
kedv.
A válaszadók anyagi helyzetét vizsgálva elmondható, hogy jelentős mértékű
javulás figyelhető meg a háztartási kiadások szerkezetét illetően, mivel élelmiszerre az
1990-es évek végi közel 50 százalékos aránnyal szemben 2007-ben a bevételek 27
százalékát költik, és a felhasználható összegek is jelentős számban növekedtek 350 euró
fölé átlagban.
2. Felvidék
A szlovákiai mintát 600 magyar nemzetiségű, az ország déli részén fekvő
magyarlakta járásokban élő felnőtt korú állampolgár alkotta. Kétharmaduk gazdaságilag
aktív, 21 százalékuk inaktív. Gazdasági aktivitásban tehát felülmúlják, a munkanélküliek
részarányában nem érik el az országos átlagot. Az aktív keresők 52 százaléka
alkalmazottként dolgozik, 11 százalékuk vállalkozik. A munkanélküliek és a tanulók
részaránya 7 százalék körül mozog. Ezek az adatok nagyon fontosak, mivel a munkaügyi
statisztikákból nem tudhatjuk meg, mekkora a magyar munkanélküliek aránya. A
munkanélküliek nemzetiségét ugyanis nem tartják nyilván.
A válaszadók egyéni havi teljes nettó jövedelme átlagosan 328 euro. A
háztartások átlagos havi nettó bevétele 627 euro, egy főre 196 euro esik. A háztartásra a
kutatás időpontjában átlagosan havi 509 eurót költöttek. Ennek kétharmadát a havi rezsi
(átlagosan 150 euro), az élelmiszerek (137 euro) és az utazási költségek (52 euro)
alkották. A fenti adatokból kiindulva az is kiderül, hogy a háztartások átlagosan havi 118
eurót spóroltak meg.
A szlovákiai magyarok életszínvonalát a szokásos mutatókkal vizsgáltuk, s ezek
magas életszínvonalról árulkodnak, abban az értelemben, hogy többségük saját házban,
lakásban lakik és rendelkezik a modern fogyasztási cikkek többségével.
Az objektív életkörülményeket tekintve az elmúlt tíz évben leginkább az ország
gazdasági helyzetében (50,2 százalék) és az emberek életszínvonalában látnak javulást
(37 százalék). A gazdasági fejlődés folyamatosságában minden második, az életszínvonal
további emelkedésében 45 százalékuk bízik. A korábbi kutatásokhoz képest a személyes
kilátások megítélésében állt be változás. Eddig mindig az volt a jellemző, hogy az
emberek kevésbé bíztak az ország felemelkedésében, mint a saját boldogulásukban, most
viszont, mintha úgy gondolnák, hogy a gazdasági fejlődés, amely továbbra sem áll meg,
nem biztos, hogy az ő életükben is pozitív változásokat fog hozni.
A Kárpát Panel magját a nemzeti identitás kérdésköre képezte. Milyen
eredményeket kaptunk ezen a téren? A korábbi felmérésekhez hasonlóan, a szlovákiai
magyarok döntő többsége (82 százalék) ezúttal is elsősorban nemzetiségi alapon sorolja
be önmagát, azaz magyarnak (33,8 százalék), szlovákiai magyarnak (30,4 százalék) és
felvidéki magyarnak (17,8 százalék). Az állampolgárságon alapuló önbesorolás 7,2
százalékukra, a területi-regionális alapú önbesorolás 3,5 százalékukra jellemző, az
európaiság, mint elsődleges közösségmeghatározó tényező 3,8 százalékuknál jelent meg.
300
A magyarsághoz tartozás kritériumai közül a magyar anyanyelvűséget, a magyar
kultúra ismeretét és szeretetét, valamint azt emelték ki, hogy legalább az egyik szülő
magyar legyen. A magyarság legkevésbé fontos kritériuma a magyar állampolgárság. A
válaszadók 82 százaléka a magyar nemzet részének, 38,4 százalékuk a szlovák nemzet
részének tekinti a szlovákiai magyarokat. Tehát a többség mellett, amely a szlovákiai
magyarokat a magyar nemzet részeként értelmezi, létezik két kisebb csoport is: az egyik
szerint ugyanúgy része vagyunk a magyar nemzetnek, mint a szlováknak, a másik szerint
pedig a szlovák nemzethez tartozunk.
Annak ellenére, hogy csaknem hetven százalékukat már diszkriminálták a
nemzeti hovatartozása miatt, a Kárpát Panel újfent igazolta, hogy a vizsgált népesség
erősen kötődik Szlovákiához. Ez több téren is megmutatkozott:
1) négy válaszadó közül három a haza fogalmát Szlovákiához, illetve az
ország területéhez köti;
2) 83 százalékuk a szülőföld fogalmát illetően is hasonlóképpen asszociál;
3) 54 százalékuk szerint a hazát akkor is támogatni kell, ha vezetői hibát
követnek el (ami az említett haza-értelmezés tükrében azt jelenti, hogy még ha
hibáznak is a politikusok, akkor is támogatni kell Szlovákiát);
4) 40 százalékuk inkább szlovák állampolgár, mint más ország
állampolgára.
Ezzel egyidejűleg csaknem 40 százalékuk úgy gondolja, hogy vannak
Szlovákiában dolgok, amelyek miatt szégyen szlovák állampolgárnak lenni, s egy
harmaduk szerint elsősorban a szlovákiai magyarok teszik jóvá az országot (akárcsak a
hozzájuk hasonlók a világot).
A szlovákok és magyarok kölcsönös viszonyában homlokegyenest eltérőnek
mutatkozik az országos helyzet és a megkérdezett lakhelyén tapasztalt helyzet. Míg
országos szinten a konfliktusok jellemzők, a lakhely szintjén inkább a kölcsönös
együttműködés. Ezt korábbi felméréseinknél is tapasztaltuk.
A szlovákiai magyarok nyelvtudása korlátolt. Igazából csak magyarul és
szlovákul tudnak, de ezt sem tökéletesen. Holott a válaszadók magyarnak vallották
magukat, saját bevallásuk szerint csak 93 százalékuk tud tökéletes magyarul.
Problémamentes szlovák nyelvtudást 80 százalékuk jelölt be. Újfent beigazolódott,
mekkora hazugság, hogy a szlovákiai magyarok nem tudnak szlovákul, bár ilyenek is
vannak, de nagyjából három százalékot tesznek ki. Ez kb. 15 ezer ember, tehát még az
idősek korcsoportját sem öleli fel teljes egészében (szlovák részről ugyanis gyakran
hallani, hogy jó, a fiatalok már lehet, hogy megtanulnak szlovákul, de az idősek nem
tudnak).
Sajnálatos tény, hogy a magyar nyelv használata egyre csökken, s ami még
szomorúbb, hogy ez a térvesztés a családon belül zajlik. Erre már korábbi felméréseink
során is felfigyeltünk, s ha összehasonlítjuk a korábbi adatokat a Kárpát Panel
eredményeivel, akkor konstatálhatjuk, hogy nemcsak a tere szűkül a családon belüli
magyar nyelvhasználatnak, hanem a dinamikája is felgyorsult. Míg a válaszadók 92
százaléka gyermekkorában otthon csak magyarul beszélt a szüleivel, ma már minden
egyes családtaggal való kommunikációban 20–22 százalékkal ritkább a magyar nyelv.
A Szlovákiához való kötődés további megnyilvánulása a szlovákiai magyarok
körében már korábban is tapasztalt alacsony migrációs szándék. Túlnyomó többségük – a
migráció célterületétől függően 60–84 százalék – még akkor sem akarna elköltözni, ha
ezzel javulnának az életkörülményei. A múlthoz hasonlítva viszont mindenképpen
megnőtt a költözési kedv.
301
3. Vajdaság
A Kárpát Panel kutatásban a térség mintája reprezentálta a vajdasági
magyarságot, ami a identitáskutatás szempontjából időszerű adatokat nyújt. Önbesorolás
alapján a Vajdaságban élő magyarok, a korábbi kutatásainknak megfelelően, elsősorban
vajdasági magyaroknak vallották magukat (49 százalék). Az elsődleges
meghatározáskor második helyen van a vajdasági (24 százalék), majd az, hogy magyar
vagyok (16 százalék). A válaszok alapján a térség magyarsága főleg területi-regionális
kategóriát nevezett meg. A másodsorban történő önbesoroláskor a sorrend így alakult:
legtöbben magyarnak vallották magukat (32 százalék), majd vajdasági magyarnak (23
százalék) és a harmadik helyen magyarnak (20 százalék). Másodsorban a válaszadók
egy része (12 százalék) magyar nyelvű szerb állampolgárnak tartotta magát. A
megkérdezettek kevés hányada választotta az európai, szerb, vagy egyéb nemzetiséget.
A vajdaságiak 41 százaléka gondolja, hogy magyarnak lenni politikai kihívás. A
magyarságuk 38,7 százaléknál közömbös tény. A válaszadók 29,2 százaléka teljesen
egyetért azzal, hogy magyarnak lenni hátrányt, ugyanakkor 27,7 százalékuk szerint
előnyt jelent. Többnyire nem értenek egyet azzal az állítással, hogy (59 százalék)
magyarnak lenni természetes dolog, vagy hogy ez büszkeséggel tölti el őket (44,2
százalék). Viszonylag nagy azoknak a válaszadóknak a száma, akik közömbösek illetve
tanácstalanok a témában: egyet is ért meg nem is a felkínált válaszokkal (pl. 35,8
százalék nem tudja eldönteni, hogy a nemzeti hovatartozása megkönnyíti-e vagy nem az
életét stb.)
A magyarsághoz tartozás a térségben a kultúrnemzeti azonosulást mutatja (68
százalék), elsősorban a saját döntésétől függően (23 százalék). Ahhoz, hogy valaki
magyarnak számítson a vajdaságiak szerint legfontosabb, hogy magyarnak tartsa magát
(4,3 átlagjegy az 1–5 skálán), majd hogy magyar legyen az anyanyelve (4,2), illetve
legalább az egyik szülő legyen magyar (4). Az, hogy ismerje/vagy szeresse a magyar
kultúrát 3,9 átlagjegyet kapott. A vajdasági magyarok szerint ahhoz, hogy valaki
magyar legyen, kifejezetten nem fontos hogy az anyaországhoz kötődjön, sem, születési
sem pedig állampolgársági vonatkozásban! A legkevesebb átlagjegyet kapták (9
százalék) a következő válaszok: hogy Magyarországon szülessen (1), vagy hogy magyar
állampolgár legyen (2), vagy hogy magyar pártra szavazzon (2,1).
Arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni,
a válaszadók 33,3 százaléka maradna Szerbiában, sőt több mint 10 százalékuk ezen
belül Vajdaságot választotta. Nem egész 11 százalékuk egyszerűen máshol élne, de
majdnem 13 százalékuk nem tud választani. Csak 9,9 százalékuk szeretne
Magyarországon lenni. Kitűnik, hogy Szerbia állam konszolidálódásával párhuzamosan
az itt élő magyarok viszonylag nagy száma beilleszkedik az új állampolgári szerepébe.
Nem tartja fontosnak átköltözni Magyarországra, ahhoz hogy megtarthassa magyar
identitását. Azt a problémát, hogy magyarként szerb állampolgár, a válaszadók 43,1
százaléka nem ismeri és jól tudja a kettőt egyeztetni. 38 százalékuk számára általában
nem probléma, még ha néha fel is vetődik egy-két ellentmondásos érzés. 20 százalék
alatt van azoknak a száma, akik többé-kevésbé problémának tartják a nemzetiségük és
más állampolgárságuk összeegyeztetését. A vajdaságiak szülőföldjüknek elsősorban
Vajdaságot fogadják el (67 százalék), majd 10,8 százalék + 7,9 százalékban a települést
ahol születettek, vagy élnek. Csak 7,4 százalékuk tartja szülőföldjének Szerbiát, de sem
a történelmi, sem pedig a mai Magyarország nem fontos szülőföldként a számukra.
Hazaként a válaszadók 54,9 százaléka, szintén Vajdaságot jelöli mag, 23,9 százalék
Szerbiát, majd 8,8 százalék a települést ahol él. A haza választásában, a történelmi és
mai Magyarország együttvéve haladja meg a válaszadók több mint 5 százalékát.
302
Az egymásról alkotott vélemények bizonyos sztereotip állásfoglalásokat
mutatnak. A válaszadók határozottan többségben (majdnem 70 százalékuk) állítják azt,
hogy a magyarországi magyarok és a szerbek is más emberi tulajdonságokkal
rendelkeznek, mint a vajdasági magyarok. A szerbekre szerintük jellemző az
erőszakosság (59,6 százalék), versenyszellem (56,2 százalék), a segítőkészség (49,4
százalék), lustaság (49,1 százalék), sőt az önzőség is (46 százalék) is. A magyarországi
magyarokat elsősorban versenyszelleműnek (58,7 százalék), majd intelligensnek (56,6
százalék), de önzőnek (50,6 százalék) tartják. Jómagukat a vajdasági magyarok
elsősorban toleránsnak (59,4 százalék), majd intelligensnek (59,3 százalék),
versenyszelleműnek (57,5 százalék) és segítőkésznek (54,8 százalék) tartják.
A nyelvhasználati területek azt mutatják, hogy a magánéletben a válaszadók
több mint a fele többnyire a magyart használja, míg a közéletben mindkét nyelvet,
illetve hivatalos helyen a szerbet. A válaszolók többsége barátokkal, szomszédokkal,
tévénézéskor, újságolvasáskor többnyire a magyar nyelvet használja (50–62 százalék
között), mintegy 35–41 százalékban mindkét nyelvet, és kevesen vannak azok, akik
csak a szerb nyelvet használják, esetleg újságot olvasnak az állam nyelvén (7,4
százalék). A közélet egyéb területein, munkahelyen, bevásárláskor és orvosnál mintegy
42–48 százalékuk mindkét nyelvet, a magyar nyelvet 17–39 százalékuk használja.
Viszonylag magas az aránya a hivatalokban (40,4 százalék) és az orvosnál (30,2
százalék) többnyire csak a szerb nyelvet használóknak (4.5. ábra). Legkevesebben (a
tömbben élők) a hivatalokban használják a magyar nyelvet (17,6 százalék), miközben
40,4 százalékuk többnyire a szerb nyelvet, 42 százalékuk mindkét nyelvet használja. A
válaszoló magyar anyanyelvű népesség 5,9-es, majdnem maximális magyar anyanyelv-
ismereti szintjéhez képest, a szerb nyelv ismeretében az átlagjegy 4,3. Az angolt és a
németet már csak 1,7 értéket kapott. A nyelvtanulás igénye viszonylag magas, a
válaszadók 11,3 százalék gördülékenyebben, 52,7 százaléka pedig nagyon jól szeretné
beszélni a szerbet. Minden negyedik válaszadó azonban, még ha minden lehetősége
meglenne, még akkor sem tanulna meg szerbül. Még többen szeretnének nagyon jól
beszélni angolul (54,9 százalék), vagy legalább gördülékenyen 15,9 százalék.
Az ötös értékskálán a vajdasági magyarok legtöbben a következő dolgokat
értékelték, persze különböző fontosságot jelölő osztályzással: pénz, család, vallás,
munka, erkölcs. A legmagasabb átlagjegy a 2,8, a legalacsonyabb 1,3 volt. A mintában
érezhetően felfedezhető a vállalkozói hajlam, a nemmateriális értékek megbecsülése. A
létfenntartás áll a központban nem pedig a béke, család, szerelem, vagy a barátság.
A templomba járási szokások megfelelnek a korábbi kutatási eredményeknek: a
vajdasági magyarok fele évente jár misére: 35,5 százaléka főleg Karácsonykor és
Húsvétkor megy el a templomba, de ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik évente egyszer,
vagy még ritkábban járnak templomba (20 százalék), akkor ez a válaszadók többsége. A
vallási önbesoroláskor a vajdaságiak 63,7 százaléka azt nyilatkozta, hogy vallásos
ember a maga módján. Mindössze 30 százalék vallásos az egyházi szertartás szerint.
Viszonylag kevés azoknak a száma, akik ateistának vallják magukat, ami kitűnik a
következő kérdésből is: az Isten a vajdaságiak életében 7-es fontosságú értéket kapott a
tízes értékskálán.
A szerbiai/vajdasági népesség iskolai végzettség szerint 7 százalék jelenleg is
tanul, a többi befejezte a tanulmányait. A tanulmányaikat befejezettek között (N=328)
legtöbben az alapiskolát, vagyis általános iskolát végezték el: 33,3 százalék. Minden
negyedik szakközépiskolát (érettségivel záruló) végzett, majd 17,6 hároméves
szakiskolát. Egyetemet 7,8 százalékuk, főiskolát pedig 6,7 százalék végzett.
A vajdasági magyarok médiahasználatára tipikusan a tévénézés jellemző (97,4
százalék). A válaszadók átlagban több mint 2 órát néznek TV-t naponta (141 perc a
303
megkérdezést megelőző napon). A megkérdezettek több mint ¾-e rádiót is hallgat, a
rádiócsatornák közül a lokálisak a népszerűek. A vajdaságiak közül újságot már csak 66
százalékuk olvas, főleg az egyetlen napilapot, a Magyar Szót (52 százalék), majd a
Családi Kört (17,7 százalék) és egy szerb napilapot a Blic-et (6,5 százalék). Viszonylag
kevesen használnak számítógépet, kevesebb, mint 34 százalék, amiből csak 26 százalék
internetezik is (53 százalék szélessávú csatlakozással). Otthoni internet-csatlakozása a
minta 74 százalékának nincs, de akik szokták használni a világhálót 92 százalékban
otthon teszik azt.
A vajdasági mintában a válaszadók egyéni és háztartási havi teljes (nettó)
jövedelme a gazdaságilag aktívak esetében 234 euro, ami megfelel a térség
átlagjövedelmének. Az inaktívak 155 eurója már jóval ez alatt van. Az egy főre eső
családi havi teljes (nettó) jövedelem átlagban 120 euro, a gazdaságilag aktívak esetében.
A viszonylag alacsony havi családi költségvetés (353,5 euro) fogyasztási struktúrája
mutatja, hogy majdnem 90 euro élelemre, 74 pedig a lakás rezsire ment el. Nagyobb
tételnek számít még az oktatás költsége (46,8 euro), majd 30–35 euro között van a
háztartás, öltözködés, utazási és egyéb költségek. Az alkohol cigaretta 20 eurót visz el
havonta, amitől alig magasabb kiadás az egészségügyi, vagy a kultúra/szabadidő
költsége. A mintában, a család tulajdonában van a lakások 92 százaléka, ami rendkívül
kedvező adat.
A munkahelyi életútra vonatkozó adataink azt mutatják, hogy a vajdasági
magyar felnőtt népesség (N=334) alig több, mint fele (58,1 százalék) aktív kereső, az
inaktívak aránya (29 százalék), továbbá tanul még a válaszadók 7,8 százalék, a
munkanélküliek száma pedig csak 5,1 százalék. A munkanélküliek meglepően alacsony
aránya vélhetően azzal magyarázható, hogy ezek jelentős hányada inaktívként
(háztartásbeli, eltartott stb.) nyilatkozott. A foglalkoztatott népesség több mint 71
százaléka alkalmazottként dolgozik, 12,9 százalék családi gazdaságban, a vállalkozók és
önfoglalkoztatottak aránya még a segítő családtagokkal együtt sem éri el a 9 százalékot.
Viszonylag kevesen vallották be az alkalmi és fekete munkát. A foglalkoztatottság
nemzetgazdasági ágazatok szerinti összetétele ipari (8,1 százalék építőipar és egyéb 23
százalék) és mezőgazdasági (23,8 százalék) dominanciát mutat, ezek közül az építőipar
minden nyolcadik alkalmazottat foglalkoztat.
Korábbi vizsgálatok eredményeivel összevetve a mostani adataink azt mutatják,
hogy az elmúlt évtizedben a vajdasági magyarok körében nem javult jelentősen a
társadalmi közérzet. Ez az általános gazdasági helyzetre és életszínvonalra, valamint a
személyes helyzet megítélésére egyaránt vonatkozik. Legtöbben (a megkérdezettek több
mint a fele) a gazdasági fejlődés tekintetében, de különösen az életszínvonal kérdésében
(64,7 százalék) nem látnak javulást, sőt azt állítják, hogy romlott a helyzet.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók többsége szerint (53,1 százalék) az
elmúlt tíz évben az interetnikus viszonyok terén sem következtek be változások, sőt a
szerb-magyar viszony a vajdaságiak 36,7 százalék-a szerint romlott.
A migrációval kapcsolatosan kitűnik, hogy középkorú és idősebb lakosság is
elég sokat utazott, hiszen, a „volt-e már külföldön” kérdésre minden korosztály
majdnem egyformán 90,3–92,9 százalékban igennel válaszolt. Természetesen az utóbbi
öt évben a fiatalok (18–34 éves korosztály) jártak legtöbben idegen országban (70
százalék). Eltérések mutatkoznak az országon kívülre irányuló népességmozgásban, ha
az iskolai végzettséget figyeljük: a legmobilisabb rétegnek az utóbbi öt évben a
felsőfokú végzettségű, fiatal városlakók bizonyultak. A gimnáziumot végzettek
hosszabb időszakra vonatkoztatva, 100 százalékban jártak már külföldön, de az
általános iskolások kivételével a többiek is több mint 91 százalékban utazgattak idegen
földre. A külföldre utazás Szerbiából immár 1992 óta vízumkötelességgel jár, így nem
304
csoda, hogy a vajdasági magyar lakosság mindössze fele (55,3 százalék) tudott az
utóbbi néhány évben külföldre menni. Kiderült továbbá, hogy a látogatások
leggyakoribb célja a turizmus (a népesség több mint 81,8 százaléka járt már e célból
külföldön), majd a családi látogatás (59,1 százalék), és igen számottevő azoknak az
aránya is, akik egyéb okokat jelölnek meg (32,9 százalék). A szakmai utak
(konferenciák) 16 százalékban vonzották a vajdaságiakat külföldre. Ennél már
kevesebben próbáltak szerencsét a munkavállalás vagy tanulás terén (9,9 illetve 14,4
százalék). A migrációs mozgások közül a munkavégzés és a tanulás bizonyult
legtartósabbnak: az érintett munkások átlagosan 28,9 hónapot, a tanulók pedig 10,6
hónapot töltöttek külföldön. A külföldre irányuló migrációs szándék a kilencvenes
évekhez viszonyítva lanyhult: a válaszadók körülbelül 60 százaléka nem költözne, míg a
többiek (majdnem 40 százalék) kitelepednének. A fontosabb szocio-demográfiai
jellemzők szerint a gimnáziumot végzettek és felsőfokú képzettségűek fele gondolkodik
a kitelepedésről. A magasabb végzettségű városi férfiak migrációs hajlama a
legnagyobb. A motivációk tekintetében egyértelműen a jobb megélhetés, nagyobb
jövedelem iránti igény a domináns (a kivándorlás gondolatát fontolgatók több mint 55,5
százaléka említette ezt az okot), ezt követi az egybeszámolható: egyéb okok, és a nem
tudja (4,7+18,3 százalék), majd a családegyesítés (13,1 százalék). A letelepedés
célországai tekintetében a listát Magyarország vezeti (az esetek 31,5 százalékában), de a
válaszadók 28,8 százaléka nem tudja még hova menne. Nyugat-Európába minden
negyedik, tengeren túlra pedig kb. minden tizenhatodik potenciális emigráns vándorolna
ki. Az időszakos migráció tekintetében Vajdaságból mérséklődő mozgásra
számíthatunk: az elkövetkező két évben a délvidéki magyar népesség 9 százaléka kíván
tanulni vagy ideiglenesen munkát vállalni külföldön.
Szerbia Európa Unióhoz való csatlakozásának évét a minta zöme tehát 2010–
2020 közé teszi. A vajdasági magyarság az Európai Unióhoz elsősorban a következő
fogalmakat társítja: első helyen van a béke (36,3 százalék), ami érthető módon a
Szerbiában élők régi vágya; második helyen van a gazdasági jólét fogalma (17,4
százalék), majd a vízummentes, szabad utazás, tanulás és munka az EU-ban (14,2
százalék). Ahhoz, hogy mit eredményez majd az ország EU csatlakozása a
megkérdezett személye szempontjából, a vajdaságiak egy ötfokú skálán nyilatkozhattak.
Számukra az ország megnyitását és új lehetőségeket hozná a csatlakozás. Legtöbben a
szabad utazást említik (4,7 átlagjeggyel), majd a jobb jövőt (4,3), új
munkalehetőségeket (4,1), állampolgári jogvédelmet és személyes védelmet is (3,9),
békét (3,8), közös EU kormányzatot (3,5).
A vajdasági magyarok viszonylag erős regionális tudattal rendelkeznek és
magyarként lakóhelyi kötődésüket bizonyítják: 55 százalékuk térséghez kötődik, viszont
42 százalékuk inkább településhez. Vajdasági polgárnak érzi magát 20 százalékuk, majd
11 százalék egy bizonyos kistérséghez kötődik. A szórványban élők 16 százaléka
szívesen megjegyezte ezt a tényt, míg a tömbben élő magyarok csak 8 százaléka
nyilatkozott így. A településhez kötődés szintén jelentős: 29 százalékuk kifejezetten
falusi magyarnak, 13 százalékuk pedig városinak tartja magát. A vajdasági magyarok
életvitelük szerint és magyarként csak 3 százalékban tartoznak Szerbia polgáraihoz.
4. Kárpátalja
Az identitásvizsgálat a kutatás egyik meghatározó része, ami különösen érdekes
és indokolt a 2004. december 5-i népszavazás függvényében. A kárpátaljai magyarok
identitását leginkább az jellemzi, hogy erős, lokális identitástudattal bírnak és tudatosan
305
vállalják magyarságukat. A nemzetiségi hovatartozásukat – amibe beleszülettek –
természetes állapotuknak tekintik, büszkeséggel tölti el őket.
A kárpátaljai magyarok megítélése szerint, a magyarság szempontjából nem
meghatározó az, hogy az egyén a magyar állam kötelékéhez tartozzon, vagyis a magyar
állampolgárság (2,1), és hogy Magyarországon szülessen (1,6), de a politikai
hovatartozás sem. Nem tudjuk, mennyire befolyásolta a december 5-i népszavazás a
válaszadók véleményét, de figyelemreméltó, hogy 50,6 százalékuk, ha szabadon
választhatna, akkor is Ukrajnában élne, és csak 19,8 százalékuk szeretne
Magyarországon élni. A nemzeti hovatartozást a megkérdezettek 67 százalék szerint az
anyanyelv és kultúra határozza meg, mindössze 5 százalék azonosítja a nemzeti
hovatartozást az állampolgársággal. A kárpátaljai magyarok számára magától értetődő
állapot az, hogy magyar nemzetiségű, de ukrán állampolgár, vagyis önértékelésük
szempontjából e két fogalmat kettéválasztják, ami azzal is magyarázható, hogy a
megkérdezettek nagy része volt már szovjet állampolgár is, így disztingválja a
nemzetiség és az állampolgárság fogalmát. További elemzés tárgya lehetne az adott
dimenzió újabb indikátorokkal történő vizsgálata, mint például az anyanyelv, lakhely
stb. A regionális identitástudat meghatározó erejét támasztja alá, hogy a megkérdezettek
66,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Kárpátalját tekinti szülőföldjének és mindössze
9,3 százaléka Ukrajnát. A történelmi Magyarországot a válaszadók 2,6 százaléka, míg
Magyarországot 1,2 százalék. Azok aránya akik úgy érzik, hogy nincs igazi hazájuk,
nem éri el az 1 százalékot. Hasonló mutatókat kaptunk arra a kérdésre, hogy mit tekint
hazájának a kárpátaljai magyar: a válaszadók 44,8 százaléka Kárpátalját, 26,5 százalék
Ukrajnát, míg Magyarországot illetve a történelmi Magyarországot együtt véve a
válaszadók 6,5 százaléka tartja csak hazájának. Ezek az értékek már utalhatnak a
december 5-i népszavazás hatásaira, illetve a két országban tapasztalható egymástól
eltérő társadalomszervező fejlődési irány közötti különbségekre.
A megkérdezettek 78 százaléka szerint a kárpátaljai magyarok részét képezik a
magyar nemzetnek, ugyanakkor 52 százalék szerint az ukrán nemzet részének is tekinti
a kárpátaljai magyarokat. Ez utóbbi eredmény egyfajta identitásbeli zavarra utal,
különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a korábban feltett kérdések alapján a
nemzetiséget és az állampolgárságot határozottan szétválasztották a megkérdezettek.
A kárpátaljai magyarok véleménye szerint számos emberi tulajdonságukban
pozitívabbaknak tartják magukat a magyarországi magyaroknál és az ukránoknál is.
Például segítőkészebbek, toleránsabbak, intelligensebbek, kevésbé önzőek, kevésbé
tehetetlenek, kevésbé lusták, nem erőszakosak. A kutatás eredménye szerint a
kárpátaljai magyarok úgy érzik, hogy a versenyszellem terén elmaradnak a
magyarországi magyaroktól, szemben az ukránokkal. A magyarországi magyarok az
ukránokhoz képest toleránsabbak, intelligensebbek, ugyanakkor önzőbbek, és lustábbak
is mint az ukránok. Az ukránokat viszont segítőkészebbnek, de erőszakosabbnak látják.
A határon túli magyarok közül a kárpátaljai magyarok számára a
legrokonszenvesebbek önmaguk a kárpátaljai magyarok (41,4 százalék szerint nagyon
rokonszenvesek, 42,3 százalék szerint inkább rokonszenvesek). Saját magukon kívül az
erdélyiek tűnnek legrokonszenvesebbnek (11,6 százalék nagyon rokonszenvesnek tartja,
44,8 százalék inkább rokonszenvesnek). Az erdélyiek után a felvidékieket kedvelik
(10,8 százalék nagyon, 41 százalék inkább), majd a vajdaságiakat (9,6 százalék nagyon,
40,7 százalék inkább).
A válaszadók a legnagyobb intoleranciát a kábítószeresekkel szemben tanúsítják,
összességében 86,9 százalék tekinti őket ellenszenvesnek vagy inkább ellenszenvesnek.
Valamivel kisebb az elutasítottság a bőrfejűekkel (82 százalék) és a homoszexuálisokkal
306
(72,7 százalék) szemben. Magas fokú a közömbösség a munkanélküliekkel (60,9
százalék) és a menekültekkel (53,2 százalék) szemben.
A megkérdezettek 55 százaléka úgy látja, hogy érvényesülésének nem akadálya
Ukrajnában magyar nemzetisége, 29 százalék szerint akadályt jelent a hivatalokban,
egészségügyben, oktatásban, munkavállalásban, míg 12 százalék szerint minden téren.
A felmérés alapján az ukrán-magyar viszonyt nem terhelik konfliktusok sem országos,
sem helyi szinten. Következetlenségre, vagy a közvélemény átalakulására utalhat a
kontrollkérdésként is felfogható „Mennyire ért egyet a következő állításokkal?” kérdésre
adott válaszok összesítésének eredménye. Míg a korábbi válaszokban Ukrajnával és az
ukránokkal kapcsolatban inkább a pozitív attitűdök jellemezték a válaszadókat, úgy
azzal a kérdéssel, hogy „Jobb lenne a világ, ha a többi ország lakosai is olyanok
lennének mint az ukránok?”, a válaszadók 45,9 százaléka egyáltalán nem, 23 százaléka
részben nem értett egyet. Ez azért is érdekes, mert közben a válaszadók több mint a fele
(58,1 százalék) gondolja úgy, hogy inkább ukrán állampolgár, semhogy más ország
állampolgára lenne. A haza iránti elfogultságra utalhat az, hogy a megkérdezettek 75
százaléka részben vagy teljesen egyetért azzal, hogy az embereknek akkor is támogatni
kell hazájukat, ha vezetőik hibát követnek.
5. Magyarország
A magyarországi lekérdezés során 700 fős mintával dolgoztunk, a minta
reprezentatív a magyar lakosságra vetítve területi, településtípus, illetve férfi-nő arány
tekintetében.
A magyarországi magyarok közösségi identitása elsősorban a szoros
állampolgári kötelékek meglétéről árulkodik, míg az etnikai, földrajzi és más típusú
identitások kisebb mértékben mutatkoznak meg, mint a határon túli magyar közösségek
esetében. Magyarország egyaránt jelenti a hazát is és a szülőföldet is, egyéb regionális
identitás csak kis mértékben fontos a válaszadók számára.
A fentieket alátámasztandó nem véletlen, hogy a nemzeti szimbólumok
tekintetében az állami, államalkotással kapcsolatos jelképek kerültek leggyakrabban
említésre: zászló, korona, címer, himnusz, országház vezetik a listát. Megjegyzendő
azonban, hogy a nemzeti jelképek között az identitás „gasztronomizálódása” is tetten
érhető, hiszen a válaszadók 0,7 százaléka a paprikát jelölte meg nemzeti
szimbólumként.
A különböző kisebbségekkel és társadalmi csoportokkal kapcsolatos
előítéleteket vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy míg a magyarországiak önmagukkal és a
határon túli magyarokkal szembeni megítélése hasonló trendeket mutat, a romák
megítélése többnyire negatív előítéletekről árulkodik. A vélemények szerint míg például
a romák mintegy 55–66 százalékban erőszakosak, lusták, önzők, addig a
magyarországiak 40–50 százalékban intelligensek, toleránsak és versenyszelleműek.
Adataink alapján továbbá megállapítható, hogy a magyar társadalomban a
homoszexuálisokkal, a bőrfejűekkel, a drogosokkal és újgazdagokkal szemben nagyon
erős az előítélet.
Az attitűdök szintjén a hagyományos és modern világ sajátos keveredése
tapasztalható: egyrészt rendkívül fontosak a hagyományos értékek, mint például a
család, békés világ, boldogság, erkölcsösség, ugyanakkor meglehetősen mellőzött a
vallás, a közösségi problémákkal való foglalkozás, Istenben való hit. Úgy is
értelmezhetjük ezt, hogy noha bizonyos, főleg a családdal kapcsolatos hagyományos
307
értékek rendkívül fontosak, mégiscsak egy szekularizált, magas individualizációt elért,
az egyéni érdekeket és boldogságot előtérbe helyező társadalomkép rajzolódik ki.
E kontextusban jobban érthetővé válik, kutatásunk egyik legszembeötlőbb
eredménye: a magyarországi felnőtt korú lakosság nagyfokú pesszimizmusról,
kiábrándulásról tanúskodik. Az ország gazdasági helyzete valamint az emberek
életszínvonala a vélemények szerint több mint 80 százalékban romlott az elmúlt 10
évben. Ehhez képest a személyes helyzet megítélése valamivel jobb, ám így is az
emberek kétharmada szerint ez is romlott az elmúlt 10 évben. E jelenség oka valószínű
az, hogy a modernizáció és individualizáció (nevezhetnénk polgárosodásnak is) adott
fokán az egyének sokkal kritikusabbak saját helyzetük értékelése vonatkozásában,
illetve sokkal negatívabban élik meg a politikum által diktált reformokkal kapcsolatos
megszorítási intézkedéseket. Nem véletlen, hogy adataink (a közvélemény-kutatásokból
is ismert tényről, azaz) a jelenlegi ellenzéki pártok magasabb szimpátiájáról, illetve a
társadalomnak a politikumtól való elfordulásáról árulkodnak. Mindezt úgy
értelmezhetjük, hogy Magyarországon elterjedőben van egyfajta „felszíni
pesszimizmus”, ami azt jelenti, hogy látszólag nagyfokú kiábrándultság jellemzi az
embereket, ám a mélyben mégis létezik egy olyan modernizációs szint, ami
megakadályozhatja a társadalmi anómia szétterjedését.
A kutatás egyik fontos témaköre az Európai Unióval kapcsolatos elvárások és
ismeretek voltak. Az EU-hoz leggyakrabban kapcsolódó fogalmak a szabad utazás (50
százalék), béke, gazdasági jólét és az euro bevezetése (31-32 százalék) voltak. Egy
másik kérdéscsoportnál szintén az EU-csatlakozás által lehetővé vált utazások kapták a
legmagasabb értékelést. Ennél meglepőbb azonban, hogy a megkérdezetteknek nem
egészen csak fele merne elindulni útlevél nélkül, kizárólag személyivel például
Olaszországba. További EU-val kapcsolatos ismeret jellegű kérdéseink pedig azt
támasztják alá, hogy az általánosságokon túlmenően a felnőtt lakosság nagyon kevés
EU-val kapcsolatos információval rendelkezik. Az EU tagállamaira vonatkozó kérdések
esetében általában 50 százalék körüli helyes választ adtak a megkérdezettek, míg egyéb
EU-s projektre való rákérdezés általában 5 százalékos helyes válaszadást szült.
308

Kárpát Panel 2007 PDF

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Judul Asli

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

Kárpát Panel 2007 PDF

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

Karpat Panel 2007

KiSEBBSEGI LETHELYZETEK - INTERETNIKUS VISZONYOK

Ablonczy Balazs, Feischmidt Margit, Kovats Andras

Karpat Panel 2007

A Karpat-medencei magyarok tarsadalmi helyzete es

Papp z. Attila, Veres Valer

MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSEGKUTATO INTEZET

A kutatasban reszt vevo intezmenyek:

MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsegkutato Intezet, Budapest (Magyarorszag)

Max Weber Tarsadalomkutato Alapitvany, Kolozsvar (Romania)

Forum Tarsadalomkutato Intezet, Somorja (Szlovakia)

Lehoczky Tivadar Tarsadalomkutatolntezet, Beregszasz (Karpatalja-Ukrajna)

Magyarsagkutato Tudomanyos Tarsasag, Szabadka (Vajdasag-Szerbia).

Papp Z. Attila, Veres Valer

Csata Zsombor, Kiss Denes, Veres Valer (Romania)

Meszarosne Lampl Zsuzsa (Szlovakia)

Gabrityne Molnar Iren, Rac Livia (Vajdasag - Szerbia)

Molnar Eleonora, Orosz Ildiko (Karpatalja Ukrajna)

Papp Z. Attila (Magyarorszag)

Minden jog fenntartva, beleertve a sokszorositas es a terjesztesjogat, az egyes

F e1el6s kiado: Szarka Laszlo

A Kutatás elindításához a Szülőföld Alap régiók közötti együttműködési

Szarka László, Veres Valér

KÁRPÁT PANEL – ERDÉLY

1.1. táblázat: A minta összetétele Erdélyben településtípusok és megyék szerint

2.1. ábra: Nemi megoszlás

2.2. ábra: Korcsoportok – százalékban

18–34 év között 25,3

35–54 év között 32,3

2.4. ábra: Van gyereke?

2.5. ábra: Gyerekek száma

magyar anyanyelvű román allampolgar

első választás második választás

3.2.ábra: Az, hogy magyarnak születtem...

Könnyíti az életemet 10,2 18,7 29,9 19,7 17,2 4,4

Büszkeséggel tölt el 2,5 4,5 8,1 21,9 61 2,1

Közömbös számomra 44,5 20 14,3 7,7 7,1 6,4

Elõnyt jelent 19,8 19,1 26,9 14,6 11,8 7,7

Szégyennel tölt el 72,7 14,4 3,4 2 2,2 5,3

Hátrányt jelent 35,3 23,9 19,2 10,5 4,6 6,4

Természetes dolog 4,7 3 8,1 18 58,2 7,9

Politikai kihívás 38,8 13,7 17,3 9,2 5,6 15,4

legalább egyik szülő magyar legyen 4,3

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

gyakran problémázok és másokkal is összetűzésbe

elég gyakran probléma számomra, és a

elég gyakran probléma számomra, de a

néha felmerül bennem egy-két ellentmondásos érzés,

nincs semmi problémám, jól tudom egyeztetni; 62,2

3.6. ábra: Mit tekint Ön szülőföldjének?

A települést, ahol született 21,5

Települést, ahol él 8,7

3.7. ábra: És mit tekint hazájának?

Történelmi Magyarország 2,2

A települést, ahol született 4

3.9. ábra: Nemzeti hősök említése

3.11. ábra: Magyar kulturális személyiségek említése

Petõfi Sándor 29,3

3.13. ábra: Legfontosabb nemzeti szimbólum (jelkép), említések gyakorisága

piros-fehér-zöld zászló 35,8

3.14. ábra: Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását?

3.16. ábra: Ön szerint a romániai/erdélyi magyarok részét képezik-e a román

3.17. ábra: Ön szerint a magyarországi magyarokra más emberi tulajdonságok