Vonzo Vera Utba Igazit 1

VONZÓ VERA ÚTBA IGAZÍT
1. rész
Ez az ebook a www.AVonzasTorvenye.hu oldal első évének

legnépszerűbb Vonzó Vera írásait tartalmazza
Kelt: 2008. október 28-án, az első születésnapon
Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 1

A VONZÁS TÖRVÉNYE NEM HÓKUSZ-PÓKUSZ
„Nem egy légből kapott kifejezés vagy egy New Age-varázslat.”
Mikor először olvastam a Vonzás Törvényéről, választ kaptam minden korábbi

megválaszolatlan kérdésemre. A fehér foltok végre eltűntek, és rátaláltam a
hiányzó láncszemre, amitől olyan izgatott lettem, hogy a körülöttem lévők agyára
mentem. Hirtelen olyan megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, hogy szinte lebegtem,
vigyorogtam össze-vissza, teljesen úgy néztem ki, mint aki totál részeg. A biztos
tudata annak, hogy senki és semmi nem befolyásolhatja az életemet, a
boldogságomat és a sikereimet, csakis és kizárólag én magam, hogy van kiút
abból, amit éppen akkor magamba zárva éltem, tényleg megrészegített.
Pedig nem túlzok, ha azt mondom, hogy életem jelentős része szólt a miértekre
keresett válaszokról. Mindent kipróbáltam, mindenhol kerestem azt a valamit, de
végül mindig csalódott voltam: százszámra olvastam az élet értelméről szóló
könyveket, visszamentem korábbi életeimbe, kutattam a karmáim után, esélyt
adtam mindenféle vallási meggyőződésnek, figyelmes voltam más emberek
meglátásai iránt… de végül semmiben sem tudtam hinni. Mindig azt éreztem,
hogy valami nem stimmel, az adott tanítás vagy gondolatmenet nem
következetes, vagy éppen képtelen voltam beletörődni abba, hogy a vágyaim –
amelyeknek még a gondolata is boldoggá tesz – egyesek szerint bűnös vágyak,
amelyeket jobb elnyomni.
Abban valahogy ösztönösen biztos voltam, hogy a gyerekek állnak a legközelebb

az igazsághoz, ezért sokszor figyeltem őket, különös tekintettel az állandó
„akarhatnékjukra”. Úgy éreztem, hogy igenis az a helyénvaló, amit ők csinálnak:
mindig újabb és újabb dolgokra vágynak, nem csak úgy beletörődnek abba, ami
van. Egy gyerek sohasem mondja azt önszántából, hogy „köszönöm, nem kérek
semmit, jó nekem a víz is”.
Az első könyvhöz valami hihetetlen erő vezetett el. Húsvétkor éppen a

családunkhoz utaztunk, amikor is útközben megálltunk az egyik hipermarketben.
Annyira padlón voltam jó néhány sorozatban egymást követő tragikus esemény
miatt, hogy akkor már órák óta nem szóltam senkihez, a könnyeim pedig csak

folytak lefelé az arcomon. Úgy éreztem, hogy az aktuális érzelmi világomból
kilendíthetetlen vagyok, én örökké itt fogok magamba roskadva bőgni. Olyan
elviselhetetlen feszültség volt bennem a jövőre nézve teljes bizonytalanság, és a
már bekövetkezett szörnyű bizonyosságok miatt, hogy normális módon nem
lehetett velem kommunikálni.
És ekkor teljesen váratlanul elöntött valami furcsa higgadtság. Felálltam az

asztaltól, ahol a többiek reggeliztek, és közöltem, hogy elmegyek, veszek egy
könyvet. Bementem a könyvesboltba és célirányosan egy polc felé tartottam,
ahonnan mindenféle válogatás és beleolvasgatás nélkül levettem majd azonnal
megvettem egy könyvet. A történet attól igazán érdekes, hogy sohasem vásárolok
könyvesboltban, mivel korábbi munkámnak köszönhetően jelentős
kedvezménnyel jutok hozzá bármilyen könyvhöz az interneten keresztül.
Szóval, így kezdődött. Miután elolvastam, megfogadtam magamnak, hogy ha még

senki sem jegyezte be a avonzastorvenye.hu domaint, én leszek az. Nem akarom
túlmisztifikálni a dolgot, de amikor megláttam, hogy szabad a pálya, elöntött a
célba értem érzés, az, amikor hosszú évek keresgélése után végre rájössz, hogy mi
a dolgod a világban.
Fantasztikus volt, ahogy onnantól kezdve minden simán ment. Semmi, de semmi
akadályt nem gördített elém az élet (amire eddig még soha nem volt példa), és
mindössze három ember munkájának eredményeként létrejött
AVonzasTorvenye.hu, több évre elegendő tervvel a fejünkben.
Mindezt csak azért írtam le neked, hogy lásd tiszták és őszinték a szándékaink.
Valószínűleg könnyebb lenne a dolgunk, ha nem Vonzás Törvényének hívnák ezt a
valamit, ha hétköznapibb neve lenne. De ha már így alakult, tekintsük ezt az
aprócska problémát kihívásnak. A Vonzás Törvényének alkalmazását számos
vallási és spirituális csoport tanulja, tanítja és használja a világon, ahogy a
pénzügyi tanácsadással, üzlettel és marketinggel foglalkozó szakemberek ezrei is
oktatják, alkalmazzák, még ha nem is nevezik nevén a gyereket.
Mi annak hívjuk, ami. És mindent megteszünk azért, hogy ez a kifejezés napról

napra természetesebben csengjen.

NE ÁLLJ AZ ÁLMOK ÚTJÁBA!
Tedd elérhetővé a csillagokat!
Abraham egyik „mellesleg-mondata” hosszú hetekig nem ment ki a fejemből.

„A legtöbb, amit embertársadért tehetsz, ha bízol a sikerében.”
Gondolkozz csak el rajta te is… Vajon hányszor aggályoskodtál, soroltad a
lehetséges problémákat, vagy egyszerűen csak vetted el a kedvét egy ötlettől
mondjuk a társadnak, a gyerekednek vagy a barátodnak. „Ez nem neked való…
Szállj le a földre… Nem vagy tisztában a korlátaiddal… Ebbe biztosan bele fogsz
bukni… Neked nincs akkora kitartásod, sosem lesz annyi pénzed…” és még
sorolhatnám a végtelenségig. SOHA TÖBBÉ NE MONDJ ILYENEKET!
Őszintén higgy benne, hogy ha egy álom mellé állsz, ha kimondod, hogy IGEN,
KÉPES VAGY RÁ, SIKERÜLNI FOG, azzal megmozdítod a sziklát, azzal elérhetővé
teszed a csillagokat, azzal megnyitod a kaput még a legbizonytalanabb ember
sikere előtt is. Semmibe nem kerül, és semmivel sem nehezebb kimondani, mint
azt, hogy maradj csak a fenekeden, az a biztos, ami van…
Ha pedig a te fejedben született meg egy ötlet, addig ne beszélj róla senkinek,
amíg teljesen apró részletekig ki nem dolgoztad. Akkor ugyanis már elég
magabiztos vagy a tervedet illetően, így lehetetlen lesz földbe döngölni az
ellenérvekkel. Teljesen mindegy, hogy hol tartasz most az életedben: magányos
vagy, netán túl kövér vagy túl sovány, százféle betegségedre ezerféle gyógyszert
szedsz, a szenvedélyed áldozata vagy, esetleg bűntudat gyötör, vagy a
kapcsolataid gallyra mentek, eladósodtál, tönkrementél, vagy épp börtönben
ülsz… a gondolataid megváltoztatásával, az érzéseid megváltoztatásával eljuthatsz
oda, ahová mindig is szerettél volna. Ami most van, az az eddigi gondolataid és
érzéseid eredménye. Ami ezután jön, azt most teremted a gondolataiddal és az
érzéseiddel. Ebben a pillanatban is teremtesz.
Ezért mondjuk el újra és újra, hogy semmi sem lehet fontosabb annál, hogy jól
érezd magad, hogy becsüld önmagad. A jó érzések és jó gondolatok jó dolgokat
hoznak, a rosszak rosszat. Minden pillanatban van választásod.

FIGYELJ A MEGGYŐZŐDÉSEIDRE!
Változtasd őket pozitív előjelűvé!
Mindenkinek vannak meggyőződései, olyan gondolatok, amelyek többször

beigazolódtak már az élete során. Valamilyen rejtélyes okból, a meggyőződések
többsége negatív tartalmú: „…minden suliban van egy tanár, aki tutira rám
száll…”, „…mindegy, hogy hol dolgozom, a főnök úgyis egy bunkó állat…”, „…a
nőknek csak a pénzem kell…”, „…sötétben veszélyes az utcán mászkálni…”,
„…minden télen legalább háromszor megfázom…” stb.
Vedd észre, hogy a meggyőződéseidben foglaltak azért következnek be újra és

újra, mert a gondolatra összpontosított energiáidnak köszönhetően, újra és újra
ezt vonzod. Valódi ördögi kör, hiszen miután újra megéled a meggyőződésedet,
még erősebbé válik benned. A megingathatatlan hit pedig elemi erővel teszi a
valóságod részévé a dolgokat: a suliban tényleg lesz egy kekeckedő tanár…,
akárcsak a régivel, úgy az új főnököddel sem tudsz kijönni…, ismét egy pénzéhes
nő borul a nyakadba…, a sötét utcán beléd kötnek…, télen pedig az influenza
minden változatára fogékony leszel…
LÉGY ÓVATOS A MEGGYŐZŐDÉSEIDDEL!
Ezentúl figyeld meg, hogy milyen meggyőződéseid vannak. Főleg azokra figyelj,
amiknek még hangot is adsz. Ha úgy látod, hogy a meggyőződéseid (amik
valójában csak gondolatok) hátráltatnak a boldogulásban, azonnal változtass
rajtuk, vagy találj ki a magad számára egy minden helyzetben alkalmazható pozitív
meggyőződést: „…szerencsés csillagzat alatt születtem…”, „…végül úgyis úgy lesz,
ahogy nekem a legjobb…”,… és így tovább.
A Vonzás Törvénye a gondolataidra és az érzéseidre reagálva küldi el számodra a

jót vagy a rosszat, így csakis rajtad áll, hogy milyen eseményeket kódolsz a
jövődbe.

KERESD AZ ALKALMAT AZ ÖNFELEDT SZÓRAKOZÁSRA!
Rajongásod tárgya téged segít
Amikor végigtombolsz egy koncertet, vagy csak visszafogottan élvezed a zenét,

annál sokkal több történik veled, mint amit elsőre gondolsz. Ha gyakorlatiasan
megjegyzed, hogy a zenészek megdolgoztak a pénzükért, vagy ennél jóval
szenvedélyesebben leszögezed, hogy fantasztikus élmény volt, még mindig nem
arról van szó, amit valójában kaptál.
Amit egy jó koncert, egy szórakoztató film, színdarab, könyv, vagy akár egy
sportesemény ad, az valójában egy hatalmas lépés a vágyaid felé vezető úton.
Amikor 1-2 órán át semmire nem gondolsz, amikor kilépsz a megszokott
környezetedből, a napi rutinból, és csak önfeledten szórakozol, nevetsz, eggyé
válsz valódi lényeddel. Úgy is mondhatjuk, hogy befogadó üzemmódba kapcsolsz,
abba az állapotba, amikor a kérésed lépésről lépésre megadatik. Minél jobban
érzed magad, annál több jó dolog történik az életedben. Minél több olyan
eseményen veszel részt, ahol jól érzed magad, annál több jó dolog történik az
életedben. Minél több időt töltesz azokkal, akikkel jól érzed magad, annál több jó
dolog történik az életedben. Annyira egyszerű.
Amikor egy tini rajong kedvenc színészéért vagy zenekaráért, vagy egy meglett
férfi valamelyik sportcsapat rajongótáborának kemény magját vezeti, valójában
ugyanezt a kötődést erősíti. A kedvencek iránti rajongás boldogságot ad, a
boldogság érzése pedig újabb és újabb olyan eseményt hoz a rajongó életébe,
amitől boldognak érezheti magát. Az alkotó emberek, a művészek (bármilyen
területen tevékenykedjenek is), ha pozitív hatással vannak rád, a te életedet teszik
jobbá. Annyi tehetséges ember él ebben az országban, hogy nagyon egyszerű
megtalálnod a „rajongásod tárgyát” akár a közvetlen környezetedben is.
A tehetségnek szeretet kell a fejlődéshez.

Add meg neki, hogy később milliószor többet adhasson vissza.

MIT AKARSZ VALÓJÁBAN?
Döntsd el, fogalmazd meg!
Ez az első kérdés, amire válaszolnod kell, ha eldöntötted, hogy a Vonzás

Törvényét alkalmazva jobbá teszed az életedet. A dolog rendkívül becsapós, mert
nem is olyan könnyű részletekbe menően válaszolni erre a pofonegyszerűnek
tűnő kérdésre. Az Univerzumnak ugyanis édeskevés, ha azt mondod, hogy gazdag
és sikeres akarsz lenni. Mégis mennyire? Egy kertes házat szeretnél a
szülőfaludban, vagy meg akarod venni a Chelsea-t?
Az a vágyad, hogy ne kelljen többé az akciók után menned, vagy az, hogy
esténként mesterszakácsok ételeit ehesd a világ legjobb éttermeiben? El tudod
képzelni, hogy luxusautóval viszed a gyerekedet suliba, vagy azt, hogy egy
takarítónő matat a cuccaid között? Biztosan arra vágysz, hogy többé ne mehess
be csak úgy a kedvenc söröződbe a barátaiddal, hogy úton-útfélen felismerjenek,
hogy idegenek tanyázzanak az ablakod alatt, hogy a bulvárlapok szidják még az
anyádat is? Csak az a vágy teljesülhet, amit képzeletben teljesen valóságosnak
látsz, amivel kapcsolatban egyáltalán nincsenek fenntartásaid.
Amikor megfogalmazod magadnak, hogy mit is akarsz valójában, csakis magadra

gondolj. Senki véleménye és életkörülménye nem lehet mérvadó a számodra
akkor, amikor a saját kívánságlistádon dolgozol. Ha te 3 kutyát szeretnél inkább,
mint 300 pár cipőt, akkor koncentrálj erre. Ha inkább fordítva, akkor érezd át azt
az örömet, amit 300 pár cipő látványa nyújt a szekrényedben. Bármi legyen is a
vágyad, csak akkor kapod meg, ha gondolatilag és érzelmileg már a magadénak
érzed. Ha izgalom tölt el, amikor rá gondolsz, ha nincs kétséged afelől, hogy
hamarosan a valóságodban is megjelenik, ha a vágyad felé vezető úton végig
boldogságot érzel. Szegénységtudattal soha nem fogsz meggazdagodni,
önbecsülés nélkül soha nem fogsz sikereket elérni.
Nehéz beletörődni abba, hogy a dolgok fordítva működnek, de ez van. Először

belül kell jól érezni magad, hogy aztán a külső dolgok maguktól szépen
harmóniába rendeződjenek. Akármennyire is próbáljuk az ellenkezőjét

bizonygatni, veszett fejsze nyele lesz a vége. Felejtsd el, hogy majd akkor leszel
boldog, ha új munkád lesz, ha új partnered lesz, ha lefogysz, ha felépül végre a
házad, ha megnyered a lottó ötöst... Először belül kell rendet tenni, először belül
kell a boldogságot megtalálni, függetlenül attól, hogy milyen a körülötted lévő
anyagi világ. Amíg nincs meg a belső boldogságod, a vágyaid nem teljesülhetnek.
Olyan ez, mintha millió repülőgép repdesne feletted tele mindennel, amire valaha
vágytál, de nem látják a kivilágított leszállópályát (a boldogságtól ragyogó
lelkedet), ezért csak keringenek, keringenek, keringenek...

ARRA GONDOLJ, AMIT AKARSZ, NE A HIÁNYÁRA
Tudod, mi a közös egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény emberben? Vagy egy
rendkívül sikeres és egy rendkívül sikertelen emberben? Egy energiától duzzadó
és egy állandóan betegeskedő emberben? Az, hogy mindannyian átlagon felül
tudják alkalmazni a Vonzás Törvényét! Csak míg egyikük a vágyott dologra
koncentrálva el is éri azt, másikuk a vágyott dolog hiányára koncentrálva egyre
távolabb kerül tőle.
Sok ember van úgy, hogy csak úgy van. Telnek-múlnak a napjai minden
különösebb történés nélkül, újabb vágyak és tervek nélkül, beletörődve abba, ami
van. Mondjuk, hogy ők állnak most középen. Aztán a két szélén a két szélsőség: a
sok millió problémát maguk előtt görgetők, és a sok millió pénzt, örömteli
pillanatot, sikert, elismerést magukénak tudók. Nos, ez a két véglet annyira ott
van a szeren, amikor a Vonzás Törvényének ösztönös alkalmazásáról beszélünk,
hogy akár bármelyik pillanatban helyet is cserélhetnek.
Ezzel azt akarom mondani, hogy mindenki, aki képes volt óriási káoszt teremteni
maga körül, vagy képes volt arra, hogy súlyos betegséget, esetleg tragédiák egész
sorát vonzza az életébe, képes arra is, hogy rendet teremtsen, hogy
meggyógyuljon, hogy fantasztikus élmények egész sorát vonzza magához. Az az
élet, amit most katasztrófának, romhalmaznak lát, BIZONYÍTÉK arra, hogy tud
(nem is akárhogyan) teremteni!
Az igazán mélyen lévők mindössze egy dolgot hibáztak eddig: arra koncentráltak,
amit nem akartak, ahelyett, amit akartak volna. Így elsőre úgy tűnik, mintha csak
egy hajszál választaná el egymástól a vágyott dologra és a nem vágyott dologra
koncentrálást, hiszen még megfogalmazni is nehéz az ellentétét azoknak a
gondolatoknak, amelyek belénk rögzültek a szokásos NE vagy NEM kezdetű
mondatokban. "Nem akarok beteg lenni!" - Puff, már beteg is vagy. "El ne költsd a
pénzt!" - Bingó, már el is úszott mind. "Csak nehogy teherbe essek!" - Gratulálunk,
kismama!...
Így megy ez. A NE, NEM és társait célszerű minél előbb száműzni a szótárunkból,
mert sunyi módon teremtődnek velük a nem várt események.

Ugyanakkor mindannyiunk rendelkezésére áll egy csodálatos "műszer", amely a
nap minden percében jelzi, hogy a vágyott dologra, vagy annak hiányára
koncentrálunk-e, hogy jót vagy rosszat teremtünk-e a jövőnkbe. Ez "műszer"
pedig nem más, mint az érzéseink, amelyek folyamatosan a tudtunkra adják, előre
jelzik nekünk az előttünk álló események pozitív vagy negatív kimenetelét. Ha
figyelmedet a vágyott dologra irányítod, olyan jól érzed magad, mintha már a tiéd
lenne. Ha figyelmedet a vágyott dolog hiányára irányítod, rosszul érzed magad,
feszült vagy, aggódsz...
Tudd, hogy minden pillanatban van választásod.

AZ AGYKONTROLL, A POZITÍV GONDOLKODÁS ÉS A
VONZÁS TÖRVÉNYE KÉZ A KÉZBEN JÁRNAK
Egyiknek sincs semmi köze a vallásodhoz
Ahogy a gravitáció törvénye is hat mindenre és mindenkire, függetlenül attól,

hogy a kereszténységben, a judaizmusban, az iszlámban, a buddhizmusban vagy a
hinduizmusban hisz, úgy a Vonzás Törvénye is TELJES MÉRTÉKBEN FÜGGETLEN
tőle.
Mindenkinek szíve joga, hogy jár-e templomba vagy sem, imádkozik-e vagy sem,
továbbadja-e a szülei tanításait a gyerekeinek vagy sem, New Age könyveket
olvas-e vagy nem. Teljesen mindegy, hogy hiszel-e egy felsőbb hatalomban, hogy
Istennek hívod-e vagy Univerzumnak, Teremtőnek vagy Forrásnak… A Vonzás
Törvényének semmi köze nincs a vallási vagy felekezeti hovatartozásodhoz, a
hitbéli meggyőződésedhez.
A Vonzás Törvénye arra tanít, hogyan teheted jobbá az életedet a gondolataid és

az érzéseid vezérlése által. Szerencsére sokan vannak, akik ösztönösen
nagyszerűen alkalmazzák a Vonzás Törvényét, anélkül, hogy valaha hallottak volna
róla, de többen vannak olyanok, akik nem értik miért veri őket az élet, mivel
érdemelték ki a sorsukat. Számukra a Vonzás Törvényének megismerése mentőöv
lehet, amely egyben biztosítja őket arról is, hogy képesek gyökeresen
megváltoztatni az életüket.

MINDIG AZ A JÓ DÖNTÉS, AMITŐL JOBBAN ÉRZED
MAGAD!
Ez a mondat kétségtelenül igaz, mégis jól gondold meg, kinek mondod. A gyerekek
például szeretik úgy értelmezni, hogy nem kell többé tanulniuk, mert jobban érzik
magukat játék közben a számítógép előtt. A férjek szeretik úgy értelmezni, hogy
nem kell többé segíteniük a háztartásban, mert jobban érzik magukat meccset
nézve a tévé előtt…
Ezért aztán célszerű kicsit módosítani a megfogalmazáson: Mindig az a jó döntés,

amitől jobban érzed magad… figyelembe véve a döntés végkimenetelét. Az
újévhez közeledvén több millióan fontolgatják, talán te is, hogy jövőre változtatni
fogsz az életeden: leszoksz a dohányzásról, a drogról vagy italról, lefogysz,
megnősülsz vagy elválsz, nem csalod meg többé a párodat, beiratkozol egy
iskolába, otthagyod a munkahelyed, gyereket szülsz vagy örökbe fogadsz,
elkezded végre a nyelvtanulást, olimpiai bajnok leszel, szóba állsz az anyáddal…
Ezekre a dolgokra legbelül azért vágysz, mert tudod, hogy a döntés

végkimenetelét tekintve jobban fogod magad érezni. Csakhogy addig is élni kell
valahogy, míg az álmaid való válnak. Vonzás Törvénye ide vagy oda, a kilók nem
mennek lefelé tízesével, a gyerekek 9 hónap után nem pottyannak ki
észrevétlenül, az idegen nyelveket is csak fokozatosan tudod elsajátítani, és lehet,
hogy a teljes megbocsátás sem fér bele egy délutáni teázásba. Úgyhogy ne
áltassuk magunkat: a Titok birtokában is kell erőfeszítéseket tennünk.
Van még egy bő hónap arra, hogy eldöntsd, min akarsz változtatni, jövőre milyen
területeken akarsz új életet kezdeni. Gondolkodj rajta, képzeld el magadban újra
és újra a változást, érezd a vele átélhető örömet és sikereket, hogy amikor eljön
számodra a MOST pillanata, már semmi se tarthasson vissza.

A HIT MINDEN CSODA ALAPJA
„Higgy magadban: higgy a Végtelenben!”
Napoleon Hill jól tudta, hogy van valami, ami a tudomány eszközeivel (sem akkor,
sem most) nem mérhető, mégis csalhatatlanul és következetesen működik
minden embernél. Ez pedig nem más, mint a HIT. „A hit az örök elixír, amely a
gondolati impulzusnak életet, erőt és cselekvési vágyat kölcsönöz!... A hit a
gazdagság megszerzésének kiindulópontja!... A hit a kudarc egyetlen ellenszere!..
A hit az az elem, az a kémia, ami imádsággal ötvözve lehetővé teszi számunkra,
hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a Végtelen Intelligenciával! A hit az a
tényező, amely az ember véges agya által keltett rezgéseket azok szellemi
ekvivalensévé változtatja. A hit az egyetlen olyan hatóerő, amelyen keresztül a
Végtelen Intelligencia kozmikus erői felhasználhatók és alkalmazhatók az ember
számára.”
Néhány nappal ezelőtt az egyik metróaluljáróban „meg akartak téríteni”. Hibát

követtem el azzal, hogy leálltam „beszélgetni”, mert így egy órával később is
ugyanott tartottunk. A fiatal lány nem engedett abból, hogy Istenhez csak
egyetlen úton lehet eljutni, mégpedig az általa mutatott úton, és azzal is
megfenyegetett, hogy a pokolra jutok, ha azt hirdetem, hogy a gondolatok és az
érzelmek megváltoztatásával jobbá tehetjük az életünket.
Aztán beszámolt arról, hogy mielőtt nem tartozott oda, ahová most tartozik,
állandóan depressziós és beteg volt, utána viszont minden megváltozott.
Mondtam neki, hogy bizonyára azért, mert másképp gondolkodik, és másképp
érez, mint korábban. Az általa választott vallásban és közösségben megtalálta
azokat a pozitív gondolatokat, amelyekre szüksége volt ahhoz, hogy kilábaljon a
depresszióból és betegségből. Tehát ugyanarról beszélünk: a gondolatainak és az
érzelmeinek a megváltoztatásával jobbá tette az életét.
Hit nélkül semmit nem lehet elérni, hit nélkül nem lehet élni. Teljesen mindegy,
hogy a csuklódra kötött piros szalagban, a visszapillantó tükrön lógó
plüssmaciban, az asztrológusodban, az edződben, önmagadban, a falu papjában
vagy az orvosodban hiszel, mert ha hiszel bennük, a megrendíthetetlen hited a
valóságod részéve teszi minden gondolatodat.

NE VERSENGJ! ALKOSS!
„Meg kell szabadulnod a versengés gondolatától!”
A gazdagság bölcsességéről és a siker filozófiájáról szóló remekművek talán

legmeglepőbb része az, amikor a versengés kerül terítékre. Wallace D. Wattles
például azt mondja: „Sohase félj attól, hogy elveszted, amire vágyakozol, csupán
azért, mert egy másik ember kiüt a nyeregből. Ez semmiképpen sem történhet
meg; Te sem olyasmit keresel, amit másvalaki birtokol…”
Ugyanerről Kurt Tepperwein (aki szintén évtizedeken át tanulmányozta a világ

legsikeresebb embereit) úgy vélekedik, hogy aki azt a munkát végzi, amire
született, ami valóban a hivatása, örökké legyőzhetetlen lesz, hiába lesznek
konkurenciái, hiába változik gyorsan a világ, nincs mitől tartania, előtte mindig
újabb és újabb utak nyílnak meg.
Persze, a versenyszféra mai keretei egészen másról szólnak. A farkastörvényekről.

Csakhogy éppen ez az! A folyamatos versengés közepette szerzett gazdagság
sohasem kielégítő és sohasem állandó jellegű. Ez az élet nagyjából egyenlő a
stresszel. Ez biztos. Nem csak könyvekből tudom.
Olvasmányaim során engem leginkább ez a téma foglalkoztatott a gazdagság

kapcsán. Van egyáltalán olyan, hogy nem versengek senkivel, mégis jól működnek
a dolgok? Létezik olyan munka, ahol senki és semmi nem befolyásolja a
döntéseimet, csak a szívemre hallgatok? Azt csinálom, ami boldoggá tesz, nem
gebedek bele a melóba, mégis jól működnek a dolgok?
Miután őszintén hittem Wattles szavaiban, őszintén hittem abban is, hogy meg
fogom találni ezt a munkát. Ugye már kitaláltad? Erről a honlapról beszélek.
Amikor a világ legnagyobb alkotói azt mondják, hogy meg kell szerezned mindent,
amire valaha vágytál, de oly módon, hogy miközben megszerzed, minden más
embernek is több jusson, mint ami addig osztályrészül jutott, abban bízom, hogy
AVonzasTorvenye.hu-tól tényleg többek leszünk mindannyian.

SZERELEM, SZERELEM…
Micsoda érzelem!
Amikor megtalálod a társad, az olyan, mintha a Jóisten nyúlna le az égből, hogy

magához öleljen. Semmihez sem fogható teljesség. Valentin nap alkalmából
kívánjuk, hogy mindannyian éljétek át ezt az őrületes szenvedélyt és vágyat, a
rengeteg beszélgetést, a még annál is több szerelmeskedést, az egymás közti
teljes harmóniát, a szerelem adta kiteljesedést. Kívánjuk, hogy társatok hosszú
évek múltán is izgalmas legyen a számotokra, hogy ugyanúgy vágyjatok az
érintésére, a gondolataira, a szavaira, minden együtt töltött pillanatra, mint
szerelmetek első napjaiban. Mindennap tegyetek a szerelemért és a csodálatos
szexuális élményekért, hogy az idő ne a kapcsolatotok ellen, hanem érte
dolgozzon!
A szexuális vágy az emberi vágyak közül a leghatalmasabb. Olyan ellenállhatatlan

erő, amely valójában az egész világot formálja, irányítja. Megmutatkozik a
művészetekben, az irodalomban, de a gazdaságban és a hétköznapi életben is.
Szexuális vággyal hajtva az ember bármit képes elérni, olyan rejtett képességeit
tudja a felszínre hozni, amiről addig talán nem is tudott. Amikor megtalálod a
társad, „befogod” ezt a fantasztikus erőt, és a saját szolgálatodba állítod. Nem
csupán szexelsz és kielégülsz, amit bárkivel megtehetsz, aki lázba hoz, hanem az
igazi szerelem által eggyé válsz a mindenséggel, átadod magad a végtelennek.
Nem létezik a Földön ennél csodálatosabb érzés.
Ha egyedül vagy, és szeretnéd megtalálni az igazit, használd vizualizációs filmnek

az új mozit. Nézd meg mindennap, és képzeld azt, hogy az egyik fotó szereplője
vagy. Bocsáss meg mindenkinek, aki valaha összetörte a szíved, hogy semmi
akadálya ne lehessen az új szerelem megérkezésének. Legfőképpen bocsáss meg
magadnak. Mindenért.
Ahhoz, hogy megtaláld a valódi szerelmet, először önmagad iránt kell szeretetet
érezned. Ez a feltétele a boldog párkapcsolatnak. Csak akkor alakulhat ki életre
szóló szerelem, amikor két „egész ember” találkozik, nem pedig akkor, amikor két
„félember” keresi a másik felét. Amikor már nincs szükséged arra, hogy valaki
mástól kapd meg a szeretetet, mert már megtaláltad saját magadban, akkor jön el

az igazi szerelem! Amikor minden porcikáddal és minden rezdüléseddel tudod és
érzed, hogy értékes, szeretni való ember vagy, akkor jön el az igazi szerelem!
Amikor te magad ideális partnerré válsz, akkor érkezik meg a számodra
legideálisabb partner, akkor jön el az igazi szerelem!
Ne hidd el a nőkről és a férfiakról szóló ostoba sztereotípiákat és

általánosításokat! Tele van a világ fantasztikus lányokkal és fiúkkal, akikből
fantasztikus nők és férfiak lesznek, hogy később párjuk oldalán csodálatos
feleségekké és férjekké, anyákká és apákká váljanak. Te pedig – bármit is gondolj
most magadról – megérdemled, hogy rátalálj arra, aki mellett álarcok nélkül
lehetsz önmagad.

AZ ÁLMOK VÁLASZOLNAK
Szeretettel egy hatalmas barnamedve is megszelídül
Ha nem tudod, mi tévő legyél egy konkrét helyzetben, kérj választ az álmodtól.
Este, miután lefeküdtél az ágyadba, hunyd le a szemed, képzeld magad elé a
problémádat, és kérd, hogy reggelre tisztán lásd a megoldást. A válasz sokszor
éppen az első gondolatod lesz reggel, máskor pedig egy hosszú álom formájában
jelenik meg, nagyon erős érzelmi töltettel. Semmi kétséged nem lesz afelől, hogy
választ kaptál. Ezt garantálom.
Mondok egy példát. Tegnap éjjel úgy döntöttem, pontot teszek egy régóta
húzódó ügy végére, ezért megkérdeztem az álmomtól, hogyan kezdjek hozzá.
Miközben a meglehetősen nehéz helyzetre koncentráltam, nagyon erős volt
bennem a vágy, hogy megoldjam, és örökre lezárjam a dolgot. Gondolatban meg
is fogalmaztam az érzéseimet: „Nagyon szeretném, ha véget érne életemben ez a
fejezet, ha már csak halvány emlék lenne, és semmilyen érzelmet nem váltana ki
belőlem. Kész vagyok elengedni ezt a helyzetet. Kérlek, mondd meg, mit tegyek!
Szeretnék reggelig választ kapni, tisztán emlékezni az álmomra, és megérteni az
üzenetét.” Nem tudom, hány óra volt, amikor megérkeztek a képek, de
kristálytiszta volt, éppen olyan, mint a valóság.
A gyerekkori lakásunkban voltam, aminek az ablakából rá lehetett látni egy óvoda

udvarára. Mindig rengeteg gyerek rohangált és sikítozott kint, néha a saját
hangunkat sem lehetett hallani a szobában, de ez olyan természetes volt
számomra, mint az, hogy kulccsal a nyakamban jártam oda én is. Nagyjából itt
kezdődött 3 évesen az önállóságom. Az óvoda mellett egy Kiserdőnek nevezett,
akkoriban nagyon nagynak tűnő erdő állt – ezernyi általunk kitalált rémtörténet
helyszíneként.
Álmomban a sikítozó gyerekek hangja a szokottnál sokkal hangosabb volt, ezért

kinéztem az ablakon, hogy megtudjam, mi történik. Az udvaron össze-vissza
szaladgáltak a gyerekek, de ezúttal nem egymás elől, hanem egy óriási, majd’ 3
méter magas, több százkilós barnamedve elől. Semmi köze nem volt az édes kis
macikhoz, amiből minden kiságyban volt legalább egy. Ez nem egy cirkuszból
megszökött idomított mackó volt, ez bizony a Kiserdőből jött! Félelmetes volt, és

esze ágában nem volt barátkozni. Az óvónőkről és dadusokról fürtökben lógtak a
gyerekek, próbáltak egyszerre 5-6 kicsit is a nyakukba venni az óriási pánik
közepette.
Az események gyorsan peregtek, mindenki menekült, de senkinek nem esett

bántódása, engedték, hogy a medve arra tartson, amerre akar. Felém. A
következő pillanatban már az ajtómban állt (a legkevésbé sem volt furcsa, hogy
felmászott a negyedikre), és mélyen a szemembe nézett. Aprócska pont voltam az
egyik legnagyobb szárazföldi ragadozótól alig karnyújtásnyira, de nem féltem. Azt
mondtam neki, hogy SZERETLEK! Aztán megint, meg megint meg megint meg
megint… Kiabáltam, hogy SZERETLEK!, de nem csak úgy bele a vakvilágba, hanem
mélyen és igazán átérezve. Csordultig telt a szívem szeretettel. De tényleg.
A macié is.
A folytatásban sétáltunk egyet a városban. Mindenki rémülten nézett ránk, de mi

nem foglalkoztunk velük, egyszerűen örültünk egymásnak, örültünk az életnek.
Gondold végig, hogy neked ki vagy mi a nagy barnamedvéd, és hogy készen állsz-e
arra, hogy feltétel nélküli szeretettel közelíts felé.

HA ELKAP A KRITIZÁLHATNÉK…
Mások becsmérlésével csakis magadnak árthatsz
Minden ember képes arra, hogy szeretettel közelítsen mások felé. Sőt, szerintem
mindenki meg is teszi. Esetleg szelektál. Bizonyos emberek lubickolhatnak a
szeretetében, míg másoknak egy hangyányit sem ad belőle.
A Vonzás Törvénye sem kéri, hogy a szeretet jegyében olyanokat is magadhoz

ölelj, akiket nem kedvelsz, pusztán arra kér, hogy ne szentelj figyelmet (és ezáltal
gondolatot) nekik. Boldogan élni ebben az ellentétekkel teli környezetben nem azt
jelenti, hogy puszipajtássá fogadsz mindenkit, akinek gyökeresen eltér az
értékrendje a tiedtől, sőt azt sem, hogy magadra erőltetsz régóta nem működő
kapcsolatokat.
Sokkal inkább arról szól, hogy figyelmedet tudatosan arra irányítod, amit el akarsz
érni, és kizársz minden zavaró tényezőt. Ha így teszel, nagyon hamar azon kapod
magad, hogy már nem érdekelnek azok a dolgok, amelyek korábban indulatot
váltottak ki belőled.
Természetesen továbbra sem leszel vak, látni fogod a generációk közti harcokat,
mások negatív gondolatait az életről, de már nem lesznek rád semmilyen hatással.
Kicsit olyan lesz, mintha egy nézőtéren ülnél, és a színpadon zajló eseményeket
figyelve hol elmosolyodnál, hol pedig csóválnád a fejed. Tudod, hogy amit látsz,
semmilyen hatással nincs az életedre, hamarosan legördül a függöny, te pedig
boldogan mész haza, mert tetszett az előadás.
Ha bármikor előtör belőled az irónia vagy a kritizálhatnék, jusson eszedbe Kurt

Tepperwein sorsdöntő mondata: „Minden pillanatban, amikor valami olyasmire
koncentrál, ami nem működik, olyasvalakire gondol, akit nem kedvel, és azon
rágódik, ami elégedetlenné teszi, újabb és újabb negatívumot hív az életébe. Ezek
idővel életének azon területeit is meg fogják fertőzni, amelyekkel eredetileg
minden rendben volt.”

CSAK AZ SZÁMIT, HOGY TE MIT GONDOLSZ MAGADRÓL!
Ne foglalkozz a bírálókkal és ítélkezőkkel!
Amikor valamire vágysz, valamit szeretnél megvalósítani, elérni az életedben,

higgy benne, hogy a Magasabb Intelligencia ösztönöz erre. Téged választott erre a
feladatra, mert tudja, hogy képes vagy rá, célja van veled és a terveiddel. Soha ne
fojtsd el magadban ezt a vágyat, főleg akkor nem, ha mások nem hisznek benne,
hogy meg tudod csinálni, esetleg (többnyire a hátad mögött) gúnyolódnak,
bírálnak vagy elítélnek miatta.
Ne hagyd, hogy győzzön a „mit mondanak majd az emberek”, vagy a „családom

ezt sohasem értené meg”, vagy „a barátaim elfordulnának tőlem”. Csak az számít,
hogy te hogyan érzel az adott dologgal kapcsolatban. Ha izgatottság fog el, amikor
rá gondolsz, lelkes vagy, amikor azzal foglalkozol, újabb és újabb ötletek állnak
sorban a fejedben, amikor azt a dolgot tervezed, akkor ne hagyd, hogy bárki
visszahúzzon! Csak csináld! Biztos, hogy képes vagy rá! Minden terv, amiben
rendületlenül és pozitív töltettel hiszel, megvalósul és sikert hoz! A legvadabb
terved is.
Az ember csak akkor lehet maradéktalanul boldog, ha ott él, ahol igazán szeretne,
ha úgy él, ahogy igazán szeretne, ha azzal él, akivel igazán szeretne, ha azt
csinálja, amit igazán szeretne. A te vágyaid a tieid, nem másoké. Ne hagyd, hogy
mások irányítsák az életed, hogy a racionalitásra hivatkozva mások döntsenek
helyetted. Ha nem tesz boldoggá a munkád, lépned kell. Ha nem tesz boldoggá a
kapcsolatod, lépned kell. Rajtad kívül senki sem tud változtatni a helyzeteden.
Amint a jó érzéseidet kezded követni, rohamos mértékben válik jobbá az életed,
szinte meseszerű lesz a köréd épülő új világ.
Ha a családi kötelékeid megsínylik a váratlan önbizalmadat, ne aggódj, már

időszerű volt, hogy lazábbak legyenek. Ha a baráti kapcsolataid nem élik túl a
fejlődésedet, ne aggódj, már időszerű volt, hogy véget érjenek.
Napoleon Hill így ír erről: „A legtöbb ember megengedi rokonainak, barátainak és

másoknak, hogy olyan mértékben befolyásolják, hogy már képtelen élni a saját
életét. Mindez csak azért lehetséges, mert félnek a bírálatoktól. Sokan rosszul

házasodnak, kitartanak döntésük mellett, és szerencsétlenül élik le az életüket,
mert félnek a bírálattól, ami akkor érheti őket, ha kijavítják a tévedésüket.
(Mindazok, akik engednek ennek a félelmüknek, tudják, milyen jóvátehetetlen
pusztítást eredményez, lerombolva az ambíciók és az eredmények elérésének
vágyát.) Milliók és milliók nem mennek felnőtt korukban tanulni, mert félnek a
bírálattól, vagy hogy esetleg megmosolyogják őket. Számtalan nő és férfi, fiatalok
és öregek, kötelességtudatból megengedik rokonaiknak, hogy tönkretegyék az
életüket, mert félnek a bírálattól. (A kötelesség egyetlen embertől sem követeli
azt, hogy hagyja szétrombolni személyes ambícióit és azt a jogát, hogy a saját
életét élhesse.) Az emberek nem mernek kockázatot vállalni az üzleti életben,
mert félnek a bírálattól, amiben kudarc esetén részük lehet. A bírálattól való
félelem ilyenkor erősebb, mint a siker utáni vágy.”
Azt nem tudod megakadályozni, hogy mások véleményt alkossanak rólad, a

külsődről, a gondolataidról, a kapcsolataidról, a tanulási vagy munkamorálodról, a
gyereknevelési módszereidről, a karrierépítési technikáidról, a vállalkozó
szellemedről, a vágyaidról… egyszóval az életedről, de azt igenis meg tudod
akadályozni, hogy hatással legyenek rád. Meg tudod tenni, hogy ne foglalkozz
velük. És ha boldogan akarsz élni, tedd is meg!

ISMERED A „NA ÉS?” TECHNIKÁT?
Fantasztikus erő egy picike kérdésben
Andy Warholtól hallottam először, később pedig a The Secret című filmben láttam
a NA ÉS? technikát. Azóta minden olyan helyzetben alkalmazom, amelyben
korábban megzakkantam volna.
„Néha az emberek éveken keresztül ugyanattól a problémától nyomorultak,

holott azt is mondhatnák: Na és? Ez az egyik kedvenc mondásom: Na és? Nem
tudom, hogy éltem túl az éveket, mielőtt megtanultam, hogy használjam ezt a
trükköt. Sokáig tartott, míg megtanultam, de ha egyszer sikerül, sosem felejted
el.” (Andy Warhol)
Messze a legnagyszerűbb jó tanács, próbáld csak ki. Szörnyű volt a gyerekkorod?

Mondd azt, hogy NA ÉS? Háromszor elváltál? Mondd azt, hogy NA ÉS? Irdatlan
nagyot buktál a tőzsdén? Mondd azt, hogy NA ÉS? Kirúgtak a munkahelyedről?
Mondd azt, hogy NA ÉS?...
Minden olyan helyzetben, amikor már majdnem nyomorultul éreznéd magad,

mert égő, mert gázos, mert első ránézésre halál ciki dolog történt, mondd azt,
hogy NA ÉS? Ez a legnagyszerűbb dolog, amit csak tehetsz. Ezzel azon nyomban
útját állod a negatív gondolatok lavinájának, amelyek pillanatok alatt maga alá
temetnének.
Sőt, ha válaszolsz is rá, hamar rájössz, hogy a NA ÉS, AKKOR MI VAN? kérdésre a
válasz mindig az, hogy SEMMI, az élet megy tovább, mégpedig olyan irányba,
amilyenbe a gondolataiddal és az érzéseiddel navigálod.

TOP 10 GONDOLAT A GAZDAGSÁGÉRT
Ne pénzt keress, fogadd el a gazdagságot!
Abraham-Hicks azt mondja, tetteinknek semmi köze ahhoz, hogy gazdagok

vagyunk-e vagy sem. A gazdagság a rezgéseinkre adott válaszként érkezik el
hozzánk (vagy sem). „Persze meggyőződéseid is rezgéseid részét képezik, ha tehát
úgy hiszed, hogy részben tetteid révén gazdagodhatsz meg, akkor így kell
megoldanod a dolgot.”
Azt hiszem, a Vonzás Törvényét két esetben nehéz alkalmazni: akkor, ha súlyos
betegek vagyunk és egészségre vágyunk, illetve akkor, ha el vagyunk adósodva és
sok pénzre vágyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét esetben jó ideje benne
vagyunk egy olyan spirálban vagy örvényben, ami őrületes erővel húz lefelé,
ráadásul minden téren megtépázza az életbe vetett hitünket és önbecsülésünket.
Közben pedig ott ketyeg az óra, sürgősen össze kell szedni magunkat ahhoz, hogy
túléljük, hogy újra hinni tudjunk magunkban vagy a Teremtőben.
Ha a két klasszikus probléma közül egyikkel sincs dolgod, nagyon szerencsés vagy,
ezt hidd el nekem. Milliószor könnyebb kielégítő egészségügyi vagy anyagi
helyzetben jobbat remélni, mint a teljes kilátástalanságban észrevenni a
megoldást, sőt hinni abban, hogy testünk újra tökéletesen működik majd,
jövedelmező és örömteli munkánknak köszönhetően pedig mindig tele lesz a
bukszánk.
Ha mégis nagyjából így fest a helyzeted, ha úgy érzed, hogy az új élet rajtvonala is
fényévekre van tőled, akkor is ki kell tartanod, a „Miért éppen velem történt?”
vagy „Miért kaptam ezt a sorstól?” kérdéseket pedig el kell felejtened. Bárki
bármit is mond vagy gondol rólad, nem számít. Csak az számít, csak az van
hatással a te életedre, amit te gondolsz magadról!
A következő 10 pont 10 nagyszerű iránymutatás arra, hogyan lépkedj a

gazdagodás útján. A Wallace D. Wattles, Napoleon Hill és Kurt Tepperwein által
több könyvnyi terjedelemben sokszor megfogalmazott legfontosabb gondolatokat
egyszerűen áttekinthető és mindenki által érthető pontokba foglaltam össze a
még hatékonyabb használat érdekében.
1. Először is el kell felejtened minden olyan gondolatot, ami meggátol abban,

hogy sok pénzed legyen. Ezek olyan mondatok, amik elég gyakoriak, sokszor a
szülők nevelik bele a gyerekekbe. Például: „akinek sok pénze van, biztos
törvénytelen módon jutott hozzá…”, „aki szegénynek született, az is marad...”,

„minden fillérért nagyon keményen meg kell dolgozni…”, „ha nincs diplomád,
nem lesz jó munkád…”, „az élet kemény, állandóan hajszolni kell a pénzt…” stb.
Gondold végig, hogy a pénz kapcsán neked milyen negatív meggyőződéseid,
korlátozó hiedelmeid vannak. MINDET EL KELL FELEJTENI, mert nem igazak! Még
akkor sem, ha a te életedben millió bizonyítékod van rá. Ezeket vonzottad eddig,
mert a gondolatod erre irányult, vagy mert ebben nőttél fel…
2. Másodszor el kell hinned, hogy megérdemled, hogy gazdag legyél. Annyira

gazdag, amennyire csak el tudod magad képzelni. El kell hinned, hogy a
legcsodásabb dolog bőségre és gazdagságra vágyni, aztán tudatosan
megteremteni. „A szegényeken azzal segíthetsz a legtöbbet, ha nem egy vagy
közülük.” Akkor adhatsz meg mindent a családodnak, ha mindig rendelkezésedre
áll annyi pénzt, amennyire szükséged van, s még annál is több! A pénzre vágyás
nem azt jelenti, hogy pénzéhes vagy anyagias vagy. A pénz szabadságot jelent,
lehetőséget a fejlődésre, a tanulásra, arra, hogy megismerd (a saját szemeddel
lásd) a világot, arra, hogy olyan körülményeket teremts magadnak, amiben jól
érzed magad… El kell hinned, hogy amikor neked több van, azt nem mástól veszed
el. Mindenki számára adott a lehetőség, hogy több pénzhez jusson. Az Univerzum
végtelen, alapja a bőség.
3. Az nem a te dolgod, hogy eldöntsd, miből lesz sok pénzed. Azt nem neked kell
kitalálnod. Azt megteszi helyetted az Univerzum, vagy a Jóisten… mindegy,
hogyan hívod. A te dolgod az, hogy pontosan, a lehető legrészletesebben
elképzeld azt, amit szeretnél. A lényeg az, hogy annyira valóságossá váljon, hogy
miközben képzeletben mindennap visszamész életed új helyszínére, az olyan
legyen, mintha már ott és úgy élnél. A teljesen részletes megfogalmazással a
magad számára tisztázod, hogy mit is akarsz valójában, azzal pedig, hogy
képzeletben „lefested” vagy „lefotózod”, tulajdonképpen elküldöd az
Univerzumnak vagy a Jóistennek a vágyadat. Így mutatod meg neki, hogy mit
akarsz.
Tehát a legfontosabb dolgod, hogy amikor csak teheted, részletesen elképzeled a

vágyadat: akár egy autót, akár egy házat, akár egy új munkahelyet. Utóbbi
esetben sem azt kell elképzelned, hogy konkrétan hol dolgozol. Az nem a te
dolgod. Képzeld el helyette magadat, amint éppen átveszed a fizetésedet és
elégedett vagy vele, vagy bármi mást, ami fontos neked e téren. Ha vállalkozni
akarsz, akkor képzeld el magadat, amint sikeres vállalkozó vagy, az emberek
szeretik a termékedet vagy szolgáltatásodat. Addig kell újra és újra elképzelni,
amíg semmi kétséged nem lesz afelől, hogy hamarosan a valóságod része lesz.

4. Próbálj visszagondolni az életedben azokra a dolgokra, amiket sikernek
értékelsz. Akármire is gondolsz majd, be fogod látni, hogy csak akkor jött össze,
amikor biztosan tudtad, még az előtt, hogy a valóságodban megtörtént volna,
hogy a tiéd lesz. Ha semmi kétséged nem volt. Ezzel a megrendíthetetlen hittel
kell tudni, biztosan tudni, hogy eléred azt az anyagi biztonságot, amire vágysz.
Amint elérted úgyis újabb vágyaid lesznek, mert ez az élet rendje, és
tulajdonképpen értelme is.
5. El kell felejteni a „Nekem úgysem sikerülhet”, vagy „A mi városunkban

mindenki munkanélküli”… stb. gondolatokat, mert amiben hiszel, amire gondolsz,
az fog megjelenni a tapasztalatodban. Helyette gyárts magadnak új
meggyőződéseket: „a 40. születésnapomat már az új családi házunkban fogom
megünnepelni”…, „3 éven belül 50 millió forint tartalék lesz a bankszámlámon”…,
„minden nyáron tengerparton fogok nyaralni legalább egy hónapot”…, bármi, ami
téged boldoggá tesz.
6. Az alapvető boldogság eléréséhez is fontos, de a pénz terén különösen, hogy ne

irigykedj a gazdagokra, ne szidd őket, ne gúnyolódj másokon, meg úgy eleve se
foglalkozz másokkal. Ha olyan környezetben vagy (akár a munkahelyeden, akár
máshol), ahol ez elkerülhetetlen, akkor se menj bele ezekbe a dolgokba. Például a
főnök szidalmazásába. Ne foglalkozz vele, zárd rövidre a témát. Szabadidődben a
saját céljaidra koncentrálj, és szűrj ki minden negatív dolgot az életedből: ne nézz
olyan filmeket, amik felkavarnak, rosszul érintenek, de ezt akár a híradóra is
mondhatom…, ne nézz olyan vitaműsorokat, politikai témában főleg, amin
felidegesíted magad… stb. Próbáld magad minél jobban érezni, olyan
kikapcsolódást keresni, amik pozitív előjelűek.
7. Figyeld meg magadat egy átlagos napon. Ezt úgy értem, hogy figyelj arra, mire
gondolsz általában. Nézd meg, hogy a napod hány százalékát teszi ki mondjuk az
elégedetlenkedés: „halálra dolgozom magam, mégsem tudok félretenni”,
„idegileg és fizikailag is egyre nehezebben bírom ezt a munkát”…, „ennyi
fizetésből 200 év alatt sem tudom kifizetni a tartozásaimat”… bizonyára vannak
hasonló gondolataid, mégpedig túlsúlyban. Lehet, hogy a munkahelyeden sem
érzed jól magad, de aztán még otthon is elmeséled, hogy milyen sérelmeid voltak,
tehát újra megéled ezeket a negatív eseményeket. Teljesen megértem, mert ez a
valóságod. Csakhogy minél többet elégedetlenkedsz, annál több olyan dolog
történik az életedben, ami miatt elégedetlenkedhetsz. Tudatosan meg kell emelni
egyetlen napon belül is azoknak az óráknak a számát, amikor jól érzed magad. Az
ébrenléti idődben egyre nagyobb arányban kell lennie azoknak az óráknak, amikor
jól érzed magad, hogy jó dolgokat vonzzál, ne rosszakat.

8. Fontos, hogy alkotó legyél és ne versengő. Ez azt jelenti, hogy ha elhiszed
mindazt, amit eddig írtam, és megpróbálsz eszerint élni, meg fogsz gazdagodni,
mégpedig úgy, hogy senkivel sem kell versenyezned. Az Univerzum meg fogja
neked adni azt az állást, amiben jól érzed magad, amivel (anélkül, hogy halálra
dolgoznád magad) elegendő pénzt keresel, mégpedig anélkül, hogy veszélyeztetve
éreznéd magad. Ha azt a munkát végzed, ami örömmel tölt el, amire
tulajdonképpen születtél, akárhányan csinálhatják ugyanazt, nem tudnak
elnyomni, mert előtted mindig újabb és újabb utak nyílnak majd meg. A lényeg
tehát továbbra is az, hogy pontosan fogalmazd meg magadnak, hogy mit akarsz,
aztán a lehető legtöbbször képzeld el, a lehető legrészletesebben, és mindvégig
higgy benne, hogy meg fogod kapni. Nem kell tudnod, hogy hogyan, mi módon,
csak azt, hogy meg fogod kapni.
9. Ugyancsak fontos, hogy annak ellenére, hogy másra vágysz, mint ami most van,
MOST kell kihozni magadból a maximumot. Ez továbbra sem azt jelenti, hogy
halálra hajszolod magad, hanem azt, hogy hatékonyan dolgozol, hatékonyan
végzed el a teendőidet. Minden reggel gondold végig, mi az, amihez a legkevésbé
van kedved azon a napon, aztán tudd le rögtön. Először mindig a legnehezebbet
kell megoldani. Az ember mindennap sok mindent csinál, van, amit sikeresen, van,
amit nem. A cél az, hogy minél több dologról mondhasd el este, hogy sikeres volt
aznap.
10. Ha csak egy dolgot fogadsz meg a tízből, akkor az legyen ez a 10-es pont. Ez
pedig a megbecsülés. Amikor megbecsülsz valamit, azzal azt mondod az
Univerzumnak, hogy KÉREK MÉG! Figyeld meg az életedet! Biztos vagyok benne,
hogy azokon a területeken érzed magad igazán jól, amikért hálás szoktál lenni a
sorsnak. Próbáld megtalálni a munkádban azokat a dolgokat, amikért hálás
lehetsz: hogy minden hónapban megkapod a fizetésedet, hogy kapsz egy
laptopot, egy céges telefont vagy autót, hogy szép világos az irodád, hogy van egy
kedves kollégád… de bármilyen apróság is lehet. Erre mindennap figyelj! Akkor
fogsz többet kapni, ha megbecsülöd mindazt, ami már a tiéd.
ui: Egyre több olyan könyv jelenik meg mostanában, ami arra biztat benneteket,
hogy fizessetek tizedet annak a spirituális tanítónak, akitől a legtöbbet tanultok,
mert ez az egyedüli és kizárólagos módja annak, hogy meggazdagodjatok.
Szeretném leszögezni, hogy ha ezt elhiszitek, akkor számotokra valóban ez lesz az
egyedüli módja a jólétetek elérésének. Részemről tisztességtelennek tartom az
ilyen és ehhez hasonló gondolatokat.

BÓNUSZ:
George S. Clason a Babilon leggazdagabb embere című könyvében ír egy több

mint 5 ezer éves agyagtábláról, amin Dabasir megrázó, de egyben lelkesítő
története olvasható. Ebből megtudhatjuk, hogyan állt talpra kilátástalannak tűnő
helyzetéből, hogyan mászott ki egy jóakarója tanácsai alapján az
adósságcsapdájából ez az elszánt tevekereskedő.
Most röviden összefoglalom azokat a sarokpontokat, amelyek téged is

kivezethetnek a kilátástalanságból. Ha pedig további bölcs tanácsokra vágysz,
amelyeken nem fog az idő, olvasd el a Babilon leggazdagabb emberét.
- Ne menekülj el a hitelezőidtől. Nem ők az ellenségeid, hanem az adósságok.
- A meggazdagodásodhoz vezető első lépcső, hogy a bevételedből először

magadnak különíts el egy tizedet. Ez az egy tized neked kell, hogy dolgozzon, éjt
nappallá téve. Ezt a pénzt nem költheted, csak körültekintően befektetheted. Az
így elkülönített tőkédből bejövő pénzhez sem nyúlhatsz, csak és kizárólag akkor,
ha ismét pénzt tud fialni neked. Ez a meggazdagodásod alapja. „Aki aranyat és
ezüstöt tart a tarsolyában, és nem kell elköltenie azt, az boldog jövőt biztosíthat a
családjának, és hűséges lesz a királyához”.
- Kereseted hét tizedét otthonodra, családodra, kedvenc időtöltésedre kell

áldozni. „… ha gondját viselem szerető hitvesemnek, nő az önbecsülésem, s
szerelméből erőt meríthetek, hogy elérjem kitűzött céljaimat”. Ezt a hét tizedet
adósságaid ellenére merd nyugodtan magadra és az életedre költeni, de nagyon
figyelj arra, hogy csak ennyit költs magadra, többet semmiképpen! Mindig csak
annyit költs, amennyit erre a célra elkülönítettél. Semmiképpen se nyúlj a
magadnak befektetési célra fizetett első tizedhez sem!
- Végül a maradék két tizedet igazságosan oszd szét hitelezőid között. Ha ekként
cselekszel és ennek megfelelően mindig tartod a szavad, megbecsült polgára
leszel a településnek, ahol élsz, nem kell többet bujkálni, adósságaid pedig
észrevétlenül megszűnnek.

A HITED A TIÉD
Ne zavarj össze másokat!
2006-ban az egyik Vonzás Törvényéről szóló Abraham-Hicks szemináriumom

kérdező vendégként jelen volt egy lelkipásztor, aki a következőket mondta
búcsúzóul: „Van egy tudóscsoport, a nevük Jesus Seminar (Jézus Tanításait Kutató
Társaság), akik elkülönítették, amit véleményük szerint Jézus valóban mondott. Az
egész néhány oldalba sűríthető. Most olvastam, amit leírtak, és számomra nem
kérdéses, hogy Jézus pontosan ugyanazt tanította, amit ti.”
Ennek ellenére a Vonzás Törvényének nincs köze semmilyen valláshoz, hiszen

akkor is létezik és működik minden ember és minden létező dolog tekintetében,
ha az nem tud róla. Ugyanakkor van egy közös bennük: a Vonzás Törvényének
ismerete éppúgy megkönnyíti az ember életét, mint a vallásába vetett hite.
Nekem tetszik, hogy annyiféle vallás van, és hogy az emberek annyi mindenben
hisznek. A lényeg, hogy higgyenek. Hit nélkül csak vegetálnának, tengődnének,
ide-oda sodródnának. A hitük tartja őket azon a mezsgyén, amelyen terveik
szerint haladni szeretnének előre. Látom az egyházi szertartások szépségét, a
templomok gyönyörűségét, a tanítások alapvető egyszerűségét, és tapasztalatból
mondom, hogy egy pozitív jóslat a csillagoktól, vagy egy pozitív üzenet az
álmodból, a tudatalattidból, képes arra, hogy kihúzzon a legnagyobb csávából is. A
hangsúly természetesen a POZITÍV szón van, mert „az olyan értelem, amelyet
pozitív érzelmek befolyásolnak, kedvenc lakhelye annak a lelkiállapotnak, amelyet
hitnek nevezünk.” (Napoleon Hill)
A hit a kudarc egyetlen ellenszere, így senki sem teheti meg, hogy elvegye valaki
mástól. Ezért arra kérlek, hogy még ha a legnagyobb jó szándék is vezérel, ne akarj
senkit se megtéríteni, ne akarj senkit se meggyőzni arról, hogy te látod jól, hogy a
Vonzás Törvényének megértése a megoldás mindenre, még ha veled együtt mi is
hisszük, hogy ez így van. A MI MOZINK filmjei vagy a GONDOLATVIDEÓK
alkalmasak arra, hogy kedves meghívóként szolgáljanak egy számodra fontos
személynek, de ennél tovább ne menj! Bízz a Végtelen Intelligenciában, és abban,
hogy aki kész rá, aki be tudja fogadni ezeket az információkat, ránk fog találni.
Még a saját anyámat sem próbálom ebbe az irányba terelni, mert néhány rövid

eszmecsere után felmértem, hogy nem tudna ezzel azonosulni. Helyette most, 54
évesen elkezdett templomba járni, amitől teljesen kivirult, és láthatóan boldog,
magának pedig azzal magyarázza, hogy jobb, mintha kocsmába járna…
Ugyanezen okokból ne számítsatok rá, hogy szerepelni fogunk bármilyen

médiumban, hogy népszerűsíteni fogjuk az oldalunkat és a gondolatainkat.
Semmilyen meghívást nem fogadtunk el eddig sem, és ezután sem fogunk.
Látogatottságunk kizárólag azért növekszik, mert működik a Vonzás Törvénye, és
azért, mert az internet olyan csodálatos! Aki itt van, azért van itt, mert itt akar
lenni. Pontosan fél évvel ezelőtt, a legelső blogbejegyzésünkben is azt
olvashattátok, hogy „A titok azért titok, mert esetleg nem mindenki képes a
befogadására.” Ez az, amit mi folyamatosan szem előtt tartunk.
Néhány nappal ezelőtt megállapítottuk, hogy az eddigi 70 blogbejegyzés és

rengeteg mozi, videó ellenére egyetlen negatív hozzászólást sem kaptunk (most
már nem ér), pedig mi is ugyanabban az internetes társadalomban működünk,
amely annyi kritikát kap a „névtelenül bármit lehet írni” miatt. Ti névvel, sőt most
már fotóval is szerettek minket, amit igazán nagyra becsülünk. Ez a mi valóságunk,
ezt teremtettük magunknak.

ÖTEZER ÉV NEM IDŐ
A játékszabályok változatlanok
1934. október 21-én Alfred H. Shrewsbury, a Nottinghami Egyetem archeológiai

tanszékéről levelet írt Franklin Caldwell professzornak, a brit tudományos
expedíció tagjának Hillahba, Mezopotámiába. Sorait így kezdte…
„Drága professzorom! Az agyagtáblák, melyek Babilon ősi romjainál folytatott
ásatásából valók, megérkeztek hozzám a levéllel együtt. Teljes mértékben
lenyűgöztek, s hosszú, kellemes órákat töltöttem szövegük lefordításával… Az
ember azt várná, hogy a ködös távoli múlt románcokról és kalandokról regél, s
olyan történeteket tár elénk, mint az Ezeregyéjszaka meséi. Ehelyett egy Dabasir
nevű férfi gondjairól olvashatunk, aki vissza akarja fizetni az adósságát. Mindebből
kiderült számunkra, hogy jó öreg világunk a várakozásokkal ellentétben mit sem
változott az elmúlt ötezer évben…”
Az első agyagtáblán Dabasir így kezdte feljegyzéseit: „Amikor a hold kerekre

dagad, én Dabasir, aki nemrégiben tértem haza Szíriából, hogy visszafizessem
temérdek adósságomat, és ismét tiszteletreméltó polgára legyek
szülővárosomnak, Babilonnak, agyagba róttam történeteimet, hogy okuljak és
tanuljak belőlük, amíg minden vágyam nem teljesül…”
Miért idézem ezeket a sorokat a BABILON LEGGAZDAGABB EMBERE című

könyvből? Több oka is van. Elsősorban azért, hogy kedvet kapjatok hozzá és
elolvassátok. Aztán azért, mert Shrewsburyhöz hasonlóan engem is
megdöbbentett, hogy a folyamatosan változó világban az emberi kapcsolatok
működése és a pénz természete mennyire nem változik. Hajlamosak vagyunk azt
hinni, hogy az idősebb korosztály (főleg, ha nem tudja felvenni a versenyt a
technikai vívmányokkal) nem képes arra, hogy megszívlelendő tanácsokkal segítse
az életünket.
Persze már az is nézőpont kérdése, hogy ki számít idősnek. Az EGYÜTT VAGYUNK!

moziból jól látható, hogy mindenféle korosztályból olvastok minket, így a magam
35 éve számodra lehet nagyon fiatal (főleg ahhoz, hogy tanácsokat osztogasson
neked), de lehet idős is (ha még nem töltötted be a 20-at, és még sohasem
gondoltál arra, hogy egyszer te is megöregszel). De ha túllendülünk ezen, és egy
mindannyiunk számára idős emberre gondolunk, vajon felmerül-e bennünk, hogy
tanácsot kérjünk tőle a mindennapi gondjainkkal kapcsolatban. El tudjuk-e hinni,
hogy az egykor sikeres pályát befutó Józsi bácsi, vagy a csodálatos családi életet
teremtő Mari néni karrier- és életvezetési tanácsadása alkalmas arra, hogy a mai
világra átültetve sikeressé és boldoggá tegyen minket?

A válasz többnyire az, hogy nem, pedig jobban tennénk, ha igent mondanánk, és
figyelnénk az idősebbek szavaira. Az Univerzum törvényei ugyanis változatlanok,
amióta a világ, világ, így az idősebbek által megélt évek sokkal többet jelentenek
annál, mint amit „több tapasztalat”-nak szokás hívni.
Dabasir ösztönösen alkalmazta jó irányba a Vonzás Törvényét, amikor úgy

döntött, hogy céljairól egy pillanatra sem veszi le a szemét, sőt mi több, le is írja
őket. Ötezer évvel ezelőtt – számítógép, internet, 2008 AZ ÉN ÉVEM.COM
hiányában – hosszú és unalmas órákon át kellett rónia a terveit az agyagtáblákra
ahhoz, hogy iránytűként jelezzék számára a következő lépést. Kitartása és töretlen
hite végül meghozta eredményét, ötödik tábláját így zárhatta: „A bölcs terv
segítségével sikerült kifizetnem adósságomat, és az erszényemben mindig
csilingel ezüst és arany. Javaslom mindenkinek, aki szeretne előbbre jutni az
életben, hogy szívlelje meg történetemet. Ha egy volt rabszolga tisztességes
megélhetést biztosít magának, és a leírt módszerrel törleszti az adósságait, akkor
bármelyik ember megtalálhatja általa a boldogulás kulcsát. Én magam is eme
bölcs terv alapján fogok élni, mert hiszek abban, hogy így tehetős polgárrá
válhatok.”
George Samuel Clason pénzügyi sikerekről és gazdálkodásról szóló híres

sorozatának első kötetét, melyben ősi babiloni tanmesékkel támasztotta alá a
pénzről vallott nézeteit, az 1920-as években óriási példányszámban vásárolták fel
a bankok és biztosítótársaságok.

PÉNZ! PÉNZ! PÉNZ!
A materiális világon innen
A minap szembesültem azzal, hogy minden alkalommal, amikor egekbe szökött a

látogatottságunk, a blogbejegyzés a pénzről vagy a gazdagságról szólt. Gondolom,
most is jól összegyűltünk:) Bár a nem-fizikai világból tudósító barátaink igyekeznek
minél több jó tanácsot adni nekünk, hús-vér embereknek az anyagiakkal
kapcsolatban, úgy tűnik, még mindig nem eleget.
Valójában a Vonzás Törvényének lényegét két mondatban el lehet mondani és az

alapján meg is lehet érteni, tehát nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a
következő évtizedekben ugyanazt a két mondatot fogjuk millió féleképpen leírni.
Hogy mi értelme van ennek? Az „AHA!-élmény”, ami minden embernél más
gondolattól következik be. Azt szeretnénk, ha nemcsak úgy felfognád és
megértenéd, hanem az állandó és tudatos gyakorlás által alkalmazni is tudnád a
leírtakat, ezúttal a gazdagodás érdekében…
Gondolkozz el a következőkön:
Amikor a szomszédod méregdrága új autóval beáll a lestrapált kocsid mellé, tudod

neki őszinte lelkesedéssel azt mondani, hogy gyönyörű az autója?
Amikor valamelyik ismerősöd kimagasló üzleti sikert ér el, elsők között gratulálsz
neki szívből a kitűnő eredményhez?
Amikor egy barátod világkörüli útról hazatérve mesélésbe kezd, képes vagy arra,
hogy irigykedés helyett hálás közönségként feltöltődj az érdekes beszámolótól?
Amikor munkatársad vadonatúj házának avatójára indulsz a kis albérletedből,

tudsz hinni abban, hogy hamarosan neked is saját házad lesz?
Amikor a barátnőd annyi pénzt költ az esküvőjére, mint más az egész életére, meg
bírod állni, hogy a lakodalmon mást is tégy a méltatlankodáson kívül?
Ha a válaszod bármelyik kérdésre (vagy bármely hasonló kérdésre) NEM, tudd,

hogy elzárod magad a gazdagságtól. Ha nálad sikeresebb vagy anyagilag
előnyösebb helyzetben lévők társaságában gyakran hangsúlyozod, hogy téged
nem érdekel a pénz, ugyancsak. Senkit sem a pénz érdekel, hanem mindaz az
élmény, amit megtapasztalhat általa.

A 2008 AZ ÉN ÉVEM-en gyakran írjátok, hogy „pénzmágnes vagyok", ami nem a
legjobb vizualizáció a gazdagodás eléréséért. Nemrégiben egy rádióinterjúban
Amerika legsikeresebb üzletemberei beszélgettek a pénzről, a pénzre
koncentrálásról. Mindannyian egyetértettek abban, hogy sohasem a pénzre kell
fókuszálni, hanem azokra az életkörülményekre vagy sikerekre, amelyekre vágysz.
Tehát ne azt képzeld el, hogy euróval van kitapétázva a szobád, vagy a kamrádban
plafonig érnek az aranyrudak, hanem azt, hogy milyen módon élvezed az életet:
vitorlázol a saját hajódon, luxushotelek vendégeként pihensz a családoddal, a
város legszebb pontján nyitod meg az éttermedet, a saját lovadat eteted, neked
tetsző ruhákban jársz... Bármit, amire valóban vágysz. A valóban vágyás azt
jelenti, hogy minden porcikáddal akarod, nem pedig azt, hogy „Oké, rendben,
jöhet… Ha a férjem akarja, biztos jó lesz nekem is…”.
A vágyott élmények, élethelyzetek, körülmények, sikerek elképzelése azért is

sokkal fontosabb a rakás pénz elképzelésénél, mert a legtöbb dolog sokkal
kevesebb pénzből megteremthető, mint azt a jelenlegi helyzetedben esetleg
gondolod. Egy tengerparti nyaralás több százezer forintos tétele, néhány tízezer
forintból megvalósítható, ha például meghívást kapsz egy ismerősöd nyaralójába.
A tízéves autód lecserélése azon nyomban megoldódik, amint új állásod
betöltésekor használatba kapsz egy vadonatúj autót…
Millió útja van vágyaid beteljesülésének, engedd hát, hogy rád találjon a
megoldás. A HOGYAN? sohasem a te dolgod.

ERŐSÍTSD AZ ÖNBIZALMAD!
Hogy igazán jól érezhesd magad...
Kedvenc idézetem egy First Ladytől való, mégpedig egy olyan First Ladytől, aki
először vállalt aktív szerepet a világpolitikában. A gondolat, amit megfogalmazott,
annyira egyszerű, mégis annyira találó, hogy a legkülönbözőbb témákban írtam
már le válaszként a leveleitekre. Többen is voltak, akik elsírták magukat miatta,
mert mélyen legbelül megértették, mekkora igazságot hordoz magában ez a
rövidke mondat.
„Senki sem kelthet bennünk kisebbrendűségi érzést a jóváhagyásunk nélkül.”

(Eleanor Roosevelt)
Amikor a fővárosba költöztem egy kisvárosból, ezer felől féltettek, és jó előre

felkészítettek, hogy itt bizony mindenki le fog nézni azért, mert vidéki vagyok.
Olyan sok történetet hallottam ezzel kapcsolatban, hogy végül elhittem, hogy így
lesz, s minden kudarcomat ennek tudtam be. Tíz évvel később, amikor már
Budapestet is kisvárosnak éreztem, rájöttem, hogy valójában soha senki nem
kérdezte meg tőlem, hogy honnan jöttem. Én magam voltam az, aki ezt
bejelentette, vagy a legelején leszögezte, vagy a helyismeret hiányosságait ezzel
magyarázta.
Hamarosan külföldre költözöm. Ezer felől féltenek, és jó előre felkészítenek, hogy

ott bizony mindenki le fog nézni, mert magyar vagyok. Nagyon sok történetet
hallok ezzel kapcsolatban, de ezúttal nem hiszek bennük. A sztereotípia rám nem
lesz érvényes, mert nem adom hozzá a jóváhagyásomat. Abban hiszek, hogy
izgalmas évek elé nézek, hogy boldog leszek a családommal, hogy majd mindig
feltalálom magamat, hogy még többet tanulok a Vonzás Törvényéről, hogy még
több hasznosítható dolgot írhatok nektek…
Az idézet kapcsán gondolkozz el te is életed olyan helyzeteiről, amikor aprócska

pontnak érezted magad, amikor a gyengélkedő önbizalmad elegendő volt ahhoz,
hogy jóváhagyd másoknak a felsőbbrendűséget. Pörgesd le gondolatban újra az
eseményeket, de ezúttal képzeld el magad erősnek, hittel telinek, akit az
egészséges önbizalma megvéd a felesleges fájdalmaktól. Először fejben,
képzeletben kell átérezned és gyakorolnod a magabiztosságot, hogy az érzés
annyira ismerős legyen, hogy a valóságban is könnyedén megtaláld magadban.
Ha képes vagy rá, hogy felvedd az önbizalom és magabiztosság pozitív rezgését,

soha többé nem fogsz olyan dolgokat megélni, amelyek elbizonytalanítanak

önmagaddal kapcsolatban. Ez is a Törvény része. A különböző rezgésszintek nem
találkoznak.
Ekkor észreveszed majd, hogy a legtöbb ember, aki eddig irritált, vagy akiről eddig
azt gondoltad, hogy szándékosan idegesít téged azzal, hogy boldogabb, vagy
csinosabb, vagy okosabb, vagy sikeresebb, vagy gazdagabb, mint te, valójában
nem is foglalkozik veled. Egyszerűen áradnak belőle a harmónia, a
kiegyensúlyozottság, a siker vagy a gazdagság rezgései (és az ezzel kapcsolatos
gondolatok), amelyek annyira távol állnak a te rezgéseidtől és gondolataidtól,
hogy óhatatlanul rosszul érzed magad tőle.
Az önbizalom elérése kulcsfontosságú, bármit is szeretnél megtapasztalni az

életedben. Véleményem szerint a Vonzás Törvényének legegyszerűbb és egyben
legfontosabb jó tanácsa, az „ÉRDEZD JÓL MAGAD! sem valósítható meg kellő
mennyiségű önbizalom nélkül.

SZKEPTIKUSOKNAK A VONZÁS TÖRVÉNYÉRŐL
A hit a tudomány eszközeivel nem mérhető, mégis működik
Akik felszínesen ismerik a Vonzás Törvényét, kételkednek abban, hogy az ember

bármit elérhet és bármivé válhat, amiben hinni tud. Hallottak valamit arról, hogy
csak el kell képzelni egy zsák pénzt, aztán jön a csoda, és az ember ölébe hullik.
Nevetségesnek találják, mert az is.
Ha leveszünk minden (sokakat irritáló) spirituális sallangot, és csak gyakorlatias

módon fogalmazzuk meg, hogy miről van szó, akkor a következőket mondhatjuk:
1. Meghatározod a célodat
2. Folyamatosan arra koncentrálsz
3. Amikor az események azt várják tőled, cselekedsz
1. Az emberek többségének fogalma nincs arról, hogy mit akar valójában. Ha

megkérdezel néhány embert, láthatod, hogy csak általánosságokban tudnak
fogalmazni, szinte senkinek nincsenek határozott elképzelései. A legtöbben az
adott nap eseményei mentén élnek, s ha vannak is nagyszabású terveik, azokra
sóvárogva gondolnak, és nem igazán hiszik el, hogy megtörténhet. Ezért lényeges
az 1-es pont.
Döntsd el, hogy mit akarsz! Nem az egész életedet kell napra pontosan felvázolni,
mert egyrészt ez lehetetlen, másrészt pedig az elképzelésed és a vágyad a
jövőddel kapcsolatosan folyamatosan változik. Ahogy elérsz valameddig, jön egy
másik ötlet, amit meg akarsz valósítani, jön egy másik cél, amit el akarsz érni,
jönnek új emberek, akik inspirálnak, jönnek új lehetőségek, amik nyitottabbá
tesznek. De az első lépést meg kell tenni. Meg kell nevezni az első célt, amit el
akarsz érni.
AKINEK NINCS HATÁROZOTT CÉLJA, NEM ÉR EL SEMMIT!
2. Amint megvan az első célkitűzés, koncentrálnod kell rá ahhoz, hogy a napod

jelentős részében azzal foglalkozz, tehát az legyen a meghatározó gondolatod. Egy
sarki büfét sem lehet felhúzni úgy, hogy nem képzeled el, hogyan is fog kinézni,
hol lesz a hűtő, a kiszolgáló pult, hová kerül a kassza vagy a szemetes.
MINDEN, AMI VALAHA MEGVALÓSULT, ELŐSZÖR FEJBEN KÉSZÜLT EL.

3. Amikor eljutsz arra pontra, hogy mindennél jobban le akarsz fogyni, vagy
mindennél jobban meg akarsz tanulni például spanyolul (tehát meghatároztad a
célodat), majd folyamatosan arra koncentrálsz (veszel egy fitnesz dvd-t vagy egy
kezdő nyelvkönyvet, aztán elképzeled, hogy vonzó vagy, illetve látod magad,
amint több nyelven folyékonyan beszélsz), az események arra késztetnek, hogy
tegyél az ügy érdekében. Tetszik neked, amit a képzeletedben látsz, tetszik neked,
amilyennek el tudod képzelni magadat, ezért akarod, hogy megvalósuljon. Ez a jó
érzés, ez a hit, ez az örömteli tenni akarás a pozitív (és biztos sikerrel járó)
cselekvés kiinduló pontja.
AZ ÖRÖMTELI CSELEKEDETEK HOZZÁK MEG A VÁRT EREDMÉNYT.
Hogy ezek mögött frekvenciák, pozitív és negatív rezgések vannak, azzal ne

foglalkozz, ha nem akarsz. Ha nem hiszel benne, akkor végképp ne. Légy
gyakorlatias, és következetesen tartsd be ezt a három pontot. Ha
megingathatatlanul két lábbal állsz a Földön, akkor is a saját szemeddel látod
majd az eredményt. Erről szól a Vonzás Törvénye.

AZ ÉLSPORTOLÓK KORUNK LOVAGJAI
Hazájuk színeiben harcolnak az ország dicsőségért
Hiszem, hogy Eb-k, vb-k és olimpiák idején jobb az egész világnak. Milliók utaznak
lelkesen a sportesemények helyszíneire, milliók döntik el végérvényesen, hogy
bajnokok lesznek, ha felnőnek, és milliók halasztják későbbre a civakodást a
szerelmükkel. A szomszéd nem veri a feleségét, a kocsmákban van mire inni, a
hétköznapi pletykálkodást pedig kiszorítja mindannyiunk szakértő hozzászólása a
történtekhez.
Nálunk ugyan nincs nagy különbség ilyenkor a tévézési szokásokban (a

sportcsatornák messze a legnézettebbek a családomban), de általánosságban is
elmondható, hogy ilyenkor kevesebb vér folyik a tévékben, vagy ha folyik is, azt a
kutya se nézi. Szóval minden szempontból elmondható, hogy a világ ilyenkor több
méterrel a szokásos szintje fölött jár.
A foci Eb különösen nagy kedvencem. Európa – senki más. Minden ország olyan
közeli, miután itt vagyunk egymás mellett egy tenyérnyi területen (ezt most a
saját földgömbömre értem), gyakorlatilag bármelyik ország szurkolóival tudok
azonosulni, és osztozni velük az örömben vagy a bánatban. A futballban minden
benne van, ami az életben is. Ettől olyan átkozottul jó játék.
Abraham-Hicks azt mondja, az ember azért helyezi magát versenyhelyzetbe (és ez

most nem csak a sportra értendő), hogy növelje a vágy érzetét. Bár végtelen
számú trófea áll a rendelkezésünkre, azzal, hogy éppen azt az egyet akarjuk,
automatikusan felvázoljuk egy esetleges vereség lehetőségét is. Csak egyvalaki
győzhet, mégpedig az „aki a legtisztábban akarja, és a leginkább elvárja a
győzelmet.”
Az előnyös vágykeltésen kívül a versenynek hátránya is lehet, ha akadályozza a

sikerbe vetett hitünket. Csakhogy e kettőt épp egy hajszál választja el egymástól,
így a legtöbbször nem tudjuk előre, hogy az adott verseny milyen leckét tartogat a
számunkra. Gondolj csak bele, mekkora dilemma például szülőként, hogy hagyd
nyerni a gyerekedet (hogy sikerélménye legyen), vagy ne hagyd nyerni (hogy
megtanuljon küzdeni). A válasz ebben a témában is az öröm elérésében rejlik:
„Találjátok meg a módját, hogy örömet leljetek a versengésben. Nézzétek az
előnyöket, amelyekre szert tesztek általa, még ha nem is ti viszitek haza a trófeát.
És ahogy jól érzitek magatokat, bármi történjen is, megnyeritek azt, amit mi mind
közül a legnagyobb győzelemnek tartunk… Összehangolódást nyertek Benső
Énetekkel. Ez az attitűd lesz az, amivel később több trófeát is haza fogtok vinni.”

ÉLTÉL MA?
Tarts egyensúlyt az igazság keresése közben!
Időnként aggaszt, hogy a blog hatására valami fura spirituális felhőben lebegő,
kissé zizi nő benyomását keltem, aki gyertyafényben, secret pecséttel a kezében
kutat a válaszok után. Holott a hétköznapokban abszolút gyakorlatiasan
működöm, egy kétéves, és egy tizennégy éves fiú anyukájaként elsősorban a
családi életünk sikeres működésére, szeretteim és önmagam boldogságára
fókuszálok. Fél napomat a homokozó szélén ülve töltöm, s nemhogy a saját
gondolataimat, de a saját hangomat sem hallom.
Humorral és jó kajával lehet levenni a lábamról, és a legkevésbé sem jellemző,

hogy ismerőseimmel világmegváltó dolgokról beszélgetnék. Sokkal inkább a
gyerekről (pilis-e már a bilibe), sporteseményekről (az oroszoknak szurkolok),
filmekről (miért nincs még 10 évad Jóbarátok?), vagy a férjemnek köszönhetően
az üzleti életről (most kell Dubaiban ingatlanba fektetni).
Ez, amit itt láttok, ez az oldal, csak egy igen aprócska (de annál fontosabb) szelete
az életemnek. Örömteli éjszakai kikapcsolódás a kismamaság mókuskerekéből.
Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert időnként azt látom, hogy a
Vonzás Törvényével találkozó emberek túlzásokba esnek. Annyira, de annyira
pontosan akarják betartani a receptet, hogy elfelejtik élvezni a főzést. Legyetek
résen, és ne essetek ebbe a hibába!
Ez nem egy iskola, amit ki kell járni, aminek a végén bizonyítvánnyal igazolják,
hogy mindent tudsz a Vonzás Törvényéről, innentől kezdve tutira sikeres és
boldog leszel. Minden egyes szó csak szó, amíg nem tudod alkalmazni. Alkalmazni
pedig a mindennapokban lehet, ha hagyod, hogy legyenek mindennapjaid.
Folyamatos filozofálgatás helyett játssz többet a gyerekeiddel, vagy szexelj többet

a pároddal, és kényeztesd magad azzal, amitől igazán jól érzed magad. De
semmiképpen se felejts el élni, miközben arra keresed a választ, hogyan lehetne
boldogabban élni.

GYAKORLATI PÉLDA A VONZÁS TÖRVÉNYE
MŰKÖDÉSÉRE
Hogyan vonzza egymást tettes és áldozat?
Kisebbik fiammal minden reggelünket a piacon indítjuk. Mindennap főzök,

általában többször és több félét is, ezért szeretem, ha a hozzávalók igazán frissek
és szépek. Emellett imádom a piaci hangulatot is, ráadásul már jól ismernek, így
biztos vagyok benne, hogy sok fronton pozitív megkülönböztetésben van részem.
Na jó, ez azért nem nekem köszönhető, hanem a fiamnak, aki – minden
elfogultság nélkül:) – imádnivaló kölyök.
Mindig mindenből kapunk kóstolót vagy egy plusz maréknyit ajándékba, ha

valamit hiányolok, másnapra beszerzik, de már arra is volt példa, hogy a kínai
soron a kezembe nyomtak néhány ruhát a kicsinek. Azt mondták, csak úgy, mert
olyan aranyos.
Péntekenként irdatlanul nagy a tömeg, babakocsival szinte lehetetlen közlekedni,

ezért ilyenkor célirányosan megyek, csak oda, ahová muszáj. Legutóbb se
haladtunk valami fényesen, így örültem, mikor végre az oldalsó kijárathoz értünk.
Ekkor azonban eszembe jutott, hogy elfelejtettem az ebéd egyik fontos
nyersanyagát, a cukkinit. Hosszasan hezitáltam, hogy visszamenjünk-e a tömegbe,
de végül nem tettem. A kijárat oldalánál lévő árushoz fordultam (akinél nem állt
sorba senki), és vettem tőle 5-6 kisebb darabot.
Miután lemérte a zöldséget, a kezembe nyomta, csináljak vele, amit akarok

alapon. Így csak két kézzel lehetett őket tartani, ezért letettem mindet a
krumplisláda tetejére, elvettem egy nejlont (nem reklámszatyrot), hogy legyen
miben hazavinni.
Ebben a pillanatban éktelen patália kezdődött. Az asszony olyan hirtelen haragra

gerjedt, hogy szinte tátott szájjal néztem. Elkezdett kiabálni, hogy ő nem köteles
nejlont adni a cukkinihez, csak a gyümölcsökhöz, hogy ő azt drága pénzért veszi.
Mondtam neki, hogy akkor számolja fel nekem, nem halok bele 5 forintba, de
nem tudom kézben hazavinni, miután egy babakocsit is tolnom kell, abba pedig
végképp nem teszem bele a piszkos zöldséget csak úgy, nejlon nélkül.
A körülöttünk lévők sem nagyon értették, minek ez a stílus, tisztára, mintha a

kasszájába nyúltam volna bele. Lényeg a lényeg, kifizettem, de otthagytam a
cukkinit, és eldöntöttem, hogy másnap egy kamionnyi nejlonzsákot fogok a
standja mellé önteni.

Hazafelé sétálgatva azon gondolkodtam, miért történt mindez. Hiszen én imádom
a piacot, ma is jókedvvel indultam ki, nem érzem, hogy rászolgáltam egy ilyen
kiszolgálásra. Aztán egyszer csak bevillant. Annyira egyértelmű volt, hogy
nevetnem kellett.
Mivel a piac bejárata távol esik tőlünk, mindennap egy hátsó, oldalsó bejáraton
szoktunk bemenni, gyakorlatilag arra a madár se jár. Ott, ahol most kijöttünk.
Mindennap elmegyek emellett az asszony mellett, mindig látom a portékáit, és
mindennap megdöbbent, hogy mennyire silány a kínálata a többiekéhez képest.
Nem tudatosan, de belül valahogy mindennap kijelentettem, hogy itt soha nem
vennék semmit.
Legutóbb egy néni vásárolt nála epret, vitt hozzá kis dobozt, és nagyon megkérte,
hogy ne tegyen bele többet a kelleténél, mert leves lesz belőle, mire hazaér.
Ennek ellenére jól megpakolta, aztán rászorította a doboz tetejét. Máskor éppen
hangosan szapult valakit, vagy szidta a kormányt meg a férjét, szóval a legkevésbé
sem volt szimpatikus a számomra.
Csak a hatalmas tömeg vett rá arra, hogy mégis nála vásároljak, de a

bizonytalankodásom közepette is végig az járt a fejemben, hogy talán mégsem
kellene.
Adott tehát egy piaci árus, akinél a kutya sem vásárol, akire ezért rárohad minden,
aki ettől dühös a világra is, és 10 körömmel védi a nejlonjait, illetve adott valaki,
aki legalább egy évig mindennap elmegy mellette azzal a belső kérdéssel, hogy
„Kinek akarja ezt eladni?”
Egyébként nem haragszom rá. Azon gondolkodtam, miért lett ő a világ

legrosszabb kereskedője. Aztán arra jutottam, hogy talán akkor indult számára a
negatív gondolatok áradata, amikor a piac legrosszabb pontján nyitott ki. Talán
kezdetektől kevesebben jártak arra, így kevésbé volt sikeres a vállalkozása, mint a
jobb helyeken árusítóké. Így sokszor nem tudta eladni a zöldségeit, ritkábban
tudott frisseket vásárolni, és igen, még a nejlonjaiért is meg kellett küzdenie.
Pedig ha tudná, hogy egy kedves kiszolgálásért, egy jó szóért a piac legtávolabbi
pontjára is elmegy az ember. Csak el kellene kezdeni kedvesebben bánni a
vevőkkel, aztán azok visszamennének, a zöldségek mind elfogynának, mindennap
frisseket kellene hozni, a nejlonokat pedig ajándékba lehetne adni.

ISTENNEL AZ ÖRÖKLÉTBEN
Neale Donald Walsch utolsó párbeszéde
Még sosem szenteltem egy egész blogbejegyzést egyetlen könyvnek. Most mégis
kivételt teszek. A címben szereplő könyvet ma éjszaka képtelen voltam letenni,
pedig minden fejezet elején megígértem magamnak, hogy ez lesz az utolsó.
Felkelt a nap és a családom is, mire a végére értem, de megéri a mai
hullafáradtságot.
Sok könyvet kapunk, és igyekszünk is mindet elolvasni, de végül – teljesen

szubjektív szelekcióval – csak azokat választjuk ki a SHOP-ba, amelyek teljes
mértékig passzolnak az oldalhoz. Erről a könyvről, ami egyébként a Titok
tanítóinak könyvtára sorozatban jelent meg) első ránézésre azt gondoltam, hogy
inkább nem. Sőt, hogy őszinte legyek, meg se vettem volna. A címe miatt. Nem
tudom megfogalmazni, hogy miért, de egy ilyen könyvcím engem nem hoz lázba.
Aztán nem akartam olyan könyvet ajánlani, ami kifejezetten a halál témájával
foglalkozik majd 400 oldalon keresztül (még ha szentül hiszek is abban, hogy a
halál nem létezik). Elvégre ezt az oldalt olyanok olvassák, akik élni akarnak.
De aztán hamar megváltozott a véleményem. Amit most írok – maradva a

témánál – halálosan komolyan gondolom: soha életemben nem olvastam ennyire
elgondolkodtató és ennyire izgalmas könyvet. Természetesen nem abban az
értelemben izgalmas, mint a Da Vinci kód, vagy tévében a 24. Időnként nagyon
nehéz olvasmány, mert nem könnyű felfogni ép ésszel, de akik Abrahamon
edződnek, bátran belevághatnak. De fantasztikus víziónak fogják találni a Gyűrűk
ura vagy Mátrix-rajongók is, mert zsenialitásához egy realista fejével sem férhet
kétség.
Tulajdonképpen most fogtam fel, mekkora jelentősége van annak, hogy egy ilyen
oldalt szerkesztek. Egyetlen írással több ezer rám figyelő ember figyelmét
hívhatom fel egy olyan könyvre, amelyet meghatározónak fog érezni, és további
ezreknek fog ajánlani. Látom magamat a gépezetben, és hihetetlenül jól érzem
magam tőle.

A könyvet a lehető legjobb szívvel ajánlom azoknak is, akik mostanában szembe
találták magukat a halállal. Akár azért, mert elveszítettek valakit, akár azért, mert
ők maguk távozni készülnek.
Ez utóbbi kapcsán szeretnék megosztani veletek egy tegnapi élményt. Délután

felhívott telefonon a nagymamám (akivel még soha életemben nem beszéltem
telefonon), hogy elbúcsúzzon tőlem. Azt mondta, kiújult a daganata, és neki 78
évesen már nincs ereje kilencedik műtétre, kórházról kórházra járásra, további
fájdalmak átélésére, ő már nem akar menni sehová. Azért hívott, hogy megtudja,
mi a véleményem erről. Fogalmam sem volt, hogy mit mondhatnék.
Megkérdeztem tőle, hogy fél-e a haláltól. Azt mondta, hogy egyáltalán nem.
Megerősítettem abban, hogy nincs is oka rá, aztán elmondtam neki, hogy
mennyire szeretem, és megköszöntem neki mindent, amire kiskoromban
megtanított: varrógéppel varrni, kötni, horgolni, hímezni, virágokat ültetni, fát
metszeni, szüretelni, lekvárt főzni, állatokat gondozni, disznót feldolgozni, tyúkot
kopasztani… és megköszöntem neki, hogy mindig feltétel nélkül szeretett.
Aztán ő megígértette velem, hogy vigyázok a két inasra (így hívja a fiaimat), és
hogy azonnal hazaköltözünk, ha bármelyikünk nem érzi jól magát a messzi
idegenben.
Aztán csendben maradtunk sokáig. Végtelen nyugalom áradt a vonal mindkét

végéről. Én sírtam (mindig sírok, ha átjár a szeretet), ő nem, mert tán soha
életében nem sírt.

NÁLAD HOGY MŰKÖDIK?
Mostanában olyan gyorsan vonzom a dolgokat és eseményeket, hogy csak

kapkodom a fejem. Sőt, sok mindent észre sem veszek.
Tegnap például megjegyeztem, hogy néhány napja nem megy az HBO-csomagunk,

teljesen rejtélyes okból, mert minden más ugyanúgy fogható. A férjem mondta,
hogy ez is miattam van, és emlékeztetett rá, mit mondtam néhány nappal ezelőtt:
„Minek nekünk ez a sok HBO meg Cinemax, ha alig tévézünk?”
Aztán kitaláltam, hogy a nagyfiamnak (aki egy egész nyáron át tartó

séftanfolyamra iratkozott be hozzám), ezúttal megtanítom az epermisu készítését.
(Olyan, mint a tiramisu, csak eperből, fehér csokiból, tejszínből és mascarponéból
áll össze a babapiskóták közötti réteg – Stahl recept.) Csakhogy az eper ideje erre
a szezonra már lejárt, gyakorlatilag sehol sem kapható. Ennek ellenére mi úgy
mentünk ki a piacra, hogy lesz még egy utolsó ládányi gyönyörű eper valakinél, aki
éppen az utolsó egy kilót fogja kimérni nekünk... Sajnálom, hogy nem fotóztam le
a végeredményt, mert valami mennyei lett már ránézésre is a sütemény.
Délután egészen más témákról beszélgettünk, amikor azt mondtam, hogy nem
akarok többet foglalkozni az egyik vállalkozásommal, mert nem lelem benne
semmilyen örömömet. Alig fejeztem be a mondatomat, amikor is kaptam egy
emailt a legfontosabb alvállalkozómtól azzal, hogy nem tud nekem dolgozni, mert
rengeteg megbízása van, először azoknak kell megfelelnie. Miközben az évek óta
tartó pozitív kapcsolatunkra hivatkozva hosszasan sajnálkozott, én boldog voltam.
Folyamatosan, minden órában jönnek a visszaigazolások, a válaszok minden

gondolatomra, és a leveleitekből tudom, hogy nektek is. Itt a lehetőség, hogy
meséljetek hasonló történeteket, vagy tegyétek nyilvánossá a nekem már leírt
„csodákat”.

NINCS MITŐL FÉLNED!
Te irányítod a sorsodat
Tegnap hálát adtam az égnek, hogy a nagyfiam nem olyan vakmerő, mint amilyen
én voltam az ő korában. Konkrétan nulla veszély- és félelemérzettel éltem, úgy 20
éves koromig.
Persze, volt hol edződnöm. Apám mindennap hurcolt magával a kocsmába,

úgyhogy amíg anyám dolgozott, én a város legzsiványabbjaitól tanultam meg
kártyázni, vagy épp kést dobálni. 10 éves koromra – a csapos Klári néni szerint –
készen álltam arra, hogy akár egyedül is továbbvigyem a bótot. A karrierépítésnek
ez a lehetősége nem igazán motivált, de azért azt éreztem, hogy életre szóló
élményekre teszek szert az alkoholisták között.
Az én apámnál többet senki sem költött piára, viszont tény, hogy „csak” munka
után ivott. Amikor pedig dolgozott, egy pótkocsis IFA sofőrje volt, így jobb híján én
is azon tanultam meg vezetni.
Egyszerűen szenvedélyemmé váltak a teherautók, és kicsivel később a motorok.

13 éves koromban addig ügyeskedtem, míg megszereztem egy 350-es JAWA-t,
ami egy kicsi lány mellett elég abszurd látvány volt. Máig emlékszem anyám riadt
tekintetére, amikor meglátta, hogy nem ér le róla a lábam, és épp egy hegyoldal
tetejére akarom felbőgetni.
Szülői engedéllyel a szokásosnál hamarabb szereztem jogosítványt, és alig vártam,

hogy végre legálisan rójam az utakat. Csakhogy ekkor történt valami.
Az élet úgy akarta, hogy szemtanúja legyek egy nagyon súlyos autóbalesetnek,
amelyben minden érintett meghalt. Olyannyira megrázott az esemény és a
látvány, hogy hosszú ideig még utasként sem tudtam autóba ülni. Évekkel később
rászántam magam a vezetésre, de miután rendőrök állítottak le néhány perccel
később, ezt is afféle jelnek vettem, hogy még nem állok készen rá.
És milyen igaz volt! Őrületesen féltem. Nem éreztem semmit abból a

szenvedélyből, ami tiniként mindig hajtott... Nem maradt más, külső szemlélő

lettem: anyós ülés, Forma1, MotoGP, TopGear… Minden vezetés iránti vágyam és
lelkesedésem csak virtuálisan tudott kielégülni. Tudod, amikor király vagy
Monzában playstation-ön, de nem mersz elmenni autóval az utca végéig.
A Vonzás Törvényének megismerésére, és a halál tökéletességének megértésére

volt szükségem ahhoz, hogy el tudjam engedni ezt a félelmet. Ma már tudom,
hogy én irányítom a sorsomat. Én irányítom a gondolataimmal, az érzéseimmel és
a tetteimmel az életemet. S ha már itt tartunk, a halálomat is. Nincs okom arra,
hogy tragédiáktól rettegjek, mert minden gondolatom és minden érzésem tiszta, s
ha mégsem, teszek róla, hogy az legyen.
Nem tudom, hogy neked milyen félelmeid vannak, de azt igen, hogy könnyedén
megszabadulhatsz tőlük. Bármi történt is másokkal, sose felejtsd el, hogy az az ő
valóságuk, ők teremtették maguknak. S ha te nem akarod megtapasztalni
ugyanazokat az eseményeket, egyszerűen csak NE GONDOLJ RÁJUK! Semmilyen
negatív gondolatnak NE ADJ ENERGIÁT azzal, hogy félsz tőle!
A bizakodó hozzáállás az élethez nem egyenlő az idiotizmussal, még ha sokan ezt

is gondolják. A tiszta, pozitív érzelem és gondolat védelmez, sebezhetetlenné tesz.
Gondolj rá úgy, mint egy biztonságot jelentő páncélpajzsra vagy mellvértre.
Esetleg golyóálló mellényre – hogy haladjunk a korral.

BOCSÁSS MEG MINDENKINEK!
Hogy szabad lehess…
Amikor számba veszed, hogy ki mindenkinek kellene megbocsátanod, hányan is

voltak az elmúlt évtizedekben, akik megbántottak így vagy úgy, valószínűleg
kifelejted a sorból a legfontosabbat: saját magadat.
Pedig soha senki nem büntethet téged kegyetlenebbül, és soha senki nem
okozhat neked nagyobb csalódást vagy fájdalmat, mint saját magad.
Állítsd tehát össze a listádat, melynek legelején te magad szerepelj, aztán pedig
írd fel szépen sorban egymás alá azok nevét, akiknek meg kell bocsátanod. Senkit
se hagyj ki! Ha ezzel megvagy, állíts fel egy rangsort aszerint, hogy mennyire
súlyos az irántuk érzett negatív érzelmed.
Bosszúvágyat érzel, ha rá gondolsz, vagy csak meg akarod leckéztetni? Rideg

szánalmat érzel iránta, vagy inkább heves indulatot? Az érzelmi skála lefelé tartó
lépcsőfokain végtelen mélységekig lehet ugrándozni, ezért nem árt időben
tudatosítani magadban, hogy mit is csinálsz.
Sértődöttséget táplálsz? Haragot táplálsz? Gyűlöletet táplálsz? Ugye tudod, hogy

minden negatív „etetéseddel” magadat mérgezed, saját magadat gurítod lefelé a
lejtőn, és nemcsak az adott pillanatban, de globálisan az egész életed folyását
tekintve is. És nemcsak lelkileg. Fizikailag is. Ezért kell megbocsátanod
mindenkinek. Nem a másik emberért. SAJÁT MAGADÉRT.
Minél tovább halogatod, annál inkább fogy az erőd, annál inkább belebetegedsz a
keserűségbe, és annál több olyan eseményt vonzol az életedbe, amelyek egyetlen
megoldásként a megbocsátást kínálják fel számodra.
Az őszinte bocsánat nem azt jelenti, hogy nagy kegyesen esélyt adsz a
bocsánatodért esdeklőnek, hogy jobb ember benyomását keltve a
megbocsátásodról biztosítod. Ez a bocsánat néma, szavak nélküli.
Csak benned zajlik, csakis magadért.
Képzeld tehát magad elé a listádon szereplő embereket egyesével, és ha szoktál

imádkozni, először mondj el értük egy imát. Ha nem, használd Jay McGraw igazán
hatékony mondatait:

„Úgy döntöttem, megbocsátok neked. Saját akaratomból teszem, hogy lerázzam a
gyűlölet, a harag, a sértődöttség és a félelem béklyóit, amelyek hozzád kötnek.
Visszaveszem az erőmet, és visszanyerem a szabadságomat, amit csak a
megbocsátás révén érhetek el. Többé nem bánthatsz meg, és nem uralkodhatsz
felettem. Saját magamért bocsátok meg neked.”
Bármennyire is szörnyűnek érzed, amit veled tettek, vagy amit te tettél másokkal,
találd meg a módját, hogy elengedd a negatív érzéseket. Ha máshogy nem megy,
írd le nekünk! Írj ki magadból mindent, amilyen hosszan csak lehet. Mire a levél
végére érsz, már nem is lesz fontos, hogy elküldd nekünk. Próbáld csak ki! Saját
magad börtönéből csakis a saját megbocsátásoddal juthatsz ki, és csakis pozitív
gondolatokkal zárhatod be magad mögött örökre az ajtót.
Eckhart Tolle szerint a jelen megbocsátása még a múlt megbocsátásánál is

fontosabb. „Ha minden pillanatot megbocsátasz – hagyod, hogy úgy legyen,
ahogy van –, akkor nem gyülemlik fel benned neheztelés, amit aztán valamikor
később kell megbocsátanod.”
Ugyanezt üzeni újra és újra Abraham, amikor Esther arról beszél, hogy haladjunk
az árral. Először el kell fogadni azt, ami van! Amikor az ember képes elfogadni a
helyzetét, egyúttal képes megbocsátani mindenért és mindenkinek, aki az adott
helyzetig „segítette”. Így mond le az örökös ellenállásról, ami addig
megkeserítette az életét.
„A megbocsátás révén – ami lényegében azt jelenti, hogy felismerem a múlt

jelentéktelenségét, és hagyom a jelen pillanatot olyannak lenni, amilyen – az
átalakulás csodája nemcsak belül, hanem kívül is megtörténik.”

MICSODA KÖZHELY EZ A HELY!
Nem is olyan régen, levelet kaptam az egyik olvasótól. Elég részletesen leírta a
gondolatait, amik minden szempontból annyira negatívak voltak, hogy mire a
végére értem, én is úgy éreztem, a Dunába kell vetnem magam.
A levél elején ugyan jelezte, hogy eddig mindenki feladta, akitől segítséget kért,
de ezzel én nem foglalkoztam, nem olyan fából faragtak. Sokatokkal örömmel és
bizalmasan levelezek a legkülönbözőbb témákban, tudjátok jól, hogy kész vagyok
segíteni bármiben. Főleg abban, hogy a negatív gondolataitokat pozitív
életszemléletté változtassuk.
Ő rendkívül nehéz esetnek bizonyult, de azért hosszasan gondolkodtam, mivel

lehetne kibillenteni a helyzetéből. Írtam egy biztató levelet, amire jött egy még
lehangolóbb válasz, aztán még egyet, amire annál is súlyosabb… Végül úgy
éreztem, nincs más választás, beállok a sorba azok közé, akik feladták, mert nem
akarom, hogy az utolsó szuszt is kiszívja belőlem és az életkedvem is elmenjen.
Másnap meggondoltam magam – bár továbbra is a levelei hatása alatt álltam,
közel a depresszióhoz – és újra írtam neki néhány jó szót, illetve azt, hogy én mit
tennék az ő helyében. Amit ez után kaptam, attól padlót fogtam:
„Kedves Vera, olyan közhelyes, amit írsz, hogy nem is tudom, mit válaszoljak!”
Persze, én is tudom, hogy amikor az ember pozitív gondolkodásról meg

szeretetről, megbocsátásról és egyebekről ír, az mindig erősen súrolja a közhely
fogalmát, de hogy ezt attól az embertől kelljen hallanom, aki napokat vett el az
életemből, akin én folyamatosan segíteni próbáltam, ez még nekem is sok volt.
Újra csak magamba szálltam (ahogy hasonló helyzetekben mindig), hogy
megértsem, mire figyelmeztet engem ez a történet. Végül arra jöttem rá, hogy
nem az én felelősségem minden ember, aki hozzám fordul segítségért. Egymagam
kevés vagyok ahhoz, hogy mások hegyeit megmozgassam. Mutathatok irányt a
blogbejegyzésekkel, a fordításokkal, tehetek fel kérdéseket vagy adhatok jó
tanácsokat, de aki nem hagyja, azon erőszakkal sem lehet segíteni, és
bármennyire is fájdalmasan érint a dolog, el kell őt engedni.
Külön érdekesség (számomra pedig igazán megható élmény volt abban a

pillanatban), hogy miután búcsút vettem tőle, a következőt olvastam a Vonzás
Törvényéről: „Akik közhelyesnek látják, közhelyként fogják megtapasztalni. Azok
számára viszont, akik bölcsességnek látják, egy egészen új világ kapuját fogja
kitárni.” (Ezt bizony, barátaim, maga az Úr mondja Neale Donald Walsch utolsó
párbeszédében.)

MELYIK AZ A SZÓ, AMIT A LEGNEHEZEBB KIMONDANI?
Nem, nem az.
Életem során mindig akkor adódott a legtöbb problémám, ha nem tudtam nemet
mondani. Elég csak arra gondolnom, amikor befogadtam három németjuhász
kutyát, aztán meg választhattam, hogy éhen halok, vagy inkább megfagyok. Vagy
amikor elvállaltam, hogy keresztszülő leszek egy ismeretlen családnál, ahol az
anya a nászéjszaka után beadta a válókeresetet…
Ma már más a helyzet. Egyrészt minden felkérést mérlegelek, másrészt bátran és

gyakran mondok nemet. Igenis létezik olyan NEM, aminek nincs köze a
negativitáshoz. Színtiszta választás, semmi több. Egy olyan válasz, ami megment a
későbbi szenvedésektől. Ha végigmelózol minden ünnepnapot, vagy egyedül
dolgozod ki egy teljes évfolyam vizsgatételeit, talán nálad sincs rendben minden e
téren. Ráadásul a „mindent elvállalok” „sose kérek senkitől semmit” elvekkel
szokott társulni, így nemcsak teljesen feláldozod magad, de ennek
következményeivel még megbirkózni is egyedül akarsz.
OS-TO-BA-SÁG!!!
Ezentúl légy sokkal körültekintőbb, sokkal megfontoltabb, mielőtt bármit is

elvállalnál. Ha bármelyik porcikádban ellenállást érzel, az egyértelmű jele annak,
hogy valójában nem akarod azt a dolgot. Mondd ki, hogy NEM, és kész.
Nézd csak, milyen egyszerű:
- Felmehetünk hozzátok a fiúkkal vasárnap délben meccset nézni?

- NEM.
- Megcsinálod helyettem a matek házit?

- NEM.
- Megmondanád a Józsinak, hogy nem vágyom komoly kapcsolatra?

- NEM.
- Majd te kitakarítod a lakást a hétvégi buli után, nem igaz?

- NEM.
- Nekem adod azt a szexi kék ruhát, amit te már úgyis kihíztál?
- NEEEEEEEEEEM!

NEM IS AKARSZ GAZDAG LENNI!
A képzelőerőd határa az egyetlen határod
Általános vélemény, hogy minden ember gazdag akar lenni. S bár a „gazdagság”
relatív fogalom, ki merem jelenteni, hogy valójában nem is akarjátok.
A Bombanő/Jó pasi program egyik feladata azt kéri tőletek, írjátok le, mire
költenétek, ha végtelen mennyiségű pénz állna a rendelkezésetekre. Bármennyire
is hihetetlen, százból alig egy alkalommal fordul elő, hogy valaki képzeletben
túllép a realitáson, tehát sokkal költségesebb dolgokkal hozakodik elő a listájában,
mint amit tulajdonképpen meg is vehet, ha egy kicsit összébb húzza a
nadrágszíjat.
Tudjátok mit jelent ez? A legtöbben megálltok a vágynál, ami nem több egy
gondolatnál, ami hol megjelenik, hol elillan. Százból egy ember tud a képzelőereje
segítségével továbblépni, és konkrét célokat meghatározni.
A játékban végtelen mennyiségű pénz áll a rendelkezésedre, te mégis azt írod,

hogy felújítod a lakást. Azt választod – miközben kimeríthetetlen a bankszámlád –
hogy egész nap kaparod a falat. Ugyan miért tennéd? A képzeletedben vagy,
működtesd a képzelőerődet, tágítsd a határaidat! Amíg erre képtelen vagy, ne
várd, hogy a valóságodban milliók induljanak feléd.
Aztán azt írod, hogy veszel egy használt autót. Miért használtat, könyörgöm? Tele
vagy pénzzel, a világ bármelyik autóját megveheted!
Érted már, hogy mi a gond? Sokkal jobb minőségű életre vágysz, de nem tudsz a
valóság fölé emelkedni, még csak játszani sem tudsz azzal a gondolattal, hogy az
Univerzum végtelen bőségéhez te is hozzájuthatsz. Még elméletben sem állsz
készen arra, hogy befogadd a gazdagságot, holott teljesen természetes kívánság a
részedről, hogy a jólét minden formája beáramoljon a tapasztalatodba.
Ha a fejedben lévő képernyőn nem tudsz annál nagyobb gazdagságot elképzelni,

mint amit a jelenlegi helyzetedből kiindulva lehetségesnek vélsz, nem is tudsz
annál nagyobbat megteremteni. Ha a lakásfelújításig vagy a használt autóig ér a
képzelet, a valóság is addig fog tartani. A dolgok úgy fognak rendeződni, hogy
megvalósulhasson a lakásfelújítás, vagy birtokodba kerülhessen egy használt autó.
Ha ez volt a legnagyobb vágyad, és a megvalósulása örömmel tölt el, nagyszerűen
működtetted a Vonzás Törvényét. Ha viszont ennél sokkal többre vágysz, ha még
mindig összeszorul a szíved egy tengerparti villa vagy egy tűzpiros Ferrari láttán,

tudd, hogy a képzelőerőd határait (s ezáltal az Univerzum mozgásterét) igencsak
szűkre szabtad.
Wallace D. Wattles ugyanezt sokkal szebben így fogalmazta meg A gazdagság

bölcsességében: „Ahhoz, hogy gazdag légy, gondolatilag megformálhatod a
dolgokat, majd pedig azáltal, hogy ezeket a gondolatokat rávetíted az Alaktalan
Létezőre, kezdeményezheted, hogy a dolog, amire gondolsz, csakugyan létre is
jöjjön, s életed részévé váljon.”
Tehát a legfontosabb kérdés, amit fel kell tenni magadnak, hogy biztosan gazdag
akarsz-e lenni, aztán pedig az, hogy fel vagy-e készülve lelkileg és persze tudásban
a gazdagságra.
El tudod képzelni magad, amint ésszerűen költöd és megfontoltan fekteted be a

millióidat? A gazdagság ugyanis nem azt jelenti, hogy két kézzel szórod a pénzt,
hogy a világon mindent megveszel, ami csak a kezed ügyébe kerül.
Ha mostanság úgy élsz, hogy mindenféle vacakra költöd a pénzed, ami aztán a
pincében porosodik, biztos lehetsz benne, hogy a vagyonodat is ugyanígy
herdálnád el.
Ha viszont lelki szemeiddel látod magad az arany középúton, még mindig van egy
kérdés, amire célszerű igennel felelned: Hajlandó vagy tenni érte? Hajlandó vagy
tenni azért, hogy gazdag légy?
Például ebben a hónapban eltetted a fizetésed 10 százalékát, hogy később legyen

mit befektetned? Ha nem vagy megelégedve a jelenlegi munkáddal, érdeklődtél
másik állás vagy továbbképzés után? Hoztál néhány megszorító intézkedést a
vállalkozásodban vagy a családodban, hogy átvészeljétek a nehéz időszakot?
Tettél bármit, amivel kimozdíthatod magad a helyzetedből?
A jelenlegi körülményeid között, bizonyára azt gondolod, hogy ha rengeteg

pénzed lenne, hűsítő koktélokat szürcsölgetve egész nap süttetnéd magad a
napon. Csakhogy a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyesfajta henyélésbe igen
hamar beleun bármelyik újdonsült milliárdos. Egy hónap vagy egy év múlva
mindenki csinálni akar valamit. A legtöbben – és ez tényleg nem egyedi példa –
visszamennek dolgozni, mert nem látnak más alternatívát az idő eltöltésére.
Mások viszont – ők lényegesen kevesebben vannak – elkezdik valóban élvezni az
életet: alkotnak valami nagyszerű dolgot vagy tanulnak valami egészen újat
magukról vagy a világról.

A KÖZÉPKOR A LEGJOBB KOR
Na, nem a történelemben…
Olyan sokszor írjátok, hogy fiatalabb korotokban másképp képzeltétek el a

jövőtöket, hogy annyi álmotok volt, amiből végül semmi sem valósult meg, hogy
úgy döntöttem, ezúttal lelket öntök a 40+ ba.
Tudtátok például, hogy az átlagember alkotóképességének a maximumát 40 és 60

éves kora között éri el? Napoleon Hill a Gondolkozz és gazdagodj! című
könyvében részletesen kitér a negyven utáni gyümölcsöző évekre, természetesen
bizonyítékokkal alátámasztva. „Ez bátorításként hathat azokra, akik negyven előtt
még nem futottak be, és azokra, akik elérve a negyvenet, félelemmel néznek az
öregkor közeledésére.”
Ezentúl az éveid helyett számolgasd inkább a terveidet, és felejtsd el a

kisnyugdíjas gondolkodást! Kit érdekel, hogy a szülinapi tortád nem látszik a
rengeteg gyertyától, amikor az egész világot képes vagy elvinni a válladon!
A saját környezetemben is sokszor tapasztalom, hogy 40 éves kor után (főleg a

nők), elkezdenek látványosan „haldokolni”, úgy viselkedni, mintha minimum 80
évesek lennének, akik hamarosan ápolásra szorulnak, és legfőbb céljuk, hogy
rácsatlakozzanak a méreg(!)drága gyógyszervezetékre.
70 éves korod előtt az „öreg” szót ki se ejtsd a szádon! Utána is csak akkor, ha az
apádról beszélsz. Nincs okod arra, hogy 40 után a hanyatlás és a leépülés jeleit
fedezd fel magadon, hacsak nem irányul erre minden gondolatod.
A férfiaknak csak attól kellene tartaniuk, hogy nem győzik majd lekaparni
magukról az őszülő halántéktól begerjedő hölgyeket. A nők pedig 40 után – ki ne
tudná – felérnek két 20 évessel az ágyban!
40 és 60 között minden téren csúcséveidet élheted, ha elhiszed nekem, hogy ez

csakis a hozzáállásodon (a gondolataidon és az érzéseiden) múlik. Ebben a
témában azt szoktam javasolni, hogy így nyáreste menjetek ki Pesten a
Vörösmarty térre vagy a Duna-partra, és nézzétek meg, hogyan „buliznak” a
veletek egykorú külföldiek. Csak azt ne mondd, hogy pénz kérdése jól érezni
magad a barátaiddal egy kávéház teraszán!
De engem például a mediterrán országok is lenyűgöznek, ahol nemcsak a fiatalok

járnak el éjszakánként táncolni, hanem a jóval idősebb korosztály is, gyakorlatilag

mindenki, aki tud még járni. Vacsora után csinosan (és színesen!) felöltöznek,
aztán indulnak mulatni.
Én pontosan így képzelem el öreg estéimet: viszem jó nagy tálban a pastá-t,

bevacsorázunk, iszunk egy pohár jó bort, aztán az uram elvisz valami jó kis helyre
megpörgetni.

A HARAG ROSSZ TANÁCSADÓ, DE JÓ SOFŐR
Mindig tudja, merre akarsz menni
Jó nagy álszentségnek tartom, amikor azzal szembesítenek, hogy a Vonzás

Törvényével nem egyeztethető össze a haragom. Ugye senki sem gondolja
komolyan, hogy a nap 24 órájában az arcomra fagyott mosollyal lubickolok a
szeretetben? A családom csak szeretetlevest és szeretetfőzeléket kap tőlem, a
munkatársaim busás szeretetfizetést, az üzlettársaim pedig
szeretetszerződéseket.
Ez nem a szentvagyok.hu! Ide hús-vér emberek járnak, akik arra keresik a választ,
hogyan oldják meg napi gondjaikat. A szeretet jegyében, de nem a szeretet
nevében. Amikor valaki folyton-folyvást a szeretetre hivatkozik, nekem mindig az
az érzésem, hogy a szeretet nevében bármire képes. Tudod, pont úgy, mint
amikor valaki nekem szid másokat. Nézek rá, és végig azon jár az agyam, hogy
rólam is ugyanígy beszél, ha nem vagyok ott.
Lassan egy éve írunk arról, hogy az érzéseid határozzák meg, hogy merre tartasz,
az érzéseid jelzik neked, hogy a megélt eseményeket milyen sikerrel dolgozod fel.
Ezekbe az érzésekbe éppúgy beletartozik a düh, a harag, vagy a tehetetlenség
érzése, mint az érzelmi skálán magasabban fekvő pozitív érzések. A dolgod az,
hogy mindig felfelé tarts, nem az, hogy kihagyj lépcsőfokokat, vagy elnyomj
magadban bármilyen negatív érzést, amitől aztán frusztrálsz leszel.
Amikor hajnal 4-kor felkelek egy pohár vízért, és azt látom, hogy a kiskorú
gyermekem még mindig chatezik a neten a barátaival, valahogy nem azt érzem,
hogy milyen édes, mindjárt odamegyek és megsimogatom a kis buci fejét. Nem
arra gondolok, hogy milyen jó fej, és nem is arra, hogy az én hasamban fejlődött 9
szeretetteljes hónapon át. Nem bizony! Baromira mérges leszek, mert nem ebben
egyeztünk meg, és bár nincs erőm veszekedni vele, a gépét kikapcsolom, és
napközben bepótolom a cirkuszt. Ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ne
imádnánk egymást. Ez azt jelenti, hogy fontos számomra, hogy mikor mit csinál,
ahogy fontos számomra az is, hogy megtanulja irányítani az életét, mire eltűnik a
látómezőmből.
Amikor valaki hülyének néz, vagy visszaél a helyzetével, akkor nem arra gondolok,
milyen csodálatos, hogy valójában egyek vagyunk, milyen örömteli érzés, hogy
rezgésszinten egymáshoz vagyunk csatlakozva. A legkevésbé sem. Minden olyan
esetben (de csakis olyankor), amikor a történet nem szürke, hanem tisztán fekete
és fehér, amikor nincs olyan, hogy esetleg a másik félnek is igaza van, mindent

megteszek azért, hogy érvényesítsem a jogaimat. Mert nem vagyok balfék. A
szeretet nevében főleg nem.
Ugyanakkor egy pillanatra se felejtem el azt, hogy a harag rólam szól, nem pedig
arról, akire haragszom. A haragom engem segít továbblépni, és célja
semmiképpen sem az, hogy maradandó károsodást okozzak a másikban, akár
testileg, akár lelkileg. Van különbség érvelő vita és aljas pletyka között, vagy
különbség ügyvéd és verőlegény között.
Biztosan te is észrevetted már magadon, hogy olyan szituációban, ami indulatot

vált ki belőled, milliószor jobban érzed magad, ha kiadod a dühödet. Amikor
például belerúgsz valamibe, ami fájdalmat okoz, nem úgy kiáltasz fel, hogy
„szeretettel megbocsátok neked”, hanem választasz valami cifra káromkodást.
Azért, mert attól enyhül a benned lévő feszültség.
Amikor a férjed holt részegen megy haza, vagy a feleséged megcsal, netán a
lányod 16 évesen teherbe esik, esetleg felgyújtják a raktáradat, vagy ellopják a
kocsidat, nem az az első gondolatod, hogy „szeretettel megbocsátok neked”.
Odáig el kell jutni, mégpedig az érzelmi skálán felfelé lépdelve.
A Vonzás Törvényének ismerete abban segít, hogy negatív események után egyre
fürgébben tudj felfelé szaladni, illetve abban, hogy a lépcső tetején fel tudd
mérni, miért is történt veled mindaz, ami történt.
Sok embert ismerek, akik a végtelenségig képesek tűrni és nyelni, mert azt
tanulták, hogy a haragot bent kell tartani, a dühöt nem illik kiengedni. Ők azok,
akik áldozatként, szüntelen megalkuvásban vagy depresszióban élik az életüket,
mindig hasonló forgatókönyv szerint. Nekik különösen ajánlom a következő
bekezdést.
Abraham-Hicks ebben a témában azt mondja a KÉRD ÉS MEGADATIK első

részében: „Ösztönösen, akár öntudatlanul is felfedezhetted már, hogy a dühös
gondolatok enyhítik az elkeseredettséghez vagy a félelemhez hasonlóan nagy
ellenállást előidéző rezgések kínjait. De oly sokan győzködtek már arról, hogy nem
helyénvaló dühösnek lenni (jóllehet ők nincsenek a te helyzetedben, és nem
érezhetik, hogy a dühös gondolatok valójában javulást jelentenek), és ezek az
emberek tanácsaikkal gyakran le is beszélnek haragodról, csak hogy továbbra is
meghagyjanak az azt megelőző elkeseredettség állapotában. Ám ha tudatában
vagy annak, hogy te választottad a haragot előidéző gondolatot, és ez
megkönnyebbülést hozott, akkor tudatában vagy annak is, hogy ettől a

gondolattól továbbléphetsz egy kevésbé elutasító gondolat, például a
kielégületlenség felé, és egyre feljebb haladhatsz Érzelmi Vezérlőrendszered
skáláján – egyenesen vissza a tökéletes összhanghoz.”
Sose felejtsd el, hogy a világ egy ellentétekkel teli környezet. Mindig az volt, s egy
jó darabig még biztosan az lesz. A te feladatod, hogy ennek tudatában
egyensúlyozz benne, mindig a jobb érzéseket keresve.

FELADNI? SOHA!
Te vállalkoztál a vállalkozásra
Privát leveleitek döntő többségében pénzügyi gondokról, és ehhez kapcsolódó

félelmeitekről számoltok be. Szeretnétek hinni abban, hogy a Vonzás Törvényének
segítségével kimászhattok a kulimászból, de ez nem megy túl könnyen.
Ilyenkor le szoktam írni saját életem üzleti és anyagi mélypontjait, felszámolt

cégeim vagy uzsorásaim igaz történeteit, hogy biztosítsalak benneteket arról,
hogy nem a levegőbe beszélek, amikor azt írom, hogy átérzem a helyzeteteket.
Eddig még mindig én nyertem a „Kinek volt kilátástalanabb a helyzete?” játékban,
úgyhogy azt hiszem, minden szempontból hiteles lesz, amit most írok:
A VONZÁS TÖRVÉNYÉNEK ISMERETE ÉS ALKALMAZÁSA SEGÍT RENDBE TENNI AZ

ANYAGI ÜGYEKET!
Azt nem ígérem, hogy egyik napról a másikra, de ha nem adjátok fel, akkor
fokozatosan biztosan.
Kezdjük a legelején, elsősorban a vállalkozói rétegre kiélezve a mondandómat,

mivel leginkább az ő bevételeik ingadoznak, és igazán nagymértékű eladósodásra
is csak a csődbement vállalkozások képesek.
Minél nagyobb pénzügyi gondokkal küzdesz, annál inkább akörül forog minden
gondolatod, így előáll az a faramuci helyzet, hogy bár minden erőddel azon vagy,
hogy túl légy az egészen, mégis egyre mélyebbre süllyedsz. Miután folyamatosan
azzal szembesül, hogy nincs pénz, nincs pénz, erre fókuszálva a következő időszak
sem lesz kedvezőbb.
Ilyenkor jön az, hogy már semmi sem működik, ami addig működött, hogy filmbe
illő pechsorozatok váltják egymást, hogy megromlanak a kapcsolatok, hogy
természetessé válnak a fenyegetések, s végül az ember egyetlen szavát sem tudja
állni. Ekkor nem történik más, minthogy az Univerzum keményen dolgozik azon,
hogy a jövő hónapban is azt mondhasd: nincs pénz, nincs pénz.
Minél inkább meg akarod oldani a problémáidat, annál több problémád

keletkezik, és minél inkább ki akarod fizetni az adósságaidat, annál több lesz
belőle, hogy továbbra is fizethesd az adósságaidat.
Ez a hozzáállás nem vezet eredményre. Ez biztos.

A hiszti sem vezet eredményre. Ez is biztos.
Akkor nézzük, mit tehetünk.
Ha nem jött be a vállalkozásod, próbálkozz egy másikkal. Nem eshetsz kétségbe

azért, mert kudarcot vallottál! A kudarcélmény velejárója a vállalkozói létnek. Fel
kell állni, és kész. Tudtad, hogy a világban 10 vállalkozásból csak 1 marad életben?
Amikor sikeres üzletemberekre gondolsz, az is eszedbe jut, vajon hogyan élték
meg a 9 átmeneti vereséget? Mert annyi biztosan volt.
Megmondom. Rendületlen hittel, lepergetve magukról mások lesajnáló

véleményét, csakis az elérendő célra fókuszálva.
Egy amerikai milliárdos nemrég így nyilatkozott erről: „Az nem ér, hogy amikor
nem jön be egy vállalkozásom, emberszámba se vesznek, amikor pedig összejön,
irigykednek.”
Mélyen egyetértek vele. Amikor azt látom, hogy valaki csődbement, én nem a
szerencsétlen flótást látom benne, aki elbénázta a dolgokat. Én mindig arra
gondolok, hogy még egy lépéssel közelebb került a sikerhez. Az én szememben
mindenki, aki veszi a bátorságot, hogy vállalkozásba kezdjen, hogy embereknek
munkát adjon, óriási nagyot nő, mert kezébe merte venni az élete irányítását.
Meg kell tanulnod a sikertelenséget is sikerként értékelni! Ez azoknak is szól, akik

családtagként élik meg hozzátartozójuk átmeneti bukásait. Ne hibáztassatok
senkit a történtekért! Lépjetek tovább, nevezzetek meg új célokat, alkossatok új
terveket! Aki feladja, nem győzhet.
Antikváriumokból még beszerezhető Wallace D. Wattles-től A GAZDAGSÁG

BÖLCSESSÉGE, illetve nálunk is megveheted Napoleon Hill GONDOLKOZZ ÉS
GAZDAGODJ! című könyvét. Mindkettő alkalmas arra, hogy a helyes útra terelje a
gondolkodásodat ebben a kérdésben. Mindennap vedd a kezedbe őket valami
nyugodt helyen kikapcsolt telefon és notebook mellett, közben pedig figyelj arra,
milyen új ötletek születnek a fejedben. MINDIG MINDET ÍRD LE!!!
Naponta minimum egy órát szánj arra, hogy leírd, milyennek képzeled a jövődet, a
vállalkozásodat. Átmeneti kudarc után önmagadat is újra fel kell építened. El kell
képzelned és meg kell határoznod, milyen ember szeretnél lenni.
CSAK A CÉLODRA KONCENTRÁLJ!

Ez az egyetlen megoldás.

A MÚLTAT NEM KELL FELDOLGOZNI
Magától fog szertefoszlani
„Jó nagy baj lehet Amerikában!” – mondta nemrég az egyik könyvkereskedő,

miután megtudta, hogy a The Secret bestseller lett odakint. És milyen igaza van!
Az ember akkor fordul a láthatatlan dolgok felé, amikor a láthatóval nem
boldogul. Épp ezért kell természetesnek elfogadnotok, hogy én is megjártam a
hadak útját, máskülönben nem lennék itt, ahol most vagyok, hasznosítható
tanácsokkal pedig végképp nem szolgálhatnék.
Hétvégén például nekiültem, hogy leírjam nektek életem rövid történetét, azokat
az eseményeket, amelyek elvezettek idáig. A végeredmény viszont annyira „dark”
lett, hogy 18-as karikával sem lehetne közzétenni. Sokkolás helyett maradjunk
annyiban, hogy nekem sem kellett horrorfilmeket néznem ahhoz, hogy féljek, és
innom sem kellett ahhoz, hogy bizonytalannak érezzem a lábam alatt a talajt.
Neale Donald Walsch azt írja az Istennel az öröklétben című könyvében, hogy
minden olyan alkalommal, amikor azt érzed, hogy majdnem belehaltál valamilyen
történésbe, valójában tényleg belehaltál. Csak az utolsó pillanatban
meggondoltad magad, és visszatértél. Hát, ha ebből indulunk ki, akkor az én
lelkem felettébb határozatlan. Akárhogy is van, azt azért határozottan állíthatom,
hogy mindenki, aki hosszú időn át jelentős mennyiségű energiát fektet abba, hogy
a múltját elengedje, egyre erősebben fog kötődni hozzá. Ez a gyermekkori
sérelmekre különösen igaz, mivel ott az ártatlanság és a tehetetlenség olyan sokat
nyom a latban, hogy érett fejjel szinte lehetetlen felfogni.
Ilyen esetekben tényleg az Univerzum magasságából kell magunkra nézni, és el

kell hinni, hogy mi választottuk azt a családot, amibe születtünk, mi magunk
akartuk a megszületésünk előtt, hogy a gyerekkorunk olyan legyen amilyen. Ha
kísért a múlt, az nem megoldás, hogy újra és újra széttárt karokkal kérdőre vond a
Magasságost. Az sem megoldás, ha mindenkitől sajnálatot vársz, mert azzal
továbbra is a múlt fogságában tartod magad, megfeledkezel a jelenedről, és
tudattalanul teremted a jövődet.
Önsajnálat helyett inkább légy büszke magadra, a valódi lényedre, aki MEG
AKARTA TAPASZTALNI a mögötted álló éveket. Miután lehetetlen egyszerre
gondolni a múltra és a jelenre, vagy egyszerre gondolni a negatív és a pozitív
eseményekre, mindig mi döntjük el, hogy melyiket akarjuk. Válaszd mindig a
JELENT és a POZITÍV gondolatokat, hogy a múlt ködbe veszhessen, a jövő
kirajzolódhasson!

SZÁNJ IDŐT A FONTOS KAPCSOLATOKRA!
Évekkel ezelőtt interjút készítettem Katona Klárival egy kis példányszámú szakmai
magazin számára. Szerettem volna megismerni, de semmilyen különösebb
elvárásom nem volt vele szemben. Azon a héten ő volt kb. a nyolcadik művész,
akivel beszélgettem, gondoltam, nem sok ideje lesz rám, belevágunk a közepébe
és kész.
Egy belvárosi teázóba szervezte a találkozót, ahol az emeleten hangulatos kis

fészke volt. Mezítláb ült a földre tett párnákon, és engem is invitált, hogy érezzem
magam otthon. Először nem is tudtam, hogyan viselkedjek ilyen közegben.
Mondtam neki, hogy megértem, ha más dolga van vagy siet, nem akarom
feltartani… stb. Amit ezután válaszolt, az hosszú időre meghatározta a
gondolkodásomat. „Kedvesem, én ma úgy ébredtem fel, hogy találkozni fogok
veled. Semmilyen más tervem nincs mára, mint hogy veled beszélgessek, és téged
megismerjelek.” Számomra azóta is ez a hozzáállás jelenti a MOST-ban élést, és a
másikra figyelést.
Sokszor előfordult már velem, hogy az ismerősömnek neveztem valakit, aki

engem a barátjának tartott. Időnként ezzel meg is bántottam a másikat, holott
csak arról van szó, hogy a barátságot olyan mély és időigényes kapcsolatnak
tartom, amibe nyilvánvalóan nem fér bele minden ember, akit egyébként nagyon
is kedvelek. Az internetnek és a kapcsolatépítő portáloknak köszönhetően
visszataláltak hozzám azok, akiknek fontos voltam, de valahogy idő közben mégis
elszakadtunk egymástól, és persze ez az oldal és mögötte zajló levelezések is
hoztak számomra új kapcsolatokat. Mégis azt gondolom, hogy az élet normális
velejárója, hogy az emberek (a barátok is), jönnek-mennek. Vannak ugyan
néhányan, akik annyira erős köteléket és biztos pontot jelentenek, hogy
elképzelhetetlen az elszakadás, még akkor is, ha kontinensek választanak el tőle,
de a többség mégis állandó mozgásban van.
Ne vegyétek a szívetekre az ilyen eltávolodásokat! Amikor egy barátság

megszakad, születik egy új, ami mind minőségében, mind élettartamában
kedvezőbb lesz a számotokra. Előfordul, hogy a szerelem vagy a családi élet zár ki
benneteket más életéből, vagy ti nem tudtok már annyi felé szakadni, mint
korábban. Nincs értelme ezen rágódni és bűntudatot kovácsolni, vagy ami még
rosszabb, mindenkinek megfelelve felszínes kapcsolatok tucatjait működtetni. Ha
felállítjátok a fontossági sorrendet (melynek legelején ti magatok álltok), mindig
tudni fogjátok, hogy ki milyen mértékben kaphat belőletek.

NEM KELL MINDIG FONTOSKODNI
Ne sajnáld az időt a gondolkodásra!
Hosszú idő telt el, míg megértettem, hogy nem kell ezerrel pörögnöm ahhoz, hogy
én irányítsam az életemben bekövetkező eseményeket, hogy akár a munkámban,
akár a magánéletemben sikert könyvelhessek el.
A legjobb barátaim sokáig nem tudták elfogadni, hogy megváltoztam, hogy az a

nagy-nagy társasági ember, akit ők megismertek, egyszer csak nem vágyik nagy-
nagy társaságra. Sokkal inkább a családjával szeret lenni, vagy egyedül
gondolkodni.
Mi is történt valójában? Mi történt idebent?
Az első lépés az volt, amikor hoztam egy döntést: többé nem érdekel, hogy ki mit
gondol rólam, az pedig végképp nem, hogy mit beszél a hátam mögött. Végtelenül
felszabadító érzés volt, mert még a korábbi énemnél is szabadabban
beszélhettem bármiről. Sőt, ennek az oldalnak a létrejötte is ennek a döntésnek
köszönhető. Tudom, hogy az én véleményem is csak egy vélemény, sőt időnként
előfordul, hogy már másnap másképp látom a dolgokat, mégis a tökéletes
szabadság érzését adja, ha nem akarsz másoknak megfelelni.
Ez a dolog hozta a következő lépést: többé nem érdekelt, hogy ki kiről mit gondol,
az pedig végképp nem, hogy mit beszél a háta mögött. Egyszóval nem érdekeltek
a pletykák. Tényleg nem. Egyik fülemen be, a másikon ki. Közben csak azt vettem
észre, hogy az általános vélekedéssel ellentétben a férfiak sokkal pletykásabbak,
mint a nők. (Bocs, fiúk.) Minél nagyobb volt a társaság, annál hamarabb kezdtek
valakit kibeszélni: „Tudtad, hogy szeretője van? Hallottad, hogy megbukott a
lemeze? Azon a gyereken látszik, hogy nem foglalkoznak vele. Biztos nincs baj
otthon? Olyan szótlan vagy, nekem elmondhatod…”
Otthon semmi baj nem volt, sőt! Ég és föld volt a különbség egy otthoni
beszélgetés és egy társasági beszélgetés között. Az előbbitől feltöltődtem, tele
lettem ötletekkel, az utóbbitól pedig egy pillanat alatt leeresztettem. Ösztönösen
jöttem rá arra, hogy bizony szelektálni kell, a lehető legkevesebb időt kell azokkal
tölteni, akik ontják rád a negatív történeteket, a másokról alkotott negatív
kritikákat, és a lehető legtöbbet azokkal, akik pozitív és előremutató módon
gondolkodnak, és erre késztetnek téged is.

Ezzel együtt a tudatos harmóniakeresés a kapcsolataidban téged is arra
figyelmeztet, hogy megtartsd mindenki intim szféráját, hogy ne mássz bele mások
aurájába, hogy folyamatosan egyensúlyra törekedj, szóval ne legyen belőled túl
sok.
Engem máig nagyon lefáraszt, amikor munka ügyben személyes találkozást

erőltetnek, aztán a végén kiderül, hogy mindazt, ami két óra alatt elhangzott, alig
két sorban össze lehetett volna foglalni egy emailben. Vagy amikor nyüzsög
egyszerre egy rakás ember, mégsem történik érdemben semmi.
Olyan sokan vannak, akik még mindig azt gondolják, hogy az ide-oda szaladgálás,
kapkodás, fontoskodás, intézkedés, mindent százszor átbeszélés a
leghatékonyabb módja és a legrövidebb útja a siker elérésének. Pedig ezek mind
időt rabló és rendkívül fáradtságos tevékenységek. Legtöbbször csak
látszatelfoglaltságok, amikkel nemcsak másokat, de magunkat is becsapjuk.
Helyette légy inkább csendben egy ideig, hogy meghalld saját kreatív ötleteidet.
Gondolkozz, tűzz ki konkrét célokat, határidőket, és a megvalósításukhoz készíts
terveket. Naponta negyed óra tudatos tervezés, több órányi stressztől ment meg,
miután a részfeladatok kipipálása pozitív érzéseket fog eredményezni.
Ha valamiről eldöntöd, hogy aznap megcsinálod, azt meg is fogod csinálni. Amíg
csak ott lebeg az agyadban, hogy meg kéne csinálni, meg kéne csinálni, addig
feszültséget gerjeszt benned, és állandóan azt az érzést erősíti, hogy megoldatlan
feladataid vannak, amik miatt állandóan loholnod kell valahová. S hogy az
Univerzumot is belekeverjem a témába, róla is el kell mondanom, hogy csak akkor
mozdul, ha azt látja, hogy te már megmozdultál. (Segíts magadon, Isten is
megsegít…)

MINDEN BETEGSÉGBŐL MEGGYÓGYULHATSZ
Tested számára természetes az egészség
Minden fájdalom és minden betegség azt jelzi, hogy ellenállás van benned. Nem
akarod elfogadni a helyzetedet, vagy nem találod a módját annak, hogyan
férhetnél hozzá a pozitívabb gondolatokhoz.
„Amikor örömet érzel, az energiacsatornák nyitva vannak, így akadálytalanul

fogadod az Életerőt. Amikor bűntudatod van, hibáztatsz valakit, félelem vagy
harag van benned, a csatornák elzáródnak, és ez akadályozza az Életenergia
áramlását. A fizikai élet tapasztalata során figyelni kell ezekre a csatornákra, és
amennyire csak lehet, nyitva kell tartani azokat.” (Abraham-Hicks)
Aki már jártas a Vonzás Törvényének működésében, tudja, hogy semmilyen

betegség nem csap be úgy, mint a villám. Minden kellemetlen tünet egy
kellemetlen gondolattal indul, ami először csak csendesen befészkeli magát a
fejünkbe, aztán ha elkezdjük etetni a negatív érzelmeinkkel, idővel akkorára
duzzad, hogy kénytelen a valóságban is megjelenni.
Természetesen a betegek többsége nem azzal vonzotta be magának a bajt, hogy

valamilyen konkrét nyavalyától félt, bár gyakori az ilyen eset is.
Amikor például valaki állandóan féltékeny a párjára, és folyamatosan

bizonytalanságot, tehetetlenséget érez emiatt, érzelmileg ugyanabban a
tartományban mozog, ahol a betegségek, kudarcok, vagy éppen anyagi problémák
vannak. A Vonzás Törvénye a gondolataira reagálva ezekből a negatív
történésekből merít, ezekből szállít valamit a tapasztalatába.
Vagy amikor valaki elnyomva érzi magát a főnöke által, és folyamatosan

kisebbségi vagy hasznavehetetlenségi érzésekkel dolgozik, érzelmileg szintén
ugyanabban a tartományban van, ahol a kórok lecsapnak áldozataikra. Ahhoz,
hogy védve légy, nincs más dolgod, mint gondolataiddal átmenni a túloldalra, az
Erő oldalára, ahol a betegségek életképtelenek. Minél több időt töltesz (egyetlen
napon belül is) a jobb érzések és pozitívabb gondolatok társaságában, annál több
egészségkárosító és bosszúságra okot adó történést koccolsz le magadról
észrevétlenül.
Amikor a sötét oldalon vagy gondolatilag és érzelmileg, bármit is teszel, nem

férhetsz hozzá a pozitív oldal által kínált tapasztalatokhoz: az egészséghez, a
jóléthez, a szeretethez, a szerelemhez…

Ellenben – anélkül, hogy ennek tudatában lennél – őrületes erővel vonzol
magadhoz mindent, ami ezen a negatív oldalon megtalálható: elkeseredettség,
eladósodás, bosszúvágy…
Valójában tehát csak két érzés létezik. Jó és rossz érzés.

Amelyiket érzed, azt vonzod.
Lehet, hogy a tinédzser gyerekeddel folytatott állandó küzdelmed eredménye egy

betegség lesz, galád főnököd rendszeres kibeszélésének eredménye pedig egy
betörés a lakásodba. Ugyan sosem gondoltál arra, hogy valaha betörhetnek
hozzád, de az a rezgésszint, amin működsz, egy ahhoz hasonló (negatív)
rezgésszintű eseményt visz a tapasztalatodba.
Ha tudatosan figyelsz arra, hogy minél több időt tölts a jó oldalon, a pozitív
rezgések jó dolgokat kezdenek el vonzani az élet minden területén.
Tegyük fel, hogy társra vágysz. Ahhoz, hogy megérkezzen, nem kell mást tenned,
mint nem gondolni a hiányára, és jól érezni magad. A pénzzel ugyanez a helyzet.
Az egészséggel szintén. Minden létező csodálatos dolog, amire csak valaha vágytál
vagy vágyhatsz, folyamatosan árad feléd. Minél több időt töltesz a pozitív oldalon,
annál több jelenik meg belőle a valóságodban.
Képzeld azt, hogy amikor jól érzed magad, automatikusan kinyílik egy ajtó, hogy
bejöjjön rajta valami nagyszerű dolog kezdete, amikor pedig kevésbé vagy jól, az
ajtó azon nyomban bezárul, útját állva vágyaid megvalósulásának.
Betegen nem könnyű magad jól érezni, elismerem. De ha csak egy icipicit, egy
hangyányit, egy nyúlfarknyit jobb érzésekkel járó gondolatot találsz, máris
átjutottál a pozitív oldal legalsó lépcsőfokára, ahonnan sokkal könnyebb lesz
feljebb lépni. Nagyon súlyos esetekben (ez főleg a hozzátartozóknak szól), el kell
terelni a figyelmet. Minden egyes napon minél több órán át, míg végül a beteg
magától fog átbillenni a jó érzésekkel járó oldalra.
Én mindig, mindenkinek javaslom, hogy írja le újra és újra, hogy mire vágyik, mit
akar elérni. Amikor csak gondolatban fogalmazol meg valamit, az millió másik
gondolat között próbál érvényesülni, több-kevesebb sikerrel. Viszont amíg írsz, az
energiák megsokszorozódnak, a figyelmed koncentrálódik, az egymásnak
ellentmondó gondolataid észrevehetők, a leírtak pedig egyre hihetőbbé válnak
számodra, és így a valóra válásuk sem ütközik semmilyen akadályba.

„Minden betegségből, bármely betegségből napok alatt fel tudsz gyógyulni, ha
képes vagy elfordítani róla a figyelmedet, és egy másfajta rezgés válik benned
meghatározóvá. A gyógyuláshoz szükséges idő pedig kizárólag a zavar mértékétől
függ, mert a fizikai testben minden betegség hosszabb idő alatt alakul ki, mint
amennyi ahhoz kell, hogy elengedd azt.” (Abraham-Hicks)

A VIZUALIZÁCIÓ CSODÁJA
Átérezni azt, ami még nincs
Sokan érzitek megvalósíthatatlannak, hogy képzeletben valóságként éljétek meg

vágyaitok elérését. Azt írjátok, képtelenség elhinni azt a megerősítést, hogy
„Bőségben élek!”, vagy azt hogy „Csodálatos társam van!”, amikor kenyérre is alig
jut, a napok pedig magányosan telnek.
Ennek kivédésére a Vonzás Törvényével foglalkozó trénerek a mondatok

átalakítását javasolják oly módon, hogy tartalmuk hihető legyen. Pl. „NAPRÓL
NAPRA EGYRE JOBBAN… vagyok!”, vagy „MÁR ELKEZDTEM… megtenni azokat a
lépéseket, amelyek jobb munkához vezetnek.” Így amikor kimondod ezeket a
pozitív gondolatokat, nem érzed azt, hogy hazudsz saját magadnak, nem lesz
erősebb a kiinduló érzés, a „valóság”, pl. a „Nem is vagyok csinos!”, vagy a „Nincs
is saját lakásom!”
A jelen időben fogalmazás elengedhetetlen, ettől tűnik a dolog elsőre

hazugságnak. DE! És most tényleg nagyon jól figyelj! Azzal, hogy jelen időben
fogalmazol, nem teszel mást, mint ELFOGADOD, HOGY MINDEN LÉTEZŐ DOLOG
ELŐSZÖR A FIZIKAI VILÁGON KÍVÜL VALÓSUL MEG. Először minden a láthatatlan
világban születik meg, aztán válik láthatóvá.
Amikor azt mondod a betegágyadon, hogy „Tökéletesen egészséges vagyok!”, ne

arra gondolj, hogy ez nem is igaz, hiszen mozdulni sem tudsz, hanem arra, hogy
szellemi síkon most, ebben a pillanatban igent mondtál a tökéletesen egészséges
testre, ami így hamarosan megjelenik fizikai síkon is. Azon a síkon, ahol először
teremtődnek meg a dolgok, te már egészséges vagy!
Ha képes vagy arra, hogy elképzelj valamit, meg is tudod teremteni. Nézz úgy a
fejedben lévő képekre (vagy érzésekre, benyomásokra), mintha moziban néznéd a
jövődet: „Á, szuper! Bombázó vagyok!” „Nem is tudom, kinek köszönjem meg az
Oscar-t…, vagy a Grammy-t…, vagy a Nobel-t…” „Hű, az anyját, micsoda jachtom
van!”
Érted már? Az ott a filmben, TE VAGY! Szellemi síkon már most, ebben a
pillanatban ilyennek látnak téged: vonzónak, sikeresnek, gazdagnak… bárminek,
amit csak akarsz. Azért használj jelen időt, mert csak MOST van.

JÓL ÉRZED MAGAD A MUNKAHELYEDEN?
Csak az örömmel végzett munka hozhat sikert
A héten az egyik olvasó nagy dilemmája közepette keresett meg: azt a munkát
válassza, amit szeret, de kevesebb kezdő fizetést ajánlottak neki, vagy azt,
amelyikhez nem sok kedve van, de lényegesen többet lehet vele keresni.
A mai világ racionalitása nyilvánvalóan azt mondatná, hogy válaszd a több pénzt,
aztán az örömödet leld meg valahol máshol, munkaidőn kívül. Én mégis a másik
megoldást választanám, és hangsúlyozom, hogy nem azért, mert a pénz nem
számít. Nagyon is számít, ezért választanám azt, amelyiket teljes erőbedobással,
tiszta szívvel tudsz végezni, akár egy egész életen át.
Az anyagilag jobb lehetőséggel kecsegtető, de a hátunk közepére sem kívánt

munka hosszú távon nem lesz gyümölcsöző. Állandósulni fog az „utálom ezt”
érzés, ami az élet minden területét megmérgezi majd. Szakmai vagy üzleti sikert
nem lehet elérni olyan területen, ahol azokkal kell versenyezni, akik minden
porcikájukban imádják azt, amit csinálnak. Mert ők erőlködés és stressz nélkül,
boldogan lépdelnek előre, mialatt te mázsás súlyokat cipelve magadon, csak
csoszogni tudsz. Vagy még azt sem.
Én abban hiszek, hogy még ha maga a munka, amit boldogan végzel, első
ránézésre nem is hoz akkora bevételt, millió más módon teremt majd neked sikert
és bőséget. Olyan kapcsolatokra teszel szert általa, amivel lényegesen könnyebbé
válik az életed, vagy olyan pozitív lelki beállítottságot eredményez, ami által egyre
jobb dolgokat vonzol a jövőben. S ami a legfontosabb: olyan továbblépési,
fejlődési lehetőségeket teremt, amelyek hosszú távon sokkal több bevételhez
juttatnak majd, mint az a nemszeretem munka, aminél szinte biztos, hogy
leragadsz a kezdeti (valahogy kibírom ezt a 8 órát) szinten.
Az nem boldog élet, amelyben nem élvezed a munkádat. Felesleges lenne most
felsorolni azt a millió kifogást, amit ilyenkor szokás mondani arról, miért nem
olyan egyszerű hivatást vagy munkahelyet változtatni, vagy egyáltalán találni
egyet. Nemrég az egyik barátnőm, aki a szülővárosomban él, telefonban hosszan
sorolta, hogy itt senkinek sincs munkája, lehetetlen a városban elhelyezkedni. Én
mégis ismerek jó néhány embert, aki abban a városban dolgozik, tehát a
„lehetetlen” mégsem állja meg a helyét. Hogy miért kapja meg valaki ugyanazt az
állást, amit a másik nem, az megint egy másik kérdés. Akinek meggyőződése, hogy
egy városban lehetetlen munkát találni, nem is fog munkát találni.

Ha szükségesnek érzed a váltást, tedd meg! Semmiképpen sem megfontolatlan,
ész nélküli és azonnali lépést kell tenni. Először is írd össze azokat a dolgokat,
amiket szeretsz, amik boldoggá tesznek, amivel szívesen töltenéd bármilyen
hosszan az idődet. Végül válassz ki egyet, és kezdj el az adott tevékenységgel
először elméleti szinten mélyebben foglalkozni. Olvasni róla, megismerni
másokat, akik már csinálják… Közelebbről megnézni, hogy tényleg az-e, amire
vágysz, utánajárni, hogy vannak-e azzal kapcsolatos képzések… stb. Ha komolyan
gondolod a dolgot, és boldoggá tesz a tudat, hogy a jövőben azzal fogsz
foglalkozni, már az elméleti felkészülés során számos „szerencse” fog érni. Például
olyan emberekkel találkozol majd, akik segítségedre lesznek abban, hogy
megvalósítsd, amire vágysz. Az ajtók sorra fognak kinyílni, pusztán azért, mert
hoztál egy döntést, és mert az energiáidat arra összpontosítod, hogy elérd a
célodat.
Az egyik ismerősöm 45 éves kora után egyszer csak abbahagyta az ügyvédkedést,

és elment könyvtárosnak. Azt mondja, azóta kiteljesedett az élete. A jogi pályát
hajdanán még a szülei erőltették, amit jó kislány lévén a lehető legjobban
teljesített is, egészen addig, amíg rá nem jött, hogy ez a hivatás nem is az ő vágya
volt. Feltételezem, hogy a két munkáért járó alapbér még csak meg sem közelíti
egymást. A könyvtárban viszont állandó kihívásnak érzi, hogy becsalogassa a
fiatalokat, ezért programokat szervez, előadásokat tart, amikért folyamatosan
plusz pénzekhez jut…
Ha nem érzel magadban elég erőt egy ilyen változtatáshoz, tégy meg mindent,
hogy jobbá tedd a jelenlegi munkahelyi körülményeidet: tereld pozitív irányba a
gondolataidat, javíts az emberi kapcsolataidon, szépítsd a közvetlen környezeted,
és nem utolsó sorban keresd meg az értelmét annak, amit csinálsz, hogy saját
magadat hasznosnak láthasd ebben a hatalmas Univerzumban.

VEDD PÉLDÁUL A PÉLDAKÉPED…
Ő mit tenne?
Nagyon egyszerű technikát fogok most megosztani veletek, ami legalább olyan
értékes, mint a NA ÉS? technika. Az élet bármely területén alkalmazható, mert a
segítségedre lesz abban, hogy elérd, amit akarsz, hogy azzá válj, akivé válni
szeretnél. Mindegy, hogy hány éves vagy és mivel foglalkozol, valamilyen
mértékben biztosan felnézel valakire, elismered valaki munkásságát, vagy
értékeled az életét… szóval biztos, hogy van valamilyen formában példaképed.
Lehet ez valamelyik családtagod, vagy barátod, ismerősöd, tanárod, és
természetesen lehet egy világsztár is.
Amikor döntéshelyzetbe kerülsz, állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg

magadtól, vajon Ő MIT TENNE EBBEN A HELYZETBEN? Az az ember, az az igazi, itt
a földön élő valóságos személy, aki számodra a mérce, mit tenne az adott
szituációban. Vegyünk néhány példát:
1. Napok óta felkelni sincs kedved, utcára menni pedig végképp. Max. a
számítógépig jutsz el, amin aztán órákig játszol céltalanul. Amikor végre lefagy a
gép, jön egy tiszta gondolat, hogy talán mégis valami mással kellene foglalkoznod.
Ilyenkor gondolj arra az emberre, akinek az élete tetszik neked, amilyenné te is
válni szeretnél, vagy szerettél volna egykor. Vajon az ő napja is így telt el? Ha ott
lenne melletted, leülne veled, hogy néhány napját értelmetlen játékokra
pazarolja?
2. Tegyük fel, hogy előtted púposodik egy rakás lekváros fánk, amit szeretnél
számolatlanul magadba tömni. Megállsz egy pillanatra, és megkérdezed: vajon
Jennifer Aniston megenne egyszerre ennyi lekváros fánkot? El tudod képzelni,
hogy ül az asztalodnál és vég nélkül tömi magába fánkokat?
3. Már-már végzeteset buktál üzletileg, szájára vett a szakmai is, szinte

ellehetetlenül a boldogulásod. A kilátástalanság határon mozogsz, mások
lesajnáló véleménye pedig még inkább maga alá gyűr. Ekkor eszedbe jut Donald
Trump. Vajon ő mit tenne ebben a helyzetben? Érdekelné akár a legkisebb
mértékben is, hogy ki mit gondol róla? Elhinné akár egyetlen percre is, hogy nincs
megoldás és nincs kiút?
Bármi is az, ami számodra tetsző egy másik ember életében, éppúgy lehet a te
életed része is. Tedd mindennapossá, hogy azok fejével gondolkodsz, akik már
elérték azt, ahová te most indultál.

MIÉRT NEM ÍROK MINDENNAP?
A Jóisten éppen máshol diktál…
Talán a leggyakrabban feltett kérdések egyike a címben szereplő mondat, ami

alatt a választ is megtalálod. Imádok a Vonzás Törvényéről írni, de képtelen
vagyok rá, hogy erőszakkal préseljek ki magamból bármit is. Akkor írok, amikor
jön egy szikra (nyilván a Jóisten megpöcköli a vállamat), mert akkor gondolkodás
nélkül jönnek a sorok.
Emlékszem, az első írásom után úgy éreztem „Kész, ennyi. Húzzuk le a rolót, ennyi
volt bennem.” Aztán eltelt egy nap, meg még egy, és újra kikívánkozott valami.
Aztán megint valami és megint valami… Folyamatosan, lépésről lépésre történik
minden, sohasem tudom előre, hogy mi fog történni, miről fogok legközelebb írni.
Nagyszabású tervek persze vannak, évtizedekre előre vetítve a célt, de az odáig
vezető úton én is csak egyesével lépdelek. Amikor elindult az oldal, Napoleon Hill
útmutatása nyomán elkészítettem saját vágyaim listáját, és mellette azt is, hogy
mit adok érte cserébe. Az első helyen ez áll: „Egész életemben a Vonzás Törvényét
népszerűsítem, és a működését mutatom be az embereknek, mindig a
leghatékonyabb, legmodernebb és legkreatívabb eszközök segítségével. Egész
életemben élvezem, őszinte szeretettel, a lehető legjobb szívvel teszem ezt.”
Az elmúlt évben egyetlen pillanatra sem gondoltam meg magam, nem variáltam
át újra és újra a vágyaimat, mert azzal csak elhúznám a beteljesülés időpontját.
Nincs azzal baj, ha az ember finomítgat az elképzelésein, a tervein, de a fő
csapásirányt nem változtathatja meg, ha belátható időn belül el akarja érni a
célját. Gondolj arra, hogy minden alkalommal, amikor megváltoztatod a célodat, a
teljes Univerzum átrendeződik aszerint, amit utoljára kértél, hogy minél
hamarabb elérhesd, amit akarsz. Miután hosszú távú céljaim egyike, hogy
rendszeres résztvevője legyek a világban zajló nemzetközi konferenciáknak,
Abraham-Hicks hajóutaknak (hogy majd azokról is beszámolhassak nektek), egy
évvel ezelőtt felírtam az angol nyelv anyanyelvi szintű elsajátításának a tervét is a
listámra. Ma Angliában élek.
Amikor felírtam a listámra ezt a tervemet, semmilyen szinten nem szerepelt a

családom elképzelései között, hogy ide költözzünk. Felmerült Bécs a fiam zenei
továbbképzése miatt, vagy Moszkva a férjem munkája miatt. De angol
nyelvterület nem. Érted, ugye?
Határozd meg a célodat minél előbb! Amíg ez nem történik meg, nem fog
megváltozni semmi. Akkor sem, ha mindennap írok neked.

BOLDOG ANYA = BOLDOG GYEREK
A kitűnő bizonyítvány nem biztosít a kitűnő életről
Imádom a gyerekeimet, ez talán eddig is kiderült. Mivel a kicsi alig múlt 2 éves,
elhihetitek, hogy együtt tudok érezni veletek, amikor azt írjátok, hogy lehetetlen
felfedezni Istent vagy az Univerzum végtelen szeretetét egy órákig ordítozó
csecsemőben, vagy egy „ok nélkül” hisztiző kisgyerekben.
Sokan követtek mindenféle könyvek szerinti utasításokat, napi beosztásokat,

amiről a véleményemet kérdezitek. Az a helyzet, hogy nem tudok mit mondani
neked a te gyerekedről, és arról, hogy mi lenne jó neki, mert nem ismerem. Nem
ismerem a természetét, a habitusát, az életritmusát, az alvásigényét… Én csak a
saját gyerekeimet ismerem, és te is csak a tiédet. Azt javaslom, RÁ FIGYELJ, és ne
olyan emberek könyveire, akiknek soha nem volt gyerekük.
Visszamehetünk a kályhához, és leírhatom megint a lényeget: csak az számít, hogy

te jól érezd magad! Az első 7 évben a gyerek az őt körülölelő érzésekből
táplálkozik, gyakorlatilag semmit nem számítanak a kimondott szavak, csak azok a
hangulatok (rezgések), amiket kibocsátasz magadból.
Ha azt akarod, hogy a kisgyereked kiegyensúlyozott legyen, előbb légy te az! Ha

azt akarod, hogy szeretet legyen benne, előbb találd meg magadban a szeretetet!
Soroljam? Amikor azt látom, hogy a kisebbik fiam az idegen gyerekeket először
megöleli és megsimogatja a hajukat, tudom, hogy jól végzem a dolgom.
Nem látom értelmét semmilyen kényszeres és tudásalapú nevelésnek ebben a

korban, s hogy őszinte legyek, utána sem. Az iskolák többségében semmit nem
tanítanak az igazán fontos dolgokról, azokról, amelyek később a gyerek
segítségére lehetnek abban, hogy normális párkapcsolatot alakítson ki, hogy
örömét lelje a munkájában, hogy kezelni tudja a pénzét, hogy célokat tűzzön ki és
azokat el is érje, hogy meghallja a belső hangját… Magyarország különösen vicces
e téren, hiszen elvárja diákjaitól, hogy minden egyes tantárgyból jól teljesítsen.
Mozartok és Einsteinek vesznek el, mert a gyerek nem teheti meg, hogy arra
fókuszáljon, ami igazán érdekli, amit minden egyes porcikájával élvez, amivel
később a világ hasznára válhatna.

Szerencsére egyre több olyan pedagógus munkálkodik, aki észreveszi a gyerekek
rejtett képességeit is, és tudja, hogy nem egyenbabáknak tartja az órákat. A te
dolgod, kedves szülő, hogy a mindenből jeles bizonyítvány helyett (ami sohasem
jelentett automatikusan minden téren boldog életet) támogasd a gyereked
abban, amit tehetséggel és örömmel végez.

A TITKOS MILLIOMOS
Bármikor újra meggazdagodna
Nem tévézek valami sokat, de a kedvenc műsoraimat igyekszem mindig megnézni.

Az aktuális egy valóságshow, aminek valószínűleg lesz magyar verziója is, főleg,
miután népmesei elemeket is felvonultat. A Titkos milliomos című műsor arról
szól, hogy egy valódi milliomos (Angliában ugye szorozzuk be minimum 300-zal)
lemegy „álruhában” a szegények közé, mint a legenda szerint Mátyás király, aztán
a jóembereket a végén jól megjutalmazza.
Átlagemberként – 10 fonttal a zsebében – munkát vállal többféle területen

(óvodában, koncertszervező cégnél, helyi futballcsapatnál, csomagoló
üzemben…), aztán próbál beilleszkedni, jól teljesíteni, megismerni a főnök
gondolkodását… stb., közben pedig teljesen puritán környezetben egyedül él egy
lakótelepen (a mindennapi megélhetését is nulláról kell megteremtenie). Mire
minden szereplőt kiismerünk, és mindenki kellőképpen kimutatja a foga fehérjét,
a főszereplő előveszi a csekkfüzetét, aztán a saját luxusautójával, szépen kiöltözve
meglátogatja munkaadóit. Ott aztán lehull a lepel, és könnyben úszik minden.
Azért jutott most eszembe ez a dolog, mert mindig azzal jöttök, hogy lehetetlen
hinni abban, hogy az Univerzum egyszer csak hozzánk vágja azt az X milliót, amit
megigényeltünk tőle. Pedig minden megtörténhet, akár egy ilyen műsor
keretében is. Tényleg az a legjobb rész az egészben, amikor a főnökök arcát
mutatják, akik azzal szembesülnek, hogy alkalmazottuk nem egy szerencsétlen,
akinek munkát és ételt adtak, hanem egy sikeres üzletember vagy üzletasszony.
De ami ennél érdekesebb, és most a történet tanulságaként szeretném leírni,

hogy kivétel nélkül minden milliomos minden egyes munkakörben magasan
megállta a helyét, messze túlteljesített, és mindenről építő gondolatai támadtak,
amelyekkel előbbre vitte az üzletet. Egyszerűen bármihez nyúltak, az jobb lett.
Mindig mindenben a lehetőséget látták. Az utolsó kis kocsmában is. Na, ezt kell
tőlük megtanulni.

PATÓPÁLOS TINÉDZSEREK
A pihenésből is megárt a sok
Ha már a gazdagság témakörét a gyakorlati útmutatók követik a szavazásunkban,

jöjjön egy igazán hasznos tipp, amit egykor saját tinédzser gyermekemnek
eszeltünk ki, nehogy megegye a lustaság. Ez a játékos feladat sokkal több egyszerű
játéknál, és természetesen bárki elvégezheti, ha eluralkodik rajta a céltalanság
érzése.
Írj fel egy füzetbe négy címet: EGÉSZSÉG, KARRIER, MAGÁNÉLET, PÉNZ. Mind a 4
területhez írj legalább 10 mondatot jelen időben, amelyben megfogalmazod, hogy
milyennek képzeled. Az igazán fiatalok képzeljék azt, hogy 10 vagy 20 évvel
későbbi önmagukról írnak. Próbáljátok a lehető legjobban tágítani a határokat, és
a lehető legrészletesebben leírni az általatok elképzelt életet. Az egészség
témakörébe például éppúgy beletartozik az egészséges önbizalom, mint az
egészséges emberi kapcsolatok vagy a megfelelő mennyiségű alvás, a
magánéletbe pedig éppúgy beletartozik a környezeted rendben tartása és
szépítése, mint az új hobbik és kikapcsolódási formák megtalálása.
Ezúttal is fontos, hogy amennyire csak lehet, mellőzzétek a NE és a NEM

használatát. A „Nem dohányzom, nem iszom, nem drogozom...” helyett
válasszatok pozitív kijelentéseket, amelyeket az elme is csak pozitív módon tud
értelmezni. „Szeretem a tiszta és hűsítő ásványvizeket, jól érzem magam a friss
levegőn…” stb.
Eddig egyszerű a feladat, a fiam is azt mondta, hogy ez nem nagy cucc, aztán
minden témakörhöz írt egy „majd ahogy alakul” típusú mondatot. A spontaneitás
szuper dolog, ahogy a változás is, és az is, amikor kilépve a megszokott és
biztonságos kis környezetedből, valamibe belefogsz, aminek még nem látod a
végét. De a „majd ahogy alakul” vagy a „ki tudja még, hogy lesz” nem fogja
meghozni azt az eredményt, amit titkon remélsz a jövőddel kapcsolatban.
Ha ezzel megvagy, tehát mind a 4 területről leírtad az elképzelésedet, elkezdődik

a dolog nehezebb része: mindennap elolvasod, és aláírod, hogy mit tettél érte
aznap, hogy mindez megvalósuljon. A tényleges tettek mellett természetesen az is
számít, ha vizualizálod a jövődet, ha újra és újra elképzeled az adott területet
olyannak, amilyennek szeretnéd megtapasztalni. Ha egy hét után azt veszed észre,
hogy bizonyos területeken a kisujjadat és a kisagyadat sem mozdítottad meg,
biztos lehetsz benne, hogy a vágyad egyelőre csak vágy marad.

VÁGYJ A SZERELEMRE!
Keresd magadban a szerelem érzését!
Egész életemben szerelmes voltam, és már az óvodában is halálosan komolyan

gondoltam a párkapcsolatot, kérdezzétek csak meg Bécikét. Egyszerűen képtelen
vagyok a szerelem érzése nélkül létezni, imádom, amikor rajongok a társamért,
aki hasonlóan szenvedélyes érzéseket táplál irántam.
Szerelmesnek lenni csodálatos, fantasztikus kaland, ami a közhiedelemmel

ellentétben egyáltalán nem kérészéletű röpke pillanat, ami hip-hop átváltozik
szeretetté. A szerelem hosszan, nagyon hosszan képes magas lángon izzani
benned, ha megérted, hogy ezért tudatosan kell tenned.
"A tiszta vágy érzése mindig élvezetes, mert azokat a rezgéseket képviseli,
amelyek a még nem tapasztalt jövődbe nyúlnak előtted, és előkészítik az utat,
amelyen a Vonzás Törvénye elhozza számodra a vágyaddal összhangban álló
dolgokat." /Abraham/
A vágy érzése tehát először ösztönösen bukkan fel: szeretnél valakihez hozzábújni,
szeretnél valakivel kézen fogva sétálni, szeretnéd valakivel megosztani a
mindennapjaidat, szeretnél egy jót szexelni... később azonban rajtad múlik, hogy
milyen tudatosan erősíted magadban ezt a vágyat, illetve a hozzá kapcsolódó
érzelmeket, vizualizációs képeket.
Amikor magányosan megnézel egy érzelemdús romantikus filmet, amin még el is

sírod magad, akkor a könnyek nem az egyedüllétednek szólnak (nem magadat
siratod), hanem a vásznon tapasztalt megható szerelemnek, amit te is meg akarsz
élni. Ennyire erősen, ennyire élethűen kell megélned gondolati szinten a valakihez
tartozás érzését, a tökéletes harmóniát ahhoz, hogy végül betoppanjon életedbe
az igazi.
ÜRÍTSD KI A SZÍVEDET!
Az első feladat segítségével rendet teszünk a szívedben. Kitakarítunk mindent és

mindenkit, aki még mindig ott tanyázik, anélkül, hogy tudnál róla. Lehet, hogy
többen vannak ott, mint azt elsőre gondolnád. Ők a múltbéli szerelmeid,
kapcsolataid, akikkel elvileg már mindent lezártál, csak éppen a szívedben maradt
még belőlük néhány darabka.

Készíts egy 3 oszlopos táblázatot, és írd fel a következőket:
MÚLTBÉLI SZERELMEIM
MIÉRT LETT VÉGE?
MIT SZERETTEM BENNE?
Bőven elég, ha a 10 legfontosabb múltbéli kapcsolatodra visszaemlékszel, de ha

szükségesnek tartod, folytasd tovább a sort, és vegyél számba mindenkit. Persze,
ha egy-két jelentős szerelem áll a hátad mögött, az is elég. Ha végeztél, nézd át a
válaszaidat, különös tekintettel az azonos mondatokra. Ha például minden
kapcsolatod azért ért véget, mert a másik megcsalt, vagy mondjuk azért, mert
nem bírtad elviselni a barátait, máris helyben vagyunk. Előbbi önbecsülési
kérdésekre, utóbbi alkalmazkodási nehézségekre utal.
A több azonos válasz felfedezése azért is fontos, mert egy észrevétlenül

meggyőződéssé vált gondolatra bukkanhatsz általa. Ha például minden válaszod
az, hogy a kapcsolataid végét az ivászat vagy mondjuk a párod hazudozásai
okozták, az azt jelenti, hogy MEGGYŐZŐDÉSED, hogy minden férfi iszik, vagy
MEGGYŐZŐDÉSED, hogy minden nő hazudozik. Azért találod magad szembe újra
és újra ugyanolyan partnerekkel, mert valójában belül erre számítasz. Megélted
egyszer vagy kétszer vagy még többször, és nem veszed észre, hogy uralkodó
gondolatoddá vált párkapcsolati kérdésben.
Akkor most összegezzük:
A LEGTÖBB KAPCSOLATOM AZÉRT SZAKADT MEG, MERT...
(zárkózott voltam a szexben, ellenszenves voltam a barátainak, úgy éreztem, csak

kihasznál, csak a pénzem kellett neki, meguntuk egymást, nem volt közös
témánk... stb.)
Ha sikerül tisztáznod, hogy többnyire mi okozta eddig a végkifejletet, a jövőben

tehetsz azért, hogy ne találd magad szembe ugyanezzel a helyzettel. Tudatos
döntéssel lehetsz nyitottabb a szexben, vagy sokkal szimpatikusabbá válhatsz a
barátai számára, megakadályozhatod, hogy kihasználjanak, idő előtt észreveheted
a pénzedre pályázókat, és tehetsz azért is, hogy ne váljon unalmassá a
kapcsolatotok, és mindig legyenek közös témáitok.
A táblázat harmadik oszlopa ugyancsak érdekes lehet a számodra. Megtudhatod

belőle, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek fontosak a számodra, amelyek

szerethetővé teszik a partneredet, amitől beindulsz. Valószínűleg az lett volna az
igazi, ha egy valakiben megtaláltad volna azt a sok jó dolgot, amit eddig 10
szerelemben tudtál összehozni. Akár hiszed, akár nem, létezik ez a csodabogár.
Ő a te IGAZI szerelmed.
DÖNTSD EL, HOGY KIT AKARSZ VALÓJÁBAN!
Egy 2 oszlopos táblázatban válaszolj a következőkre:
A SZÁMOMRA IDEÁLIS TÁRS JELLEMZŐI

MIT NYÚJTOK ÉN A PÁRKAPCSOLATOMBAN?
Nem is olyan könnyű kitölteni ezt a táblázatot, igaz? Pedig ahhoz, hogy ne
legyenek benned ellentmondásos érzelmek és gondolatok a lehetséges társsal
kapcsolatban, tisztázni kell magadban, hogy kit is akarsz valójában, ahogy azt is,
hogy te készen állsz-e egy igaz szerelemre.
Ha képzeletben felépíted magadban azt a lényt, akit az első oszlopban sorokra

bontottál, és ugyanezt megteszed magaddal is a második oszlopból merítve,
előtted áll egy pár, akik vágyaid és terveid szerint örökkön örökké szeretni fogják
egymást. Próbálj kívülről nézni erre a két emberre: a számodra ideális partnerre
és önmagadra. Boldogok? Érzed, hogy ez a két ember boldog egymással?
Ha a válaszod igen, maradj meg ennél a listánál, és mindennap szentelj neki

néhány perc figyelmet. Ha nem, alakíts rajta (vagy magadon), amíg azt nem érzed,
hogy igen, ez az igazi szerelem!
OLYANNAK SZERESD AMILYEN!
Nincs általánosan elfogadható recept arra nézve, hogy mitől működik egy
kapcsolat. Az egyik ember arra vágyik, hogy kényeztessék, nyalják-falják, míg a
másik rosszul érzi magát ilyen társ mellett. Vannak, akik attól boldogok, hogy éjjel-
nappal együtt vannak, és egyre mélyebbre ásnak egymásban (és ezzel magukban),
míg mások függetlenségre törekednek, és a szerelem nevében is csak minimális
változtatást engedélyeznek az életükben. Egyik társ sem jó vagy rossz. Esetleg
számodra lehet valaki jó vagy rossz.
Ha valaki elsőre és számodra rossznak tűnik, ne próbáld megváltoztatni,

áttuszkolni a jó kategóriába. Vedd tudomásul, hogy nem ő a te embered, és kész.
Sok-sok év ment már veszendőbe azért, mert valaki azt hitte, meg tudja
változtatni, a saját elképzelésére formálni a másikat. Ha ez sikerül is, szinte biztos,
hogy csak átmenetileg lehet örvendezni. Az átformált társ egyszer csak megunja a
rátukmált szerepet, és mindent megtesz majd azért, hogy visszaszerezze valódi
önmagát. Ezért fontos, hogy valakit azért szeress, aki, és ne azért, mert még lehet
belőle az, akire te vágysz.
Lehetnek előtted pozitív vagy negatív példák. Szülők vagy barátok, akik
párkapcsolata valami miatt meghatározó a számodra. A negatív példák különösen,
de a pozitívak sem alkalmasak arra, hogy kiindulási alapot jelentsenek. Te nem
vagy az anyád, sem az apád, és nem vagy egyik barátod sem. Még ha hasonló is az
értékrendetek, az igazi, alapvető vágyatok nem lehet azonos. Minden ember
másra vágyik, csak általánosságban mondható el ugyanaz. Ezért kell neked, és
csak neked megfogalmaznod, hogy mire vágysz, mit akarsz elérni szerelmi téren a
következő időszakban.
KERESD MAGADBAN A SZERELEM ÉRZÉSÉT!
Most emlékeidben keress olyan helyzeteket, képeket, amelyek számodra az

őszinte szerelmet jelképezik. Lehet ez egy megtörtént esemény, de akár egy
filmrészlet is. A lényeg az, hogy arra a képre gondolva összeszoruljon a torkod,
kirázzon a hideg, és minden, ami a szerelemmel együtt jár.
"Amikor erre gondolok, azt érzem, ez az igazi, őszinte szerelem, amit én is meg
akarok élni..."
HASZNÁLJ MEGERŐSÍTÉSEKET, DE CSAK AKKOR, HA HISZEL BENNÜK!
Tehát, ha az ajtó mögötti - még láthatatlan - valóságra gondolva örömteli

érzelmek járnak át, bátran használd a megerősítéseket. Ha szkeptikus vagy,
inkább ne.

Megtaláltam a számomra ideális társat.
Boldog és kiegyensúlyozott vagyok vele.
Természetes számomra ez az állapot.
Szeretek szerelmes lenni.
Annyi a dolgom, hogy elengedjem magam és élvezzem ezt a helyzetet.
Szeretem magam szerelmesnek látni.
Jó érzés kinyílni valakinek.
Boldoggá tesz, hogy szerelmes belém.
Szép vagyok és kívánatos.
Tudom, hogy a szerelem összekapcsol a valódi lényemmel.
A szerelem hoz magával minden mást is, amire vágyom.
Csodásan érzem magam.
A szerelem minden pillanatát kiélvezem, a jelenben élek.
Csak az számít, hogy együtt vagyunk.
Tudom, hogy ma jó együtt, így holnap is jó lesz.
Összetartozunk.
Egyek vagyunk.
A megerősítések sorát folytasd bátran a saját érzéseid szerint. A szerelemmel

kapcsolatosan bármilyen (minél egyszerűbben megfogalmazott) megerősítő
mondatot használhatsz. Az a lényeg, hogy miközben olvasod őket, harmóniát
érezz. Ha valamelyik mondat felkavar, összezavar, aggodalmaskodásra késztet,
egyszerűen hagyd ki vagy írd át!

TANULJ MEG ELFOGADNI!
Hogy életed minden területén kaphass
„Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el!” – mondta mindig drága nagyanyám,
amikor nem akartam elfogadni tőle még a fagyira valót sem. Máskor a szomszéd
néni figyelmeztetett rá, hogy a bókot fogadni kell, nem pedig azonnal rávágni,
hogy „Nem is vagyok szép!”
Az élet ajándékait elfogadni nem egyszerű. Persze embere válogatja, de a

legtöbbünk úgy érzi, tartozik a másiknak, ha valamit elfogad tőle. Tartozni pedig
senki sem szeret.
A magam részéről én is sokáig figyelembe vettem az adok-kapok egyensúlyt, hogy

ne érje szó a ház elejét, míg végül rájöttem, hogy éppen ez a görcsös anyagi
kiegyenlítés gátol meg abban, hogy el tudjam fogadni mindazt, amire vágyom.
T. Harv Eker így ír erről: „Ha nem tudsz elfogadni, életed minden területére ez a
jellemző. Szerencsére azonban, amint megtanulsz elfogadni, az is minden
területen érvényesül… és akkor nyitottá válsz, hogy elfogadd mindazt, amit a
világmindenség kínál, életed minden területén. Csak arra kell emlékeztetned
magad, hogy köszönetet mondj az áldásokért.”
Ez most azért jutott eszembe, mert ma is kaptam egy kiló csirkemellet és egy kiló
bacont a hotelben dolgozó magyar barátainktól, akik ettől függetlenül is minden
este megvacsoráztatnak vagy furikáznak minket gyerekestül a városban…

TETSZIK VALAMI? MONDD KI ÉS ADD TOVÁBB!
Hatványozd a pozitív visszajelzést!
Tudtátok, hogy egy átlagember a pozitív tapasztalatairól három embernek számol

be, a negatív élményeiről viszont tizenegynek. Miután ez egy amerikai felmérés
eredménye, a magyarok esetében nyugodtan számolhatunk hússzal, már ami a
panaszkodást illeti.
Ha elképzeljük, hogy a Vonzás Törvénye hogyan vonzza és sokszorozza a

gondolatokat, láthatjuk, hogy az a három pozitív ember, akiből jó esetben
tizenkettő lesz, mégis igazi kisebbségnek számít egy száz vagy akár kétszáz főt is
meghaladó negatív élményről panaszkodó társasággal szemben.
Ha matematikailag vinnénk tovább a két oldalt, nagyon hamar utolérhetetlen

különbséget tapasztalnánk, viszont spirituális értelemben egyáltalán nem
behozhatatlan a távolság. Ennek az az oka, hogy egy pozitív gondolattal és egy
pozitív érzéssel százszor erősebb hatást érhetünk el, mint egy negatívval.
A kedvenc éttermem vezetői valószínűleg tudják ezt, mert az étlapjukon arra

kérnek, hogy ha ízlett az étel, mondjam el másoknak is, ha nem, akkor csak nekik,
és menjek vissza máskor, mert valószínűleg a szakácsnak rossz napja volt. Annyi
apró figyelmesség létezik, ami feledhetővé teheti az esetleges hibákat, hogy nem
is értem, miért nem élnek velük olyan sokan.
Maradva az éttermeknél, legutóbb egy olyanban jártunk, ahol a kicsik már a

bejáratnál kaptak egy gyerekholmikkal teli kis szatyorkát, amiben volt
filctollkészlet, kifestő, és egy pakli „Egészséges ételek” kártya, amiben a
gyümölcsök és az ásványvíz volt a Jolly Joker, s ha nyerni akartál vele, minél
hamarabb ki kellett dobni a kólát és a sült krumplit. Mondanom sem kell, hogy
azóta is minden este ezzel játszunk.
Nem akarom marketingirányba elvinni a bejegyzést, inkább csak jelezni, hogy egy
apró figyelmesség egy másik ember irányába nemhogy százszorosan, de
ezerszeresen megtérül, és nemcsak a szolgáltatóiparban. Ha valakit szépnek látsz,
mondd ki, dicsérd meg! Ha valaki kedves, köszönd meg a kedvességét! Egyáltalán

nem magától értetődő, hogy valaki csak rád figyel, ahogy az sem, hogy értékeli a
munkádat.
Tegnap például egy gyönyörű virágos parkban jártam, ahol a félnapos túra végén
az egyik padon megláttam a kertészeket. Odamentem hozzájuk, hogy elmondjam,
mekkora öröm volt itt sétálni, hogy milyen nagyszerű munkát végeznek, hogy ez a
park egyszerűen fantasztikus! A sáros kezű fáradt munkások először azt sem
tudták hogyan kezeljék a helyzetet, de végül mindannyian büszkén és boldogan
mondták ki a thank you very much-ot…
Olvasd tovább Vonzó Vera írásait a www.avonzastorvenye.hu oldalon!
Az ebook – a kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészben, sem részleteiben nem sokszorosítható
vagy közölhető, semmilyen formában és értelemben, elektronikusan vagy mechanikus módon,
beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a
fénymásolást, a rögzítést vagy az információrögzítés bármely formáját.

Vonzo Vera Utba Igazit 1

Diunggah oleh

Informasi Dokumen

Judul Asli

Hak Cipta

Format Tersedia

Bagikan dokumen Ini

Bagikan atau Tanam Dokumen

Opsi Berbagi

Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

Apakah konten ini tidak pantas?

Hak Cipta:

Format Tersedia

Vonzo Vera Utba Igazit 1

Diunggah oleh

Hak Cipta:

Format Tersedia

VONZÓ VERA ÚTBA IGAZÍT

Ez az ebook a www.AVonzasTorvenye.hu oldal első évének

Kelt: 2008. október 28-án, az első születésnapon

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 1

Mikor először olvastam a Vonzás Törvényéről, választ kaptam minden korábbi

Abban valahogy ösztönösen biztos voltam, hogy a gyerekek állnak a legközelebb

Az első könyvhöz valami hihetetlen erő vezetett el. Húsvétkor éppen a

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 2

És ekkor teljesen váratlanul elöntött valami furcsa higgadtság. Felálltam az

Szóval, így kezdődött. Miután elolvastam, megfogadtam magamnak, hogy ha még

Mi annak hívjuk, ami. És mindent megteszünk azért, hogy ez a kifejezés napról

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 3

Abraham egyik „mellesleg-mondata” hosszú hetekig nem ment ki a fejemből.

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 4

Mindenkinek vannak meggyőződései, olyan gondolatok, amelyek többször

Vedd észre, hogy a meggyőződéseidben foglaltak azért következnek be újra és

LÉGY ÓVATOS A MEGGYŐZŐDÉSEIDDEL!

A Vonzás Törvénye a gondolataidra és az érzéseidre reagálva küldi el számodra a

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 5

Amikor végigtombolsz egy koncertet, vagy csak visszafogottan élvezed a zenét,

A tehetségnek szeretet kell a fejlődéshez.

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 6

Ez az első kérdés, amire válaszolnod kell, ha eldöntötted, hogy a Vonzás

Amikor megfogalmazod magadnak, hogy mit is akarsz valójában, csakis magadra

Nehéz beletörődni abba, hogy a dolgok fordítva működnek, de ez van. Először

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 7

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 8

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 9

Tudd, hogy minden pillanatban van választásod.

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 10

Ahogy a gravitáció törvénye is hat mindenre és mindenkire, függetlenül attól,

A Vonzás Törvénye arra tanít, hogyan teheted jobbá az életedet a gondolataid és

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 11

Ezért aztán célszerű kicsit módosítani a megfogalmazáson: Mindig az a jó döntés,

Ezekre a dolgokra legbelül azért vágysz, mert tudod, hogy a döntés

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 12

Néhány nappal ezelőtt az egyik metróaluljáróban „meg akartak téríteni”. Hibát

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 13

A gazdagság bölcsességéről és a siker filozófiájáról szóló remekművek talán

Ugyanerről Kurt Tepperwein (aki szintén évtizedeken át tanulmányozta a világ

Persze, a versenyszféra mai keretei egészen másról szólnak. A farkastörvényekről.

Olvasmányaim során engem leginkább ez a téma foglalkoztatott a gazdagság

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 14

Amikor megtalálod a társad, az olyan, mintha a Jóisten nyúlna le az égből, hogy

A szexuális vágy az emberi vágyak közül a leghatalmasabb. Olyan ellenállhatatlan

Ha egyedül vagy, és szeretnéd megtalálni az igazit, használd vizualizációs filmnek

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 15

Ne hidd el a nőkről és a férfiakról szóló ostoba sztereotípiákat és

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 16

A gyerekkori lakásunkban voltam, aminek az ablakából rá lehetett látni egy óvoda

Álmomban a sikítozó gyerekek hangja a szokottnál sokkal hangosabb volt, ezért

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 17

Az események gyorsan peregtek, mindenki menekült, de senkinek nem esett

A folytatásban sétáltunk egyet a városban. Mindenki rémülten nézett ránk, de mi

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 18

A Vonzás Törvénye sem kéri, hogy a szeretet jegyében olyanokat is magadhoz

Ha bármikor előtör belőled az irónia vagy a kritizálhatnék, jusson eszedbe Kurt

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 19

Amikor valamire vágysz, valamit szeretnél megvalósítani, elérni az életedben,

Ne hagyd, hogy győzzön a „mit mondanak majd az emberek”, vagy a „családom

Ha a családi kötelékeid megsínylik a váratlan önbizalmadat, ne aggódj, már

Napoleon Hill így ír erről: „A legtöbb ember megengedi rokonainak, barátainak és

Vonzó Vera útba igazít 1. rész | www.avonzastorvenye.hu oldal: 20