Neutrínó

A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.

Jele: n
Tömegét nem ismerjük pontosan, de kicsiny, esetleg nulla.
Sebessége közelíti a fénysebességet.
Elektromos töltese nincs, semleges (innen a neve is, melynek jelentése olaszul ’semlegeske’)
Semlegessége miatt a neutrínó elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt, ez a
magyarázata annak, hogy rendkívül "közömbös" az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás
(ütközési hatás) igen kicsi. Így például egy fényév (9,4605 billió kilométer) vastag ólomfalon
képes úgy áthaladni, hogy akár egyetlen atommal ütközne.
Csak gravitációs és gyenge kölcsönhatásra képes.
Gyenge radioaktív bomlás során keletkezik.
Reakciókészsége rendkívül kicsiny, nehezen megfigyelhető.

Típusai
A neutrínónak három fajtája ismert:
- elektronneutrínó (ne) - atomaggal való kölcsönhatásakor elektron keletkezik
- müonneutrínó (nm) - kölcsönhatásai során müon keletkezik
- tauneutrínó (nt) - kölcsönhatásai esetén tau-részecske keletkezik
(Feltételeztek egy negyediket is, de ezt egy 2002-ben indított kísérletsorozatban cáfolták.)

Története
A neutrínó létezését Wolfgang Pauli osztrák-svájci fizikus jósolta meg 1930-ban, de először
csak 1956-ban sikerült kimutatni atomreaktorkísérletek során.
A három fajta neutrínó egymásba alakulhat, ezt a jelenséget neutrínóoszcillációnak nevezik
Mindhárom fajtájának megtalálták az antirészecskéjét is béta-bomlásnál (1956-ban).
Mivel a neutrínó szinte egyáltalán nem lép kölcsönhatásba semmilyen anyaggal, csak
nagyon bonyolult eszközzel észlelhető.
Ha egy a föld alatt jó mélyen elhelyezett több százezer literes folyékonygáz-tartály falába
érzékeny fényérzékelőket helyeznek el, akkor a nagyon-nagyon ritkán mégis kölcsönhatásba
lépő neutrínók okozta felvillanások alapján észlelhetők. Ebben az óriási mennyiségű
anyagban is csak naponta néhány atommal lép kölcsönhatásba!
Testünkön is ötvenezer-milliárd neutrínó hatol át másodpercenként anélkül, hogy észlelnénk
vagy okozna valamit!
A csillagászat legfiatalabb ága, a neutrínócsillagászat egy új észlelőeszköze a neutrínók által
keltett Cserenkov-sugárzást észleli mélyen a tenger alatt, egy másik az Antarktiszon .
www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Neutrino.htm

Neutrínóforrások
Neutrínók többféle forrásból is érkezhetnek, eredetükre az energiájukból és érkezési
irányukból következtethetünk. A mai kísérletek számára elérhető források a következők:
Mesterséges források
Az atomerőművek az ember által előállított neutrínók legfőbb forrásai. Egy átlagos erőmű
másodpercenként több mint 1020 neutrínót állít elő.
Földi eredetű neutrínók
Neutrínók a természetes háttérsugárzásban is keletkeznek a Föld belsejében lévő radioaktív
izotópok béta-bomlása során.
Légköri neutrínók
A légköri neutrínók a nagy energiájú kozmikus sugárzás és a légköri atomok atommagjainak
kölcsönhatása során keletkeznek a sztratoszférában.
Napneutrínók
A napneutrínók a Nap és a többi csillag energiáját adó atommagfúzió során keletkeznek. A
Nap rendkívül intenzív neutrínóforrás: belsejében másodpercenként 3,8·1038 neutrínó
keletkezik.
Forrasok:
www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Neutrino.htm

wikipedia

https://books.google.ro/books?id=9x53QpBdVM4C&pg=PA303&lpg=PA303&dq=mi+a+ne
utrin%C3%B3&source=bl&ots=lbceYQFyyd&sig=ACfU3U2RJzC_h7ZocJGgL4DKQjP4Im
mqMg&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiC_qyqns3gAhXtqIsKHWcAB2k4ChDoATADegQIB
xAB#v=onepage&q=mi%20a%20neutrin%C3%B3&f=false