Anda di halaman 1dari 18

A magyar köznevelés

eredményességi problémái

KRE TFK PSZV-Szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás II.


Szontagh Pál egyetemi tanársegéd
Háromféle munkát tudunk végezni: olcsót,
jót, gyorsat.
A fentiek közül bármelyik kettő választható.
Méltányosság
A PISA-adatok is arról árulkodnak, hogy a
méltányosabb rendszerekben a tanulók általában
magasabb szinten teljesítenek, viszont az erősen
szelektív rendszerekben az össztanulói
teljesítmény elmarad a nemzetközi átlagtól. Ez
arra utal, hogy a méltányosság és eredményesség
(ami a PISA-vizsgálat esetén egy bizonyos módon
mért tanulói teljesítményt jelent) – a rendszer
szintjén mindenképpen – két egymást segítő
dimenzió. (Lannert Judit, 2004)
Hatékonyság
1. adott erőforrásból kell minél többet kihozni
vagy
2. minél kevesebb befektetéssel ugyanazt az eredményt elérni?
Eredményesség
Mit, milyen eszközökkel mérünk, és mire használjuk fel az
eredményeket?
Kinek az eredményessége? (Tanuló, pedagógus, intézmény, rendszer?)
Folyamatjellegű (hozzáadott pedagógiai érték)
A szülők
foglalkozásának
szocioökonómiai
indexe szerinti
alsó és felső
negyedbe tartozó
diákok közötti
teljesítmény-
különbség (2000)
forrás: Lannert Judit, 2004
Beavatkozási lehetőség
Az iskolareformok olyan hatással vannak a tanítási gyakorlatra, mint
vihar az óceánra:
„A felszín zavaros és mozgalmas, de a tengerfenéken
nyugalom és változatlanság uralkodik. A … látszatintézkedésekkel
nagyszabású változások illúzióját keltik … de a felszín alatt a
mélyben az élet változatlanul folyik tovább.” (Cuban)
Az iskolai eredményesség mérése a
nemzetközi gyakorlatban (Kaposi 2008)

1. A tanuló teljesítményét valamilyen standardizált


teszteredményben kell mérni.
2. A teljesítményt iskolai hozzáadott értékben célszerű
mérni.
3. A tanulók adatai évről-évre összeköthetők legyenek a
tanáraik adataival (tanári input)
4. A mérés során kontrollálva legyen az, hogy a tanárok és
iskolák (tanulók) egymáshoz rendelődése nem
véletlenszerű.
5. A tanulói teljesítmény szóródása részben az osztálytermi
kortárs csoport teljesítményt fokozó vagy éppen
teljesítményromboló hatását tükrözi, ezeket ki kell szűrni.
Az iskolarendszer fő szakmai feladata
az eredményesség érdekében
Gondoskodni arról, hogy amikor a tanár belép az
osztályterembe,
•a rendelkezésére álljanak a szükséges
segédanyagok,
• meglegyen a tudása, a képessége és az ambíciója
ahhoz, hogy ma eggyel több gyereknek segítsen
abban, hogy elérje a megfelelő szintet, mint
tegnap,
• és hogy ugyanezt megtegye holnap is.
McKinsey jelentés
1. „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok,
akik alkotják”
2. „Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás
nélkül”
3. „A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere
szükséges”

http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/index_elemei
/kt_elm_I_elemei/McKinsey_jelentes_magyar.pdf
A tanár
A legsikeresebb iskolarendszerekben az egyetemet végzettek felső
egyharmada megy tanárnak, tehát a legjobb egyetemek legjobb
végzőseit igyekszenek a tanári pályára csábítani.

A leendő pedagógusoknak még a képzés megkezdése előtt rendelkeznie


kell bizonyos képességekkel: fejlett írás-olvasási, számolási
képességekkel, erős kapcsolati és kommunikációs képességekkel,
készséggel a tanulásra valamint nem utolsó sorban a tanítás vágyával,
azaz motivációval, elhivatottsággal a pálya iránt.
A tanítás
A tanároknak
- fel kell ismerniük saját gyakorlatuk gyenge pontjait
- alkalmazniuk kell a helyes gyakorlatot
- a fejlődést a „jobbá válás” belátása kell, hogy irányítsa.
Jó gyakorlatok
• Már az alapképzés során nagyon nagy hangsúlyt kap a gyakorlati képzés, a gyakorlati
képességek fejlesztése, hiszen a tanár-jelöltek tanítási képességei a gyakorlati tanítás
során, az osztályteremben fejleszthetőek leginkább.
• Az osztálytermi alapképzést szakértő tanárok segítsék, hiszen eredményes tanárokat csak
eredményes tanárok tudnak képezni, akik tanítás közben adnak folyamatos és hatékony
visszajelzéseket a kistanároknak.
• Eredményes oktatási vezetők kiválasztása és képzése: az iskola vezetője egyben a képzés
irányítója és mentora is. A legjobb tanárok válhatnak vezetőkké, akik képzettek a képzés
irányítás terén is, így munkájuk jelentős részét a tanárok számára nyújtott személyes
fejlesztő-támogató tevékenységek teszik ki. A szakmai munka 80%-a oktatásirányítás, és
nem adminisztráció! Az iskola vezetője így a reform forrása és mentora is lehet, aki a
szakmai fejlesztés kiváló irányítója.
• Tanárok egymás közötti tanulása: a tanárok rendszeresen meghívják egymást óráikra, és
kikérik egymás véleményét, tanácsot adnak egymásnak. Az így létrejövő magas szintű
tantestületi együttműködés, csapatmunka folyamatos tanulást és fejlődést tesz lehetővé.
Esélyegyenlőség, fejlesztés
• Magas követelményeket állítanak a diákokkal szemben, ugyanakkor a
tanítási folyamat során minden szükséges és lehetséges támogatást
megadnak az egyéni szükségletekhez igazodó előrehaladáshoz.
• Az oktatáspolitika oda irányítja az anyagi forrásokat, ahol az szükséges.
• Folyamatos megfigyelést és beavatkozást alkalmaz az iskolák szintjén. A
tanulás-tanítás folyamatos nyomon követése lehetővé teszi, hogy
hatékonyan lehessen közbelépni, ott, ahol az szükséges
(teljesítményjavítás, finanszírozás, iskolavezetés stb.). Csak azon lehet
javítani, amit mérnek, ahol van kiindulási pont, hogy honnan hová akarnak
eljutni.
• A legjobb iskolák oktatási gyakorlatai alapján fogalmazzák meg a
reformelképzeléseket.
Köszönöm a figyelmet!