APÁCZAI - Fogalmazás 3. Osztály Munkafüzethez TANÁRI Kézikönyv PDF

Fülöp Mária
Érdemes tankönyvíró
Kézikönyv
a Fogalmazás munkafüzet
használatához
3. évfolyam
Szóbeli és írásbeli
szövegalkotás fejlesztése
fogalmazas3_KK.indd 1 6/10/14 9:02 AM

FÜLÖP MÁRIA
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Szerkesztette
RÉTI ÉVA
AP–030432
ISBN 978-963-465-989-1
© Fülöp Mária, 2010

3. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 12,36 A/5 ív

Tömeg: 280 g
fogalmazas3_KK.indd 2 6/10/14 9:02 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam
Bevezető
A 2007-es NAT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a
fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt
(hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi
és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-
idős tevékenységekben.
A NAT-ban és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és
írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos kompetencialapú Fo-
galmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal 2015. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez
a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag fel-
dolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől
már külön kaphatók a 3. és 4. évfolyamra szóló kézikönyvek.
A kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenet is megtalálható, amely Word for-
mátumban is letölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról.
Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tan-
menetüket.
Ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből ta-
nítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a
magyarórák megtartásához.
A szerző
fogalmazas3_KK.indd 3 10/17/13 2:15 PM

A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető

és a kezdő szakaszban a 2007-es NAT és
az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján
Alapelvek, célok
Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anya-
nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetet-
len ismeretek elsajátíttatása.
Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kiala-
kításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi
érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás.
Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használa-
tának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle
színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékeny-
ségekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi ha-
gyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának,
valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anya-
nyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és
egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkife-
jező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének
igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi
kultúra megismertetése.
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges
feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség meg-
alapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondol-
kodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel
kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befo-
gadása nyit utat.
A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az
önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak meg-
ismeréséhez és gyakorlásához.
A fejlesztés területei
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés
nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.
Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olva-
sástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. A szövegek
értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvas-
mányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen
álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulá-
sára való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére,
irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar
kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyaz-
va az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különfé-

le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése,

a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.
Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása,
a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyes-
ség igényével.
Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető
műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik
az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.
Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszer-
zésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezés-
re irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasz-
nálatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.
Kulcskompetenciák
Az anyanyelvi kommunikáció
A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola
feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anya-
nyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudomá-
nyokban való továbbhaladás.
A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell
érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat
a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a
megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete.
A másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így
megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre
és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szö-
vegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.
Az idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása
nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a
szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommu-
nikációs helyzetekben.
A digitális kompetencia
A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális
kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődé-
sére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommuni-
kációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az
értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg keze-
lése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos
nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.
A hatékony, önálló tanulás

Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos fel-
adatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differen-
ciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.

Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásá-
nak támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.
Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a
legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.
Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét,
segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb
tájékozódással legyenek képesek irányítani.
A szociális és állampolgári kompetencia

Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.
Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók
magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem
a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni,
folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és
a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és maga-
biztosság.

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NAT
fogalmazas3_KK.indd 7
és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján
1. évfolyam
Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése folyamatos
Ajánlott tevékenységformák,
Fejlesztési feladatok Tananyag A fejlesztés várható eredménye
módszertani javaslatok
A szóbeli kommunikációs készség A beszéd és a beszédértés fejlesztése. Artikulációs és légzőgyakorlatok. A tanuló törekszik az érthető, értel-
fejlesztése. Szavak, szókapcsolatok, mondatok mes beszédre. Nyelvi hibáit tanítói
A tanulás iránti érdeklődés és moti- helyes kiejtése. Szavak értelmezése, segítséggel javítja. Alkalmazza a
váltság erősítése és továbbfejlesztése. mondatalkotások. Képolvasás. Be- köszönés, a kérés és a megköszönés
Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési szélgetés képekről, eseményekről, tanult nyelvi fordulatait.
lehetőségek teremtése. A nyelvhasz- élményekről. Megérti az egyszerű utasításokat és
nálat tudatosodási folyamatainak Válaszadás kérdésekre. Szóbeli utasí- szóbeli közléseket.
elkezdése. Az intenzív szókincs- és tások végrehajtása. Segítségadással beszámol olvasmá-
beszédfejlesztésre alapozottan új Mese tartalmának követése hallás nyai tartalmáról, olvasásélményeiről.
nyelvhasználati módok (olvasás, írás) után. Egyszerű kérdések megvála- Játékokban, feladatmegoldásban,
megismerése, eszközhasználatának szolása, feladatok megoldása. közös tevékenységekben együttmű-
megalapozása. ködő.
A nyelvi tudatosság fejlesztése.

7
10/17/13 2:15 PM
2. évfolyam
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése 15 óra
Ajánlott tevékenységformák, A fejlesztés várható eredménye

Fejlesztési feladatok Tananyag
A megértésre és a megértetésre A beszédkészség, a Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű
való törekvés a szóbeli és az írá- szóbeli szövegalko- beidegződésének gyakorlása. Artikulációs magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.
sos kommunikációban. A mind tás és szövegértés gyakorlatok az időtartam érzékeltetésére és a A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja
biztosabb és önállóbb kommuni- fejlesztése. hangkapcsolatok helyes kiejtésére. a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak meg-
kációra való törekvés. Szavak, szinonimák gyűjtése, értelmezése, szólításának és köszöntésének udvarias nyelvi
A gondolatok, érzések, vélemé- szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészí- formáit.
nyek változatos kifejezése két tése, átalakítása a szókincs gazdagításához. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkal-
vagy több mondat összekapcso- Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mon- mazkodik azok szabályaihoz.
lásával. datok alkotása képek, képsorok segítségével, Eligazodik szűkebb környezete társas kapcso-
adott vagy választott témáról. latrendszerében. Közösségi feladatot vállal.
Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú
a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés minden- tevékenységét.

napi kapcsolatok, emberi viszonyok, érdekes
témák kapcsán.
A megszólítás és a különféle köznapi szituá-
ciókra jellemző nyelvi fordulatok gyakorlása
szituációs játékokban.
Nem verbális jelzések tartalmának felismeré-
se, használata beszéd közben.
Mindennapi élethelyzetek modellezése kü-
lönféle szituációkban alkalmazható magatar-
tásformák és nyelvi formulák gyakorlásához
dramatikus játékokkal.
10/17/13 2:15 PM
3. évfolyam
Írásbeli szövegek alkotása:
Fogalmazási alapismeretek 17 óra
Szövegalkotási gyakorlatok 25 óra
A heti óraszám javasolt felosztása:

olvasás: 3 óra
írás: 1 óra
fogalmazás: 1,5 óra
nyelvtan: 2 óra
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése

A beszéd tartalmának, A beszédkészség, A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkal- A tanuló értelmesen, érthetően
hangzásának, stílusá- a szóbeli szövegal- mazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben. Szavak mondja el gondolatait.
nak és kifejezőerejének kotás és a szöveg- jelentésének, stílusértékének megfigyelése szólások, közmondások, a Bekapcsolódik a csoportos be-
egymással összefüggő értés fejlesztése. hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor. szélgetésekbe. Figyel beszélgető-
fejlesztése. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. társaira.
A szóbeli szövegalkotási Nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében Szívesen vesz részt a közös tevé-
készség fejlesztése. felolvasáskor, szövegmondáskor. kenységekben.
Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témák- A közös produkciókban segítő,
ról. együttműködő attitűd és a szabá-
Vélemény igényes megfogalmazása. lyokhoz igazodásra való törekvés
A beszélgetőtárs iránti figyelem. jellemzi.
Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.
Értelmező versmondás.
A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gya-
korlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetí-
tése.
Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.
9
10/17/13 2:15 PM
Írásbeli szövegek alkotása
10
Az önkifejezés iránti Fogalmazási alap- Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból A tanult fogalmazási ismeretek
igény erősítése, különféle ismeretek. ◆ a cím szerepéről, jellemzőiről; felhasználásával kb. egy oldal
formáinak és lehetősé- ◆ a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a terjedelmű elbeszélő fogalmazást
geinek megismertetése, következmény kapcsolatáról; készít.
megvalósításának támo- ◆ a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, A tartalmi egységek kezdetét be-
gatása. ◆ az elbeszélő szövegforma jellemzőiről. kezdéssel jelzi.
Ösztönzés a kreativitásra. Szövegalkotási A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor. Tanítója útmutatásai alapján ki-
gyakorlatok. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. javítja fogalmazási és helyesírási
Párbeszédes részek illesztése fogalmazásokba. hibáit.
Önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási
szabályok felidézésével.
4. évfolyam

Írásbeli szövegek alkotása: 15 óra
Szövegalkotási gyakorlatok
A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra

fogalmazás: 1,5 óra
nyelvtan: 2,5 óra
10/17/13 2:15 PM
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése
Fejlesztési feladatok Tananyag A továbbhaladás feltételei
A beszéd és a megértés tovább- A beszédkészség, a szó- A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazá- A tanuló értelmesen és érthetően fejezi
fejlesztése, különös tekintettel a beli szövegalkotás és a sának gyakorlása különféle kommunikációs hely- ki gondolatait.
pontosságra, a folyamatosságra és szövegértés fejlesztése zetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos Használja a mindennapi érintkezésben
a kifejezőerőre, valamint az aktív beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszéd-
szókincs intenzív gyarapítására. használata szituációs játékokban, beszélgetésben. stílusát beszélgetőpartneréhez igazítja.
A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe,
levegővel, a pótlevegővétel módja. vitába, történetalkotásba, improvizáció-
Az aktív szókincs gyarapítása állandósult szó- ba, közös élményekről, tevékenységek-
kapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor ről való beszélgetésekbe, értékelésbe.
használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, A közös tevékenységeket együttműködő
ritkábban használt szavak célzott használatával, magatartással segíti.
mondatbővítéssel, kiegészítésekkel.
Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása ol-
vasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról,
megfigyelésekről.
Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített
elmondása.
Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált meg-
fogalmazása.
Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tar-
talmának elmondásakor.
11
10/17/13 2:15 PM
Írásbeli szövegek alkotása
12
Fejlesztési feladatok Tananyag A továbbhaladás feltételei
A képzelet, az önkifejezés aktivizá- Fogalmazási alapis- A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás Adott vagy választott témáról 8-10
lása újabb szövegformák megisme- meretek. sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodal- mondatos fogalmazást készít a tanult
résével és az írásbeli szövegalkotás mi példákon és tanulói fogalmazásokon. fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
képességének továbbfejlesztésével. Megírt levelek, üdvözlőlapok, postai levelezőlapok
Az írásbeli szövegalkotó készség gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehason-
fejlesztése. lításuk, jellemzőik összegyűjtése.
A címzetthez igazodó stílus felfedezése.
Szövegalkotás. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, nö-
vényről, állatról, emberről.
Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával.
Levélírás füzetben, majd levélpapíron. Üdvözletek írá-
sa különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez.
Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító
irányításával.
10/17/13 2:15 PM
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás

fejlesztése a fogalmazásórákon
A fogalmazástanítás céljai és feladatai
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára – és
azon belül az egyes tanulókra – lebontva kell megfogalmaznia. A konkrét célok és feladatok nagymérték-
ben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mek-
kora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk.
➢ Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel
képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget.
➢ Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra.
➢ A többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét,
fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket.
➢ Gazdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni köz-
lésmód kialakulását.
➢ A gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szöveg-
alkotást.
➢ Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondo-
latait, érzéseit írásban ki tudja fejezni.
➢ Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni,
amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni.
➢ A gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a
helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire.
➢ Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek – fejlesztésének.
➢ Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét.
➢ Rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket.
➢ A fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az
önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra.
➢ Végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.
Általános módszertani ajánlások

A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. A fejlesztést
szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. A lényegki-
emelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek,
a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenysé-
get. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít.
Ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanít-
ványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot.
Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell:

➢ Az integrált nevelés. A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mér-
tékben mindenkiben fejleszthető. Az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik
legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák felada-
ta, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. A fogalmazásórákon
megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása. Az anyanyelvi
13

integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz
természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés.
➢ Az irodalmi példa szerepe. A két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi sze-
melvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. A tanulók az írók, költők
műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert
nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal
gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szö-
vegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi
jegyeit.
➢ A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet fel-

adatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. Végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a
javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osz-
tályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy
lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához,
vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség.
➢ A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely
figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az írás-
hoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. Világossá kell tenni, hogy miről,
mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely
felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi,
nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyo-
mányos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek
és a közlésközpontúságnak is.
➢ A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a
tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. A szóbeli vagy írásbeli szöveg-
alkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. Részletes előkészítést
(anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végez-
zünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak,
az eredetiségnek. Inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze tanulóinkkal.
➢ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat,

ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. Például egy esemény pon-
tos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése.
➢ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben

befolyásolják a jól megválasztott módszerek. Például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyará-
zatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folyamatok megfi-
gyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigye-
lésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. A gyakorlással az
ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képessége-
ket. Az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit
tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más
ismeretekkel. Az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen
mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. A gondolkodás folyamatát leginkább a probléma-
felvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s
a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek.
14

➢ A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott

óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve,
váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát
és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egy-
séges alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik
tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez
megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis
feladat.
➢ A tanulók önálló tevékenysége. A tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. Az önál-
ló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehe-
tővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások
tervezéséhez. A fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az
ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára.
A gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást,
és így csökken a tanulók kreativitása is.
➢ A jó légkör megteremtése az órákon. Igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkod-
jon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek.
Lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. Adjunk alkalmat a tanulók spontán meg-
nyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény stb.), gyűjtőmunkáját.
➢ Az értékelés motiváló szerepe. A fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget,
amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. A pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás ered-
ményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor először mindig a jó megol-
dásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói
fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk során. A hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így
lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban.
Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?

➢ Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló
megfigyelések, kísérletek szolgálnak.
➢ Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fo-

galmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segíte-
nek a sorrend megtartásában. A Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző
gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a ta-
nulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. Például kérhetjük a
képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók
bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is,
ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük.
➢ Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hi-
szen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következ-
ményét.
➢ Olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat
képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nél-
15

külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek

áthidalásában.
➢ Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzel-
niük, leírniuk. A mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését,
indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját.
➢ A tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azo-
nosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseménye-
ket, mintha ők is a helyszínen lettek volna.
➢ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok,

mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a közös kirándulások, az
erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang). Ezekről is írattathatunk
3. osztályban fogalmazásokat.
➢ Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára,
mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük
másról alkot szöveget. Az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény) a fogalmazástanulás
fejlettebb szakaszában célszerű választani.
A Fogalmazás munkafüzet jellemzői

Minden normális fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel – elsajátítja környe-
zetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és
variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely
más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb
kifejezési forma használatára sarkallja.
A nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozá-
sát. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. Az Apáczai Kiadó gondozásában
megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel.
A Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és
írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komp-
lex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi mű-
elemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és nyelvhelyességi szabá-
lyok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig
elsajátítottak. Önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre.
A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői:

➢ A Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettan-
tervéhez igazodik.
➢ A kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek
megfelelő ismereteket közvetít.
➢ A munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti.
➢ A tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a fogalmazástanítás tar-
talmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a szövegszerkesztés elengedhetetlen
ismérveit tartalmazza. A feladatok szó-, mondat- és szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat.
16

Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőit,
kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok jellegzetes elemeit.
Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése.
➢ Az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotó-
tevékenységre késztetnek. A feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat.
➢ A tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önérté-
kelés fejlesztését szolgálja. Az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével
fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák.
➢ A témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskér-
dése az írásbeli szövegalkotás tanításának.
➢ A feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismeret-
tartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat
és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.
➢ A munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalma-
zását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást.
➢ A munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes
tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. A munkafüzeti feladatok különböző
nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét.
➢ Az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát.
➢ A képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók
előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.
➢ A munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes, önálló ta-
nuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés,
alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.).
➢ A munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra,
a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fej-
lesztésére, valamint a rendszerezésre.
➢ A munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szem-
léletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget te-
remtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket.
➢ A taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi
a tanulókat.
Az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a
gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan
fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagó-
gusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. Azt azonban
nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem he-
lyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. A tankönyv használata rugalmasságot kíván a
pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen
minden fogalmazás egyedi alkotás.
17

A Fogalmazás munkafüzet felépítése

A 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő
fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, legutoljára
pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást.
A munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is
több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja.
A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő:
I. Kapcsolatteremtés
A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása.
Szituációs játékok párban, csoportban.
II. A fogalmazás építőelemei

A szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése.
A mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai.
A mondatok tartalmi kapcsolódása. A szöveg jellemzői.
III. Szövegalkotás szóban és írásban

A cím és a tartalom kapcsolata.
Az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés.
Lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése.
Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása.
Az események időrendi sorrendje.
A rokon értelmű szavak szerepe a szövegben.
IV. Az elbeszélő fogalmazás

Olvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése.
Az elbeszélés tartalmi és formai jegyei.
Események leírása időrendben.
A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása.
A szöveg tagolása.
Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján.
Az események leírása párbeszédes formában.
V. A képtörténet
A képtörténet formai vizsgálata.
Képtörténet készítése.
VI. Tanulói segédletek

A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata.
Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére.
Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez.
A javítási jelek értelmezése.
18

A tanító felkészülését segítő tanmenet

A tanmenetekről
A tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható
eligazítást adó dokumentumok.
A tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen
egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a
tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is
lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. A tan-
menetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni!
Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az Apáczai Kiadó kerettanter-
vének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az
eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok
vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez.
A tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyag-
beosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. Azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán
az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti
a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb.
A nevelő-oktató munkának a NAT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógu-
soktól. Az új dokumentumokra (NAT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott ne-
velő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsá-
ga alapvetően meghatározza a NAT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának
színvonalát.
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése

a 3. évfolyamon a NAT 2007 alapján
A következőkben a 3. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatá-
rozását adjuk közre.
Óratervjavaslat
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése című témakörhöz kapcsolódó készsé-
gek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy
tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető.
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése 18 óra

Írásbeli szövegek alkotása:
Szövegalkotási gyakorlatok 25 óra
Éves órakeret: 55 óra

Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra
II. félév: 2 óra
19

Cél:
A szövegalkotás képességének intenzív fejlesztése.
Az önállóság növelése:
➢ a szövegalkotás szóbeli és írásos formáinak alkalmazásában,
➢ a helyesírási szabályalkalmazásban,
➢ az önellenőrzésben és a hibajavításban.
Követelmény:
➢ Számoljon be összefüggő mondatokkal élményeiről, olvasmányai tartalmáról, megfigyeléseiről.
➢ Alkalmazza a szövegalkotás szabályait.
➢K észítsen kb. 1 oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy
elképzelés alapján.
Tananyag:
A NAT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk
szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát.
Kötelező NAT-tartalmak Bővítő tananyag
Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának Párbeszédes forma alkalmazása.

szóbeli összefoglalása. A helyszín változásainak követése.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: az elbeszélő szöve- Nézőpontváltás egyazon események elbeszélésekor.
gek alkotásának szabályai: nyelvi megformáltságuk. Képregény.
Élmények, valós és képzelt események megfogalma-
zása segítségadással és önállóan; az önálló munkák
korrekciója.
20

Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára
Éves órakeret: 55 óra
Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra
II. félév: 2 óra
Javasolt könyvek:
Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó)
Hétszínvirág olvasókönyv 3. évfolyam (Apáczai Kiadó)
Hegedűs Ferencné: Szóbúvár (Apáczai Kiadó)
Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet hasznátatához 3. évfolyam (Apáczai Kiadó)
A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó)
Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó)
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó)
Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó)
A tanmenetben használt rövidítés: Mf.: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam
Megjegyzés:
A következőkben olvasható tanmenet a tananyagfelosztás egyik lehetséges módja. Alkotó felhasználását konkrét tanulócsoport ismeretében javasoljuk.
21
10/17/13 2:15 PM
22
Ajánlott tevékenységformák, mód- Fejlesztendő kompetenciák Javasolt Egyéb javaslatok a témakörhöz
Óra Téma, tananyag (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)
szertani javaslatok (készségek, képességek) taneszközök
BEVEZETÉS
1. Szóbeli szöveg- Szövegalkotás szóban: nyári törté- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 4/1. 1. A nyári élményeket megörö-
alkotás netek megfogalmazása a társaknak. hallott szöveg megértésének kítő fényképekből, illusztráci-
Részvétel a tanulócsoportban folyó képessége, a szóbeli kapcso- ókból kiállítás szervezése.
beszélgetésben. Figyelem a kortárs lattartás képessége, különféle
és a felnőtt beszélgetőtársra. közlési helyzetek felismerésének
Rövid hallott szöveg lényegének, képessége. 2. Az önálló feladatvégzés
érzelmi tartalmának megértése. Személyes kompetencia: krea- egyes lépéseinek megalapozá-
tivitás. sa:
• könyvtárlátogatás, könyvköl-
csönzés,
2. Új tantárgyunk A bevezető gondolatok és az idézet A hatékony önálló tanulás: Mf. 3.,
• a korosztálynak készült szó-
a fogalmazás elolvasása, megbeszélése. motiváció, a figyelem összpon- 84–85.,
tárak, lexikonok használata.
A munkafüzetben való eligazodást tosítása, tájékozódás. 86–87.
segítő jelek tanulmányozása.
Az információk megkeresése.
3. Kapcsolatterem- Kapcsolatteremtés különböző Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 4/2., Mf. 4–5.

tés. Köszönés, helyzetekben. A köszönés, bemu- • kommunikatív képesség, 5/5.
megszólítás tatkozás; a kérés, a tudakozódás, • a nem verbális önkifejezés Mf. 4/3.
a segítségkérés gyakorlása társas képessége.
beszédszituációkban (pl. új tanuló
érkezése). Szociális kompetencia: empá- Mf. 5/4.
A kapcsolatfelvétel metakommuni- tia.
kációs és nyelvi formáinak gyakor-
lása. A hatékony, önálló tanulás:
Mindennapi konfliktusok átélése kritikai gondolkodás.
különféle dramatikus formák
kipróbálása révén (pl. helyzetgya-
korlat).
10/17/13 2:15 PM
Óra Téma, tananyag
szertani javaslatok (készségek, képességek) taneszközök (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)
A FOGALMAZÁS ÉPÍTŐELEMEI
4. Szavak gyűjtése Szógyűjtés képről kérdések se- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 6/1., 2., Mf. 6–7. 1. Szómagyarázat készítése
kép alapján a gítségével. Szavak tartalmának • szókincsbővítés, 7/3., 4. Mf. 84–85. megadott, illetve tetszőlegesen
kérdéseknek értelmezése. Szavak, szócsaládok választott szavakkal.
megfelelően jelentésmagyarázata. • szóbeli kapcsolattartás, Mf. 7/4., 5. Szóbúvár
Rokon értelmű Memóriajáték szavakkal. Az aktív Magyar 2. Régies szavak megismerése
szavak haszná- szókincs gazdagítása. • a nem verbális önkifejezés Mf. 7. játék szinonima- szómagyarázattal együtt.
lata Megadott szavakhoz szinonimák képessége. szótár
gyűjtése. Kezdeményezőképesség és vál- Mf. 7/4., 5. 3. Melyik a legszebb magyar
Szóbeli és írásbeli feladatok megol- lalkozói kompetencia: vállalko- Magyar szavunk? (állásfoglalás, véle-
dása szavak, mondatok szintjén. zókészség. értelmező ményalkotás)
Önálló történetalkotás a szócsalád kéziszótár
szavaival, illetve képről. 4. Szavak más nyelven: angol,
német, eszperente stb. (Idegen
nyelvi kommunikáció)
5. Mondatalkotási Szóbeli és írásbeli feladatok megol- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 9/4., 5. Mf. 8–9. 1. A Mf. 8., 9. és 10. oldalán
gyakorlatok dása a mondatok szintjén. Mondat • különféle közlési helyzetek fel- található hat kép közötti
Mondatfajták alkotása megadott szavak felhasz- ismerése, Nyelvtan és összefüggések megfogalma-
Mondatbővítés nálásával. helyesírás zása. Történetalkotás a képek
és mondatszű- Mondatalkotás a szavak sorrendjé- • kommunikáció a különböző Mf. 8/2., 3. 3. évfo- alapján.
kítés nek megváltoztatásával. nézőpontok figyelembevételével, lyam
A szórend szerepe a mondat hang- • helyes és kreatív nyelvhaszná-
súlyozásában. lat,
Különböző mondatfajták felis- • helyesírási képesség Mf. 8/1. 2. Cirkuszlátogatás, jegyvásár-
merése, alkotása, hangsúlyozása. 9/4., 5., 6. lás.
Mondatbővítés kérdések segítségé-
vel. Mondatszűkítési gyakorlatok.
Szituációs játékok párban. 3. Interjú készítése egy cirkuszi
alkalmazottal.
23
10/17/13 2:15 PM
24
6. Mondatalkotási A különféle mondatok felismerése, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 10/7. Mf. 10.
gyakorlatok helyes használata a közlési célnak • különféle közlési helyzetek
Mondatok foly- és szándéknak megfelelően. felismerése,
tatása, kiegészí- A különböző mondatfajták hang- • helyes és kreatív nyelvhaszná- Mf. 10/7., 8. Nyelvtan
tése. Tagolatlan lejtésének reprodukálása a hangos lat, és helyes-
szöveg monda- olvasásban. • helyesírási képesség, Mf. 10/7., írás
tokra bontása Mondatok összekapcsolása kötő- 8., 9. 3. évfolyam
szavakkal, az összetett mondatok • verbális emlékezet. Mf. 10.
dallamformálásának gyakorlása. játék.
Tagolatlan szöveg mondatokra
bontása.
Mondatalkotások párban, csoportban.
7. A mondatok tar- A mondatok tartalmi kapcsolódá- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 11–12. Mf. 1. Esemény két különböző
talmi kapcsolata sának megfigyelése, vizsgálata. Az ok-okozati összefüggések fel- 11–12. mozzanatát megörökítő,
egymást követő mondatok közötti ismerése, logikai gondolkodás, összetartozó képpár rajzolása
tartalmi összefüggés felismerése. következtetések. (lásd Mf. 13/7.).
Mondatok összekapcsolása. Személyes kompetencia: a Mf. 11/3., A tartalmi kapcsolatok indok-

Szóbeli és írásbeli feladatok megol- kreatív gondolkodás képessége. 12/4. lása.
dása a mondatok, illetve a szöveg Anyanyelvi kommunikáció: Mondatok
szintjén. Tartalmilag összefüggő a helyesírási képesség. írása
mondatok vizsgálata megadott
szempontok szerint.
2. Az elkészült képpárokkal
memóriajáték játszása cso-
portokban.
10/17/13 2:15 PM
8. Tartalmilag ös�- Tartalmilag kapcsolódó monda- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 12/5., 6. Mf.
szefüggő mon- tok kiegészítése. kreatív gondolkodás, következ- 13. játék 12–13.
datok alkotása Adott mondatok összekapcsolása tetések.
Szóbeli szöveg- kapcsolóelemek beiktatásával. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 13/7., 8.
alkotás Tartalmilag kapcsolódó monda- • szóbeli szövegalkotás, Mondatok
tok alkotása (párban, csoportban) • helyesírási képesség. írása
szópárok, illetve összetartozó Természettudományos kom- Mf. 13/7.
képek alapján. petencia: környezettudatos
magatartás, egészséges élet-
mód.
9. A szöveg jellem- Szöveg, nem szöveg megkülön- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 1. Fényképek gyűjtése nyári
zői böztetése. • olvasáskészség, szövegértés, Mf. 14/1., 2. 14–15. élményekről, kirándulásokról,
Szóbeli és írásbeli feladatok • összefüggéslátás. Mf. 14/3. iskolai eseményekről. Ös�-
megoldása a mondatok, illetve a Hétszín- szefüggő szöveg alkotása a
szöveg szintjén. Személyes kompetencia: a 15/4. a) virág ol- képeken látottakról.
Szövegalkotás események sor- kreatív gondolkodás. vasókönyv
rendbe állításával, illetve kép-
sorról. Mindennapi élmények Anyanyelvi kommunikáció: 15/4. c),
felidézése, elmondása. • szóbeli szövegalkotás, a be- 15/5.
A szövegből hiányzó mondatok szédmegértés képessége.
pótlása.
10. Szövegalkotás Rövid szóbeli szövegek megérté- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 16/6., Mf. 16.
képről egyéni se, értelmezése és alkotása. • a szóbeli nyelvi képességek játék 2. Szófűzéses mondatok,
élmény alapján Magabiztos fellépés, a szóbeli fejlesztése, szövegek alkotása párban,
kommunikáció nem verbális esz- • kreatív szövegalkotás. Mf. 16/7., 8. csoportban.
közeinek és a segédeszközöknek a Szociális kompetencia: (Az egymást követő szavak
Hétszín- utolsó, illetve első betűinek
biztos használata. együttműködés.
virág ol- azonosaknak kell lenniük.)
Saját szöveg vizsgálata megadott
vasókönyv
szempontok szerint.
25
10/17/13 2:15 PM
26
11. Önálló szöveg- Szövegalkotás néhány mondat Kezdeményezőképesség és Mf.
alkotás összekapcsolásával. vállalkozói kompetencia: 84–85.
Összefüggő Szempontok: a mondatok tar- tervezés.
mondatok alko- talmi kapcsolata, szóhasználat, Anyanyelvi kommunikáció:
tása képről vagy ötletesség. kreatív szövegalkotás.
képsorról Önellenőrzés. Személyes kompetencia:
önállóság.
A hatékony, önálló tanulás:
kritikai gondolkodás.
12. Az írásbeli Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86.

munkák javítása típushibák megbeszélése. önállóság.
Differenciálás: A hatékony, önálló tanulás:
• a típushibák javítása, kritikai gondolkodás, a figye-
• anyanyelvi kommunikáció: kre- lem összpontosítása.
atív szövegalkotás. Szociális kompetencia: tole-

rancia.
SZÖVEGALKOTÁS SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN
13. A cím A cím és a szöveg kapcsolatának A hatékony, önálló tanulás: Mf. 17/2., 3. Mf. 1. Könyvtárlátogatás.
A cím és a tar- megfigyelése, vizsgálata. • az egyes tudásterületek kö- 19. játék 17–19. A könyvcímek és a könyv tar-
talom kapcso- Az olvasott mesék, elbeszélések zötti kapcsolatok felismerése, talmáról szóló ismertetők ös�-
lata címének vizsgálata tartalmi, for- • a tanultak alkalmazása új Hétszín- szevetése.
mai és helyesírási szempontból. helyzetben, virág ol- Véleménynyilvánítások.
Címadási gyakorlatok. Címvá- • információkeresés, Mf. 19/6. vasókönyv
lasztás, címvariációk összeállítása • lényegkiemelés, következtetés. Mf. 17/1.,
képekhez, szövegekhez. A javasla- Személyes kompetencia: kre- 18/4., 5.,
tok indoklása, megbeszélése. ativitás. 19/7. 2. A tanulók érdeklődését leg-
Kezdeményezőképesség és A korosz- jobban felkeltő három könyv
vállalkozói kompetencia: tálynak kiválasztása cím alapján.
véleménynyilvánítás. készült
Anyanyelvi kommunikáció: Címek írása könyvek
helyesírási képesség.
10/17/13 2:15 PM
14. Az anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés módjainak meg- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 20/1. Mf. 1. Az önálló feladatvégzés
módjai figyelése, vizsgálata, felismerése az
• olvasáskészség, 20–22. egyes lépéseinek megalapozá-
olvasott szemelvényekben. • szövegértés, sa: könyvtárlátogatás, könyv-
Témák gyűjtése az anyaggyűjtés • lényegkiemelés, Mf. 20/2. Hétszín- kölcsönzés.
módjainak megfelelően. • következtetés, virág ol-
• tájékozódás. vasókönyv
15. Az anyaggyűjtés Szövegalkotás párban vagy cso- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 21–22. A korosz- 2. Az IST kritikus használata
többféle módja portban megfigyelés, tapasztalat, szóbeli és írásbeli szövegalko- tálynak a kommunikáció és a szabad-
olvasás, elképzelés, emlékezés, tás. készült idő terén (digitális kompeten-
élmény alapján. Személyes kompetencia: krea- Mf. 22/7. könyvek cia).
Több anyaggyűjtési mód alkalma- tivitás, fantázia, képzelet.
zásának megfigyelése ugyanazon A hatékony, önálló tanulás: Mf. 21/3., 4.
szövegben. • a figyelem összpontosítása.
• információkeresés. Mf. 22/9.
16. Lényeges vagy Ismert mesék lényeges gondolata- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 23/1. Mf. 23., 1. Olvasmányok, tananyag-
lényegtelen? inak kiemelése. információkeresés, lényegki- b), c) 24., 25. ok lényeges gondolatainak
Egy-egy esemény többféle nyelvi emelés. kiemelése.
formájának megfigyelése.
Lényeges és lényegtelen (elhagy- Szociális kompetencia: Mf. Hétszín-
ható) gondolatok megkülönböz- együttműködés, problémameg- 23/1. a), virág ol- 2. Folyamatábra, gondolattér-
tetése. A lényegtelen – a témához oldó képesség. 24/3. c) vasókönyv kép stb. készítése különböző
nem tartozó – mondatok törlése a tantárgyak tananyagaihoz.
fogalmazásokból. Fogalmazások Anyanyelvi kommunikáció:
kiegészítése lényeges – a témához vitakészség.
tartozó – mondatokkal, gondo-
latokkal. Hibás szövegek javítása.
Stilisztikai feladatok.
27
10/17/13 2:15 PM
28
17. Lényeges és A nélkülözhető és a nélkülözhe- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 23/1., Mf. 23.,
lényegtelen tetlen gondolatok megkülönböz- információkeresés, lényegki- 24/2., 3. 24., 25.
gondolatok tetése rövid szövegekben. emelés.
megkülönböz- Hibás nyelvi formák megbeszélé- Szociális kompetencia:
tetése se, javítása. együttműködés, problémameg- Hétszín-
Törekvés a megfelelő nyelvi for- oldó képesség, vitakészség. virág ol-
mák használatára. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 25/5. vasókönyv
Gondolatok, információk, ér- szövegalkotás szóban és írás-
zelmek és vélemények egyszerű, ban.
érthető és hatékony közlése.
18. Előzmény, ese- Képpárok, illetve képsor alap- Esztétikai-művészeti tuda- Mf. 26/1. Mf. 1. Rajzsorozat készítése
mény, következ- ján előzmény, esemény, kö- tosság és kifejezőképesség: 26–27. csoportban. A történet egyes
mény vetkezmény megfogalmazása. eredetiség. mozzanatai külön négyzetben
Mondatkiegészítések, események A hatékony, önálló tanulás: Mf. 26/2., 3. legyenek ábrázolva.
előzményének és következményé- logikus gondolkodás, követ- 27/4.
nek megfogalmazása. keztetések.

19. Az események A mondatok közötti kapcsolat Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 2. Újságokból kivágott
előzménye, kö- megteremtése a hiányzó gondola- szóhasználat, beszédkészség, 27–28. képregénykockák sorrendbe
vetkezménye tok pótlásával. szövegértés, szóbeli szövegal- állítása az eseményeknek
Események előzményének és kotás. megfelelően.
következményének megfogal- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 27/5.,
mazása. Szóbeli szövegalkotás ok-okozati összefüggések, 28/6.
képsorról. Szövegalkotás fordított divergens gondolkodás.
sorrend alapján (következmény, Szociális kompetencia:
előzmény). együttműködés csoportban.
Személyes kompetencia:
egészséges, harmonikus élet-
vitel.
10/17/13 2:15 PM
20. Az események Események mondatainak, szava- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 29/1. Mf.
sorrendje inak, képeinek helyes sorrendbe vizuális emlékezet. 29–30.
állítása számozással. Az esemé- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 30/4. b),
nyek idejének azonosítása. • a nem verbális önkifejezés 5. a)
Történetalkotás események adott képessége,
mozzanatainak felhasználásával. • kommunikáció a különböző Mf. 30/4. c)
A mese nyelvi kifejezésmódjának nézőpontok figyelembevételével, 1. Napirend készítése a hét
megfigyelése. • szókincsbővítés. Mf. 30/4. c) napjaihoz rajzos és szöveges
Különféle közlési helyzetek felis- formában is. Helyes szokások
merése és gyakorlása. Szociális kompetencia: prob- Mf. 29/3. kialakítása.
lémamegoldás, döntési képes-
ség.
21. Az események Történetalkotás képsor felhaszná- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 31/7. Mf. 31. 2. Diafilm vetítése.
időbeli sorrend- lásával. A képsor eseményeinek szóbeli és írásbeli szövegalko-
je elmondása időrendben, majd az tás, íráskészség, érvelés.
események leírása. A saját munka Személyes kompetencia:
értékelése. • értékelés,
• kreativitás. Mf. 31. játék
A hatékony, önálló tanulás: a
figyelem összpontosítása.
22. A rokon ér- Rokon értelmű szavak gyűjtése. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 32–33. Mf. 1. Produktív és félproduktív
telmű szavak A szóismétlés elkerülésének • szókincsbővítés, választékos 32–33. szövegek magnetofonra mon-
szerepe a szö- gyakorlása az alábbi módokon: nyelvhasználat, dása.
vegben az ismételt szó elhagyása, rokon • érvelés, vitakészség. Mf. 32/1. c), Mf. A visszajátszás után a szó-
értelmű szavak alkalmazása, 33/3. b) 84–85. használat javítása.
mondatok átfogalmazása.
Vélemények egyszerű, érthető és A hatékony, önálló tanulás: Mf. 32/1., Magyar
hatékony közlése. • olvasáskészség, szövegértés, 33/3. szinoni-
Hibás szöveg javítása. • információkeresés. Mf. 33/5. maszótár
29
10/17/13 2:15 PM
30
23. A szóismétlés Rokon értelmű szavak gyűjtése. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 34–35. Mf. 2. Kevésbé ismert szavakhoz
elkerülésének Az aktív szókincs gazdagítása. • szókincsbővítés, választékos 34–35. szinonimák gyűjtése párban,
módjai Hiányos történet kiegészítése nyelvhasználat, csoportban.
Hibás nyelvi rokon értelmű szavakkal. • lényegkiemelés. Mf. 35/9., Mf.
formák javítása Hibás nyelvi formák megbeszélé- 10. 84–85.
se, javítása. Esztétikai-művészeti tuda- Mf. 34/6.
tosság és kifejezőképesség: Magyar
belsőkép-készítés. szinoni-
Szociális kompetencia: Mf. 34–35. maszótár
együttműködés a csoportmun- Fekete I.:
kák során. Csí
24. Differenciált Címvariációk összeállítása ké- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 36–37. Mf.
gyakorlás pekhez. A javaslatok indoklása, • megszerzett tudás alkalma- 36–37.
A tanult ismere- megbeszélése. zása,
tek alkalmazása Események képeinek, monda- • logikai gondolkodás. Mf. 36/2., 3.,
tainak helyes sorrendbe állítása 37/4.

számozással. Személyes kompetencia: Mf. 36/2., 3.,
Történetalkotás események adott önállóság. 37/5.,6.
mozzanatainak felhasználásával.
Rokon értelmű szavak gyűjtése. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 37/6.
A szóismétlés elkerülésének gya- helyes és kreatív nyelvhaszná-
korlása hibás szövegek javításával. lat.
25. Önálló szöveg- Szövegalkotás néhány mondat Kezdeményezőképesség és Mf.
alkotás összekapcsolásával. vállalkozói kompetencia: 84–85.
Összefüggő Szempontok: önálló címválasztás, tervezés.
szöveg alkotása a mondatok logikus sorrendbe Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 87.
képről, képsor- szedése, kapcsolása. A szóismétlés kreatív szövegalkotás.
ról vagy egyéni elkerülése. Személyes kompetencia:
élmény alapján Önellenőrzés. önállóság.
kritikai gondolkodás.
10/17/13 2:15 PM
26. Az önállóan ké- Az írásbeli munkák javítása, a tí- Személyes kompetencia: Mf. 86.
szített szöveg ja- pushibák megbeszélése. önállóság.
vítása Differenciálás: A hatékony, önálló tanulás:
• a típushibák javítása, kritikai gondolkodás, a figye-
• anyanyelvi kommunikáció: krea- lem összpontosítása.
tív szövegalkotás. Szociális kompetencia: tole-
rancia.
AZ ELBESZÉLŐ FOGALMAZÁS
27. Az elbeszélő Regények, olvasmányok, fogal- Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 38/1. b) Mf. 1. Olvasmányokhoz, ismert
fogalmazás mazások elbeszélő részleteinek ság és kifejezőképesség: 38–39. mesékhez, elbeszélésekhez
Olvasmányok vizsgálata, elemzése. a képzelet fejlesztése. Hétszín- eseménylánc készítése.
és fogalmazások Ugyanarról a témáról szóló elbe-A hatékony, önálló tanulás: Mf. 38/2., virág ol-
elbeszélő részle- • olvasáskészség, szövegértés,
szélés és leírás összehasonlítása. 39/3. vasókönyv 2. Összehasonlító táblázat
teinek elemzése • az azonosság és a különböző-
Ifjúsági regényekből vett szöveg- Mf. 38/2., készítése két-két esemény,
részletek műfajának felismerése.ség megállapítása. 39/4. Ifjúsági történet, gondolat közötti
Perceptív kompetencia: Mf. 38/2., regények hasonlóságok és különböző-
felfogóképesség. 39/3., 4. ségek bemutatására.
28. Az elbeszélő fo- Az elbeszélő fogalmazás fő részei- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 40/1. Mf. 40.
galmazás részei nek megfigyelése. • olvasáskészség, Hétszín- 3. Fadiagram készítése ok-
Szövegminták megfigyelése szö- • szövegértés, virág ol- okozati viszonyok ábrázolá-
vegszerkesztési szempontból. • összehasonlítás, vasókönyv sára.
Az elbeszélés tagolásának megfi- • ellentétbe állítás,
gyelése, megbeszélése. • megfigyelés. 4. Anekdota írása. Egy rövid,
A hármas tagolás és az egyes ré- humoros történet lejegyzése.
szek szerepének megfigyelése. Ol-
vasmányok, mesék, fogalmazások 5. Interjúkészítés a lakóhe-
részekre bontása. lyünkön élő híres emberekkel.
31
10/17/13 2:15 PM
32
29. Az elbeszélés A bevezető mondatok vizsgálata A hatékony, önálló tanulás: Mf. 41/1. Mf.
bevezető része irodalmi szemelvényekben. Az • sajátosságok felismerése, 41–42. 6. Híres emberekkel kapcsola-
elbeszélés bevezetésének nyelvi • analógiák felismerése, kere- Hétszín- tos események lejegyzése.
formái a népmesékben. sése, virág ol-
Részfogalmazások (bevezetések) • azonosság, különbözőség Mf. 41/1., vasókönyv 7. Történetek lejegyzése szá-
készítése, bevezető gondolat írása megállapítása, 42/3. mítógéppel.
mesékhez. Megoldásvariációk • információkeresés. Mf. 42/4. b) O. Nagy
alkotása. Gábor: 8. A számítógépes szövegszer-
Történetek folytatása a bevezetés- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 41/2. Magyar kesztés alapjainak megisme-
hez illő mondatokkal. • a szóhasználat fejlesztése. szólások rése.
Szociális kompetencia: Mf. 42. játék és köz-
• együttműködési képesség. mondások 9. A számítógépen megírt
30. Az elbeszélés fő A fő rész vizsgálata irodalmi Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 43/1. Mf. elbeszélések nyomtatása.
része szemelvényekben, tanulói fogal- • kreatív szövegalkotás. b), 3. 43–44.
mazásokban. Hétszín- 10. Osztályújság vagy iskola-
Olvasmányok, mesék, fogalmazá- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 43/1. a) virág ol- újság készítése.
sok részekre bontása. • olvasáskészség, szövegértés, vasókönyv – Jelentős események megfo-
Egy mese eseményeinek elmon- • következtetés, Mf. 43/2. galmazása.
dása az összekevert mondatok • képi információk feldolgozá- Mf. 44/4. – Interjúkészítés.
rendezése után. sának képessége. – Események megörökítése
Részfogalmazások (tárgyalások) Természettudományos kom- Mf. 44/4. fényképezéssel.
készítése. Események elmondása petencia: környezettudatosság.
adott kifejezések felhasználásá- 11. Kreatív írás csoportban.
val, illetve képsor segítségével. Színes magazinok
Megoldásvariációk alkotása.
10/17/13 2:15 PM
31. Események Olvasmányok, mesék, fogalmazá- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 45/6. Mf. 45. 11. Kreatív írás csoportban.
elmondása sok részekre bontása. • kreatív szövegalkotás, b), 7. Színes magazinok véletlensze-
Részfogalmazások (tárgyalások) • az önkifejezéshez szükséges Mf. 44/5., rűen kiválasztott négy-öt ké-
készítése. Megoldásvariációk nyelvi képességek, 45/6., 7. péből tablókészítés. A képek
alkotása. • verbális kommunikáció. Mf. 45. játék alapján összefüggő történet
Történetalkotás kép, illetve képsor írása.
segítségével, a történet lejegyzése. Kezdeményezőképesség és Mf. 44/5. b)
Adott mesebevezetésekhez illő vállalkozói kompetencia:
események elmondása. vállalkozókészség.
32. Az elbeszélés Irodalmi szemelvényekben a be- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 46/1. Mf. 12. Történetlánc alkotása cso-
befejező része fejező mondatok vizsgálata. • sajátosságok felismerése, 46–47. portban.
Az elbeszélés befejezésének nyelvi • analógiák felismerése, keresése, Hétszín-
formái a népmesékben. • azonosság, különbözőség 46/1. b) virág ol-
Olvasmányok, mesék, fogalmazá- megállapítása. vasókönyv 13. Hajmeresztő események
sok részekre bontása. Személyes kompetencia: 46/2., 3. O. Nagy elbeszélése.
Közmondások, szólások értelme- • kreativitás, Gábor:
zése csoportban. • önfejlesztés (érzelmekkel való Mf. 47/5., Magyar
Részfogalmazások (befejezések) bánni tudás). játék szólások
készítése. Megoldásvariációk Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 47. játék és köz-
alkotása. metakommunikáció. mondások
33. Az elbeszélő A hármas tagolás és az egyes ré- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 48/1. a), Mf.
fogalmazás szek szerepének megfigyelése. • a tanultak alkalmazása, 49/3. b) 48–49.
tagolása Olvasmányok, mesék, fogalmazá- • összehasonlítás, ellentétbe Mf. 48/1. b) Hétszín-
(bevezetés, tár- sok részekre bontása. állítás, virág ol-
gyalás, befeje- Ismert mese eseményeinek • a figyelem összpontosítása. Mf. 48/1. c) vasókönyv
zés). elmondása kép alapján, majd a Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 48/2. b),
történet kiegészítése bevezetéssel • kreatív szövegalkotás, játék
és befejezéssel írásban. • íráskészség. Mf. 49/3.
Tagolatlan fogalmazás másolása Normatív kompetencia: sza-
helyesen tagolva. bálykövetés.
33
10/17/13 2:15 PM
34
34. Differenciált Olvasmányok, mesék, fogalmazá- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 50/1. Mf.
gyakorlás sok részekre bontása. • olvasáskészség, szövegértés, 50–51.
Elbeszélő fo- Tagolatlan fogalmazás másolása • az oksági gondolkodás képes- Mf. 50/1., 2.,
galmazás írása helyesen tagolva. sége, 51/3. Hétszín-
képsorról Az elbeszélés bevezetésének és • összehasonlítás, Mf. 50/2. b) virág ol-
befejezésének nyelvi formái a • a tanultak alkalmazása. Mf. 50/2. a), vasókönyv
népmesékben. Mesékhez beveze- 51/3. c)
tő és befejező gondolat írása. Személyes kompetencia: ere-
Történetalkotás képsor segítségé- detiség.
vel, a történet lejegyzése tagolva.
Elbeszélő fogalmazások írása a
hármas tagolásnak megfelelően.
35. Önálló szöveg- Elbeszélő fogalmazás írása a hár- A hatékony, önálló tanulás: Mf.
alkotás mas tagolásnak megfelelően. kritikai gondolkodás, a meg- 84–85.
Elbeszélő fogal- Szempontok: címválasztás, a szerzett tudás alkalmazása.
mazás írása a fő mondatok kapcsolódása, tagolás Kezdeményezőképesség és vál Mf. 87.

részek tagolá- alkalmazása, ötletesség. lalkozói kompetencia: tervezés.
sával Önellenőrzés. Anyanyelvi kommunikáció: A magyar
A helyesírási szótár használata. kreatív szövegalkotás, a nyel- helyesírás
vi kompetencia rugalmas és szabályai
rutinszerű alkalmazása, egyéni
közlési stratégia kialakítása.
önállóság.
36. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a A hatékony, önálló tanulás: Mf. 86.
készített fogal- típushibák megbeszélése. a figyelem összpontosítása,
mazás javítása Differenciálás: kritikai gondolkodás, problé- A magyar
• a típushibák javítása, mamegoldó képesség. helyesírás
• anyanyelvi kommunikáció: kre- Személyes kompetencia: szabályai
atív szövegalkotás. önállóság.
Szociális kompetencia: tole-
rancia.
10/17/13 2:15 PM
37. Fogalmazz vál- Irodalmi alkotások részleteinek Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 52/1. Mf. 1. A témának megfelelő,
tozatosan! vizsgálata. Írói gondolatok megfe- ság és kifejezőképesség: 52–53. „szép” kifejezések gyűjtése
Rokon értelmű leltetése köznapi kifejezésekkel. • esztétikai megismerés, szépirodalmi alkotásokból.
szavak a szöveg- Rokon értelmű szavak gyűjtése. • belsőkép-készítés. Mf. 52/1. a) Mf.
ben A műfajnak és a témának meg- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 53/2., 3., 84–85.
felelő nyelvi-stilisztikai eszközök • problémalátás, 4., 54/5. 2. Egyéni tanulói szókincstár
kiválasztása: szóhasználat, rokon • az azonosság, és a különbö- Mf. 52/1. b) Magyar összeállítása.
értelmű szavak. zőség megállapítása, szinoni-
Rokon értelmű szavak jelentésár- maszótár
nyalatai a mondatokban. • szövegértelmezés. Mf. 52–53. Hétszín-
Szövegek választékosabbá tétele Anyanyelvi kommunikáció: virág
rokon értelmű szavak használa- szókincsbővítés. olvasó-
tával. könyv
Ifjúsági
regények
38. Fogalmazz vál- Irodalmi alkotások részleteinek A hatékony, önálló tanulás: Mf. 54–55. Mf.
tozatosan! vizsgálata. Különböző mondat- • olvasáskészség, szövegértés, 54–55.
Különböző fajták szerepének megfigyelése az • a tanultak alkalmazása. Mf. 54/6.
mondatfajták a irodalmi alkotásokban, a fogal- c), 55/7. a), Mf.
szövegben mazásokban. Az érzelmek kifeje- Esztétikai-művészeti tuda- 8. a) 84–85.
zése. tosság és kifejezőképesség: Mf. 54/6. Magyar
A műfajnak és a témának meg- belsőkép-készítés. szinoni-
felelő nyelvi-stilisztikai eszközök Anyanyelvi kommunikáció: maszótár
kiválasztása: szóhasználat, rokon • kreatív szövegalkotás, Mf. 55/8. b)
értelmű szavak, különböző mon- • beszédkészség, Hétszín-
datfajták. • nonverbális kommunikáció. Mf. 55/7. b) virág
Képsor értelmezése, eljátszása Mf. 55. játék olvasó-
bábokkal. könyv
Történetépítés adott kifejezések-
kel. Ifjúsági
regények
35
10/17/13 2:15 PM
36
39. Mesélj az élmé- Szóbeli és írásbeli szövegalkotás A hatékony, önálló tanulás: Mf. 56/1., Mf. 56-57. 1. Egy közösen átélt humoros
nyeidről! egyéni élmények alapján. olvasáskészség, szövegértés. 57/4. eseményről paródia készítése
Szövegek vizs- A különbségek megfigyelése, Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 56/1. b), és előadása csoportban.
gálata, alkotása érzékelése a szóhasználatban és • beszédmegértés, 2. b)
a kommuniká- a mondatszerkesztésben, ha a • kreatív szövegalkotás, Mf. 56/2. c,
ciós szerepek hallgató (olvasó) személye meg- 57/5.
szerint változik. • különböző közlési helyzetek Mf. 57/4., 5. 2. Versírás egyéni vagy közös
Események elmondása meghatá- felismerése, élményről.
rozott beszédhelyzetekben. • a beszédtempó fejlesztése. Mf. 57/5.
A hallgató személy megválasztá-
sa.
40. A műfajnak Pár mondatos elbeszélő fogalma- Szociális és állampolgári Mf. 58/6. a) Mf. 58. 3. Iskolai „jeles napok” ese-
megfelelő vál- zás írása az eddig szerzett ismere- kompetencia: a hagyományok ményeinek lejegyzése.
tozatos, han- tek alkalmazásával egyéni élmény tisztelete. Mf.
gulatos fogal- alapján. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 58/6. b) 84–85.

mazás készítése A műfajnak és a témának meg- • szókincsbővítés
élmény alapján felelő nyelvi-stilisztikai eszközök • nonverbális kommunikáció 58. játék Mf. 87.
kiválasztása: szóhasználat, rokon • nyelvi kompetencia alkalma- Mf. 58/6., 7.
értelmű szavak, különböző mon- zása
datfajták. A hatékony, önálló tanulás: a
tanultak alkalmazása
Személyes kompetencia: ön-
értékelés, önellenőrzés
10/17/13 2:15 PM
41. Események Olvasmányok tartalmának felidé- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 59/1. e), Mf. 1. Szövegek átalakítása.
leírása olvas- zése, elmondása. • kreatív szövegalkotás, 60/2. d) 59–62. Történetek elmondása vala-
mányélmény A mese jellemzőinek megfigyelé- • szókincsbővítés. Mf. 59/1. g), Hétszín- melyik szereplő nevében, más
alapján se. A mese nyelvezetének vizsgá- 60/3., 61/4. virág ol- időben, más helyszínen stb.
lata, szófordulatok, nyelvi formák vasókönyv
megfigyelése. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 59/1., 2. Mesék dramatizálása.
Mesére jellemző szókapcsolatok, • olvasáskészség, szövegértés, 60/2., 62/7. O. Nagy
kifejezések gyűjtése. • információkeresés, Mf. 59/1., Gábor:
Meserészlet, mese elmondása 60/2. Magyar
„mesélő” stílusban. • az azonosság és a különböző- Mf. 62/7. b) szólások 3. Bábelőadás készítése
Történet elmondása valamelyik ség megállapítása, és köz- mesék, olvasmányélmények
szereplő nevében. mondások alapján.
Egy-két mondatos vélemény • lényegkiemelés. Mf. 62/7. f)
megfogalmazása az olvasott Mese-
szövegekben megjelenő szerep- könyvek
lők cselekedeteiről, helyzetekről,
magatartásokról.
42. Differenciált Mese alkotása képsorról megadott Személyes kompetencia: az Mf. 63.
gyakorlás: szavak, kifejezések felhasználásá- önismeret fejlesztése a diffe-
• szövegalkotás val, illetve önálló meseírás. renciált rétegmunka során. Mf.
képsorról, A mesére jellemző állandó szó- Esztétikai-művészeti tuda- Mf. 63/10. 84–85.
• önálló mese- kapcsolatok, szólások alkalmazá- tosság és kifejezőképesség: a c)
írás, sa. fantázia és a valóság megkü- Mf. 87.
• elbeszélés Olvasmányélmény alapján önálló lönböztetése.
írása a közlő elbeszélő fogalmazás írása a közlő Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 63.
személyének személyének megváltoztatásával. • kreatív szövegalkotás,
megváltoztatá-
sával • a nem verbális önkifejezés Mf. 63. játék
képessége.
37
10/17/13 2:15 PM
38
43. Szövegalko- Szövegalkotás képről, képsorról A hatékony, önálló tanulás: Mf. 64/1. Mf. 1. Folytatásos történet írása
tás elképzelés elképzelés alapján. A gondolatok • olvasáskészség, szövegértés, 64–65. elképzelés alapján kooperatív
alapján érthető és hatékony közlése. csoportmunkában.
Az elképzelések és érzések kreatív • képi információk feldolgo- Mf. 64/2., Az események illusztrálása.
kifejezése. zása. 65/3.
Képsor eseményeinek megfigye- Személyes kompetencia: kép- Mf. 64/2.,
lése, kiegészítése egyéni fantázia zelet, fantázia. 65/4.
alapján. Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 64/1., 2.,
ság és kifejezőképesség: 65/4.
a fantázia és a valóság megkü-
lönböztetése.
44. Differenciált Rövid szépirodalmi szövegek Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 66/5. c), Mf. 2. Interjúkészítés meseszerep-
gyakorlás: megértése, nyelvi kifejezésmódjuk kreatív szövegalkotás. 67/6. b), 7. 66–67. lőkkel, képzeletbeli szemé-
• szövegalko- megfigyelése. Az irodalmi példák b), 8., játék lyekkel
tás elképzelés szerepe. Narratív kompetencia: a vis�- Mf. 67/6. b), Mf.
alapján, Tapasztalatszerzés a versekben, szaadás képessége. 7. b) 84–85.

• elbeszélés szépirodalmi szövegekben hasz- Szociális és állampolgári Mf. 67/7. a)
írása a közlő nálatos művészi eszközökről. kompetencia: a nemzettudat Mf. 87.
személyének Önálló elbeszélő fogalmazás írása formálása.
megváltoztatá- a közlő személyének megváltoz- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 67/7. c)
sával tatásával elképzelés vagy olvas- • információkeresés,
mányélmény alapján. • olvasáskészség, szövegértés. Mf. 66/5. a),
b)
Esztétikai-művészeti tuda-
tosság és kifejezőképesség:
belsőkép-készítés.
10/17/13 2:15 PM
45. Gyakorlás Gondolatok, információk, ér- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 68/1. a) Mf.
zelmek és vélemények egyszerű, beszédkészség. 68–69.
érthető és hatékony közlése. Természettudományos kom- Mf. 68/1. b),
Szituációs játék. petencia: környezettudatosság. c), 2.
Szógyűjtés, anyanyelvi kommuni- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 68/1. b),
káció: szókincsbővítés. képi információk feldolgozása. 2. a)
Mondatok folytatása a kötősza- Szociális kompetencia: dönté- Mf. 69. játék
vaknak megfelelően. si képesség, vitakészség.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Személyes kompetencia:
A tanult fogalmazási ismeretek • kreativitás,
felhasználása szövegalkotáskor. • önfejlesztés Mf. 69.
46. Önálló szöveg- Önálló elbeszélés készítése kép, A hatékony, önálló tanulás: Mf.
alkotás képsor vagy élmény alapján. kritikai gondolkodás, a meg- 84–85.
Tetszés szerinti Az elbeszélés írásáról tanultak szerzett tudás alkalmazása.
elbeszélő fogal- alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vál Mf. 87.
mazás írása Szempontok: címválasztás, a lalkozói kompetencia: tervezés.
szöveg folyamatossága, tagolás Anyanyelvi kommunikáció: A magyar
alkalmazása, a témának megfe- kreatív szövegalkotás, a nyel- helyesírás
lelő nyelvi-stilisztikai eszközök vi kompetencia rugalmas és szabályai
használata. rutinszerű alkalmazása, egyéni
Önellenőrzés. közlési stratégia kialakítása.
A helyesírási szótár használata. Személyes kompetencia:
önállóság.
47. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86.
készített fogal- típushibák megbeszélése. önállóság.
mazás javítása Differenciálás: Szociális kompetencia: tole- A magyar
• a típushibák javítása, rancia. helyesírás
• anyanyelvi kommunikáció: kre- A hatékony, önálló tanulás: szabályai
atív szövegalkotás. a figyelem összpontosítása,
kritikai gondolkodás, problé-
mamegoldó képesség.
39
10/17/13 2:15 PM
40
48. Párbeszéd az A köszönés, a bemutatkozás, a ké- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 70/1. Mf. 1. Egy állatkerti kirándulás
elbeszélésben rés, a tudakozódás, a segítségké- társas párbeszédhez szükséges 70–71. megtervezése.
rés, a segítség megköszönésének szóbeli nyelvi képesség. Hétszín-
gyakorlása társas beszédszituáci- Szociális kompetencia: virág ol-
ókban: eladó-vásárló; rendőr-kér- • kapcsolatteremtés, vasókönyv 2. Interjú készítése egy állat-
dező; könyvkölcsönzés; ismerke- • odafigyelés másokra. Mf. 71/5. b) gondozóval.
dés hasonló korú gyerekkel. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 3. b), 71. Ifjúsági
A párbeszéd formai jegyeinek • az információ kezelésének 4. b), 5. d) regények
megfigyelése. képessége, 3. „Állatkerti útmutató”
Hiányos párbeszéd kiegészítése. • analógiás felismerés. Mf. 70/2., 3. készítése. Rajzok és versek az
Párbeszéd produkálása szóban és állatkertben élő állatokról.
írásban.
49. Események le- Prózai szöveg (meserészlet) át- Perceptív kompetencia: felfo- Mf. 72/6. Mf. 72.
írása párbeszé- alakítása párbeszéddé. Párbeszéd gó képesség.
des formában rögtönzése, szerkesztése. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 72/6., 7.,
Párbeszéd írása hétköznapi hely- • a tanultak alkalmazása, 8.

zethez. • íráskészség,
Párbeszédet tartalmazó elbeszélő • helyesírási képesség.
fogalmazás készítése. Személyes kompetencia: ku-
darctűrés.
50. Párbeszéd a me- Mese alkotása megadott szavak, Szociális kompetencia: konf- Mf. 74/3. b) Mf.
sékben, elbeszé- kifejezések felhasználásával. liktuskezelő képesség. 73–74.
lésekben Mese kiegészítése párbeszéddel. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 73/3. b)
A mesére jellemző állandó szó- • a társas párbeszédhez szüksé-
kapcsolatok, szólások alkalmazása ges szóbeli nyelvi képesség,
mesealkotáskor. • kreatív szövegalkotás, Mf. 73/2.
Ismert meséhez párbeszéd szer- 74/3., 4.
kesztése szerepvállalással. • vitakészség. Mf. 74. játék
A különféle mondatfajták hang-
lejtésének gyakorlása párbeszéd-
ben.
10/17/13 2:15 PM
A KÉPTÖRTÉNET
51. A képtörténet A képregény formai vizsgálata. Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 76–77. Mf. Családi képregény készítése
Történet lényeges eseményeihez ság és kifejezőképesség: 75–77. egy mulatságos eseményről.
képsor rajzolása, a képsorhoz • elképzelések kreatív kifeje-
rövid szöveg alkotása. zése, Gyermek-
• különféle közlési helyzetek újságok
alkalmazása. képregé-
A hatékony, önálló tanulás: nyei
lényegkiemelés.
Személyes kompetencia: ön-
kifejezés.
52. Rövid képtör- Az önkifejezés különféle formái- Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 78/4., 5. Mf. 78.
ténet készítése nak és lehetőségeinek megismer- ság és kifejezőképesség:
önállóan tetése, megvalósításának támoga- • elképzelések kreatív kifeje-
tása. zése,
Képtörténet készítése. • az önkifejezés iránti igény
erősítése.
lényegkiemelés.
Személyes kompetencia: önál-
ló feladatvégzés.
ÖSSZEFOGLALÁS, RENSZEREZÉS
53. Az elbeszélő A tanév folyamán a cím szere- A hatékony, önálló tanulás: Gondolati térkép készítése a
fogalmazásról péről, jellemzőiről; a szövegek a tananyag összefüggéseinek tanult fogalmazási ismeretek-
tanultak össze- felépítéséről, az időrendről, az megértése, lényegkiemelés, ről.
foglalása esemény, az előzmény és a követ- összefüggéslátás, logikai gon-
kezmény kapcsolatáról; a szöveg dolkodás.
kohéziójáról, a tématartásról, a Narratív kompetencia: a vis�-
nyelvi megformáltságról, az el- szaadás képessége.
beszélő szövegforma jellemzőiről Anyanyelvi kommunikáció:
41
szerzett tapasztalatok összegzése. a társas párbeszéd képessége.
10/17/13 2:15 PM
42
54. A tanult ismere- A tanult fogalmazási ismeretek Természettudományos kom- Mf. 79.,
tek alkalmazása felhasználása szövegalkotáskor. petencia: környezettudatos 80., 81.
Önálló írásbeli fogalmazások ké- magatartás.
szítése elbeszélő szövegformában. A hatékony, önálló tanulás:
Párbeszédes részek illesztése a a tanultak alkalmazása, képi
fogalmazásokba. információk feldolgozása.
Az önálló szövegalkotások elem- Anyanyelvi kommunikáció:
zése, javítása a megismert szöveg-szóbeli és írásbeli szövegalko-
alkotási szabályok felidézésével. tás.
Személyes kompetencia: kre-
ativitás.
Esztétikai-művészeti tuda-
tosság és kifejezőképesség:
képzelet.
55. Útravaló Fehér Klára Rövid önéletrajz című A hatékony, önálló tanulás: Mf. 82.
elbeszélésének elolvasása, megbe- olvasáskészség, szövegértés,

szélése. szövegalkotás.
Tanulói gondolatok a fogalmazás- Anyanyelvi kommunikáció: a
órákról. nyelvi kompetencia rugalmas
A tanévben írt legjobb fogalma- és rutinszerű alkalmazása.
zások fölolvasása. Szociális kompetencia:
tolerancia, tisztelet és mások
megismerésének igénye.
önismeret.
10/17/13 2:15 PM
Módszertani ajánlások, javaslatok

a tananyag feldolgozásához
A kézikönyvben használt jelek:
A témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel.
További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.
A fogalmazástanítás előzményei
Az élőbeszédet és annak szabályrendszerét a gyermek a környezetétől sajátítja el. Az iskolai feladatok közé
tartozik az olyan összefüggő beszédre nevelés, amelynek jellemzője, hogy a beszélő tudatosabban, átgon-
doltabban fogalmaz, és a célnak megfelelően válogatja meg kifejezőeszközeit.
Ugyan 3. osztályban új tantárgyként jelenik meg a fogalmazás, de előkészítése már az 1. osztály legelső
tanítási óráján megkezdődik. A fogalmazást előkészítő gyakorlatokat az 1–2. évfolyamon folyamatosan
végeztetjük a diákokkal, és a 3–4. évfolyam fogalmazásóráin is tovább gyakoroltatjuk ezeket a feladattípu-
sokat. Tanítványaink beszédét szó-, mondat- és szövegszinten egyaránt fejlesztenünk kell.
A fogalmazástanítás megalapozására az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül mindegyik
témakör (kommunikáció, magyar nyelv, írás, olvasás-szövegértés, könyvtárhasználat, dráma) alkalmas.
Az általános iskola bevezető szakaszában az a cél, hogy a tanulók jobban megértsék a szóbeli és írásbeli
szövegeket, és javuljon a kifejezésmódjuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Az írott szöveg a beszélt
szövegen alapul, így a felsorolt feladattípusok gyakorlása a kezdő szakaszban is ajánlott.
A szövegalkotást fejlesztő tanulói tevékenységek az 1–2. évfolyamon:

◆ Szavak, szókapcsolatok, mondatok értelmezése.
◆ Szógyűjtés
– képről, tárgyakról, személyekről, eseményekről, eseménysorokról;
– kérdésekre, témakör megadásával.
◆ Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak keresése.
◆ Mondatalkotások
– élmények, olvasmányok tartalmának elmondása kérdések, elemző szavak segítségével;
– beszámoló egyéni és közös élményekről;
– bővítések;
– mondatláncok szóban.
◆ Mondatkapcsolások szóban és írásban.
◆ Összefüggő mondatok alkotása eseményekről, képről, képsorról szóbeli gyakorlatokban.
◆ Páros gyakorlatok:
– kérdés-válaszadás,
– köszönés,
– a kérdés fordulatai,
– dramatizálás.
◆ Egymás beszámolóinak, közléseinek meghallgatása, a hallottak elmondása.
◆ Beszélgetés kiscsoportban adott témáról.
◆ Szituációs játékok, élethelyzetek eljátszása.
◆ Mesemondás. (Pl.: Ha a kedvenc tárgyad mesélni tudna, mit mesélne?)
◆ Mondatok tartalmi összefüggése:
– mondatokhoz kapcsolódó mondat írása,
– megkezdett mondatok befejezése a szövegösszefüggésnek megfelelően,
43

– szöveg hiányzó részeinek pótlása,

– eseménykép, képsor, olvasmányélmény alapján 3-4 összefüggő mondat alkotása.
◆ A szóra késztetés játékainak segítségével a kommunikációs bátorság megalapozása.
◆ Beszámoló otthoni feladatokról.
3. oldal
Jelmagyarázat
Ez az oldal egy Illyés Gyula-idézettel kezdődik, amelynek mondanivalója nemcsak a diákok, hanem a fel-
nőttek számára is követendő.
Ugyancsak ezen az oldalon található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti.
A lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek tanulás közben a segítségükre lehet-
nek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy bármikor
nézegetni, használni tudják őket a diákok.
4. oldal
Újra együtt az iskolában
A tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink kommunikációs
képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. feladata segítségével.
Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már ismerjük a gyerekeket az előző
évről.
Az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez.
A beszéd:
◆ hangképzés,
◆ szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő),
◆ beszédhibák.
A szóbeli közlés:
◆ szóhasználat,
◆ gondolatok, érzések, vélemények kifejtése,
◆ szövegalkotás,
◆ a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása,
◆ metakommunikáció,
◆ szóbeli kapcsolattartás.
A szóbeli közlések befogadása:

◆ kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés.
◆ beszédmegértés,
◆ beszédészlelés,
Nyári élmények
A gyerekek párban dolgoznak. A tanuló röviden elmeséli a legkedvesebb nyári élményét B-nek, aki
megpróbál minél több információt megjegyezni az elhangzottakból. Majd kb. 2 perc után szerepet cse-
rélnek, és már B mesél A-nak. Ezután közösen meghallgatjuk, mit tudtak meg egymásról a tanítvá-
nyaink. Természetesen megengedhetjük a pároknak az elhangzott beszámolók kiegészítését, ha olyan
fontos információt hagyott ki a társuk, ami a történet megértését befolyásolja.
Érdemes megfigyelni, hogy a gazdag szókincsű gyerekek milyen élményszerűen mesélik el a hallot-
takat, segítséget nyújtva társuknak a mondanivaló nyelvi megformálásában.
44

Találj valakit!
A nyári beszámolók meghallgatásakor alkalmazható ez a módszer, amely arra ösztönzi a gyerekeket,
hogy kövessék figyelemmel egymás mondanivalóját. Az a célunk, hogy a diákok közötti kapcsolatok
erősödjenek.
A feladat egyik változata:
A diákoknak egy-egy osztálytársuk nevét kell beírniuk az általunk megadott állítások után. A feladat
megoldása során természetesen fel is állhatnak a helyükről, s addig kérdezősködhetnek, amíg meg nem
találják a megfelelő tanulót.
Például:
Találj valakit, akire igaz az állítás! Egy-egy nevet legfeljebb két helyre írhatsz!
◆ Vízparton nyaralt: ____________________________________________
◆ Horgászott: _________________________________________________
◆ Sátorban lakott: ______________________________________________
◆ Járt egy múzeumban: _________________________________________
◆ Nyaralt a nagyszüleinél: _______________________________________
◆ Elolvasott legalább egy könyvet: _________________________________
A feladat másik változata:

A diákoknak egyénileg kell készíteni egy táblázatot, ebbe kell beírni nyári élményeikről néhány rövid
állítást. Ezután körbejárnak az osztályban, hogy hasonló élményekkel rendelkező társakat találjanak.
Ha ez sikerül, aláírják egymás lapját. Az a cél, hogy minél több rubrikába sikerüljön aláírást gyűjteniük.
Például:
Állítás Aláírás
Július végén indultunk.
A Balaton mellett nyaraltunk.
Autóval utaztunk.
Két hetet töltöttünk ott.
Jó idő volt.
Sokat fürödtem.
Béreltünk vízibiciklit.
4–5. oldal
Kapcsolatteremtés
A kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a kapcsolat-
tartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de mégis szánjunk
rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen sok tanítványunknak problémát jelent ezek mindennapi alkal-
mazása.
Ennél a témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek is-
merete megkönnyíti a magabiztos viselkedést a különböző élethelyzetekben.
Mit illik tudni
◆ a köszönésről?
◆ a bemutatkozásról?
◆ a társalgásról?
◆ az iskolai élet szabályairól?
◆ a telefonálásról?
◆ a vásárlásról?
45

Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz. Vannak,
akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a felnőttek példa-
mutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan köszönjenek.
Néhány szabály:
◆A magyar nyelvben a „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, „jó éjszakát” kifejezéshez az udvariasság meg-
kívánja a „kívánok” hozzátételét is.
◆ A napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár.
◆ A tegező köszönés jó ismerősök között szokás. Sokféle nyelvi változata van, ami a bizalmassági fok
szerint is változik: szervusz, szia, csaó (ciao), helló (Hallo), háj (Hy) stb.
◆ Előre köszön a férfi a nőnek (fiú a lánynak), a fiatalabb az idősebbnek (diák a felnőttnek), a belépő a
bent lévőknek.
◆ Köszönéskor nézzünk a másik szemébe.
◆ Ismerőseinken kívül illik köszönnünk idegenek közé lépve is, pl. liftben, kisebb üzletben, patikában
stb.
◆ A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.
A Mf. 5. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. Itt is érdemes az alábbi
szabályokat tudatosítani a gyerekekben.
◆ A társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, az értelmes fogalmazás, a másokat nem zavaró
hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a beszélgetők közt, a
szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése.
◆ Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni.
◆ Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz.
◆ Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. A rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy észrevétlen
mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben.
A fogalmazás építőelemei
Az év elején, a fogalmazás tantárgyszerű tanulásának kezdetén módunk van rá, hogy az anyanyelvi nevelés
eddigi folyamatában előfordult fogalmazástechnikai ismereteket áttekintsük, rendszerezzük. Erre építve
a fogalmazási ismeretek körét most már céltudatosan és tervszerűen bővítjük, s a rendelkezésünkre álló
fogalmazásórákon arra törekszünk, hogy a tanulóinkat bevezessük a fogalmazásírás gyakorlásába, ezzel
tevékenységüket az elsajátítás szintjére emeljük.
A 3. osztályban olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnunk a tanulókat a fogalmazótevékenységben, hogy
eseményeket szóban és írásban önállóan el tudjanak mondani.
Év elején ismételjük át a szavakról, a mondatokról, a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat. Eleve-
nítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját!
6–7. oldal A szavak

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola
feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.
Az anyanyelvi nevelésnek több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a kü-
lönböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyara-
pítása, a szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosí-
tása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalatainak ismerete.
46

1. A szóértelmezés módjai
Szemléltetés
Az ismeretlen szó pontos jelentésének megértését, a helytelen szóhasználat javítását nagymértékben segíti
a szemléltetés.
patkó ▶ U alakú vas, amelyet a kovács készít el és erősít fel patkószöggel
a ló patájára.
varsa ▶ Halcsapda. Hasas, kiöblösödő, tölcsér alakú halászeszköz.

Vesszőből fonják, vagy egy drótvázra feszítenek hálót. A halak kön�-
nyen beleúsznak a vízbe süllyesztett varsába, de a kiutat már nem ta-
lálják.
Cselekedtetés
A cselekedtetés konkrét jelentéstartalmak mellett (ballag, lopakodik, grimaszol stb.) elvontabbak értelmezé-
sére is alkalmas (aggódva, méltóságteljesen, megvetéssel néz stb.).
Értelmezés
Először mindig a tanulók próbálkozásait hallgassuk meg, s csak ezek sikertelensége esetén adjuk meg a szó
magyarázatát.
Egy-egy szó jelentését mindig az adott beszéd- vagy szöveghelyzetben konkretizáljuk, s csak ezután vizs-
gáljuk meg, hogy alapszóként, más szövegkörnyezetben, mi mindent jelenthet még.
Például:
A Nemzeti Múzeum előtt már tízezrek hallgatják Petőfi költeményét, majd a lelkes tömeg átvonul Budára.
Mi a jelentése ebben a mondatban a tömeg szónak? Mit jelent a matematikában?
Az összetett szavak értelmezését az összetétel ismert jelentésrészéből próbáljuk elvégezni.

Például: kökényszemű
Lehet valaki zöld szemű, barna szemű, kék szemű.
Milyen színű a szeme annak, akire azt mondjuk: kökényszemű?
A kökénybokor termése sötétkék színű.
Tehát a kökényszemű azt jelenti: sötétkék szemű.
Helyettesítés
A beszéd- és a szövegösszefüggésben a helyettesítés is lehetővé teszi az értelmezést.
Például:
A csermely rokon értelmű kifejezései: ér, patak, patakocska stb.
Az ócska ellentéte: új, értékes stb.
Fogalommagyarázat
A fogalmak magyarázatakor (pl. játszma) mindig a konkrét tartalmi elemektől közelítsünk az absztrakció-
hoz. Alkalmazhatunk körülírást, leírást, esetleg konkrét példát is.
2. A szóhasználat
Beszédtevékenységük közben a diákok az általuk ismert szavaknak csak a töredékét használják. Ezért fon-
tos feladatunk, hogy a tanórákon lehetőséget biztosítsunk a megismert szavak rögzítésére, alkalmazására.
A szókincs aktivizálásának legfontosabb közege a beszéd, de a szógyűjtő, behelyettesítő, szóképző stb. gya-
korlatok is számos lehetőséget biztosítanak erre.
47

Szógyűjtés forgóban
a csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik
lap tetejére felragasztunk egy-egy képet.
például:
a csoporttagok odaállnak saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szót gyűjteni a
megadott képhez. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegy-
zeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés
egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor az azokon szereplő szava-
kat átnézik, megbeszélik.
Csoport-szóháló
a csoportoknak adunk egy-egy csomagolópapírt, amelynek a közepére egy téglalapot rajzolnak, s bele-
írják a témát. Ezután a csoport minden tagja más színű tollat vesz a kezébe, és többfordulós kerekasztal
módszerrel ovális formába írja a témához kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezt követően bármelyik cso-
porttag írhat a kulcsfogalmakhoz újabb elemeket. Ha kapcsolatot fedeznek fel a leírt szavak között,
akkor vonallal össze kell kötniük őket.
az elkészült szóháló segítségével megismerhetjük a csoport belső működését is. Mivel a tanulók kü-
lönböző színnel dolgoztak, a színkód pedig a papír aljára került, így könnyen ellenőrizhetjük, hogy
egy-egy tanítványunk mennyire járult hozzá a csoport munkájához.
például:
locsolkodás március április május
márc. 15. húsvét hónap
ünnepek évszak
TavaSZ
öltözék
időjárás megújulás
természet mag
melegedés eső
: réka
virágok vetés : Marci
: ábel
gabona : lili
48

Gondoltam egy szóra…

A tanulók gondolnak egy szóra, amelyhez rövid, egyértelmű meghatározást készítenek. Ezután a társa-
iknak kell megfejteniük, hogy melyik szóra gondoltak.
◆ Az első betű ö. Négybetűs szó, az ilyen fa árnyékában jó megpihenni.
◆ A kezdőbetű: k, négybetűs szó. Vízinövény, amin a fontoskodó ember csomót keres.
◆ Az első betűje cs, jelent halfajtát, de a diáknyelvben lábbelit is.
◆ Az első betűje k, három betűből áll. Ezt teszi hajnalonként a nap is és mi is.
Kakukktojás
A gyerekek a képekről öt-öt szót írnak egymásnak. Ezek közül az egyik
kakukktojás legyen. Ezt kell kiválasztania a társuknak.
állatkert, látogat, vadorzó,

megfigyel, barlang
Szókereső
A játékosok véletlenszerűen 10 betűt húznak ki egy borítékból, majd
minél több betű felhasználásával egy szót kell belőlük összeállítani-
uk.
Minden megalkotott szó a betűk számának a négyzetét éri. Pl.: hol
3 betű, tehát 3 x 3 = 9 pont, polc 4 betű, tehát 4 x 4 = 16 pont.
Az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze.
Bingó
Mindegyik tanuló rajzol a füzetébe egy kilenc négyzetből álló ábrát. Az egyes négyzetek akkorák legye-
nek, hogy elférjen bennük egy-egy szó. (Nem kell feltétlenül a füzetet használniuk, hiszen adhatunk ne-
kik egy előre elkészített lapot is. De a diákok is meghajtogathatják ezt az ábrát egy írólapból, legfeljebb
nem négyzetek, hanem téglalapok keletkeznek.)
Ezután felírunk a táblára tizenkét olyan szót, amelynek a helyesírását gyakoroltatni szeretnénk.
Például:
poggyász, kassza, királyfi, csermely, persely, meggy, menyasszony,
mennydörgés, elsüllyed, veszély, papagáj, golyóstoll
A játék szempontjából az is fontos, hogy a táblán olvasható szavak jelentését ismerjék a tanulók, ezért
közösen készítsünk mindegyik szóhoz egy rövid meghatározást, szómagyarázatot.
Például:
poggyász ▶ Nagy úticsomag.
kassza ▶ Ebbe teszi a pénzt a pénztáros.
királyfi ▶ Koronás mesealak.
csermely ▶ Kis patakocska.
persely ▶ Pénzt gyűjthetünk benne.
meggy ▶ Savanykás ízű gyümölcs.
menyasszony ▶ A vőlegény párja az esküvőn.
mennydörgés ▶ Viharban vagy zivatarban hallható dübörgő hang.
elsüllyed ▶ A hajóval történik, ha léket kap.
veszély ▶ Erre figyelmeztet a jelzőtábla.
papagáj ▶ Tarka tollú madár.
golyóstoll ▶ Írhatunk vele.
49

Majd megkérjük a gyerekeket, hogy válasszanak ki a táblán lévő tizenkét szó közül kilencet, és írják
le őket tetszőleges sorrendben egy-egy négyzetbe.
Az egyik lehetséges megoldás:
x
meggy papagáj kassza
x
veszély szennyes elsüllyed
csermely poggyász királyfi
Ezután véletlenszerűen elismételjük egy-egy szó magyarázatát. Ha a tanulók ráismernek erre a szóra, és
az szerepel a leírt kilenc szavuk között, akkor tehetnek egy X-et annak a négyzetnek a sarkába, ahová
ezt a szót leírták. Beszéljük meg a diákokkal, hogy csak hibátlan helyesírással leírt szavakat lehet meg-
jelölni.
Például: Koronás mesealak. (A királyfi szóhoz teszünk egy x-et.)
Savanykás ízű gyümölcs. (A meggy szóhoz is teszünk egy x-et.)
A vőlegény párja az esküvőn. (Nincs ilyen szó a fenti táblán, tehát nem jelölhetjük X-szel.)
Az a nyertes, vagyis az kiabálhatja be a bingó szót, akinek legelőször lesz mind a kilenc szava mellett
X jel.
Mint ahogy az eredeti bingót is lehet többféleképpen játszani, így ezt a játékot is.
A játék másik változata:
Azt kérjük a diákoktól, hogy jegyezzék meg a táblán látható szavak helyesírását. Ezután letöröljük a
tábláról a szavakat, s felszólítjuk őket, hogy írják be emlékezetből azt a kilenc szót a rubrikákba, ame-
lyek helyesírásában a legbiztosabbak.
Ez idő alatt mi is felírjuk egy-egy kis kártyára a táblán olvasható összes szót, s jól összekeverjük a
lapokat.
Ha minden gyerek kitöltötte a táblázatát, kezdődhet a játék. Véletlenszerűen húzunk az összekevert
lapok közül, s felolvassuk a rajta lévő szót. Ezután megbeszéljük, mit kell tudni a helyesírásáról. A diá-
kok csak akkor jelölhetik meg a szavakat, ha helyesen írták le őket.
A nyertes természetesen az, akinek legelőször lesz mind a kilenc leírt szava mellett X jel.
Titkosírás
Az egyik diák gondol egy szóra. Leírja a társának titkosírással. Például minden betű helyett az ábécé-
ben utána következőt írja le:
dzélygíny, űsgyé, qöl, nákón
Esetleg morzejeleket alkalmaz:
..-.|..-..|.-..|...|--..|..|--.|.|-
....|.|--.|-.--|...|.. -..|--.
--|.|-..|.|-.|-.-.|.
Ha a társa kitalálja a szót, akkor ő készítheti el a következő feladványt. Ha nem, újra az első diáké a
lehetőség.
Vegyél el egy betűt!

Az itt látható szavakból úgy kell elvenni egy mássalhangzót, hogy új jelentésű szavak jöjjenek létre.
Ezután meg kell állapítani az új szavak szófaját is.
Hasznos lehet megvitatni a különböző megoldásokat, mert a feladat többféle jó megoldást rejt magá-
ban (pl.: kapu, kapu).
holló, forgalom, kapu, domb, fél, estély
50

Tabu
A csoport egyik tagja húz egy kártyát. A kártya tetején olvasható a kitalálandó szó, alatta pedig azok
a tabuszavak, amelyek semmiképp sem használhatók, amikor körülírással megmagyarázza a játékos a
csoporttársainak a kitalálandó szót.
Például:
tündérmese lexikon favágó Hófehérke sárkány Hamupipőke

király szavak fejsze törpe tűz tündér
történet kifejezések láncfűrész hét Süsü lencse
kisgyerek jelentés erdőirtás mostoha fej bál
Találd ki!
A játékot két tanuló játszhatja. Az egyikük gondol egy szóra. Meg is határozza a témakört, illetve azt is,
hogy hány betűből áll a kigondolt szó. A másik tanulónak az a feladata, hogy minél kevesebb próbálko-
zással kitalálja ezt a szót. Ezért elkezd a feltételeknek megfelelő szavakat írni. A társa minden egyes leírt
szó betűit egyesével értékeli a következőképpen:
◆ ha a leírt betű jó helyen van, √ jelet;
◆ ha a megfelelő betű rossz helyen van, + jelet;
◆ rossz betű esetén pedig − jelet ír a betű alá.
A játék akkor ér véget, ha sikerül kitalálni a szót.
Íme egy példa:
A játékos: A kigondolt szó egy hárombetűs tulajdonságot kifejező szó.
B játékos: s z é p
A játékos: − − −
(Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)
B játékos: n a g y
A játékos: − − −
(Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.)
B játékos: t a r
A játékos: + − +
(Vagyis t és r betű van a szóban, de rossz helyen.)
B játékos: r ú t
A játékos: √ − √
(Vagyis a t és az r betű jó helyen van, de ú nincs a szóban.)
B játékos: r ő t
A játékos: √ √ √
(Vagyis minden betű jó helyen van.)
51

Képrejtvény
Az alábbiakban néhány egyszerű képrejtvény látható. A betűk és a képek segítségével kell megadott
szófajú szavakat alkotni.
Főnév:
y –a h+
Ige:
R –ű Z
gy
Triminó
A dominó háromszögű verziója. A kisebb háromszögekből egy nagy háromszöget lehet kirakni úgy,
hogy összeillesztjük az egymáshoz tartozó oldalakat egy előre meghatározott szabály alapján.
A következő példában a kis háromszögek érintkező oldalain rokon értelmű szavakat kell összeilleszteni.
Például:
orú
an
gas
kos
oko
lus
l
res
nta
m
e
ma
nge
paj
t
o
s
t
a
csi
sz
jámbor bájos békés szelíd
Megoldás:
orú
oko
m
szo
s
jámbor
szelíd
csi
gas
g ye
nta
t
kos
res
lus
a
l
nge
paj
t
an
m
a
békés bájos
52

Kirakó
Ezt a játékot a triminóhoz hasonlóan kell megoldani, csak itt a kis négyszögek illeszkedő oldalait kell
megkeresni, és így kell a kilenc kis négyzetből egy nagy négyzetet kirakni.
Egy lehetséges példa ellentétes jelentésű szavakkal:
Szódominó
Kiosztjuk az előre elkészített szódominót a gyerekeknek. Az első játékos kitesz egy dominót kö-
zépre. Ezután a többi játékos egymás után letehet egy-egy újabb dominót, feltéve, hogy az érint-
kező lapok szomszédos oldalán ellentétes jelentésű szavak vannak.
öntelt sima
érdes gondos
hanyag szeret
gyűlöl hosszú
Ha a következő oldalon lévő ábrát fénymásolás után szétvágjuk a vastag vonalak mentén, akkor
28 kártyalapból álló szódominót kapunk. Először jól keverjük össze a lapokat, majd a fent leírtak szerint
indulhat a játék párokban vagy csoportokban.
53

54
ostoba öreg fiatal előbb utóbb rövid
hosszú széles keskeny mély sekély külső belső elöl hátul sima
érdes éles tompa sűrű híg hevít hűt csend zaj ad

kap jó rossz szép csúnya támad véd gyáva bátor nehéz
könnyű távol közel este reggel gyenge erős gondos hanyag buta
okos tiszta koszos szeret gyűlöl száraz nedves szerény öntelt ravasz
10/17/13 2:15 PM
8–10. oldal A mondatok

A szöveg mondatokból épül fel, ezért nagyon fontos feladat a mondatalkotás gyakoroltatása, hiszen ez az
alapja a jó fogalmazásnak.
A fentiekkel természetesen mindenki egyetért, mégis gyakran alakul ki vita a pedagógusok körében a
mondatalkotással kapcsolatban. Ugyanis a tanítók egy része mindig, minden órán szabatos, „kerek” mon-
datokat követel a tanítványaitól, a másik része pedig elfogad egyszavas válaszokat, illetve hiányos monda-
tokat is, arra hivatkozva, hogy a mindennapi beszélgetésekben is hasonlókat használunk. A helyes, mint
mindig, az arany középút. Vagyis törekedni kell arra, hogy a gyerekek „kerek” mondatokat alkossanak, de
valóban vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehet elvárni tőlük. A pedagógus beszéde azonban mindig
nyelvi mintául szolgál a diákok számára.
A munkafüzetekben nagyon sok mondatalkotási gyakorlat van. Ezek fő típusai a következők:
◆ mondatalkotás képről,
◆ mondatfajták használata a beszélő szándékának megfelelően,
◆ válaszadás kérdésekre,
◆ kiegészítéses feladatok,
◆ átalakító gyakorlatok,
◆ mondatbővítés,
◆ mondatszűkítés,
◆ mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával,
◆ mondatok összekapcsolása kötőszavakkal,
◆ tagolatlan szöveg mondatokra bontása.
Szófűzés
A gyerekeknek úgy kell mondatot alkotniuk, hogy az egymást követő szavak utolsó, illetve első betűje
azonos legyen. Versenyezhetnek is egymással a diákok. Természetesen ilyenkor az győz, aki a leghos�-
szabb mondatot alkotja.
Például:
Két takarót tettem melléd délután.
Eltérő jelentés
Olyan rejtvényeket készítünk, ahol a megoldás egy-egy azonos alakú vagy többjelentésű szó (pl.: szív,
fal, fogoly, levél, szél, körte, ér) lesz. A diákoknak a megfejtésül kapott szó különböző jelentéseivel kell
egy-egy mondatot alkotniuk.
Például:
Az alábbi rejtvényben a megadott jelek egy-egy betűt helyettesítenek. Ezeknek a segítségével sza-
vakat lehet alkotni, és ezeket kell a rejtvény megfelelő sorába írni. Ezt követheti a mondatalkotás.
& !  ¸  ¯  &
A E I K L SZ T V
1.  &&&¯ 1.
2. &!¯ 2.
3. ¸¸!! 3.
4. ¯&&& 4.
5. !!¸ 5.
6. ¯& 6.
Megfejtés: szelet.
Mondatok: Régen az emberek munkára fogták a szelet.
Zoli két szelet kenyeret evett.
55

Fejezd be!
A megkezdett mondatot a kötőszavaknak megfelelően kell folytatni.
◆ A róka ravasz, mert…
◆ A róka ravasz, de…
◆ A róka ravasz, ezért…
◆ A róka ravasz, mégis…
◆ A róka ravasz, pedig…
Fordított keresztrejtvény
A gyerekek nagyon szeretik a keresztrejtvényeket, de most egy olyan ábrát kapnak, amelybe már beír-
tuk a megoldásokat. Így a feladatuk az lesz, hogy egy-egy rövid mondattal készítsenek meghatározáso-
kat az egyes sorokhoz.
Ezt a feladatot csoportokban is megoldhatják a diákok. Ellenőrzésképpen érdemes egy üres rejtvény-
ábrát és a gyerekek által elkészített meghatározásokat odaadni egy másik csoportnak, hogy ez alapján
próbálkozzanak a rejtvényt megfejteni. Ha sikerül, biztosan jól dolgozott a meghatározásokat író csoport.
Például: A példához tartozó meghatározások:

1. S Í R 1. Itatja az egereket.
2. Á L L 2. Egy helyben marad.
3. T Í Z 3. Húsznak a fele.
4. O R O S Z L Á N 4. Az állatok királya.
5. R E P Ü L Ő G É P 5. Légi közlekedési eszköz.
Csúsztatás
Gondolatban egymásra kell csúsztatni a két ábrát, s ekkor a besatírozott négyzetek alatt levő betűk
sorrendben összeolvasva egy közmondás szavait adják. A tanulóknak értelmezniük kell a megfejtésül
kapott mondatot.
É L S S Z K
Ő E L H É L
A Z O E M V
D B E S A R
Csoportmegoldás
A diákok csoportokban dolgoznak. A kooperatív módszer lényege, hogy minden csoporttag a saját vé-
leménye szerint fejez be egy megkezdett mondatot.
A négy leírt mondatot ezután összevetik, majd csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak egy
olyan új mondatot, mely mind a négyük gondolatát tartalmazza.
Például:
A bohóc…
A nézők lelkesen…
A fiú hangosan nevetett…
56

Mondatalkotás
A megadott kódok segítségével mondatokat kell alkotni, s közben alkalmazni kell a mondatok helyes-
írásáról tanultakat. Ezután folytatni kell a történetet.
A B C D
1 a mindenkinek gyönyörű hiú
2 tollaival daru madár volt
3 repül dicsekedett páva szürke
4 többi megelégelte ezt állat
mondat: A1 C3 D1 D4 D2
mondat: C1 A2 B3 B1
mondat: B4 C4 A1 A4 C2
Összekeveredett mondatok
Kiválasztunk annyi – tananyaghoz kapcsolódó – mondatot, ahány fős csoportjaink vannak. Mivel álta-
lában négy tanuló dolgozik egy csoportban, ezért a példákban négy mondat szerepel. Ezeknek a mon-
datoknak a szavait egyesével felírjuk egy-egy kártyára. A kártyákat összekeverjük, és borítékokba rak-
juk. Fontos, hogy úgy helyezzük el a szókártyákat, hogy az egy borítékba kerülő szavakból ne lehessen
mondatot alkotni, vagyis a feladatot csak kooperatív módon lehessen megoldani.
Ezután mind a négy diák véletlenszerűen választ egy-egy borítékot, s a benne található szavak fel-
használásával ki kell raknia egy-egy értelmes mondatot. Ez nem sikerülhet a kártyák kicserélése nélkül,
hiszen a mondatok szavait összekevertük. Tehát a diákok a kártyáikat kicserélhetik, de a feladatmeg-
oldás közben nem beszélhetnek egymással. Nem kérhetnek egymástól kártyát, de azokat a kártyákat,
amelyekre nincs szükségük az egyes diákoknak a mondatalkotáshoz, az asztal közepére rakhatják,
ahonnan a csoport többi tagja elveheti őket. Fontos, hogy a csoportnak minden szókártyát fel kell hasz-
nálnia.
Ennek a feladatnak a legegyszerűbb módja, ha a különböző mondatok szavait különböző színnel ír-
juk fel a kártyákra, vagyis a színeket figyelve pillanatok alatt sikeresen megoldható a feladat.
Például:
1. boríték: az oroszlán. fürge az egyik lábai A szarvas Menekülés ágába.
2. boríték: szarvast közben nézegető vékony lábait. Az önmagát hogy
3. boríték: szégyelli fa többet az agancsára, beleakad megtámadja de
4. boríték: az agancsa mindennél A szarvas büszke érnek. rádöbben,
Egy lehetséges megoldás:

A szarvas büszke az agancsára, de szégyelli vékony lábait.
Az önmagát nézegető szarvast megtámadja az oroszlán.
Menekülés közben beleakad az agancsa az egyik fa ágába.
A szarvas rádöbben, hogy fürge lábai mindennél többet érnek.
57

A következő fokozat az lehet, amikor nem használunk már mondatonként különböző színeket, de a
mondatok témája nem azonos, s ez megkönnyítheti a feladatmegoldást.
Például:
1. boríték: érkezett Elmúlt nyulat szavak.
2. boríték: rokon értelmű A bűvész a nyári az osztályba
3. boríték: elő tanuló szünet. A lusta
4. boríték: Új és a rest varázsolt a kalapjából

Elmúlt a nyári szünet.
Új tanuló érkezett az osztályba.
A bűvész nyulat varázsolt elő a kalapjából.
A lusta és a rest rokon értelmű szavak.
Ennek a feladatnak a legnehezebb változata az, amikor a mondatok témája azonos. Ilyenkor gyakran
előfordul, hogy valamelyik tanulónak elsőként sikerül kiraknia egy értelmes mondatot, de a többiek a
megmaradt szókártyák felhasználásával nem tudnak további értelmes mondatokat összeállítani. Így
hiába volt kész ez a diák elsőként, mégis új megoldással kell próbálkoznia, hiszen a csoportnak csak
akkor sikerül jól megoldania a feladatot, ha mind a négy diák értelmes mondatot rak ki.
Például:
1. boríték: Az előadás lelkesen a közönségtől. a porondon mutattak
2. boríték: A nézők még felsorakoztak a cirkuszigazgató jelenetet.
3. boríték: A bohócok tapsoltak. néhány végén
4. boríték: Végül tréfás a szereplők. elköszönt

Az előadás végén felsorakoztak a porondon a szereplők.
A nézők lelkesen tapsoltak.
A bohócok mutattak még néhány tréfás jelenetet.
Végül a cirkuszigazgató elköszönt a közönségtől.
11–13. oldal
A mondatok tartalmi kapcsolata
Tartalmilag-logikailag kapcsolódó mondatokat már 1–2. osztályban is alkottattunk a tanulókkal. A szóbeli
és írásbeli szövegalkotások során 3–4. osztályban nyílik lehetőségünk a további gyakoroltatásra. A 9-10
éves gyerekeknél még gyakran előfordul, hogy egy-egy szöveg megalkotásakor a mondatok között hiányzik
a tartalmi-logikai kapcsolódás. Hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését bátran adhatjuk
feladatul, mert ezek megoldásával a tanulók érzékenyebbé válnak az ilyenfajta hibák iránt, és fejlődik a
gondolkodásuk.
Mutassunk példákat mondatok összekapcsolására különböző kapcsolóelemek beiktatásával. Ezek közül
a kezdő szakaszban a kötőszavak és a névmások használatát mutatjuk meg a gyereknek.
58

14–16. oldal A szöveg jellemzői

Szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor mondatokat alkotunk. Ezek beszédünk és írásunk elemi részei. De a
mondatok nem sorakozhatnak csak úgy egymás után, kapcsolatnak kell lenni köztük. A szöveg mondatait
azonban nemcsak ez a tartalmi-logikai kapcsolódás tartja össze, hanem az egész felépítésük is. Fontos a
szöveg folyamatosságának a fenntartása.
A munkafüzet feladatrendszerét úgy állítottuk össze, hogy szó-, szószerkezet- és mondatszintből épít-
kezve jussunk el a szöveghez. A feladatok megoldása során megvizsgáljuk a szövegeket felépítésük, szerke-
zetük, témájuk és műfajuk szerint.
Vak kéz
A diákok csoportokban dolgoznak.
A csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól meg-
figyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mind-
egyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik.
A csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján
rendezik a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapít-
hatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk.
Egy lehetséges képsor:
Szövegalkotás
A diákok kis papírlapokra felírnak egy-egy szót. A lapokat bedobják egy dobozba, majd mindenki húz
belőle egyet. Az első gyerek mond egy mondatot a nála lévő szóval. A következőnek folytatnia kell az
eseménysort az általa kihúzott szóval. Így kell történetet alakítani addig, amíg mindenki sorra kerül.
Mesealkotásra alkalmas szavak:
törpe lencse
hét bál
mostoha üvegcipő
sárkány varázsló
alma herceg
pálca tűz
gömb füst
bűvös tündér
59

Ad hoc történetek
Készítünk egy táblázatot, amelybe véletlenszerűen szavakat írunk. Közülük dobókockával kiválasztunk
egy szót. Egymás után kétszer dobunk. Megállapodás szerint az első dobás mindig az oszlopot hatá-
rozza meg, a második pedig a sort. Például ha először hármat dobunk, másodszor pedig ötöt, akkor a
véletlenül kiválasztott szavunk a király lesz.
1 2 3 4 5 6
1 ül rádió rút repül zászló strucc
2 újság kút lábujj üveg füst hoz
3 ló híd dob sofőr gomb kő
4 kígyó sző áll fűrész állat vár
5 könyv ajtó király haj cseng sír
6 rózsa bohóc orr sajt villa szótár
Mindenki kiválaszt a dobókocka segítségével egy-egy véletlen szót. Az első tanuló mond egy mondatot
a véletlenül kiválasztott szóval. A következő diák úgy viszi tovább a történetet, hogy az őáltala kiválasz-
tott szót beleszövi a mondatába. Addig folytathatják, amíg mindenki sorra kerül.
Szövegalkotás szóban és írásban

17–19. oldal
A fogalmazás címe
Tudatosítani kell a tanulókban a cím és a tartalom kapcsolatát, a jó cím jellemző vonásait, és erre ismert
olvasmányok, versek címének különböző megfigyelési szempontok szerinti (tartalmi, formai, helyesírási)
vizsgálata a legcélravezetőbb. A címre vonatkozó fogalmazástechnikai ismereteket mindenkinek el kell
sajátítania.
Végeztessünk nagyon sok címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek a lényeglátást fejlesztik.
20–22. oldal Az anyaggyűjtés módjai

A fogalmazási ismeretek tanításakor elsőként az anyaggyűjtés módjaival ismertetjük meg a tanulókat. Tu-
datosítjuk velük, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből, olvasmányaikból és fantáziá-
jukból meríthetik.
A fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell megtervez-
nünk, mert nagy különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintje között. Arra kell törekednünk,
hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók, amelyek az események él-
ményszerű elmondásához, lejegyzéséhez szükségesek.
Az összegyűjtött anyag rögzítésére feljegyzéseket készíthetnek, amelyek lehetnek szavak, szókapcsolatok,
esetleg rövid, egyszerű mondatok. A későbbiek során ezekből a feljegyzésekből alakulhatnak ki a vázlatok.
Bármely szóbeli és írásbeli fogalmazás nem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem – hacsak kis-
mértékben is – átköltése, újrateremtése. Ehhez pedig fantázia kell.
Az anyaggyűjtéskor a pontos megfigyelésre szoktatjuk tanítványainkat, a forrásmunkák használatát ta-
nítjuk meg, és feladatunk a képzelet aktivizálása.
60

Páros szóforgó
A diákok párokat alkotnak a csoporton belül, majd megosztják egymással a témával kapcsolatos gondola-
taikat, elképzeléseiket. Ezután a csoporton belül a párok megbeszélik egymással, hogy mely elképzelések
merültek fel mindkét pár megbeszélése során, és melyek fordultak elő kizárólag csak az egyik pár esetében.
Például: a teafőzés menete Mf. 21/4., az anyaggyűjtési módok vizsgálata Mf. 22/9.
Kerekasztal
A kerekasztal ugyanolyan kooperatív módszer, mint a szóforgó, csak ebben a diákok írásban adják
meg a választ. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A diákok lejegyeznek egy megadott témával
kapcsolatos szót, szószerkezetet, mondatot, majd a tollat és a papírt továbbadják a mellettük ülőnek. Így
haladnak, egymásnak adva a lehetőséget.
Például: az őszi időjárás jellemzői Mf. 21/3.
Együttforgó kerekasztal
A kerekasztal kooperatív módszert alkalmazzuk több feladatlap egyidejű használatával. Vagyis a gye-
rekek két, három vagy akár négy feladatlapon dolgoznak a csoportban. Mindegyik diák leír egy szót,
szószerkezetet vagy mondatot a papírra, majd továbbadja azt a balján ülőnek.
Kérdezőkör
Kartonlapból kivágunk egy nagy kört, amelyet tetszőleges számú körcikk-
re osztunk. Mindegyik körcikkre más-más kérdőszót írunk fel. Ezután
ugyancsak kartonlapból kivágunk egy nyilat, amelyet Milton-kapocs se-
gítségével a körhöz rögzítünk úgy, hogy szabadon forgatható legyen. Té-
mának megadhatunk egy irodalmi művet vagy a mindennapi élethez kap-
csolódó eseményt. A diákok a nyíl segítségével véletlenszerűen forgathat-
ják ki a kérdés típusát, amelyre válaszolniuk kell a megadott téma alapján.
Kötetlen írás
A tanulók néhány perc alatt leírhatják mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszükbe jut. A fel-
adat meghatározásakor semmilyen megkötést nem adunk. A gyerekek törekedjenek arra, hogy folyama-
tosan írjanak a rendelkezésükre álló idő alatt. Írhatnak szavakat, szószerkezeteket, mondatokat egyaránt.
Mozaik a csoportban
A mozaik kooperatív módszer legegyszerűbb formája a csoporton belüli mozaik.
Lépései:
☑ Egy önálló feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk.
☑ A csoport minden tagja önállóan elolvassa, értelmezi a neki jutó részt. Fontos, hogy a diákoknak
legyen elegendő idejük erre, s szükség esetén segítséget is kaphassanak.
☑ A tanulók az önálló feldolgozás után elmesélik csoporttársaiknak a részek tartalmát, vagyis for-
gószínpad módszerrel adják át egymásnak az ismereteiket.
A tanuló:
Maminti, a picike zöld lány méregbe gurult. Zöld szeme villámokat szórt.
– Ostobák! – mondta.
A ruhájából elővett egy zöld varázspálcát. Akkorát, mint egy negyed fogpiszkáló. Suhintott vele.
Mind sóbálvánnyá váltak. Csak a szemük forgott ijedten. Maminti odasétált köztük a fához. Csak
úgy fél kézzel megemelte.
(Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő)
61

B tanuló:
Mátyás király híres-nevezetes könyvtára a Corvina. Ez a latin szó „Hollós”-t jelent. az elnevezés on-
nan származik, hogy Mátyás király címerében egy fekete holló van, amely aranygyűrűt tart a csőrében.
Ennek a könyvtárnak minden egyes könyvén ez a címer hirdeti, hogy Mátyás király könyvtárából való.
(Hegedűs Géza: Mátyás király)
C tanuló:
Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen. voltak gonosz, makacs betűk, amelyek nem akartak
szót fogadni. És voltak kedves, derék, barátságos betűk, amiket az én ügyetlen ujjam is egyszerre elő
tudott hívni… az O betűre mindig úgy fogok gondolni, mint az áldásra nyitott szájra.
(Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?)
D tanuló:
Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. az eresz szögletében ragasztották meg gömbö-
lyű kis fészküket, maguk gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgébben dol-
gozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, gömbölyítették, minden mozdulatnál mondtak valamit.
(Móra Ferenc: A fecskék)
Háromlépcsős interjú
az előző mozaik módszerrel feldolgozott tananyagot a csoporttagok a háromlépcsős interjú módsze-
rével is átadhatják egymásnak. Ekkor a diákok között kiosztjuk az A B, C, D jeleket, s következők sze-
rint történik az információmegosztás.
◆ A elmondja ismeretét B-nek, C pedig D-nek.
◆ B elmondja ismeretét A-nak, D pedig C-nek.
◆ A elmondja a B-től hallottakat C-nek és D-nek. B figyeli és ellenőrzi.
◆ B elmondja az A-tól hallottakat C-nek és D-nek. A figyeli és ellenőrzi.
◆ C elmondja a D-től hallottakat A-nak és B-nek. D figyeli és ellenőrzi.
◆ D elmondja a C-től hallottakat A-nak és B-nek. C figyeli és ellenőrzi.
23–25. oldal
Lényeges vagy lényegtelen
a lényegkiemelés fontos része a fogalmazástanításnak. Ennek a témának a tanításakor olyan tényanyagot
kell választanunk, amelynél a lényeges mondanivaló mellett ténylegesen megjelennek a tartalom szem-
pontjából fölösleges, lényegtelen gondolatok, mert csak így lesz indokolt a válogatás. Nagyon fontos meg-
jegyezni azt is, hogy a lényeges és a lényegtelen gondolatok megkülönböztetése csak szövegkörnyezetben
lehetséges. Ennek az anyagrésznek a tanításakor nagymértékben támaszkodhatunk az olvasás-szövegértés
témakörben már jól bevált tevékenységformák alkalmazására (események elmondása röviden, olvasmá-
nyok lényeges gondolatainak a megfogalmazása, vázlatkészítés).
Nagyon fontos megértetnünk a diákokkal, hogy mindig csak annyit mondjanak el, írjanak le, amennyi a
megértéshez feltétlenül szükséges.
Kulcsszavak
Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik
is ugyanazt a rajzot készítsék el.
például: ketyeg, ébreszt, megmutat, jár
62

Indiánbeszélgetés
Ezt a módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. Az a lényege, hogy a diákok a mondanivalójukat
mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik.
Bármely témában nagyon jól alkalmazható a lényegkiemelés gyakorlása.
26–28. oldal
Az események előzménye és következménye
Az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő kapcsolatok, ok-okozati
összefüggések felismerése komoly gondolkodási műveletet igényel a tanulóktól, de mindenképpen segíti a
mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti a szöveg lineáris kohézióját.
29–31. oldal
Az események sorrendje
Az eseménymondás sorrendjében nem csak egyféle utat lehet bejárni. A legegyszerűbb az időrend követése,
de ne tekintsük ezt kötelezőnek. Mindannyian olvashattunk már olyan fogalmazást, amelynek az írója már
a címben vagy az első mondatban közli az esemény végét, mégis logikusan szerkesztett írás. (Például az
emlékezés visszafelé haladó sorrendet diktálhat.) A múlt idejű és a jelen idejű megfogalmazás is válthatja
egymást, ha tartalmilag és stilárisan indokolt.
Többször végeztessünk a diákokkal olyan feladatokat, amelyben egy összekevert mondatsor vagy vázlat
helyes sorrendbe állítása, rendezése a feladatuk.
32–35. oldal
A fölösleges szóismétlés elkerülése
A tanulók a szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítésekor gyakran esnek a fölösleges szóismétlés hibájába.
A tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy ők is fontosnak tartsák ennek a hibának a kiküszöbölését.
Szemelvényrészletek megfigyeltetésével, rokon értelmű szavak gyűjtetésével, hibás szövegek javíttatásával,
hiányos szövegek kiegészítésével tudatosíthatjuk a fölösleges szóismétlés elkerülésének módjait. Szóvariá-
ciós szövegek alkalmazásával elsősorban a választékos nyelvhasználat lényegére hívjuk fel a tanulók figyel-
mét, de meggyőződhetnek arról is, hogy egy-egy szó, kifejezés jelentését a szövegkörnyezet és a kommuni-
kációs viszony is meghatározza, befolyásolja, így ezt is mérlegelni kell szövegalkotás közben.
Gyűjtsük a leggyakrabban használt szavak szinonimáit, mivel ezek – többszöri gyakorlással – könnyen
beépülnek a gyerekek aktív szókincsébe.
Gyűjtsük össze közvetlenül valamely fogalmazáshoz a téma kulcsszavait és ezek szinonimáit. A szó-
gyűjtést mindig egybe kell kötni a gyűjtött szavak és kifejezések értelmezésével, illetve alkalmazásával,
szövegalkotással. Csak így tudatosodik a gyermekben a használati értékük, így tökéletesedik válogató- és
kombinálóképessége.
Stílusgyakorlatokat minden fogalmazásórán végeztessünk a tanítványainkkal, de ne csak ott, hiszen bár-

melyik tanítási órába beépíthetők ilyen gyakorlatok.
Például:
◆ a fölösleges szavak elhagyása,
◆ a hiányzó szavak pótlása,
◆ szinonimák gyűjtése és a mondatba illő szó kiválasztása,
◆ hasonlatok alkalmazása.
63

Villámkártya
A gyerekek a pedagógus irányításával olyan kártyákat készítenek, amelyeknek az egyik oldalára egy
szót írnak, a másik oldalára pedig a szó rokon értelmű megfelelőjét. Ha a kártyák elkészültek, a tanulók
páronként leülnek. Az egyik diák öt kártyát fog a kezébe, amelyeket egyesével felmutat a társának, aki
megpróbál helyes választ adni. Ha sikerül, dicséretet kap, ha hibázik, akkor a társa segít neki. A követ-
kező fordulóban azonban már nincs segítség.
Szógyűjtés forgóban
A csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik
lap tetejére felírunk egy-egy szót. A csoporttagok odaállnak a saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy
perc alatt minél több szinonimát gyűjteni a megadott szóhoz. A tanár jelzésére a következő laphoz
mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csopor-
tok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már
mindegyik lapnál, akkor a rajtuk szereplő szavakat átnézik, megbeszélik.
Például:
pajkos lusta
Párkereső memóriajáték rokon értelmű szavakkal

A következő játék a tananyaghoz kapcsolódó kártyalapokkal játszható. (Hasznos, ha a kártyalapokat
előzőleg a diákokkal készíttetjük el, mert ez is segíti az ismeretek elsajátítását.)
A csoporttagok először memorizálhatják a kártyákon lévő kifejezéseket. Ezután a lapokat összeke-
verve, lefelé fordítva kell elhelyezni az asztalon. A kezdő játékos egymás után megfordít két lapot, me-
lyek így láthatóvá válnak. Amennyiben párt talált, egy pontot kap, és újból próbálkozhat. Ha nem talált
párt, mindkét kártyáját lefelé fordítva visszarakja, és a következő játékosé a lehetőség. A győztes termé-
szetesen az, aki a legtöbb pontot éri el.
Például szavak rokon értelmű változatainak összegyűjtése után is játszható ez a játék.
lassan megy → meneget
ráérősen megy → ballag
gyorsan megy → siet
nehézkesen megy → cammog
apró, ügyetlen léptekkel megy → totyog
titokban megy → lopódzik
szégyenkezve megy → oldalog
ünnepélyesen megy → vonul
64

Az elbeszélés
38–39. oldal
Az elbeszélő fogalmazás
Az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdjük meg, majd a
megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. Az elbeszélés, amelyben eseményeket mondunk
el, mozgalmasabb, dinamikusabb, mint a leírás, ezért kézzelfoghatóbb a 9-10 éves gyerekek számára.
Az elbeszélés tanítását elbeszélő és leíró szövegrészek összehasonlításával kezdjük. A két műfaj közötti
azonosságokat, különbségeket; az elbeszélés műfaji sajátosságait a tanulók önállóan is meg tudják fogal-
mazni a munkafüzeti feladatok megoldása után.
A témakörön belül megfelelő óraszámot kell szánnunk az önálló írásbeli fogalmazásra, a szóbeli előké-
szítő munka után biztosítani kell az önálló írásbeli tevékenységre történő zökkenőmentes átmenetet. Nem
helyes az az eljárás, amikor a közösen megfogalmazott elbeszélést a tanulókkal egyszerűen csak leíratjuk,
hiszen ez már inkább felfogható az írás, mint a fogalmazás gyakorlásának. Nekünk, tanítóknak, arra kell
törekednünk, hogy tanítványainkból előhívjuk az eredetiséget, az alkotásra való készséget.
Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. Azért nehéz, mert a szóbeli
vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi anyanyelvi területen,
vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, írást, helyesírást, illetve rendelkezniük kell osztott
figyelemmel és jó memóriával.
Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. A fogalmazás tárgya-
lásában négy logikus vonást ajánlott követnünk.
1. A címről szóljon a fogalmazás.
2. A mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen (pl. időrend).
3. A szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem módjára kapcso-
lódjanak egymáshoz.
4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról.
Az általános iskola bevezető szakaszában is arra kell törekednünk, hogy az anyanyelvi kommunikáció
kulcskompetenciát hatékonyan fejlesszük, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy a tanítványaink fogal-
mazása reprodukálás legyen, hanem ösztönöznünk kell őket az alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás?
Akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára alakítjuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy kinek írunk.
Ugyanis fogalmazásokat nem öncélúan írunk, hanem a kommunikációnk egyik eszközeként.
Mivel a 3. évfolyamon a fogalmazási műveletvégzések még nem biztonságosak, a fogalmazástechnikai
ismereteket a műveletvégzés előtt fel kell idéztetnünk a tanulókkal. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fogalma-
zástechnikai ismeretek tudatos alkalmazását megfelelőképpen gyakorolják.
38–47. oldal Az elbeszélő fogalmazás részei

A bevezetés
A bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó figyelmét, és elő kell
készíteni az események megértését. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy miről szól a fogalmazás. Ezért
általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát mutatjuk be benne.
A tárgyalás
A tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a rövidség azt
jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. Amennyire lehet, törekedni kell a lényeg megragadására. A vi-
lágosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik. Nagyon fontos, hogy egy idegen ember is
megértse az általunk alkotott szövegeket. Tehát a megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia
kell a megalkotott szövegeknek.
65

A befejezés
A befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének. Általában meg-
állapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz. Természetesen a befejezés-
ben a felsoroltak közül csak egy legyen, illetve a felsorolás korántsem teljes, azaz másképpen is befejezhető
egy történet.
48–49. oldal A fogalmazás tagolása

A szerkesztési ismeretek közül 3. osztályban a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását tanítjuk. Ide
tartozik a bekezdés fogalma is, mellyel a diákok már az irodalomórákon megismerkedtek.
A fogalmazás részekre tagolását ismert olvasmányok bevezető és befejező gondolatainak megfigyelte-
tésével, elemzésével készítjük elő. A tartalmi megfigyeltetés mellett a formai jellemzőkre is hívjuk fel a
tanulók figyelmét. E téma tanításakor törekedjünk a fokozatosságra, először csak egy-egy rész megírását
önállósítsuk.
A fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. A bevezetés előkészíti a tárgya-
lásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik. Elsősorban az elbeszélő fogalmazásokban érvé-
nyesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet.
52–55. oldal Élénkítő elemek alkalmazása

A különböző élénkítő elemek alkalmazását ne várjuk el minden tanulótól azonos időben, hiszen olvasási
szintjük, beszédstílusuk sem azonos.
Sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezet, ha például a fogalmazásokban kötelezően kell mindegyik
mondatfajtát alkalmazni, vagy párbeszédet kell beiktatni az elbeszélés szövegébe. A megfelelő téma kiváltja
ezeknek az elemeknek a beépülését.
Szóláshasonlatok gyűjtése
A tanulóknak egy általunk megadott szót kell állandósult szókapcsolattal kifejezniük. Ha elakadnának,
segítségükre lehet a Magyar szókincstár (Tinta Könyvkiadó, 2005).
Például:
sír → eltörött a mécses
→ hull a könnye
→ itatja az egereket
→ könnybe lábad a szeme
→ sír, mint a záporeső
Egy szó kifejezése jelentésszerkezettel

Gyakran előfordul, hogy egy-egy szót nem tudunk helyettesíteni szinonimákkal. Ilyenkor is elkerülhet-
jük a szóismétlést, ha megpróbáljuk több szóval kifejezni, körülírni ezt a szót.
Például:
kígyó – csúszó-mászó állat
izzad – verejtékben fürdik
Szólásmagyarázat
A mesék olvasásakor sok szólással találkoznak a gyerekek, amelyeknek nem mindig tudják a jelentését.
Gyűjtessünk velük ilyeneket az olvasmányokból, majd ezek értelmezése után ösztönözzük a használa-
tukat a fogalmazásíráskor.
Például:
Csak úgy kopog a szeme az éhségtől. Kitalálta, honnan fúj a szél. Lógó orral hagyta el a palotát.
66

Óravázlat
Évfolyam: 3. évfolyam
Témakör: Az elbeszélő fogalmazás
Az óra anyaga: A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak, különböző mondatfajták.
Kulcskompetenciák, Munkaformák,
Tanári, tanulói tevékenységek Feltételek, eszközök
készségek, képességek módszerek
1. Ráhangolódás
1.1. A diákok 4 fős csoportokban ülnek. Szociális kompetencia: Csoportmunka Csoportalakítás,
Mindegyik csoport kap egy borítékot, amelyben két kép hatékony együttműködés a csoport- a csoportlétszámnak megfe-
(egy kutya és egy macska) darabjai vannak. munka során. lelő boríték,
A puzzle darabjait kell összeilleszteni a tanulóknak úgy, a borítékokban egy kutyát
hogy két állatot kapjanak. és egy macskát ábrázoló kép
(A képek a Mellékletben találhatók – 71. o.) darabjai.
1.2. Spontán beszélgetés kezdeményezése
• ▶ Kinek milyen élményei vannak a macskával, illetve a Osztályszintű
kutyával kapcsolatban? Rövid (pár mondatos) történetek Anyanyelvi kommunikáció: munka
meghallgatása. szóbeli kapcsolattartás,
• ▶ Kinek van kutyája, macskája? Melyek a legjellemzőbb szóbeli kifejezőképesség.
tulajdonságai?
• ▶ Kutyát vagy macskát tartanál-e szívesebben? Miért? (Rö-
vid érvek meghallgatása.)
2. Szólás értelmezése
A mai történetünknek egy kutya és egy macska lesz a főszerep- Hatékony, önálló tanulás: Differenciált ré- O. Nagy Gábor: Magyar
lője. információkeresés. tegmunka szólások és közmondások
Az alábbi szólás értelmezése önállóan, illetve segítséggel. Személyes kompetencia: (lehetőség szerint minden
Kutya macska barátság. az önismeret fejlesztése a differenciált csoportban legyen egy).
a) Ha ismered a szólás jelentését, készíts hozzá egy rövid rétegmunka során.
értelmezést!
b) Ha nem ismered a szólás jelentését, keresd meg
O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című
könyvében!
A szólás közös értelmezése.
67
10/17/13 2:15 PM
68
3. Képsor értelmezése Szociális kompetencia:
A Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam 55. oldal 8. a) feladat- hatékony együttműködés a csoport- Kooperatív mun- Fogalmazás munkafüzet 3.
részénél található képsor megfigyelése, értelmezése szóforgó munka során. ka évfolyam (Apáczai Kiadó)
módszerrel. 55. oldal 8. a) feladat.
A csoportok meghallgatják egymás ötleteit, és kiválasztják, me- Hatékony, önálló tanulás:
lyik csoport története tetszett nekik a legjobban. a képi információk feldolgozásának
képessége.
4. Történetépítés az adott kifejezésekkel
4.1. A képsor fölötti szavak, kifejezések olvasása némán, majd Anyanyelvi kommunikáció: a szó- Osztályszintű Fogalmazás munkafüzet 3.
hangosan hangsúlyozva. beli nyelvi képességek fejlesztése. munka évfolyam (Apáczai Kiadó)
55. oldal 8. a) feladat.
békésen szunyókált Hatékony, önálló tanulás: ok-okoza-
megleckézteti ti összefüggések felismerése, logikai
óvatosan lecsúsztatta gondolkodás, következtetések.
pórul járt
keservesen nyivákolt Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli

szövegalkotás, a beszédmegértés ké-
4.2. Szövegalkotás a képsor és a megadott szavak, kifejezések pessége. Osztályszintű
alapján időrendben. A mondatok közötti tartalom megte- munka
remtése. Narratív kompetencia: a visszaadás
képessége. Páros munka
4.3. Félmondatos tartalommondás. (Az egyik tanuló elkezdi a
mondatot, a társa pedig befejezi.)
5. Az esemény előzménye és következménye Matematikai kompetencia: logikai
A megalkotott történet előzményét és következményét kell gondolkodás. Kooperatív mun- Színes korongok.
megkeresni színes korongok módszerrel. Személyes kompetencia: ka
Csoportbeszámoló módszerrel ismertetik a csoportok az ötle- a képzelet fejlesztése, önállóság,
teiket. kreativitás.
A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal. Szociális kompetencia: hatékony
együttműködés a csoportmunka so-
rán.
10/17/13 2:15 PM
6. A megalkotott szöveg választékosabbá tétele
6.1. Szólások értelmezése (lásd Melléklet 2. feladat) Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka O. Nagy Gábor: Magyar
A szólások beépítése a történetbe. helyes és kreatív nyelvhasználat, szólások és közmondások
szókincsbővítés. (lehetőség szerint minden
6.2. Rokon értelmű szavak gyűjtése (lásd Melléklet 3. feladat). csoportban legyen egy).
A megalkotott szöveg választékosabbá tétele a rokon értel- Hatékony, önálló tanulás:
mű szavak használatával. az egyes tudásterületek közötti kap- Fogalmazás munkafüzet 3.
csolatok felismerése, évfolyam (Apáczai Kiadó)
6.3. A történet élményszerűbbé tétele különböző mondatfajták- a tanultak alkalmazása új helyzetben, Kooperatív mun- 84–85. oldal, Tanulói szó-
kal. információkeresés. ka kincstár.
Kockázás: A csoportok dobókockával dobnak. Ha a do-
bott szám páros, akkor felkiáltó mondattal, ha páratlan, A Mellékletben található
akkor óhajtó mondattal kell kiegészíteni a történetet. feladatlap.
Dobókocka.
Időkitöltő Egyéni munka
Lásd Melléklet 4. és 6. feladat.
A tanulói megoldások meghallgatása.
7. Címadás
a) A megalkotott szöveghez cím választása kerekasztal A hatékony, önálló tanulás: Kooperatív mun-
módszerrel. A címadás indoklása, megbeszélése. a tanultak alkalmazása új helyzetben. ka
b) A megalkotott szöveghez címek alkotása különböző
szempontok alapján:
• • egyetlen szóval;
• • szókapcsolattal;
• • kérdő mondattal;
• • felkiáltó mondattal.
A legötletesebb cím kiválasztása.
69
10/17/13 2:15 PM
70
8. A történet tanulságának megfogalmazása O. Nagy Gábor: Magyar
Közmondások értelmezése csoportban. A hatékony, önálló tanulás: Csoportmunka szólások és közmondások
A történet tanulságát legtalálóbban kifejező közmondás kivá- lényegkiemelés, következtetés. (lehetőség szerint minden
lasztása. (Lásd Melléklet 5. feladat.) csoportban legyen egy).
A Mellékletben található
feladatlap.
9. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmazás munkafüzet 3.
a) A történet eljátszása bábokkal. kreatív szövegalkotás, Csoportmunka évfolyam (Apáczai Kiadó)
b) Történetalkotás valamelyik szereplő helyébe való beleéléssel. kommunikáció a különböző néző- 55. oldal 8. b) feladat.
pontok figyelembevételével.
A bábjáték és a történet meghallgatása. Kezdeményezőképesség és vállalko- Bábok: kutya, macska, vi-
zói kompetencia: vállalkozókészség. rágcserép, gereblye.
Szociális kompetencia: tolerancia. Háttérkép: családi ház rajza.
10. Az órai munka értékelése Személyes kompetencia: önértéke- Osztályszintű
A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének érté- lés, önellenőrzés. munka

kelése.
10/17/13 2:15 PM
Mellékletek
Képek
71

Feladatlap I.
1. Szereplők: _______________________________________________________________
2. Kösd össze!
Szikrát szór a szeme. huncut
Még a szeme sem áll jól. szomorú
Lógatja az orrát. mérges
3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!
1. nevet 1. K
2. tanul 2. U
3. gondolkodik 3. T
4. fekszik 4. Y
5. dühös 5. A
4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?
Milyen ostoba voltam!
5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! Indokold a választásodat!
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
Azt becsüld, ami van!
6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!
72

Feladatlap II.
1. Szereplők: _______________________________________________________________
2. Kösd össze!
Szikrát szór a szeme. huncut
Még a szeme sem áll jól. szomorú
Lógatja az orrát. mérges
3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével!
1. folyton 1. M
2. leleményes 2. A
3. veszekedik 3. C
4. buta 4. S
5. dob 5. K
6. megfog 6. A
4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta?
Milyen ostoba voltam!
5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! Indokold a választásodat!
Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa.
Előbb gondolkodj, aztán cselekedj!
Azt becsüld, ami van!
6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!
73

A feladatlap 3. feladatának a megoldása:
1. nevet 1. K A C A G
2. tanul 2. O K U L
3. gondolkodik 3. T Ö P R E N G
4. fekszik 4. H E N Y É L
5. dühös 5. H A R A G O S
1. folyton 1. M I N D I G
2. leleményes 2. R A V A S Z
3. veszekedik 3. C I V A K O D I K
4. buta 4. O S T O B A
5. dob 5. L Ö K
6. megfog 6. M E G M A R K O L
A tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása:
Szóforgó ▶ A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak a gon-
dolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet említeni. Egy-egy tag beszédidejét meg lehet határozni. Ha az utolsó
csoporttag is megszólalt, újra az első következik, és így tovább. Addig folytatják, amíg el nem fogy a mon-
danivalójuk.
Kerekasztal ▶ A szóforgó írásbeli változata. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A diákok a lapra
feljegyzik a témával kapcsolatos gondolataikat.
Színes korongok ▶ Minden diák ugyanannyi, de különböző színű korongot kap a csoporton belül. Ha egy
csoporttag hozzászól a témához, egy korongot le kell tennie az asztalra. Ez a diák csak akkor szólhat újra,
ha már mindenki letett legalább egy korongot. Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat hozzá többé. (Az
egyenlő részvétel biztosítása.)
Csoportbeszámoló ▶ A munka befejezése után a szóvivők a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az

adott feladatról. A többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a beszámolót.
74

56–57. oldal A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása

Mivel diákjaink már többé-kevésbé elsajátították a fogalmazástechnikai alapismereteket, így megpróbál-
kozhatnak az önálló szövegalkotással. Az előkészítést minden témánál átgondoltan kell megterveznünk.
Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján

A fogalmazáskészítés valamennyi műveletére kiterjedő részletes előkészítést végeztessünk a megfigyelésen
és a közös élményen alapuló témáknál.
Ilyenkor a fogalmazási műveletvégzések sorrendje a következő legyen:
1. témaválasztás, 2. anyaggyűjtés, 3. címadás, 4. az anyag elrendezése, 5. végleges formába öntés, stilizálás.
Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján

Az olvasmányélményen alapuló fogalmazások előkészítésekor az anyaggyűjtést megkülönböztetett figye-
lemmel végezzük. Törekedjünk rá, hogy a szükséges nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók. Szánjunk
több időt a lényeges gondolatok kiválasztására, az elrendezés és a szerkesztés műveleteire. Az előkészítés
során megállapodhatunk abban is, hogy tanítványaink elhagyhatják a szöveg párbeszédes részeit.
A mese
A mesék közel állnak a gyerekekhez, szeretik olvasni, hallgatni őket. Az ügyesebb tanulók már arra is ké-
pesek, hogy az olvasott mese tartalmát tömören lejegyezzék. Ugyanakkor a gyengébb képességűek számára
is megfelelő alapot nyújtanak, mert nyelvileg megformált forrásból meríthetnek.
Mivel ezeken a fogalmazásórákon elsősorban az önálló írásbeli tevékenységen van a hangsúly, alkal-
mazzunk differenciált tanulásszervezést, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő feladatot kapjon.
Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy tanítványaink fantáziája, kreativitása kibontakozhasson.
A következő két mese Rádai Boglárka 3. évfolyamos tanuló munkája.
Csillagjáró
Valahol messze a hegyek között volt egy kis falu. Ebben a faluban élt egy fiú, akit Petykónak hívtak.
Petykó mindent magának akart. A legnagyobb házat, a legjobb földet, a legszebb lány szívét. Hogy céljait
elérje, a csalástól sem riadt vissza. Így aztán egy barátja sem volt, és Anna szívét sem tudta maga felé fordí-
tani. Hamarosan teljesen magára maradt.
Egy nap szomorúan baktatott föl a padlásra. A padláson sok értékes dolog hevert, hiszen Petykó mindig
mindenből újat vett. A padlásfeljáró mellett egy régi aranykeretes tükör állt. Petykó leült egy karosszékbe,
és a tükröt bámulta.
– Mivel hódítsam meg Anna szívét? – mondta félhangosan Petykó. – Tudom már! Egy igazi csillagot
hozok neki, annak nem tud ellenállni!
Ebben a pillanatban megszólalt a tükör:
– Igazi csillagot nem hozhatsz a Földre!
– Miért ne hozhatnék?! Én mindent megszerzek, amit akarok!
– Én segítek neked feljutni a csillagokig, ott majd meglátod, mire vagy képes. Nyúlj a fiókba, vegyél ki egy
esernyőt és egy sípot, aztán állj elém!
Petykó nagyon vágyott a csillagra, így szót fogadott a tükörnek.
– Az esernyővel kormányozni tudod magad, és ha megfújod a sípot, visszajutsz a Földre. De vigyázz, a
síp csak háromszor fogad szót neked! – mondta a tükör.
Petykó kinyitotta az esernyőt, egy pillanatra behunyta a szemét, s már fönt is volt a tündöklő csillagok
között. Körülnézett, s a legközelebbi fényes csillagot megfogva belefújt a sípba. Egy pillanat múlva a Földön
volt. Kinyitotta a szemét, hogy gyönyörködjön a csillag fényében, de a kezében csak egy szürke kavicsot tar-
tott. Mérgesen elhajította, és újra a csillagok felé vette útját. Elhatározta, hogy most alaposabban körülnéz.
75

– Ilyen selejtet mégsem vihetek Annának!

Esernyőjével ide-oda kormányozva magát keresgélt. Egyszer keserves sírás ütötte meg a fülét. Egy apró,
fényes rózsaszínű csillag zokogott.
– Hát neked mi bajod? – kérdezte Petykó.
– Elvesztettem a testvérkémet!
Petykó kérges szívében megmozdult valami. Másodszor is a sípjába fújt, és a Földre érve megkereste az
elhajított csillagot. Visszavitte az égbe, ahol a kis csillag újra ragyogni kezdett. A két csillag körbetáncolta
Petykót, és örömükben énekeltek.
Petykó lelkében csodálatos változás játszódott le. Szívéből eltűnt az irigység és a kapzsiság, és megtelt
szeretettel. A harmadik sípszóval ezt a sugárzást vitte a Földre.
Ma övé a legbarátságosabb ház a faluban, ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Megházasodott, a feleségét
Annának hívják. Ha találkozni akartok vele, csak így kérdezősködjetek:
– Melyik a Csillagjáró háza?
Egy komiszkodó hangyafiú

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az Üveghegyeken is túl, még a Nagy
Mély Gödrökön is túl, most már semmin sem túl, mert eljutottunk a Kerekerdőhöz. A Kerekerdő közepén
volt egy kerek tisztás. A kerek tisztás közepén, ott ahol legjobban sütött a nap, volt egy kerek hangyaboly.
A hangyabolyban annyi hangya lakott, hogy magam sem tudom a számát, de volt közöttük egy hangyafiú,
akit Komiszkának hívtak. Ez a mese arról szól, hogy mivel érdemelte ki ezt a furcsa nevet.
Komiszka, akit ekkor még nem így hívtak, népes családban élt. Az első olyan komiszságot amelynek híre
ment, egy születésnapi ünnepségen követte el. Fogócskázott a barátaival, és úgy kiütötte testvére kezéből a
tortát, hogy mindenki fejtől potrohig tejszínhabos lett. Ettől kezdve egymást érték a komiszságok.
Egy alkalommal azzal szórakozott, hogy a dolgozók szagnyomait összekeverte. Így azok eltévedtek, és a
gyűjtött ennivalót a szomszédos bolyba vitték. Aznap este mindenki éhesen feküdt le.
Egy esős délután bújócskázás közben úgy összetaposta a gombaültetvényt, hogy az egészet újra kellett
telepíteni. Most már a királynő is maga elé hívatta.
– Komisz kölyök vagy! – mondta mérgesen.
Ettől a naptól kezdve a hangyafiút a barátai Komiszkának szólították.
Néhány nappal később Komiszka éppen az éléskamrában torkoskodott, amikor furcsa zajt hallott. Ki-
kukucskált az ajtórésen.
– Jaj, a vöröshangyák!
Törte a fejét, mit csináljon. Hirtelen ragyogó ötlete támadt. Felkapott egy nagy doboz illatos faké
regkonzervet, és a támadók elé öntötte. Azok mohón estek neki az ételnek. Komiszka gyorsan a katona-
hangyákhoz szaladt.
– A vöröshangyák megtámadták a bolyt!!
Szerencsére a katonák hittek neki. Erőltetett menetben vonultak az éléskamra felé. Sikerült meglepniük
a lakmározó ellenséget, és mind egy szálig kizavarták őket.
A győzelem híre gyorsan terjedt, mindenki ünnepelt. A királynő ismét hívatta Komiszkát.
– Derék gyerek vagy te, Komiszka! – mondta mosolyogva, még a csápjai is rezegtek örömében.
Így mentette meg a legkomiszabb kis hangya a hangyabolyt.
Aki nem hiszi, járjon utána! Az utat tudjátok...
A monda
A történelmi olvasmányokból szerzett élmények is hálás témaként kínálkoznak. Azonban csak olyan sze-
melvények közül válogassunk, amelyek elegendő ismeretet nyújtanak a fogalmazások megírásához. Az
anyanyelvi integráció lehetőséget nyújt arra, hogy a fogalmazások közvetett előkészítése már olvasásórán
megtörténjen, így a fogalmazásórák elején elevenítsük fel a tanulókkal a szereplőket és jellemző tulajdon-
ságaikat.
76

Óravázlat
Évfolyam: 3. évfolyam
Témakör: Az elbeszélő fogalmazás
Az óra anyaga: A szövegértés és a szövegalkotás összekapcsolása
Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján (2 x 45 perc)
Tanári, tanulói tevékenységek Kulcskompetenciák, Munkaformák, Feltételek, eszközök

1. Ráhangolódás
1.1. Egy rövid részlet felolvasása után a gyerekeknek ki kell Anyanyelvi kommunikáció: Osztályszintű Könyvek:
találniuk, hogy melyik állatról szól a szöveg (1. melléklet). hallott szöveg megértése, informáci- munka • Nógrádi Gábor – Cakó
1.2. Könyvajánlás ók feldolgozása, Ferenc: Segítség, ember!
Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! gondolatok, érzések, tények és vé- Presskontakt, 2005.
1.3. A mai történetnek a róka lesz a főszereplője. lemények kifejezése és értelmezése • Fekete István: Vuk.
A tanulók által ismert történetek, mesék tartalmának rövid szóban.
felelevenítése. Kezdeményezőképesség és vállal-
Fekete István Vuk című regénye, a tartalom rövid ismerte- kozói kompetencia:
tése. kommunikálás, vállalkozókészség.
2. A róka tulajdonságai
2.1. A diákok előzetes ismereteinek összegyűjtése a rókáról Hatékony, önálló tanulás: Kooperatív Egy róka képe (lehetőség
az ötletbörze módszerrel (2. melléklet). a tudás megosztása másokkal. munka szerint minden csoportban
2.2. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 1. feladatának megol- Szociális kompetencia: legyen egy-egy),
dása. (Természetesen nem feltétlenül szükséges a feladatlap hatékony együttműködés, Egyéni munka csoportonként A/4-es lap.
elkészítése, a gyerekek a füzetbe is írhatnak.) odafigyelés másokra. A Mellékletben található
A főszereplő nevének és három tulajdonságának lejegyzése feladatlap.
emlékezetből.
3. Mondat befejezése a kötőszavaknak megfelelően
Egy rókáról szóló mondat folytatása a megadott kötőszavak Anyanyelvi kommunikáció: Páros munka, A Mellékletben található
alapján. A diákok párokban dolgoznak, majd néhány tanulói szövegalkotás, egyéni munka feladatlap.
megoldás meghallgatása, értékelése után a gyerekek önállóan helyes és kreatív nyelvhasználat,
fejezik be a mondatokat. beszédtempó, ritmus,
A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 2. feladat. helyesírás, íráskészség.
77
Az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása.
10/17/13 2:15 PM
78
4. Szólások értelmezése
4.1. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 3. feladatában azokat a Hatékony, önálló tanulás: Csoportmunka A Mellékletben található
szólásokat kell aláhúzni, amelyek azt fejezik ki, hogy valaki információkeresés, feladatlap.
vagy valami éhes. információkérés, O. Nagy Gábor: Magyar
Az éhkoppot nyeli. a tudás másokkal való megosztása, szólások és közmondások
Csillagokat lát az éhségtől. új ismeretek feldolgozása, beépítése. (lehetőség szerint minden
Delet harangoznak a gyomrában. csoportban legyen egy).
Éhes, mint a farkas. Anyanyelvi kommunikáció:
Kopog a szeme az éhségtől. az információk feldolgozásának ké-
Majd kilyukad a gyomra. pessége,
szókincsbővítés,
4.2. Azon szólások jelentésének a magyarázata, értelmezése a szóhasználat fejlesztése.
amelyeket nem kellett aláhúzni.
Minden lében kanál. (nyüzsgő) Szociális kompetencia:
Minden hájjal megkent. (kötekedő) segítségnyújtás,
Ég a keze alatt a munka. (szorgos) hatékony együttműködés.

Köti az ebet a karóhoz. (makacs)
5. A történet bevezetése
5.1. A róka táplálékainak összegyűjtése szóforgó módszerrel Személyes kompetencia: Kooperatív A csoportoknak a Mellék-
vagy a 3. mellékletben megadott betűrács segítségével a önállóság, munka letben található betűrács.
csoportfejtörő módszerrel. önkontroll.
Időkitöltő: Tápláléklánc készítése.
Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka
5.2. A fogalmazás bevezetésének megfogalmazása, amely ar- szóbeli szövegalkotás,
ról szól, hogy a róka nagyon éhes volt. Az éhes szó helyett helyes és kreatív nyelvhasználat.
azonban egy hasonló jelentésű szólást kell használniuk a
diákoknak.
Pl.: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy róka, aki csillago-
kat látott az éhségtől.
10/17/13 2:15 PM
6. A történet megfogalmazása Anyanyelvi kommunikáció:
6.1. Vajon mit csinált a róka, ha nem talált eleséget? Tanulói szóbeli szövegalkotás, Osztályszintű Színes korongok.
ötletek meghallgatása a színes korongok módszerrel. helyes és kreatív nyelvhasználat, szó- munka
A csoportok csoportbeszámoló módszerrel ismertetik az kincsbővítés, A Mellékletben található
ötleteiket. verbális kommunikáció. feladatlap.
6.2. Az alábbi négy gondolat egy mondattá fűzése. A szóismét Narratív kompetencia:
lés elkerülése. az olvasottak visszaadása. Ezópusz meséi (Alexandra
A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 4. feladat. Hatékony, önálló tanulás: kiadó),
A róka átugrott a kerítésen. A róka elcsípte a tyúkot. az információk összegyűjtése,
A tyúk kárált. A kárálás hangos volt. a tanultak alkalmazása, O. Nagy Gábor: Magyar
Pl.: A róka átugrott a kerítésen és elcsípte a tyúkot, aki hangos lényegkiemelés. szólások és közmondások
kárálásba kezdett. Szociális kompetencia: (lehetőség szerint minden
A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal. hatékony együttműködés, odafigye- Egyéni és cso- csoportban legyen egy).
6.3. A történet folytatása Ezópusz meséje alapján. A diákok vagy lés másokra, segítségnyújtás, toleran- portmunka vagy
önállóan ismerkednek meg a szöveggel, vagy meghallgatják. cia, kompromisszumra való törekvés. osztályszintű Magyar értelmező kéziszó-
A meserészlet a 4. mellékletben olvasható. munka tár (Akadémiai Kiadó).
6.4. A szöveg értelmezése, szómagyarázat. Személyes kompetencia:
A javasolt szavak, kifejezések a szómagyarázathoz: eredetiség, nyitottság, önállóság, ön-
menti az irháját, iszkol, rubinvörös, roskadozó tőke, illetve ellenőrzés, önértékelés.
lugas (ezért nem érte el a szőlőt a róka).
6.5. A történet tanulságának értelmezése. (Savanyú a szőlő.) Osztályszintű
6.6. A mese szövegében található kifejezések alkotása megadott Kezdeményezőképesség és vállal- munka
szavakból. kozói kompetencia: Csoportmunka
A szószerkezetek időrendbe állítása számozással. egyéni és csapatmunkában történő
A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 5. feladata. munkavégzés, szervezés, tervezés.
Megoldás:
dühös házőrző; reszketve iszkolt; szomjúság gyötörte; sóvá- Esztétikai-művészeti tudatosság:
rogva nézte; rubinvörös fürtök; óvatosan körülnézett; morog- belsőkép-készítés, nyitottság, érdek-
va odébbállt lődés, fogékonyság.
6.7. Tartalmilag összefüggő mondatok alkotása. A történet Csoportmunka
megfogalmazása a mese, illetve a meséből való kifejezések
felhasználásával.
79
10/17/13 2:15 PM
80
7. A történet befejezése
A történet befejezésének megfogalmazása Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka
• • a valóságnak megfelelően; szóbeli szövegalkotás,
• • ahogy a valóságban nem történhetne meg. helyes és kreatív nyelvhasználat.
A fantázia és a valóság megkülönböztetése.
8. Címadás
A megalkotott szöveghez cím választása szóforgó módszerrel. A hatékony, önálló tanulás: Kooperatív
A címadás indoklása, megbeszélése. a tanultak alkalmazása új helyzetben. munka
A legötletesebb cím kiválasztása.
9. Írásbeli szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmazás munkafüzet 3.
Önálló fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján. írásbeli szövegalkotás, Egyéni munka évfolyam (Apáczai Kiadó)
A fogalmazás tagolása. helyes és kreatív nyelvhasználat, 87. oldal Az önellenőrzés
Az elkészült munkák önellenőrzése néhány megadott szem- helyesírás, írás. szempontjai.
pont alapján. Normatív kompetencia:
szabálykövetés.
önellenőrzés, önértékelés.
10. Az elkészült fogalmazások bemutatása, értékelése
Néhány tanulói fogalmazás meghallgatása, rövid értékelése a Szociális kompetencia: Osztályszintű
megadott szempontok alapján, szükség esetén javításuk. kudarctűrés, rugalmasság, munka
(Természetesen a pedagógus feladata az önálló tanulói munkák különböző nézőpontok figyelembe-
javítása és a fejlesztő értékelés megfogalmazása.) vétele, megértése.
11. A történet rajzos feldolgozása Esztétikai-művészeti tudatosság:
a) Az elkészült fogalmazáshoz illusztráció vagy képsor készí- képzelet, kreativitás, Kooperatív vagy Rajzlap, színes ceruzák,
tése. művészi önkifejezés, páros munka filctollak, festékek.
b) Az elkészült fogalmazás alapján képregény készítése. saját nézőpont összevetése mások
c) Az elkészült munkákból kiállítás készítése. véleményével.
10/17/13 2:15 PM
12. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció:
a) A történet eljátszása némajátékkal. szóbeli szövegalkotás, Differenciált
Egyetlen szó elhangzása nélkül, mozdulatokkal kell helyes és kreatív nyelvhasználat, rétegmunka,
megjeleníteni a mese legfontosabb mozzanatait, eseményeit. kommunikáció a különböző néző- csoportmunka,
b) Történetalkotás a szőlőfürt helyébe való beleéléssel. pontok figyelembevételével, egyéni munka
Képzeld magad egy szőlőfürt helyébe! nonverbális kommunikáció.
Mit látsz? Milyen érzéseid vannak? Kezdeményezőképesség és vállalko-
Meséld el a történetet! zói kompetencia: vállalkozókészség.
c) Interjúkészítés a rókával. Szociális kompetencia: tolerancia.
Kezdeményezőképesség és vállal-
kozói kompetencia:
egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés, szervezés, tervezés.
13. Kutatómunka A hatékony, önálló tanulás:
Hasonló témájú versek, verses mesék keresése a könyvtárban, olvasóvá nevelés. Csoportmunka Internet-hozzáférés,
illetve az interneten. (Néhány szemelvény a 5. mellékletben könyvtárlátogatás megszer-
található.) Digitális kompetencia: vezése.
Az összegyűjtött munkából rövid részletek kifejező felolvasása. az információ megkeresése, össze-
gyűjtése.
14. A tanulói munka, az aktivitás értékelése
A tanulók csoportjukban értékelik saját munkájukat és a többi- Személyes kompetencia: önértéke- Csoportmunka
ek munkáját. lés, önellenőrzés.
81
10/17/13 2:15 PM
Mellékletek
1. melléklet – Szövegrészlet
„Nem láttatok egy hollót erre repülni véletlenül sajttal a szájában?

Tudjátok, a holló az a nagy fekete madár.
De nehogy azt higgyétek már, hogy bántani akarom a hollót! Csak meg akarom tőle kérdezni, hogy hány
óra.
Azt mondjátok, azt ti is tudjátok?
Kit érdekel? A ti szátokban nincs sajt!
Csak mondjátok, mondogassátok rám nyugodtan, hogy ravaszdi, meg furfangos, és csalafinta csalavér.
Az nekem dicséret.”
Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! (részlet)
2. melléklet – Ötletbörze
Meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgó vagy kerekasztal módszerrel) vagy teljesen szabadon minden
résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet a csoport többi tagja nem értékel.
csalafinta
Pl.: emlős
ravasz
lompos farkú
szereti a tyúkot
vörös
ragadozó
megeszi a gyümölcsöt
3. melléklet – Betűrács
Állítsd össze Róka koma étlapját! Kedvenc eledeleinek nevét vízszintesen és függőlegesen olvashatod a
betűrácsban.
W E E L I B A G
Ő Z G I D A R I
K B É K A T Z L
A U R I O P Ő I
K Ú A T O J Á S
A S D Y F G H Z
S N Y Ú L J K T
V A D K A C S A
Megoldás: vadkacsa, kakas, tojás, liba, őzgida, béka, tyúk, nyúl, egér, giliszta
82

4. melléklet – Szövegrészlet
Ezópusz: A róka és a szőlő (részlet)
A gazda dühös házőrzője elkergette a rókát. A ravaszdi alig tudta ép bőrrel menteni irháját. Minden ízé-
ben reszketve iszkolt át a mezőn, majd egy kertbe ért. A szőlőtőkék hűsében kicsit megpihent.
Ahogy megnyugodott, iszonyú szomjúság kezdte gyötörni. Sóvárogva nézte az aranyló nap fényében
csillogó rubinvörös fürtöket.
– Megkóstolom – határozta el, és a leggazdagabban roskadozó tőke alá sompolygott. Óvatosan körülné-
zett, nincs-e kutya a közelben, nem közeledik-e a gazda. De senkit nem látott. A róka nekirugaszkodott, de
a legalsó fürt is túl magasan volt; nem érte el. Újra és újra nekiveselkedett, de sehogy sem sikerült elérnie.
Végül morogva odébbállt.
– Tulajdonképpen nem is kívánom a szőlőt. Ha érett lenne, szednék belőle. De ez nem kell: savanyú.
5. melléklet
Tanulságos állatmesék Jean de La Fontaine meséi alapján
A róka és a szőlő
(Fordította: Bakó Krisztina)
Egyszer egy róka az éhségtől már alig látott. Ekkor hirtelen észrevett egy magas lugason gyönyörű szép
érett, bíborvörös szőlőfürtöket. Szívesen elfogyasztotta volna őket, ám hiába ágaskodott, nem ért el egyet
sem. Ekkor így szólt magában: Ugyan, hiszen még éretlenek! Legfeljebb a pórnépnek jók! Savanyú a szőlő!
La Fontaine: A róka és a szőlő

(Rónay György feldolgozása)
Róka koma a szőlőhegyre tartott. Az első, akivel találkozott,

A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” a farkas volt; így hunyorgott feléje:
Felelt a róka: „A tyúkpecsenye „Nos, ízlett?”
után jólesnék egy kis csemege.” – „Mi?”
És ment. A szőlőben a lugasok – „A csemege!”
léceiről dúsan lógott a sok – „Miféle csemege?”
finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva – „Hát a szőlő!”
ágaskodott utánuk, de hiába: – „Ja, vagy úgy?
nem érte el, s búsan elkullogott. Nem kellett. Utálom a savanyút.”
A róka és a szőlőfürt
(Erdélyi mese)
A róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes szőlőt is nagyon
szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás, érett szőlőfürtök csüngenek le róla.
– Ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok.
De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. Ágaskodott, kapaszkodott feléjük,
mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-kapaszkodás; hiába
ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó pillanatban mindig visszabukott. A sok
hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és
dühösen ezt mondta:
– Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és csak össze-
húzza az ember száját. Inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon.
Akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta.
– A komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug.
83

6. melléklet – Feladatlap
1. Az állat neve: __________________________
Tulajdonságai: _ _____________________________________________________
2. Ez az állat ravasz, mert …
de …
ezért …
pedig …
3. ÉHES
Minden lében kanál.

Az éhkoppot nyeli.
Csillagokat lát az éhségtől.
Delet harangoznak a gyomrában.
Éhes, mint a farkas.
Minden hájjal megkent.
Kopog a szeme az éhségtől.
Ég a keze alatt a munka.
Majd kilyukad a gyomra.
Köti az ebet a karóhoz.
4. Mondatok: A róka átugrott a kerítésen.

A róka elcsípte a tyúkot.
A tyúk kárált.
A kárálás hangos volt.
5.
szomjúság odébbállt
dühös fürtök
reszketve házőrző
rubinvörös gyötörte
óvatosan iszkolt
morogva körülnézett
sóvárogva nézte
84

Fogalmazás készítése képzelet alapján

Az olyan témájú fogalmazások elkészítésekor, amelyeknél nagy szükség van a diákok képzeletére, nem
vezet eredményre, ha túlzottan előkészítjük a témát. Ez ugyanis gátolja a tanulók alkotói szabadságát,
megakadályozza az eredetiséget, az egyéni gondolatok megfogalmazását. Célravezetőbb, ha valamiképpen
megmozgatjuk a tanulók fantáziáját. Például gyűjtessük össze az események előzményére, következményé-
re vagy magára az eseményre vonatkozó ötleteiket, elképzeléseiket.
A következő két tanulói fogalmazásrészlet ugyanannak a mondatnak a folytatása, de mégis merőben
más történet kerekedett ki belőle.
A hibákat szándékosan nem javítottam ki, mert nem akartam semmilyen módon megváltoztatni a gye-
rekek munkáját. Akár oda is adhatjuk a tanítványainknak, hogy javítsák ki a hibákat.
85

70–74. oldal
Párbeszéd az elbeszélésben
A párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos, erőltetett
megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével párbeszédet szerkeszthetnek
olvasmányhoz (73/1. feladat), hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (73/2. feladat), meserészleteket, szö-
vegeket alakíthatnak át párbeszéddé (74/3. feladat), elbeszéléseket egészíthetnek ki párbeszédes részekkel,
és önállóan is készíthetnek egy adott témához (74/4. feladat).
A párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit, illet-
ve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd írásakor.
Egy lehetséges feldolgozási mód:

Előzetes házi feladat lehet a Hétszínvilág olvasókönyv Ludas Matyi című népmeséjéből párbeszédes részek
másoltatása.
„Behajtja Matyi a tizenhat libát....
... – Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”
„Azt mondja Matyi egyszer...
– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”
„– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!”
86

Ezt követheti a párbeszédet jelölő gondolatjelek átírása színessel, illetve használatuk megfigyelése.
◆ Ha egy szereplő megszólal, mondanivalóját új sorba írjuk, és gondolatjelet teszünk elé, utána viszont
nem.
Például:
„ – Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre a legnagyobb szükség
volna.
– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!”
◆ Ha ugyanaz a szereplő több gondolatot folyamatosan közöl, újabb gondolatjelet már nem teszünk.
Például:
„ – Nem-e? No, majd mindjárt adok én neked két máriást!”
◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő szavait gondolatjelpár fogja
közre.
Például:
„ – Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
– Hát a pénz? – bőgött Matyi.”
◆ Ha a mesélő mondata megszakítja a szereplő szavait, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.
Például:
„– Na – mondja – , azt hiszem, ez jó lesz.”
„– Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”
Ezután írassuk át színessel az írásjelek közül a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet és a kettőspontot. Figyel-
tessük meg, hogy a szereplő mondatának a végére milyen írásjel kerül.
◆ A szereplő mondatának a végére olyan írásjel kerül, amilyent a mondat tartalma kíván.
Például:
„– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!”
◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő gondolata után a pontot
nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet ki kell tenni.
Például:
„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
◆ A párbeszédet bevezető első mondat után kettőspontot teszünk.

Például:
„Behajtja Matyi a tizenhat libát a döbrögi vásárba s mindjárt jön is a földesuraság, s kérdi Matyitól:
– Hogy adod a pipe párját, te fickó?”
Írd át zölddel a gondolatjelet követő betűt! Figyeld meg, hogy a gondolatjel után mikor használunk nagy-
betűt, és mikor kisbetűt!
◆ A mesélő magyarázó mondatát kisbetűvel kezdjük.
Például:
„– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
„Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”
87

Ellenőriztessük a megfigyelések helyességét A magyar helyesírás szabályai 258. szabályzata alapján. Ha a

továbbiakban a tanítványaink elbizonytalanodnának a párbeszéd lejegyzésekor, vetessük elő ezt a könyvet,
és nézessük meg a szabályt.
75–78. oldal
A képtörténet
A gyerekeket igen erősen motiválja az újszerű, a megszokottól eltérő közlésmód. Éppen a szokatlanság
buzdítja őket az erőpróbára: megcsillogtatni saját képességeiket, alkotó fantáziájukat; játszani a variációs
lehetőségekkel.
A képregény, a képes történet újságok, folyóiratok, magazinok közkedvelt műfaja. Emiatt időnként egy-
egy tanulónk is nagy lelkesedéssel vállalkozik egy ilyen képtörténet elkészítésére.
A gyerekek szívesen készítenek egy-egy olvasmány cselekményéhez rajzokat, képkockákat, de élménye-
ikről is nagy kedvvel számolnak be rajzos formában. Ez már produktív közlés. Ha a képkockákat egy-két
mondatos szöveggel is ellátjuk, akkor kész a képes történet.
A Fogalmazás munkafüzet 77/3. feladatának megoldásához elengedhetetlen a mese ismerete. Ha a tanít-
ványaink nem ismerik ezt a történetet, a feladat megoldása előtt mindenképpen ismerkedjenek meg vele.
Kolozsvári Grandpierre Emil: Harminc kalap, harminc majom
Volt egyszer egy gazdaember. Egész életében dolgozott. Így aztán mire megöregedett, volt mindene, ami
csak kellett. Volt saját háza, csűrje, istállója, az istállóban lova, marhája, az ólban disznaja. Gondolta, eleget
dolgozott, most már elkövetkezett a pihenés ideje.
Hozzákezdett pihenni, de sokáig nem pihenhetett, mert egy éjjel a tűzvész mindenét elpusztította.
Az öreg gazdaember egy szál ruhában menekült ki a lángok közül. Egyebe nem maradt, mint egy szalma-
kazla, kint a határban.
Kiment az öreg gazdaember, s leült a kazal tövébe. Három nap, három éjjel üldögélt a kazal tövében, s
gondolkozott, mitévő legyen, hogy valamicske pénzre tegyen szert.
A negyedik nap hajnalán a fejére ütött, mert hirtelen eszébe jutott, hogy a szalmából kalapot fon. Mind-
járt hozzá is látott a munkához. Font harminc szalmakalapot, s elindult a piacra, hogy a kalapokat eladja.
Ment, ment, mendegélt. Sütött a nap kegyetlenül, s az öreg gazdaember elfáradt. Körülnézett, hogy hol lel
árnyékot, hol pihenhet meg. Nem messzi sűrű lombú fa állott. Gondolta, az alatt kedvére elnyúlik.
Mikor a fa alá ért, a kalapokat lerakta a földre. Ő maga nekivetette a hátát a fa törzsének, s nemsokára
úgy belejött a pihenésbe, hogy elnyomta az álom. Még arra sem jutott ideje, hogy a kalapot levegye a fejéről.
Nem lett volna semmi baj, ha azon a sűrű lombú fán nincs éppen harminc majom. Az a harminc majom
mind az öreg gazdát leste az ágak közül. Mikor látták, hogy alszik, szép csendesen lemásztak a fáról. Mind-
egyik majom vett egy szalmakalapot, és föltette a fejére. Ezután mind a harminc majom visszamászott a fára.
Az öreg gazda aludt, aludt, aztán rájött a horkolás. A horkolással akkora lármát csapott, hogy fölébredt
tőle. Fölébredt, körülnézett, kiverte a hideg veríték, mert a harminc kalapot nem látta sehol.
Mi mást tehetett volna, törni kezdte a fejét, hogy hova lehetett a harminc kalap. Három nap, három éjjel
törte a fejét, de nem jutott semmire. A negyedik nap hajnalán fölnézett a fára. Hát látja, hogy a fán harminc
majom ül, mindegyiknek a fején szalmakalap.
Megint törte a fejét három nap, három éjjel. Mit tegyen, hogy szerezze vissza a harminc kalapot a har-
minc majomtól. A negyedik nap hajnalán megint fölnézett a fára. A harminc majom visszanézett rá.
Az öreg gazda úgy gondolta, ha már ilyen jól ismerik egymást, illendő, ha üdvözli őket. Azzal megemelte
a kalapját udvariasan. A harminc majom ugyancsak kalapot emelt.
Ekkor jutott eszébe az öreg gazdának, hogy annál okosabbat nem tehet, mint hogy a kalapját a földhöz
vágja. Úgy is tett. Hát abban a pillanatban a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.
Az öreg gazda úgy megörült a harminc földhöz vágott kalapnak, hogy felkiáltott örömében. Akkorát
kiáltott, olyan iszonytató erőset és harsogó hangosat, hogy az emberek mind a fa alá csődültek a városból.
88

– Kend miért kiabált? – kérdezték a városiak.

– Én azért – felelt az öreg gazda –, mert van harminc eladó szalmakalapom.
Meg is vették. Annyi pénzt adtak a harminc kalapért, hogy az öreg gazda három nap, három éjjel gyö-
möszölte a temérdek pénzt a zsebébe. Mikor mind begyömöszölte, megfordult, visszament a falujába, vett
magának házat, földet, s ma is él, hacsak meg nem halt.
83. oldal
A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata
Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavak magyarázata található. Arra törekedtünk, hogy a
rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságához igazodjanak. Semmi-
féleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk a tankönyv-
nek ezt az oldalát, ha tanítványainknak problémát okoz valamelyik fogalom értelmezése.
84–85. oldal
Tanulói szókincstár
A munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a tanulás
közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között található a Magyar szinonimaszótár is.
Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért ké-
szítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 88 szó szinonimáit tartalmazza.
A rokon értelmű szavak között nincsenek sem szleng, sem tájnyelvi kifejezések.
Áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok.
Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett tanítványaink a szótárakat is forgathatják.
86. oldal
Javítási jelek
A Fogalmazás munkafüzet végén megmagyarázzuk az általunk használt javítási jeleket. Ha ezeket követ-
kezetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az egyszerűbb
hibák javításával. Vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az egyszerűbb fo-
galmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. Az ilyen típusú együttműködés kiemelten támogatja
a tanító és a tanuló közös munkáját.
87. oldal
Az önellenőrzés szempontjai
Természetesen már az 1. osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem azt
jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására.
A Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat válasszuk,
amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. Általában ez ne legyen több 3-4
szempontnál.
Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti, egyéni
gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás elemekkel
átszőtt, kitalált történet.
A helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című könyv
alapján végezhetik el a tanulók. Önellenőrzéskor használhatunk páros munkát vagy csoportmunkát is.
Ekkor olvassák el egymás fogalmazásait a diákok, és ha hibát észlelnek, beszéljék meg a társukkal.
Az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok személyes
kompetenciáját is.
89

Az értékelés
Alapelvek az értékelésben
◆ A képességek, készségek némelyike már 1. osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak
megfelelően kiemeltek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni, és főleg
minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.
◆ Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró,
minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Mégis azért célszerű diagnosztizálni, mert az
adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.
◆ Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk, amiben
az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében ak-
tuálisan fontos az adott időszakban.
◆ A hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a fejlesztéshez,
vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják.
A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt
területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal
kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.
◆ Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulaj
donképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motí-
vumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beav-
atni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés
részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat.
◆ A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak
megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad
azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk.
◆ Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét, képes-
ségszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak,
végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.
Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fej-
lettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot fejlesztése pedig árnyal-
tabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és
eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie,
az értékelésnek ehhez igazodva rendkívül toleránsnak kell lennie, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás
egyéni szintjeihez is.
A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos
fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti
tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasz-
nálati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás
képességeinek, készségeinek megalapozását.
A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl.
írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámo-
lók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).
A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák
azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, sze-
mélyre szabott, differenciált gyakorlásnak. Rendkívül fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok meg-
90

oldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja

a továbbhaladást segítendő (pl. fogalmazások tartalmának, helyesírásának, külső alakjának; feladatlapos
munkák tartalmának ellenőrzésekor).
A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt,
regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal,
fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények
megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és
megvalósulásában.
Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?

Mint ahogy a legtöbb diáknak nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy nekünk is ezek
értékelése az egyik legnehezebb feladat.
Lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? Valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell rá.
Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést készítené
róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt pedagógus ugyanannak
a tantestületnek a tagja lenne.
A fogalmazások értékelésekor az alábbi szempontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz:
◆ tartalom,
◆ felépítés,
◆ stílus,
◆ szóválasztás,
◆ gördülékenység,
◆ szöveghelyesség.
Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez

A következő példamondatok az Apáczai Kiadó által készített 3. évfolyamos értékelő füzetből és az Oktatási
Hivatal honlapjáról valók. Azért mutatom be itt is őket, mert nagyon jól használhatók a tanulók fejlesztő
értékeléseinek elkészítésekor. Természetesen az itt olvasható mondatok tetszés szerint finomíthatók, áta-
lakíthatók; ezek csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel,
iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. Az értékelés lehetőleg a
gyereknek szóljon. Természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni
értékelő mondatainkat.
Az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált
szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve – önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a fejlesztő
értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék gyermekükkel kap-
csolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat.
Összegezve: ezeket a mondatokat nem azért adom közre, hogy korlátok közé szorítsam pedagógustársa-
im szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy fejlesztőmunkájukat rendszerében,
összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék. A fejlesztő értékelést tekintve az a végcél, hogy
a pedagógusok felelősségteljesen és professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a
gyerekek teljesítményeire, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket, íté-
leteiket, természetesen fejlesztő céllal.
Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott
mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és pedagógiailag megalapozott.
91

1. Beszéd
1.1. Szókincs
◆ Szókincse életkorához képest gazdag.
◆ Szókincse életkorának megfelelő.
◆ Kevés szóval közli gondolatait.
◆ Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége.
◆ Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul.
◆ Fejlődéséhez a szavak jelentésének az értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való beszélge-
tésre van szüksége.
1.2. Helyes kiejtés

◆K iejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. A kiemelés eszközeit helyesen alkalmazza
szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben.
◆K iejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul.
◆K iejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd vagy
irodalmi mű előadása közben.
◆ A tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztésre van szüksége.
1.3. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben

◆ S zóbeli kifejezőképessége életkorához képest kiváló. Választékosan, szabatosan, gördülékenyen fo-
galmaz szóban.
◆ S zóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli.
◆K örülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön fog-
lalkozásokra van szüksége.
◆ A többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött.
◆N ehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie.
◆ S zóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert nehézkesen, akadozva beszél.
◆ Összefüggő beszédre önállóan még nem képes.
2. Írásbeli szövegalkotás
◆ Önállóan képes elbeszélő jellegű szöveget szerkeszteni a tanult szempontok figyelembevételével.
◆ Általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szó-
használata választékos.
◆ Önállóan csak rövid terjedelmű, 5-6 mondatnál nem hosszabb elbeszélő jellegű szöveget tud alkotni.
◆ Egyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüg-
gést biztosítsa.
◆F ogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését.
◆ S aját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a tanult
javítókulcs jeleivel.
◆T anítói jelzések alapján képes a szöveget javítani, letisztázni.
◆ S zövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem.
◆T anítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján sem tudja hibáit javítani, a jelzések értelmezésé-
ben sok segítséget igényel.
92

A fogalmazások értékelése, javíttatása

A 9-10 éves gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos ellenőrzéssel
és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. A szóbeli fogalmazásokat a
meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási órák után történik, és
ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól.
A gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további
munkára. A javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. A lehető legkonkrétab-
ban kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon.
A fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni, hogy melyik tanulónak
milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót jelent a
tanítónak is a javítóórák vezetése során.
Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz
gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál gyakori a
szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell terveznünk.
Az ellenőrző dolgozatok
Kellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására.
A felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás előké-
szítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja; és ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert akkor az
önálló alkotómunkára kevés idő marad.
A tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos
fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. Az óra elején megnézzük ezeket, és néhány ötlet,
variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás.
A tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a piszkozatírást
is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető munkát.
Az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési szempontok
alapján nézzék át a tanulók.
A fogalmazások javíttatása
Az ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös elemzése
és önálló javítása történik.
Az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor né-
hány jól sikerült írás bemutatására. A típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a továbbiakban
önállóan végzik el a saját munkájuk javítását.
A portfólió rendszer
Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, fogalmazá-
sok). Alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába
rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden
munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtőmappát alkalmazzunk, ami akár
egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon, szekrényben) tároljuk, amelybe először
a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat.
A bemutatómappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet
a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is csak akkor értékes, ha minden tanulónak
külön-külön van egy saját doboza (mappája).
Az értékelőmappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó
fontos információkat.
93

Az elvárható tanulói teljesítmények

A tanuló
◆ tudjon eseményt ábrázoló képekről állításokat megfogalmazni, ezeket bővíteni és szűkíteni;
◆ tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről;
◆ tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni;
◆ ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat;
◆ tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni;
◆ ismerje és alkalmazza az anyaggyűjtési módokat;
◆ fogalmazása az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza, kerülje a fölösleges, lényegtelen
gondolatokat;
◆ ismerje és alkalmazza a szóismétlés elkerülésének módjait;
◆ alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat;
◆ legyen képes élmények, események, közös és egyéni olvasmányok, kitalált történetek szóbeli és írásbeli
elbeszélésére;
◆ ismerje a párbeszéd írásmódját, alkalmazza a párbeszéd írásakor a megfelelő írásjeleket;
◆ ismerje és alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket (használjon fo-
galmazásaiban rokon értelmű szavakat; tegye élményszerűbbé az esemény elmondását vagy leírását
különböző mondatfajtákkal);
◆ f ogalmazásának terjedelme kb. egy oldal legyen;
◆ legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzésére;
◆h asználja a helyesírási szótárt;
◆ i smerje fel hibáit, és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.
A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli

szövegalkotás követelményei alapján
Megfigyelési szempontok:
◆ Be tud-e számolni lényegre törően és folyamatosan olvasmányairól?
◆ Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek?
◆ Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit értelmi szabályzás alá rendelni?
jeles jó közepes elégséges
A tanuló A tanuló A tanuló A tanuló
– szóban 10-12 mondatos – szóban 8-10 mondatos – szóban 6-8 mondatos – szóban 5-6 mondatos
összefüggő szöveget tud összefüggő szöveget tud összefüggő szöveget tud összefüggő szöveget tud
alkotni élményeiről, meg- alkotni vizuális élmé- alkotni vizuális élmé- alkotni vizuális élmé-
figyeléseiről, személyesen nyeiről, megfigyeléseiről, nyeiről, megfigyeléseiről, nyeiről, megfigyeléseiről,
átélt eseményekről. személyesen átélt esemé- személyesen átélt esemé- személyesen átélt esemé-
nyekről. nyekről. nyekről szükség esetén
tanítói segítséggel.
94

jeles jó közepes elégséges
– olvasmányairól lényeg- – összefüggő monda- – összefüggő monda- – az olvasmányok tartal-

re törően és folyamatosan tokkal számol be olvas- tokkal számol be olvas- máról vázlat segítségével
számol be, tud megha- mányok tartalmáról, mányok tartalmáról, képes beszámolni, szük-
tározott beszédhelyze- tud meghatározott be- az olvasottak tartalmát ség esetén tanítói segít-
tekhez alkalmazkodni, szédhelyzetekhez alkal- tanítói segítséggel tudja séggel.
valamint az olvasottak mazkodni, valamint az tömöríteni, részletezni
tartalmát tudja tömörí- olvasottak tartalmát tudja vázlat alapján.
teni, részletezni vázlat tömöríteni, részletezni
alapján. vázlat alapján.
– egy oldalnyi elbeszélő – 8-10 mondatos elbe- – 6-8 mondatos elbe- – 5-6 összefüggő, értel-
fogalmazást készít szemé- szélő fogalmazást készít szélő fogalmazást készít mes mondattal tud sze-
lyes élményeiről, megfi- személyes élményeiről, személyes élményeiről, mélyes élményeiről, meg-
gyeléseiről vagy elképze- megfigyeléseiről vagy megfigyeléseiről vagy figyeléseiről fogalmazást
lés alapján. elképzelés alapján. elképzelés alapján. készítni.
– a fogalmazások elké- – a fogalmazások elké- – a fogalmazások elké- – a fogalmazások elké-
szítésekor önállóan al- szítésekor önállóan al- szítésekor időnként vét a szítésekor többször vét a
kalmazza a szövegalkotás kalmazza a szövegalkotás szövegalkotás szabályai szövegalkotás szabályai
szabályait (anyaggyűjtés, szabályait (anyaggyűjtés, ellen, de hibáit tanítói ellen, de hibáit tanítói
a cím rendező szerepének a cím rendező szerepének segítséggel tudja javítani. segítséggel tudja javítani.
érvényesítése a mondani- érvényesítése a mondani-
való kifejtésében, tagolás, való kifejtésében, tagolás,
a kifejtés sorrendje, pár- a kifejtés sorrendje), de
beszéd). bizonytalan a párbeszéd
alkalmazásában.
– alkalmazza a műfajnak, – törekszik a műfajnak, a
a témának megfelelő témának megfelelő nyel-
nyelvi-stilisztikai esz- vi-stilisztikai eszközök
közöket (szemléletes, alkalmazására.
választékos kifejezések,
rokon értelmű szavak).
Felhasznált Irodalom
Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyamai számára
de Bono, Edward: A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest, 2009.
Ginnis, Paul : Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó 1983.
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.
Nemzeti alaptanterv 2007
Dr. Tóth László: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.
Dr. Tóth László: Megtanulok fogalmazni. Pedellus, Debrecen, 2006.
95

Tartalom
Bevezető. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Az anyaggyűjtés módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

Lényeges vagy lényegtelen . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a Az események előzménye és következménye . . . 63
kezdő szakaszban a 2007-es nat és az Apáczai Az események sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Kiadó kerettanterve alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A fölösleges szóismétlés elkerülése. . . . . . . . . . 63
Alapelvek, célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az elbeszélés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
A fejlesztés területei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az elbeszélő fogalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Kulcskompetenciák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Az elbeszélő fogalmazás részei . . . . . . . . . . . . . 65
A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése A fogalmazás tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
a nat és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján. . . 7 Élénkítő elemek alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 66
Óravázlat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
a fogalmazásórákon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása . . . 75
A fogalmazástanítás céljai és feladatai. . . . . . . . . . 13 Fogalmazás készítése megfigyelés
Általános módszertani ajánlások. . . . . . . . . . . . . . 13 vagy élmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?. . . 15 Fogalmazás készítése olvasmányélmény
A Fogalmazás munkafüzet jellemzői . . . . . . . . . . 16 alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
A Fogalmazás munkafüzet felépítése . . . . . . . . . . 18 Óravázlat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A tanító felkészülését segítő tanmenet . . . . . . . . . . . 19 Fogalmazás készítése képzelet alapján . . . . . . . . . 85
A tanmenetekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Párbeszéd az elbeszélésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése A képtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
a 3. évfolyamon a Nat 2007 alapján. . . . . . . . . . . 19 A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata. . . 89
Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához Tanulói szókincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
a 3. évfolyam számára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Javítási jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Az önellenőrzés szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag
feldolgozásához. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Az értékelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A fogalmazástanítás előzményei . . . . . . . . . . . . . . 43 Alapelvek az értékelésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Jelmagyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények
Újra együtt az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 értékeléséhez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Kapcsolatteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?. . . 91
A fogalmazás építőelemei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez. . . 91
A szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A fogalmazások értékelése, javíttatása . . . . . . . . . 93
A mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Az elvárható tanulói teljesítmények . . . . . . . . . . . 94
A mondatok tartalmi kapcsolata . . . . . . . . . . . 58 A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és
A szöveg jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 az írásbeli szövegalkotás követelményei alapján. . . 94
Szövegalkotás szóban és írásban . . . . . . . . . . . . . . 60
A fogalmazás címe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
96

APÁCZAI - Fogalmazás 3. Osztály Munkafüzethez TANÁRI Kézikönyv PDF

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Judul Asli

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

APÁCZAI - Fogalmazás 3. Osztály Munkafüzethez TANÁRI Kézikönyv PDF

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

Fülöp Mária

fogalmazas3_KK.indd 1 6/10/14 9:02 AM

© Fülöp Mária, 2010

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 12,36 A/5 ív

fogalmazas3_KK.indd 2 6/10/14 9:02 AM

fogalmazas3_KK.indd 3 10/17/13 2:15 PM

A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető

fogalmazas3_KK.indd 4 10/17/13 2:15 PM

le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése,

Az idegen nyelvi kommunikáció

A hatékony, önálló tanulás

fogalmazas3_KK.indd 5 10/17/13 2:15 PM

A szociális és állampolgári kompetencia

fogalmazas3_KK.indd 6 10/17/13 2:15 PM

Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Ajánlott tevékenységformák, A fejlesztés várható eredménye

a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés minden- tevékenységét.

A heti óraszám javasolt felosztása:

Ajánlott tevékenységformák, A fejlesztés várható eredménye

Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás

Általános módszertani ajánlások

Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell:

fogalmazas3_KK.indd 13 10/17/13 2:15 PM

➢ A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet fel-

➢ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat,

➢ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben

fogalmazas3_KK.indd 14 10/17/13 2:15 PM

➢ A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott

Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?

➢ Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fo-

fogalmazas3_KK.indd 15 10/17/13 2:15 PM

külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek

➢ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok,

A Fogalmazás munkafüzet jellemzői

A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői:

fogalmazas3_KK.indd 16 10/17/13 2:15 PM

fogalmazas3_KK.indd 17 10/17/13 2:15 PM

A Fogalmazás munkafüzet felépítése

A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő:

II. A fogalmazás építőelemei

III. Szövegalkotás szóban és írásban

IV. Az elbeszélő fogalmazás

VI. Tanulói segédletek

fogalmazas3_KK.indd 18 10/17/13 2:15 PM

A tanító felkészülését segítő tanmenet

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése 18 óra

Éves órakeret: 55 óra

fogalmazas3_KK.indd 19 10/17/13 2:15 PM

Kötelező NAT-tartalmak Bővítő tananyag

Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának Párbeszédes forma alkalmazása.

fogalmazas3_KK.indd 20 10/17/13 2:15 PM

A tanmenetben használt rövidítés: Mf.: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam

3. Kapcsolatterem- Kapcsolatteremtés különböző Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 4/2., Mf. 4–5.

Mondatok összekapcsolása. Személyes kompetencia: a Mf. 11/3., A tartalmi kapcsolatok indok-

12. Az írásbeli Az írásbeli munkák javítása, a Személyes kompetencia: Mf. 86.

atív szövegalkotás. Szociális kompetencia: tole-

nek megfogalmazása. keztetések.

tainak helyes sorrendbe állítása 37/4.

mazás írása a fő mondatok kapcsolódása, tagolás Kezdeményezőképesség és vál Mf. 87.