A Jü

MAGYAR ÉLET
K É P E S KÖNYVE

AJÁNDÉK
A „NEMZETI ÚJSÁG“ ÉS AZ ..UJ NEMZEDÉK"
ELŐFIZETŐINEK

B U D A P E S T , 19 4 8
K IA D J A A K Ö Z PO N T I S A J T Ó V A L !^ LAT
 F E L JE G Y Z É S E K
K elet

B e v é t e l P f K i a d á s P f H a tá rn a p o k

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13 -
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
23
29
30
31
EÜ III. III. - I l l 1 «Ul- « ill. -III. M il. Mil- M il. M il. M il. M il. M il. Mil- M il. M il. Mil- Mil* Mil- M il. M il. Mil* Mil- Mil- Mil- Mil- Mil- =

A V íz ö n t ő
je g y é b e n
JANUAR B o ld o g a s s z o n y
hava
(3 1 n a p )

A hó Rém . kath. H old Nap

P ro te stán s Izraelita
es hét és űj gö rö g kelte nyug. kelte nyug.
n ap tár n ap tár 5688
napjai n a p tá r
P- ó. p. ó. p. o. p.
1. K ath . ev. M inekutána e lte lt a nyolc tdnap. L uk. II. 2 1 .— P ro t. ev ugyanaz :
4=
olv. G ál. 3, 23—29. — G ö rö g ev. M árk 1. r. 1. sz.

i V. A . Ú jé v A . Ú jé v 8. T eb e th 5688. 7 48 1619 1231 0 35

2 H. Jézus sz. neve Á bel 48 20 12 54 1 53
3 K. G enovéva sz. Benjámin 10. Jeru zs. o. b. 48 21 13 22 314
4 Sz T itusz pk. Leona 48 22 13 55 4 34
5 Cs. Teleszfor p vt. Sim on 47 23 14 36 5 50
6 P. V iz k e r e s z t V iz k e r e s z t 47 24 15 28 7 6
7 Sz. Lucián vt. 1* A ttila 14. S. V ajkhi 47 25 16 30 810

2. K ath. ev. 1. vas. V izker. u tán M ikor Jézus 12 eszten d ő s lett. Luk. II.
4 2 —52. — P ro t. ev. u g y a n a z ; olv. Rom . 1 2 ,1 — 6. — Gö rög ev. Máté 4. rész 8. SZ.

8 V. A . 1 . S z . C s. A . 1 . Szőr. 7 47 16 26 17 40 8 59
9 H. Julián vt. Marcel 47 27 18 52 9 39
10 K. Vilmos pk. M elánia 47 28 20 4 10 9
11 Sz. Hygin p. Á gota 46 29 21 14 10 33
12 Cs. Á rkád vt. E rnő 46 31 22 21 10 54
13 p. B V eronika f V idor 45 32 23 25 11 12
14 Sz. H ilár pk. P ódog 21. S. Sem oth 45 34 — 1130

3. K ath. ev. 11. vas. V izker. után M enyegző lön galileai K ánában. Já n o s II.
1— 11 — P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Róm 12, 7— 16. G ö rö g ev. L ukács 18. r. 93. SZ.
15 V. A . 2 , Pál rém A . 2* L óránt 7 44 16 35 0 29 11 48
16 H. M arcell p. vt. G usztáv 43 36 1 33 12 7
17 K. A ntal rém . Antal 43 38 238 12 30
18 Sz. Pir.sz.,b.M arg. P iroska 42 39 3 43 12 56
19 Cs. K anut kir. S á ra 41 40 4 49 13 28
20 p. F ábián és S. f Fáb., Sebesty. 41 42 5 53 14 1
21 Sz. A gnes sz. vt. A gnes 28. S. V aéra 40 43 6 52 15 4

4. K ath. ev. III. vas. V izker. után. Mi cor Jézu s lejö tt a hegyről. M áté VIII.
1— 13. — P ro t. ev. ugyanaz; olv. Rom . 1 2 ,1 7 — 21. — G ö rö g ev. Luk. 19. r. 94. SZ.
22 V. A . 3 . Vince vt. A . 3 . A rtu r 7 39 16 45 7 43 16 8
23 H. P. R aim und Zelm a 1. S e b a t R. K. 38 46 8 25 1713
24 K. T im ót pk. vt. T ádé 37 48 900 18 34
25 Sz. Pál fordulása Pál fordulása 36 49 9 28 19 51
26 Cs. Polikárp V anda 35 51 9 54 21 8
27 p. A r. sz. János f L othár 34 52 1015 22 26
28 Sz. N agy K ároly Károly 6. S. Bo. 33 54 10 36 23 43

5. K ath. ev. IV. vas. Vizk. után. Jé z u s parancsolt a ten g e rn ek . M áté V ili. 23—27.
— P ro t. ev. u. a . ; olv. Rom . 13, 8 - -1 0 . — G ö rö g ev. L ukács 18. r. 89. SZ.

29 V. A . 4 . S zál.F ér.
A . 4 . A dél 7 32 16 55 10 59 —

30 H. M artonka sz.vt. M ártonka 31 56 11 24 1 1

31 K. Nol. P é ter V irgi'ia 30 58 11 53 2 20

H,u o a JÁNOS uaskereshedésG

T e le f o n : .J ó z se f 3 6 0 - 3 9 A la p ít v a : 1 8 9 6 T elefo n : J ó z s e f 3 6 0 —3 9
72
fllllllilliliilliiiiilliiiiilliiiiilliiiiilllp
■=. - i l l . 'I ll- -«It- 'III- 'III- 'III- 'III- 'III- 'III- *lll- -III- 'll» - 'll»* 'll» - 'll» - 'III- -III- 'III- 'll»- 'll»- 'll» - 'III- 'll»- 'III- 'III- 'III* 'i l l - =

H a la k
ie s r v é b e n
FEBRUÁR B ő jte lő
hava
(2 9 n a p )

A hó Róm. kath. Nap H old

P ro te stá n s Izraelita
és hét es új g ö rö g naptár n ap tár 5688 kelte nyug. kelte nyug.
napjai n ap tár ó. p. ó. p. ó. p. ó. p.
i Sz. Ignác pk. vt. Ignác 7 29 16 59 12 30 33
2 C s. *G y. B. A . Karolin 27 17 1 1317 4 52
3 p. Balázs vt f Balázs 26 17 3 1414 5 57
4 Sz. Korz. A ndrás Ráhel 13. S. Besalakh 25 17 4 15 20 6 51

6. K ath ev. S eptuagesim a. H asonló m ennyeknek országa a családos em ber-

hez. M áté XX, 1— 16 — P ro t. ev. ugyanaz ; olv. K or. I. 9, 2 4 - -10, 5. —
G ö rö g ev. Luk. 15. r. 79. sz.

3 6
7
8
5 V.
H.
K.
Sz.
A . H e t v .- v .
D o ro tty a sz. vt.
R om uald ap át
M ath. Já n hv.
A . Á g o ta
D o ro tty a
T ódor
A ranka
1 5 .F á k ü n n ep e
7 21
22
20
19
17 6
7
9
10
1631
17 44
18 55
20 4
7 33
8 7
8 34
8 56
9 Cs. Alex. Ciril pk. A bigail 17 12 2110 915
10 P. S kolasztika J- Elvira 16 14 2215 9 34
11 Sz. L urdi Szűz B ertold 20. S. Jitro 14 15 2319 9 51

7. K ath. ev. Sexagesim a. M időn nagy se re g gyűlt egybe. Luk. V ili. 4 —15. _
P rot. ev. ugyanaz ; olv. K or. 11. 11, 19— 12, 9. — G ö rö g ev. M áté 25. r. 106. SZ.

12 V. A . H a t v .- v . A . Lidia 713 1717 ___ 1010

13 H. Ricci K at. sz. Ella 11 18 0 23 10 31
14 K. B álint vt. Bálint 10 20 1 28 10 55
15 Sz. Fausztin vt. Fausztin 8 21 2 34 11 25
16 Cs. Julianna sz. vt. Julianna 6 23 3 38 12 2
17 P. D onát pk. vt. f D onát 5 25 4 39 12 50
18 Sz. Sim on pk. K onrád 27. S. M ispotim 3 26 5 33 13 48

8. K ath. ev. Q u inquagesim a. M agához vévé Jézus a tiz e n k ettő t. L uk, XVIII.
31— 43. — P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Kor. 1, 13, 1 13. — G ö rö g ev. M áté
6. r. 17. sz.

19 V. A . F a r s .-v . A . Z suzsanna 7 1 17 28 619 14 56

20 H. A ladár pk. vt. A lm os 7 0 29 6 57 16 2
21 K. E leonóra E leonóra 30. Kos K hod. 6 58 31 7 29 17 30
22 Sz. H a m v a z ó s z -tt G erzson 1. A d a rR . K. 56 32 7 55 18 50
23 Cs. D. P é te r pk. f f A lfréd 54 34 818 20 10
24 p. Szökőnap t t Szökó'nap 52 36 8 40 21 30
25 Sz. M átyás ap. "ff M átyás 4. S. T herum a 50 37 9 3 22 50

9. Q u a d rag e sim a. K ath. ev. B öjt I. vas. Jézus a p u sz táb a vitetik s Lélektó'I.
M áté IV, 1— 1 1 .— P ro t. ev. u g y a n a z ; olv. K or. 11. 6. 1 — 10. — Hörög ev.
Já n . 1 r. 5. sz.

26 V. G . 1. In v . v. G . 1« G éza 6 49 17 39 9 27 ___
27 H. Kor. M argit t t S án d o r 47 40 9 55 010
28 K. B. B áthory y f Á kos 45 41 102^ 1 29
29 Sz. R. ap. K á n . f f E lem ér 43 43 11 13 2 44

É pületvaR alások legolcsóbb beszerzési fo rrá sa

MAJOR JÁNOS v a sü z le le V II.,

B u d a p est
n á h ó c z i-ú l 7 2
 II K elet F E L JE G Y Z É S E K

B e v é t e l P f K i a d á s f H a tá rn a p o k
p
1
2
3
4
5
6
7
8
9
-—
10
■------
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27 .
28
29
30
31

Aiiiliiiiiiiiiid
 a-
je g y é b e n
MÁRCIUS B ő jtm á s
hava
(3 1 n a p )

A hó Róm. kath. N ap Hold

P ro te stá n s Izraelita
és hét és új go rö g kelte nyug. kelte nyug.
naptár n a p tá r 5688
napjai n ap tár ó. p. ó. p. ó. p. ó. p.
1 I Cs. Albin Albin 6 41 17 45 12 6 3 51
2 p. Szim pücius t t Lujza 39 46 13 8 4 47
3 Sz. K unigunda f t K ornélia 11. S. T hezave 37 48 1416 5 33

10. K ath. ev. Bojt II. vas. M aga m ellé vévé Jézu s P é te rt, Ja k a b o t és Jánost.
M áté XVII, 1— 9. — P ro t. ev. M áté XV, 21— 2 8 : olv. T hessz. 1. 4, 1—-7.
— G ö rö g ev. M árk. 2. r. 7. sz.

4 V. G . 2 . R e m in . G . 2 . K ázm . 6 36 17 49 15 28 6 9
5 H. Ö zséb ft A dorján 13. E szterbőjt 34 50 16 39 6 36
6 K. P er., Felic. t t G o ttlieb 14. Purim 32 52 17 48 6 59
7 Sz. A qu. Tam . t t Tam ás 15. Susan-P . 30 53 18 56 719
8 Cs. Istenes Ján . t t Z oltán 28 55 20 1 7 38
9 p. F ranciska f f Franciska 26 57 21 5 7 55
10 Sz. 40 v értanú t t Olimpia 18. S. Ki T hiza 24 58 2211 813

11. K ath. ev. Bőit III. vas. Jézu s ném a ördög-öt űze ki. Luk. XI, 14— 28.
— P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Efez. 5, 1 9. — G ö rö g ev. M árk. 8. r. 37. SZ.

11 V. G . 3. O c u li G* 3 . A ladár 6 22 17 59 2316 8 33
12 H. 1 G erg . p t t G ergely 20 18 1 — 8 55
13 K. Szabin vt. t t K risztián 18 2 0 21 9 23
14 Sz. M athild tt Maliid 16 4 1 26 9 55
15 Cs. Longin vt. t t K ristóf 14 5 2 27 10 38
16 p. G e réb pk. f f H e n riette 12 7 3 23 11 31
17 Sz. P a trik pk. tt G e rtru d 25. S. V ajak. P. 10 8 4 12 12 34

12. K ath. ev. B ojt IV vas. Jézus a gallleai ten g e ren túlm éne. Ján . VI, 1— 15.
— P ro t. ev. ugyanaz olv. G ál. 4. 21— 31. — G ö rö g ev. M árk. 9. r. 40. SZ.
18 V. G. 4 . L a e t. G . 4 . S „ E. 6 8 18 9 4 52 13 45
19 H. József tt József 6 11 5 26 15 2
21 K. j. B. Cs M. t t
B enedek ap.i'1'
H u b e rt
B enedek
4
2
12
13
5
6
54
19
16 22
17 44
21 Sz.
22 Cs. G én. K át. T f O ktávián 1. N izanR .K h. 0 15 6 41 19 5
23 P. V iktórián f t F rum enc 5 58 16 7 4 20 28
24 Sz. G áb o r főa. t t G áb o r 3. S. V ajikra 5 56 18 7 28 21 52

13 K ath. ev. B ojt V. vas. F ek etev as. Ki fedd m eg engem aűnről. Ján . VIII,
46.— 59. P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Zsid. 9, 11— 15. G ö rö g ev. Márk. 10. r. 47. SZ.

25 V. G . 5 . J u d ic a G.5. G y.o.B.A , 5 54 1819 7 55 2315

26 H. Vlanó Manó 52 21 8 28 —
27 K. D am aszk. J . f f H ajnalka 50 22 9 9 0 34
23 Sz. K ap. Ján o s f f G edeon 48 23 9 59 1 46
29 Cs. A uguszta f f Cirill 46 25 1100 2 46
30 P. Fájd. Szűz. t t Izidor 44 26 12 7 3 34
31 Sz. G uidó a p át f f Á rpád 10. S. Zaw 42 28 13 18 4 12

M A JO R JÁ N O S v a s U z le té t
KÍIDAI’EST,VII. KEK. rAkócziüt Vt. SZÁM
A le g m o d e rn e b b é s le g jo b b b u t o r v e r e t e k b e n n a g y v á la s z té k
-ill. « ill. « ill . -ill. -ill. « ill . « ill . - ill. -til' -ill. « ill . -ill. « ill . -ill. « ill. -ill. -ill. - ill. « ill . « ill . « ill . -ill. - ill. «ill* «ill* -ill* - ill-

A B ik a
je g y é b e n
Á PR ILIS Sz. G y örgy
hava
(3 0 n a p )

A hó Róm. kath. Nap H old

P ro te stán s Izraelita
és h ét és új g ö rö g kelte nyug. kelte nyug.
n aptár n a p tá r 5688
napjai n a p tá r ó. p. ó. p. ó. p. Ó. p.

14. K ath. ev. Bőit VI. vas. V irágvas. Midó’n Jézu s Jeruzsálem hez kö zeled ett. M áté
XXI, 1— 9. -— P ro t. ev. u. a. ; olv. Filipp. 2, 5 — 11. — G ö rö g ev. M áté 2 l. r. 83. S Z .

i V. G . 6. P a lm . G . 6 . H ugó 5 40 18 29 14 28 4 42
2 H. P a u l.F é r.h v .ff Á ron 38 30 15 37 5 5
3
4
5
6
7
K.
Sz.
Cs.
p.
Sz.
R ikárd pk. ++
Izidor pk. f f
N agycs.
Nagyp.
Nagysz.
tt
tt
ff
K ereszt. R.
Izidor
Vince
N a g y p é n t.
H erm an
15. Passzah 1.
16 P asszah 2
17. S.
36
34
32
30
28
32
33
34
36
38
16 45
17 51
18 54
20 00
21 5
5 25
5 42
6 1
618
6 37
=
15. K ath. ev. H úsvétvas. M ária M agdolna és M ária Jak . a sírnál. M árk XVI, 1—-1.
— P ro t. ev. u g y a n az ; olv. K or. I. 5, 6— 8. — G ö rö g ev. Ján . 1. r. 1. sz.

8 V. G . H u sv. v. G. H u sv. v. 5 26 18 39 2211 6 58

9 H. * H u sv. h . H u s v é t h. 24 40 2315 7 23
10 K. Ezekiel Zsolt 22 42 —
7 54
11 Sz. I. Leó pápa Leó 21. P asszah 7. 20 43 018 8 30
12 Cs. G yula p. G yula 21 P asszah 8. 18 44 1 16 9 20
13 p. H erm eneg. v t .t Ida 16 46 2 6 1017
14 Sz. Jusztin vt. T ibor 24. S. P., Sem . 14 47 2 48 11 24

16. K ath. ev. I. vas. husvét után. M időn e ste Ion azon nap. Ján . XX. 19—31. —
P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Ján . 5, 4— 10. — Görög* ev. Ján . 20. r. 65. sz.

15 V. G. 1. Q u a s. G . 1 . A tala 512 18 49 3 24 12 36
16 H. L abr. Ben. J. L am bert 10 50 3 54 13 59
17 K. A nicét pk. A nicét 9 51 4 18 15 12
18 Sz. A pollonius vt. Ilona 7 53 4 42 16 34
19 Cs. Em m a K ocsárd 5 54 5 4 17 56
20 p. T ivadar hv. T ivadar 30. R. K hod. 3 56 5 27 19 22
21 Sz. A nze'm Anzelm 1. Ijar S 2.P Thas M. 1 57 5 53 20 48

17. K ath. ev. II. vas. húsvét u tán . E n vagyok a ió pásztor. Ján . X. 11— 16. —
P rot. ev. ugyanaz ; o Ív. P ét. I. 2, 21 — 25. — G ö rö g ev. M árk. 15. r. 69. sz.
22 V. G. 2. M ise r . G . 2 . S zótér 4 59 18 59 6 24 22 13
23 H. Béla pk. vt. Béla 57 1900 7 1 23 32
24 K. G yörgy vt. G yörgy 56 1 7 49 —

25 Sz. Sz.Józs.olt.,M . M árk 54 3 8 49 0 39

26 Cs. Kili és M aré. Ervin 52 4 9 56 1 34
27 p. K. P é te r e. 1 .1 A risztid 50 6 11 7 215
28 Sz. K ér. Pál hv. V aléria 8. S .3 .P .,A .,K . 48 7 1218 2 47
18. K ath. ev. III. vas. húsvét után. E gy kevéssé és m ár nem látto k engem . Ján.X V I.
16— 22. — P ro t. ev. ugyanaz ; olv. P ét. I. 2, 11— 20. — G ö rö g ev. Ján. 5. r. 14. S Z .

29 v . G . 3 . J u b it. G . 3 . A lb e rt 4 47 19 8 13 28 311
30 H. Sien. K át. sz. K atalin 10. Seni bó’jt 45 10 1436 3 33

Kerités-fonatok minden
méretben, kátránypapir, MAJ OR JÁNOS
börfedéllemez nagy raktára BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 7 2 . SZÁM
,-M I* -SM- ,- lli*

"Üií
 F E L JE G Y Z É S E K

-M
JJ
13
y
B e v é t e l P f K i a d á s ' P f H atárnapok
i
2
3
4 ■
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
‘Ill* ‘III* ‘III* ‘III* -III* ‘III* ‘III* ‘III* ‘III* -III* ‘III* 'III* ‘III* ‘III* ‘III* ‘III* -III* ‘III- ‘III* ‘III* ‘III* ‘III* ‘III* -III* ‘III* ‘III* III*

w
A z Ik rek c | | J Q P ü n k ö sd
je g y éb en hava
(3 1 n a p )

A hó Róm. kath. Nap Hold

P ro testán s Izraelita
és h é t és új görög kelte nyug. kelte nyuo.
naptár n a p tá r 5688
napjai n ap tár ó. p. ó. p. ó. p. ó. p .
1 K. Fülöp, Jak. ap. Fülöp 4 44 1911 15 42 3 50
2 Sz. A tanáz pk. Z sigm ond 42 12 16 46 4 8
3 Cs. Sz. kér. felt. Irm a 13. K ham . bőjt 41 14 17 48 4 25
4 P. Mon., Flór. vt.T Flórián 39 15 18 56 4 42
5 Sz. V. Pius p. G o tth ard 1 5 .S .4 .P . Em or 37 17 20 2 5 3

19. K ath. ev. IV. vas húsvét után. A hhoz m egyek, aki engem küldött. Ján.
XVI. 5— 14. — P ro t. ev. ugyanaz ; olv.' Jak . 1, 16— 21. — G ö rö g ev. Ján.
4. r. 12. sz.

6 V. G. 4 . C a n t. G . 4 . F rid a 4 36 1918 21 7 5 25
7 H. G izella, Szán. Napoleon 17 S e ri bö jt 34 19 2211 5 54
8 K. Mih. főa. megj. G izella 18. L agbeom . 33 21 2311 6 30
9 Sz. Naz. sz. G er. Q ergely 32 22 714
10 Cs. A ntonin pk. Arm in 30 23 0 4 8 8
11 P. M am ert pk. t M am ertus 29 24 0 49 910
12 Sz. P ongrác vt. P ongrác 2 2 .S .5 .P ., Beh. 28 25 1 26 1019

20. K ath. ev. V. vas. húsvét után. H a m it k é ren d e te k az A tyától. Ján . XVI,
2 3 —30. — P ro t. ev. ugyanaz ; olv. Jak . 1, 22— 27. — G ö rö g ev. Já n . 9. r. 34. sz.

13 V. G. 5. R o g . G . 5 . Szerváé 4 27 19 27 1 56 11 33
14 H. Bonifác j '2 jj Bonifác 25 28 2 21 12 49
15 K. D e la S. J. < T §■ Zsófia 23 30 2 44 14 6
16 Sz. Nép. J á n .) c Mózes 22 31 3 6 15 28
17 Cs Á ld . c s ü t . Á ld . c s ü t . 21 32 3 27 16 49
18 P. V enánc vt. J" Erik 20 33 3 50 18 14
19 Sz. Cöleszt. p. Ivó 29. S .6.P .,B am . 19 34 418 19 41

21. K ath ev. VI. vas. húsvét után. M ikor eljövend a V igaszta’ó. Ján . XV, 25 - XVI,
4. — P ro t. ev. u g y a n az ; olv. P é t. I. 4, 7— 11. — G ö rö g ev. já n . 17. r. 56. sz.

20 V. G . ó .E x a u d i G . 6 . B ernát 1. Szív. R. Kh. 4 18 19 35 4 52 21 6

21 H. Bob. A n d rás K onstantin 17 37 5 36 22 21
22 K. Ju ia sz. vt. Jülia ^ 3.1 S elosah 16 38 6 32 23 24
23 Sz. D ezső pk. vt. D ezső 4. , je me 14 39 7 38
24 Cs. Kér. segíts. E szter 5. J hag eb alah 13 40 8 51 012
25 p. VII. G erg . p. J- O rb á n 6. b a b u o th l.n . 12 41 10 5 0 49
26 Sz. N. Fülöp hv "ft Fülöp S a b u o th 2.n. 12 42 1117 1 15

22. K a th . ev. Pünkösdvas. H a ki engem szeret. Ján . XIV, 23— 31. — P rot.
ev. ugyanaz ; o!v. A pós. csel. 2, 1— 13. — G ö rö g ev. Ján . 7. r. 27. sz.

27 V. G. P ünk. v. G. P ü n k . v. 4 11 19 43 12 26 139
28 H. *P ü n k . h. P U n k ösd h. 10 44 13 33 1 S9
29 K. Pazzi M agd. Maxim 9 46 14 3S 216
3) Sz. Szt. Jo b b , K án. N ándor 9 47 15 42 2 32
31 Cs. A ngela sz. P etronella 48 16 47 2 49
8
H a lá s z a ti c ik k e k , b a m b u s z b o to k , b a lz s in ó ro k , h a lá s z b o to k , le g n a g y o b b r a k t á r a

M A JO R JÁ N O S V II., R á K ó czi-ú í 72. szá m

N é m e t, A n g o l, O lasz h a lá s z a ti c ik k e k le g jn t á n y o s a h b a n s z e r e z h e tő k h e

-*|» - ;« |l - -« l1* i -«|»- ,-« |i* ;jjp..;!!!:

 III* -111* «III* -III- «III* -ill* -III. -III. -III. -III. -Ill* -III. =

\é
FELJEGYZÉSEK

[é
K elet

i
Bevétel P f Kiadás P f H atárnapok
i
r~ 2
Fi 3
■i 4
5
6
IT
7
8
r= 9
10
11
12
13
14
jg 15
Fi 16
17
18
^ ' 19
=7 20
iT 21

22
23
£? 24
lé 25
fi 26
fs 27
28
ifi 29
30
|
 lit. -III. -Ill* -life-* «II». -III. -III.' -III. -III. 1 «II». -III. -III. 1 -III. 1 -III. -III. -III. -III. -III. 1 -III. -III. -III. -III. -III. -III. -III. -III. -III.
1
1s -A A R ák
JUNIUS S z e n t Iv á n
je g y é b e n hava

LÍiiMÍiniííh
(3 0 n a p )

A hó Róm. kath. N ap H old

P ro te stán s Izraelita
és h ét és új görög1 kelte nyug. kelte nyug.
n a p tá r n ap tár 5688
napjai n a p tá r ó. p. ó. p. ó. p. ó. p.

........................
í P. Pam fil vt. f t Pam filius 4 7 19 49 17 53 3 9
€ 2 Sz. E razm us v t . f t A nna 14. S .l .P .N a s 6 50 18 59 31
1 23. K ath. ev. I. vas. pünk. u. M inden hatalom nekem a d a to tt. M áté XXVIII,
18— 20. — P ro t. ev. Ján . Ili, 1— 15; olv. Kóm. 2. 33—36. - - G ö rö g ev. Máté
~= 10. r. 31. sz.

.
3 V. G .l .S z .h á r . G. Sz. h ár. 4 6 19 51 20 3 3 57
4 H. K ar. F ér. vt. Kerény 5 52 21 4 4 30
5 K. Bonifác pk. Bonifác 5 53 22 0 512
Fa 6 Sz. N o rb e rt pk. N o rb e rt 4 53 22 49 6 3
=; 7 Cs Ű r n a p ja R ó b ert 4 54 23 27 7 3
rf 8 P. M edárd pk. f M edárd 4 54 23 59 810
9 Sz. Prim , és Felic. Félix 21. S .2.P .B eh. 3 55 — 9 21
A 24. K ath, ev. II. vas. pünk. u. E gy em ber nagy v a c so rá t szerze. Luk. XIV,
Fa 16— 24. — P ro t. ev. Luk. XVI, 19— 31 ; olv. Ján. I. 4, 1 6 - -21. — G ö rö g ev.
M áté 4. r. 9. sz.
10 V. G. 2« M argit k. G . 1« M argit 4 3 19 56 0 25 10 34
AT 11 H. B arnabás, Jól. B arnabás 3 56 0 49 11 49
ü 12 K. Fák. Já n o s vt. K laudius 2 57 1 9 13 6
s .=- 13 Sz. P á d . sz. A ntal T óbiás 2 57 1 29 14 24
=- 14 Cs. N agy Vazul pk. V azul 2 58 151 15 44
= [i 15 p. Jézu s sz Sz. f Vid 2 59 216 17 9
E 16 Sz. R ég. sz. F é r Jusztin 28. S.3.P.S1.-L. 59 2 45 18 34
2

25. K ath. ev. III. vas pünk. u. K özeledének Jézushoz a vám osok. Luk. XV,
i. 1— 10. — P ro t. ev. Luk. XIV, 16— 24 ; olv. Ián. I. 3, 13— 18. — Horog ev.
-T
M áté 6. r. 18. sz.
AT
17 V. G* 3 . Rain. hv. G . 2 . L aura 4 2 19 59 3 24 19 55 ií;í,.:ií;i:
J= 18 H. Efrém egyh. t. A rnold 30. Ros K hod. 2 20 0 4 13 21 6
Fa 19 K. G yárfás, P ro t. G yárfás l.T h a m .R . Kh. 2 0 5 16 22 3
=; 20 Sz. Szilvér p. vt. R áfael 2 0 6 27 22 44
F= 21 Cs. G onz. A lajos A lajos 2 0 7 44 2317
Fa 22 p. P aulin pk. Á k .f Paulina 3 0 8 59 23 41
'A 23 Sz. E diltrud Z oltán 5. S. 4. P. Kh. 3 0 1011 —
"a 26. K ath. ev. IV. vas. pünk. u. M időn a se re g Jé z u sra tó d u lt. Luk. V, 1— 11.
P rot. ev. Luk. XV, 1-—Iü ; olv. P ét. 1. 5, 6 —11. — G ö rö g ev. M áté 8. r. 25. sz.
=; 24 V. G . 4 . K .sz .Ján . G . 3 . Iván 4 3 20 1 1121 0 3
AT
25 H. Vilmos Vilmos 3 1 12 27 0 22
fF 26 K. Já n o s és Pál vt. János, Pál 4 1 13 33 0 38
27 Sz. László kir. László 4 1 14 37 0 55
AT
28 Cs. Irén pk. vt. A rszlán 4 1 15 42 1 14
FF 29 p. P é t. é s P á l P é te r és Pál 4 1 16 48 1 35
Fi 30 Sz. Pál em lékez. Pái 12. S .5 .P .,B a l. 5 1 17 54 2 0

M ie lő tt n y a r a ln i m e g j^ la k a t o t , b iz to n s á g i z á r a t, z á r t o r la s z t, é k s z e r d o b o z t
B udapest, V II., Itákóczi-út 72
MAJ OR J A N O S v e g y e n ^ a h o l^ ^ e n ^ ik k e l^ lc s ó ^ ^ a p h a ^ k j
 •ill* «ill* * lh - «tli* « ill- «ill» «ill* « ill- «U i- « ill- « ill- -ill- -ill- « ill- «ill* « ill- « ill- -ill- « ill- « ill- -ill- -ill- -ill- « lii- -ill- -ill- * ilr

A z O r o s z lá n
je g y é b e n
J U L I U S Szent Jakab
hava
(3 1 n a p )

A hó Róm. kath. Nap H old

P ro te stán s
és hét és uj g ö rög kelte nyug kelte nyug.
n ap tár n a p tá r 5688
napjai n a p tá r ó p P 6 ó. p. Ó TV
27. K ath. ev. V. vas. pünk. u. H ogyha nem tö k éle te se b b a ti igazságtok. M áté V.
20—24. — P ro t. ev. Luk. VI. 36 - 4 2 . ; olv. Róm. 8, 18— 23 — G ö rö g ev.
M áté 8 r. 28. sz.
i V. G . S .J é z . sz.v. G . 4 . T ibold 4 6 20 1 18 56 2 30
2 H. Sarlós Bold.-a. O tto k á r 7 0 19 56 3 9
3 K. Sz. pápák eml. K ornél 8 0 20 46 3 57
4 Sz. Ulrik pk. Ulrik 8 0 21 28 4 55
5 Cs. Zak. A ntal hv. Enese 17. T.-elf. böjt 9 19 59 22 2 6 1
6 p. Izaiás p ró féta i' Ezsaiás 10 59 22 30 712
7 Sz. Ciril és M etód C iril, Met. 19. S. 6. P., P. 10 59 22 54 8 25
28. K ath. ev. VI. vas. pünk. u. M időn nagy se re g volt e g y ü tt Jézussal. M árk VIII.
1 - 9 . — P rot. ev. Luk. V. 1— 11 ; o'v. P é t. 1. 3, 8— 15. — Goroor ev. M áté 9. r.29. S Z .
8 V. G .6 .E rzs.k .-n ő G . 5 . T eréz 411 19 58 2314 9 39
9 H. V eronika sz. Lukrécia 12 58 23 35 10 53
10 K. A m ália A m ália 13 57 23 55 12 9
11 Sz. I. Pius p. vt. Lili 14 56 — 13 27
12 Cs. G ualb sz. Ján. Izabella 15 56 018 14 46
13 P. A naklét p. v t.f Jenő 16 55 0 44 16 10
14 Sz. B onaventura E örs 26.S. l.P . M at. 17 54 1 17 17 31
29. K ath. ev. VII. vas.p ü n k . u. Ó vakodja-ok a ham is pró féták tó l. M áté VII. 15— 21.
— P ro t. ev. M áté V. 20—26 ; olv. Rom . 6 ,3 — 11. — G ö rö g ev M áté 9. r. 33. S Z .

15 V. G . 7 . H enr.cs. G . 6 . H enrik 418 19 53 2 0 18 45

16 H. Karm . B.-A. V alter 19 52 2 56 19 48
17 K. Elek Elek 20 52 4 3 20 37
18 Sz. Kamill hv. Frigyes 1. A b.R .K hod. 21 51 518 21 14
19 Cs. Paulai Vince Emilia 22 50 6 35 21 42
20 P. Jerom os hv "f Illés 23 49 7 51 22 6
21 Sz. P rax ed es sz. Dániel 4. S 2 P. D eb. 24 48 9 3 22 25
30 K ath. ev. VIII. vas. pünk.u. V ala egy g a zd a g em ber, kinek sá fára vala. Luk. XVI.
1 - 9 . - P rot. ev. M árk Vili. 1 - 9 . ; olv. Köm. 6. 19-23. — G ö rö g ev. M áté 14. r 58. sz.
22 V. G . 8. M ária M. G . 7 . M. M. 4 25 19 47 1012 22 43
23 H. A pollinár pk. Lenke 26 46 11 19 23 0
24 K. B. Kinga, K. K risztina 28 44 1225 2318
2-> Sz. Jakab aps. Jakab 29 43 13 30 23 38
26 Cs. A nna asszony A nna 9.Jeruzs. elp.b. 30 42 14 36 —
27 p . P antaleon vt 'i' O lga 31 41 1541 0 0
28 Sz. Ince p. vt Ince 11 S.3.P .V oet. 32 40 16 46 0 30
liiSiiiiiiniiiM

31. K ath. e v. IX vas pünk. u. A m int k ö z eled e tt Jé z u s Jeruzsálem hez. Luk. XIX. 41 - 4 7 .
P rot. ev. M áté VII. 15-—23.; olv. k o m . 8, 12— 17. — G ö rö g ev. M áté 14. r. 59. sz.
29 V. G . 9 . M ártasz. G . 8 • M árta 4 34 19 39 17 46 1 3
30 H. Judit vt. Judit 35 37 1841 1 49
31 K. L. Ignác hv. O szkár 36 36 19 26 2 45

Ha a s z ta lo s s z e rs z á m o k r a , g y a ln p a d r a , g y a lu k r a . g y a ln s z e m r e van szü k ség e, f o r d u ljo n b iz a lo m m a l

M A I A DI
I A I b i w i
IÁ N A C M A 7
lIA llw d B llrflí
B u d a » est, v n „
M inden d a rab szerszám ért .jótállók
K á k ó c z i- ú t 7 2

A M agyar É let K épes Könyve.

 FELJEGYZÉSEK
K elet

Bevétel P f Kiadás P f H atárnapok

i
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

T
th- 1 ' n i . - u » :1 - « ill11 -ii» . - ii» '1' . i i i ' 1 . i i i . •» ii. -ii» . « u i. « H i. -ill« - ill - - m - ill* •*i*- - u i - «H i. « H i. « iii. « ii» .' * n i. - i n . i l l . * u i. h i. h i. =

A Szűz
je g y é b e n
AUGUSZTUS K is a s s z o n y
hava
(31 n a p )

A hó Róm. kath. Nap H old

P ro te stán s Izraelita
és Eet és új g ö rö g kelte nyug. kelte nyug.
naptár n a p tá r 5688
napjai n a p tá r o. p. o. p. o. p. o. p.
i
2
Sz.
Cs.
V as. sz. P é te r
Liguri A lfonz
V asas P é te r
Lehel
4 38
39
19 34
33
20 3
20 33
3
4
49
59
3 p. István vt. *j* H erm ina 40 31 20 58 6 13
4 Sz. D om onk. hv. D om onkos 18. S.4. P erekE . 41 30 2120 7 28
32. K ath. ev. X. vas. pünk. u. K é t e m b e r m éné fel tem plom ba. Luk. XVill,
9 - 1 4 — P ro t. ev. Luk. XVI, 1— 9 ; olv. K or. I. 10, 6— 13. — G örög ev.
M áté 17 . r. 72. sz.
5 V. G . 1 0 . H . B. a. G . 9 . Oszv. 442 19 29 21 40 8 44
6 H. U r szinevált. B erta 43 27 22 0 10 0
7 K. K ajetán hv. Ibolya 44 26 22 21 11 17
8 Sz. C irjék vt. László 45 25 22 46 12 35
9 Cs. Rom án vt. Ernőd 47 23 23 16 13 54
10 p. Lőrinc vt. t Lőrinc 48 21 23 54 1515
11 Sz. Z suzsanna vt. T ibor 25. S .4.P erekR . 50 19 —
16 31
33. K ath. ev. XI. vas. pünk. u. K im envén Jézus T yrus határaiból. M árk VII,
31— 37. P ro t. ev Luk. XIX, 41— 48 olv. K or. I. 12, 1— 11. — G ö rö g ev.
M áté 18. r. 77. sz.
12 V. G . l l . K lára sz. G . 1 0 . K lára 451 19 18 0 43 17 36
13 H. Ipoly, K assz. vt Ipoly 53 16 1 45 18 29
14 K. ö z s é b vt. t t Ö zséb 54 15 2 56 1910
15 Sz. N a g y B .-A . M ária 55 13 413 19 42
16 Cs. Joak.,R ókus hv. A brahám 30 Kos Khod. 56 11 5 29 20 7
17 p. Jácint hv. t A nasztáz 1. Elül R. Kh. 58 9 6 43 20 28
18 Sz. Ilona csász. Ilona 2 S .Ó .P .S o f. 59 7 7 54 20 47
34. K a th . ev. XII. vas. pünk. u. A z irgalm as szam aritánus. Luk. X, 2 3 - 3 7 .
— P ro t. ev. Luk. XVIII, 9 — 1 4 ; olv. K or. I. 15, 1— 10. — G ö rö g ev.
M áté 19 r. 79. sz.
19 V. G . 1 2 . Lajos pk G . l l . H uba 5 1 19 5 9 3 21 4
20 H. *S z. I s t v . k . I s t v á n k ir . 2 4 1010 21 20
21 K. Ch. Franciska Sám uel 3 2 11 16 21 40
22 Sz. T im ót vt. M enyhért 4 1 12 22 22 2
23 Cs. Beniti Fülöp F arkas 6 18 59 13 28 22 28
24 p. B ertalan ap. f B ertalan 7 56 14 33 23 0
25 Sz. L ajos kir. Lajos 9. S. 1 .2.P .K ÍT . 9 54 15 35 23 41
35. K ath. ev. XIII. vas. pünk. u. Midőn Jézu s Jeruzsálem felé ta rto tt. Luk.
XV111, 11— 19. — P ro t. ev. M árk. Vll, 31— 37 ; olv. A póst. csel. 10, 2 4 - 3 3 .
G örög ev. M áté 21. r. 87. sz.
26 V. G .1 3 .Z e firin p . G . 1 2 . Izsó 5 10 18 53 16 32 _________

27 H. Kalaz. József G eb h áro 11 51 17 20 0 31

2< K. Á goston pk. Á goston 12 49 1817 132
29 Sz. K ér. Ján . fejv. E rnesztin 14 47 18 34 2 40
30 Cs. Limai sz.R óza R óza 15 45 19 1 3 55
31 p. R ajm und hv. T Erika 17 43 19 24 510

BUDAPEST,MVII.,
A JRAKOCZI-UT
O R J Á N 72.
O SSZÁM
vasUzletében

2*
 FELJEGYZÉSEK
| K e let |

Bevétel P f Kiadás P f H atárnapok

1 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
- -
27
23
29
30

fltliiliM
 A M érJ eg
le g y é b e n
SZEPTEM BER S z e n t M í h á ly
hava
(3 0 n a p )

A hó Róm. kath. Nap Ho fi

P ro te stán s Izraelita
es n et es uj g ö rög kelte nyug kelte nyug
naptár naptár 5683
napjai naptár ó p. ó p. ó. p. ó. p.
i Sz. E gyed E gyed 16 S.3.4.P.K Í 1. 518 18 41 12 44 6 28
36. K ath. ev. XIV. vas. pünk. u. S enki k é t úrnak nem szolgá hat. M áté VI, 24— 33.
— P ro t. ev. Luk. X, 2: — 37 ; o!v. G ál. 3, 15—22. — G ö rö g ev. M áté 22. r. 89. sz.
2 V. G .1 4 . Istv. kir. G. 1 3 . Reb. 5 19 18 39 20 5 7 46
3 H. M anszvét pk. H ilda 21 3/ 20 25 9 4
4 K. V iterbói Róza Rozália 22 3" 20 49 1024
5 Sz. luszt Ló’iinc V iktor 23 33 21 n 11 45
6 Cs. Ida Z akariás 25 31 21 53 13 (
7 p. Kassai vértan R egina 26 29 22 3 1422
8 Sz. * K is B .-A . Mária ’3 .S .5 .6 .P .N ez . 28 27 23 37 153

37. K ath. ev. XV. vas. pünk. u. lézus Nairn városa m éné. Luk. VII, 11— 16.
— P rot. ev. Luk. XVII, 11 — 19 ; o'v. G a .5 ,1 6 — 24. — G ö rög ev . M áté 22. r. 92. S Z .
9 V. G« 15. K láv.P. G . 1 4 . A dám 5 29 18 25 —
16 26
'0 H. Tolent. Miklós Erik 30 23 0 42 17 10
11 K. P rotáz és Jác. T eodóra 31 21 1 55 1744
12 Sz. M ária neve G uidó 33 19 311 18 ‘
13 Cs. N o tb u rg a sz. Ludovika 34 17 4 25 18 31
14 p. Sz. kér. felm. + Szerénke 3^ 15 5 37 18 51
15 Sz. H étfájd. sz. M. N ikodém . 1. Újév 56S9. 37 13 6 47 19 8

3 8 .K ath. ev. XVI. vas. pünk. u. B em éne Jézus egy farizeus h ázába. Luk. XIV, 1 — 11.
— P ro t. ev. M áté VI, 24 —34; o!v. G ál. 5 ,2 5 — 6, 10. — G ö rö g ev. M áté 25. r. 105. S Z .

16 V. G . 1 6 . K ornél G . 1 5 . E dith 2 R os-H asanah 5 38 1811 7 55 19 5

17 H. Sz. Fér. sebh. Ludmilla 3. Zom G ed. 39 9 9 1 19 43
18 K. Kúp. József Titusz 41 7 10 9 20 4
19 Sz. Ja n u á r K án.f t Vilhelm ina 42 5 11 15 20 28
20 Cs. E uszták vt. F riderika 44 3 1221 20 57
21 p. M áté ap. tt M áté 45 0 13 24 21 33
22 Sz. Móric vt. th Móric x. S. H aaszinu 4. 17 58 1 4 23 22 18
39. K ath.ev. XVII. vas. pünk. u. Jé z u sh o 2 j áruiénak a farizeusok. M áté XXII, 3 4— 46.
— P ro t. ev. Luk. VII, 11 — 17 ; olv. Efez. 3, 13—21. — G ö rö g ev M áté 15. r. 62. S Z .

23 V. G . 1 7 . T ekla G . 1 6 . T ekla 5 48 17 56 15 14 23 13
24 H. Fog. kiv M ária G ellért 10. Jom K ippur 49 55 155' —

25 K. G ellért pk vt. Kleofás 50 53 16 32 0 20

26 Sz. C ip iiá n é s Just. juszt ina 51 51 17 2 1 31
27 Cs. Kozm a, Dam . A d alb ert 52 49 17 26 2 46
28 p. Vencel kir vt-i* Vencel 54 47 17 47 4 4
29 Sz. Mihály főan Mihály 15 S. Szűk. 1 n. 5 45 18 8 5 22

40. K ath. ev. XVIII. vas. pünk. u. Bem envén Jézus a hajócskába. M áté IX, 1— 8. _
P ro t. ev. Luk. XIV, 1 --11 ; o v. Efez. L 1 - 6 . — G ö rö g ev. Luk. 5. r. 17. SZ.

3 0 | G. 1 8 . Jero m | G . 1 7 . Jero m . | 16. Szűk. 2. n. 5 57 17 42 18 2 5 64

V*
É p ü le tv a s a lá s o k , n é m e t, f r a n c ia a s z t a lo s s z e r s z á m o k le g o lc s ó b b a n

MAJOR JÁNOSNÁL ”
 A B ö k ö ly
jeg y éb en
OKTÓBER M in d s z e n t
hava
(3 1 n a p )

A hó Róm . kath. Nap Hold

P ro te stán s Izraelita
és h é t és uj gö rö g kelte nyug. kelte nyug
n ap tár n a p tá r 5689
napjai naptár ó. p. ó. p. ó. p. ó. p.
i H. R ém ig pk. Malvin 5 58 17 40 18 51 8 4
2 K. Ő ran g y alo k P e tra 600 38 1918 9 28
3 Sz. K andid vt. H elga 1 37 19 50 10 51
4 Cs. A ssisi sz. Fér. F erenc 2 35 20 34 12 12
5 p. P iacid vt. A urél 21. H ős. Rabb. 4 33 21 27 1325
6 Sz. B rúnó hv. B rúnó 22. Sem . azer. 5 30 22 30 14 25
41. K ath. ev. XIX. vas. pünk. u. H asonló m ennyeknek országa egy királyi
em berhez. M áté XXÜ 1— 14. — P ro t. ev. M áté XXII. 34— 4 6 ; olv. Kor. 1,
4 —9. — G ö rö g ev. Luk. 6. r. 26. sz.
7 V. G . 1 9 . Olv. B. A. G . 1 8 . A m ália 23. Szim h. th. 6 7 17 28 23 44 15 12
8 H. Magy. N. Assz. E telka 8 26 — 15 48
9 K. D énes pk. D én es 9 25 0 58 16 15
10 Sz. Borg. F erenc G edeon 11 23 213 16 37
11 Cs. Piacidia sz. B rigitta 12 21 3 24 16 57
12 P. M iksa pk. vt. f Miksa * 14 19 4 34 1714
13 Sz. E d e kir., hv. K álm án 29. S. B eresith 15 17 5 42 17 39

42. K ath. ev. XX. vas. pünk. u. E gy királyi em ber b e te g fiáról. J án. IV. 4 5 - 5 3 . —
P rot. ev. M áté IX. 1 —-8 ; olv. Efez. 4, 2 2 —28. — G ö rö g ev. Luk. 7. r. 30 sz.
14 V. G . 2 0 . Kall. p. G . 1 9 * H elén 30 R os K hod. 6 17 17 15 6 49 17 48
15 H. T eréz sz. T eréz 1 M arkh.R .K . 18 13 7 56 18 7
16 K. G ál ap át Gál 19 11 9 3 18 29
17 Sz. H edv g assz. H edvig 21 9 10 9 18 56
18 Cs. L ukács ev. L ukács 22 8 11 15 19 29
19 p. A lkant. P é te ri- Lucius 24 6 1214 2011
20 Sz. V endel, K .Ján. Iréné 6. S N oakh. 25 4 13 8 21 1

43. K ath. ev. XXI. vas. pünk. u. A királyi em b er, aki szám ot v et szolgáival.
M áté XVIII. 23— 35. - P ro t. ev. M áté XXII. 1 - 1 4 olv. Efez. 5, 15—21. —
G ö rö g ev. Luk. 8. r. 35. sz.

21 V. G .2 1 .0 r s o ly a G . 2 0 . Ö rs. 6 27 17 2 13 53 22 2
22 H. K ordula sz. vt. Előd 8. Seni bó'jt 28 00 14 31 23 14
23 K. Ignác pátr. G yöngyike 30 16 58 15 1 -------•'
24 Sz. R áfael főangy. Salam on 31 57 15 26 0 22
25 Cs. B.M ór pécsi p. Blanka 11. K ham . bó'jt 33 55 15 49 1 37
26 p. D öm ötör vt. + D öm ötör 34 53 16 9 2 54
27 Sz. Szabina vt. Szabina 13. S. L ekh-L . 36 51 16 30 413

44. K ath. ev. XXII. vas. pünk. u. A farizeusok ta n á c s o t tá rtá n a k . M áté XXII.
15— 21. — P rot. ev. Ián IV. 47— 54; olv. Efez 6, 1 0 --17. - G örög ev. Luk.
16. r 83. sz.

28 V. G. 22. Kiiszt.kir.Q. G. 2 1 * Sim. 6 37 16 50 16 51 5 35

29 H. Nárcisz pk. Zenó 15. Seni bó'jt 39 43 1717 6 59
30 K. R odr. Alfonz Kolos 40 47 17 47 8 25
31 Sz. F a rk a s pk. t + R e f . e m l. 42 45 18 26 9 52

Ha kályhára, tűzhelyre, kályhacsőre, kályhaelőtétre, T^f a ¥ rj ¥ jk r'v O

széntartóra van szüksége, tekintse meg * * \ ^
B u d a p e s t, VII., R á k ó c z i-ú t 7 2 . n a g y r a k t á r á l . N a g y v á la s z té k , o l c s ó á r a k
K elet
FELJEGYZÉSEK

Be vét e l P f Ki a d á s P f Határnapok
1
2
3
4
•
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 ih » «iii» -«it* -* ii- -u » . «Ui* - u i» ill» « ill» 'i n » * ih » 'U i» 'i i i » 'U i» 'U i* 'U i» «Ui» 'U i» 'U i» 'U i» «ii». «u i» «Ui» « ii». 'l l » . -Ui» = rr

A n y ila s O J j] Sz. A ndrás

je g y é b e n hava
(3 0 n a p )

A hó Róm. kath. Nap Hold

P ro te stán s Izraelita
és hét és új görög kelte nyug. kelte nyug.
naptár n a p tá r 5689
napjai n aptár ó. p. ó. p. ó. p. 1 ó. p.
i C s. M in d s z e n t M arianna 6 43 16 44 19 17 1111
2 P. H a lo tta k n. f Achill 45 42 20 20 1219
3 Sz. H u b ert pk. Győző' 20 S. V aiere 46 40 21 32 m i

45. K ath. ev. XXIII. vas. pünk. u. M időn Jézu s a se red h ez szólott M áté IX,
18— 26. — P ro t. ev. M áté XIII, 23— 35 ; o!v Fi.ipp. 1, 3 - 11. — G örög ev.
Luk. 8 r. 38. sz.
4 V. G . - 3 . B. K ár. G . 2 í . K ároly 6 48 16 39 22 48 13 50
5 H. Im re h erceg Imre 49 37 —
1421
6 K. L énárd L énárd hv. 51 36 0 3 1444
7 Sz. E ngelb. pk. vt. Rezső 52 35 115 15 4
8 Cs. G ottfried pk G o ttfried 54 31 2 25 1521
9 p. T ivadar vt. J T ivadar 55 32 3 2 15 38
10 Sz. Av. A ndrás L uther M árt. 27. S K h.-Sz. 57 50 4 39 1555

46. K ath. ev. XXIV. vas. pünk. u. A ió vetőm agról M áté XIII, 24— 30.
P rot. ev. M áté XXII. 15— 22 ; olv Fi ipp. 3, 17— 21 — Görög- ev. Luk. 8. r. 39. sz. 1

11 V. G . 2 4 . M árton G . 2 3 . M árton 6 59 16 .9 5 45 1613

12 H. M árton pk. vt Jónás 7 0 28 6 52 16 33
13 K. K. Szaniszló Szaniszló iü. R. K hodes 1 27 7 58 16 58
14 Sz. jozafát vt. pk. Klement. l.K iszl.R . Kh. 3 26 9 4 17 29
15 Cs. G e rtru d sz Lipót 25 M 6 18 8
16 p. Ö d ö n pk, "J O ttm á r 6 24 11 3 185'
17 Sz. C sőd. G e rg p H ortense h í j. T o 'd o th . 7 23 11 51 19 51

47. K ath. ev. XXV. vas pünk. u. H asonló m ennyeknek országa a m ustár-
m áéhoz. M áté XIII. 31— 35. — P rot. ev. M áté IX. 18— 2 6 ; olv. Kol. 1, 9— 14.
G ö rö g ev. Luk. 10. r. 53. sz.
18 V. G . 2 5 . P. P. b. G. 2 4 . Ö dön 7 8 16 n 12 30 20 55
19 H. E rzséb et assz. E rzsébet 10 21 13 2 22 4
20 K. Val. Félix Jolán 11 20 13 29 2316
2i Sz. B.-Assz. bem O livér 13 19 13 52 —
22 Cs. C ecilia vt. C ecilia 14 18 14 12 02J
23 p. Kelem en p. vt f Kelem en 16 17 1431 1 44
24 Sz. K ér János Em m a 11. S. V ajeze 17 16 14 51 3 3

48. K ath. ev. XXVI. vas. pünk. u. M időn látjáto k a pusztu ás u tála to ssá g át.
M áté XXiV. 1 5 - 3 5 . — P rot. ev. Luk. XIII. 1— 9 ; olv. bessz. 1. 6, 13— 18.
G ö rö g ev Luk. 12. r. 66. sz.

25 V. G. 2 6 . K át. vt. G . 2 5 . K atal. 7 18 16 15 15 14 4 24

2-. H. Berchm . János Milos 20 15 15 41 5 50
27 K. Ér. sz. M ária Virgil 21 14 1616 7 15
28 Sz. István ap át vt. Stefánia 22 13 17 2 8 43
29 Cs. Szaturnin vt. Noé 23 12 18 2 10 0
30 P. A ndrás a p o st.J A ndrás 25 12 1913 11 3

b e g é le s e k l) fin o m a n g o l a c é l t a l p a k ü lf ö ld i k o r c s o ly á k c s a k

JA NOS B u d a p e st, , R akoczi-út 72

f
M A J O R V il.
s z e r e z h e tő k b e . - V id é k re c ip ö m é re t m e g a d á s a m e l l e t t u t á n v é t te l s z á llíto k

l||. «I|». - I ||. .•U » '| | *i|»*|J r il, *1|; l l » '| | :M»' .jlll'-ijM » ;. «I|I» .«M». «II». .« I||. «I|». «l|l» « I||. «II». -l|l* * l||. «I|l» * l||. « I||. « I||. -I|I. ■==
 FELJEGYZÉSEK

' .
K elet

Bevétel P Kiadás P f H atárnapok

1 II

2 1
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 a B ak
je g y é b e n
DECEMBER K arácson y
hava
(3 1 n a p )

A hó Róm . kath. Nap Hold

P ro te stán s Izraelita
és h é t éz új g ö rög kelte nyug. kelte nyug.
n a p tá r n a p tá r 5689
napjai n a p tá r ó. p. ó. p ó. p. "■ P-
1 Sz. Eligiusz pk. Elza 18. S. Vajisl. 7 26 1611 20 31 11 48
49. K ath. ev. A dvent. U riövet. I. vas. Jelek lesznek a lapban. Luk. XXI, 2 5 --33.
—P ro t ev. M áté XXI, 1— 9 ; olv. Róm. 13, 11 — 14. — G ö rö g ev. Luk. 13. r. 71 . S Z .
2 V. G . 1 . Bibiana G . 1 . A urélia 7 28 1611 21 48 12 23
3 H. Xav. F erenc O livia 29 11 23 3 12 49
4 K. B orbála B orbála 30 10 — 13 11
5 Sz. S z a b b a sz a p á t Vilma 31 10 015 13 28
6 Cs. Miklós pk. Miklós 32 10 1 23 13 45
7 p. A m brus pk. t A m brus 24. Kha. kezd. 33 10 2 30 14 2
8 S z. M á ria s z . f . M ária 25. S. V ajesev 34 9 3 36 1419
50. K ath. ev. U riö v et II. vas. M ikor m eghallotta Já n o s, M áté XI, 2 — 10. — P ro t.
ev. Luk. XXI, 25— 36 ; olv. Kom . 15, 4 — 13. — G örö g ev Luk. 18. r. 91. S Z .
9 V. G . 2 . F our. P. G* 2« N atál. 7 35 16 9 4 43 14 39
10 H. M elkiades p. Ju d it 36 9 5 49 15 2
11 K. D am áz Á rpád 37 9 6 55 15 30
12 Sz. O ttilia sz. G abriella 38 9 7 59 16 6
13 Cs. L uca sz. Luca 30. R Kh. 39 0 8 58 16 50
14 p. Nikáz t S zilárdka l.T e b . . .K h . 40 9 9 49 17 45
15 Sz. V alérián Johanna 2. Mikez 41 10 1031 18 47
51. K ath. ev. U rjövet III. vas. A zsidók p ap o k at és leviták at k ü ld te k Jézushoz.
Ián. I. 1 9 - 2 8 . — P ro t. ev. M áté XI. 2— 10; olv. K or. I. 4, 1 - -5. — G örög ev.
Luk. 14. r. 76. sz.
16 V. G . 3 . E telka G . 3 . A lbin. 7 42 1610 11 4 19 55
17 H. L ázár L ázár 42 10 1133 21 4
18 K. G rácián pk. A uguszta 43 10 11 56 22 16
19 Sz. P elágia Kán. t t Viola 44 11 1216 23 28
20 Cs. Tim ót, M aura Teofil 44 11 1235 —
21 P. T am ás ap. t t T am ás 45 11 12 54 0 41
22 Sz. Zenó vt. tt Zenó 9. 5. V ajigas 45 12 1314 1 57
52. K ath. ev. Ű rjövet IV. vas. T iberius császár u ra lk o d á sá n ak 15. eszten d ejéb en . Luk.
III. 1 - 6 . — P ro t. ev. Ján. I. 1 9 - 2 8 ; olv. Filipp. 4 , 4 - 7 . — G ö rö g ev. M áté 1. r. 1 SZ.
23 V. G . 4 . V iktória G . 4 . V iktória 10. Jer. őst. b. 7 46 1612 13 37 3 18
24 H. Á dám , É va t t Á dám és Éva 46 13 14 8 4 42
25 K. N .-K a r . N. K arács. 47 14 14 46 6 8
26 Sz. * I s tv á n l. v. Is tv á n 1. v . 47 14 15 39 7 31
27 Cs. Ján o s ap. ev. János 47 15 16 45 8 41
28 p. A prószentek t Kamilla 47 16 18 3 9 37
29 Sz. T am ás pk. vt. D ávid 16. S .V ajekhi 48 17 19 24 1019
53. K ath. ev. József és Mária, Jézus anyja csodálkozának. Luk. II. 33— 40. — P ro t.
ev. Luk. II. 33— 40 ; olv. G ál. 4, ' — 7. — G ö rö g ev. M áté 2. r. L sz.
30 V. G . D ávid G . Z oárd 7 48 1618 20 44 10 49
31 H. Szilveszter p. Szilveszter 48 19 21 59 1114
K a r á c s o n y i a j á n d é k a i b e r n d o r fi a lp a c c a e v ő s z e r t , z o m á n c é s a llu -
m in iu m , k o n y h a e d é n y t, m é r le g e t , k á v é f ő z ő t le g ju tá n y o n a b b a n
MAJO R JA N O S VII., R á k ó c z i - ú t 72. M d m
sze r ez -
h e ti b e
H E G E D Ő , if A H ü O N I O N ,
TÁRO G A TO M . REZEVVOM,
TRO M BITÁ M . CIM BALOM .
B A R M O M M Á . B ESZÉLŐ G ÉPEM
és az összes hangszerek,
legjobbak csakis itt a gyárban kaphatók!

E gész zen ek arok at szak szerű en

ö sszeá llít, ö sszeh a n g o l
é s részletre ad
#
Tanításhoz karmestereket
ingyen ajánl

L egjobb húrokat olcsón k észít

*

R é sz le tr e is szá llít

Számos Kitüntetést és az egész világon szabadalmat nyert

M ü v é s s i e s c n j a v í t !
*

V i l á g h í r ű c é g !
*

Árjeg y zé ke i in g y e n k ü ld i

A lap ittatott
1892-ben

HOGYORÓSSY GYULA
m agy. kir. szab. hangszergyára
B U D A P E S T , V III., R Á K Ó C Z I-Ú T 71
231-ik szavoyai Jenő győzelme óta Zentánál
229-ik a gőzgép feltalálása óta.
125-ik a gőzhajó használata óta.
122-ik a vasnti mozdony első kísérletei óta.
XIII. Törvényhozási szünnapok.
Törvényszünetek iránt az 1868-iki LIY. t.-e.
rendeli, hogy III. e. I. fejezet 100. §. sürgős
eseteket kivéve, senki sem idézhető meg
vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrende­
lése vagy elhalasztása miatt helye van a
perorvoslatnak. — Y. t.-c. I. fej. 225. §. Az
1840-iki XV. t.-c. 2. r. 210. §-nak intézkedése
egyelőre itt is alkalmaztatván, a határ­
idők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre,
az ott megállapított szünnapok alatt is foly­
N arosi Jó zsef és Fia E sztergom
35
nak. Ha a határidő végnapja ilyen szün­
napra esnék, a legközelebbi köznapig terjed.
VIII. c. I. fej. 375. §. (1881 :LX. t.-c. 22. i )
A marasztalt fél vallásának ünnepei a
végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tar­
tandók.
Izraelitákat e napokon nem szabad tör­
vénybe idézni: Az összes szombati napokon
— Pnrim napon (márc. 6., 7.). A húsvéti
ünnepek 1., 2., 7. és 8-ik napján (ápr. 5., 6.,
11., 12.). Sabuoth (Pünkösd) ünnepén (máj.
25., 26.). Jerusalem elpusztulása napján (jul.
26.). Újév 1-ső és 2-ik napján (szept. 15., 16.).
Engesztelés napján (szept. 24.). Sátoros ün­
nepen (szept. 29., 30.). Törvényöröm napján
(okt. 7.).
Gyári lerak ata:
ezüslfényű alpacca evőszerek,
fémjelző bélyeggel! Pótolja
az ezüstöt. 1 drb nagy kés,
villa és kanál 5*30 pengő.
Minden darabért jó tá l lünk.
K é p e s á r la p o t k ív á n a tr a in g y e n !
3*
REUMÁI

CSÚZ
ischias és minden meghűlésből
eredő izületi fájdalom esetén legjobb a

REPARATOR
A REPARATOR nem úgy hat, mint a belsőleg használt
gyógyszerek. Hatása csupán a beteg testrészre összpon­
tosul. Nem teszi ki felesleges izgalmaknak a test egészsé­
ges részeit, szívet, gyomrot, idegrendszert. Ha a beteg test­
részt egy kevés REPARATOR-ral bedörzsöljük, a fájdalom
azonnal megenyhül és a jobbulást közvetlenül érezzük.
A REPARATOR ritka növényi anyagokból készül, me­
lyekbe a meleg földrészek forró nap-
___ sugara csodálatos erőket halmozott fel.
A REPARATOR csaknem minden eset­
ben bevált. Orvosok és a közönség 40
év óta ismeri és használja. Ügyeljünk
az itt látható csomagolásra. Minden
patikában, de csak a lenn látható
eredeti csomagolásban
kapható. Á r a : 1 P 6 0
fillé r. Főraktár: Krieg-
ner Z. Gy. gyógyszer-
tár, Bpest,
VIII., Cal-
REPARATO R
S P IR IT U S P E T R A E CAMPHORATUS
vin-fér és
elvonóhatasOF/CJI
B a ro ss-u .
KATENVHITÖ.5ZEROEl
s a r o k .
 O rszágos vásárok
Magyarország: terü letén
(A kereskedelemügyi minisztériumban összeállított törzskönyvi adatok alapján.)
Használt rövidítések: áv. - - állatvásár; k v .= kirakóvásár; e. = előtt; u .= után; mege. - megelőző
köv. = követő; mfogl. = magában foglaló; v. = vagy; vm. — vármegye; ó. n. sz. = ó naptár szerint.
A bádszalók (Jász N.-Kun-Szol-
nok vm.). febr. 16., m áj. 18.,
aug. 10. és nov. 11-ét m. i'ogl.
hetekben v a sá rn a p és héttőn.
A baujszántó (A bauj-T orna vm.),
nagyesiit. e. szerdán, ju l. 13.,
okt. 4. és dec. 6.
Abony (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), m árc. 19. kv. és áv.,
m áj. 31., aug. 20. és nov. 30.
e. v asárn ap és hétfőn.
Á csa (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), á p r. 15. ée 16-át, okt.
29. és 3l)-át m fogl., v asárnap
és hétfő, első napon áv., a
m ásodik napon kv.
Ádánd (Somogy vm), „L ae­
ta re “ v a sárn ap o t, Nép. Ján o s,
U rszine változása és M ind­
szent napokat m fogl. hetek­
ben m indig hétfőn és kedden.
Adony (F e jér vm .), áp r. 2.,
ju u . 16.. szept. 15., nov. 24.,
áv. és kv.
A kasztó (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), m árc. 11. és szept.
9. n a p já t mege. hétfői napo­
kon áv., köv. napokon kv.
A lb ert (Pes-tPilis-K is-K . vm).,
m áj. 16., ju l. 13., nov. 5-ét
m ege. v asárn ap és hétfőn.
Első nap áv., m ásnap kv.
A lp á r (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm .), v irág v as. és okt. 10-ét
mege. v asárn ap .
A lsóném edi (Pest-Pilis-Solt-K .-
K un vm.), á p r. 2., jul. 4., szept.
2., dee. 3. v a sá rn a p ján és
hétfőn.
A lsópaty (Vas vm)., febr. 3.,
m áj. 4., szept. 4., nov. 4.
A lsóság (Vas vm.), ápr. 4., m áj.
25., szept. 21., nov. 5., ha ü n ­
nep, köv. napon, kv. és áv.
A p átfalv a (Csanád vm.), ápr.
24., ju. 26., szept. 8. és nov.
25. u tán i szom bat állv. és v a ­
sá rn ap kv.
Apc (Heveß vm.), m árc. 19-ét.
aug. 1-ét és okt. 15-ét mege.
hétfőn.
A postag (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), ju n . 24-ét és okt.
12-ét mege. vaarnap.
Á rpás (Sopron vm.), ju l, 6-án
és október 11-én.
Aszaló (A bauj-T orna vm.), m á r­
cius 28., ju n . 22., dec. 31.
Aszód (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.). m árc. 19-ét köv. pénte­
ken k irv . és áv., áld. c sü tö r­
tök, szt. Istv á n és szt. M ár
ton napok u. pénteken.
Babócsa (Som ogy vm.), m árc.
19., Szent H árom ság v a sá r­
nap u. hétfőn, aug. 24., no­
vem ber 30.
B aja, febr. 14-ét mege. v a sá r­
nap, áp r. 24., ju l. 22., szept.
21. és dec. 6. H a a h ét köze­
pébe esik, a mege. v asárn ap
és hétfőn.
B a jn a (Esztergom vm.), febr.
16., m áj. 16., aug. 16. és nov.
16. n a p já t m fogl. hetekben
szerdán és csütörtökön m arha-
és kirv ., h a a szerda ünnepre
esik, ak k o r csütörtök és pén­
teken, ha a csütörtök esik
ünnepre, a kkor kedd és szer­
dán.
B akonya (B aran y a vm.), jun.
10., szeptem ber 29.
B a la ssag y a rm a t (Nógrád vm.),
jan . 6 á t mege. hétfőn és ked­
den, febr. 2. mege. hétfőn és
kedden, ha v a sá rn a p ra esik,
a következő hétfőn és ked­
den „ L a e ta re “ v a sá rn a p já t
követő hétfőn és kedden, m á­
ju s első hétfőjén, keddjén,
jun. 24-ét mfogl. hétfőn és
kedden, aug. 20-át, szept.
29-ét m fogl. hétfőn ée ked­
den, nov. 1-ét m fogl. hétfő
és kedd, első nap á lla t, a m á­
sodik napon kirakóv.
B alatonfüred (Zala vm.), jan.
14., á p r. 15., ju l. 11., szept.
11-ét m fogl. szerdán kirakó-
és á llatv .
B a la to n k lllti (Somogy vm.),
ju l. 21-ét m fogl. héten és
ápr. 26-át köv. hétfőn.
B alatnnlelle (Somogy vm.),
husvét után kedden, m áj. hó
9-én, ha v asárn ap , a legkö­
zelebbi hétköznapon, K is­
asszonynap előtti hétfőn F a r ­
ka sn a p já n kirakó- és á lla tv .
B alkány (Szabolcs vin.), áp r. 1.
nov. 1-ét és dec. 25. n a p já t
megelőző és aug. 20-át m fogl.
kedden kv. és áv.
B alm azújváros (H ajdú vm.),
febr. 2., m áj. 25.. aug. 14.,
nov. 19.. n a p ja it m fogl. szer­
dán áv. és kv.
B ánréve (Gömör K .-H ont vm.),
m árc. 18. és szept. 6-án.
B aran y a je n ő (B aran y a vm.),
ju n . 2. és okt. 21.
B arcs (Somogy vm .), áp r. 1.,
ju n . 24., szept. 2., dec. 9. H a
ü n n ep n ap ra esnek, legköze­
lebbi hétköznapon.
B á ta (Tolna vm.), m áj. 4-ét és
okt. 15-ét m fogl. héten kv.
és áv.
B átaszék (Tolna vm .), m árc.
19., ju n . 16., szept. 24. és okt.
28-át megelőző hétfői napo­
kon áv. és kv.
B até (Somogy vm.), m áre. 10.,
m áj. 25., aug. 29. és okt. 9.
áv. és kv., h a v a sá rn a p vagy
ünnepnap, a köv. hétközna­
pon.
B atto n y a (Csanád vm.), Ju d ic a
vagy feke.tevasáruap előtti,
ju u . 29. után i, nov. 5-ike előtti
szom bati napon áv. v a sá r­
n a p kv.
B ecsehely (Zala vm.), m árc.
19., m áju s 11., szeptem ber 11.
és október 13.
Békés (Békés vm.), m árc. 24.,
ju n . 20., szept. 29., ha nem
v a eá rn ap ra esnek, m indig a
megelőző vasárnap. Ezt m eg­
előzőleg 2 napon áv.
37
B ékéscsaba (Békés vm.), m árc.
1„ ju l. 1., okt. 26., dec. 1„
m indig 4 napon keresztül.
P énteken a szarvasm arha-,
juh- és sertésv.-, szom baton
a lóv., v a sá rn a p és hétfőn a
k irakóv. H a a k itű z ö tt h a ­
tárn a p o k nem v a sá rn a p ra es­
nek, a kirv. m egel. vasárnap
kezdődik. Évenkiut áp r. hó
24-én luxuslóv.
Békéssámson (Békés vm.). S a r­
lósboldogasszony n a p já t köv.
vasárnapon vagy ha Sarlós-
boldogasszony v a sá rn a p ra
esik, úgy aznap bncsu kv.
B é la p átfa lv a (Borsod vm.),
m árc. 19., m áj. 29., aug. 14.,
nov. 30.
B eiezna (Somogy vm .), ápr.
24. e. és szept. 8. (Kisasz-
szonynap) u. hélfőn kv. és áv.
Bércéi (Szabolcs vm.), lásd
Tisza bércéi.
B e re tty ó ú jfa lu (B ihar vm.),
á p r. 24., aug. 15., okt. 9.
n a p ja it mege. hét és febr. h a ­
vának első szerda és csü­
tö rtö k i n a p ja in , szerdán a
ju h - és sertésv., csütörtökön
a ló- és sza rv a sm a rh av á sá r,
m indkét napon kirakóv.
B erkesd (B aran y a vm.), m in­
den év m árc. hó 2-án és jun.
30-án. h a v asárn ap , a köv.
hétköznapokon kv. e's áv.
Berzence (Somogy vm.), fekete
v a sá rn a p u. hétfőn, ju n . 13.,
aug. 10., dec. 19., ha v a sá r­
nap vagy ünnep, a követk.
hétköznapon kv. és áv.
Bicske (F ejér vm.), jan . 25..
m áj. 3„ szept. Szt. M áté. jul.
21—22„ Ja k a b -n a p hetében
kedd és szerdai napon, 1.
nap áv., 2. nap kv.
B iharkcresztes (B ih ar vm.),
m áj. 29-ét és szept. 12-ét m a­
gában foglaló h ét szerdai
n apján.
B lharnagybajom (B ih ar vm.),
m áre. 4.. ju n . 4., szept. 27.
B odajk (F ejér vm.). újév u„
jun. 29. n., Szt. M ihály-napja
u „ hétfői napokon kv. és áv.
egy napon.
B odrogkeresztur (Zemplén vm.),
febr. 24-ét, aug. 24-ét és nov.
24-ét m fogl. héten csütörtökön
és pünkösd u, csütörtökön.
B oldogkőváralja (A bauj-T orna
vm)., febr. 16„ m áj. 26„ aug.
11., nov. 11.
B onyhád (Tolna vm.), m áre. 6.,
m áj. 1„ ju l. 10. és szept. 4-ét
m fogl. és dec. 8-át m ege. h é t­
főn áv., kedden kv.
Bő (Sopron vm.), febr. 6., m áj.
9„ aug. 10., okt. 4.
Böhönye (Somogy vm). m árc.
19., ju n . Ű rnap u. napon, jul.
20., aug. 21. kv. és áv.
B udapest, m árc. 2. v a sá rn a p ­
já n , m áj. utolsó v asárn ap
já n , aug. 3. v a sá rn a p ján , nov.
1. v a sá rn a p ján kezdődik s két
 hétig, azaz a 2. h ét szom bat­
já ig ta r t, a m arh a , és lóv. a
m ásodik vasárnapon és h é t­
főn ta rta tik . A kv. 1. n a p já t
megel. szerdai naptól a kv.
keddi n a p já ig bőrirhav.. A
két külön lóv. közül az áp r.
24-ét m fogl. h ét v a sá rn a p ja
o. vasárnapon, hétfőn és ked­
den; a 2. okt. 1. v a sá rn a p ­
ján , h étfőjén és keddjén t a r ­
tatik . A kv. ta rta m a a la tt
borvásár.
Itükkösd (B aran y a vm .), m árc.
25. sz. H árom ság u. hétfőn,
okt. 4., nov. ll. H a v asárn ap
vagy ün n p ere esik, a követ­
kező napon.
Büssü (Som ogy vm .), febr. 16.,
áp r. 28., jn n . 8., aug. 21. H a
ünnep a köv. napon.
Csabrendck (Zala vm.). P ü n ­
kösd e. csütörtökön. Lőrinc
e. csütörtökön, H úshagyó
kedd u. csütörtökön.
C sákány (Som ogy vm.), aug.
15. bucsu-vásár.
C sákvár (F e jér vm.), Oculi-
v ásárn ap u., R ogate-vasárna-
pot köv. hétfőn és kedden,
A nna-napot és M iklós-napot
m fogl. h ét hétfőjén és kedd­
jén, első nap áv., 2 nap. kv.
C sanádpalota (Csanád vm.),
jun. 11-ét m ege. és okt. 23-át
köv. szom bati napon.
Csege 1. Tiszaesege.
Csépa (Jász N agy-Kun-Szol-
nok vm .), áp r. 12., ju l. 12.,
szept. á., dec. 18. H a hétköz­
n apra esik, akkor m egel. v a ­
sárnapon.
Csepreg (Sopron vm .), ham-
vazó szerda u. csütörtökön,
N agyesütörtökön, Áldozócsü­
törtök u. pénteken, ju l. 29.,
karácsony e. szerdán.
C sesztreg (Zala vm.). ja n . 19.,
m árc. 19. m áj. 16., aug. 25.
és okt. 31.
C slpkerek (Vas vm.), fe b ru á r
10-én és szept 17-én.
C songrád (Csongrád vm.), m á r­
cius 1., m áj. 1., aug. 25. és
dec. 10-ét m ege. vasárnapon,
kv., mege. napon áv. H a va.
sá rn a p ra esnek, a v á sá r ezen
a napon ta rta tik .
Csorna (Sopron vm.), jan . 6.,
G ergely-nap, F ülöp Jak ab -
nap. Szent Iv án , Szent M i­
hály és Szt. M árton napján.
H a ünnep vagy v asárnap,
továbbá péntekre, szom batra
vagy zsidó ün n p re esnek, az
u tánuk következő hétfőn.
Csögle (Veszprém vm.) m árc.
12., jun. 23., okt. 9. m fogl.
hetek hétfői n apján.
Csököly (Somogy vm.), ja n u á r
25., n agycsütörtök, aug. 28.,
nov. 25.
Csurgó (Somogy vm.), husv.
u. pünkösd u. kedden, szep­
tem ber 1.
Cece (F e jé r vm.), fekete v a ­
sá rn ap u. hétfőn, Lőrinc-nap
és M iklós-nap u. hétfőn.
Cegléd (Pest-Pilis-Solt-K is-K .
vm.), jan . 15., áp r. 16., ju l. 22..
nov. 1. n a p já t mege. v a s á r­
napon és hétfőn.
C ibakháza (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), m árc. 31., m áj.
30., szept. 15.. nov. 18-át ma-
gábanfoglaló héten v asárnap
és hétfőn, ha hétköznapra
esik, ú g y előtte való v a sá r­
nap és hétfőn.
.D arány (Somogy vm.), m árc.
9., aug. 18., nov. 5. H a ü n n ep ­
n a p ra esik, úgy a köv. h é t­
köznapon.
D ebrecen. A R em ete A ntal,
Szt. G yörgy (ápr. 3—11.),
NagyboldogaESzony és Dénes
napokról (okt. 16—24. között)
elnevezett vásárok 9 napon
át ta rta tn a k . N yersterm é­
ny ek re s ip arcik k ek re nézve
az egész 9 nap a la tt; első
héten, csütörtökön és p én te­
ken ju h v á sá r, szom baton és
vasárnapon sertésv., v a sá r­
nap és hétfőn lóv., a m áso­
dik h étnek hétfő és kedd
n a p já n pedig m arh a v ásár
ta rta tik . A h ortobágyi orsz.
á lla tv á sá r ju n iu s 15-én van.
Derecske (B ihar vm.) ja n . 15.,
ápr. 24., aug. 15. és okt. 15-ét
mege. hétfői napok e. pénte­
ken.
D évaványa (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), ja n . 17., ápr.
15., ju l. 5., okt. 12. szom ba­
ton és vasárnapon, első nap
áv., m ásodik nap kv.
D evecser (Veszprém vm.), jan.
25., m áj. 11., aug. 6. és nov.
1-ső n a p já t előző hétfői és
keddi napokon, m árc. és
szept. utolsó hetének c sü tö r­
tökjén.
Diósviszló (B aran y a vm.), áp r.
1., ju l. 13., okt. 26. H a ünnep
vagy v a sá rn a p a köv. n a ­
pon.
Dom brád (Szabolcs vm.), a
ja n . 15., áp r. 28., ju l. 8. és
okt. 8-át m fogl. hetekben
hétfőn.
Döbrököz (Tolna vm.), v irá g ­
v a sá rn a p e., Istv á n k irá ly u.
hétfőn.
Dömsöd (Pest-Pilis-Solt-K is-K .
vm .), m árc. 7., ju n . 22. és
aug. 10-én áv. és n yerster-
m ényv., a köv. napokon kv.
D unaföldvár (Tolna vm.), m árc.
25-ét m fogl. hétfőn és ked­
den. Pünkösdöt m fogl. ked­
den és szerdán. Aug. 20-át
m fogl. hétfőn és kedden,
nov. 1-ét m fogl. hétfőn és
kedden, első nap áv., a m á­
sodikon kv.
D u n ap ataj (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm .), febr. 19.. áp r. 14.,
jun. 29., okt. 4. és dec. 13-át
mege. szom bat, v a sá rn a p és
hétfőn.
D unapentele (F e jér vm .), Szt.-
G yörgynapot. Szenthárom ság
v a sárn ap o t, K isasszonynapot
m fogl. hétfőn és az első ad ­
v enti v a sá rn a p u. köv. h é t­
főn.
Dunaszekcső (B aran y a vm.),
m árc. 12., ju n . hó S zenthá­
rom ság u. hétfőn, szept. 1.,
nov. 5. H a ünnep vagy v a ­
sá rn ap , a köv. hétfőn.
D unavecse (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), febr. 14., m áj. 6.,
ju l. 26., szept. 29. napokat
m ege. v asárn ap áv., kedden
kiradóv.
E dclény (Borsod vm.), jan. 15.,
áp r. 15., ju l. 15., okt. 15. n a p ­
já t mege. csütörtökön, ha ü n ­
nep, m ege. kedden.
E ger (Heves vm.), vizker. u.
hétfőn; P ongrác-nap hetében
hétfőn. Sarlós Boldogasz-
szony u. hétfőn, szept. 29-én
m arh av ., v asárn ap és h é t­
főn kv., hétfőn és kedden;
szept. 28. és 29-én m arh a v .
29. és 30. kv.
E g erá g (B aranya vm.), április-
5., okt. 11.
E g e rv á r (Vas vm.), m árc. 19..
nov. 25.
E gyed (Sopron vm.), m árc. 1..
okt. 20., ünnep- és v asárn ap
esetén a köv. hétfőn.
E gyek (H ajdú vm.), jan. 20-át.
ápr. 25-ét aug. 20-át és okt.
20-át mege. hétfőn.
E ncs (A bauj-T orna vm.), ja n ..
m árc., m áj., ju l., szept. é s
nov. hónapok első csütörtöki
n a p já n , ha ünnep, a k ö v .
csütörtökön.
E n y ln g (Veszprém vm.), Sexa-
gesim a-vasárnap u. közna­
pon, jun. 10-én szept. Kisasz-
szony hetében hétfőn, dec.
aprószentek hetében az első
köznapon.
E rcsi (F ejér vm.), ápr. Leó-
napot és szept. M ihály-napot
m fogl. hétfőn áv., kedden kv.
Érd (F ejér vm.), m ájus első
hétfőjén és keddjén, aug.
10. és 11-én. Első napon áv..
másodikon kv.
E rdőbénye (Zemplén vm.), jan-
28., áp r. 24., okt. 28. H a ün
nép, a mege. hétfőn kv.
E rdőcsokonya (Somogy vm.),.
febr. 25.. husvét u. c sü tö rtö ­
kön, jun. 27., ju l. 26., szept.
21., kv. és áv. H a v asárn ap
vagy ünnep, a köv. közna­
pon.
E rdőtelek (Heves vm.), á p r.
1—2., okt. 15—16.
É rsekvadkert (N ógrád vm .).
jan . 1-ét köv. v asárn ap , ápr.
23-át, jul. 22-ét, szept. 24-ét
megelőző va sá rn a p ; ha a
h a tá rn a p v asárn ap , a k k o r
azon napon.
Esztergom (Esztergom vm .).
G ergely. O rbán, Lőrinc, Si­
mon, J u d a u. köv. h é tfő ,
kedd és szerdán m arha- ée-
k irak ó vásár.
E tty e k (F ejér vm.), m áj. 8..
szept. 8. hetében, csü tö rtö ­
kön. ha ünnep, a köv. köz­
napon.
Fadd (Tolna vm.). m árc. 12-ét.
okt. 15-ét m ege. hétfőn, jul.
25-ére eső vagy ezt követő
hétfőn.
F e gyvernek puszta (Jász
N agy-K un-Szolnok várm .).
m árc. 1., ju n . 1., szept. 12..
nov. 20. hetében v asárnap és
hétfőn; első nap áv., m áso­
dik nap kv.
Felsődabas (Pest-Pili6-Solt-
K is-K un vm.), febr. 18-át
mege., m áj. 1., aug. 3. és nov.
1-ét m ege. va sá ra , és hétfőn.
Első napon áv. és kv., máso
dik nap kv.
F elsőireg (Tolna vm.), Balázs-
napon, Szt. G yörgy, Kisasz
szony és K a ta lin napokat
m fogl. hétfőn és kedden.
Felsősegesd (Somogy vm .),
m árc. 30., ju l. 2. u. hétfőn,
szept. 8-át megelőző hétfőn,
nov. 25-én kv.
Felsőszölnök (Vas vm.), ja n .
1., m áj. 1., ju n . 1.
Felsővadász (A bauj-T orna vár
m.). Gyüm ölcsoltó Boldogasz
szony u. hétfőn, ju n . 24.,
őrzőangyalok v a sá rn a p já t
köv. hétfőn és okt. 26-án.
 F ertőrákos (Sopron vm.), Szt.
G yörgy e. ée Szt. M ihály u.
csütörtökön.
Fertőszentm iklós (Sopron vm.),
böjt harm adik hétfőjén, pün­
kösd u. kedden, M áténap és
M iklósnap u. hétfőn.
F okszabadi (Veszprém vm.),
m árc. 1-ét és okt. 1-ét m fogl.
hét hétfőjén.
F o rró (A bauj-T orna vm.), jan.
10., áp r. 25., aug. 15-ét m fogl.
csütörtökön, ha ünnep, mege.
szerdán, okt. 9-én; ha szom
b a tra esnék, az előtte való
napon, h a v a sá rn a p ra , a
köv. hétfőn.
Földeák (Csanád vm.), M átyás
napot, „ c a n ta te “ és „ ő ra n ­
g y a l“ v a sá rn a p o k a t és Bol­
dogasszony fo g a n ta tá sa ü n ­
nepét megelőző szom baton
áv., v asárn ap kv.
Földes (H ajdú vm.), m áj. ho
3-ik, nov. hó második, hetére
Fülöpszáííás" (Pest-Pilis-Solt-
K is-K un vm.). áp r. 8—9.,
ju n . 17—18., szept. 5—6. és
dec. 6—7. M indig v asárnap és
hétfőn. H a nem v a sá rn a p ra
esnék, a megelőző vasárnap
áv.. hétfőn kv.
Füzesabony (Heves várm .),
m árc. 12., ju n . 12., ezept. 12.,
dec. 12-ét m ege. vasárnapon
á v ., hétfőn kv. H a a napok
nem esnek hétfőre, mege.
vasárnap és hétfőn.
F ü z e sg y a rm a t (Békés vm.),
m árc. 29—30., ju n . 10—11.,
a u g . 26—28., okt. 24—25. H a
nem szom bat, v a sá rn a p ra es­
nek, a mege. szom baton
szavasm arha-, juh-, sertés-
vásár, v a sá rn a p kv. és lóvá­
sár.
G alam bok (Zala vm.), febr. 16.
é s aug. 2. e. hétfőn.
Gálosfa (Somogy vm.), m árc.
12., m áj. 16., jn l. 3., aug. 21.,
szept. 21-én, h a ünnep vagy
v asárnap, ak k o r a köv. h é t­
köznap.
G asztony (Vas vm.), Ű rnapot
és Sarlós Boldogasszony n a p ­
j á t köv. vasárnapon kv.
G e ld (Borsod vm .), á p r. 24.,
nov. 19-ikét m fogl. kedden.
G esztely (Zemplén vm.), jan.
25., P ál ford. ápr. 12.. G yula,
jun. 29., P é ter és Pál, okt.
26. D em eter hetébe eső keddi
napokon.
Gödöllfl (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), m áj. 20., jun. 29.,
okt. 1., dec. 13-át köv. h é t­
főn. H a hétfőre esik, e n a ­
pon kv. és sertésv ., mege.
nap áv.
G ödre (B a ran y a vm.), m árc.
10., ju l. 22., 6zept. 21-ike n.
és nov. 5-ét mege. hétfőn.
Gönc (A bauj-T orna vm.). m á r­
cius, aug., okt., dec. hóna­
pok m ásodik keddi n a p já n ,
h a ünnep, h arm adik keddjén.
Görcsöny (B aran y a vm.), feb­
r u á r 24., m áj. 25., aug. 24.,
nov. 5.
G yékényes (Som ogy vm.), m áj.
1., okt. 30. H a vasár- és ü n ­
n ep n ap ra esnek, ak k o r a köv.
köznapon.
G yom a (B é k é s v m .) .m á r c .
10—11., ju n . 1— 2-, aug. 15—
16., n o v . 15—16-át m e g e . p é n ­
teken áv., szom baton lóvá­
sá r, v asárn ap kv.
Gyöngyös (Heves vm.), febr.
2—3., m áj. 25—26., aug. 24—25.,
nov. 19—20. H a e határn ap o k
elseje nem esik v asá rn a p ra ,
ngy mege. vasárnap és h é t­
főn, m árc. hó 25-ét mege.
hétfőn tenyészállatvásár.
Gyöngyösm ellék (Somogy vm.),
áp r. 5-ét és okt. 5-ét m fogl.
hét hétfőjén és keddjén.
Gyönk (Tolna vm.), húshagyó
kedd. pünkösd e. csütörtö­
kön. továbbá aug. s nov. első
csütörtökjén kv. és áv..
szept. 29-én kv.
Győr, ju n . 18-át, Ű rn a p ját, jul.
22-ét, szept. 8-át, nov. 25 ét
és Teréz n a p já t m fogl. h é t­
főn és kedden, végre n a g y ­
héten hétfőn és kedden áv.
és kv., kedden csak kv.; a
mege. szomb. és v asárn ap
csak lóvásár.
G yőrasszonyfa (Győr vm.),
m áj. 9-ét m fogl. hétfőn és
szept. 14-én.
G yőrszentm árton (Győr vm.).
József napot m fogl. c sü tö r­
tök, L őrincnapot m fogl. csü­
törtökön, nov. 11. H a ü n n ep ­
vagy v a sá rn a p ra esik, a köv.
napon.
G yula (Békés vm.), P ál ford,
mege. szerdától hétfő délig,
továbbá „ E x a u d i“ v a sá rn a ­
pot, jnl. 22-ét é6 szept. 8-át
mege. hetekben szerdától
hétfő délig.
Gyulakeszi (Zala vm.), ápr. 24.,
Szt.-H árom ság vasáru, u táni
hétfőn, szept. 8. és 29., nov.
11., ha vas., a köv. hétfőn
á lla tv á sá rra l.
H ajdúböszörm ény (H ajdú vm.),
febr. 3., á p r. 1., jun. 26., aug.
25. és nov. 19. napot mfogl.
hétfőn. H a ünnep, a köv.
hétfőn.
H ajdudorog (H ajdú vm.), febr.
8., ju l. 29. é s nov. 11-ét
m fogl. csütörtökön kv. és áv.
H ajd u h ad h áz (H ajdú vm.),
m árc. 12., ju l. 6-át, szept.
21-ét m fogl. csütörtökön kv.
és áv.
H ajd ú n án á s (H ajdú vm.),
m áre. 19., ju l. 16., szept. 14.,
dec. 4. n apokat m fogl. szer­
dán kv. é6 áv.
Hajdúszoboszló (H ajdú vm.),
V irá g v asá rn a p o t és Áldozó­
csütörtököt m fogl. héten h é t­
főn, ju l. első hétfőjén, De-
m eter-nap hetében hétfőn.
H ajduvám ospércs (H ajdú vm.),
jan. K ároly, m áju6 Zsig-
mond, aug. L ajos, nov. K a ­
talin n a p já t m fogl. h é t h é t­
főjén.
H ajós (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), m árc. 25., ju n . 29. és
szept. 29-ét követő v a sá rn a ­
pokon.
H alászi (Moson vm.), febr. 24.,
jun. 27., au. 20. és nov. 11-ét
köv. hétfőn.
H a rk a (Sopron vm.), ju n . 29.,
aug. 24. kv.
H a rk án y (B aranya vm.), Zsu­
zsanna, Szt. G yörgy. vasa6
Szt. P éter és M iklós-nap he
tében hétfőn.
H árom fa (Somogy vm.), m árc.
1., n o v . 19., m á j. 3., a u g . 30.
H a ü n n ep - v a g y v a sá rn a p ,
a k ö v . h é tk ö z n a p .
39
H atv an (Heve6 vm.), febr. 9.,
ápr. 28., ju n . 2., aug. 31.,
okt. 2. és nov. 5. hetében
hétfőn és kedden.
H édervár (Győr vm.), husvét
u. kedden. Ű rnap, szept. 8..
nov. 25-e n. hétfőn.
H edrehely (Somogy vm.), ápr.
18-án, ju n . 5-én, aug. 9-én és
okt. 20-án kv. és áv.
H egyfalu (Vas vm.), jun. 8. és
nov. 11-ike u. szerdán kv.
és áv.
H egykő (Sopron vm.), husvét
e. és Szt. M ihály nap u. h é t­
főn, m arha- és kv.
H elesfa (B aran y a vm .), jun.
hó 29-én kv.
H erccgfalva (F ejér vm .),m árc.
15-ét és okt. 1-ét m fogl. h é t­
főn kv. és áv.
H etes (Somogy vm.), m árcius
első hétfőjén, m áj. első csü­
törtö k jén , jun. 18., h a e nap
v asárn ap v. ünnep, a köv.
köznapon, okt. 4. hétfőjén.
H etés (Zala vm .), 1. Nemesho-
tés.
Heves (Heves vm.), jan . 25.,
ápr. 18., ju l. 18., okt. 24.
m fogl. v asárn ap és hétfő
napján.
H lm esháza (B aran y a vm.),
Vince és Ágost napokat
m fogl. hétfőn. H a ünnep, a
köv. napon.
H ódm ezővásárhely jan . Jézus
nevenapja, vasárn ap és h é t­
főn, m árc. Józ6ef-napot, Ű r­
napot, ju l. apostolok oszlását
és okt. Szt. Gál napot mege.
v asárn ap és hétfőn, mege.
szom baton áv.
H ortobágy (H ajdú vm .), jun.
20- án áv.
H osszuhetény (B aran y a vm.),
m áj. 4., Szt. K ereszt n a p ja
e. hétfőn, h a a h a tá rn a p
hétfő, azon a napon.
H osszupereszteg (Vas vm.).
m árc. 4.. m ájus 5., jun. 30..
aug. 21.
Hőgyész (Tolna vm.), P á l ford .
József n apja. P éter és Pál
és L ipót n a p ja u. szerdán
m arh a v ásár, csütörtökön kv.
Ig á i (Somogy vm.), á p r. 24.,
ju n . 24., szept. 1., okt. 28.
Iliarosberény (Somogy vm.).
M átyás n ap ja, febr. 24., m áj.
16., jn l. 26.. szept. 21. kv.
és áv.
Ik e rv á r (Vas vm.), m árc. első
szerd áján , szept. 21. és dec.
21- ét m ege. szerdán.
Irs a (P est-Pilis-Solt-K is-K un
vm.). febr. 14., ju n . 15.,
szept. 1., dec. 13. H a e napok
v a sá rn a p ra nem esnek, a
vasárnapon.
Istv á n d l (Somogy vm.), ápr.
28., ju n . 7., aug. 30., okt. 27.
H a ünnep v ag y v asárnap, a
köv. napon.
Isztiinér (F ejér vm.), József,
Zsuzsanna és Mindszentek
n a p já t m fogl. hétfőn kv. és
n a p já t m fogl. hétfőn kv.
és áv.
Iv á n (Sopron vm.), Szt. Pál
u., Ju b ila te v asárn ap u„
B e rta lan nap u. és Mind
6zent u. keddi napon.
Ivánegerszeg (Vas vm.), jan
6. u. szerdán, továbá ápr
ju l. és okt. hónapok elet
s z e r d á in .
Izmény (Tolna vm.), minden
év okt. 28-án búcsú és kv.
Izsák (P est-Pilis-Solt-K is-K un
vm.). m áro. 23., Jul. 19. és
okt. 11-ét mege. v a sá rn a p á v .t
hétfőn kv.
Jánoshalma (Bács-Bodrog v á r
m .), á p r. 17-ét mege., jnl.
26-át köv. és nov. 2-át mege.
vasárnapokon.
Jánosháza (Vas vm .), m árc.
19. pünkösd e. hétfőn, a u g
28., nov. 15-én.
Já n o sh ld a (Já6z-N agy-K un
Szolnok vm.), jan . 28. és
29-én, Jnl. 16—17-én és okt
25—26., h a v asárnap, a köv
napokon.
Jászalsószentgyttrgy (Jász
N agy-K un-Szolnok várm .)
Szenthárom ság v a sá rn a p ja
jan . 10-ét, aug. 2-át és okt
15-ét mege. vasárnapon.
Jászapáti (Jász-N agy-K un
Szolnok vm .), febr. 19—20..
ju n . 24—25., szept. 8—9. és
dec. 3—4. hetében vasárnap
és hétfőn.
Jász áro k szá llá s Jász-N agy-
K un Szolnok vm.), fe b ru á r
24—25., ju n . 15—16., aug.
5—6., szept. 21—22. H a köz
nap, a mege. vasárnapon,
első n a p áv.. m ásnap kv.
Jászberény (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm .), m árc. 25—26.,
m áj. 18—19., au g . 15—16.,
okt. 4—5., dec. 9—10. H a
nem v a sá rn a p , mege. vasár
napon.
Jászdósa (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.). ja n . 8.. jul.
8 u. v a sá rn a p és hétfőn, áv.
vaeárnap, kv. hétfőn, okt.
11. és 12. H a köznap, a
mege. v a sá rn a p és hétfőn.
Első nap áv., m ásnap kv.
Jászfényszaru (Jász-N agy-
K un-Szolnok vm.), m árcius
12-13.. m áj. 12-13., ju l. 2 9 -
30., okt. 24—25. H a hétköz­
nap, a mege. v asárn ap és
hétfőn.
Jászjákóhalam (Jász-N agy-
Kun-Szolnok vm.), m árc 4.,
aug. 30. H a hétköznap, a
mege. v asárn ap és hétfőn,
m áj. hó 3-ik és 4-ik n a p já n ,
első nap áv., m ásodik n a ­
pon kv.
J á s z k a r a je n ő ( P e s t- P ilis -S o lt-
K is-K un vm.), á p r. 3., Jnl.
8. és okt. 2. H a nem v a sá r­
n a p ra esik, a mege. v a sá r­
napon. K arácsonyi v a sá rn a ­
pon kv. és áv.
Jászk erek eg y h áza (Pest-Pilis-
Solt-K is-K un vm.), ju n . 5-ét
és okt. 10-ét mege. hétfőn
kv. és áv.
Já sz k isé r (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), febr. 8., áp r.
25., ju l. 25.. nov. 11-én áv.,
a köv. napon kv. H a nem
v asárnap, az áv. a mege.
vasárnapon, a kv. pedig
hétfőn.
Jászladány (Jász-N agy-K un
Szolnok vm.), jan . 18., ápr.
5., ju l. 2. és nov. 22. n a p já t
m fogl. h é t v a sá rn a p já n és
hétfőjén.
Kaba (H ajdú vm.), febr. 14-ét,
jun. 21-ét, szept. 8-át és nov.
5-ét m fogl. szerdán kv.
és áv.
Kadarkút (Somogy vm.), Szt.
Já n o s e. kedd, Szt. Iv á n ,
B e rta lan és Im re e. hétfőn.
Kál (Heves vm.), m árc. 5. és
szept. 19-én, h a nem hétfői
n a p ra esnek, a mege. h é t­
főn.
Kálmáncsa (Som ogy vm.),
m árc. 22., h a v a sá rn a p vagy
ünnep, a köv. köznapon.
Kalocsa (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), m árc. 19., aug.
15. és nov. 30. el. és ju n . hó
első v a sá rn a p já n és hétfő­
jén.
K álóz (F ejér vm.), fe b ru á r 1.,
husvét e. hétfőn, Boldogasz-
szony n a p já t, Szt. M ihály
n a p já t m fogl. héten hétfőn.
A karácsonyi ünnepeket
mege. hétfőn.
Kapolcs (Zala vm.), m áj. 10.,
okt. 28., h a v a sá rn a p vagy
ü n n e p n ap ra esnek, a köv.
köznapon.
Kápolna (Heve6 vm.), m ájus
első, nov. m ásodik hétfőjén.
K aposm érő (Som ogy vm.),
febr. 10., ápr. 1., m áj. 18.,
ju n . 14., aug. 11., szept. 30.
H a v asárn ap ak k o r a köv.
hétfőn.
K aposvár (Somogy vm.), m á r­
cius 26., ju n . 29-ét mege.
hétfőn, szept. 4., nov. 2., ha
v a sá rn a p vagy ünnep, a
köv. napon.
K áptalantóti (Zala vm.), m á r­
cius 19.
Kapuvár (Sopron vm.), jan.
25., m árc. 19.. továbbá Ű r­
n a p já n , ju l. 26., okt. 13. és
dec. 13.. ha nem h étfő re es­
nek, a köv. hétfőn.
K a rá d (Somogy vm.), m á r­
cius 12., m áj. 4., Jun. 27.,
szept. 29. kv. és áv. H a ü n ­
nep v. v asárn ap , a ráköv.
hétköznapon.
Karcag (Jász-N agy-K un-Szol-
nok vm.), M átyás nap, pün­
kösd, M argit nap, Szt. Mi­
hály nap, Szt. A ndrás nap
e. vasárnapon és hétfőn, v a ­
sá rn a p áv.; m indkét nap kv.
K arm acs (Z ala vm .), m ájus
3-ika és nov. 1. u. kedden.
K ecskem ét, m árc. 12., m ájus
10., aug. 10., szept. 26., nov.
25-, ha e napok valam elyike
nem v a sá rn a p ra esik, e. va­
sá rn a p és hétfőn.
Keczel (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), husvét u. első
vasárn ap és hétfőn; jul. 20.
mege., okt. 26. n a p já t mege.
v asárn ap és hétfőn; első nap
áv., m ásodik napon kv.
K enderes (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), ápr. 9., jul.
9. és nov. 9-én.
K e rcsellget (Som ogy vm.),
m árc. 24., m áj. 15., aug. 16.,
okt. 15.
K erkaszentm iklós (Zala vm.),
febr. 16., á p r. 23., ju n . 10. és
aug. 6. u. kedden.
K eszthely (Zala vm .), jan . 6.,
husvét. Ű rnap, aug. 10.,
szept. 21. és Szt. M árton u.
csütörtökön.
K étegyháza (Békés vm.), ápr.,
aug. és dec. hónapok elsejét
köv. hétfőn.
K éth ely (Som ogy vm .). Szent-
három ság v a sá rn a p ja. Ador-
ján -n ap és D öm ötör-nap u.
hétfőn.
40
K lliti 1. B alatonkiliti.
K isbér (K om árom vm.), á p rilis
24.-nek hetében, jun. Szent
Iv á n n a p já t, aug. N agybol­
dogasszony n a p já t és nov.
Szt. M árton n a p já t m fogl.
hét csütörtökjén.
K iscell (Vas vm.), (Celldö-
mölk), b ö jt első hétfő jén ,
m áj. 16., szept. 1., okt. 24. H a
ünnep vagy v asárnap, köv.
napon.
K iskom árom (Zala vm.), Szent
G yörgy. Szt. P ál és K a ta lin
e. hétfőn.
K iskőrös (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), fe b r .24—25., m áj.
1—2., aug. 1—2. és okt. 18—19.
n a p já n , ha nem va sá rn a p ra
és hétfőre esnek, a mege.
vasárnapon és hétfőn, első
nap áv., m ásodik napon kv.
K lskundorozsm a (Csongrád
vm.,) áp r. 7., ju n . 29., szept.
16., dec. 8. H a nem v a sá r­
n a p ra esnek, a mege. v a sá r­
napon.
K iskunfélegyháza (P est-P ilis-
S olt-K is-K un vm.), jan . 20.,
m árc. 19., m áj. 27., aug. 18-
és okt. 4. n ap o k at mege. v a ­
sá rn ap és hétfőn kv. és áv.
Ja n . 1-én és ju l. 2-át köv-
v asárn ap bucsuvás-ár.
K isk u n h alas (Pest-Pilis-Solt-
K iskun vm.), m árc. 25., ju n .
21., szept. 1. és nov. 19. e. v a ­
sá rn ap és hétfőn.
K lskunlacháza (Pest-Pilis-Solt-
K iskun vm.). febr. 28—29-
m áj. 25—26., aug. 3—4. és
okt. 15—16., m fogl. héten v a ­
sá rn ap éf hétfőn; első n a p
áv., m ásnap kv.
K lskunm ajsa (Pest-Pilis-Solt-
K iskun vm.), febr. 9., Szent­
három ság v a sá rn a p n. h é t­
főn, aug. 27., nov. ll-e't mege-
v a sá rn a p és hétfőn.
K ism a rja (B ihar vm.), m árc.
9., jun. 12., szept. 11.. dec. 11.
K istelek (Csongrád vm.), jan.
13-át , ápr. 16-át, jul. 7-ét és-
okt. 20-át mege. szom bat é s
vasárnapon. E lső napon b a ­
romfi-, sertés- és juhv.
K isterenye (Nógrád vm.), m áj.
1—2., nov. 11—12. Az első nap-
m arhav., a m ásodikon kv.
K isújszállás (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), m árc. 19—20.-
ju n . 30., szept. 4—5. és dec.
13-át mege. v asárn ap és h é t­
főn.
K isv árd a (Szabolcs vm.), m árc-
17., m áj. 23., ju n . 16., szept.
1. és nov. 1-ét m fogl. hétfőn
és karácsony c. hétfőn.
K óka (Pest-Pilis-Solt-K iskun-
vm.). febr. 22., ha nem v a ­
sá rn a p ra esik, a mege. v a ­
sárn ap o n és hétfőn, jun. 22.,
szept. 22., nov. 22. m fogl. v a ­
sá rn ap és hétfőn.
Kom ád! (B ihar vm.), m árc.
20., ápr. 20., aug. 16. és okt.
1. n a p ja i hetében péntek és
szom bat kv. és áv.
K ónyl (Tolna vm .), ápr. 12. és
okt. 9. hetében szerdán.
K ölesd (Tolna vm.), Judica,
Szt. G otthard, Szt. László és-
Szt. M árton hetének keddi
n a p já n m arhav., szerdán kv.
K örm end (Vas vm.), febr. 6.,
m árc. 12., ápr. 5.. m áj. 10.,
ju n . 24., ju l. 20., aug. 24.,.
szept. 21., okt. 12., nov. 11. és-
dec 13. H a v asárn ap vagy
 ü n n e p n ap ra esik, a köv. h é t­
köznapon.
K őröshegy (Somogy vm.), m áro.
és aug. hónapok utolsó kedd
napján.
K őrösladány (Békés vm.), m áj.
10., jón. 28. és szept. 15. H a
v a sá rn a p vagy ünnepnap, a
mege. k ét napon. Első napon
áv.. m ásodik napon kv.
K őröstarcsa (Békés vm.), ápr.
23—24., szept. 1—2., eUÖ nap
áv., m ásodik n a p kv.
Kőszeg (Vas vm .). V irá g v a sá r­
nap e., pünkösd e., Ja k a b e.,
E gyed n., O rsolya e. és a
harm ad ik adv. v asárn ap u.
m indig hétfői napon, to ­
vábbá jan . utolsó szerdáján
á lla tv á sá r.
K ötegyán (B ihar vm.), jan . 10.,
ju l. 10.
K őtelek (Jász-N agy-K un-Szol-
nok vm.), Jan. 25., m áj. 5. és
szept. 20., illetve ha nem
hétfői n a p ra esnek, mege.
hétfőn.
K ővágóörs (Zala vm.), ang. 17.
és nov. 5-én.
Kővágószőllős (B a ran y a vm.),
ju l. 22. és szept. 15-én H a
v a sá rn a p ra esnek, a köv.
hétköznapon, m árc. hó 1-én
és dec. hó l-eü áv.
K öveskut (Zala vm.), husvét
u. kedden, áldozócsütörtök
u. pénteken, L ajos nap u.
hétfőn kv. és áv.
K unhegyes (Jász-N agy-K nn
Szolnok vm.), G yertyaezent.
Boldogasszony, P ád n ai Szt.
A ntal, Sám uel és Lukács
n a p já n ; ha hétköznapra es­
nek, az előző v asárn ap és
hétfőn.
K unm adaras (Jász-N agy-K un
Szolnok vm.), jan . 25-én és
mege. v asárn ap és hétfőn,
áldozó csütörtökön és mege.
vasárn ap és hétfőn, ju l. 25-ét
m fogl. héten v a sá rn a p és
hétfőn, okt. 26-án és mege.
v asárnap és hétfőn, első nap
áv., m ásnap kv.
K nnszentm árton (Jász-N agy-
Kun-Szolnok vm .j, febr. 14—
15., m áj. 22—23., aug. 22—23.,
nov. 11—12. n a p já t m fogl.
héten v asárn ap és hétfőn.
K unszentm iklós (Fest-Pilis-
Solt-K is-K un vm.), m árcius
16—17., jun. 2—3., aug. 22—
23., okt. 26—27. H a az első
nap hétköznap, ngy a mege.
v a sá rn a p és hétfőn.
K u tas (Somogy vm.), áp r. 5.,
jun. 30., ju l. 31., szept. 6-án
kv. és áv.
L ajoskom árom (Veszprém v á r­
ni.), febr., ju n . utolsó csü­
törtökén. Szt. Istv á n h e té ­
ben csütörtökön, ha Szt.
Istv á n c sü tö rtö k re esik,
mege. szerdán, végül nov.
hó m ásodik csütörtökén.
Lajosm izse (Peet-Pilis-Solt-
K is-K un vm.), jan . 10-ét,
m ájus 26-át és szept. 15-ét
mege. hétfőn kv. és áv.
L énárdddarós (Borsod vm.),
jun. 1., nov. 6.
L engyeltóti (Somogy vm.),
m árc. 10., jn l. 25. és okt. 10.
L enti (Zala vm .), febr. 22.,
ápr. 10.. dec. 6. H a vasár
nap v. ü nnepre <^nek, a
köv. hétköznapon.
Lepsény (Veszprém vm.), m áj.
25. és okt. 15-ét mege. h ét­
főn.
L esencetom aj (Zala vm.), jn l.
26., á lla tfe jh a jtá ss a l, ha v a­
sá rn a p ra esik, köv. napon,
m áj. hó elsejét és M edáru
napot követő szerdán.
L etenye (Zala vm.), febr. 24.,
ju n . 2., ju l. 29., aug. 25.,
okt. 6. H a v asárn ap vagy
ünnepnap, a köv. hétközna­
pon, dec. 25-ét m ege. ked­
den.
L iget (B aran y a vm .), Dömö­
tö r nap hetében csü tö rtö ­
kön és szept. hó 29-én.
L ovasberény (F e jér vm .), a
nagyhétben és pünkösd e.
hétfőn, szept. 11-ét m fogl.
hét hétfőjén és Dömötör
nap u. hétfőn; ünnep esetén
a köv. kedden.
L ovászpatona (Veszprém v á r­
ni.), Rudolf. A ntal, Ágoston
és E rzsébet n apokat mfogl.
hétfőn, ha ünnep, a köv.
napon.
Mád (Zemplén vm.), febr. 15.,
m áj. 30., okt. 6., dec. 12. kv.
M agyarkeszl (Tolna vm.), Szt.
G yörgy nap e. hétfőn,
N agy-Boldoga6szony és M ár­
ton n a p já t m fogl. héten h ét­
főn. H a ünnep, ak k o r ked­
den.
M agyarm ecske (B aranya v á r­
ni.), ju n . 19-én és szept.
7-én áv.
M agyaróvár (Moson vm.), jan.
6., m áj. 5., aug. 1., szept. 21.
é s okt. 28-át m fogl. hét h é t­
főjén és k e d d jé n C6ak kv.
M agyarszentlván (B aranya
vm.). febr. 20-án, m áj. 12-ót
m fogl. hét hétfőjén, ju l. 4-én
és szept. 14-én.
M ajs (B a ran y a vm.), jan. 20.,
m áj. 1., ang. 29., okt. 10.
M akiár (Heves vm.), jan . 19.,
ju n . 14., okt. 14.
Makó (Csanád vm.), „ Ju d ic a “
vasárn ap o t, jun. 24-ét, aug.
19-ét, nov. 19-ét m ege. szom ­
baton, v asárn ap és hétfőn,
első nap áv., a m ásik két
napon kv.
M ándok (Szabolcs vm.), „ J u ­
dica“ v asárn ap o t köv. h é t­
főn, P é ter-P ál n a p já t, Si-
m on-Juda n a p já t m fogl. hét
hétfőjén, A dvent első v a sá r­
n a p já t köv. hétfőn. H a ün
nepnap, akkor a köv. napon.
M ány (F e jér vm.). jan . 15-ét,
áp r. 1-ét, jul. 8-át, nov. 24-ét
m fogl. héten szerdán. Ha
ünnep vagy v asárn ap , úgy
a köv. hétfőn.
M arcali (Somogy vm.), m árc.
26., m áj. 1., ju l. 25., szept.
4., nov. 5., ha v asárn ap , a
köv. hétköznapokon.
M arcaltő (Veszprém vm.), jan.
25., Szt. G yörgy, Szt. .M ar­
g it, nov. köv. csütörtökön.
M árlapócs (Szabolcs vm.),
febr. 6„ m áj. 3., aug. 21.,
M ária n a p já t, dec. 8-át köv.
hétfőn.
M artonvásár (F e jér várm .),
m árc. 25., ju n . 15,. szept. 14.
és dec. 21-ét m fogl. h ét hétfő
és keddjén. el6Ő nap áv., m á­
sodik nap kv.
M átészalka (Szatm ár vm.), jan .
25. és m árc. 19., á p r. 24.,
szept. 29-ét m fogl. h ét hétfő
41
jén, M ária M agdolna és E r ­
zsébet napot m fogl. hé'
hétfőjén.
M egyaszó (Zemplén vm.), Jan.
15., m áj. 10., szept. 29.
M ekényes (B aran y a vm.), jnn.
4-ét m fogl. hét hétfőjén kv.
és m arhav., aug. 10-ét mfogl.
hét hétfőjén.
M ernye (Somogy vm.), febr.
24., m áj. 5.. aug. 2., nov. 5-ét
m fogl. héten hétfőn.
M ezőberény (Békés vm.), ápr.
6., ju l. 12. és okt. 6-át mege.
pénteken szarvasm arhavásár,
sertés- és juhv., szom baton
ló- és v asárnap kv.
Mezőcsát (Borsod vm.), m árc.
4., ju n . 6., okt. 10., dec. 30.
mege. napon áv.
M ezőkeresztes (B ihar vm.), 1.
B ibarkeresztes.
M ezőkeresztes (Borsod vm.),
ápr. hó és ang. hó első va
sá rn ap és hétfőjén, szept. 19.,
dec. 22-ét mege. vasárnapon
és hétfőn, az első napon áv.,
a m ásodik napon kv.
Mezőkomárom (Veszprém vm.),
Ju d ic a. R ogate n a p já n , Szt.
M ihály n a p ja hetében kedd
és szerdán, h a Szt. M ihály
v asárn ap , a köv. kedden ée
szerdán, Szt. Kelem en pápa
n a p já n .
Mezőkövesd (Borsod vm.),
m árc. 19., ju n . 27., ang. 20.,
okt. 4-ét mege. hétfőn, a
mege. v asárn ap áv.
M ezőtúr (Jász-Nagy-Kun-Szol-
nok vm.), jan . 1., m áj. 1.,
aug. 1., nov. 1. H a vasárnap,
az áv. az e. szom baton, a
kv. m agán a h a tá rn ap o n és
a köv. napon van, h a h é t­
k öznapra esnék, a kv. a
mege. v asárn ap és hétfőn,
az áv. mege. szom baton ta r
tátik .
M ihályi (Sopron vm.), jan. 6.,
jun. 13., aug. 6., okt. 4. u.
kedden.
Mike (Somogy vm.), febr. 16.,
ápr. 8., szept. 1., nov. 5.
M lkosszéplak (Vas vm .), jan .
22., m árc. 22., aug. 22.,
okt. 22.
M lndszent (Csongrád vm.), Jan.
7—8., ápr. 14—15., jun. 30.,
jul. 1., okt. 27—28.. ha nem
szom bat és vasárnap, a mege.
hét szom bat és v asá rn a p ján ,
első nap áv., m ásodik nap
kv.
M iskolc Ju lia n n a , O rbán, S á ­
m uel, L ukács és L ázár napo­
k a t m fogl. hetekben hétfőn,
mege. és köv. 3—3 nap áv.
M lszla (Tolna vm.), jan., ápr.
és szept. hónapok első h é t­
főjén. okt. 26-át m fogl. hét
hétfőjén, h a ünnep, a köv.
napon.
Monor (Pe6t-Pilis-Solt-K is-K nn
vm.), m árc. 12., jun. 1,. aug.
18., dec. 8., ha nem v a sá r­
n a p ra esnek, ak k o r a mege.
vasárnap.
Monoszló (Zala vm.), m árcius
10. és ju lin s hó 10-ikét mege.
szerdán.
Mór (F ejér vm.), Szt. G yörgy
és S zenthárom ság n a p ja i u.
hétfőn, Rozália- és M árton
nap hetében hétfőn kv. és áv.
Moson (Moson vm.). áp r. 2.,
ju l. 13., okt. 4., dec. 21-hez
legközelebb eső hétfőn; ha
ünnep, a köv. köznapon.
 M osonszentjános (Moson vm.),
m árc. 19., ju n . 24., aug. 20.,
nov. 11-ét m fogl. hétfőn.
M osonszentm iklós (Moson vm.),
ju l. 25-ét és nov. 4-ét köv.
szerdán. H a szerda, m agán a
határn ap o n .
Mozsgó (Somogy vm.), husv.
u. kedden, jun. 24.
Mucsl (Tolna vm.), m áj. 20.,
okt. 20. m fogl. héten sz e r­
dán, ha ünnep, a köv. napon.
N áűasd (Vas vm.), m árc. 2. és
szept. 1-én, ha vasár- vagy
ünnepnap, a k k o r a mege.
hétköznapon áv.
N ádudvar (H ajdú vm.), jan.,
á p r., é6 aug. hó első h é tfő ­
jén; okt. 25-ét mfogl. héten
hétfőn, h a ú jé v re vagy ü n ­
n epnapra esnének, a köv.
napon.
Nágocs (Somogy vm.), József,
A ntal, N agyasszony, Teréz
napot m fogl. hét hétfőjén.
N agyatád (Somogy vm.) tie r
gely-nan, tavaszi ..kereszt
n a p “ . Illés-nap e., Rókus nap
ián. őszi ..kereszt-nap“ o.
hétfőn és nov. 11-ét köv. h é t­
főn. Okt. 7-én lóv.
N agybajom (Somogy vm.), Jó-
zsef-nap e. kedden, m áj. 8.,
ang. 18., Teréz e. hétfőn.
N agyberki (Somogy várm .),
husv. u. kedden, jun. 27.,
ang. 10., szept. 25-én.
N agybörzsöny (H ont vm.), jan.
1., jun. 18., aug. 6., okt. 18-át
mfogl. héten kedd és 6zer
dán, első napon áv., 2-ik nap
kv.
N agycsákány (Vas vm .), febr.
24., m áj. 2., jun. 8., aug. 6.,
szept. 9. és 29., nov. 25. Ha
ünnep, a legköz. hétköznapon,
vagy ha a körm endi vagy
sz e n tg o tth árd i vásárok is
azon n a p ra esnek, akkor az
n. való napon.
N agycenk (Sopron vm.), Husv.
u. és Sim on-Judá6 e. csü­
törtök.
N agydorog (Tolna vm.) m árc.
13., ju n . 5-ét, aug. 1-ét és
okt. 16-át m fogl. h ét hétfő­
jén.
N agyharsány (B aranya vm.),
jan. 25. e. hétfőn és kedden,
ápr. 12., jnn. szt. László és
okt. 9. e. hétfőn és kedden.
N agylgm ánd (Kom árom vm.),
József-nap, V itus-nap és Szt.
M ihály-nap hetében hétfőn.
N agykálló (Szabolcs vm.), H ú s­
hagyó kedd u. csütörtökön;
Szt. G yörgy, László k irá ly ,
Szt. A ndrás n a p já t m fogl.
hetek csütörtökén.
N agykanizsa (Zala vm.), febr.
2. H usvét, Pünkösd, aug.
15-ike. okt. 15. e. hétfőn, ha
okt. 15. hétfőre esik, akkor
ezen napon, dee. 8. e. h é t­
főn, két napig.
N agykapornak (Zala vm.), J é ­
zus n evenapja, F e h é rv a sá r­
nap, S zenthárom ság v a sá r­
napja. H avi Boldogasszony
nap (aug. 5.) és M indszent u.
hétfőn.
N ag y k áta (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), jan . 25., áp r. 24.,
szept. 14-ét m fogl. h ét vasár
nap és hétfőn; v asárn ap áv.,
kv. m indkét napon.
N agykőrös (Pest-Pilis-Solt-K is
K un vm.), m árc. 5., ápr. 27.,
ju n . 27., okt. 26-át mege. v a ­
sá rn a p és hétfőn, aug. hű
utolsó hétfőjén és keddjén.
N agyiéta (B ihar vm.), jan. 10.,
ápr. 19. és okt. 2-át mfogl.
héten csütörtökön.
N agylózs (Sopron vm.), husv.
e. k é t héttel hétfőn; Ű rnap
e.. Szt. Istv á n , L ukács-nap u.
és karácso n y e. hétfőkön.
N agyoroszi (Nógrád várm .),
m árc. 19-ét m fogl. héten, ke­
re sztjáró héten, aug. 6. és
dec. 6. hetében hétfőn és
kedden.
N ag y p erk á ta (F ejér várm .),
m árc. 12. és ang. 29., ha h é t­
főre esnek; ha nem, úgy a
köv. hétfőn.
N a g y p irit (Veszprém vm.), m áj.
10., jul. 25., szept. 29.
N agyrákos (Vas vm.), febr.
10., m áj. 25., aug. 16. és nov.
15.
N agyszakácsi (Somogy vm.).
febr. 10., ápr. 1., nov. 11. Ha
ünnep vagy szom bat, a köv.
köznapon.
Nagyszőllös (Veszprém vm.),
1. Somlószőllős.
N agyvázsony (Veszprém vm.),
Invoeate v a sá rn a p já t. Szent
kereszt fe ltalá lá sa n a p já t,
Szt. Iv á n n a p já t (jun. 24.).
szt. kereszt felm agasztalását
és karácsony n a p já t mege.
hétfőn áv., kedden kv.
Nemesdéd (Somogy vm.), m árc.
24., Szenthárom ság u. ked­
den, szept. 29-én és december
21. e. hétfőn.
N em eshetés (Zala vm.), hue
vét u. kedden, áldozócsü­
törtök e. szerdán, ju n . 28.
kv. és áv.
N cm essándorháza (Zala vm.).
jan . 25 , m árc. 9.
Nemesvid (Somogy vm.), jan.
22., m árc. 21., jun. 17., okt.
24. H a v a sá rn a p ra esnének, a
köv. napon.
N ém etboly (B aranya várm .),
jan . 6., m áj. 26.. jul. 25., szept.
8. H a nem hétfőre esik, a
mege. hétfőn, okt. 20., m árc.
25-ét m fogl. hétfőn, ha ü n ­
nep, a köv. napon.
N ém etkeresztes (Vas várm .).
S zenthárom ság v asárn ap és
V irág -v asárn ap u. hétfőn,
dec. Miklós u. hétfőn.
N lkla (Somogy vm.) dec. 6.
bnesuvásár.
N ógrád (Nógrád vm.), Ju lian n a ,
Zsófia, A nna és E rzsébet n a p ­
j á t m fogl. hétfőn.
Noszlop (Veszprém vm.), ápr.
Szt. G yörgy és okt. T erézia
n apokat m fogl. h ét hétfőjén.
Nova (Zala vm.), G ergely,
G yörgy, Sarlós Boldogasz-
szony e. hétfőn, N agyboldog­
asszony, M ihály e. és K a rá ­
csony e. hétfőn.
N y lrb a k ta (Szabolcs vm.), jan.
27., á p r. 15., ju l. 5., aug, 21.
és nov. 6. n a p já t m fogl. h é t­
főn kv. és áv.
N y írb á to r (Szabolcs vm.),
m árc. 25., m áj. 28., szept. 8.,
nov. 9. és dec. 6. n. köv. csü­
törtökön, kv., áv.
N yirbogdány (Szabolcs vm.),
m árc. 12., jun. 24., okt. 4.,
dec. 6. hetében szerdán.
N yíregyháza (Szabolcs vm.),
T am ás n a p já t (m árc. 7.)
m fogl. h ét hétfőjén és kedd­
jén, Pünkösd n a p já t m ege.
hét hétfőjén és keddjén. Kis
asszony n a p já t és Luca n a p ­
já t m fogl. hét hétfőjén és
keddjén kv. és áv. M edárő
n a p já t m fogl. hét hétfőjén
lóv.
N y irlu g as (Szabolcs vm.), m á­
ju s 1. és jul. 31-ét m fogl.
szerdán kv. és áv.
N yirm ada (Szabolcs vm.), V i­
rá g -v a sá rn a p n. szerdán. A1
dozócsütötököt m fogl., ju l.
A nna-napját, K isasszony- és
A n d rás-n ap ját m fogl. hét
szerd áján , kv. és áv.
ócsa (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), jan. 18., m árc. 27., ju n .
24., okt. 19-ét mege. v a sá r­
napon áv. és kv., ha v a s á r­
nap, ezen a vasárnapon és ív
köv. hétfőn.
Ódombóvár (Tolna vm.). Viz
kereszt u tán hétfőn, Szent
G yörgy, Szt. P éter-n ap , nov.
30. kv. és áv.
Ólad (Vas vm.), febr. 4., m áj.
5., jun. 8., nov. 6.
Olaszliszka (Zemplén vm), m á r­
cius 19-ét, jun. 24-ét. szept.
29-ét, nov. 30-át m fogl. hét
szerd áján , ha ünnep, a m ege.
szerdán.
Ónod (Borsod vm .), jan. 2..
m árc. 19., m áj. 10., jul. 3..
okt. 4.
O roszvár (Moson vm.), szent
V ida napján.
Ószőny (Kom árom vm.). lásd
Szőny.
Ozora (Tolna vm.). Jé z u s
nevenapján, n agyhéten, S a ­
ro lta és T erézia e. hétfőn
áv.. kedden kv.
ö rlsz en tp éte r (Vas vm.), fe b r.
28., m árc. 21., m áj. 18., ju n .
20., aug. 1., nov. 4. kv. és áv.
ö rtilo s (Somogy vm.), szept.
29. kv.
P aesa (Zala vm.), ang. 18-án
és M átyás-nap e. csü tö rtö ­
kön kv. és áv., áp r. hó első
c sütörtökjén, Szt. Iv á n -n a p
e. csütörtökön, okt. hó utolsó
és dec. hó első csütörtökjén
áv.
P á k a (Zala vm.), ápr. hő 14. és
okt. hó 10. kv. és áv.
P a k s (Tolna vm.), m áj. 16-át,
ju l. 15-ét, 6zept. 21-ét, nov.
25. n a p já t m fogl. hétfő á v .,
kedden kv.
P á p a (Veszprém vm.), G y e rty a ­
szentelő Boldogasszony, G yü­
m ölcsoltó Boldogasszony,
Szenthárom ság vasárnap, ju l.
Sarlós Boldogasszony, aug.
N agy boldogasszony, 6zept.
K isasszony és dec. Boldog
asszony szepl. fo g a n ta tá sa
ünnepek u tán eső kedden és
szerdán.
Pápoc (Vas vm.), febr. 14-ike
és pünkösd előtti hétfőn,
aug. 10-én és okt. 26. előtti
hétfőn. H a ünnepre vagy
v a sá rn a p ra esik, köv. nap.
Pásztó (Heves vm.), V irá g ­
v a sá rn a p u. köv., ju n . 29-ét,
aug. 10-ét és dec. 24-ét mege.
hétfőn és kedden.
P á tk a (F ejér vm.), m ájus 12.,
ju l. 20. és nov. 18-át m fogl.
hét csü tö rtö k jén áv.
SPécs G yertyaszentelő Boldog-
asszonyt m fogl. héten, p ü n ­
kösd e. héten, a H avi B ol­
dogasszony, K a ta lin napot
tnfogl. hetekben vasárnapon
kezdődve, az egész héten át.
A K a talin -n ap i v ásárn ál a
b arom vásár a h ét 2 első nap-
ián . A húsvéti ünnepeket
mege. s a szept. 29-ét
m fogl. hétnek hétfő és kedd­
ién m arhav. és kv.
Pécel (P est-Pilis-Solt-K isknn
vm.), m áj. hó első és szept.
m ásodik hétfő és keddjén.
P é te rv á sá ra (Heves vm.), jan.
2-ik n a p já n , ha ez péntek v.
szom batra esik, uíánavaló
hétfőn és kedden; P ongrác
hetében szerdán és c sü tö rtö ­
kön, szept. C ypriánus nap
ján , h a ez péntek, szom bat
előtti szerdán és csütörtökön.
P ilis (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), ja n . 5., ápr. 5., ju l. 5.,
okt. 5-ét mege. vasárnapon
áv., hétfőn kv.
P illsv ö rö sv ár (Pest-Pilis-Solt-
K is-K un vm.), 1. V örösvár.
P in ceh ely (Tolna vm.), hús
hagyó kedden s ham vazó
szerdán, Szt. G yörgy-nap,
Ű rnap és S im on-Juda heté­
ben, kedden áv. és szerdán
kv.
Piszke (Esztergom vm.), jul.
2. kv.
P o lg á r (Szabolcs vm.) jan. 4.,
m árc. 15., jun. 14., szept. 20.
m fogl. szerdán kv. és áv.
P o lg á rd i (F ejér vm.), m árc.
19. és szept. 16-át mege. h é t­
főn, ha ünnep, a köv. napon.
Poroszló (Heves vm.), febr. 9.,
jun. 1., szept. 1., nov. 9. Ha
nem v a sá rn a p , a megelőző
vasárnapokon.
Pöiöske (Zala vm.), ju l. 25..
szept. 1.
Püspökladány (H ajdn vm.)
m árc. 19., ju n . m ásodik csü­
tö rtö k jé n , szept. 29., nov. 11.
Püspöknádasd (B aranya vm.),
m árc. 19. (József) és ang. 20.
(István) hetében hétfőn.
R ábahidvég (Vas vm.), jan.
harm adik hétfőjén, hnsvét e.
hétfőn, ju n . h arm adik h étfő­
jén és okt. 4., ha nem hétfő,
a köv. hétfőn.
R ácalm ás (F e jér vm.), okt. 15
m ege. hétfőn.
Ráckeve (Pest-Pilis-Solt-K is
K un vm.), jan . 25., áp r. 17.,
ju l. 15. és nov. 5-ét mege.
v asárnap és hétfőn állat- és
kedden kv.
R a jk a (Moson vm.). F arsan g
u. hétfőn, N agyesütörtök,
Pünkösd kedd, U rszine v á l­
to zását köv. hétfőn, K álm án
n a p já t köv. hétfőn, T am ás
napján.
Rakam az (Szabolcs vm.), ápr.
25., aug. m ásodik és nov.
m ásodik hetében, hétfőn. H a
ünnep, a köv. napon.
Regöly (Tolna vm.), m áj. 16.
és aug. 15-ét m fogl. kedden.
R ékás (Zagyva), (Pest-Pilis-
Solt-K is-K un vm.), febr. 9.,
jun. 16., 6zept. 16.
Répceszem ere (Sopron vm.),
m áj. 7., szept. 14. V asárnap
esetén az után av aló hétfőn.
M arhav. u. a. napon.
Répceszentgyörgy (Vas vm.),
m árc. 12., áp r. 24., Pünkösd
u. kedden, okt. 26. kv. és áv.
Rum (Vas vm.), jan. 10., m árc.
21., ju n . 27., aug. 25., okt. 15.
Sajószentpéter (Borsod vm.),
m árc. 13.. áp r. 24., ju n . 29-ét,
szept. 29. és dec. 6-át m fogl.
hétfőn és a mege. v a sá r­
napon, ha ünnep, a köv.
hétfőn és vasárnapon.
Sajóvárkony (Borsod vm.), ápr.
és okt. első hétfőjén.
S ajtoskál JSopron vm.), „L ae­
ta re “ előtt csütörtökön, Szt.
Istv á n , Szt. G ellért és Szt.
T am ás heteiben csütörtökön.
S alg ó tarján (Nógrád v m ), jan.,
m árc., jn l. és okt. hónapok
harm adik hétfőjén, h a ü n ­
nep, a köv. köznapon áv„
m ásnap kv.
S árbogárd (F ejér vm.), áp r. 4.,
jun. 14., szept. 15. és nov. 19.
n a p já t m fogl. h ét hétfőjén,
äv. és kv.
Sári (P est-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), aug hó 15.
Sarkad (B ihar vm.), áp r. 24.,
ju n . 8., okt. 28. és dec. 21.
n a p já t mege. szom bat és v a­
sárnapon.
S árk eresztu r (F ejér vm.), m áj.
13-át és okt. 15-ét mege. h é t­
főn áv. és kv.
Sárosd (F ejér vm.), m áj. 1-ét,
aug. 14., nov. 11-ét m fogl.
hét hétfőjén, ha ünnep, a
köv. kedden áv. és kv.
S árospatak (Zemplén várni.),
m árc., m áj., aug. és okt. hó­
napok első, dec. hónap m á­
sodik szerd áján , ha ünnep, a
köv. szerdán.
S á rv á r (Vas vm.), aug. 2. u.
köv. hétfőn, Sim on-Juda
n apján. H a ünnep, a köv.
napon.
Sásd (B aranya vm.), m áj. 7.,
jn l. 7. és szept. 1-ét mfogl.
h ét hétfőjén. H a ünnep, a
köv. kedden.
S á to ra lja n jh e ly (Zemplén vm ),
A pollonia,V irág v asárn ap , jul.
2-ika, szept. 2-ika, nov. 5-ike
hetében, K arácsonyt mege.
héten, hétfőn és kedden, ü n ­
nep esetén csütörtökön és
pénteken.
Sellye (B aran y a vm.), m árc.
4., m áj. 1., ang. 10., okt. 15.
és dec. 3. e. hétfőn áv., ked­
den kv.
Senyehó'za (Vas vm.). m áj. hó
első, aug. hó h a rm a d ik , okt.
hó első, nov. hó ut. és dec.
hó ut. v a sá rn a p ján kv., m áj.
8., illetőleg ha v a sá rn a p v.
ünnep, a köv. hétköznapon
kv. és áv.
Seregélyes (F ejér vm.), jan-
29-ét m fogl. h é t hétfőjén,
F eketevasárnapot, Apostolok
oszlását m fogl. és október
4-ét m fogl. héten hétfőn.
Slm ontornya (Tolna vm.), L ae­
tare . E xaudi és Ő rangyalok
v a sá rn a p já t. Im re herceg
n a p já t m fogl. hetekben ked­
den áv.. szerdán kv.
Siófok (Veszprém vm.), ápr.
20., okt. ip-ét m fogl. héten
szerdán.
Solt (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), S ára napot mege. v a ­
sárnap, hétfő és kedden, ha
a S ára-nap v asárnap, Sára
n ap ján s a köv. hétfőn és
kedden, Áldozócsütörtököt,
Rókus-napot mege. vasárnap,
hétfő és kedden, ha vasár
n a p ra esik; Rókus n a p já n és
köv. hétfő és kedden, Már-
ton-nap előtt, ha v asárn ap ra
esik; M árton n a p já n és a kö­
vetkező hétfőn és kedden.
Somlószőllős (Veszprém vm.),
m áj. és nov. elsejét mege.
szerdán.
Som lyóvásárhely (Veszprém
vm.), Benedek, M argit, Lám
b e rt-napot és K arácsony ün
nepeket m fogl. hétfőn kv.
és áv.
Som ogybükkösd (Somogy vm.).
ang. 5-ét köv. vasárnap.
Sontogysámson (Somogy vm.)
jan . 2., m árc. 12., aug. 2. Ha
ünnep v. v a sá rn a p , úgy a
köv. hétköznapon.
Som ogysárd (Somogy vm.).
Áldozó csütörtök e. hétfőn.
Sarlósboldogasszony, U rszine
változása, M áté n a p já n kv.
és áv. H a vasár-vagy ünnep­
nap, a köv. hétköznapon.
Som ogyszill (Som ogy vm.),
m árc. 1., m áj. 10., szept. 15-én.
H a v asárn ap , a köv. hétfőn.
U rszine vá lto z ásá t köv. h é t­
főn, nov. 19.
Som ogyvár (Somogy vm.), ápr.
18., okt. 15. H a v a sá rn a p v.
ünnep, a köv. hétköznapon
kv. és áv.
Sopron, m árc. első hétfőjén, ha
ez a fa rsan g u tá n i hétfőre
egy héttel később, m áj. első,
aug. első hétfőjén. Szt. Er-
zsébet-napot m fogl. hét h é t­
főjén, ha E rzsébet n a p ja v a ­
sá rn ap , mege. hétfőn; febr..
ápr., jun. és okt. hónapok
első hétfőjén lóv., gazdasági
és m arhav. A vásár még
kedden és szerdán is ta rt. A
v á sá rt mege. v asárn ap dél­
u tán lóv.
Soroksár (Pest-Pilis-Solt-K is
K un vm.), m árc. 8., m áj. 15..
aug. 10. és okt. 31-ét mfogl-
héten vasárn ap és hétfőn.
Sóskút (F ejér vm.), G ergely,
M edárd, Ü rszinvált. és E r ­
zsébet hetében kedden és
szerdán. H a ünnep, a köv.
napon, egy nap áv., m ásodik
nap kv.
SBjtör (Zala vm.), m árc. első
c sütörtökjén, m áj. 2. és okt.
15-ét köv. hétfőjén, ha ünnep,
úgy a legközelebbi hétköz­
napon kv. és áv., jn l. 30-án,
ha szom batra, v a sá rn a p ra v.
ü n n ep n ap ra esnék, n g y a
köv. hétköznapon.
Süm eg (Zala vm.), bö jt közepe
u. kedd. N agyhétben hétfőn.
Áldozócsütörtök e. kedden.
Sarlós Boldogasszony n a p já n .
B e rta lan , Dömötör és E rzsé­
bet napokon.
SUttő (Esztergom vm.), m árc.
18., ju n . 18., szept. 18. és dec.
18-át m fogl. hét csütörtökjén
kv. és m arhav.
Szabadszállás (Pest-Pilis-Solt-
K is-K un vm.), m áre. 31-én,
ju l. 7-én, 6zept. 17. és nov.
15. H a nem v a sá rn a p ra esnek,
a mege. vasárnapon kv., elő­
ző nap áv.
S zabadszentkirály (B aranya
vm.), Áldozócsütörtök előtti
nap, Szt. László és Szt. M áté
n apján, nov. 2. H a ünnep v.
v asárn ap , a köv. napon.
Szakos (Tolna vm.), febr. 24.
.1iin. 3 , szept. 14., dec. 6.
Szalkszentm&rton (Pest-Pilis-
Solt-K is-K un vm.), ,1an. 28.,
máj. 19., jn l. 20.. okt. 18.
Szany (Sopron vm.), m áj. 9.,
szept. 19., kv. és áv., jan . 15.
és jn l. 25-én áv.. ha ünnep v.
v a sá rn a p ra esnék, köv. n a ­
pon.
Szarvas (Békés vm.), febr. 24.,
jun. 24., okt. 19. és dec. 21-ét
mege. pénteken m arh a v ásár,
szom baton lóv., v asárnap és
hétfőn kv.
Szécsény (Nógrád vm.), jan.
25., m áre. 12., áp r. 24., jun.
13., jnl. Apostolok őszi., ang.
29.. nov. 25-ét m fogl. hétfőn
és kedden. H a v asárnap, a
köv. hétfőn és kedden. Első
nap áv.. m ásodik nap kv.
Szeged, febr. 17., Szt. D onát
n a p já t m fogl. héten, m ájus
5., jn l. 31., október 10., nov.
30-át m fogl. hetekben v a sá r­
naptól v asárnapig; megelőző
pénteken és szom baton se rté s­
vásárok.
Szeghalom (Békés vm.), febr.
10.. m áj. 20., jul. 20. és szept.
20. u. hétfőn és kedden.
Szegvár (Csongrád vm.), m árc.
10.. m áj. 19., aug. 19. és nov.
19. n apokat mege. szom bat,
v a sá rn a p és hétfőn; első nap
áv.. a köv. két napon kv.
Szekszárd (Tolna vm.), V irá g ­
v asárnap, Á ldozócsütörtök,
Sarlós Boldogasszony. K e­
resztfö ltalálás n a p já t és E r­
zsébet napokat m fogl. hétfő
és keddi napokon.
Székesfehérvár, Invocate v a ­
sá rn ap , Szt. G yörgy. Szt.
Iv án , Döm ötör n apokat m a­
gában foglaló vasárnapokon
s hétfőn, aug. 20-át köv. va­
sá rn a p és hétfőn s k a rá ­
csonyt m fogl. hetet megelőző
hétfőn és kedden kv. és áv.
Szendrő (Borsod vm.), jan . 22.,
m árc. 25.. aug. 1. és okt. 4-ét
m ege. hétfőn.
Szentantalfalva (Zala vm.),
febr. első A ntal-nap heté­
nek, nov. u. hetének szerdá­
ján á lla tfe lh a jtá ssal.
Szentbalázs (Somogy várm .),
m áj. 11.. aug. 30., kv. és áv.
Szentbékkálla (Zala vm.), G yü­
mölcsoltó Boldogasszony u.
hétfőn á lla tfe lh a jtá ssa l.
Szentdlenes (B aranya várm .),
jun. 1., ha ünnep, a köv. h é t­
főn. m aré. 15. s aug. 10. áv.
és kv. J a n u á r hó 2-án áv.,
ha v asárn ap v. ünnep, a köv.
napon; S zentdienes-napját
köv. vasárnapon kv.
Szentendre (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), m áj. 5., aug. 1-őt
m fogl. h é t hétfőjén, ha v a ­
sá rn ap , a köv. hétfőn és a
m indszentek ünnepe n. első
hétfőn, kv. és áv.
Szentes (Csongrád vm.), febr.
2-át. áp r. 24-ét, jul. 22-ét,
szept. 21-ét mege. szom bat,
v a sá rn a p és hétfőn; szom ­
baton kv., a köv. k ét napon
á lla tv á sá r.
Szentgál (Veszprém vm.), jul.
16-át mfogl. hét hétfőjén és
szept. hónap el6Ő hétfőjén áv.
S z e n tg o tth ird (Vas vm.), m árc.,
jun.. 6zept. és dec. K á n to r­
szerda u tán i hétfőn. N agy
csütörtökön, m áj. 1., ju l. 22.,
okt. 18.
S zentgyörgyvölgy (Zala vm.),
febr. 19., áp r. 12., jun. 8.,
au g . 10, okt. 21. H a ünnep
v. v asárn ap , a köv. napon.
Szentlőrinc (B aranya várm .),
febr. 14.. szept. 4., ha ünnep,
a köv. hétfőn, ápr. hó 12-én
és jtin. hó 10-én, ha vasár- v.
ünnep n ap o k ra esnék, mege.
hétfőn.
S zentm ártonkáta (Pest-Pilis-
Solt-K is-K un vm.), szept. hó
első n a p já t m ege. v asárnap
áv. és kv.
Szepetk (Zala vm.), m árc. első,
dec. L uca-nap e. hétfőn.
Szigetvár (Somogy vm .), jan.
25.. ápr. 24., jun. 12., aug.,
szept. 29 . nov. 19. m fogl. hét
hétfőién áv., kedden kv.
Szikszó (A banj-T orna várm .).
febr. 6., m áj. 1., ju l. 22.,
szept. 8 , nov. 11-ét m fogl. hét
v a sá rn a p ján és hétfőjén.
Szil (Sopron vm.), á p r. 24..
B ertalan n apján, ha ünnepre
v. v a sá rn a p ra v. szom batra
esnék, a köv. hétfőn, M ind­
szent napja u. hétfőn és k a ­
rácsony előtti csütörtökön
áv. és kv.
Szín (A banj-T orna vm.), m árc.
m áj., szept. és nov. m ásodik
pénteki n a p ja in , ünnep ese­
tén a köv. pénteken.
Szirák (Nógrád vm.), febr.
24- é t követő, m áj. 15—16.,
szept. 8—9. megelőző és nov.
25- ét köv. hétfőn kv., ked­
den áv.
Szob (H ont vm.), jan. Remete
P á l n ap ja e. hétfőn és ked­
den, ápr. Dezső n a p ia előtti,
ju n . Szent László előtt, okt.
Szent Vendel előtti hétfőn
és kedden kv.
Szolnok ((Jász-N agy-K un-Szol-
nok vm.), febr. 24., m áj. 18.,
szept. 8., nov. 5., ha v a sá r­
nap, úgy ezen és a köv. n a ­
pon ha nem va sá rn a p ra esik,
ak k o r a megelőző vasárnapon
áv. és hétfőn kv.
Szom bathely (Vas vm.), h ú s­
hagyó. Szt. G yörgy e. ked­
den és szerdán (ha Szent
G yörgy keddre esik, aznap
és szerdán.) ű rn a p e., jnl.
25-én. ha nem kedd, a mege.
kedden. K isasszony-nap és
A ndrás-nap előtti kedden és
szerdán (ha A ndrás keddre
esik, aznap és szerdán), kv.
és áv.. m áj. hó 3-ik és okt.
hó első keddi n ap ján áv.
Szőlősgyörök (Somogy vm.),
m áre. 21., m áj. 16., szept. 9.,
okt. 18. H a vasárn ap vagy
ünnep, a köv. napon kv.
és áv.
Szőny (K om árom vm.), m árc.,
m áj. 16., ju l. 17. és szept. 13.
köv. hétfőn.
Szülök (Somogy vm .), husvét,
pünkösd. Lukács-nap e. h é t­
főn kv. és áv.
T ab (Somogy vm.), áp r. 11.,
ju n . 2., aug. 1., szept. 21.
T ab ajd (F e jér vm.), febr. 3.,
m áj. 24., aug. 30., nov. 8-át
m fogl. h ét csütörtökén kv.
T álly a (Zemplén vm.), ja n . 22.,
ápr. 4., ju n . 27., okt. 19.
Tam ási (Tolna vm.), febr. v.
m áre. 1-ső K án to rb ő jt előtt,
44
m áj. v. jun. 2-dik K ántorbőjt
előtt, ju l. M agdolna előtt,
szept. K ántor-nap előtt, dec.
K ántor-nap előtt hétfőn áv.,
köv. napon kv.
Táplóbicske (Pest-Pilis-Solt-
K is-K un vm.), febr. 7.. m áj.
7. és okt. 15-ét megelőző hé­
ten v asárnap áv., hétfőn kv.
T áplógyörgye (Pest-Pilis-Soit-
K is-K un vm .), m árc. 1., m áj.
5. és aug. 31.
Tánlószele (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), jan. 1.. ápr. 1.,
ju l. 29. és okt. 15-ét m fogl.
hét hétfőjén.
T apolca (Zala vm.), aug. hó é6
dec. hó 1-ső szerd áján kv. és
áv., m árc. és m áj. hó 1-ső
szerda n a p já n áv. H a ü n ­
nepre esnek, csütörtökön.
T árc ái (Zemplén vm.), febr. 3.,
m árc. 10.. m áj. 5., ang. 11.,
szept. 29. és nov. 17. után
köv. hétfőn. H a ünnep, a
mege. hétfőn.
T a rjá n (Kom árom vm.), m árc.
31., m áj. 10., aug. 4. és okt.
18-át mfogl. h ét hétfőjén kv.
és áv.
T arp a (Bereg vm .), m árc. 19.,
ju n . 11.. okt. 8. kv. és av.
T ata (Kom árom vm.), H usvét,
Pünkösd u. Já n o s fejvétele
és Im re hetében kedden és
szerdán.
T églás (H ajdú vm.), jan . 28.,
m áj. 10., aug. 18., okt. 29-ét
m fogl. hetek csütörtökjén,
kv. és áv.
T evel (Tolna vm .). ápr. hó
első hétfőjén. Szenthárom ság
és T ekla u tá n hétfőn kv.
és áv.
T ihany (Zala vm.), á p rilis hó
24-ét és ju l. hó 24-ét követő
kedden.
T lnnye (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm .), jan. és m árc. hó első,
ju n . hó m ásodik és október
hó első hétfőjén.
T lszabercel (Szabolcs várm .),
fe b r. 16., ju n . 2., ang. 24.,
okt. 15.
TIszacsege (H ajdú vm.), ápr.
12-ike. jú liu s 1., szeptem ber
20. és nov. 15. e. hétfői napo­
kon kv. és áv.
Tiszadob (Szabolcs vm.), jan.
15. és ápr. 17-ét és okt. 1-ét
m ege. hétfőn.
T lszaföldvár (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), m árc. 24., jun.
8., aug. 29., okt. 11., ha köz
n a p ra esik, az előző v asárn ap
és hétfőn.
T iszafüred (Heves vm.). jan.
4., á p r. 15., aug. 4., okt. 3.,
m fogl., csütörtökön és pénte­
ken kv., febr., m árc., m áj.,
jun., ju l., szept., nov. é6 dec.
első csütörtökén áv.
T iszakiirt (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), m inden év
m áj. hó első v a sá rn a p ján és
szept. 30-át m fogl. hét vasár
n ap ján és hétfőjén. Első nap
áv.. m ásodik nap kv.
Tiszalök (Szabolcs vm.), febr.
14., m áj. 15-, aug. 21.. szept.
25., nov. 27., m fogl. hét csü­
törtökén; ha ünnepnap, a k ­
kor szerdán kv és áv.
Tiszaluc (Zemplén vm.), jan.
5., áp r. 15., jul. 10., nov. 5.
T iszanána (Heves vm.) febr.
24., m áj. 1., aug. 4. és okt. 15.,
ha nem vasárnap, ak k o r a
mege. vasárnapon.
Tlszaörs (Heves m.). m áj. és
dec. hó első hétfőjén.
T iszapolgár (Szabolcs vm.), 1.
Polgár.
T lszaszentlm re (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), jul. hó első
hétfőjén és nov. 19-ét mege.
hétfőn kv. és áv.
T isza tarján (Borsod vm.), ápr.
5., jul. 30., 6zept. 10., nov.
30-át mege. hétfőn, ha ünnep,
a köv. napon áv.
T lszavárkony (Jász-N agy-K un-
Szolnok vm.), szept. 8-án kv.
T okaj (Zemplén vm.), m árc.
24., ju n . 23., jn l. 22., szept.
22., okt. 27., dec. 22-ét m fogl.
hét hétfőjén, ha ünnep, a
köv. hétfőn.
T olcsva (Zemplén vm .), ápr.
8., jn n . 22., szept. 9., nov. 10.
kv. H a ünnep, a mege. hétfőn.
T olna (Tolna vm.), m áj. 1-6Ő
hétfőjén, ju n . 13., aug. 10.,
nov. 5. kv. és áv.
T oponár (Somogy vm.) ápr.
23 , Szenthárom ság v asárnap
utáni napon, aug. 25., nov.
11. kv. és áv. egy napon.
Tótkeszl (Tolna várm .), lásd
M agyarkeszi.
T ótszentm árton (Zala vm.), jnn.
13., nov. 11.
T örökkopány (Somogy vm.),
jun. 15. és szept. 17., ha
vasár- v. ünnepnap, a le g ­
közelebbi hétköznapokon, kv.
és áv.
T örökszentm lklós (Jász-N agy-
Knn-Szolnok vm.), jan. 10.,
ápr. 17., ju l. 26., okt. 4., ha
hétköznapra esik, az e. va
sá rn a p és hétfőn áv., kv.
hétfőn.
T ú ra (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.). V irá g v asá rn a p és okt.
hó 2-ik v a sá rn a p ján áv., h é t­
főn kv.
T urkeve (Jász-N agy-K un-Szol-
nok vm.), ápr. 1., jun. 20.,
szept. 20., dec. 6-át mege.
vasárnapon és hétfőn. Ha
v asárnap, úgy ezen és a köv.
hétfőn.
T ű rje (Zala vm.), febr. 24.,
ápr. 24.. ju l. 25.. szept. 29.,
ha v asárn ap v. ünnepnap, a
köv. hétköznapon.
T üskevár (Veszprém vm.), febr.
24., jun. 13., jul. 22., szept. 8.
n apokat mege. hétfőn.
U jfehértó (Szabolcs vm.), Nagy-
K ároly, M edárd, Sám uel és
nov. 20-át m fogl. hetek csü
törtökén kv. és áv.
U jkécske (Pest-Pilis-Solt-K ts-
K nn vm.), febr. 20.. m áj. 15..
ju l. 31.. nov. 3., ha nem va
6árnap. ak k o r a mege. vasár
napon és hétfőn áv.. hétfőn
kv.
Ú jpest (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), febr., m áj., ju l. és okt.
15-ét köv. v asárn ap és hétfőn.
Ujszőny (Kom árom vm.), febr.
hó M átyás-hetének hétfőjén
áv., követő két napon kv.
Úszód (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.). szept. 1-ét mege. hétfőn
m arh a v ásár.
Üllő (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), m árc. 4. és aug. 10-éi
mege. hétfőn.
Vác (Pest-Pilis-Solt-K is-K un
vm.), husvét e., Sarlós B ol­
dogasszony, Gál és Tam ás
napok előtti v a sá rn a p és
hétfőn.
V adkert (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), ápr. Szt. G yörgy
hetében vasárnap és hétfőn,
nov. 1. mege. vasárnap.
V aja (Szabolcs vm.), aug. első
hétfőjén kv. és áv.
Vajszló (B aranya vm.). m árc.
G ergely, jul. Sarlós B oldog­
asszony, okt. F erenc és dec.
L nca-napot m fogl. h é t h é t­
főjén.
Vál (F ejér vm.), febr. 20.,
m áj. 16., aug. 16., okt. 20.
m fogl. héten, hétfőn áv..
kedden kv.
V ám osm lkola (Hont vm.), jul.
22-e előtti hétfőn áv., kedden
kv. és szept. 29-e előtti h ét­
főn áv., kedden kv. Az ápr.
hó 6-át és dec. hó 1-ét köv.
hétfőn áv.
V ároslőd (Veszprém vm.), febr.
13-át és szept. 17-ét mfogl.
hét szerdáin áv.
V árp alo ta (Veszprém vm .), ápr.
12., aug. 6., nov. 11. és dec.
13. n a p já t m fogl. h ét hétfő­
jén.
V ásárosbec (Somogy vm.), m áj.
23., okt. 4.
V ásárosm lske (Vas vm.), Gyér
tyasz Boldogasszony n a p já t.
Gyüm ölcsoltó Boldogasszony
n a p já t köv. napon, Sarlób
Boldogasszony n apján, aug.
N agyboldogasszony, K isasz
szony n a p já t köv. napon. F e­
renc, K a talin és Luca n a p ­
ján. H a az ü n n e p n ap ra es­
nék, a köv. napon.
V ásárosnam ény (Bereg vm.).
H úshagyó kedd u. eső h é t­
főn, ju n . M edárd napot mfogl.
hétfőn, szept. 8. n. hétfőn,
dec. Luca-napot m fogl. h é t­
főn kv. és áv.
V assurány (Vas vm.), márc.
19., m áj. 1., aug. 12., okt. 26.
kirakodóvásár.
Vasszécsény (Vas vm .), febr.
16-át mege., ju n . 17-én, ha
vasárn ap v. ünnep, a köv.
napon, szept. 14-ét és nov.
22-ét mege. csütörtökön.
V asvár (Vas vm.), jan . 27.,
m árc. 15., m áj. 3., ju n . 13.,
aug. 10., szept. 29., nov. 10.
Velence (F ejér vm.), m árc.
27., aug. 7„ nov. 6. m arhav.
és kv.
Vemend (B aran y a vm.), m in­
den évben m árc. 27., jul. 17.
és szept. 30-án kv. és áv.
Vép (Vas vm.), jn n . 25., Fehér-
v asárn ap u. hétfőn. Áldozó­
csütörtök e. szerdán, P éter
és P á l e., Istv á n k irá ly előtti
napon, nov. 5. H a szom batra
v. v a sá rn a p ra esik, a köv.
hétfőn.
Vése (Somogy vm.), m árc. 5.,
aug. 5. és okt. 30-án, ha ü n ­
45
nep vagy v a sá rn a p , a köv.
napon.
Veszprém (Veszprém vm.), jan.
6., febr. 14., m árc. 12., G er­
gely, m áj. 4., aug. 10.. szept.
21. n a p já t m fogl. hetek hét
főjén, nov. első hétfőjén.
Vésztő (Békés vm.), febr., m áj.,
aug. és nov. hónapok első
n a p já t m fogl. héten szerda
és csütörtökön kv. és áv.
V lsegrád (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), ja n . 24-ét és szept.
8-át köv. v asárnap.
V örösvár (Pilis) (Pest-Pllis-
Solt-K is-K un vm.), szept. 8-át
köv. hétfőn, febr. 20-át köv.
hétfőn kv. és áv.
V örs (Somogy vm.), ápr. 3. és
ju l. 5. u tá n köv, hétfőn.
Z agyvaróna (Nógrád vm.), m in
den hónap 15-ét követő ked
den, ha ünnep, a köv. na
pon kv.
Z ákány (Somogy vm.), jun.
24-én kv. és áv.
Zala (Somogy vm.), áp r. hó 5.,
m áj. 25., aug. 27., okt. 4.,
h a ünnep, előtte v. u tá n a
eső hétköznapon.
Z alaap átl (Zala vm.), m árc.
21., PünkÖ6d előtti szerda,
ő ra n g y a l u tá n i napon, októ­
ber 31.
Z alabaksa (Zala vm.), m áj. 4.,
szept. 14., Sarlós Boldogasz-
szony u. hétfőn áv. és kv.
Z alabér (Zala vm.), Szt.-Ger-
gely-nap előtt, M edárd-nap
előtt, szerdán, N agyboldog­
asszony u tán , A dvent m áso­
dik v a sá rn a p ja u tá n kedden
m arhav. és kv.
Z alaegerszeg (Zala vm.), febr.
14., V irá g v asá rn a p előtti h ét­
főn, Szt. G yörgy-nap u táni
hétfőn. Pünkösd u tán kedden,
ju l. 22., szept. 9., okt. 28.,
nov. 31., dec. 28.
Zalalövő (Zala vm.), jan. 10.,
á p r. 1., ju n . 13., aug. 29.,
nov. 5.
Zalaszántó (Zala vm.). Pünkösd
u tá n i kedden, Illé s u tán i
kedden kv. és áv.
Z alaszentbalázs (Zala vm.),
B alázs-napot, Ű rnapot és Szí.
Istv á n -n ap o t köv. hétfőn.
Z alaszentgrót (Zala vm.), febr.
3., m árc. 12., H usvét előtti
szerda, jun. 24., ju l. 13., szem .
1., nov. 11. K arács, e. szerda.
Z alavár (Zala vm .), fe b r. 24.,
jul. 26.
Závod (Tolna vm .). N agyhét
e. pénteken kv.
Zebegény (H ont vm.). m áj. hó
15. és okt. hó 15.
Zomba (Tolna vm.), áp r. 18.,
ju l. 26-át m fogl. hét szerda
já n . októberben a Dömötör-
hetébe eső szerdán.
Zsámbék (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), febr. 4., ápr. 24.,
ju n . 24. és okt. 28-át mfogl.
szerdán áv., csütörtökön kv.
Zsámbok (Pest-Pilis-Solt-K is-
K un vm.), áp r. hó 1-ét és
szept. hó 14-ét mege. hétfőn
kv. és áv.
Vadászati és h alászati tilalm i időszakok
V a d á sz a t.
1. §. Az általános vadászati tilalom
január hó 1. napjától augusztus hó 15.
napjáig bezárólag tart. amely idő alatt
hajtókutyákkal (kopó, tacskó, agár,
komondor vagy egyéb hajtóebbel) egy­
általán nem szabad vadászni.
Az általános vadászati tilalom ide­
jén is szabad kotorékebekkel kotorék-
munkát végeztetni, valamint pórázon
vezetett vérebbel és friss disznó
(medve) nyomra eresztett ,,disznós
kutyá“-val vadászni.
Tekintet nélkül az általános vadá­
szati tilalom idejére, tilos vadászni:
a ) szar vasbikára november lió 1.
napjától, dáimblkára december hó 1.
napjától augusztus hó 15-ik napjáig
bezárólag; b ) szarvas- és dámteihénre,
valamint szarvas- és dán) borjúra feb­
ruár hó 1. napjától október hó Bl. nap­
jáig bezárólag; c ) őzbakra október hó
16. napjától április hó 15. napjáig be­
zárólag; őzsutára december hó 16. nap­
jától október hó 15. napjáig bezárólag,
őzgidára minden időben; d ) zergére
december hó 1. napjától július hó 31.
napjáig bezárólag, zergegidám min­
den időben; e ) muflonkosra december
hó 1. napjától július hó 31. napjáig bezá­
rólag, muflonjukra és bárányra min­
den időben; f ) európai bölényre min­
den időben; a ) mezei nyálra január
hó 16. napjától augusztus hó 31. nap­
jáig bezárólag; h ) siket- és nyírdfajd-
kakasra június hó 1. napjától március
hó 31. napjáig bezárólag, mindkét fájd-
beli tojóra és jércére minden időben;
i ) császármadárra november hó 1. nap­
jától augusztus hó 15. napjáig bezáró­
lag; j ) túzok kakasra január hó 1. nap­
jától február hó 28. napjáig bezáró­
lag és június hó 1. napjától október
hó 31. napjáig bezárólag, tojóra és jér­
cére minden időben; k ) fácánra feb­
ruár hó 1. napjától szeptember hó 15
napjáig bezárólag; l ) fogolyra, fiirjre
és harisra január hó 1. napjától július
hó 31. napjáig bezárólag; m ) erdei sza­
lonkára április hó 16. napjától augusz­
tus hó 15. napjáig bezárólag'; ti) vízi­
madárra április hó 16. napjától június
hó 30. napjáig bezárólag; o ) éneklő
madárra, valamint a kis- és nagykó­
csagra, üstökösgémre, a vadpulykára,
rezriek túzokra, a kanalas gémre és a
batlára, továbbá a vadászati szem­
pontból figyelembe jövő hasznos ma­
darakra, így a bibiere, kékvércsére, a
baglyok minden fajára és a sirályra,
minden időben.
2. §. Az előbbi §-ban meghatározott
tilalmi időben, kivételes okból sincs
vu dlövésnek helye.
3. Az 1. §. második bekezdésének
n ) és o ) pontjában meghatározott va­
dászati tilalom nem terjed ki a téli
búvárra, a kányák fajaira, a héjára,
a réti héjákra, a gatyás ölyvre, vala­
mint a vadászati szempontból káros
egyéb szárnyas ragadozókra, továbbá
a szarkára, a varjakra, a verebekre
és a közönséges seregélyre, a közön­
séges seregélyre azonban csak a sző­
lőikben és gyümölcsösökben.
H a ltlS Z Ílta
Április hó 1-től június hó 15-ig
tilalom alá esik; Fajtok (Tok, Aci­
penser schypa). Fogas-süllő (Lucio-
perea sandra). Kecsege (Acipenser
rnthenus). Kősüllő (Tótsüllő, Lucio-
perca volgemsis). Máma (Barbus
flurviatilis). Sőreg (Acipenser stella-
tus). Színtok (Acipenser glaber). Te­
temestok (Szűklhal, Acipenser Giil-
denstädtii). Viza (Acipenser huso).
Április 1-től július 15-iíg: Ponty
(Potyka, Pozsár, Cyprinus earpio).
Szeptember hó 15-től január 31-ig:
Lazac (Salino salai). Pisztráng (Salar
Ausonii).
Március 1-től április 30-ig: Lepény­
hal (Pérhal, Thymallus vexillifer).
Március 1-től május 31-ig: Galóca
(Salmo bucho).
Rákot (Astacus flurviatilis et lepto
dactylus) április 1-től május 15-óig
tilos fogni. Oly rákok, melyek a szem
tői a kiegyenesített fark végéig mérve,
8 centiméternél kisebbek, a vízbe visz-
szab ocsádtan dók.
m
 II. O t t ó
Aki a tizenhat éves ifjú képére
tekint, meghatódással gondol a messze
távolba, a luxemburgi clervauxi ko­
lostora, ahol most I I . O t t ó végzi ta­
nulmányait. A nagyhírű clervauxi
bencés kolostor falai között készül elő
a testben-lélekben szép ifjú király az
életre. IY. Károly király végső aka­
rata volt, hogy elsőszülött fiát úgy
neveljék, hogy előkészülhessen arra a
feladatra, amelyre Isten kegyelméből
született. A clervauxi bencés kolostor­
ban lépi tehát az ifjú király azt a
mesgyét, amely mögött örökre és
visszavonhatatlanul eltűnnek a gyer­
mekévek. Ifjúvá serdült, aki az élet
iskoláját járja. Abban a korban van,
amikor már kiütköznek a jellem alap­
vonalai és tartalma, célja lesz a gon­
dolatnak, tettnek. A tudomány, amit
elsajátít, nem egyszerű halmozása az
ismereteknek, hanem egyre élesebb
fénysugár, amely mellett a maga sa­
játos módja szerint látja az embere­
ket és az eseményeket. A sporttelep
többé nem játszótér, hanem gyűjtő és
fejlesztő helye azoknak az energiák­
nak, amelyekre már a férfinak lesz
szüksége.
A luxemburgi tartózkodás azonban
vége felé jár s a király nemsokára
visszatér Lequedtióba, ahol most hét
iskolásgyermek tanul, játszik a leg­
gondosabb, legjobb anya felügyelete
mellett. Hét édes gyermekarc derűs
mosolya sugározza be az özvegy ki­
rályné napjait, aki szeertettel és féltő
gonddal terjeszti ki a gyermekekre
az anya védő szellemének szárnyait.
A magyar társadalom mindig mély
meghatódással gondol Lequeitio felé,
ahol a keresztény családi élet tradí­
48
11 11 níitiw ri— tt
cióit ápolja a királyi Asszony. Ma,
amikor szerte a világon mindenütt
meginogtak az erkölcsi alapok, ame­
lyeken a családi élet épül, csak foko­
zott tisztelet illeti meg a királyi
száműzötteket, akik példát mutatnak
a családi élet titsztaságára s arra a
bensőséges harmóniára, amely egybe­
fogja a szeretet kapósaival a mártir
király emlékéhez méltó lelki és szel­
lemi magaslaton élő családot: özve­
gyet és gyermekeket.
Ennek a fenséges tisztaságban ra­
gyogó életnek levegője veszd körül az
ifjú II. Ottót, aki történelmi hivatá­
sára sok tanulással, sok tapasztalat­
tal, nagy komolysággal, megértő szív­
vel készül elő. Mindenki, akinek meg­
adatott a szerencse, hogy közelébe
juthatott, az ifjú király személyes
varázsa alatt áll, mert nincs nagyobb
érték a jellem és a szellem, a test és
a lélek harmonikus egységben kicsen­
dülő szépségénél. Az ifjú királynak
és a gyermekeknek komoly és tragi­
kus sors jutott osztályrészül. A tör­
ténelem kifürkészhetlen indítékú for­
dulatai irányították ezt a sorsot,
amely tragikus és mégis meghatóan
szép, mint egy szívbe markoló költe­
mény.
E meleg családi körben ápolják az
elhunyt mártir király emlékezetét s a
nagy hagyományok nyomán serdül
föl az ifjú király testben-lélekben,
környezetének, tanárainak és nemze­
tének nagy örömére. Milliók aggódó,
szerető pillantása kíséri azon az úton.
amely már nem a gyermekkor nap­
sütötte virágos mezején kanyarog,
hanem a férfi életének meredekje felé
vezet.
— #
 a K ö z p o n ti S a jtó v á fía ía t v ezérig a zg a tó ja .

Mintha csak tegnap lelt volna, pedig sajtót, amiről mindenki álmodott és
mennyi munka, mennyi küzdelem volt óhajtotta, megvalósítsák.
azóta! Tíz óv óta. A kezdetről, a meg­ A rémséges forradalmi év januárjá­
alakulásról még nem beszéltünk. Nem ban, tehát éppen tíz éve, indult meg a
is értünk rá, nem is szeretünk olyan­ sa j tómozgalom. A sajtóproklamáció
ról beszélni, ami dicsekvésnek tűnhe­ után pár hónap alatt talpon állt az
tik fel. Most azonban a nagy munká­ egész ország s a hatalmas keresztény
ban az első határkőhöz értünk, sajtónk tábor fejedelmi adománya együtt volt
és tábora iránti kötelességből legalább a nagy célra.
egy pillanatra meg kell állnunk, s el Közben a liberálisnak nevezett sajtó
kell muzsikálnunk azt a szép praelu- egyrésze szörnyű munkába kezdett:
diumot. amellyel az ország hatalmas forradalmasította a közhangulatot, a
keresztény sajtója kezdődött. frontokat. Gyorsan meg kell indulniok
A keresztény tábor millióinak a keresztény sajtó lapjainak s ellen-
tizedes óhaja volt, hogy a
liberális és egyéb jellegű
sajtóval szemben nekik is
kell modern, versenyképes,
hatalmas ujságvállalkozás,
mert a m á r meglevő tisztán
anyagi okok miatt kismé­
retű sajtóval nem tudják
felvenni a XX- század
„ h a j r á “ életében a versenyt.
E szükségesség a háború
szörnyű évei alatt még job­
ban jelentkezett s ennek
adott visszhangot az a terv­
szerű cikksorozat, amellyel
B a n g h a B é l a mintegy két
éven keresztül küzdött és
készítette elő a talajt a
megvalósulásra. A háború
utolsó évében B a n g h a , a
gondolatvezére és munka­
társai: B a r a n y a g J u s z t i n ,
s e sorok írója s a hozzá­
juk csatlakozott B u t t y k a y
A n t a l , az ékesszólás másik
nagymestere, elérkezettnek
látták az időt, hogy azt a
A Magyar Elet Képes Könyve. 49 4
súlyozniok kell e pokoli munkát. Ez
volt a jelszó és a szent meggyőző­
dés az ellenakció sikeres felvételére.
Minden lépés megtörtént e terv kérész-
t ül vitelére. Nem sikerült. Az akkori
kormányzat vak volt, süket volt. Nem
hallotta meg a forradalom dübörgő
szekerének közeledését. A figyelmez­
tetést nem vette komolyan s a háborús
rendeletre való hivatkozással, hogy
nem lehet új lapokat alapítani, strucc­
politikájához hiven, homokba dugta
a fejét.
A felfordulás szekere beérkezett, a
struccpolitika megszülte a cirkusz-for­
radalmat- Még egy áldozatos próbálko­
zás történt a megindulásra, de a Ká­
rolyi Mihály regime Leniin-fiai, a ten­
gerészmatrózok puskatussal és gép­
fegyverrel végleges vétót mondtak.
Azután jött a többi, az őrület betető­
zése. Ismeretek.
Utána1? Mint minden, letarolva és
kirabolva állt a K ö z p o n t i S a j t ó v á l l a l a t
is. A nemzet fejedelmi sajtón járadékát,
mint más intézmények vagyonát, ah
prédálták, a közmondásos lyukas kraj­
cárt sem hagyva meg.
A vezérek újabb anyagi eszközt te­
remtettek elő s megindultak a Köz­
ponti Sajtóvállalat lapjai, a N e m z e t i
Ú j s á g és U j N e m z e d é k . Amíg német­
lakta vidékeinket el nem rabolták, né­
metnyelvű napilapja is volt, a trianoni
béke azonban ezt megölte. A meg­
induláskor alapított heti és szaklapjai
mellett természetesen a két napilapban
látták a óéi elérését s minden gond és
munka arra irányul, hogy ezek legye­
nek hatalmasak és erősek. Megfelelőek
annak a nagy várakozásnak, amely
megelőzte őket. H ogy jó úton haladunk,
50
beszédes bizonyítéka az a hatalmas
olvasótábor, amely mögöttünk áll s
amely állandóan növekszik.
A mi lapjaink a becsületes keresz­
tény irányelveket követik s azontúl
semmi irányiban nem engednek elté­
rést- Harcolnak táboruk jogaiért és
boldogulásáért, támogatnak minden­
kit. aki arra rászorul, vagy azt meg­
érdemli. Minden olvasójuk az ő jó­
barátjuk és testvérük, akiknek közös
a szívdobbanásuk, a gondolkozásuk és
törekvésük. Akik mindnyájan a minél
hamarabb eljövendő keresztény Nagy
magyarországért küzdenek.
Köztudomású, bogy a mai nehéz gaz­
dasági viszonyok között a mi sajtó­
vállalkozásunk nem lehet hásznothajtó
üzleti vállalkozás, hanem kemény ke­
nyér, sok fejtörés a közös cél elérésére.
Ezért a tábor minden egyes tagjának
szent kötelessége ríj katonák és jóba­
rátok táborozása — különösen most a
tizes óv küszöbén. — mert ezzel még
inkább biztosítjuk nemcsak a sajtó,
hanem mindnyájunk az egész keresz­
tény magyar társadalom jövőjét.
A M a g y a r É le t K é p e s k ö n y v e most
ünnepli a tízéves forduló pontot, a
K ö z p o n t i S a j t ó v á l l a l a t napilapjai ter­
mészetesen szintén kifejezésre fogják
juttatni egy hatalmas, sok százoldalas
ünnepi számmal a jubileum jelentősé­
gét. Ez ünnepi köntösében a feltáma­
dás dicsőséges ünnepén, husvétkor fog
pompázni százezernyi olvasóközönsé­
gének örömére.
Addig? Mondjuk meg mindenkinek,
akiket illet, hogy ha jó újságokat akar­
nak olvasni, akkor a K ö z p o n t i S a j t ó -
v á lla la t lapjait vegyék a kezükbe.
Azokat olvassák.
f] mi hagyományunk
Irta :
a Nemzeti Újság felelős szerkesztője.
Semmisem újabb és frissebb a vilá­
gon, mint az újság, amikor kikerül a
rotációs gépből. De semmisem olyan
öreg és ósdi, minit ugyanaz az újság
három nap múlva. A magyar újság­
íróik ősz mestere ezért nevezte az új­
ságcikkeit tiszavirágnak, ami a közhit
szerint csak egy napig ól. Valójában
azonban az újságnak addig sem tart
az élete, amíg a nyomdafesték szaga
elmúlik, az egyik szám addig él csak,
amíg a másik megszületik. A kurta
életeknek furcsa sora ez, ahol az egyik
megfojtja a másikat s azt levágja a
következő. A reggeli lapot megöli a
déli, a déli újságot az esti lap. Az esti
lapot megint a másnap reggeli gyil­
kolja meg és így tovább- napról-napra,
óráról-órára, Itt nincs kegyelem _ és
nincs feltámadás. A múlandóság úgy
arat az újság élettel teli gabonájában,
hogy mire levágja, már üres szalma
lesz belőle.
Aki százéves könyvet olvas, arra
szinte tisztelettel nézünk, de megmo­
solyogjuk a villamoson az embertár­
sunkat, aki tegnapi újságot tart a ke­
zében. A lap, amit ma megveszünk a
rikkancstól, tele van a világ legfris­
sebb híreivel, legújabb találmányai­
val, a szenzációk, a váratlanságok, bot­
rányok kergetik benne egymást s úgy
kapunk utána, mint az édes, friss ke­
nyér után. De a kötetbe gyűjtött tíz­
éves ujságliap ásatag holmi, érdekte­
len lom, a múzeum könyvtárának po-
ros temetőjébe való.
De oitt, ahol órákig tart az élet s
ahol az egyik megöli és eltemeti a má­
sikat, kereshetünk-e mást, mint az
élet pillanatfelvételeit, kereshetjük-e
a szálakat, amelyek hozzákapcsolnak
a multihoz és a sugarakat, amelyek
belevilágítanak a jövendőbe! Van-e a
rotációsok zaklatott világában más
érték is, mint a legaljább lür!
Van-e valami, ami túl percen, órán
és napon az időből beleolvad a korba,
a korból a történelembe, a történelem­
ből a fejlődésbe és a haladásba! Egy­
szóval lehet-e a napok krónikájánál, az
újságnál, amelyet izgatottan veszünk
át és unottan dobunk el, a napok kró­
nikájánál, amely könnyebben foszlik
szót, mint az a közönséges és rossz
papír, amelyre nyomják, lehet-e, sza­
bad-e beszólni hagyományról. Arról
az értékről, amit mi .magyarok hagyo­
mánynak nevezünk és amit a latin
traditio szóval jelöl? Ez a kérdés,
amely elénk mered, hia azon gondolko­
zunk, mit köszönhet a sajtó egy-egy
írónak, aki teremtő ereje, _ szárnyaló
gondolata, alkotó írásművészete egy-
egy részét a máról-holnapra elsárguló
újságpapír hamar szürkülő betűibe
temette.
Én azt hiszem, hogy az újság any-
nyira élek, annyira end)éri élet, hogy
nem nélkülözhet semmit, ami ebben
az emberi életben szükséges és fontos.
Mert az újság azért nem nélkülözheti
a mozgás lehetőségét, mert másképpen
nem kapcsolódhatnék hozzá az emberi
élethez, elválna tőle és így elszakad­
ván az élettől, hideg és érdektelen
betűsorrá merevednék. Ezért kell az
újságnak a független ítélet, mert anél­
kül az életet becsületesen és őszintén
nem bírálhatná és nem irányíthatná.
Ezért kell újra és újra megjelennie
és minél többször megjelennie, mert
különben elmaradna az élettől és nem
tudna lépést tartami az élet rohanásá­
val.
De ha ennyire egybeforrt az élettel-
akkor art sem nélkülözheti, ami nélkül
 semmiféle élet el nem lehet: a hagyo­
mányt. Mert ahol elnémítják a hagyo­
mány szálait, ott kitépik az élet gyö­
kerét.
A hagyomány nem forma, a hagyo­
mány nem üres keret, a hagyomány
nem kemény és változhatatlam kate­
gória, a hagyomány erő, a hagyomány
energia, a hagyomány lélek. A hagyo­
mány nemcsak a szokás, amely éle­
tünk külsőségeiből nyilvánul, a ha­
gyomány az erkölcs és az eszme,
amely bensőnkben munkál és irányít.
A hagyomány nem terhes örökség,
amely csak az ősök tiszteletéből fakad
és amelyet csak kötelességből őrizünk.
A hagyomány az élet értékének át­
adása és átvétele, amit az apa átad a
fiának, az anya átad a leánynak, amit
a tanár átad a tanulónak, amit a
mű vészm oster átad a növendéknek,
amit az államférfi átad az utódnak
— élmény és folytatás. Nem a külső­
ség merev, változhatatlan alakja az,
hanem a szellem ható ereje, a szellem
eleven ereje, az az élet állandósága,
az idők egysége. A divat elmúlik, a
tradíció megmarad. A szokás válto­
zik, a tradíció a változatlan lényeg,
a forma eltörik, a tradíció tovább
él, az ősök átadják, az unokák átve­
szik, ahogyan az ősök is átvették és
az utódok is át fogják adni. A hagyo­
mány nem a halál emléke, hanem az
élet folytonossága.
Hogy mi a hagyomány a sajtóban,
erre nem könnyű megfelelni, mert
hiszen a lap annyiféle s az emberi tech­
nika évről-évre sok új lehetőséget,
sok új formát teremt a sajtó szá­
mára. _ gyar géniusznak olyan megnyilvánu­
Azt mondhatnám, hogy a sajtó ha­
gyományai két részre oszthatók, mint
ahogy általában a világon minden
két részre osztható. De ne felejtsük
el, hogy a sajtóban minden változan-
dósága és pillanatnyi volta mellett
vannak bizonyos állandóságok, bizo­
nyos egyformaságok, amelyek külön­
bözőképpen alakulnak országok és
nemzetek szerint, de egy országon,
egy nemzetein, egy társadalmon belül
koronkint majdnem mindig egyfor­
mák, legfeljebb kisebb külsőségekben
térnek el egymástól, hogy úgy mond­
jam, esak nyomdatechnikai különbsé­
gek vannak közöttük. Tíz méterről
meg lehet ismerni egy angol lapot,
anélkül, hogy a címét látnok és épp
így a szakember az első pillanatra
meg tudja különböztetni a bécsi újsá­
got az olasz lapoktól, az amerikait a
franciától anélkül, hogy közelről be­
lenézne. Éppen ezek a nagy különb­
ségek, amelyek országok, nemzetek,
társadalmak és városok sajtóját egy­
mástól elválasztják, mutatják, hogy
52
'1
Tm TUTT
mily jelentősége van a hagyomány­
nak a sajtóban, ha az újság még
annyira a szenzációnak pillanatfelvé­
tele, az óra hangulatának tükörképe
is. íg y van a magyar lapok külső
alakjának és beosztásának bizonyos
tradíciója bizonyos megszokások a
külső keretekben csak úgy, mint tar­
talmi beosztásában. Ez a hagyomány
egyik oldala. A magyar lap vezér­
cikke, a magyar lap tárcanovellája, a
magyar lap hírrovata, a magyar ripor-
tázis formái, a magyar országgyűlési
tudósítás, a magyar politikai riport,
mindmegannyi sajátos és kizárólagos
tulajdonsága a magyar sajtónak,
amelynek lapjai egymás mellett ta­
lán külső formai ok miatt különböz­
nek, ha lényegében, az írás mesterség­
beli részénél fogva mégis egységes
és eredeti a külföld újságjaival szem­
ben. Igaz, a keresztény magyar sajtó
egyike volt a legfogékonyabbaknak,
a legtanulékonyabbaknak talán az
egész világon, amely épp úgy magába
tudta olvasztaná a bécsi tárcát, mint
a riportázsnak a francia, meg az
amerikai formáját, az olasz lapok szí­
nes cikkeit, az angol lapok intervju-
jáit, a német újságok rovatbeosztását.
És itt érkezünk el a sajtó hagyo­
mányainak másik oldalához, azokhoz
a tradíciókhoz, amelyek a magyar
sajtó egy-egy nagy alakjához, egy-egy
nagy név el mu Ihatatlan emlékéhez
kapcsolódik. Ezek a nevek mind a
magyar sajtónak egy-egy olyan ha­
gyományát jelentik, amelyek nemcsak
emléket, nemcsak kegyeletet, hanem
élő értéket is adnak. Az alkotó ma­
lásai ezek, amelyek tovább élnek a
sajtóval és túlélik porhüvelyét a szel­
lemnek, amely létrehozta őket és így
örökre hozzátartoznak a sajtó folyto-
noságához és egységes képéhez. íme,
a tradíciók, amelyek kipusztíthatat-
lanok a magyar sajtóból, mert mély
gyökeret eresztettek a magyar iroda­
lomba és a magyar közönségbe és
mert az eleven élet folytonos megúju­
lásával fenn tudtak magukat tartani
a magyar újságok hasábjain éveken
keresztül.
Mindez nem utánzás, nem szolgai
másolása a nagy példának. Ez a nagy
tehetségek hatasa, ez a nemzeti al­
kotó géniusz föl-fölharsanó szavának
rezgése a mai szívben, amelyet nem
lehet hallatlanná tenni. Nem utánzás,
nem másolás: ez folytatás, ez szerves
kapcsolat a régi élettel, ez szétszakít­
hat atlan kötelék a régi nagy benyo­
másokkal és örökké tartó kapcsolat
a magyarság nagy szellemeivel és
irodalmával. Ezek a tradíciók soha
sincsenek szabályba fog' ilva. ezeknek
a tra di ei óknak nincsen törvény-
kódexük, de benne élnek az írókban
és mert a magyar sajtó elválasztha­
tatlan az irodalomtól, a magyar iro­
dalom tradieiói belepláutálódtak az
újságokba is.
Ezek a tradíciók nem zárt, merev
kategóriák, ezek ismét és ismét meg­
újuló életjelenségek, újra meg újra
kipattanó rügyei, virágai a fájnak,
amelynek gyökerei mélyen a magyar
humuszban vannak s onnan szívják
az élet halhatatlan erejét. Ezek újra
meg újra felgyúló tüzei a lángnak,
amelyet az író zseni egy-egy isteni
szikrája gyújtott meg- íme, ezek
az éltető hagyományok, ezek a hal­
hatatlan tradíciók! Nem a zárt ke­
retek megmerevítései, hanem a szel­
lem örök megújhodásai! Nem a for­
mák és iskolák únott megszokása, ha­
nem az ősi erő új meg új megnyilat­
kozása, Amit az anyag teremt, az el­
múlik idővel, amit a szellem teremt,
az tovább él és tovább munkál. Amit
a divat kényszerít, vagy a pillanat
parancsa létrehoz, az kiszárad, vagy
redves lesz, mint az élő fa mellé szúrt
karó, amely eltörik egy nap és hasz­
nálhatatlanná válik. De ami a szív
mélységéből, ami a zseni alkotóerejé­
ből kisarjad, az eleven fa, az sudárba
szökik s évtizedeken át Imiit új virá­
got, hoz új gyümölcsöt Ez az éltető
hagyomány munkája, mindenütt ez
az éltető hagyomány munkája az új­
ságban is. És ha kinyitják egy újság
friss lapjait, neesak a legújabb ese­
ményeket, a legfrisebb botrányokat
keressék meg benne, nézzék meg a ha­
sábok fekete vonalai között keressék
meg a betűk szürke rengetegében azt
a sok élettel tele tradíciót amely ott
él a betűsorok között, ott szikrázik a
szavak játékán, ott lángol a szárnyaló
mondat végén.
Igenis, él a hagyomány, elevenen
és ragyogón él a magyar sajtóban és
hol élne erősebben, elevenebben, mint
a keresztény magyar sajtóban!1? Azok
a szellemi értékek, amelyek a régi ma­
gyar keresztény katolikus lapokból
ránk maradtak, amelyek a Magyar
Állam, az Alkotmány tisztes és nemes
múltjának emlékei kitörölhetetlenül
benne vannak, mert benne kell, hogy
legyenek a mi sajtónk két erős és tán­
toríthatatlan harcosában, a Nemzeti
Újságban és Uj Nemzedékben.
A magyar sajtó régen úgyszólván
teljesen véleménysajtó volt, amit a
francia szakkifejezés presse d’opinion-
uak nevez. Az elvek küzdelmének, az
irányok viaskodásának, a nagy pro­
blémák kifejtésének, a publicisztika
hatalmának sajtója volt ez, amelynek
53
legfőbb megnyilatkozási tere a vezér­
cikk volt,
A magyar vezércikk sajátos és
egyéni írásmű, amely formájában is.
tartalmában is más, mint akár a né­
met,^ akár a francia, akár az angol
sajtó hasonló cikkei. Nos, a vezércikk­
ben ma is tündöklő kezek, ragyogó
tollak nyomai égnek élő hagyomány­
ként. A régi korszakból Kossuth La­
jos, Kemény Zsigmond, Deák Ferenc
ma már történelmi jelentőségű írásai
nemcsak példájukban, de a rájuk való
örökös hivatkozásban is ott élnek a
sajtó hasábjain. Egy Kaas Ivor báró
harcos temperamentuma;, kemény dia­
lektikája, fölényes gúnyja ma is éltető
szelleme lapjainknak s ha a régi
Alkotmány-ban megtalálta azt az ol­
vasó, meg kell találni ma a Nemzeti
Újság lapélében közölt rövid cikkek­
ben, amely ennek a fényességben el­
hunyt diadalmas írótehetségnek csatá­
rozását eleveníti föl a napok által föl­
vetett, a közéleti jelenségekben föl­
bukkanó kérdésekben.
Vezércikkeinkben Prohászka Otto­
kár nagy világnézeti küzdelmének
súlyos problémái ma is ott vívják,
ahogyan a múltban a keresztény ka­
tolikus lélek diadalnas harcát. Cser-
noch János vezércikkei az érvekkel
vitatkozó, a nyugodtan tárgyaló, a
mérlegelő és bíráló írásnak soha
abban nem maradó eleven hagyomá­
nyát teremtették meg. íme, egy újság­
nak csak első oldalán mennyi nagy
név, mennyi eleven hagyomány!
Az országgyűlési tudósításokban ott
él a márciusi ifjúság és ott mosolyog
Mikszáth Kálmán derűs bölcsesége.
A politikai riportban Kemechey Jenő
alkotta meg a gyors hírszerzésnek, az
érdekes beállításnak, a keresztény
magyar öncélúság határozott tenden­
ciáinak újságírói kereteit, amelyeknek
hatása alól egyetlen mai újság politi­
kai rovata sem vonhatja ki magát,
A külpolitikai kérdések feldolgozá­
sában s az úgynevezett külpolitikai
szemlében az elhunyt nagy magyar
katolikus újságírónak. Lonkay Antal­
nak eszméje és szelleme munkál, aki
először próbálta meg a magyar sajtó­
ban, hogy a katolikus világszemlélet
és a magyar nemzeti gondolat egye­
sült fonalán kutassa a világ politiká­
jának folytonos változásait.
A tárcarovatbam egy Rákosi Viktor,
egy Domonkos István, egy Petráse-
vich Géza hagytak olyan maradandó
nyomokat, amelyeket soha többé a
keresztény sajtó lapjairól kitörölni
nem lehet és nem is szabad. A keresz­
tény szellemű kultúrpolitikának soha­
sem halványuló szelleme az, amit
Görosönyi Dénesinek köszönhet saj­
 tónk, aki a keresztény szellemi tudo­
mány-politikának. a keresztény gon­
dolkozásé tudományos publicisztiká­
nak megteremtője lett. A színházi és
irodalmi rovatban a hősi halált halt
ifjú Szitrakonyiczky Károly hagyott
olyan örökséget a mai sajtónak, ame­
lyet dicsőség megőrizni és tisztesség
növelni.
Amikor a XX. század végén a ma­
gyar bulvárdujságok új típusai meg­
teremtették nálunk is a hírsajtót,
amelyet presse d’information-nak ne­
veznek a franciák, az újságnak ebből
az új formájából ismét az írásnak új
magyar hagyományai születtek. Itt
csak három eleven hagyományra aka­
rok rámutatná, amelyek már a mo­
dern magyar sajtóból maradtak ránk.
Ezek Gárdonyi Gézának nevéhez fű­
ződnek. Gárdonyi teremtette meg a
színes rendőri riportot, az elbeszélő
stílusban megírt törvényszéki esetet
és a humoros hírt, amely nélkül ma
már, azt hiszem, már senki az újságot
elképzelni nem tudja.
Az az erős kapcsolat, mely a magyar
irodalom és a magyar újságírás kö­
zött van, maga is egyik legszebb ha­
gyománya a magyar sajtónak s aki
ma a Nemzeti Újságot és az Uj Nem­
zedéket olvassa, láthatja, mennyire
ápoljuk ezt a hagyományt is, amikor
a magyar elbeszélő irodalomnak, a
drámának, a költészetnek legkiválóbb
képviselőit toboroztuk a Központi
Sajtóvállalat seregébe.
De van a keresztény magyar sajtó­
nak két olyan nagy eleven hagyomá­
nya, amely talán mindemnél fontosabb
és mindennél jelentékenyebb. Az egyik
a magyar nyelv ápolásának, tisztoga­
tásának és fejlesztésének nagy hagyo­
mánya, az édes anyanyelv áhitatos
tiszteletének, őrzésének és virágozta-
tásáuak szent kötelesége. Itt elsősor­
ban újra Gárdonyi Géza nevét kell
idéznem, akinek tollához a magyar
újságírói nyelv újjáteremtésének és
megtisztításnak legtöbb érdeme fűző­
dik.
A másik nagy éltető hagyománya,
a másik legfontosabb, legjelentéke­
nyebb éltető hagyománya a keresztény
magyar sajtónak az az elvá Ihatatlan
kapcsolat, amely a keresztény ma­
gyar közönséggel, annak minden érde­
kével, minden ügyével-ba,javai, min­
den küzdelmével és minden vívódásá­
val, minden szükségletével és minden
célkitűzésével egyszersmindemkorra és
elvál aszthaitatlanul egy be f orraszto tta.
Katolikus sajtónk nagy és szép em­
lékezetű régi vezére, néhai Molnár
János apát, aki egy negyedszázadon
át a legnehezebb időszakban, a legmos­
tohább körülmények között rendíthe­
tetlen bittel és tántoríthatatlan aka­
raterővel képviselte Magyarországon
a keresztény sajtó gondolatát — az
Alkotmány-bari nemcsak az akkori
időknek és szükségleteknek, de még
inkább az akkori lehetőségeknek meg­
felelő lapot teremtett és tartott fenn.
Molnár János kiépítette az utakat a
keresztény sajtó és a magyar vidék
között, megszervezte az összeköttetést
a keresztény sajtó és az egész magyar
keresztény társadalom között. Ezek az
utak, amelyeken mi is járunk, ezek az
összeköttetések, amelyekre ma is tá­
maszkodunk, ezek a mi legszebb és
legelevenebb hagyományaink. Ezek
kapcsolnak be bennünket a keresztény
magyar közönség vérkeringésébe úgy,
hogy a kettőnk szíve egyszerre ver és
egyért dobog.
Az irányító szótól, amelyet a vezér­
cikkben írunk, a híreken és értesülé­
seken keresztül, amelyekkel elmondjuk
az ország és a világ eseményeit, a
szürke és apró szerkesztői üzenetekig,
ahol tanáccsal, fölvilágosítással szol­
gáljuk ki az olvasót, a mi két lapunk
minden hasábja, minden sora, minden
betűje a keresztény közönségről, a ke­
resztény közönségnek, a keresztény
közönségért szól.
A Nemzeti Újság és az Uj Nemze­
dék a nagy magyar írók és a nagy
magyar újságírók fényes kezenyomát
azért viseli és azért őrzi, mert ezek­
nek éltető hagyományán keresztül
összekapcsolódik a magyar múlttal és
öszeforr a magyar földdel és a ma­
gyar jelenben ezeknek a kezeknek irá­
nyításával, ezeknek a tollaknak szel­
lemével keresi a szétszakított magyar
föld újra egyesítésének, a magyarság
jövendőjének és a kereszténység örök­
kévalóságának felfelé vivő útjait.
_A kétféle sajtónak, a vóleménysaj-
tónak és a hírsajtónaik szerves és
egészséges összeolvasztásával, a ke-
í'esztóny politikának, a keresztény
gazdasági életnek, a keresztény iroda­
lomnak, a keresztény kultúrának
egyesített seregével egy nagy eél felé
viszi bátran, megfólemlíthetetlenül és
tántorít hatatlanul magát és a magyar
keresztény közönség lelkét: a helyre­
állított szentiisítváni birodalom, az
e g y s é g e s Nagymagyar ország célja felé.
Ebben a küzdelemben a mi két la­
punk^ a nemzetért a nemzettel, a ke­
reszténységért a kereszténységgel ha­
lad a múltak nagy nyomdokain a
nemzeti fejlődés és az emberi haladás
útján. Az új idők fegyverzetével, de
a hagyományok lobogójával megy
előre és nincsen nap, hogy közelebb
ne érne a célhoz, amelyet kitűzött
maga elé.
A magyar éíct
problémái
A magyar életnek, mint minden
nemzet életének, meg van a maga sa­
játos problematikája. Azaz vannak kü­
lönleges magyar problémák, amelyek
sajátosságát a magyar népnek, mint
egyeditek adottságai, pontosain: lénye­
ges és esetleges tulajdonságai szabják
meg.
Az életnek más lehetőségei is van­
nak, miint aminőkkel mi mostanság
küzködünk. Volt idő, mikor a magyar
égbolton ritkábban jártak fellegek,
több volt a napfény, a derű, sőt még
madárdal is esen gélt-zengett. A reánk
szakadt testi-lelki nyomorúságot nem­
csak külső, tehát tőlünk több-kevésbbé
független tények okozták. Mi is közre­
működtünk abban, hogy az esemé­
nyek sok vonatkozásban akként ala­
kultak, hogy most fájdalmas szívvel
kell megállapítanunk: hibáztunk, mu­
lasztottunk, rosszul cselekedtünk.
E belső okok sorában — úgy gondo­
lom — általában három emelkedik ki:
az e m lé k e z e t k r ó n ik u s b e te g sé g e ,
n e m z e ti ö n tu d a t f o g y a té k o s s á g a és
s z o lid a r itá s Van-e
is m e r e tle n v o lta .
emberfia, aki azt merné állítani, hogy
a magyar nép okult az elmúlt tíz esz­
tendő kiáltó tapasztalatain? Em lék -
szünk-e még, mint nép, például arra.
hogy mi és ki okozta ennek a harcban
veretlen nemzetnek szégyenletes össze­
omlását? Avagy eszükbe juttatjuk-e
mindennap és minden alkalommal
fiainknaik és leányainknak, hogy mi­
ként és miért rabolták el tőlünk úgy­
szólván kardosa pás nélkül ősi hatá­
rainkat?! Tudja-e még, a nemzet, mint
egy ember, mit írtak és hirdettek ma­
gyar szavakkal 1918-ban és 1919-ben
azok, akik most nemzeti pántlikákkal
felvértezve folytatják más módszerrel
és új technikával bomlasztó munkáju­
kat? Ezer és egy a bizonyíték reá, hogy
a magyarnak alig van memóriája és
ezt a fájdalmas betegségét alaposan
kihasználják ellene.
Ugyanígy vagyunk az öntudattal is,
amelynek legfeljebb az eredményed le­
hetnek osak arányosak számbeli nagy­
ságunkkal. Akad jócskán öntudatos
kis nép is, amely éppen a maga faji
hivatásába vetett hitével és a belőle
fakadó erkölcsi erővel pótolja a nagy
számokkal járó súlyt és lehetőséget.
Szolidaritás? Mutassák meg kérem
azt a bárom magyart, aki tüzön-vizen
a át kitart egymás mellett! Pedig mi­
a csoda hatalom a megértés és a kölcsö­
nös segítés társadalmi törvényének
gyakorlása! Mit tudnánk mi elérni, ha
egyszer igazában összefognánk jo­
gaink megvédésére s érdekeink istá-
polására?
Mi az orvosság? Miként lehetne eze­
ken a bajokon és fogyatékosságokon
segíteni? — kérdi joggal kedves olva­
sóm.
A magyar életnek e fájdalmas kér­
désiedről napról-napra szó esik az U j
N e m z e d é J c - b m és a N e m z e t i Ú j s á g - b a j i .
Tessék elolvasni.
Nagybányai vitéz Horthy Miklós
Magyarország Kormányzója
A magyar történelemírás több kor­
mányzó nevét jegyzi fel: Szilágyi Mi­
hály, Hunyadi János. Kossuth Lajos
neve után nagybányai vitéz H o r t h y
Miklós neve következik. Fenn a budai
vár királyi palotájában, a gödöllői
korona-uradalom nyaralójában, vagy
otthon, családi fészkében, Kenderesen
tartja a kormányzói hatalom gyeplő­
jét az az erőis kéz, amely immár hete­
dik esztendeje a fix pont Magyar-
ország állami életében.
Nem ez az alkalom hivatott mélta­
tást adni arról a férfiúról, aki csodá­
latos pályafutása alatt- kitörölhetetle­
nül beírta nevét a magyar történe­
lembe. Mégis meg kell örökítenünk
ezen a helyen, hogy az ország tragi­
kus összeomlásából való feltámadás,
az újjászületés, a szörnyű idők rom­
jaiból a konszolidációig való előretörés
gigászi munkájával forrt össze Horthy
Miklós kormányzó neve. Példaképe
annak az ideális államfőnek, aki ma­
gas közjogi méltóságában pártok, fe­
lekezetek, emberek, koéiriák fölött
állva, szabad utat enged a nemzet al­
kotmányosan megnyilatkozó akaratá­
nak és az ügyek élén álló felelős kor­
mány munkájának. Ez az elvonatko-
zás a politikai küzdelmektől adja meg
nevének súlyát és tekintélyét. E mö­
gött határozott kontúrokkal bontako­
zik ki az államfő markáns egyénisége,
képessége a vezetésre, az erkölcsi, a
szellemi, a fizikai adományok, ame­
lyek szükségesek egy veszedelmes szir-
tek közt bolyongó hajó irányításához.
Horthy Miklós, Magyarország kor­
mányzója 1868-ban született, tehát 60.
életévét ez év június 18-án tölti be.
Tanulmányainak elvégzése után a fiu­
mei tengerészeti akadémiába iratko­
zott be, ahol 1886-ban mint kadét lé­
pett a haditengerészet szolgálatába.
Sokáig volt I. Ferenc József Őfelsége
mellett szárnysegéd. A háborúban
eleinte a „Habsburg“ csatahajónak.
1914 decemberétől a „Novara“ cirkáló­
nak parancsnoka volt. Ez a cirkáló a
háború folyamán sok jelentékeny ese­
mény hőse volt. különösen az olasz
hadüzenet után. Porto Corsdni löve-
tése 1916 május 28-án, egy szállító
flotta elsülyesztése S. Giovanni di Me-
dua kikötőjében e hajó nevéhez fűző­
dik. Ez utóbbiért kapta Horthy a Má­
ria Terézia-rendet is. Legnagyobb tel­
jesítménye az otrantói tengeri csata
volt. amikor a „Novara“ áttörte az
ellenséges flották záróvonalát és elsü-
lyesztett öt angol őrhajót (1916 jul. 10.).
Azután 1917 májusában újra Otrantó-
nál jelent meg a „Novara“, mint egy
kisebb flotta-szakasz vezérhajója s
előretörve, megsemmisített három an­
gol kereskedelmi gőzöst és húsz fel­
fegyverzett őrhajót. Az 1918. év elején
Horthy Miklós lett az osztrák-magyar
tengeri haderők parancsnoka s ten­
gernagyi állását megtarottta az ösz-
szeomlásig. A nemzet tragédiája után
Kenderesre vonult vissza s ott kereste
fel őt a nemzet bizalma, hogy a sírból
feltámadó magyarság nemzeti had­
seregét megszervezze. Innen indult ki
a kormányzó aztán az ő hívószavára
feltámadt magyar nemzeti hadsereg
élén, hogy a Dunántúlt a magyar
feltámadás bölcsőjévé tegye. Mint fő­
vezér vonult be Siófokra, onnan Bu­
dapestre. Azóta Horthy Miklós mint
fővezér és mint Magyarország kor­
mányzója áll az államhatalom élén.
A kormányzó példás, bensőséges
családi életet él. Felesége P u r g l y
Magda. Házasságukból öt gyermek
született. Magda meghalt 1918-ban,
Paula Fáy László felesége lett, két fia
ól: István és Miklós, aki nőül vette
Károlyi Imre gróf leányát, Károlyi
Kon zu elő grófnőt.
N a g y b á n y a i v ité z H o r th y M ik ló s, M a g y a r o r s z á g K o r m á n y z ó ja
A m iniszterelnökséget elborítják
a trianoni akták
Ide került a király személye körüli minisztérium ügyköre
Bethlen István gróf 1873-ban született, a hozzálátott egy ellenforradalmi szervezet
íuarostordamegyei Gernyeszegen. B el, nős, kiépítéséhez s 1919 februárjában megalapí­
földbirtokos, v. b. t. t. Atyja gróf Bethlen totta a Nemzeti Egyesülést, amelynek cél­
István, anyja gróf Teleki Ilona vo'.t. Közép­ jául a konzervatív nemzeti politkát tűzték
iskolai tanulmányait a bécsi Teréziánum- ki, szemben azzal az iránnyal, mely akkor
ban végezte, azután a budapesti tudomány- az országot mind nagyobb veszedelembe
egyetem jogi fakultásának hallgatója volt sodorta. Szervezeteit azonban már nem
s slvégezte a magyaróvári gazdasági aka­ építhette ki az új párt, mert kitört a bolse
démiát is. Tanulmányai befejeztével be­ vízműé. Bethlen az üldözés elől Bécsbe
utazta egész Európát és Észak-Amerikát. menekült, majd Szegedre ment. Itt nagy
1901-ig családi birtokán gazdálkodott, ek­ szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmak
kor elvállalta szabadelvű párti program­ szervezésében, majd a szegedi kormány
mal a mezőségi kerület mandátumát. megbízásából annak bécsi exponense lett s
1904-ben Apponyi Albert gróffal együtt ki­ itt vezetőszerepet vitt azokban az akciók­
lépett e pártból s csatlakozott a független­ ban, melyek a kommunizmus megbuktatá­
ségi és 48-as párthoz. A következő két sára irányultak. A vörös uralom bukása
cikluson át e párt Programmjávaí kép­ után hazajött ,s részt vett a Clark-félo tár­
viselte a mezőségi kerületet s különösen gyalásokon. Tagja volt a külügyminiszté­
Erdély ügyeivel foglalkozott az ország­ rium békeelőkészítő osztályának, a béke­
gyűlésen. Több ízben tagja volt a delegá­ delegáció előterjesztésének Erdélyre vonat-
ciónak. 1913-ban, az akkor alakult alkot­ koz órészét az ő irányítása sezrint állítot­
mánypárthoz csatlakozott. Az utolsó ország- ták össze. A békédéiegáció egyik f »meg­
gyűlés alatt végig e párt tagja maradt. A bízottja volt. Simonyi Semadam Sándor le­
forradalom kitörése után teljesen vissza­ mondása után a kormányzó megbízta őt,
vonult a politikai élettől, de már 1918 telén hogy a kisgazdapártból, a kersztény nem­
zeti egyesülésből, valamint a disszidensek-
ből alakítson egységes kormányzópártot s
álljon az abból alakítandó új kormány
élére. Az egyesített kormánypárt meg is
alakult, a kormányalakítás azonban a frak­
ciók különböző személyi követelései miatt
meghiúsult. 1921 áprilisában Teleki Pál le­
mondott s Bethlen István gróf, a kor­
mányzó megbízásának eleget téve, egy nap
alatt megalakította kormányát. Azóta ál­
landóan a kormány élén áll, mint ezidő-
szeront Európa legrégibb miniszterelnöke.
Tevékenysége, amellyel az országot a kon-
szoidáció útján előre vitte, a magyar élet
irányításának legfőbb motora. Jellememi
és méltatni nem a mai napok feladata
ugyan, de az elismerést meg fogja adni
nem csak a ma élő magyarság, hanem a
történelem is. Magyarország külpolitikai
tekintélyének emelése, a belpoitikai kon-
szoidáció és a szanálás sikere jelzik kor­
mányzatának főbb állomásait. Érdemeiért
a kormányzó 1924 augusztus 27-én a
Magyar Érdemkereszt nagykeresztjével tün­
tette ki és sikereinek elismeréseképen,
valamint a frankügyben őt ért támadások
kapcsán a nemzet az elégtétel és elismerés
számos jelével halmozta el. A szegedi egye­
tem még 1922-ben díszdoktorává tette meg,
azóta pedig több mint 300 város, illetve
ld . A n d r á s s y G y u la g r ó f a rc k é p e a m in is z te re ln ö k s é g e n . község választotta díszpolgárává. 1923-ban
B e th le n i B e th le n I s t v á n g r ó f. v b . t . t . , M a g y a r o r s z á g m in is z te r e ln ö k e .
a pápa a IX. Pius-rend nagykereszt:ével
tüntelta ki. Különösen impozánsan nyilat­
kozott meg mellette a nemzeti társada om
i o á o szén ve, mikor Genfben egy emigráns
részéi ől inzultus érte. Az új országgyűlési
választásokon ha a más diadalt aratott a
miniszterelnök pol.tikája a mandátumok
79 százalékát a kormányt támogató pártok
nyerték el.
A szaktárcák ügybeosztásától telje­
sen eltérő a miniszterelnökség munka­
köre. Az egész miniszterelnökségnek
három osztálya van. P r ó n a y György
báró, a miniszterelnökség államtitkára
látja el Bethlen mellett a vezetés nehéz
munkáját ritka kötelességtudással és
munkabírással- Az első élén bárcziházi
B á r c z y István dr. h. államtitkár áll,
aki emellett a minisztertanács jegyzői
tisztét is ellátja. Az osztály rendes
ügyköre — kormányzói kéziratok,
cr szá ggy ül őssel összefüggő ügyek,
miniszterek személyi ügyei, kitünteté­
sek. országos ünnepélyek, Vitézi Szók
ügyei stb. — rendkívül meggyarapo­
dott olyan ügyekkel, amelyek Trianon
következtében megszüntetett egyes ál­
lami főhatóságokra tartoztak azelőtt.
Ezek között a legnevezetesebb az
Őfelsége személye körüli miniszté­
rium“ ügyköre. Ideutalták az O F B
számos ügyét is és az országos keres­
kedelmi és ipari kikötő dolgát is itt
intézik. A gyorsírás gyakorlati alkal­
mazásával kapcsolatos ügyeket ennek
a tárcának a hatáskörébe utalták és
A m in i s z t e r e l n ö k s é g i a lo t á ja .
az a nagyszerű fejlődés, amely T r a e -
ger Eruő gyorsírási kormánybiztos
működése étia ezen a téren történt,
könnyen gondolkodóba ejti az embert,
nem lenne-e sok kérdésben jobb, gyor­
sabb. tökéletesebb haladás, ha a büro­
krácia majdnem teljes kikapcsolásá­
val hasonló módon, egy, arra való
ember intézné bizonyos önállósággal
a dolgokat.
Kisebb, de nem kevésbé érdekes a
második, P a t a k y Tibor dr. miniszteri
osztálytanácsos vezetése alatt álló
ügyosztály, amely elsősorban a kisebb­
ségi és egyházi kérdésekben illetékes.
Ez az osztály képviseli a miniszter-
elnökséget a békeszerződés végrehaj­
tására alakított bizottságokban és
dönt az állami határkérdésekben. Egyik
legérdekesebb, de sckszor igen szo­
morú munkaköre a z i d e g e n b e s z a k a d t
m a g y a r á lla m v o lg á r o k g o n d o zá sa , tá ­
m o g a tá s a . A sajtóosztály Á n g y á n
Béla dr. igazságügyi államtitkár veze­
tésével látja el azokat a teendoaet,
amelyek a kormány szempontjából
szükségesnek mutatkoznak a sajtóval
való vonatkozásban.
A palota maga történelmi em­
lékekkel teljes, de ha a miniszter-
tanácsi terem, beszélni tudna, úgy
hiszem, minden történelmi emléknél
érdekesebb mesét mondhatna a kor­
mányzás szövevényes, cseppet sem
kényelmes művészetének a kulissza-
titkaiból ...
fl magyar országgyűlés felsőháza
A magyar nemzet legszomorúbb kor­ mány tagjain kívül a tagok sorában
szakában, anyagi és erkölcsi erőink foglalt helyet Magyarország kulturá­
keserves megfogyatkozásának idején lis, politikai, egyházi, társadalmi, gaz­
kelt életre. Kritika, kétkedés, pesszimiz­ dasági életének színe-java ég aki részt-
musba fúló jóslás kísérte megalakulá­ vett ezen történelmi jelentőségű ülé­
sát, de ma már mint a nemzet legfőbb sen, kiélezhette a csillogó uniformisok,
érdekeinek és értékeinek letétemé­ a méltóságteljes reverendák, az ünnepi
nyese. messze ívelő hivatásának tudatá­ polgári habitusok színpompás össze-
ban áll őrt a magvar közélet viharok­ vegyüléséből a nemzet különböző réte­
kal szántott ormán. Ebbe a magas­ geinek történelmi távlatokba nyúló
ságba nem hallatszik fel a személyi tü­ kézfogását, szent, íki nem mondott, de
lekedés, a pártszenvedély kirobbaná­ a lelkekben lobogó messzi célok kö­
sának vásári lármája. A felsőház fel vetését.
tudott emelkedni az óbjektivitásnak, Az új felsőház W l a s s i c s Gyula bárót,
a tisztánlátásnak és a helyes ítélkezés­ a magyar közéletnek egyik legtekinté­
nek ama régióiba, amelyekben újjáéled lyesebb vezéralakját választolttá elnö­
és erővel teljessé lesz a szó igaz értel­ kévé. Wlassics Gyula báró egyike leg­
mében vett parlamentarizmus. nagyobb jogászainknak. Politikai pá­
1927 január 28án tartotta az ország­ lyafutását 1892-ben kezdte, amikor
gyűlés felsőháza első ülését. A kor­ Csáktornyán képviselővé választották.

W la s s ic s G \ n l a b á r ó v . b . t . t . a m a g y a r o r s z á g g y ű lé s f e ls ő h á z á n a k e ln ö k e .

61
Jogi munkáival nemcsak a magyar jo- régi magyar világban, viselt miniszteri
gászvilágban, hanem a külföld minden tárcát is és mint Tisza István egyik
számottevő államának jogásztárs ad al- legközvetlenebb barátja, pártatlansá­
inában becsületet és elismerést szerzett. gával, tehetségével, igen nagy tekin­
Több mint negyven évvel ezelőtt már télyre tett szert.
levelezőtagja volt az Akadémiának, A tisztikar többi tagjai: R a k o v s z k y
amelynek később rendes tagja, majd Endre háznagy, aki mint 'alispán, fő­
másodelnöke és igazgató-tanácsi tagja ispán, majd pedig mint a belügymi­
lett. 1895-ben Bánffy Dezső kormányá­ nisztérium vármegyei osztályának a
ban a vallás- és közoktatásügyi tárcát vezetője tette ismertté a nevét; a jegy­
vállalta. Hatalmas, széleskörű kultúr- zői kar: B e t h l e n Pál gróf, B o r b é l y
jxditikai programot valósított meg és György, B á n i Balázs, J o a n o v i c h Pál,
amikor kilenc esztendei, eredmények­ K h u e n - H é d e r v á r y Károly gróf, K ü h n e
ben gazdag miniszterség ntán vissza­ Lóránd, L a t i n o v i t s Endre és W e k e r l e
tért egyetemi katedrájához, a király Sándor.
1906-ban a közigazgatási 'bíróság elnöki Az egészséges, magyar nemzeti ér­
zésben, a közös nemzeti ideálokban, az
igazi nemzeti kultúra pillérein össze­
forrott, becsületes társadalmi megér­
tésben jelölte meg az elnök székfoglaló
beszédében a második kamara vezető
alapelvét. Ez a megértés akadályozza
meg a tudatlanság felülkerelkedését, az
alacsony szenvedélyek felizgatását. Rá­
mutatott arra is, hogy a felsőház min
den egyes tagjának, bármilyen jogcí­
men foglal is ott helyet, a nemzet egye­
temességének nagy közérdekét kell
szolgálnia. „Higgadtságot, a megol­
dandó kérdések érett megfontolását ko­
moly tanácskozásban és nem köznapi
frazeológiában fuldokló szószaporítás't
vár tőlük a nemzet. M e r t a b e s z é l n i v a l ó
nem e g y é r te lm ű a m o n d a n iv a ló v a l...“
Az eddig végzett munkásság valóban
ezeken a gondolái,sínpárokon indult. A
felszólalások közül, amelyek itt elhang­
zottak. emlékezetesek maradnak J ó z s e f
királyi herceg, J ó z s e f F e r e n c királyi
herceg, B e r z e v i c z y Albert, T e l e s z k y
János, H a d i k János gróf, N a g y Ferenc,
S o m s s i c h László gróf beszédei. Har­
mincegy törvényjavaslatot fogadott el
eddig a felsőház, köztük az 1927—28. évi
költségvetést, a betegségi és baleset:!
kötelező biztosításról szóló javaslatot,
R a k ó v s z k y E n d r e , a f e ls ö h á z h á z n a g y a .
az egyes adóik és illetékek mérséklésé­
nek törvényiavaslatá't, a kultusztárca
több fontos javaslatát, de az eredeti
székébe hívta. Egyike a ma élő legelső gondolattermelésben, az iniciativában
nemzetközi jogászoknak. sem maradt el a felsöház, H n t y r a Fe­
A két elnöki helyet S z é c h e n y i Ber­ renc több felsőházi taggal együtt a
talan gróffal és T l i a l y Ferenccel töl­ kultuszminiszter resszortjába nem tar­
tötték Jbe, de Thaly, a békeidők régi, tozó főiskolák hallgatói részére terve­
kipróbált 48-as politikusa, elhárította zendő tanulmányi ösztöndíjak tár­
magától a megtiszteltetést és helyébe gyában, G l a t t f e l d e r Gyula az egymillió
B e ö t h y Lászlót választották meg. pengős ösztöndíjjal kapcsolatban min­
S zéch en yi Bertalan gróf már a den társadalmi osztálybeli szegény és
régi főrendiház egyik; kimagasló kiváló előmenetelő tanulók tehetség-vé­
alakja volt. 1893-ban lett főrend, delmi ösztöndíjai ügyében, J ó z s e f F e ­
jegyzője, később alelnöke volt a fő­ r e n c 'királyi herceg a testnevelési alap
rendiháznak. A felsőházba az örök- megfelelő összeggel való dotálása ér­
jogú főrendi családok küldték be. dekében, P á l ó c z y - H o r v á t h István és
Előkelő tisztséget tölt be több társa­ társai az elemi iskolai gazdasági szak­
dalmi és gazdasági egyesületben. oktatás tárgyában, S z i g e t h y János a
B e ö t h y László közigazgatása tisztvi­ szellemi munkások és általában a kö­
selő, képviselő, majd főispán volt a zéposztály bajainak orvoslásáról tér
62
 T w p w y

A p a r l a m e n t f e ls ö h á z á n a k fo ly o s ó ja .
jesztett be igen figyelemreméltó hatá­ ami első pillanatra kissé furcsának
rozati javaslatokat. látszik: ugyan mi bevétele lehet a
A nyári szünetig tizennyolc ülést tar­ felsőháznak1? Nem is olyan rejtélyes
tott a felsőház. Tagjainak száma a tör­ a dolog: Az Országház épületében
vény értelmében 249, de eaidőszerint adott lakásokért körülbelül 21.000 pen­
csak 238 tagja van, hat országzászlós gőt fizetnek az ottlakó tisztviselők,
és egy koronaőr helye betöltetlen, nincs amit a költségvetés természetesen a
betöltve még egy katolikus egyházi k é p v i s e l ő h á z címénél számol el.
méltóság és kinevezhető még három Az egységespárt tagjainak a száma
tag. itt is döntő többséget ad. Van képvi­
S z m r e c s á n y i Lajos egri érsek szavai­
selete magától értetődően a keresz­
val jelölhetjük meg a leghívebben, tény gazdasági és szociális pártnak is.
mit vár a nemzet ettől az intézménytől. Mégis igen érdekes és figyelemre­
Az egri érsek ugyanis, amikor üdvö­ méltó jelenséget tapasztalhatunk az
zölte az élnöikiké választott Wlassieis új, de tradicionális múltú intézmény­
Gyula bárót, a felsőház harmadik ülé­ ben. Eddig nem alakult ki semmiféle
sén így fejezte be a szavait: politikai tagozódás a felsőház tagjai
sorában és sem a tűzön-vizén keresz­
— Wlassics Gyula báró... eléggé be­ tül való kormánpártáság, sem a hiva­
bizonyította, hogy az alkotmányos jog­ tásszerű ellenzékieskedés tehertétele
rendhez törhetetlenül ragaszkodik, nem jelentkezett a már szerepelt fel­
hogy mindenütt az igazságot, objekti­ szólalók fejtegetésedben. Vitathatják
vitást keresi és igyekszik megtalálni a politikailag túlságosan is barázdált
és aki minden egyéb jeles, (kiváló tulaj­ alsóház barátai ennek az előnyös vagy
donai mellett biztosít engem arról is, hátrányos voltát, egy mindenesetre
hogy egész működésének végcélja min­ vitán felül áll: amikor a felsőház
dig az lesz, hogy azt a teljes alkotmá­ üléstermébe hívó csengők megszólal­
nyos rendet, amely az 1790 :XII. t.-c.-en nak — éles ellentétben a tiszteletre
alapszik, hogy a n e m z e t m i n d i g a m a g a méltó képviselő urakkal — igen kevés
k ir á ly á v a l e g y e té r tő é n fe je z z e k i a számú, m a g á t k i m e n t ő távollevőn kí­
m a g a a k a r a t á t , érvényre segíteni egész vül, valamennyi felsőházi tag elfog­
lélekkel fog törekedni. lalja helyét. Es amikor a polgári,
A felsőház adminisztratív ügyeit egyházi és katonai méltóságok során
A g n e r László elnöki tanácsossal az végigtekintünk, úgy érezzük, ezekben
élén a kipróbált tisztviselői kar in­ a padsorokban nem a pártfegyelem,
tézi. Az 1927—28. évi költségvetésbe hanem a lelkiismeretes kötelesség-
600.000 pengő átalányt állítottak be a teljesítés diktál és ez mutatja majd
felsőház költségeire, amelyeknek a a jövőben is a helyes nyomot a ma­
sorában még bevétellel is találkozunk. gyar történelem országútiján.

w olf & C om p, m indennem ű hangszerek

m ár 20 é v óta szá llít M agyarországra
k l in g e n t h a l S a 8 2 9 . sz.

Mélyen leszállított árak I '—'Közvetlen beszerzés! — Legnagyobb előnyök! - Számtalan hivatásos zenész, zenekar
és egylet szállítója. — Nagy választék húzó- és szájharmonikákban, hegedűkben, mandolinokban, gitárokban, fa-
és fémfuvókban, beszélőgépekben, hanglemezekben és minden egyéb hangszerekben. — Javítások. — Sok ezer
köszönőlevél. — Nagy árjegyzék ingyen. — Megrendelések 20 pengőn felül portómentesek.

iiiliiiiiiliiiiiiH iiiiiliiiiiiliiiniliiH iiliiiiiiiiiiiiiliiiiiiliiiiiiliiiiiH iiiiiiiiiiiiilim iiliiiiH iiiuiiiiiiiiiliiiiiiliiiiiiliiiiiiliiiiiniiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiuiiliiiiiiiiii

C A C D E .T IO H I É S TÁTISA
Budapest, V., Vörősmarty-tér 1. (H a a s -p a lo ta ) — A la p ítv a 1819.
L átcsü vek , lo r g n e tte k , sz e m ü v eg e k és orr-
e sip te tö k a le g f in o m a b b k i v it e lb e n . Zeiss-, P únk­
tó l- é s llltrasin-U vegek . F é n y k é p é s z e t i
készülékek.

64

I
fl magyar politikai élet fóruma
Hogyan készül a beszéd?
Irta:

Ha igen sok pénzem volna, megven­

ném a képviselőház könyvtárát- Gon­
dosabban összeválogatott, jobban rend­
ben tartott gyűjteményt kívánni sem
lehet. Nincs az a ritka magyar, vagy
külföldi könyv, amit két percen belül
kezébe ne nyomnának az érdeklődőnek.
Élvezet ide járni és kóstolgatni abból
a rengeteg bölcseségből, ami szépen,
csendben meghúzódik a polcokon.
Itt tudomány van és csend.
Az ülésteremben pont az ellenkezője.
A képviselők néha elhozzák ide a
lármát és visznek magukkal gondola­
tot- Néha. Ritkán.
Van olyan képviselő, aki három cik­
luson át tagja a Háznak s azt sem
tudja, hol a könyvtár. Vannak, akik
már látták, de könyvet még nem vettek
a kezükbe. Van néhány törzsvendég
és vannak alkalmi látogatóik. Ez a leg­
több.
Az alkalmi látogató akkor megy a — Mit csinálsz? — kérdeztem.
könyvtárba, ha beszédre készül. Ezért — Készülőik a beszédemre.
tulajdonképpen dicséreteit érdemel, Néhány perc múlva megjelent egyik
mert azt alkarja, hogy ne csak a szája barátja és megkérdezte:
járjon, hanem mondjon is valamit. — Kész vagy?
A -könyvtár személyzete előzékenyen — Miég nem.
rendelkezésére bocsátja a kívánt anya­
got, melyet azután a képviselő kije­ — Akkor hagyd abba, Laci bácsi
gyez, átformál, csoportosít s a maga (Almásy László pártelnök) üzeni, hogy
gondolataival fölhigítrva a Ház elé ne beszélj, meat miég ma végezni lehet
visz. íg y születik a tartalmas beszéd, a javaslattal.
viszont így születik a távbeszéd is, — Ne beszéljek? Egy hete készü­
mert aki nem tud uralkodni az anya­ lök rá.
gon. nem tudja beosztani, Tkivonatolni, — Ne beszélj. Parancs.
az mindent elmond, amit érdekesnek A képviselő erre dühbe jött- Oda­
talál. vágta a könyveit. Körülnézett a könyv­
Sokszor hiúiba készül a honatya- tárban.
Megtörténik, hogy előibib végeznek a — No, ide se jövök többet! — szólt
javaslattal, mielőtt megtanulná a lec­ és mérgesen távozott.
két, vagy leintik, mert sürgős a dolog. Politikai körökben ezt úgy hívják,
Ez a legrosszabb. hogy kidobják a kanapét. Mintha a
Láttam egyszer egy kormánypárti könyvtár tehetne róla.
képviselőt, aki lázasan jegyzett a A rutinos szónok, akinek nincs szük­
könyvtárban, már halomban állt előtt0 sége arra, hogy megmutassa, mit tud.
a papír. mert már úgyis tudják róla, az a tár-
A M a g y a r É le t K ép es K ö n y v e. 65 5
 tagjaival érintkezhessek.
Majdnem minden felszó­
lalás a m i n i s z t e r e k e l le n
m e g y . Ezt nem kell a szó
szoros értelmében venni,
amint hogy a képivselők
sem értelmezik így. Csak
a jámbor hallgató osodál-
kozhatik el a képviselő úr
bátorságán és szókimon­
dásán, amikor a beszédet
hallja, vagy olvassa és
mondhatja magában:
— No, ez jól megmon­
dotta a kormánynak!
Az ilyen megmondott
beszédek rendszerint ren­
delésre készülnek. A kép­
viselő élőbb összeül az
illetékes miniszterrel a
társalgó puha pamlagán,
vagy sétál vele egy dara­
big. Megbeszélik, mit is
mondjon, mit követeljen
energikusan és főképpen
miről ne tegyen említést.
A miniszter ilyenformán
alkalmat kap arra, hogy
a közvélemény feltörő sza­
vára olyan választ adhas­
son, ami neki a legjobban
megfelel.
Ha mór a felszólalás
előzményeiről beszélünk,
Z ß itv a y T ib o r, a m a g y a r o r s z á g g y ű l é s k é p v is e l ö h á z á n a k e ln ö k e , ( V e r e s f e lv .) nem hagyhatjuk szó nél­
kül a képviselőház igen
sal ííóban vagy az étterembon készül. jól felszerelt éttermét sem. .Nem Keit
A társalgóban ül össze barátaival, ahhoz alkoholistának lenni, hogy meg­
akikkel először közli, hogy beszélni értsük, mennyire szüksége van a kezdő,
akar. Néha azt is megmondja, mit drukkoló szónokinak némi bátorságra.
akar mondani. A barátok aztán eliga­ A bátorságot jól hűtött palackokból
zítják, hogy hova menjen. Mert azért igen jutányosán mérik, csak az a baj,
vannak pártok, hogy a képviselő ne hogy néha többet is mérnek a kelleté­
azt mondja, amit mondani szeretne, nél. Az ilyen túlságosan felbátorított
hanem azt, ami a pártnak tetszik. A képviselőkből aztán úgy ömlik a s z ó ,
pártnak pedig az tetszik, amit a párt­ hogy senki a világon nem tud rajta
vezér mond. Szóval rendszerint a párt­ eligazodni. Néha félóráig is elbeszél,
vezérhez utasítják a beszédre készülő amíg rájönnek, hogy mi a magyará­
képviselőt, aki rövid kivonatban el­ zata a. szóbőségnek. Ezek a félórák eb
mondja a pártvezérnek azokat a gon­ veszett idő. Elvesznek ugyanis a büfí'é
dolatokat, amelyek nyilvánosságot kér­ számára, mert annyival hamarább le­
nek. A pártvezér meghallgatja, leesi- hetett volna otthagyni az üléstermet
szolja róla az egyéni ambíció túlten- és alaposan utánanézni annak, hogy
géseit. hozzátesz, elvesz valamit és melyik volt az az üveg, amelyikhői a
szigorúan megmondja, miről nem sza­ szónok az ihletet merítette. A büifémek
bad beszélni. jellegzetes tulajdonsága az is, hogy
A képviselő a megbeszélés után így nem ismer pártkereteket. Itt mindenki
kezdheti a beszédjét: — P á r t o m n e v é ­ vendég, itt nem veszekednek soha.
b e n é s m e g b í z á s á b ó l , amivel tartalmat A legkomolyabb beszédek, amelyekre
és jelentőséget kap, de jaj, ha egyéni mindig felfigyel az ország véleménye,
kiruccanásokkal próbálkozik, mert otthon készülnek. Otthon írja meg be­
akkor irgalmatlanul megmossák^ a fe­ szédeit Apponyi Albert gróf finom pa­
jét és soha többet fontos tárgynál nem pirosra, tintával, aláhúz, bekezdéseket
engedik szóhoz jutni. csinál és csak ritkán tér el az előre
A társalgó a legalkalmasabb hely megállapított szövegétől. Bethlen István
arra is, hogy a képviselő a kormány gróf slágvortoikat ír miniszterpapirra,
66
 ---- ,--- ,——-

A képviselöház társalgója.

5*
A k é p v is e l o h á z é tt e r m e ,
A k é p v is e lö h á z m in i s z t e r - t a n á c s i t e r m e .
nagy betűkkel, hogy beszéd közben ne a közbeszólás. Csontos Imre bácsi pél­
kelljen lehajolnia. Zichy János gróf dául elkezdi a mondatot, de maga sem
mindem beszédét készen viszi a Házba, tudja, hogyan végzi. A közbeszóld-
Ernszt Sándor jegyzet nélkül beszél, sok minduntalan megzavarják, mind­
Haller István hieroglifákat ír, ame­ egyikre válaszol s közben elfelejti,
lyeken csak ő tud eligazodni- Hunyady hogy mit is akart mondani. Pogány
Ferenc gróf előre legépelteti a beszé­ ellenfeleit viszont, a szociáldemokra­
dét, de úgy mondja el, mintha rögtö­ tákat nem zavarja a közbeszólás, sőt
nözné, Wolff Károily egy darabka pa­ örülnek neki. így legalább ötlet is jut
pirosról órákig el tud beszélni, Túri néha a beszédjükbe, átveszik a közbe­
Béla a számokat és a könnyen elfelejt­ szólóktól. Különben olyan unalmasáb­
hető adatokat írja fel. ól van egyformák, hogy a kötvén ye­
Azokat, akik nem készülnek, meg­ sek is rohamvást menekülnek ki előlük
hallgatni se érdemes. Néhányat azon­ a folyosóra.
ban föl lehet menteni a készül ellenség Blanketta-szónokok.
vádja alól, mert hiába is készülnének, Ennyi szót is kár volt rájuk vesz­
elragadjia őket a temparemientum vagy tegetni.

KARÁCSONYI VÁSÁR

RIPPEL KÁROLY
já ték k eresk ed éséb en

BUDAPEST, V.,
DEÁK FERENC-UTCA 12. SZÁM.

Gyárunkból közvetlenül
vevőinknek
b á m u l a to s a n a la c s o n y á r a k o n
s z á l l ít u n k

Hangszereket
B e sz é lő g é p e k e t és
H a rm o n ik á k a t!
K é rje ( le v . l a p r a : 16, l e v é l r e :
32 fill, b é ly e g r a g a s z ta n d ó )
képes f ő á r je g y z é k ü n k e t, m e l y e t te lje s e n
m e n te s e n k ü ld m e g Ö n n e k
le g n a g y o b b h a n g s z e r ü z le t
G i t á r o k m á r 16*20 p e n g ő tő l J k lW • 1 * 1 ¥ -
T a m b u ric á k 8* - p e n g ő tő l lV le in e l e s H e r o l d M a n d o lin o k m á r 9.50 p .- tő l

H a n g s z e r - , B e s z é l ő g é p - é s H a r m o n ik a g y á r

m agyar o sztá ly a
K lin g e n t h a l 1 U 0 . szá m y c £ = = ^ k S z á s z o rs z á g (S a c h se n )
R e n d e lé s n é l n i n c s k o c k á z a t ,
M u lt é v b e n 100 000 h a n g ­ m ert m in d e n n e m te ts z ő
s z e r e la d á s 1 » T ö b b , m in t h an g szert v is s z a v e s z ü n k !
20.000 E l s ő r a n g ú h a n g é s k id o l­
h a tó s á g i la g h i te l e s í te t t g o z á sé rt te l j e s jó tá llá s !
k ö s z ö n ő - é s e li s m e r ő le v é l !

Klarinétek már 10*80 pengőtől

Tárogatók már 18*— pengőtől Nagyfuvolák már 8*85 pengőtől

70
 A Ö ß f y

f * ís i

'o-

AS V
^,,<V
> ^N >st-‘ . / • >
,fe£ x A * vx? i'v4

tr jr * .S
BUDAPEST V v ?.<? TELEFON:
Nr s*?-
Vili. DEZERÉD1-U. 8 <r J ÓZ S E F 3 8 2 - 9 3

á J in iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiin mik

HEGEDŰ
VIOLA, CSELLÓ, ÉS AL­
HAÖERLAND AÍITAL KATRÉSZEK, KV1NTTISZTA
HANGVERSENYHÚROK
M. KIR. SZAB. E ME LŐ G ÉP -,
FELVONÓ-
ÉS VRSSZERKEZETEK GYARfl TÓTH
EZELŐTT K O I H Á R O I M Y É S
VIII., M RP -UT Cfl 22. T Ó T H MÜVÉSZHEGEDÜ-
ÉPlTÖNÉL, BUDAPESTEN,
IV., KOSSUTH LAJOS U. 10.
KEDVEZŐ FIZETÉSI FEL­
TÉTELEK. SAJÁT ÉRDEKÉ­
TELEFON: „JÓZSEF“ 329-66. BEN KÉRJEN ÁRJEGYZÉKÉT
DÍ J TALAN
:M I|ll'l|||ll< t||llll||||l" l|||I M I ||||ll|||||ll|||||l'l|||lll||||M I I |||l'l||||I M I |||lll||P
...................... . ■ll>‘ ■l l l “ lll‘ ...................<n»> .'» ■ .ih . .............................................. , i u . .in . .in . , ih . ..in. . i n . . . . <ii. an. á i t o é t life .

.ill, .ill, .ill. ,.h, ,lll.. ,<li. ,l l t . . . l l l . ..................... ...III. .Hi. .ill.

KOLLER JÓZSEF
ÉS TÁRSA
FÉR FIK A LA P-
ÉS DIVATÁRU-
KERESKEDŐK,
,m. ........ .Hi. .ill, .ill. .|H. .til, .ill, .ill.

FÉRFIRUHA- ÉS
INGKÉSZITŐK
...... .Hi. -II*,. ,Hi.
................ ill- .‘I*, -ih . -Hi. .HI. .'ll. .Ill, ■'ll.

„H U N T “ ÉS „B U R B E R R Y “
K A BÁ TO K , „D E N T “ ÉS
„F O W N E S “
„LOCK“, „HERBERT JOHN­
KEZTYÜK,
BU D A PEST, V ,
SON“, „SCOTT“ ÉS A M E R I­
KAI „S T E T S O N “ KA LA POK ,
„B R IG G “
N Y ŐK.
BO TO K
LEG JO BB
ÉS
ANGOL
ER­ DEÁK FERENC-UTCA 4
V I G A D Ó É P Ü L E T
S Z Ö V E T E K ÉS F E H É R -
:: NEMŰ ANYAGOK :: TELEFON: 275-08. SZ.
I» •<'!■ .»!»•

- T Í F , U l, ' l | V " ' i | r N |i ' 'i |i ' 'l |i ' ' l | i ‘ - i |l - ■!!>• - l |i ■ ' i | i ' 'l |r 'i |r * l|i’ ' i | i ' 'i |i - 'i |l ' 'i |i ' 'l |r 'l | P ■ I|l' M [l' 'l |l ' 'l ||' -l|l* 'l |l ' • l|l- ' [ | ?
Ahol a magyar állam
életét igazgatják
Irta :
Nem, kedves olvasó,
íiem püffedt számokból akarunk kínai
falat építeni előtted könyvünknek
abban a fejezetében, amely a törvény-
hozás és a minisztériumok tevékeny­
ségéről mond el egy et-mást; lexikon
pontosságával sem kell most meg­
tapasztalnod, hogy hányszor ült össze
a tiszteit Ház, milyen volt a cukor­
répatermés és mi volt a kulcsa a tiszt­
viselői fizetésemelésnek, amelyet kü­
lönben már régen elköltötték
Mit akarunk?
Csak ágy elmondani egyef-mást.
Hogy itt ez történt, ott amaz. Úgysem
lehetne ebben a keretben mindenről
mindent megírni. De ha velünk tar­
tasz, kedves olvasó, ezen a néhány ol­
dalon, akkor az egyszerű sorok mögül
ki fogod érezni egy munkás ország
munkás életének a dobogását, egy nem­
zet verejtéke sűrűsödik előtted a ha­
ladás géniuszává.
Hát jó, de van ebben valami rend­
kívüli?
Kedves olvasó, tudom, hogy ezt aka­
rod kérdezni.
Hát van. Annyira van, hogy száz év
múlva a világtörténelem legnagyobb
esodájárnak fogják nevezni azt, ami
ma körülötted szimpla hétköznapot
.jelent-
i Mert más, egészen más volt a pro­
gram, amikor nyolc évvel ezelőtt el­
indították Magyarországot a trianoni
síneken. K if osztottság, külső-belső fel­
fordulás, gazdasági ütőerek elvágása:
ebben a szép menetrendben igenis, az
a bizonyos, nemzetekkel körülvett sír
volt kieinkalmiazva az öt-hiat évre szá­
mított agónia végű 11orná.súnak, mely lie
73
hogy nem temettek el mindnyájunkat,
igazán nem a nemzeteken múlott. Gyá­
szoló közönségre azután válóban pá­
ratlanul impozánsra számíthattunk
volna.
A halálraítélt ma él,— nem: erős és
önálló. Dolgos, kemény két kezét meg­
mutatta az egész világnak és a dol­
gos, kemény két öklén mindig újabb
izom esőm ókat dagaszt a várakozás.
Csak annak van igazán fogalma ar­
ról, milyen nagy esoda ez, aki ott ál­
lott a kormányfeeréknél, akár mint
parancsnok, akár mint közlegény. Aki
a halálraítélt ország halálraszánt ter­
melését, pénzügyét, kereskedelmét, szo­
ciális hatalmát, mindenét új életre
keltette.
Oh, tudjuk: sok-isok nyomorúság
nyitott sebe hirdeti, hogy még nem
vagyunk az igéretföldjén. De az óv
fordulóján mérjük meg a tetteket, az
eredményeket, szorítsuk meg azokat a
dolgos kezeket a minisztériumok író­
asztalánál és a lelkünk, a meggyőző­
désünk elismerő melegségével plántál­
junk azokba a névtelen hősökbe kitar­
tást, hitet, ambioiót, hogy új, még
szentebb csodát remegjenek a csilla­
gok erre a Messiásváró népre, amíg
hasad a ha jnal . . .
Az 1927. év új korszak hajnalhasadását jelenti
a városok és a vármegyék életében

Hivatal, szürke paragra­

fusok álmos árnyékában, —
szív, hétköznapi gondok,
bajok igaz megértéséért, —
a tudás, a haladás szolgá­
latában, ébresztő kürt, védő­
bástyája a szegénynek,
lendítő erő és fékező józan­
ság, kemény kar és simo­
gató kéz, munka, őrtállás,
művészet, — kedves olvasó,
ez mind a közigazgatás.
Mert művészet ez végső
fokán, nagy tudománya
annak, miként kell a rideg
szabályok betíítengerét az
összesség jobblétét, fejlődé­
sét megvilágító szivárvány­
ívére tükröztetni. Az aláb­
biakban ebbe a csendes, de
értékes munkába kivánunk
bepillantást nyújtani.
Nem statisztikát, nem
aktagyártást, nem rubriká­
kat és bürokratikus gépet
mutatunk be, hanem magát
az életet: S c ito v s z k y B é la d r . b e lü g y m i n is z te r . ( S tr e lis k y - f ió k f e lv .)

A miniszter. lésbe a balassagyarmati kerület küldötte

A magyar belügyminisztérium élén
nagykéri Scitovszky Béla dr. áll, aki 1878-
ban született Budapesten, abból a család­
ból, amely Magyarországnak bíboros her­
cegprímást adott. Egyetemi tanulmányai­
nak elvégzése után vármegyei szolgálatba
lépett és élénk résztvett Nógrád vármegye
politikai, gazdasági, közigazgatási életében.
1910-ben a munkapárt Programmjával a
nagyszécsényi kerület képviselőjévé vá­
lasztotta. A régi országgyűlés képviselő-
házának 1910—1918-ig volt tagja. Nagyobb
beszédet mondott a választójogról, a
községi háztartásról sth. Tagja volt a köz-
igazgatási, a földmívelésügyi és napló­
bíráló bizottságnak, majd később az or­
szággyűlés alelnöke lett. Az első nemzet­
gyűlési választások alkalmával kisgazda-
párti programmal lépett fel, azonban ki­
sebbségben maradt. A második nemzetgyű­
be az egységespárt programmjával s a
nemzetgyűlés megalakulásakor alelnökévö
választotta. Alig néhány héttel később
azonban Gaál Gaszton lemondása után 1922:
augusztus közepén a ház elnöke lett. E
minőségben állandó törekvése volt a kiéle
sedett pártpolitikai ellentétek kiegyenlí­
tése s ez gyakran sikerült is neki. Súlyé
sabb támadások csupán akkor hangzottak
el ellene, amikor 1924. őszén az Esküdt-ügj
tárgyalásával kapcsolatos emlékezete»
nagy parlamenti botrány alkalmával kény­
telen volt a renitens képviselőket az ülés­
teremből kivezettetni. A házszab ályrevizió
miatt passzivitásba vonult baloldali ellen
zéknek a házba való visszatérítésére ugyan­
csak számos kísérletet tett s elnöki hatás
körében maga indítványozta egyes képvi­
selők kizárásának hatálytalanítását. A
képviselőházban elhelyezett Tisza-emlék-
tábla leleplezésekor nagyszabású emlékbe-
szédet mondott. A földbirtokreform végre­
hajtása körül támadt politikai ellentétek

74
elsimítására ugyancsak pártközi értokez
letet hívott egybe.
Igen nehéz szerep elé állította őt kiegyen­
lítő munkájában a frankhamisítás kapcsán
támadt politikai kavarodás, amikoi
akciója kudarcot vallott. Ugyanebben az
évben Kápolna község díszpolgárává vá­
lasztotta. Nagyhatású beszédet mondott a
parlamentben Apponyi Albert gróf 80-ik
születésnapja alkalmából. A kormánynak
a frankügyben hozott kúriai ítélet kap­
csán történt lemondásakor a reorganizált
Bettolen-kormány belügyminisztere lett,
1926 október 15-én. Az új országgyűlésbe
ugyancsak a balassagyarmati választó-
kerület küldötte be egyhangúan.

Tizenhatmillió dollár a magyar városoknak

Városi osztály A világháború alatt, majd az azt követő
A magyar vidék városait lépten-nyomon években — az ország súlyos pénzügyi és
azzal a váddal illetik, hogy elmaradtak, gazdasági helyzetében — városaink be­
szűk látókörűeik és nincs érzékük a kul­ ruházásokra, közintézményeik fejlesztésére
egyáltalában nem gondolhattak. Csak ami­
túra iránt.
Elhamarkodott és igazságtalan ez a köz­ kor az államháztartás pénzügyeit rendezték
s mikor hitelképességünk külföldön helyre­
hellyé vált megállapítás.
A haladás, a fejlődés ezen a téren gaz­ állott, vált lehetőivé, hogy városaink az el­
dasági probléma. Azokhoz a gazdasági, múlt évek kényszerű mulasztásait pótolják.
pénzügyi keretekhez képest pedig, amelyek A beruházások az 1925. és 1926. években
városaink életviszonyait jellemzik, igenis, . indultak meg, amikor a városok a kor­
sokat tettek a városok és ha gazdasági mány közreműködésével összesen 16 millió
okokból nem is tudnak megvalósítani egyet- dollár, vagyis 80 millió aranykorona név­
mást, a tapasztalat mindenütt azt mutatja, értékű kölcsönt vettek fel. Ezenkívül egyes
hogy megvan a jóakarat, a megértés és a városok közvetlenül is vettek fel nagyobb
vágyakozás a kultúra és a civilizáció min­ összegű beruházó kölcsönöket.
den helyes, szükséges és itt vagy ott éppen A beruházásokra, közintézmények fejlesz-
hiányzó alkotása iránt.
Városaink lakossága soha sem zárkózott
el a haladás útja elől s mindig meg volt
benne .a törekvés a kulturális, szociális és
közegészségügyi intézmények megvalósítása
iránt. Hogy városaink a nyugati városok­
kal szemben mégis visszamaradtak, annak
oka az, hogy a nyugati városok sokkal
nagyobb múltra tekinthetnek vissza,
A nyugati államok városainak lakossága
főleg ipart s kereskedelmet folytat s ennek
folytán a lakosság városokban sokkal össze-
tömörültebben lakik. Országunk lakossága
viszont nagyobbrészt mezőgazdasági foglal­
kozást űzvén, nagy kiterjedésű területen
elszórtan ól, ami városainkban a közintéz­
mények létesítését is megnehezítette. A
lakosság elszóródása mellett a vízvezeték,
a csatorna, a villany, a gáz és az út ki­
építése sokkal költségesebb s amellett nem
oly rentábilis.
A nagy történelmi múlttal bíró, vala­
mint iparilag és kereskedelmileg fejlett
városaink nagy részét a trianoni békeszer­
S z t r a n y a v s z k y S á n d o r d r . b e lü g y i á l l a m t i t k á r .
ződés elszakította tőlünk. ( S tr e lis k y - f ió k fe lv .)

76
tésére a vágy városaink ítészéről oly mér­
tékben nyilvánult meg, hogy ezt inkább
mérsékelni kellett, nehogy a városok anyagi
erejükön felül vállaljanak terheket.
Megindul a beruházás
Érdekes annak a megállapítása, 'hogy vidéki
városaink az utóbbi három éven belül fő­
leg mily beruházásokat foganatosítottak.
Erre nézve általánosságban szolgáljanak
tájékozásul a következő adatok, amelyeket
a könnyebb áttekinthetőség kedvéért az
alábbi csoportosításokban közlünk:
A lakásínség enyhítésének szüksége na­
gyobb városainkban mindenütt előállott.
Ebből a Óéiból részint városi bérházakat,
részint kislakásokat építettek. A lakáster-
melés különösen súlyos feladatot rótt az
ipari és kereskedelmi városokra, mint
Győrre, Miskolcra, Újpestre stb., amelyek
kislakások építésével is gondoskodtak az
ipari munkásság és a szegényebb osztály
elhelyezéséről.
Ily kislakás építési akció indult meg
Debrecen és Pécs városokban is, azután
Szegeden, Sopronban stb.
Ez építkezésekkel kapcsolatban megemlít­
jük, hogy Mohács, Kispest és Budafok a
közigazgatási hivatalok megfelelő elhelye­
zése céljából városházat emeltek, illetőleg
bővítettek.
A lakosság vízellátásának és a közvilágí­
tásnak zavartalan biztosítása érdekében az
igénybevett kölcsön tekintélyes részét
vízmű építésére, illetőleg a vízvezetéki háló­
zat kibővítésére s ezzel kapcsolatban
csatornamű létesítésére vagy a meglevő
csatornahálózat fejlesztésére, továbbá vil­
lanytelep létesítésére, illetőleg átalakítására
használták fel.
tergom, Eger, Gyöngyös, Kaposvár, Kispest,
A közelmúltban Győr, Miskolc, Pécs, Esz-
Kormárom, Nagykanizsa, Pápa, Pesterzsébet,
Szekszárd, Szombathely, Újpest és Vác épí­
tette meg vízmüvét, illetőleg bővítette ki
vízvezetéki hálózatát. Csatornamüvet épí­
tett, illetőleg a csatornahálózatát fejlesz­
tette Győr, Kaposvár, Magyaróvár, Nagy­
kanizsa, Pesterzsébet és jelenleg a csatorná­
zási munkálatok előkészületben vannak
Pécs városnál is. Űj villanytelepet létesített,
illetőleg a meglevő villanytelepét átalakí­
totta Sopron, Székesfehérvár, Békéscsaba,
76
Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaposvár,
Nagykőrös és Sátoraljaújhely.
Megemlítésre méltó, hogy egyes városok
a villanytelep létesítésével, illetőleg átalakí­
tásával távvezeték útján a környező közsé­
gek és ipartelepek áramszolgáltatását is el­
látásuk körébe vonták. Ezáltal nemcsak
saját villamos telepük rentabilitását emel­
ték, de az áramszolgáltatásba bevont kör­
nyék gazdasági helyzetét is megjavították.
Egyes helyeken az így kapott villamos ára­
mot már a mezőgazdasági munkálatoknál is
értékesítik.
A víz- és csatornamű létesítésén kívül a
közegészségügyi viszonyok javítása érde­
kében egészségügyi intézményeket, úgy­
mint kórházat, fertőtlenítő intézetet, für­
dőt, vágóhidat stb. létesítettek.
Sok város az úthálózatának kiépítésére,
utcák, járdák burkolására, úgyszintén híd­
építésre is tekintélyes összeget áldozott. E
beruházások közül nagyobbszabású Győr
városnak a Kis-Dunán átvezető híd újjá­
építése. E híd a belváros és az úgynevezett
Kévfalu városrész közötti zavartalan köz­
lekedés biztosítását szolgálja.
A közlekedési forgalom előmozdítása cél­
jából egyes városok autóbuszokat szerez­
tek be, amelyek nemcsak a város területén
közlekednek, hanem a szomszédos forgalmat
is lebonyolítják.
Kereskedelmi és gazdasági érdekeket szol­
gáló vásárcsarnokot épített Miskolc s ily
csarnok felépítését tervezi Debrecen és Győr
városa is.
A gazdasági és egyúttal közlekedési célok
előmozdítása érdekében tett beruházások
közül különösen kiemelkedik a Szeged vá­
ros által épített gazdasági kisvasút, amely
a várost a külterületén fekvő nagykiterje-
dósű alsó tanyájával köti össze. E kisvasút
lehetővé teszi, hogy a tanyai lakosság is
bekapcsolódjék a város életébe, másrészt
terményeinek értékesítését, továbbá a város
tulajdonát képező mintegy 35—40 km. távol­
ságban fekvő erdők termelvényeinek szál­
lítását könnyíti meg.
Ezidőszorint Kecskemét város foglalkozik
azzal a tervvel, hogy a város határában
fekvő bugaci pusztára személy- és árú-,
különösen fa terményszál líf ásra kisvasútat
épít.
 Szeged, és Pécs áldozatkész anyagi hozzá­ tása iránt céltudatos, átgondolt törekvések
járulása tette lehetővé a hontalanná vált nyilvánulnak meg és ezeknek a program-
kolozsvári és pozsonyi egyetem újbóli fel­ moknak a megvalósítása jövőbeli virágzó
állítását. Ugyancsak nagyarányú áldozatot fejlődésnek az alapjait megteremtik.
hozott Debrecen is az ottani egyetem ki­
fejlesztésére is. Sopron város falai között
pedig a selmecl bányászati és erdészeti fő ­
iskola talált új otthonra.
Számos város a közoktatás előmozdítása
érdekében községi elemi iskolát és gimná­
ziumot épített, vagy anyagi hozzájárulásá­
val állami iskolák felépítését biztosította.
Debrecen a híres Déry-iéle gyűjtemény
elhelyezésére múzeumot, Miskolc felsőkeres­
kedelmi és zeneiskolát, Karcag kulturházat,
Nagykanizsa pedig színházat épített. Az al­
földi városokban igen sok tanyai iskolát
építettek.
Egyes városokban ezekkel a végrehajtott
beruházási munkálatokkal nagyobb arányú
városi rendezési munkálatokat is végrehaj­
tottak. Ezeknek a végrehajtott munkála­
toknak részletes felsorolása egyébiránt cik­
künk kereteit jelentékenyen meghaladja,
így további részletekbe nem is kívánunk
belebocsátkozni.
Általános jellemzésként csupán annyit
jegyzünk meg, hogy városaink részéről a
városias lét követelményeinek megvalósí­ h a d ik G u s z tá v d r . b e lü g y i a d m i n i s z t r a t ív á l l a m t i t k á r .

Új korszak kezdődött a vármegyék életében is

A vármegye
Alább táblázatot közlünk arról, hogy
mennyi kölcsönt vett fel egy-egy magyar
vármegye és mire fordította azt. Győr és
Hajdú vármegye kivételével ott látjuk vala­
mennyinek a nevét a listán, amely a maga
tömörségében is olyan, mint az újjálendülő
élet, mert a szürke számok munkát, hala­
dást, kultúrát, vízvezetéket, jobb egészsé­
get, jobb utat, jobb telekárakat, gyarapo­
dást, kenyértermő hitet kalapácsolnak a
magyar élet veretére. Táblabíró uram-
bátyámék talán el is szörnyülködtek volna,
hogy hát miképpen gazdálkodhatik ilyen­
amolyan ánglius pénzzel a nemes vár­
m eg y e... Valljuk be utólag: bizony ez a
kölcsön ugrás volt a sötétbe. A kölcsön fel­
vétele, visszafizetése, kamata, felhasználása,
az egész vármegyei kötvénykibocsátó és
kölcsönszolgáiat terra incognito volt az
érdekeltek előtt. Most pedig azt látjuk,
liogy az egész 2,250.000 fontos kölcsönműve-
let mintaszerű pontossággal intéződik, a
megyék oly célszerűen és praktikusan hasz­
nálják fel, mintha egész életükben a
Downing Streeteu intézték volna a pénz­
ügyeiket.
N. M. Hotschild & Sons, Barring Brothers
and Co. Ltd., J. Henry Schröder & Co. lon­
doni bankárok, a megyék hitelezői, 1926
augusztus 12-én fizették be az első részletet
a Nemzeti Bankhoz. Minden vármegye csak
az általa felvett kölcsönért s7.avatol.
Két részletben ment végbe a kölcsön-
művelet. Először 1,250.000 fontot kaptak a
megyék, 20 évi visszafizetésre, 92%-os el­
számolási árfolyamon 7/4%-os kamatra. A
második részlet névértéke 1,000.000 font ster­
ling. A kamat 6%, a kibocsátási árfolyam
viszont 88.5% és a 2% angol bélyegilletéket
is a megyék viselik. Az ezévi visszatartott
részlet helyett külön 66.689 font, 0 shilling,
6 penny összegű kölcsönt kötöttek le a
megyék.
Ami a kimutatásban fel van sorolva, az
mind komoly, folyó munka. Bizonyos, hogy
ebben az ügyben a megyék is, a legfőbb
belügyi felügyeleti és a pénzügyi intéző
tényezők szép munkát végeztek.
Az érdekes kimutatást itt adjuk:

K im utatás
a várm egyék font-sterling kölcsönének teljes összegeiről és a felhasználás
céljairól.
Sorszám 1

A vármegyének
juttatottkölC8Ön A kölcsön felhasználásának célja
A vármegye neve összege (font­
sterling)

i Abauj-Torna.................................. 14.231 út, székház

2 Bács-Bodrog.................................. 71.430 út
3 B a r a n y a ...................................... 71.753 út, székház, kórház, tisztv. lakás
4 Békés.................................. • . . 245.189 Út
5 Bihar .............................................. 126.700 út, kórház, székház, tisztv. lakás
6 Borsod-Gömör-Kishont............... 115.000 út, kórház, székház, tisztv. lakás
7 Csanád-Arad-Torontál . . . . . . 28.800 székház
8 Csongrád ...................................... 20.600 út, kórház
9 F ejér.............................................. 92.000 út, kórház
10 Heves . • ............................... 81 870 út, kórház, székház, siketnéma-intézet

11 Jász-Nagykún-Szolnok............... 112.000 út, kórház, székház

12 Komárom-Esztergom................... 20.207 tisztviselő-lakás
13 Núgrád-Hont.............................. 102.306 út, kórház, székház
14 Pest-Pilis-Solt-Kiskún . . . . 280.000 út, székház
15 Somogy........................... 111.800 út, kórház, telefon
16 S op ron.......................................... 53.010 út, kórház, székház
17 Szabolcs-Ung............... • . . . 270.000 út, kórház, székház
18 Szatmár-Ugocsa-Bereg............... 33.485 út, székház
19 Tolna.............................................. 72 000 Út
20 V a s .............................................. 125.338 út, kórház, székház, tisztv. lakás, telefon

21 Veszprém ....................................... 15.850 út, telefon

22 Z a l a .............................................. 128.987 út, székház, telefon
23 Z e m p lé n ...................................... 57.444 út, kórház, székház
Összesen . . . 2.250.000

78
 Néhány szó Európa legjobb csendőrségéről
Csendőrseg
A csendőrség szervezete katonai: a tisz­
tek és a legénység ugyanazoknak a fe­
gyelmi szabályoknak és büntetőtörvények­
nek vannak alávetve, mint a honvédség
tagjai. Egyike az ország legjobb intézmé­
nyeinek s külföldi viszonylatban is egyike
Európa legjobb csendőrségeinek. Fegyelme
rendkívül szigorú. A csendőrség ügyeit a
belügyminisztériumban két osztály: a köz-
biztonsági és a gazdászati ügyeket a VI—b.,
a személyi ügyeket a VI—c. osztály intézi.
Létszáma 12.000 fő, tisztjeinek száma 471. A
közbiztonsági szolgálatot a csendőrörsök
látják el, amelyek egy tiszthelyettes pa­
rancsnoksága alatt G—25 főnyi létszámhói
állnak. Három-öt őrs egy szakaszt képez
(parancsnoka alhadnagy), kót-három sza­
kasz egy szárnyat (parancsnoka százados)
három-négy szárny egy osztályt (pa­
rancsnoka őrnagy vagy alezredes,
Perozel Miklós dr. k. államtitkár, a bel ügy minisz­
négy-öt osztály pedig egy kerü­ térium elnöki osztályának főnöke.
letet (parancsnoka ezredes) alkot A le­
génység kiképzése 30 csendőriskolában tör­ elhelyezésére a kincstár eddig körülbelül
ténik. A belügyi kormány a csendőrség el­ iO csendőrlaktanyát építtetett s az egész
látására és fejlesztésére különös gondot elhelyezési kérdést nagyszabású építési
fordít. Az egyes csendőrparancsnokságok Programm keretében kívánja megoldani

Átszervezték az egész közlekedést

Igazgatási rendészet
Közlekedés szempontjából ma afféle át­
meneti korszakot élünk és annak az intéz­
ménynek, amely a forgalom rendjéért fele­
lős, teret és módot kell biztosítania a las-
san-lassan egyeduralomra törő motornak,
egyben pedig meg kell mintegy védenie a
fokozatosan kimúló lóvontatás tagadhatat­
lanul számos fennakadást, lassúságot okozó
rendszerét is.
A gépjáróművek közlekedésének rendé­
szeti részét a belügyminiszter intézi. A
közelmúltban tartott nemzetközi konferen­
cia megállapodásai adják e kérdés végső
szabályozását.
Az újabb szabályozást különben megköve­
teli a gépjáróművek rohamos szaporodása.
Minthogy nálunk egyéb járóművek is
nagyszámban vannak, a belügyminiszter
megtette az átmeneti időben szükséges köz­
lekedési intézkedéseket. Ezek közül elég
rámutatnunk a gyalogosok testi épségének
fokozottabb védelme érdekében a rendőr-
hatóságokhoz intézett rendeletére. Ugyan­
csak nagyjelentőségű a miniszternek az a
rendelkezése, amelyet a gyermekeknek az
utcai forgalomban való védelme érdekében
tett.
A nemzetközi konferencia határozatának
megfelelően a veszélyes helyeket — keresz­
teződéseket stb. — a megfelelő jelzőtáblák­
kal lássák el. De gondoskodás történt a
megrongálódott községjelzőtáblák kicseré­
léséről és arról is, hogy ,az útjelzőtáblákat
mielőbb felállítsák. Ezek a tábláik nemcsak
a gyors tájékozódást teszik lehetővé, hanem
idegenforgalmi szempontból is nagy jelen­
tőségük van.

79
 Az utóbbi időben számos jogos panasz
hangzott el a biciklisták szabálytalan köz­
lekedése miatt. A közeljövőben új szabá­
lyozást ad ki erre vonatkozóan a miniszter.
Uj név — régi tisztesség
A névváltoztatások engedóyezésénél a
múltban az a helytelen gyakorlat érvénye­
sült, hogy a névváltoztatásokat derüro-
borura engedélyezték. Ezzel a gyakorlattal
— tekintettel a világháborút követő gyá­
szos időkben szerzett szomorú tapasztala­
tokra —■ szakított a kormány és a magyar
név megbecsüléséhez fűződő országos ér­
dekre való figyelemmel a névyáltoztatás en­
gedélyezésénél a folyamodó érdemességét is
bírálja és ennek következménye az, hogy
a névváltoztatás megengedését az érdem­
telenség (büntetett előélet stb.) eleve ki­
zárja. Nagykorúaknál az érdemességet a
folyamodó magatartása szerint bírálják el,
míg a kiskorúaknál rendszerint az apa
magatartása és közszereplése az irányadó.
A magyar nemzet idejében tudatára éb­
redt annak, hogy létének, jövőjének ala­
kulása az erkölcsi élet konszolidációjától
függ. A közerkölcsiség színvonalának emelé­
sére. Ennek a célnak a megvalósítása érde­
kében adta ki a belügyminiszter erkölcs­
rendeletét, amellyel kivívta .az egész ma­
Reprezentáló palotát kap a főkapitányság
Jlendöri szervezet
A rendőrségnek ,az 1919. óv végén történt
államosításával hatalmas szervezési munka
hárult a mindenkori belügyminiszterre. A
szervezeti és szolgálati szabályok egybe­
állítása, személyzeti, gazdasági, elhelyezési,
tanulmányi, fegyelmi és felügyeleti kérdé­
sek tömege várt megoldásra, ami természet­
szerűleg csak fokozatosan történhetett meg.
Ma már mindez nagyjában megoldottnak
tekinthető, mindössze ott lehet még hézago­
kat találni, ahol az ország teherbíróképes­
ségének korlátozott volta ideiglenes rende­
zést kényszerítőit az illetékesekre.
Ide tartozik elsősorban a rendőrhatóságok
elhelyezési nehézségeinek kiküszöbölése. Az
államosító kormányrendelet ugyanis úgy
intézkedett, hogy a városok mindazokat az
épületeket és helyiségeket, amelyek az álla-
80
gyar társadalom helyeslését és elismerését.
Ezenkívül gondoskodott a belügyminisz­
ter a „fehér rabszolgaság“ megszüntetésé­
ről is, amivel szintén a fokozottabb nő­
védelmet kívánta biztosítani. Csak rossz-
akarattal lehet úgy kommentálni az erkölcs-
renjdeletet, mintha annak kiadását az er­
kölcsök mély sűlyedése tette volna szük­
ségessé. A nemzet ugyanis megcsonkított
országában is tudatában van azoknak a
nagy feladatoknak, amelyéket az erkölcsi
integritás nélkül képtelenség volna meg­
oldani. Már pedig ez a rendedet éppen az
erkölcsi integritás megóvását szolgálja.
Több államból fordultak a kormányhoz
a rendelet megküldéséért.
Örömmel és megnyugvással állapítható
meg, hogy a rendelet kibocsátása óta meg­
szűntek azok a trágár beszédek, amelyeket
lépten-nyomon hallani lehetett és amelyek
különösen a fiatalság lelkiiletét és erkölcsi
felfogását mételyezték meg.
De érezhető e rendelkezéseknek jótékony
hatása egyes színházak műsorán is és az
is üdvös eredménye e rendeletnek, hogy bi­
zonyos külföldről importált „művészi“
sajtótermékeket sem lehet már látni a ki­
rakatokban és egyéb nyilvános helyeken,
amelyek azelőtt joggal botránkoztatták meg
a jóízlésű embereket.
mosítás időpontjában a városi rendőrség
használatában állottáik, minden térítés nél­
kül az új állami rendőrségnek kötelesek
átengedni. Ez nagy részben meg is történt;
az átvett épületek azonban igen sok helyen
egyáltalában nem feleltek meg a rendőr­
ség szolgálati követelményeinek, még ke-
vésbbé az államhatalom tékintélyének.
Sajnos, a háborút követő nyomasztó gaz­
dasági krízis miatt ezen a téren számba-
vehető eredményt elérni alig lehetett, de
annál erőteljesebben indult meg a munka
a szanálási időszakban.
1923-ban .a székesfehérvári, szombathelyi
és miskolci kerületi rendőrfőkapitányságok,
a szentgotthárdi rendőrkapitányság kaptak
vásárlás útján megfelelő új épületet. Az
1924. évben az egyes budapesti és vidéki
rendőrhatóságok elhelyezésének tűrhetőbbé
tétele céljából kisebb-nagyobb épülettataro­
zásokat és bővítéseket végeztettek (I. her.
kapitányság, toloncháe, Esztergom, Pécs,
Kötegyán, Lökösháza, Szeged, Szolnok).
Az 1925. évtől kezdődőleg már igen
figyelemreméltó eredményeket lehet fel­
mutatni. Ebben az évben kezdik meg a
nyíregyházai rendőrkapitányság új szék­
hazának építkezését, melyet 1926-ban fejez­
tek be. Ebben és a következő évben indul­
nak meg és részben befejezést is nyernek a
salgótarjáni, székesfehérvári, makói, gyulai,
veszprémi, komáromi, pápai kapitányságok
építkezései. A legközelebbi jövőben hihetőleg
megoldást fog nyerni a balassagyarmati,
gyöngyösi, egri, váci kapitányságok és a
határszélen levő kirendeltségek elhelyezése.
Az újonnan emelt épületek a legmodernebb
követelményeknek megfelelő beosztással,
teljes higiénikus berendezéssel rendelkez­
nek. Ezenfelül mindenütt arra törekedett a
belügymiszter, hogy az építkezés révén ma
lehetőleg a helybeli kisiparosság jusson
keresethez. Rendőrségi fogház és toloncftgyosztály kápolnája.

A fővárosban — több elvégzett javítás

után -— legközelebb a VIII. kér. kapitány­ főkapitányságnak új, minden tekintetben
ság új épületbe való áthelyezését tervezik. megfelelő, reprezentabilis épülettel való el­
Tájékoztató tárgyalás indult a budapesti látása ügyében is.

A salgótarjáni rendőrség új székháza.

A M a g y a r É le t K é p e s K ö n y v e .
 Magyar véreink nyomában . ..
Kivándorlás
Kivándorlási ügy alatt Magyarországon
régtől kezdve mindig az amerikai kiván­
dorlást értették, amelynek első nyomai
1821-ig nyúlnak vissza, számadatokkal azon­
ban csak 1861-től rendelkezünk, a tömeges
kivándorlás pedig valójában csak a múlt
század közepén indult meg. A kivándor­
lásra a Sáros vármegye topolyi járásában
az 1862—65 közötti időszakban katonai kar­
hatalommal keresztülvitt, tömeges zsellér-
egzekució miatt tönkrement és kivándorolt
zsellércsalád Októl érkezett levelek s na­
gyobb pénzszerzemények adták meg .az első
impulzust. Következő pár évi rossz termés
azután hamarosan rávitte a megye nyo­
morgó népét az ország elhagyására. A het­
venes évek vége felé a kivándorlás Sáros
vármegyében már valóságos betegséggé fej­
lődött. Az 1879. év őszén két hónap alatt
több mint ezer ember kelt útra Amerikába.
A kivándorlás okai gyanánt .a hatóságok
az elszegényedést, a munkahiányt és a
vagyonszerzési vágyat emlegetik.
A le ile i b e lü g y m i n is z té r iu m i é s r e n d ő r i ü d ü lő te le p e g y s z á r n y a .
82
Sárosmegyéből a kivándorlási láz átter­
jedt Zemplénbe, később átcsapott Moson ha
és a többi vármegyékbe, mert főleg ham­
burgi és bécsi ügynökök a kivándorlási Iá
zat erősen fejlesztették. A belügyi kormány
elejétől kezdve ligyaleanmel kísérte a moz­
galmat s már 1875-ben tett különböző óv­
intézkedéseket. Ezek azonban nem sokat
használtak, mire Tisza Kálmán akkori mi­
niszterelnök, mint belügyminiszter, engedve
a közóhajnak, 1881-ben törvényjavaslatot
nyújtott be az országgyűléshez a „kiván­
dorlási ügynökségekéről. Ez volt tehát
Magyarországon az első kivándorlási tör­
vény.
A törvény, mely tnlajdonképen nem is
lett végrehajtva-, nem sokat használt. Még
az 1881. évben a kivándorlók száma elérte
az első 10.000-es számot, 1886-ban azonban
már meghaladta a 25.000-et, az 1890-es évek
körül pedig már 30.000 ember megy évente
külföldre. Később néhány éven át csökken
az amerikai kivándorlás, csakhamar azon­
ban ismét új tömegek indulnak meg s
 K el] a g y e r m e k a k o l o n is tá n a k . A d é la m e r ik a i m a g y a r k o ló n iá k b ó l. Á ld á s s y J ó z s e f d r . m in is z te r i ta n á c s o s f e lv é te le .

1900-ban kivándorlóink szánta Amerikába A német hajóépítkezés kihívta az angolok

elsőízben lépte át az 50.CO0-es határt. Az és az amerikaiak beavatkozását. Olyan el­
1901. évtől kezdve úgyszólván szakadatlan keseredett háború volt ez, hogy a Continen­
az emelkedés, amig 1907-ben a 200.000 főt is tal Z'oo/-vonalak, amelyek közt a német
túllépte. gőzhajóstársaságok vitték a vezérszerepet,
A belügyminiszterek a SO-as, de főleg a hosszú ideig mélyen az önköltségi áron
90-es években mindent elkövetnek a kiván­ alul, 20 koronáért vitték a magyar kiván­
dorlás meggátlására. Kevés a munkaerő. dorlókat Hamburgból, Brémából és a többi
Az OMGE és az Országos Gazdaszövetség európai kikötőből Amerikába. Magyar
az 1902. év folyamán az ország különböző ország tehát, sajnos, már ebben a gazda
részeiben kongr. sszusokat rendezett s az sági világháborúban leadta véráldozatát.
ott nyert tapasztalatok alapján 1902 novem­
berében Széli Kálmán az országgyűlés elé 1903: irtóhadjárat a kivándorlási
terjesztette a kivándorlásról szóló törvény- hiénák ellen
javaslatot. A belügyi kormány a legélesebb harcra
A belügyi kormánynak a kivándorlás kelt, mihelyt Széli Kálmán 1903. évi tör­
elleni küzdelmét azonban ekkor szinte lehe vénye megadta a módot a kivándorlási
tétlenné tette az a körülmény, hogy a ügynökök elleni eljárásra. A törvény alko­
transatlanti forgalmat lebonyolító, akkor tása azonban már kissé elkésett. Az egész
már közel 30 hajósvállalat a múlt század magyar kivándorlási ügy egy bűnfószek
utolsó évtizedében ugrásszerű fejlődést mu­ volt. Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Mára-
tat fel a hajóépítkezés terén. A XX. század maros, de majdnem az egész Felvidék el
elején pedig a német hajós,vállalatok, főleg volt árasztva ezerszámra ügynökökkel, akik
a Hamburg—Amerika Linie vezérigaz­ a leglelketlenebb módon csábítottak kiván­
gatója, Ballin Albert megkezdték az óriás dorlásra. A bremeni, hamburgi, antwerpeni
gőzösök építését. ügynökök páriái jegyzőket, szolgabírákat,

83 6*
vasúti alkalmazottakat pénzzel, ajándékok­
kal, aranyórákkal megvesztegettek, hogy a
hajóóriásokat megtölthessék és rentábilissá
tehessék az üzemet. A váltakozó belügy­
miniszterek felvették az ügynökökkel a har­
cot és 10 év alatt kipusztították őket az or­
szágból, de körülbelül 25.000 ember ellen
kellett bűnfenyítő eljárást indítani és vagy
5000 embert lecsukódni. A belügyi kormány
győzelmét azonban csak az segítette elő,
hogy 1909-ben gróf Andrássy Gyula egy
egészen új, speciális, minden eddigi kiván­
dorlási törvénytől elütő újabb törvényt ké­
szített, tehát már a harmadikat. Ez a tör­
vény drákói szigorral három évig terjedő
fogházbüntetéssel sújtja az ügynököket.
Csak így lehetett győzni az ügynökök fe­
lett, akik sokszor még a Kárpátokba ki­
vezényelt sok száz csendőr éberségét is ki­
játszottak és a hegyszorosokon, éjszaka ide­
jén, koponyánként 100 és 200, sőt 300 koro­
nákért is csempészték ki a kivándorlók
egész tömegét. Érdekes különben, hogy a
háború folyamata alatt derék csendőreink
nem egyszer újból találkoztak a kárpáti
szorosokban ezekkel a jeles ügynökökkel,
A le lle i b e lü g y m i n is z té r iu m i é s r e n d ő r i ü d ü lő te le p b e já r a ta .
84
csakhogy ezek ekkor már mással foglalkoz­
tak, — az orosz seregeket vezették és ka­
lauzolták be Magyarországra. Ott és akkor
rövid volt az elintézés: egy Mannlicher
golyó.
Andrássy Gyula gróf törvénye a kiván­
dorlási ügy adminisztrálása terén Európá­
ban egészein új elveket állított fel. A főelv
az volt, hogy kizárólag nagy hajósvállala­
tok nyernek Magyarországon engedélyt,
azok is korlátolt számban; ezek kötelesek
megbízható úriembereket helyettessé állí­
tani, üzletüket kizárólag csakis a budapesti
és a határállomásokon engedélyezett iro­
dáikban bonyolíthatják le. Gróf Andrássy
Gyulának továbbá az volt a politikája,
hogy a hajósvállalatokat ki kell békítőm,
hogy azok Magyarországon, a magyar ki­
vándorláson folytatott háborúskodásukat
kapcsolják ki. E tekintetben az új törvény
életbelépte után a belügyi kormányzat ered­
ményeket is ért el s a hajósvállalatok közt
a háború kitöréséig megfelelő aránylagos
nyugalom állott fenn. Azt azonban a bel­
ügyi kormányzat a háború előtt nem bírta
teljesen keresztülvinni, hogy a hajósválla-
 R é s z le t a le lle l b e lü g y m i n is z té r iu m i é s r e n d ő r i ü d ü l ő te l e p r ő l .
latok külföldön is vessék magukat alá a
magyar törvényeknek, főleg engedjék meg
az ellenőrzést külföldi kikötőikben és hajói­
kon is.
1021: véget ér a hajóstársaságok­
kal folytatott húsz éves harc
Ezen utóbbi ellenőrzés ellen a hajósválla­
latok vagy 16 éven keresztül küzdöttek s
büszkék lehetünk arra, hogy a háború
után, az 1921. évben olyan ügyesen folytak
a belügyi kormányzat részéről a hajós-
vállalatokkal a tárgyalások, hogy dacára
Trianonnak, a belügyi kormány teljes
diadalt aratott. Az azóta adott engedélyek
alapján a magyar kivándorlást lebonyolító
hajósvállalatok belföldön és külföldön a
magyal' kormány ellenőrzése alatt állanak.
Kivándorlási törvényünk és új koncesz-
sziónk olyanok, hogy azokat a külföld
mintaképül fogadta el s némi változtatá­
sokkal ma már ezek a középeurópai álla­
mok jórészében utánzásra találtak.
A belügyi kormány különben a hajós-
vállalatokkal és ügynökségekkel körülbelül
20 éven keresztül folytatott küzdelmek alatt
85
nem hanyagolta el a kivándorlási ügynek
egyéb ágazatait sem. Tengeren innen —
tengeren túl nem egy intézmény létesült
itteni támogatással is szolgálta a kiván­
dorlók testi és lelki szükségleteit. Hogy
ogyebet ne említsünk, Fiúméban, volt hazai
kikötőnkben épült egy hatalmas, vasbeton
szerkezetű, kivándorlási szálló, mely 2400
lélek befogadóképességgel bírt és amely
technikai műremekszámba ment. Newyork-
ban a város legjobb helyén volt egy öt­
emeletes magyár monház, valódi palota.
Legújabban pedig Csacán, az ország északi
határán egy magánvállalkozóval építtetett
a belügyi kormány kivándorló-szállót.
1022: védőotthon a kivándorlóknak
Röviddel a háború után, a Kivándorlási
Tanács védnöksége alatt, 1921. év július
elején megkezdte működését a „Magyar
Kivándorlókat és VisszavánMorlókat Védő
iroda". A Védő Iroda eleintén a Keleti
pályaudvar barakkszobácskáiban kezdte
meg működését. Csakhamar azonban oly­
annyira kifejlődött, hogy a Kivándorlási
Alap 1922 derekán megvásárolta a Fiumei-
uti (akkor még Köztemető-út volt) 4. számú
nagy háromemeletes bérházat, hogy ott az
irodát megfelelően elhelyezhesse. Miután a
lakásviszonyok a ház kihasználását nem
engedték meg, 6 hét alatt a belügyi kor­
mányzat egy IV-ik emeletet építtetett a
házra, úgy, hogy 1923 december 22-én már
megnyílhatott a „Kivándorlók Qtthona“.
A Védő Iroda ma már a ház egész első
emeletét és földszintjét elfoglalja s néha a
tisztviselői kara alig képes eleget tenni a
sok ügyfél kívánságának, alig tudja le­
bonyolítani a nagy tengerentúli levelezést.
Száz és száz kisebb-nagyobb kérelem for­
dul meg naponként a tisztviselők kezén.
A „Kivándorlók Otthona“ most már nem­
csak a 130 lelket befogadó férfi és női háló­
termekkel rendelkezik, hanem van már több
mint tíz csinos, keményfa bútorral és tel­
jes felszereléssel berendezett szálloda-szo­
bája, fürdőszobával. Rövidesen pedig meg­
nyílik az Otthonban a társalgó és az olvasó­
terem is.
A Magyar Kivándorlókat és Vissza-
H a n a u e r A . I s t v á n v á c i m e g y é s p ü s p ö k f o g a d t a tá s a W in n ip e g b e n (C a n a d a ).
86
vándorlókat Védő Iroda megalkotásával a
belügyi kormány különben megelőzte az
1924. évben Rómában tartott nagy nemzet­
közi kivándorlási konferencia határozatai­
nak egy jórészét, amennyiben ez a kiván­
dorlási szálló az első hotel, ahol Európa
közepén kivándorlók és visszavándorlók
megszállhatnak. Eddig ugyanis csak a ki­
kötőkben voltak kivándorlási szállók, ame­
lyeket leginkább hajósvállalatok tartanak
fenn. Mi, magyarok voltunk azok, akik
annakidején Fiúméban építettük az első
nagy állami kivándorlási házat. Sajnos, e
palotaszerű épületet elvesztettük. A. Védő
Iroda egyébként nemcsak magyar kiván­
dorlóknak szolgál, hanem bármely nemzet
kivándorlóját befogadja és ad neki szállást
és étkezést az Otthonában. Nagyobb szám­
ban voltak már az Otthonban bolgárok,
sőt egy ízben vagy 110 visszavándorló,
Délamerikában tönkrement bolgár is meg­
fordult ott. Szép számban voltak azután
németek is, akik munkába mentek Keletre.
Fájó érzés fogja el az embert, ha a Védő
Irodában megfordul. 1921-től kezdve évon-
 L o v a s b a n d é r iu m , a m e ly H a n a u e r A . I s t v á n v á c i m e g y é s p u a p ő k ö t f o g a d t a a o a n a d a l S to c k h o lm b a n .

ként öt-hatezer kivándorló vonult rajta ke­ Kanadában már a háború előtt élt vagy
resztül tengerentúlra (kivétel csak az 1924. 60.000 m agyar vérünk. Ehhez a háború után
év volt 1710 kivándorlóval és az 1925. év most újból csatlakozott az utóbbi években
3519 kivándorlóval). Még fájdalmasabb mindig vagy 4000—5000 úgy, hogy a ka­
azonban a gondolat, hogy 50 év alatt jóval nadai magyarok szí ma ma már 70.000-et
több, m int 2 millió ember vándorolt ki a jóval meghaladja. Elhelyezkedésük a régi
m agyar birodalomból. Kivándorlóinknak nyomokon nem mindig a legkielégítőbb.
jórésze az Ésfcakamerikai Egyesült Álla­ Persze, sokat tesz az is, hogy a háborútól
mokba ment s ma már túlnyomórészben megviselt, hadifogságot végigszenvedett em­
persze nem is magyar állampolgár. Leg­ ber nem bír mindig azzal -a kitartással,
többje valószínűleg alig bírja már a ma­ amivel a mezőgazdaságban rendelkezni kell.
gyar nyelvet, sőt gyermekeik akárhányszor Mindamellett megállapítható, hogy főleg a
még el is tagadják magyar eredetüket. háború előtti magyar telepek, amelyek kö­
zül sok jó magyar nevet visel: Eszterházy-
270.000 m agyar Kaposvár, Békevár, Otthon, stb. né­
Kanadában
falva,
A háború utáni kivándorlásunk mind­ melyik pedig, mint Stockholm majdnem
inkább ol terelődik az Egyesült Államoktól. összetéveszthető az európai hasonnevű fő­
A túlisanerős -amerikai kvótatörvény hatása várossal, más pedig inkább indián névre
alatt eleintén még 5600 lélek mehetett oda emlékeztet, mint W akaw, — eléggé szépen
egy évben, az 1923. évtől kezdve azonban fejlődtek és szép múltra tekinthetnek vissza.
egész kvótaszámunk évente csak 473-at tesz Eszterházyfalva már rég megünnepelte 25
ki. Bátran mondhatjuk, hogy ez már be éves fennállását. Békevár az elmúlt évben
vándorlási tilalom. Kivándorlóink figyelme ünnepelte meg ezüstjubileumát, Stockholm
tehát mind nagyobb mérvben fordul más pedig jövő évre készül azt megülni.
államok felé.

87
 Kanadában Hay din Albert montreali fő­
konzul és újabban Sehef beck István Winni­
peg! konzul viselik gondját .a magyarok­
nak. A belügyminiszter felkérésére azután
az elmúlt évben a ehikagói eucharisztikus
kongresszus után dr. Hanauer A. István
váci püspök látogatta végig a főbb magyar
telepeket egészen a távol nyugati Cal-
gary-ig. Hanauer püspök útja mély hatás­
sal volt az ottani magyarság lelki életére.
Első alkalom volt, hogy magyar főpap ily
messzi útra kelt és meglátogatta távoli
véreinket. Az egyik fogadtatáson, ahol .a
püspök a vasúti összeköttetés hézagossága
miatt pár órával megkésve érkezett és ki­
menteni próbálta magát, igazi tanujelét
adta mélységes érzésének az a magyar, aki
azt mondotta: „Ha a méltóságos püspök
úr holnapig késett volna, még akkor is
megvártuk volna ezen a helyen.“
Kit erre, kit arra kergetnek a szelek . . .
Az Egyesült Államokba és Kanadába
irányuló kivándorlásnál nagyobb gondot
okoz a belügyi kormányzatnak a Dél-
amerikába való kivándorlás. Délameri-
kában ma már közel 100.000 magyar vé­
rünk élhet, némelyek szerint még annál
is több. Brazíliában él vagy 70.000 magyar,
Argentínában 25.000, XJruguayban 2000,
Chiliében, Paraguayban, Peruban elszórtan
szintén pár ezer. Akik elvétve kis számban
a háború előtt vándoroltak ezekbe az álla­
mokba, főleg iparosok voltak s elég jómód­
ban vannak, sőt van közöttük, aki dús­
gazdag is lehet. Az ide irányuló kivándor­
lás azonban sajnálatosan a háború utáni
években a lekapcsolt részekről a földmíves
elemeit vitte ki. Ezrével szállították né­
mely hajós vállalatok magyarjainkat s lel­
ketlen ügynökök nagy összegeket csaltak ki
tőlük, Ígérvén földbirtokot, házat, instruk­
ciót, jószágot stb. Ezeknek egy jórésze a
San Paoló állambeli kávéfazendákra ke­
rült Brazilban. Magyarjaink a kemény,
vörös föld kapálását a rettentő hőségben
nagy ritkán bírták ki s jórészük a fazon-
dákról megszökve, beözönlött a városokba,
különösen San Paoló városába, ahol a leg­
alacsonyabb napszámos sorába került. így
él ma San Paolóban vagy 30.000 magyar,
akiknek jórésze azelőtt birtokos, kisgazda
volt. A Brazil lapok nem egyszer foglal­
koztak e kérdéssel és korholták a magyaro­
kat és a sziriaiakat (minket ezekkel tévesz­
tenek össze, vagy a cigányokkal, — gitánó
spanyolul cigány, hasonlít a hungaróhoz),
bogy a város előkelő három utcáját, az
ú. n. triangulót, ahol a legelőkelőbb kor­
zózás folyik, elárasztják kolduló gyerekeik­
kel, ahelyett, hogy iskolába kiildenék azo­
kat.
Brazília: Fény és árny
Ideiglenes menházzal, ambulatórium fel­
szereléssel igyekezik segíteni az ottani
magyarokon a belügyi kormány. A gyer­
mekek iskoláztatásával szintén foglalkozik
a belügyi kormány, annál is inkább, mert
Brazilban már a legkisebb gyereknek is
gyárba kell járnia, hogy a család a férfi,
a feleség és a gyerekek keresetét egybevéve
meg tudjon élni. A gyárban pedig a gye­
reket csak úgy Veszik fel, ha már írni ős
olvasni tud. A belügyi kormány tehát na­
gyobb számú iskolakönyvet bocsátott ismé­
telten magyarjaink rendelkezésére. Az
ottani magyarság immár a második helyen,
Moocán és Anastáción nyitott egy-egy is­
kolát. Tervbe vették, hogy Lapán, Vila-
Pompeján, stb. is megnyílnak már legköze­
lebb az iskolák.
Elismerésreméltó az a szép társadalmi
tevékenység, amely a Brazíliai Magyar
Segélyegyesületbe tömörített ma már több
mint 900 tagot.
Földmívos véreink földhöz kötése és jut­
tatása tekintetében Brazilban ismételten
történtek kísérletek, de ezek, sajnos, te­
kintve a magyarok óriási számát, igen-igen
kezdetleges eredménnyel jártak. San Paoló-
hoz legközelebb, vagy 10 km.-re van Szent-
István-Királyfalva, amelyet Cezárovits Ba­
lázs, a nagyszerű szalézi pap alapított, aki
már majd 20 óv óta él Braziliában.
Nagyobb telep még Árpádfalva, közel
Matto Grosso államhoz. Ez egy svájci né­
met embernek a telepe. Eredetileg vagy 130
magyar család volt ott, még ma is él a
telepen körülbelül 100 család. Mátyás­
király falva, Boldogasszonyfalva, Buri,
mind olyan telepek, amelyeket a magyarok
mindinkább elhagynak. Persze, a munka
egy kolónián nagyon nehéz. Őserdőt irtani,
hatalmas fákat, néha pár méter kerületüe-
ket kidönteni, — ezt műn bírja mindenki.
 D é l a m e r ik a i m a g y a r e r d ő i r tó k .
A Brazil-faknait pedig: talán több, mint a
fele olyan nehéz és kemény, hogy a víz­
ben elmerül és a fűrész meg se fogja, a
balta pedig megtörik benne.
Argentínában már nem
oly mostoha az élet
Argentínában, Braziltól kulönbözőleg,
mondhatjuk több ,az iparos magyar, mint
a földmíves. A magyar kolóniának elő­
kelőbb tagjaitól, akik mint mérnökök, épí­
tészek, kereskedők, tőzsdések, kisiparosok,
vállalkozók, stb. élnek ott, —• eltekintünk.
Ezeknek itt is jól megy a dolguk. A buda­
pesti műegyetem, az ipariskolák és a
tudományegyetem orvosi fakultása oly
diplomákat adnak, hogy főleg mérnökeink­
ről és orvosainkról büszkén mondhatjuk,
mindenütt jól boldogulnak. Eveknél, úgy­
mint a többi kézmű iparosoknál, csak az a
kritikus idő, amíg jól megtanulnak itt spa­
nyolul, vagy Braziliában portugálul, —
akkor azután csekély kivételtől eltekintve,
jól megy a sorsuk. Dolgozni persze kell,
mert, aki nem dolgozik, az hamar éhen is
pusztul.
A társadalmi összetartás Argentínában a
89
magyarok közt elég nagy, különösen a
Dock-Sudi Egyesület mutat fel nagy tag­
létszámot, jórészt erdélyieket. Persze, ezek
közt is van nem egy diplomás tanító,
gazdatiszt stb., aki itt vasúti kalauz vagy
alkalmazott a fagyasztóban s a nagy hús­
vágóknál.
Elég szép működést fejt ki a Délamerikai
Magyar Kör és igen jelentős szerepe van
a Magyar Segély egyletnek. Van aztán egy
Magyar Földmívesek Egylete és több
sportkör. Ezek nemrégiben megalakították
az Argentínai Magyar Egyesületek Szövet­
ségét.
A belügyi kormányzat lehetővé tette
könyvküldésekkel, hogy Argentínában is
egy évvel ezelőtt megnyíljon egy magyar
iskola Pineyróban; Buenos-Aires egyik
külvárosában van ez iskola, amely lelkes
magyaroknak az alapítása. Magában
Buenos-Airesben pedig most nyílik meg az
ideiglenes magyar menház, amelyet a szer­
zett tapasztalatok alapján rövidesen egy
állandó fog felváltani. Ide is küldött már
a belügyminiszter egy ambulatóriumfelszc
relést.
 Az argentin kormány már pár év óta ter­ mel teljesítették és teljesítik ezeket a kérel­
vezi a nagy földbirtokreformot, mert ez a meket. Az utóbbi időben több mint 20 helyre
kérdés ott már annyira elmérgesedett, hogy mentek kisebb-nagyobb könyvtárak, ame­
a bérlők és az ősi nagybirtokosok közt való­ lyek 150—200, néha 500 kötetből állnak és
ságos háborúskodás fejlődött ki, amibe a magyar irodalom és tudomány termékeit
nem egyszer a gépfegyver is beleszólt. A viszik külföldre. Ezek a legkülönbözőbb
képviselőház azonban megtagadta az anyag'i helyekre mennek. Szófiába, Franciaországba,
eszközöket Alvear köztársasági elnöktől. Belgiumba, Kanada nyugati részeibe, Bra­
Alvear einök erre ez év tavaszán össze­ zilba, Uruguayba és Argentínába is.
hívta a 10 nagy angol vasúttársaságot,
Igen szép jellemvonása a magyar egyesü­
amelyek Argentina legfőbb vasútvonalait leteknek, hogy már több ízben fordultak a
kezükben tartják. A vasúttársaságoktól azt belügyminiszterhez azzal a kérelemmel,
kívánta az elnök, hogy alapítsanak 40
küldjön nekik nemzeti zászlót. Scitovszky
millió peso (ugyanannyi régi magyar fo­
Béla belügyminiszter az ilyen kívánságo­
rint) alaptőkével egy kolonizáeiós vállala­ kat készséggel teljesíti s most is készül az
tot, amely a vasúttársaságok vonalai men­
óbudai „Jó Pásztor“ szerzet házában három
tén a telepedóst lehetővé teszi.
díszes magyar zászló, amelyek a világ más­
Alvear elnök terve nem egészen valósult
más tájékára viszik majd a magyar színe­
meg. Az egyik társaság azonban belefogott
ket. Idehaza talán nem is tudjuk megérteni,
egy mintatéi építésbe a F. C. Buenos-Aires milyen nagy dolog egy zászló ott a messzi
al Pacidco mentén Leguizamonba, Ide 40 idegenben. Azok, ott kinn, tengeren túl,
olasz családot kértek. Közbejött azután más ég alatt, — talán azok sem értik,
Mussolini kormányelnök megváltozott, ki­
miért borul könnypára a szemükre és miért
vándorlásellenes politikája is és az olasz
rándul zokogásra a szívük, hiszen csak egy
telepesek elmaradtak, mire egy konzulunk
háromszínü vászon lobog a szélben...
révén magyar családokat telepítettek oda.
Mint fentebb említtetett Brazilián, Ar­
gentínán kívül Délamerikában, még más­
felé is vannak magyarok, úgy amint álta­
lában alig lehet a föld kerekségén olyan
ország, amelyben magyarjaink el ne széled-
tek volna. Franciaországban is lehet vagy
60.000 magyar, ezrével vannak Németország­
ban, Olaszországban, Törökországban, sőt
akad a magyar hadifogság folytán Japán­
ban, Kínában, Mandzsúriában is. Legújab­
ban mennek Ausztráliába is.
Magyar zászlót kérnek
— Uruguayba
Mindezekről pontos adatokat vezetni, őket BŐRÖNDÖK
számontartani, vagy róluk gondoskodni a
lehetetlenséggel határos. Jellemző, hogy a
magyar ember mindenünnen érdeklődik ha­
zája iránt és mindenütt igyekszik a ma­
gyar kultúrának dicsőséget szerezni.
RETIKÖLŰK
Különösen a háború utáni évek folyamán
mind gyakrabban fordulnak kivándorolt P a p tk József cs é s M r. u d v a r i s z á llító veje
magyarjaink .a belügyminiszterhez azzal a
kéréssel, hogy küldjön nekik irodalmi, szép-
irodalmi, iskolai és egyéb hasznos könyve­
M ELEG GÁBOR
ket, amelyekből mesterségeket tanulhatnak, IV., VÁCI-UTCA 31. SZ.
tudásukat tökéletesbíthetik. A belügy­ VIII., RÁKÓCZI-ÚT 11. SZ.
miniszterek, így Scitovszky Béla is, öröm­

90
A tüdővész elleni páratlan küzdelem
áll Vass József szociális
programmja élén
V ass J ó z e e f d r . n é p jó l é ti é s m u n k a ü g y i m in is z te r .
Öt évtizeddel ezelőtt indult el a sár­
vári iparosmühelyb ő1. Mintha valami
felsőbb rendelés avatkozott volna be
az ifjú életébe: patrónusait, jóakaróit
sorban elragadta a halál és a tovább­
jutás nagy kérdőjele mindig újra és
újra felbukkant előtte. A szegénység
és a bánat szegődött hozzá tanulás­
nak és nélkülözésnek áldozott ifjúsá­
gában. Másnak a lelkét megőröli ez a
két kisérő. az övét megedzették és
megihlették, hogy egy életen át dol­
gozzék mások szegénységének és má­
sok bánatának az enyhítésén.
Hosszú és rögös volt az útja
91
Minden protekció nélkül, kizárólag
kiváló szellemi képességei révén a
római C o l l e g i u m G e r m a n i c o H u n g á ­
r iá im b a k e r ü l é s hét esztendeig él
és tanul az örök városban. 1905-ben
tér haza, káplán, hitoktató, majd
theológiai tanár lesz és a tudásnak,
a munkabírásnak, a szorgalomnak
valami csodálatos magabízásával be­
leveti magát az akkori idők társa­
dalmi küzdelmeibe, szervezi a papsá­
got, a keresztén}’ intelligenciát, meg­
hódítja a nép lelkét, egyházmegyéjé­
ben döntő győzelmet arat a szociál­
demokrácia felett és 1911-ben már
Budapesten találjuk, a keresztény
eszme akkor még felette kicsiny, de
nagyszerű vezérkarában. A Szent­
emre Collegium igazgatójaként első
dolga a Collegium új palotájának a
megépítése. Két esztendei fáradságos
munka után elkészül a kontinens
egyik legnagyobb egyetemi interná-
tusa. Emellett módot talál kitűzött
programjának százszázalékos meg­
valósítására. Az egyetemi ifjúság
körében győzedelmesen vezeti a har­
cot az istentagadó, kozmopolita irány
ellen, bejárja nagy Magyarország
minden városát és öntudatra ébreszti
az intelligenciában a katolikus gon­
dolatot, ezzel együtt pedig élet-
halálküzdelmet indít a politikában a
radikalizmus ellen. A kommün alatt
halálra ítélték, de elbujdosott.
A proletárdiktatúra után M a g y a r -
országon p á r já t r itk ító
k a r r ie r t fu t 1920-ban képvi­
be.
selő lett. Első felszólalásával vezér­
szerepet vív ki a parlamentben és
még ebben az évben közélelmezési,
majd kultuszminiszterré nevezi ki a
kormányzó, 1922 júniusában felcseréli
a kultusztárcát a népjóléti és munka­
ügyi minisztérium múl.
Az elhagy atott, szegény sorsú novi-
ciusból Magyarország miniszterelnö­
kének a helyettese, leközvetlenebb
munkatársa lett, minisztériumában
a legnehezebb problémák vajúdnak.
Vass Józsefet ma már az egész
ország ismeri és a nevéhez fűződő al­
kotások gazdag galériája hirdeti egy
munkás élet szorgalmát. A munka az
élete, az Eskü-téri öreg ház első eme­
leti sarokszobájában késő este is vilá­
gít a piresernyő,s asztali lámpa.
A népjóléti minisztériumot joggal
nevezhetnők a megoldhatatlan problé­
máik minisztériumának. Ennek a mi­
nisztériumnak kellett lakást adnia,
amikor nem volt lakás, ettől kértek
segítséget, kenyeret, pénzt, állást — és
üres volt a tárca kasszája — a csonka
ország kétségbeesett, egzisztenciáinak
ezrei, a vagonlakó menekültek pana­
szai, szóval ami szociális, társadalmi,
gazdasági nyomorúság csak elképzel­
hető, az mind Vass József íróaiszatlán
futott össze egy rettenetes segítség-
kiáltásban. És amikor a nyomor ser­
T TTT
penyője a mélypontra sülyedt, a má­
sik serpenyő egy kifosztott állam
kolduskincstárának a reménytelensé­
géből várta a csodát, mert hiszen más
itt igazán nem segíthetett.
Vass József munkához látott._
Békebeli színvonalra emelte az or­
szág közkórházait, gigantikus küzdel­
met indított a tüdővész ellen, a gyer­
mekvédelem terén új korszakot terem­
tett, hadat üzent a Magyarországon
irtózatosan magas csecsemőhalandó­
ságnak és új alapokra helyezte az
anya- és eseosemővédelinet. Radikáli­
san megoldotta a hadirokkantak, öz­
vegyek és árvák járadékának a ren­
dezését, a faluit — tehát a magyar
nép gyökerét — pusztító népbetegsé­
gek ellen átszervezte az egészségügyi
védekezést a megelőzés alapelvére és
inségakciókkal igyekezett támogatni
az élet hajótöröttjeit. Nagyszabású
lakásépítőprogramjait teljesen meg­
valósította. Az új bányatörvénnyel
egy egész társadalmi réteget emelt
magasabb életszínvonalra és minden
p o litik a i irányban kiterjesztette a szociális biz­
tosítást, megalapozta az új munkás­
biztosítótörvénnyel a biztosításügy
fejlődését. A képviselőház előtt egész
sereg törvényjavaslata fekszik, me­
lyeknek a tárgya, szövege más, de a
vezérlő motívuma egy és ugyanaz: a
dolgozó magyarság életszínvonalának
emelése, a gyengébb megvódelmezése
az erősebbel szemben. Ez az intenció
érvényesült legújabb lakásrendeletében
is, amelyben még a szociáldemokraták
kivánságiait is túlszárnyaló módon
vette védelmébe a lakókat. Politikai
ellenfelei is a legnagyobb elismerés
hangján beszélnek működéséről, kép­
viselőtársai osztatlanul tisztelik. Ha
valahol beszédet mond, a történe­
lem orgonája szólal meg a szavaiban.
Az idő pedig laissan-lassan elszállt;
ebben az esztendőben már az ötven
éves Vass József előtt hajtotta^ meg a
miagyar társadalom a-z elismerés zász­
laját. Az élet félszázados fordulóján
pedig minden ember megáll és visz-
szatekint a megtett útra, hogy számba
vegye a múltat és megmérje a jövőt.
Vájjon mit gondolt Vass József, ami­
kor az öt évtized utolsó porszeme is
lepergett a homokórán! Emlékezést
tett arra az ezüsthajú főpapra, aki
ingyenes konviktust rendelt a gyerek­
ifjúnak és aki oly jóságosán tudta
megtámogatni a lázas fiatal homlokot?
Vagy az a csikorgó hideg éjszaka
borzongott végig rajta, amikor piros
apacs-sállal a nyakában havat lapá­
tolt a munkásokkal, mert az impre-
tnózuis harcos közelről akarta ellesni
a vágyaikat, a nyomorúságukat és
a szivük dobogását. Ünneplő, a
92
D r é h r I m r e d r ., a n é p jó lé ti m in is z té r iu m á lla m titk á ra . S c lio ltz K o r n é l d r . á ll a m t it k á r .

P a p p G éza h . á ll a m t it k á r . L e n g y e l Z so lt h . á l l a m t i t k á r .

Horváth István dr. rain'szteri tanácsos, az elnöki
ügyosztály főnöke.
szavaitól megittasult embersokaság
orkánjának a visszhangja szállt a
léikére, vagy Tiedis az a súlyos,
fenyegető csend, amellyel a meg
vadított szociáldemokrata munkás-
légiók fogadtáik a gyűlésükre egye­
dül bemerészkedő re vereti dás fiatal­
embert? Vagy a dörgő tapsvihar,
amellyel a vörös vezérek szeme előtt
elhódított műnk ásóik fél óra múlva
tüntettek melléttel Parlamenti harcok,
a politika, tőrvetései között, éjjel-
nappali választási küzdelem, kormány
ellen, esendőrszurony ellen, kőzápor­
ral, vasvillával, szegénységgel és hit­
tel? Vagy mindent túlharsog az a ret­
tenetes jiajszó, amelyet lakástalanok,
menekültek, betegek, kijárók, szenve­
dők és nyomorultak valamennyien,
akták tízezreiben öntöttek, sírtak, ra-
vaszkodtak, sikoltottak vérrel és körny-
nyel telibetüzött íróasztalára, mint
egy halottak útján rekedt nemzet
kriptájának a osikorduláisát? Eljött
Kórházaink felét elvesztettük, de a színvonaluk
és befogadóképességük emelkedett
Magyarország közkórházainak t e r v ­
szerű fejlesztése az 189S:XXI. t.-c._ ha­
tása alatt indult meg. A kórházak
száma 1898-tban 273 volt. Ez a szám
alig két évtized alatt iOO-aa felül
emelkedett, míg ma Csonkamagyaror-
hozzá az, a kisírt szemű asszony, aki­
nek a csecsemője végre is megfagyott
a vagonban és eljött az a falu, ahol
„gyerekzsivaj helyett az enyészet szele
fúj az utcán és ahol koporsót terem
az erdő“? A felitatott könyoseppekből
segítség jóságából párázott felé a
hála meleg sugara?
Találj egyik sem, talán sokkal-sok-
kal töhh. Aki hét esztendeje áll a pa­
rancsnoki hídon, aki a rang, hírnév,
népszerűség és hatalom hajóján min­
dig feljebb jár, mindig viharvertebb
magasságba és magáin osságba jut.
Vass József a miniszterségének hét
éve alatt mindezt elérte. Vájjon minek
örülne ezek után; mi fáj neki ma a
legjobban? „Az élet sírba lm okon öm­
lik tova“, mondta egy beszédében és
ennek a világító eszű, makacs, büszke,
de izig-vérig magyar embernek me­
rész ívelésű elgondolásai itt térnek
vissza önmagukhoz. A sírkeresztek
filozófiáját oly kevesen értik és oly
ritkán döbbennek rá az emberek arra,
hogy hiába tülekedtek az önös érde­
kek tapoisóján, o d a úgy sem vihet­
nek semmit; de még ritkábban hiszik
el, hogy még vannak, akik levonják
ennek a konzekvenciáját.
Talán . . . talán a folytatás nélkül
való élete fáj ennek a nagyeszű fér
fiúnak, talán szent Ágoston levelednek
sárgult lapján szeretné tovább hall­
gatni az Isten szavának örök muzsi­
káját. Ki tudja? Az ötven éves Vass
József, főpap, miniszter, nagyúr, em­
ber, keményszavú, belülérző ember,
ráhajol az íróasztalára és előveszi a
következő aktát.
A legutolsó választáson négy man­
dátummal ajándékozták meg, dísz­
polgárságainak se szeri, se száma.
Az elismerés jelei minduntalan mu­
tatkoznak politikai és egyházi pálya­
futásán, rang, méltóság, hatalom dí­
szíti az útját és Vas,s József ma is,
hét esztendős miniszterség után sem
mondhat többet a magáénak, mint az
egyszerű fekete reverendát, amelyben
tovább járja a magyar közélet nehéz út­
ját, kezében a nyomor és a szomorú­
ság megértésének fenséges diplomá­
jával.
szagon 203 k ó r h á z m ű k ö d i k . A háború
kitörésekor 1914-ben Í2.000 k ó r h á z i á g y
állott rendelkezésre; jelenleg pedig
30.000, vagyis az ágyak 75%-a, dacára
annak, hogy kórházainknak több mint
felét elveszítettükó A k ó r h á z i á g y a k
 lésre vonatkozó felhatalmazás meg­
adása. G y ó g y s z e r k ü l ö n l e g e s s é g e k e n ­
g e d é l y e z é s e , a hivatalos gyógyszerek
árának és vámjának megállapítása.
Az ópium és egyéb kábítószerekkel
való kereskedés engedélyezése, azok
forgalmának ellenőrzése. A szegény
betegek részéről kiadott gyógyszerek­
ről szóló számlák felülvizsgálása és
azok érvényesített összegének kiuta­
lása. Közköltségen való ápolás enge­
délyezése. A z O r s z á g o s E g é s z s é g ü g y i
A n y a g r a k t á r stb. ügyeinek és műkö­
désének ellenőrzése és felügyelete.
Á lla m i k ó r h á z a k , e lm e és id e g g y ó g y ­
in té z e te k :
1. Budapesti m. kir. állami szemkór­
ház (VIII., Illés-u. 15.). Igazgató:
B l a s k o v c s László dr. egyetemi m. ta­
nár.
2. Budapest-lipótmezei m. kir. ál­
lami elme- és ideggyógyintézet (I..
Hidegkuti-út 72.). Igazgató: F a b i n y i
Rudolf dr. egyetemi m. tanár.
3. Budapest-angyalföldi m. kir. ál­
lami elme- és ideggyógyintézet (VI.,
Hungária-körút 75.). Igazgató: S é l i g
Árpád dr.
4. Gyulai m. kir. állami kórház. Igaz­
R o d é J á n o s d r ., a z O rsz á g o s M u n k á s b iz to s itó P é n z tá r gató: T a u f f é r Emil dr. egészségügyi
i g a z g a t ó ja . főtanácsos.
5. Nagykállói m. kirü állami elme- és
szá m á n a k sza p o ro d á sá v a l e g y ú tta l a ideggyógyintézet. Igazgató: L a n g e r
k ó r h á z a k n ív ó ja is e tn e lk e d ik o ly a n y - Árpád dr.
n y ir a , h o g y m a m á r n e m e g y v id é k i A kórházépítkezéseket állandóan
k ó rh á zb a n e g y e le m i m a g á n ta n á r o k igen nagy összegű segélyekkel és köl-
m ű k ö d n e k , m i n t f ő o r v o s o k . A kórhá­
zak, gyógyintézetek stlb. feletti főfel­
ügyeleti jog az 1920: t. t.-c. értelmé­
ben a népjóléti és munkaügyi m. kir.
minisztert illeti meg, ki azt a minisz­
térium betegellátási (II.) ügyosztálya
— vezető: B a r a b á s József dr. minisz­
teri tanácsos — útján gyakorolja.
Az állam tevékenysége a kórházügy
terén igen széleskörű. Röviden felso­
roljuk ennek néhány fontosabb vo­
natkozását.
Kórházak, gyógyintézetek, szanató­
riumok stb. csak a minisztérium en­
gedélyezésével állíthatók fel. Ugyan­
csak a minisztériumhoz, mint legfőbb
hatósághoz^ tartozik azok felügyelete
és ellenőrzése, valamint az alapszabá­
lyok, házirend jóváhagyása. Az ál­
lami kórházak személyzetének gazda­
sági és igazgatási ügyét, mint legfőbb
fórum, a minisztérium intézi. Ide tar­
tozik továbbá a köz- és nyilvános jel­
legű kórházak évi költségvetéseinek
felülvizsgálata s ezzel kapcsolatban a
napi ápolási díj megállapítása. Kór­
házi főorvosok képesítésének elbírá­
lása. Bűnvádi eljárás alatt álló elme­
betegek elbírálása, magyar honos
elmebetegek hazaszállításának enge­ A F e ren c Jó zsef k e r e s k e d e lm i k ó r h á z t ö r ö k b á l in t i t ü d ö -
délyezése. Ingyenes gyógyszerrende­ b e te g - s z a n a t o r i u m a.

95
csünökkel támogatta a népjóléti tárca.
Emlékezetes még, hogy az új Szent
János kórház tüdőbeteg-pavillonjai
részére J923-ban 150,000.000 koronát,
— akkoriban igen nagy pénzt — 1924-
ben 500 milliót, a következő évben pe­
dig négy imilliárdot adott a népjóléti
miniszter. A legkülönbözőbb Ígéret el­
lenére sem készülhet el még akkor sem
a kórház, m i r e a n é p j ó l é t i t á r c a ú j r a
ö te z e r n y o lc s z á z m illió s á ld o z a to t h o ­
z o tt, h o g y v é g r e b e fe je z h e s s é k a z é p í t ­
k e z é s t.
Ebben az évben a b a l a s s a g y a r m a t i
(240.000 pengő), a m i s k o l c i (80.000
pengő), a m o h á c s i (160.000 pengő), a
n y í r e g y h á z a i (320.000 pengő), a s z o m ­
b a th e ly i (500.000 pengő) közkórház-
Negyven millió pengős bevételének több mint
80 százalékát szolgáltatta vissza a Munkás-
biztosító a segélyre jogosultaknak
Az újév első napjától sokkal nagyobb hatáskörrel működik. — Való­
színűleg ellátja az öregség és rokkantság esetére szóló biztosítást is.
Kétszázezer tagja van az ország legnagyobb szociálpolitikai
intézményének.
A munkásbiztosítás főcélja, hogy az
arra szorulóknak keresetképtelensé-
gük tartamára biztosítsa az önfenntar­
tás és a gyógyulás lehetőségét. A se­
gélyek és a gyógytényezők nyújtását
az O r s z á g o s M u n k á s b i z t o s í t ó P é n z t á r ,
annak helyi szervei, a Ferenc József
kereskedelmi kórház, budapesti keres­
kedelmi betegápoló egylet magán­
egyesületi beteg’segélyző pénztára, to­
vábbá a különböző betegségi biztosító
intézetek és bányatárspénztárak
nyújtják.
A z o r s z á g le g n a g y o b b e g é s z s é g ü g y i
é s s z o c iá lp o litik a i r e n d e lte té s ű in té z ­
m én ye a z O rszágos M u n k á s b iz to s ító
P é n z t á r , amely éppen az idén érte meg
fennállásának huszadik esztendejét s
most nagyszabású átszervezés alatt
áll, hogy a .jövő év első napjától kez-
dődőleg még nagyobb arányokban és
még szélesebb hatáskörrel, mint az
újonnan felállítandó O r s z á g o s M u n ­
k á s b i z t o s í t ó I n t é z e t , egészen újjászü­
letve 'és széleskörű önkormányzati
szerveikkel megerősítve folytassa köz­
egészségügyi, továbbá közgazdasági
társadalmi szempontból egyaránt,
nagy jelentőségű tevékenységét.
.Működési köre a betegségi és bal­
eseti kötelező biztosításban kiterjed
az egész országra, tehát annak legki­
sebb községére is, mondhatni, majd­
nem az egész dolgozó magyar társa­
dalomra, így aztán érthető, hogy az
a fontos feíadat, melynek betöltésére
96
építkezés részesült; államsegélyben, de
a omágánkórházak között is ( M a g y a r ­
ó v á r , K a l o c s a stb.) sokezer pengőt osz­
tottak szét. N y í r e g y h á z a 320.000, M a ­
g y a r ó v á r 100.000 pengős állami köl­
csönt is kapott. B e r e t t y ó ú j f a l u n i s h a ­
ta lm a s k ó r h á z é p ítk e z é s f o ly ik .
Nem soroljuk fel azokat a milliár-
dokat, amelyekkel az elmúlt években
támogatta a minisztérium S o p r o n ,
T a p o l c a , G y ő r , S z e k s z á r d stb. kórház-
építéseit, - - főleg államsegély formá­
jában — de bizonyos, hogy a magyar
vidék egészségügye páratlan haladást
mutat ezek révén. Az új kórházak ki­
tűnő orvosi gárdával, jó felszereléssel
veszik fel a harcot a magyar vidék, a
falu elképesztő eühagyatottságával.
hivatott, a közre nézve életbevágó je­
lentőségű, mert a minél szélesebb ré­
tegekre támaszkodó társadalmi bizto­
sítás ima már a legfőbb szociális és
állami szükségletek közé tartozik.
A társadalmi biztosítás, amely a
politikai és etnikai határokon belül
tulajdonképen már-már a nemzeti
biztosítás szerepét kezdi betölteni ná­
lunk is, a legújabb idők nélkülözhetet­
len vívmánya. Igazi jelentőségét,
horderejét. azonban ma még sokan
nem ismerik fel. nélkülözhetetlen
volta azonban mindinkább nyilván­
valóvá válik s így érthető, hogy to­
vábbi foikozatos kifejlődése mint min­
denütt, úgy Magyarországon is nagy
lépésekkel haladt előre.
Az Országos Munkásbiztosító Pénz­
tár egyike a legnagyobb magyar köz-
intézményeknek, tekintélyes múltra és
e múlt sok értékes eredményére mu­
tathat rá, de még szebb jövő elé néz­
het, mert a most újjászervezendő be­
tegségi és baleseti kötelező biztosítá­
son kívül v a l ó s z í n ű l e g m á r a z ö r e g s é g
é s r o k k a n ts á g ő s e ié r e s z ó ló b iz t o s ítá s t
i s e l f o g j a l á t n i , tehát a dolgozó ma­
gyar társadalmi rétegek életszükség­
leteinek úgyszólván minden jelentős
viszonylatára ki fog majd terjedni
törvényes hatásköre.
Hogy az intézmény és annak helyi
szervei, a kerületi munkásbiztosító és
a vállalati betegsegélyző pénztárak ál­
tal nyújtott különböző szolgáltatások
milyen hatalmas összeget képviselnek,
arról minden szónál ékesebiben be­
szélnek az Országos Munkásbiztosító
Pénztár elmúlt évi pénzügyi eredmé­
nyei. Ezek a beszélő számok azt mu­
tatják, hogy az intézmény a biztosí­
tott munkások és munkaadók által
egyetemesen befizetett évi járulékjö­
vedelmét teljes mértékben a törvény
által előírt rendeltetésekre fordítja.
Eszerint a mintegy n e g y v e n m i l l i ó
p e n g ő t kitevő tavalyi betegségi bizto­
sítási járulékjövedelemből tannak
30.9%-át vagyis 14,252.758 pengőt t á p ­
p én z,
6—7%-át és pedig 2,840.877
s z ü lé s z e ti tá m o g a tá s ,
8.3%-át, vagyis 3,654.608
g y ó g y s z e r k ö lts é g e k ,
12.6%-át, vagyis 5,287.795 pengőt
h á z i á p o lá s i k ö lts é g ,
4.1%-át, vagyis 1,711.397
g yó g y fü rd ő és s z a n a tó r iu m i
11.7%-át, vagyis 4,930.241
v o s i k ö lts é g
címén, te h á t összes b e v é te le in e k
8 0 % -á t v i s s z a s z o l g á l t a t t a a b e t e g s é g i
b iz to s ítá s i s e g é ly e k r e jo g o s u lta k n a k .
Ezzel szemben a hivatali ügyvitellel
felmerült kiadások és pedig a tisztvi-
lők és egyéb alkalmazottak összes já­
randóságai csupán 6%-oí tettek ki, a
dologi kiadások pedig még a 2%-ot
sem haladták meg. Ilyen nagyarányú
segélyezési szolgáltatások ellenére is
s ik e r ü lt k b . 8 % -o s fe le s le g e t
melyet az Országos Munkásbiztosító
Pénztár a tulajdonát képező külön­
böző egészségügyi intézmények, vagyis
kórházak, szanatóriumok, üdülőtele­
pek, rendelő intézetek stb. létesítésére
és a már meglevő hasonló intézmé­
nyek további fejlesztésére fordít.
A súlyos gazdasági helyzet és a
részleges munkanélküliség ellenére is
a biztosításra kötelezettek létszáma
az egész országban, főleg azonban
Budapesten állandóan és fokozatosan
emelkedik. A z 1926. é v b e n a z e g é s z o r ­
szá g b a n e lé r te a h é ts z á z e z r e t, míg
Budapesten a létszám az 1925. évi
háromszázhúszezerről háromszázötven­
ezerre szaporodott
Az Országos Munkásbiztosító Pénz­
tár helyi szerveiként a v i d é k e n 34
k e r ü l e t i m u n k á s b i z t o s í t ó p é n z t á r é s 25
v á lla la ti b e te g s e g é ly z ő p é n z tá r m ű k ö ­
d i k s ezek látják el a betegségi és a
baleseti biztosítás helyi teendőit. A
budapesti kerületi munkásbiztosító
pénztárt az 1926. év tavaszán egy kor­
mányrendelete megszüntette s azóta
Budapesten a helyi teendőket maga az
Országos Munkásbiztosító Pénztár sa­
ját hatáskörében közvetlenül intézi.
Minden kerületi munkásbiztosító pénz­
tár székhelyén, azonkívül a nagyobb
vállalati betegsegélyző pénztáraknál
A M a g y a r É le t K ép es K ö n y v e.
jól felszerelt orvosi rendelő intézetek
is működnek, a h o l k ü l ö n ö s e n a s z a k ­
k e z e lé s r e s z o r u ló b e te g e k o r v o s i e llá ­
tá s á r ó l g o n d o s k o d ik a z in té z m é n y .
Az egészségügyi ellátást szolgálják
az említett helyi szerveken kívül a
különböző, központilag vezetett egész­
ségügyi intézmények is, amelyre az
Országos Munkásbiztosító Pénztár
rendkívül sokat áldoz. Ezidőszerint a
következő külön egészségügyi intéz­
ményeink vannak: a 360 ágyas p e s t ­
ú j h e l y i munkáskórház, melyet legutóbb
tüdőbeteg kórházzá alakítottak át, az
U z s o k i-u tc a i nagyszabású 400 ágyas,
pengőt uj, központi kórház, melyet 1927 tava­
szán nyitottak meg, továbbá a z a l a ­
pengőt egerszegi dr. V a ss József m u n k á ssza -
n a to r iu m 200 ággyal, a p e s t h i d e g k u t i
k ór­ tüdőbeteg üdülőbeteg 90 ággyal, végül
a h é v í z s z e n t a n d r á s i otthon, melyben 48
pengőt beteg helyezhető el.
k ö lts é g , Budapesten és környékén az Országos
pengőt o r ­ Munkásbiztosító Pénztárnak 10 kitü­
nően felszerelt saját orvosi rendelő
van.
A nagy központi rendelőintézetben
p á ly a v á la s z tá s i é s h á z a s s á g i ta n á c s a d ó
i r o d á t tart fenn az Országos Munkás­
biztosító Pénztár, azonkívül az összes
rendelőintézeteknek van az anyák ré­
szére tanácsadó és csecsemőgondozó
osztályuk. Szoros kapcsolatban áll
azonkívül az Országos Munkásbizto­
sító Pénztár az anya- és csecsemővéde-
e lé r n i. lem minél szélesebb körű érvényesítése
céljából az O r s z á g o s S t e f á n i a S z ö v e t ­
s é g g e l és a S z o c iá lis M is s ió T á r s u la t­
t a l , amelyekkel helyi szervei utján a
vidéki körzetekben sikeresen működik
együtt. A pénztár az 1926- évi folya­
mán a biztosított tagok 6—13 éves gyer­
mekei részére rendszeres nyaraltatási
akciót folytatott az I z a b e l l a üdülő­
telepen, ahol 3—3 hétig tartó csoportok­
ban többszáz gyermeket részesített
nyaraltatásban és a szegényebb ruhá-
zatuakat ez alkalommal uj öltözettel is
ellátta.
Azonkívül gyermekfürösztési akciója
is van az Országos Munkásbiztosító
Pénztárnak Budapesten. Minden hét
keddi és csütörtöki napján a régi
Artézi fürdőben és a palotai népfür-
ben történik a gyermekek fiirösztése.
A szanatóriumi kezelésre és gyógy­
fürdői ellátásra szoruló betegek^ és
láhbadozók részére megfelelő számú
férőhelyeket biztosít a b u d a k e s z i Er­
zsébet szanatóriumban, a g y u l a i József
szanatóriumban, a d e b r e c e n i Auguszta
szanatóriumban, a k ő s z e g i dr. Dreisz-
ker és a k ő s z e g i Erzsébet szanatórium­
ban, valamint a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i
népszanatoriumban, továbbá a követ­
kező gyógyfürdőkben: B a l a t o n k e n e s é n ,
H é v iz é n , P á r á d o n , G y o p á r o s o n és ú ja b ­
b a n H a r k á n y b a n is .
97 7
 A «Csonkított és Béna Katonák Gondozó
Bizottságától» a nemzeti hadigondozásig
A hadigondozottakról való gondos­
kodás kétféle természetű: vagy pénz­
beli ellátás, vagy szociális irányú
segítés.
1. A hadigondozottak pénzbeli ellá­
tása ügyét a háború kezdetétől az 1920.
év végéig a honvédelmi miniszter látta
el. Ekkor átadták ezt az ügykört a
népjóléti és munkaügyi miniszternek.
A miniszter kormányrendelettel három­
ezerszeresen felemelte a hadirokkantak
illetményeit, amely emelkedés arany­
koronában több mint negyvenszeres.
A h a d ig o n d o z o tta k lé ts z á m a je le n le g
ö s s z e s e n 369.333, a k i k n e k a z á l l a m a l e g ­
u tó b b i k ö lts é g v e té s i é v b e n 19,761.920
p en g ő t ju tta to tt.
2. A hadigondozottak ellátásának
másik része, a róluk való szociális gon­
doskodás már a világháború elején
megkezdődött. Ezt a feladatot kezdet­
ben a gróf T i s z a István, akkori minisz­
terelnök kezdeményezésére alapított
„ C s o n k íto tt é s B é la K a t o n á k a t G o n d o zó
B i z o t t s á g “ később a m. kir. Rokkant-
ügyi Hivatal látta el. Mikor azután
egy 1917. évi kormányrendelet a hadi­
özvegyekről és hadiárvákról való gon­
doskodást n e m z e t i f e l a d a t t á n y i l v á n í ­
t o t t a s ezzel a hadigondozás feladatai
jelentékenyen megnövekedtek, a Rok­
kantügyi Hivatal megszűnt s helyére
az O r s z á g o s H a d i g o n d o z ó H i v a t a l
lépett, amely fennállott és működött
1922. év végéig.
Ez időtől kezdve a hadigondozás
terén minden irányú tevékenységet a
népjóléti és munkaügyi minisztérium
Ötvenkétezer gyermeket nevel az állam
M iskolcon építik a kilencedik gyermekmenhelyt. — Bevált az «anyagi
el hagyottság» kimondása. — Hat állami és hetvennél több egyéb
intézetben gondozzák a hadiárvákat.
Gyermekvédelem. Milyen szürke,
szinte unalmas ez a szó. Hol komo­
lyan, hol divatból jótékonykodó zsúr-
hölgyek obiigát gyűjtőivel jutnak az
eszünkbe. Hiába, a mindennapok
fásulttá teszik az embereket. Hiszen
szép-szép, — mondják — dehát... Vagy
talán mégsem mindenki gondolkodik
így? Vájjon miért volt az ezévi gyer­
meknap gyűjtésének mindent felülmúló
sikere és eredménye? Ugyan mi for­
rasztotta egyetlen lelkes, segíteni
98
VI. ügyosztálya. — vezetője B á n ó c z y
Kálmán dr. miniszteri tanácsos — és a
minisztérium főhatósága alá tartozó
intézetek végeznek. Ilyen intézmények:
1. A b u d a p e s t i m . k i r . H a d i r o k k a n t
O t t h o n (IX., Timót-utca 3.), ahol a
teljesen munkaképtelen, vagyontalan
és támasz nélkül maradt rokkantak
találnak elhelyezést. Az intézet sebé­
szeti osztályában a jelentkező és műté-
tileg gyógyítható rokkantak orvosi ke­
zelésben részesülnek.
2. A z Á l l a m i M ű v é g t a g g y á r (VIII.,
Mátyás-tér 6.). Az intézet nemcsak a
jól bevált művégtag típusokat tökéle­
tesítette, hanem s z á m o s u j s z e r k e z e t ű
p r o th e s is t é s o r th o v a e d s e g é d e s z k ö z t is
t e r v e z e t t é s t e r v e z m a is .
3. A b u d a p e s t i T ü l d ö b e t e g G y ó g y i n t é ­
z e t (I., Németvölgyi-ut 29.) gondozás
alá veszi a t u b e r k u l ó z i s h a d i r o k k a n t
á l d o z a t a i t . Ugyanebben az intézetben
a sebészeti kezeléssel gyógyítható
tuberkulózisban szenvedő hadiárvák
műtéti és gyógykezelésére 10 á g y áll
rendelkezésre. Az ingyenes intézeti ke­
zelésre irányuló felvételről ebben az
intézetben is az igazgató főorvos saját
hatáskörében intézkedik.
A minisztérium minden évben ado-
mányos hadiárva ösztöndijakat. A
m ú lt (1925 —26.) i s k o l a i é v b e n 1020
ta n u ló r é s z e s ü lt ö s z tö n d íjb a n .
Ösztöndijat nyerhetnek hadiárvák
vagy legalább 25%-os hadirokkantak
gyermekei középiskolai, főiskolai vagy
tanonokiképzésük ideje alatt.
vágyó összefogásba a képviselőház sok­
felé tagolt pártjait, amikor egy kiváló
politikus az egyke rémén keresztül rá­
világított a magyar gyermek problé­
májának száz nyitott sebére?
A jövőnk, a sorsunk, az életünk és
halálunk beszél ezekből a sebekből,
ezekből üzen a magyar föld, amelynek
sok, dolgos, egészséges utód kell és
ezekből üzen a magyar temető. Mert
negyvenezer fejfát ácsolnak minden
esztendőben negyvenezer halott gyer-
meknek, halottaknak, akik minden év­
ben csöndesen, hidegen, biztosan, negy­
venezren masíroznak be a temető-
kapukon, halott hadosztálya egy leg­
szentebb értékeit pazarló nemzetnek.
És az utolsót sóhajtó apróságok ártat­
lan szeméből talán Krisztus szenve­
dése, megváltása, könyörgése ragyog
elkövetkező uj nemzedékek felé: m e n t ­
s é te k m e g ő k e t, h o g y n e le g y e n k o p o r s ó
a n n y i b ö lc s ő b ő l . . .
A magyar állami gyermekvédelem
alapját két 1901. évi törvénycikk vetette
meg, amelyek az állami gyermekmen-
helyekről, illetve a közsegélyre szoruló,
7 éven felüli gyermekek gondozásáról
szólnak. M a g y a r o r s z á g a n y u g a t i á l l a ­
m o k a t m e g e lő z v e , e ls ő n e k b iz to s íto tta
tö r v é n y ile g m in d e n ta lá lt v a g y h a tó s á ­
g ila g e lh a g y o ttá n y ilv á n íto tt g y e r m e k
jo g á t a z á lla m i g o n d o zá sra .
Eredetileg csak erkölcsi vagy egész­
ségi okokból lehetett valamely gyerme­
ket elhagyottá nyilvánítani s e címen
állami gondozásba venni, éppen azért
o v é r s z e r in ti h o z z á ta r to z ó k iz á r á s á v a l
minden elhagyottá nyilvánított gyer­
meket idegen nevelőszülőnél kellett el­
helyezni.
A gyermekvédelemben új korszak
kezdetét jelenti V a s s miniszter 1925.
évi 2000. számú rendelete. Ez a rende­
let az előbb említett alaptörvényekben
lefektetett generális elvet sértetlenül
hagyva, a talált és elhagyott gyerme­
kek állami gondozásba vételét l é n y e g e ­
s e n m e g k ö n n y í t e t t e , lehetővé tette to­
vábbá, hogy a g y e r m e k e k a 15 é v e s
k o r h a tá r o n tú l k iv é te le s e n á lla m i g o n ­
d o z á s b a n m a r a d h a s s a n a k . Végül az el­
hagy ottságnak egy új fajtáját: a z
a n y a g i e lh a g y o tts á g o t is m e g á lla p í­
to tta s m ó d o t n y ú jto tt a rra , h o g y a
g y e r m e k e k á lla m i g o n d o z ó ik n á l m e g -
m áradh assan ak.
Az állami gyermekvédelem főfel­
ügyeleti hatósága 1919-ig a belügymi­
nisztérium volt, azóta pedig a legfőbb
fokon a népjóléti és munkaügyi minisz­
térium.
A minisztériumban a I V . g y e r m e k -
v é d e lm i é s h a d iá r v á g o n d o z á s i ü g y o s z ­
t á l y intézi a gyermekvédelem ügyét,
vezetője: P e t t k ó S z a n d t n e r Aladár h.
államtitkár, kipróbált szakember.
1. A minisztérium közvetlen aláren­
delt gyermekvédelmi szervei az állami
gyermekmenhelyek.
-Nagymagyarországon 17 állami gyer-
mekmenhely állott rendelkezésünkre,
ma csak 8 áll a gyermekmentés szol­
gálatában s ennek megfelelően az or­
szág területe 8 kerületre oszlik. Az ál­
lami gyermekmenhelyek székhelye:
B u d a p e s t X., Üllői-iát 86. D e b r e c e n ,
99
FÁJÓS, ÉRZÉKENY, ELFÁRADT,
FAGYÁSOS LÁBÁT
# ,f .
EGYSZER MEGAZTATJA
ENNYI AZ EGÉSZ ÉS ÚJ LÁBAlLESZ
A Szent]Rókus lábsó minden gyógyszertárban
kapható. Egy nagy csomag ára 1 P 28’fillér.
Ha nem volna valahol, forduljon közvetlen
a Szent Rókus gyógyszertárba, Budapest
VII., Rákóczi-űt 70.
G y u la , K e c s k e m é t, P é c s , S z e g e d , S z o m ­
b a t h e l y é s V e s z p r é m . A 9 - ik g y e r m e k -
m e n h e ly m o s t é p ü l M is k o lc o n .
Az állami gyermekmenhelyek, me­
lyek élén igazgató-főorvos áll, az árva­
székek és egyéb hatóságok által be­
utalt, vagy saját hatáskörükben fel­
vett gyermekeket csak á t m e n e t i l e g ad­
dig gondozzák, amíg részükre meg­
felelő nevelőszülőket nem találnak,
vagy őket — kivételesen — nevelőinté­
zetben (árvaházban stb.) el nem helye
zik. Hosszabb időn át csak a beteg
gyermekek maradnak a gyermekmen-
helyben gyógykezeltetés céljából.
A gyermekmenhelyek folyósítják a
gondozási díjakat és osztják szét a
ruhaneműeket a gyermekek számára.
A z á lla m u g y a n is m in d e n k ih e ly e z e tt
g y e r m e k u tá n — a k á r s a já t s z ü lő jé n e k ,
a k á r n e v e lő s z ü lő n e k g o n d o z á s á b a n v a n
—- g o n d o z á s i d í j a t f i z e t , melynek ösz-
szege a gyermek életkora szerint vál­
tozik. Ezenfelül é v e n t e k é t s z e r t e l j e s
r u h á z a t o t (alsó és felső ruhát, cipőt
stb.) k a p n a k a g y e r m e k e k
A menhelyek a gyermekeket — vér­
szerinti hozzátartozóiknál meghagyot-
tak kivételével —• alkalmas, jó vasúti
összeköttetéssel biró községekben lakó
nevelőszülőkhöz helyezik ki. Az olyan
községet, amelyben a gyermekek töme­
gesen vannak elhelyezve, telepnek ne­
7*
vezik. Minden gyermekmenhely tékát
számos telepre oszlik fel. A telepre ki­
helyezett gyermekekre a telepfelügyelő­
nők vigyáznak. M i n d e n t e l e p n e k k ü l ö n
t e l e p o r v o s a i s v a n . A telepeket idő
közönként a minisztérium kiküldöttei,
a gyermekmenhely igazgató-főorvosa
és minden menhelynek „központi el­
lenőrző telepfelügyelőnő“-je megvizs­
gálják.
C so n k a m a g ya rországon e z id ő s z e r in t
k e r e k e n 52.000 g y e r m e k t a r t o z i k a z á l ­
la m i g y e r m e k m e n h e ly e k k ö te lé k é b e .
Nevelőintézeti ellátásban rendszerint
csak azok a gyermekek részesülnek,
akik magasabb iskoláztatásra alkalma­
sak, vagy különleges intézeti kezelésre
(tüdőbeteg- és egyéb gyógyintézetek,
gyógypedagógiai intézetek, Nyomorék
Gyermekek Országos Otthona, szigorí­
tott intézetek nehezen fegyelmezhető
gyermekek számára, stb.) vannak rá­
utalva. A menhelyek igazgató-főorvosai
a nevelőszülőknél elhelyezett gyerme­
kek életét, az életben való elhelyezke­
dését is figyelemmel kisérik, pálya
választásukba és mindennemű ügyeik­
ben irányítólag folynak be. A buda­
pesti állami gyermekmenhely minden
évben gondoskodik a kötelékébe tar
tozó és ráutalt gyermekek üdültetésé­
ről is.
Az erkölcsi elhagy ottságot akkor ál­
lapítják meg, ha a 15-ik életévét meg
nem haladott gyermek nevelésének el­
hanyagolása vagy rossz környezet kö­
vetkeztében az erkölcsi romlás veszé­
lyébe került vagy züllésnek indult, —
amennyiben a bíróság javítónevelését
még el nem rendelte.
2. Az állami gyermekvédelemmel szo­
ros kapcsolatban vám a z á l l a m i h a d i -
á rva g o n d o zá s.
Az állam a gyámolító nélkül maradt,
támogatásra szoruló hadiárva gyerme­
kek ellátása, nevelése és oktatása cél­
jából mintegy 800 f é r ő h e l l y e l 6 liadi-
árvaliázat létesített és ezenkívül 70-nél
több egyesületi, szerzetesi, törvényható­
sági és felekezeti nevelőintézetben kö­
tött le, tartásdíj vállalása mellett t o ­
v á b b i 2200 h e l y e t .
Hadiárva-intézetek: 1. I k e r v á r i m.
kir. Hadiárva Intézet, Vas megye, f iú k
r é s z é r e k e r t é s z k é p z ő , 140 hely. 2. A l a ­
p ítv á n y i E rzsé b e t Á rvah áz, N y ír e g y ­
h á z a , Pacsirta-u. 21. Leányok részére,
32 hely. Középiskolások részére inter-
nátusi nevelés. 3. S z é k e s f e h é r v á r i m.
kir. Hadiárva Intézet. Fiúk részére,
i p a r o s k é p z ő , 260 hely. 4. T o k a j i m. kir.
Hadiárva Intézet. Leányok részére, h á z ­
t a r t á s k é p z é s 140 hely. 5. H a d i á r v á k m .
k i r . Á l l a m i B ő r i p a r i S z a k i s k o l á j a , fiúk
részére bőripari és kertészeti kiképzés,
150 hely, ebből 30 hely kertásztanulók
részére fenntartva. 6. S z i l á g y i D e z s ő
F i ú h a d i á r v a I n t e r n á t u s , V á c , Pest vm,
középiskolát végző fiúk részére, inter-
nátusi nevelés, 20 hely.
A betöltésre kerülő intézeti férőhe­
lyekre a minisztérium minden év tava­
szán pályázatot hirdet és ez alkalom­
mal részletesen ismerteti az elhelyezési
lehetőségeket, azok feltételeit, a kérvé­
ny ezés módozatait.

A magyar «Arbeitsgemeinschaft»~ot teremti

meg a Társadalomegészségügyi Intézet
A s z o c i á l i s e g é s z s é g ü g y valóságos kü­ múzeumot, programmját pedig kibőyí-
lön tudomány. Ennek az elméleti és ítették. 1920-bam a múzeum a népjóléti
gyakorlati ápolására szolgál az Eötvös- és munkaügyi minisztérium hatáskö­
utca 3. szám alatti T á r s a d a l o m e g é s z ­ rébe került, amely N é p e g é s z s é g ü g y i
s é g ü g y i I n té z e t, G o r tv a y György dr. M ú z e u m r a változtatta a nevét. Az ál­
egyetemi magántanár, miniszteri osz­ lam kedvezőtlen anyagi helyzete kö­
tálytanácsos vezetése alatt. Az intézet vetkeztében 1925-ben a múzeumot a
története vagy 25 évvel ezelőttre nyúlik N épegészségü gyi és M u n k á s v é d e lm i
vissza, amikor a kereskedelemügyi mi­ S z ö v e t s é g r vette át, majd 1927-ben is­
niszter egy T á r s a d a l m i M ú z e u m o t lé­ mét a népjóléti minisztérium hatás­
tesített s feladatává tette, hogy a he­ körébe került és most T á r s a d a l o m ­
lyes szociálpolitika intézéséhez szüksé­ e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t néven működik.
ges hazai és külföldi anyagot egybe- Az intézet szaktanácsot ad egészség-
gyűjtse, feldolgozza s ezúton népszerű­ ügyi, munkásjóléti, iparegészségügyi és
sítse a munkásvédelmet. A múzeum balesetvédelmi kérdésekben. Tanfolya­
értékes anyagával és működésével nem­ mokat, kurzusokat rendez a szociális
csak itthon, hanem a külföldön is nagy egészségügyről, társadalmi biztosítás­
érdeklődést keltett. Midőn 1912-ben az ról, iparegészségügyről, népbetegségek­
állam egészségügyi múzeumot akart ről és ugyanezen kérdéseket népszerű
felállítani, az illetékesek figyelme a előadások keretében ismerteti. Az egész-
Társadalmi Múzeumra terelődött. Ezért ségügyi hatóságok és az egészségügyi
az új feladat céljaira átszervezték a téren dolgozó társadalmi szervezetek
100
 E célból
e g y ü ttm ű k ö d é s é t b iz to s ítja .
az összes egészségügyi vonatkozású tá r­
sadalm i és állam ilag segélyezett egye­
sületekből, m unkásbiztosító pénztárak­
ból — a ném et „ A rbeitsgem einschaft “
m intájára — m unkaközösséget alakít,
Katasztert készít a Rockefeller-intézet
Magyarország valamennyi kútjáról
A z e g é sz m a g y a r k ö z ö n sé g o s z ta tla n
ö rö m e és h á l á j a f o g a d ta a z 1 9 2 5 :X X X I.
tö r v é n y c ik k e t, a m e ly e lr e n d e lte a _m.
k ir . K özegészségügyi In tézet f e l á l l í t á ­
s á t. A z in té z e t a .Roc/ce/eíZej’- a la p ítv á n y
290.000 d o llá r o s a já n d é k á b ó l és a m a ­
g y a r n e m z e t á ld o z a tk é s z s é g é b ő l é p ü lt
fel a G yáli-ú to n . M u n k a k ö r e k e ttő s :
c é lja e g y r é s z t az e g é s z s é g ü g y i s z e m é ly ­
z e t k ik é p z é se , m á s r é s z t a z e g é sz sé g -
ü g y i v iz s g á la to k e lv é g z é se . A z e g é sz ­
s é g ü g y i s z e m é ly z e t, n e v e z e te s e n a h a ­
tó s á g i o rv o s o k n e m c s a k e lm é le ti, h a ­
n e m g y a k o r la ti, la b o r a tó r iu m i k ik é p ­
z é st is k a p n a k , m é g p e d ig ú g y a v e g y i,
m in t a b a k te r io ló g ia i v iz s g á la to k b a n .
A tu d o m á n y o s k ik é p z é s t n a g y m é r té k ­
b e n e lő s e g íti a h a ta lm a s é s g a z d a g
s z a k k ö n y v tá r .
A z in té z e tn e k n é g y o s z tá ly a v a n , ezek
k ö z ü l a le g n a g y o b b a ve g yi osztály,
a m e ly a g y ó g y s z e re k és g y ó g y s z e r ­
k ü lö n le g e s s é g e k v e g y i és é le tta n i v iz s ­
g á l a t á v a l fo g la lk o z ik . F o n to s f e la d a ta
e z e n k ív ü l M a g y a r o r s z á g v íz e llá tá s á n a k
ta n u lm á n y o z á s a vegyi sz e m p o n tb ó l.
Ebben az osztályban készül Magyar-
ország vízellátásának katasztere, a h o l
az e g y e s k u t a k r a v o n a tk o z ó v e g y i és
b a k te r io ló g ia i v iz s g á la ti a d a t o k a t s a
g e o ló g ia i és m é r n ö k i k u ta tá s o k e r e d ­
m é n y e it ö s s z e g y ű jtik .
A bakteriológiai osztály a fe rtő z ő b e ­
te g s é g e k r e v o n a tk o z ó v iz s g á la ta iv a l a
j á r v á n y o k e lle n i k ü z d e le m b e n fo n to s
Felvilágosítással, röpirattal, filmmel küzd a Propaganda
Központ az egészségért
A m a g y a r n é p e t p u s z tító b e te g s é g e k
le g n a g y o b b ré s z e c s a k a z é r t sz e d h e ti
tö m e g e s e n á ld o z a ta it, m e r t s o k h e ly e n
a le g te lje s e b b tá jé k o z a tla n s á g , t u d a t ­
la n s á g u r a lk o d ik a le g v e sz e d e lm e se b b
fe rtő z ő b a jo k k a l sz e m b e n is. A p r e v e n ­
t í v — a b e te g s é g e t m e g e lő z ő — e g é sz ­
s é g ü g y i p o litik á n a k é p p e n e z é rt e g y ik
ig e n f o n to s eszköze a ie g sz é le se b b r é te ­
g e k é le té b e b e le n y ú ló p r o p a g a n d a .
101
hogy azok működésében egységes szem­
pontok és szigorú szakszerűség érvé­
nyesülhessenek. E z e n k ív ü l fig y e le m m e l
k ís é r i ú g y a h a z a i, m in t a _ k ü lf ö ld i
e g é s z s é g ü g y i m o z g a lm a k a t és v is z o ­
n y o k a t.
s z e re p e t t ö l t be- A serológiai o s z tá ly a
fo r g a lo m b a k e r ü lő g y ó g y s a v ó k a t (pl.
d if te r ia - s a v ó stb .), o ltó a n y a g o k a t e lle n ­
ő rz i tis z ta s á g és h a tá s o s s á g s z e m p o n t­
já b ó l. E z e n k ív ü l b iz o n y o s fe rtő z ő b e ­
te g s é g e k r e v o n a tk o z ó (pl. s y p h ilis stb )
s e r o ló g ia i r e a k c ió k a t fo g v é g e z n i. A
kórszövettani és parazitológiai osztály
e g y r é s z t a rák korai m egállapításával,
m á s r é s z t p a r a z i t á k r a (pl. m a l á r i a stb .)
v o n a tk o z ó v iz s g á la to k k a l fo g la lk o z ik .
E z e n k ív ü l ez az o s z tá ly ta n u lm á n y o z z a
a z e g y é b é lő s d ie k i r t á s á n a k k é rd é s é t is.
V id é k i s z e rv e k is le sz n e k a z o r s z á g ­
b a n , a m e ly e k a b a k te r io ló g ia i v iz s g á ­
la to k e g y ré s z é t f o g já k e lv é g e z n i, m i­
á l t a l e lő m o z d ítjá k a v iz s g á la to k g y o r ­
s a s á g á t.
A z in té z e t e d d ig i m ű k ö d é se is é lé n k
é rd e k lő d é s t k e lte tt, k ü lö n ö se n p e d ig az
a m u n k a , m e ly a g ö d ö llő i j á r á s b a n az
in té z e t é g isz e a l a t t fo ly ik . A j á r á s n a k
e g é s z s é g ü g y i m i n t a j á r á s s á v a ló m e g ­
sz e rv e z é s e n e m c s a k h e ly i, h a n e m á l t a ­
lá n o s k ö z e g é sz sé g ü g y i sz e m p o n tb ó l is
ig e n je le n té k e n y k is é r le t, m e r t e n n e k
az akciónak a keretében történnek meg
hazánk eddig elhanyagolt faluegész-
ségügyének ja vítá sá ra az első lépések.
B iz ta tó je l, h o g y e m u n k a i r á n t a k ü ­
lö n b ö ző m in is z té r iu m o k , e g y é b h a tó s á ­
g o k és — a m i figyelem re m éltó — a la ­
k o s s á g is n a g y é rd e k lő d é s t t a n ú s í t a ­
n a k . A v e z e té s t Johan B é la dr- e g y e ­
te m i m a g á n t a n á r l á t j a el.
A z E gészségügyi Propaganda K öz­
pont f e la d a ta a m a g y a r e g é sz s é g ü g y i
n e v e lé s e g y s é g e s és h e ly e s m e g s z e rv e ­
zése. E f e l a d a t á t a z á lla m i k e z e lé sb e k e ­
r ü lt N ép egészségügyi M úzeum m u n k á ­
já v a l sz o ro s k a p c s o la tb a n v é g z i. M ű k ö ­
d é sé n e k g e r in c e n é p s z e r ű e g é s z s é g ü g y i
e lő a d á s o k m e g sz e rv e z é se B u d a p e s te n s
k ö z v e tle n k ö rn y é k é n , v a la m in t a z o r ­
s z á g 14 v á rm e g y é jé b e n , a m e ly e k rő l az
egészségügyi statisztika megállapította,
hogy bizonyos szempontból veszélyben
forognak s az egészségügyi felvilágo­
sításra leginkább rászorulnak.
Másik igen fontos feladata a központ­
nak, hogy a magyar egészségügyi vi­
szonyoknak mindenben megfelelő egész­
ségügyi oktató anyagot előkészítse.
Már a múlt év folyamán megkezdte a
munkáját és fontos egészségügyi té­
mákat felölelő oktató anyagot készítte­
tett. Ezek közül kiemelendő az az öt
film, amelyek a tuberkulózis ellen való
védekezést, anya- és csecsem ővédelmet,
általános egészségügyet, fertőző beteg­
ségeket, betegápolást s végül a helyes
táplálkozást ismertetik.
Az egységes felvilágosítás célját szol­
gálják első sorban a kultuszminiszté­
rium által kiadott, az iskolán kívüli
népművelést előidéző cikkek gyűjte­
ménye, melyeket neves orvosok írtak,
továbbá a központ által gyűjtött és ki­
adott kisebb vezérfonalak, az egészség-
ügyi plakátok. Az akciót ismertetik és
népszerűsítik továbbá azok a külön­
féle egészségügyi képes levelezőlapok,
röp'ratok és füzetek is, amelyeket a
központ az előadóknak díjtalanul ren­
delkezésre bocsát, hogy azokat az elő­
adás után a hallgatóság között szétosz-
szák. Az E g é s z s é g ü g y i P r o p a g a n d a
1928-ban új íüdőbeteggfondozó intézetet állít be a
népjóléti miniszter a tüdővész elleni frontba
A háború után fokozott erővel pusz­
tított a tuberkulózis. A hadbavonultak
egyrésze már tüdővészesen tért. haza,
de az itthonmaradottak is a súlyos
gazdasági viszonyok, a hiányos táplál­
kozás, a kimerítőbb munka és az ál­
landó lelki izgalmak befolyása alatt
ellenállóképességükben legyengülve, a
háborús évek alatt nagyobb számban
betegedtek meg tuberkulózisban, mint
azelőtt. Ehhez járult az is, hogy a
tü d ő b e te g e k e t g y ó g y ító k ó rh á zi o s z tá ­
ly o k o n k e z e lt so k e z e r n y i, f e r tő z ő tü d ő ­
b e te g , a h e ly e tt, h o g y a v e z e tő s é g ere­
d e ti szá n d é k a s z e r in t o tt m a r a d t v o ln a
a d d ig , m íg a f e r tő z ő k é p e s s é g e v a la m i
m ó d o n m e g n e m s z ű n ik , a z ö s s z e o m lá s
a lk a lm á v a l e ls z é le d t és a f e r tő z é s t a z
e g é s z o r s z á g b a s z é t h o r d t a . Ha pedig
ezzel összefüggésben visszaemlékezünk
az akkori siralmas lakásviszonyokra,
úgy megérthetjük, hogy a tuberkulózis
terjedése előtt minden kapú nyitva ál­
lott. _ sítsenek és a tüdővészleküzdés iránti
Mégis, mindezek ellenére azt lä ttiÄ
hogy míg 1915-ben 10.000 lakos k ö z *
33.7 és 1918-ban 35.5 ember halt meg!
102
K özpon t közvetlen hatáskörébe kap­
csolta be Budapesten kívül a gödöllői
és váci járásokat is. Budapesten a
Magyar Vörös Kereszt Egylet segítsé­
gével. a járásokban pedig a hatósági
orvosok és jegyzők támogatásával
igyekszik elvégezni közegészségügyi
szempontból nagyfontosságú feladatát,
A Propaganda Központ egyéb egész­
ségügyi ismeretterjesztő működése ke­
retében a tuberkulózisra, illetve az at­
tól való védekezésre szolgáló ismere­
tekre is kiterjed. A Magyar Vörös-
kereszt Egylettel együtt évenként több­
száz előadást tart, mely előadások je­
lentékeny része a tüdővészleküzdést
szolgálja. Ezenkívül minden tuberku­
lózis iránt érdeklődő közintézménynek
úgy az általa összegyűjtött, népszerű
tuberkulózis-irodalommal, mint filmek
kölcsönzésével és előadások tartásával
készséggel rendelkezésére áll.
A VI., E ö t v ö s - utca 3. szám alatt mű­
ködő intézet vezetője, P o l l e r m a n n Ar­
tur dr. miniszteri tanácsos, aki külföl­
dön, különösen A m e r i k á b a n nagy ta­
pasztalatot szerzett ezen a téren. A te­
lefonszámát is ideiktatjuk, Lipót 986—
01, mert ez az agilis intézmény min­
denkinek rendelkezésére áll k ö z é r d e k ű
egészségügyi kérdésekben.
tuberkulózisban, ez az arányszám
1925-ben 24-re apadt. Lehet, hogy ennek
részben átvészeltségi és gazdasági okai
is lehettek (a halálozási arányszám
egyéb országokban is csökkent), mert a
menthetetlenek a súlyos viszonyok
folytán korábban elhaltak, az őster­
melő pedig az élelmiszerek rendkívül
magas ára folytán jobb anyagi viszo­
nyok közé került, maga is jobban táp­
lálkozhatott, — mégis a feltűnő javu­
lás létrehozásában nagyrésze van az
egészségügyi kormányzatnak.
A minisztérium megtalálta a rendel­
kezésére álló, igen csekély anyagi esz­
közökhöz mért követendő utat.
A fentjelzett nehéz idők alatt a meg­
levő tüdőbeteggondozó intézetek egy-
részének működése megszűnt. Ezeket
kellett elsősorban lábra állítani. A to­
vábbi feladat az volt, hogy az ország,
összes tüdőbeteggondozó intézeteit anya­
gilag segélyezzék, új intézeteket léte­
propagandát minél szélesebb alapokra
fektessék. Ennek legközelebbi eredmé­
nye az volt, hogy az addig szünetelő,
tüdőbeteggondozó intézetek vezetői f r é d - és a József-szan tórium, a német­
megfelelő helyiség hiányában a saját völgyi-úti á l l a m i t ü d ő b e t e g g y ó g y i n t é ­
lakásukon kezdték meg újból az inté­ z e t , továbbá a gyulai J ó z s e f - és a deb­
zet működését. receni A u g u s z t a - s z a n a t ó r i u m . Vass mi­
A tüdővész leküzdésére irányuló tö­ nisztersége alatt létesültek: a z a l a e g e r ­
rekvésnek nagy lendületet adott az az s z e g i, a tö r ö k b á lin ti, a p e s th id e g k ú ti
intézkedés, amellyel a háború alatt tét­ és a b u d a f o k i t u b e r k u l ó z i s s z a n a t ó r i u ­
lenségre kárhoztatott T u b e r k u l ó z i s E l ­ m ok.
le n i K ü z d e le m O rszá g o s B iz o tts á g á t A Magyar Vöröskereszt Egyletet
kormánybiztos vezetése alatt új szer­ szintén bevonták a tuberkulózis elleni
vezésben életre keltették. A bizottság küzdelembe. Tekintettel országszerte
céltudatos szervező és ismeretterjesztő megszervezett, kiterjedt fiókhálózatára,
működésével összekötő kapocs a gya­ érdemes munkatársnak Ígérkezik.
korlati élet és az egészségügyi kor­ A háború alatt a hivatásuktól elvont
mány között. Lapot is ad ki a bizottság. kórházi tüdőbetegpavillonok létesítése
„ T ü d ő b e te g g o n d o z á s é s T u b e r k u ló z is “ megfelelő fedezet híjján csak elvétve
címen. A lap élénk és változatos anya­ volt lehetséges, mindenesetre az erre
gával hathatósan szolgálja a nagy célt. vonatkozó tervek is megvannak, a jövő­
Ezenkívül ismeretterjesztő röplapokat, nek ez is egyik fontos Programm-
füzeteket, képeslapokat és ugyanilyen pontja.
számolócédulákat küldöz szét az egész Ugyancsak Vass miniszter létesítette
országban hatóságoknak, tanintézetek­ a szentendrei szigeten, a Duna partján
nek, orvosoknak, jótékonysági és tár­ az egyéb nyaraltatás lehetőségeit nél­
sadalmi egyesületeknek, stb. Ezenkívül külöző gyermekek részére szánt üdülő­
vidéki kiszállásokkal, előadások tartá­ telepet, ahol az O r s z á g o s G y e r m e k v é d ő
sával szolgálja az ismeretterjesztés és L i g a kezelésében egyidőben 500 g y e r ­
szervezés feladatát. m e k élvezi a pormentes, szabad levegő,
A tüdőbeteggondozó intézetek lét­ a napfény és a fürdőzés áldásait.
száma a múlthoz képest 7 új intézettel Ugyancsak ilyen nyaraltató telep léte­
szaporodott. 1 9 2 8 -ra p e d i g 20 ú j i n t é ­ sült az elmúlt nyáron B a l a t o n z a m á r d i -
z e t lé te s íté s é t te r v e z i V a s s m in is z te r . ban.
Tüdőbetegszanatóriumaink voltak elő­ Végre lesz az országban egy állami
zőleg a budakeszi E r z s é b e t - , W e i s z M a n - tüdőbetegszanatórium is: m o s t é p ü l

A t ü d ő b e t e g s z a n a t ó r i u m n a p f ü r d ő je .

103
e g y 300 á g y a s , e u r ó p a i s z í n v o n a l ú i l y e n sítőképességű szervezet^ harcol, mely­
s z a n a tó r iu m a M á tr a o ld a lá n . nek további teljesítőképességét a ren­
A tüdővész ellen tehát szakszerűen és delkezésre álló anyagi eszközök fogják
céltudatosan összeállított, nagy telje­ megszabni.

«. . . És az Eskü-téri palota ajtaján kétségbeesve

dörömbölt a nyomor . . . »
Öf esztendő regénye a magyar ínség elleni háborúból
Befejezéséhez közeledik az utóbbi nem adhatunk másképpen választ, csak
éveknek egyik legnagyobb szabású ak­ ha felidézzük azokat a végtelenül szó
ciója. Az akció közvetlen közelségből morú emlékezetű időket, amikor a nyo­
érintette a feldúlt és sarkaiból kivetett morúság sötét felhője egyre vigaszta-
magyar társadalom életét, a széleseibb- lamabbul borultak reánk és a z í n s é g e -
körű nyilvánosság mégis alig vett róla s e k ó r iá s i tö m e g e m á r k e z d e t t k ü lö n ,
tudomást. Vass miniszter akciójával h a ta lm a s o s z t á ly t a lk o tn i a tá r s a d a lo m ­
nem is Ikereste a feltűnést és azok le b a n , olyan osztályt, melynek remény­
zajlottak anélkül, bogy a közvélemény telen küzdelmeivel szemben nemcsak
annak valódi hatásukkal, rendelteté­ a társadalom, hanem a közhatóságok is.
sükkel tisztában lett volna. Közönsége­ valósággal tehetetlenek voltak. Ebbe az
sen i n s é g a k c i ó néven ismeretes a népjó­ osztályba tartozott a háború fizikai és
léti kormánynak ez a tevékenysége, gazdasági áldozatainak roppant tö­
amelynek a mélységét taz alább követ­ mege, mindazok, akiket a forradalmak,
kező számok alkalmasint meglepetést román megszállás, infláció forgattak ki
keltő módon fogják illusztrálni. javaikból és egzisztenciájukból, ide
Most van öt éve, hogy ezt az akciót tartoznak a menekültek százezrei, a
Vass József megindította. Miért volt hajléktalanok, a munkanélküliek nagy
arra szükség! Olyan kérdés, amelyre tábora és m i n d a z o k , k i k n e m v o l t a k

f K a n ó c , b é l n é lk ü l e r ő s , tis z ta k é k lá n g g a l é g ő V A L E R I A ö n m ű k ö d ő , =
% p e tr o le u m g á z t f e jle s z tő t a k a r é k t ű z h e l y e k , f ű t ő k á l y h á k , f ü r d ő b e r e n d e z é s e k É
= pótolják a veszélyes, robbanékony gázfűtést, — Nem kell kémény, se csővezeték,
= se előm elegíteni, se levegőt bepum pálni, se javítani. Sok pénzt, sok időt és sok m unkát =
% tak a rít tnyg. — A f e lü lm ú lh a ta tla n , le g ú ja b b 300 g y e r ty a f é n n y e l v ilá g ító é
i N A P F É N Y p e tr o le u m g á z i z z ó - f é n y l á m p a : k a n ó c, bél és lám paüveg
= nélkül világít. — N em füstöl, nem korm oz. S zabadban és z á rt helyiségben hasz= =
= n álható. 10 ó rá n á t fél liter petróleum m al, 300 gyertyafénnyel világít. — V a lam en n y i s
El lám pa között a legnagyobb tű zb izto n ság o t n y ú jtja. — Ism ertetést díjtalanul küld

I BEKKER PÁL oki. gépészmérnök rM. |

I Budapest, IV. kér., Váci=utca 56. szám <az új Városháza meííett). i

in n l l l n n l l l n u l l l i m l l l i i m i l i 'i i l l l i ' ullliH illlii n llliiiilllii iilllli'illlii itllln i l lll in lM n illllli il lll l i ' i l l i H i l l l l u i l l l l i illllli illllli iillln iilllln il lli n il

104
e lé g e r ő s g y ö k é r z e tű e k a h h o z, h o p p a
tö r té n e le m e p v v ih a r o s p e r ió d u s á n a k
e l l e n á l l j a n a k . Ez a pusztító, elégedet­
len sés'et szító s lázongó nyomorúság1ma
már j avaré szben nincs meg és az ínsé­
gesek e g y é n i támogatása az állami és
a társadalmi tevékenység keretén belül
megtalálta a maga rendes, zökkenés'
nélküli útját- De amíg idáig eljutot­
tunk, a bezárt boltok előtt ácsorgók tö­
megétől és a vagonlakók tízezreitől, az
nyilván nem ment nagyarányú, mé-
lyenszántó munkásság nélkül.
Hogy mekkora volt a nyomor, elég
rámutatni arra, hogy még a trianoni
hékediktátumot aláíró nemzetek is
szükségét érezték annak, hogy ezt a
nyomorgó tömeget segítsék. A legna­
gyobb ínségben levő családok gyerme­
keit meghívták külföldi üdülésre, 1920—
1922-ben a szeretetadományokkal meg­
rakott vagonok százait küldték Ma­
gyarországba és tagadhatatlan, hogy a
külföld sokat tett az ínség leküzdéséért.
De viszont tény az is, hogy a külföld
anyagi segítsége épp akkor apadt ki,
amikor V á s s József a népjóléti és miun­
kaügyi minisztérium élére került, ami­
kor tetőfokán volt a gazdasági krízis
és amikor az állam pénzügyi helyzete
is a legszomorúbb perspektívát mu­
tatta. í g y a n é p j ó l é t i m i n i s z t e r e g y m a -
p á b a n m a r a d t, a n y a g i fo r r á s o k n é lk ü l,
e p v f o r r o n p ó t ö m e p p e l s z e m b e n . És a
valósággal magámhagyatott miniszte
rium kapuján kétségbeesve dörömbölt
a nyomor ...
A nyomor telekkönyve.
Az első lépés a vasúti kocsik felsza
badítása volt, hoigy a kereskedelmi
forgalom, az áruszállítás lébonyolíása
ismét a rendes keretek között történ­
hessék. A l a k á s k é r d é s rendezéséről itt
csak annyit, hogy r ö v i d ö t é v a l a t t
13.439 l a k á s é p ü l t a z á l l a m pén zéb ő l
v a p y á lla m i tá m o p a tá s s a l.
Ami magát az inségakciót illeti, első­
sorban arról kellett gondoskodni, hogy
ismét akcióképes helyzetbe kerüljenek
azok a t á r s a d a l m i szervek, melyek a (bé­
kében ezt a funkciót ellátták. Össze-
iratták a segítésre érdemes intézmé­
nyeket és gondoskodtak ezeknek hat­
hatósabb támogatásáról, ugyanekkor a
törvényhatóságokat és községeket
kényszerítették, hogy a szegényüggyel
és a s z o c i á l - k a r i t a t i v munkássággal
célravezető módon foglalkozzanak.
Ezek után áttekintést kellett sze­
rezni a magyar nyomor méreteiről és
ehhez szükség volt az ínségesek teljes
kataszterének elkészítésére. Ezrével
kerültek bele ebbe a kataszterbe azok,
akikre a sors csak szegénységet és nél­
külözésit táblázott be. Mikor azután
105
lezárták a nyomorúság telekkönyvét,
amelyben kézimunkás és diplomás em­
ber, varrónő és méltóságáé asszony
osztozkodott az éhség, ruhátlanság, ál­
lásnélküliség keserves parcelláin, a
kormányzó feleségének fővédősége
alatt megalakult a N é p g o n d o z ó T a n á c s
és megkezdte tevékenységét. Az akció
kettős mederben haladt: a fővárosban
és környékén, továbbá a vidéken. A
segélyezés mindegyik csoportban há­
rom irányban történt: é l e l m e z é s , f e l ­
ru h á zá s és m u n k a a lk a lo m szervezése
voltak a főfeladatok.
Első a gyermek.
Az ínségesek élelmezése a csecsemők­
nél, a terhes- és szoptatós anyáknál és
az iskolásgyermekeknél kezdődött, még
az 1922/23. évben. Ebben az évben
n a p o n t a 12.250 g y e r m e k é s a n y a r é s z e ­
s ü l t a z i n g y e n t e j á l d á s á b a n , mígnem
később ezt a tevékenységet a S t e f á n i a
S z ö v e t s é g dispensairjei vették át és
n a is folytatják. Ugyanekkor a fő­
várossal karöltve 62 iskolában meg­
indult a g y e r m e k e k e b é d e l t e t é s e , mely
ma is tart; az első évben naponként
11.000 gyermek kapott tápláló ebédet.
Ugyanekkor megindult a felnőttek ét­
keztetése is népkonyhák és polgári
konyhák útján. A polgári konyhákat,
melyeknek száma még ma is kilenc a
fővárosban, a középosztály szegény­
sorsú tagjai keresik fel, meglehetősen
nagy számban.
A kész ételek szétosztásán kívül nagy
sikere volt a n y e r s é l e l m i s z e r e k s z é t ­
o s z t á s á n a k i s , amit a közönség cse­
mege-akció néven ismer. Két év alatt
kiosztásra került 220.000 kg. kenyér­
liszt, 120.000 kg. főzőliszt, 80.000 kg. báb,
40.000 kg. cukor, 120 kg. tarhonya,
20.000 kg. mosószappan stb.
Mint említettük, elsőrendű feladat
volt a jótékony egyesületek lábraállí-
tása. hogy az Ínségesek egyénenkénti
segítését ismét vissza lehessen utalni a
társadalmi feladatok keretei közé.
Ezek az egyesületek ettől kezdve nem­
csak készpénztámogatást kaptak, ha­
nem f ű t ő a n y a g - é s é l e l m i s z e r s e g é l y t is
szétosztásra és ma már valamennyi
ilyen intézmény megfelelhet hivatásá­
nak. Az egyesületek között a minisz­
ter már az első két éviben rengeteg
élelmiszert, tűzifát és szenet osztott
szét, míg készpénzben 14 m i l l i á r d k o r o ­
n á t fordított segélyezésükre.
74 milliárd: egy csepp a magyar nyo­
mor tengerében.
Külön fejezete az akciónak: a r u h á z -
ta tá s . Csak néhány számot! Szétosz­
tott a minisztérium viszonylag rövid
idő alatt: 12.407 pár férfi, 12.491 pár női
cipőt, több ezer gyermekcipőt, 21.845
pár bakkancsot, 3526 méter posztót,
75.072 méter szövetet, 21.607 férfiruhát,
külön 61.085 öltöny munkásruhát, 16.525
gyermekruhát, több ezer télikabátot,
csecsemőkelengyét, molinót, 15.942 mé­
ter házivásznat, rengeteg lepedővász­
nat, barehendet, fián elit, harisnyát,
szvettert, kendőt, sapkát, se szeri se
száma a sok ruházati cikknek. Nem
jelentéktelen tétel a nyomor enyhítésé­
ben, hogy m i n d e z e k a c i k k e k t e r m é ­
s z e te s e n h a z a i g y á r a k b a n k é s z ü lte k é s
ig y m u n k a a lk a lm a t is n y ú jto tta k . A
nyersanyagot természetesen a kisipa­
rosság dolgozta fel. Nagy arányokat
öltött ebben az időben a tüzelőszer­
akció. hiszen c s a k a z e l s ő é v b e n m i n t ­
e g y 40.000 m é t e r m á z s a tü z e lő s z e r t o s z ­
t o t t a k k i.
A vidék Ínségeseinek segélyezésénél
elsősorban arra törekedett a miniszté­
rium, hogy a városok vezetősége is­
merje meg a városok életében eddig
többé-kevésbbé ismeretlen szociál kari­
tativ munkát. A törvényhatóságok és
a községek nagyjában ugyanazt a
munkát végezték, mint a fővárosban
és környékén a népjóléti minisztérium.
Élelmezték a lakosságot és munkaal­
kalmat teremtettek.
A vidéki Ínségesek felruházását az
jO D f 4 >
szerelési
# anyagok, fél-
vattos é g ő k
kedvező
■ á ro n
O volt, mely 1923 nyarán B i a , T o r b á g y é s
MOLNÁR JÁNOS
VII, KERTÉSZ-ÜTCft 50. SZÁM.
TELEFON : 439-76.
V IL L A N Y B E R E N D E Z É S E K E T
m érsék elt
ÁRON K É S Z ÍT .
inségenyhítő akció külön fejezetének
lehet tekinteni, mert ez a felruházás
elsősorban a munkanélkül maradt me­
zőgazdasági munkások segélyezésére
szolgált. A mezőgazdasági munkások
ugyanis a rossz gazdasági viszonyok
következtében alig tudtak ruházatuk­
ról gondoskodni. Az egységes párt és
a keresztény gazdasági párt kezdemé­
nyezésére az akkori nemzetgyűlés a
falusi lakosság felruházását a népjóléti
miniszterre bízta.
A vidéki akció néhány számadata:
126.240 méter elsőrendű gyapjúszövet,
9272 másodrendű, 9120 m. pamutszövet,
34.993 m. vászon, 14.890 m. zefir, 54.690
m. karton, 60.000 pár cipő és bakkancs
stb. Ugyanekkor a r o k k a n t a k ellátá­
sára szétosztottak 12.000 bakkancsot,
mintegy 10.000 ruhára való anyagot
stb.
Az inségakció harmadik irányvonala
volt a m u n k a a l k a l o m n y ú j t á s a , ame­
lyet a miniszter az Ínségesek részére
juttatott szükségleti cikkek megrende­
lése és elkészítése, az inség-közmun-
káknak az 1924/25. évben az ország te­
rületén történt megszervezése és végre­
hajtása, de főképpen a háziipari tevé­
kenység útján igyekezett megoldani.
A h á r o m ir á n y ú a k c ió le b o n y o lítá s á r a
a m i n i s z t e r ö t é v a l a t t t ö b b m i n t 38
m i l l i á r d k o r o n á t h a s z n á lt fe l, i l l e t v e a
v i s s z a t é r ő ö s s z e g e k b e s z á m í t á s á v a l 74
m illiá r d o t f o r g a to tt m e g .
Trianon karácsonyi ajándéka: a békést
árvíz.
Végezetül, a kép teljessége kedvéért,
meg kell emlékeznünk az e l e m i c s a p á ­
s o k k a l s ú jto tta k s e g é ly e z é s é n e k a k é r ­
* d é s é r ő l , Hála a Mindenhatónak, ebben
az öt évben a bennünket ért elemi csa­
pások közül katasztrofális arányúnak
csak egy volt mondható: a b é k é s m e g y e t
á r v í z k a t a s z t r ó f a . A kisebb csapások
közül a legjelentékenyebb az a t o r n a d o
P á t y községekben pusztított; ekkor a
népjóléti kormány a károsultak közt
145.000 kiló kenyérlisztet osztott szét,
mert ennek a hiányát érezték a legjob­
ban. A csepeli l ő s z e r r o b b a n á s alkalmá­
val Budafok és Csepel károsultjai meg­
segítésére 2.500,000.000 korona jutott.
A magyobbszabású b é k é s - és b i h a r -
v á r m e g y e i árvízkatasztrófa külön feje­
zetet érdemel. Ez az árvíz, amely 1925.
év karácsonyának szent estéjén zúdult
Békés és Bihar vármegyékre, trianoni
katasztrófának tekinthető. Békés és B i­
har vármegyék területéből ez alkalom­
mal 42.000 katasztrális hold terület ke­
rült víz alá. Az ér eltemette a szépen.
106
fejlődő oszd vetéseket, rombadöntötte a
lakások és istállók százait, magával ra­
gadta az eltakarított termést, a lakások
bútorzatát és a lábasjószág egy részét.
A kár nagyságát az első becslés 21 mil­
liárd koronában állapította meg. Mint­
hogy ilyarányú kár enyhítését az ál­
lamkincstár nem vállalhatta, a népjó­
léti miniszter országos gyűjtés útján
igyekezett azt előteremteni, ami teljes
mértékben sikerült is.
A segélyezés két irányban folyt,
egyik rész arra irányult, hogy a veté­
seket pótolja, a másik pedig, hogy a
romhadőlt házakat felépítse. Az elpusz­
tult vetés pótlására vagónszámra osz­
tották szét az árpát, zabot, stb.-t. Az
elpusztult házak felépítését részben a
„F a l u s i K i s l a k á s é p í t ő S z ö v e t k e z e t “ út­
ján maga az árvízsegélyakció bonyolí­
totta le, részben pedig olyan összegű
segélyeket folyósított az árvízkárosul­
taknak, amelyekkel ők maguk építhet­
ték fel otthonukat. A Falusi Kislakás-
érdtő Szövetkezet által felépített, össze­
sen 286 ház 11.711.212.129 koronába ke­
rült. Az árvízkárosultak 2.428,594.607
koTo-na segélyt és 3.249,100.000 korona
kamatmentes kölcsönt kaptak.
Messzi az út odáig...
Ha végigtekintünk az elmondottakon*
azt látjuk, hogy az akciók a szükségben
levő lakosság legkülönbözőbb rétegei­
nek támogatására terjedtek ki. Az öt
év tapasztalása azt mutatja, hogy sike­
rült az ország elszegényedett lakossá­
gának sorsát enyhíteni, a társadalom­
ban pedig olyan hatás érvényesült,
hogy e l ő r e l á t h a t ó a n r ö v i d i d ő n b e l ü l
i n s é g a k c i ó r a t ö b b é s z ü k s é g n e m lesz^ é s
a s z e g é n y e k tá m o g a tá s á t a k o rm á n y
v is s z a a d h a tja a tá r s a d a lo m n a k é s a
k ö zségekn ek. A helyzet még távolról
sem rózsás, de ma már szinte hihetet­
lennek, rossz álomnak tűnik csupán a
nyomorúságnak az a mélysége, ahon­
nan elindultunk... És még bálát kell
adnunk a Gondviselésnek, hogy míg
másutt viharok, ciklonok pusztítják a
világot, addig minket, a v á r p a l o t a i
kisebb földrengéstől eltekintve, meg­
kímélt még nagyobb csapásoktól.
ö t év előtt ez volt az ország minden
nyomorának minisztériuma. Az elmúlt
években a szeretet minisztériumának
a szerepét töltötte be, reméljük, hogy
e ljö n a z id ő , a m ik o r m a jd v a ló b a n a
n é p j ó l é t m i n i s z t é r i u m a le s z .

■ ■ ® r r

n GYÓGYFORRÁS
U A SZENT G E L LÉ R T -G Y Ó G Y FÜ R D Ő TŐ L 5 P E R C N Y I

N SÉTA A F E S T Ő I B U D A PE ST I BUD AI DUNAPARTON.

G ♦
Á
R HARMATVIZ
I A H U N 6 Á E IA -S Y Ó G Y F O R R Á S

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ASVANYVIZÜZEHE

SZÉN SA V V A L T E L ÍT E T T Á SV Á N Y V IZ E

A-U1 I., G E L LÉ R T -R A K PA R T 1. — T E L E F O N : TERÉZ 286-76.

108
 M i le s z , h a ü t a z ó r a ?
Hadseregünk színvonala elsőrangú, de oly kicsiny, hogy még a csonka
határokat sem tudná megvédelmezni.

C s á k y K á r o ly g r ó f h o n v é d e lm i_ in m is z te r .

A trianoni békediktátum, amely is aligha volna képes a honvédség a

ezer év óta birtokolt hazánk területé­
nek több mint kétharmadát dobta oda
koncul szomszédainknak, nem volt kí­
mélettel megcsonkított országunk vé­
delmére hivatott honvédségünk iránt
sem. Oly szűk keretek közé szorította
a magyar hadsereg szervezetét, hogy
komoly esetben még a legönfeláldo­
zóbb és leghősiesebb ellenállás mellett
109
békeszerződésben ránk erőszakolt, h a d ­
m ű v e le ti s z e m p o n tb ó l a le h e tő le g k e d ­
v e z ő tle n e b b f e k v é s ű h a tá r o k a t a z e l­
le n s é g b e ö z ö n lé s e e lő l h u zam osabb
id e ig m e g o lta lm a z n i.
És amikor Trianon ily kegyetlen
rendszabályokkal sújtja érdemtelenül
és igazságtalanul nemzetünket, csak
azért, mert becsülettel kitartott volt
 a z e l l e n a z i g a z s á g t a l a n e l b á n á s e l le n ,
a m e lly e l v á n c é l-v é r te z e tb e ö ltö z te te tt
s z o m s z é d a in k k a l s z e m b e n a le g c s e k é ­
ly e b b ö n v é d e lm i le h e tő s é g tő l is m e g ­
fo s z t.
De még a békeszerződésben engedé­
lyezett 35.000 főnyi létszámot sem képes
honvédségünk elérni. Ennek az oka ab­
ban rejlik, hogy az általános védköte-
lezettség helyett az önkéntes jelentke­
zésen alapuló kiegészítési rendszerre
voltunk kénytelenek áttérni- A t o b o r ­
zás k evésb b é k ie lé g ítő e r e d m é n y é n e k
oka népünk v s y c h é jé b e n k eresen dő,
amely nem tud megbarátkozni ezzel a
rendszerrel s amelynek lelkületűbe ki-
olthatatlanúl beleidegződött az apáról
fiúra visszamaradt kötelességérzet,
amellyel egykoron szívesen és büszkén
sietett eleget tenni katonai szolgálati
kötelezettségének, mihelyt annak ideje
elérkezett, illetőleg, amikor a bevonu­
lásra szóló felhívást kézhez kapta.
Épp ezért továbbra is arra kell töre­
kednünk, hogy végre jobb belátásra
bírjuk az arra illetékes nemzetközi fó­
rumokat és k i e s z k ö z ö l j ü k a z á l t a l á n o s
v é d k ö t e l e z e t t s é a v i s s z a á l l í t á s á t . Ez any-
’ A h o n v é d e lm i m in i s z t é r i u m S z e n t G y ó r g y - té r i h o m lo k z a ta . nyival is inkább szükséges és megokolt,
mert e n y h í t e n i k e l l a z o n a s ú l y o s t e h e r ­
szövetségesei oldalán, ugyanakkor azt té te le n , a m e ly á lla m h á z ta r tá s u n k a t a
látjuk, hogy s z o m s z é d a i n k f é k t e l e n ü l z s o l d o s h a d s e r e g f e n n t a r t á s á v a l é r i-
f e g y v e r k e z n e k s m a m á r o ly h a ta lm a s Azonban addig is, míg ezt sikerül el­
é s a le o m o d e r n e b b h a r c e s z k ö z ö k k e l is érnünk, fel kell hívni a társadalom
b ő ve n e llá to tt h a d sere a ek k e l r e n d e l­ minden rétegét arra az áldozatra, me­
k e z n e k , a m ily e n n e l a v o l t m o n a r c h ia lyet a magyar ifjúságnak osztálykü­
se m r e n d e lk e z e tt a h á b o rú e lő tt soh a. lönbség nélkül meg kell hoznia, — ma
A békeszerződés nagybölcsen ki­
mondja, hogy 35.000 főben megállapí­
tott honvédségünk csak a belrend és a
belbiztonság fenntartására hivatott,
inás szóval ez azt jeleníti, hogy hábo­
rúra, t e h á t o r s z á g u n k m e g v é d e l m e z é -
s é r e m é a c s a k g o n d o ln u n k s e m s z a b a d .
De vájjon ki garantálja nekünk orszá­
gunk határainak sérthetetlenségét s
vájjon ki fog védelmünkre kelni, ha
bármely irányból megtámadtatásban
részesülnénk?
Hiszen kétségtelen, hogy a békeszer­
ződéselőírta honvédségünk az ország
belrcndjének és belbiztonságának a
megóvására elegendő karhatalmat kép­
visel, de akkor miért az a lázas fegy­
verkezés mindenfelé, amerre csak kö­
rülnézünk s m i é r t n e m j u t t a t j a é r ­
v é n y r e a N e m z e te k S z ö v e ts é g e a le s z e ­
r e lé s e lv é t m in d e n e k e lő tt a b e n n ü n k e t
k ö r ü l v e v ő s z o m s z é d o k n á l is ?

Á lta lá n o s v é d k ö te le z e tts é g e t!
Tudjuk, hogy a vesztett háborúért
bűnhődni kell. Látjuk, hogy a vesztes
fél számára más mértékkel mérik az
igazságot, de m é l t á n y o s s á g o t k ö v e ­
tü n k é s fe le m e ljü k tilta k o z ó s z a v u n k a t A h o n v é d e lm i m in i s z t e r d o lg o z ó s z o b á ja .

110
 Á lg y a -P a p p S á n d o r a l t á b o r n a g y , á ll a m t it k á r . Bulc8i V ité z J á n k y K o c s á rd l o v a s s á g i tá b o r n o k , a m .
k i r . h o n v é d s é g fő p a r a n c s n o k a .

L u d v ig G y ö r g y g y a lo g s á g i t á b o r n o k , a h o n v é d s é g R ő d e r V ilm o s a l t á b o r n a g y .
f ő p a r a n c s n o k á n a k h e ly e t te s e .
inkább, mint valaha. Egy pillanatra gyelmezettség és kötelességtudás tekin­
sem szabad szem elől tévesztenünk azo­ tetében nemcsak elérte a háborúelőtti
kat a szent, örök célokat, amelyeket hadsereg színvonalát, hanem minden
valamennyien a lelkűnkbe zártunk és vonatkozásban a lehető legjobbat pro­
amelyekről ma még- nem szabad be­ dukálta. C s á k v Károly gróf honvé­
szélni. Nem tudjuk, mikor, nem tudjuk, delmi minisztert illeti meg legelső sor­
hogyan, de egyszer megriad a magyar ban az elismerés. Vezetése alatt sokat
fö ld ... A d d i g v e d i g m i n é l t ö b b d e r é k tett a minisztérium a tisztikar és le­
k a to n á t k e ll sze re z n ü n k h o n v é d s é g ü n k ­ génység anyagi jólétéért. A miniszter
n e k , — hiszen sohse lehet tudni... Hall­ szervezőképessége és szakértése révén
játok? Kossuth Lajos azt izente!... az őt megillető helyre fog kerülni fiatal
honvédségünk történelmében.
B i z t o s é l e t v á l v a m a a k a t o n á s k o d á s 1? Első munkatársa: d l g y a P a g S á n d o r
Kiváló lelkészeinkre, derék tanári és a ltá b o r n a g y , á lla m titk á r . H a z a i, B e-
tanítói karunkra, valamint a közönség­ l i t s k a oldalán, majd J ó z s e f k i r á l y i h e r ­
gel közvetlen érintkezésben álló hiva­ ceg mellett teljesített szolgálatával
talos hatóságainkra hárul az a köteles­ mindenütt ismertté tette a nevét. Nagy­
ség. hogy a népet ebben az irányban tudású katona.
kellően tájékoztassák és felvilágosít­
sák. Mert a toborzás sikere, katonai J a n k y - L u d v i g —R ö d e r .
szempontokon kívül, szociális vonatko­
zásban is elsőrendű fontosságú- A jelen­ A honvédség korszerű kiképzésének
legi nehéz gazdasági viszonyok között és hazafias szellemben való nevelésé­
jó elhelyezkedéshez jutnak azok, akik nek irányítása vitéz J a n k y Kocsárd
a honvédséghez való felvételre jelent­ lovassági tábornok, honvéd főparancs­
keznek. A törekvő legénység számára nok vállain nyugszik. Hadvezéri ké­
meg van adva a lehetőség, hogy a ma­ pességeit m ára világháború folyamán
gasabb altiszti rendfokozatok elnye­ beigazolta: e l n y e r t e a l e g n a g y o b b k a ­
rése által b i z t o s é l e t v á l v á t t a l á l j a n a k to n a i k it ü n t e t é s t , a M á r ia T e r é z ia - r e n -
a h o n v é d s é g n é l . De gondoskodik a had­ d e t i s . Ennek a régi vágású katoná­
vezetőség aról is, hogy honvédeink a nak és európaszerte elismert katonai
vállalt szolgálati kötelezettség letelté­ szaktekintélynek köszönhetjük, hogy
vel ne üres kézzel, szegényen távozza­ honvédségünk kiképzés, fegyelem te­
nak a polgári életbe- kintetében ma már bármelyik nyu­
Fáradságos munkában eltöltött évek gati állam hadseregével versenyre
után honvédségünk megbízhatóság, fe­ kelhet.

A L n d o v ik a A k a d é m ia f ő é p ü l e te é s m e l l é k é p ü l e te a z Ü llő i- ú t f e lő l.

112
 A k a d é m ik u s o k g y a k o r l a t i k ik é p z é s e . L o v a s j á r ő r á t k a jó z á s a .

A honvédség főparancsnokát mun­ tele ugyanis még arra sem elegendő,

kájában a háborús és a békebeli kato­ hogy abból a békeszerződés-engedé-
nai szolgálat terén tapasztalatokban lyezte fegyverzetet és egyéb felszerelést
gazdag helyettese, L u d v i g György beszerezhessék. Ezzel szemben más
gyalogsági tábornok, valamint r e n d ­ államok semmi költségtől sem riad­
k ív ü l n a g y te h e ts é g é r ő l és k iv á ló k é p ­ nak vissza, hogy a haditechnika leg­
z e tts é g é r ő l is m e r t m u n k a tá rsa , R ő d e r újabb vívmányait hadseregük szolgá­
V ilm o s a ltá b o r n a g y tá m o g a tjá k . latába állíthassák.
De eredmény csak oly lelkes és ön­ Kémleljük, hogy az országgyűlés
feláldozó odaadó tisztikar támogatása támogatásával, melynek mindkét háza
mellett volt elérhető, amilyennel hon­ oly nagy megértéssel viseltetik hon­
védségünk ma méltán büszkélkedhetik. védségünk ügye iránt, a nehéz pénz­
Nehéz és fáradságos feladat volt a le­ ügyi helyzet ellenére is, rövid időn
génység kiképzése már a háborúelőtti belül lehetséges lesz a honvédség fel­
időben is, de mennyivel nagyobb fel- szerelését legalább is oly mértékben
készültséget és sokoldalúságot követel pótolni, mint amilyen mértékben azt
a korszerű harcászat tisztjeinktől ma, a békeszerződés is , , m e g o k o l t n a k ’‘ ta­
amikor a modem harceszközök töme­ lálja.
gével kell l e g a l á b b i s e l m é l e t b e n m e g ­ Hondvédségünik a világháború ta­
i s m e r k e d n i ü k és a legénységet oktat-
pasztalatai alapján történő kiképzésé­
niok, hogy adott esetben honvédsé­ nél a tisztikarral szemben támasztott
günk azok ellen eredményesen véde­ fokozott követelmények szükségsze­
kezhessék. rűen maguk után vonták a t i s z t i - s a r -
ja d é k k ik é p z é s é n e k a m e g r e f o r m á lá s á t.
N in c s e lé g feg yver. Katonai főiskolánkon, a L u d o v i k a
Hadvezetőségünk és tisztikarunk A k a d é m i á n , ahol a múlthoz képest,
minden dicséretet megérdemlő mun­ tetemesen kibővített tananyagra való
káját csak az tudja igazán értékelni, tekintettel, az eddigi 3 évi oktatás he­
akinek alkalma nyílott a honvédség lyett í é v i g t a r t a k i k é p z é s , oly kiváló
belső életébe is betekinteni és aki lát­ felkészültségre tesznek szert az ifjak,
hatta, hogy a k i k é p z é s t e r é n m i l y n e ­ hogy odaállíthatjuk az Akadémiát,
h ézség ek k el kü zd en ek lé v te n - n y o m o n akármelyik nyugati állam hasonló fő­
a k e llő f e g y v e r z e t é s a n y a g i fe ls z e r e ­ iskolája mellé.
l é s h i á n y o s s á g a m i a t t . A honvédelmi A honvédelmi miniszter f e l i s m e r t e
tárca szűkre szabott költségvetési hi­ a honvéd a ltis z tik a r h iv a tá s á n a k fo n -

A M a g y a r ß le t K ép es K ö n y v e. 113 8
to s s á ffá t is , evésből a kormányzó hoz­
zájárulásával J u t á s o n egy altiszt-
képző- és nevelő-intézetet létesített. így
véglegesen megoldotta az altiszti kar
utánpótlásának régóta vajúdó kérdé­
sét. Az intézetben négy középiskolát
végzett ifjakat vesznek fel. Elmond­
hatjuk, hogy az intézet rövid fennál­
lása óta annyira megnyerte a társa­
dalom rokonszenvét, hogy az évente
felvételre jelentkezők között igen szép
számmal vannak képviselve a l e g j o b b
c s a l á d o k g y e r m e k e i i s . Négy évi szak­
szerű katonai nevelés után altisztekké
avatják a növendékeket, akik innen a
csapathoz kerülnek ki. Megfelelő mi­
nősítéssel, bizonyos szolgálati idő
után az a l h a d n a g y i , vagyis a legma­
gasabb altiszti rendfokozatot is el­
érhetik.
Iva ri k ik é p z é s s e l b iz to s ítjá k a k is z o l­
g á lt k a to n á k k e n y e r é t.
A k a to n a i k ik é p z é s s e l párh u zam o­
sa n f o ly i k te r m é s z e te s e n a le g é n y s é g
h a z a fia s é s k u ltu r á lis n e v e lé s e , n e m ­
k ü lö n b e n a p o lg á r i é le tp á ly á r a v a ló
e l ő k é s z í t é s e . Mert nemcsak jó katoná­
kat akarnak nevelni honvédeinkből. F e j é r v á r y G é z a b á r ó , v o lt h o n v é d e lm i m in is z te r .

hanem kulturális, szociális és gazda­

sági ismereteik kibővítésével a hazá­ előmozdítására abban az időben mé

Sí <8
nak derék, felvilágosodott, megbízható nem igen álltak megfelelő eszközök
polgáraivá teszik őket. csapatok rendelkezésére. Ma azonban
A népnevelés kútforrása már régeb­ minden laktanyában ott találjuk már
ben is a hadsereg volt, noha annak a legénységi otthont, amelyben nem

A k a d é m ik u s o k g y a k o r l a t i k ik é p z é s e . F o ly ó n v a ló á tk e l é s k ie r ő s z a k o lá s a .
 R é s z le t a j u tá s i a ltis z tk é p z ő _ é s n e v e lő in té z e tb ő l.

csak pihenést és szórakozást találnak ipari szakelőadásokat tartanak.

honvédőink, hanoin ahol számukra A legénység számára berendezett
tisztek és kiváló polgári pedagógusok könyvtárakban a hazafias tárgyú mű­
és szakférfiúk közreműködésével rend­ veken kívül ott találjuk az ipar és
szeres kulturális, mezőgazdasáigi és mezőgazdaság legkülönbözőbb ágaza-

A j u t á s i a lt i s z t k é p z ö é s n e v e lő i n té z e t n ö v e n d é k e i n e k f e la v a tá s a .
taimak szakkönyveit is. A legénység
önképzését kívánjuk mindezzel elő­
segíteni.
Külön említésre érdemes az előre­
látó gondoskodás, amellyel a honvé­
delmi kormány a legénységet a pol­
gári életre előkészíteni igyekszik. Szá­
mos tanfolyamon nyertek már eddig
is honvédeink ö n á l l ó i p a r ü z é s é r e j o ­
g o s í t ó i g a z o l v á n y t . Az ilyen tanfolya­
mok befejeztével tartott záróvizsgá­
kon jelenvoltak polgári vizsgabizott­
ságok is. Ezek nem győztek csodál­
kozni az oktatás sikere felett. Itt csak
egynéhány tanfolyam megemlítésére
szorítkoznunk: a m e z ő g a z d a s á g i , h á z i ­
ip a r i ta n fo ly a m o k , a m o to r k e z e lő i
m o to r c s ó n a k v e z e tő i ta n f o l y a m s tb .
A honvédek ellátása és ruházata tel­
jesen kifogástalan. A hadvezetőség —
dacára a szűkös anyagi viszonyoknak,
— e tekintetben is elérte a háború'előtti
idő színvonalát. A legszigorúbb kriti­
kát is kibírná a legénység elhelyezése-
A forradalom és a kommunizmus alatt
megrongált laktanyaépületek jórészét
már helyrehozták és a berendezést is
pótolták. Számottevő zsoldot kap a le­
génység és ennek egy részét módjában
áll félretenni: a k a t o n á k p é n z é n e k g y ű ­
r n é l Ö ltö z t e té s é r e s z o l g á l n a k a c s a p a t o k ­
n á l l é te s íte t t ta k a r é k p é n z tá r a k .
Szép eredményt mutat már eddig is
f ö l d h ö z j u t t a t á s a körül ta­
a le g é n y s é g
núsított gondoskodás. A' honvédelmi
miniszter legközelebb törvényjavasla­
tot terjeszt a képviselőház elé és ebben
a k a to n a i s z o lg á la t a la tt m e g r o k k a n t
h o n v é d e k n y u g e llá tá s á n a k , v a la m in t a
h o n v é d s é g k ö t e l é k é b ő l 12 é v i s z o l g á l a t
— u tá n tá v o z ó k v é g k ie lé g íté s é n e k a k é r ­
d é s é t k ív á n ja te tő a lá ju tta tn i-
Ez valóban helyes és régóta várt in­
tézkedés lesz.
Még sok mindenről lehetne beszélni a
hadsereggel kapcsolatban, de katonáék-
nál nem szívesen beszélnek. Ott dol­
godnak-

NEMZETKÖZI VASÚTI H ÁLÓ K O CSI

ÍS EURÓPAI EXPRESSVONAT R T.
h álók o csi társaság v Ar o s i m e n e t j e g y ir o d Aj a
IV ., M á r ia V a l é r i a - u t c a 1 . ( a P e t ő f i - t é r s a r k á n )
Sürgönyeim: SEELEPING. — Telefon: T. 138-89, 225-51

U ta z á s o k a t le g e lő n y ö s e b b á r a k m e lle t t , r e p ü lő ­
g é p - é s a u t ó t u r á k a t i s e s z k ö z ö d n e k . A HÁLÓ­
KOCSI TÁRSASÁG e g y e n r u h á s t o l m á c s a i m in d e n
v o n a tn á l je le n v a n n a k F L O R E N Z , G E N U A ,
M A R SE IL L E , M IL A N O , N Á P O L Y , N IZ Z A , R Ó M A ,
T R IE S T , V E L E N C E , V E N T IM IG L IA

FORDULJON BIZALOMMAL A HÁLÓKOCSI TÁRSASÁG MENETJEGY IRODÁIHOZ

MAGYARORSZÁGI IGAZGATÓSÁG': IV., AFPONYI-TÉR 5. III. EMELET, 1. SZÁM
Sürgönyeim: W AGOLI;TS. Telefon: T. 250-68, J. 315-24
Kocsijavító műhely : PE8TSZENTLÖRINC. Telefon : J. 321-35

116
3012 gyára van Magyarországnak,
folyton növekvő teljesítőképességgel
Országos feladatok megvalósítása előtt áll a kereskedelmi tárca
Érdekes beszámoló az egyes iparágak termelési eredményeiről
H e r r m a n n M ik s a k e r e s k e d e le m ü g y i m in is z te r.
A magyar kereskedelemügy az utolsó
esztendők mostohagyermeke volt. Az ál­
lam nem tudott elég pénzt áldozni ennek a
fontos és az ország majd minden számot­
tevő életviszonylatába belenyúló tárcának
a feladataira. Hangsúlyozzuk: nem tudott,
mert a figyelem és a jelentőség kellő mér­
legelése mindig megvolt a kormány tagjai­
ban. Itt két intimitásszerű részletre is ki
kell térnünk. A közvéleménybe bizonyos
oldalról úgy állították be az azóta meghalt
Hegyeshalmi) Lajos kereskedelemügyi mi­
ti 7
nisztert, mint aki hát éppen „nem volt
ellensége a kereskedőknek“, Mindenki ré­
gen tisztában van azzal, hogy Hegyes-
halmy sohasem tette ezt a kijelentést, ez
a beállítás politikai tendenciát szolgált. De
többször hallható az a kijelentés is, hogy
Walkó Lajos még mint kereskedelmi mi­
niszter igen kényelmes ember volt, aki tel­
jes flegmával intézte a dolgokat és nem
aggódott különösebben a tárca ügyeiért.
Ez a felfogás is teljesen téves. Walkó, a
jelenlegi külügyminiszter, rendkívül in­
tenziven és nagyon sokat dolgozott, de
mindig kerülte a nyilvánosság előtt való
szereplést. A kereskedelmi tárca elhagya-
tottsága tehát, mint objektiven megállapít­
ható — eddig sem a tárca vezetőin múlott,
most pedig, amikor Herrmann Miksával az
útügy gyökeres rendezése, a villamosítás
és az országos elektromos hálózat, az ener­
giagazdálkodás kérdései már nem is a meg­
oldás, hanem a megvalósítás stádiuma előtt
állanak, — bizonyos, hogy a Lánehid-utcai
pompásan renovált minisztériumra is jobb
napok virradnak.
A miniszter.
Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter
Selmecbányán született 1868-ban. Iskolái
elvégzése után a bécsi műegyetemet hall­
gatta, majd itthon több vállalatnak, köztük
a resicai vasgyárnak gépszerkesztője volt.
1900-ban a Selmecbányái bányászati és er­
dészeti főiskola tanára lett, melynek két
éven át rektora volt. Később meghívták a
József-műegyetemre s ennek 1912 óta nyil­
vános rendes tanára. A szakirodalom terén
élénk munkásságot fejtett ki. A magyar,
osztrák és német mérnöki szakfolyóira­
tokba igen sok tudományos értekezést írt.
Füzet-, illetve könyvalakban megjelent
munkái: .ySzónellátásunk problémái“ (1923),
„Gépelemek“, „Bevezetés a gépek szerke­
zettanába“. iE z utóbbi művét a Magyar
Mérnök és Építész-Egylet 1924-ben arany­
éremmel tüntette ki. A háború előtt állami
kiküldetéssel Észak-Amerikában a földgáz-
kutakat tanulmányozta. Tanulmányainak
egy részét értekezésben adta ki, melyet a
Magyar Mérnök Egylet a Hollán-díjjal
tüntetett ki. Kiváló, külföldön is elismert
szaktekintélye a hajók hajtási problémái­
nak s erről a tárgyról a berlini Schiffbau-
technische Gesellschaft meghívására elő­
adást is tartott Németország legkiválóbb
hajózási szakemberei előtt. 1923-ban a Ma­
# A l
ZONGORÁK,
P I A N I N Ó H
v AsAr l
G A
A sA n A l
Á
ZONGORATERMÉT
ff BUDAPEST
VI., LISZT FERENC-TÉR 7.
( Z e n e a k a d é m iá v a l s z e m b e n )
T E L E FO N : 9 0 1 -2 9 . — K E R E S Z T É N Y CÉG.
' . .
gyar Mérnök- Építész-Egylet elnöke lett,
1924-ben pedig, Zielinszky Szilárd halála
után, a Budapesti Mérnöki Kamara elnö­
kévé választották. Tagja volt az Országos
Közlekedési Bizottságnak és a Középítési
Tanácsnak. Az első nemzetgyűlésben a
sajószentpéteri kerületet képviselte keresz­
ténypárti programmal, előadója volt a
földgáz és petroleumszerződésnek, a bányá­
szati vonatkozású javaslatoknak és a sza
badalmi bíróságok novellájának. A máso­
dik nemzetgyűlésben is régi kerületét kép­
viselte, az egységespárt programmjával.
A mostani országgyűlési képviselőválasz­
tások alkalmával régi sajószentpéteri ke­
rületén kívül még Sopronban és a Buda-
pest-környéki kerületben lépett fel. Sajó-
szentpéteren egyhangúan választották meg.
A kereskedelmi minisztert már is­
meri a nagyközönség a katedráról és
a politika szószékéről is és sokan van­
nak, akik új Baross Jánost látnak
benne. A nagy nyilvánosság előtt köz­
ismert programjából azonban különös
ügyeimet érdemel a fiumei hajózás
újrafelvétele iránt megkezdett munka.
A kormány, mint ismeretes, egymillió
pengő szubvenciót hajlandó biztosí­
tani évenként annak a hajóstársaság­
nak. amely egyébként megfelel a fel­
tételeknek. Nem sokan ajánlkoztak, de
érkezett a kormányhoz több, nagyon
figyelemreméltó ajánlat. Mikor ezeket
a sorokat írjuk, még folyik a tárgya­
lás arról, hogy a Smirna és Egyptom
felé, statisztikai adatok szerint igen
kedvezőnek mutatkozó hajóforgalom
Magyarország részéről meginduljon
és iehet, hogy tavasszal ismét magyar
lobogó hirdeti a fiumei kék vizeken a
poraiból feltámadó nemzet tengereket-
átfeszítő életenergiáját...
összefügg ezzel a kérdéssel az export
új megszervezésének az ügye. Herrmann
Miksa kereskedelemügyi miniszternek
nagyszabású, kész tervei vannak erre
vonatkozóan és ezeknek a megvalósí­
tására igen komoly munka folyik a
minisztériumában.
a j
L
A n l j u k
I i .
mm
Á lla m i n a g y a r a n y é r e m -
m el k itü n te tv e .
F iz e té si k ed v ezm én y .
10 é v i j ó t á l l á s .
D íj t a la n c s o m a g o lá s .
 A kereskedelmi minisztérium ügykörének
intézésében a miniszternek kiváló munka­
társai: Dezseöffy Aurél, Wimmersberg
Frigyes báró államtitkárok és Samassa
Anrél h. államtitkár, akik a magyar keres­
kedelem ügyének fejlesztése körül nagy
érdemeket szereztek.
A minisztérium ügybeosztása ez: A mi­
niszter közvetlen rendelkezése alatt áll az
elnöki osztály, amelynek főnöke Samassa
Anrél h. államtitkár. Az I. szakosztály
(közúti igazgatás) főnöke Mészáros János
h. államtitkár, a II. szakosztály (állam­
építészet) főnöke Toperczer Ákos min. taná­
csos, a m . szakosztály (hídépítés) főnöke
Novak Ferenc h. államtitkár, a IV. szak­
osztály (magasépítés) főnöke Noszlopy Kál­
mán min. osztálytanácsos, az V. szakosztály
(légi forgalom) főnöke Vassel Károly lég­
ügyi igazgató, VI. szakosztály (fővasntak)
főnöke Tormay Géza dr. h. államtitkár,
VII. szakosztály főnöke (vasúti műszaki
ügyek) Szikszay Gerő min. tanácsos, V ili.
szakosztály főnöke (vasúti és hajózási díj­
szabás) Vörös Zoltán min. tanácsos, máv.
igazgató, IX. szakosztály (állami gépgyá­
rak) főnöke Köpesry Elemér miniszteri
tanácsos, vezérigazgató, X. szakosztály
(postavezérigazgatóság) főnöke Demény Ká­
roly államtitkár, vezérigazgató, XI. szak­
osztály (munkaügy) főnöke Jezsovics Já­
nos dr. h. államtitkár, XII. szakosztály
(vámpolitika) főnöke Péteri Ödön dr. h. ál­
lamtitkár, X m . szakosztály (automobil)
főnöke Markhot Jenő miniszteri tanácsos,
XIV. szakosztály (belkereskedelem) főnöke
Morvay Jenő dr. h. államtitkár, XV. szak­
osztály (kisipar) főnöke Fodor Jenő dr. h.
államtitkár, XVI. szakosztály (ipari köz-
igazgatás) főnöke Tóry Gergely min. taná­
csos, XVII. szakosztály (ipari műszak) fő­
nök Feyér Gyula min. tanácsos, XVIII.
szakosztály (ipari és keresk. oktatás) főnöke
báró Szterényi Sándor dr. h. államtitkár,
XIX. szakosztály (ipari közigazgatás) főnöke
A ry Pál dr. h. államtitkár, XX. szakosz­
tály (ipari mnnkásügyek) főnöke Schilling
Zoltán min. tanácsos. Miniszteri számvevő­
ség, főnöke Tarján Vilmos min. számv.
igazgató.
A sok fontos és érdekes kérdés közül itt
csak a gyáripar helyzetéinek országos ér­
dekű problémájával kívánunk behatóbban
foglalkozni.
119
Magyarországon az utóbbi években a
gyáripar helyzete javult. Ezt mutatja az
ipar körébe eső árúk behozatali forgalmá­
ban a nyersanyagok és félgyártmányok
értékösszegének emelkedése.
187 milliárd értékű Iparcikket termelt a
magyar gyáripar egy év alatt.
A gyári jellegű ipartelepek számának
alakulása inkább a gyáripar visszaesésé­
ről számol be, 1926-ban 3012 gyárat tün­
tetve fel az előző évi 3043-mal szemben,
a gyárak teljesítőképessége azonban meg­
növekedett, ami kétségkívül a gyáripar
megerősödését mutatja. Emellett szól
ugyanis a gyárak munkáslétszámának 0.35
százalékos emelkedése, s még inkább az
üzemben volt erőgépek lóerejének 11.35 szá­
zalékos növekedése. Az üzemek jobb foglal­
koztatottságát látjuk az üzemnapok és a
munkanapok számának emelkedéséből, va­
lamint a szénfogyasztás megnövekedésé­
ből. 1926-ban ugyanis egy ipartelepre átlag
268 iizemnap esett, az előző évi 263-al szem­
ben, egy munkásra pedig átlag 278 munka­
nap számítható, az előző évi 260-al szem­
ben. A gyárak 1926. évi szénfogyasztása a
megelőző évi 33.1 millió métermázsáról 35.7
millió métermázsára emelkedett, holott az
angol szénsztrájk következtében a jobb
minőségű szén beszerzése főleg a magas
szénárak miatt fölötte súlyos tehertétel­
ként szerepelt.
A gyáripari termelés 1926. évi értéke a
magyar gyáripar nagy teljesítményéről
tanúskodik. Az 1925. évi 1.70 milliárd arany­
korona értékű termelési értékkel szemben
ugyanis a magyar gyáripar 1926-ban 1.87
milliárd aranykorona értékű iparcikket
állított elő, ami békebeli vásárló erejű
koronákban átszámítva, 1925-ben 1.39 mil­
liárd, 1926-ban 1.64 milliárd koronát tesz ki.
tehát 17.8 százalékos javulást jelent, s a
mai magyar területen az utolsó békeévben
üzemben volt gyárak termelésénél már
csak 0.1 százalékkal kevesebb.
A gyári termelés értékének emelkedése
alapján kedvező fejlődést mutatnak az
építkezésekkel kapcsolatos iparok, első­
sorban tehát a vas- és gépipar, továbbá a
kő-, föld-, agyag- és üvegipar. A vas- és
fémipar termelése ugyanis az 1925. évi
171.8 millió aranykoronáról 209.5 millió
aranykoronára, a gépgyártás termelési
értéke pedig 132.7 aranykoronáról 148.9
millió aranykoronára emelkedett s így az
ország ipari termelésének értékösszegében
a nehéz ipar az 1925. évi 17.9 százalékos
arányról 19.2 százalékra növekedett. A
kőiparban aránylag még nagyobb mérvű
az emelkedés az 1925. évi 63 millió arany­
koronáról 86.6 millió aranykoronára. Ez
elsősorban a téglagyártás erősebb foglal­
koztatásának az eredménye, ahol a terme­
lés értéke 22.8 millió aranykoronáról 30.3
millió aranykoronára emelkedett. A textil­
ipar 1926-ban már lényegesen lassúbb fej­
lődést mntat, mint a megelőző három esz­
tendőben, jelentősége a többi iparokhoz
viszonyítva csökkent, az összes termelési
érték 12.7 százalékáról 12.2 százalékra szál­
lott le, a termelés értéke azonban a textil­
áruk árcsökkenése mellett is 1926-ban több
mint 7 millió aranykorona értéktöbbletet
mutat az 1925. évi értékkel szemben.
Magyarország legjelentősebb ipara, az
élelmezési ipar 1926-ban 795.6 millió arany­
koronát, tehát 10 millió aranykoronával
többet termelt az előző év termelésénél.
Az értékadatok szerint a faiparban és a
ruházati iparban mutatkozott kisebb ará­
nyú (4.3 százalékos, illetve 7.8 százalékos)
csökkenést kivéve, a többi ipar termelése
növekedést mutat. Ezek között kiemelkedő
fejlődést látunk a vegyészeti iparban, ahol
a termelés értéke 102 millió aranykoronáról
133.8 millió aranykoronára szaporodott,
egyrészt az építkezéssel kapcsolatos vegy­
ipari ágak nagyobb foglalkoztatása követ­
keztében, másrészt a vegyiparban a kivi­
teli lehetőségek javulása folytán. Érdem­
leges fejlődés állapítható meg még az elek­
tromos iparban, az általános elektrifikálási
törekvések folyományaként, valamint a
sokszorosító- és műiparban, különösen a
nyomdaiparnak a tudományos és egyéb
irodalmi munkák, üzleti nyomtatványok
szaporodása folytán bekövetkezett nagyobb
arányú foglalkoztatottsága révén.

PÉCSI TAKARÉKPÉNZTÁR ALAKULT: 1845. ÉVBEN

INTÉZETI SZÉKHÁZ: PÉC S, SZÉCHENYI-TÉR 9—10. SZÁM.
BUDAPESTI FIÓKINTÉZET: V. KÉR., JÓZSEF-TÉR 10. SZÁM.
S A J Á T TŐKÉK 2 ,0 0 0 .0 0 0 PEiVGÖ

Elfogad takarékbetéteket könyvecskére vagy folyószámlára előnyös kam atozás mellett, váltókat
eszámítol és folyószámlahiteleket nyújt, értékpapírokra előlegeket ad, bei- é s külföldi piacokra
szóló átutalásokat kedvező feltételek
illllli mellett, saját levelezői utján gyorsan illllli
illllliiilllli és pontosa n lebonyolít, valutákat és illllliiilllli
tlllliiiillliiiillln devizákat napi árfolyamon vesz és elad, illlllnllllliillllli
illllliillllliilllllnllllli tőzsdei megbízásokat megbízhatóan tel- illlllnllllliillllliillllli
llliillllliilllllnllllliillllli llillliillllliillllliilllllilllllli
lllliilllllillllllilllllliilllllllllllll.
illllliillllliillllliillllliH Jesff, kezessé geket vállal és óvadéko­ Illlliiiillliiilllliiiilllli Ilin mill!
kat nyújt, áltálában a bank és takarék- Illlllllllllllllllllltllllllltlllllllllllllllllll
llliillllliillllliillllliillll lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
pénztári szakma minden üzletágával iiliiii iilllii iiiiiiiiilllinifllii iilliii iilllli
llinillliiiilllimilliiiiili foglalkozik. Illllllllllllllllllllllllllllllülllllllllllüül
llliillllliülllhillllliillll llllllllülllilllllllllüllilülü'llllllilllllll
llnillllliillllliiilllliillll lllllllilllllilllllliillllllilüllilüülilllüll
lliiiiilih iilllii jillliiiilll S zám o s pénzintézeti, ipari é s ker es­ illllii illllliillülnllllliillllliiüüliilllüi
inmiiiiiiiiiiiiiillijinn kedelmi érdekeltség úgy helyben mint lülüiiiHüiiiHú mi....... nnlllnniuii
llíllMllllll'iiitnl vidéken. llllllllllllllllliirQnÍSWI'ÍIW

120

T " i ! n rt
A kultuszminisztérium hajdan és most
Irta :

Aligha van ma a Csonkaor.szagnak gateurópai nivón álló kultúrájával és

égetőbb és fontosabb problémája, mint fejlett civilizációjával“. Azt a tévhitet
a közoktatásügy modern szellemben és akarják elterjeszteni a külföldön, hogy
széles alapon való rendezése. Sokan a magyaroknak nincs létjogosultságuk
mondották már az utóbbi időben, hogy olyan nemzetiségeik felett uralmat gya­
ha Trianonban elvették tőlünk a fegy­ korolni, amelyek faji intelligencia és
vert, amellyel a haza integritásáért szellemi képzettség dolgában magasan
küzdhetünk, akkor a s z e l l e m i f e g y v e ­ fölöttünk állanak. Magyar ember előtt
r e k k e l k e ll v is s z a s z e r e z n ü n k N a g y m a - teljesen fölösleges hangsúlyoznunk,
g y a r o r s z á g o t . Most, hogy az egész vi­ hogy ez az állítás mennyire hazug és
lágon megindult a gúzsbiakötött ma hogy annak éppen az ellenkezője felel
gyár igazság feltámasztását célzó ak­ meg a valóságnak, a külföldön azon­
ció, a kisantant államai azzal igyekez­ ban, ahol sajnos, még ma is csak na­
nek lerombolni ennek a tagadhatatla­ gyon kevéssé ismernek bennünket, an­
nul nagysikerű mozgalomnak az ered­ nál fontosabb az ellenségeink által
ményeit, hogy a magyarság „szellemi olyan kitartóan és nagy pénzáldozato­
inferioritását“ és „kultúrái elmaradott­ kat követelő propagandával terjesztett
ságát“ állítják szembe a maguk „nyu­ tévhitnek a megcáfolása és helyes meg-

K le b e ls b e rg K u n ó gTÓf m. k ir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.

121
világításba való helyezése. Ez az első
és a legfontosabb feladat, amely azon­
ban magábanvéve semmiesetre sem
elég. Okvetlenül szükséges, hogy tudo­
mányos és művészeti, irodalmi és zenei
téren komoly, nemzetközi viszonylat­
ban is nagy eredményeket mutathas­
sunk fel s ezzel támaszthassuk alá az
ellenségeink rágalmait cáfoló külföldi
propagandánkat.
Hogy ezt megtehessük, ahoz elsősor­
ban arra van szükségünk, hogy szel­
lemi téren a megfelelő utánpótlást biz­
tosítsuk és a rendszeres oktatás kere­
teibe belevonjuk azokat a hatalmas
néptömegeket is. amelyek az ország
különböző vidékein eddig, sajnos, csak
mint fizikai munkaerő jöhettek számí­
tásba. A vallás- és közoktatásügyi mi­
nisztérium végsőkig megfeszített, lan­
kadatlan munkájára és a minisztérium
élén álló kulturpolitikus nagyszabású
koncepciójára van szüksége az ország­
nak, hogy ezt a mérhetetlen fontosságú
problémát teljes egészében és a kitű­
zött célnak megfelelő tökéletességgel
megoldhassuk- A Gondviselés úgy
akarta, hogy öt évvel ezelőtt, amikor
az ország a legsúlyosabb katasztrófák
után történelmének egyik legfájdalma­
sabb korszakát élte, olyan férfiú kerül­
jön a közoktatásügy élére, aki minden­
képen hivatott a szellemi regeneráció
keresztülvitelére és a kulturális fel­
adatok megoldására- K l e b e l s b e r g Kunó
gróf öt évvel ezelőtt vette át a vallás-
és közoktatásügyi minisztérium vezeté­
sét s azóta valóban olyan eredménye­
ket produkált, amelyek előtt még poli­
tikai ellenfelei is meghajolnak. Az ő
eddigi minisztersége alatt nemcsak a
felsőbb oktatás ügye és a főiskolai
hallgatók külföldi tanulmányainak le­
hetővé tétele jutott eddig soha nem
tapasztalt előnyös helyzetbe, h a n e m a
s z é le s n é v r é te g e k e t é r in tő a ls ó b b n é v -
o k ta tá s is m é r fö ld e s lé v te k k e l h a la d t
e l ő r e a f e j l ő d é s r ö g ö s útján. Vidéki vá­
rosainkban egymásután létesülnek új
és gyakorlati szellemben felállított kö­
zépiskolák, ahol az ifjúságot a modern
életre készítik elő, de ugyanakkor a ta­
nyák elhanyagolt népe is megkapja
azokat az iskolákat, amelyek nélkül en­
nek az értékes anyagnak az általános
nemzeti életbe való bekapcsolása el
sem képzelhető.
A kultuszminiszter ezeket a bámula­
tos eredményeket csak arra a nagysze­
rűen kiépített, hatalmas szervezetre tá­
maszkodva érhette el, amely a minisz­
térium hivatali apparátusának formá­
jában rendelkezésére áll. A közművelő­
désnek és a tudománynak igazi arze­
nálja ez a minisztérium, amely nem is
olyan régen, néhány évtizeddel ezelőtt
még igen szerény keretek között fent
működött a Várban, az Uri-utca ala­
csony bolthajtásos épületeiben. A mi­
nisztérium céljaira olyan kevés helyi­
ség állott ekkor még rendelkezésre,
h o g y a z ir a ttá r n a a v r é s z e a m in is z té ­
r iu m m a l s z o m s z é d o s h e ly ő r s é g i te m -
v lo m k a r z a tá n v o l t c s a k e lh e ly e z h e tő .
A kultuszminisztérium C s á k y gróf
minisztersége alatt került le a Várból
mostani helyére, a Hold-utca és
Báthory-utca sarkán lévő négyemele­
tes épületbe, amely akkor az úgyneve­
zett Keleti-vasutak igazgatósági palo­
tája volt. A Keleti vasutakat az állam,
mint ismeretes, tulajdonába vette s
ezzel az igazgatósági épület felszaba­
dult, s ide helyezték a vallás- és közok­
tatásügyi minisztérium hivatalait-
Ezerkilencszáztízben már ezek a mére­
tek is szőkéknek bizonyultak s akkor
az állam megszerezte a saroképülettel
szomszédos másik épülettömböt is,
amelybe szintén a kultuszminisztérium
ügyosztályait helyezték el. Később
még egy házat vett a kincstár a Hold­
utcában, ahol ezidőszerint a nyugdíj­
ügyeket intéző osztály működik. Köz­
vetlenül a kommun után a Hold-utcai
László-féle magángimnázium épületét
a maga céljaira rekvirálta az állam s
ma ez is a vallás- és közoktatásügyi
minisztériumhoz tartozik.
K l e b e l s b e r a Kunó gróf kultuszmi-
nisztersége óta a z e g é s z k i d t u s z a d m i -
n is z tr á c ió n a g y á ta la k u lá s o n m e n t k e ­
r e s z t ü l . Erős gyakorlati érzékével ke­
resztülvitte a decentralizációt s ma
már minden ügyosztály a lehető leg­
nagyobb mértékben felel meg tulaj­
donképpeni feladatának. Maguknak az
egyes hivatali helyiségeknek külső
képe is lényegesen megváltozott az
utóbbi években. A miniszter dolgozó-
szobájában egy gyönyörű empire-gar-
nitura áll, amely még a régi helytartó­
ság idejéből maradt meg, természete­
sen igen zilált állapotban- Z i c h y János
gróf, kultuszminisztersége idején, dara­
bonként szedte össze ezt a nagyértékű
garniturát, amelyet megfelelő rekon­
struálás után helyezett el a miniszteri
szobában- A kultuszminiszter helyisé­
geihez tartozik még az elsőemeleti
nagy fogadószaba, ahol a miniszter
titkára, D e n h o f f Antal osztálytanácsos
fogadja az érkezőket- Innen nyílik az
a három, szintén ízlésesen bútorozott
szalon, amelyeken keresztül lehet el­
jutni a miniszter dolgozószobájába.
A fogadószobának másik oldalán van
apoitikai államtitkárnak, ezidőszerint
P e t r i Pálnak a hivatali helyisége. A
kultuszminiszter személye mellett az
elnöki ügyosztály működik, amelynek
kiváló vezetője B á r á n y Gerő helyettes
 ^ s O

DUNAGŐZHAJÓZASI
TELEFON : TELEFON :
Teréz 272-45. Teréz 272-45.

FORGALMI IGAZGATÓSÁG;:

BUDAPEST, V., RUDOLF-RAKPART 3. SZÁM.

A /
KÖZVETLEN SZEMÉLYHAJO-FORGALOM:
Budapest—Bécs—Linz—Passau között hetenként kétszer
(oda-vissza 5 nap)
Budapest-Belgrád-Eáziás-Orsova-Giurgiu között hetenként kétszer
(oda-vissza 8 nap)
Budapest-Belgrád—Báziásp-Orsova- Giurgiu között hetenként kétszer
(oda-vissza 8 nap)

Kitűnő étkezés?!
Óriási kényelem'!

Prospektusok/ menet-, fülke- stb. jegyek a fenti igazgatóságnál s

;a társaság bármely állomásánál kívánatra kaphatók. F

KÜLÖmflJÓK£KIRANDULÓftTARSflSfiGOK| RÉSZÉRE !

TEHERFORGALOM •
darab- és tömegárukban egyaránt a DCJNB-folyemon s annakfvala-
mennyi hajózható mellékfolyóján!
államtitkár. Ugyancsak az első emele­
ten van G é v a y - W o l j f Nándor adminisz­
tratív .államtitkár hivatali helyisége.
A kifejezetten katolikus ügyeket B r e y e r
István prelatus-kanonok helyettes ál­
lamtitkár intézi, míg a református és
protestáns ügyek legfőbb intézője T ó t h
István miniszteri tanácsos. A művé­
szeti ügyosztály élén K e r t é s z K. Róbert
helyettes államtitkár áll. Mellette a
képzőművészeti ügyeket S c h r ö d e r Er­
vin ügyosztály-főnök, helyettes állam­
titkár. a zenei vonatkozású dolgokat
J e s z e n s z k y Sándor miniszteri osztály-
tanácsos, az irodalmi ügyeket pedig
M a r j a y Ödön intézi.
Az egyetemi általános ügyosztály
élén M a g y a r y Zoltán miniszteri taná­
csos áll. Ide tartoznak az összes főisko­
lák, a múzeumok és a könyvtárak. Mel­
lette H a á s z Aladár miniszteri osztály-
tanácsos és M o l n á r Andor miniszteri
tanácsos dolgoznak. A középiskolai
ügyosztály élére csak nemrégiben ke­
rült K o r n i s Gyula helyettes államtit­
kár, a kiváló tudós, aki mellett V a j d i n -
g e r Gyula miniszteri tanácsos a közép­
iskolai ügyeket, D u l o v i t s Árpád pedig
a tanítóképző intézetek és a polgári is­
kolák ügyét intézi.
A népoktatási csoport kjét' részre osz­
lik. Az első a szervezési és a felügye­
leti ügyosztály, a máisodik pedig az is­
kolafen tartási és személyzeti ügyosz­
tály. Az elsőnek F l a n d o r f f e r Pál mi­
niszteri tanácsos, a másodiknak pedlig
S z ü t s István helyettes államtitkár a
vezetője. Ennek a két ügyosztálynak
a munkakörébe tartozik a * tanyai
iskolaépítés hatalmas programjának
megvalósítása. A közalapítványi ügy­
osztály felügyeleti csoportjának P i ­
l i n s z k y Ferenc miniszteri tanácsos a
vezetője. A birtoikkezelési osztály maga
végzi az összes közalapítványi birto­
kok intézését s ezért jogi és gazdasági
szakismerettel rendelkező munkatár­
sakkal is rendelkezik. Egyik legfonto­
sabb ügyosztálya még a kultuszminisz­
tériumnak a budget-osztó 1y, amelynek
M é s z á r o s Károly helyettes államtitkár
a főnöke. Az utóbbi években ez az ügy­
osztály túl volt halmozva munkával,
mert neki kellett keresztülvinnie a le­
építés folytán szükségessé vált B-lista
tervezetet. A minisztériumban a film­
ügyeket N a g y Árpád dr. helyettes ál­
lamtitkár intézi, aki mellett K u v c s a y
Felicián miniszteri osztálytanácsos te
vénykedik. A kultuszminisztérium ke­
belében működik a testnevelési ügy­
osztály, amelynek felügyeleti ható­
sága S c h r ö d e r Ervin helyettes állam­
titkár kezében van, magát az ügyosz­
tályt pedig F e l i c i d e s Román minisz­
teri tanácsos vezeti. A testnevelési
124
ügyosztály mellett működik az Orszá­
gos Testnevelési Tanács, úgyszintén a
levente-ügyeket intéző ügyosztály.
A kultuszminisztérium műszaki ügy­
osztályát S c h w á b Gyula helyettes ál­
lamtitkár vezeti. Az egyes ügyosztá­
lyok mellett külön számvevőtség mű­
ködik, amely nyilvántartja a szám­
adást és a költségvetést kezeli- A szám­
vevőségi hivatalok élén G r e s s l e r Jenő
miniszteri tanácsos áll.
Nagy vonásokban ezek az ügyosztá­
lyok alkotják a kultuszminisztérium
hatalmas és komplikált szervezetét,
amely az egész országra kihatóan in­
tézi a felekezetek, a magya r közoktatás,
tudomány és művészet ügyét. E rövid
beszámoló keretében természetesen
nem sorolhatjuk fel mindazokat a mi­
niszteriális hivatalokat és a bennük
nagy odaadással és kiváló szakérte­
lemmel dolgozó tisztviselőket, akik
nélkül minden szervezet csak lélekte­
len gépezet, de az a körülmény, hogy
a kultuszminiszter öt év alatt olyan
bámulatos eredményeket tudott a mi­
nisztérium élén elérni, azt bizonyítja,
hogy az alárendelt hivatalok minden
legkisebb tisztviselője is kitünően meg­
állja a helyét és a maga munkájával
is igyekszik előmozdítani a nagy, közös
célnak megvalósítását.
„FUTURA“
MAGYAR SZÖVETKEZETI
k ö z p o n t o k Ár u f o r ­
g a l m i RÉSZV.-TÁRSASÁG
BUDAPEST, IV, BÉCSI-U. 2.
T E L E F O N : Teréz 260— 11, 260—12,
2 6 0 -1 3 , T. 136—23, T. 22 6 -0 8 , J. 43 4 -5 0 .
Az O R S Z Á G O S K Ö Z P O N T I
H IT E L SZ Ö V E T K E Z E T és a H A N»
G y A F O G y . SZÖ V . alapítása. A két
magyarországi szövetkezeti központ 1919.
évben azért alapította a vállalatot, hogy
ez a kötelékükbe tartozó szövetkeze»
tek központi értékesítő szerve legyen.
A L A P T Ő K É J E : 2 ,0 0 0 .0 0 0 P E N G Ő .
Foglalkozik mezőgazdasági terményeknek,
valamint gyapjúnak és tolinak úgy a belföl»
dön, mint a külföldön való értékeshésé»
vei. Exportál: Ausztriába, Csehországba,
Németországba, Franciaországba, Ang»
:: liába, Hollandiába, Olaszországba. ::
 Az elkövetkező években
nagyszabású beruházásra készül
a pénzügyi kormány
27 állammal kötöttünk eddig legnagyobb kedvezményű vagy tarifális
szerződést. — Búd János írta meg az első magyar árstatisztikát. —
A gyermek-munkásokról és a válásról is írt tanulmányt a pénzügy-
miniszter, aki éveken át lapszerkesztő is volt. — Több mint 21 millió
pengő a pénzügyminisztérium üzemeinek a feleslege.

B úd János d r. p é n z ü g y m i n is z t e r .

A legtöbb ember fináncra, adóra és Hát hiszen az is bizonyos, hogy ha

ennek velejárójára, a végrehajtóra
gondol, ha ennek a minisztériumnak a
nevét hallja. A miniszteriális urak
arca elkomorul, ha arra a tekervényes
várbeli palotára fordul a szó és hamar
elhangzik egy-egy epés megjegyzés
abban az irányban, hogy bizony ezt is,
azt is meg lehetett volna csinálni, már
minden megvolt és akkor jött a pénz­
ügy ... A többit tudjátok ...
125
a pénzügyminiszter minden, egyéb­
ként becsületes, jószándékú kívánság
előtt íknyitná az állam pénztárcáját,
hamar kiszaladna onnan az utolsó
pengő krajcár is. Viszont minden idő­
ben. minden kormányban a pénzügy-
miniszternek kell a legszigorúbbnak
lennie. Nálunk különösképpen áll ez
az igazság, mert Búd Jánosnak igazán
nem volt rózsalevelekkel ikipámázra a
bársonyszéke, mikor a haláltáncba ve­
szett pénz a mélységbe készült rántani
magát az egész dolgozó és éppen ezért
éhező magyar társadalmat. Azóta
megváltoztak az idők és lassan-lassan
eltűntek még a Szabadság-térről is
azok az obskúrus fiatalemberek, akik
a tőzsde kapujában fél délelőtt többet
kerestek, mint becsületes ember egész
hónapi munkával. Csak most, a gyó­
gyulás során döbbenünk rá, hova ju­
tott akkor ez a konjunktúra karjaiban
vergődő nemzet. A múló évekkel —
így van ez jól — a lázas napok emléke
is szürkül, de a nemzet komolyan
gondolkodó elemei sem ma. sem a jö­
vőben nem fogják elfelejteni, hogy
Magyarországnak az a pénzügymi­
nisztere, aki ezt az idegölő, kockáza­
tos, ezer fortély os háborút sikeresen
vitte véghez, méltó, minden magyar
ember becsülésére. Érdemes egy pil­
lantást vetni Búd János pályafutá­
sára.
37 éves korában már miniszteri taná­
csos volt Búd János.
Budfalvi Búd János clr. magyar királyi
pénzügyminiszter 1880 május 30-án szüle­
tett. Középiskoláit Nagyváradon, egye­
temi tanulmányait pedig a budapesti tu­
dományegyetemen végezte, ahol állam-
tudori oklevelet nyert. 1901-ben a Köz­
ponti Statisztikai Hivatal szolgálatába állt,
ahol 1902 novemberében segédfogalmazóvá
nevezték ki. A Központi Statisztikai Hi­
vatalból. mint miniszteri segédtitkár 1912
májusában a kereskedelmi minisztériumba
rendelték be szolgálattételre, ahol a vám­
politikái előkészítő munkálatokkal hízták
meg. A kereskedelmi minisztériumban töl­
tött szolgálati ideje alatt több nagyobb
problémával foglalkozott, igy elkészítette
a Németországgal kötendő kereskedelmi
szerződésekre vonatkozó memorandumot,
dolgozatot készített a vámpolitikai és szo­
ciális erbek összefüggéséről és a kvóta kér­
déséről.
A háború kitörésétől kezdve a hadvise­
léssel kapcsolatos gazdasági és szociális
ügyekben dolgozott és 1916-ban a már ak­
kor felállított Közélelmezési Hivatalhoz
helyezték át. Ottani munkásságát elöljá­
rói annyira honorálták, hogy több soron-
kívüli előléptetés után 1917-ben, tehát 37
éves korában miniszteri tanácsosi címet
kapott. 1918-ban az Országos Arvizsgáló
Bizottság alelnökévé nevezték ki, 1920-ban
pedig a műegyetem tanári karának egy­
hangú meghívására mint műegyetemi ren­
des tanár a gazdaságpolitikai tanszéket
foglalta el. 1921 decemberében az akkori
gazdasági nehézségek miatt újra megszer­
vezett közélelmezési minisztériumban ál­
lamtitkár lett, ezzel együtt azonban mű­
egyetemi tanári teendőit is ellátta. 1922
126
I
októberében már mint közélelmezési mi­
niszter és az Országos Közélelmezési Ta
nács elnöke lép a kormány tagjai közé,
1924-ben pedig mint tárcanélküli minisz­
tert, a pénzügyminisztérium adminisztra­
tív ügyeinek intézésére kérte fel a kor­
mányelnök.
1924 novemberében lett Búd János pénz­
ügyminiszter. Közpályája alatt több ki­
tüntetésben részesült. íg y 1917-ben a pol­
gári hadi érdemkereszttel, 1924-ben kor­
mányzói teljes elismeréssel jutalmazták ki­
váló szolgálatait, 1925-ben pedig a kor­
mányzó az ország gazdasági talpraállítása
és pénzügyi rekonstruálása terén szerzett
érdemeinek elismeréséül az elsőosztályú
magyar érdemkereszttel tüntette ki.
Búd János dr. tisztviselői szolgálata alatt
több külföldi kiküldetésben vett részt. íg y
1907-ben a kormányt képviselte a kopenhá-
gai nemzetközi statisztikai kongresszuson,
1909-ben pedig a kereskedelmi miniszter a
nyugati államok háziipari viszonyainak
tanulmányozására küldte ki. Irodalmi mű­
ködésének eredményei a következők:
Dolgozatai jelentek meg a bűnügyi sta­
tisztikáról, első nagyobb tanulmánya pe­
dig a „Bűnügyi statisztikánk és krimina­
lisztikánk iránya“ címen látott napvilágot.
Az 1900. évi népszámlálás eredményeit tar­
talmazó munka tizedik kötetét, amely a
népesség foglalkozását tárgyalja, ő szer­
késztette. Megírta az első magyar ár­
statisztikát. Tanulmányt írt a gyermek­
munkásságról, a kivándorlásról és az el­
válásról. Tanulmányainak egy része a
Jogtudományi Közlönyben jelent meg, más­
része pedig a Közgazdasági Szemlében,
amelyet mint a Közgazdasági Társaság
igazgatója, több éven át szerkesztett. Az
utóbbi tudományos folyóiratba tanulmányt
írt a gazdasági társadalmi koncentrációról
és a bolsevizmusról. Tudományos kutatá­
sainak és munkásságának elismeréséül
1911-ben a budapesti tudományegyetem a
statisztikából magántanárrá babitálta.
1917-ben pedig ugyanezen az egyetemen a
rendkívüli tanári címmel tüntették ki.
Búd János dr. 1924 december 23-án idő­
közi választás alkalmával Hátságon egy­
hangúlag nemzetgyűlési mandátumot ka­
pott, majd az 1926. évi általános választá­
sok alkalmával Hátságon egyhangúan és
Békéscsabán 7000 szótöbbséggel Szeder Fe­
renccel szemben országgyűlési képviselővé
választották.
Nézzük már most, mit is csinált Búd
János?
Teljesség kedvéért a szanálási kölcsönig
kell visszamennünk.
Államháztartás.
A Nemzeteik Szövetsége és a magyar kor­
mány által közös egyetértésben megállapí­
tott szanálási program célja az volt, hogy
a magyar állam háztartásának egyensúlya
 — a magyar állam költségvetésében alkal-
mázott bruttó rendszer szerint — a követ-
kezűk:
1926/27. évi költségvetés.
Kiadások.
millió
pengő
Állami adósságok 92.1
Békeszerződési terhek 7.7
Személyi kiadások 247.4
Dologi kiadások 236.8
Hozzájárulások az önkormány­
zatok alkalmazottainak és nyug-
'díjasainak járandóságaihoz 41.4
Nyugellátások 84.9
Beruházások 13.9
összesen 724.2
Bevételek.
Tárcabevételek (fuvarozási ille-
fékkel) 94.7
Közszolgáltatási (adó természeté-
vei bíró) bevételek 630.1
összesen 724.8
H a v a s J e n ő d r . h . á l l a m t i t k á r , a z e ln ö k i ü g y o s z tá ly Felesleg 0.6
fő n ö k e .
1927/28. évi költségvetés.
két és fél év alatt (1924. évi január Ixó 1-től Kiadások.
1926. évi juniuis hó végéig) helyreálljon.
A szanálási időszak alatt jelentkező defi­ Állami adósságok 90.1
citek fedezésére vettünk fel 1924-ben nettó Bókeszerződési terhek 5.8
350 millió aranykorona újjáépítési köl­ Személyi kiadások 253.5
csönt, de csupán az első félévben kellett az Dologi kiadások 249.5
újjáépítési kölcsönnek aránylag csekély Hozzájárulások az lönkormány-
részét az államháztartás deficitjére fordí­ zatok alkalmazottainak és nyug-
tani, a szanálás tényleges megkezdésétől, díjasainak járandóságaihoz 45.8
azaz 1924 július 1-től kezdve azonban a Nyugellátások 94.9
kormány takarékossági rendszabályai és Beruházások 13.9
az ország lakosságának áldozatkészsége összesen 753.5
folytán az államháztartás helyzete annyira
javult, hogy az újjáépítési kölcsönt deficitek Bevételek.
fedezésére nem kellett igénybevenni, sőt: Tárcabevétel ok (fuvarozási ille-
az államháztartás jelentékeny bevételi 'fékkel) 96.5
többleteket tudott felmutatni. 657.2
Ennek következtében programszerüleg Közszolgáltatási bevételek
1926 június 30-án megszüntették Magyar- összesen 753.7
országnak az újjáépítési kölcsön felvételé­ 0.2
Felesleg
vel kapcsolatos népszövetségi pénzügyi el­
lenőrzését és ekkor befejezte eredményes Ezek szerint mindkét év költségvetése fe­
működését a Nemzetek Szövetsége által ki­ lesleget mutat.
küldött főbiztos, ifj. Sm ith Jeremiás is. Az állami adósságok kiadásai az 1927/28.
A magyar kormány a szanálás befeje­ évre csökkenést mutatnak, ez a csökkenés
zése óta is ugyanazokat az elveket követi, azonban csak látszólagos és onnan szárma­
amelyek a szanálás sikerére vezettek és zik, bogy az állami üzemeket terhelő ál­
amelyeknek célja: szilárd alapokon nyugvó lami adósságok szolgálatát, amely az 1926—
államháztartási egyensúly és a gazdasági 27. évben még az állami adósságoknál is
élet fejlesztése. Ezt bizonyítják a szaná­ elő volt irányozva, az 1927/28. évtől kezdő-
lás utáni évek költségvetései és a kormány dőleg már csupán az állami üzemeknél irá­
beruházási tevékenysége is. nyozták elő.
A magyar állam költségvetési éve július A hékeszerződési terhek költségei a Jóvá­
hó 1-jétől június hó 30-áig tart. A szaná­ tételt Bizottság által megállapított össze­
lás befejezése utáni időre szóló első költ­ geknek felelnek meg, de 1926/27-ben még
ségvetések már az új magyar valutában, egyes hátralékoknak költségeiről is gon­
pengőértékben készültek és főbb adataik doskodni kellett.
127

S z a b ó k y A la jo s d r . á l l a m t i t k á r .
A személyi kiadások, dologi kiadások,
hozzájárulások és nyugellátások költségei­
nek emelkedését csaknem kizárólag a la­
kásbérek emelkedése okozza. A lakásbérek
ugyanis az infláció következtében a há­
ború előtti béreknek alig 2—3 százalékára
siilyedtek, miért is már a szanálási pro­
gram gondoskodott azoknak fokozatos eme­
léséről. E fokozatos emelés a szanálás után
is folytatódott s ennek eredményokép az
üzlethelyiségek és iparvállalatok házbérei,
valamint a kisebb városok és faluk laká­
sainak bére már elérte a háború előtti szín­
vonalat, a nagy városok lakásbérei pedig
1927 novemberben már 75%-át érik el a há­
ború előtti béreknek. A nyugellátások
költségeit ezenkívül az állami alkalmazot­
tak létszámapasztásával kapcsolatban a
nyugdíjazott alkalmazottak járandóságait
is emelik.
A bevételek előirányzatában, különösen
az 1927/28. évi költségvetésben, már kifeje­
zésre jutnak a kormány adómérséklési in­
tézkedései. A szanálás sikere érdekében
ugyanis átmenetileg oly súlyos adóterhet
kellett róni az ország lakosságára, ame­
lyet a gazdasági élet huzamosabb időn át
nem tudott volna elviselni, már pedig sor­
vadó gazdasági élet mellett nem lebet az
államháztartás egyensúlya stabil. Éppen
ezért a kormány a szanálás sikerének tar­
tóssága érdekében arra törekedett, hogy a
túlmagas adóteher csökkentésével és a szo­
ciális szempontoknak az adózás terén való
érvényesítésével a gazdasági életet fellen­
dítse és ezáltal az adóképességet növelje.
128
Már a szanálás alatt előbb félére redu­
kálta, utóbb teljesen m egszüntette a lakás­
adó jellegű kincstári házhaszonrészesedést,
a forgalm i adó kulcsát 3 százalékról k et­
tőre csökkentette, a cukoradót leszállí­
totta és a vám kezelési illetéket eltörölte.
Az állam háztartás helyzetének további ja ­
vulása során a kormány különösen a ke­
reseti adónál, valam int a jövedelem- és
vagyonadónál az adómentes létminimum
összegének felemelésével, az elsőrendű élet­
szükségleti cikkek közül a kenyér, liszt stb.
forgalm i adójának m egszüntetésével és az
illetékek leszállításával igyek ezett az adó­
terhet tovább enyhíteni. Ezenkívül a ke­
reskedelmi szerződések megkötése által a
vámtarifa számos tétele mérséklődött. Meg­
jegyzendő, hogy eddig Magyarországnak
27 állammal van részint legnagyobb ked­
vezményes, részint pedig tarifális szerző­
dése. Hogy mindezek ellenére az előirány­
zott bevételek végösszege emelkedést mu­
tat, az a gazdasági élet kedvező fejlődésé­
vel kapcsolatban növekvő forgalomnak és
fogyasztásnak, továbbá a házbérek emel­
kedésével kapcsolatosan a házadóbevételek
növekedésének tulajdonítható.
A költségvetésben az állami közigazga­
tás költségeitől teljesen különválasztva
vannak feltüntetve az állami üzemek
(posta, távirdia és távbeszélő, postatakarék­
pénztár, államvasutak, állami vas-, acél- és
gépgyáraik, állami erdőgazdasági birtokok,
állami mezőgazdasági birtokok, selyem­
tenyésztés és kőszénbányászat) költségveté­
sei. Az üzemek költségvetései az 1926/27.
költségvetési évben összesen 16.6 m illió
pengő, az 1927/28. költségvetési évben pedig
összesen 21.1 m illió pengő felesleget mutat­
nak. Minthogy ezeket a feleslegeket mind­
két költségvetési évben az üzemek beruhá­
zásaira fordítja a kormány, ezért a költ­
ségvetésekben az állami üzemeknek a be­
ruházásokkal együtt számított kiadásai és
bevételei teljesen kiegyenlítik egymást és
az 1926/27. költségvetési év előirányzatá­
ban 119.1 m illió pengőt, az 1927/28. költség-
vetési év előirányzatában 438.8 millió pen­
gőt tesznek ki.
Magyarországon, a háború és az azt kö­
vető forradalmi idők alatt, tehát mintegy
tíz év alatt, csaknem teljesen szüneteltek a
beruházások. Ez idő alatt tehát az állami
közigazgatás és az állami üzemek épületei
és berendezései, továbbá az ország ármen­
tesítő berendezései, forgalmi útjai és esz­
közei stb. rendkívül leromlottak. A súlyos
idők az ország anyagkészletében is mérhe­
tetlen pusztulást okoztak, a tőkéket pedig
csaknem teljesen megsemmisítették. A sza­
nálás sikerének tartóssága tehát elkerül­
hetetlenné tette ezeknek az állapotoknak
megváltoztatását. Ezt célozták az állami
beruházások, amelyek egyúttal a gazdasági
élet vérkeringésének fejlesztésére, a mun­
kanélküliség csökkentésére és az ország
gazdasági erőforrásainak növelésére is
szükségesek voltak.
 A beruházási tevékenységre módot nyúj­ bak: a budapesti vámmentes kikötő építése,
tott a népszövetségi kölcsön maradványa út- és hídépítések, ármentesítések, leosa-
és az egyes költségvetési évek végén je­ polások, a mezőgazdasági termelés előmoz­
lentkezett bevételi többlet. A Nemzetek dítását célzó beruházások, a földbirtok-
Szövetsége a népszövetségi kölcsönből az reform végrehajtását célzó beruházások,
1925/26., az 1926/27. és az 1927/28. költség- ikslakás-építések, tanyai iskolák építése,
vetési évekre 50—50 millió aranykoronát, kórházak építése, a magyar államvasutak
azaz 58—58 millió pengőt szabadított fél, és a posta, távirda és távbeszélő beruhá­
az államháztartás feleslegeiből pedig erre zásai.
a célra az 1925/26. költségvetési évben 103.3 Az eddigi beruházásokkal még egyáltalán
millió pengő, az 1926/27. költségvetési év­ nincsenek pótolva a háborús és azt kővető
ben 58.5 millió pengő, az 1927/28. kötlségve- súlyos idők, valamint a koronarom^ás kö­
tési évben az eddig rendelkezésre álló ada­ vetkezményei és így még a következő
tok alapján 86.5 millió Pengő volt fordít­ időkre is jelentékeny összegek lesznek
ható. A beruházások közül a legfontosab­ szükségesek beruházásokra.

G f+ t® G Í + iS p 6 f+ i£ >

BUDAPEST SZÉKESFÖI/ÁROT

KÖZSÉGI ÉLELMISZERAAUSITÖ ÜZEME a főváros tulajdona, saját kezelésében,

i g a z g a t ó s á g . K ö z p o n ti te le p é s i r o d a :
B U D A P E S T , IX., SOROKSÁRI UT 58 (MARHAKÖZVÁGÓHID)
S Ü R G.Ö,N Y C I M : Közélelmezés.
TELEFO N SZÁ M O K :
I G A Z G A T Ó S Á G : Interurbán József 518—41 és József 572—75.
K Ö Z P O N T I K Ö N Y V E L Ő S É G : Telefon József 518-45.
KÓRHÁZELÁTÁS1 ÉS GYARMATÁRU OSZTÁLY : József 555—64.
S Z Á L L Í T Á S T E L L E N Ő R Z Ő O S Z T Á L Y : József 546-48.
SERTÉSNAGYVÁGÓ ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEM : József 549-58.
ÜZEM. GAK: Központi k o lb ás z-és hentesárugyár. Húsnagyvágó üzem. Tojásfeldolgozó és lámpázó
telep. Vaj és egyéb tejtermék feldolgozó telep. Baromfihizlalda és tollosziálv. Baromfi-
árusítás. Vad- és szárnyas osztály. Vadásztölfény nagybani árusítás. Pótkávé- gyár. Hűtő- és
fagyasztótelepek. Budapest területén 54 saját elárusító üzlet.
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ a Központi Vásárcsarnokban. — Vásárolunk közvetlenül a termelőktől
mindennemű hüvelyeseket, friss vajat, tehéntúrót, juhgomolyát, élő baromfit és egyéb élelmi-
cikkénél. Az ajánlatokat minőség és mennyiség megadásával kérjük címünkre megküldeni.
A küldeményeket bizományi áru r észé re: Budap^sl Központi V á sá rcsarn o k . — Egyéb áru
rész é re : B u d a p e s t F eren cv áro s á llo m ásra kérjük feladni.

A Győri Első Takarékpénztár

1 8 4 4 -b en a la k u l t, t e h á t a z o r s z á g l e g r é g ib b p é n z ­
ARNOLD JÁNOS
lak atosáru é s v a ssz e r k e z e ti gyára
Pécs, Alsómalom-utca t . Telefon 218 és 500.
i n té z e te i k ö z é t a r t o z i k . A la p - é s t a r t a l é k t ő k é j e
A g y á r s z ilá r d a l a p j a i t m é g b é k é b e n v e t e t t e m e g ,
P 1,000 .0 0 0 , a z o n k ív ü l j e l e n t é k e n y t it k o s t a r t a l é ­
k o k f e l e tt r e n d e l k e z i k . Az i n té z e t e ln ö k e : d r . N é­
Arnold J á n o s , j e l e n le g i tu la jd o n o s a . A z ó ta á lla n d ó
é s fo k o z a to s f e jlő d é s k í s é r t e a z ü z e m e t, ú g y h o g y
m e th K á r o ly u d v . ta n á c s o s , f ő is p á n ; ig a z g a tó s á g i
m a P éc s é s a Dunántúl ily e n n e m ü g y á r a i
t a g j a i C s ik v á n d i Ö dön f ö ld b irto k o s , F a r k a s M á ty á s
k ö z ö tt a z e ls ő h e ly e n á .l . K é s z ítm é n y e i a k ö v e t ­
G y ő r s z a b . k i r . v á ro s p o l g á r m e s t e r e , d r . H a n n y
k e z ő k : v a s s z e r k e z e t e k , v a s h id a k , v a s te t ő s z e r k e z e ­
T ó d o r k i r . k o r m á n y f ő ta n á c s o s , k i r . k ö z je g y z ő ,
t e k , v a s k e r í té s e k , v a s k a p u k , v a s a j t ó k é s m in d e n ­
H l a tk y S c h l ic h t e r G y u la m é r n ö k , H la tk y S c h lic h ­
n e m ű m ii- é s é p ü le t - l a k a to s m u n k á k . Az ü z e m a z o n ­
t e r K á r o ly t é g l a g y á r o s , d r . J e r f y G é z a G y ő r s z a b .
k ív ü l be v a n ren d e z v e a u to g é n h e g e s z té s re , g é p ­
k i r . v á r o s t is z ti f ő ü g y é s z e , g r ó f K h n e n - H é d e r v á r y
j a v í t á s r a , v a la m in t k ü lö n o s z tá ly a v a n « N a ra g » k ö z ­
K á r o ly n a g y b ir to k o s , d r . K o m J á n o s ü g y v é d , d r .
p o n ti m e le g v íz f fitő b e r e n d e z é s r e , c s a t o r n á z á s r a és
M a y e r L a jo s ü g y v é d , N ir n s e e F e r e n c n a g y b ir to k o s ,
v íz v e z e té k s z e r e lé s r e is. A g y á r B a r a n y a v á r m e g y e
R ic h a rd s R ic h a rd m a lo r a tu la jd o n o s , S á n d o r i F e r e n c
t e r ü l e t é r e b í r j a a R enau lt a u t ó k k é p v is e l e t é t.
v ask ere sk e d ő .

A M a g y a r É let K ép es K ö n y v e. 129 9
 * S ^ ESFEH£* ^

PROHRSZKR OTTOKÁR

Öntötte és szabadalm azott elek trom os harangozókészülékkel felszerelte •

WALSER FERENCZ
TŰZOLTÁSI szerek é s szivattyúk gyAra, h a r a n g - é s fém ö ntő de

BUDRPEST, VI., LOMB UTCR 34-36. SZ.

TELEFON: 913—46. Villamos-megálló, Váci-ul, Láng gyár. TELEFON: 913—46.
 A magyar függetlenség
első sorban külügyi probléma
Az önálló Magyarország önálló külügyi poliiikája
W a lk ó L a jo s , k ü l ü g y m i n is z te r .
Mindössze néhány esztendős múltja
van a magyar önálló külügyi politiká­
nak. Messze vezetne rámutatni azokra
az évszázados közjogi harcokra, ame­
lyek az önálló külügyi politikáért foly­
tak s számolnunk kell azzal a ténnyel,
hogy Magyarország, mint önálló ál­
lam. mindössze az 1920. év óta szerepel
a világ államainak színpadán. Azt a
szégyenletes időt ugyanis, amely a for­
radalmak idején akart élni a magyar­
ság önállóságának külpolitikai eszkö­
zeivel, teljesen figyelmen kívül hagyva,
csupán az időtől fogva beszélhetünk
önálló külügyi politikáról, cselekvésről
a szó igazi értelmében. A minisztérium
ebben az értelemben munkásságát 1920-
ban kezdette meg. Simonyi-Semadam
Sándor, Teleki Pál gróf, Zichy Imre
gróf, Gratz Gusztáv, Bánffy Miklós
gróf, Daraváiry Géza Scitovszky Tibor
131
voltak a miniszterek 1925-ig. A külügy­
miniszterek gyakori változása azt mu­
tatja, hogy a bizonytalan helyzet s a
kezdet nehézségei a stabilitást nem en­
gedték meg. Bethlen István gróf 1925
március 17-én Walkó Lajos kinevezé­
sét terjesztette elő a kormányzónak.
Ezóta a kormányzásnak ez a fontos
ágazata is stabilizálódott s megnyílt
egy tervszerű, céltudatos külpolitika
perspektívája. Az eredmények ismere­
tesek. Magyarország belépett a Nemze­
tek Szövetségébe, létrejött a nagy kül­
földi kölcsön, megtörtént az ország
gazdasági szanálása, kereskedelmi
szerződések köttettek, kiépült a kül­
ügyi képviselet a világ különböző or­
szágaiban s mint legfőbb eredmény:
aláírtuk Olaszországgal a barátsági
szerződést.
Korán volna még Magyarország kül­
9*
 politikai orientációjáról beszélni, de kivitel értéke pedig 812-1 millió pengőről
bizonyos, hogy már nem állunk egye­ 869-7 millió pengőre emelkedett. Ez a fejlő­
dül, már növekedett a tekintélyünk, dés a jó termés mellett főleg arra vezethető
már van súlyunk s hogy Magyarország vissza, hogy Magyarországon az 1926. évben
iránt feltámadt a világon az érdeklő­ már nem állott fenn behozatali és kiviteli
dés, ebben a magyar külügyminiszté­ korlátozás. A forgalom emelkedésének ez
rium szerzett korszakalkotó érdemeket. évben nagy része volt az Ausztriával kötött
W a l k ó Lajos külügyminiszter (szüle­ és augusztus közepén életbelépett kereske­
tett Budapesten 1880.) régi pesti patrí­ delmi szerződésnek is.
cius család sarja. Az 1927. évi külkereskedelmi forgalom ed­
Huszonkétéves korában a Magyar Leszá­ dig ismert adatai a behozatal erős növeke
mítoló és Pénzváltó Bank szolgálatába lé­ dósét mutatják. Az év első nyolc hónapjá­
pett, ahol titkár és rövidesen cégvezető lett. ban a behozatal értéke 719-0, a kivitelé
1911-ben kilépett a bankból és mint pénz pedig 476.8 millió pengő volt. Az 1926. év
ügyminiszteri titkár állami szolgálatba ugyanezen időszakában az import értéke
lépett. Az államnál rendkívül gyors karriert 568.8, a kivtel értéke 483.7 millió pengőt
futott be, nyolcévi szolgálat után, 1919 őszén tett. A behozatal emelkedésében legnagyobb
már adminisztrativ államtitkár lett. 1921 szerepe van az 1926. évben megkezdett és az
elején rövid ideig szolgálatonkívüli vi­ 1927. évben erősebb ütemben folytatódott
szonyban volt, majd a külügyminiszte beruházásoknak. Igazolja ezt a beruházási
riumba helyezték át, melynek státusában célokra használt áruk: épületfa, nyersvas,
rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ nyersfémek, vasféigyártmányok és gyári
ter lett. ÍE minőségében a kormány meg­ berendezésekre szolgáló gépek importjának
bízásából több ízben tárgyalt Párisban, rendkívül nagyarányú növekedése. A be­
Londonban és Rómában a külföldi állami és ruházások természetszerűleg a belföldi ipart
magánadósságok rendezése ügyében. Hege­ is erősen foglalkoztatták, ami az ipari
dűs Lórándnak a pénzügyminiszteri tárcá­ nyersanyagok és félgyártmányok fokozódó
ról történt lemondása után, Kállay Tibor importjában jut kifejezésre. A beruházási
kinevezéséig, ő vezette átmenetileg a célokra szolgáló import és az ipar foglal­
pénzügyminisztériumot miniszteri hatáskör­ koztatását előmozdító nyersanyag behoza
rel. 1922 nyarán kereskedelmi miniszter lett tala például az 1927. óv első felében több
a Bethlen-kormányban s mint ilyet válasz­ mint 60 millió pengővel volt nagyobb, mint
totta meg képviselőjévé időszaki választá­ az 1926. év első felében.
son a bajai kerület. Kereskedelmiigyi mi­
niszterségéhez fűződik az utóbbi évek leg­
több külföldi kereskedelmi és forgalmi
egyezményének megkötése s az új vámtarifa
megalkotása. Jelentős munkát végzett a
szanálás előkészítésében. Többízben folyta­
tott külföldi tárgyalásokat s 1925 nyarán ő
ismertette pénzügyi helyzetünket a Nem­
zetek Szövetsége előtt. 1925 tavasza óta
egyébként a kereskedelmi tárca mellett a
külügyi tárcát is ő vitte ideiglenes megbíza­
tással. 1926 tavaszán újból külföldi tárgya­
lásokat folytatott Genfben, majd ugyanez
év nyarán sikerrel fejezte be a vármegyék
kölesönére vonatkozó tárgyalásokat. 1926
őszén, a Bethlen-kormány rekonstruálása­
kor, megvált a kereskedelmügyi tárcától s
azóta csak a külügyi tárcát viszi. Az új
országgyűlésbe ugyancsak a bajai választó-
kerület küldötte be egyhangú választással.
A magyar külügyminisztériumnak
is, mint általában a külpolitikának,
egyik leglényegesebb feladata, az or­
UTIRÖRÖNDÖK
szág külkereskedelmi életének figye­
lemmel kísérése és irányítása. E téren kazetták, kézi-, kupé-, iskolatáskák,
az önálló magyar külügyi szervezet retikülök, necesaierek nagy választék­
már nagy és jelentős munkát végzett. ban Hozotl anyagból is készülnek
Külkereskelemi forgalom.
A külkereskedelmi forgalom évről-évre SIMON GYULA
emelkedő irányzatát az 1926. évben is meg­ B Ö R Ö N D Ö S M E S T E R N É L
tartotta s a fejlődés tovább folytatódik. A
behozatal értéke az 1926. évben az előző évi V III., B A K O SS-U . 1. (Calvin-térnél)
858-0 millió pengőről 952-0 millió pengőre, a

132

i T T
 Az agrár Magyarország
műhelyéből
A magyar mezőgazdaság az ország életének alapja. — Hogyan
igazgatják a földművelést és állattenyésztést?
M a y e r J á n o s , f ö ld m ű v e lé s ü g y i m in is z te r .
A régi Országbáz-téren, — most
Kossuth Lajos-téren — hatalmas palota
emelkedik, szemben a parlament kupo­
lás, tornyos épületkolosszusával. Ez a
földművelésügyi minisztérium. A ma­
gyar alkotmányos élet nagy esemé­
nyeinek műhelye ez a palota, amely­
nek falai között nem kisebb emberek
igazgatták a régi történelmi Magyar-
ország mezőgazdasági életét, mint
Szápáry Gyula igróf, Bethlen András
gróf, Festetics Andor gróf, Tallián
Béla, György Endre, Feilitzsch Ar­
tur báró, Serényi Béla gróf, Ghillány
Imre báró, Mezőssy Béla, Serényi
Béla gróf és főként Darányi Ignác,
akinek neve Programm és zászló a
magyar agrártársadalomban. A tria­
133
noni Magyarország idején Győry Ló­
ránt, Rulbinek Gyula, nagyatádi Szabó
István nevét jegyzi fel a földmívelés-
ügy krónikája. E két utóbbi nevéhez,
főként nagyatádi Szabó Istvánéhoz
fűződik a földbirtobreform. A végre­
hajtás a jelenlegi földmívelésügyi
miniszteréhez, Mayer János nevéhez
fűződik, akinek jobbkeze Sehandl
Károly írta be nevét az újabb agrár­
élet krónikájának lapjaira.
Ma már nem csak jelszó, hanem va­
lóság is az az ismeretes megállapítás,
hogy Magyarország életének alapja a
mezőgazdaság. Ennek a ténynek je­
gyében emelkedett a minisztérium
súlya és fontossága a politikában, a
gazdasági életben s ez jut kifeje­
zésre az állam háztartás költségvetésé-
ben is.
Mayer János földmívelésügyi mi­
niszter Rubinek Gyula és nagyatádi
Szabó István politikai iskolájának
képviselője a magyar közéletben. He­
vesmegyei szülétésű (Kompolt 1871)
kisgazda, aki élénk részt vett a megyei
törvényhatósági, szövetkezeti életiben.
Elsőízben 1914-ben ikerült a törvényho­
zásba, kisgazdapárti programmal, a kápol­
nai kerület megbízása alapján s a Házban
nagyatádi Szabó Istvánhoz csatlakozott.
Többízben felszólalt a kisgazdatársadalom
érdekében. 1819-ben néhai Károly király őt
is meghallgatta a politikai válság ügyében.
1919 januárjában, mint az Országos Kis
gazdapárt egyik vezére a közélelmezési mi­
nisztérium államtitkárságát vállalta el. Ez
állásáról azonban a proletárdiktatúra ki­
kiáltása előtt lemondott s hazament gaz
dálkodni. A kommün alatt részéveit a
hevesmegyei ellenforradalmi mozgalmakban
s ezért sok zaklatásnak volt kitéve. A
Friedrich-kormányban kisgazdaminiszter
lett, a Huszár-kabinetben pedig államtitkár.
1921-ben közélelmezési miniszterré nevezték
ki. Első ténykedése a gabona szabadforgal­
mának visszaállítása volt. A közélelmezési
minisztérium megszüntetésekor ismét visz
szament a földmívelésügyi minisztériumba
államtitkárnak. A második Bethlen-kor-
mányban nagyatádi Szabó István helyett ő
lett a földmívelésügyi miniszter. A máso
dók nemzetgyűlés megalakulásakor rekon­
struált Bethlen-kormányban átengedte he­
lyét nagyatádi Szabó Istvánnak, őt pedig a
mezőgazdasági kiviteli ügyek intézésével
megbízott meghatalmazott miniszterré sze­
melték ki. Nevéhez fűződik a mezőgazdasági
kamarák rendszerének kiépítése. Több íz
ben járt a kormány képviseletében külföl­
dön s Bajorországban, Svájcban, Párisban
és a római nemzetközi mezőgazdasági inté­
zet tanácskozásain tárgyalt. Az egységes-
párt elnöke volt. 1924 év őszén, nagyatádi
Szabó István halála után, földmívelésügyi
miniszter lett s azóta viseli e tárcát. 1925-
ben kezdte meg a mezőgazdasági hitel meg­
oldására irányuló törekvéseit. Ugyanakkor
erélyes védőrendszabályokat léptetett életbe
a burgonyatermelés veszedelme ellen. Igen
sokat fáradozott a földreform végrehajtásá­
nak gyorsítása ügyében. Nevéhez fűződik a
vadászati tilalmi idő módosításáról szóló
törvény megalkotása, amelyet Magyaror­
szág szinte kiveszésnek indult vadállomá­
nyának megmentése tett szükségessé. A
tagosítás félbemaradt munkálatait ismét
megindította. Mérsékelt és higgadt agrár­
szociális felfogása miatt, amellyel a föld­
munkásság érdekeit mindig összhangba
hozta az ország érdekeivel, a moszkvai pa­
raszttanács 1925 nyarán fenyegető levelet
küldött neki. Igen sokat fáradozott a szőlő­
gazdálkodás válságának megszüntetése ér­
dekében s a szőlősgazdák felsegélyezése
egyik fő törekvése volt. Nevéhez fűződik a
burgonyabetegségek ellen való védekezés­
ről szóló törvényjavaslat, valamint a halá­
szati reform megvalósítása is. Az állami
gazdaságok talpraállítása, valamint a ma­
gyar ló- és szarvasmarhatenyésztésnek a
békebeli színvonalra való felemelése körül
nagy érdemei vannak. Jelentős eredménye­
ket ért el a mezőgazdasági kivitel előmoz
dítása tekintetében is. E célt szolgálta a
magyar mezőgazdaságnak a kairói mező-
gazdasági világkiállításon történt s általa
kezdeményezett részvétele is, amiért sokat
támadták a parlamentben. Előkészítette a
mezőgazdasági szakoktatás reformját és so­
kat fáradozott a kislakásépítő akció előre-
vitelén. Az egyiptomi mezőgazdasági inté­
zet díszoklevéllel tüntette ki. Kompolt,
Kápolna, Fehérgyarmat, Gyöngyöspata és
Hódmezővásárhely díszpolgára. Az ország­
gyűlési választásokon a kápolnai kerületben

MAGYAR KIRÁLYI A O SZTÁ LY SO R SJÁ TÉK

80.000 s o rs je g y ”’ 40.000 n y e re m é n y
Minden második
sorsjegy n y e r ! Lepagyobb njtniténj esetiig 500.000 P2n$Ö. “S "
NYEREMÉNY HÚZÁSOK HAVONTA.
Sorsjegyárak o sz tá ly o n k é n t:

M egrendeléseket minden időben eszközlünk.

Felvilágosítással és hivatalos játéktervvel díjtalanul szolgálunk:

T Ö R Ö K A. ÉS TÁRSA BANKHÁZ R.-T.

Legnagyobb osztálysorsjegy-üzlet
BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 3 .

134

I
egyhangúlag, Hódmezővásárhelyen pedig
lajstromos szavazással választották meg
országgyűlési képviselőnek.
A minisztérium nagy adminisztrá­
ciójának minden részletét ismertetni
nem lehet célunk. A kitűnő szakembe­
rek neveinek garmadáját kellene fel­
sorolnunk, hogy a minisztérium éle­
téről teljes képet adhassunk. Még is
nem mulaszthatjuk el, hogy ne em­
lítsük
S c h a n d l Károly államtitkár nevét,
akinek működése jelentős nyomokat
hagy a magyar mezőgazdaság fejlődé­
sében. Schandl Károly egyike a fiata­
labb generáció legkiválóbb közéleti
embereinek. Bakonyhélen született
1882-ben, mint földbirtokos család
gyermeke. Ifjúságát már a keresztény
mozgalmakban való részvételével tette
tartalmassá.
Az egyetemi ifjúság életében már 1903-ban
vezető szerepet játszott. A Szent Imre Kői
ügyvezető elnöke volt s megalapította a
Keresztény Magyar Ifjúság című lapot.
Késztvett az Országos Széchenyi Szövetség
megszervezésében is és annak két évig el­
nöke volt. A körülötte csoportosuló ifjúság­
gal falusi kiszállásokat rendezett s az agrár- S c h a n d l K á r o ly d r . á ll a m t it k á r .
szociális zavargások idején hazafias alapon
szociális akciót indított a földmívesnép kö­ E téren szerzett érdemeiért a francia köz
rében. Eközben meghívást kapott a Magyar társaság elnöke 1925-ben a francia „poui
Gazdaszövetséghez, melynek később ügyve­ mérite agricole“ rend tiszti keresztjével
zető titkára és helyettes igazgatója lett. tüntette ki. Ugyancsak 1925-ben a községi
Szerkesztette a Gazdaszövetség című lapot, hitelszövetkezetek egyhangúlag megválasz­
kezdettől fogva szerkesztője volt a Barázda tották az Országos Központi Hitelszövetke­
című hetilapnak, amelynek zászlajával nép­ zet alelnökévé. A „Falu“ Országos Földmí-
gyűléseken hirdette a nemzeti agrármozga­ ves Szövetségnek kezdettől fogva társelnöke
lom eszméit. Készt vett a földmívespárt s annak vezetésében tevékeny részt vesz Az
megalakításában s annak szervezésében. A 1926-iki választásokon ismét két kerületben
bolsevizmus után az Uj Barázda hívta meg kapott mandátumot.
felelős szerkesztőnek. Irodalmi munkásságát Ilyen kiváló férfiak vezetésével csak
nemcsak a Magyar Gazdák Szemléje, Ma­ természetes, hogy a mezőgazdaság
gyar Szemle, Köztelek keretében folytatta, nagy nemzeti ügye túlélte azt a válsá­
hanem önálló szövetkezeti és közgazdasági got, amelybe a forradalmak viharai
műveket is írt. Ilyenek: Károlyi Sándor és taszították az országot.
a Magyar Föld (1906), Választójog és az ál­
lam eszméje (1907), Szövetkezetek sikerei Földmívelés és állattenyésztés.
(1916), Szövetkezeti eredmények Magyai
országon (1917). Az agrár szövetkezeti moz Az utóbbi években az ország mezőgazda-
galomnak írásban és szóban évek óta nagy- sági termelése lényeges fejlődést mutat.
értékű munkása. 1921 decemberében a föld­ Ezt főleg három körülményre vezethető
mívelésügyi minisztérium politikai állam­ vissza.
titkára lett s ez állását ma is betölti. Több Elsősorban az ugar területe csökkent
törvényjavaslatot készített elő. Az egységes­ lényegesen. Az ugarnak területe ugyanis,
párthoz annak megalakulásakor csatlako­ amely a világháborút közvetlenül követő
zott. Az 1922. évi választáson mint az években a szántóföld területének még
egységospárt hivatalos jelöltjét Csongrádon több, mint 11 százaléka volt, az utolsó esz­
és Kiskúndorozsmán választották meg. tendőkben a szántóföldeknek már csak 5
Nagyatádi Szabó István földmívelésügyi százaléka tette, ami a világháború előtti
miniszter második lemondása és halála után átlagnál is kisebb.
néhány héten át miniszteri hatáskörben A második tényező, ami a fejlődést mu­
vezette a földmívelésügyi minisztérium tatja, az, hogy az utolsó években a terme­
ügyeit. A földmívelésügyi minisztériumot lés rendje általában a háború előtti terme­
évek óta állandóan képviseli a nemzetközi lés rendjét kezdi megközelíteni.
mezőgazdasági kongresszusokon és a római Különösen áll ez a kenyérterményekre
Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet ülésein (búza, rozs) vonatkozólag, melyeknek ve­

135
tésterülete ma máT körülbelül ugyan­
akkora, mint a háború előtt volt. Körül­
belül azonos még — a tengeri kivételével —
a kapásnövények, valamint a hüvelyesek
és szálastakarmányfélék vetésterülete is.
Kivételt a tengeri, az árpa, a zab és álta­
lában a kereskedelmi növények alkotnak.
A mai Magyarország sertéstenyésztésének
tengeriszükséglete csakis tokozott terme­
léssel elégíthető ki. Ezért a tengerivel be­
vetett terület a világháború előtti álla­
pottal szemben, közel 25 százalékkal meg­
növekedett. Viszont az árpával és zabbal
bevetett terület a sörgyártás hanyatlása,
illetve az ország kisebb zabszükséglete kö­
vetkeztében egyenkint mintegy 20—20 szá­
zalékkal csökkent. A részletes adatok a kö­
vetkezők:

Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa

Év
Bevetett terület 1.000 katasztrális holdban
1911/15 átlag 2.672 1.203 928 609 1.519 428 105
1923/24 « 2.516 1.192 737 516 1.744 436 120
1924/25 « 2.521 1.204 731 515 1.880 459 116
1925/26 « 2.642 1.229 748 485 1.876 441 112

Végül a termelés fejlődését mutatja az lentékenyen megközelítették, sőt részben

is, hogy a kataszteri holdankinti termés- meg is haladták. Ezt bizonyítja az alábbi
átlagok a világháború előtti átlagos tér- táblázat:
méshozamokat az utolsó években már je-

Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa

Katasztrális holdankinti átlagtermés métermázsákban
1911/15 átlag 7-6 6.8 7-8 7-3 10-1 46T 146-5
1923/24 « 5'7 4-9 4-5 4-6 10-9 35-7 170-9
1924/25 « 7-9 6-9 7-7 7-4 12-0 50-9 133-2
1925/26 a 7-8 6'6 7-5 7-5 10-5 42-5 131-4

Mindezeket figyelembevéve ma már ar- rint a világháború előtti színvonalat majd-

ról lehet beszámolni, hogy Magyarország nem teljes mértékben elérte. Erre vonat-
mezőgazdasági termelése mennyiség sze- koznak a következő adatok:

Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa

Év Termésmennyiség 1.000 métermázsákban
1911/15 átlag 19.924 8.033 7.128 4.398 15.054 19.420 15.006
1923/24 a 14.035 5.614 3.203 2.281 18.828 15.352 12.742
1924/25 (C 19.507 8.262 5.537 3.706 22.345 23.095 15.274
1925/26 « 20.387 7.980 5.554 3.600 19.443 18.746 14.446

Magyarország állatállománya a világhá­ és szétosztása folytán, valamint a takar­

ború, megszállások, rekvirálások követkéz
tében s a takarmányhiány miatt, a há­
borút követő években erősen visszaesett.
A normális viszonyok visszatértével, to­
vábbá a tenyészállatok gondos kiválasztása
mányozási viszonyok kedvező alakulásával
az állomány az utóbbi években már évről-
évre növekedett. Legkedvezőbb az ered­
mény a lótenyésztés terén. A főbb adatok
a következők:

Év Szarvasmarha Ló Sertés Juh

M agyarország*
mai területén d a r a b
1911 2,149.756 896.498 3,322.407 2,406.041
1924 1,896.041 849 771 2,458.006 1,814.155
1925 1,930.026 875.768 2,632.966 1,890.511
1926 1,847.449 884.746 2,519.969 1,804.066
Igen élénken fellendült az utóbbi évek már 3.4 millió darab élő baromfi s
folyamán a baromfitenyésztés is. Az emel­ tott külföldre. Ugyanilyen arányban nö­
kedés olyan nagyarányú, hogy a baromfi- vekedett a leölt baromfi kivitele is, amely
export Magyarország kereskedelmi mérle 1924-ben 75 ezer q volt, ellenben 1926-ban
gének egyik jelentős tényezője lett. Az már 101.000 q-t tett. A tojáskivitel hasonló­
1924. évben még csak 1 millió, az 1925. képen az 1924. évi 60.000 q-ról 1926-ban
évben már 3 millió, az 1926. évben pedig 168.000 q-ra emelkedett.
136
HAIDEKKER

D R Ó T F O N A T

V A S B U T O R

V A S L Á N C O K
L E G E L Ő N Y Ö S E B B B E V Á S Á R L Á S I F O R R Á S

HAIDEKKER SÁNDOR R.-T.

SODRONYMŰ, BUDAPEST
VIII., FIUMEI-ÚT 5. V ili., Ü L L Ő I-Ú T 4 8 /2 8 . II., FÖ-UTCA 59.

ÜQ- KÉRJEN INGYEN KÉPES ÁRJEGYZÉKET! •%%

 A magyar vegyipar
a mezőgazdasági többterm elés
szolgálatában.
A háború okozta izoláltsága az egyes országoknak hozta magával, hogy minden
körülmények között fokozni kellett a mezőgazdasági többtermelést, különösen azon orszá­
gokban amelyek mezőgazdasági termények behozatalára voltak szorulva. Ezen cél elérése
érdekében igen nagy segítséget jelentett a mezőgazdaságnak a chemi ipar egyrészt a
műtrágyák gyártása révén, azután a különböző erőtakarmányok előállítása által, valamint
az állatgyógyászati készítmények, de legfőképen a növényvédelmi ipar gyártásával szol­
gáltatta a mezőgazdaságnak a modern növényvédelmi szerek által azon hatalmas eszkö­
zöket, amelyekkel kultúrnövényeket megtizedelő különböző gombabetegségek és rovar-

A k ö z é p s ő k P o r z o lla l c s á v á z o tt v e tő m a g b ó l f e l t ű n ő e n e rő t e lj e s e b b n ö v é n y z e t f e j lő d ik , m in t a b a lo ld a li r é z -
g á lic c a l és a jo b b o ld a li k ü l f ö ld i c s á v á z ó s z e r r e l p á c o lt v e tő m a g v a k b ó l. — A s z e n te s i k i á l l ít á s o n a d e r e c s k é i
u r a d a lo m á lt a l b e m u t a t o t t k í s é r le t .

kártevők pusztításukban megakadályozhatok. A háborút követő években a mezőgazdasági

többtermelés kérdése mindinkább fokozódott és ezzel párhuzamosan a növényvédelmi szerek
előállitása mind nagyobb fontosságot nyert, minek következtében ez az iparág Amerika
után Németországban igen nagyterjedelmüvé fejlődött.
Magyarországon, mint első vállalat, az 1921-es évben a C hinoin tűzte ki programjául
a magyar növényvédelmi ipar megteremtését. Azóta nagy anyagi áldozatokkal folytatta
működését, bevonva kísérletező és oktató, felvilágosító tevékenységébe a magyar mező-
gazdasági társadalom minden rendelkezésére álló intézményeit. Az azóta elmúlt néhány év
alatt ez az iparág a C hinoin vegyészeti gyár keretén belül oly hatalmas lépésekkel
fejlődött, hogy a világhírű és világpiacot uraló német vegyészeti iparral nemcsak hogy
egyenrangú, hanem sok tekintetben kezdeményező ideákkal termékenyítette meg a növény-
védelmi szerek gyártását. így pl. Európában mint első hozta forgalomba a P o rzo l por­
pácoló szert, mely a veszedelmes gabonatlszög ellenszere és mint kényelmes pácolási eljárás
hivatott hatékonyságánál fogva arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül a régi nehézkes
rézgálic csávázással szemben a legkisebb gazda is megszokja vetőmagjainak pácolását,
mielőtt azokat elveti. E cél elérése azt jelenti, hogy általános pácolás mellett megszün­
tethető az üszögbetegség által okozott évi termés-veszteség, mely évente 30—50 millió
pengő kárt okoz.
A P o rzo l porpácnak az üszögelháritó tulajdonságán felül a fiatal növény fejlő d ésé re
k itű n ő h a tá s t g ya k o ro l, aminek következménye lényeges terméstöhblet.
A C hinoin azonkívül úgy a gyümölcsfákat, mint a szőlőt és egyéb kultúrnövényein­
ket gyártó betegségek és rovarkártevők ellen az általánosan elismert védekezőszerek
egész sorozatát gyártja, melyek közül itt a T u to k ilt említjük meg, amely univerzális
védekezőszer hivatva van arra, hogy megkönnyítse a védekezni akaró gazdának a hely­
zetét azáltal, hogy ezen univerzális szerrel a legtöbbet fellépő betegségek ellen védekezni
tud és így nincs szükség arra, hogy a különféle bajok ellen külön-ktilön a specifikus
védekezőszert használja.
Külön figyelmet érdemel ezen magyar vállalatnak D is to l állatgyógyászati készít­
ménye, mely a szarvasmarhák és juhok májmétely betegségének szuverén gyógyszere,
mely az egész világon el van terjedve és úgyszólván egyedüli biztos szer ezen veszedelmes
kór ellen. E készítménye révén a C hinoin , mint magyar vegyipari vállalat, a legtávo­
labbi országokban: Kínában, Amerikában époly ismeretes, mint a kontinens bármelyik
országában.
Nagy kiterjedésénél fogva a C hinoin, mely fentemlitett iizemágakon kívül a leg­
kényesebb embergyógyászati készítmények előállításával is foglalkozik, sok száz magyar
tisztviselőnek és munkásnak ad munkaalkalmat és biztosítja igy megélhetésüket.

Chinoin gyógyszer és vegyészeti term ékek gyára r.-t. látképe, Újpest.

f

IIr N A Gw Y
G V Ü M Ö L C S F ÍT
KALM AN R Ó Z S A F Á T ,
TEKTA
RÓZSABOKROT,
CEM ENTÁRUG YÁRA
SORFÁT, CSERJÉT
N Y ÍR E G Y H Á Z A minden mennyiségben
Á R P Á D - U T C A 4. S Z . szállít
T E L E F O N : 40
m ű v észi k e rte t
te rv e z és a l a k ít
V
UNGHVÁRY JÓZSEF
k é s z ít FAISKOLÁJA CEGLÉD
M IN D E N N E M Ű
B u d a p e s ti ir o d á j a :
C EM EN TÁRU T, VAS-
VI., ANDRASSY-ÜT 5 4 . SZÄM
B E T O N K É S Z IT É S T (az O k to g o n mellett)
STB. TESSÉK ÁRJEGYZÉKET KÉRNI!
V J

A Tiszántúl 100 holdon felüli birtokosainak e's bérlőinek pénzintézete a

TISZÁNTÚLI KÖRZETI
MEZŐGAZDASÁGI HITELSZÖVETKEZET — m i n t a z O . K. H . t a g j a —

DEBRECEN
TE L E F O N S Z Á M : 2 — 95 W b W n b b ■■ T Á V IR AT I C ÍM : K Ö R H IT E L
HUNYADI-UTCA 5. SZÁM
Ü ztetrésztóke kb. 300.000 P L étesült az 1923. évi XXVI. l.-c. alapján T artalék kb. 30.000 P

O lcsó hitelt nyújt taglalnak.

Betéteket nem tagoktól is elfogad é s legm agasabban kam atoztat. A bankszerű Üzletek ö ssz e s
ágazatával foglalkozik. Megbízóinak m indennem ű Ügyében a leglelkiism eretesebben eljár.

ÁRUOSZTÁLYA
a TISZÁNTÚLI M EZŐGAZDASÁGI KAMARA an y agbeszerző és értékesítő akcióját
intézi s m indenkinek rendelkezésre áll. Ajánl nagybani beszerzésre : porosz é s belföldi sz e ­
neket, lengyel eredetű benzint, petróleum ot, am erikai kenőolajat, m indennem ű m űtrágyát.
L egelőnyösebben v á s á ro l: gyapjúi, m ezőgazdasági term ényeket é s term ékeket.

LOSONCI SORBANTRÁGYÁZÓ VETŐGÉP KÉPVISELETE

HOMELITE ÁRAMFEJLESZTŐK * TRAKTOROK
A magyar
törvénykezés
Irla:
TaJán a háború utolsó éveiben kéz
dődött meg a magyar életben az a
változás, amely lassan, szinte észre­
vétlen jelenségeken keresztül eltolta,
megváltoztatta az élet megszokott for­
máit és az évek során összegyűlve,
hangsúlyozódva, új arculatot adott
mindennek és mindenkinek- Mintegy
torzító tükörben úgy verődött vissza
ebben a megváltozott világban a régi
élet. Finom vonások elmosódtak, mo­
solyok elfakultak, új borúlátók támad­
tak és mély redők vésődtek erre az
arcra, amely megszűnt a régi jó tábla-
bírák mosolyát és boldog derűjét tűk-
röztetni a világnak.
A magyar élet bármelyik területe
hálás téma lenne az ellentétek kimu­
tatására, de talán legmélyebben ereszti
gyökereit a kérdés filozófiai lényegébe
az a változás, amely az igazságszolgál­
tatás területén történt az utóbbi évek
során. Igazságszolgáltatás! A magyar
életben ez a fogalom talán többet je­
lent, mint a nyugati kultúrák hatal­
mas. kupolás épületében egy-egy tartó
pillér jelentbe:. A magyar élet önma­
gába zárt, semmivel szervesen össze
nem függő, belső és külső kialakulásá­
nak nemcsak feltétele, hanem kifejezési
formája, értékmérője, kulturális hőmé­
rője, egyszóval döntő tényezője volt.
Hiszen elég a vérszerződésre utalni,
vagy Verbőczy hármaskönyvére, amely
ma is alapja a jogszolgáltatásnak,
vagy arra a könnyes mosollyal telí­
tett, egy egész világot magábazáró fo­
galomra utalni, amit a magyarnak a
„jó táblabíró“ jelent. A tebellárium, a
hétszemélyes tábla a patópálosan,^ las­
san folydogáló, önmagát fel nem égető
bölcs világ már régen elmúlt. Viharok
paskoltak meg, a háború és a 'forra­
dalmak szántották a barázdát. Az igaz­
ságszolgáltatás is új színeket, új ener­
giákat kapott, alkalmazkodnia kellett
az új élet száguldó tempójához s a
141
bölcs derű a romantika helyett a gépi
civilizáció eredményein épült újjá. Mo­
dern bűnügyi kutatóintézetek, ame­
rikai könyvelési rendszerrel operáló
segédhivatalok, gépírók és diktafonok,
házikönyvuyoimda, litcgrafáltan sok­
szorosított kiadások, adminisztráció,
statisztika — ezek azok az eszközök és
fegyverek, amelyeken keresztül ki kell
hangzania ma az igazságnak. De talán
ennél is lényegesebb változás az. hogy
a közélet, a politikai harcok szinte
döntő súllyal terelődtek át az igazság­
szolgáltatás területére- Különösen a
háború után zajlottak le olyan pörök,
amelyeknek egy-egy cseppjében az
egész magyar tenger benne zajlott.
Az új viszonyok, a megváltozott for­
mák új bírói típusokat követeltek. A
törvénykönyvek rideg betűit meg kel­
lett tölteni olyan szellemmel, amelyek
összhangban vannak az eleven lelki-
ismerettel. A régi kényelmes ^idők el­
múltával a bíráknak tudomásul kel­
lett venniük, hogy egy-egy délelőtl
tíz-tizenkét ügyet is le kell tárgyalni.
Ila, behunyt -szemekkel magunk elé
idézzük az igazság csarnokait, kaiéi-
doszkopszerűen változó kép vonul el
lelki szemeink előtt. Mint a film. ro­
hannak a részlet-képek, hogy kiala­
kuljon belőlük az E g é s z . Próbáljuk ezt
a filmet lepergetni néhány másodpere
alatt:
Törvényszék. Második emeleti nagy­
terem. A padsorok zsúfolva, sápadt,
mániákusán ájuló fiatalember a vád-
lota, min dorI tanúvallomás egy-egy
izgalmas szenzáció. A vádlott, E s k ü t t
Lajos hol sír, hol menydörög. A vé­
dők izgatottak, a közönség szemében
villámok, az arcokon láprózsák: — az
Elnöki emelvény közepén egy finom
arcú, előkelő külsejű úr ül- Halk és
határozott, kísértetiesen nyugodt. A
legnagyobb vihart leosendesíti egy-egy
ceruza koppintással. Hideg és meg­
közelíthetetlen, csak mikor az ítéletet
olvassa izzik át, a halk, szavakon ke­
resztül is a meggyőződés gyújtóereje:
— Töreky Géza dr„ a büntető törvény­
szék Elnöke.
Óriási tömeg az előszobában. Ügy­
védek, ujságíiúk, hallgatóság. Az ellen­
felek ádáz haraggal, engesztelhetetlen
gyűlölettel méregetik egymást. Min­
den percben a tettlegességig fajuló
botrány kirobbanása fenyeget. — Csen­
getés. — Fodor bácsi kijön s szól^ a
soron lévő ellenfeleknek, hogy a bíró
úr kéreti őket küilön-külön a szobájába.
Vörös arccal bemegy az egyik, néhány
perc múlva sápadtan kijön. Sápadtan
követi a másik és néhány perc múlva
rákvörösen tér vissza. Csengetés! Kez­
dődik a tárgyalás. Az egyik, a maga
igazát késhegyig védő vádlott, óvato­
san, szerényen nyilatkozatot tesz, hogy
ő pedig, így meg úgy, nem akarta
sérteni X urat, annál kevésbbé mert...
de ha mégis, akkor — bocsánatot kér.
A másik, a békére semmiképen nem
hajlandó, feláll és kijelenti, hogy ez
után a lojális nyilatkozat után termé­
szetesen visszavonja és ha netalán ő
is sértett volna, azt is, hiszen meg
volt győződve arról, h o g y ... Az el­
nöki székben S c h a d l Ernő tanács­
elnök mosolyog s int Fodor bácsinak:
— újabb pár következik.
A tábla előtt egyszerű földmíves áll
vádlottként. Bajsza kókkadt, dereka
hajlott, az a vád ellene, hogy izgatott
a törvényes rend ellen. Mikor befejez­
ték az ismertetést, az Elnök előveszi
az öreget. Mint az ostorcsapás, úgy pat­
togna^ a kérdések. Az elnök leckézteti,
faggatja, ostorozza az öreget, mert ahe­
lyett, hogy a dolgával törődne, leissza
magát és aztán zöldeket beszél- Hebeg-
dadog, a jámbor s amikor a tanács­
kozás idejére kiküldik a teremből,
reszket a lába a félelemtől és kóvályog
vele a világ. Negyedóra. Félóra- Sohase
lesz vége. Csengetés, nyílik az ajtó.
142
A magyar állam nevében . . . pattog
az Elnök hangja vésztjósló ünnepélyes­
séggel. Mikor az ítéletkihirdetésnek
vége van. az öreg már szinte félhalott,
alig tudják neki megmagyarázni, hogy
— felmentették!
— De aztán máskor megbecsülje
kend magát és ide ne kerüljön, mert
irgalmatlanul lecsukjuk. Hatvan éves,
aztán mily . . . szól Seszták bíróhoz
A u e r Károly dr., a táblai tanács El­
nöke. aki viszont a „nagy“ bűnözőkkel
szemben kérlelhetetlen
Csütörtök, péntek, szombat Tábla II.
emelet, 32- A védők jobban félnek tőle,
mint a vádlottak. Nála egyetlen szót
sem lehet felelőtlenül kiejteni a védői
székből- Viszont a vádlottaknak és
védőknek kedvezőtlen ítélet esetén is
meglehet az elégtételük, hogy legalább
abban a részben megtanulták a j o g o t .
Az indokolás nagymestere. Paragrafus,
döntvény, jogegységi határozat, bírói
gyakorlat, olyan fegyver a kezében,
amelyet halálos biztonsággal forgat.
Tisza-per, frank-per stb. stb. jelzik az
utat, amelyen G n d ó István dr. el­
jutott a táblai tanácselnöki székig.
A Kúria egyik előkelő termében,
négy kiváló jogtudós között ül. Ga­
lambősz bajusza és fehér szemöldökei
között, fiatalosan, okosan, bölcsen csil­
log a szem a Olyan, mint azok a nemes
elődök, akiknek életnagyságú képei
borítják a terem falait. Egy élet tapasz­
talata ül a háta mögött, már több,
mint a bíró: — tudós és bölcs. Hangja
bársonyos gordonka hang, de a logikája
kérlelhetetlen. Egy-két világos, ma­
gyaros mondat és a legrejtelmesebb
bűneset minden titka, rugója egyszerű
és érthető- Nemcsak azt tudja csalha­
tatlanul, hogy mi a törvény, hanem
azt is. hogy miért van. ítéletei túlnő­
nek a per határain, elvi jelentőségű
határozatok, amelyeket az egész igaz­
ságszolgáltatás követ. Délután két
órakor, egy gondolataiba mélyedt, elő­
kelő öreg ár siet ki a Kúria kis kapu­
ján, gyalogosan igyekszik hazafelé: —
R á t h Zsigmond. a Kúria másodelnöke.
A filmnek vége, nem azért, mintha
kifogytak volna a kiválóságok, hanem
azért, mert elfogyott a hely. A viszo­
nyok megváltozhattak, a sors lehetett
mostoha, gyakran kegye'len, a ma­
gyar bíró lelke most is a régi és örök.
 Magyar igazságügyi életünk
legfőbb fóruma
P e s th y P á l, ig a z s á g ü g y i m in is z te r .
Megszállt területeken, ahol megszűnt
az egykor európai magaslaton álló
igazságügyi szervezetnek, a független
magyar bíróságnak munkája, az embe­
rek a magyar bírót, a magyar igazság­
szolgáltatást sóhajtják első sorban
vissza. Ez a legfényesebb bizonyítéka
annak a hatalmas kultúrának, minta­
szerű jogszolgáltatásnak, amely Ma­
gyarország életét jellemezte- Az igaz­
ságügyi adminisztráció, amelyet az
igazságügyi minisztérium végez, a
esonkaországban érintetlenül megma­
radt annak, ami volt: a magyar jogi
élet legfőbb legrendíthetetlenebb fóru­
mának, A régi nagy minisztereket,
Horváth Boldizsárt. Bittó Istvánt,
Pauler Tivadart. Erdélyi Sándort,
Plósz Sándort, Szilágyi Dezsőt, Gün­
ther Antalt, Balogh Jenőt a forradal­
mak után is méltó és a helyzet magas­
latán álló miniszterek sorozata követte:
Perdinandy Gyula, Tomcsányi Vilmos
143
Pál, Nagy Emil. Daruváry Géza és
Pesthy Pál emelkedtek a miniszterség
magaslatába. Pesthy Bál ezt a magas
közjogi méltóságot 1921 február 21 óta
tölti be.
A miniszter tolnamegyei születésű
0 8 7 3 ) nemes családból származó, föld-
birtokos úr Pesthy Pál, aki tanulmá­
nyainak elvégzése után nagyobb tanul­
mányutat tett Németországban, Dániá­
ban és Olaszországban, majd hazatérve,
rövid ideig tartó ügyvédi gyakorlat
után 1897-ben mint joggyakornok igaz­
ságügyi szolgálatba lépett. 1908-ban
szekszárdi járásbíró. 1914-ben pedig a
szekszárdi törvényszék elnöke lett és
mint ilyen, 1921-ben a kúriai bírói cí­
met kapta. 1922-ben ideiglenesen nyug­
díjba ment és ugyanekkor a gyönki vá-
választókerület az egységespárt pro-
grammjával megválasztotta képviselő­
jévé. Egyideig az igazságügyi bizott­
ság előadója volt, majd a nemzetgyűlés
alelnökévó választották nies, 1924 már­ egyszerűsítéséről és az egyes magán­
cius 13-án pedis a kormányzó igazság- jogi pénztartozások átértékeléséről szól­
üsyminiszterré nevezte ki. Számos fon­ nak. Választókerületének községei érde­
tos isazsásüsyi vonatkozású törvény meinek elismeréséül díszpolgárrá vá­
mesaikotása fűződik nevéhez, ísy: a lasztották meg. Élénken részt vesz az
társasháztnlajdonról szóló 1921: XII., evangélikus egyházi életben is. 1925-ben
fosadós felelősségéről szóló 1924: a szarvasi ág. ev. egyházközség fel­
XIII., a robbantószer és robbantóanyag ügyelőjévé választotta meg. Elnöke a
előállításával, tartásával és használá­ Protestáns Országos Árvaegyletnek.
sával elkövetett visszaélésekről szóló 1904-től tagja Uzdborjád község és Szek-
1924 :XV„ a polsári eljárás és az igaz­ szárd rendezett tanácsú város képvi­
ságügyi szervezet módosításáról szóló selőtestületének és Tolna vármegye tör­
1925:VIIL, a magánalkalmazottak nyug­ vényhatósági bizottságának. Az ország-
díjának átértékeléséről szóló 1926:XVI„ gyűlésben régi kerületét, a gyönki ke­
az országgyűlés felsőházáról szóló 1926: rületet képviseli, mely egyhangúlag vá­
XXII. törvényjavaslatok és több fon­ lasztotta meg az egységespárt pro-
tos nemzetközi egyezmény. A magán­ grammjával.
jogi törvénykönyv új szövegének közzé­ A magyar igazságügy a teherpróbát
tételét elhatározván, erős lökést adott Pesthy Pál igazságügyminisztersége
a kodifikációs munkálatoknak. Megin­ alatt állta meg győzelmesen. A poli­
dította a részvénytársasági jog reform­ tikai támadások, a konszolidáció nyo­
jának előmunkálatait és erről előadói mában járó gazdasági jelenségek hul­
tervezetet készített- A törvényhozás lámverései között azonban érintetlen
elé terjesztett, de törvényerőre még fenségben került ki a zivatarokból a
nem emelkedett nagyobb törvényjavas­ magyar bíró tiszta palástja. A magyar
latói a jelzálogjogról, az ingójelzálog- bíró nem „talpaló bíró“ többé. Ez első
jogról, az okirati kényszerről, a biztosí­ sorban a mintaszerű igazságügyi ad­
tási szerződésről az örökösödési eljárás minisztráció érdeme.

Bányák:
N Ó G R Á D M E G Y É B E N : S a l g ó ta r já n , P a lf a iv a , B a g l y a s a l ja , C sib a ], K ls te r e n y e , M á tr a n o v á k .
E 8 Z T E R G 0 M -M E G Y É B E N : D o ro g , T o k o d , C so ln o k , A n n a v ö lg y .
TO LNA -B AR ANY A M E G Y É K B E N : N a g y m á n y o k , S z á s z v á r , M áza.

S z é n o s z t á l y o z á s :
D a ra b o s -, (tö m ö r) k o c k a - é s d ió -s z é n , szó im -, t a k a r é k tü z h e ly - , g ö z c s é p lö g é p - é s lg ő z e k e - f ü té s r ö . D íó s z é n ,
r o s t á l t a k n a s z é n , a k n a s z é n , r o s t á l t d a r a s z é n g y á r i k a z á n f ü t é s r e . A p ró s z é n k ö r k e m e n c e f ü t é s r e . K o v á c s s z é n .

BAN VÖLGYI SZÉNBÁNYA RÉSZ VÉNYT ARS ASAG.

BORSODI SZÉNBÁNYÁK : Darabos-, dió-, daraszén.

M é s z te le p é s k a r b i d g y á r : DOROG.
M e g r e n d e l é s e k :
k ö z p o n ti iro d á n k h o z (V ., A r a n y J á u o s - u 2 5. s z .) i n té z e n d ő k . — S ü r g ö n y e im : S a lg ó k ö s z é n , B u d a p e s t. —
T e le l'o n s z á m o k : T . 5 2 — 80, 52— 81, 52— 82, 52— 83, 5 2 — 8 4. I n t e r u r b á n T . 16 67. — G ir ó -s z á m la a
M a g y a r N e m z e ti B a n k n á l. — M. K ir . P o s t a t a k a r é k p é n z tá r - s z á m l a 3575.

T á r s v á l l a l a t o k :
EGYESÜLT TÉGLA- R8 CEMENTGYÁR R. T., V., Sas-utca 25. szám. Cement, tégla, tetőcserén, mész.
MAGYAR KERAMIA1GYAR R. T., V ili., Jőzsef-kijrút 14. szám. Chamotteárn, keram it, tégla.
 Gazdák B izto sító S zö v e tk e z e te
B ud ap est, IX., Ü llő i-ú t 1. sz. * T elefon : J. 4 6 3 -5 9
Vándor, ha áthaladsz a Kál-
vin-téren és megakad tekinte­
ted a Gazdák Biztosító Szö­
vetkezedének gyönyörű palo­
táján, jusson eszedbe, hogy
ennek a hatalmas épületnek
elsősorban nem a beléje épí­
tett kő, fa, cement, márvány,
réz és egyéb tartós építkezési
i.nyag adja a legnagyobb el­
lenálló erőt, hanem az eszme,
amelyen épült. A szövetkezeti
gondolat hívta életre és meg­
születésénél a magyar agrár-
mozgalmak legragyogóbb ne­
vei segédkeztek. A hatalmas
agrár-tőből hajtott ki a szö­
vetkezeti biztosítás eszméje
.Magyarországon, következés­
képpen a szövetkezeti biztosí­
tás üzleti elveiben is szükség­
szerűen visszatükröződnek az
agrár-gondolat lényeges ele­
mei: magyarság, józan mér­
séklet és etikai érzék.
csendben, de bensőséges ünnep kereté­
Történelmi visszapillantás. ben ünnepelte meg fennállásának 25
Az 1897—1898. évek katasztrofális jég­ éves jubileumát, amely alkalommal
verései adták a közvetlen impulzust Csernoch János bíboros hercegprímás
az alapításhoz. Ekkor ugyanis a biz­ úr őeminenciája és József kir. herceg
tosító társaságok egyrészének a díjak őfensége is kifejezték jókívánságaikat.
jelentékeny felemelésére irányuló szán­
déka gazdakörökben nagy visszatet­ A szövetkezet ezidőszerinti elnöksége
szést szült. Széchenyi Imre gróf a sze­ és igazgatósága.
gedi gazdakongresszuson a szövetke E lnök: Zelénski R óbert gróf, b. t. t. felső­
zet felállítása mellett foglalt állást, házi tag, földbirtokos.
Zelénski Róbert gróf, Rubinek Gyula
és Miklós Ödön pecfig minden egyéni Igazgatóság: Balogh Elem ér dr. gazd. fő­
súlyukat és befolyásukat latbavetették tanácsos, felsőházi tag , a H angya vezér-
a mozgalom sikere érdekében, de me­ igazgatója, Bárdos Rémig dr. pannonhalm i
legen pártfogolta az eszmét maga főapát, felsőházi tag (alelnök), B ernát I s t­
Károlyi Sándor gróf is. Nagy lendü­
letet adott az ügyek kedvező alaku­ v án dr. ny. egyetem i ta n ár, felsőházi tag,
lásának Darányi Ignác földmívelés- a Tudományos A kadém ia r. tag ja, a Magyar
ügyi miniszter elhatározása, aki arról N em zeti B ank alelnöke, a M agyar Gazda-
értesítette a mozgalom élén álló szövetség elnöke (alelnök), Bodó János o r­
OMGE-t, hogy hajlandó az országos
közgazdasági alapból 400.000 korona szággyűlési képviselő, Gally K álm án h.
alapítványi üzletrészt jegyezni, ha a állam titk ár, a földmívelésiügyi m iniszter
gazdaközönség körében sikerülni fog képviselője, H oránszky Dezső dr. (f) m. kir.
legalább egymillió korona alapít­ u d v ari tanácsos, országgyűlési képviselő, az
ványi üzlerészt lejegyeztótni. Ezt
az összeget nemcsak le-, hanem túl is Országos Központi H itelszövetkezet alelnök-
jegyezték s így a szövetkezet 1899 vezéigazgatója, Jeszenszky P ál m. k ir. udv.
december 11-én megalakulhatott. Azóta tanácsos, a M agyar Mezőgazdák S zövetke­
a fokozatos fejlődés útján halad, ame­
lyet a háború és forradalmak viharai zete alelnök-vezérigazgatója, K árolyi György
is csak átmenetileg tudtak megakasz­ gróf kir. kam arás, földbirtokos, Láng J ó ­
tani. Ennek jellemzésére elég felemlí­ zsef gazd. főtanácsos, vezérigazgató, Meskó
teni, hogy a szövetkezet díjbevétele P ál m. k ir. gazd. főtanácsos, a M agyar
1901-ben 410.000, 1914-ben pedig már
7,241.000 aranykoronára rúgott. 1925-ben N em zeti Bank főtanácsosa, a H angya ügyv.

A Magyar É let Képes Könyve. 145 10

igazgatója, Purgly Em il főispán, földbirto­
kos, a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület
és a D una-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara
elnöke, Szilassy Zoltán m. kir. gazd. főta­
nácsos, az OMGE ny. igazgatója, Szomjas
Lajos ny. állam titk ár, a földm íyelésngyi
m iniszter képviselője, T eleki József gróf b.
t. t., földbirtokos.
A szövetkezet szervezete.
A szövetkezet hatalmas organizmu­
sában L á n g József gazdasági főtaná­
csos vezérigazgató, G e b h a r d t Domon­
kos ügyvezető-igazgató, Z a n z e r Károly
és H a c k e l Emil igazgatók irányítása
mellett p á r s z á z t i s z t v i s e l ő t e l j e s í t
s z o l g á l a t o t . Az üzleti forgalom lebo­
nyolítása vezérképviselőségek, főkép­
viseletek, kirendeltségek és helyi kép­
viseletek útján történik. A G a z d á k
B iz to s ító S z ö v e tk e z e té n e k az ország
területén k ö z e l n é g y e z e r h e l y i k é p v i s e ­
le te v a n .
Vezérképv iselőségek.
Országos vezérképviselőség az Országos
K özponti Hitelszövetkezet kebelében, V.,
Széchenyi-utca 7.
Budapesti vezérképviselőség, IX., Üllői-
út 1.
B alassagyarm ati vezérkópviselőség, Sci-
tovszky-u. 10/b.
Debreceni vezérképviselőség, Ferenc Jó-
zsef-út 2G.
Győri vezérképviselőség, Deák Ferenc-
ntca 12.
K aposvári vezérképviselőség, Fő-ntca 31.
Miskolci veaérképviselőség, Széchemyi-
ú t 37.
N agykanizsai vezérképviselőség, Kazinczi-
u tca 43/e.
Pécsi vezérképviselőség, Rákóczi-u. 11.
Szegedi vezérkópviselőség, Tisza Lajos-
k ö rú t 38.
Székesfehérvári vezérképviselőség, F erenc
József-tér 9.
Szolnoki vezérképviselőség, Gorove-u. 6.
Szombathelyi vezérképviselőség, Széli
Kálm án-u. 7.
Képviseletek, kirendeltségek és egyéb
biztosítási szervek.
Hangya szövetkezeti központ bizto­
sítási osztálya, IX., Közraktár-u. 34.
Központi Sajtóvállalat R. T. Bizto­
sítási Osztálya, IX., Üllői-út 1.
Foederátio Emericana Biztosítási
Irodája, IX., Üllői-út 1.
Vasutasok Biztosítási Irodája IX.,
Üllői-út 1.
M. kir. postaszemélyzet biztosítási
osztálya IX., Üllői-út 1.
Pénzügyőrségi Szaklap Biztosítási
Irodája, IX., Ullői-út 1.
146
Országos Rendőri Gyermekvédelmi
Szövetség Fiatalkorúak Védelmére
Biztosítási Irodája, IX., Üllői-út 1.
Gondviselés Országos Központi Se-
gélyző Társulat, IX., Üllői-út 1.
Országos Református Jóléti és Gaz­
dasági Társulat, IX., Üllői-út 1.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete
Biztosítási Osztálya, V-, Alkotmány­
utca 29.
Az intézetnék a budapesti központi
palotán kívül saját székházai vannak
még Pécsett, Nagykanizsán (kettő),
Szegeden, Kaposvárott, Szolnokon és
Székesfehérváron.
A szövetkezet által kultivált
üzletágak.
Tűzkár elleni biztosítás. Lakóházak,
gazdasági és ipari épületek, valamint
ezek berendezésének, házibútorok,
termények, gépek, árúraktár-készle-
tek, állatállomány, továbbá egyéb
ingó és ingatlan vagyontárgyak biz­
tosítása. Mezőgazdasági átalánybizto­
sítás. Lakbérveszteség-biztosítás.
Jégkár elleni biztosítás. Búza, rozs,
kétszeres, árpa, zab, tengeri, repce,
bükköny, kender, len, köles, szőlő,
dohány és egyéb gazdasági növények
jégkárelleni biztosítása.
Betöréses-lopás elleni biztosítás. Laká­
sok, irodák, árúraktárak, magtárak,
kereskedések, bankok és egyéb helyi­
ségekben elhelyezett ingóságoknak
betöréses lopásból eredő kár elleni
biztosítása.
Szavatossági biztosítás. Házak, mező-
gazdasági üzemek, iparvállalatok,
színházak és mozgószinházak, auto­
mobilok és egyéb gépjárműveknek
szavatosság esetére való biztosítása,
mely kiterjed egy, vagy több személy
sérülésére és tárgyrongálásra.
Harangbiztosítás. Harangoknak törés,
repedés, leszakadás elleni biztosítása.
Gépjárműbiztosítás. Automobiloknak
és egyéb gépjárműveknek törés elleni,
baleset és ebből eredhető szavatos­
sági kár elleni biztosítása.
Balesetbiztosítás. Balesetből eredő ha­
lál, illetve állandó rokkantság, vagy
ideiglenes munkaképtelenség esejére
való biztosítás.
Élet-biztosítás. Legelőnyösebb feltételű,
halálesetre avagy bizonyos életkor
elérésére szóló, valamint járadékkal
kapcsolatos igen kedvező haláleseti
vagy vegyes tőkebiztosítás. Takarék­
biztosítás. Gyermek, ösztöndíj s ki-
házasítási biztosítás.
Ü z l e t e r e d m é n y a z 1926. é v v é g é n :
Díjbevétel az összes ága­
zatokban ..................... 70,094.356.158 K
Üzletrésztőke................. 3,931.050.000 K
Tartalékalapok . . . . 22,427.429.230 K
 A széttépett
magyar élet
Irta :
a „Nemzeti Újság“ főmunkatársa.
A magyar nemzet történetében és éle­
tében egész ú.i korszak kezdődött a ma­
gyarság és a magyar föld szétszagga-
tásával. Még a török hódoltság idejében
is egészen más voll a helyzet Minden
nyomasztó és pusztító volta mellett is
vigasztalóbb. A török, ha ráfeküdt is a
magyar alföldre, a Duna és Tisza men­
tére és ha jóformán megsemmisítette is
a magyar kultúra bástyáit, ha elpusz­
tított is falvakat és százados intézmé­
nyeket mégis csak olyan népkiáradás
volt a Duna-Tisza völgyében, melynek
a keresztény Európában rövidebb-hosz-
szabb időn belül le kellett futnia, el kel­
lett tűnnie- A keresztény Európa, ha
sokáig tétlenül is nézte, hogy mint
gyöngül a harcok alatt a keresztény
civilizáció bástyája: Magyarország,
mégis csak készült a török veszedelem
elhárítására, mert már Nyugat kapuit
is döngette-
A magyarság tehát inkább álmát
aludta a török uralom idején. A török
hatalom nagy egészében megelégedett
a politikai uralommal is, nem töreke­
dett arra, hogy etnográfiailag megvál­
toztassa a százados Magyarország
képéi.
Most nem ilyen lomha ellenség fek­
szik a magyar fajon és az ezeréves Ma­
gyarországon. A történeti Magyaror­
szág testéről leszakított s/3-nyi terüle­
tén fürge, mohóétvágyú és bosszút-
állni akaró nemzetek uralkodnak, me­
lyek meg akarják változtatni az elrab­
lóit föld színét. A magyar fajt akar­
ják ott kipusztítani, ahol ezer évig gyö­
keret vert és impériumot gyakorolt.
147
Látszólag a nemzetiségek felszabadí­
tása és a nemzeti egyéniség teljesebb
kifejlődése jegyében folyt a világhá­
ború és történtek meg a béke-diktátu­
mok, de a valóság az, hogy meg akar­
ják teljesen és végleg változtatni annak
az európai földrésznek politikai és et­
nográfiai struktúráját, melyet röviden
a Dunavölgyének hívunk.
Ezen politikához pedig odaadták
magukat azok a nagyhatalmak is,
melyek nem ideig-óráig uralkodnak
Európában, de erejüknél, gazdaságuk­
nál, számuknál és a történelmi adott­
ságuknál fogva urai is maradnak Euró­
pának. A magyarságnak létküzdelme
tehát sokkal nehezebb- Céltudatos, faji
szenvedélyektől vezetett ellenségek áll­
nak ezeréves földjén és ezen hadállásuk
támogatásra talál nemzetközileg meg­
szervezett európai hátvédben- Mert mi
egyéb a Nemzetek Szövetsége, mint
intézményes biztosítása és védelme a
párisköriili békék által teremtett új
Európának?
Ez az intézmény, mely arra volna hi­
vatva, hogy a nemzetek békéjét szol­
gálja és az Igazság felett őrködjék, né­
mán tűri és hallgatagon elnézi elsza­
kadt magyar véreink kiirtását. Nincs
10*
 szava ahoz, hogy legelőször a gazdasági
talajt húzták ki a magyar vezetőség alól
az új államokban, melyekbe három és
és tel milliót kebeleztek be. Nem enge­
dik meg nemzeti kultúrális életük ki­
fejlődését sem. Politikai jogaikban is
korlátozva vannak. A mesterséges, meg
erőszakos választási rendszerek folytán
nem bír a magyar kisebbség sehol oly
politikai erőtényezőként fellépni, ami­
lyen lélekszáma aránya és súlya sze­
rint megilletné. A magyar kisebbség
mindenütt elsorvadásra van kárhoz­
tatva, mert hiába Írattak alá a nagy­
hatalmak az új államokkal a kisebbsé­
gek jogait biztosító szerződéseket, eze­
ket az új államok nem tartják ba A
Nemzetek Szövetsége pedig behúnyt
szemmel, összetett kezekkel nézi ezt a
fejlődést, sőt a Nemzetek Szövetségé­
nek fórumán nyíltan olyan véleménye­
ket hangoztattak, hogy a nemzeti ki­
sebbség előbb-utóbb való asszimiláló-
dása és beolvasztása olyan cél, melyet
a hatalmak előre számításba vettek.
. Csonkamagyarországon a megma­
radt magyarság, pedig melyet Páz­
mány nyelvén bátran nevezhetnénk
maradék-magyarságnak, olyan nehéz
■sorsra jutott, hogy a maga létküz­
delme között nem is gondolhat arra,
hogy elszakított véreinek segítségére
siessen. Semmiféle módon és formá­
ban. Csonkamagyarország maga a gaz­
dasági válság és a megcsonkítás be­
tegségeit nyögi. A fájdalmas ampu­
tálás műtété organizmusának életét
megbénította, lefokozta, Csonka-
gyarország ma a kifosztott menekül­
tek és az itthon elszegényedettek me­
nedékhelye- Ezeréves állami és nemzeti
életéből maradt annyi életvitalitás,
hogy állami életét fenn tudja tartani,
de társadalmának alapjai inognak. A
középosztály, mely az intelligenciát
adta az ország vezetéséihez, gyerme­
keinek már nem tudja megadni azt,
a mit neki adtak szülei. A mezőgazda­
társadalom lél, teng-leng, de itt is a
hanyatlás tünetei mutatkoznak. Ezen
■felül belső összetételében is egyre la­
zább. A magyarság újra nemzetközi
erők nyomása alá került. Nincs meg
a magyar társadalomnak az az egysé­
148
TT
ges lelke, mely nemzeti és a mi vele
egy keresztény mivoltát minden ide­
gen befolyásokkal szemben megerősí­
teni akarná. A keresztény társadalom
nagy erőfeszítéseket tesz. Óriási áldo­
zatokat hoz. Evvel szemben minden
céltudatos, a nemzet belső, erkölcsi ere­
jét is fokozó törekvést el akarják
gáncsolni azok, kiknek lelke és érdeke
nem forrott össze a keresztény nem­
zeti ideálokkal. Ez a belső harc még
fogyasztja az erőket. Lankadni kezd
energiájában az a társadalmi réteg,
melyr nem bír megküzdeni a nemzet­
közi pénzvilág erejével.
A szétszakított magyar életben tehát
még a szív sem tud szétlökni olyan
erőket, melyek áttörnék a trianoni ha­
tárokat és erőt sugározhatnának a
magyar kisebbségek tragikus harco­
saiba. A nemzetközi fórumokon, a
Nemzetek Szövetségében az anyaor­
szág kiáltása elnyomott vérei érdeké­
ben süket fülekre talál. Elég bizonyság
erre a román-magyar pör, melyben
minden igazság a magyar oldalon van
s azért nem nyújtja segítő kezét a
Nemzetek Szövetsége. A jog is tehetet­
len már az erőhatalommal szemben
olyan fórumokon is, melyek a jog és
igazság palástjában akarnak a nemzet­
közi fórumon megjelenni és tündökölni-
Ki nem látja tehát, hogy a magyar­
ság szinte, a lehetetlennel küzd. Bármi­
lyen értéke és szellemi ereje van a
magyar fajnak, ennyi ellenséggel és
ennyi akadállyal szemben csak csüg­
gedni nem akaró hite tartja fenn és
tartja benne a reményt egy jobb jö­
vendő iránt. De hála Isten, hogy leg­
alább a szétszakadt magyarság hite
és erkölcsi ereje nem fogyott meg. A
magyar szaba dsághősök mindig is az
erkölcsi törvényeken nyugvó igazság
győzelmében bíztak. A szétszakadt me-
gyar élet szabadsághőseit is ugyanez
a hit és tudat hatja át. Történelmi
glóriájuk is lelkűk ezen sugaraiból
fonódik. A szétszakadt magyar életet
ezek a fénysugarak kötik össze, hegye­
ken, völgyeken^ határokon keresztül.
Amíg ez a fény látszik, a legsötétebb
magyar életben is van világító remény­
sugár.
 A GYÁVA

A Múzeum-kőrúton, a régi Műegye­

tem előtt Bálintnak eszébe jutott, hogy
nincsen cigarettája.
— Bocsásson meg, Mária, bemegyek
ebbe a trafikba.
Az asszony türelmetlenkedett. Tekin­
tete éppen ráesett a Műegyetem pon­
tos órájára és látta, hogy öt perc
múlva fél nyolc.
— Elkésünk, Bálint.
— Egy pillanat az egész. Nem bí­
rom ki, hogy ne dohányozzam a felvo­
nások között. Várjon m eg.-, vagy
menjen csak lassan elő re... majd utol­
érem-
És már be is nyitott a trafikba. Sze­
rencsétlenségére négy vagy öt ember
válogatott a szivarok között. Az egyik,
egy majomképű, kopasz, vörös fickó,
pincér volt, vagy mi, félmillióssal fize­
tett. Az idős trafikoshölgy alig tudta
kiolvasni a visszajáró pénzt. Bálint
kétszer is odakiáltotta.
— Egy kis csomag Stambult kérek,
de nagyon sietek.
A trafikoshölgy bocsánatkérőleg né­
zett rá:
— Bögtön uram, egy kis türelmet.
Aki a félmillióst adta, egy pincér­
forma ember, mérgesen szóit hátra: B u r á n y i M ik ló s, a N e m z e ti Ú js á g fő m a n k a t á r s a .

— Majd csak sorjába.. -

— Tessék"?
— Majd. ha rákerül a sor.
Bálintnak felforrt a vére. de nagyot
nyelt, nem szólt, mert irtózott a durva
emberekkel való feleseléstől. Titokban
azonban átkozta magát: Miért nem
gondoskodom füstölnivalóról annak­
idején"? És miért sajnálom a kocsi­
pénzt, ha egyszer egy hónapban Máriát
elviszem a színházba! Most elkésünk,
az első felvonást nem látjuk, az asz-
szony ott künn az utcán türelmetlen­
kedik, engem itt hetyke pincérek taszi-
gálnak és nem tudom, mitévő legyek.
Egy pillanatig arra gondolt, hogy ki­
szalad a boltból, de megrestelkedett,
hogy a pincér ki fogja nevetni. Várt,
míg rákerül a sor, de magában a fogát
csikorgatta.
149
A pincér megkapta a pénzét, zsebre-
dugta a dobozokat és ahogy megfor­
dult, véletlenül, vagy talán szándéko­
san, Bálint jobblábára lépett. Bálint
felszisszent. A pincér rámordult:
— Ügy kell. Minek tolakszik.
— Szemtelen! — fakadt ki Bálint és
szerette volna egyetlen ütéssel agyon­
lapítani a majomképű legényt.
Az azonban már kívül volt az ajtón
s Bálint boldogan fellélegzett, mert egy
pillanat alatt átgondolta, hogy mi lett.
volna itt, ha a pincér meghallja a sér­
tést Mit is kezdett volna vele, ha az
véletlenül visszasérti, vagy esetleg in;
zultálja is"? Bálint érezte, hogy kissé
gyáván mérlegeli az eshetőségeket, de
hálát adott az Istennek, hogy botrány
nem lett a dologból-
 Megkapta a cigarettáját és szinte
futva iramodott a felesége után.
Nagy tömeg hullámzott a Műegye­
tem előtt. A fel és alá sétáló emberek
között egy ideig hiába fürkészte az
asszony szilszikinbundás, magas alak­
ját; nekiiramodott és minduntalan
beleütközött a járókelőkbe, akik bosz-
szús megjegyzésekkel feleltek Bálint
lihegő párdon-jaira. Egyszer csak már
a régi Nemzeti Színház cementpalánkja
előtt felfedezte Máriát.
De abban a pillanatban, amikor meg­
látta, nyomban meg is szűnt a szíve
dobogása. Mária magából kikelve, ré­
mült tekintettel forgott maga körül és
láthatólag őt kereste kétségbeesett iz­
gatottsággal.
— Mária! — (kiáltott a férfi.
— Bálint! — sikoltott az asszony és
odaszaladt a karjai közé. — Bálint!
Miért hagytál magamra?
Az asszony lihegett és ájuldozott és
egy nagyon elegáns, magas fiatalem­
berre mutatott, aki vérvörös arccal
bárgyú vigyorgással mentegetőzött:
— No kicsike, nincs baj. Nem kell
úgy féln i. . . Én csak jót akartam.
— Ki ez a gazember1? — jajdult fel
a férj.
— M egtámadott... jaj, miért hagy­
tál magamra! — zokogott az asszony
és odabújt az ura karja alá.
A járókelők gúnyosan mosolyogtak
s néhány kifestett lány megállt. Egy
szempillantás alatt csődület támadt
körülöttük.
— Pimasz! — ordított a férj és eléje
állt a magas, lengyelbundás, monoklié
ifjúnak.
Az zavartan, de erőltetett hetykeség­
gel felelte:
— Vagy úgy? Tévedtem? Bocsánat.
Elnéztem.
Aztán a részeg emberek undorító
bizalmaskodásával a férj elé lépett.
— Báró Haeckel__ szervusz... ne
vedd rossz n éven... megesik, h eh e...
Bálint vérbenforgó szemmel bámult
el ezen az égbekiáltó arcátlanságon.
A körülöttük összecsődült emberek
nevettek. Egy pirosajkú némber elvisí­
totta magát,
— Jaj, milyen muris!
— Ez ugyan megjárta — dörmögöti
egy munkás. — Nem csoda, úgy ki van
pingálva...
— Hej, de adja a szemérmest — rik­
kantott egy szutykos inasgyerek.
— No, még majd szépen kibékülnek
— szólt le a bajiról egy vörösorrú
konfliskoosis.
összevissza hangzottak ezek a szavak
egyszerre és egymásbaolvadva általá­
nos röhögés és vihogás alatt. Mária
sírt és könyörgött.
150
— Gyere menjünk haza.
A két férfi egy pillanatig bambán
nézett egymás szemébe. Mind a ketten
érezték, hogy szerencsétlenségbe dön­
tötték egymást és nem is tudják meg­
oldani ezt a förtelmes helyzetet. Bá
lintnak eszébe jutott, hogy ha revolver
volna nála. az volna az egyetlen meg­
oldás: lepuffantani a merénylőt, mint
a veszett ebet. Ez komoly, méltóság-
teljes és tragikus csattanója volna a
jelenetnek s megérné, ha öt évig ülne is
érte a börtönben, de így? Az utca rö­
hög és botrányra szomjasan lesi a po­
fozkodást. Igen, ha ő egy csapásra ár­
talmatlanná tudná tenni a monoklist,
az még megjárná valahogy. Ha meg­
tudná kockáztatni, ha meg tudná to­
rolni a bűnt. ha a tömeget tiszteletre
tudná hangolni maga iránt, akkor neki
is ugrana és torkon ragadná az aszfalt­
betyárt, — de mi lesz, ha az védekezik
és visszaüt? Micsoda undok látványos­
ság lesz, ha egymásba akasakodnak,
ütik-verik, pofozzák egymást, ha a föl­
dön hemperegnek?
Mint a villámcsapás, lígy cikkázott
át agyán ez a_ gyötrelmes lehetőség,
amelyet nem részletezett, nem gondolt
végig hanem fantáziájának ösztönös
és hirtelen kilobbanásában vakító fé­
nyességgel szeme elé villant. Megint
azt érezte, amit ott benn a írafikos
boltban, amikor a pincér kifordult az
ajtón. Félt. Irtózott, visszaborzadt az
aljas és komikus helyzettől. A bot­
ránytól. És nem is tudta hogyan, de a
torkán hirtelen kibuggyant és hörögve
kitajtékzott egy önkénytelen kiáltás:
— Rendőr!
Mindez egy pillanat alatt lezajlott,
de erre a szóra a monoklis felemelte
az öklét.
— Rendőrért jajgatsz? Gyáva kutya!
— üvöltötte és öklével Bálint szeme
közé vágott.
B 'lint megtántorodott és elterült a
földön.
Másnap valamennyi újság közölte a
botrányt. Megindult a rendőri eljárás
s kisült, hogy Bálint ellenfele báró
Haeckel Arthur nyugalmazott lovas­
sági tábornok fia, szolgálatonkívüli
huezárkapitány, földbirtokos, aki egy
hosszú pezsgős-ebéd után ittas állapot
ban félvilági nőnek nézte a múzeumi
őr feltűnően csinos feleségét.
Bálint végigolvasta az összes újsá­
gokat és szívdobogva állapította meg,
hogy valamennyi kissé szánakozva, de
érezhetőleg megbotránkozva akad fenn
az ő lovagiatlan magatartásán. Rend­
őrért kiáltott! Hogy is történhetett ez?
Neki magának kellett volna nyomban
elégtételt venni. Hogy is jutott erre a
gyáva s férfiatlan el határozásra? Nem
tudta megmagyarázni. Ez olyan ön­
kénytelen éiletnyilvánulás volt, mintha
a vízbefúló segítségért kiált. Minden
vér az arcába szökött és arra gondolt,
hogy ez már bizonyára Máriának is
eszébe jutott.
Mária azonban csupa részvét voltés
csuda szerelem.
— Én voltam a hibás — vigasztalta
férjét. — Be kellett volna veled men­
nem a trafikba.
— É d es. d r á g a k ic sik é m , — s ó h a jto tt
B á lin t e lé rz é k e n y e d v e .
— És nem is szabad nappal nagy
toalettben, ezüstcipőben, szkunkszpré-
mes bundában gyalog mászkálni az
utcán ...
— Ennek is én vagyok az oka. Te
kocsin akartál...
— Szegény Bálint, jaj, de sajnáltalak.
Nem tudták egymást megvigasztalni.
Bálint arra gondolt, hogy Mária apja
a Casinó igazgatója: híres párbajhős,
eszményképe a lovagias és rettenhetek
len magyar gavallériának: ő sohasem
fogja neki megbocsátani, hogy rend­
őrért k iáltott...
A szobaleány két urat jelentett.
Mária kiosont és beléptek báró
Haeekel Ervin úr segédei.
Bálint gépiesen mondta meg két ba­
rátja nevét és barátságosan fogott ke­
zet látogatóival.
Amikor magára maradt, szinte meg­
rázta a szégyen és undorodás láza. Még
ez is! Hogy a sértő fél provokálja őt.
a becsületében és férji méltóságában
megtámadott, rendőrért jajgató és
arculvágott embert! Hogy még ebben
is megelőzte a monoklis betyár.
Nem ért rá sokáig marcangolni ma­
gát, sötét arccal, majdnem kétségve-
esve belépett hozzá az apósa.
— Mikor lesz párbaj? — kérdezte ba­
rátságtalanul.
Bálint szó nélkül felkapta a telefont.
Felhívta barátját, alcit ellenfele meg­
bízottjai előtt megnevezett és meg­
kérte, hogy szóljon Horváth Elemér­
nek is.
— Kivel beszéltél? — kérdezte az
öreg.
— Várady Gézával. Ö az egyik segéd.
— Jó. Én is beszélek vele. Természe­
tesen előbb pisztoly, azután lovassági
kardok, bandázs nélkül végkimerülésig-
— Igen.
— Hogy bánsz a karddal? Egyáltalán
tudsz te vívni, Bálint? — kérdezte ko­
moran, kissé sértő gyanakvással az
öreg Tvánffy.
Bálint arcát elöntötte a vér.
— Bég volt a kezemben kard . . . d e . -.
Nem tudta tovább. Lesütötte a sze­
mét és a szája kínosan rángatózott.
— Akkor eredj és végy néhány lec­
151
két Lovassytól — dörmögte az öreg és
szó nélkül kiment a szobából.
Bálint fálájultan hullott bele a dí­
vány sarkába. Életében még sohasem
volt vívókard az ő gyenge kezében. .
Csak annak örült, hogy egyedül
hagyták- Legalább egy kissé összeszedi
magát és végiggondolhatja, hogy mi a
teendője. Verekedni fog! Igen. Ez el­
kerülhetetlen. De mindenki észre fogja
venni, hogy nem tud bánni a fegyver­
rel- És ez rettenetes. Ó tudja, hogy
m iért... Gyermekkorában egy kis
mellhártyagyulladása volt. azóta a
legkisebb gyötrődés kifullaszt.ia és fél­
holtra fárasztja. Ezért nem sportolt,
ezért nem volt katona, ezért nem tu­
dott kétemeletet járni egyfolytában,
ezért nem táncolt soha életében ... Ta­
lán ez volt az oka annak is, hogy a
könyveket bújta, hogy tudós archeo­
lógus lett. hogy az Akadémia harminc­
kétéves korában tagjai közé válasz­
to tta ... ejh. . . verje meg az Iste n ...
egy csipet duhaj verekedő virtus, egy
kis egészség, egy kis kardforgató tudás
többet érne most minden akadémikus
dicsőségnél, könyvsikernél és a Római
Archeológiái Társaság minden elisme­
résénél.
Szinte megkönnyebbült és felderült,
amikor eszébe jutott, hogy előbb pisz^
tolyra megy a dolog és sebesülés ese­
tén nem kerül kardra a sor.
Délután a segédeivel tárgyalt. Vá-
radv Géza és Horváth Elemér gyer­
mekkori barátai voltak; együtt végez­
ték az egyetemet Pesten, együtt járták
be Olaszországot, Várady ügyvéd volt,
Horváth miniszteri osztálytanácsos,
két tisztaleikű derék úriember, Horváth
szegrcl-végről atyafia is és mind a ket­
ten úgy beszéltek a párbajról, mint
valami egyetlen szerencsés és áldott
reparációról, amely aránylag kicsiny
kényelmetlenséggel lemossa Bálintról
a sajnálatos véletlen szennyét.
Bálint azonban nem tudta titkolni,
hogy igazságtalannak és méltatlannak
érzi ezt a megoldást.
— Mégis csak ostoba dolog — mondta
erőltetett hanvagsággah — hogy az em­
bernek nekiront egy részeges pimasz,
belegázol a felesége becsületébe, durva
inzultust követ el rajta és mindennek
tetejébe még esetleg le is puffanit-
hatja. mint egy veszett kutyát.
— De gondold meg, mi volna, ha még
csak ezt az elégtételt sem vehetnéd. . .
— Mit? — szakította félbe meggon­
dolatlanul Bálint és csodálkozva nézett
Elemér szemébe.
— Hogy fegyveres leckét adhass
neki...
— És ha én sebesülök meg?
 — Akkor is megmentetted a becsü­
letedet.
Bálint elhallgatott. Megmentette az
ő becsületét1? Hogyan? Hát az ő becsü­
letét kell megmenteni, ha egy másik
ember követ el becstelenséget? Ezt nem
értette meg, de megadta magát.
Horváth szelesen közbeszólt:
— Csak nem kiabálhatsz bíró vagy
rendőrség után!
Bálint elpirult és gyanakodva nézett
barátja szemébe. Vájjon szándékos
maliciával emlékeztette őt arra, hogy
egyszer már csakugyan rendőrért kiál­
tott? Istenem, hát már a saját se­
gédei is?
Szerencsére megszólalt a másik.
— Hát tulajdonkénen igazad van,
Bálint. Haeckl segédeitől halljuk, hogy
a báró is egész oda van a sajnálkozás­
tól. O is belátja, hogy minden hiba az ő
oldalán van s valósággal elérzéke-
nyedve beszélt arról, hogy nem tudsz
olyan súlyos párbajfeltételeket szabni,
amibe ő bűnbánóan bele nem megy,
annyira restell a dolgot.
— Szép tőle — nevetett keserűen Bá­
lint, — talán még zsebkendővégről is
lövöldözne velem.
És elborult az arca. A kis lányára
gondolt, akinek holnap lesz az ötödik
születése napja. És ki tudja, az ötödik
születése napján nem lesz-e belőle
apátián kis árva?
Mintha csak kiült volna gyöngyöző
homlokára ez a gondolat. Elemér hal­
kan megszólalt és Bálint vállára tette
a kezét.
— Bálint, van neked végrendeleted?
— Nincs, — sóhajtja amaz — gon­
dolod?
— No, csak úgy eszembe jutott.
— Telefonáljak közjegyző után?
— _Elég lesz, ha mi hárman meg­
csináljuk.
Bálint nyugodtnak és közönyösnek
szeretett volna látszani, de a keze úgy
remegett, hogy alig tudta megírni a
végrendeletet- S közben szüntelen, bár
teljes lelki erejével küzdött ellene, az a
gondolat gyötörte az agyát: egy pi­
masz nekiront az embernek, a szeme
közé vág, meggyalázza az imádott asz-
szonyát és arra kényszeríti, hogy meg­
írja a végrendeletét-..
— No, ez is rendben van — szólt kö­
zönyösen Horváth és Mária után tuda­
kozódott.
— Máriát sajnálom csak — suttogta
Bálint elfehéredett. reszkető ajakkal. —
Mária nagyon szenved.
E pillanatban belépett a szobába az
asszony.
— Mikor verekednek? — kérdezte
nyugodtan és leült a kanapé sarkába.
— Adjanak, kérem egy jó cigarettát. ^
— Holnap — felelte zavartan Elemér.
152
T i
— Hány órakor? — kérdezte az asz-
szony és rágyújtott a cigarettára.
— Az még bizonytalan.
— Szegény B á lin t... ennek is én va­
gyok az oka- Ideges vagy, Bálint? —
fordult résztvevőén az ura felé és egy
bronzcsésze szélén leverte a szivarka
hamuját. — Apa azt mondja, hogy a
segédeidet nagyszerűen megválasz­
tottad.
Aztán a két segédhez fordult:
— Az Istenért, vigyázzanak rá! Fé­
lek. hogy Bálint idegeskedni fog. _
— Légy nyugodt — nyögte ki Bálint
és rémülten nézte az asszony közö­
nyös. majdnem derűs arcát.
Mária most elkomolyodott,
— Rettenetes vol t . . . nem is tudom,
hogy feledkezhetik meg annyira ma­
gáról egy kvietált huszárkapitány.
Még szerencse, hogy egy golyóváltás-
sal le lehet mosni rólunk ezt a gyalá­
zatot. Csak azt sajnálom, hogy nem
vagyok férfi és nem vehetek elégtételt
magam. Oh, Istenem, ha én ...
A két segéd nevetett és bókolt:
— Kedves Mária, maga olyan mint
egy kis amazon. Igazán Ivánffy-tempe-
ram entum ...
Mária mosolygott és magukra hagyta
az urakat. Bálint rémült arccal nézett
a felesége után . . .
*
Éjfél felé Mária felkelt a székéről
és megcsókolta Bálint homlokát.
— Menjen, feküdjön le. Holnap bi­
zonyára korán fog felkelni.
Bálint egyedül maradt.
— És ha az az ostoba golyó a homlo­
komon talál? — kérdezte magától hir­
telen hangosan s egész testét valami
undorító, émelygő, dühös felháboro­
dás rázta meg. — Vagy ha belefúró­
dik az egyik szemembe és kifolyik a
szemem? Mi? Hát ez nem történhetik
meg? Nem lehetséges az, hogy meg­
vakulok, vagy megsüketülök, vagy
hogy az a gézengúz egész életemre
nyomorékká lő? Mi? Nem történhetik
meg? És ezek itt valamennyien olybá
veszik a dolgot, mintha csak a fogy
orvoshoz küldenének, aki majd betömi
a ly u k a s... a lyukas becsületemet!
Ezen az ötleten keserűen nevetett és
rágyújtott egy cigarettára.
— És Mária, az én édes, gyönyörű,
jóságos, szerelmes kis Máriám sem
tudja magát velem azonosítani. Ez a
legborzasztóbb.
Tenyerébe hajtotta a fejét.
— Egész egyedül maradtam — álla­
pi! otta meg keserves gyámoltalanság­
gal. — Egyedül maradtam a fantá­
ziámmal s nincs senkim, akinek meg
merném vallani, hogy rettenetes elő­
érzetem van. Mert hogy is lesz a do-
log? Nos, ismerem magamat, Neurasz­
téniás vagyok és ha felizgulok, bor­
zasztó szorongást érzek a szívemben.
Angina peetoris... ezt már húszesz-
tendős koromban megállapították az
orvosok és figyelmeztettek, hogy óva
tosan kerüljek minden felindulást. A
második szigorlatomnál oly erősen
támadott meg ez az ideges szívgörcs,
hogy elvesztettem az eszméletemet. No,
szép dolog lesz, ha így járok holnap
is. Pedig nem tehetek róla. Nem tudok
parancsolni az idegrendszeremnek.
Meghalok! Jó. de félek, hogy gyáván
halok meg és ez kétségbeejtő. És un­
dorító. Már becstelen helyzet lesz az
is: fogvacogva és szívgörcsök közt
vergődni egy aljas aszfaltbetyár előtt,
egyáltalán azt sem tudom, hogy képes
leszek-e célozni és elsütni a revolvere
me t .. . a kezem mindenesetre remegni
fog és elájulok a szégyentől, hogy a
segédek ezt látják és a legjobb esetben
szánakoznak rajtam. Igen, meg fognak
undorodni tőlem. Már most sem állok
messze az emberek megvetésétől.
Rendőrért kiabáltam, mint egy vén­
asszony, akinek erszényéből kilopták
a pénzt. Az a gazfickó is azt mondta:
gyáva, amikor az arcomba vágott. És
a segédeim is olyan furcsán néznek a
szemembe. .. Borzasztó. Miért van ne­
kem ilyen nyomorult, gyalázatos ideg-
rendszerem“? Vagy csakugyan gyáva
vagyok, verje meg az Isten?
Felugrott és fel-alá járkált a szobá­
ban. Tekintete ráesett az íróasztalán
lévő aranyrámás képre, amelyről fele­
sége és kis leánya édes kis arca mo­
solygott feléje.
Egyszerre keserű kétségbeesés szo­
rította el szívét.
— Hát lehetséges az, hogy ők sem
éreznek velem? Mária bizonyos, hogy
nem. Mária azt mondta: mily szeren­
cse. hogy egy golyóváltással le lehet
mosni a gyalázatunkat. Mária örül a
párbajnak és Máriának eszébe sem
jut, hogy az a pisztolygolyó. .. ah, itt
van a rejtély kulcsa, megvan a gyáva­
ság magyarázata! Máriának eszébe
sem jut, hogy a dolog rosszul is vég­
ződhetik... Máriának nincs fantá­
ziája... a gyávaság egyszerűen fan­
tázia, pesszimista fantázia dolga és őt
olyan égő, világító, pusztítóén pesz-
szimista fantáziával verte meg az Is­
t en. . . Bátorság? Nincs is bátor ember,
csak képzelet nélkül való, ostoba, ba­
rom. aki vakon és süketen rohan a
vesztébe... igen, ez nem jellem, vágy-
erő. vagy derékség dolga, ez nem vir­
tus, csak idegdiszpo'zició,^ vagy egy­
ügyű fantáziátlanság. . . érti, érti, csak
az a baj, az az elviselhetett en_ szeren­
csétlenség, hogy ő olyan árván, egye­
153
dül maradt a fantáziájával. Mennyi­
vel könnyebb volna, milyen édes, nagy
vigasztalás volna az, ha Mária meg
tudná érteni az ő gyávaságát, ha Má­
ria itt sírna az ő ölében, ha M ária...
Mária, Mária, ez a nagy, nyugodt erő,
ez a hősies bátorság ez már nagyon
gyanús, ez már visszataszító, ez az
embertelen póz már nem önuralom,
hanem hideg közöny, hűtlenség vagy
kiábrándulás. Mária, Mária, én jobb
szeretném, ha bevallhatnám neked,
hogy mennyire irtózom a vértől, a
sebtől, a vakságtól, a halál borzal­
maitól .. .
Üjra leroskadt egy székbe.
— Egyáltalában az a legborzasztóbb,
hogy ilyen egyedül maradtam — tért
vissza megkínzott agyába újra ez a
gondolat és csak azt sajnálta, hogy a
kis lánya nem idősebb hét-nyolc esz­
tendővel. Akkor mégis lenne valakije,
akinek elpanaszkodhatnék és aki meg
tudná érteni. Vagy, ha az édes anyja
élne. Igen. ő volna az egyetlen, aki
előtt nem szégyelné magát. . . mert a
gyermeke — ki tudja — nem ábrán-
dulna-e ki belőle, ha gyávának látná?
És eszébe jutott, hogy diákkorában
Stanley afrikai utazó könyvében olva­
sott egy fiatal négerről, akit lopás
miatt halálra ítéltek. A néger — szó-
ról-szóra emlékszik erre a mondatra
— az akasztófa alatt feljajdult és
messze, messze Birnámban meghalt
édes anyja után kiáltozott.
Bálint bement a hálószobájába, hogy
megnézze régen meghalt édes anyja
képét.
— Neked jó, hogy nem érted meg
ezt a szörnyű napot — szólította meg
a gyengéd arcú, sovány, ősz, asszony­
ságot, az ő drága, kicsi édesanyját.
Hogy féltettél mindig a legkisebb szél-
fúvástól, a robogó szekerektől, szem-
veréstől, pajkos gyermekek csinyjei-
től. rossz ember szándékától, tűztől
víztől, hirtelen haláltól— jutott eszébe
ez a négy utolsó istenesapása, amely
benne volt a család tradieiós esti
imájában.
Eszébe jutott, hogy most is imád­
kozni kéne. Hogy mentse meg az Isten
rossz ember szándékától és hirtelen
haláltól. De nem mert imádkozni. Félt,
hogy az Isten is gyávának találja és
borzadva érezte, hogy ezért a jó Isten
előtt is szégyent! magát.
Mert már egész testében reszketett és
nem volt egyéb vágya, csak, hogy meg­
nézze az alvó kisleányát. A gyermek­
szobát balra egy kis folyosón keresz­
tül lehetett megközelíteni. Kinyitotta
a folyosó ajtaját, de aztán ^hirtelen
visszatorpani. A kicsike a német ne­
velőnővel alszik és ő elijedt attól a gon­
dolattól, hogy egy idegen nőhöz éjnek
idején betegye a lábát.
— Meg a gyerekemet sem láthatom
nyomorúságos kínszenvedésemben —
gondolta égő elkeseredéssel, — Istenem,
de egyedül vagyok.
Ekkor vette észre, hogy már hajna-
lodik. Szürkés-vörös volt az ég és az
utcán nehéz társzekerek dübörögtek a
vásárcsarnok felé.
— Nappal v a n ... nagyon fáradt va­
gyok — Mária pedig jóízűen alszik —
gondolta keserűen és vetkőzni kezdett.
— Aludnom kell. ha holnap ember aka­
rok lenni. . . . legalább is le kéne fe­
küdnöm.
Hallgatózni kezdett.
— Mintha valaki sírna itt ebben a
házban, vagy csak hallucinálok!
Az ajtóhoz lopódzott, amely a fele­
sége hálószobáját választotta el a ma­
gáétól-
— Csakugyan, mintha zokogna va­
laki-
Óvatosan megnyomta a kilincset. A
zár kinyílt anélkül, hogy inegcsikor-
dult volna. Lassan kinyitotta az ajtót
és a keskeny résen bevillant az égő
villanylámpa sárga fénysugara.
— Mi ez1? Mára elfelejtette eloltani!
Odadugta a fejét és bekandikált
Mária -szobájába. Az asszony nem fe­
lejtette el a villanyt lecsavarni. Ott
térdelt az ágya előtt, egész felöltözve,
imárakulcsolt kezeit tördelte és keser­
vesen sírt. Pedig már bepiroslott az ab­
lakon a hajnali derengés.
Bálint óvatosan visszahúzódott- Má­
ria imádkozik és sír. Mária is fél és
érte könyörög. Most már érti. Mária
is tudja, hogy itt halálról van szó. És
tudják az ő barátai is, azért Íratták
meg vele a végrendeletét- Igen- Nekik
is van fantáziájuk.
— Tehát én nem vagyok őrült, nem
vagyok gyáva, csak tisztán látom, hogy
mi várakozik rám. Ük is látják. Nekik
sem ment el a józan eszük, ők is félnek,
félnek, csak el tudják rejteni az aggo­
dalm ukat... igen, a bátorság semmi
más, csak az a képesség, hogy valaki
el tudja titkolni a veszedelemtől való
ösztönös, természetes, emberi irtózatát,
a félelmet, az undort... igen, ezt hív­
ják bátorságnak és halálmegvetésnek...
ezt a titkolódzást, ezt a színlelést, ezt a
hazugságot és Mária emberfeletti erő­
vel titkolta előttem, hogy meg ne in­
gassa a lelkem egyensúlyát.
Bálintnak eszébe jutott a végrende­
lete, amelyet az íróasztalon felejtett.
Megindult, hogy bemenjen a dolgozó-
szobába és fiókba zárja a rettenetes
írást. Most vette észre, hogy tántorog
és a feje szédül. Belekapaszkodott az
ágya mellett lévő székbe, de azt feldön­
154
tötte. A szék nagy robajjal zuhant a
parkettra és Bálint utána esett.
— Angina pectoris! — ez a szó jutott
az eszébe, azután eszméletét vesztve
vegignyúlt a padlón.
*-
A párbajt — Bálint rosszulléte miatt,
egy nappal elhalasztották. Az öreg
Ivánffy nem titkolta, hogy szégyenli
ezt a fatális véletlent.
— Még azt hiszik, hogy a félelem tett
beteggé, fiam. És ez módfelett kellemet­
len nekünk.
Bálint nem védekezett. De szinte
utálta és gyűlölte magát, hogy a ke­
mény öregúrnak igazsága van. A féle­
lem tette ilyen nyomorulttá.
Estefelé azonban felkelt és azt
mondta, hogy a Dunaparton kicsit sé­
tálni szeretne.
— Én is veled megyek! — rimánko-
dott Mária.
Bálint arra gondolt, hogy az asszony
félti. Szégyenében indulatossá lett és
gyengédtelenül visszautasította.
A Dunaparton élesen fújt a nyugati
hideg szél- Bekanyarodott a kis belvá­
rosi utcákba és lehorgasztott fővel ba­
rangolt az öreg, omladozó, patinás há­
zikók között, amelyek sorát itt-ott meg­
szakította egy-egy Ízetlen, otromba,
hivalkodó magas bérpalota- A Bástya­
utcában arra gondolt, hogy a közép­
korban itt húzódott végig a régi Pestet
körül futó sánc, Erről írta legújabb
munkáját, amelyet az Akadémia meg­
koszorúzott.
— Akadémia! Mi az! Középkor? Régi
Pest?
"Bálint keserűen elmosolyodott.
Az is volt valaha az ő életében!
Most csak utcai verekedés — gyáva,
rendőrért kiabálsz! — segédek, pisz­
toly, utána lovassági kardok — félelem,
virrasztás, angina pectoris__ most
csak ilyesmi ... és holnap talán vér ...
halálos seb. liörgés. a kard hegye bele­
fúródik a szemüregbe- -■ a golyó beha­
tol a vesék közé ... felolvassák a vég­
rendeletet .. . Mária, kis lányom, édes
kis ötéves csöppségem, de szép szüle­
tésnapot rendezett néked az Úristen!
— Undorító ez az én életem — nyögte
magában keserves sóhajjal. — Egyál­
talában nem értem, hogy miért nem
hagynak békén engem, aki nem akarok
semmit, nem bántok senkit, aki szeret­
nék elbújni könyveim közé, aki szeret­
ném felásni Mátyás király palotájának
maradványait .. Engem, aki fáradt
vagyok és beteg és semmi igényem,
senkinek nem állok az útjában, aki csak
a családomat szeretem, a.ki olyan őrül­
ten szerelmes vagyok a feleségembe,
aki soha nem kértem senkitől semmit,
aki csak dolgozom és úgy szeretném.
jaj de szeretném, ó mily kimondhatat­
lanul szeretném szépen felnevelni a kis
gyermekeimet. No igen, a kicsikét, az
ötévest és a kis öeosét. akire még szá­
mítottam, mert egy fiút is szerettünk
volna, bizony Isten, ez volt minden vá­
gyunk, az enyém is, Máriáé i s . •. ez
volt... igen, most már csak vol t... ó
én szerelmes Istenem!
Hogyan, hát oly biztos, hogy nem
lesz?
Miért?
Hát el kell pusztulnom, mint egy rü­
hes macskának? Letaglóznak, mint egy
kivénhedt ökröt? Hát lehetséges ez?
Bizony lehetséges. Semmi sem kell
hozzá, csak egy kis balszerencse.. - os­
toba véletlen... ki tudja megállítani a
kilőtt pisztolygolyót?
Kéregető koldus köszöntött rá az
egyik utcasarkon.
— Vak embernek egy kis alamizsnát
Bálint megborzadt.
— Milyen fatális omen, pfuj, még ez
kellett nekem!
Pénzt adott a kéregetőnek.
— Hol érte a baj? — kérdezte tőle
szívdobogva. — Háborúban volt?
— Nem uram. Bészeg legények lövöl­
döztek és egy golyó a szemembe
szaladt.
Bálint rémülten menekült a koldus
közeléből.
Részegség...- Egy golyó a szemébe
szaladt... ezt nem lehet kibírni, a sors­
nak ezt az embertelenül világos ujj-
mutatását.
Hazarohant és átkozta magát, hogy
tegnap beteg volt s ezáltal eltolódott
az istenítélet órája. Most már túl
volna az egész undok komédián. Ez is
a végzet kegyetlen gúnyolódása az ő
gyávaságával.
Otthon bezárkózott, azt _ mondta,
hogy iratait, jegyzeteit és félig kész
munkáit rendezgeti. Yoltaképen azon­
ban azért, hegy senki se lássa_ borzai
más tusakodását önmagával és rém­
képeivel. Most már enni sem tudott és
egészen elgyöngült. Kilenc órakor le­
feküdt és kimerült testét kínos, ál­
mokkal izgatott bágyadtság szegezte
ágvához. Reggel hét órakor alig tudták
felébreszteni a párbajsegédei. Akkor
hirtelen felöltözködött és köszönés nél­
kül futott el hazulról.
# a békítő formulát. Bálint homlokára
Útközben Bálint nyugodtnak és el­
szántnak látszott, bár szótlanul és sá­
padtan ült a kocsijában. Annál többet
beszélt Horváth Elemér:
— Remélem: két lyuk a levegőben,
aztán egy kis vágás a csuklón. A harc-
képtelenséget bízd ránk cimbora!
Várady nevetett.
155
— A báró segédei is szeretetreméltó,
kedves liri fiúk. S tulajdonképen már
Haeckelre sem tudok haragudni. Se­
gédei mondják, hogy haját tépi dühé­
ben a történtek miatt. Azt mondja:
tíz évet adna az életéből, ha nem kö­
vette volna el azt az otrombaságot.
Azt mondja, legjobb szeretett volna
alázatosan bocsánatot kérni tőled és
Máriától. El is hiszem neki. No egy
óra múlva már túl vagyunk az egész
komédián.
Bálint csak annyit hallott az egész­
ből, hogy Haeckel legjobban szeretne
bocsánatot kérni.
A kaszárnya udvarán már várták
őket Haeckel segédei. A báró idegesen
szivarozott és zavartan köszönt.
öt perc, amikor már felállították a
két ellenfelet. Bálint kezében reszke­
tett a pisztoly és arcára kiült a féle­
lem szörnyű, groteszk maszkja. Pedig
nem a párbajtól, nem is a sebesüléstől
s nem a haláltól félt, hanem attól,
hogy az angina pectoris ismét jelent­
kezik. Nem félt most már semmitől,
csak attól, hogy ez a hat-hét úr, a báró,
a segédek, az orvosok gyávának fog­
ják- tartani.
És egyszerre felbukkant előtte a ma-
jomképű vörös pincér arca, aki a
trafikban a lábára lépett. Azt sem
merte arcul ütni s akkor is örült, hogy
ép bőrrel menekült a botrány s a tett-
legesség elől. Ó, ha azt tudnák ezek a
nyugodt, mosolygó, vérengző tigrisek.
Különben semmi baj! Pisztoly?
Kard? _ Sebesülés? Halál? Ez mind
gyerekjáték, móka, a fene törődik
vele. Baj csak egy van a világon: az,
hogy őt most rögtön szíven ragadja
az angina pectoris és nyomban végig­
vágódik a földön. Ennek pedig nem
szabad megtörténnie. Nem. Inkább
ezer halál, minthogy az életben még
egyszer gyávának mutatkozzék em­
berfia előtt.
A vezetősegéd megtette a konven­
cionális bókeajánilatot. Bálint furcsa
szorongást érzett a mellében. Szívéből
mintha felbuggyant volna egy csomó
vér és a torkába szaladna forró, ful-
lasztó. lélegzetelállító bugyborékolás-
sal. Mi ez? Angina pectoris? Hej, a
mindenségit!
A segéd halkan és unottan mormolta
kiült a veríték és hirtelen eszébe ju­
tott, hogy ellenfele tíz évet adna életé­
ből . . . hogy legjobban szeretne bocsá­
natot kérni tőle és Máriától... Bálint
hirtelen a báróra nézett s a magas,
monoklis fiatal szőke legény gyerekes
arcáról leolvasta, hogy csakugyan...
úgy van. . . ez az ember szégyenli ma­
gát, a szeméből halk és őszinte bocsá-
natkérés rimánk Ódik elő, bogy a báró Nem ment vele senki
tisztelettel és bizalommal néz rá, hogy A lovarda kapujában az apósa
a szája, mintha mondani akarna va várt rá.
lamit. . . vagy beszél is talán!... ő Az öreg úr. ahogy megpillantotta,
nem merne megesküdni, hogy a báró ragyogó mosollyal nyújtotta a kezét.
nem mondott valamit, de ő oly izga­ — Elláttad a baját! Bravó! Ezt sze­
tott, hogy nem érti az elhangzott sza­ retem.
vakat . . . vagy tán a vezetőséged sza­ De aztán hirtelen torkán akadt a
val voltak!... Isten bizony, nem tudja szó.
ki ejtette ki a boosánatikérő szót, de — Mi az, miért lóg a fejed! ... Hol
valaki itt megbocsájtásról és kibékü­ vannak a barátaid, B álint!. . . Bálint,
lésről beszél, a bárónak olyan kö­ az Istenért, mi történt veled!
nyörgő tekintete van és őt mindjárt Bálint nem tudott apósa szeme közé
torkon ragadja és földhöz vágja - az nlézni.
angina pectoris ... — Kibékültünk.
És ekkor olyan dolog történt, ami­ — Kik! — képedt el Ivánffy.
ről Bálint nem tud számot adni, amire — Hát a báró, meg én!
meghűlt a segédek vére, amire az or — Megőrültetek!
vosok kiejtették kezükből a szerszám- — Bocsánatot kórt.
táskájukat. — A báró!
Bálint a vezetősegéd dikciója után — Igen.
meglódult, a báró felé futott, miköz­ Az öreg úr szörnyűt káromkodott.
ben elhajította pisztolyát és kezét ki­ — Hát ilyen gyáva disznó is van
nyújtotta: még a világon! És te megbocsájtol­
— Nos hát megbocsájtoik — lihegte tál! Lehetetlen. Bálint, elment az
sápadtan és eszelősen nyújtotta kezét eszed!
ki megdermedt ellenfele felé. — Be­ — El.
látom. megértem, elhiszem. — meg- — Komolyan mondod ezt! És a segé­
boosájtok, szervusz. deid? És az ő segédei! Teremtő Isten,
És éppen úgy nevetett, oly részeg, hát ez is lehetséges!
bamba, üres vigyorgással, mint ahogy Az öreg úr arca vérpiros dühben
ott a régi Nemzeti Színház cement gyulladt ki és eltorzult a felháboro­
palánkja mellett Haeckel nevetett az dástól.
inzultus után. — Gváva vagy te i s . ■. Gyáva, gyáva,
— Szervusz. . . nem veszem rossz gyáva! És elrohant, mint aki egy pestises
néven ■.. megesik, hehe . . mellől menekül, mint aki egy hulla ir­
Akár csak a báró, ott a palánk mel­ tózatos látványától akar szabadulni.
lett, részegen, a köréjük tolongó, rö Bálint pedig azt se tudta merre von­
bőgő, vinnyogó csőcselék között... szolja elkínzott, agyonfáradt testét.
A báró elképedve fogadta el a felé *
nyújtott kezet, a segédek rémült arc­
cal lesték Bálint fakó, feldúlt arcát, Egyszerre csak azt vette észre, hogy
az orvosok ösztönszerüleg ugrottak az a központi vásárcsarnok előtt ténfereg
egész testében reszkető, támolygó em­ és nagy tömeg közepébe sodródik vele.
ber közelébe... .Többről, balról megtaszigálják, a lá­
De nem történt semmi. bára léptek, minduntalan beleütközött
Bálint kezet fogott a báróval, fel­ egy-egy emberbe, tolókocsiba, talyi-
öltözött és lassan kitámolygott a lo­ gába, a villamosok között Isten csudá­
vardából. jával bukdácsolt keresztül, feldöntött
egy rakás gyümölcsöt, trágár szavak
repültek feléje, majdnem elgázolta egy
N e m u la s s z a e l a c é l á r u s z ü k s é g ­ súlyos teherautó, végre meg kellett
l e t é t n á la m b e v á s á r o ln i, h a jó l
a k a r v e n n i. M in d e n fé le v áa rá su
állnia, mert ember emberhátán zsúfo­
h a jv á c ó - g é p e k é s e z e k h e z a l k a t ­ lódott össze a Ferenc József-híd pesti
r é s z e k , ans-ol sv é d é s soling-eni oldalán.
b o r o tv á k , z s e b k é s e k , o lló k , m é s z á ­
r o s - é s k o n y h a k é s e k , n asry s z a k á c s - Bambán bámult a levegőbe és fejé­
k é s e k , a c é la k , m in d e n f é le k e r t é ­ ben szüntelen zúgott-zakatolt az apósa
s z e ti s z e r s z á m o k s tb . m in d e n k o r a
le g o lc s ó b b á r b a n s z á m íto m . Á f e n t
kétségbeesett kitörése:
s o r o lta k s z a k s z e r ű j a v í t á s á t é s — Gyáva, gyáva, gyáva!
k ö s z ö r ü lé s é t v á lla lo m . — S z ü k s é g ­ Elviselhetetlen fejfájás gyötörte és
l e t é r ő l V é r je n á r j e g y z é k e t . A l a p it t a t o tt 1902. üres gyomra émelyegni kezdett. Szájá­
Több aran yérem m el k itü n tetett.” ? H|í ban összefutott a savanyú nyál és ki­
D R E S Z M A N N KÁROLY folyt vértelen, remegő ajkai között.
e z ü s t k o s z o r n s k é s e s - é s k ö s z ö r ű s - m e s te r — Haza kellene mennem, persze, hogy
VII., ERZSÉBET - KÖRÚT 2 2 .) haza — mondogatta magában. — Mária
már bizonyára megtudta, mi történt...
156
és a kicsike is várna a születésnapi
ajándékokat. De nem lehet hazamenni,
nem lehet, nem szabad, nem tudok . . -
gyáva, gyáva, gyáva.. • előbb ki kellene
gondolni valamit, amivel Mária előtt
igazolhatnám magamat.
Most már csak Máriára gondolt, nem
volt előtte semmi más fontos ezen a
világon. Csak Mária meg ne undorod­
jék tőle, csak Mária szeresse tovább,
csak Mária maradjon meg neki.. . .
Mária és a kicsike... igen, csak a ki­
csike meg ne tudja soha hogy mi tör­
tént ma az apuskájával. Hogy az apja
gyáva, gyáva, gyáva volt és kibékült
az ellenfelével •. •
Eh, ezt nem lehet tovább! Történjék,
aminek történnie kell.. • különben is
most már minden mindegy ■.. ő örökre
búcsút mond a társadalomnak, nem
Ismer senkit, nem jár emberek közé.
Hagyják őt nyugodtan dolgozni, el­
megy vidékre, vagy Olaszországba...
régi romok közé. Fehér, néma, hideg kö­
vek földalatti birodalmába, kétezeréves
sírok temetőjébe, igen, elmegy, szinte
tán szerencse, hogy ez történt vele. leg­
alább testestől-lelkestől az archeoló­
giáé lesz ■.. csak. • •
Csak!
Megdöbbent. A homlokához kapott.
Rettenetesen fájtak és lüktettek ott a
véredényei.
El megy. . . csak1?
Csak Mária és a ki ősiké is elmenjen
vele. Csak ez a két drága, imádott te­
remtés maradjon meg neki.
Csakhogy ez nem biztos. Egyáltalán
nem biztos, hogy Mária követi-e őt, aki
a rendőrért kiáltott, szívgörcsöt kapott
a félelemtől és kibékült azzal az ember­
rel, aki pofonütötte. Nem. Egészen bi­
zonyos, hogy Mária is gyávának fogja
tartani... gyáva, gyáva, gyáva disznó-
hát ilyen gyáva disznó is van még a
világon?
Csak most vette észre, hogy körü­
lötte a tömeg borzongó kíváncsisággal,
rémülten és szívszorongva figyel vala­
mit, ami ott fenn a magasban történik,
fenn, valahol a hídoszlop tetején.
— Örült az, közveszélyes őrült.
— Dehogy is! Részeg a gazember.
— Vagy valami artista. Fogadásból
teszi.
— Maga is megbolondult, fiam. Hát
akkor miért lövöldöz?
— Mi? Lövöldözés is?
— Fenét. Valami mozifelvétel lesz.
- Ne akadályozzák a közlekedést!
Hé emberek! Oszolni, oszolni!
— De mozdulni sem lehet. Rendőr,
rendőr!
Erre a szóra Bálint arca vérvörössé
vált. Rendőrért kiabál valaki. Talán
felismerték és őt gúnyolják, amiért
157
rendőrért kiáltott? De a tömeg ügyet
sem vetett rá. mindenki a magasba
uézett.
— Négy golyót már kilőtt.
— Négyet? Öt volt az, Olvastam.
-- Akkor még egy golyó van a revol­
verében-
Bálint feje zúgott és ahogy fülébe ha­
toltak ezek az össze-vissza hangzó, kia­
báló szavak, azt hitte álmodik. Most
meg golyóról beszélnek, pisztoly-golyó­
ról, amely elől ő oly gyáván megfuta­
modott. Egész testében reszketett, muk-
kajnni sem mert s meg sem moccant a
tömegben, amely csaknem agyonpré­
selte őt.
Mindenki kiabált, ijedezett, sikolto­
zott és tanácsokat adott a másiknak.
— Ha volna itt egy b á t o r , elszánt
fickó, lehozná onnan a szegény elme­
bajost.
— De okos maga! Kinek ment el az
esze. hogy lelövesse magát?
— Az a rendőrség dolga.
— Majd leszedik onnan a tűzoltók.
— Kár a fáradságért.
— Majd egy futóbolondért kockára
tenném az életemet-
— Menjünk, még van egy golyó a
revolverében.
— Nem én. Én meg akarom nézni, le-
ugrik-e onnan.
— Majd bolond lesz.
— Hát hiszen bolond.
— Csak szimulál- Fogadásból teszi-
Most már Bálint is észrevette, hogy
fönn a hídpillér tetején egy emberi
alak gubbaszt és méregeti a távolságot
a Duna tükréig. Szegény elmebajos
lehet — gondolta, — aki ilyen nagy
parádét csinált magának az öngyilkos­
ságból. Istenem, milyen tragédia!
Lenn pedig a tömeg egyre nőtt, a
közlekedés egészen megakadt, rendőrök
hiába erőlködtek utat nyitni a villamo­
soknak, kocsik, autók, szekerek, kézi
talyigák torlódtak egymás hegyire-
hátára, zúgott, sikoltozott, visított, jaj­
gatott és vihogott a nép. Egyszerre
százan kiabáltak fel a magasba, hogy
jöjjön le, ne jöjjön le, várjon, üljön
csendesen, kapaszkodjék a pillérfő cif­
rázatába, mindjárt jönnek a tűzoltók,
dobja revolverét a Dunába, vigyáz­
zon ... ejh, ki volna itt olyan bátor, el­
szánt fickó, aki fel merne menni hozzá
a meredek hídláncon.
— Egy bátor ember kerestetik! —
rikkant gúnyosan egy szurtosképű
zsákhordó legény.
Bálintnak megdobbant a szíve-
— Bátor ember kell! — ordította ma­
gából kikelve — hát itt vagyok én, én,
é n . .. itt vagyok, én nem vagyok
gyáva.. • érti az úr? .. én felmegyek
érte és lehozom, ha addig élek is.
 — Nini, itt van még egy bolond —
röhögött a legény.
— Megyek... Engedjenek utat — üvöl­
tötte Bálint.
— Ne engedjék. Ez is elmebajos.
— Utat!
— Már mér menne az úr? — kérdezte
egy jóarcú, kövér, almás kofaasszony.
— Hadd menjen, ha olyan nagy benne
a mersz.
— Butaság. Ügy sem ér föl hozzá. Ki
az ördög tud felmászni ezen a meredek,
síkos, keskeny láncon-
— Utat, utat! — üvöltötte Bálint.
Egy rendőr megfogta a karját.
— Uram. ne tréfáljon. Mindjárt jön­
nek a tűzoltók.
— De nem is érdemes. Az a bolond
úgyis beugrik a vízbe.
— De előbb lelövi, aki hozzá köze­
ledik.
— Van még egy golyó a revolve­
rében.
— Kettő van még benne. Még csaík
négyet lőtt ki, én megolvastam.
— Nohát!
— Megyek! Megyek — ordította Bá­
lint — én nem félek a revolvergolyótól.
— Hát ha nem fél menjen! — biztatta
egy suhanc, aki előre kéjes borzongást
érzett a rettenetes látványosság elő­
ér zetében-
— Ne menjen.
I'MI. . . . . . . . .
158
— Ügy sem éri el.
— Ha pedig eléri, akkor a bolond
magával rántja a mélységbe.
-—De mi értelme van ennek a bravúr­
nak? — figyelmeztette Bálintot egy jól
öltözött úr.
Bálint magából kikelve ordította
vissza:
— Az az én dolgom. Ha ön gyáva,
akkor fogja be a száját.
És már odafurakodott a hídpillér lá­
bához és felugrott a láncra.
A tömeg borzasztó ordításban tört ki.
Bálint macskaügyességgel kúszott föl­
felé.
— Szent Isten, lebukik!
— Micsoda őrült vakmerőség!
— "Vigyázzon, forduljon vissza, ne
menjen tovább!
— Menjen, hozza le azt a szerencsét­
len embert!
— Jaj, mindjárt lőni fog!
— Ne lőjjön! Gazember! Meg ne moc­
canjon!_ Feküdjék hasra, szentséges
Isten, jaj, jaj. itt emberhalál lesz...
nézzék, már elfáradt, reszket, fogy az
ereje, szédül...
A tömeg most már maga is olyan
izgalomba esett, hogy egymást szidták,
gyalázták, ijesztgették és rugdalták az
eksztázisban lihegő véres látványos­
ságtól torpadó, de valami szörnyűség
után mégis szomjasan epedő emberek
százai.
Bálint nem hallott és nem látott sem­
mit, csak mászott feljebb és feljebb a
hídkábel síkos meredekjén és folyton
azt ismételgette vérző, habzó, reszkető
ajkával:
— Nem vagyok gyáva, nem félek a
golyótól, ti vagytok ott lenn, ti vagy­
tok a gyávák... Gyáva, gyáva, gyáva
csőcselék, én nem félek . • Tudjátok...
én most megmutatom nektek...
Ebben a pillanatban a tömeg ijedt,
őrjöngő, borzalmas üvöltésben tört ki:
— Jaj, jaaj, jaaaj... hangzott fel egy
egyetemes, dermesztő, égbekiáltó jajga­
tá s-.. aztán eldördült egy lövés... Bá­
lint megtántorodott. a szívéhez kapott,
hátrabukott, egy pillanatig csüngött
lefelé a láncon, aztán a teste félrefor­
dult és... jaaaj... kivágódott balra, a
hídtest felé, aztán egyet karikázott
még a levegőben és tompa zuhanással
elterült a villamos síneken.
*
A mentők megállapítoták, hogy a
zuhanás is halálos lett volna, de az
őrült revolvergolyója átjárta a szívét
és már halott volt. amikor teste elterült
a hídon. A halál oka: revolverlövés.
Bálintot nem a báró pisztolygolyója
ölte meg. Nem. Revolvergolyóval ölette
meg magát.
A m agyar vidék élete
Irta :
a K ö zp o n ti S a jtó v á lla la t lapjain ak igazgatója,
a «B u d a p est K örnyéke » fe le lő s szerkesztője.
Abban a mértékben, amint elmerül­
hettem, a . .B u d a p e s t K ö r n y é k e “ heti­
lap révén, a főváros környezetében
zajló városi és községi élet ügyeibe,
tárult fel előttem teljes bizonyosság­
ként az a megismerés, hogy valóban
igazuk van azoknak, akik hirdetik,
hogy Budapest nem Magyarország s
nem az egyetlen számottevő mennyi­
ség Magyarország életében- A vidék,
amelyet még egy évtizeddel ezelőtt is
nevettek sokan quantité negligeable-
nak tekinteni, amelynek nincs súlya
és jelentősége, hatalmas erővel érezteti
jelenvailóságát, értókét, a magyar élet
mérlegének serpenyőjében. Ez a mér­
leg még mindig ingadozik, még m in­
dig sokan élnek abban az optikai csa­
lódásban, hogy a fővárosba koncen­
trált kultúra, nagyipar, nagykeres­
kedelem és bankélet meríti ki az ország
igazi életfunkcióit. Még mindig sokan
engednek annak a látszatnak, hogy a
fővárosba centralizált szépség, hala­
dás, kultúra érdemel csalk figyelmet.
Lassanként azonban rájön mindenki
arra, hogy ez csalódás és pedig kárté­
kony csalódás.
Maga a politika iránya és fejlődése
sem kedvez már a centralizációnak.
A történelmi Magyarország szép álma
volt a hatalmas, magyar kultúrcen-
trum, amely felveheti a versenyt a
világ nagy metropolisaival. A trianoni
Magyarország azonban keserűen éb­
redt rá arra a tudatra, hogy az elha­
nyagolt vidék nemzeti katasztrófájá­
val egyértelmű hátravetését jelenti a
magyarság erejének s a túlfejlesztett
Budapest olyan nagy mértékben szívja
föl a nemzet gazdasági tápláló erőit,
hogy azt a viszonylag kicsiny, gazda­
ságilag és szociális fejlődésben elma­
radt vidék nem bírja el.
A figyelem azóta elsősorban a vidék
fejlődésére irányai. Igaz, hogy a poli­
tikai élet tűzhelye és boszorkánykony­
hája ma is a fővárosban van, a sajtó,
amely elsősorban a fővárosi élet szem­
1591
üvegén át figyeli és kommentálja az
eseményeket, szántén tipikusan buda­
pesti. Igaz. hogy a színházak, a tárla­
tok, az irodalmi események műhelye
ma is Budapest; ide irányulnak a va
suták és az országutak, a vizi, a szá­
razföldi. a levegőbeli forgalom ütőerei-
De ha félretoljuk azt az óriási potem-
kin színfalat, amelyet az elmúlt év­
tizedek építettek Budapesten a nagy­
városi élet folyamata számára, akkor
rábukkanunk az igazságra: arra a
tényre, hogy a főváros a gazdasági-
élet romlásával, a kitenyésztett mun­
kanélküli tömegekkel és a szellemi
proletariátus ijesztő nagy méreteivel,
veszített igazi jelentőségéből, míg a
vidék a fokozatos fejlődéssel, a mező-
gazdasági néprétegek politikai súlyá­
nak emelkedésiével, nyert jelentősé­
gében.
Az egyetemi városok: Szeged, Pécs,
Debrecen, a kisebb kultúr centrumok:
Eger, Miskolc, Székesfehérvár, Szom­
bathely, Újpest, Esztergom, nagyobb
jelentőségre emelkedtek, mintsem hogy
figyelmen kívül lehetne hagyni a ben­
nük rejlő fizikai és morális értékeket.
A mérleg serpenyője kezd elbillenni
a vidék javára s ha az ország mező-
gazdasági termelése győzni fogja azt
a tempót, amelyet a magyar belső
megerőrödés követelményei diktálnak
majd neki. akkor nem messze időben
már megoszlanak a fővárosba koncen­
trált erők a vidék javára. A fejlődés
iránya tehát Magyarországon is az,
ami a nyugati nagy államokban már
befejezett tényekben mutatkozik: emel­
kedik a vidék jelentősége, több kuitúr
központtal, az ország egyetemes fejlő­
dése javára.
A magyar élet legsúlyosabb problé­
mái már is a vidéken és nem Buda­
pesten, nem Budapest akarata, igé­
nyéi. érzelmi hullámzásai szerint dől­
nek el. ím e az egyik magyarázata
annak, hogy a Központi Sajtóvállalat
lapjai, a Nemzeti Újság, Uj Nemzedék,
Budapest Környéke egyetemes nem­
zeti és nem kizárólagosan fővárosi
szempontok szerint Írnak és mélegelik
a dolgokat. Számolni keli azzal a tény­
nyel, hogy a magyar vidéki városok
túl vannak a fejlődés kezdetén. Ma
gyarország sem elégedhetik meg egyet­
len igazi várossal, míg a kisebb vidéki
centrumok, falvak és tanyák, az euró­
pai fejlődés igényeitől messze elma­
radva, a sáros utak és homokbuckák
megközelíthetetlen messze,ságébe esnek
el. Ahogy Németországnak Berlin mel­
lett van Drezdája, Münchené, Frank-
furthja, Brémája, Hamburgja, Olasz­
országnak Róma mellett van, Nápolya,
Firenzéje, Velencéje, Genovája, Milá­
nója, Angliának London mellett van
Manehesterje, Glasgowja, Liverpoolja,
Franciaországnak Paris mellett van
Lyonja, Marseillesjc, Bordeauxja, ná­
lunk is lesz Budapest mellett az ország­
nak négy-öt fejlett városa.
Ez azonban még távolról sem min­
den. Maga a város, bármily kívánatos
legyen is az, s bármily magasabb fej­
lődési fokozatot jelentsen is a városi
élet a modern ember számára, még tá­
volról sem jelenti a nemzet erejének
teljességét. A hangsúly a falun s a ma­
gyar viszonyok figyelembevételével, kü­
lönösen a Duna-Tisza alföldi vidékén,
a tanyán van.
Ennek a fejlődése és kiépítése fogja
végeredményében jelenteni azt az igazi
nemzeti megerősödést, amely ideálként
lebeg a gazdasági és a szociális problé­
mákat megértő emberek szeme előtt.
A főváros közvetlen környékén fekvő
városok és községek, amelyeknek érde­
keit a ,,Budapest Környéke“ c. heti lap
szolgálja, jóformán benne élnek Buda­
pest vonzó körében. Újpest, Rákospa­
lota, Kispest, Pesterzsébet. Budafok,
Szent-Endre városok, azután Csepel,
Gödöllő, Péeel. Tsaszegh. Rákosliget,
Pomáz. Törökbálint. Cinkota, Rákos­
szentmihály, Fóth. Alag, Szentlőrinc,
Pestújhely, Kelenvölgv, Sashalom,
Gyömrő és a járás. Budakeszi. Sorok­
sár, Dunaharaszti mind beleesnek abba
a vonzó körbe, _amelynek rádiusza
messze vidékekre ér el.
Ezeknek fejlődése olyan rohamos és
feltűnő jelenség, hogy valóban nem le­
het kitérni ama benyomás elől, hogy
160
előbb-utóbb kis kultúrcentrumokká
emelkednek s valóban számolni kell is­
kolai, művészeti, közigazgatási, sport­
életünk tekintetében a vidékkel.
A külföldi kölcsönök, amelyeket
hasznos beruházásokra fordítottak az
autonóm hatóságok; a földreform és a
házhely akciók, amelyek a vidék életét
lényegesen érintettek; az útépítések,
amelyek közelebb hozták a helyi ipart
és kereskedelmet s különösen a mező-
gazdaságot az értékesítés forrásaihoz;
a városok és községek üzemei, amelyek
a modern élet szükségleteit s elsősor­
ban a világítás, a csatornázás, a gáz­
szolgáltatás, a vízvezeték igényeit lát­
ják el, emelkedőben, fejlődőben vannak
s a vidék már nincs teljesen híjján az
élet kényelmét, a termelés gyorsabb
ütemét szolgáló intézmények áldásai­
nak. Maga az a tény, hogy a gödöllői
„mintajárás“ közegészségügyi tekintet­
ben példát mutat a haladás terén s a
vidék fejlődésének történetében, már
elismerésreméltó jele az idők hatalmas
változásának.
Amikor a kormány megkezdette a
külföldi kölcsönből s az államháztartás
fölöslegeiből a hasznos beruházásokat,
közvetlen célja az általános munkanél­
küliség enyhítése, messzibb célja azon­
ban a vidék kulturális é-3 gazdasági fej­
lődését biztosító intézmények építése
volt. A tanyai iskolák, a polgári isko­
lák rohamos gyarapítása már kézzel­
fogható bizonyítéka annak, hogy a vi­
déken van a nemzet-megerősités hang­
súlya- A balatoni és az alföldi utak ki­
építésével megszűnik a vidék igen nagy
területén a fejlődés elé gátat vetni, a
sár és a homok beláthatatlan tengere.
Természetesen mindaz ami eddig tör­
tént a fejlődésnek csak a kezdete. Igen
sok vidéken azonban a kezdet kezdete
sem történt meg. De bíznunk kell a ma­
gyar életerő hatalmas előretörésének
alkotóképességében. Ma már látjuk és
tudjuk, hogy a hivatalok és főként a
közigazgatás nem lehet aktagyár. A
közigazgatás. — akár akar, akár nem,
— a vidék jelentősége szerint alakul át,
a népgondozás, a gazdasági és a kultu­
rális ügyek fejlesztésének mühe'yévé.
Nemsokára aktuális lesz a közigazga­
tás reformja, a patriarkális vármegye
megszűnik, de nem azért, hogy a dema­
gógia vármegyéjének adion helyet, ha­
nem hogv sok évszázados tradícióihoz
híven, átalakuljon belső rendeltetésé­
nek s a kor követelményeinek irányá­
ban. A patriarkális vármegye meg­
tartja igazi lényegét, tovább is pátriár­
k á d lesz, abban az értelemben, hogy
atyja lesz a városoknak és a községek­
nek s fejleszti ezeket, modern formában
a szeretet és a nemzeti előhaladás tör­
vényei szerint.
 Serédi Jusztinján dr.
Magyarország hercegprímása

A M a g y a r Élet K épes K önyve. 11

 S e r é d i J u s z tin iá n d r.
Magyarország Hercegprímása
E könyv nyomtatása közben érkezett 1927 november
30-án a jelentés, hogy XI. Pius pápa Őszentsége Serédi
Jusztinián dr. bencés szerzetest Magyarország herceg­
prímásává nevezte ki.
A m ikor e könyveit írtu k , M agyarország
hercegprim ásságában széküresedés volt. A
p áp a Őszentsége időközben Serédi Ju sz ti­
nián dr. beneés szerzetest nevezte k i esz­
tergom i érsekké és elhatározta, hogy bi'bo-
rosi m éltóságra emeli.
Az új hercegprím ást az ország azzal a
hódolattal köszöntötte, m ely a legelső m a­
g y a r főpapnak és az ország első zászlós­
o rának e honban k ijá r. Köszöntötte ő t az­
zal a bizalommal, m ellyel a róm ai Pápa
k ü ld ö ttjét a katolikus lélek m indenha fo­
gadta.
Serédi György Ju sz tin iá n dr. 1884 áp rilis
24-én született a pozsonyinegyei színm agyar
Deáki községben. Édesapja cserepesm ester
volt, akinek nyolc gyerm eke közül György
volt a legfiatalabb. D eáki község az egyik
legerősebb bencésplébánia volt, am ely k e­
letkezését Szent Istv án ig viszi fel és m ely­
nek temploma jövő évben ünnepli épülésé­
nek 700. évfordulóját. Az eddigi m egállapí­
tások szerint a H alotti beszéd ennek a köz­
ségnek a szám ára készült.
'Serédi egyik testvére, Serédi Marcell, a
benoésreudnek ta g ja volt; jeles fizikus, aki
egy jelentős távolságm érő készüléket is t a ­
lált fel, de fiatalon h u n y t el. Serédi Ju s z ti­
nián középiskolai ta n u lm á n y ait a pozsonyi
k irály i katolikus gim názium ban végezte.
A VI. osztály elvégzése u tá n a pannon­
halm i Szent Benedek-remdbe kérte felvéte­
lét. 1901 augusztus G-án öltötte m ag ára a
Szent Benedek-rend r u h á já t és ekkor k ap ta
a Ju sz tin iá n rendi nevet is. A noviciátusi
év letelte u tá n tovább fo ly ta tta középis­
kolai tanu lm án y ait P annonhalm án és a
győri gim názium ban szerzett jeles érettségi
bizonyítványt. Az érettségi letétele u tá n
néhai F ehér Ipoly főapát a róm ai Anselm
bencésegyetem re küldötte teológiai ta n u l­
mányok folytatására.
I t t v etette meg merésizívelésű p ály ájá n ak
alap ját. Nemcsak tudása, szorgalm a, nyelv­
tehetsége (hét nyelvet beszél), szorgalm a
162
tették ő t megbecsültté, hanem szeretetre­
méltó egyénisége is. I t t ism erkedett meg
P. Bastien P é te r belga bencéssel, akinek
nagy szerepe v o lt Serédi életének irá n y ítá ­
sában.
T anulm ányainak befejeztével h azajö tt
P annonhalm ára, ahol Kohl M edárd püspök
1908 jú liu s 14-én áldozópappá szentelte. P.
Bastien P éter, aki m ár ta g ja volt az eg y ­
házjogot kodifikáló p áp ai bizottságnak,
Serédit F ehér Ipoly főapáttól elk érte a b i­
zottság szám ára, úgy, hogy 1908 őszén is­
m ét Kómába m egy és a p áp a ham arosan k i­
nevezi őit is ennek a bizottságnak a consul-
torává. E ttől az időtől kezdve összes
m un k ab írását az egyházjog kodifikálásának
szentelte, G asp arri bíborossal, aki g yakran
kereste fel őt az A ventinuson lévő szerény
cellájában. U gyanekkor a Szent Anselm-
egyetem en is t a r t néhány ó rá t az egyház­
jogból.
E n ag yarányú m unka közben tö r t k i a
világháború, m ely S erédit Róm ában t a ­
lálta. Az olasz hadüzenet u tá n Serédi m ár
csak a V atikán területén fo ly ta th a tta m un­
k áját.
1918-ra elkészült a Codex. Serédi ekkor a
spanyol korm ány védelm e a la tt hazajön
P annonhalm ára. A z esztergom i k en y ér­
mezői fogolytáborba osztották be, hogy az
Oroszországból hazatérő, bolsevik i eszmék­
kel sz a tu rá lt katonáikat m egm entse a h it
szám ára. I t t é rte az összeomlás és vissza­
té rt P annonhalm ára. A K árolyi-uralom nak
és a kom m unizm usnak a n a p ja it Serédi
Pannonhalm án töltötte. Ú jra Róm ába k é r­
ték át, hogy elkészítse az ú j Codex fo rrá ­
sainak 14 h atalm as k ö tetét „Codicis Juris
Canonici Fontes“ címen. E zt az ó riási m un­
k á t csak m ostanában fejezte be. E m ellett a
v atik án i m ag y ar követségnek egyházjogi
tanácsosa volt. A követségnél nélkülözhe­
tetlen szerepet tö ltö tt be. Ebben az állásá­
ban érte kinevezése esztergom i érsekké és
M agyarország hercegprím ásává.
fi magyar katolikus egyház hierarchiája
Irta :
a Nemzeti Újság szerkesztője.
A világegyház hatalmas, az egész
földkerekséget egységesen átfogó szer­
vezetébe kapcsolódik bele a maga in­
tézményeivel a magyar katolicizmus,
amely külső organizációját azokon az
alapokon fejlesztette tovább, melyeket
több mint kilencszáz esztendeje még
első szent királyunk fektetett le. Szent
István a pápától adott hatalomnál
fogva adta meg az első egyházi szer­
vezetet, amely azóta a történelem fo­
lyamán tovább fejlődött és amely egy-
házjogilag még ma. is abban a formá­
jában áll fenn, amint az az erőszakos
béke előtt fennállott. Egyházjogilag
jelenleg még a régi Nagymagyarország
földrajzi határai számítanak és így
például a kassai püspök, illetve apos­
toli adminisztrátor ma is az egri érsek
suffraganeuea, tehát bizonyos egyház­
kormányzati ügyekben alárendeltje. A
hivatalos római évkönyv, az A n n u a r i o
P o n t i t i c i o , még ma is ezen az álláspon­
ton van.
A magyar katolikus egyház szerve­
zetének ismertetése előtt rövid áttekin­
tést kell nyújtani az egész világegyház
szervezetéről. Az Anyaszentegyház je­
lenlegi feje: X L P i u s pápa, családi ne­
vén R a t t i Achilles, aki a római pápák
sorrendiében a 261-ik. Született 1857
május 31-én Desioben; pappá szentel­
ték 1879 szeptember 20-án; theologiai
tanán, majd a milánói Ambrosiana, az­
után pedig a vatikáni könyvtár veze­
tője lett; 1911-ben varsói nuneiussá
nevezték ki, 1921-ben pedig bibomok és
milánói érsek lett. Pápává 1922 febr.
163
6-án választotta meg a konkláve és
február 12-én koronázták meg.
A pápának tanácsadó testületé a
b i b o r n o k o k s z e n t k o l l é g i u m a , melynek
élén a bibornok-dékán, a 91 éves Van-
nutelli Vince áll. Jelenleg van 6 bibor-
nok-püspök, 47 bibomok-áldozár és 9
bibomok-szerpap. A bibornokok álla­
nak a 12 kongregáció, az egyházi fő-
törvényszékek és hivatalok élén, míg
a pápai udvar vezetője a biboros-
államtitkár, jeleuleg G a s p a r r i Péter'.
Az egyházkormányzat az érsekek és
püspökök álta történik. Van 1059 latin
és 91 görög szertartású érseki és püs­
pöki szék, ezenkívül kb. 600 címzetes
érsekség és püspökség. Az érseksége­
ken és DÜspökségeken kívül külön egy-
házkormányzati szervek: az úgyneve­
zett kiváltságos apátságok és prtílá-
turák, valamint az apostoli adminisz-
traturák, a missziós területeken pedig
— melyekhez Európa északi részei, to­
vábbá Albánia, Bolgária és európai
Törökország is tartoznak — apostoli
vikariátusok és delegációk. Ugyancsak
11*
az es’yházkormányzatti szerveik közé
lehet számítani a szerzetes rendek Ró­
mában székelő általános főnökségeit-
A vilégegyház kormányzásában a
pápa közegei még a nuncluso-k is, kik­
nek révén a Szentszék az egyes álla­
mokkal a diplomáciai érintkezést tartja
fenn. A Szentszék magyarországi kö­
vete O r s e n i a o Cesare ptolomaisi c.
érsek.
Ami Magyarország egyházi beosz­
tását illeti, azt röviden a következők­
ben-lebet összefoglalni: Csonkamiagyar-
országon van 3 érsekség, 8 püspökség,
egy elkülönített egyházterület (a pan­
nonhalmai), egy apostoli adminisztra-
tura és az elszakított területekre ju­
tott püspökségeknek a trianoni hatá­
rokon belül eső részeire 4 helynökség.
Ezek a következők:
I. Esztergom i érseki tartom ány. F eje az
esztergom i érsek, ak i régi jogon M agyar-
ország hercegprím ása. A főegyházmeigyét
W alter G yula váL püspök, k áp tala n i kor-
m ányhelynök korm ányozta a széküresedés
alatt. A suffraganens püspökségek a követ­
kezők:
Győr. Püspöke Fetser A ntal (szül. 1862
ja n u á r 14., püspök 1915 márc. 25. óta).
Hajdudorog (görög szertartású). Püspöke
M iklósy Istv án (szül. 1857 aug. 22., püspök
le tt 1913 ápr. 23.).
Pécs. Püspöke V irág Ferenc (szül. 1869
ang. 22., püspök le tt 1926 m áj. 6.).
Székesfehérvár. Püspök Shvoy L ajos
(szül. 1879 márc. 9., püspök lett 1927 aug. 1.).
Szom bathely. Püspök Mikes János gróf
(szül. 1876 jún. 27., püspök le tt 1912 jan. 1.).
Vác. Püspök Hanauer Á. Istv á n (szül.
1869 dec. 28., püspök le tt 1919 okt. 5.).
Veszprém. Püspök R ó tt N ándor (szül.
1869 dec. 23., püspök le tt 1917 szept. 23.).
II. Kalocsa-bácsi érseki tartom ány. Me­
gyés érsek és m etropoüta Zichy Gyula gróf
v. b. t. t., p áp a i trónálló (szül. 1871 nov. 7.,
kalocsai érsek lett 1924 jan. 27.
A u t ó j á t le g o lc s ó b b a n b iz t o s ít j a a
Biztosítási Osztálya, mini a Gazdák Biztositó Szövetkezete Országos F ö k é p v i s e l e t e
B u d a p e s t , IX ., Ü H ő i-ú t 1.
Suffraganeus püspökség:
Csanád. Püspök G lattfelder G yula (szül.
1874 márc. 18., püspök le tt 1911 m áj. 14.).
I II . E gri érseki tartom ány. Megyés é r­
sek és -metropoli'ta: Szm recsányi Lajos v.
b. t. t. (szül. 1851 ápr. 23., érsek le tt 1912
aug. 20.) A trian o n i terü leten suffraga-
neusa nincs.
Pannonhalm i kiváltságos egyházterület:
o rd in árin sa Bárdos Kernig pannonhalm i
főapát, ak i az elkülönített egyházm egye
területén püspöki jogokat élvez.
Az eperjesi és m unkácsi egyházm egyék­
ből a la kíto tt apostoli adm inisztratura
korm ányzója Papp A n tal c. érsek. A ka s­
sai egyházm egye m agyarországi részének
h ely tartó ja Páyer F erenc apostoli proto-
notárius. sáto raljaú jh ely i apátplébános, a
nagyváradié Lindenberger János p áp ai
prelátus, debreceni prézesplébános, a rozs-
nyóié Tornay Ján o s p áp ai prelátus, sajó-
püspökii plébános, a szatm árié Székely
G yula pápai p relátus, m árki plébános.
Budapest egyházi útm utatója.
K ülön kell foglalkozni az ország főváro­
sának. Budapestnek katolikus egyházi ad ­
m inisztrációjával. B udapest néhány k ö r­
nyékbeli p lébániával (Békásmegyer, Buda-
jenő, Budaörs. Szentendre) eg y ü tt a buda­
pesti érseki helynökség a lá tartozik, m ely­
nek vezetője Mészáros János prelátuskano-
no-k, érseki h ely tartó (hivatal: I., Uri-u.
62.). Az érseki hely tartó ság területéin van
hé, esperest kerület: a budai és pesti. A
két esperesi k erületen belül vannak a kö­
vetkező plébániák, illetve ‘h ely i lelkészsé­
gek (zűrjeiben az alap ítási év és a hivatal
helye):
1. Szent Istv á n dicsőséges szent Jo b b já­
ról nevezett k ir. u d v ari plébánia (1770).
2. Nagyholdogasszonyról n. b u d av ári ko­
ronázó főtemplom (1015, Szent György-fér
1. szám).
3. Nagyholdogasszonyról n. kelenföldi
pl. (1822, V illányi-út 7.).
4. Sz. K atalin ró l n. tab án i pl. (1702, Had-
nagy-u. 6.).
T e le f o n : J ó z s e f 4 0 J 59*
 5. H avi Boldogasszonyról n. k risztin a­
v á ro si pl. (1702, Mészáros-u. 1.).
6. Istenhegyi helyi lelkészség (Diana-u.
15. sz.).
7. Lipótmezei helyi lelkészség (Hideg-
kúti-út 72.).
8. Zugligeti helyi lelkészség (Zugligeti-
ú t 12.).
9. U jszentjános kórházi h. lelkészség Hie-
Tonymi-út 1.).
10. Jézus sz. Szívéről nevezett városm a­
jo r i plébánia (1922, Csaba-u. 7.).
11. Sz. Erzsébetről n. alsóvízivárosi k a­
pucinus pl. (1787, Fő-utca 32.).
12. Sz. A nnáról n. felsővízivárosi plébánia
(1687, B atth y án y -tér 7.).
13. Sz. Istv á n v értanúról n. Ország úti
Ferences pl. (1729, M argit-körút 29.).
14. S arlós Boldogasszonyról n. ú jla k i pl.
(1705, Bécsi-út 32.).
15. P éter és Pál apostolokról n. ó b u d a i
pl. (1012, Bajos-u. 168.).
16. Róm aifürdői helyi lelkészség (1922.
Zaránd-u. 35.).
17. Boldogságos Szűz M ária m ennybem e­
neteléről n. belvárosi főpl. (1048, V áci-utca
45. sz.).
18. Sz. Istv án ró l n. lipótvárosi pl. (1817.
Szent Istv án -tér 14.).
19. L ipótváros—lőportárdiilői lelkészség
(1922, Tisza-utca il.).
20. Tripoliszi helyi lelkészség (1922, Palo-
ta i-ú t 75.).
21. Sz. Terózről a. terézvárosi pl. (1777,
Érsek-utca 2.).
22. Sz. Lászlóról e. angyalföldi pl. (1922,
Szent László-út 26.).
23. A ngyalföldi elm egyógyintézet kórházi
lelkészsége (H ungária-körút 75.).
24. Szent Családról n. D alnok-utcai helyi
lelkészség (1922, Dalnok-u. 25.).
25. Szent Erzsébetről n. erzsébetvárosi pl.
(1881, Szegényház-tér 8.).
26. Görög-katolikus pl. (K ottenbiller-utca
5/b 'Sz.).
27. Rózsa fii zár K irálynéjáról n. Szent Do­
monkos pl. (1922, Sz. Domonkos-u. 3/b.).
28. P áduai Sz. A ntalról n. zuglói pl. (1922.
Telep-u. 1.).
29. Boldogságos Szűz M ária születéséről
n. H erm ina-úti pl. (H ungária-körút 24.).
30. M agyarok N agyasszonyáról n. Reg-
num M ariam im pl. (1922, Daimjanioh-u. 50.).
165
31. Sz. Józsefről n. józsefvárosi pl. (1722,
Baross-u. 74.).
32. Szent Szív Egyházközség (1922, Ho-
ránszky-u. 18.).
33. Sz. Rókusról n. pl. (1822, G yulai Pál-
utca 2.1.
34. Szeráfi Sz. F erencről n. ferencvárosi
pl. (1822. B ak áts-tér 13.).
35. Örökimádás templom lelkészsége (Ül­
lő i-út 77.).
36. Szent Istv án -k ó rh áz lelkészsége (IX..
G yáli-út 1.).
37. Szent László-kórház lelkészsége (IX..
G yáli-út 5.).
38. P áli Szent V incéről n. középső ferenc­
városi pl. (1922, G át-utca 6.).
39. K ülsői ereuovárosi pl. (1922, Ecseri-
út).
40. Szent László királyról n. kőbányai pl.
(1881, Sz. László-tér 31.).
41. B udapesti lengyel lelkészség (Kele­
m en-utca 32.).
42. M agyarok N agyasszonyáról n. tiszt­
viselői pl. (1922, Sknor-u. 49.).
43. Szent Istv á n k irály ró l n. rákosfalvai
pl. (1922, Vezér-u. 12/a).
A fővárosban ezenkívül számos férfi
és női szerzetesház van, amelyek leg­
többjének a nyilvános istentisztelet
helyiéül szolgáló temploma vagy ká­
polnája is van. A férfi szerzetesrendek
közül Budapesten letelepedtek: a Szent
Benedekrendiek, a Ciszterciták, a jász­
óvár! premontrei kanonok, a Piaristák,
a jezsuiták, a Szűz Máriáról és Ka-
pisztrá.n Jánosról nevezett Ferencesek,
kapucinusok:, dominikánusok, szervi­
ták, irgalmas ok, sarutlan karmeliták,
lazaristák, keresztény iskolatestvérek,
szaleziánmsoik. Az apácák közül: An­
golkisasszonyok, Assisi Szent Ferenc
leányai, De Paul Szent Vince szeretet
leányai, Ferencrandi Mária Missio-
náriusnők, Isteni Megváltó Leányai,
Isteni Szeretet Leányai, Salvator Nő­
vérek, Jó Pásztor Kongregáció, Ke­
resztes Nővérek, Mária Reparatrix
apácák, Miasszonyunkról nevezett ka­
locsai szegény iskolanővérek, Miasszo­
nyunkról nevezett szegedi iskolanővé­
rek, Notre Dame de Sion szerzetesnők,
Orsolyiták, Szatmári Irgalmas nővé­
rek, Szent Erzsébet apácák, Szent Szív
Társaság.
 MINDEN bárhol hirdetőn K0N9VET
leg g y o rsa b b a n szerezh et be 1841 ó ta fe n n á lló

PFEIFER FERDINAND (ZEIDLER TESTVÉREK)

• . .—— n em zeti k ön yvk eresk ed éséb en = = = = =

B u d a p e st, IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 5.

Á rjeg y z ék et készséggel küldünk d íjt a la n u l.
S zin h á zjeg y á ru sitá s B u d a p est ö s s z e s színházai részére.
Telefon : Könyvmegrendelés J. 359-33. — Szinházjegypénztár J. 329-21 és J . 419-18.
u q)
 A mi sajtóestélyeink
Irta:

a K özponti S a jtó v á lla la t fő titk á ra .

A kedves olvasó időnként visszatérő be­

szám olókat olvas az ország egyes v árosai­
ban ta rto tt úgynevezett sajtónapokról, m e­
lyekről m indig a legszebbeket és legjobba­
k a t i r t a t j a csak a nap krónikása. Pompázó
keretek s a közönség tapsai között lefolyt
ünnepségek ezek. am ikor a Központi Sajtó­
v állalat vezető férfiai és a Nemzeti Újság,
valam int az Uj Nemzedék Írógárdája kerül
szemtől-szembe publikum ával.
A ki a m ai sz in tá zi s művészeti életszín­
v o n alat ism eri, szinte hihetetlenül kérdezi:
m iként és hogyan lehetséges ez? Miként
és hogyan, am ikor m anapság a legragyo­
góbb nevek, a legpompásabb m űsor sem
képesek a riv ald a fénykörébe vonni a nagy-
közönséget? R ejtély ma, a lehetetlen gaz­
dasági viszonyok közepette, am ikor épen a
legértékesebb publikum ot, a keresztény
középosztályt te tte a megélhetés annyira
szegénnyé, hogy a legszerényebb k u ltu rá ­ felemelő tudat, hogy ott szunnyad m in­
lis szükséglet fedezésére is alig-alig telik den táborunkba tartozóban az érdeklődés
nekik. Évek óta tartó válsággal küzdenek és vágy, hogy lássa és hallhassa azokat,
összes színházaink s különösen a vidéken akik m indennapi szellemi táp lálék át n y ú jt­
öltö tt elképesztő m éreteket a művészeti ják. Az olvasó nem csak Írásain keresztül
élet és boldogulás dekadenciája. a k a rja m egism erni szellemi vezetőit, az
Tíz éves jubileum unk m ár az olvasó és írót, költőt, újságírót, hanem a pódiumon
ú jság ja közötti viszony egyik legszebb és és fehér asztalnál a k a rja a személyes
legbensőségesebb, teh át legtökéletesebb nexust m egterem teni. íg y születnek a
fo rm áját találta. L apjaink, m int a keresz­ sajtóestélyek a széles olvasóközönség baráti
tén y világnézetű és erkölcsvilágú értelm i­ hívására, s büszkék vagyunk arra, hogy
ség vezető orgánum ai, m indig nagy súlyt missziónk egyedülálló a m ag y ar sajtó tö r­
fektettek arra, hogy ne csak egyszerű hír- ténetében.
szolgálatot nyújtsanak, hanem igazi barát- 1919 óta összesen 61 helyen ta rto ttu n k
ja iv á , m indennapi hűséges tanácsadóivá nagyobbszabású sajtóestélyt és ezenfelül se
v áljan ak olvasóiknak. Ezen törekvéseink­ szeri, se száma azoknak a rögtönzött és
nek egyik legkézzelfoghatóbb elismerései szerényebb keretek között, lefolyt ünnepsé­
közé tartoznak e sajtóestélyek, melyek a geknek, m elyek m ind a keresztény sajtó
közönség benső sziikségérzetéből fakadnak. renaissance-át ünnepelték. Évek óta já rju k
Estélyeink m indig a legsikeresebb tá r ­ a vidéki városokat folyton változó, színes
sadalm i m egm ozdulást jelentik. Biztató. és üdítő program m al a négy B. — Bangha

167
Béla, B u tty k a y A ntal, B aranyay Ju sz tin és
B aranyay Lajos — ú tm u tatá sai alapján és
hűséges segítőtársaink m indig az opera­
ház egyes művészei.
De mégis! Nincs öröm üröm nélkül, s a szereplők, s a viharoskedvű házigazdák
nincs az a sajtónap, mely legalább egye
seknek gondot és időnként nagy fejtörést
ne okozna. Nézzük csak, m it csinál és
miben v an része ilyenkor a rendezőnek.
A pesti rendező leutazik abba a városba,
ahonnét a g árd á t m eghívták s óvatos
sztratég ia szerint k iváuasztja a helyi ren ­
dezőség ta g jait. M egtárgyalnak m indent,
műsort, szereplőket, időpontot, technikai és
egyéb részleteket, közben összebeszélnek a
helybeliek, hogy m agnum áldom ást csap­
nak, am inek term észetesen m indig a pesti
issza meg a levét. M ásnap káb u lt fővel refe­
rál otthon, m egírja a bekonferáló h írt,
cikket a sajtóestélyes városról, s elkezdődik
az a pepecselő, m inden részletre kiterjedő
m unka, am it ilyen reprezentációs ünnepség
m egkíván. Ír, telefonál, levelez, művészek­
kel tárg y al, m ost egyik, m ajd m ásik szerep­
lővel polemizál, a notórius lemondókat ön­
gyilkossággal fenyegeti, ism ét elutazik a
vidékre, m ert közben m egbetegedett a fő­
rendező, — kilincsel, könyörög, sír és fenye-
getődzik, s m inél tovább ta r t ez, annál n a­
gyobb a ,,druck“. Végre elérkezik az in d u ­
lás napja. Az útim arzsall felveszi hivatalos
nagy képét, — közben nem feledkezik meg
holmi pénzek felvételéről sem, — s utolsó
este megbeszélik az indulás részleteit. F el­
kelés, — ah, itt m áris szinte elh á ríth a ta tla n
akadályok m erülnek fel, m ert h ajn ali h a t
órakor felkelni, — mégis csak sok lenne az
éjszakai újság író i m unka után, te h á t hosz-
szas töprengéssel abban állapodnak meg,
hogy — le sem feküsznek.
Érkezés, fogadtatás, ünneplőbeszéd, kocsi­
sor. A nyájas házigazda gazdag menüjének'
nehéz gasztronóm iai vizsgálata, teljes k i­
merülés. U tána terepszemle. S ilyenkor jön­
nek aztán a különféle meglepetések. Az
egyik nagy alföldi városban elfelejtették a
pódium ra vezető lépcsőt felállítan i, gyor­
san elő egy zsám olyt és egy üres söröshor­
dót. A helybeli konferansziéval term észete­
sen felborul a hordó. X. tú lad u n ai város­
ban a művésznő zongorakisérője, egy pely-
hesállu jogász, szendén m ondja a próba
•lő tt:
168
— Kérem, én n a tu ra lista vagyok . . .
Hasonló eset adódott elő a Kőrös m en­
tén is, ahol „néha melléfogok“ sóhajjal m u­
tatkozott be a kísérő. Sz.-en szétszóródnak
el a k a rjá k h alasztan i az estélyt „ráérünk
még“ felkiáltással. I t t elégedetlen az éne­
kesnő, m ert nincs földigérő tükör, o tt appre-
hendál a tenorista, m ert nincs langyos víz
a hotelszobában. Az egyik attrakció in g ­
m elle behorpadt, gyorsan egy m ásikat, a
m ásiknak elveszett a kofferkulcsa, h am ar
egy lak ato st . . .
S közben tódul a közönség és nem soká
v á ra t m ár a taps és újrázás. Üdvözlő és
ünnepi beszéd, versek, novellák, a sajtó
problém áiról szóló előadások, ének, zene
és szavalat következnek, egym ás után. Ní­
vós, értékes ó rák at szerzünk közönségünk­
nek, de m i is m indig a legértékesebb a já n ­
dékkal térü n k vissza a m űhelybe: olvasóink
szeretőiével, hűségével és azzal a tu d attal,
hogy szép és jó m agyar m un k át végeztünk.
mrmmmmmmmíííimnmmmmmmmr
‘iV
m < ysr
'm m é
m W '
m mss
SSSHSSS
iSSSSS
5SSRS0S
iSsams;
amsssv
as&flT
KO M l GYULA
ÓRÁSMESTER
SPECIALISTA ANTIK ÉS
precízió s órákban
BUDAPEST. IV..
10. < .* * * *
miummuamuummmmmummmmmi
A magyar
diplomácia
Azon a napon, amikor Magyarország
és Ausztria között megszűnt a csak­
nem négyszázados közjogi kapocs,
támadt életre a magyar diplomácia.
A nemzeti élet egy új szervvel gyara­
podott és a magyar állam megszer­
vezte azt, ami nélkül egy ország hason­
latos a vak és süket emberhez: létre­
hozta az önálló magyar külképvise­
leteket.
Most már mindenki tudja, hogy a
bekövetkezett katasztrófának, szörnyű
elszigeteltségünknek, a megrágalmaz-
tatásoknak és félreértéseknek egyik
legfőbb oka az volt, hogy a külföld
nem ismerte Magyarországot és nem
tudta, hogy a magyar nemzet törek­
vései nem azonosak az osztrák össz-
birodalmi és nagyhatalmi politikával.
Magyarország az idegenek szemében
nem volt más, mint egyik része a Ge-
sammtmonarchiának, amelyet Bécsből
kormányoznak. A birodalom kettős­
169
sége csak a hivatalos okmányokon,
a nemzetközi jellegű egyezményeken
és szerződéseken szerepelt, a minden­
napi életben a külföldi államférfiak,
diplomaták és politikusok csak Ausz­
triát ismerték és említették. Még az
egyébként hozzánk jóindulatú orszá­
gokban sem tudták megérteni, hogy
Magyarországnak külön állami ön­
állósága van. Emlékszem, mennyi
időmbe került, míg a konstantinápolyi
rendőrfőnökkel meg tudtam értetni,
hogy a magyarokat ne rubrikázzák az
„osztrák-magyar“ állampolgárok közé.
„Önöknek közös az uralkodójuk; min­
denütt osztrák-magyar nagykövetsé­
gek és konzulátusok működnek, —
mondotta a józan gondolkodású fő­
nök, — minden hivatalos iraton, ame­
lyet az önök külügyi missziói hozzánk
intéznek, Ausztria-Ma.gy ar ors zá g sze­
repel, ennélfogva önök hivatalosan
nem lehetnek mások, mint osztrák­
magyar állampolgárok.“
íg y gondolkodtak másutt is, s be
kell vallanunk, hogy ez a fölfogás
nem volt logikátlan azok részéről,
akik nem ismerték az 1867-iki kiegye­
zést és a dualizmus szerkezetét. Az
osztrák szellem és a bécsi közös kül­
ügyminisztérium egyébként gondosko­
dott arról, hogy a kétfejű sas teljesen
eltakarja Magyarországot a külföld
szeme elől. Csak 1909-ben jutottunk
hozzá, hogy a magyar zászló is föl­
kerülhetett a külképviseleti missziók
épületeire a hivatalos ünnepségek al­
kalmával.
A külügyi szolgálatban voltak ma­
gyar diplomaták és konzulátusi tiszt­
viselők, de — tisztelet a csekély
számú kivételnek — legnagyobb részük
vagy teljes közönyösséget tanúsított
a magyar nemzeti törekvések iránt
vagy schwarzgelbbé változott. A bécsi
Ballhaus-platzi központban véka alá
kellett rejtenie nemzeti érzéseit an­ nok, a horvátok és a többi nemzetisé­
nak, aki előrehaladni óhajtott. An- gek többé-kevésbbé elszakadási törek­
drássy Gyula gróf, a 49-iki honvéd véseket árultak el és külföldre emig­
őrnagy és Kossuth konstantinápolyi rált politikusaik érintkezésbe léptek a
követe, a közös külügyminiszteri szék­ monarchia ellenfeleivel, addig a ma­
ben épp oly kevéssé volt kuruc, mint gyarság híven és rendíthetetlenül
Burián István báró. A kiegyezéstől kitartott a monarchia mellett, A poli­
1918-ig, tehát több mint félszázadon tikai történetírás feladata lesz meg­
át, csak két magyar — Andrássy és állapítani, hogy hiba volt-e ez a hű­
Burián — került a külügyek élére. ség vagy az adott helyzet követel­
Arisztokratáinknál szokásos volt, ménye. Tény gyanánt egyelőre csak
hogy fiaikat külügyi szolgálatba küld­ az állapítható meg, hogy Magyar-
ték, de vajmi kevés választotta élet­ ország elválását Ausztriától és teljes
pályának a diplomáciai karriert. In­ állami függetlenségét k ü l s ő körülmé­
kább a bontonhoz tartozott néhány nyek idézték elő.
évet a külföldön eltölteni mint at- Mindössze nyolc éve, hogy megcson­
taché vagy titkár, s azután hazajönni kítva ugyan, de állami önállóságunk
képviselőnek, főrendiházi tagnak. Ne­ teljességében szerepelünk a világ
hány nagyvagyonú mágnásunk elérte nemzetei között. A nyolc éves magyar
a követi és a nagyköveti rangot, de a diplomáciára hárul a feladat, hogy el­
külföld államférfiai és politikusai oszlassa azt a sok előítéletet, rágal­
ezekben sem láthattak mást, mint az mat és hazugságot, amelyet ellensé­
osztrák politika reprezentánsait, A geink reánk halmoztak és barátokat
magyar gentry-osztály, amelyben a szerezzen Magyarországnak. A kül­
nemzeti érzés erősebben lüktetett, is­ ügyi szolgálat Magyarország legfon­
merve a közös diplomáciai szellemét, tosabb tényezője lett. Aki bárhol a
idegenkedett a külügyi szolgálattól, a világon működik a magyar állam kép­
polgári családok gyermekei számára viseletében, még a legalantasabb ál­
pedig, az osztrák diplomácia exkluzív lásban is át kell hatva lennie a tudat­
szelleme miatt, a külügyi szolgálat tól, hogy missziót teljesít. Most már
nem kecsegtetett fényes jövővel. Igaz­ nincs akadálya, hogy a magyar diplo­
ságtalan lenne azt mondani, hogy a mata kizárólag a magyar nemzeti as­
külföldre került magyar diplomáciai pirációkat képviselje. A közös szolgá­
és konzuli tisztviselők elszakadtak latból átvett külügyi tisztviselők fel­
nemzetüktől. Az érzés meg volt ben­ szabadultak a bécsi szellem alól és
nük, de kifejezésre nem juttathatták, tapasztalataikat fenntartás nélkül ér­
mert nekik mindenben a monarchia vényesíthetik Csonka-Magyarország
egységét kellett dokumentálniok. Men­
számára. Az ifjabb generáció pedig,
nél erősebbé vált külföldön a sajtó­
amely a diplomáciai pályát választja
propaganda a monarchia, mint a külön­
böző nemzetiségek konglomerátuma el­ élethivatásul, abban a tudatban indul­
len, annál inkább iparkodott a bécsi hat útnak, hogy az egész nemzet ott
külügyminisztérium a megváltozhatat­ áll a magyar külpolitika mögött. Nem
lan közösség, az egységes külpolitika elég egy országnak, hogy kiváló és
látszatát fenntartani. buzgó diplomatái legyenek, a siker­
Nem lehet csodálni, hogy a világ­ hez elengedhetetlenül szükséges a nem­
háború kitörésekor Magyarországgal zeti akarás egysége, Az osztrák-ma­
szemben ugyanaz az ellenséges fel­ gyar külpolitika béna és gyönge volt,
fogás nyilvánult meg, amelyet a mo­ mert nem támaszkodhatott a monar­
narchia irányában tápláltak. Az ellen­ chia népeinek azonos érzéseire, az új
szenvet a magyarság iránt még fo­ Magyarország külpolitikájának az
kozta az a körülmény is, hogy míg a egységes nemzeti szellem ad erőt és
csehek, a szerbek, a lengyelek, a romá­ szárnyakat.
170
 A M á v . b é k e b e li te lje s ítm é n y e k k e l
s z o lg á lja a z o rs z á g o t
Középeurópa legkonszolidáltabb vasútja a Máv

Samarjay Lajos, a Már elnökigazgatója.

A magyar embernek nem kis örömo
és büszkesége, hogy a külföld egyre
emelkedő elismeréssel és megbecsülés­
sel viseltetik Magyarország iránt, ame­
lyet elsősorban a Máv.-nak köszönhet.
A külföldről s különösen az utódálla­
mokból érkező utas a Máv. vonalain
érzi elsősorban, hogy Európában jár,
hogy itt konszolidáció, fejlődés van, s
hogy a fegyelem, az ügyszeretet, a
hozzáértés energiái mozgatják a szár­
nyaskereket.
Nagy utat tett meg a Máv. sok évti­
zedes története, amelyben kiváló szerep
jutott az élen álló vezetőknek.
A régi elnökigazgatókra kell elsősor­
ban emlékeznünk, akiknek sorozata ez:
Tolnay Lajos 1872—86. Lukács Béla
1886—88, Ludvigh Gyula 1888—1910,
Marx János 1910—14, Tolnav Kornél
1914—18, Kelety Dénes 1919—27.
Az ríj Máv-, a fellendülés, regenerálás
műve Kelety Dénes nevéhez fűződik.
Az ő nyomdokaiba lépett
S a m a rja y L a jo s,
a m. kir. állam vasutak ú j elnöke, előkelő
nemesi család ta rja k é n t 1670-ben született
Pozsonyban. Középiskolai tan u lm án y ait is
szülővárosában végezte, u tán a pedig a
budapesti József m űegyetemen ny ert gé­
pészmérnöki oklevelet 1892-ben. U gyaneb­
ben az évben a K assa—oderbergi vasút
szolgálatába lépett s m in t m érnök-gyakor­
nok a ru ttk a i flókműhelynél n y ert beosz­
tást. 1893-tól 1898-ig a m. kir. állam vasutak
gépgyárában m űködött, közben egy évi
tanulm ányúton Belgium ban járt. 1898-ban

1 7 1
 S a m a rja y L ajos m iniszteri tanácsos.
A) Á ltalános közlekedési főosztály igaz­
gatója: L á z á r László. H elyettese: T a s n á d y
Nagy András dr. igazgató-helyettes.
B) P énzügyi főosztály igazgatója S e i d l
A urél m iniszteri tanácsos. H elyettese:
F o rfo ta Győző ig.-h. C ) Kereskedelm i főosz­
tá ly igazgatója: S e n n Ottó m iniszteri taná­
csos. H elyettes: H e g y i Im re korm ányfő­
tanácsos. D ) É p ítési és p ályafen n tartási fő­
osztály igazgatója: R a b o n g Zoltán kor­
m ányfőtanácsos, helyettese M a silevich
G yörgy korm ányfőtanácsos. E ) Gépészeti
főosztály. Ig a zg a tó i állás betöltetlen. Ig a z­
gatóhelyettesek: N e u g e b a u e r K ároly kor­
m ányfőtanácsos és S z e n t g y ö r g y i Gusztáv
ig.-h. F ) F orgalm i főosztály igazgatója:
H o r á n s z k y Gyula m iniszteri tan., h elyet­
tese: P r i h r a d n y Kálmán korm ányfőtaná­
csos. G ) A n y a g i és leltár beszerzési főasz-
tá ly igazgatója: F a r k a s Ferenc m iniszteri
tanácsos, helyettese: S z e n t i v á n y i Ferenc
ig.-h.
U zle tv e ze tő sé g e k : B udapesti üzletvezető­
ség, igazgató: R o z i c s Endre kormányfő-
tanácsos. M iskolci üzletvezetőség, igazgató:
B erényi B éla korm ányfőtanáesos. Debre­
ceni üzletvezetőség, igazgató: B a l á z s Ká
roly korm ányfőtanácsos. Szegedi üzlet-
vezetőség, igazgató: G é h e r János igazgató.
Pécsi üzletvezetőség, igazgató: L i t t k e Jenő-
Seidl Aurél min. tanácsos, igazgató.
dr. korm ányfőtanáesos. Szom bathelyi ü zlet­
vezetőség, igazgató: H i r s c h József dr. kor
a V asúti és H ajózási F őfelügyelőséghez m ányfőtanácsos.
rendeltetett be s ott s'o 'g á lt 1910-ig, m int
biztos, majd főfelügyelő. 1910-től 19 0-ig a
Kassa—oderbergi va ú t szolgálatában állt,
eleinte m int igaz' atóhelyettes, m ajd m int
a vezérigazgató helyettese. A háború alatt
a K assa—oderbergi v a sú t képviselője volt
a hadügym inisztérium ban. 1910-ban m in isz­
teri tanácsosi c ím n é l a m. kir. állam vas­
utak gépészeti főosztályának igazgatójává
nevez'etett ki és ebben az állásban éri őt
az elnöki kinevezés.
H ivatali m űködését sok siker és sikereit
eok kitüntető elism erés kísérte. íg y még
égé z fialal korában a Ferenc József-rend
Lovagja lett, a háború alatt pedig m eg­
kapta a Ferenc Józ ef-rend tiszti kereszt­
jét a vitézségi érem szalagján. Több k ü l­
földi (belga és német) rendjel b r tik o sa .
Az új eln ök igazi ató a K assa—Oderbergi
vasútnál, m int P ulszky Garibaldi vezér-
igazgató helyettese m ár bizonyságot tesz
ráterm et'sége mellett, ö hozta rendbe ezt
a vasu tat s jórészt az ő érdeme, h ogy a
Máv. kocsiparkja már a békebeli szín­
vonalon mozog. E gyéniségének jelentő é
gét bizonyítja, hogy tagja a Párizsban
székelő Union Internationale des Chemins
de fer-nek, a legelőkelőbb v a sú ti eg y e ü-
letnek és elnöke a ném et v a sú tegylet m ű­
szaki bizottságának.
M ellette n agy jelentőségű állást tölte­
nek be:
A M á v . v e z e t ő s é g e a következő: Elnök: For'ita Gyözö^dr., Máv. igazgatóhelyettes.

172
 A M áv. r e o r g a n iz á c ió ja .
A békeszerződés következtében a m.
kir. Államvasutak a békebeli 19-386 km.
vonalakra pedis: 4125 km. esik. A va­
dukra csökkentek, lévén a mostani vo­
nalhálózat mindössze 7250 km., amiből
a fővonalakra 3125 km., a helyiérdekű
vonalokon pedig 4125 km. esik A va­
gon- és kocsipark nagyrésze áldozatul
esett a háború utáni időknek, úgyhogy
a román megszállás után az Állam­
vasutak vezetősége annál kétségbeeset­
tebb helyzetbe került, mert az elérték­
telenedett pénzzel egyrészt a háború
folytán elhasznált pályát, mozdonyrés
kocsiparkot kellett rekonstruálni, más­
részt pedig a menekülések folytán
túlságosan megduzzadt személyzetet
kellett eltartania. A forgalom termé­
szetszerű erős megcsappanása követ-
kéztében a bevétel is oly szomorú ké­
pet mutatott, hogy a pénzügyi egyen­
súly helyreállítása még az igények
minden téren történt legnagyobb le­
fokozása éis nagy önfeláldozás mellett
sem veit lehetséges. A magyar pénz­
nek az akkori időkben rohamosan tör­
tént elértéktelenedése tarifáiig téren
is igen kedvezőtlenül nyilvánult meg Nengebauer Károly kormányfőtanácsos, igazgatóhelyettes.
úgyannyira, hogy egészen 1924-ig a
békeparitáson aluli tarifákkal kellett így a szén is — a békeparitás három­
dolgozni, holott a megélhetés költségei szorosát is elérte. A Máv. deficit nél­
és az Államvasutak üzeméhez sziik-é- kül dolgozik.
ges anyagok jóval békeparitás fölött
mozogtak, sőt egyik-másik anyag. — A M á v . s z e rv e ze te .
Ezzel egyidőben kezdődött meg az
adminisztráció reformjának nagy mun­
kája is. melyet valamennyi munkahely
felülvizsgálata előzött meg. Az ide­
vágó tárgyalás során első kérdésként
a Máv.-inak a kormányzathoz való v i­
szonyát rendezték olykép, hogy a Máv.
mint önálló kereskedelmi vállalat ,,üze-
mesíttettet“, illetve megszabadult azok­
tól a terhektől, melyek eddig külön­
böző kormányzati ágak részére teljesí
tett ingyenes vagy túlságosan kedvez­
ményes szolgáltatások formájában ter­
helték- Az állam folytonos ellenőrzését
az Áll am vasútiakhoz 'delegált kormány
kiküldöttek útján biztosítják. Ezek
rászív esznek az igazgatóság ülésein.
Tisztázták továbbá a vasút szervezeté­
nek kérdését. A kormányzat minden
szóhajöhető körülmény gondos mérle­
gelése után oly megoldás mellett dön­
tött, mely nem kifejezetten a centrali­
záció vagy decentralizáció elvét viszi
keresztül, hanem a munka természete
szerint, de inkább a decentralizáció je­
gyében állapítja meg a különböző szol­
gálati szervek hatáskörét. 1925 január
1. óta az Államvasutak már a megre­
formált adminisztráció szerint műkö­
Rabong János mérnök, m. kir. kormány főtanácsos, r.z Épitö- dik olyképen, hogy az ügyvitelben a
és Pályafentartási főosztály Igazgatója. kereskedelemügyi miniszter a legfőbb
173
irányítást 6 a közérdek megóvását
célzó intézkedéseket tartotta fenn ma­
gának, az egyéb üzemi és üzletviteli
intézkedések jogát pedig az Állam­
vasutak igazgatóságának engedte át,
mely igazgatóság viszont sóikat leadott
addigi hatásköréiből az üzem közvetlen
vezetésére hivatott 6 üzletvezetőségn ík.
Az államvasutak szervezete a régihez
képest annyiban változott, hogy az
igazgatóságnál tömegesen fellépő mun­
kákat (bevétel-ellenőrség, díjvisszatérí­
tés, stb.) külön leszámolási irodában
egyesítették. Ez az igazgatóság beosz­
tását egyszerűvé tette és személyzetét
lényegesen megcsappanta tta- A reform
lényege egyébként nem a szervezet gyö­
keres megváltoztatásában áll, hanem
abban, hogy a munkáltatás rendje vál­
tozott meg, illetve egyszerüsbödött.
Egy munkát lehetőleg egy helyen kell
elvégezni, az egyéni felelősség elve erő­
teljesen domborodik ki az ügyvitelben,
a pénzügyi ellenőrzés rendszerét oly­
képpen módosították, hogy a pénz­
ügyi szervek túlságos önállósága meg­
szűnt és ellenőrzési jogukat a hitel és
fedezet megállapítására korlátozták,
ami sok párhuzamosság kiküszöbölé­
sére nyújtott módot.
Azonban bármily előzékenységet mu­
tatott a kormányzat az állam szanálása
A Máv. lag-ujalil) tipu.su mozdonya.
174
közben az Államvasútak üzletszerű ér­
dekei iránt is. egy súlyos teher még
mindig nyomasztólag érezhető: a t ú l s á ­
g o s a n n a g y n y u g d í j t e h e r . Míg békében
az összszemélyzet 17 százalékát tették
ki a nyugdíjasok, m a m á r 100 s z á z a l é ­
k o n tú l v a n e z a s z á m a r á n y .
Ugyancsak megoldás alatt van a kül­
földön is sokat vitatott autófuvarozás
kérdése is oly formában, hogy a z A l -
la m v a s ú b o tt. a h o l s z ü k s é g e s , m a g a r e n ­
d e z b e a u tó já r a to k a t.
B e h a tó ta n u lm á n y o z á s a la tt á ll a v i l­
la m o s ítá s v ilá g s z e r te és a s z a k ir o d a -
lo m b a n is s o k a t v i t a t o t t k é r d é se -
A külfölddel való forgalom alapelveit
különböző egyezmények útján már min­
den irányban megállapították-
A műhelyek gazdaságos kihaszná­
lása, a járműparknak egységes elvek
és kevesebb tipus szerint való rende­
zése szintén folyamatban van. Az
anyagbeszerzés és a forgótőke megálla­
pítása a kereskedő gondosságával tör­
ténik. A személyzettel való törődést pe­
dig szociális érzék jellemzi. Az ország
mostoha helyzetében az alkalmazottak
számát a legnehezebb időkben erősen
csökkenteni kellett, úgy, hogy létszám
dolgában a Máv. ma egyike a világ leg­
gazdaságosabban dolgozó vasútválla-
latainak.
A magyar posta európai színvonalon
Az áilami, társadalmi, közgazdasági
és kulturális életünk egyik legjelentő­
sebb tényezője a magyar posta. A ma­
gyar posta közgazdasáígunk mai szer­
vezetében az éltető ütőér. Nincs talán
egy intézményünk sem, amelynek oly
szoros és belső kapcsolata lenne a min­
dennapi élettel, mint a postának. A
postával ma mindenkinek van dolga.
A postára bízzuk legféltettebben őr­
zött titkainkat, bizalmas levelezésein
két és legfontosabb értékeinket és ér
dekeinket,
A posta szegénynek, gazdagnak
egyaránt rendelkezésére áll. A posta
kiterjedt hálózatával elhat a forgalmi­
kig nehezen megközelíthető jelentékte­
len helyek legelrejtettebb zugába is és
ott biztosan és gyorsan felkeres. A
posta közhasznú és közérdekű működé­
sével valóban nélkülözhetetlen minden­
napi szükséglete az életnek.
A.modern gazdasági és állami élet
tehát a postától fejlődést és folyton
fokozódó teljesítményt kíván, mert a
rohanó élettel való haladás nem tűr
veszteglést.
Jóleső megnyugvással, sőt jogos büsz­
keséggel megállapíthatjuk, hogy a
m a g y a r p o s t a a h a l a d á s j e g y é b e n mű­
ködik és a tudomány és a technika
elért eredményeinek felhasználásával
szüntelenül azon fáradozik, hogy szol­
gálatát fejlessze, berendezéseit töké­
letesítse és a gazdasági élet fellendülé­
sével egyre fokozódó, valamint a mo­
dern haladás behatása alatt egyre fino­
modó igényeket a legteljesebb mérvben
kielégítse.
A magyar posta ma már, amikor a
háborús és a gyászos emlékű forra­
dalmi idők megpróbáltatásait szeren­
csésen kiheverte, nemcsak a békebeli
szintjét állította helyre, hanem egyes
szolgáltatásaiban a békebeli teljesít­
ménnyel szemben már jelentős hala­
dásra ás hivatkozhatok.
Az elért kiváló eredményeket azon­
ban valóban csak akkor értékelhetjük,
ha legalább rövid tájékozódást nyerünk
a magyar posta közérdekű működésé­
ről, hatalmas szervezetéről, tökéletesí­
tett berendezéseiről és nagyarányú for­
galmáról, valamint ha megismerjük
azokat a nagyvonalú törekvéseket, ame­
lyek mind a köz érdekében a szolgálat
fokozatos javítását célozzák.
Vessünk továbbá némi bepillantást a
posta beléletébe is, ahol szüntelenül,
pihenést nem ismerve, éjjel-nappal a
leglázasabb élet lüktet és ahol a posta
szorgalmai», derék alkalmazottai teljes
175
odaadással és önfeláldozó munkakész-
séggel végzik fárasztó munkájukat.
#
Köztudomású dolog, hogy levelek és
időszaki lapok iparszerű szállításával
kizárólag csak a posta foglalkozhatok,
továbbá távíró és távbeszélő berende­
zéseket csak a posta létesíthet és tart­
hat üzemben. E z a p o s t a k i z á r ó l a g o s -
s á g i j o g a . Ez a jog azonban a postára
nézve azzal a kötelezettséggel jár, hogy
egyrészt mindenkinek egyenlő feltéte­
lek mellett rendelkezésre állni, másrészt
a le v é l-, a tá v ír ó - é s a tá v b e s z é lő - tito k
m egőrzését b iz to s íta n i ta r to z ik . Ez
utóbbi egyébként büntetőjogi védelem­
ben is részesül.
A magyar posta továbbá a kereske­
delmi törvény alapján, mint k e r e s k e ­
d e l m i v á l l a l a t foglalkozik áruk szállí­
tásaival, pénzösszegek átutalásával,
pénzkövetelések beszedésével, takarék-
betétösszegek elhelyezésével, valamint
utasszállítással is.
A posta elvállalta a pénzügyi érték­
cikkek árusítását, az állami illetmé­
nyek, nyugdíjak, rokkantellátási dijak,
stb. kifizetését s ezzel lehetővé tette,
hogy az állami pénzügyi igazgatásban
számottevő munkaerő-megtakarítás volt
elérhető. A készpénzforgalom kívána­
tos csökkentéséhez fűződő közgazdasági
érdekekre való tekintettel a posta a
postai pénzforgalomba bevonta a na­
gyobb pénzintézeteket és a vasúti pénz­
tárakat.
*
A magyar posta szervezetét illetőleg
legfőbb hatósága a m. kir. k e r e s k e d e ­
l e m ü g y i m i n i s z t e r , illetőleg átruházott
hatáskörben a m. kir. kereskedelemügyi
minisztérium p o s t a s z a k o s z t á l y a (m. kir.
postavezérigazgatóság). Ennek feladata
a m. kir. posta legfőbb vezetése, a sza­
bályalkotás és a legfőbb ellenőrzés.
A postavezérigazgatóságnak az ügyek
természete szerint 7 igazgatási ügy­
osztálya és 2 üzemi osztálya van. Az
igazgatósági ügyosztályok közül az 1-ső
ügyosztály a személyzeti, a 2-ik a jogi
és pénzügyi, a 3. a járati és postagnz-
dászati, 4. a postaüzleti és kezelési, 5.
a táviró és távbeszélőüzleti és kezelőm,
6. a műszaki és műszaki gazdászati és
a 7. ügyosztály a magas építési ügyeket
tárgyalja.
Az üzemi osztályok közül a posta-
üzemi osztály — a postaigazgatóság
részére megállapított hatáskörrel — a
közvetlenül a postavezérigazgatóság
alá rendelt postahivatalok, ügynök­
ségek. stb. végrehajtó szolgálat igaz­
íratja és ellenőrzi. A táviró és táv­
beszélőüzemi osztály pedig ellátja a
budapesti távbeszélőközpontoknak és
a távbeszélő díjbeszedőhivatalnak, to­
vábbá a -központi, az udvari táviró-
hivatalnak, valamint a rádiótávíró és
rádi »hírmondó állomásoknak igazga­
tásával és ellenőrzésével kapcsolatos
teendőket az igazgatóságokra megálla
pított elsőfokú hatáskörrel; végül a
közvetlenül a vezérigazgatóság alá
rendelt hivatalok, központok, sth. és az
ezek területén levő vezetékhálózatok
műszaki szolgálatát.
A postavezérigazgatóság kebelében
működő postaüzemi és táviró- és táv­
beszélőüzemi osztályokon kívül első­
fokú
postai hatóságok
a vidéki postaigazgatóságok is.
Jelenleg 4 vidéki ' p o s t a i g a z g a t ó s á g
van és pedig: Szegeden, Debrecenben.
Pécsett és Sopronban.
A vezérigazgatóságnak közvetlenül
alárendelt központi szervek közül m eg­
említést érdemel a m. kir. posta t u d a ­
k o z ó i r o d á j a Budapesten, amely az oda­
forduló feleknek a szükséges szakszerű
felvilágosítások megadására és a fel­
szólalások, panaszok gyors elintézé­
sére van hivatva.
A posta rádió-leadóállomiísa.
176
A tudakozódó iroda.
A főposta épületében van elhelyezve
és így azt központi fekvésénél fogva
mindenki könnyen elérheti, ahol min
den panasz, felszólalás meghallgatásra
talál és ahol postai dolgokban a kívánt
fel világosi tést készséggel megadják.
Azok, akik a m. kir. posta tudako­
zódó irodájában megfordultak, csak a
legnagyobb elismeréssel nyilatkozhat­
nak annak közhasznú működéséről és
arról az előzékenységről, jóleső figyel­
mességről és körültekintő gondosság­
ról, mellyel ott találkoztak.
A tndakozódóircida szükségessége
különösen akikor jelentkezett, amikor
a budapesti igazgatóságokat megszün­
tették és a postavezérigazgatóság a
város központjától távoleső, budai
postapalotában nyert elhelyezést.
A belső szervezet.
A tulajdonképeni p o s t a k e z e l é s i s z o l ­
g á l a t o t a postahivatalok látják el.
A postahivatalok kétfélék és pedig
kincstári és p o s t a m e s t e r i hivatalok.
A kincstári hivataloknál a szolgálatot
kincstári személyzet, a postahivatalok­
nál pedig az azok kezelésével megbízott
p o s t a m e s t e r e k és postamesteri alkal­
mazottak látják el.
 A posta vezérigazgatóságának épülete.
A M a g y a r É le t K é p e s K ö n y v e . 177
 A tr ia n o n i M a g y a r o r s z á g te r ü le té n
je le n le g 122 kincstári é s 1652 postames-
teri h i v a t a l m ű k ö d ik . E z e n k ív ü l m ű ­
k ö d ik m é g 496 postaügynökség, 60 moz­
góposta, 218 kaUmzposta és 1 g yű jtő ­
kéig.
A p o stá sz e rn é Iy ze t je le n le g i ö ssz lé t-
száan a 18.558; ezek k ö z ü l k in c s tá r i a l ­
k a lm a z o tt 12.095, p o s ta m e s te r i 6466.
A postaforgalom é v r ő l- é v r e fo k o zó d ó
e m e lk e d é s t m u ta t, a m i a g a z d a s á g i élet
ö rv e n d e te s fe lle n d ü lé s é n e k b iz ta tó je le .
A p o s ta f o r g a lo m n a g y s á g á t és e m e l­
k e d é s é t az a lá b b k ö z ö lt s t a t i s z t i k a i
a d a to k b ó l íté lh e tjü k m e g , a m e ly a d a ­
to k a z 1926. é v i f o r g a lo m r a v o n a t­
koznak:
A levélpostai k ü ld e m é n y e k d a ra b -
s z á m a e z re k b e n 276.384 (ö s sz e h a so n ­
l í t v a a z előző é v i f o r g a lo m m a l az
e m e lk e d é s 12.36%); a csomagok 12.254
(13.76%); értékküldem ény 712 (6% );
postautalványok 10.798 (44.81%); postai
megbízások 111 (74.5%); postataka­
rék betét- és csekkbefizetések 11.200
(28.33%).
A legújabb mozgóposta-típus.
A postatakarékpénztári f o rg a lo m is
ö rv e n d e te s e m e lk e d é s t m u ta t. 1926. é v
f o ly a m á n 29.940 d a r a b ú j b e té tk ö n y ­
v e c s k é t v á lto tta k ( ö s s z e h a s o n lítv a az
1925. é v i fo r g a lo m m a l a z em e lk e d é s
138%) a p o s ta ta k a r é k b e té te k összeg e
194.584 té te lb e n 405.656 m illió , a kifize­
té s e k ö ssz e g e p e d ig 57.185 té te lb e n
343.500 m illió k o r o n á t t e t t ki.
A csekk- és clearingforgalomban
b e fiz e tte k 12,360.890 té te lb e n 77,730.890-t,
k ifiz e tte k 5,559.386 té te lb e n 77,564.963
m illió k o r o n á t.
A n y ert* é r te s ü lé s s z e r in t a p o s ta
f o r g a lm a a z u to ls ó k é t é v b e n á lta lá b a n
26% -kal e m e lk e d e tt.
A m a g y a r p o s ta , m i n t a z e g y e te m e s
p o s ta e g y e s ü le t t a g j a , k ü lö n ö s g o n d o t
f o r d ít a r r a , h o g y a n e m z e tk ö z i k a p c s o ­
l a t a i t k ié p íts e és m é ly íts e . J e le n le g
m á r a v ilá g v a la m e n n y i á lla m á v a l
f e lv e ttü k is m é t a v ilá g h á b o r ú f o ly tá n
m e g s z a k a d t n o s ta f o r g a lm a t,
A m a g y a r p o s ta m a m á r n e m z e tk ö z i
v o n a tk o z á s b a n is e lis m e r t és m e g b e ­
c s ü lt h e ly e t f o g la l el.
 A békéscsabai postahivatal új épülete.
A légiposta.
A magyar posta a l é g i p o s t á i f o r g a ­
l o m b a is bekapcsolódott. A magyar
légipostái forgalom azonban még a
csecsemő korát éli, de a jövő fejlődé­
sére nézve biztató jelek mutatkoznak.
A fejlődés és javítás iránya.
A magyar postának a szolgálat javí
fására irányuló törekvéseiről, mun­
kálkodásairól az alábbiakban számo­
lunk be:
A k é z b e s í t ő s z o l g á l a t fokozatos javí­
tása érdekében Budapesten a kézbesí­
tésre felhasznált l ó f o g a t ú járműveket
fokozatosan g é p e r e j ű k o c s i k r a cserél­
teti ki, amely célra már eddig is 20
dara!) nagy befogadó képességű eíektro-
mobilt szerzett be. E járművek üzembe
helyezése lehetővé teszi, hogy a címzet­
tek csomagjaikat az eddiginél hama­
rább kapják kézhez és a vámesomagok
még az elvámolás napján külön járat­
tal kézbesíttessenek, ami a kereskedő
világnak régi óhajtása.
Komolyan foglalkozik a posta azzal
a tervvel is, hogy vidéken, úgy a kincs­
tári hivatalok székhelyén, mint a na­
gyobb postamesteri hivataloknál, a
csomagok és utálVányk ül demény ek
179
mindenütt h á z h o z k é z b e s í t t e s s e n e k . Ez
a békebeli szolgálattal szemben is -lé ­
nyeges haladást jelent.
Felvetődött újra az a gondolat is-
hogy egyes vidékeken a levélgyüjtés a
v illa m o s k o c s ik r a f e ls z e r e lt le v é lg y ű jtö -
s z e k r é n y e k ú t j á n t ö r t é n j é k , ezzel bizto­
sítható volna, hogy az ily módon fel­
adott levelek rövid időn belül jussanak
el feldolgozás végett a gyűjtőposta­
hivatalokhoz. Ily irányban tárgyalá­
sok folynak.
A magyar posta a közeljövőben be­
vezeti a feladók részére a p o s t a b é r ­
m e n t e s í t ő g é p e k használatát, ami azzal
az előnnyel fog járni, hogy egyrészt
a feladóra jelentős munkamegtakarí­
tást jelent, másrészt a feladókat men­
tesíti az alól, hogy postaküldeményeik
bérmen tesítésiéhez nagyértékű posta -
bélyegek észletet t artsanak.
Ezenkívül szó van arról is, hogy a
magyar posta Budapest és a nagyobb
vidéki 'városok között levélpostai kül­
demények és újságok szállítására
p o s t a r e p ü l ő g é p - j á r a t o t fog berendezni.
A magyar posta gondossága továbbá
arra is kiterjed, hogy a forgalom
biztonsága okából az elhasznált és el­
avult vasúti mozgó postakocsi parkiál
felújítsa és fokozatosan kiegészítse.
12*
Edd iff már közel 40 teljesen új modern
mozgópostakocsit szerzett be. Az áj
típusú mozgópostakocsik belső kezelő
helyiségét képben is bemutatjuk.
Végül súlyt helyez a posta arra is,
hogy a vasutak által nem érintett köz­
ségek postaszolgálata is mégjavítías-
sék, amely célból tervbe vette, hogy az
élénkebb postaforgalommal biró köz­
ségek között az eddigi lófogatú járatok
helyett személyszállítással kombinált
gépkocsijáratok ( a u t ó b u s z ) rendeztes-
senek be. Ez intézkedés nemcsak a
postaszolgálatot javítja meg, hanem
az illető vidék lakosainak egyéb gaz­
dasági érdekeit is előnyösen előmoz­
dítja.
A már üzemibe helyezett 7 autóbusz-
járaton felül a közel jövőben k:b. 20 új
járat berendezése van tervbe véve.
A posta gondossága arra is kiterjed,
hogy az összes kincstári, valamint a
nagyobb postamesteri hivatalok úgy a
postát igénybevevő közönség, mint a
szolgálat érdekében kincstári épületek­
ben helyeztessenek el.
A poistavezer igazgatóság hajlékául
Budán 8 emeletes hatalmas palotát
épített; az építési program alapján
már felépültek és a rendeltetésüknek
átadattak a szombathelyi, nagykani­
zsai. zalaegerszegi, kaposvári, bajai és
békéscsabai postapaloták.
A budai postapalota és a békéscsabai
postahivatal ríj épület képét bemu­
tatjuk.
Haladás a távíró és távbeszélő szolgá­
latban.
A posta a távíró és távbeszélő szol­
gálat terén is lépést tart a haladással.
A posta a nemzetközi távíróforgalom
nagy részét jelenleg már r á d i ó t á v í r ó
útján bonyolítja le.
A r á d i ó t á v i r a t o z á s t nemzetközi rela-
tióban szolgálja az 5 kilowattos csepeli
lámpaadó és a .székesfehérvári nagy
50 kilowattos gépadó és ugyanott egy
10 kilowattos lámpaadó állomás. A
gépaadó állomás képét közreadjuk.
A kis energiával dolgozó rádióhir-
mondó (broadcasting) állomásunk ható-
távolságának növelése érdekében most
készül a lakihegyi új 20 kilowattos
adóállomás. Vele kapcsolatosan épül a
S á n d o r - u t c á b a n a legnagyobb igénye­
ket is kielégíteni hivatott modern
S t ú d i ó , amelyet az adóállomással föld­
alatti kábel fog összekötni és mely tö­
kéletes zenei közvetítést fog biztosí­
tani.
Ennek az új adóállomásnak közlemé­
nyeit lehetséges l°sz országunk legtá­
180
volabbi helyeiről kristály detektoros
készülékkel is kifogástalan érthetőség­
gel venni.
A b u d a p e s ti te le fo n h á ló z a t, mely
35.000-nél több előfizetővel bir, a postá­
nak egyik legfontosabb birszolgáló
szerve. A meglevő t á v b e s z é l ő k ö z p o n t o k
azonban olyan elhasznált állapotban
vannak, hogy azok átépítésére és meg­
újítására a posta 10 éves programot
dolgozott ki, amellyel a jelenlegi ma
nuális kezelésről az automatikus keze­
lésre való áttérést tervezi. E munkála­
tok már oly előrehaladott állapotban
vannak, hogy a közel jövőben az auto­
matikus kezeléshez az átkapcsolások
már kezdetüket veszik.
A posta a u t o m a t i k u s k ö z p o n t o k a t
tervez egyes nagyobb vidéki városok­
ban is és teljesen automatizálni óhajtja
a postamesteri kis telefonközpontokat
is főképen azárt, hogy azok előfizetői
is hosszabb időn át vehessék a táv­
beszélőt igénybe.
A távkábel.
A p o s t a m ű s z a k i s z o l g á l a t á b a n még
említést érdemel az új nemzetközi t á v ­
k á b e l megépítése. A magyar távolsági
kábel B u d a p e s t t ő l B á n h i d a és G y ő r ö n
át H e g y e s h a l o m i g (Bécs felé) és M a ­
gya ró vá ro n való elágazással L i g e t ­
f a l u i g (Pozsony—Prága felé) vezet. A
kábei 162 érpárt tartalmaz. Az osztrák
határig 64 érpárral, a csehszlovák ha­
tárig pedig 104 érpárral az osztrák,
illetve a csehszlovák kábelhálózattal
létesít összeköttetést.
E tá v k á b e l megépítése és üzembe­
helyezésével a nemzetközi távbeszélő­
szolgálat hatalmas lendületet, nyert.
Az eddigi összesen 7 légvezetékes bécsi
áramkör helyett egy csapásra 162 áram­
kör létesült, ami lényegesen meggyor­
sítja a beszélgetések lebonyolítását és
az európai távbeszélői!álozatba való
bekapcsolódás által a posta állandóan
szaporíthatja azokat a nemzetközi relá­
ciókat, melyekben közvetlen beszélgeté­
seket lehet folytatni. Jelenleg Bécset és
Ausztria egyéb városait nem számítva,
Berlin, Nürnberg és Frankfurt váro­
sokkal már közvetítés nélkül lehet be­
szélgetéseket folytatni és csak a forga­
lom igényeitől függ, hogy más európai
városokkal, mint Hamburggal, Zíirich-
ehel, Pórissal saját közvetlen kábel-
vezetékeken beszélhessünk.
Ez az ismertetés, amelvet a postáról
adtunk, csak fokozni fogja mindnyá
junkban azt az elismerést, tiszteletet és
megbecsülést, melyre a posta — a ki­
váló mun katolj e sí+rnény re hivatkozva
— méltán igényt tarthat.
 A Város balladája
I r ta .

d te ^ c L w u ^ tö é i^ c u i^ >

Fölszállott a nap a rónán, Főimen jár a nap a rónán,

ne menj a városba, rózsám. mégis elment az én rózsám.
Mint a rózsa, olyan szép vagy, Cifra város, cifra város,
el ne hajolj, mey ne hervadj. bazsarózsa ott lesz sáros.

Leszállott a nap a rónán,

nincs már nekem bazsarózsám.
Bársongcipö, selyemruha,
lefelé viszi a Duna.

181
 Közgazdasági
mozaik
Irta ;
iP á l cl> t,
a ('Központi Sajtóvállalat» igazgatója.
Alkonyodik már ez az esztendő is és
nem várunk tőle semmi újat. Tudat
alatt már a jövő esztendő kilátásai
foglalkoztatnak. Kritikánk csepüli a
múltat és keresi a hibákat, hogy el­
tüntesse őket és szebbé tegye a jövő­
höz fűzött reményt.
Kétségtelen, hogy gazdaságig hely­
zetünk nem ad okot a megelégedett­
ségre. Szinte hallom az ellenvetést:
Óriásit fejlődtünk, pénzünk stabil,
gazdasági újjászerveződésünket An­
gliában mintaszerűnek tartják. Már
az építkezés is megindult, már a tiszt­
viselők fizetését is megjavították, a
kényszeregyezségek száma is fogyó­
ban van — és mi még mindig panasz­
kodunk. Panaszkodunk. Mennél job­
ban rendeződünk, annál inkább érez­
zük azt, hogy gazdasági életünkben
hiányzik valami, ami nélkül csak tá­
molyogva botorkálunk és hálát adunk
az elvégzett má-ért, de félünk a hol­
naptól- A mi gazdasági életünknek,
nincsen meg a kellő tőkéje, amivel
dolgozni tudjon, de ennél nagyobb
baj. hogy n i n c s e n m e a a m i n d e n t á t ­
f o g ó , m i n d e n t m e g m o z d í t ó t e r v e , amely
szerint fejlődni tudna.
Az állam hivatalos szerve, a pénz­
ügyminiszter, eddig mindent megvaló­
sított, amit programjába felvett. Hogy
a magángazdaság ennek ellenére tá­
molyogva jár, csak a demagógia vet­
heti a szemére. Világnézetünk ki­
zárja azt, hogy hódolattal boruljunk
le a gazdasági liberalizmus levitézlett
bálványa előtt, de még fonákabbnak
látszik az a kortes-érv. amely a min­
denkori kormánytól várja a magán­
gazdaság talpraállítását.
B a n k p o litik a .
A legtermészetesebb következtetés
csak azt állapíthatja meg, hogy a ma­
gángazdaságon elsősorban az segíthet,
akinek a kezében van. Ma — ezt őszinte
sajnálattal kell leszögeznünk — a m a m
a ? ta r g y á r i p a r tú ln y o m ó része a
irínrji rí
k o k k e z é b e n v a n . Hozzáfűzhetjük azt
is, hogy rossz kezekben van. Tiszte­
letreméltó kivételekkel, -a magyar ban­
kok képtelenek hosszabb távolságra
beállított iparpolitikát rendszeresíteni.
A gyengébbek szabadulni igyekeznek
Ipari érdekeltségüktől, de ha már ez
nem sikerül, görcsös szorongással biz­
tosítják befektetett tőkéiket oly mó­
don, hogy gyakran ez a túlzott óvatos­
ság okozza az iparvállalat összeomlá
sát. Legjobb iparvállalataikat is úgy
kezelik, hogy osztalék emelés helyett, a
folyósított hitei kamata útjáin szedik
el a jövedelmet. Alig tudnánk meg­
jelölni egy-két esetet, ahol a patron.; -
záló bank—erős kisebbség által kény­
szerítve — hajlandó volt elfogadni
olyan tervet, amely a vállalat jövő
fejlődése szempontjából is kielégítő.
Újabban jelmondattá vált a bankok
világában, hogy „ v i s s z a k e l l t é r n ü n k
a t i s z t a p é n z g a z d a s á g h o z “ . Ez a mottó
mem jelent kevesebbet, mint azt, hogy
az inflációs időben felhabzsolt ipar-
vállalatoktól szeretnének szabadulni.
Sokkal egyszerűbbek a jól alátámasz­
tott pénzkölcsön műveletek, mint az
ipari termelés. Nincs kockázat, gon­
doktól mentes, csak a jogi formákat
kell betartaniuk és máris kész az ered­
mény.
Csak a gondolatsor végét nem látom.
Azt nem tudom, hogy a háború után
egyharmadárá fogyott ország h o g y a n
t u d e l t a r t a n i e n n y i b a n k o t — a fen­
ban­ tebb vázolt politika rendszere mellett.
182
Mert hiszen eltarthatna, sőt naggyá
fejleszthetne, ha ezek a bankok külön-
küLön, vagy csoportosan—mint ahogy
az amerikai jelzálogüzletnél eljártak
— egészséges program végrehajtására
vállalkoznának. Ezzel szemben vala­
mennyi bank vezér boldog, ha intézete
megközelíti forgalomban, ügyrendben
a békebeli állapotokat. Arra alig egy-
kettő gondol, hogy amint az adófize­
tőtől többet vár az állam, viszont az
ország többet vár a mobil-tőke ve­
zetőitől, mint intézetük „szabályszerű“
vezetését. Gondolatot, új eszmét pro­
gramot, munkát.
Ezzel szemben féltékenyen vigyáz­
nak a rangsorra. Országos érdek alig
hatott valaha egy tőkeemelés elhatá­
rozásánál, de egy versenytárs előre­
törése, igen.
Ha igazságosak akarunk lenni, meg
kell állapítanunk, hogy az inflációs
időkből való kimenekvést a mi régi
bankjaink mintaszerűen hajtották
végre. Az egyik takarék kivételével
ina valamennyien hatalmasan meg­
nőtt alaptőkével, külföldi összekötte­
tésekkel és — ami a legfontosabb —
kiválóan szép mérlegekkel dicseked­
hetnek.
Ezenfelül azonban nagyon keveset
látunk. Pedig a pénzügyminiszterre vár
az a feladat, hogy ennek a lábbadozó,
szegény országnak a hóna alá nyúljon.
Nem is szabad ezt tennie. Nálunk úgyis
annyiféle vállalkozás van hatósági ké­
zen, hogy szinte félő, vájjon n e m t e t ­
tü n k - e n a p ú u t a t m á r is a z á lla m i s z o ­
c i a l i z m u s f e lé . A megerősödött pénz­
intézetek vezetői ma már nyugodtan
foglalkozhatnak tervekkel, amelyek túl­
mennek a mindennapi banküzlet kere­
tein. Ha egyelőre nem is jelenti a nye­
reség-tétel nagyarányú emelkedését,
azért meg kell tenniök, mert csak gaz­
dasági erőtől duzzadó ország tud eltar­
tani ennyi bankot.
B e ls ő k ö lc s ö n .
Az egyik nagybank vezetőjében fel­
lobbant az a gondolat, hogy belső köl­
csönt kellene kibocsátanunk. Mentsé­
gére legyen mondva, az eszme még az
év elején született, amikor úgy látszott,
Baleset és
betöréses-
lopás elleni Központi Sajíóvállalaí RT
biztosítás a m in t a G a z d á k B i z t o s it ó S z ö v e t k e z e t e O r s z á g o s F ő k é p v is e lő ié n é l.
B u d a p e s t, IX., Ü llői-út 1 .
183
hogy valami tőke már mégis keletke­
zett. Később meggondolta és inkább a
jól bevált külföldi pénzforráshoz nyúlt.
Ma már talán le is tagadná.
Pedig ezzel a kérdéssel foglalkoz­
nunk kell. Most még kényszerűségből
fel kell vennünk néhány kölcsönt, hogy
a megindulás első lépésein meg ne bo­
toljunk. De azután? Azzal is tisztában
kell lennünk, hogy — ha nem akarunk
Ausztria példájára teljesen gyámság
alá kerülni, — b e k e l l s z ü n t e t n ü n k a
k ö l c s ö n ö k e d d i p v a l ó r e n d s z e r é t . Egy­
részt a kamatszolgálat válik elviselhe­
tetlenné, másrészt teljesen az angol­
szász tőke gyarmatává sülyedünk. Ezt
az álláspontot mind a pénzügyminisz­
ter, mind pedig a Nemzeti Bank vezető­
sége hangsúlyozza • ■■
Itt azután megakad az okoskodás fo­
nala. Azt még el lehet képzelnünk, hogy
a gyér tőkeképződés ellenére, volna mi­
ből lejegyezni a kölcsönt. De hogyan
lehet remélnünk a lelki megjukászko-
dását annak a tömegnek, amelynek
még nyitott a sebe. amit a valorizáció
elmaradása okozott? Ez a tömeg szük­
ségből takarékba viszi a pénzét, mert
kamatoztatást onnan vár. De hogy ezek
akár állami, akár városi vagy egyéb
kölcsönt jegyezzenek, nem tudom el­
hinni.
Mikor ezeket a sorokat írom, a valo­
rizációs törvény vitája még csak a la­
pok hasábjain tombol. Valószínű, hogy
az eredeti javaslaton történik egy-két
változtatás. De hogy ez a változás
döntő jellegű legyen, kizártnak tartom.
Már pedig van a valorizációs kérdés­
nek egy-két részlete, amelyet talán ér­
demes volna kivenni a tömegből. Ilyen
például a F ö l d h i t e l i n t é z e t békebeli ta­
lajjavító kötvénye, amelynek járandó­
ságait az állam m i n d e n k o r a r a n y é r t é k -
b e n , közadók módjára hajtotta be. En-
Dek a kötvénynek biztosítéka a feljaví­
tott talaj, amely ma értékesebb, mint
volt a békében és a Földhitelintézet ma
is papírban fizeti a kamatot!
Ha a nemvalorizálás elvét a tárgya­
lás előtt álló törvény ennyire követke­
zetesen viszi keresztül, akkor csak­
ugyan félő- hogy a ma élő nemzedékkel
a belső kölcsönt csak kényszerkölcsön
alakjában lehet lejegyeztetni.
B iztosí­
tási Osz­
tályánál,
T e le f o n : J ó z s e f 4 6 3 —5 9 .
 A M agyar Nem zeti B ank
A háború és a forradalmak, vala­
mint az inflációs periódus eseményei
következtében súlyos válságba került
magyar gazdasági és pénzügyi élet
ú.i.i. szervezésére a Népszövetség köz-
benjöttével megindított és Magyar-
ország impozáns erőkifejtése folytán
sikerrel koronázott u. n. szanálás
egyik leglényegesebb része a függet­
len magyar jegybank: a M a p y a r N e m ­
z e t i B a n k megalapítása volt.
Az 1924. évi V. t.-c. alapján meg­
alakult M a p v a r N e m z e t i B a n k f ű n n e t ­
t e n r é s z v é n v t á r s a s á p és az említett
törvény értelmében a működésének
megkezdésétől, vagyis az 1924 június
24-től 1943 december 31-ig terjedő idő­
szakra a bank.iegykibocsátás kizáróla­
gos szabadalmát kapta meg. A Bank fel­
adata, hogy az ország területén a pénz­
forgalmat szabályozza, a fizetések ki­
egyenlítését megkönnyítse, főleg pedig
az, hogy a készfizetéseket (bankjegyek­
nek aranyra való beváltását) megfe­
lelő arany- és devizatartalék gyűjtése
által előkészítse és a készfizetések tör­
vényszerű felvétele után, azok fenntar­
tását is biztosítja- A készfizetések
megkezdéséig is köteles a Bank a
magyar valuta stabilitását minden
rendelkezésére álló eszközzel biztosí­
tani.
A végből, hogy a Bank alapszabály-
szerű kötelezettségeinek megfelelhes­
sen, feljogosíthatott bizonyos üzlet­
ágak vitelére, amelyek közül legjelen­
tősebbek az arany-, deviza- és valuta­
üzlet, a váltók- és közraktári jegyek
leszámítolása, a kézi zálogkö 1csönüzlet
As a giróüzlet.
A z a l a p s z a b á l y o k határozottan ki­
mondják, bogy az államnak a Bank­
kal szemben ennek alakulásakor fenn­
állott adósságán felül, amelynek tör­
lesztése külön egyezmény alapján ki­
elégítő ütemben folyik, s e m a z á l l a m ,
se m a tö r v é n y h a tó s á p o k . sem e p y é b
k ö z te s tü le te k a B a n k tó l h ite lt ip é n y b e
n e m v e h e t n e k . Ez a rendelkezés biz­
tosítéka annak, hogy n e m f o p m e p -
is m é tlő d n i a b a n k ó p r é s n e k a z á lla m
r é s z é r ő l tö r té n t és k ö v e tk e z m é n y e ib e n
o ly v é s z e s ip é n y b e v é le le .
A Bank működésének megkezdése
után mindenekelőtt a m a p y a r v a l u t á t
s t a b i l i z á l t a oly módon, hegy már 1924
augusztusában a magyar korona ár­
folyamát az angol fonthoz rögzítette
(346.000 korona = 1 angol font), aminek
az a kétségtelen előnye is meg volt,
184
bogy a korona az angol fontnak az
aranyparitásra irányuló mozgását
nyomon követve, legmélyebb árfolya­
mához képest 1925 tavaszáig kb. 20%-
kal emelkedett és elférte végleges sta­
bilizációs árfolyamát, amely 1925 no­
vember 20-áig az a n p o l f o n t n a k az
aranypontok között való minimális
árfolyamingadozásaival párhuzamosan
mozgott. Amikor az új magyar pénz­
egységet, a v e n p ő t megállapító 1925.
évi XXXV. t.-c. 1925 november 20-án
életbe lépett és ezzeil egy idej illeg a k ü l ­
f ö l d i f i z e t é s i f o r g a l o m is teljesen fel­
szabadult, megszűnt a magyar valuta
és az angol font között addig fennál­
lott szilárd értékviszony és azóta a
pengő nemzetközi értékelését az új
magyar pénzláb határozza meg, amely
szerint 1 kg. színaranyból 3800 pengő
értékű aranyérme kerül kiverósre.
A valuta problémájának sikeres
megoldása mellett nagy feladat_ hárult
a Bankra a b e l f ö l d i h i t e l é l e t újjászer­
vezése tekintetében is. különösen pedig
a szanálási akció kezdetekor a pénz­
piacon fennállott s a produktiv terme­
lést gátló szerfelett magas kamattéte­
lek fokozatos leépítése terén. Részben
saját hivatalos váltóleszámítolási ka­
mattételének fokozatos mérséklése,
részben pedig egyéb célirányos intéz­
kedések útján a Nemzeti Banknak
sikerült is elérnie azt, bogy a z á t l a p o s
orszáoos k ih e ly e z é s i k a m a tlá b 1924
nyarától 1926 végéig kb. Vs-ára csök­
kent.
A p e n p ő s z á m ítá s r a 1927 január
Inéval történt kötelező áttérés a Bankra
azt a feladatot rótta, hogy az addig
forgalomban állott k o r o n a b a n k j e p y e -
k e t p e n p ő b a v k j e a v e k r e c s e r é lje á t. A
Bank már 1925-ben megvásárolta az
állam tulajdonát képező Magyar Pénz­
jegynyomda R.-T.-ot és kellőképpen
felkészült az átcserélésre, amely ily
módon egész simán ment végbe, úgy
hogy a koronabankjegyek rövid fél­
esztendő leforgása alatt úgyszólván
teljesen eltűntek a forgalomból.
A M a p y a r N e m z e t i B a n k 1927 októ­
ber 31-i kimutatás szerint a tényleges
bankjegyforgalom 507.9 millió, az azon­
nal lejáró kötelezettségek összege 267.4
millió, az érckészlet 305.0 milLió (ebből
az aranykészlet 196.8 millió), az állam
adóssága 114.8 millió és a váltótárca
329.3 millió pengőre rúgott, az alap-
szabályszerű fedezeti arány pedig
46.2% volt. az előírt 20%-kal szemben
 A
Pénzintézeti Központ
Az 1216. évi XIV. t.-c. értelmében
szövetkezetként alakult Pénzintézeti
Központ szervezetét és működését
az 1920. évi XXXVII. t.-c. és az
utóbbi módosításáról szóló 1926.
évi XIII. t.-c. állapítják meg. A
Pénzintézeti Központ célja Magyar-
ország területén mGködő pénzinté­
zetek és ezek révén a közgazdaság
érdekeineü ápolása és előmozdítása.
A Pénzintézeti Központ evégből:
tagjainál felülvizsgálatot tart, állan­
dóan figyelemmel kíséri a hazai
pénzintézetek üzletvitelét és ügy­
vitelét s az így szerzett adatokat
megfelelően feldolgozza; közremű­
ködik abban, hogy a pénzintézetek
ügyvitelében a közgazdaság érde­
keinek megfelelő elvek érvényesül­
jenek; tagjainak hitelt nyújthat;
közreműködik abban, hogy olyan
pénzintézetek, amelyeknél a felül­
vizsgálat eredménye szerint szük­
séges, egészséges alapra legyenek
helyezhetők vagy más pénzintézet­
tel egyesüljenek vagy pedig felszá­
moljanak; a Pénzügyminiszter meg-
185
bizásából gondoskodik az állami
osztálysorsjáték rendezéséről; tény­
leges szolgálatban álló és nyugdíjas
közszolgályati alkalmazottnak köl­
csönöket nyújt; a m. kir. posta
vezérigazgatóságával, valamint sa­
ját tagjaival megállapodásokat léte
síthet, amelyek értelmében tagjai a
m. kir. postahivatalokhoz befizetett
készpénzeket a Pénzintézeti Köz­
pont szavatossága mellett kölcsön­
ként igénybe vehetik; a pénzpiac
érdekében pénzintézetek együttes
műveleteiben részesedést vállalhat;
elvállalhatja a könyvvizsgálat kö­
rébe eső vagy hasonló munkálatok
elvégzését, a bizalmi személy ügy­
körébe eső feladatokat, vállalatok
és cégek felszámolása esetében fel­
számolóként vagy hasonló minőség­
ben járhat el; ellátja mindazokat a
tennivalókat melyeket külön tör­
vény reáruház. A Pénzintézeti Köz­
pont tagjainak pénzfeleslegeit folyó­
számlán kamatozásra átveheti, tag­
jainak megbízásából különféle üzleti
műveleteket végrehajthat.
 „HANGYA“
Az 1700 Hangya szövetkezetben körülbelül
860,000 földmives család tömörült, háztartási
és gazdasági szükségleteinek beszerzése céljá­
ból. Az első H a n g y a szövetkezet 1898-ban
alakult. A megszállások következtében körül­
belül 1300 szövetkezetei vesztettünk. A jövő
év tavaszán 30 éve lesz, hogy a H a n g y a köz­
pont megalakult. A H a n g y a szövetkezetek
ármérséklő, árszabályozó szerepét mindenütt
elismerik s tudják, hogy H a n g y a szövetkezetek
nélkül a közszükségleti cikkek még drágábbak
volnának. Egyik legfőbb előnye a fogyasztók
szervezkedésének az, hogy a felesleges köz­
vetítők elkerülhetők. Ezek szintén okai a
drágaságnak. A H a n g y a szövetkezetek köz­
pontjuk révén az első forrásokból szerezhetik
be szükségleteiket, ennélfogva olcsóbbak lehet­
nek minden más üzletnél. Ha a piaci árakhoz
alkalmazkodnak, akkor vásárlási visszatéríté­
sekkel kárpótolhatják tagjaikat. A H a n g y a
szövetkezetek jelentőségét leginkább akkor
érzik a fogyasztók, mikor a szövetkezetben
valamelyik közszükségleti cikk véletlenül hiány­
zik, mert a hiányzó áru a magánüzletekben
rögtön megdrágul. Hogy ilyen esetek elő ne
forduljanak, minden szövetkezetnek gondja van
rá, hogy jól felszerelt áruraktára legyen.
A szövetkezeti boltokban az összes háztartási és
gazdasági cikkek kaphatók s a legmagasabb
igények is kielégittetnek. A H a n g y á k buda­
pesti központja, a nagy forgalom arányainak
megfelelően van felszerelve s naponként sok
száz vagon és csomagban megy a különféle
áru a szélrózsa minden irányába. Az üzletrészek
után 6°/0-ot fizethetnek a szövetkezetek kész­
pénzben s ha kedvező az üzleteredmény, még
többet is, de ezt már csak üzletrészekben. Azok
a szövetkezetek dicsekedhetnek a legszebb
üzleti eredménnyel és fejlődéssel, amelyek
minden szükségletüket a központ utján szerzik
be s amelyek alaptőkéjük gyarapítása érdeké­
ben is mindent elkövetnek. A központ által
szállított áruk minősége ellen panasz sehol
sem merül fel, mert mindig a legjobb áru­
18tí
cikkeket kapják. A falusi H a n g ya szövetkeze­
tek összeköttetésben állanak a b u d a p esti H á z ­
ta r tá s szövetkezettel s ideszállitják kerti ter­
ményeiket (gyümölcs, hüvelyesfélék stb.) s igy
a budapesti fogyasztók a Háztartás révén csak­
nem közvetlen összeköttetésbe juthatnak a ter­
melőkkel. A H a n g y a szövetkezetek a gyufát,
szappant, kefét, seprüt, cipőkrémet stb. a
H a n g y a -I p a r ré sz v é n y tá r s a s á g tó l , tehát ú g y ­
szólván a saját gyáraikból kapják, miután
ezeket a szövetkezeti érdekeltség saját anyagi
erejével szervezte. Minden hatósági beavat­
kozásnál többet ér, ha a fogyasztók belépnek
vidéken az ottani H a n g y a , Budapesten pedig
a H á z t a r tá s szövetkezetbe, mert minél több a
vevő, annál olcsóbbak az árak. Az üzletrész­
jegyzés, pénzünk értékállandósága révén ismét
jó befektetés, ennélfogva minden fogyasztó
saját érdekében cselekszik, ha szükségletei
arányához mérten szövetkezeti üzletrészeket
jegyez. A vidéki H a n g y a szövetkezeteknél
egy-egy üzletrész 2— 10 pengő, a Háztartásnál
pedig 8 pengő. A H a n g y a központnál egy ren­
des üzletrész 10 pengő, egy alapítványi üzlet­
rész 100 pengő. A H a n g y a szövetkezet folyó­
számlabetéteket is elfogad tagjaitól, hosszabb
vagy rövidebb lejáratra, a legkedvezőbb fel­
tételek mellett. A H a n g y a szövetkezetek a
fogyasztóközönség bőrére való spekulációval s
a kapzsi nyerészkedéssel szemben a legbizto­
sabb védbástyák, mert csakis a szövetkezeti
szolidaritás, illetve a fogyasztók tömörülése
tudja megakadályozni a spekuláció kártételeit.
A drágaság elleni küzdelemben legerősebb
fegyverünk a szövetkezeti eszme s ha ezt
okosan és bölcsen használjuk, á megélhetés
nagy gondjainak egy részétől megszabadul­
hatunk. Ha a H a n g y a szövetkezeteknél minden
fogyasztónak részletekben, vagy egyszerre be­
fizetett 50— 100 pengőnyi üzletrésze lenne, a
drágaság miatti panaszok jelentékenyen eny­
hülnének. 700 H a n g y a szövetkezet a saját
házában működik. A H a n g y a alaptőkéje jelen­
leg 7.248,592 pengő. A szövetkezetek össz-
forgalma az 1926 ik évben 128 millió pengő Hangya gyufát, 300 vagon műtrágyát, 70,000
volt, ebből a központ maga 62 millió pengő drb. Hangya kaszát, 70 vagon termény árut,
értékű árut szállított és pedig a jelentősebb 36l/2 vagon vetőmagot, 150 vagon rézgálicot,

A „ H a n g y a “ T e r m e lő -, É r t é k e s ít ő - é s F o g y a s i t á s l S z ö v e t k e z e t k ö z p o n t i p a lo t á ja .

cikkekből a következő m ennyiségeket: 680 11 vagon raffiát, 1200 vagon kőszenet, 2000
vagon lisztet, 880 vagon cukrot, 1000 vagon vagon tűzifát, 250 vagon bort, 50 vagon sört
sót, 750 vagon rizst, 24 vagon kávét, 42 vagon és 100,000 pengő értékű iskolai, gazdasási és
pótkávét, 500 vagon petróleumot, 160 vagon szépirodalmi könyvet.

187
 A M A G Y A R K Ö Z T IS Z T V IS E L Ő K
F O G Y A S Z T Á S I, T E R M E L Ő É S É R T É K E S ÍT Ő
SZÖ VETK EZETE
(BUDAPEST, IX., MESTER-UTCA 1 5 —1 7 .)

egyike legrégibb szövetkezeti intéz­ helyéről, vagyis első kézből n a a u téte­

ményeinknek, mely 1 9 2 8 -b a n t ö l t i b e lekben szerzi be s a közvetítő lánc­
fe n n á llá s á n a k 35 éves é v fo r d u ló já t. szemeik lehető kikapcsolásával jut­
A szövetkezet működése két irányban tatja el e g y e n e s e n a fogyasztóhoz Ez­
bír nagy jelentőséggel. Egyrészről hű zel magyarázható meg, hogy a szövet­
maradt az intézmény évtizedes tradí­ kezet a l e g j o b b m i n ő s é g ű áruval e l ő ­
cióihoz s minden erővel a köztiisztvi- n y ö s á r o n és k e d v e z ő f e l t é t e l e k mel­
selőtársadalom gazdasági megerősíté­ lett láthatja el a köztisztviselői kart
sét s árúszükségletének jó, olcsó és és a fogyasztóközönséget.
zavartalan kielégítését igyekszik szol­ A szövetkezetnek legfőbb törekvése
gálni Másrészről árnivelláló tevé­ az, hogy m i n é l s o k o l d a l ú b b é s v e r s e n y -
kenységével mérséklőleg hat az első­ k é v e s e b b üzleti hálózattal állhasson
rendű közszükségleti cikkek áraira s tagjainak és a fogyasztópiacnak ren­
ezáltal a drágaság elleni küzdelem delkezésére. Ezirányú céljának elérését
legfontosabb és leghatékonyabb ténye­ legjobban bizonyítja az a jelentékeny
zőjévé válik. A szövetkezet ugyanis fejlődés, amelyet a szövetkezet üzleti
áruit lehetőleg k ö z v e t l e n ü l a termelés életének egész vonalán felmutathat.
Forgalom Tag­ A szövetkezet álta
Év fizetett visszatérítés
koronában létszám koronában
1893 .................................................... 669.780 1.534 ................. —
1908 .................................................... 2,302.546 2.550 ................. ................... 59.898
1913 .................................................... 6,171.685 5.860 ................. ................... 112.157
1923 .................................................... 27.016,163.101 30.833 ................. ................... 500.000
1924 .................................................... 272.515.542.152 31.109 ................. ................... 4.000,000.000
1925 .................................................... 297.224,155.114 31.779 ................. ................... 3.600,000.000
1926 .................................................... 322.742,646.815 36.682 ................. ................... 3.750,000.000

A s z ö v e tk e z e t ta g ja in a k szám a je ­ szénnel és tűzifával, a k ö n y v - o s z t á l y

l e n l e g : 15.000. pedig a bel- és külföldi irodalom ösz-
A szövetkezetnek ma a főváros és szes termékeivel, valamint iskolai sze­
az ország minden részében 112 f ű s z e r - , rekkel látja el a szövetkezet és a köz-
c s e m e g e - é s h ú s á r u d á j a v a n , ahol az tieztviselőtársadalom tagjait.
összes fűszer-, csemege- és italáruk, Igen szép fejlődést ért el a szövet­
háztartási és vegyi cikkek, húsáruik kezet érdekkörébe tartozó s immár két
stb. előnyösen szerezhetők be. évtizedes múlttal bíró M a g y a r T i s z t ­
A szövetkezetnek í f ő v á r o s i é s 7 v i ­ v i s e l ő k T a k a r é k y é n z t á r a is, mely kü­
d é k i r u h á z a t i á r u h á z a , amelynek ke­ lönösen a takarékossági gondolat pro-
retében külön készruha, egyenruhá­ pagálára terén ért el számottevő ered­
zati és egyenruha felszerelési osztály ményeket. úgy. hogy b e t é t á l l o m á n y a ,
is működik, ma már gazdag árúraktár, c s a k a z 1927. é v b e n t ö b b m i n t 10 m i l ­
divat, ízlés, elegáncia és ár dolgában l i á r d k o r o n á v a l e m e l k e d e t t . A szövet­
a nagy v i l á g v á r o s i á r u h á z a k k a l i s kezet a szorosabb értelemben vett áru­
f e lv e s z i a v e r s e n y t. ellátáson kívül tagjainak k u l t u r á l i s ,
A b ú to r - é s la k b e r e n d e z é s i osztály eg észség ü g yi és s z o c iá lis jó lé té r ő l
a legkülönbözőbb minőségű bútor- amennyiben
is a o v d o s k o d ik , számos
árukknl és lakberendezés’ tárgyakkal, egészségügyi és kulturális kedvez­
a t ü z e l ő a n y a g - o s z t á l y kiváló minőségű ményhez juttatja a tagokat.
188
 AZ 1898: XXIII. T.-C. ALAPJAN ALAKULT
ORSZÁGOS KÖZPONTI
HITELSZÖVETKEZET
Az Országos Központi Hitelszövet­
kezetet a magyar törvényhozás 1898-
ban azzal a céllal alkotta meg, hogy az
ország kistermelőinek, elsősorban a kis­
gazdáiknak gazdasági és szociális hely­
zetét javítsa meg a hitelviszonyok ren­
dezése és a hiteligények fokozottabb
kielégítése által. Ezt a célt a törvény-
hozás úgy vélte a legcélszerűbben el­
érhetni, ha az érdekelt gazdatársadalom
a kölcsönösség és önsegély elvei alap­
ján hitelszövetkezetekbe tömörül, a
hitelszövetkezetek viszont az Országos
Központi Hitelszövetkezetben egy or­
szágos köteléket alkotnak, mely e szö­
vetkezetek hitelszükségleteinek fedezé­
sével és irányításával szolgálja a tör
vény által eléje tűzött feladatokat.
A megállapítása óta eltelt majd há­
rom évtized alatt az Országos Központi
Hitelszövetkezet az állam jelentős
anyagi és erkölcsi támogatása mellett
sikeresen oldotta meg a törvényhozás
által reá rótt feladatokat. A hitelszö­
vetkezetek ezreivel népesítette be az
országot, kiszabadította a falusi gazda­
társadalmat a hiteluzsora karmaiból,
és sok ezer önálló és új gazdasági
egzisztenciát mentett meg az ország
számára.
Bár a trianoni békeszerződés hatal­
mas csapást zúdított az 0. K. H.-re és
az általa irányított hitelszövetkezeti
mozgalomra, mégis az ország rekon­
strukcióra szoruló gazdasági és társa­
dalmi viszonyai számos új feladattal
189
bővítették a magyar hitelszövetkezeti
központ munkakörét. így a hitelinség
nehéz esztendejében hatalmas pénzfor­
rásokkal támogatta a tőkehiánnyal
küzdő mezőgazdaságot, belekapcsoló
dott a földbirtokreform megoldásába,
kiterjesztette tevékenységét a földmun­
kásság szociális kérdéseinek megoldá­
sára, a hat körzeti hitelszövetkezet
megszervezésével a nagybirtokosság
hiteligényeinek kielégítésére is beren­
dezkedett, legújabban pedig a mező-
gazdasági termények szövetkezeti ér­
tékesítésének megszervezését is kezébe
vette.
Ily nagyarányú tevékenység mellett
természetesen szükség volt arra, hogy
az intézetnek az inflációs idők alatt
erősen lecsökkent tőkeereje az eléje ki­
tűzött feladatokkal összhangba hozas­
sák. Hála a kormány megértésének, ez
az igyekezet teljes sikerrel is járt, s az
Országos Központi Hitelszövetkezetnek
sikerült a háború előtti tőkeállományát
az állam hathatós támogatásával visz-
szaszereznie.
Az Országos Központi Hitelszövet­
kezet alaptőkéje 1926. év végén 12,775.650
pengő volt; ezzel és a rendelkezésére
álló idegen tőkékkel mintegy 40,000.000
pengő forgalmat bonyolított le.
Az O. K. H. elnöke S z a b ó k ) / A l a j o s
pénzügyminiszteri államtitkár, ügyve­
zető igazgatói pedig K o v á c s J á n o s és
d r . M i k ó G á b o r kincstári főtanácsosok.
M ihály m eggyógyul
Irta :
Mihály a tanya előtt állt s miután
tekintetét körül jártatta a határon, az
ég aljánál megpihent,
A rögök között már március bancu-
rozott, a föld felett csillogott a levegő
s szinte látszott, hogy az ég csodálatos
tavaszi kékje alatt friss áramlások
kergetődznok. A távolból kiáltás hang­
zott, a kakas felemelte egyik lábát a
trágyadomb tetején, a telién hátrafor­
dult és kinézett az istálló nyitva ha­
gyott ajtaján s a macska nagyot nyúj­
tózkodva a kémény mellett, lomha las­
súsággal elindult a tetőn.
A legény, Imre, a szérűn, ahol még
a tavalyi érvről kemény volt a föld, le­
rázta a ragadós sarat a csizmáról s
moist már a csapás mellett közeledett
a tanya felé. A házhoz érve, az istálló
faránál megállt s az egyik kiálló cse­
répen, amelyek szép sorjában, eresz
iránt következtek a földön, hogy a le­
csöpögő víz gödröt ne ásson a fal töve
mellett, lefeszítette a patkó közé szo­
rult fűcsomót, azután előre ment és
csak úgy benézett a pitvariba. Mihály
hallotta a lépteket, igazított tehát a
pipán és köihintett. Imre indult és oda­
érve nokitám aszikodott a ház falának.
Az apja, Mihály pislogott. Darabig
várt, mikor aztán látta, hogy a legény
nem szól, hátratette a kezét:
— Na? — mondta sm ég mindig előre,
ugyanarra a helyre nézett.
A legény vállat rándított.
— Sömminek só hijják! — vetette
oda csak ú g y , később.
Mihály erősebben szívta a pipát:
— Aszón dód!
— Azt. Ha így marad, tán többet is
érne kiszántani.
Már mint a búzát, azt a tíz holdat,
ami ide a tanya mellé esik.
Mihály csaik nézte a levegőt, azután
nagysnikára megszólalt:
— Mö gnézted?
— Mög! — felelt a legény.
Mihály indult, a legény követte. Az
apja boglyák felől került, erre ugyan
nagyobb volt a sár, de közelebb érték
a földet. A vetés szélén Mihály meg­
állt. Hát bizony a búza nem sok jóval
biztatott. Az őszi eső itt is, ott is lapost
hagyott maga után, a többinek pedig
a javarésze ki fagyott s a járhatós ta­
vaszi idő alatt már nem tudta a vetés
a két előző évszak mostokaságát kihe­
verni. Hát ezt rögtön megállapította
Mihály, de látta azt is, hogy a mellette
lévő föld, a Vadász Nagy Sándoré meg
olyan, mintha eső is, meleg is mindig
egyformán érte volna, meg mintha
valóságos hó alatt töltötte volna a te­
let. Hát hiszen, ha már úgy áll a dolog,
hogy a teremtő seihcgysem akar egy­
formán kedvezni s baj is leginkább
csak a szegényt éri, hát ez ellen földi
halandó vajmi keveset tehet, az azon­
ban mégis csak valami, hogy lám, ez
a Vadász Nagy, akinek mégis csak
több van s nyilvánvalóan kevesebbet
gondol a földiéi, mint ő, hogy neki, élv
mint óv, mindig a legjobban hoz, ő meg
az idén sem számíthat többre holdja
után két köbölnél. Nem először gon
dőlt már erre s éppen emiatt, ha csak
lehetett, kerüli© a találkozást Vadász-
szal, akiről egy idő óta egyébként is
úgy go ndo lkozott, hogy alighanem
ell en sége.
Az árpát nézte még meg, hát bizony
csakúgy mutatta az is. akár a búza.
Hanem a V adászé... A tavalyi kis
fcijján, hogy utói nem érte már az
őszit, a zöldelő, dús vetés mellett az ő — Nincs tán baja?
árpája úgy mutatott, mintha tarlóra A legény az ajtóban volt már, onnan
hagyta volna az egész földet. szólt vissza:
Most már háborgott benne a keserű­ — Möglöhet, hogy van ...
ség. Azért nem szólt, hang nélkül for­ Mert csakugyan úgy volt, hogy Mi­
dult viasza. A legény nézte, figyelte az hály féldélelőttöt kint töltött. Az idő
ap.iát, az ösztöne mélyén megmozdult haladt, hát nézte a vetést. Leginkább
valami és öntudatlanul is veszélyt a Vadászét, hogy hogy hagyja el min­
sejtett. dennap az övét. A .számadással már
E z az érzése nem is hagyta el egész régen készen volt, hogy mennyivel ma­
nap és mindannyiszor megújult, vala­ radt el tavaly, meg azelőtt, meg hogy
hányszor az apjára nézett. Este azért mennyi lesz a kára az idén. Mert a
inkább unalomból, odaszólt az ap­ búza, ahogy igéid, holdanként legalább
jának: hat köblöt ád Vadásznak, az övé meg
— Át mék mán, mögnézem a ros­ legfeljebb kettőt, így hát a kár csak
tát ... ennél a résznél ötven köböl. Valami,
Az új kukoriearostát, amit Vadász mintha hánytorgott volna benne s a
a múlt héten vett és úgy hozták ki tarkója elzsibbadt. Hátha kiszántaná
kocsin. az egészet. — villant át rajta — akkor
Mihály az asztalra könyökölve, most azután nem teremne semmi, azt ami
képzeletében, hirtelen Vadászt látta történt, azt ő akarta.
maga előtt, amint a vetést nézte és lát­ A tehetetlen düh első forró hullám­
hatólag gyönyörködött. verése volt ez, amely később megcsen­
A legény már ment. is, hát nem akart desedve. más irányba terelte gondo­
utána szólni, de meg hamarjában nem latait.
is tudta, hogy mit. Jóval később, ami­ Dohát miért kerüli őt Vadász, fir­
kor Imre visszatért, még mindig az tatta visszafelé térőben magában. Mer-
asztalnál ült. Megvárta, amíg a legény hogy nagyon is büszke vele szemben,
leül, akkor azután, amikor asszony fel­ kivált az utóbbi időben, az bizonyos.
tette az asztalra a tálat, hátranyult, A háznál, ahogy odaért, az asszony
hogy a pipát az ablakban a falhoz fogadta.
támassza: — Ugyan hun jár kigyelmed — szólt
— Oszt ha nem mlégy, úgy jobb!... rá haragosan és már indult is az ól
— mondta és előrefordult. felé.
— Gyüj jék . . . — dohogott — én nem
Imre rániézett. Nem értette, viszont birok vele.
a hangból kiérzett, hogy apja nem Mihály rosszat sejtve, szaporábbra
akar többet mondani. A kijelentés fogta lépteit. Ebben a pillanatban, az
egyébként is határozott és nyers volt asszony, aki az ólhoz ért, jajveszékelő
s nagyon is elárulta, hogy Mihály sikoltással kapott az ajtóhoz:
tudja, hogy miért beszél. — Égheti egy Iste n !... — kiáltott.
Imre később mégis elcsodálkozott, Mihály odarohant, hanem ekkor már
'tudtával az apja, meg Vadász között késő volt, az anyakoca előtt ott feküdt
nem történt semmi, az pedig tudott do­ a nyolc szopós malac, kettőt agyonta­
log, hogy Julist neki szánták s Vadász, posott, a többinek meg már egészen a
noha az apjához képest gazdának szá lábukig lerágta a fejét.
mit, jó szívvel van iránta. Mihály szemei vérben forogtak. Az
Ismerte persze az apját, hát hallga­ asszony az ember arcára nézett és el­
tott. Ha valamit alkar, majd m eg­ értette a sötét tekintetet:
mondja, szóból azután ő is ért. — Jobb lösz, — nyöszörgött — habe
Harmad nap, amikor indult kifelé, mén kigyelmed! Máj szólok Imrisnek!
az anyja megállította: Az ember a vasvillát kereste, hogy
— Apád mög ugyan mit tud mindén ölő nagy dühében egyetlen ütéssel le-
nap odakinn csinálni1? ... bunkózza a falánk állatot.
Á legény félvállról felelt: Az asszony tolta ki végül is az ólból.
— Máj csak sömmit. Nézgél. A háborgás azonban ettől kezdve
Az asszony leeresztette kezében a nem szűnt meg többé bensőjében. Az
bográcsot: idő már májusra járt, elültek a szelek

I
Házát,lakását,termését luzkárellen legelőnyösebben a BIZTOSÍTÁSI osztályánál biztosíthatja !
BUDAPEST, IX., ÜLLÖI-ÚT 1.

KÖZPONTI SM TM LU U T RT
INI II III 111II111111111i 11111III 11111111II11111111111)111111111111111111111!1111111111II •*Mill]
Gazdák Biztosító Szövetkezete
Országos Föképviselete. -:-
Telefon : J. 463—59.

191
is és a nap melege a föld nedves és
mély illatát úsztatta a levegőben, Mi­
hály már a múlt héten látta, hogy a
búzával megint baj lesz s nagyon is
nagyra fogta, amikor szárba szökkent
s így a vetés most már mindvégig
ritka maradt s meg fog dűlni. Jól szá­
mított, mert ez éjjel váratlanul na:
gyobb szól járt s meg hogy esett is, a
zöld búza szárával elfordult és meg­
dűlt. Akkurát úgy, mintha egy rettentő
tenyér simított volna rajta végig. De
csak a mesgyólg, mert azon túl, a Va­
dász vetése, szinte nekibokrosodva haj­
ladozott, ahogy a futó szellő hullámo­
kat vert a zöldelő kalásztengeren.
Mihály most oldalt fordult, szembe a
Vadász Nagy tanyájával. Szinte meg­
nőtt, ahogy megállt, szétvetett lábak­
kal. fölemelt fővel beledöngetve meg­
sebzett gőgjét a levegőbe, amely ebben
a pillanatban megsűrűsödött és össze
szűkült körülötte. Mert most már bi­
zonyos, hogy elmarad, a jószág is
pusztul, a hatvan hold három év alatt
nem hozott annyit, mint amennyit a
fele azelőtt egy esztendőben s Vadász
Nagy most már bizonyosan nem állja
meg szó nélkül. Csak annyit mond
majd ugyan, hogy bizony szűkén méri
a teremtő, dohát bizonyosan sajnálni
fogja. Nahát őt ne sajnálja teremtett
lélek, mert annak kifordítja a belét...
Azért várta, szörnyű, gyilkos lázadó-
zással várta Vadász Nagyot, hogy
most jöjjön, mondjon valamit, hogy
aztán leszámoljon vele.
A puszta azonban csöndes maradt.
A magasban egy gólya keringett, a
lucernalevelekan katicabogarak sütké­
reztek s a bodor bárányfelhők között
mezítelenül himbálta könnyű, illatos
testét a tavasz.
Mihály a baglyálkhoz érve látta, hogy
a legény, Imre az istálló előtt ba jlódik.
Amikor odaért, akkor vette csak észre,
hogy az eresz alatt meg Vadász Nagy
áll, az asszony meg előtte és kötőjével
törülgeti a szemét. Vadász Nagy most
oldalt fordult és megindult felé:
— Hát e mán csakugyan hiba. .. —
mondja es megállóit Mihály előtt.
— Hej, azt a firmamentos... —
fohászkodott hátuk mögött a legény.
Mihály megfordult és ebben a pilla­
natban a lába gyökeret vert. A földön
a ló feküdt, nyitott száján lógott ki­
felé a nvelve. Mihály előtt elborult a
világ s hirtelen úgy érezte, hogy a
tanya mögötte megindult s lábai alatt
192
emelkedik a föld. A vasvillát érte leg­
közelebb. Elbődült és az istálló ajtajá­
hoz ugorva, felkapta a nehéz villát és
ereje irtózható megfeszítésével, dü­
höngve lesújtott a legényre.
Az szó nélkül terült el és előrebukva,
végignyúlt a földön.
Vadász Nagy rohant rá.
Az asszony sikoltami akart, de. a hir­
telen támadt kietlen rémület megder-
mesztette minden tagját.
— J a j ... — csak ennyi szakadt ki
belőle és lerogyoitt ö is a földre.
— M ihály...! — ordította Vadá.,z
Nagy és ki akarta csavarni kezéből a
vasvillát. Hanem az emberben pusz­
tító düh Őrjöngött és elszabadulva
benne, fölgyújtotta minden csöpp
vérét.
— Mögdöglesz kutya...! — hörögte
és elkapta a torkát Vadász Nagynak.
Az meghökkent és könyékkel orrba
vágta Mihályt:
— T e ...! T e ...! — lobbant föl benne
is a láng — hát e köll neköd — szitko­
zódott és rögtön rá hasba rúgta Mi­
hályt. Az megtántorodott. Nyögve
összekucorodott s szűkülve az istállóig
vonszolva magát, ott leült.
Vadász Nagy a legény fölé hajolt.
Imre éppen fölnyitotta a szemét. Az
ütés rézsut érte, elsaédült, nagyobb baj
szerencsére nem történt. Az anyja meg­
enyhült. boldog szívvel zokogott. Va­
dász Nagy segített a legénynek, bevit
ték az eresz alá, ott leültették a
vaoofcra.
Vadász Nagy letörülte a homlokát:
— Ej, hát ugyan mi lelte ezt az em-
bört—
Az asszony meg a legény hallgattak,
ők most már tudták.
Vadász Nagy leült. Mihály éppen
jött, az asztal előtt megállt, azután
csöndesen leült ő is a kanapéra. Előbb
a legényre, azután lopva az asszonyra
nézett s így végighordozva rajtuk
csöndesen tekintetét, mély sóhajtással
a pipa után nyúlt:
— Hát mostmún aztán vége v an . .
— mondta.
Vadász Nagy ránézett:
— Nem mon dta kend, ho gy kórsó-
g o s...
Mihály csöndesen lélegzett:
— A vót. kórság, de hát most mán
lévötte talán rullam az Iste n ... —
szólt és odanyujtotta a dohányos aos-
kót Vadásznak.
 PONTIFEX
Irta :
ös Róma márványpompáján az éjjel
Becsillagzott tógáját tárja széjjel;
Tiber vízén át száz szellős berek
Tikkasztó olaj-illatot libeg,
Míg ébren tartva hold sugáritól
Vigyáz Rómára a vén Capitól.
Nagy osond, — és közbe a kutyák
[ugatnak,
Egy részeg kurjant, — most az őrcsa-
[patnak
Kemény morajjá csörtet oktalent,
Majd újra csend...
Tarpéji hegy bozótjain keresztül
Jobbról és bah ól léptek zaja rezdül,
S a mint a végső ágak szerteválnak,
Holdas tetőn egymással szemben áll­
tnak:
A pontifex — s egy veszíaszűz-
S miként a nyíl, ha íjjról elsívit,
A sebbe vágja, vájja ajkait
Örült — szerelmesen vágyódva vérre,
Imigy repül a karosú pap szívére
Kérlelhetetlen vággyal vad rohamba’
A szerelemnek ujjongó galambja,
S mély árnyékában az olaj-bokornak
Egy hosszú, hosszú csókban összeforr-
[nak.
S a mint pihennek a holdas tetőn,
Hebeg a férfi üdvtől reszketőn:
„Boldog vagy-él szeretsz-e Cl öl iái —
Ah mint kellett szívemnek várnia!
Oly vággyal, mint az eltitkolt arát,
Nem várom én a jóhír madarát.
Ha a nép tőlem jóslatot kíván, —
Jó hírt hozasz madárkám, Clöl iám!!“ —
A vesztanő szemébe könny ragyog:
„Szeretlek ah, — s boldogtalan va-
fgyok!“
S arcát loomló szőke fürtivei
A barna papnak keblén rejti el.
Ki lágy-szeliden simogatva arcait
Így csillapítja a lány lelki harcát:
„Ily búba, sejtem, hogy mi ejthetett,—
Szerelmünk titka bántja szívedet.
A M agyar É let K ép es K ön yve.
Mily nagy e város, s én vagyok feje,
Még sincs titkunknak itt más men­
thelye,
Mint ép ott, hol halállal büntetik! —
Vigasztalódjál, — végső percedig
Karomban biztonabb sehol se vénái,—
A bűn legbiztosabb ép a bitónál.
Óh nézd a holdat! — csókolj és feledj!
N ekünk n em b itó a ta r p é ji h e a y “
A síró lánynak így beszél tova,
Míg vad csókokban fullad el szava.
Hanem föleszmél Clölia legitt,
És kedvesére szegzi szemeit
Néz kérve, undorral, kétségbeesetten:
„Nagy pontifex, ah, mit tettünk mi
Lkot ten 1
Hová jutottunk!! és hová jutunk?!
Egy élten át mindvégig hazudunk!
Mint anyja kehién a fáradt gyerek.
Az éjben Róma bizton szendereg,
Nem fél, nem óhajt, — minthogy hisz
[nekünk,
Kik lent uralgunk — s fent esküt sze-
[giink.
Kimondhatatlan ür tátong szívemben,
Elhagytam őket ott fenn, — ők meg
[engem, —
És nem lehet már békeségre lelnem:
Hitem1 elvetted, nincs más csak szer 'l-
[mem!
De hasztalan süt rám szemed sugára,
A boldogság ez üdvösségnek ára,
Szívemben mást esengenek a vágyak:
Adj nékem istent, akit megimádlak!!“
A hold csak siklik_ felhők fátyolában.
Mintha a szellő fújná tova lágyan.
193 13
Amely a bokron enyhén átsusog,
Ahol a vesztanő fel-felzokog
És szól a főpap: „Szűnjék bánatod! —
Boldog, kinek ez ajk hazudhatott!
Ha nem hazugság — hát más mi sc-
[gítsen?
Lent nincs igazság, mert fent nincsen
[Isten.
Akik a nép fölött urak vagyunk,
E zord igazság átkunk ás vigaszunk:
Nekünk nincs a jövőben szép remé-
[nyünk,
De most élünk, a hogy kívánja ké-
[nyünk!
S a nép, mely lent előttünk térdre hull,
A hazug Isenekben boldogul,
íg y áll örökre Róma és mi benne, —
H a nem h azu dn án k R ó m a tö n k r e
[m en n e .
Öh nézd a holdlat!! — csókolj és íe-
lledj!
Nekünk nem bitó a tarpéji hegy.“
És kéjt lehellő éji szellő
Zsibong mámortól reszíketőn,
Lágy holdsugárral, illatárral
Enyelg a rémes hegytetőn-
Most tárja széjjel titkos éjjel
Bűvös titkát a szerelem:
A tiltva tiltott búja titkot,
Lent meg nem tudják sohasem.
Vad szenvedélyben nyög az éjben
A férfi fuldokló szava,
A feje kábul! — hó-ruhábul
Kitűnt a női mell hava.
És összeforrnak a bokornak
Árnyában tikkadt ajkaik
Fagyos borzongás.. . forró zsongás
Élet halállal harcol í g y ...
Csók mámorában, kéj jajában
Elfúl a győztes szenvedély
Szeretnek ketten önfeledten, —
S körül tikkasztó, néma éj!
Egyszerre fokiadnak mind a ketten,—
Vörös az ágálj, lángtól ellepetten.
A márványfellegafchez go-molyokban
Alulról fáklyák piszkos füstje lobban.
És a tarpéji hegyről látható:
Az Isteneknek szól e véradó!
Egész faerdő. rajtuk emberek,
Meggyújtja sorra a. pribéksereg-
Ott meg egy embert tesznek a ke-
[resztre, —
Sötét kérészit halvány rózsája teste.
S zeng baccháns-lárma, zűrös dalla-
[mok,
Rút részeg tánc, — majd közbe fel-
[zokog
Zsolozsmák méla büszke dallam-árja:
„Az Úr hívott s én sietek szavára, —
Felém ragyognak már az angyalok,
Igazul éltem, igazul halok!“
A vesztanő kővé mered e képen;
A főpap méláz: „Most végzik ki éppen
Az új tan elfajult pogányáit.
Akiknek nem hitük a régi hit,
Ott a kereszten Pál, apostoluk, —
Galileából jött ez a hazug!
Hanem hiába, hogy ily vért kiontok, —
H allod!> — dalolva halnak e bolon­
dok!“ —
Az éjnek templomában ég az oltár,
S fölszáll a füst, az átok és a zsoltár.
A vesztanő szemében láng lobog:
..Mondd, pontifex, ezek is hazugok?
Gúnyos mosoly kel a pap ajakán, —
De hirtelen átfogja őt a lány.
Harcuk zsivaja hangozik az éjbe,
A lány_ magával rántja őt a mélybe,
S az új tan vértanú-világa mellett
Lebuktak, honnan mindig bukni kellett,
Oda, hol a hazugság tönkre megy; —
M e r t m in d ig b itó a ta r p é ji h eg y.
Kelet felül szürkülni kezd az ég.
Fölébred lassan-lomhán a vidék.
Friss szél a zöld vetést simítja át,
Mint Gracchus anyja jó fia haját.
A hajnalpírtól megrezdűlt a menny-
[bolt, —
É s R ó m a á llt, b á r h a zu g sá g a n em v o lt.
Kőrózsa a város fölött
Köröskörül liheg a város,
Örök fehér a dóm, magányos.
Fent, tetején a panoráma:
Végtelen kép, nincs rajta ráma.
Vonat robog, csattog a távol,
Messze gyárak szeme világok
Autó búg, villanyos csenget,
Ezer hang marja meg a csendet.
Messze a mezők rizzsel tetve.
És nyög a munka vad keserve.
Északon fehér fejjel Alpok,
A márványtetőn feljebb tartok . . .
És zúg a város, mint a tenger,
Minden lázban sikoltja: ember.
S a kupolán kőrózsa szálldos,
Sohsem fáradt, nem lázas, álmos.
Nem sikolt, lüktet, tombol, lázit,
Csak mosolyogva feljebb áhít.
S míg lent épül, pusztul és jajgat
Minden, összeszorítva márványajkát
0 áll. Jelen — - múlt — gondja nincsen.
S jövője örök vágya, Isten.
(Milano)
Gáspár Jenő
Csillagnézők
A gépész izmos ököllel ta sztítja le a
m ég forgó lendítőkerékről a h atalm as szí­
jat, mire a terhétől m egszabaduló motor
nehány p illa n a tig veszett zakatolásba kezd
s m aradék gőze siv ítv a csap ki a szelepe­
ken. Ez a vad sikongás a m unka végét
jelenti.
— Isten nevibe! — dőli le v illá já t az
öreg Daru és rögtön vizslató szemmel nézi
hol a kiesépeit, hol a csépeletlen kazlat.
Méri a napi munkát, csak ú g y szem fordu­
lásból. — Lesz ú g y harm incöt m ázsa e m ai
szent nap is, no!
A lem enő nap hirtelen m ég szétszórja
aranykoszorúit a munka ig á ja alól felh ajló
fejekre, a kom oly arcokon, am elyek eddig
a robot felhjébe burkolóztak, most k igyu l — Oh, hogy a . . .! H át nem a képembe
a szem, a sok egyform a kifejezésű tekintet dörzsöli azt a kajla bajszát . . . Eza ra­
lassan elkülönbözik embere szerint szilaj gyás, ez a cigánynak is ördög a kétfelé
akaratosra v a g y álmodozó kékre, ravaszul vizslató szem ivei . . . No, m egállj!
villogóra, v a g y ártatlanul bámészra . . . A sértésözönt is el lehet sik la tn i v a la ­
A karok — nőké s férfiaké — kilendülnek hogy a némber rovására. Mondja is a le­
szinte egyetlen rántással a munka bilincsé­ gény, akár a leckét:
ből s m íg eddig m indenki h áttal v o lt a
— H éjnye, de sokat álm odtál vélem ,
lassan csillagosodó égnek, m ost a m ellek
h o g y íg y tudod a pofám m ég a setítbe isi
és arcok feszülnek föl a m agasság felé
K acagás csengő aranya gurul szerte a
s szinte egyszerre csattan a válasz a vén
tan ya alá gyű lő töm egen. A vén Daru
Daru kommandójára:
igyekszik nyájban tartan i őket s egy -eg y
— Isten nevibe!
oldalgó emberpárra rá is rival:
Csak p illan atn yi á h it a t. . . R ögtön utána
— V ilágos van m ég, hé!
a legbolondosahb legény, akinek a torkát
Viharos zúgássá dagad a n evetés a riad­
m ég munka közben is egész nap m osta a
tan visszaiszkolok körül, akik la p ítv a siet­
nóta, elkap ú gy m aga m ellé a sürűlő ho­
nek b elevegyü ln i a középre, m in th a nem
m ályba és akár szám ította, akár nem,
is nekik szólna az intelem .
lá n y dereka akad a karjába. No, ha már
odaakadt, akkor közelebb is lehet húzni — Legalább a vacsoraüdőt várjátok kil
azt a vonagló, sikongó, karmoló valam it, — fejezi be a pirongatást D aru bácsi. —
aki v a g y Julcsa v a g y Boris, v a g y valem e- É tel után legalább n ehányatokat elnyom
ly ik a kényesebbjéből. . . Aztán a sikon- a huzgóság, oszt’ nekem is kevesebb lesz a
gást elcsittítan i már nem nehéz; az ember felelőssígem ! Nem násznagyolhatom v íg ig
épp csak a bajuszát tapasztja rá . . . No, az égisz telet . . .
pofont is kap, de azt m ár nem veszi tudo­ Még az öreget is megbükdösik, am int
m ásul, inkább ú ri kurjantással elsim ítja, vih o g v a tülekednek az ereszaljáért, ahol
hogy hászen ez is jól esett. nem szállja m ég az embert an n yira az
A m eggyúrt asszonyem ber aztán g y a lá z­ esti harm at, m int künn a gyepen. A ház
kodik: oldala is á tfű lt az egész napi erős napsü­

195 13*
tésben, az is m elegít k icsit, am ikor már
nagyon hiil az éjszaka.
Csak egy emberpár nem v együ l vissza
az öreg pirongatására sem. Daru bácsi el
is m orm olja róluk:
— Szikra esett beléjük . . . N agyon oda
vannak!
S m agában elszám olja, lebet-e lak zi ebből
a télen. Szalonnázás közben beszéli meg
az öregebbjével.
— Janinak tudom, hogy van két pár
csizm ája. Még a napszám csizm ája is egé­
szen m egfelelős. Mán ta v a ly k i tudta venni
az üneplőbűl. Ú jat v ett helyette, p eg e’ is
m ég csak három esztendős csizm a vót . . .
Ü gyes az a gyerek! . . . Nem tóm, hogy
áll alsóruhába?
Erre a csendes areopágosz m ásik tagja
veszi fel a szót:
— Ü ngje van elég . . . Látok is rajta
minden templom után frisset, de meg
mondják is, hogy idesannya égisz ta v a ­
szon varrt rája.
— Varrt?
A harm adik tanácstag is m egerősíti:
— Tudok én is errül.
— Akkor hát a gyerek ki volna stafí-
rolva . . . Szerszámot m ég az apjátúl ka­
pott eleget . . . A házukat ugyan nem tód-
ták, de azt mán együ tt csinálhattyák . . .
Csak Borist nem tudom sehogy se! Nagyon
otthonülő, nem vig y á zh a tty a az em b er. . .
Erre már ketten közbe vágnak:
— Á van annak azér'! . . . A nénje es­
küvőjén selym et is láttak rajta, ámbár le ­
het, h ogy az m ég az anyja fiatalkorija vót,
mer' nagyon restelve visolte . . . De’szen
m indegy: dógozni tud! . . . A szsonynak
nem kell több . . .
— Nem, nem . . . Jól mondod! H a csak
áll kezihö’ a dolog, akko’ ellesznek v a la ­
hogy.
Üm getnek, néznek egym ásra, h o g y van-e
m ég elintézetlen kérdés . . . H á t van,
hogyne volna! . . . Ök m aguk, B oris m eg
J a n i . . . ö k hogyan vélik ezt?
Daru bácsi szétkutat maga körül a ho­
mályban. A csevetelő csoportok között ke­
res valakit, aki v a g y nem érti m eg az éle­
tet sehogysem , v a g y már ú g y érti, ahogy
kell. V égül is egy fiatalkorú béresgyereken
akad m eg a szeme:
— Gyere csak ide, te! — és az öregekhez
fordulva, halkan hozzáteszi:
— E ’ m ég üsse érti!
A gyerek felu grik illedelm es h a llg a tá sá ­
ból, am ellyel a n agyok at figyelte s oda­
m egy Drau bácsihoz.
Az öreg lehúzza m agához s csöndesen,
kom olyan, m int valam i fő-fő katona, adja
neki az u tasítást:
— Lassan elm égy az új kazal alá. Ott
leled Borosa nénédet, m eg Ja n i bátyádat.
Érted?
— Értem. Ott lelem Borosa nénémet, meg
Ja n i bá . . .
— Csitt! . . . Ne pörgesd a n y e lv e d ! ...
Ú g y m égy oda, h ogy észre ne v e g y é k !. . .
Érted?
— H ogy észre ne vegyék! — S a gyerek
lábujjhegyre pipiskedik.
— Igen . . . Nízed ükét valam eddig,
hogy m icsinálnak, visszagyüsz, oszt’ m eg­
mondod. Lódulj!
A gyerek elsettenkedik a homályban.
Az öregek ettől kezdve némán ülnek.
Csak a tekintetükön ütközik k i a váró iz­
galom . Daru bácsi m ellét kegyetlenül
nyom ja az aggódás s h ogy szabaduljon
tőle, ránt egyet-egyet a bajszán; néha
egészen fájdalm asat, de észre sem veszi.
De szin tú gy szorong a többi öreg is. H ogy
lesz ez most evvel a két gyerekkel?
— Khm! — szabadul az e g y ik gége a
köhögés elől.
M indnyájan megrezzennek rá.
K örül a fiatalok m intha kevesebben tere­
ferélnének. H allottak valam it? Leskelődtek
tán? Isten tudja.
F eszült percek m úlnak . . . Ej, ez a b i­
tan g kölyök is, hol marad ennyit? L át tán
valam it, amire kiejtette a szemét? Lehet,
de akkor . . .
— Héjh, no!
— Khm!
V égre m egjő a gyerek.
Lekapják m aguk közé:
— No!?
— Ott fekszenek.
Az öreg Daru nyel egyet, szorítja a
gyerek v á llá t görcsös ujjal:
— E h é g e n !. . . H ászen f á r a d t a ... Node,
h o gy ott vannak ott, m i . . . Csöndesen?
Mán ú g y értem, h o g y nem hozakodnak?
 A gyerek a jelentést tevő katona izgal­
m ával:
— Nem. Csak fogják egym ás kézit, szt'
a csillagokat nízik.
Az öregek fellélekzenek és szinte e g y ­
szerre susogják n agy m egnyugvással:
— A csillagot nízik! . . .
— Jól van, fiam! . . .
— Ü jj vissza a helyedre!
És Daru bácsi barackot nyom a gyerek
fejére, hogy legyen valam i jutalm a.
Sim ogató, áldott, tiszta csönd lep i el a
szíveket s az im ént m ég izzó tekintetek el­
hom ályosulnak a nyugalom ban.
. . . A csillagot nézik, nem hajcihőznek . . .
Nem akarnak akármibe b e le e s n i. . . Ú gy
látszik, m égis csak kom olyra válik! . . .
A parázsló földek fölött elsurran a c sil­
lagok fénye s valam i egészen finom su gár­
fátyolba borítja a mezőket. Távolabb eg y
tücsök hangolni kezd. A szél is tesz e g y ­
két próbavonást a villogó nyárfalom bon.
Az éj halk neszei lassan-lassan ezerszerű
hangversennyé simulnak. Messzebb vonat
sik ít, szinte a halálos városok gyötrelm ét
dühögteti át a síkon, de képtelen itt nem
része len n i az emberhez m éltó szerenádnak.
T ragikus m otívum ai belefűződnek a szfé­
rikus koncertbe.
Körül m ár alszanak a fiatalok. A lányok
az eresz alján az álom közönyébe m erültek
s a bolondos legény, az ölelkező, a csóko-
lózó, hasztalan próbálja kacagásra csik ­
landozni őket. F ellökik, ha nagyon szem ­
telen.
M ég ott p attog szegény, szinte kecske­
lábon a lányok között, de rá sem hederíte­
nek. V égül is az öregeket m olesztálja:
— A djanak mán össze engem is vala-
mékkel ezek közül! . . . — és a lányokra
mutat.
Daru bácsi felm éri az árvát egyetlen
pillantással:
— Máj ha mán nem homlasz vélük, ha
tésis lofekszel valam ékkel csillagot nézni!
A bolondos leg én y dünnyögve elódalog.
K is idő m úlva m ár csak a két c silla g ­
néző van ébren az egész határban.

ímiiuiiiumuuiuiuumnmumiimuumumuiuiuiuiiimujuyyimumuuuuuiuumumui
Budapesten a b ő rö n d ö s s z a k m á b a n ma már fogalmat jelent a
w r

H A U S V A T E R L Ő R IN C
neve, ki annakidején mint egyszerű földmives szülők gyermeke tanulta
szakmáját és 1869. évben önállósította magát mint egyszerű kis­
iparos Szakértelmével, szorgalmával és tántorithatatlan
kitartásával egyik alapítója lett a magyar bőröndös
iparnak, úgy hogy ma a szakképzett bőrön-
dösök nagy százaléka vallja őt tanító­
mesterének. Ma fiai vezetik a
h á r o m r é s z b e n mű­
ködő üzemét :
GYÁR:
BUDAPEST, V ili., FUTÓ-UTCA 9 . SZÁM. :: ( T e le fo n : J ó z s e f 3 3 9 51)
SZRKÜZLETEI :
BUDAPEST, IV., TÜRR ISTVÁN-UTCA 6 . :: (T elefo n : T eréz 2 5 7 - 1 2 )
BUDAPEST, V., VILMOS CSASZAR-UT 2 4 . :: (T e le fo n : T eréz 2 5 8 - 2 8 )
E szaküzletek bőröndjei, necessairejei, irattáskái és bőrdiszm űáruja stb. mind első-
-:- -:- rendű m inőségű és a szakm ában köztiszteletben álló m árkát képviselnek. -:-

nimínfíníííííminiiíííimmímiimmmmmimmmmííímmmnmmmnmnmimmími
197
Äz esti élet a magyarok pesti életében
Irtu

Ez is hozzátartozik a m agyar élethez, ez

a színes, forgatagos, álgazdag, könnyelm ű
és könnyen költekező élet, ami a p esti esté­
hen és a p esti éjszakában zajlik le. Sze­
replői és résztvevői k ét részre oszthatók,
aszerint, hogy az estéket, v a g y az éjszaká­
kat kultiválják. A z előbbiek vannak tú l­
súlyban, az esti életet élők között rengeteg
a nő, akik a hotel-hallok teáin, a cukrász­
dák asztalkái m ellett tereferélnek vacsora­
időig, m íg a férjeik a clubokban bridgcz-
nek. Színház, színház u tá n vacsora, utána
lefekvés, — itt fejeződik be az esti életet
élők szereplése, akiknek javarésze dolgos
úriem ber és korán k ell feküdniök, m ert
reggel várja őket a bank, a bolt, a h ivatal.
Nézzük, hol és m erre zajlik ez az esti élet
a villan yfén yb en ragyogó Budapesten?
Az első és legfontosabb állom ás a híres
és előkelő G izella-téri cukrászda. I tt úgy
hat óra felé kezdenek gyü lek ezn i a v e n ­
dégek, akik úgyszólván estéről estére m eg­
jelennek. A cukrászdának jobb- és balszár­
n ya van, az előkelőbbik szárny a baloldali.
Itt v a n a vörös szalon és a dohányzó. A hez az utána érkezők figyelésében. A m íg
dohányzóban és az az előtti előszobában a egy ily en újonnan érkező az asztalához ér:
fiatalurak helyezkednek el és az üvegab la­ a többi asztaloknál gyorsan elm ondják róla
kokon keresztül kibám ulnak a vörös sza­ a többiek a legfrissebb p letyk ák at, m eg­
lonba. A vörös szalonból viszont a h ö l­ bírálják a ruháját, a kalapját és a tá v o l­
gyek bám ulnak be a dohányzóba, ez m in­ levő férjét, nem is szólva arról, hogy ha
den szórakozás azonkívül, hogy közben ha­ eg y férfi odatelepednék az asztalához, eb­
bos kávék, csokoládék, kis pohár konyakok ből rögtön a legkülönbözőbb következteté­
és finom sütem ények fogyasztatnak. Mind­ seket vonnák le. D élután h at órától este
járt itt m eg kell állapítanunk, h o g y az esti *4 8-ig mindössze en n yi történik ebben az
életnek eg y ik legjellegzetesebb sajátsága: előkelő cukrászdában, ugyanekkor a hotel-
az egym ást nézés. Ha va la k i belép a sza­ hallokban jazz-bandek sikoltoznak és ifjú
lonba: egyszerre elném ul a suttogás, p illa ­ ée öreg párok kerengenék a parketten. Ezek
n atn yi csend tám ad és az illető szerencsét­ a hotel-teák már vegyesebb publikum m al
len vesszőfutást végez a kidülledt szemek rendelkeznek, m int például a cukrászdák,
sorfala között. N agynehezen asztalt talál, inkább a kávéházak publikum ával azonos a
elhelyezkedik, rendel és ezek után már közönségük. Finom és jó családból való
m egszűnik m inden érdeklődés iránta s íg y hölgyek m ellett itt démonok és parkett-
ő is nyugodtan csatlakozhatik a többiek­ táncosnők is akadnak, a fiatal urak egy-

198
része pedig az üzletzárás u tán idesiető
kereskedősegédekből rekrutálódik. Nem
nagyon, rokonszenves m u latság a botel-hall
táncos teája, de olcsó és íg y dem okratikus
m ulatság, valam in t nem népszerűtlen.
N yolc óra felé it t is esöndesedni kezd az
élet, m int általában m indenütt nyolctól-
k ilen eig szünet áll be. Ekkor alakulnak
át a teázó helyek vacsora-étterm ekké,
v iszon t a cukrászdák és hallok publikum át
eln yelik a színházak és mozik. Ugyanekkor
kiürülnek a klubok, de m egtelnek a kaszinó­
étterm ek és h angolni kezd a cig á n y a bel­
városi étterm ekben is m indenfelé.
A z előkelő társaság k ét étterm et látogat
m a P esten leginkább, az eg y ik a B elváros
szívében van, a V eress Pálné-utcában, a
m ásik a nagykörúton s ez az utóbbi
egészen sp eciális h ely, étterem is, kávéház
is, h a jn a lig korhelykedők utolsó frissítő-
állom ása is. A z előbbi étterem be csak m á g ­
nások és a legexklusivebb társaság tagjai
járnak, az utóbbiba ezek is, de sok pénz­
ember, m űvész, író és újságíró is s íg y
közönsége sokkal érdekesebb összetételű.
Ezen a helyen éjfélig szakadatlanul ér­
kezik a publikum , a színházak közönsége,
éjszakai újságírók, előadás után fáradt
m űvésznők, grófok, gentry-családok és
bank-kapacitások, — itt m ár kezdetét veszi
az éjszakai élet is, mert erről a helyről
indulnak el a különböző m ulatóhelyekre
a különböző társaságok. A többi kisebb-
nagyobb p esti étterem, m ég a legelőkelőbb
hoteleké is, egy óra felé éjfélu tán teljesen
elcsendesedik. Ezekről a helyekről rende­
sen egyenesen hazatér a publikum , nem
m egy tovább, viszont a fe n ti két hely
ontja a m ulatóhelyek fe lé az im m ár meg-
vacsorázottakat.
A p esti m ulatóhelyeket rendesen azok az
emberek teszik divatossá, akik m indenütt
m egjelennek, n évszerint ism erik a külön­
böző pincéreket, kezet fognak a tulajdo­
nossal, de rendszerint — ig en k eveset
fogyasztanak, ötven -h atv a n ember m ind­
össze az, aki it t a d ivatot diktálja, a közön­
ség az ő uszályuk, h a felkapnak egy-egy
h ely et — az uszály rögtön utánuk sodró­
dik. Sem m inem ű új attrakció, zenekar
v a g y vállalkozás nem boldogul, ha ez az
ötven-hatvan ember nem akceptálja. A z ő
ítéletük m egfellebbezhetetlen, vakon
199
követi őket a közönség és csak oly a n he­
lyekre jár, am elyeket ők „szalonképes­
nek“ találtak.
A m ulatóhelyeken azután egyre zsugo­
rodik az éjszaka közönsége. A három­
negyedrésze a három órai záróra m egérke­
zésekor hazam egy, a továbblum poló negyed­
rész azokban a h elyiségek b en zsúfolódik
össze, ahol hosszabbított záróra van. Ide
tódulnak a bezárt lokálok alkalm azottai,
pincérei, zenészei és tulajdonosai is rend­
szerint, legtöbbször ü zleti k íváncsiságból,
néha azonban önzetlen m ulató kedvből.
M egesik gyakran, h o g y eg y -eg y ily en
tovább n y itv a m aradt m u latóh elyen két-
három konkurrens lokáltulajdonos és fő­
pincér üldögél, m ia la tt a m ellékpáholyban
történelm i nevek v iselő i isszák a francia
pezsgőt, ö t óra reggel aztán a legtöbbje
átvonul a nagykörúton, ahol a már em lí­
tett étterem h ajn ali kávéházzá alakul át
és v ég ső m enedéket n y ú jt a k itartó lum ­
poknak. Forró lev es és rengeteg sör fogy
el it t hajnalonta és a legelszántabbak már
a koránkelő és reggeliző emberek nehez­
telő p illa n tá sa i kíséretében távoznak. Künn
már csilin geln ek az első villam osok, sze­
m etes- é s tejes-kocsik zörögnek, a lumpok
bánatos lelkiism eretfurdalással és kissé
b izonytalanul sietn ek hazafelé, h ogy m ás­
nap újra szorgalm as és hasznavehető ta g ­
ja i lehessenek az esti és az éjszakai
életnek.
Ü g y az esti, m in t az éjszakai élet m e g ­
lehetősen elvesztette m ár m agyaros duhaj-
ságát, nem egyén i többé, hanem nem zet­
közi, hiszen a hivatalos zenéje sem cig á n y ­
m uzsika többé, hanem — jazz-band. Saxo-
phonok és banjok sikoltamak a p esti éjsza­
kában és a síró cigányhegedüknek, a nagy
nekibúsúlásoknak és a nagy, könnyelm ű
„cechelések“-nek teljesen bealkonyodott.
Még a részeg ember is kasszát csin ál le­
fekvés előtt, de azért bárm ennyire is pang
á llító la g m inden — m indenki m egél, p in ­
cérek, zenészek, tulajdonosok és vendégek
egyaránt.
Csak néha m erül el eg y -eg y jó l szabott
sm oking, egy-egy jól hangzó n év az örök
és sötét feledésbe a ragyogó éjszakából.
Ez azonban m indig íg y volt. akár cig á n y ­
zene, akár jazz-band m uzsikálta is hozzá
a búcsúdalt.
 A Székesfőváros
tekintetes Tanácsa
Irta :
A tipikus magyar élet a közigazga­
tásban mindenkor a tekintetes vár­
megyénél összpontosult. A municipiu-
moik életét nem tekintették magyar
életnek, mert hiszen városaink lakos­
ságának túlnyomó részét a letelepült
idfegenek adták és bár beszéltek légyen
a városi törvényhatóságok közgyűlé­
sein a legékesebb magyar nyelven, a
sok idegen nevű embernek a felszóla
láisát és vitáját nem igen tartották
irányadónak a magyar életet reprezen­
táló vármegyei törvényhatóságok. De
Pest városának, később Budapest fő­
városnak határozataira azért mindig
felfigyeltek az egész országban. Pest
város és Budapest székesfőváros min­
denkor irányítóan szólt bele a köz­
ügyekbe és számtalan esetben egyene­
sen bevárták a vármegyék, a vidéki vá­
rosi törvényhatóságok, hogy Pest,
illetve Budapest valamilyen kérdésben
milyen álláspontot foglal el. Az or­
szág első törvényhatósága kell is, hogy
vezetőszerepet játsszék a törvényható­
ságok között. Békében ugyan mutat­
kozott bizonyos ellentét a főváros
élete és az ország törvényhatóságai­
ban megnyilatkozó magyar élet között,
u nagy világégés és a nyomában járó
felfordulások óta azonban ez az ellen­
tét már majdnem teljes egészében el­
tűnt s a főváros a magyar életben is­
mét teljes joggal visz vezető és példát
mutató szerepet.
Azok a határozatok, amelyeket a szé­
kesfőváros Tekintetes Tanácsa és a
székesfőváros tisztelt közgyűlése hoz,
200
minden tekintetben a magyar leiek­
ből fakadnak és a fővárosban folyó
magyar életnek típusos megnyilatko­
zásai. A tekintetes tanács tárgyalásai
természetesen egész más mederben
folynak, mint a t. közgyűlés vitái. A
tanács ülésed nem is nyilvánosak, mert
azokon csak a tanács tagjai vehetnek
részt úgy, hogy a tanácsülésekről sok
mondanivalónk nem is lehet. Annál
érdekesebbek természetesen a közgyű­
lések és a bizottságok ülései. Itt szü­
letnek a főváros közéletét és igazga­
tását irányító határozatok és mivel a
közgyűlésben köziségpolitikiai pártok
ülnek, természetes, hogy ezek a határo­
zatok nem mindig a legsímább mó­
don születnek meg. Mindig szónokló
fajta voltunk, hát természetes, hogy
a közgyűléseken és a bizottsági ülése
ken egyik-másik szánok a legjelenték­
telenebb kérdésben is öles peronáei ó-
kat mond. tekintet nélkül arra, hogy a
közgyűlés tagjait a beszéde érdekli-e
vagy sem. Egy-egy kevésbé gyakorlott
szónok aztán könnyen elveti a viharok
és botrányok magvait.
E g y rosszul konstruált mondat, e g y tév e­
sen alkalm azott szó, eg y rossz hangsúly
v a g y ártatlan m egjegyzés és m indjárt m a­
gasan lobognak a szenvedélyek, kitör a
zaj, a lárm a, a botrány s a vihar. Ahol
robbanóanyagok vannak felhalm ozva, m in­
denütt kiírják, hogy tilos a dohányzás, ne­
hogy valak i g y u fá t gyú jtson és azt v éle t­
lenül eldobja. E gész bizonyos, hogy ha a
bizottsági ülések term eiben, v a g y a köz
gyű lés termében m essziről is láthatóan ki
volna írva, hogy „Tilos a beszéd“, solxse
lenne se lárm a, se vihar, se botrány, mert
az elrejtett szóval nem lehetne lángra lob­
bontani azoknak a helyiségeknek á lla n ­
dóan puskaporos levegőjét, ahol város­
a t y á i és városanyák gyű ln ek össze.
Súlyos m ulasztás az, h ogy ezek a tá b lá i
még nincsenek kifüggesztve, bár hiszen
még segíten i lehetne a dolgon, pro futuro,
és akkor m indjárt könnyebb lenne annak a
dolga, aki ebben a puskaporos levegőben
arra kénytelen felü gyeln i, hogy ha valak i
ott sokszor ó r á i hosszat játszik a tűzzel,
katasztrofális h elyzetet elő ne idézhessen.
Legtöbbször R i p k a Ferenc dr„ a főpolgár­
m ester ü gyel fel erre. A törvény szerint is
neki kell elnökölni a törvényhatósági b i­
zottság közgyűlésein. Nos, az 1872. évi
X X X V I. törvénycikk valóban elavu lt, m ert
nem provideál arra az esetre, ha olyan
szelidlelkű ember kerül az elnöki székbe,
m int a m ostani főpolgárm ester. V ígan cin-
cognak az egerek, ha ő a macska a köz­
gyűlésen, m ert valóban a n g y a li flegm ával
iil abban az elnöki székben akkor is, m i­
kor a legvadabb viharok tombolnak előtte.
A csengő sem panaszkodhatik azért, hogy
Itipka sokszor rázza m eg üstökét, m ert ő
A Székesfőváros központi városházának városház-utcai frontja.
201
az „auslaufen lassen“-nek a h ív e és csön­
des m egadással várja be m indig, m íg a
k özgyűlés ta g ja i kellőképen kitom bolták
m agukat. E llene valóban nem leh et azzal
vádaskodni, h o g y a k özgyűlés tá rg y a lá sa i­
nak am úgyis liberális ü gyrendjét nem a
legliberálisabban kezelné. Fehér h olló­
szám ba m egy a rendreutasítás és ak i szólni
akar, az valóban bármikor beszélhet és
bárm iről, m ert ő nem szokott „semmi jónak
m egrontója len n i“. Ú jabban ugyan besze­
reltetett a terem be eg y m egafont, m ely­
nek m ikrofonja ott v a n közvetlen előtte,
de ezt a hangerősítőt is csak ritkán hasz­
nálja. M intha lelkiism eretfurdalást okozna
nála az a kérdés, vájjon illik -e az elnök­
nek tú lk iab áln i a lárm át s az 1872. évi
X X X V I. törvénycikk vájjon m egengedi-e
azt, h ogyh a az elnök a saját h an g já v a l nem
bírja, eg y m asina h an gjával elnököljön a
közgyűlésen. P ed ig nagyszerű készülék ez
a m egafon, m ert h a a k özgyűlés minden
tagja egyszerre kiabálna, az elnök hangja
akkor is m essze túlharsogja a lárm át g ha
m égis va n valam i baja ennek az ördön-
gős m asinának, az legfeljebb az, h ogy nem
tud d isztin gváln i és azt is beleharsogja a
terembe, am it Kipka F erenc a m ellette ülő
F olkusházynak v a g y Buzáthnak a fülébe
súg, hogy m ás m eg ne h allja . . .
A közgyűlés m ásodelnöke a polgárm es­
ter, S i p ő c z Jenő dr. N eki nincs szüksége
m egafonra. ö is a teljes szólásszabadság
híve és nem csak h ogy eddig m ég soha sen­
k it rendre nem u tasíto tt és szintén laka-
 ßipka Ferenc, a Székesfőváros főpolgármestere. (Goszleth felv.)
rákosán bánik a csengővel, hanem szintén
azt a taktikát követi, hogy ha már lángra
lobbant, hadd égjen ki a tűzfészek! Pedig
de sokszor került éppen ő a viharok kel­
lős központjába. „Nincs polgármesteri“ —
kiabálták egyszerre húszán, harmincán is.
— „Hol a polgármester!? — kiáltották má­
sok a terem különböző pontjairól s a polgár-
mesternek valószínűen még az eszébe sem
jutott, hogy a csengőhöz nyúljon és vala­
hogy messze azok fölé emelkedve, akik őt
an invektivák pergőtüzével árasztották el
szinte féltőn látszott ügyelni arra, hogy
mindenki kilőhesse a bántó közbekiáltások
nak ama nyilait, amelyeket számára tegzé­
ben tartogat. Ma persze már megváltozott
a helyzet. Régen nem hallottuk már azt,
hogy „nincs polgármester“ és régen nem
kérdeztük már, hogy „hol a polgármester?“
A nyilakat kilőtték és ma már legádázabb
ellenfelei sem mérgezik nyilaikat azért,
hogy azokat a polgármester felé lőjék. Ma
már nemcsak a Keresztény Községi Párt
hirdeti róla, hogy felelősségteljes állásában
mindenkor puritán és tisztakezű, minden­
kor igazságos és elveihez hü, hanem ellen­
felei is mélyen meghajtják előtte pártjuk
zászlaját, mert hiszen elvégre minden párt­
nak legelső programpontjában benne van
a tisztakéz politikájának követelése is. Má­
sodik megválasztását azzal akarták meg­
gátolni, hogy azt hirdették róla, nincse­
202
T
nek koncepciói. Azt elhallgatták róla, hogy
a világégés következtében teljesen tönKre-
jutott és leromlott Budapestet ő hozta
rendbe s a város ügyeit ő állította talpra s
csak azt hirdették, hogy nincsenek kon­
cepciói. Sipőcz Jenő sohse védekezett ezek
ellen a vádak ellen úgy, hogy kijelentette
volna, hogy igenis vannak koncepciói. Tény
az, hogy még a világégésnél is nagyobb
katasztrófa lett volna Budapestre, ha a
háború és a forradalmak ntán olyan pol­
gármester lett volna, ki holmi fantasztikus
városfejlesztési és városépítő terveken törte
volna a fejét akkor, amikor a város kasz-
szája még a tisztviselőket sem tudta fizetni,
amikor egész Budapesten nem volt két
vágón krumpli, amikor álltak a malmok és
nem volt készenlétben még tíz vágón liszt
sem s amikor a villamosok tört ablakokkal
jártak az utcán, ha ugyan jártak, mert hl
szén ha néha-néha egy-egy kocsi látható
is volt, akkor az se nem szaladt, se nem
járt. hanem csak cammogott. Ha a polgár-
mester ilyenkor holmi világvárosi tervek­
kel állt volna elő, hasonló lett volna ahhoa
az apához, aki arról ábrándoznék a csa­
ládja előtt, hogy hol fog telket venni, mi­
lyen villát fog ráépíteni, hol vesz majd
birtokot és hogy fogja azt mintagazdaság­
nak berendezni, holott a családnak — be­
tevő falatja, egy jó ruhája és egy marékra
való fája sincs. Rákosi Jenő meg is állapi -
 Sipőcz Jenő dr., a Székesfőváros polgármestere. (Goszleth felv.)
tóttá róla, hogy a Gondviselés ezekben a
nehéz időkben nálánál jobb embert nem is
ültethetett volna a polgármesteri székbe,
mert nem egy ábrándozó, hanem a reálitá-
sokkal számotvető polgármestert adott a
városnak azokban az időkben, amikor a
mindennapi életet, sőt az élet továbbten-
getésének lehetőségeit kellett biztosítani.
És Sipőez Jenő keresztülsegítette a várost
az összes nehézségeken s a fejlődés biztos
lehetőségeit tárta fel a magyar főváros, ez
új magyar élet előtt. Belátták már legelke-
seredettebb ellenfelei is, hogy nem érdemes
őt támadni. Minden támadás visszapattan
tiszta lelkiismeretének vértezetéről és ő
„mindig tudja a leckéjét“, öt nem lehet
megfogni. Legjobb diákja volt a piaristák­
nak, aki mindent tudott, mindig mindent
jól megtanult és ezeket a tulajdonságait
átvitte a közéletbe is. ö mindig mindent
tud, mindenkit és mindent ismer és nines
is a közgyűlésnek olyan tagja, még a fur­
fangos eszű fiskálisok sem, aki őt valaha
meg tudta volna „fogni“.
A közgyűlésen fellángoló szenvedélyek
nagy tűzoltója Folkusházy Lajos alpolgár­
mester, a polgármester helyettese. Egyene­
sen szereti a vihart. Ö az évtizedek harcai­
ban megedzett hős, aki az ütközetben oda­
rohan, ahol a legádázabban dúl a küzdelem.
Kemónykezű elnök ugyan, — a csengő nála
szól a legtöbbet és pillanatnyi késedelem
203
nélkül azonnal rászól arra, ki a tárgyalás
rendjét veszélyezteti — a legtöbbször azon­
ban egy-egy jól irányított zamatos meg­
jegyzésével leönti a tüzet, mire az rögtön
kialszik s a dühtől eltorzult arcokra a mo­
soly és derű kárpitja kerül, ö „a nagy
varázsló“. Ö nem retten vissza attól, ha
valaki akár jó-, akár rosszhiszeműen a fő­
város érdekeivel akár homlokegyenest el­
lentétben álló határozatra igyekszik is han­
golni a bizottságot vagy a közgyűlést. Nem
lehet a bizottságokban vagy a közgyűlésen
olyan határozatot hozni, amely nincs az ő
gusztusa szerint. Amikor a kérdést fel­
teszi, addig magyarázza, részletezi, inter­
pretálja és világítja meg nagyszerű dialek­
tikájának reflektoraival a felvetett kér­
dést, míg végre a közgyűlés ugyan nem
tudja, hogy mit határoz, de viszont egész
bizonyos, hogy úgy határoz, ahogy azt Fol­
kusházy akarja. Mert ő ügyel: Ne quid res-
publica detrimenti capiat. Ezért minden
ügybe a legaprólékosabb részletekig bele­
mélyed, mindent tud, ami a városházán tör­
ténik, de épp úgy értesülve van mindenről,
amit bárhol is tárgyalnak a városházával
kapcsolatban. Nem lehetne se a Tűzföldön.
sem Kamcsatkában a fővárosról tárgyalni
úgy hogy azt Folkusházy meg ne tudja.
Ö is azok közé tartozott, akiket a túloldal­
ról egy fejjel meg akartak rövidíteni a
tisztújítás alkalmából. Ma? Ma már gon-

Folkusházy Lajos alpolgármester. (Goszleth felv.)
dőlni sem mernek arra, hogy Folkusházy
ne legyen a városházán! Nemrégiben a köz­
gyűlés egyik legtekintélyesebb tagja nyíl­
tan fel is tette a kérdést, hogy ugyan ki
lehetne az, aki Folkusházyt teljes egészé­
ben pótolni tudná s a válasszal az egész
közgyűlés máig is adós maradt.
A másik alpolgármester, Buzáth János
is a nélkülözhetetlenek listájában szerepel
a törvényhatósági bizottsági tagok noteszé­
ben. Pedig egész más fából faragott, mint
Folkusházy. Nagyon kemény fából fara­
gott. Kemény, hajthatatlan, vasakaratú és
nyakasan dacos. Nem a síma konvenciók
embere és sokan szinte rossz néven is ve­
szik tőle nyílt őszinteségét, se jobbra, se
balra nem hajló egyenességét és minden
cicomától és kerteléstől mentes, egyenes,
szókimondását. Az ő hangszerén nincsenek
flagiolettek és nincsenek pianók. Ő a forte
mestere és ezért szordinót sohsem használ.
A BSzKRT-t kivéve, ő uralja az összes nagy
üzemeket és oly kiváló szaktudással, hogy
azon még kormánykörökben is elcsodálkoz­
tak, különösen amikor a Taibot-eentrale
ügyeit tárgyalták. Nem lebeg szemei előtt
soha más, mint kizáróan a főváros érdeke
és ezt aztán a kíméletlenséggel határos nya-
kassággal védelmezi mindenütt és minden­
kivel szemben. Sok borsot tört ezért a
Talbot-ajánlatot tevő angolok orra alá,
akik ezért lépésről lépésre kénytelenek vol­
tak hátrálni és mindig jobb és jobb aján­
latot tenni a fővárosnak. Búzáth kisajtolta
az angoloktól mindazt, amit csak lehetett.
Kénytelenek voltak végül megelégedni,
hogy üzletet csinálnak, — a zsíros üzlet.
204
azonban elmarad. Felfelé egyaránt hajlít-
hatatlan gerincű. A kommün idején nem
ijedt meg a tanácsba beültetett terroristák­
tól sem s amikor az egyik ilyen tagja a
tanácsnak kérdőre vonta őt, hogy miért,
van elégedetlenség a város nagyüzemeinél,
egyszerűen a szemébe vágta az illetőnek:
— Azért, mert maguk izgatják és lázítják
a munkásokat.
A tanácsnokok csak bizottsági üléseken
elnökölnek, mint az alpolgármesterek he­
lyettesei. A legtemperamentumosabb, egy­
ben azonban a legveszélyesebb ezek között
mint elnök, Purébl Győző, a tanügyi osztály
vezetője, aki a közoktatásügyi bizottság
elnöke, ö már csak ezért is mindig tudja
a leckét. És professzor. A tanácsban helyet-
foglaló egyedüli egyetemi tanár. No meg
a közoktatási tanácsnoknak illik is jó
példával előljárni az alája rendelt szám­
talan iskola tanára, tanítója és tanulója
előtt. Megtörténik ugyan néha, hogy kap
olyan kérdést, amelyre azonnal válaszolni
nem tud, de akkor viszont nyomban nekilát
a tanuláshoz és ördöngős gyorsasággal ad
olyan precíz válaszokat, hogy az emberek
az egyik csodálkozásból a másikba esnek.
Nemrégiben azzal a kérdéssel lepték meg
egy ülésen, hogy az egyik iskolában néhány
zsidót igazoltattak. Nem tudott azonnal vá­
laszolni. Nem tudott a dologról. De nem is
vesztegetett el egy pillanatot sem, hanem
tüstént kirohant a helyszínére, tájékozó­
dott, intézkedett és rendelkezett, aztán ro­
hant vissza az ülésbe, hogy felmondja a
leckét és olyan választ adott, hogy még a
legszigorúbb cenzorok is rögtön beírták
neki az egyest. A legsimábban vezeti a tár
gyalásokat. Símán azért, mert leszoktatta
az embereket a felszólalásoktól. Ha egy
bizottsági tag felszólalt a közoktatásügyi
bizottságban, valóban nem kellett sokat
fáradnia a szónoklással, mert csak két-há-
rom szót kellett kiejtenie és Purébl már
belevágott, megkezdte a maga parallel szó­
noklatát az elnöki székből, amellyel aztán
a íinishben mindig messze haladt a rég
letört felszólaló előtt.
— A Lenke-úti iskolában. . . — kezdte
egyszer a beszédét egy bizottsági tag, aki
azon az ülésen egy hatalmas íilippikát
akart mondani, de a kiejtett négy szónál
aztán tovább nem is jutott.
— Nincs igaza a bizottsági tag úrnak
csapott le rögtön Purébl tanácsnok és tel­
jes félóra hosszat cáfolta és magyarázta
azokat a dolgokat, amelyeknek még a meg­
említéséig se juthatott el a filippikára ké­
szülő bizottsági tag. Az elnöki székből való
parallel szónoklatok rendszere nagyszerűen
be is vált, nem is pereg le oly gyorsan sem­
miféle bizottsági ülés, mint a közoktatás-
ügyi.
Másik mestere az elnöklésnek Vájná Ede
tanácsnok. Épp az ellenkező módszert kö­
veti. ö nem vág bele a szónok szavába és
nem tart parallel szónoklatot, ö „hagyja
kibeszélni“ a szónokot, sűrűn jegyez és az­
 tán válaszol. Ez a válasz, nos, ez aztán vá­
lasz. Olyan alapos, olyan kimerítő és any-
nyira kiterjed a kérdés minden legapróbb
részletére, bogy a felszólaló maga is meg­
bánja, hogy az ülésen mukkanni mert.
Vájná is mindent és mindenről tud. Köny-
nyű neki, az ügyosztályban mindent ő csi­
nál. Vannak ugyan referensei, de a refe­
renseinek nincs semmiféle hatáskörük. Min­
dent ő intéz. Mindent ő csinál és ezért tud
mindent úgy, mint senki a városházán s a
törvényhatósági bizottságban. A legpedán-
sabb ember és modellje lehetne a purita­
nizmus szobrának. Jellemző rá, hogy még
soha nem vásárolt városi üzemben, nehogy
panamával vádolhassák meg. ő ugyan azt
mondja, hogy ő, mint közélelmezési ta­
nácsnok, csak akkor ismerheti valóban a
piaci árakat, ha személyes kontaktusban
marad a mészárosokkal, hentesekkel, pé­
kekkel és kofákkal. A rossz nyelvek v i­
szont azt mondják, hogy olyan, mint a
korcsmáros, ki — ha jó bort akar inni — a
szemben lévő kocsmába megy. Közélelme­
zési ügyekben aztán nincs is még egy olyan
szakértő az országban, mint Vájná Ede és
innen van az, hogy még a legártatlanabb
közbeszólásra is órák hosszat tartó adat­ Bnzáth János alpolgármester. (Goezleth felv.
halmazokkal tudja megvédelmezni intézke­
déseinek igazát.
Borvendég Ferenc a nagyüzemi tanács­ Dunaparton, hatalmas gyógypark van a
nok. Szófukar ember, inkább a szemével Lukács- és a Császár-fürdő előtt, a Szé­
beszél. A szembeszéde pedig mindig csak chenyi-fürdő mellett nagy, diétikus konyhá­
kacagás. Mert őt se lehet megfogni. Pedig val felszerelt gyógyszállóban az idegenek
van a közgyűlésnek néhány tagja, aki ret­ százai laknak. Hogy ő mit tud, arról ékes
tenetesen bele van gabalyodva az áram­ magyarázatot ad a Gellért-fürdő és szál­
díjakba, az egységárakba, a vízköbméte­ loda, a Hungária gyógyforrás, a Széchenyi-
rekbe stb. Borvendég csak mosolyog. Az­ fürdő, a Széchenyi strandfürdő és a Gellért
tán ha szólni kezd, akkor az ampérek, Vol­ hullámfürdő. Valóban nem rajta múlt,
tok. ohmok, wattok ezredéinek felvonulta­ hogy az építkezési hiteltúllépések miatt
tása után a kilogrammkalóriák olyan tö­ ezekre árnyék is esett, ö elvégre csak az
megét vagdossa a szónok fejéhez, hogy az ötletet adta, de a terveket nem ő rajzolta
aléltan esik vissza a helyére. Ott ülnek az és a kubatúrát sem ő számította ki. Ma
ország legkitűnőbb mérnökei a közgyűlésen különben már mindenki túl van ezen és
s egy Kossalka, egy Schimánek, egy Sár- mindenki tudja, hogy ezeknél a hiteltúllé­
mezey, egy Becsey, egy Kakujay csak ad­ péseknél Bérezel volt a legártatlanabb.
ják fel neki a nehezebbnél nehezebb tech­ Liber Endre nem annyira a szép, mint a
nikai kérdéseket, de Borvendéget zavarba boldog Budapest álmodozója. Ö reprezen­
hozni nem lehet. Azt mondják, titokban tálja a tanácsban az emberszeretetet és hu­
magánúton kitüntetéssel végezte a techni­ manizmust és tele van olyan tervekkel,
kát s a zürichi elektrotechnikai diploma is amelyekkel le lehetne törölni az árvák és
a zsebében van. Csak nem akarja elárulni, elhagyottak, az öregek és rokkantak köny-
hadd tartsák őt továbbra is „csak“ jogász­ nyeit. Hatalmas, nagy szegényházakat ter­
nak. vez; szeretetházakkal, árvaházakkal és ag­
Bérezel .Tenő tanácsnok a kovásza a ta­ gok menházaival akarja enyhíteni azoknak
nácsnak. ö a nagy álmodozó, ö nem a mai fájdalmát, akik a társadalom segítségére
Budapesten jár. Amikor az utcán jár, ak­ szorulnak. A fővárosnak nem egyévi, ha­
kor a szemei már azt a Budapestet látják, nem akár tízévi bevételét is fel tudná
amelyen csak a mi utódaink fognak sé­ azonnal használni tervei valóraváltására
tálni. Tele van szebbnél szebb tervekkel. és nem rajta, hanem a főváros finánc-
A Gellérthegy nem kopár sziklakúp az ő miniszterén múlik, hogy még mindig van­
szemében, mert ő látja a felvezető autó- nak az utcán elhagyottan ténfergő gyer­
utakat, lifteket, hegyivasutakat, az átala­ mekek, akik mellett segítség nélkül höm­
kított Citadellában létesített intim kiállí­ pölyög tovább az emberi közönyösség, még
tási csarnokot, Kelenföldön az emésztési mindig vannak szorgalmas munkában meg­
zavarokban szenvedő emberiség számára rokkant emberek, akiknek koldusgarasból
egy új Karlsbad épült, a Hungária gyógy­ kell tengődniük és még mindig vannak
forrásnak saját külön fedett sétánya van a emberek, kik késő öregségükig munkában

205
töltötték el életüket és aggságukra nincs
Lova lehajtani a fejüket. Persze a város­
nak is sok-sok mindenre kell költenie és
így még jó ideig tovább sajognak a társa­
dalom e nyilt sebei és még soká lesz, míg
Liber minden könnyet fel tud szárítani.
Liber egyébként nemcsak arról híres, hogy
ő a jószív a városházán, hanem arról is,
hogy óriási áttekintése van a főváros ügyei­
ben. Nem is csoda. Több, mint húsz éven
át volt a főváros hivatalos lapjának munka­
társa és szerkesztője, amivel olyan aprólé­
kosságig menő tárgyi ismeretekre tett szert,
mint kevés más tisztviselő a városházán.
Édes Endre a tanács humoristája, ö az.
aki minden vicéét tud és akinek még a leg­
kritikusabb helyzetekben is mindenre van
tréfás megjegyzése. Természetes és ez az
édes humor a dologban, hogy Édes a kór­
házak és temetők ügyosztályát vezeti.
Illetve csak vezette éveken keresztül és
hosszú ideig más gondja se volt, csak az,
hogy miképpen javíthatná a kórházak élel­
mezését, melyik orvost milyen osztály élére
állítson, hogyan teremtse elő azt a tenger
pénzt, amely a kórházak karbantartásához
szükséges, és míg minden más ügyosztály
az élők ügyeivel bíbelődik, ő a holtak sor­
sát intézte. A hiteltúllépések nyomán ke­
letkezett nagy felfordulás aztán kizavarta
őt a temetők csendjéből és ma mint a vá­
rosgazdasági ügyosztály vezetője, a fővá­
ros fürdőügyének és fürdőinek legfőbb
A Székesfőváros közgyűlési terme.
206
a ragyogó színfolthoz, amelyet Lobmayer
képvisel a tanácsban, az idegenforgalom
Csákját varrták hozzá. Olyan, mint a jó
idegenvezető. Csak megkérdi az érkezők­
től: Deutsch, francais, english, italiano,
espagnole, russij stb. Aztán legfeljebb még
a foglalkozás iránt érdeklődik és azonnal
kivág egy hatalmas üdvözlő beszédet az
ideérkezett idegenek anyanyelvén. Tökéle­
tesen németül, tökéletesen franciául, töké­
letesen angolul, tökéletesen olaszul stb.
Beavatottak szerint most tanulja a botokud
nyelvet, e célból Timbuktuból hozatott
magának nyelvmestert. Ezt megelőzően az
utolsó mohikánok colloredoi tájszólását ta­
nulmányozta. Ismeri Nyugat-Európa összes
klasszikus íróit és költőit és professzora le­
hetne a szociológiai tudományoknak, amiért
hosszú ideig a szociálpolitikai ügyosztályt
kellett vezetnie. Rajong a szépért írásban
és művészetben és így nem irigyeljük azért
a helyzetéért, amelybe azáltal került, hogy
a közlekedésügyekkel kell foglalkoznia és
iszonyú érdekharcok kereszttüzébe került.
Állja azonban a harcot, magyarosan, sőt
mentora. Hozzá tartoznak a vigadók s a
nyári szórakozóhelyek s a temetői csendet
ilyenmódon fel kellett váltania a talpalá-
való cigánymuzsikával és a jazz-band-del.
Ez is az Édes édes humorához tartozik.
Lobmayer Jenő a tanács Mezzofantija. Ö
a nyelvtudós. Az européer. És mivel min­
den zsák megtalálja a maga foltját, ahhoz
 egyizben azt is kijelentette, hogy kész a
főváros érdekeit a brutalitás határáig is
megvédeni. A biedermeyeres léleknek egy
barokkos kijelentése volt, mely sebogysem
illett hozzá. Biztos, hogy ő is csodálkozott
rajta.
Van azonban a tanácsnak egy poéta-tagja
is. A külvilág ezt nem is igen tudja, Né­
methi/ Béla, a közegészségügyi osztály ve­
zetője pedig egész komoly tehetséggel meg­
áldott költő, aki a komoly tehetségek ha­
gyományos szerénységével nem a nyilvá­
nosságnak, hanem az íróasztala számára ír.
Már tudniillik verseket. Mert aktát aztán
annál többet ír a nyilvánosság számára.
Hosszú ideig az ő neve aláírása kellett ah­
hoz, hogy valaki magyar honpolgárnak
vallhassa magát és azt se lehetett az ő neve
nélkül elérni, hogy valaki a főváros pol­
gárának ismertessék el. Egy fájdalma volt
csak, az, hogy a hozzátartozó katonai
ügyekben oly keveset dolgozhatott. Nem
rajta múlt. Ö dolgozott volna szivesen,
mint az elődei, akik a főváros polgárságá­
ból kikerülő katonák ezreit állították év­
ről évre fegyverbe, őt azonban Trianon
már csak a verbunkos szerepére kárhoz­
tatta, neki már csak verbuválni volt sza­
bad és nem sorozni. Talán jobb is volt
neki elkerülni a jogügyi s a katonaügyí
osztály éléről, noha azok a szálak, amelyek
őt a katonai dolgokhoz kötötték, nem la­
zultak meg azóta sem, hogy a közegészség-
ügyi osztály élére került. Itt ugyan nem
soroz katonákat, hanem maga állt be kato­
nának és hősiesen védelmezi a főváros
anyagi érdekeit azokban a harcokban, ame­
lyeket a főváros az ápolási díj kérdésében
a népjóléti minisztériummal vív.
Solty Lajos a csendes útépítő és csator­
názó ügyosztály éléről egyik napról a má­
sikra a középítési osztály élére került. Épp
akkor, amikor a legjobban viharzott a fő­
város közéletében a felháborodás a középí­
tési ügyosztály elnézéséből keletkezett hi­
teltúllépések m iatt Mást még attól is óv­
nak. hogy hozzányúljon a darázsfészekhez,
őt meg abba egyenesen beleültették. A vi­
harokat persze páholyból nézhette, mert
hiszen a hiteltúllépések nem azóta kelet­
keztek, hogy ö vezeti az ügyosztályt. Az a
sok fulmináns beszéd, amelyben a középí­
tési ügyosztályt ostorozták, tehát nem reá
vonatkozott és így szelíd mosolya nem is
tűnt el egy percre sem az arcáról. A mér­
nöki ügyek mestere és kár, hogy olyan
időkben kellett átvennie az építésügyeket,
amikor a városépítés sablonos kislakásos
bérházak kártyavárainak építésében me­
rül ki.
Rumbach Dezső ül Fock tanácsnok öröké­
ben. Annak a Focknak örökségét vette át,
akit a városnál pótolhatatlannak mondot­
tak. mert szakmájában világhírű volt.
Rumbach azonban kitűnő tanítványa volt
Focknak és kétségtelenül a legjobb válasz­
tás volt őt odaállítani az útépítő és csator­
názó ügyosztály élére. Focknak sokkal
207
könnyebb volt a helyzete, mint Rumbach-
nak. ki nem a gazdag és nagy Magyar-
ország fővárosának, hanem a leromlott, le­
szegényedett Budapestnek útépítője lett.
Lamotte Károly a tanácsnak korban és
rangban legüatalabb tagja és bár a leg­
nehezebb tanácsnoki pozíciót tölti be, még
tanácsnok-főjegyző is. Hosszú ideig mint
ilyen az elnöki ügyosztályt vezette s ami­
kor Cupor József megbetegedett, minden
közbenső állomás érintése nélkül egyszeri­
ben a pénzügyi tanácsnok helyettesítésére,
a pénzügyek vezetésére rendelték ki, ami­
kor még egy viharedzett tanácsnok is csak
bizonyos húzódással vállalta volna el an­
nak az osztálynak a vezetését, amelynek
két és fél hónap alatt nyélbe kellett ütnie
a főváros 1928. évi költségvetését. Lamotte
itt egész embernek bizonyult. Éjjelt nap­
pallá téve, tanult és tanulta bele magát az
ügyekbe. Áttanulmányozta a főváros ösz-
szes hitelügyeit, a kölcsönökre vonatkozó
összes szerződéseket, apróra átvizsgálta a
főváros bevételi forrásait, tüzetesen meg-
hányta-vetette a kiadásokat s a határidőre
pontosan, szeptember 15-én letette a köz­
gyűlés asztalára a főváros költségvetését.
Hogy tökéletes munkát produkált, azt az is
igazolja, hogy a községi pártok vezérei a
költségvetési vita alkalmával sorban meg­
hajtották előtte az elismerés és dicséret
zászlaját és mindenki megelégedését fejezte
ki afölött, hogy a polgármester Lamotte-ot
állította a pénzügyi osztály élére. Voltak,
pedig, akik alaposan próbára tették La­
motte felkészültségét. Hirtelenében oda­
vetett nehéz kérdések kereszttüzében való­
ságos szigorlatot kellett kiállania. A néhai
Mariska professzor szellemében kérdező
városatyáknak pedig Lamotte eminenter
adta meg a válaszokat, amelyeknek ala­
posságával a közgyűlés tagjait valósággal
elkápráztatta. Azelőtt is szerették, de az­
óta még jobban szeretik, mint ahogy La­
motte-ot nemcsak a városházán, hanem
künn a társaságban is szeretik, kedvelik és
nagyrabecsülik.
Amióta Lamotte tanácsnok a pénzügyi
osztály élére került, azóta a tanácsnok-fő­
jegyzői teendőket, tehát az elnöki ügyosz­
tály vezetését Gallina Frigyes főjegyző
látja el. A főjegyzői kar egyik legrégibb,
legérdemesebb, közkedvelt tagja, a tanács-
nokság közvedvelt várományosa. Hosszú
időn keresztül működött legutóbb a szociál­
politikai és közjótékonysági ügyosztályban,
ahol a kislakásépítések ügyeit ő dolgozta
fel. Mivel annakelőtte számos más ügyosz­
tályban is dolgozott, kitűnő ismerője a fő­
város egész adminisztrációjának és ma­
holnap, mint tanácsnok, kétségtelenül egyik
legértékesebb tagja lesz a városháza jövő
tanácsának. Tisztviselőtársai körében pá­
ratlanul nagy szeretetnek örvend, mert az
elnöki osztályban kifejtett eddigi rövid
működése során is számtalan tanújelét
adta kollegiális érzéseinek és a tisztviselők
ügyei iránt tanúsított jóakaratának.
 Magyar delegáció vizsgálta meg
Olaszországban a fascizmus intézményeit
Prónay György báró miniszterelnökségi államtitkár állt
a magyar delegáció élén
A magyar életről nem adhatunk teljes
képet, ha nem emlékezünk meg arról a
meleg, kölcsönös rokonszenvről, amely
egybefűzi az olaszokkal, az olasz kultúrá­
val és a fascizmus ideáljaival a magyar
népet. Amikor Bethlen István gróf minisz­
terelnök aláírta Rómában, Mussolini dol­
gozószobájában az olasz-magyar barátsági
szerződést, ezt abban a tudatban is tette,
hogy a magyar élethez alkalmazva, át kell
venni a bevált és nálunk is hasznosítható
faseista gazdasági berendezéseket. Ezzel
a feladattal kiváló munkatársát, a minisz­
terelnökség államtitkárát, Prónay György
bárót bízta meg. Az a széles látókör,
nagy tudás, gyökeresen magyar gondolko­
dás és érzés, amely Prónay György báró
országgyűlési képviselőt jellemzi, hiva­
tottá tette ennek a nagy ismereteket kö­
vetelő feladatnak elvégzésére.
A kitűzött feladat volt annak megálla­
pítása, hogy vájjon a fascizmus reformjai
és intézményei közül — amelyek között
nagyon sok van olyan, ami nem politikai
reform — mi valósítható meg olyan or­
szágban, ahol egészen mások a viszonyok.
Hogy melyek azok a reformok, amelye­
ket megvalósíthatunk és milyen változá­
sokkal történik a megvalósítás, ennek el­
bírálása, természetesen, a jövő feladata. A
reformról az elaborátum alapján az ille­
tékes tényezők fognak dönteni. Már most
is megállapítható, hogy vannak olyan nem
politikai természetű reformok, amelyek
bizonyos változtatásokkal nálunk igen
könnyen megvalósíthatók. Ezek közé tar­
tozik a statisztikai hivatal megszervezésé­
nek kérdése. Olaszországban ezen a téren
olyan reformot vittek keresztül, amely
tökéletes szervezetet ad ennek az intéz­
ménynek. Ilyen még a filmügy megszerve­
zése is. A Luce kitűnő organizáció, mely­
nek feladata a filmeknek kulturális és
szociális szempontból való felhasználása.
Nem drámai, hanem oktató filmekről van
szó, amelyek kellő rendszeresség mellett
felmérhetetlen szolgálatot tehetnek a nép-
egészségügy, a népkultnra és a mezőgaz­
daság ügyének.
Különös figyelemre tarthat számot, hogy
a fascizmus a nemzeti munka és termelés
folytonosságának, állandóságának érdeké­
ben szükségesnek tartja az osztályharc
eliminálását, az osztályérdekek megszün­
tetését, mindezt nemzeti alapon, az állam
omnipotenciája alapján. Ezt a célt szol­
208
gálja a fascizmus és ennek a célnak a
szolgálatában egyesíti a nemzet erőit.
Az utolsó öt-hat év alatt ilyenképpen
sikerült biztosítani a termelés folytonossá­
gát a sztrájkok kiküszöbölésével. A fas­
cizmus ezt azzal érte el, hogy valahány­
szor olyan kérdés vetődik fel, amely ellen­
téteket idéz elő a munkások és a munkál­
tatók közt, megjelenik az államhatalom
és mint pártatlan, igazságos bíró, az ellen­
téteket kiegyenlíti, akaratát pedig feltét­
lenül végrehajtja, mert hiszen az összes
eszközök rendelkezésére állanak. Kétségte­
lenül nagyjelentőségű eredmény, hogy a
fascizmus Olaszországban immár biztosí­
totta a termelés zavartalan folytonossá­
gát. Ennek az eredménynek a jelentőségét
csak akkor tudjuk igazán felmérni, ha
tekintetbe vesszük, hogy például Angliá­
nak a szénsztrájk 35 millió font sterlingbe
került és ez olyan hatalmas veszteség,
amely egy szegényebb államot egész biz­
tosan tönkre tett volna. Ma, amikor a
világon mindenütt gazdasági válság je­
lentkezik, a termelés folytonosságának a
biztosítása különösen nagy jelentőséggel
bír.
Érdekes a bizottságnak az a megállapí­
tása, hogy a faseista párt voltakép nem
is politikai párt, mert közigazgatási funk­
ciókat is végez. Ha például a munkások
és a munkaadók közt ellentétek merülnek
fel, a kiegyenlítést elsősorban a párt
végzi. Egyébként tudni kell, hogy Olasz­
országban. minden foglalkozási ágban, ahol
ezt a foglalkozási ághoz tartozók tíz szá­
zaléka kívánja, nem megalkotható, ha­
nem feltétlenül megalakítandó a szindi­
kátus, amely szakmai kérdésekben hivata­
losan képviseli az illető foglalkozási ágát
Nemcsak a fizikai munkások, hanem a
szellemi foglalkozásúak, az ügyvédek,
mérnökök, orvosok szintén ily szindiká­
tusban szervezkednek. Ha az ellentétek a
munkások és a munkaadók közt annyira
kiélesednek, hogy az egyszerű békítési el­
járás nem vezet sikerre, akkor a párt meg­
bízottja már mint állami funkcionárius
lép fel és oldja neg a kérdést.
A Prónay György báró vezetése alatt
álló delegációnak tehát láthatóan széles
terjedelmű perspektívában kellett tanul­
mányoznia a kérdést s ennek hatása meg
fog mutatkozni a magyar élet jövő fejlő­
désében is.
 Páratlan kedvezmény
la p u n k o lv a só in a k
A világirodalom legremekebb könyve, amely valamennyi művelt
nyelvre lefordítva óriási sik ert aratott, a 200 rajzzal illusztrált

vadis? Tessék itt levágni és a PALLADIS RT*

könyvosztályának (B udapest, V., Alkot­
pompás, egész vászon dísz- m ány-utca 4.) borítékban beküldeni*
k ö tésb en két vastag kötet
külön tokban
M e g re n d e lő -la p .
8 h avi részletfizetésre
kapható. /
> Ezennel megrendelem a Palladia Rt.-nál (Buda-
Mindenki megveheti, na­ / pest, V., Alkotmány-utca ■£.) a „Quo v a d i s ? . . . “
gyobb anyagi áldozat ' sét illusztrált kötelét lö penső vételárért. Fizeiendő
nélkül, c sek ély havi / 2 pengő az álvélel alkalmával utánvéttel, míg a
részletfizetésre Sien- / ienmaradó összegei 7 egyforma havi részletben külön
kievicz Henrik vi­
lághírű regényét, /
' csekklapon tartozom beküldeni. A portóköltség is az át-
mely az utolsó / vételkor fizetendő. Az eladó föntartja magának ezen rende-
három évtized ' lés elloüadását, valamint a szállított könyvek tulajdonjogát
legszebb, leg- is, a vételár kiűzetéséig.
értékesebb
és legiz- Olvasható írást kérünk 1
gatóbb ,
könyve. '
A rendelő neve.

/ Foglalkozása ■--------------------------- -------------------------------------------------

//
Lakása (pontos d m ) ----------------------------- ---------------- -------------------

A M a g y a r É le t K é p e s K ö n y v e . 14
 szag fe lá llíth a tta s a já t külügym inisztériu­
A k é t sajtóirodamTermészetesen
át és külföldi képviseleteit.
a m iniszterelnök sajtó iro ­
d áján a k bizonyos p o litik ai fontossága és
jelentősége is van, m e rt működésén át n y il­
A m ióta m indenütt a világon ráeszmélteik, vánul m eg m agának az egész korm ánynak
hogy a sajtó olyan hatalom , am ellyel nem ­ a sajtó p o litik ája. Ebben az állásban m ár
csak a p o litik ai pártoknak, de a felelős nagyon kiváló és nagyfontosságú szerepet
korm ányoknak is számolniok kell, azóta játszó em berek te tte k szolgálatot a nem ­
nincs egyetlen civilizált ország sem, ahol zetnek. Hogy névszerint em lítsük, sajtófő­
h iv atalos sajtóirodák ne m űködnének. nökök voltak m ár: B ercsik Á rpád, a jeles
Mennél korlátlan ab b a sajtószabadság, an­ író, Vészi József, Á brányi K ornél, aki az
nál inkább szükséges, hogy a korm ányok­ irodalom ban és a p o litik ai életben egy­
nak rendelkezésére álljon egy olyan szerv, a rá n t vezető helyet foglalt el, Gonda H en­
am ely figyelemmel kiséri az ország v a la ­ rik dr., B onitz Ferenc, Szakács Andor,
mennyi la p já t és a külföld sajtó ját. A m a­ E ckhardt T ibor stb.
g y ar közönség sokszor hall a sajtó iro d ák ­
ról, de nem igen v an tisztáb an a rendelte­ Ezidőszerint a sajtó iro d a élón Á ngyán
tésükkel. Némelyek azt hiszik, hogy a k o r­ B éla -dr. áll, ak i m in t igazságügyi állam ­
m ány sajtófőnöke szerkeszti vag y befolyá­ titk á r, a m iniszterelnök környezetében
solja M agyarország összes napi- és h eti­ végzi a sajtófőnökség sok ta p in ta to t, sok
la p ja it és szem hunyorgatva em legetik a tudást, sok szakism eretet követelő felada­
„sajtó alapot“, am elyet B ism arck „R epti- tá t. M ellette Szudy Elem ér működik, m int
lienfond“-nak nevezett. a sajtófőnök jobbkeze. Bethlen Istv án
gróf po litik ai rendszerének h a tá sa érdeke­
N álunk és a külföldön ás m inden m inisz­ sen m utatkozik meg abban is, hogy éppen
tériu m nak van sajtóreferense, aki a m i­ úgy m in t a m inisztérium okat, a sajtófő­
n isztert az ügykörét érdeklő lap-közlemé­ nöki állást is stabilizálta. Hosszú évek so­
nyekről info rm álja és szükség esetén a la ­ rá n át dolgozik m á r Á ngyán Béla dr. a
pokat felvilágosításokkal ellátja, de Ma­ m iniszterelnökség sajtó-osztályának főnöki
gyarországon hivatalos sajtóiroda csak m éltóságában. A stabilizálásnak különös
kettő működik. Az egyik a m iniszterelnök­ előnyét élvezi m aga a sajtó is, m e rt hiszen
ségen, a m ásik a külügym inisztérium ban. önként következik, hogy egy olyan intéz-
Az utóbbi csak azóta, hogy m egszűnt az mny, -amelynek élén ugyanaz a férfi ho,sz-
A usztriával való dualizm us és M agyaror- szabb i-deig m űködik, nincsen kitéve a
folytonos változásokkal já ró zökkenőknek,
ellentmondó intézkedéseknek.
A külügym inisztérium sajtó iro d áján ak
élén először E ckhardt T ibor állott, u tán n a
N elky Jenő vezette, aki jelenleg londoni
követségünk tanácsosa; ez időszerint B ár­
dossá László oszt. tanácsos a főnöke és
Csáky Istv án gróf követségi titk á r a h e­
lyettese.
Ennek a sajtó iro d án ak működése az o r­
szág kü lpolitikai ügyeire te rjed ki. F igye­
lemmel kis-éri jóform án a v ilág egész sa j­
tó já t és számon ta r t ja azokat a közlemé­
nyeket, am elyek M agyarországról, a m a­
g y ar külpolitikáról v ag y az országgal
bárm iképen összefüggő eseményekről, a
k ü lp o litik ára nézve jelentős tünetekről
szólnak. Állandó összeköttetésben áll a k ü l­
földi követségeinkhez beosztott sajtórefe­
rensekkel és irá n y ítja működésüket, azon­
kívül e llá tja inform ációkkal a külföldi la ­
pok Budapesten ak k red itált -tudósítóit és
külügyi vonatkozású kérdésekben a hazai
lapokat tá jék o z ta tja a k o rm ány álláspont­
járól. A világ sajtó hasonlatos egy óriási
zongorához, am elynek szám talan b illen­
ty ű je van. Csak g y ak o rlo tt kéz játszh atik
ra jta . E lsőrangú diplom ata tehetség kell
ahhoz, hogy a külü g y i sajtófőnök sikeresen
végezhesse feladatát. Abban, hogy az euró­
Á n g y á n B é la d r .
pai közvélemény h an g u lata kedvezőbbre
á l l a m t i t k á r , o r s z á g g y ű lé s i k é p v is e lő , fordult M agyarország irán t, jelentékeny
a m in is z te r e ln ö k s é g s a jtó o s z t á ly á n a k fö n ö k e . része van külügyi sajtóirodánk vezetőinek.

2 1 0
 (Kultúránk mai válsága
és a színpad
• Irta :
Az élet és a színpad mindig a leg­
szorosabb összefüggésben állottak egy­
mással. A társadalomnak mindig tükör­
képe volt a színpad, következéskép a
magyar élet és a színpad is szoros kap­
csolatban vannak. Az életnek, a társa­
dalomnak a háború után Európaszerte
bekövetkezett bomlottsága megérződik
a mi életünkön, a mi színpadunkon is.
És amint a tisztulási folyamat, a kon­
szolidáció mindenütt előrehalad, úgy
támad fel mindenütt a vágy az új
dráma, az új, tisztultabb levegőjű szín­
pad után.
211
A dráma az az irodalmi műfaj, mely
a legszorosabban összefügg azokkal az
általános kulturális és társadalmi prob­
lémákkal, amelyek nemcsak mint el­
szórt tünetek jelentkeznek, hanem ame­
lyek egész Európát állandó feszültség­
ben és válságban tartják. A dráma
szociális művészet s ezért a társadalmi
bajok és válságok, a társadalmi átala­
kulások. a kulturális forradalmak leg­
először és legélénkebben a drámán
éreztetik meg hatásukat. És minden át­
alakulás viszont a legnagyobb megráz­
kódtatásokat éppen a drámánál idézi
elő. mert a dráma formailag a legkiala-
kultabb, legszigorúbban megkötött és
legzártabb műfaj. Itt tehát lehetetlen a
lassú fejlődés és az átalakulás, mint
például a lírai költeményeknél. A drá­
mánál az új forma csak úgy alakulhat
ki, ha előbb összetöri a régit. A dráma-
irodalom nagy átalakulásai tehát min­
dig forradalmi tüneteket mutatnak.
Ha mármost meg akarjuk ismerni
a mai drámaírás helyzetét, akkor a kor
általános szimptomáit, a társadalom
életének legszembeszökőbb és legjelleg­
zetesebb jelenségeit kell figyelemmel
kísérnünk. A mai kor legjellemzőbb tü­
nete, amely valóságos Kain-bélyeget
süt Európa összes társadalmaira, ebben
az egy szóban foglalható össze: b o m ­
lá s . Bomlás az egész vonalon. Gazda­
sági, társadalmi, politikai és kulturá­
lis bomlás mindenfelé. A nagy bomlás­
nak kettős oka: a g a z d a s á g i é s a l e l k i
ö s s z e r o v p a n á s . A lelki összeroppanás
folyamata régóta tart. A materialista
világnézet térhódítása már önmagában
is az anyagiasság felé terelte az egész
érzés- és gondolatvilágot. Még inkább
fokozta ezt a gazdasági összeomlás,
amely arra kényszerítette az emberek
legnagyobb részét, hogy összes szellemi
és testi erőit tisztán a létfentartás leg­
14*
primitívebb céljaira használja fel. Ez a
tisztán anyagi küzdelem az élet puszta
materiális iontartásáért, teljesen a
durva anyagiasság karjába hajtotta az
embert. Az idealizmus, a magasabb cé­
lokra való törekvés, az eszményi érté­
kekért vívott küzdelem meghalt és meg­
indult a legbrutálisabb tülekedés az
élet legközönségesebb anyagi előnyei­
ért. Az emberek cseiekedeit a legsivá-
rabb önzés kormányozza. A saját sze­
münkkel láttuk itt az eszeveszett tán­
cot az aranyborjú körül. Láttuk a féke­
vesztett dollárimádást, láttuk a dü­
höngő spekuláció tébolyult vabank-já-
tékát. Láttuk az undorító valutapsziho
zist. Láttuk a világháború után a meg
döbbenetesebb tusát, amelyben min
denki harcolt, mindenki ellen, amely
ben egymás szájából tépték ki az
utolsó falatot, amelyben testvér fojto
gáttá a testvért.
Az ilyen harcban még inkább hall
gatnak a múzsák, mint mikor igazi
fegyverzörgés nyomja el az éneküket.
Az igazi kultúra forrásai betömöd tek
vagy megmérgeződtek. Azok a kapcso
latok, amelyek az embert az erkölcshöz,
Istenhez, az Örökléthez erősen fűzték,
meglazultak vagy megszakadtak. Az
emberiség nagy egységét szerteszag­
gatták. Hiába keresünk nagyszerű, nagy
emberi közösségek emelkedett érzéseit,
vágyait, elgondolásait és szenvedélyeit
hordozó típusokat. Még a régi materia­
lista világnézet anyagias gépembere, a
Z o la regényeiben szereplő „l’homme
machinal“ sincs már meg. És az a tel­
jesen uniformizált „tömeglény“, ame­
lyet Oroszországban próbálnak most
,,k o l l e k t í v e m b e r “ elnevezés alatt, mint
új, vérszegény ideált megteremteni,
semmi egyéb, mint a szociális törekvé­
seknek terrorisztikusan fegyelmezett,
még Zola gépemberénél is primitívebb
és otrombább gépe.
Ez az általános bomlás, az embernek
és a kultúrának ez a katasztrofális vál­
sága sehol sem érezteti olyan erősen a
hatását, mint épen a színpadi iroda­
lomban. A s z í n h á z e l f a j u l á s a h a t á r t a ­
la n . Elképzelhetetlen az az út, amelyet
a színpad megtett a régi görög drá­
mától és a keresztény misztériumtól,
amikor még a vallásos kultusznak in­
tegráns része volt, a mai szörnyű züllé­
sig. amikor templomból mulatóhely lett
belőle. A legtöbb színház és a legtöbb
darab, amely ma már szinte gyárilag
készített nemzetközi fogyasztási cikke
Európa — sőt ma már Amerika — ösz-
szes színpadjainak, a tömegek legala­
csonyabb ösztöneinek kiszolgálását
tartja egyetlen céljának. Szórakoztatni
akar, vagy érzéki kábulatokkal kecseg­
tet. A véres tülekedés robotjával meg­
szolgált kenyér mellé adja a cirkuszt.
És egy orosz rendező, akinek a nevét
a legmodernebb színpadi törekvések
smokkjai, mint csalhatatlan tekintélyét
emlegetik, T h a i r o f f , már ott tart, hogy
tudatosan is közelebb akarja vinni a
színházat a cirkuszhoz. A kabaré, a
varieté és a legújabban divatra kapott
„music hall“ befurakodott a színházba.
A világvárosok operettszinházai a női
testek kirakatba állításával, a luxus-
téboly legyezgetésével s a zene és a
szöveg émelygősre cukrozott szentimen-
talizmusával kábítják az olcsó szórako­
zást kereső közönséget. Ügyes darab-
konfekciósok és drámatandlerek min­
den szezon számára összefércelik a ma­
guk két-három színpadi smahtfecnijét.
amelyek a most divatos estélyi toalet­
tek mintájára, nem takargatnak sem­
mit s alapjában nem egyebek, mint pi­
káns előételek az érzékek éjjeli lako­
májához.
Sőt ez a színházi dekadencia már ki
is termelt egy új műfajt s ez a r e v ü ,
amely a külföldi nagyvárosokban évek
óta uralkodik a színpadokon és már
nálunk is kísérletet tett a legkülönbö­
zőbb formákban. A revű maga becsü­
letesebb, mint azok az álirotíalmi ter­
mékek, amelyek a közönség; és kassza-
sikeren kívül még az esztétikai elis­
merés babérjára is számot tartanak.
A revű az operettből, az operából, a
balettből, a kabarébői és a varietéből
összegyúrt valami s egyetlen bevallott
célja, hogy szórakoztasson, hogy min­
den érzékünket egyszerre foglalkoztassa
és elzsongítsa, elkápráztassa a szemet,
kellemes melódiákkal duruzsolja tele a
fület s pompás táncok ritmusával tartsa
állandó kábulatban. Hogy az értelmet
ne terhelje meg feleslegesen, száműz
minden mesét, minden összefüggést Az
egész minden tartalmi és értelmi össze­
függés nélkül egymásra következő, vál­
tozatos színpadi képek hosszú sorozata.
Minden kép tulajdonképen egy-egy
dramatizált táncdal, amelyet szólisták
és hatalmas lánykarok énekelnek és
táncolnak. A táncokban a varieték
akrobatikája érvényesül, a képekben a
dekoratív művészetek minden exotikus
■ G Y flRV fillO SIB
is í g y e i mmmm
ALAKULT: 1871-BEJL
TELEFONSZÁMOK: Igazgató 835.
:: Üzlethelyiség 26, Banküzlet 137. ::
tombolása, Régi történelmi stílusok
keverednek a legmodernebb és legva­
dabb futurista színorgiákkal, expresz-
szionista formabárokkal és a kubizanus
mértani idomainak színes káoszával. A
zenében is az exotikus elemeké a
domináns hang. A néger banjo, a maláj
dob, a kínai tamtam, a diinnyögő Saxo­
fon ad vérpezsdítő, táncrabizsergető
kíséretet a viola d’amour mély búgá-
sához. Nincs semmi magasabbrendű
ambíciója a revűnek, de viszont csaló­
dást sem hoz. A dekadenciának már
nincs dekadenciája és a revűből min­
denesetre hiányzik a most műsoron levő
operettek vérlázító ostobasága és undo­
rító szentimentalizmusa.
A szórakoztató színpad, a kulissza­
hasogató boulevard-dráma. a vásári és
szemérmetlen bohózat, az ízléstelen
banális és mór csendesen haldokló bécsi
operett és a revű-őrület mellett vannak
természetesen komoly drámai törek­
vések is. Sajnos ezeken is érezhető a
kor általános bélyege, a bomlás. A
dráma is válságban van. Látunk sok
nemes ambícióit mindenfelé, a tehetség­
nek, a nagyot akarásnak, a teremtő
vajúdásnak megfeszített küzdelmét lát­
juk, de csak nagy próbálkozások van­
nak — és nincs igazi nagy dráma. Pedig
az emberek sohasem sívárogtak jobban
és nem volt kor, amely erősebben pre­
desztinálva lett volna a nagy tragikum
kitermelésére, mint a mai. A dráma
mindig akkor született meg, mikor
nagy bomlási processzusok indulnak
meg valamely társadalomban, a ha­
nyatlásoknak olyan hősi korában,
mikor az életet már nem lehet úgy
látni, hogy az erény jutalmat és a bűn
büntetést talál, de az erényekben még
megvan a régi élet intenzitásának
helyzeti energiája, amely nem tud meg­
alkudni a megváltozott viszonyokkal és
összeütközik velük. Az ember tehetet­
lenül vergődik a régi érzésvilág belső
szükségessége és a keletkező új in­
tézmények külső nyomása közt.
És vagy a régi emberek lelkét tépi szét
az új és a régi világnézetek egymásba
robbanó ellentéte. Vagy az új érzések,
az ríj törekvések zúzódnak össze a régi
világ, a régi érzések még megmaradt
energiájának nyomása alatt. Ezek az
emberiség fejlődésének tragikus, tehát
nagy tragédiák születésének alkalmas
korszakai. így keletkezik a görög tra­
gédia, a hellén világnézet belső megren­
Nyugodt öreg k o r a l e s z , h a J á ra d é k * (n y u g d íj) b iz to s ítá s t k ö t a
B u d a p e s t, IX., Ü llői-út 1 .
213
dülése idején. Aischilos Plato előfu-
tárja és Plató már sokban közel áll a
kereszténységhez. A keresztény közép­
kor misztikus világszemléletének és a
renaissance humanizmusának összeüt­
közése a keresztény misztérium tehni-
kájának felhasználásával kitermeli
Shakespeare!» Ez a tragikus törés, az
egymással szemben álló erők drámai
feszültsége a legerősebben megvan a
mai korban is. Minden ember érzi ma­
gában ezt a tragikus ellenmondást,
mindenki érzi, hogy szinte minden
percnek sorsdöntő feszültsége van és
mégsem született meg eddig a mai kor
igazi új és nagy drámája- Még az alap­
jában nem igazán nagy tragikus kor­
szakban keletkezett naturalista polgári
dráma is adott egy Ibsent, egy Henri
Becuuet, egy Gerhardt Hauptmant. A
mai kornak még nincs meg az új nagy
drámaírója, de nincs még meg a kiala­
kult ni drámai formája sem.
Pedig mindenki érzi. hogy az új drá-
miának jönnie kell- Mindenki várja,
mindenki érzi a szükségességét- A régi
polgári dráma kiélte magát és senkit
sem érdekel. Az örökös házassági éré­
sek, a szerelmi háromszög unalomig
űzött variációi, a mindennapi élet ki­
csinyes probémái, a filiszter-vágyak
szürke horizontja, a nyárspolgári élet
konfliktusai, még ha olyan maró sza­
tirikusra találnak is. mint Carl Stern­
heim. — nem érdekelnek már. Mndenki
újat, nagyszerűt, megrázót. vár az egy­
ügyű színpadi csirkenörök helyébe. És
ezt az újat abban keresik, ami ellentéte,
megállít ója, regenerálója lehet a mai
bomlásnak, ami reakció mindarra, ami
a mai életben közönséges, durva, alan­
tas, amorális, minden magasabb emberi
érzésből kivetkőzött. A materializmus
rettenetes zsákutcába vezette az em­
beriséget. Egész Európa lázban vergő­
dik és ennek a láznak deliráló tünetei
a tomboló mamonizmus. a legbrutáli-
sabb anyagiasság, a legsívárabb önzés,
a bit és erkölcsi szilárdság teljes
hiánya. Az új dráma mindennek az
ellenkezőjét keresi- A durva anyagias­
ság letarolt csataterein új élet bomla-
dozik, új idalizmus van születőben,
amely a csillagok felé fohászkodik,
amely félve, de keresi már az elveszett
nyomokat, amelyek valaha sugárzó
mennyei lajtorját feszítettek ég és föld
között.
B iz t o s - t á s i O sz tá ly á n á l, m in t a
G a z d á k B i z t o s it ó S z ö v e t k e z e t e
O rszágos F ő k é p v i s e l e t é n é l
T e le fo n : J. 4 6 3 - 5 9 .
1927-es csonkamagyarországi ásatások
Mit hozott az archeológiái kutatás ez évben hazánknak?
Irta

A trianoni béke-diktátum kegyetle­

nül megnyirbálta ezt a szerencsétlen
országot. Elvették kegyeinket, bá­
nyáinkat, száz mély és vérző sebet ej­
tettek szerencsétlen hazánkon, de
egyet, egyetlen egyet nem tudtak tő­
lünk elvenni: a szilárd kitartást, az
élniakarást és a hitet a jobb jövőben.
Minden igaz magyar tudja, hogy
ökölbe szorított kézzel várnunk kell,
míg eljön a nagy óra, a nagy pilla­
nat, mikor a történelmi igazságszol­
gáltatás visszaadja nekünk azt, amit
elraboltak tőlünk. De addig szívós ki­
tartással és lelkes munkával be kell
bizonyítanunk a világ népeinek azt,
hogy a kultúra, tudomány és a hala­
dás fáklyáját a magyar mindig fenn­
tartotta. Be kell bizonyítani azt, hogy
jogunk van a kultiirnemzetek legelsői
között helyet foglalni. A magyar tu­
dósok szerény, rongyos kis tábora lel­
kes lázzal dolgozik ezen a kultúrmun-
kán. A nemzet lelkes harcosai ők, aki­
ket a tudomány szeretet idealizmusa
fűk Ebben a csendes, kitartó munká­
ban ;ab ország tudományos intézetei
és egyetemei egyaránt kiveszik a ré­
szüket.
A világháború utáni esztendőkben
egy tudomány ág felvirulását látjuk.
Talán pszichológiai oka van annak,
hogy az emberek a világháború pél­
dátlan vérfürdőitől irtózva, az archeo­
lógiát, a régészeti tudományt különös­
képen művelik. Rendkívül termékeny
korszaka marad az archeológia törté­
netének a háborút követő évtized. Az
ősrégi kultúrcentrumok helyein úgy­
szólván kivétel nélkül csattog a csá­
kány, cseng az ásó. E g y i p t o m , O l a s z ­
o rszá g , M e z o p o tá m ia , K ö z é p a m e r ik a
romvárosaiban egyre-másra tűnnek
fel az archeológiái expedíciók, hogy
fellebbentsék a fátyolt az ókor népei­
ről. Ebben a nagy kultúr-versenyfutás-
ban első helyen ott szerepel Amerika
és Anglia hatalmas pénztömegeivel.
Olaszországban a diadalmas fasciz-
mus szintén ásót adott az olaszok ke­
zébe, P o m p e i , H e r c u l a n e u m , C u m a e
romjai között folyik a munka. A N í l u s
völgyében sorozatos archeológiái fel­
fedezések lepik meg a világot: a tudo­
mány kicsikarja a föld titkát.
Szegény ország — gazdag terület.
Mi szegény magyarok nem rendelkezünk
azzal a pénzzel, hogy kitűnő, nívós tudó­
sainkat elküldjük a külföld archeológiái

214
centrumaiba. Szegény, meggyötört ország
vagyunk, nekünk nem telik arra, hogy a
külföld költséges ásatásaival versenyre
keljünk. Csak az a terület áll régészeink
rendelkezésére, amit a trianoni diktátum
meghagyott. Ez azonban szerencsére rend­
kívül gazdag terület. Hazánk nemcsak a
népvándorlás idejében játszott fontos sze­
repet a történelemben, hanem a bronz- és
kőkorszakban is fontos kultúrszerepet töl­
tött be. Okunk van például feltenni, bogy
a görög kultúra legősibb kezdete hazánk
területén keresendő. Edényformák, díszí­
tési motívumok, melyek korszerint régeb­
bek, mint a mykénei formák, de ezekkel
feltétlenül kapcsolatban állanak, hazánk
területén kerültek napvilágra. Európának
kevés területe van, ahol annyi különféle
nép élt, virágzott és pusztult el, mint
épen nálunk. Ez a tény fényesen igazolja
azt, hogy a magyar fajt életereje és ki­
tartása predesztinálja arra, hogy ezt az
országot uralja. Mert ebben a nép-kalei-
doszkopban a magyarok tartottak ki leg­
tovább, de egyúttal ők is ontották a leg­
több vért ezekért a szent rögökért. A
magyar archeológia tudomány nemcsak
Az istvánházai 28. sz. sir, jellemző az övbe sznrt réztők és a jobbkézben levő kova-kés. (Hillebrand dr. ásatása.
215
tudományos részletmunkát végez, amikor
Csonkamagyarország területén felkutatja
a kő-, bronz- és vas-korszak kultúráit. Ezek
az eredmények általános európai érdekűek.
A magyar régészet legnobolisabb feladata
tehát a nyugat nemzeteit is szorosan ér­
deklő nyomok felkutatása.
Ez a munka már évtizedeken keresztül
folyik. Szerény anyagi segítséggel, de an­
nál nagyobb lelkesedéssel és ambícióval. A
magyar kultuszkormány mindent megtesz,
hogy méreteinkhez képest, segítségére le­
gyen a magyar archeológiának. A Magyar
Nemzeti Múzeum vezetőszerepet játszik eb­
ben a munkában. Az 1927-es évben ez az
intézmény végezte a legjelentősebb és a leg­
fontosabb munkálatokat. De nemcsak a
Nemzeti Múzeum vette ki részét ebben a
munkában, hanem szerényebb keretekben a
Budapesti Pázmány Péter Tudomány Egye­
tem antropológiai intézete, a debreceni és
szekszárdi városi múzeumok és lelkes ma­
gánosok is szolgálták az archeológia cél­
jait.
Az archeológia fellegvára.
A magyar archeológia fellegvára a
Nemzeti Múzeum régiségtára. A régiségtár
igazgatója H Ulebrand Jenő dr., a magyar és innivalót tettek, mert a halált egy hosz-
tudós idealizmusával tölti be a feladatát. szú alvásnak tekintették. A Puszta-István-
Célirányos vezetése alatt folynak az ásatá­ házai temetőben e legérdekesebb az 5 sz.
sok, képzettsége és szaktudása garantálja, sír, mely három tetemnek adott hosszú év­
hogy nemzeti kultúránk e fontos momen­ ezredeken át nyugalmat. Egy férfi, egy nő
tuma abban az irányban folyjon, ami az
archeológiái tudomány legjavát szolgálja.
Hillebrand Jenő dr. személyes vezetése
alatt állott az 1927-es esztendő két ki­
magasló archeológiái eseménye: A zagyva-
pálfalvai és a Puszta-István-házai ásatások.
Puszta-Istvánháza a Tisza és Kőrös ösz-
szefolyásánál Kúnszentmárton mellett fek­
szik. A magyarországi kő- és bronzkori
kultúráról igen bő ismereteket nyújt az
ott feltárt 32 sírból álló ötezer éves temető.
Ebben a korban nem hamvasztották el a
holtakat, hanem a puszta földbe helyezték
őket felhúzott térdekkel és lábakkal. Ez a
temetkezési mód, az ú. n. „zsugorított te­
metés“ jellemző erre a korra. Az örök és
hosszú alvást akarták szimbolizálni azzal,
hogy az ember alvó helyzetét utánozták.
Igen gyakran a halottakat jó erősen össze­
kötözték, valószínűleg a holtaktól való
félelmükben. A nőket általában jobb ol­
dalra fektették, a férfiak azonban minden
esetben a baloldalukon fekszenek. A nőket Márvány gyöngysor. Paszta
gyöngyökkel és ékszerekkel díszítették fel. Istvánházárúl. (Hillebra nd d r .
lelete.)
A gyöngyök többnyire márványból készül­
tek, melyeket igen művésziesen kerekre
csiszoltak, ami valószínűleg rengeteg időt
és fáradtságot vett igénybe. Itt a Puszta-
Istvánházai ásatás alkalmával találtak egy
sírt, melyben egy öreg asszony alussza
immár ötezer éves álmát. A derekát ezer
gyöngyből álló füzér díszítette, márvány­
gyöngysor ma is látható a Nemzeti Mú­
zeumban. Ilyen gyöngyöket szép sorjában
felfűzve, több ízben találtak női csontvá­
zakon.
A férfi holttestek feje alá kovakést he­
lyeztek. Ezen kőkések hosszúsága általá­
nosságban alig haladta meg a 25—30 cm.-t.
Legalább is ezen nagyságok találhatók
leggyakrabban a férfi csontvázak feje
alatt. A kések mindkét oldala csiszolt, éle
hegyes, tehát valószínűleg vágásra és szú­
rásra egyaránt használták.
A holtak mellett mindenkor megtalálha­
tók a háziállatok csontmaradványai és a
különféle edények. Ezen jelekből arra kö­
vetkeztethetünk, hogy a holtak mellé enni-
 Kőtől a rézig.
Kultúrtörténeti szempont­
ból legfontosabb a 28. sz.
sír. Itt a rendes szokástól
eltérően a kovakést nem a
koponya alá, hanem a
halott jobkezébe tették, az
övébe pedig egy réztört he­
lyeztek. Itt már látjuk az
átmenetet a kőtechnikáról
a réztechnikára majd a
bronzkorra. Az ábrán tisz­
tán látható a kovakés és a
réatőr.
A 32 sírból álló ötezer
éves Istvánházai temető
Papp-Szász Tamás ügyvéd
Bronzkori gazdag sír Istvánházáról. (Hillebrand dr. ásatása.) birtoka, ki készséggel en­
gedte át tudományos kuta­
és egy 10 éves gyermek fekszik a sírban. tások céljaira területét, sőt magyaros
Az, hogy a gyermek a férfi és nem a nő vendégszeretetével megkönnyítette a tudós
karjaiban nyugszik, már patriarchatarend- Hillebrand dr. fontos kultűrmunkáját is.
szer mellett bizonyít. Ugyancsak itt találta
meg Hillebrand dr. az ú. n. „szimbólikus Az urnatemető.
sír“-t is, melyben hat, sorba rakott, egymás A második fontos archeológiái ásatás
mellé helyezett agyagedényt találtak. Az szintén a Nemzeti Múzeum igazgatójának
edények mellett egy rézzár és egy nagy Hillebrand Jenő dr. nevéhez fűződik. A
kovapenge feküdt. Érdekes, hogy tetem Salgótarján mellett levő zagyvapálfalvai
nem volt a sírban. Bár az ilyen tetem nél­ urnatemető felfedezésével a magyarországi
küli sír már több helyen előfordult, mégis bronzkori kultúráról nyert ismereteink
ritkaságnak számítható, de valószínűleg igen sok fontos adattal gyarapodtak. A
csak szimbólikus jelentősége van. A leg­ lelőhelyre halasi Kun Árpád főintéző hívta
díszesebb és leggazdagabb sír a 15. számú, fel a figyelmet, akinek a pusztaistvánházai
mely egy méterrel feküdt mélyebben, mint rézkori temető felfedezését is köszönhet­
a többiek, jelezve, hogy itt
kiválóbb és hatalmasabb
ember nyugszik. Talán a
törzsfőnök sírja ez, melybe
a legszebb edényeket tet­
ték, hogy holta után is
érezze méltóságát. Kagy­
lókkal ékesített díszes ur­
nákat találtak a sírban.
Úgylátszik, a törzs minden
igyekezete oda irányult,
hogy törzsfőnöküket men­
tői pompásabban és gazda­
gabban temessék el. A
csontváz feje alatt is meg­
találták a kovakést. Jobb­
oldalra fektették, mint ál­
talában a férfiakat szok­
500CTé v e s b r o n z k o r i s ír . A z s u g o r í to t t h e ly z e t é s a z e d é n y e k jó l m e g f ig y e lh e tő k .
ták. (H ille b ra n d d r . á s a t á s a .)

217
jük. Zagy vápái falván már évtizedekkel ez­ még lapos homokkövekkel raknak körül.
előtt is gyakran akadtak réztárgyakra, Az urnák első részében vannak elhelyezve
vagy urnákra, de mindezen leletek fele­ az elégetett hullák csonthamui és az égett
désbe mentek, míg végre 1926—27-ben rend­ csontok töredékei, felső részén pedig a ha­
szeres kutatás tárgyát képezték. Az ása­ lott bronztárgyai és bronzékszerei látha­
tások már két év óta folynak a salgótar­ tók. Mennél gazdagabb az eltemetett, an­
jáni szénbánya r.-t. támogatásával és az nál mélyebben van a földben urna-sírja
idén már befejezést is nyertek. A temető a elhelyezve és homokkövekkel tökéleteseb­
bronzkor-ból származik és körülbelül 3300 ben körülrakva. Tekintve, hogy a Zagyva-
éves. Zagyvapálfalva igen nagy telep lehe­ pálfalván talált umasírok között igen ke­
tett évezredekkel ezelőtt és sokkal több em­ vés az olyan, mely szegényesen van fel­
ber lakott ott akkoriban, mint ma. 250 sírt szerelve, arra következtethetünk, hogy itt
találtak, melyek mindegyike igen gazdag egy igen nagy és gazdag bronzkori törzs
mellékletekkel bír. temetője lett feltárva. Ezt az edények elő­
Itt egészen másfajta temetkezési móddal kelő és változatos formái is bizonyítják,
mert még alig történt meg, hogy két egy­
forma edényt találtak volna a zagyvapál­
falvai ásatásoknál. A rendkívül gazdag
bronztárgyak is igen bőven fordultak elő.
Tekintve, hogy a hazai bronzkornak vi­
lágraszóló eszköz-, fegyver- és ékszertipu-
sai általában valamikor féltve őrzött, el­
dugott kincsleletekből kerültek csak ki,
most itt azt látjuk, hogy a bronzkor em­
bere pietásból önként mondott le díszes
bronztárgyairól. Csak nagyon gazdag törzs
áldozhatott a halottak emlékének ilyen
pazar módon.
Rendkívül érdekes lelet, az egyik sírban
talált egészen kis véső- és baltaformák is,
melyek tekintve, hogy az eltemetett nem
gyermek, hanem felnőtt volt, nem lehetett
játék, így tehát a bronzeszközök szim-
bólikus jelentőséggel bírnak és foglalkozást
jelentő szerszámok lehettek. Valósággal
N é g y lá b ú a g y a g e d é n y a z a g y v a p á lf a lv a i b r o n z k o r i s ír l e l e t- ritkaságszámba megy az egyik urna mel­
b S l. ( H ille b ra n d d r . l e le te .)
lett talált eredeti csontfoglalatban felfede­
találkozunk, mint a pusztaistvánházai te­ zett bőrlyukasztó bronzár is, mely Hille­
metőknél. A halottakat kedves tárgyaival brand dr. feltevése szerint cipészmunkával
és ékszereivel együtt máklyán égették el foglalkozó ember segédeszköze lehetett.
és a hamvakat összegyűjtve, urnákba tet­ Az urnákból igen nagy mennyiségben,
ték. Ezen urnákat ugyancsak agyagból bronzból készült csüngök, ujjgyűrűk és
készült fedőtálakkal borították le, majd bütyökdíszes karperecek kerültek elő, me­
homokkőlapokat helyeztek rá. Az urnákat lyek a máglya tüzétől kissé egybeolvadtak.
igen sűrűn kavicsokkal rakták körül és fél Jellegzetes meghajlított ruhatűk, gombos­
méter mélyre a földbe helyezték. tűk, fűzőtűk és szívalakú bronzcsüngők,
A zagyvapálfalvai urnatemetőben az ur­ továbbá bronztőrök is nagy számban sze­
nasírok igen sűrűn sorakoznak egymás repelnek a leletek között.
mellé. Az urnák 15—75 cm.-nyi mélységben Az őskori kultúrában eddig egyedülálló
fekszenek és majdnem kivétel nélkül mind­ lelet, az egyik urna mellett talált simára
egyik kisebb-nagyobb tálakkal van lebo­ csiszolt kerek mészkőlapocskák, melyek
rítva. Igen gyakran kísérőedénykék is rendeltetéséről analógia hiányában bizto­
gazdagítják a sírokat, melyeket rendesen sat mondani nem lehet. Pénz jellegével nem

218
igen b írh attak , m ert a pénzt ebben a kor­
ban minden bizonnyal ékszerekkel helyet­
tesítették. V alószínűleg az elhaltnak lelkét
igyekeztek így szimbolizálni, mivel a tes­
te t jóform án teljesen elégették. (Arch.
É rt. XL. k.)
A Nemzeti Múzeum fiatal, tehetséges
ta g ja, F ettich Nándor dr. archeológus, ki
igen alapos ku ltú rm u n k át végzett az általa
vezetett mosonszentjánosi és kenézlői ása­
tásoknál.
H u n -a v a r tem ető.
A honfoglalást megelőző időkből szár­
mazó tem etőt tá rta k fel M osonszentjánoson,
m elynek kora K r. u. V—V II. századra te­
hető. A községtől n y u g a tra a legelőn és a
szomszédos szántóföldeken te rü l el ez a
h atalm as népvándorláskorabeli sírmező,
melyen eddig több, m int kétszáz sír van
feltárv a. Mosonszentjánosi te rü let a Tur-
Munkál)an az ásatásoknál. Látható eg y lófej, mellette Fettich dr. késsel faragja a sírt.
kcsztán felől jövő hún-avar lovasnormidok
temetője volt. A sírok mélysége á tla g 160—
180 cm., v an azonban két m éternél mélyebb
sír is, ezek többnyire igen gazdag mellék­
leteket tartalm azn ak . A sírok fekvése
nyugat-keleti. A h alo tta k feje m indig a
sírn ak n y u g ati végében van, te h át kelet
felé tekintő helyzetben. A csontvázak h a ­
n y a tt fekszenek. Igen g y ak ra n k ét v agy
három tetem is ta lálh ató egy sírban, az
anya és a gyerm eke sokszor egym ás mel­
lett fekszenek. H o ltaik at a puszta földbe
helyezték, azonban a gazdagok m ár ko­
porsóban fekszenek, sőt g y ak ran állatbőrbe
göngyölt csontvázakat is találni. A szegény
és gazdag sírban eg yaránt, kivétel nélkül
úgy a nők, m int a férfiak jobb kezében,
vag y a kéz a la tt m egtalálható a vaskés.
A női síroknak jellegzetes melléklete a
vörös agyagból égetett orsókarika, mely
H o n f o g la lá s k o r! s í r : A h a r c o s c s o n tv á z a m e l l e t t l á t h a tó a k e n g y e lv a s é s a h a lo t t i t o r m a r a d v á n y a i . ( F e ttic h d r . á s a tá s a .)

nek valószínűleg hosszú nyele lehetett, ez készült nyílcsúcsokat is bőven ontottak a

azonban az évszázadok alatt már elpusz­ sírok.
tult. Ezen orsónyomokat mindig a balkéz Ezeknek a népeknek művészetében meg­
táján találhatni. A fülbevalók és gyöngyök találjuk — melyet ezen sírok képviselnek
is igen gyakoriak. — az ősi seytha-művészet hagyományait.
Hamvasztá-s nyomait sehol sem lehet, Olyan motívumok vonulnak itt fel, melyek
már megtalálni, ellenben a halotti tor ma­ évszázadokkal ezelőtt a scytháknál voltak
radványai minden sírnak elengedhetetlen otthonosak, különös csak az, hogy mindezek
kellékei. Minden temetés alkalmával egy nem a déloroszországi seytha-művészet szo­
ökröt vágtak le, melynek ízletes részeit kásos arany- és ezüstlemezek feldolgozásá­
elfogyasztották és a iegsilányabb darabo­ ban jelentkeznek, hanem a délszibériai,
kat, leggyakrabban az ökör lábát a halott illetve altáji vidéki hagyományos bronz­
mellé tették. A gazdagabb sírokban már a öntés technikájában, mely egyúttal jelzi
szárnyasok nyomait is megtaláljuk. ennek a kultúrának származását is.
Általában a férflsírok a leggazdagabbak, A mosonszentjánosi csontanyag igen sok
ahol a fegyveröv bronzdíszítményei vonják érdekességet nyújt antropológiai szempont­
magukra leginkább a figyelmet. Ezek több­ ból is, mert erősen mongoloid, néha egész
nyire bronzból készültek öntés útján és kínai fejeket lehet a koponyák között ta­
állati vagy növényi motívumokkal vannak lálni.
díszítve. Igen gyakoriak a mitológiai ala­ Pogány magyar sírhely.
kok és a guggoló griffmadár bronzöntvé­ Ugyancsak Fettich dr. elsőrangú vezetése
nyei. Harci szekereóket és háromélű vasiról mellett folytak a kenézlői ásatások is.

220
Szalay Géza dr. birtokán április hóban
kezdték el a nagyszabású ásatást. Eddig
huszonnégy nagyon gazdag sírt tártak fel.
Előkelő honfoglaló pogány magyarok sír­
helyei vannak itt. A halotti tor marad­
ványai minden sírban megtalálhatók. Min­
den esetben egy lovat ööltek le, melynek
javát a halotti toron résztvevők elfogyasz­
tották és a rosszabb részeket, a lófejet és
a lábakat a halott feje vagy lába mellé
tették. Ha a képeket megnézzük, a lófej
és a lólábak tisztán kivehetők a csontváz
mellett. Ebben a soros temetőben leginkább
férfisírok vannak. Az elhunyt harcosok
mellett ott találjuk a fegyvereiket. Honfog­
laló őseink sírjában legértékesebbek a fegy­
veröv veretei, melyek kisebb-nagyobb szív
alakú virágdíszítmények. A fegyveröv két
fődarabja a nagy bronz csatt és a nagy
szíjvég, melyeknek szépen motivált példá­
nyait bronzból vagy ezüstből öntötték. Mint
általában a barbár népeknél szokásos, itt
is túlnyom órészben a perzsa-stílusú nö­
vényi motívumok uralkodnak.
Pogány magyar honfoglaló sírja, a csontváz lábánál a lófej. Lent gazdag, fent szegényebb sír van feltárva. (Fettich di.
ásatása.)
221
A gazdagabb sírok itt is mélyebben van
nak elhelyezve, mint a szegényebbek. é
nyílcsúcsok, melyek igen nagy tömegben
kerültek elő, többnyire laposak. A négyes
számú sírból a rendkívül nagyszámú és gaz­
dag bronzmellékleten kívül egy teljesen ép
easszablya került napvilágra. Ez egyélű,
karcsú, görbe penge vércsatornával, mely
azonban csak a szablya feléig tart, mert
vége kétélűvé szélesedik, hogy szúrásra is
alkalmassá váljon. Veszedelmes vágó- és
szúrószerszám. Markolata erősen előrehajló,
hogy a vágúesnál nagyobb erőt lehessen
kifejteni. Markolata fából volt, de már el­
pusztult. Honfoglaló őseink nagyszerű fegy­
vereiket magukkal vitték a sírba is, talán
azért, hogy segíthessenek nekünk, a késői
utódoknak, visszaszerezni Nagymagyar-
országot.
A V eszprém ni (gyei Ajka községben a mo-
sonszentjánosi sírmezőhöz hasonlókorú te­
mető feltárását is Fettich dr. végezte, azon­
ban a munkálatokat be kellett szüntetni,
mert a terület nem szabad, így ott most
 Honfoglaló pogány magyar sírja. Jól látható a lófej és a fegyveröv díszítő hronzveretei. (Fettich dr. ásatása.)
még békésen pihennek a lucernás földek
alatt a hun-avar csontvázak.
Bronzkori kultúra.
Tompa dr., aki ugyancsak a Nemzeti Mú­
zeum régésze, a Tisza folyó mellett, Szol­
nok közelében, Tószegen végzett ásatásokat
angol szakkollégáival karöltve. Az eddig
is ismert bronzkori rétegek feltárása a tó­
szegi laposhalmon azért volt fontos, mert
itt tulajdonképpen minden bronzkori kul­
túra képviselve van. Ez pedig kultúrtörté­
neti szempontból rendkívüli fontossággal
bír, mivel a tószegi feltárásnál a brozkor
minden periódusa képviselve van. A bronz­
kori lakások, tűzhelyek, használati tárgyak
és hasonló leletek segítségével az egész kul­
túráról meghízható és kielégítő képet nye­
rünk.
A Berettyóújfalu mellett fekvő Herpály
községben is Tompa dr. vezette az ásatáso
kát. Itt a késői bronzkori rétegek alatt
megtalálták a rézkori lakótelep nyomait,
T
majd ez alatt a késői neolitikus lakótelepe­
ket. A házakban még a tűzhely nyomai is
nagyon szépen kimutathatók. Általában
igen gazdag leleteket köszönhetünk a her-
pályi ásatásoknak. Ezeknél a feltárásoknál
kerültek napvilágra az úgynevezett csö­
veslábú edények is, melyek vonal-, illetve
brozlcori 'bütyökdíszekkel vannak gazda­
gítva.
A festett kerámia, mely a legnagyobb
ritkaságok közé tartozik, igen szépen van
képviselve a herpályi leletek között.
Római emlékek.
Sajnos, a rendkívül érdekes, Magyarorszá­
gon végzett római ásatásokról részletesen
nem számolhatunk he, mert Paulovics Is t­
ván régész, aki az ásatásokat vezette, rö­
viden csak a következőket mondotta el:
— A télen előkerült — tudomásunk sze­
rint — eddig leggazdagabb bronz ládikave-
retek (úgynevezett Scrinium-leletek) lelő­
helyén, a győrváTmegyei Kisárpáson ás-
tumk. Itt a római telep helyét a Győrből
Szombathelyre (Arrabona-Sabaria) vezető
római utat állapítottuk meg pontosan.
Hosszú évtizedes pusztítás után végre mód
nyílott arra, hogy a kétezer holdnyi terü­
leten fekvő pannoniai város helyén, Ószűnj
határában létezett Brigetio területén is
rendszeres ásatást folytathattunk.
Kiásott római fa la t Ó-Szönyben. (Paulovics ásatása.)
223
Ezt, a topográfiái szempontból legelsőrangú
fontosságú ásatást a jövő nyáron a legna­
gyobb erővel folytatjuk. A kiásott falma­
radványok, kivételesen ezen időpontig a
földtől megszabadítva, eredeti helyükön
maradhattak.
A budapesti Antropologiai Múzeum a
Nemzeti Múzeummal karöltve ez úv nyarán
 B udapest közvetlen közelében, Bákospalo- még a vidéki múzeumok és magánosok is.
tán szintén ásatott. E gy Á rpád-korabeli Ezetk közül fel kell em líteni Móra Ferencet,
(valószínűleg I. Endre) sortem etőre akad­ ki Szeged h a tá rá b a n több m in t 300 mépván-
tak, az eredm ény azonban nem mondható dorláskorabeli sírt ásott ki. Csallány G ábor
tálbőnek, m ert a sírok rendkívül szegénye Szentes-N agyhegyen közel 100 s írt tá r t fel
sek. A mélyebb sírréteg halót ta tn á l úgy meglepő eredm énnyel. A debreceni múzeum
szólván kivétel nélkül m egtalálták a po­ Zoltai Lajos múzeumi igazgató és Söreghy
g ány eredetű halánték-gyűrűket. A halán­ Ján o s múzeumi őr vezetése m ellett Debre­
tékgyűrűk h aszn álata az akkori tincses h a j­ cen v áro s h a tá rá b a n ásatott. A szekszárdi
viselettel állott szoros kapcsolatban, m eri múzeum igazgatója, Kovách A ladár Tolna-
ezekkel a sodrott bronzgyűrűkkel ta rto ttá k megyében, M órágyon végzett feltárásokat.
össze a halánték tá já n lelógó hajtincseket. Lovas (Elemér dr., a győri bencés múzeum
Érdekes volt egy gyerm eksírban ta lá li igazgatója fáradozott az archeológiái Bágyo-
ólomból készült halántókgyűrű. A felsőbb gon érdekében.
sírrétegben úgyszólván semmiféle tá rg y ra Sok-sok lelkes m ag y ar tudós fogott össze,
nem akadtak. Ez a kereszténység befolyá­ hogy csendes, k ita rtó m unkával MagyaroT-
sára vezethető vissza, m ert a papság való­ szág k u ltú rm u n k áján ak apostolai lehesse­
színűleg m e g tilto tta a pogány eredetű ék nek. F áradságot, m un k át nem kímélve,
szerek viseletét. A leletek u tá n kétséget minden igyekezetük oda irán y u l, hogy Ma­
nem szenved, hogy a tem ető a X II—XIV. gyarországon a tudományos h alad ást minél
század közötti Rákospalota, akkor m ég Pa előbbre vihessék. Adózzunk tisztelettel és
lota község tem etője volt. köszönettel e nagyszerű embereknek, hiszen
A felsorolt ásatásokon kívül igen jelentős a haza o ltá rá ra áldozzák m inden erejüket
eredm ényekkel járó ásatásokat végeztek és fáradozásukat.

h lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllfllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll'llllllllllllllilllllllllll'llllllllllllllllllllllllllllllll!^

„H ermes“
MAGYAR ALTALANOS
VALTOÜZLET RT
Alaptőke és kimutatott tartalékalapok ca
5 millió pengő. — Központja : Budapest,
IV, Petőfi Sándor utca 5. -— Fiókpénztárak
B u dapesten: V, Nádor-utca 25 (Tőzsde­
palota); VII, Rákóczi-út 20; VII. Baross-
tér 16. — Fiókpénztár Újpesten (a Magyar
Nemzeti Bank mellékhelye): Árpád-út 77. Foglalkozik a bank­
Fiók Wienben : I. Stock im Eisenplatz 3. üzlet minden ágával.

^ |l l l |||||M I |||i n i |||l l ' l |||] l > l ||i l l h l |M U ||||M I ||i l > < l |||I M |||||l l ||||l l l |||||l l |||||l l l l l l l l t |||||l l |||||l l |||||h l ||||M |||||l l |||||l l |||||l l |||||l l |||||l l |||||M |||||M |||||l l |||||l l ||( j 7

224

I T 1 TTT
Természettudomány és Technika
1927-ben
egyetemi magántanár.
Észre sem vesszük az idő rohanását.
Mindennapivá vált a törtető lüktetés,
a folytonos rekordok, a technikai
óriásteljesítmények, az új tudományos
felfedezések szenzációja. A reggeli
kávé mellé kapjuk készem feltálalva,
ha itt-ott hiányzik, a mai kor átlag­
embere unottan félretolja az újságot
és legyint: „ n in c s b e n n e s e m m i ! “
Százezer és százezer laboratórium­
ban, gyártelepen, műhelyben napról-
napra folyik a verejtékes, lihegő
munka. Ezek a csendes vagy zajos ro­
botolások, ez a tülekedés, törekvés
egy vágytól, egy akarattól van át­
hatva: e l ő r e ! Előre vinni a tudományt,
jobbat, tükéletsebbet alkotni a tech­
nika terén, új rekordot állítani fel a
tökéletesített gépekkel. A rideg üzleti
számítás, a haszon, az élniakarás, az
emberi hiúság, nagyravágyás, ambíció
mind ennek a célnak szolgál végered­
ményben: Jobbat alkotni nemcsak
ideális célból, hanem haszonból, dics­
vágyból. Tökéletesíteni, hogy a másik
vállalat ne előzzön meg, hogy egy
másik embernek ne sikerüljön előbb.
Ez adja meg túlnyomó részben azt a
gyilkos tempót, azt az irgalmatlan
rohanást A tudományban valahogy
másként vagyunk. Itt nagyobb tere
van az idealizmusnak. A laboratóriu­
mok, könyvtárak szorgalmas, csöndes
munkásai sokszor egy életet dolgoz­
nak át anélkül, hogy munkájuknak
bármii néven nevezendő gyakorlati
eredménye lenne. Ök hordják hangya­
szorgalommal a téglát a természet­
tudományok, orvostudomány, filozófia,
jogtudomány gigantikus épületéhez.
És ha uem is sikerül nekik pillért ál­
lítani ebben az óriási szervezetben.
A M a g y a r É le t K ép es K önyve.
amit tudománynak hívnak, egy-egy
kis részlet kiépítésével talán egy ily
pillér alapjait vetik meg. A laikus
sokszor nevet, ha egy-egy ilyen tudo­
mányos részletmunka kerül a kezébe,
amely például a szúnyog egyik szer­
vének anatómiai felépítésével foglal­
kozik, vagy egy celebesz-szigetbeli
lokalitás agyagjának kihalt csiga-
faunájáról értekezik, ábrákkal, iro­
dalmi idézetekkel. Ezek a felhozott
példák tudományos tárgyai teljesem
feleslegeseknek tűnnek, úgylátszik,
teljesen céltalan első pillanatban ilye­
nekkel foglalkozni. Pedig az első
alapvető lehet a m a l á r i a p a r a z i t a -
t e n y é s z t é s rendkívül fontos gyakor­
lati kérdésénél, a másik pedig például
p e t r o l e u m - vagy é r c k u t a t á s n á l játsz­
hatók döntő szerepet, mint egy korban
fixirozott réteg pontos felismerése,
vagy pedig nagy ősföldrajzi és ős­
biológiai következtetéseknek egyik
fontos része lehet Ezekről az apró
haladásokról nem emlékszik meg a
tudományos krónika, de a technikai
haladás sem jegyzi fel azokat az első
225 15
pillanatban lényegteleneknek látszó
nyitásokat, melyek napról-napra szü­
letnek és legfeljebb csak szakfolyó­
iratokban látnak napvilágot. Ezek az
apróságok teremtik meg végered­
ményben azt, bogy például a legmo­
dernebb repülőgépmotor „ m a m á r “
1 kg. súlya 1 lóerőt termel, vagy az
optikai ipar „ m a m á r “ 1.8 fényerősségű
lenesét tud gyártani. Ezek az apró,
látatlanban lejátszódó, mindjobban
speeializálódó, lassú, de célirányos
fejlődési folyamatok csak akkor lép­
nek a mai kor embereinek szeme elé,
ha egy-egy ügyesen megírt szemlél­
tető cikket olvas. Ilyenkor látni csak,
mit teremt, mire vezet végeredmény­
ben a tudományos és technikai rész­
letmunka. És ezekről a szürke mun­
kásairól a tudománynak és a techni­
kának nem szól az ének, de nem is
szólhat, mert számuk légió. A siker
sohasem fűződik e g y emberhez. Sok
ezer ember agyterméke járult hozzá
mindig. Csak nagyritkán lépnek föl
üstökösök a tudomány és műszaki ha­
ladás egén, akik hatalmasat lendíte­
nek a haladás kerekén, mint Siemens,
Edison, Bunsen, Ramsay, Marconi és
sokan mások.
Egy év tudományos és műszaki ese­
ményeit leírná aránylag nehéz fel­
adat. Csak kimagasló eseményeket je­
gyezhet fel a krónikás. A sok ezer
névtelen hősnek, akik naponta dacos
elhatározással, lelkesedéssel és kitar­
tással szolgálják a haladást, nem tud
babért nyújtani a történelem. Pedig
ők is hősök, nélkülük nem sikerült
volna senkinek az, amit a krónikás
feljegyez.
A tudományok tere mindjobban tá­
gul. Úgyszólván alig tekinthető át
már ez a gigászi szervezet. Régente
tisztán, egyszerűen megkülönböztet­
hető tudományágak voltak. Első sor­
ban a m a t e m a t i k a i é s t e r m é s z e t t u d o ­
m á n y o k csoportja, ezekhez
zott az o r v o s t u d o m á n y különböző
csoportjaival és alosztályaival. A szel­
lemi tudományok között ott voltak a
jo g - é s á lla m tu d o m á n y o k
é s th e o ló g ia i tu d o m á n y
val.
Hogyan áll a tudomány 1927-ben?
A fenti csoportok természetesen
megvannak. De éppen ott, ahol a leg-
fejlődésképesebb a tudomány, kelet­
keznek egyre-másra újabb alosztá­
lyok, difftrenciált ágak. Ezek gyak­
ran más tudományokba is átlépnek,
íg y példáu kezd önálló tudományággá
válni a f i z i k a i c h e m i a , a b i o c h e m i a , a
k o l l o i d c h e m i a , a r a d i o l ó g i a , b io f i z i k a ,
e l e k t r o c h e m i a . A tudomány rohamos
s p e c ia liz á ló d á s a úgyszólván minde­
nütt megfigyelhető. A legfiatalabb
fizikai tudományág, az a t o m f i z i k a ,
szintén ilyen, csak bedolgozott szak­
ember által áttekinthető területté
nőtte ki magát. Ez a széttagolás az
asztronómiánál is fellépett. Legújabb
ága, az a s z t r o c h e m i a , az égitestek
vegyi összetételével foglalkozik. Szá­
mos hajtásuk van a biológiai tudomá­
nyoknak is. Hatalmas lépésekkel halad
és kezd szeparálódni az ö r ö k l é s t a n .
Két másik szintén újabb tudományág:
a b i o l ó g i a i k l i m a t o l ó g i a és a h o r m o n o k
t a n a . Ez utóbbi a belső szekréciós mi­
rigyek szerepéit tanulmányozza. Az e
téren felszaporodott irodalom olyan
nagy, hogy áttekintést szintén csak a
tárgyat alaposan ismerő szakember
tud kapni. A legkomplikáltabb tudo­
mánycsoportban, a s z o c i o l ó g i á b a n pe­
dig napról-napra új hajtások burján-
zanak. Itt a jelenségek bonyolódott-
sága folytán a legtágabb tere van en­
nek a jelenségnek. A szociális jelen­
ségek nehéz definialibilitása, körül­
írása miatt azonban ezek már exakt-
ság szempontjából sok. kívánni valót
hagynak hátra. A „tudomány“ fo­
galma itt már lassan elmosódik. A
A legexaktabb talán
a munkatudomány,
mely az emberi munkateljesítmény
élettani alapfeltételeit, ezek technikai
előfeltételeit is ügyeimbe véve, a
munkateljesítmény jelenségeit tanul­
mányozza, Ennek a tudományágnak
Berlinben intézete is van (Kaiser
Wilhelminstitut für Arbeitswissen-
schaft). Érdekes új tudományág B o ­
gen és L i p p m a n n új tudománya, a
n a i v f iz ik a . Á gyors, intelligens tevé­
kenység kísérleti tudománya ez. Tel­
jesen korszerű a h i r l a p t u d o m á n y és a
p l a k á t t u d o m á n y is.
csatlako­
Ezek az új tudományok, amennyi­
ben így nevezhetők, nem jelentik azt,
hogy a XIX. században megindult és
kialakult tudományos rendszerek és
a f ilo z ó f ia i csoportok megváltoztak volna. A leg­
alosztályai­ modernebb tudományokban, a „fő­
ágakban“, pl. a biológiában, pszicho­
lógiában is, új tendenciák kezdenek
226
lábrakapni. A mult század tudomá­
nyos tendenciája abban kulminált,
bogy minden problémát általános ér­
tékű, kvantitatív, mechanikai törvé­
nyekkel oldjon meg1. Mintegy matema­
tikai alapra hozzon mindent. A mo­
dem tudomány, bár végcélja változat­
lanul ugyanaz, metodikában úgyszól­
ván taktikát változtatott. íg y pl. a
modem biológia problematikája füg­
getlen a chemiai és fizikai tudomá­
nyoktól, a pszychológia pedig a bio­
lógiától és fiziológiától. Típusos je­
lensége ennek az új beállításnak
a fenomenológia
(Hunerl, Scheler), amely a vélt szel­
lemi tényeket ,,lényegükre“ vizsgálja
meg, tekintet nélkül a psychológiai
realitásra.
Másik tipikusjelensége a legmoder­
nebb tudományoknak, hogy „tudomá­
nyokká“ avanzsálnak olyan ismeret­
csoportok, melyek azelőtt nem voltak
ilyeneknek elismerve. Ilyen a g r a f o ­
l ó g i a , azelőtt dilettáns játék, ma ko­
moly tudomány. A f r e n o l ó g i a — ko­
ponyaalkattan, c h i r o l ó g i a , a kézvona­
lak és karakter összefüggése és még
egy csomó más, az emberi jellem ta­
nulmányozását célul kitűző tudomány.
Berlinben így tervezik a forgalom torlódásának levezetését.
227
Ezeknek az új formáknak komoly
„tudományos“ jellege még kétes. Épen
úgy, ahogy az „a s z t r o l ó g i a “ mai alak­
jában semmi esetre nem nevezhető
tudománynak, bár követői mindent
megtesznek, hogy ilyen jelleget adja­
nak neki. Rendkívül érdekes tudo­
mány, de jellegében még mindig nem
megállapodott a t u d o m á n y o s o k k u l ­
t i z m u s . Feladatául tűzi ki, hogy olyan
jelenségeket, melyeket a tudományos
kauzális világképöe besorozni nem
tudnak, megvizsgálja. Előharcosa
S c h r e n c k - V o t z i n g müncheni egyetemi
tanár, aki becsületes igyekezettel pró­
bálja megfigyelni és magyarázni a
parapsydiikus jelenségeket.
Műszaki tudományok.
Teljesen hasonló a helyzet a mű­
szaki tudományok terén. A technikát
épen úgy elfogta a s p e c i a l i z á l ó d á s ,
mint a tudományt. Itt épen a gyakor­
lati élet hajtó-parancsa folytán méj
rohamosabban fejlődnek az egyes haj­
tások. Csak az elektrotechnikának
egyik néhány éves ágából kell emlí­
tést tennem: a r á d i ó - t e c h n i k á r ó l . As
ipar úgy a chómiai, mint gépipar, tex­
til, építő, elektrotechnikai ipar szám­
talan külön alosztályra és csoportra
bomlik. Hogy példákat említsek: a
15-
vegyi ipar egyik hajtása a festékipar.
Ennek számtalan változatázan előszőj
két nagy csoportot, szerves és szervet­
len festékeket lehet megkülönböztetni.
A szervesek csoportja újból számtalan
külön területre oszlik fel: anilin, ant
rácén, indautrén, indigó, stb. festé­
kekre. Ezeket rendesen speciális gyá­
rak készítik. Vagy a szappanipar te­
rén a pipere-, mosó- és textil-szappa­
nok csoportja, a mosóporok szappan­
lemezek gyártása. A robbanómotorok
terén: a repülőgépmotorok, automobi­
lok, diesel- és olajmotorok gyártása
ezer és ezer árnyalataiban. Ezen a té­
ren látjuk, a széttagozódás még na­
gyobb mértékeket öltött, mint a tudo­
mány terén.
Az 1927-es esztendő tudományos ese­
ményeinek tárgyalása nem illeszthető
e rövid cikk keretébe. Csak igen nagy
vonásokban lehet kifejteni a kiemel­
kedő mozzanatokat. Kevűszerűen el­
vonultatni azokat a munkában álló és
megoldott problémákat, melyeket a
tudomány emberei maguk elé tűztek.
A csillagászat.
Kezdjük talán a c s i l l a g á s z a t n á l . En­
nek idén kiemelkedő eseménye az
Észak-Európát érintő teljes nap-
f o g y a t k o z á s és a P o n s W i n n e c k e üstö­
kös megjelenése, továbbá augusztus­
ban hirtelen megjelent ,.új csillag“
(Nova) a Sas csillagképében. Ügy a
napfogyatkozással, mint a Pons Win­
necke üstökös megjelenésével bőveb­
ben foglalkozott a sajtó. Bár rendkí­
vül érdekes esemény volt, de a sajtó
alig vett tudomást a „Nova Aquilae“-
ről. Nem „új“ csillagról volt szó, ha­
nem egy valószínűleg gazempció foly­
tán fényét sokszorosan fokozó csillag­
ról. Augusztus 20-án érte el maximális
fényerejét, amikor szabad szemmel is
látható volt vöröses fénye. Ezután
igen rohamosan vesztett fényéből. Ha­
sonló jelenség utóbbi időben csak
1918, 1920 és 1925-ben volt. Idén publi­
kálták az amerikai csillagászok a
múlt évi M a r s o p p o z i c i ó eredményeit.
Űj módszerekkel dolgoztak, hogy mi­
lyen sikei'rel, mutatja leginkább a le­
vont konklúziók sokasága. A színes
fényszűrőkkeil végzett felvételek alap­
ján valószínűvé vált, hogy a Mars
légkörrel bír, változó színű foltok
(növényzeti) borítja és hőmérséklete
csak kevéssel lépi túl a nulla fokot.
A h o l d is érdeklődés tényét képezte
legújabban. A visszavert, polarizált
fényből a felületi kőzetek összetéte­
lére igyekeztek konklúziót vonni. Bál
ilyen vizsgálatok már a nyolcvanas
években is történtek, az ezideieket mo­
dernebb szempontból és tökéletesebb
228
műszerekkel végezték. A vizsgálatok
újból csak a Hold teljes emptio jelle­
gét bizonyították.
A fizika.
A f i z i k a terén az atómszerkezet vizs­
gálata „divatos“. Hallatlan, precíz és
finom kísérletek folynak az anyag leg­
apróbb részeinek vizsgálatában. Külö­
nösen az atómmozgások és a fényje­
lenségek közötti összefüggés volt ál­
landó tanulmány tárgya. Egyes ele­
meknek ugyanis jellemző lángfestése
van. így a nátrium sárga, a réz kékes­
zöld, a calcium narancsvörösre festi a
színtelen gázlángot. Ezek a lángfesté­
kek képezik az alapját a színképelem­
zésnek. A jellemző rezgésszámú fény
és a síkokban forgó elektronok között
derítettek ki legújabban alapvető
összefüggéseket. Állandó vita tárgya
az E i n s t e i n e l m é l e t . A fénysugár el­
térése gravitációs mezőben az idei
Skandináv napfogyatkozásnál is kü­
lönös figyelem tárgya volt. Végleges
eredményt ezidén sem kaptak az at­
moszferikus viszonyok kedvezőtlen-
sége miatt.
A vegytan.
A v e g y t a n mindjobban a szerves
ckérnia felé fordul. Ez a tér kecsegtet
a legtöbb sikerrel. A világhírű német
W i l l s t ö d t e r müncheni professzor idén
is hatalmasan fejlesztette az egyes
szerves vegyül etcsoportok felépítésé­
ről nyert ismereteinket. Az e téren
végzett részletmunka azonban úgy­
szólván tisztán szakembereket érde­
kel. A vegyészeihez számítandó a
B e r g i u s e l j á r á s is. Ezt a technikai is­
mertetésnél fogjuk tárgyalni. Már a
biológiához közel áll a szintén divatos
v i t a m i n k u t a t á s . Az 1927. év eseménye
az a n t i r a c h i t i k u s v i t a m i n felfedezése.
Érdekes a vitaminnek „aktiválási“ vi­
selkedése ultraviolett sugarakkal (nap­
sugárral) szemben. Ezen olyan meg;
lepő az 1927 november elején világgá
repített hír, hogy sikerült a polarizált
fény képező h o l d s u g a r a k élettani ha­
tását bizonyos diogokra (alkoloi-
dokra) kimutatni. A sugárhatás _ bio­
lógiai jelentőségének a kutatás jövő­
ben, úgylátszik nagy szerepet fog ját­
szani.
A biológia.
A b i o l ó g i á b a n domináló szerep jut
a belső szekréció vizsgálatának. A
szervezetben egymást mintegy ellen­
súlyozó mirigyek vannak, melyek vá­
ladékukat nem kifelé, hanem a vér­
áramba adagolják. A pajzsmirigy,
mellékvese, stb. tartoznak e cső poriba.
A mirigyek hatóanyagait, a hormono­
kat vegyi szempontból nem ismerik.
 Eg:y tank az ipar szolgálatában.
Sikerült azonban olyan anyagokat
előállítani, melyek hasonló hatást
mutatnak. Ilyen például a máj „szi­
geteiben“ képződő i n s u l i n pótszere a
s y n t a l i n . Az insulin szerepe a cukor-
betegség gyógyításában korszakal­
kotó. Drágasága miatt azonban csak
gazdag betegek használhatták huza­
mosan. Az új pótszer, a szintalin mes­
terséges szer, sokkal olcsóbb. Hatásá­
ról azonban még lezárt véleményt
mondani nem lehet. Szintúgy még
alaposabb vizsgálatra és kipróbálásra
szorul a maláriaküzdelem új fegyvere
a p l a s m o c h i n . Ez a szer szintén mes­
terséges „szintetikus“ preparátum.
Hatását a maláriaokozó kétnemű alak­
jára, a hím és nőnemű g a m é t á k r a ter­
jeszti ki. Ezzel elejét lehetne venni a
malária terjedésének. Egyben hatásos
gyógyszer a veszedelmes malária tro-
picánál és a feketevízláznál. Az utóbbi
két formát a gaméták rovására írták
eddig és ilyenkor chininnel segíteni
nem tudtak a betegen. A r á k k u t a t á s
terén is serényen folyik a munka. Az
idei orvosi Nobel-díjat egy dán tudós
nyerte meg, aki bebizonyította, hogy
egy a csótányokban élő nematóda
(fonálféreg) szerepe a rákos dagana­
tok keletkezésénél prominens. Való­
színű azonban, hogy a rákos elválto­
zások keletkezésében több tényező ját­
229
szik közre. Ha a rákkutatás nem is tud
olyan világraszóló eredményt felmu­
tatni^ a fenti megállapítás jelentős lé­
pést jelent a rettenetes betegség elleni
küzdelemben.
Az antropológia.
Az antropológia terén a budapesti
Tudomány Egyetem professzora, M é -
h e l y L a j o s d r . vércsoport tanulmányá­
val keltett feltűnést. Szerinte a házas­
ság harmóniájához a házasfelek vér­
csoportrokonsága szükséges. Az elmé­
let nagyarányú fajbiológiai kutatás
megindulását fogja eredményezni.
Az á l l a t t a n ezidei eseménye az első
kom odoi ó r iá s g y ík o k megjelenése
Európában. Bár ezeket az óriási gyí­
kokat már 1912-ben ismerték, mégis
csak most sikerült őket elevenen zsák­
mányul ejteni és Európába szállítani
tanulmányozás céljából. D r . b á r ó F e -
h é r v á r y G é z a neves zoológusunk ez
állatnak tudományos elnevezésére a
Placo varanus Comodoensis elnevezést
ajánlotta.
A n ö v é n y é l e t t a n is újat hozott. Egy
hindu tudós S i r J a g a d i s C h a n d r a
B o s e kelt feltűnést legújabb könyvével
a növények érzékszerveiről. Rendkívül
finom vizsgálatai arra az eredményre
vezetnek, hogy a növénynek épúgy
van „idegrendszere“ és „szíve“, minit
az állatoknak, természetesen más ana­
tómiai formában, de lényegben ugyan­
olyan funkciókkal. Nagyon figye­
lemreméltóak egy német tudós meg­
figyelései, aki a gyökérszálak végében
biológiai sugárzást vélt felfedezni.
Növénybiológiai vizsgálat tárgyát ké­
pezte idén az úgynevezett „növényi
szem“ is és ezzel kapcsolatban a növé­
nyek fény felé fordulásának okai is.
Expedíciók.
Nagyobb természettudományi kutató
expedíciót idén különösképen csak a
németek küldöttek ki. Ez a vállalko­
zás a M e t e o r expedíciója volt. Célja
az Atlanti Óceán déli részének (Afrika
és Délam erika között) óceángráfiai
vizsgálata volt. Az út alatt 64.000
mélységmérést végeztek a Behm-féle
visszhang-mélységmérő vei. Ezenkívül
a tengeráramlatok, sótartalom, plank­
ton (kis lebegő élőlények) meteoroló­
giai viszonyaik is megfigyelés tárgyát
képezték. Az Óceánt 12 szelvényben
keresztezték és rendkívül hozzájárul­
tak a déli Atlantik óceángráfiai meg­
ismeréséhez. Egy másik fontos óceán­
gráfiai esemény szintén a németek
tudományszeretetéhez fűződik. Ez az
E m d e n m é l y s é g f e l f e d e z é s e . Az eddig
ismert legnagyobb mélység a Japán
árok egy helyén volt és 9700 méter kö­
rül mozgott. A néniét hajó a Filippini
szigetek közelében egy helyen 10.500
métert mórt. Az eredményt a Behm-
féle mélységmérési módszernek lehet
köszönni.
Budapest 1927-ben két nemzetközi
kongresszus székhelye volt. Az egyik
a Z o o l ó g i á i k o n g r e s s z u s , a másik a
B a r l a n g k u t a t ó k k o n g r e s s z u s a . A kor­
mány és a főváros mindent megtett,
hogy a külföldi vendégeket méltóan
fogadják és azok nálunk jól érezzék
magukat. A számos külföldi vendég,
a nívós előadások mindkét összejőve;
telt elsőrangú tudományos eseménnyé
avatták.
A technika nem maradt el a tudo­
mány mögött. Úgyszólván észrevétle­
nül tökéletesedik minden, a Iköznap
hajszájában nem venni észre, hogy
minden nap újabb lépést jelent a mű­
szaki tudományok valamelyik ágában.
Csak a nagyobb, kimagasló találmá­
nyok vagy rekordok keltenek _feltű­
nést, bár néha látszólagos apróságok
sokkal tovább viszik a kultúrát és ci­
vilizációt, mint egy szenzációs világ­
rekord.
Fémfeldolgozás.
A m e t a l l u r g i a , a fémek gyártása,
főleg a különféle aeélfajták nemesíté­
sére, specializálódására törekszik. A
230
legmodernebb tendencia: a ritkább fé­
mek bevonása a gépiparii építőanyagok
közé. Vezetőszerepre hivatott a k r ó m ,
egy ritka, de rendkívül kemény, szí­
vós fém. Amerikában a nagy kopásnak
kitett acélrészeket króimlbevonattal lát­
ják el és így négyszeres élettartamot,
érnek el. Az eljárás ina még kissé kö­
rülményes, de ennek dacára már gaz­
daságosnak bizonyult. A nehéz fémek
mellett nagy az érdeklődés a könnyű
fémek iránt is. Nagyobb kísérletezé­
sek tárgyát képezi a b e r i l l i u m . Ez a
fém kitűnő tulajdonságokkal rendel­
kezik, mert szilárdabb és könnyebb az
alumíniumnál. Bár előállítása ma már
nem túldrága, ritkasága folytán, alkal­
mazása nem tud egyelőre nagyobb mé­
reteket ölteni. Feltűnést keltett tech­
nikai körökben a hír, hogy egy witko-
vici mérnöknek sikerült gazdaságos el­
járás találnia aluminium előállítá­
sára agyagból. Ha az eljárás tényleg
gazdaságos, úgy az aiurniniumiparra
rendkívül fontos lenne iaz új módszer
bevezetése. Nagyon érdekesek a v é ­
kony f é n y le m e z e k k e l é s fé m d r ó to k k a l
végzett kísérletek. Olyan eljárásokat
ismerünk, amelyekkel 30 atom vastag
ságú fémlapokat lehet készíteni. Az.
ilyen ^ rendkívül vékony fémlapok á t ­
l á t s z ó a k . Két magyar tudós a talál­
mányt szemüvegek védőrétegéül, mint
fény szűr őt akarja használni. Az ultra-
vékony fémszálak is gyakorlati ha­
szonnal kecsegtetnek. Főként az elek­
tromos izzólámpák gyártásánál lehet
szó alkalmazásukról, mert minél véko
nyabb a fémszál, annál nagyobb a
fényerő és annál kevesebb az áramfo­
gyasztás.
A Borgius-eljárás.
A fokozódó benzin- és olaj fogyasztás;
arra a gondolatra vezette a mérnökö­
ket, hogy olyan gazdaságos eljárást
találjanak, melynek segítségével kő­
szénből olajat lehessen gyártani. Kü­
lönösen Németországra fontos ez a
probléma, -mert úgyszólván teljesen a
külföldre van utalva. Tekintettél arra„
hogy mi is hasonló helyzetben va­
gyunk, minket is felette érdekel a kér­
dés. A problémát végre idén sikerült
megoldani úgy, hogy már két hatalmas
gyár épül szén cseppfolyósítására.
Három szabadalom van. Közöttük
egyelőre legkivihetőbb a B e r g i u s - f é \ e
eljárás. A szén cseppfolyósítása kima­
gasló esemény az év technikájának
történetében. Az eljárás óriási nem­
zetgazdasági jelentőséggel bír, -mert a
kimerülő olajforrások helyett mester
séges olajat tud szolgáltatni a gépek­
nek. Jellemző, hogy az előállítási költ­
ségek olyan alacsonyak, hogy nemcsak
konkurrálhatnak a természetes olajok-
■kai, hanem olcsóbban is elő tudják ál-
lítajni a benzint, a gép- és motorolajat,
mint amennyibe a természetes olaj ke
rül. A módszer műszaki részletei is­
meretlenek, legfeljebb annyit lehet
tudni, hogy a széncseppfolyósítás
■óriási nyomás és magas hőmérséklet
mellett megy végbe. Ezek a kritériu­
mok a használt gépek rendkívüli ellen­
állóképességét involválják. A pro­
bléma nemcsak kémiai, hanem gépkon­
strukciós problémákat is hozott ma­
gával, de a megoldás sikerült.
A fehér szén.
Az energiatermelés problémája min­
denütt égetővé válik. A fokozott ener­
giaszükségletet az olcsó „f e h é r s z é n ­
n e l “ igyekszenek pótolni. Persze, csak
ott, ahol ilyen fehér 6zén — v i s i e r ő —
van. Például Svájc szénbehozatala év-
ről-évTe csökken. Eljön az idő, amikoi
a hegyes vidékkel rendelkező országok
energiaexportról beszélhetnek. Hatal­
mas erőművek létesültek ezidén Bajor­
országban (Isar-művek). 160.000 lóerő­
nél többet képesek termelni és ellátják
Münchent és környékét bő elektromos
energiával. Nálunk is, bár szerényebb
mértékben, folyik a Duna vizierejének
kihasználása. A csepeli kikötővel
kapcsolatban két kisebb erőmű épül.
Egyik a csepeli dunaág felső, másik az
alsó végénél. A vízierők kihasználásá­
Egy új aranycsináló gép.
231
nak új módját Amerikában látjuk. Itt
a Fundy-öböl kedvező viszonyai foly­
tán a tenger á r - a p á l v á t (a nevezett he­
lyen húsz méter) akarják kihasználni.
A munkálatokat már megkezdették és
1930-ra tervezik befejezésüket. A tele­
pek hétmillió lóerőt szolgáltatnának.
Szintúgy új energiatermelési módszert
szabadalmaztatott két francia mérnök.
A szellemes eljárás a t e n n e r m e l e g ­
v i z é t akarja kihasználni. ^Ugyanis a
trópusi óceánok felületi vízrétege kö­
rülbelül 28 fok, míg ezer méter mély­
ségben 4—5 fokos víz van. A hőkülön
bözet elég arra, hogy nagy, ritkított
légnyomással dolgozó turbinákat^ tud­
jon hajtani. A s z é l e r ő kihasználása a
Flettner-féle rotor alapján lassan, de
biztosan tért hódít. _
Vasutak elektromosítása.
Az energiaproblémával szoros kap
esolatban van a vasutak elektromosí-
tása is. Bár Európában és Amerikában
még mindig a költségesen rossz hatás­
fokkal dolgozó dugattyús mozdonyok
vannak túlnyomórészt forgalomban, az
elektrifikálás egyes országokban mind-
nagyobb mérveket ölt. Különösen
Svájc, ahol olcsó az elektromosság,
mert sok a vizierő, rendezkedett be
úgyszólván teljesen elektromos üzemre.
Hazánkban is ez a tendencia. A vas-
utak ettéktrom oeí tása terén, illetve an Byrd, az első egy, a másik bárom utas­
nak technikai kivitelében egy maffyai sal tette meg az utat. Űgylátszik, hogy
mérnök alkotása tűnt fel. A K a n d ó - az Atlantic átrepülése csak keleti
féle elektromos mozdony teljesítőké­ irányban sikerül. Az ellenkező irányú
pességben és műszaki kiviteliben a ma kísérletek vagy kudarccal vagy pusz­
létező legkiválóbb alkotás és — sajnos tulással fejeződtek be. A startolok kö­
— egyelőre csak külföldön van sok­ zött volt egy magyar pilóta is: H i s z t i c s
helyütt üzemiben. és Könnecke. akik a huzamossági világ­
rekordot tartják Juncikers-gépükkeL
Repülőforgaloni.
Sajnos, kedvező auspicinmok közt tör­
tént startolásuk Amerikába, a kedvezőt­
A repülőforgalom szédületes arányo­ len időviszonyok miatt kudarccal végző­
kat ölt. Ilyen gyors fejlődést a tech­ dött. Az év aviatikái bősei között a
nika története alig tud feljegyezni. szerencsétlenülj árt N u n g e s s e r és C o l t
Nemcsak új vonalak és sűrűbb forgia- váltotta ki a legnagyobb szánalmat. Az
galom mindenfelé, hanem műszaki te­ olaszok is tudnak felmutatni sikert : D e
kintetben is tökéletesebbek a gépek P i n e d o ezredes távolsági világrekordja
motorai. A függőleges felrepülés és le­ maradandó helyet biztosít nevének a
szállás problémájához jár közel a repülés annaleseiben.
C e r v a - f é l e Helicopter. A gép 70 fokos A repülés biztosításához járulnak
szögben képes felrepülni és úgyszólván hozzá az új német találmányok is. Ilye­
merőlegesen leszállni. A jövőben nagy nek a g y r o s e k t o r és a g y r o c o m p a s s ké­
szerepet játszó^ konstrukció azonban szülékek, melyek segítségével úgy éj­
még tökéletesítésre szorul. Úgyszólván jel, mint ködben lehet repülni. A ké­
hihetetlen eredményt ért el az idei szülékek lényege az, hogy a pilóta min­
Schneider-Lidőn tartott Cup sebességi den pillanatban látja a gép helyzetét
versenyén két angol hidroiplán. Az (ferdeséget, hajlásszöget) és egyben
egyik gép nembiva tál osan 480 kilomé­ beállított irányiban képes repülni az
teres sebességet ért el. A sebesség iránytű után anélkül, hogy a terepet
olyan nagy volt, hogy a legkülönfélébb látná. A magasságot, a tengermélysé­
érdekes akusztikai tüneteket lehetett gek méréséhez hasonlóan, patron el­
megfigyelni, mert a gépmadár sebes­ durran tásával, illetve annak vissz
sége 150 méter volt másodpercenként, hangjával méri, úgy, hogy minden pil­
tehát a hangsebességnek körülbelül lanatban képes a magasságot is meg­
fele. íg y a motor harsogását más állapítani, ha méterekről is van szó.
irányból és más-más hangmagassággal amit az aneroid persze képtelen meg­
lehetett hallani, mert a Doppler-féle mutatni.
hangtünemények pompás példáját A sébességrekordok krónikáját nem
szolgáltatta a száguldó gépmadár. zárhatjuk le anélkül, hogy Seagrave
Az aviatika történetében dicsőséges, autósebességi rekordjáról ne tegyünk
de egyben szomorú év volt az idei. Az említést. A floridai part homokos fö­
Atlantic-repülések éve volt ez, de nem­ vényén végzett kísérletek 330 kilomé­
csak babérokat hozott, hanem vértanú­ teres órasebeséget eredményeztek. A
kat is. Lindbberg kapitány teljesítmé­ gép ezer lóerős Sunbeam volt két,
nyét az egész világ óriási lelkesedéssel egyenként 500 lóerős repülőmotorral
vette tudomásul. Utána Chamberlain és felszerelve.

F e le s é g e és g y er­
m ek ei ja v á ra k ö s­
sö n é le t b iz t o s ít á s t a Központi Sajtóvállalat Pl
B iz to sítá si O sz tá ly á n á l, B u d a p e s t, IX., Ü llő-út 1 .
G a z d á k B iz t o s it ó S z ö v e t k e z e t e O r sz á g o s F ő k é p v i s e le t e . T el.: J . 4 :6 3 -5 9 .

232

t rn rrm
 Magyar élet túl a határokon
Irta:

Az ezeréves történelmi egység megbon­

tása tragikus erőszak, amelyet életképes,
sőt - egyedül életképes organizmuson követ­
tek el. A levágott testrészek, amelyek eddig
a történelmi magyar királyság integráns
részei voltak s ennek életfunkciója köré­
ben, szerves egységben töltötték be fel­
adatukat, arra kényszerülnek, hogy idegen
testben, idegen vérkeringésben, idegen ideg­
pályák érzelmi világában tartsák fenn
magukat. Az orvosi tudomány vérátömlesz-
tési és testátültetési kísérleteinek riasztó
képére kell öntudatlanul is gondolnunk, —
ha hasonlatot keresünk — amikor egy or­
szág feldarabolt testrészeit idegen organiz­
musokhoz akarják erőszakkal összeforrasz­
tani. Sikerülhet-e ez? Melyik mérgezi meg
a másikat: a levágott testrész-e, avagy az
áj organikus egység, amelyhez idegen test­
részt ragasztottak? Ezek olyan kérdések,
amelyekre nincs felelet, pedig követelik a
választ azoktól a hatalmaktól, amelyek
végrehajtották a halálos operációt, de a
következményekre nem gondoltak.
A magyar nemzetnek ezt a problémát, nemzeti azonosság tudata sem volt eléggé
amely a lét és nemlét kérdése, nem szabad erős arra, hogy ez évtized alatt az orosz
csupán a mai idők látóköréből tekintenie. hatásban nevelt lengyeleket egybeforrassza
Túl a megalázásokon, a közvetlen sérelme­ az osztrák lengyelekkel s ezeket a porosz­
ken, a gazdasági, a kulturális vesztesége­ német lengyelekkel. A háromfelé darabolt
ken. a távolabbi jövőbe is kell néznünk, Lengyelország népében a hosszú ideig tartó
mert bizonyos, hogy a feldarabolás hatása szétválasztás kitörülhetetlen vonásokat
kitörülhetetlen nyomokat fog hagyni mesz- hagyott, amelyek külön osztrák, külön orosz
szi idők nemzedékeinek lelkében. A törté­ és külön német lengyelséget jelentenek,
nelemben már vannak analógiák, amelyek­ kultúrában és gazdasági életben. Mély sza­
nek példái bizonyítják, hogy nemcsak terü­ kadékok választják el még most is az
leteket vág darabokba az erőszak, hanem osztrák alkotmányos és demokratikus
lelket, kultúrát, nemzeti közszellemet is. „Schlamperei“ szellemében felnevelt lengyel­
Lengyelország feldarabolása a lengyel séget. az orosz kulturális destrukcióval, a
népet orosz, osztrák és német-porosz érdek­ keleti orthodoxiával és ennek korrupciójá­
szférába olvasztotta. Immár csaknem egy val átitatott lengyelektől s mindkettőt a
évtizede, hogy Lengyelország történelmi faji harc szellemétől átitatott germano-
egysége helyreállt, de a közös származás, a foliában felnevelt porosz-német lengyelség-

233
tői. A külön élet külön kultúrát, külön
világn ézetet, külön szellem et, sőt külön
tem peram entum ot és v ért is jelen tett. Olasz­
ország csak a világháború eredm ényes be­
fejezése után talált rá a régen álm odott
olasz egységre. M azzini, Garibaldi, Cavour
Olaszországa p o litik ai egységbe kapcsolta
Itáliát, de a nép egység ét csak a fasizm us
állam a terem tette m eg. Ez a fasizm us tör­
ténelm i értelm e.
Ha m a túltekintünk a trianoni h atáro­
kon, a legelső és legm élyebb benyom ást a
külön erdélyi, a külön felvid ék i, a külön
bácskai és a külön n yu gatm agyarországi
m agyarság kialakulása gyak orolja reánk.
Ez a m agyarság már nem az, aki a háború
előtt volt, am inthogy a csonkam agyar­
országi sem az. ö tfé le m agyarság lelk e van
kialakulóban s ez a legszörnyübb és a le g ­
véresebben kom oly jelen ség a trianoni tra­
gédiában. A m egalázás, a sértett büszke­
ség, a m a élő generáció rettentő gazdasági,
kulturális és vérvesztesége, szenvedése és
nyom ora a m áé, a m ai napoké, de az új
ötféle m agyar lélek a jövőé. Ez az a rej­
telm es x a jövőben, am ellyel szám olnunk
kell, noha m egoldani, a szakadékokat el­
tüntetni, — ahogy a dolgok fejlődnek —
szám unkra m ajdnem lehetetlen.
Az erdélyi m agyarság leggyorsabban
talált rá önmagára. Erdélynek h agyom á­
nyai vannak, külön történelm e, külön le v e ­
gője van, s ennek elem eiből próbál uj
életet kezdeni a balkáni sötétségben, am ely
ráborult egykor ragyogó életének égére. A
külön erdélyi irodalom ennek a m agyar­
ságnak legfeltűnőbb jellegzetessége. A z
erdélyi m agyarság a m agyar n yelv, a m a­
gyar szó világáb a m enekül. É letteljes
soha nem rem élt erővel csendül fel az
erdélyi m agyar szóban a lélek komor han­
gulata, a m últ erőtadó em léke, a rem ény
derűje. A K em ény János báró köré sereg­
lett erdélyi m agyar írók h elik on jai olyan
irodalm at revelálnak, am ely m ár szellem é­
ben, világnézetében, erdélyi. A z erd élyi
m agyarság elm últ évszázadok külön h istó ­
riájának talajába horgonyozza le m agát.
Igaz, h ogy az a m ú lt egészen más volt.
Nem csak azért, m ert az idők változtak,
hanem m ert változott a m agyarság h e ly ­
zeti energiája is. A külön h istóriai E rdély­
ben a m agyar, a székely, a szász v o lt a
három p olitik ai nem zet, az úr. Az u ra l­
kodó faj az állam alkotó m agyar volt. Most
a m agyar és a szék ely kisebbséggé deval­
válódott, az egykor alárendelt oláh pedig-
uralom ra ju tott. A z úrból elnyom ott lett,
a többségből kisebbség. Ebben a változott
vilá g b a n a m últ tan u lságai ig a zítjá k el az.
erd élyi m agyart; tan u ln ia k ell s felfe lé
k ell törnie, k i k e ll verekednie m agát az
elnyom ott sorsból az élet napfényére. A z
erd élyi m agyarság kétségtelen ü l végzetes
gyön geséggel in d u lt m eg a bizon ytalan
úton. In telligen ciáján ak n agyrészét elvesz­
tette, gazd asági erői m inim álisra csökken­
tek, kultúrájának birtokállom ánya: intéz­
m ényei, iskolái, egyetem e, kórházai, tem-
plom ai, földbirtokai, alap ítv á n y a i idegen
kezekbe kerültek. Innen az ingadozás a
m indenkori korm ányokat tám ogató politika
és a nem zeti öneélúságot szolgáló külön
m agyar p o litik a c élja i és v ég letei között.
Érdekes m egfigyelni, hogy E rdélyben K o­
lozsvár lén yegesen v esz íte tt jelentőségéből.
Brassó le tt a centrum , m ellette N agyvárad
a m agyar oldalon, T em esvár a déli része­
ken nagyobb jelen tőségre em elkedett. A z
erd élyi m agyar sa jtó t sem egyedül a kolozs­
v á ri „E llenzék“ reprezentálja már, mint
árnyéka B artha M iklós egykori alkotásá­
nak, hanem a „Brassói Lapok“, am ely m a
az erd élyi rem ények harsonája és zászló­
hordozója. A m agyarok nehéz isk olát já r ­
nak Erdélyben. A M agyar Párt ennek a
n a g y tan d íjak at fizető iskolának szerve­
zete, am elynek élén B ethlen György gróf
áll. Külön m agyar pártok nincsenek, noha
történtek, m ár nem egyszer, egészen zava­
ros és hom ályos célú külön p ártalak ítási
kísérletek.
és A felv id ék i m agyarságot nagyobb len ­
dület, de sokfelé elágazó tájékozódás j e l­
lem zi. Ennek a m agyarságnak életét nem
az irodalom, hanem a p olitik a i életkedv
festi alá. M élységes téved és voln a a zt
hinni, hogy a „dem okratikus“ cseh köz­
társaságban több az elszak ított m agyarság
szabadsága, m int „Románia M aréban“. A
román nem tiszta la tin és nem tiszta szlá v
faj, hanem keverék és ig en sok tek in tet­
ben m entes a szláv népek állam alkotó
képességét lerontó népi sajátságoktól. A
F elvidéken uralkodó tót nép és a b esziv á r­
g o tt cseh elem p ed ig m agában hordozza
az állam alkotásra képtelen szlávfajok ama
sajátságait, am elyek olyan v ilágosan ü t­
234
köznek k i a len gyel és az orosz szláv nép-
tengeren. A dem okrácia jelszavaival
destruált, szociáldem okráciával és komm u­
nizm ussal átitatott cseh-tót uralkodó faj
eln yom ási k ísérletei sem tudják teljesen
lebírni a p o litik a ila g iskolázottabb m a­
g y a rsá g erőit, s az eluralkodott destrukció
a m agyarság szám ára bizonyos mozgási
lehetőségeket terem t. Ezek a lehetőségek
m utatkoznak m eg a S z ü l l ő Géza vezetése
a la tt álló keresztényszocialista párt és a tisztik a és a tá r g y i m eg v ilá g ítá s pozitív
S z e n t i v á n y i József elnöksége a la tt álló
M agyar N em zeti Párt kétségtelen sik erei­
ben. A szerb uralom alá rendelt m agyar
sá g sorsa a legbizonytalanabb. Ennek ér­
dekes oka van: a m agyarság szervezetlen,
á t van ita tv a a forradalom jelszavaival,
de a nem zeti érzésű töm egek sem tudnak
e lé g sú ly t adni a m agyarság aránylag
csekélyszám ú kisebbségének. A délvidéki
ZELENKAI
B U D A P E S T , IV. S Z E R V IT A -T É R 6.
A magyar hölgyközönség kedvelí
bevásárlási forrása.
AJÁNL]A: Mindennemű fésű-, hajtü-, hajcsat- és
kefeáruit, valamint finom acéláruit, borotva-
ecseteit és borotváit. Garantáltan a legelsőrendü
áru a legolcsóbb árakon. A Központi Sajtó­
vállalat tábora /ö °/0 árengedményben részesül.
2 'ó 5
svábok sú ly a ennél sokkal nagyobb és j e ­
lentékenyebb. A szerb uralom a latt álló
m agyarság fejlőd ési irán ya h om lokegye­
nest ellenkezőnek látszik a csonkam agyar­
országival. K ultúrája leginkább m agán
v ise li a beolvadás és erőtlenség jellegét.
A legutóbbi időkben bizonyos sikereket
ért el a M agyar Párt. Ebben a pártban
van a m agyarság minden reménye.
Ez a rövid áttek in tés nem k ív á n t a sta ­
ad ataival szolgálni. Csak a figyelm et h ív ja
fel arra, hogy az elszak ított m agyarság
külön élete van kialakulóban. A dolgok
kényszere terem ti m eg azt a külön m agyar­
ságot északon, délen, keleten, nyugaton,
am ellyel, — ha éln i akarunk — m eg kell
találnunk a n a g y viszon tlátás öröm teljes
id ejéig is a nem zeti egység gondolatát
ápoló kapcsolatokat.
ALAPÍTVA
1837-B E N
Csernoch János dr. és a Kasselik-alapítvány
N éhai K a s s e l i k Jenő egész vagyon át
alapítványként h a gy ta a m indenkori her­
cegprím ás kezelése alatt. Mikor C s e r n o c h
János a hercegprim ási széket elfoglalta,
m egszerkesztette a „ K a s s e l i k - a l a p í t v á n y “
alapítólevelét, am elyet az alábbiakban k i­
vonatosan közlünk.
„ A la p ító le v é l.
Én, dr. Csernoch János, bibornok, Ma­
gyarország hercegprím ása, esztergom i ér­
sek, tudtára adom m indenkinek, akit illet,
az alábbiakat:
A ) N éhai K asselik Jenő, vo lt budapesti
lakos W ienben kelt végrendeletének első
pontjában következőleg végrendelkezett:
Nőtlen és gyerm ektelen lévén, rendelem,
hogy halálom után egész vagyonom eg y
jótékony alap ítván y létesítésére fordítas-
sék, am ely szeretett anyám , K asselik szül.
Sim onyi Erzsébet (Elisa) emlékére örökre
az ő nevét viselje és E rzsébet-alapítvány-
nak neveztessék. B oldogult anyám óhaja
szerint ez az alap ítván y asylum legyen
oly, a m űveltebb osztályhoz tartozó eg y é­
nek szám ára, aki saját hibájukon kívül
jutottak Ínséges viszonyokba. T ekintettel
erre az emberbaráti rendeltetésre, az esz­
tergom i érsek őem inenciájához fordulok
azzal a kérelemmel, ennek a végrendele­
tem nek a végrehajtását a saját m érlege­
A Kasselik-alapítvány Dani janiéi-utjai építkezése.
236
i !
lése szerint eszközölje. M inthogy h a lá l­
esetek következtében a végrendelemben
tett rendelkezéseim e g y része tárgytalanná
vált, ú g y intézkedem, h ogy a jótékonysági
alap ítván y, m ely boldogult szüleim em lé­
kére K a s s e l i k E r z s é b e t é s F e r e n c - a l a p i t -
v á n y nevet viselje, azonnal halálom után
lépjen életbe. K ívánom , h o g y ennek az
alapítványnak a vezetése és kezelése a ró­
m ai katolikus egyház által eszközöltessék.“
Ezt a végrendeletet az örökhagyó test­
vére, K a s s e l i k E u gén ia ú g y külalak, m int
béltartalom szem pontjából m egtám adta
és a budapesti IV . kér. kir. járásbíróság­
nak, m int h ag y a ték i bíróságnak perre u ta ­
sító végzése következtében a budapesti kir.
törvényszék előtt a végrendelet érvény­
telenítése céljából pert indított; azonban
bírói egyezséggel ez a per befejezést nyert
és ebben az egyezségben ú g y a végrende­
leteknek teljes érvényessége el lett is­
merve.
A n evezett ajándékozó azonban az u g y a n ­
csak W ienben k iá llíto tt nyilatkozatában a
jelzett ajándékozáshoz többrendbeli fölté­
te lt fűzött. N evezetesen, h ogy az általa ado­
m ányozott tőkevagyon „Zailler A nna ado­
m ánya“ n évvel az esztergom i érsek á ltal
ugyan, de a K asselik Ferenc és Erzsébet-
alap ítván ytól elkülönítetten kezeltessék.
 Ú jjá ép íttette a V ilm os császár-út 7. sz.
bérházat; a V örösm arty-tér 3. sz. a la tt
fekvő remek p alotát teherm entesítette; a
B laha Lujza-tér 1—3. sz. telkeket ü gyes
transaktióval beépíttette és értékesítette
olyan időben, am ikor xnagánépítkezés Ma­
gyarországon egyáltalában nem v olt; most
pedig intézkedésére a D am janioh-utca 40—
42. sz. telken 106 lakásos 2 hatem eletes bér­
ház épül. Az alapító néhai K a s s e l i k Jenő
szüleinek G i e r g l K álm án m űépítész tervei
szerint gyönyörű sírem léket á llítta to tt a
kerepesi tem etőben, m elynek nem csekély
k öltségeit a segélyezendők m eg ne érezzék.
M unkatársai voltak a vagyon kezelésében
és a segélyek kiosztásában a K asselik-ala-
pítvány gondnokságának tagjai: K o h l Me-
dánd dr. püspök, S t e f f a n i t s István dr. ny.
h. állam titkár, L é p ő i d A ntal dr. esztergom i
prelatus kanonok és H e i n Istv á n dr. ü g y ­
véd, hercegprim ási t. ügyész, aki egyú ttal
az a la p ítv á n y ügyésze.
A segélykérvények a hercegprím áshoz c í­
mezve a K asseii/c-alapítvány irodájába
küldetnek, ahol a gondnokság azokat gon ­
dos m érlegelés után vélem ényezi. A seg é­
lyek utalványozása a hercegprím ás, szék-
iiresedés esetén a főkáptalani helynök által
történik.
H o g y az a la p ítv á n y segélyezésének for­
galm áról vélem én yt alkothassunk, m egje­
gyezzük, h o g y 1926. év v é g é ig 1500 k érvén y
Vörösmarty-tér 3. szám.
futott be a gondnoksághoz, az 1927. évben
A „Zailler A nna adom ányáról“ korm ány­ pedig a kérvények szám a értesülésünk sze­
hatóságii ag jóváh agyott ala p ító lev él m ég rin t m ár október havában m eghaladta az
nem lett k iá llítv a , de m iu tán az alapító 1600-at és íg y az év v é g é ig bizonyára eléri
rendelkezéséhez képest ez az a la p ítv á n y a az 1800-nt is.
K asselik F erenc és E rzsébet-alapítvány k i­
egészítő részét képezi, a ttó l elkülönítetten
kezelendő, de ugyanazon vezetés a latt kell
állania. A K asselik Ferenc és Erzsébet-ala-
pítványról és annak tulajdonát é s k ie g é ­
szítő részét képező Z ailler A nna adom ány­
ról az alábbi eg y ü ttes a lap ítólevelet á llí­
tom ki.
A z alap ítván y neve: „K asselik Ferenc és
E rzsíbet-alapí tvány “.
A z a la p ítv á n y vagyona: A K asselik F e ­
renc és E rzsébet-alapítványnál az 1925. de­
cember 31-iki állapot szerint: Ingatlanok,
Értékpapírok.
A K asselik Ferenc és E rzsébet-alapítvány
célja: hogy m e n e d é k ü l ( A s y l ) szolgáljon a
m űveltebb osztályhoz tartozó olyan egyének
számára, k ik sa já t hibájukon k ív ü l jutottak
Ínséges helyzetbe.
A Zailler A nna adom ánya célja: h ogy
é v i jövedelm eiből az önhibájukon k ívü l
szorult viszonyok közé k erült egyének tá r ­
sadalm i állásukra és szárm azásukra való
tek in tet nélkül helyzetüknek m egfelelő se­
gélyekben részesíthetők.
M int m ár a z alapítólevél szövegéből is k i­
tűnik, C s e r n o c h János hercegprím ásnak a
KasseZíTc-a 1ap ítvá 11y körül igen n a g y érde­
med vannak. Vilmos császár-út 7. szám.

237
Függönyosztály Előnyomda

'Á L '

ALAPÍTVA ALAPÍTVA
1912 1912

Y Y Y Y

Kézimunka- és csipkeosztály

Függönyök — Függönykellékek Kézimunkák legolcsóbb bevásárlási forrása

Budapest, VII., Király-utca 15. Telefon: József 446—35.

238
LÖWY ARTHUK BUDAPEST, V II. K E K t 'U EJT, K IjR Á L V - U|T,C.A [1;5. S .Z .

Díszpárna Teababa
Ezen ábrák szerint nagyon könnyen összeállíthatók a legújabb díszpárnák és teababák;!
2056.
2055.

Párna teljesen készen kapható bármilyen Teababa teljesen készen kapható bármilyen
színű selyemből, darabja ................ 18’— P színű selyemből ... ... darabja 30'— P
Teababafej kicsi 4-20 P, n a g y ... 5’— P
Teababa drótváz ... ... ____ 1-20 P

Diszpárna-fejek Bohócbaba-fejek

I. II. Ili. I. II. III.

belföldi 2 — 3'— 4-— drb. 2-— 3— 3'80
francia 5 ’— 5'50 6'—
Fenti díszpárnák, teababák, bohócok összeállításához szükséges bársony méterje 4'50 P
Selyem minden szín 4'50 P. Yalanoien, aranycsipkók. Selyem- és aranyzsinór nagy választékban.

239
LÖWY ARTHUR B U D A P E S T , V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA 15. SZ.

Kézzel horgolt függöny

2005. ábra szerint bárki

egyedül horgolhatja függö­
nyét fehér, vagy ekrüszínü-
gyöngy (perié) fonalból. Egy
150/2507« nagyságú füg­
gönyhöz 80% fonal szük­
séges.
Ezen függöny mintalapja
90 fillérért kapható.
Selyemfényű gyöngyfonal
10% ...................... 1-60 P
C. B. keresztvédjegyü. se­
lyemfényű gyöngy fonal
10% ... ................. 3'— P
D. M.C. védjegyű, selyem­
fényű gyöngyfonal
10% ........................ 3-40 P
Függönytartó rézrúd fel­
szereléssel _ _ 3‘50 P

2005. ábra.

2037. ábra. Festett bársonypárnák 2038. ábra.

Ezen párnafelsőlapok 42/55%, nagyságúak, fekete bársonyra gyönyörűen festve,

kaphatók különféle szép mintákban ..................................... .................... 6 -50 pengő

240

T
 L Ö W \ ARTH U R
B U D A P E S T , V II. K E R .,
K I R Á L Y - U T C A 15. SZ.

Selyemszövésű
Filet-függöny
2001. ábra.

Ezen függöny ekrüszlnü

filet alapra jól mosható
műselyemmel van beszőve.
Gyönyörű kivitelű, valódi
színtartó, sem a nap, sem
mosás nem árt színének.
A lakást gyönyörűen díszíti
és emeli. 150%, széles, 250%,
hosszú, alul 20%, hosszú
selyemrojttal,
drabja 5 2 pengő.
Ugyanilyen függöny fehér
cérna-filet alapon szőve
fodorral 2 2 pengő.

Ablakfüggöny
rudacska,
minden darabhoz
2 csavar jár!
45%,-ig hosszabbítható ... drb 12 fillér 55%,-ig hosszabbítható ... ... drb 20 fillér
50%,-ig « ... ... « 16 « 90%,-ig « .......... « 24 «

Rézfüggönytartórúd teljes felszereléssel

2011. ábra.

A M agyar É le t K ép es K ö n y v e. 241 16
LŐWY ARTHUR B U D A P E S T , V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA IS. S 7 ..

Ablak-függöny — Bonne-Femes

2006. ábra.

Ezen ftlggüny elsőrendű cérnafilet

alapon van szőve. Tartós, jól m os­
ható. Fehér és ekrü színben kapható.
140%, széles-, 250%, magasmóretfi,
alul tüllfodorral.
Darabja 20 pengő.
Hozzáillő ágyterltő 225/310%,
nagyságban 50 pengő.

Függönytartó rézrúd, teljes felszere­

léssel, 150%, 3-50 pengő.

Ablak-függöny

2007. ábra.

Ezen függöny elsőrendű, fehér cérna-

ület alapon van szőve. Tartós, jól
mosható, 150%, széles, 250%, magas,
alul tüllfodorral.
Darabja 25.— pengő.
Ugyanezen mintájú függöny ekrü-
színü selyemfllet alapon szőve, tar­
tós, jól mosható, gyönyörű kivitel­
ben, alul selyemrojttal 50 pengő.
Hozzáillő ágyterítő 225/310%,
98 pengő.

Béléshez alkalmas selyemfényű eloth,

minden színben, 140%, széles
4-20 pengő.

242

TT
LÖW Y ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , K I R Á L Y - U T C A I B . s z.

Selyemszövésű szárnyas filet-fűggöny

Ezen függöny ekrüszínü

illet alapon selyemmel van
beszőve. Valódi színtartó,
gyönyörű kivitelű, a lakást
rendkívüli módon díszíti.
A szárnyak 100%, széle­
sek, hosszuk 800%,, a dra­
péria 60/220%,, a 3 darab
összesen 8 8 pengő.
Ugyanily mintával, fehér
cérna íiletalapra szőve, 3
darab összesen 4 2 pengő.

Függönytartó csiptető

2012. ábra.
Nem kell többé pántlikát
ajfüggönyre varrni.

Nagy
függönyre
drb 8 fillér,
kis ablakra
drb 7 fillér,

2013. ábra.

Függönyhúzós-késziilék

Ezen készülék segítségével az ablakon alkalmazott függöny félrehúzható.

Bármely ablakon alkalmazható!
120%,-től 150%,-ig 1-50 pengő 159%,-től 220%,-ig 2-— pengő
Ezen húzós készülékhez alkalmas zsinór métere 12 fillér
egész erős 18 «

243 16*
2004. ábra. Selyemszövésű filetágyterítő

Fenti ágyterítő ekrüszínű filet alapon műselyemmel van beszöve. Gyönyörű kivitelű, tartós, valódi színtartó.
A lakást rendkívüli módon emeli és díszíti. 2 oldalán 20 % sodrott selyemrojttal — 225/210 % méretű darabja
150 pengő. Fenti ábra szerint fehér cérnafiié alapon szőve fodorral darabja 52 pengő. — Agyterítő- és függöny-
keszítéshez alkalmas Grenadin-. Tussor-, Klöpli-csipke nagy választékban.
Megfelelő szavatosság mellett vidékre postán választásul küldök.

2008. ábra. Vitrage-ablaktáblafüggöny 2009. ábra.

Ezen vitrage ekrü selyem

Ugyanez fehér cérnafilet
fiié
alapra szőve 50/65% nagyságban drbja 6• 50 pengő.
» » » » 3*— »
Vitragerúd darabja 12, 16, 20 fillér. — Vitragecsiptető rézből 7 fillér.

244
L Ö W Y A R T H U R B U D A P E S T , V II. K E R Ü L E T , K IR Á L Y -U T C A 16. SZ.

Színes szárnyfüggönyök, jól moshatók!

I yV :

m w m

2015. 2017.
és és
2016. 2018.
ábra. ábra.

2012—2016. ábrák szerinti függönyök 2-féle mintával,
krémszínű alapon piros-zöld, kék-sárga, lila-zöld be­
szövéssel, 2 szárny 50/260% , drapéria 50/180%*,
a 3 drb összesen 11‘50 pengőtől 14’— pengőig.
2019. ábra.
2017—2018. ábrák 2-féle mintával, krém alapon kék-
sárga, zöld-piros, lila-sárga beszövéssel, 2 szárny és
60/280%*, drapéria 60/180 jm,
a 3 drb összesen 18 — pengőtől 20 — pengőig.
2020. ábra.

2019. és 2020. ábrák

szeriuti csipke szó-
vetfliggönyök filet-
szerű szövéssel
120/200%,
7'50—9'— pengőig,
150/250%,
14—20 pengőig.
Óriási választék
szebbnél-szebb
mintákkal.
Püggönytartórüd
minden méretben
kapható.

245
1 Ö W \ ARTHUR BUDAPEST, V II. KERÜLET, KIRÁLY-UTCA 1 5. S Z .

Színes szárnyfüggönyők jól moshatók!

2021. 2023.
és
2022. 2024.
ábra. ábra.
Ezen ábrák szerinti függönyök 3-féle mintával, csont- Ezen ábrák szerinti függönyök gyönyörű madár-, erdélyi
színű alapon 4-féle gyönyörű színösszeállításban, 2 és olasz lepkés mintával, 4-féle színezéssel
szárny 60/300%, i drapéria 60/180%,
30 pengőtől 40 pengőig.
a 3 drb 22 pengőtől 26 pengőig. Fekete alapon bronzselyem beszövéssel 45 P.
2025 . ábra. 2026. ábra.

a a a a H B B B flB O T B iiiiia a isjiia n m u n u H Miami.. imua«;

*• . .
! ................. i'.M ...............
2025. ábra szerinti
miiiiüWMmumiiisicm«niiüiiímunnk unu n iiiinraimiimimiiihhmii ki miImimiiumiiií wi jól mosható Eta­
b: l':i!ir.i:.! biiib;;
1 :■Í:. :■■:::■■ min kockás mintás
■" "' -
í-.c.-n; • Fir'iiu; ;-.-u?i l'2!-.i ! - !•. ..... _■ •: mi függöny fllet-csip-
•
■» • ■!■
te b aaa ebin sa mmmw n w hűihiti.,i m ik i ,icrjaneja s mi::.i;n i.m:,r e.ül.J
.. 1 ..' j kével, 150/250%,
n u miu:in n mMa m a a n a i híti;* :•«w -v. : ■!- ;.i‘í!imu.m:. •,: | nagyság, 10 pengő.
«noiranaiis!;; ■
Hozzáillő ágyte­
j
p asm im m iüi miwim m miiiwíhiiwiw - :i,„imíe miwc -j.J rítő 200/300%,
ffl w ini um un mii mu mu mii mii mu mii mii u mii mn minim mii mii mii iiiii ma mu um um um iiüiimi mu h ím
. 24 pengő.
« a D a a n a a a u B a a iB M B B a a a iiia B ia a s a j
2026. ábra szerinti
jól mosható tus­
sorra, valódi kézi
filet betéttel és
csipkével
150/250%, nagy
Ságban 50 pengő.
Ugyanilyen min­
tával szövött illet­
tel Etamiora
20 pengő.

246
LiiWY ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA IS. SZ.

Divatos szárnyfüggönyök házilag könnyen elkészíthetők !

2027. ábra. 2028. ábra.

Fenti ábrák szerinti függönyök készítéséhez alkalmas legújabb anyagok 130—150%, széles­
ségben, nagy választékban kaphatók.

2027. ábra szerinti szárnyfüggönyökhöz alkalmas selyemfüggönyszövet, bronz-zöld színű

beszövéssel, 130%, széles..................................................................... . ............... .. 17 — pengő
Ugyanilyen pamutszövésű, 130%, széles .................................................... 12-— «
Bronz-színű selyem matras függönykelme,130%, ...................................... 12’— «
2027. ábra szerint Bone femehez svejci grenadin,115%, _ ... 2•— ,2-60, 3'20 «
Fehér- és ecriiszínü . . . .......................... ........................................... ....3'60, 4'80 «
Tussor fehérecrü, 150%, ._ ... .......... ............ _ ... ._ — 5’80 «
Ugyanaz, 220% ,............................................................................................. ... — 9‘50 «
2028. ábra szerint fehér és ekrü flletszövetek, 1 3 0 % , ..................... ... 5'— , 8-— «
Ekrüselyem, 1 3 0 % ,............................. .................................................................. 13-— «

Függönyök összeállításához alkalmas csipkék, — motívumok — rojtok nagy választékban.

Függönyszabáshoz, összeállításhoz németnyelvű mintakönyv 1'20 pengő.

Kérjen m intát!

247
LÖWY ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R 0 L E T , KIRÁLY-UTCA 15. SZ.

Divatos szárnyfüggönyök házilag könnyen elkészíthetők!

2029. ábra. 2030- ábra.

Fenti ábrák szerinti függönyökhöz alkalm as; legújabb valancien-. matras- tüll- és filet-
anyagok 1 2 0 — 1 0 0 5 «» szélességekben kaphatók.

2029. ábrához alkalmas Valancien esipkeszövet, fehér, ekrü színben, 1307» széles 8-50 pengő
Valancien esipkeszövet, fehér ekrü színben... 150%, « 11-50
Bretton tüll, sí ina ............................ : 150%, « 3'60 «
... ... ... ... 300%, « 7-20 «
«. « pettyes .• « « . . . ....................... 200%, « 4-40 «
« , « « « « « ............................. 300%, « 6'50 «
« legjobb minőség pettyes fehér, ekrU színben ... 300%, « 8'60 «
2030. ábrához, jól mosható, csontszínű, cérna fUggönykelme, lila-frais és sárga, gyönyö-
rüen szinezett virágokkal beszőve ... . ... 130%, széles 9 -— pengő
Svájci legújabb szivárvány árnyalású grenadin ... 150%, 6-80
Svájci grenadin fehér, ekrü
100%, széles, 115% széles, jobb 115%, széles, 150%, széles, legjobb 150%, széles
2‘— 2-20 2-60 8-60 4-60 pengő
Függönyösszeállításhoz németnyelvű Beyer-ftizet 1-20 pengő.
Kérjen mintát!

248
LÖ W Y ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA 15. SZ.

Előrajzolt vászonpárnák tartósan festett alakokkal

2031. ábra. A búcsúzó deák. 2034. ábra. A három jó barát.

2032. ábra. Ötórai tea. 2035. ábra. Nekem maga nem imponál.
2033. ábra. Szerelmi vallomás. 2036. ábra. Piroska és a farkas.

Fenti párnák 40/55%» nagyságban, arc és testrész szlntartóan festve és elő-

rajzolva tartós vászonra, hátlappal, darabja ..................... ..................... 4-50 pengő
Ugyanezen párnák csupán előrajzolva, festés nélkül, hátlappal, darabja............ 2 50 »
DMC. himzőpamut minden szám 20 fllllér.

249
LÖW Y ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA 1 5. S Z .

Előfestett Stramin párnák

2039. ábra.

2041. ábra. 2044. ábra.

Fenti párnalapok kanavára vannak olőfestve, nagyon könnyen bímezhetők, kereszt- vagy
gobelinöltéssel, berlini fonállal, méret 50/50%, ............................. darabja 1-50 pengő
legjobb minőség ... ._ ........................................... .. ............ ... « 2-— «
Hoz závaló berlini fonal mtrg 10 fillér, egy párnához körülbelül 25 mtrg szükséges.
F en ti ábrák szerint bársonyra tartósan festett párnalapok ................... darabja 6'50 pengő
Pár na-montirozáshoz szükséges aranyzsinór, selyemzsinór .................... métere — '64 «
« « « bársony minden színben __ ... ... « -1-80 «

DMC és CB védjegyű hímző-horgoló fonalak legolcsóbb árakon!

250
LÖWY ARTHUR BUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA 15. S Z .

Divatos Perzsa-, Smyrna-párna és szőnyeg előtestve!

H ölgyeim ! Ha szép és mindenkor

értékes kézimunkát akarnának
készíteni, úgy ajánljuk, hogy egy
szép perzsaszőnyeget csomózzanak.
Egy négyszögméter szőnyeghez
1-50 kg valódi perzsa gyapjufonal
szükséges.
A szőnyeg varrásához szükséges
utasítást ingyen adjuk.
2051. ábra.

Fenti minták szerint párnák, szőnyegek perzsa vagy Smyrna munkához valódi kanavára
előfestve, következő méretekben kaphatók:
50/50 %, 50/60 % 80/100%, 80/120% , 80/150%,
Pengő 2-80 3— 880 11— 14-
100050% , 100/180 %, 100/200 %, 100/250 %,
Pengő 18'— 20-— 22— 28‘—
Valódi angol, Perzsa és Smyrna gyapjufonal kg-ja 13 — P.
Perzsa- és Smyrna-szőnyegek montirozását, nyírását jutányosán vállalom.
Összes kézimunka-kellékek kaphatók!

251
L Ö W T A R T H U R B U D A P E S T , V II. K E R Ü L E T , K I R Á L Y - U T C A 15. 8 Z.

Előrajzolt Richelieu asztalközépek, díszpárnák.

2045. ábra. Í046. Ábra.

Asztalközépek fenti ábrák szerint előrajzolva

fehér schiffonbatisztra 75/75%, ... ... 2 '— P
erősszálú hollandi vászonra 'I b i i b e n 3-50 P
nehézminőségű lenvászonra 75/75%, 5 ’50 P

Díszpárnák lenti ábrák szerint fehér schiffon­

batisztra előrajzolva 40/55%, ......... 1-20 P
fehér vagy hamuszínű erős vászonra
40/55% ,................................................. 2-50 P

Ezen munkák hímzéséhez alkalmas DMC

gyöngyfonál fehér és ekrü színben
1 mtrg 50 grm __ ............. . ... ... 1-80 P

2047. ábra.

2049. ábra. Richelieu.

252
LÖWY ARTHUR RUDAPEST, V II. K E R Ü L E T , KIRÁLY-UTCA IS. SZ.
Előrajzolt konyhabútor-takarók. Jól mosható házi pamutvászonból slingeléshez előrajzolt széllel.

í. .uiij .u.ii uiu ... 00,0 nag^&ag eiuiajzoiva 1 — 8 . uyuiuue&zkataKaro ... öu, b0L)/rt ................ . . . . 1 ’—
3. 8zemétlá<1atakaró~. 40/50 « « — *70 9. Konyhakredenccsík... 15% ßzelos métere, —*40
4. Szénládatakaró 55/83 <c « 1 — 10. Kenyérzsák .......................................................... 1*—
5. Konyhaasztalterítö 82/120% « « 2*— 11. Papír v. portöri ő tá sk a ,.........................................— -60
6. Mosogatószék terítő 60/60 « <t —*80 12. Keretartó ................................................................. — *60
7. Konyhakredenctakaró 60/120% « € 1*50
Ezen térítők szegeséhez alkalmas piros- v. kékszínü szegőszalag legszebb mintákkal, 3% széles, simaszélü, méterje
32 fill. Blingelt szélű, 4% széles, méterje 5ti fill.

253
 Az olimpiász
és a nemzeti eszme
Irta:
A régi olimpiászok.
A klasszikus ókor legnagyobb ünnepségei
az olim p iai játékok voltak. A nemzetek
egészségén a törvény őrködött. Csak ily en
edzett testű és kem ényszívű nem zet tud­
hatott dacolni az ókori gőzhengerrel: a
perzsa túlerővel szemben.
Az olim piai játékok egybeforrtak az á l­
lam m al és a vallással. F ényes szertartások
között folytak le, az időszám ítás olim piá­
szok szerint történt és az olim piai győztest
szülővárosa n agy pom pával fogadta, hős
ként ünnepelte.
A görögök leh anyatlásával, majd a ke­
reszténység m egerősödésével a pogán y h a ­
gyom ányok lassanként elsorvadtak. A te st­
edzést hosszú ideig az aszkézis v á lto tta fel.
Ez v o lt a m ásik véglet. Az ókor csodálatos
testi kultúráját csak a klasszikus szobrá­
szat m egm aradt rem ekei m utatták, egyéb ­
ként teljesen feledésbe ment.
A testi kultúra reneszánsza.
A kilencvenes években C o u b e r t i n báró
kezdem ényezésére feléled t a modern olim ­
piászok eszméje. A k iv á ló fran cia sport­
férfiú látta, bogy a v ilá g minden részéből
hogyan zarándokolnak E p s o m b a , az angol
derbyre, am elynek m egnyerése, az egész v i­
lág teliv érjei ellen, az angolok szám ára —
n e m z e ti ü g y v o lt.
Ha a lóverseny lehet nem zeti ügy, m eny
n y iv el inkább az lehetne, h a nem a v ilá g
legjobb lovai, hanem m inden nem zetek le g ­
jobb atlétá i mérnék össze erejüket. Ez az
elgondolás vezette C o u b e r t i n bárót, m ikoi
254
a z o lim p iá s z o k e s z m é jé t a z é v e z r e d e s fe le d é s
A z eszme
h o m á ly á b ó l ú jb ó l fe ls z ín r e v e te tte .
győzött 'és 1 8 9 6 -b a n A t h é n b e n , a régi olim ­
piászok klasszikus földjén, m egtartották az
e l s ő m o d e r n o l i m p i á s z t , am elyre az öreg
E u r ó p a és A m e r i k a valam en n yi kultúr
nemzete elküldte fiait, s ugyanakkor b e v o ­
n u lt a v e r s e n y z é s é s g y ő z n ia k a r á s , a sp o rt
g o n d o l a t a a m a g y a r é l e t k ö z t u d a t á b a is .
Az olimpiai versenyek diadala.
V oltak lés vannak dolgok, am elyek a le g ­
nagyobb diesőségszám ba m ennek és íg y is
élnek a köztudatban. A ngliában, a sport ha
zájában, nem zeti ünnep az E n g l i s h C u p
döntője, a d e r b y és az O x f o r d - C a m b r i d g e
egyetem közötti m érkőzés napja. Ezeknek
m egnyerése m inden angol em ber vágya. Az
angol férfi, — b a m iniszter is — akkor is
büszkén v is e li a cím e m ellett a „ c a n t a b “
jelzőt, ami azt jelen ti, h o g y Cambridge
szín eit diadall-al kép viselte Oxford ellen. Ez
m indennél több! A derbygyőztes tulajdo­
nosának az angol k irá ly gratu lál először.
Ilyen „ l e g n a g y o b b d i c s ő s é g “ v o lt az ókor­
ban az olim piai győzelem . A győző városa
kidöntötte kapuit, m ert az vo lt a b it, hogy
am ely városnak ily en fia van, annak nines
szüksége kapura az ellenség ellen. Nap
jainkban sincsen ez m ásképen. Ma ugyan
nem döntjük le a kapukat, de az egész v ilá g
szem e az olim piászokon fü gg és a győztes
dicsőségét az egész v ilá g m éltatja.
A z első olim piai versenyek sikere minden
várakozást felülm úl. Az 1900. évi, P a r i s ­
b a n rendezett olim piászon már m egjelentek
az összes angol gyarm atok képviselői is.
Majdnem az egész v ilá g eg y ü tt vo lt és
azóta együ tt vannak valam ennyien. 1906.
újból A t h é n , 1908: L o n d o n , 1912: S t o c k h o l m ,
ahol már m egjelennek a felk elő nap orszá­
gának fiai, a J a p á n o k is.
E zután a háború csendet parancsolt, az
1916. é v i berlini olim piász elm aradt. 1920.
A n tw e r p e n , de a háborús gyűlölködés
lángja m ég izzik, nélkülünk és a németek
nélkül rendezik m eg az olim piászt. V égül
az utolsót újból P á r i s b a n rendezik 1924-ben.
Ez m ár újra a népek csatája. Harc a v é g ­
sők ig a g y ő z e l e m é r t , — a n e m z e t e k d i c s ő ­
s é g é é r t.
A nemzeti érzés csodái.
A z olim piai versenyeken az atléták nem
klubonként, klubdresszben, eg y esü leti sz í­
nekben, hanem nem zetenként, egyöntetű és
hazájuk szín eit feltüntető dresszben in d u l­
nak. A felvonulás nem zeti zászlók alatt
történik és a győztes nemzet lobogója kerül
fel a d i a d a l m i á r b o c t e t e j é r e . U gyanakkor
felhangzik a győztes nem zet him nusza. A
nem zetek tengerében összetartó szigetnek
érzi m agát minden váltogatott együttes.
M indenkit szív e legm ély éig m egráz a n agy
gondolat, hogy a hazájának szerez dicsősé­
get, ha győz. Ennek az érzésnek a csodáit
m utatja a lefolyt olim piászok története.
K iragadunk néhány m ozaikot belőlük.
1896. A t h é n : H a j ó s Alfréd m egveri a v er­
hetetlennek h itt angol úszókat.
K e l l n e r Gyula, a legfárasztóbb versen y­
ben, a m arathoni futásban, harm adik lesz.
Em berfölötti teljesítm ények voltak a m a­
g yar sportnak ebben az ős, talán m ég in ­
kább: hőskorában.
1900. P á r i s : B a u e r Rezső diszkoszvetés
ben világrekordot dobva, győz. Kevesebb
nem lett volna elég, a küzdelem h eve új v i ­
lágrekordot hozott.
1904. S t . L o u i s : H a l m a y Zoltán óriási
kiizdőképessége győz az am erikai D a n i e l s
fölött a százm éteres úszásban. Ez a verseny
az egész v ilágon m int a „ m a g y a r t e m p ó “
és a „ c r a w l “ küzdelme szerepelt. A ma
g yár úszók u gyan is akkor még lábtempó
nélkül úsztak, a lábukkal propellerként
255
csapkodó (,,crawl“-so) am erikai és ausztrá­
lia i úszókkal szemben. És m ég íg y is g y ő ­
zött a m agyar őserő és a m agyar virtu s.
1906. A t h é n : H a l m a y m egism étli két óv
előtti bravulját. A m erikában valóságos
nem zeti gy á sz D a n i e l s újabb veresége. E gy
szabadkai m agyar tanító, S z t a n t i c s György,
legyőzi a v ilá g legjobb gyalo g ló it.
1908. L o n d o n . A m erika boldog. D a n i e l s
legyőzte H alm ayt. A vívó-világbajnokság
tizes döntőjébe n yolc (1) m agyar került.
M agyarország győzött ú g y az egyén i v ív á s­
ban, m in t a csapatversenyben. Az olasz
D o r a n d o a m arathoni futásban két lépés
sei a cél előtt összeomlik. B etám ogatják, —
de a zsűri d iszkvaliílkálja, m ert nem a sa ­
já t lábán tette m eg a n egyvenkét kilom éte­
res táv két utolsó m éterét. A z angol k irá lj'
külön serleggel ajándékozza m eg é s az
egész v ilá g heteken át az ő győzelm éről
beszél, nem pedig az öt perccel utána, de a
saját lábán a célba érő, olim piai bajnokká
m in ősített am erikai H eyesről.
1912. S t o c k h o l m . A francia B o u i n és a
finn K o h l e m a i n e n két nap a la tt négyszer
futnak világrekordot és az ötezer m éteres
versenyben a finn m ellszélességgel győz. A
m agyar v ív ó k m e g v e r ik az egész v ilá g o t.
A 18 év es am erikai M e r e d i t h világrekord
a latt g y ő zi le 800 m éteren a v ilá g verh etet­
lennek h itt legjobbjait. J a c k s o n , a n y a k ig ­
láb oxfordi diák ereje végső m egfeszítésével
három világrekordért v er m eg az 1500 m é­
teres síkfutásban és eszm életlenül zuhan be
a célba. S e m a z e l ő t t • s e m a z u t á n n e m é r t é l
nagyobb e r e d m é n y e k e t!
1924. P a r i s .
Három angol diák: A b r a ­
ham s, és L o w e képességeiket mész
L id d e l
sze túlhaladó teljesítm én n yel legyőzik a le
győzh etetlen ek et 100, 400 é s 800 méteren.
A negyven éves finn S t e n r o o s g yőz a mara
thoni futásban. A m agyar kard a régi fén y é­
ben csillog. A r n e B o r g , W e i s z m ü l l e r , C a r l ­
t o n , három halem ber, m inden startjuk v i­
lágrekord. N u r m i , a futógép. M egism étli
K ohlem ainen stockholm i bravúrját.
N éhány k iragad ott kép. M indm egannyi
a nem zeti érzés fű tö tte em berfeletti telje sít­
m ény. E xtázásban produkált csodás ered­
m ények, am elyeket n agyon sok a tléta eg y
szer, csak egyetlen egyszer ért el életében.
H éroszként állnak ők a v ilá g sportközvé­
lem énye előtt. D icsőségére nemzetüknek,
am elynek ily en fiai vannak.
 A bajnok győzelme, — hazája Bennünket akkor m ég osztrák tartom ány­
győzelme. ként ism ertek a külföldön, de az olim piá-
Mikor 1912-ben a stockholm i olim piászon szokon sohasem tévesztették össze a g yőz­
K o h le m a in e n és B o u i n starttól a cé lig m ell tes m agyarokat az osztrákokkal, akik min
dig lem aradtak.
mell m ellett küzdve, m inden idők legerő­
sebb versenyét fu tva, a finn győzelm ére fe l­ Ezekben az időkben az olim p iai győ zel­
húzták az — o r o s z z á s z l ó t , hetvenezer em ­ meken keresztül tanulták m egism erni a
ber m ennydörgő tiltakozása v o lt rá a felelet. m agyart.
Mikor pedig elkészítettek e g y parányi A jö v ő évi a m s z te r d a m i o lim p iá s z o n is
finn lobogót és kénytelenségből bár, az ke m é t o tt le s z n e k a m a g y a r s á g le g jo b b ja i és
rült az árbocra, ez a h e t v e n e z e r e m b e r m i n t b iz o n y o s , h o g y m in d e n szó n á l é s te ttn é l fé ­
e g y e m b e r u j j o n g o t t é s é l j e n z e t t . Félórába n y e s e b b e n h ir d e tik m a jd e g y ö s s z e tö r t n e m
tellett, m íg vége volt a hatalm as tüntetésnek. z e t h ő si k ita r tá s á t és é le tr e jé t.

BA NK H ÁZ
A M. KIR. O S Z T Á L Y -
SORSJÁTÉK
FŐELÁRUSITÓJA

Ü Z L E T H E L Y IS É G E I:

BUDAPESTÉIN.
ÜLLŐI-UT 6. SZÁM

Jégkár elleni biztosítás legelőnyösebben a

K Ö Z P O N T I SAJTÓ VÁLL A LAT R.-T.

Biztosítási Intézeténél, mint a Gazdák Bizto- Budapest, I X . Üllöi-út I. köthető!
sitó Szövetkezete Országos F őképviseleténél, Telefon: j. 4«3 5 9 .

256
Paris szivének
Irtó:

füles Romain úrnak ajánlom, aki elsőnek meri

francia földön szerencsétlen nemzetem mellett
lándzsát tömi.

A kislányom most nem kap karácsonyfát.

IA magyar fölaön nincs elég fenyő.
Gyermek lelkének, színes, ringó álma,
Most rablott földön, idegenbe nő.]
Lázas szemének váró csillogása,
Mint hulló csd/ag, hirtelen kihal. . .
S piciny szivében boldog öröm helyett
Szaggatni fog, jaj, keserű vihar . . .
De, haad tanulja meg a magyar sorsot,
Mely: tűrni némán, hosszan, szótlanul,
Ökölbe fogni minden bősz jajunkat,
Míg kicsordul a vér kö műnk alu l. . .
Felírni minden ütést a szivünkbe,
S eldugni mélyen, hogy ne tudja más . . .
Félig megfagyva, koplalni rongyokban,
Míg másnak vállán reng lopott p a lá st. . .
S ha majd kamatja sí m lér már a bajnak,
S kicsordul végre a méregpohár . . .
Ha lesz fia, s a rengő magyar rónán
Nem lesz az élet, ily tétlen, kopár:
Ezt a kifosztott, meacsúfolt karácsonyt,
S a jajt, amellyel szíve most teli,
Éveknek la-sú, tépő hallgatását,
A megtorlásra adja át neki. . .

A kislányom most nem kap karácsonyfát,

És kéklő szeme könnyel lesz te li.. .
Szeretném ezt a fájó gyermekkönnyet,
A büszke Párisnak elküldeni. . .

Á M a g y a r E le t K ép es K ö n y v e. 257 17
 Budapesten az idegenforgalom
egyre növekedik
flz idegenforgalmi Hivatal működése.
A z idegenforgalom szám ára a székes-
főváros külön szervet létesített m ég a h á­
ború elő tti években, hogy a n a g y gazda­
sá g i és kulturális jelentőségű ü g y et a m a­
gánvállalkozások szűk köréből kiem elje és
a problém át h ely es mederbe terelje.
Ez a szervező m unka m a már n a g y m ér­
tékben folyik és vezető szerepet v isz benne
Z i l a h y Dezső vezetésével a S z é k e s f ő v á r o s i
I d e g e n f o r g a l m i H i v a t a l , am ely készségesen
rendelkezésre áll m indenkinek, ha arról
van szó, hogy a fővárosnak ezt a ma már
lényeges gazdasági tényezőjét, az idegen-
forgalm at szolgálni kell.
A szervezés m unkája term észetesen több
részre oszlik. E gyrészét itthon, m ásik részét
külföldön k ell elvégezn i. A z itthon végzendő
m unkának az a lényege, h o g y okos Prog­
ramm alapján felcsoportosítjuk m indazokat
a látnivalókat, m indazokat a k ü lön legessé­
geket, am elyek alkalm asak arra, hogy a
külföldiek érdeklődését felkeltsék. Buda­
pestnek kézzel foghatjj Isten áldása term é­
szetes fekvése és a különböző g y ógyforrá­
sokban való gazdagsága. V alahány külföldi
barátunk csak m egfordul Budapesten,
m indegyik szívből jövő elragadtatással
biztosított arról, h o g y sejtelm e sem volt.
micsoda term észeti szépségekben bővelke­
dik a m agyar főváros.
A z idegenforgalom emelkedése tek in teté­
ben n agyarányú m űködést fejt k i m eleg
érdeklődésével J ó z s e f F e r e n c főherceg is,
aki n a g y figyelem m el k iséri az I d e g e n f o r ­
g a lm i H iv a ta l m u n k á já t.
Az elm últ esztendőiben a külföldiek még
a legnagyobb békeszám ot is m eghaladó
mértékben jöttek e l hozzánk. A z osztrákok
szám a a békeidő szám ához m érten jó v a l
csökkent, am inek k étségtelen ü l az a m a­
gyarázata, h ogy a kettős monarchia idején
igen sok osztrák állam polgár hivatalos m i­
nőségben is já rt Budapesten.
A budai hegyvidék k iválóan alkalm as
arra, hogy a külföldi emberek érdeklődje­
258
nek B udapest iránt, csak az a baj, hogy a
közlekedés m ég m eglehetős p rim itiv, noha
el kell ism erni, h o g y e tekintetben is tö r­
tént eg y és más éppen az elm últ esztendők­
ben. A fontosabb utakat már pontos és
m egbízható jelzőtáblák teszik m egközelít­
hetővé, az autóval elérhető é s használható
utak jórésze azonban m ég minidig m eglehe­
tősen kom isz állapotban v an és -ami a le g ­
nagyobb baj, n in cs m egszervezve az olcsó
társas kirándulás. M agában a fővárosban se
szeri, se szám a azoknak -a látnivalóknak,
am elyeket külföldi ember szívesen megnéz,
ha m űvelt n yelvek et beszélő kalauz őt oda­
viszi és az egyes látn ivalók at m egm agya­
rázza. T alán mem ártana, ha külföldi m in ­
tára elk észítenék az eg y es történelm i, m ű­
vészeti é s gazd asági szem pontból értékes
látnivalóknak a kataszterét.
A külföldi propaganda terén, v a g y is a
budapesti és m agyarországi idegen forga­
lom m egszervezésének m ásik fontos terü ­
letén szintén figyelem re m éltó munka tö r­
ténik. Rendelkezünk már okos és prakti­
kus nyom tatványokkal, könyvekkel. E zek­
kel is találkozunk külföldön. Persze éppen
az- an yagiak h iányában nem tartunk m ég
lépést eg y es nemzetekkel, am elyek a k ü l­
földi kisebb-nagyobb városaiban plakátok­
kal figyelm eztetik az utazókat országuk
szépségeire.
A jelek azonban arra vallanak, h ogy rö­
videsen ebből a szem pontból is m egtörténik
minden, am ire szükség van. A z I d e g e n f o r ­
g a l m i H i v a t a l a m aga csöndes, de annál
eredményesebb m unkája során m ár jóné-
hány n a g y sikerre m u tath at rá. Külfölddel
való kapcsolatai elsőrangúak, egyre-m ásra
vannak B udapesten nem zetközi jelleg ű ösz-
szejövetelek, am elyek az ő munkásságának
a gyüm ölcsei.
Ez az a g ilis munka idővel kétségtelenül
eléri az eredm ényt, am elyre m inden m a­
g y a r ember szám ít.
Az idegenforgalom
Magyarországon
Budapest idegenforgalma az idén már
meghaladta az utolsó békeév
eredményeit.
Az Ibusz működése.
Nem kis büszkeséggel állap íth atju k meg,
hogy az idegenforgalom tekintetében Ma­
gyarország bekapcsolódott a nem zetközi
élet idegenforgalm ába. E lső sorban term é­
szetesen B udapest em elkedett idegenforga
lom tekintetében.
A z 1927. év első hét hónapjának adatait
összehasonlítva a legutolsó békeév (1913)
adataival, m egállapíthatjuk, h o g y m íg
1913. év első hét hónapjában 111.054 idegen
fordult m eg Budapesten, 1927 első h ét hó­
napjában ez a szám 114.964-re em elkedett.
Ez utóbbiban legnagyobb kvótát a bécsi
utasok teszik ki, akik 10.498 szám m al sze­
repelnek, de v o lt utas N ém etországból
(5879), Olaszországból (1926), Francia-
országból (533), A n gliáb ól (1378), A m eri­
kából (3650), sőt a legtávolab b i v ilá g ré­
szekből: A usztráliából (40), Dél-Am eri ká­
ból (209), A frikából (76), Japánból (117),
Ázsiából (205) is. A z Egyesült-Á llam okból
több m int negyvenszeresre em elkedett az
utasok forgalm a, jeléül az idegenforgalom
kom olyságának és intenzitásának.
A nnak a szerepnek fontosságától átha
tottan, m elyet egy idegenforgalm i h á ló ­
zatnak irán yítása jelent és átérezve azo­
k at a felbecsülhetetlen eredm ényeket, am e­
lyek a h elyes munka nyom án fakadnak, a
m agyar korm ány saját szerve részére k í­
vá n ta b iztosítan i az átfogó n a g y koncepció
m unkáját és ezért az I d e g e n f o r g a l m i é s
U t a z á s i V á l l a l a t o t , m int többségi részvé­
nyes, egyesítette az Á tlalán os Beszerzési
és S zállítási V állalattal és az íg y keletke­
zett I B U S z - b m , — m int ugyancsak a több­
ségi részvények birtokosa, — állam i v éd e­
lem alá h elyezte e n a g y ü g y et, kiem elte a
rideg üzletszerűségből az által, h o g y az
intézet várható jövedelm eit a m agyar ide­
genforgalom ban fejlő közérdekeknek szen­
teli.
E felfogás ad irányt a munkának.
Az IBU Sz világszerte elágazó h álózatá­
ban, — m ely a kontinens leghatalm asabb
utazási irodái „A got“ néven alakított szö­
vetségének 606 irodáját fo g la lja m agában
— program ja m egvalósításán ak legfon to­
sabb feltételeit találja.
A közelm últban az IBU Sz am erikai iro­
dája a N ewyork legelőkelőbb negyedében
székelő „Amerop Travel Service“, — am ely
egyben a M agy. Kir. Á llam vasutaknak is
259
TaBnáriy Rliftes András államtitkár, az Ilmsa elnöke.
h ivatalos képviselete, — kapcsolódott e
hálózatba n agyon biztató rem énnyel.
A z Amerop a lig néhányhónapos működé­
sének m áris jelentős eredm ényeit tapasz­
taljuk és hisszük, h o g y a reá v áró fela d a ­
tot eredm énnyel fogja m egoldani.
Különös súlyt tulajdonítunk az A m erican
E xpress Co.-val, A m erika leghatalm asabb
utazási irodájával kötött szerződéses m eg­
állapodásnak, m ely a m agyarországi kép­
v iselete t ruházza az IBUSz-ra. A z A m e­
rican E xpress Co. am erikai m éretben is
feltűnő organizációja a legnagyobb lehető­
ségek p ersp ek tíváját n y ú jtja a m agyar
id egenforgalom nak.
A közönség, m ely csak az eredm ényt
látja, de nem igen v an alkalm a b etek in ­
ten i a m űhelybe, hol az eredm ények sik e­
rét előkészítik, el sem képzelheti, m eny­
n y i m unka, fáradság, a g ilitá s és m ennyi
an yagi áldozat lép sorompóba, h o g y a
biztos fejlődés ú tjá t m egterem tse.
A z idegenforgalom szállóigéje: terem t­
sünk propagandát, ott va n m inden ajkon,
de kevesen ju tottak m ég annak elgondolá­
sához, h o g y e propaganda a m agunk szű­
kös viszo n y a i között kétszeres gondosságot
igén y éi s h o g y az nem lehet laik u s ötletek
és rendszertelen tapogatódzások kísérlete,
hanem a szakképzettség és hozzáértés év­
tizedes tapasztalataiból kiforrott munka.
Ezt a nagyfon tosságú m unkát végzi az
IBTJSz, am elynek k iváló elnöke, T a s n á d y
S z ű c s A ndrás állam titkár, a roppant fon ­
tosságú m unkát n a g y szakértelem m el
vezeti.
17*
^ illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllK 'lllllllllllllllU z

TELEFON : TELEFON :
„L I P ÓT“
913-53. SZLEZÁK LÁSZLÓ „L I P ÓT“
9 1 3 — 53.
H RANG- ÉS ÉRCÖNTÖDE, HARANGFELSZERELÉS ÉS HARANGLÁBGYÁR
BUDAPEST, VI., FRANGEPÁN-UTCA 77. SZ. (Saját házában.)
A nyugati p.-u.-tól induló BUR-vasuti «ŐRHÁZ» megállóhely A., B., C., J. kocsikkal.
Kitüntetve az 1900. évi párisi, az 1921. és 1923. évi vas- és gépipari kiállításokon aranyéremmel, az
192 . és 1926. évi 1926. évi kézműipari kiállításokon a m. kir. kormány díszoklevelével és az 1927. é v i
budapesti, székesfehérvári és szentesi kiállításokon nagy aranyéremmel. — Számos egyházi elismerőlevél.

't i
6J>
© —
£ x
n ©
t i *5$ 5— tr
© z ©>
oe
■W « 8*
a <2 ti
© ti'
t i ***
fl £ X
et> ©
OTQ
T3 ©
- N £1— B
© es - ©
3Q ti
OB Tíl
® :®
©
ti N ©
> a
te 2
'I w
-M
fH
:©

Tekintetes SZLEZÁK LÁSZLÓ urnák gazdagíthassa ne c^-ak a mostani csonka-, hanem

mielőbbi nagy, boldog «Magyarország»-ot is.
Budapest. M iöpszallás, 1927 november hó 11-én.
Elmulaszthatatlan kedves kötelességet vélünk Hazafias üdvözlettel KÜRTI ISTVÁN
teljesíteni akkor, midőn a fiilöpszállási rém. kát. lelkész, egyh. elnök.
egyház részére szállított 3 drb. harang elkészítésé­
ért, valamint az erős, masszív harangállványért Tekintetes SZLEZÁK LÁSZLÓ
ezúton is hálás köszőnetünket nyilvánítja* Önnek. harangöntő-mester urnák, Budapest.
A harangok külső szépsége gyönyörű. Az alakok Harangöntö műhelyének kitűnő hire után jó re­
s a feliratok tiszta kivitele oly tökéletes, hogy a ménységgel vártok uj harangunkat, de amikor
szemlélőben azt a benyomást keltik, mintha azok megérkezett és megszólalt, úgy éreztük, hogv az
nem is öntve, hanem faragva volnának. Összhang- eredmény felülmúlta várakozásunkat, — a külsőleg
zatosságuk, zenei tömörségük csudálatos I Zengé­ is szép kiállítású. 622 kgr. súlyú, Gis hangú harang
sük, bongásuk távúiról hallgatva kellemes zenéhez községünknek teljes megeh gedését nyerte meg,
hasonló. Bájosan zengő, átható hangjuk a nagy- szépen zengő, soká g zugó-bugó kellemes hangját
kiterjedésű területen szétszórtan lakó tanyai lakos­ örömmel és élvezettel hallgatjuk, — s úgy tetszik,
ság százait hívogatják az Isten imndására, kik örőm- mintha városi harangozást hallanánk. Á harang
könm eket síró szemekkel^ adnak hálát Istennek s dicséri mesterét, mi pedig a mestert ajánljuk tel­
egyben kérik áldását az Ön t vábbi munkásságára. jes meggyőződéssel a harangot öntető egyházak
Amidőn mindezen munkákért s a kedvező fize­ érdeklődő figyelmébe.
tési feltételekért ismételten hálás köszönetét mon­ Geszt. 1927 szeptember 18.
dunk. őszinte szívből kívánjuk Isten bőséges áldá­ Tisztelete m kifejezésével vagyok, a presbitérium
sát Önre, hogy még igen sok szép haranggal nevében kész szolgája SZABÓ ISTVÁN, esp.-lelkész.

^ n i n i l | | | | l < l | || | l l | || | l l l | | || I M I | |l l l l l | | l l ' U | | l | M | || | | l l || | | | l l | | | | I H | | | || H | | || | l l | || | | l l | | | | | I U | | | l l | | | | l l < l l | | | l l | | | | |l l l | | | l 'U | | | |l l | | || | l l | || | | l l || | | | M | | | | |M | | | || l l | || | | l l l | | || l l | | ( j 7

A magyar testedzősport szerepe a ui/ág sportjában
Irta :
Közel egy teljes századdal ezelőtt ho­
nosodott meg Magyarországon az egye­
temes testedző sport, mely már kezdet­
ben is megértő és szeretetteljes fogad­
tatásban részesült a nép széles rétegei­
ben.
Évtizedekkel ezelőtt még szűk gyerek­
cipőkben járt a magyar testedző sport,
ma azonban már előkelő helyet foglal
el 50—60 sportoló nemzet sorában. Ma­
gyarország sporjában nem állott be
hirtelen nagy7 fellendülés és utána
nagy bukás. A mi sportéletünk napok,
évek és évtizedek leforgása alatt egyen­
letesen fejlődött és ma, a sport törvé-
nyesítése meg a nagy levente mozgal­
mak ideién a nagy német birodalom
fiaival együtt vezetőszerevet játszik
Európa sportéletében és világviszony­
latban csak a még fejlettebb, de arány-
talanúl nagyobb gazdasági javakkal
rendelkező Amerika előtt kénytelen
meghajtani a zászlaját.
A nemzetek sportbeli felkészültségét
a négyévenként sorrakeriilő olimpiádo-
kon szokták a nagy sportkritikusok
osztályozni, kétségtelen azonban, hogy7
az olimpiádok nem mindig végződnek
reális eredménnyel.
Magyarország kétségkívül abban a
helyzetben van, hogy7 nálánál népese­
dési szempontból lényegesen jobban
álló nemzetekkel szemben is jogosan
hivatkozhat sportbeli fölényére. Ha az
egyes sportágaknak az utóbbi években
elért teljesítményeit tekintjük, akkor
azt látjuk, hogv Magyarország
atlétikában alig 15—20 százalékkal
marad el az Európában legjobb néme­
tek és finnek mögött, ugy anakkor azon­
ban mérföldes léptekkel halad az utód­
államok, az osztrákok, csehek, hollan­
dok, belgák, olaszok, spanyolok, sváj­
ciak stbiek előtt,
futballban az osztrákokkal és a cseh­
ekkel egynitt domináló szerepet játszik
Európában, volt idő azonban, mikor a
magyar futball előtt csak a világhíres
angol profik tündököltek.
úszásban 2?wrő»a-bajnokságot nyert
a vizipol'ócsapatunk és a nemzetek ré­
szére fenntartott pontversenyben már
második alkalommal a harmadik
261
helyre kerültünk a németek és a svédek
mögött.
vívásban két évtizede magunkénak
vallhatják a világbajnokságot. Az olím-
piádokon mindig a magyar kard győ­
zött és az Ewrópa-bajnokságok is a ma­
gyarok fölényével végződtek,
evezésben a Pannónia hírneves nyol­
casának a letűnése óta csak SzendsjJ
aratóit nagy7 sikert az Európa-bajnok-
ságokban, az új „Pannon“ nyolcas
azonban rövidesen a „nagy nyolcas“
nyomdokain fog haladni és a MAC
meg a Hungária evezőseivel együtt
talán már egy-két év múlva visszave­
zeti a magyar evezősportot régi nagy­
ságába,
Mindezek után nem kétséges, hpgy
Magyarország sportbeli összteljesít­
ménye egyvonalon áll a 65 millió la-
kósságú Németországéval és sokkal fej­
lettebbek az elismert képességű finnek­
nél. akik eddig az amerikaiak legna­
gyobb ellenfelei \Toltak az olimpiádo-
kon, a svédeknél, akik a stockholmi
olimpiádon a második helyTe kerültek
az amerikaiak mögött, az angoloknál,
a franciáknál, cseh. osztrák, spanyol,
olasz, svájci stbbinél. Ha viszont olya­
nok akadnak, akik kissé merésznek
tartják ezt az állítást, azok maguk is
meggyőződhetnek állításaim igazságai­
ról. ha riválisaink sportbeli nagyságái
nem az olimpiádokon, hanem az egymás
elleni sportviadalokon. — akár a zöld
gyepen, akár a papíron — bírálják meg.
L A. . I L L
Az
Országos Magyar Tejszövetkezeíi Központ
mint Szövetkezet
A m agyar tejgazdaságnak és a m agyar
szövetkezeti életnek eg y ik n a g y erőssége
az Országos M agyar T ejszövetkezeti Köz­
pont m int Szövetkezet, m elyet a háború és
a forradalm ak alatt tönkrem ent tejszö v et­
kezeti élet istápolására és felvirágoztatá­
sára m ég 1922-ben alakított a földimívelés-
iig y i kormány.
A m egalakítás ideje az ú gyn evezett in flá ­
ciós idő, a központ azonban sikeresen dacolt
ezekkel a súlyos akadályokkal. A z e m y e-
deflen munka és felv ilá g o sító propaganda
eredm énye folytán az 1925. év v égén már
32 tejszövetkezet tartozott a központ k öte­
lékébe. A központ Budapesten IX ., Ipar-u.
4. szám alatt rendezte be első budapesti
üzem ét napi 30.000 lite r tej teljesítők ép es­
séggel. Uj telepről k ellett ezután gondos­
kodni és ez év m ájusában m egvette a vo lt
M agyar Gazdák T ejüzem e r.-t. H orthy
M iklós-út 119—121. szám a latti telepét. Az
épületeket a szükséges m értékben k ieg észí­
tette és m egnagyobbította.
A központ budapesti üzeméből forgalom ba
hoz’palack- és kannatejet, hab- és kávétej-
szint, yoghurtot, tejfelt, túrót, tea- é s cse-
mogóvajat, továbbá m indenféle sajtot. A z
elért sik ert a szövetkezeti eszm e hódításán
k ívü l nem k is mértékben eredm ényezte a
központ által forgalom ba hozott árúk m i­
nősége. A közönség körében a központ árúi
a legjobb hírnek örvendenek és jelen leg 60
saját fiókja és körülbelül 700 fűszer- stb.
üzlet árusítja, árúit a főváros m inden ré­
szében. A kiváló m inőségű árúkat szerető
közönség bár fáradsággal is, de szívesen
felkeresi azokat az üzleteket, ahol a köz­
pont árúit árusítják. A z árúk jósága m el­
le tt bizonyít, hogy a fővárosi közkórháza­
kat, a*4 állam i klinikákat, szanatórium okat
a központ szolgálja k i tejjel. A z 1927. év i
országos tejgazdasági k iá llítá so n a központ
saját készítm ényű va já v a l az összes hazai
term elők előtt az első d íja t nyerte meg.
K ülönlegességei: az 1927. é v i országos te j­
gazdasági kiállításon ugyancsak az első
d íjjal k itü n tetett kap osvölgyi sajtja, a le g ­
szebb és a legM eteseb b m agyar emmen-
thali, trap p ista és p écsi csem egesajtja.
Úttörő m unkát végez a központ a m a­
gyar juh- és csem egeturó forgalom bahoza-
talával. A központ t o j d s o s z t á l y a a szövet­
kezetek ú tján szerzi be, osztályozza és hozza
forgalom ba a legjobb m inőségű tea-, lám pá-
zott- ^és főzőtojást.
A lk özp on t saját kezelésben levő fiókjai:
1. k e r ü l e t b e n : Szebeny A ntal-tér, Már-
262
váuy-utca 25, H orthy M iklós-út 119, B er-
esényi-ntca 7, H orthy M iklós-út és Lenke-
ú t sarok, A ttila-u tca 69, A lkotás-utca 39/ b,
M edve-utca 19, Pauler-utca 5. — I I . k e r ü l e t ­
ben: H attyu-utea 7. — I I I . k e r ü l e t b e n :
Szentendrei-utca 58, B udai László-utca 1,
R aktár-utca 44. — I V . k e r ü l e t b e n : E skű-út
2, M agyar-utca 32. — V . k e r ü l e t b e n : H a j­
nal-utca 10, Zoltán-utea 9, L ipót-krt. 2, Csa-
nádi-utca 18, Fáik M iksa-utca 13, P annónia-
utca 15, Csáky-utca 1, F áik M iksa-utca 12.
— V I . k e r ü l e t b e n : Szondy-utca 30, A n-
drássy-út 56, A ndrássy-út 10, Vilm os csá-
szár-út 45, Szondy-utca 37/b, Podm aniczky-
utca 31. _ V I I . k e r ü l e t b e n : Ilka-utca 18,
Almáissy-tér 10, A kácfa-utca 11, K lauzál-tér
2, Vörösimarty-utca 41, H ársfa-utca 18, Do­
hány-utca 59, D ohány-utca 15, István-út 44,
István -ú t 33, Dob-utca 60. — V I I I . k e r ü l e t ­
b e n : Baross-utca 9, Práter-utca 66, B aross-
u. 66, József-u. 81, Práter-u. 39, N épszinház-u.
38, Óriás-utca 27, A ggteleki-utca 13. — I X .
k e r ü l e t b e n : Ipar-utca 4, Feremc-krt. 19, Te­
leki-utca 6—8, M ester-utca 49, M ester-utca
38, M ester-utca 37, Ü llői-út 113. — X . k e r ü ­
l e t b e n : Sim or-utca 55—57. — P e s t e r z s é b e t :
Uj vásárcsarnok. K i s p e s t : Vörösm arty-
utca, Zoltán-ixtoa 32, E ötvös-utca 16. R á ­
k o s s z e n t m i h á l y : József-utca 12.
A központ árúit Budapesten k ívü l az or­
szág minden városában kaphatók és á lta­
lános szeretetnek örvendeznek.
A budapesti üzem et k iegészítik a vid ék i,
sa já t központi üzemek és a központi szö­
vetk ezeti üzemek. A baranyai tejszövetke­
zetek tejének értékesítését és pécs város
tejellátását szolgálja a központ sa já t p écsi
üzeme. A P ápavidéki tejszövetkézet Pápa
várost, a Szolnok várm egyei Központi T ej­
szövetkezet üzem e Szolnok várost, a D adai
Felső járási T ejszövetkezet központi üzem e
N yíregyháza várost lá tja el, E ger és V idéke
T ejszövetkezet egri központi üzem e E ger
várost fo g ja ellátn i elsőrendű m inőségű h a ­
m isítatlan, friss, édes tejjel. Újabb városi
szövetkezeti tejellátó üzemeik Salgótarján­
ban, Miskolcon, Orosházán, H ódm ezővásár­
h elyt, Makón vannak alakulóban. Ezeken
k ív ü l saját tejterm ékgyártó telep ei vannak
a központnak Tarcspusztán, M ajsán, I g á i­
ban, Ságváron, Devecserben és Lepsényben.
Juhturógyártó központi szövetkezeti üzem e
N a g yhor to b ágyon van.
A központ kötelékébe tartozik és részére
szá llít 100 tejszövetkeset, de a z alakulások
gyors ütem e am ellett szól, h o g y ez a szám
rövid idő a la tt m eg fog kétszereződni.
Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ mint szövetkezet budapesti üzemének helyiségei,
 A
„Magyar Missziós Oblátus Orvosok
Társasága“
cím alatt a Szent-Benedek rend har­
madrendjébe tömörítetté K o c h R ó b e r t
Esztergom-egyházmegyei pap azokat
a magyar katolikus orvosokat és medi­
kusokat, akik erős hittel és bizalom­
mal veszik fel a küzdelmet itth o n a
tüdővész, vérbaj, gyermekhalandóság
és számtalan más, — a társadalom és
nemzet létét fenyegető pusztító beteg­
ségek ellen. E nemzetmentő munkájuk­
kal párhuzamba van állítva az a ma­
gasztos cél, hogy k a to lik u s m is s z ió k ­
k a l a p o g á n y o k k ö z é m e n v e , nemcsak
a katolikus vallás felvételének előké­
szítő segítőtársai legyenek a missziós
papoknak, de a pogányok között a lé­
lek megnyerésével a testi szenvedők­
nek is enyhülést, gyógyulást nyújtsa­
nak, mint orvosok.
Működésük módozatait alapszabá­
lyokba foglalták, melyet úgy a pan­
nonhalmi főapát, — a rend magyar-
országi feje, — mint az Érseki Hely-
nökség (Budapest) jóváhagyott. Sza­
bályzatuk alapján joguk van vagyon­
szerzésre és annak adminisztrálására.
Ezen alapon a „B u r g e r s & C o“ hollan­
diai bank pápai jóváhagyással a leg­
előnyösebb feltételek mellett folyósí­
tott kölcsönt az Oblátus Orvosok Tár­
saságának. E kölcsönből vette meg
K o c h Róbert superior és dr. H in d y
Zoltán ügyész az „ E rzsé b e t S ó s f ü i d ó
és G y ó g y fo r r á s “- 1, hogy megfelelő és
állandó jövedelemforrásuk legyem
E nagyértékű — a vételárnál sokkal
többet érő — gyógyfürdő 21.000 négy­
szögöl területű parkban fekszik és
ehez tartozott 59.000 négyszögöl terü­
let, melyet már parcellázva adtak el.
A gyógyfürdő jövedelme biztosítja
40—60 oblátus orvos tanulmányi ideje
alatt való teljes ellátását és kiképzé­
sét (koszt, lakás, tandíj, vizsgadíj stb.
stb.) — a missziókba menők műszerek­
kel való komplett felszerelését és úti­
költségük — valamint a tanulmányi
utakkal járó kiadások fedezését.
A ,.M a g y a r M is s z ió s O b lá tu s O r v o ­
s o k T á r s a s á g á é n a k m e g a la p ító ja és az
„ E g y h á z i H a tó s á g “- o k tó l fe lh a ta lm a ­
z o t t s u p e r io r ja K o c h R ó b e r t E s z te r -
a o m -e g y h á zm e g y e i pap.
Az „ E rzsé b e t S ó s fü r d ő “ az ország
264
egyik legrégebben fennálló gyógyfür­
dője. A J á n o s lo v a g r e n d m a g y a r o r ­
s z á g i tö r té n e té b e n m á r h iv a tk o z á s tö r ­
té n ik a P á z m á n y P é te r e s z te r g o m i é r­
s e k á lta l 1629 o k t. í- é n N a g y s z o m b a tb a
e g y b e h ív o tt e g y h á z m e g y e i z s in a t ir o ­
m á n y a ib a n is, m e ly s z e r in t a z E r z s é ­
b e t S ó s fü r d ő b e n a lo v a g r e n d n e k c o n -
v e n tje és r e n d h á z a és k ó r h á z a v a n .
Az „ E rzsé b e t S ó s fü r d ő és S z a n a tó ­
r i u m “ magába foglalja a modern
gyógykezelés minden ágát. Rendelke­
zik természetes keserü-sósfürdőkkeL
vízgyógyintézettel, villamos gyógyke­
zeléssel (Franklin-, Galvan- és Fara-
dikus áramokkal, négyrekeszes villám-
fürdővel), kvarclámpa kezeléssel, szén­
savas-, oxygén- és fenyőfürdőkkel.
Modern műtőterem, hőlégikezelés, hizó-
gyógymód, fogyókúra, kényelmes, mo­
dern szobák, pihenő- és ivócsamok.
kurszalón, 250 m2 ebédlőterem, hall, fe­
dett terrasz, d. u. és este szalonzene,
központi fűtés.
Az Oblátus Orvosok Társasága igaz­
gatósága a fürdőt átalakíttatta, kibő­
víttette és s z a n a to r iá lis a la p o k r a f e k ­
te tte . Így lehetővé vált, hogy e g é sz
é v e n á t n y i t v a le g y e n .
Az egyes épületeket és villákat a
fürdővel, orvosi rendelővel, zene-, ol­
vasó- és társalgóteremmel, étterem­
mel, ivó-, pihenő-, előcsarnokkal, fod­
rászteremmel nyáron nyitott, télen
zárt üveges folyosók kötik össze. A
parkban tennisz-, korcsolyapályák,
strand, gyermekjátszóhely, árnyas
sétautak, pihenőhelyek.
A z E r z s é b e t S ó s fü r d ő te r m é s z e te s
k e s e r ű v íz fo r r á s a in a k g y ó g y e r e jé t
E u r ó p á b a n e g y e tle n fü r d ő se m m ú lja
fe lü l. Különösen női bajoknál rende­
lik az orvosok e csodás gyógyerejű
fürdőt. Vizének természetnyujtotta ol­
datban levő sótartalma egy fürdőben
9 kilogramm. Negyven vendégszobája
modern berendezésével, magyar, fran­
cia és dietikus konyhája orvosi fel­
ügyelet mellett a legmagasabb igénye­
ket is kielégíti.
Az igazgatóság felvilágosítást levél­
ben vagy telefonon ad — Budapest, I.,
Téténvi-út 12. Telefon: József 381—74.
381-75.
A magyar élet szenzációi
Irta:

Mikor az olvasó regg eli k ávéja v a g y ebéd­

utáni feketéje után p olgári nyugalom m al,
békés cigarettafü st kék sá v ja ib a burkolózva
kezébe veszi az újságot és végigb ön gészi a
hasábokat, nem is gondolja, h ogy az a szen ­
záció, m inek feltűnő cím ein m egakad a
tekintete, a riporternek m ily en verejtékes,
izgalm as, sokszor kockázatos m unkájába ke­
rül.
Kendőri riporter. Sokan talán ú g y kép­
zelik el, h ogy az besétál a főikapitány­
ságra, m egkérdezi a rendőrtisztektől mi ú j­
ság és jó l v a g y rosszul leírja azt, am it ott
hall. A rendőri riporter a rendőrtisztektől
a lig tudhat m eg valamit.. A fők ap itán yság­
nál szigorúan őrzik a h iv a ta lo s titkokat s
a „nyomozás érdekében“ nem árulnak el
sem m it m indaddig, am íg vala m ily en ü g y ­
ben a nyom ozást be nem fejezték. Ez
néha bizony hetekbe is beletelik. A d d ig a
riporter nem várhat. A z újság m inden reg­
gel m egjelenik és aligh an em lem ondaná­
nak a lapról az előfizetők, h a a riporter
azt jelentené: „Betörtek a P esti K ereske­
delm i Bankba, nem írhatjuk meg, hogy
m it v ittek el s azt sem, m ik a betörés rész­
letei. A rendőrség m egin d ította a nyom o­
zást s majd m i is beszám olunk a történ­
tekről, ha a nyom ozás befejeződik.“
A riporter ott tartózkodik a rendőrség
környékén, n y itv a a szem e, a fü le s m ár
m inden idegszálával fig y eln ie kell; am i­
kor látja, h o g y valam elyik kapu előtt n a ­
gyobb a tolongás, szaladgálás, sietés, akkor
már éreznie kell, h ogy „nagy ü g y “ készül.
Abból, h ogy m elyik detektivcsoport tagjai
gyű ln ek össze, már mindent tudnia kell a
jó riporternek. Mert m indegyik d etek tiv­
csoport m ás és m ás „szakm ában“ dolgozik.
A z egyik a betöréseket, a m ásik a zseb­
tolvajlásokat, a harm adik a gyilk o ssá g o ­
kat, a negyedik a sikkasztásokat stb.
fig y eli.
H ogy a részleteket honnan tudja m eg a
riporter, az már a szim atjától, következtető
ügyességétől és g yorsaságától függ. E gy-két
elejtett szó, egy-k ét rég nem lá to tt are
felbukkanása és m ár m egvan a nyom.
Gyorsan eg y a u tó ta x it és a riporter már
robog is a külvárosok v a lam elyik kis
utcája felé, h o g y m ég m ielőtt a rendőrség
kiszáll, már m egtudhassa a betörés v a g y
gy ilk o ssá g részleteit.
B udapestet ú g y kell ism ern i a rip orter­
nek, m in t a tenyerét. K ülönösen a F e ­
rencvárost, az A ngyalföldet, a C sikágót és
azokat a külső részeket, ahol legtöbb a
félreeső lebuj, ahol régi tolvajdinasztiák
főnökei oktatják s z a j r é - (zsákmány) szer­
zésre a fiatalabb h a v e r o k a t (oinkosokat).
Nem rendőri riporter az, aki nem ism er
néhány zsebm etszőt, néhány tizenhárom -
prébás kasszafurót, kik időközönkint,
ideiglenesen kiszabadulva az állam zári
kvártélyairól, legközelebbi ü g y ü k ig ezeken
a tanyákon m esélik el m últjuknak kim a­
gasló esem ényeit. Innen látják el bölcs

205
m esteri tanácsokkal az újoncokat és itt
hajolnak egym ás fülébe, ha újabb titkokat
kell m egosztaniok. Ilyen esetben a rendőri
riporternek nem egyszer kell a m aga fü leit
is odadugni, h ogy m egism erje az újabb
szövetkezések várható fejlem ényeit.
És a riporternek ü gyeln ie kell. E gyrészt
arra, hogy lelkiism eretére h allg a tv a , ne
nehezítse m eg a rendőrség m unkáját s
el ne árulja, h ogy tud már vala m it. Más­
részt p edig vig y á zn ia k ell arra is, h ogy
kültelki ism eretségei, tájékozottsága fel
ne k eltse a bűntanyák állandó ven d égei­
nek a gyanúját. iA riporternek nem sza­
bad rendőri besúgóvá lennie. A riporter
lát, hall, tud dolgokat, de azokról nem
szám ol be másnak, csak olvasóközönségé­
nek. E zért történhetik m eg az, hogy a
rendőrségi nyom ozás irán yítói, ha v a la ­
m ely bűncselekm ény történik, elsősorban
az újságokat olvassák el s ott nézik meg,
nincsen-e a riporterek tudósításaiban
olyan anyag, ami elősegíti a nyom ozás
további m unkáját.
A rendőrség és riporter riválisok. A
rendőrség titkolódzik és a riporter többet
akar tudni. Ez persze a legtöbbször sik e­
rül is. A régebbi rendőrtisztek m eg is
becsülik az újságíró barátságát és nem
egyszer kérnek tanácsot öregebb riporte­
rektől.
E gy elírás, egy tévedésből a tudó­
sításba kevert név, egy részvén ytársaság­
nak a nyom ozás izgalm as p illanatában té­
vesen bekerülő cím e elég ahhoz, h o g y be­
csületsértés, hitelrontás, h o g y rágalm azás
vá d já v a l á llítsák a riportert a b íróság e lé .
És te olvasó, k i a reg g eli kávéd, v a g y
ebédutáni feketéd m ellett falbontásos be­
törések, bankrablások, k ü ltelk i csapszéik-
ben felfed ezett gyilkosságok v a g y sikkasz­
tások történetét olvasod, gondolj ilyenkor,
eg y évben egyszer — am ikor az ú jságíró
m agáról is ír néhány szót, — egy percig a
szolgálatodra m indig készenálló ripor­
terre, aki a Te családi, v a g y kaszinói
vitádhoz bizony nem m indig fáradság
nélkül szolgáltatja a tém át

A nemes architektúra mestere

A fiatal tervező gárda egyik szám ottevő
tagja F ra n csek Im re m űépítész, kinek
m űvészi invencióján ál csak a szerénysége
nagyobb.
A közel elm últ időben a lig v o lt terv-
pályázat, am elyen Francsek ne szerepelt
volna sikeresen s ne kapott volna terveivel
díjazást, m ég pedig legtöbbször o ly alk a­
lommal, m időn úgyszólván az összes ter­
vező gárda felvonult terveivel.
Francsek Im re m ár édes a tyja irod ájá­
ban szív ta m agába a nem es architektúra
iránti szeretetet és tradíciókat, m elyek k i­
törölhetetlen em lékeket véstek leikébe. Még
a háború előtt kezdte m eg p á lyafu tását,
amidőn 1914-ben V ác város rendezésére k i­
írt tervpályázaton, idősebb k ollégái között
terve díjat kapott. A világháborút m int
honvédfőhadnagy küzdötte v é g ig és k itü n ­
tetésekkel a m ellén fo g la lta el ism ét h elyét
a rajzasztal m ellett és m in t fővárosi m ér­
nök terhes elfoglaltsá g a u tán szabadidejét
felhasználva aratta egyre-m ásra döntő
sikereit.
A Mérnök- és É pítész-E gylet n a g y p á ly á ­ Francsek" Imre.
zatán három évvel ezelőtt terve aranyérm et
kapott, m ajd a Széchenyi-fürdő k ib ő v íté­ p elt sikeresen, am i lankadatlan szorgalm á­
sén és uj strandfürdőjén egyh an gú lag első ról és m űvészi koncepciójáról tesz tanú­
díjat n yert. E z évben a N épjóléti M inisz­ ságot.
térium K inizsi-utcai bérházára k ap ott m eg­ Tudása és m űvészete megéTdemlit h o g y
bízást ugyancsak pályan yertes terve alap­ m inél több palota és középület hirdess»
ján. Ezen kívül m ég 12 pályázaton szere- Francsek Imre talentum át.

266

i
F e ls ő s o r : Állami vetömagvizsgáló állomás főépülete Budapesten. K ö z é p e n b a lr ó l: Részlet a soproni vegyvizsgáló intézet­
tel. J o b b ró l; Kender- és lentermelési szakintézet, Budapest—Szeged. A ls ó k é p e in k b a lr ó l: A budapesti szőlő- és borgaz­
dasági kísérleti állomás szőlészeti paVillonja. J o b b r ó l: Laboratorium a borászati intézetben.

269
 Vegyvizsgáló és paprikakísérleti állomás Kalocsán. K ö z é p s ő so r b á lró l: Chemiai laboratórium a kalocsai intézetben,
F e n t:
Szeged. M ellette j o b b r ó l: A kecskeméti vegyvizsgáló állomás egy szobája. A l s ó s o r : Tenyésztelep a növénytermelési
kísérleti állomáson, Magyaróváron.

270
F e n t : " A magyaróvári növénynemesítö intézet főépületének látképe. K ö z é p s ő s o r h a lr ó l: Lisztvizsgáló laboratórium a
budapesti központi intézetben. J o b b r ó l: Biológiai kísérleti terem a fővárosi halélettani és szennyvíztisztító állomáson.
A l s ó so r h a lr ó l: A budapesti központi vegykísérleti állomás tejvizsgáló laboratóriuma. A ls ó s o r jo b b r ó l: Részlet a mező-
g a z d a s á g i v e g y k í s é r l e t i in té z e tb ő l, S z e g e d e n .

271
 fl SZENT MflRGIT-SZIGET
„BUDAPEST GYÖNGYE“
N incs talán a világn ak egyetlen m etro­
polisa sem, am elyet olyan term észeti kincs
ékítene, m int a m agyar fővárost a Szent
M argit-sziget. A m agyarok büszkesége ez
a csodálatos kert, am elynek szépsége m eg­
ragadja az idegeneket is. Méltán becézik
a „ D u n a g y ö n g y é n e k “ ezt a szigetet, am ely
m ár az Á rpádházi uralkodóknak is kedvelt
tartózkodási helye volt. Abban az időben
a királyok vadászterülete volt. N agy vad as­
kert v o lt a szigeten, am elyről „ N y u l a k “
szigetének nevezték. A X II. században már
a főurak és az országnagyok palotákat
építtettek a szigeten és elnevezték „ U r a k
s z i g e t é n e k “. Később I V . B é l a k irá ly a szi­
getre egyházat és kolostort építtetett, m ely­
ről elneveztette „ B o l d o g s á g o s s z ű z M á r i a “ -
szigetének és m indaddig m egtartotta ezt a
nevet, m íg Árpádházi boldog M a r g i t .
IV. B éla apácaleánya az em lített kolostor­
ban m eg nem halt. H alála után a „ S z e n t
M a r g i t “ - s z i g a t n evet kapta s azóta h a g y o ­
m ányosan ez a név m eg is maradt. A fe l­
jegyzések szerint több szerzetesrend is volt
a szigeten, de a törökök dúlása elől elm ene­
kültek. N agyjában ez voln a a sziget törté­
nelm i nevezetessége, egy-k ét m űem lék m ég
m a is hirdeti a m últ kultúráját.
A margitszigeti nagyszálló és szanatórium délnyugati szárnya.
272
T i m r ir íT
Ma azonban egész más k u ltu rális célokat
szolgál a M argiüsziget, m int a múltban.
A m ióta Z s i g m o n d y V i l m o s a sziget á r t é z i -
s z ö k ö k ú t j á t fölfedezte, illetv e a m eleg for­
rás vizének használatát lehetővé tette,
azóta lendült fel a szigeti élet, olyképen,
hogy h atalm as szanatórium ot és fürdőt
létesítettek, ahol a forrás 43.3 C hőfokú
k é n e s , s z é n s a v a s , r a d i o a k t i v vizét a rá­
szoruló betegek igénybe vehetik. A sziget
az újabb és újabb fejlődésével világh írű
gyógyfürdő színvonalára em elkedett. Ezt
legjobban igazolja az a n a g y idegenforga
lom, am ely a szigeten tapasztalható, vala
m int azok az alkotások, m elyekkel a sziget
igazgatósága a fürdő teljes kiépítésére tö ­
rekszik. A szanatórium és fürdő, am int ké­
peinken látható, a legmodernebb berende
zésű és a legkényesebb igényeket is k ielé­
g íti. Azok a betegek, akik k ö s z v é n y e s , r e u ­
m á s , i d e g e s v a g y más bajban szenvednek,
m egtalálják a szigeten a biztos gyógyu lást.
K iváló orvosi kezelés m ellett van a szana­
tórium nak l a b o r a t ó r i u m a , v í z g y ó g y i n t é z e t e ,
rá d iu m i n h a l a t ó r i u m a stb. De szórakozás
tekintetében is a sziget a legjobbat nyújtja
Gyönyörű parksétáriyai, kellem es árnyas
fái, óriás strandfürdője, a n a g y n yári hő-
 A margitszigeti szanatórium étterme.

“égben a legüdítőbb h atással birnak a köz­ szok bonyolítják le az utasforgalm at,

lekedés praktikus m egoldására, — idén az am ely m ellett a döcögő lóvasút csak a m últ
igazgatóság az autóbuszjáratot a z Erzsé- közlekedésének hagyom ányaként m aradt
bet-tértől a szigetszanatórium ig beállította meg.
4s ma m ár hatalm as 6-os jelzésű autóbu­ P . G y.

A m a r g i ts z ig e t i n a g y s z á lló h a llja .

A M a g y a r Élet K é p é é K ö n y v e . 273
 A V IL Á G
LEG G Y O R SABB
Ó C E Á N J Á R Ó H A JÓ I

„SATURNIA", AZ ÓR IÁ S M O T O R O S C S O D A H A J Ó

A „Cosulich“ Triesti Tengerhajózási Társaság m onfalconei hajó­

gyárában építette meg a „Satum ia“ óriás motoroshajót és ennek
testvérhajóját a „Vulcánia“-t. E két hajó mindegyike 24,000 brutto-
register tonna tartalmú, hossza 200 m, magassága 28 m és szé­
lessége 25 m. Egyenkint 3000 szem ély szállítására alkalmasak, tehát
olyan befogadó képességük, mint egy nagyobb községé. A hajók
berendezése a legpompásabb és óriás haladást jelentenek a hajó-
épités terén. Ugyanis ezt a két hajót nem gőz, hanem mindegyiket
33,000 lóerős Diesel-motorok hajtják és igy olyan rendkívül nagy
sebességgel tudják az óceánt átszelni, hogy Triestből Északameri-
kába 10 nap alatt, Délamerikába pedig 14 nap alatt érnek el.
A „ S A T U R N IA " Ó R IÁ S M O T O R H A JÓ EG >H K D IE S E L -M O T O R JA

14 m hosszú és 12 m magas, segédmotorjaival együtt több mint 33,000

lóerőt fejt ki és jelenleg a világ legnagyobb nyersolajmotorja. Része annak
a háromemelet magas gépháznak, amely a gigászi hajó gyomrában
dolgozik és a kolosszust óránkinti 40 kilométer sebességgel hajtja az
óceánon keresztül, ami tekintettel arra, hogy a tengeren nincs megálló,
gyorsvonatsebességnek felel meg. fl hatalmas gépházban tizenhét
kisebb-nagyobb motor működik, közöttük kettő, amelyek egyenkint több
mint 10,000 lóerőt fejtenek ki. fiz óriási gyorsaság mellett a legnagyobb
kényelemről is gondoskodás történt ezen a csodahajón: különleges,
erre a célra konstruált szerkezetek gondoskodnak arról, hogy a
tizenhét hatalmas motor munkája sem zaj. sem rázás formájában sehol
a hajón érezhető ne legyen: a motorok speciális elhelyezése és elmés
berendezések tompítják a rezgést és fogják fel a motorok búgását.
 Az
esztergomi Szent István hévízfürdő-telep
a fürdőélet szolgálatában
A m agyar fürdők kiépítésére egy-k ét éve
m egindult országos propagandának meg
lett az örvendetes eredménye, az újonnan
épült fürdők létesítésével.
Kuda pest-fürdő várossal karöltve igyeke­
zett a vidék is gyó g y v izét kihasználni, für­
dők és uszodák létesítésével, am ellyel nem ­
csak az idegenforgalom fellendíséneb cél­
ját v itték előbbre, de módot nyújtottak a
testi kultúra fejlődésére az egyetem es
úszósport m agasabb színvonalra em elésével
is. A z országban idén m egn yílt vidéki für­
dők közül elsősorban az esztergom i S z e n t -
I s t v á n f ü r d ő t tartjuk szükségesnek m eg­
em líteni, am ely nemcsak m éreteinél — a
vidéki fürdők között a legnagyobb — de a
fekvéseinél fogva is a legideálisabb. Esz­
tergom festői látképet nyújtó főszékesegy­
ház és várhegy m élyében, közvetlen a Duna
m ellett létesü lt ez a hatalm as fürdőtelep,
am elyet n agy áldozatok árán az E s z t e r ­
g o m i T a k a r é k p é n z t á r r . - t . épített.
Itt m éltán k i k ell em elnünk R u d o l f Is t­
ván vezérigazgató érdem eit, aki elsőnek
A f ü r d ő l á t k é p e , E s z te r g o m .
276
ismerte fel e fürdőtelep létesítésének nagy
horderejét és az igazgatósággal együtt
fáradaatatlan m unkával létrehozta ezt a
n agyjövőjű fürdőtelepet. A z E s z t e r g o m i
T a k a r é k p é n z t á r r . - t . e több m illiárdos be­
fektetéssel E s z t e r g o m várost a nyaraló- és
fürdővárosok sorába emeltee. De nagy-
jelentőségű idegeníorgam i szempontból is
ez a fürdőtelep, m ert a D una jobbpartján
elterülő P á r k á n y elszakítása óta, — am ely
Esztergom város gazdasági életének a lük­
tetőere volt, — a gazdasági élet m egbénult
és csak egy cél vezérelte a városi gazda­
sá g i élet tényezőit, hogy a város g y ó g y ­
hatású, értékes v izét kihasználja, amely-
ly el az idegenforgalm at is fellen d íti.
Reméljük, h ogy ennek a célszerű gondol­
kozásnak m eglesz az eredménye, annál in ­
kább is, m ert az a sok ezer ember, aki
évente a történelm i nevezetességű Eszter­
gom városába elzarándokol, ki fogja hasz­
n áln i az E s z t e r g o m - S z e n t - I s t v á n h é v iz -
fiir d ő te le p ártézikút-gyógyvizét, am ely
főként csúzos, köszvónyes bajok, izzadm á-
nyok, bénulások, ideg- és egyéb m egbete­
gedésekben jelent kitűnő gyógyulást.
A zárt gyógyfürdők m ol.ett van a fürdő-
telepnek egy nagy 50 m. hosszú és 25 m.
széles úszómedencéje, felerésze strandolók-
nak 140 cm. m élységig, m íg a m ásik része
260 cm. m élységgel úszók szám ára. Űszó-
versenyek alkalm ával a v íz színét m ég 1.0
om-rel m eg lehet duzzasztani, ú gy, hogy’
ezáltal a v íz legnagyobb m élysége m ajd­
nem 3 méter. Külön tusskabinok a férfiak
és külön a nők részére. A z uszoda kabinjai
m ellett van m ég 36 n a g y és 36 kis kabinja,
4 nagyobb társas-öltözője összesen 288
szekrénnyel és 16 vetköző-kabinnal stb. A
kabinok teljesen vasbetonból készítve, lég-
réteges, m eleg el en jól védő m ennyezet­
szerkezettel. A kabinok körül terrasz-szerü
kiképzés. A . terep gyönyörűen parkí­
rozva, ahonnan lépcsőkön ju t fe l az ember
a forraszokra. A terraszok egyik részéről
gyönyörű perspektíva bontakozik k i a fő­
székesegyház, a v á rh eg y magasilata felé,
m íg a szem közti oldalon, a strand homokos
részén, egym ás fölé emelkedő kettős ter-
rasszal csatlakozik a fürdő szállodája és
vendéglője, am elynek udvarán árnyas fák
lom bjai nyújtanak kellem es pihenőt. A
szállodában ragy társaságok részére közös
term: k, társas hálószobák, úgyszintén ki­
tűnő m agyar és fran cia konyha á ll a ven ­
dégek rendelkezésére. Az óriási fürdőtelep
építészeti m egoldása V á c z y H ü b s c h l K á l­
mán m űépítész, városi m űszaki tanácsnok
nevéhez fűződik. P. G y.

Elégikus ének
Mátyás király oszlopánál
Mecénás hol vagy és ti többiek mind
bőkezű nagy tyrannuszok? Ki ad
szegény lantosnak kenyeret ma —
Elsorvadunk tenger ínség miatt.

Áldott idők: Fény, pompa, drágaságok

kora, palotádban, lám annyiból
jutott nekünk is Corvin, asztalodnál
aranykancsókban állt tokaji bor.

Erőszakos Mátyás, király-palástod

árnyában húzódott meg, eltakartad
védőn a kóbor bölcset a művészt, kit
honából vaksi gőggel elzavartak.

Kegyes voltál utolsó igricedhez is,

akinek húros hangszerén zene
zengett magasztalon a tetteidről —
Téged dicsérni nem volt szégyene.

Szolgád lehettem volna, a deákod:

míg trónoltál dicsőség és a jólét
árad szét, mint a sugaras nap —

Király, előtted százszor meghajolnék.

Ma törpe gyű le vész népség, dalolni

nincs kinek, nincs kiről, olyan dús
úr, mint Te nem lesz többé oszlopodnál
—

Levett kalappal állok, mint a koldus.

277
 A római magyar Collegium
Hungaricum
A bban az előző cikkünkben, am elyben
K lebelsberg Kunó gróf vallás- és közokta­
tá sü g y i m iniszter tevékenységét m éltattuk,
szó van a külföldi m agyar k o llég iu ­
mokról is. Képünk a Falconieri-palotát
ábrázolja, am elyet a kultuszkorm ány m eg­
vásárolt s itt helyezi el a róm ai Collegium
Hungaricumot. Ez a p alota egyik e Kóma
legszebb és legm onum entálisabb barokk
m űem lékeinek. A Tiberis partján
id eá lis központi fek véssel s Orazio Fal-
sonieri, a hatalm as F alconieri-nem zetség
egyik m űvészetkedvelő tagja ép íttette a
XVII. század legkiválóbb építőm űvészével,
Francesco Borrom inivel. A palazzo egyik
homlokzata a v ia G iuliára néz, ahol
egym ásm ellé sorakoznak Róma legérdeke­
sebb régi palotái, m ásik hom lokzata pedig
a Tiberis partjára méz és m agas terras zárói
kilátás n y ílik szembe a Tiberis túlsó
partjára, a Gianicolora, jobbra a San
áll Pietro kupolájára és az A n gyalvárra s
balra a P alatínus alján elterülő klasszikus
rommezőre.
278
 Liptay Je n ő
L ip ta y J e n ő , g a z d a s á g i fő ta n á c s o s .
Liptay Jenő egyike a legérdekeseb­
ben fejlődő munkás magyar karrie­
reknek. 1858-ban született a Szabolcs-
megye-i Venesellő községiben. Tizen­
négy esztendős korában elvesztette
szüleit és így tanulmányait maga
erejéből fejezte be. Tizennyolc eszten­
dős korában gróf Dessewffy Kálmán
szolgálatába került, és mikor Dessewffy
a 24 ezer holdas hitbizomány kezelését
egyik vejére. gróf Pongráczra bízta,
ez a tiszaeszlári 5 ezer holdas birtokra
tette át székhelyét, melynek vezetésé­
vel a fiatal Liptay Jenőt bízta meg. Ké­
sőbb Liptay Jenőre hárult az egész hit­
bizomány kezelése, amelyet mindvégig
a főúri család legnagyobb megelégedé­
sére oldott meg. Hamarosan, nagy
szaktudásánál fogva, igen sok magyar
arisztokrata bizalmasa lett és a Des­
sewffy-, Serédy-, Reviczky-birtokok el­
adására, majd a birtoknak háború
alatti kezelésére kapott megbízást.
279
Eközben állandóan tevékenységet fej­
tett ki a magyarországi gazdasági
szakirodalomban. Közfeltünést keltő
cikkei egymásután jelentek meg a
„Mezőgazdasági Szemlédben, a „Köz­
telekében és a régi „Magy arország“-
ban. Jelenleg a legszebb magyar szőllő
mintagazdaság tulajdonosa, amelyet
külön helyen is ismertetünk.
A régi, patriarkalis magyar úr há­
zának ma közéleti előkelőségek, írók.
művészeik és újságírók mindennapos
vendégei; nemrég megtisztelték, hajlé-
kát József kir. herceg, M a y e r János és
P e s th y Pál miniszterek, T e lm á n y i
Emil, T o r m a y Ceeile és sokan má­
sok.
Derék munkássága elismeréséül a
kiállításokon közel húsz kitüntetést
kapott, köztük a párisi világkiállításon
is és 1923-ban érdemei elismeréséül
gazdasági főtanácsossá nevezte ki a
kormányzó.
 Hogyan lehet termékennyé tenni
a futóhomokból összehordott
homokbuckákat
Látogatás Liptay Jenő nyirpazonyi gazdaságában.
N yíregyházától a lig pár kilom éternyire
terül el L iptay Jenő külföldön is híres
szőllősgazdasága. Hajdanában, talán negyed
századdal ezelőtt szélhordta homokbuckák
integettek egym ásnak a N yirpazony-i ha­
tárban, a köztük fekvő völgyekben pedig
m agasan gyü lem lett a kártékony tajavíz.
Ily állapotba került a n égyszáz holdmyi
föld az akkor m ég fiatal L ip tay Jenő tu la j­
donába, akkor jött m eg külföldről, tele
tudással és tapasztalattal s a paronyi
homokbuckákat, am ely m inden második
esztendőben term ett h ét m éterm ázsa ro­
zsot, ha ugyan a vetőm agot el nem terelte
a tizedik határba a hom okkal eg y ü tt a
szélvész, — a rakoncátlan buckákat szőllő-
vel telep ítette le, a ta la jv izet pedig lecsa-
poltatta a N yírvíz által, m elynek h elyén
ham arosan rétség, m ajd termő gyüm ölcsös
virított.
A zóta n a g y idő te’.t el, a nyirpazonyi
,,B erta“-telep külföldön is híres m in tagaz­
dasággá vedlett. K is darab Ném etország
juthat az em ber eszébe, am int a n a g y gond­
dal és szakértelem m el elrendezett gazda­
ságba befordul. A z országút m entén fasor
és gondosan n yírott sövénykerítés, a közé­
pen kanyargó út indul a gazdaság felé,
am ely hirtelen kiszélesedik és az A lföldön
ritkaságszám bam enő Lutz-fenyők közepette
feltű n ik a L iptay-villa. A domboldalakban
előtűnnek a gondosan ü ltetett szőllő rendjei.
Éppen szüret van. Napszámosok gúggolnak
a szőllőtőkék között, puttonyos emberek v i ­
szik a prések alá a szőllőfejeket. A szüret
eredm énye azonban nagyon szomorú. A
ta valyi 2500 h ektoliter h ely ett, a lig -a lig 250
h ektoliter term ett, am elynek értéke a lig kö­
zelíti m eg a b efek tetett m unkáltatási k ö lt­
ségek értékét. A term észeti csapás k övet­
keztében beállott veszteség azonban leg-
280
kevésbbé sem riasztja v issza az izig -v érig
passzionátus szőliősgazdát, h ogy továbbra
is nagy szeretettel és lelkesedéssel m űvel-
tesse a pazonyi „Berta“-telepet.
A n a g y területen m indenütt rendben so­
rakoznak egym ás m ellett a tőkék, sehol
eg y etlen eg y sem hiányzik; a filoxerával
szemben teljesen im munis ez a talaj, ú gy
hogy a szénkénegezéssel való kezelést telje­
sen feleslegessé teszi. A dom boldalak között
terülnek el az úgynevzett laposok. Ezek­
ben a laposokban gyüm ölcsök vannak. A
feltörő ta la jv íz eg y id eig ig en n a g y gondot
okozott a tulajdonosnak és később, érdekes
és eddig m ég ism eretlen m ódszerrel oldotta
m eg a nehézségeket: a laposokra n yárfá­
kat ültetett, am ely tu d valevőleg erősen fe l­
szívja a talajvizeket s íg y alkalm assá vá lt
a terület a gyüm ölcsterm elés szám ára is.
Ennek értéke, messze túlhaladja ezt a cse­
kélyk e kárt, am ely a fák árnyékából a g y ü ­
m ölcsfákra szárm azik.
Nem messze gondos fűzfatelepítés látszik,
am elynek fiatal vesszejét kosárfonásra h asz­
nálják, odébb akácás, am elynek fája karók
készítésére szolgál. A pince berendezése is a
legmodernebb, a présház közepén, hatalm as
h ydralgikus szőllőprés áll, am elyből gu m i­
csöveken vezetik a m ustot a p ince beépített
200—300 hek toliteres cem enthordóiba. A gaz­
daságnak ma nem csak M agyarországon, h a ­
nem külföldön is h íre van. Nap-nap után
tek in tik m eg a különböző gazdasági szak ­
iskolák növendékei, legutóbb pedig n y o lc­
van pestm egyei és szabolcsi kisgazda vo lt
többnapos tanulm ányúton a gazdaságban.
V endégei között szerepel P e s t h y Pál, M a y e r
János és közéletünk szám os m ás k iv á ló ­
sága. L ip tay Jen őt a m agyar szőllőm ívelés
terén k ifejtet m unkásságáért gazdasági fő­
tanácsossá nevezte k i a kormányzó.
 Nyiregyházi építkezések

1. M e g y e h á z . 2. Az a j r e n d ő r s é g i p a lo ta . É p í te t te V á r a ll y a i S á n d o r é p ítő m é r n ö k , é p íté s i v á lla lk o z ó .

T e r v e z t e L e e h n e r J e n ő d r . m ű e g y e te m i t a n á r .

281
 V á r a ll y a y S á n d o r la k ó h á z a . T e r v e z te
és é p í t e t t e V á r a ll y a y S á n d o r é p ítő ­
m é r n ö k , é p íté s i v á lla lk o z ó .

A BELVÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR
ALAKULT ALAKULT
1892 B EN . 1898-B E N .

T
A L A P T Ő K É J E fi,OOO,OOO P. T A R T A L É K A L A P JA 1 ,2 5 0 .0 0 0 P .

R é s z v é n y e i a b u d a p e s ti, w ie n i é s
lo n d o n i tő z s d é n je g y e z te tn e k .
R Belvárosi Takarék-
pénztár részvénytársaság
flz intézetnek Budapesten flz intézet kibocsátványai: elfogad betéteket köny­
a özabadság-téren, vidéken vecskékre és folyószám­
pedig Debrecenben, Ma­ 7Va°/0-os lára előnyös kamatozás
kón, Miskol con és Sátor- arany angol fontra mellett. El ő l e g e k e t ad
aljaujhelyen vannak fiók­ szóló záloglevelek, értékpapírokra, leszámí­
jai. Rz érdekkörébe tartozó tol váltókat, jelzálog-köl-
affiliált pénzintézetek: a 77,%-os csönt nyújt földbirtokra
Disconto Bank r t., Buda­ arany angol fontra és budapesti bérházakra.
pest, Bank- és Kereske­ szóló községi köt­
vények, El f ogad tőzsdei meg­
delmi r.-t.,Baja, Dunaföld- bízásokat. Eszközli hitel­
vári Népbank, Dunaföld- 7°/o-os levelek kiírását, külföldi
vár, Kisvárdai Ipar-és Ke- aranypengőre szóló pénzek és utalványok vé­
resked. Bank, Kisvárda. községi kötvények. telét és eladását. -:- -:-

282

T T
 Hévizgyógyfürdő
Az isteni alkotásnak csudálatos
műve a hévízi forrás, amely gyógy-
hatásánál fogva v ilá g h ír ű v é le t t m i n ­
d e n reklám nélkül és ez a kies fekvésű
fürdő ma már C s o n k a m a g y a r o r s z á g
le g lá to g a to tta b b és egyben a legolcsóbb
fürdője.
A csudás víz által meggyógyított
betegek az élő reklámai Hévíznek,
amely eredetiségében is nagyszerű al­
kotása a természetnek, amennyiben
m á s o d p e r c e n k in t 630 l i t e r n y i óriási víz­
tömege forrásának a föld mélyéből
36°C melegen törve elő 10 holdas iszap­
pal telített tavat alkot, amelynek vize
sohasem poshad meg, mert a víz nagy
mennyisége állandóan felfrissíti annak
vízét. A tó fenekét, gyógyhatásúra
nézve a v ilá g h ír ű fangot felülmúló
is z a p képezi, a melybe a szabadban
fürdőző beteg oly mélyen merülhet alá,
mint azt a beteg testrésze megkívánja;
ezen iszap, amelyet itt korpának ne­
veznek, őrőlt kávéhoz hasonló bársony-
puhaságu szemcsékből áll, a melyek
kellemes érzést váltanak ki a fürdőző-
ből, az iszap nem tapad a testre, ha­
nem egyszeri alábukás után magától
lemosódik.
Az iszapnak tudományos alapon ki­
mutatott r á d ió - a k tiv itá s a felülmúlja
minden egyéb ismert iszapét és phisi—
kai hatása abban rejlik, hogy az állan­
dóan és egyenletesen meleg vízben kép­
ződő gázakkal együttesen gyenge más­
ságéként hat a bőridegvégekre, sőt a
mélyebben fekvő bőridegvégekre, ivás
esetén a gyomor és bélidegekre, tehát
az a n y a g c s e r é r e is hatalmasan javító
befolyással van. A fürdő hatásának
legfontosabb mozzanata a vérkeringési
zavarok megszüntetése, kórtermékek,
izzadmányok lerakodmányok olyszerű
feloldása és átalakítása, hogy azok a
vérkeringésbe jutva, alkalmas utón a
testből eltávolodnak. Ischiatikus, csú-
zos, rheumás megbetegedéseknél, csont­
törések után jobb hatású vizet nem
ismerünk.
283
Hévizgyógyfürdő Keszthely város­
tól, amely a legközelebbi vasúti állo­
mása, 6% kilométernyire fekszik és a
minden vonatnál rendelkezésre álló kb.
60 autón (autóbusz) 12 perc alatt elér­
hető 1 pengő 20 fillér, illetőleg 1 pengő
viteldíjért személyenként
Maga a fürdőtelep 2 részből áll. A
belső telep a mely a tavat és fürdőket,
valamint 14 szálloda és villában 250
m o d e r n b e re n d e zé sű szo b á b ó l áll a
Reische család által vezetett fürdő-
igazgatóság kezelésében van, teljes
hygienikus követelményeknek megfe-
lelőleg csatornázva és vízvezetékkel
ellátva, a szállodák a páratlan szép­
ségű herés hévízi sétányra épültek. A
külső hóvízszentandrási községi telep­
ből, a melyen az utolsó 6 esztendőben
több mint 50 szálloda és villából kb.
1200 s z o b á v a l , a melyek bérbeadására
nézve a községi elöljáróság ad felvilá­
gosítást.
A fürdőhelyiség I., II., III. osztályú
és iszapfürdőkre osztott csinos faépü­
letekből áll és a modern fürdőkultúrá­
nak elmaradhatatlan strandfürdőjét
is magában foglalja, nemcsak homok­
stranddal, de a világon v á r a tla n isza p -
s tr a n d d a l is, ahol a napkurát használó
beteg gyógyítandó testrészeit kívánsá­
gára közvetlen a tóból merített iszap­
pal takarhatja be.
Az igazgatósági épületek előtt el­
húzódó gyönyörű sétányon a hazai
cigánymuzsikának ma élő közkedvelt­
ségben legfelül álló művelője R a d io s
B é la bandája szolgáltatja naponként
kétszer a sétazenét és szerzi meg a
szükséges élvezetét a fürdőközönségnek.
Az igazgatósági telepen két első­
rangú vendéglő és étterem van, a me­
lyek páratlan figyelemmel és mérsé­
kelt áron látják el a vendégeket élel­
mezéssel; a lakások áia ugyanilyen
mérsékelt, amennyiben egy ágyas szoba
már napi 3 pengőért kapható (kiszol­
gálással együtt) míg a legszebb, erké-
lyes kétágyas luxusszobának legmaga­
sabb napi ára 10 pengőig megy, ami
tekintettel a rövid fürdőidényre és
összehasonlítva egyéb fürdőkkel jutá­
nyosnak mondható, A fürdőzés díja
60 fillértől 1 pengő 60 fillérig, a gyógy-
és zenedíj személyenkint és naponkint
40 fillér. Posta-, távíró- és távbeszélő­
hivatal az igazgatósági épületben.
A fürdőt felkereső idegen, aki elő­
ször látja ezt a csudafürdőt, a melynek
áldásos gyógyeszközeinek mindegyike
a természet adománya, kellemesen le­
pődik meg, mikor a piros színű ló th u s z -
v ir á a o k k a l körülszegett tavat megpil­
lantja és kellemes itbtartózkodás ntán
azzal az érzéssel mond búcsút a kedves
fürdőnek, hogy azt ha módjában áll,
minden évben felkeresi, mert gyógyu­
láson kívül itt csendes s z ó r a k o z á s t és
a b s o lu t n y u g a lm a t is talált, mert a
sétányon túl elterülő pedánsan ápolt
gyönyörű dombos parkban a legtisz­
tább levegőt szívhatja magába. A vidék
tipikus dunántúli dombvidék bájos
völgyekkel megszakítva és a park min­
284
den sarkáról szebbnél szebb kiiátás
nyílik a vidék regényes, kulturált, er­
dőkkel és szőlőkkel borított változatos
tájára.
A fü rd ő id é n ? / május elején kezdődik
és szeptember 30-ig tart, az idei évben a
fürdőt használók száma 18000-ig emel­
kedett, míg vasár- és ünnepnapokon
500—600 autó fut be Hévízre az ország
minden részéből az olajjal portalaní-
tott elsőrangú műúton.
A fürdő rendszeres használata előtt
a vendég vesse alá magát a saját jól
felfogott érdekében o r v o s i v iz s g á la t­
n a k , és az orvossal írassa elő a fürdő
mikénti hosználatát, valamint a szüksé­
gesnek mutatkozó egyéb kezelést: vil­
lamos kezelést, Zaudert, másságét >tb.
A szobák a fürdőigazgatóságnál ren-
delendők és pedig legalább 3 héttel
a szándékolt fürdőhasználati időpont
előtt és az igazgatóság (október 1-től
május 1-ig Keszthelyen) bármikor kész­
séggel nyújt mindenféle egyéb tudni­
valókra nézve is kellő felvilágosítást.
Egy magyar építőművész sikerei
A m agyar építőm űvészet e g y k iv á ló sá ­
gáról kell szólnunk e helyen, aki számos
katolikus középület alk otásával szerzett
m agának elism ert nevet.
F á b i á n Gáspár dr. m űépítész, oki. épí­
tészmérnök, oki. közgazdasági mérnök, a
kir. József M űegyetem kitűnő diplomás
doktora, az „Építő Ipar — Építő M űvé­
szet“ szerkesztője, tart. utászfőhadnagy, a
hadiékítm ényes Signum Laudis és a Ká-
roly-csapatkereszt tulajdonosa, a p ápai
N agy Szent Gergely-rend lova g ja , szüle­
tett Székesfehérvárott 1885 január 2-án.
U gyan ott végezte a főreáliskolát. D iplo­
m áját a budapesti kir. József M űegyete­
men szerezte m eg, ezután állam i ösztön­
d íjat nyert, m ellyel olaszországi ta n u l­
m ányútra ment. Már előzőleg A igner
Sándor m űépítész oldalán részt vesz a
budapesti E rzséb et ö r ö k im á d á s -te m p lo m
építkezésében, majd m int Kauser József­
nek, a Szent István B azilika befejezőjének
segédje, a J é z u s Szent S z iv e -te m p lo m
n agy oltárán dolgozik. K ét év ig N a g y
V irgil m űegyetem i tanár segédje
irodavezetője. 1908-ban m egbízást kapott
a b d b o c s a i r ó m a i k a t o l i k u s t e m p l o m ter­
vezésére. 1910-ben, m int társtervező, m eg­
nyeri a fium ei m. kir. E r d é s z e t i S z é k h á z
tervpályázatán az első d íjat és k iv itellel
való m egbízást. T ervei szerint és vezetése
m ellett épül át a J é z u s t á r s a s á g i A t y á k
k a lo c s a i g im n á z iu m a és k o n v ik tu s a .
kultuszm inisztérium pedig megbízza
já s z a p á ti új róm ai k a to lik u s fő g im n á z iu m
tervezésével és az építés vezetésével.
A törökbálinti f r a n c i a a p á c á k új építkezé­
seiket az ő tervei alapján végzik. Székes-
fehérvár szab. kir. várostól m egbízást
nyer az új A r v a h á z é s A g g i n t é z e t terv ei­
nek elkészítésére. U gyancsak Székesfehér­
váron az U r á n i a m o z g ó s z i n h á z építkezésé-
sében v ett részt m int tervező. A budapesti
K o n g r e g á c i ó s O t t h o n kápolnájának belső
berendezése tervei alapján készült. A latonfüredi r. k. t e m p l o m é s i s k o l a , a buda­
kultuszm inisztérium m egbízásából új típusú
önálló g a z d a s á g i i s m é t l ő i s k o l á t tervez,
továbbá e l e m i i s k o l á k a t é s ó v o d á k a t . Részt
vesz sok tervpályázaton, ahol több díjban,
kitüntetésben és dicséretben részesül. 1914
július 28-án a szerb harctérre m egy, onnan
az orosz hadszíntérre, ahonnan m egrok­
kanva kerül vissza, de katon ai szolgálatot
teljesít egészen az 1918-as összeom lásig.
Tisza István m iniszterelnök m egbízásából
a Kárpátokban elesett h ő s i h a l o t t a k t e m e ­
t ő i n e k t e r v e i t készíti el. Közben elkészíti
a d o m b ó v á r i O r so ly a a p á c á k ú j p o lg á r i
is k o lá já n a k te r v e it és a p é c s i P iu s In te r -
n á tu s h a ta lm a s te m p lo m á n a k pályázatán
m egnyeri a k iv itellel való m egbízást.
A kereskedelm i m inisztérium m egbízza
o P o n g r á c - ú ti „ L “ j e l ű á lla m i b é r p a lo ta
tervezésével. Közben a m. kir. állam i
felsőipariskolán m int m agántanár m űkö­
dik. Pestszentlőrincen a kultuszm iniszté­
rium m egbízásából elk észíti a W lassits-ut-
cai e l e m i i s k o l a kétem eletes átépítését,
Mezőkövesden pedig a J . T . a t y á k ú j t e m ­
p l o m á t . Érden pedig az ú j novicius házakat
tervezi. 1921-ben H aller István k inevezi a
debreceni egyetem i építkezések m iniszteri
biztosává. Innen visszatérve, m egbízza a
budapesti IX . kér. M ester-utcai m. kir. áll.
f ő g i m n á z i u m t á r s t e r v e z ő j é n e k . M agán villá­
kat tervez Budapesten, Pilisesabán, C sillag­
hegyen, Balatonon stb. A kát. Patronáge-
E gyesület intézeteit tervezi. A felső-gödi r.
k. új rom ánstilű t e m p l o m o t k észíti el.
A m. kir. n ép jóléti m inisztérium m egbí­
zásából befejezi a M adarász-utcai c s e c s e m ő ­
és k ó r h á z építkezését és elkészíti az a n g y a l­
földi m. kir. áll. E l m e g y ó g y i n t é z e t ú j I. és
II. osztályú betegpavillonját. Majd mint
társtervoző N yíregyházán a szabolcsme-
g y ei k ö z k ó r h á z 300 á g yas új p av illo n já t és
a kisvárd ai új k ö z k ó r h á z terveit k észíti el.
U gyancsak torvei szerint épülnek a T olna­
várm egyei ú j k ö z k ó r h á z összes épületei.
A Tervei szerint épült a l a z a r i s t a A t y á k l a ­
k á c s a i n o v i c i á t u s a , valam in t a budatétényi
a
Isten Igéjé-ről nevezett szerzetesrend első
m agyar M i s s i ó s O t t h o n a é s g i m n á z i u m a .
Az Isten i M egváltó L eányai-ról nevezett
kedves nővérek budapesti és soproni a n y a ­
h á z á n a k , v a lam in t a székesfehérvári Szt.
V ince apácák új z á r d a i s k o l á j á n a k terveit
ő készítette
A C istercita Rend z i r c i m o n o s t o r á n a k új
kétem eletes szárnyépületének tervezését v é ­
gezte. U gyancsak terv ei szerint épült a ba­
pesti Iskola Testvérek Isten h egy-ú ti új
p o l g á r i i s k o l á j a , a m arcali m. kir. áll. p o l ­
g á r i i s k o l a . A Budapesten épülő „Külső-
Ferencvárosi E gyházközség“ Ü llői-úti, v a ­
lam int a V I. kér. Szent Család E gyházköz­
ség V ilm a királynő-úti t e m p l o m á t tervezte.
Ú jságírói p á lyája 1900-ig n yú lik vissza.
M unkatársa v o lt dr. Lendl A dolf lapjának:
„A Természet“-nek, a „Fejérm egyei N apló“-
nak és az „Építő Ip ar — Építő M ű vészed ­
nek, m elyet 1921-től kezdve szerkeszt. M eg­
jelent m űvei: „A budapesti Dunapartok-
ról“ és „Az új városháza elhelyezéséről“.
285
 V ilá g v á ro s i Á ru h á z
A ki m a v ég ig sétá l B udapest utcáin, a n ­
nak csakugyan m eg k ell állapítania, h ogy
itt lüktető, v ilá g v á ro si élet fo ly ik s ú g y ­
szólván semmisem h ián yzik a kultúra és
a gazdasági berendezkedés modernségéből.
Volt azonban ta v a ly ig e g y olyan h iá n y o s­
ság, am elyet a külföldi vendégek és lá to g a ­
tók azonnal észrevették s am ely az ország
vidéki lakosságában is öntudatlanul a zt az
érzést keltette, hogy valam inek híján van
a gyönyörű m agyar fővárosban.
A kik jártak az ország határain k ívü l, azok
tudják, hogy m it jelen t a p árisi boulevar-
dokon a P r i n t e m p s a G a l e r i e s , L a F a y e t t e
és L o u v r e áruház, Londonban a H a r r o d s ,
S e l f r i d g e áruház és a new yorki B roadw ay n
a V a n a m a k e r S t o r e s . Ezek a modern k e­
reskedelm i életnek valóságos csodavárai
s azoknak fantasztikus m éretű raktáraiban
és kirakatpolcain az ipari és gazdasági te r ­
m elésnek m inden term éke k iv étel nélkül
m egtalálható. A kü lföld i vicelapok sok
tréfát is gyártanak ezeknek az árúhózko-
losszusoknak forgalm ával kapcsolatban.
E gy ily en tréfa legutóbb az egyik p árisi
vicclapban jelen t m eg s azt érdemesnek
tartjuk itt felem líteni, m ert kitünően je l­
lem zi a n a g y áruházak sokoldalúságát.
E gy úr a feleségével kisebb-nagyobb v á ­
sárlások elintézése v ég ett bement az egyik
nagy páriái áruházba, közben azonban a
szédületes forgalom ban aiszakadtak e g y ­
m ástól. A férj ijed ten szalad gált eg y ik
áruosztálytól a m ásik ig s közben magából
k ik elve folyton ezt hangoztatta:
— E lv e s z te tte m a fe le s é g e m e t!
E gy elárúsító k isasszon y bokros teendői
közben od avetette a feleségét kereső férj­
nek:
— N em jó h elyen tetszik járni. A g y á sz­
ruha- és a koporsóo sztá ly a h atodik em e­
le t H. folyosóján ak 29. szakaszában van.
E g y ily e n im p o z á n s , tö k é le te s , a k ü lö n ­
b ö ző tá r s a d a lm i o s z tá ly o k ig é n y e it e g y fo r ­
m á n k ie lé g ítő á r u h á z r a m á r v a ló b a n é g e tő
s z ü k s é g e v o l t B u d a p e s t n e k . A főváros la ­
kossága valóban nag y elism eréssel és bíz­
vást mondhatjuk, h álával tartozik annak a
vállalkozó csoportnak, am ely m e g t e r e m t e t t e
B u d a p e s t s z ív é b e n , a v á r o s le g fo r g a lm a s a b b
p o n tjá n , a k ü lfö ld i m e tr o p o lis o k m a g a z in -
je iv e l é s á ru c s a r n o k a iv a l m in d e n te k in ­
te tb e n v e té lk e d ő C o r v in A r u h á z a t.
R e i s z Zoltán m űegyetem i tanár, a k iv á ló
építész, tervezte ezt a nagyszerű épületet,
m ielőtt azonban m unkához lá to tt volna,
hosszabb külföldi útján tanulm ányozta a
világvárosok n a g y áruházait s a z o k n a k l e g ­
m o d e rn e b b ú jítá s a it e g y e s íte tte a C o r v in
B iztos, hogy nagyobb-
Á r u h á z te r v e ib e n .
m éretű áruházak vannak a külföldön, d e
az eg észen b iz o n y o s , hogy a C o r v in Á ru ­
286
házn á l m o d ern eb b és g y a k o r la tib b m e g ­
o l d á s ú á r u h á z s e h o l s i n c s a v i l á g o n . A ter­
vező m inden eszközzel arra törekedett,
hogy a z áruelosztás a legegyszerűbben tör­
ténhessék ebben a modern üzleti palotában
s h o g y a vásárló közönség ezrei a leg n a ­
gyobb forgalom m ellett is a legrövidebb idő
a la tt és a legprecízebben szerezhessék be
azt, am ire éppen szükségük van. A k i m ár
járt a C o r v i n A r u h á z gazdagon m egrakott
árupolcai között — és vájjon k i ne járt
volna ott — annak önkénytelenül is m eg
k ellett állap ítan ia, h o g y a tervező teljes
mértékben elérte a célját.
A m ikor kom olyan foglalkozunk a n a g y ­
szabású Corvin Á ruháznak jelen tőségével,
nem szabad figyelm en k ívü l hagynunk n e m ­
z e tg a z d a s á g i s z e m p o n tb ó l v a ló fo n to s s á g á t
sem . A szegényebb néposztályok, am elyek
pedig a lakosság zömét teszik, m indeddig
a többé-kevósbé m egbízható kiskereskedé­
sek ellátására v o ltak u talva s a nálunk szo­
kásos alkurendszer m ellett bizon y sokszor
neun a legelőnyösebben szerezték be árui
kát Az olyan m éretű és ím elkedett k e­
reskedelm i m orálra a la p íto tt áruházban,
m int a C o r v i n A r u h á z , sohasem fordulhat
elő. hogy a vevő eg y etlen fillérrel is tú l­
fizeti a vásárolt árucikket, m e r t i t t a z ü z ­
le ti h a s z o n n a k o ly a n k is h á n y a d á v a l d o l­
g o z n a k . a m e ly e t e g y e d ü l a fo r g a lo m n a g y
m é r e te i te s z n e k l e h e t s é g e s s é . A Párisban
já rt m agyarok sokszor csodálkoztak azon,
h ogy a k is m ídinettek vájjon h ogyan tud­
nak olyan elegánsan és divatosan öltöz­
ködni szerén y jövedelm ükből. A külföldön
járatosak nagyon jól tudják, h o g y ezt
csakis az ottan i n a g y árúházak tették a
p árisi masamódok é s m idinettek szám ára
lehetővé, m ert ezeknek konfekció osztályain
csekély frankokért a legkifogástalanább
síikkel elkészített kész ruhákat, blúzokat,
cipőket és kalapoat kapják. A m i m e g v o l t
m á r r é g e n P á r is b a n , a z m a m e g v a n B u d a ­
p e s te n is , h á la a C o r v in A r ú h á z n a k . A
szem lélő figyelm ét bizonyára nem is k e­
rülte el az a változás, am ely az egyszerű
osztályok leányainak öltözködésében az
ntóbbi időben m egn yilván u lt.
Nem a legutolsó helyen áll a n a g y árú-
házak gyak orlati értékei között az a m o­
mentum sem, h o g y a v i d é k r ő l v á s á r l á s o k
e s z k ö z lé s e c é ljá b ó l fe lr á n d u lt k ö z ö n s é g n e k
n e m k e l l e g é s z n a p a z u t c á k a t r ó n ia , az
időjárás szeszélyeinek kitéve, vesztegetvén
az an n y ira drága időt, h a n e m a z á r ú h á z
k ü szö b é t á tlé p v e c sa k a k k o r k e ll is m é t a z
u tc á r a te n n ie lá b á t, a m i k o r v o n a tj á n a k i n ­
d u l á s i i d e j e e l é r k e z i k . Közben a derék v i­
déki vásárló m inden szü k ségletét k ie lé g ít­
hette, eleget teh etett az otthoniak legkü­
lönbözőbb kotmissdóinak s közben, ha m eg ­
éhezett, étv á g y á t is csillap íth atta, k i tűnőén
m egebédelhetett, a biiffében töltö tt pihenő­
idő alatt a délutáni órákban kitűnő ezlm-
fónikus zenekar m űvészetét is élvezhette.
Nem csak a n agy ünnepek előtt, pünkösd­
kor, husvétkor és karácsonykor, am ikor a
vidékiek valósággal elözönlik az áruház
csarnokait és folyosóit, hanem az év m in­
dén részében töm egesen akadnak vidéki
vásárlók a C o r v i n A r u h á z egyre növekvő
közönsége között. Legfrapánsabb b izo n y í­
téka az áruház abszolút m egbízhatóságá­
nak, olcsóságának és páratlan sokoldalúsá­
gának, h o g y m é g a m e g s z á l l o t t t e r ü l e t r ő l i s
n a g y s z á m b a n k e r e s ik fe l a zo k az e ls z a k í­
t o t t t e s t v é r e i n k , akik
pedig az utódállam ok
fővárosaiba is m ehetnének, ott azonban
sehol sem találnak olyan v ilá g v á ro si je l­
legű, nagyszabású áruházat, m in t a buda­
p esti C o r v i n A r u h á z .
De nézzük m ost m ár egészen közelről.
v á jjo n m ik é n t is m ű k ö d ik o ly a n b o s z o r k á ­
nyos p r e c iz itá s s a l e z a h a ta lm a s á ru h á z,
a m e ly n e m k e v e s e b b , m in t h a ts z á z a lk a l­
m a z o tta t fo g la lk o z ta t k ü lö n b ö z ő o s z tá ly a in
é s m ű h e l y e i b e n . Sohasem fordulhat elő p é l­
dául az, hogy valam i k ifogy, v a g y h ogy
nincsen éppen kéznél. A v e v ő b i z t o s a n s z á ­
m íth a t a rr a , h o g y a z á lta la k e r e s e tt c ik k
a h e ly é n v a n s a z t m in d e n v á r a k o z á s n é lk ü l
m e g k a p ja .
Nem kevésbé fontos szervezete az áruház­
nak a m ű v é s z e t i é s d e k o r a t i v o s z t á l y .
A C o r v i n A r u h á z dekorációit nem kisebb
súlyú m űvészek tervezik, m int F e i k s Jenő.
P ó l y a Tibor, F a r a g ó Géza stb. A n agy-
közönség által m ár annyiszor m egcsod ált
gyönyörű k ir a k a tfe s tm é n y e k e t, k ir a k a t-
b e r e n d e z é s e k e t, p la k á to k a t, a n a p is a jtó b a n
m e g je le n ő Íz lé s e s r e k lá m h ir d e té s e k e t ők
k é s z ítik . L e g u tó b b a K o s s u th -ü n n e p s é g a l ­
k a lm á v a l ő k ö ltö z te tté k d ís z e s ü n n e p i k ö n ­
tö s b e a z á r u h á z k ü ls ő f a l a i t é s e g y é b b e ls ő
b e r e n d e z é s é t.
K ülön fejezetet érdemel a C o r v i n Á r u h á z
em elkedett üzleti politikájának az a köz­
hasznú és hazafias törekvése, h o g y m i n d e n
r e n d e lk e z é s é r e á lló eszkö zzel ig y e k s z ik
e l ő m o z d í t a n i a m a g y a r i p a r f e j l ő d é s é t . Ezt
legfőképpen ú g y k ív á n ja szolgáln i, h ogy
azokat a töm egcikkeket, am elyeknek m o­
delljeit n a g y áldozatokkal külföldön sik e­
rül m egszereznie, a h a z a i f o g y a s z t á s c é l j á r a
b e lfö ld i ip a r o s o k k a l á l l í t t a t j a e lő . E rre
különösen kedvező alkalm at n y ú jtott neki
az úgynevezett e g y p e n g ő s á r u o s z t á l y n a k a
lé te s íté s e , a m e ly a m a g a e r e d e tis é g é b e n és
s o k o ld a lú s á g á b a n v a ló s á g o s s z e n z á c ió ja a
m a g y a r ü z le ti é le tn e k . Az e g y p e n g ő s o sz­
t á l y o n a legkülönbözőbb cikkeknek ezrei
kerülnek eladásra az e g y pengőben m eg ­
állap ított fix áron, s a közönségnek eddig
m ég soha nem tapasztalt érdeklődése bizo­
nyítja, h ogy az árúház vezetősége valóban
életrevaló tervet való síto tt m eg ennek az
osztálynak a felállításá v a l. Ha valam i új
kreáció kerül ennek az osztálynak az árú-
287
sító polcaira, am ely m egn yeri a közönség
etszését, a k k o r a v á s á r l ó k s z i n t e m e g r o h a ­
m o zzá k az á ru h á zn a k ezt a részét és ó rá k
E gyp en ­
a la tt k a p k o d já k e l a z ú jd o n s á g o t.
gős áron ily en űnom és precíz k iv ite lű tá r ­
gyak at csakis a C o r v i n A r u h á z tud adni,
m ert egyedül ő rendezkedett be erre a
töm egterm elésre. Csupán ő tudja beérni
azzal a m inim ális ü zleti haszonnal, am elyet
ezeknek a tárgyaknak az eladásával realizál.
E gyik legfrissebb szenzációja az egypengős
osztálynak a Z s o l n a y - p o r c e l l á n g y á r b a n k é ­
s z ü lt é s m á r k á v a l e llá to tt p o r c e llá n d ís z e k ,
a m e l y b á r m e l y e l ő k e l ő l a k á s v i t r i n j é n e k is
é r té k e s d ís z é ü l s z o lg á lh a t.
H ogy az áruház általános feltű n ést keltő
újdonságai m ellett m aradjunk, rá k ell tér
niimk az annyira h íres és népszerű C o r v i n -
b ü f f é r e is, am elynek hatalm as és pazarul
d íszített term ében naponta többszázan fo
gyasztják el ebédjüket és uzsonnájukat. Ne
hogy azt h ig y je vala k i a büfié-szó em líte
sére, hogy itt rideg és általán os jelleg ű ki
főzésről, v a g y kim érésről van szó. A ki erre
gondolna, az valóban téved. A dunaparti
hoteleknek, a H u n g á r i á n a k , a C a r l t o n n a k
vagy a B r is to ln a k n in c s e le g á n s a k b a n és
m ű v é s z ie s e b b e n b e r e n d e z e tt é tte r m e , m in t a
C o r v i n A r u h á z b ü f f é j e . A falak at bordó se
lyem tapéta borítja, az asztalok fölött piros
ernyős villan ylám p ák égnek, a teríték hó
fehér abroszokon ezüst evőeszközökből és
m árkás porcellánokból áll, szóval m egvan
minden, ami a legelőkelőbb étterm eknek
dísze. De nemcsak a külső pom pára voltak
tek in tettel az áruház vezetői, am ikor a büf
fét létesítették , h a n e m g o n d j u k v o l t a r r a is .
h o g y o t t a z e g y p e n g ő h a tv a n fillé r b e n m e g
á lla p íto tt e g y s é g á r o n o ly a n íz le te s és bő
sé g e s e b é d e t s z o lg á lja n a k fe l, a m e ly e t s e h o l
m á s h o l a v á r o s b a n n e m le h e t m e g k a p n i. A
déli m enü négy fogásból áll, s am ikor a k i­
tünően elk észített ételek után a vendég
illa to s feketekávéját, m ely az 1.60-as árban
szintén b ennfoglaltatik, szürcsöli, m egelá
gedéssel állap íth atja m eg m agában, hogy
ezért az árért az úgyn evezett jobb éttér
mekben legfeljebb e g y főzelékfeltételes ebé­
det fogyaszth atott volna.
A vid ék i vásárló közönség tudja talán
csak igazán m éltán yoln i a C o r v i n Á r u h á z ­
n a k azt az újítását, h o g y az áruház falai
között k ü l ö n m e n e t j e g y i r o d á t á l l í t o t t f e l .
am ely nemcsak az összes belföldi vonatokra
és hajójáratokra bocsát ki jeg y ek et m inden
felár nélkül, hanem Európa m inden nagy
vasú tvon alára is. H á ló k o c s i- fo g la lá s o k a t,
k e d v e z m é n y e s tá rsa s - és k ö r u ta z á s i j e g y e ­
k e t é p p e n ú g y le h e t i t t v á lta n i, m in t a z á l­
la m v a s u ta k k ö z p o n ti m e n e tje g y iro d á já b a n ,
azonkívül pedig az áruház m enetjegyirodá-
jámak szakavatott szem élyzete m inden le g ­
apróbb felv ilá g o sítá st is m eg tud adni ú gy
az utazásokra, m int a külföldi n a g y váro­
sokban való h otelviszonyokra és a sp eciá­
lis fürdőhelyekre vonatkozóan. A kinek sür­
gős a dolga, — és vájjon kinek ne voln a az
m anapság — annak nem k ell vásárlásai el­
végzése után m ég külön utakat m egtennie,
hogy utazási jegyét m egszerzze, itt a leg ­
rövidebb idő alatt és a legkényelm esebben
k ielég íth eti ebbeli szükségletét is.
M indjárt az első, am it észre kell vennie
a belépőneq, a k ö t ö t t - s z ö v ö t t , p a m u t - é s l e n -
c i k k t k osztálya, ahol m inden igén yn ek és
m inden zsebnek egyform án m egfelelő k ielé­
gülés található. A következő rayon az
é k s z e r - o s z t á l y , ahol a választéknak szinte
szédületes gazdasága előtt ám ulhat el a
vásárló. Nem messze innen van a s z ö v e t -
o s z t á l y , ahol a l e g k ü l ö n f é l é b b b e l - é s k ü l ­
f ö l d i k é s z í t m é n y e k t a l á l h a t ó k . A z angol és
francia áru m ellett ott van a ma m ár szin ­
tén elsőrangú m agyar tex tilip a r terméke is,
de nem csak m inőségben, hanem színekben
és m intákban is a legteljesebb kollekció
között lehet válogatn i.
Az elegáns hölgy közönségnek valóságos
Mekkája a Corvin Á ruház i l l a t s z e r - é s k o z -
n e t i k a - o s z t á l y a , ahol mindenkor megtaláljs>
a legutolsó párisi parfüm különlegességeket.
A z olcsóbbfajta C oty-gyártm ányok m ellett
ott sorakoznak a csillogó polcokon P a t o u
és G u c r l a i n k ü l ö n l e g e s s é g e i , ú g yszin tén a
legkülönbözőbb kölnivizek, arckenőcsök,
szobaillatosítók és a női szépségápolásnak
egész nagy arzenálja. O kvetlenül m eg k ell
em líteni a k e l l é k - é s r ö v i d á r u - o s z t á l y t ,
a m e ly b e n tö b b e z e r á r u c ik k kerül e la d á s r a .
Az íz e sn e k és a m űvészetnek valóságos
tárháza ez az osztály, ahol gombok, g y ö n ­
gyök, csattok, strassok, szalagok, sálak, reti-
kül-foglalatok a legesodásabb k iv itelb en és
választékban találhatók. E z e k e t a h o l m i k a t
e g é s z B u d a p e s te n s e h o l m á s u tt n e m le h e t
m e g t a l á l n i , s éppen ezért a m a elegáns és
divatos asszonyának m ár csak azért is ok­
vetlenül föl kell keresnie a Corvin Á rúhá­
zat. Ittt van azután a c s i p k e - o s z t á l y , am ely­
nek árui között órák hosszán át vá lo g a th a t­
nak a hölgyek. A h a r i s n y a o s z t á l y , a k e z -
t y ű - , e r n y ő - és b o t o s z t á l y mind m egan n yi
látványossága az árúháznak, de nem kisebb
attrakció a m ellettük levő ú r i d i v a t - o s z t á l y
sem, ahol B udapest legelegánsabb féríiai
éppen ú gy m egtalálják a nekik va ló árút,
m int a legszerényebb an yagi eszközökkel
rendelkezők. F é r f i f e h é r n e m ű b e n b á m u l a ­
to s a n g a z d a g a z á r u h á z r a k tá r a s a le g ­
olcsóbb 3 pengő 65 filléres erős és tartós
zefiringt.ől, a legfinomabb és legdivatosabb
Oxford- és selyem puplin-ingekig m inden m i­
nőség és árnyalat feltalálható.
F elju tva az első em eletre, rögtön szem be­
tűnnek a n ő i k a l a p o s z t á l y e l e g á n s p r ó b a ­
t e r m e i . A legelső párisi kalapcégek kreációi
m ellett ott vannak az utólérhetetlen sikkel
készített kis párisi trotteur-kalapok legk ü ­
lönbözőbb form ái és színei. A z ezer kalap
között valósággal nyüzsög az elegáns h ö lg y ­
sereg s i g e n g y a k r a n a r i s z t o k r a t a - v e v ő k i s
288
m e g fo r d u ln a k a C o r v in -A r ú h á z k a la p o s z ­
tá ly á n .
U gyancsak az első em eleten van a g y e r ­
o s z t á l y a is, am ely
m e k k o n fe k c ió ízlés és
olcsóság dolgában felülm úlhatatlan. A n ő i
fe h é r n e m ű -o s z tá ly k ü lö n b ü s z k e s é g e a z á r ú ­
h á z n a k , mert ezen a téren a Corvin v a lósá­
gos új ipart terem tett ízléses és szép k észít­
m ényeivel. A b ő r ö n d - é s d í s z m ü á r ú - o s z t á l y
vetekszik változatosság, ízlés és k iv itel dol­
gában bárm elyik külföldi sp ecialista cég­
g el. A k é z i m u n k a é s a n ő i r e t i k ü l - o s z t á l y
u tán következik az áruház egyik legfőbb
erőssége, a n ő i k o n f e k c i ó - o s z t á l y . Mintha
nem is emberi kéz m unkája voln a az a
sok lohetetíinom , habkönnyű ruhaköltem ény,
am elyek itt fantasztikus gazdagságban v á r­
ják a hölgyközönséget. A z áruház m ásik
n a g y á g y ú ja a m ásodik em eleten lévő
s z ő r m e - o s z t á l y , am ely v a g y o n t érő nemes
prém jeivel igazán látványosságszám ba
m egy. A szerényebb tárcájú közönség is
m egtalálja azonban a nekivaló bundákat s
egészen bizonyos, h ogy nem jár v ele rosz-
szul, m ert az áruház m inden eladott darab­
jáért garanciát válla l. A szőrm e-osztály
term észetesen r e n d e l é s r e i s d o l g o z i k .
Modern ízlés és az eredetiségre való tö­
rekvés jellem zi az árúház s z ő n y e g - o s z t á l y á t ,
am ely bátran vállalkozhatok főúri paloták
és egyszerű polgári lakások szükségleteinek
kielégítésére. Feltűnnek a legújabb gyárt­
m ányú d i v á n y t a k a r ó k és c h e z t o n g u e - á l v e -
t ö k egészen újszerű, ú g y n e v e z e t t g e o m e t r i a i
m o t í v u m a i k k a l . Specialitása az osztálynak
az á lla ti szőrből készült v a s - b o u c l é - s z ő n y e g ,
am ely elp u sztíth atatlan s am ellett olcsó is.
A g y é k é n y á r ú k n a g y g a z d a g s á g a is jogos
érdeklődésre tarthat igén yt. Függönyök,
paplanok, linóleum ok, füzek és általában
m indaz, ami a bútoron k ívü l a kom plett
lakberendezéshez szükséges, m egtalálható
itt a legnagyobb választékban és a legkü­
lönbözőbb árban. Nem lehet szó nélkül el­
m enni a s p o r t - o s z t á l y m e l l e t t s e m , am ely­
nek sokoldalúsága felö leli a modern sport­
élet m inden ágát. A n a g y futball,sták.
a box- és egyéb sportfenom ének úgyszólván
k iv étel nélkül itt szerzik be szükségleteiket,
m e r t jó l tu d já k , hogy a C o r v in -A r ú h á z
s p o r tc ik k e ib e n sz á z s z á z a lé k ig m e g b íz h a t­
n a k . Sítalpakban például a legkiválóbb
finn, svéd, norvég és am erikai márkák kap­
hatók. Sem m ivel sem marad el a sport-
osztály am ellett a s p o r t r u h á z a t i c ik k e k
r a y o n j a , ahol igazán stílszerűen és m égis
gazdaságosan öltözködhetnek ú gy a tenni-
szezők, autom obilisták és kerékpárosok,
m int a téli sportok hívei. M eg k ell még
em lítenünk a c i p ő o s z t á l y t , am elynek fran ­
cia és angol k ülönlegessége m ellett a le g ­
jobb m agyar gyártm ányok k ín áltatják m a­
gukat.
A M a g y a r É le t K ép es K ö n y v e. 19
VÁROSI SZÍNHÁZ

BUDAPEST LEGOLCSÓBB SZÍNHAZA

M a g á n s z e r e p lő k : Á b r á n y i M a r g it, G yőző, H a rsá n y i Ilo n a , H e v e s i M ik ló s n é ,
A ran y Jó z se f, B ék ássy Is tv á n , B e re e lly H o lla y B é la , H o rv á th E rz s i, K a lo c s a y
M agda, B e te g h B aby, C s illa g B enő, fő - F e re n c , K a lo c s a y F e re n c n é , K em ény
ü g y e lő , C s illa g Jen ő , s z in h á z -g a z d a , S á n d o r, K e rté s z Illé s , K o r n ló s Ján o s,
C s illa g , M ik ló s , C sóka B é la , E k k er S z i­ K o v ács G á b o r, K őszeghy E rz s i, L e n h a rd
d ó n ia , É r c z k ö v y L á s z ló , F e re n c z y K á ro ly , A ran k a, L o rá n d Ila , L u k ács Ján o s, L u-
F le s c h Im re , F ra k n ó i K á ro ly , k a rm e s te r, n y ák F e re n c , M árk u s A n g e la , M árk u s
G e rő n é K . Ilo n a , sugónő, G e rő M a r g it, Ján o s, M é sz á ro s S á n d o r, O d ry G e rg e ly ,
H a ja g o s K á ro ly , H a rm a th H ild a , Jak ab P a lo tá s M a r ia n n e , P a lo tá s K a tó , P écsi
Iré n , K a lla Is tv á n , K a rá c so n y i Is tv á n , L a jo s , P u sk ás D á n ie l, R évész S á n d o r,
k a rm e s te r, K á rm á n G iz i, K e le ti M á r to n , S im á i H e n rik , S u h a jd a R ó z s i, S zafk a
re n d e z ő é s m ű v é s z e ti titk á r, K e rn e r J e n ő , M e lin d a , S z a la y M a r g it, T ak ács Illé s ,
k a r m e s te r, K e rté s z O s z k á r, K e s s le r B o ra , V á n d o ry G u s z tá v n é , W e isz Im re .
K ilv á d y Irm a , titk á r n ő , K o m ló s P á l, k a r ­ M ű s z a k ia k : A b a y G y u lá n é , B a lu s k a
m e s te r, K o m p ó th y G y u la , K o v ács Ilo n a , E le m é r, B aum öhl A r tu r , D ia m a n t A n ta l,
K o v ács K a tó , K ő szeg i T eréz , K raszn ai fő k e llé k e s , E n d rő d y P á l, H in te l Ján o s,
E le k , K r is z tiá n L illy , L észay K a tó , L i­ d is z m e s te r , H o rv á th Jen ő , h . d is z m e s te r,
g e ti G y u la , L o rá n th V ilm o s , fő ren d ez ő , K o lu m b á n D ezső, S z a th m á ry G y ö rg y ,
L ő rin c z y V ilm a , M a le c z k y O sz k á r, S z e d la c s e k Is tv á n , fő v ilá g o s itó és 23
M á rk u s D e z ső , fő z e n e ig a z g a tó , M e d v e c z k y d ís z ítő , 6 v ilá g o s itó , 7 b ú to ro s .
B e lla , M o ln á r S á n d o r, P a jo r Ö d ö n , P a ta k y Z enekar: Á dám G y ö rg y , A lb re c h t
F e re n c , P ilin s z k y G é z a , P rim o s its R ó b e rt, P é te r, A lte n b u rg e r Ján o s, B ra c k l Is tv á n ,
R ad n ai E rz s i, S a b o ly A nna, S e b e s ty é n B rü c k l Jó z se f, F eh ér Jó z se f, F la m m
G é z a , ig a z g a tó , S e b e s ty é n D ezső , h . ig a z ­ A n d o r, F o lb e rth G u s z tá v , F ris s A n ta l,
g a tó , S e b e s ty é n Jen ő , S ik R ezső, fő re n ­ G eck M ik ló s , G r ü n fe ld Á rm in , H a n n o v e r
dező, S ir ó A nna, S zabó L á s z ló , Szedő G y ö rg y , H irs c h Jó z se f, J a u lu s B é la ,
M ik ló s , S z ik la i Jó z se f, S ződi K a tó , T ar- J o tis c h k y L eó, K e rté s z G y ö rg y , K is s
n ay G éza, T e ic lim a n n Iré n , V á g ó Is tv á n , K á ro ly , K o ls c h o fs z k y Jó z se f, K ö rn y ey
V a rg a Im re , V e rm e s J e n ő , W e ls e r T ib o r, L á s z ló , L á s z ló A n d rás, L eb en g u t B o ld i­
Z ila h y Iré n , Z o ltá n Iré n . z sá r, L u k ács Is tv á n , M ádai Is tv á n , M a-
T á n c o s le á n y o k : B a rth á É ti, B o h u s g y ari Is tv á n , M anner P é te r, M a r its e k
Irm a , D án y i P a n n i, D o b r o v its M á r ta , K á r o ly , M á r to n f i J ó z s e f , M itle h n e r R u d o lf ,
G y a rm a th i M a n c i, H opené A lic e , Jak a - O rd e lt R ezső, R e is z P á l, R ev ere G y u la ,
bos Iré n , K o lo s E d it, R askó M a n c i, R ig ó K á ro ly , R ossi F rig y e s , R ó z s a M ik ­
S c h a ffe r Ila , S zövő J u c i, W e is z Ila . ló s , R ü ck au f G y u la , S om ogyi L á s z ló ,
É n ek kar: A bay G y u la , B án J u lia , S te in e r Im re , S c h o lz Ján o s, S c h lä g l
B ódi R ó z s i, B odor Im re , B ogdán M a r g it, Jó z se f, S c h m id t F e re n c , S c h iitz e n lio ffe r
B uasai Ilo n a , D e m e tr o v its G iz e lla , F e le d i Ján o s, S z a u te r L á s z ló , T echel V ilm o s,
G y u la , F e k e te M á r ia , F ö ld e s Is tv á n , T o n k a Ján o s, V áczi G y u la . V rá b e l [S á n ­
G a lla i M á r to n , G o tts c h a ll Jak ab , H a ris d o r, W eg n er Jó z se f.
 A

PAPÍR
TELEFON : L. 993-60 TELEFON : L. 993-60
GLUCK BELA
Pf l PI RNf l GYKERESKEDŐ CÉGNÉL
BUDAPEST, V., GOROVE-ÜTCA 3. SZÁM

^U iim iiniiiiiin niiiii i i i h i h u i u m i i i h i i i i h i i i i i i i i i niiiii fiiiiM iiiniiiiniim iiiuiinniiiinuiiniuniiiiiiiniiiinihiiininiiiiiiim iiiiiiniiiiiniiinniiniiiiiiniii

Illlillllliillllliillllliillllliiillliiillllliillllliillllliillllliillllliillllhillllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliilll

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllKlIllllllllllllllllllllllllMllllllllllllllllllllllIltlllllllll llllllllll
A KÉZMÜIPAROSOK ÉS KISKERESKEDŐK PÉNZINTÉZETE A

BUDAPESTI K i m HITELINTÉZET 8. T.
BUDAPEST, VII. KÉR., RAKÓCZI-UT 30. FÉLEMELET.
T E L E F O N : J. 363-10, J. 445—20.
Postatakarékpénzt. csekkszámla: 22363. cA '

e/ 1>\ & , A
A x&Y-eV

IPAROSNAK ÉS KISKERESKEDŐNEK ÉRDEKE, HOGY AZ INTÉZETNÉL

FOLYÓSZÁMLÁT NYISSON ÉS TAKARÉKBETÉTEKET HELYEZZEN EL.

T Í 1 ||l l l | | | M ' l | | | | M l t | l l " M I | l l l | | | | | l < l | | | i " l | | | l l ' l | | l l l l l | | | | l l | | | | | l l | | | | m i | | | | l l | | | | | l l | | | | l l l | | | l l l l | | | | I M I | | | | l l | | | | | M I | | | | l l | | | | | l l | | | i l l l | | | ] | M I | | | l l l | | | | | H | | | | | l l | | | | | l l | | | | | I U I f Í r

19*
 / I s E l s ő M a g y a r

Á l t a l á n o s H i s t o s í t ó

T á r s a s á g

Hazánk legrégibb és legnagyobb magyar bizto­

sító intézete. Alapíthatott az 1857-ik évben, hazánk
akkori nagyjai által, mint D e á k Ferenc, báró E ö t­
v ö s József, S z ö g y é n y i László, gróf A p p o n y i
György, gróf K á r o ly i György, gróf D e s s e w ffy
Emil, H a r k á n y i Frigyes, S o m s s ic h Pál, báró
S e n n y e y Pál, N á d o s s y István, Ü r m é n y i József,
Z ic h y Ferenc gróf, Z ic h y Henrik gróf, J ó s ik a Sá­
muel báró, stb. stb.
1857 óta az E ls ő M a g y a r Á lta lá n o s B iz to s ító
T á r s a s á g e szűk haza határain kívül is becsületet
és tiszteletet vívott ki a maga részére az egész vi­
lág biztosítási piacán. Komoly és konzervatív el­
veivel sikerült a legnehezebb időben is pozícióját
fenntartani és amint a háború és forradalmak el­
múltak, újból is üzletállományának fejlesztéséhez
új erővel és a régi elvekkel nekifogni.
A társaságnak a budapesti főintézetén kívül
B a ja , B é k é sc sa b a , D eb recen , E g e r, G y ő r, K a p o s ­
v á r , K e c s k e m é t, M is k o lc , N a g y k a n iz s a , N y í r e g y ­
h á za , P é c s, S á to r a lja ú jh e ly , S o p r o n , S ze g e d , S z e k -
szá rd , S z é k e s fe h é r v á r , S z o ln o k , S z o m b a th e ly és
V e s z p r é m városokban van saját kezelésében
fiókja, ezenkívül W ie n b e n és G ra zb a n saját neve
alatt működő képviselete, végül e Csonka haza
majd mindegyik községében megfelelő helyi szer­
vezete.
Ezen szervezetek készséggel állanak a biztosító
közönség rendelkezésére és szívesen szolgálnak
minden irányú felvilágosítással.
A társaság foglalkozik a biztosítás minden ágá­
val: elfogad tűzbiztosításokat, lakóházakra, gazda­
ságokra, cséplőgépekre, árúk és egyéb készletekre,
házi ingóságokra, gyárak és ipartelepekre; betö­
réses-lopás elleni biztosításokat mindennemű
árúk- és egyéb készletekre, házi ingóságokra, rab­
lás elleni biztosításokat; jégbiztosításokat az ösz-
szes terményekre; egyéni balesetbiztosításokat, a
Legkülönfélébb szavatossági biztosításokat, autó-

! ' rrrr
A
kát törési károk ellen is; üvegbiztosításokat ter­
mészetbeni és készpénzbeni kártérítés mellett;
szállítmánybiztosításokat vasúti- és hajó fuvaro­
zásoknál, nemkülönben a postán küldésre kerülő
értékszállítmányokat. A legmodernebb köt vény­
fel tété lek mellett vállal a társaság élet- és halál-
eseti biztosításokat.
.1 társaság
jelenlegi kormányzó testületé :
I g a z g a tó s á g : B e r z e v ic z y Albert dr., G e r g e ly
Tódor, H a r k á n y i János báró, P o p o v ic s Sándor
dr„ T e le s z k y János, Z ic h y János gróf.
F e lü g y e lő b iz o tts á g : A n t a l Géza dr„ B a tt h y á n y
István gróf, G aál Jenő dr., R a d v á n s z k y Albert
báró, S z i t á n y i Géza.
V á l a s z t m á n y : O r m ó d y Vilmos (elnök), S z é c h e ­
n y i Emil gróf (alelnök), A l m á s y Imre dr. gróf,
B e lic z e y Géza, B u d a i-G o ld b e r g e r Leó dr., B u r c -
h a r d - B é la v á r y Rezső dr., C z ir á k y József gróf,
C se k o n ic s Iván gróf, D o m o n y Móric, E r d ő d y Ru­
dolf gróf, F a y György, I n k e y Pál báró, J a n k o v ic h
János, J é k e y László, K e n d e Zsigmond báró,
M a u th n e r Alfréd, P a p Géza báró, S o m s s ic h Mik­
lós, S tr a s s e r Imre, S z ú r d a y Róbert, W e n c k h e im
Dénes gróf, Z ic h y Aladár gróf.

?
 A M A G Y A R FOLD
m ű t r á g y á ja a sz u pe r fo sz f At,
mert hatóanyaga, a fosz­
forsav, vízben könnyen ol­
dódik és így a mi szá­
razságra hajló éghajlatunk
alatt is a növénynek már
fejlődése kezdetén is rög­
tön r e n d e l k e z é s r e áll.
A hazai gyártmányú
SZUPERFOSZFÁT
16-I9%vízben oldódófoszfor-
savtartalommal kapható a

„SZUPERFOSZFÁT“
MŰTRÁG ATERJESZTÖ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ
9

RÉSzvenyTÁRSASAGnáL
BUDAPEST, V . ÁRPÁD-UTCA 8. SZ.
Ugyanitt kapható legjobb
minőségben és legolcsóbban
40% -os kálisó,m észnitrogén

CHILISALÉTROM
és minden egyéb műtrágya.
Díjtalan szaktanácsért és
ismertető füzetekért fordul­
jon szóval vagy írásban a
fenti Részvénytársasághoz
 Motorok,
Lokomobilok,
Gazdasági gépek,
Hengerszékek,
Vízi turbinák,
Szivattyúk,
Téglagyártási és
aprítógépek,
Kazánok,
Daruk, elevátorok,
szállítóberendezések,
Mindennemű vasszerkezetek,
Vasúti kocsik,
Hajók, motorcsónakok, kotrók

G f l N Z - D f l N U B I U S mal
AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB ÉS LEGNEVESEBB GÉPGYÁRÁNÁL

G R N Z ÉS T R R S R - D R N Ü B I Ü S
GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR R.-T.
BUDAPEST, X, KŐBÁNYAI-UT 31.

T E L E F O N : TERÉZ 104 -7 2 , JÓZSEF 4 6 1 -1 9 .

SÜRGÖI SYCI M: Gf l MZCOM B U D A P EST.

 BUDAPESTI
KÖZPONTI
A LTA LA N O S
TEJCSARNOK
RÉSZV.-TARS.
BUDAPEST, VII. KERÜLET,
ROTTENBILLER-UTCA 31. SZ.

ÁTALAKÍTOTT

TEJIVÓCSARNOKAI:
I., Gellérl-tér 3. V., Erzsébet-téri kioszk
. II., Margit-körut 49. V. , Hold-utca 23.
V., Kecskeméti-utca 5. VI. , Teréz-körut 50.
V., Berlini-tér 9. VII. , Károly-körut 3.
VII., Sip-utca 6.
ALAPITTATOTT: SGRGÖNYCI1:
1S6T-DCN HITEL

MAGYAR
ALTALANOS HITELBANK
BUDAPEST

A
f ió k o k :
Budapesten:
I., Disz-tér 16.1., Krisz-
tina-tér 2. II., Széna-tér 5. IV.,
Egyetem-utca 11. V., Berlini-tér 5.
VI., Andrássy-út 23. VII., Károly király-
út 3. Baja, Debrecen, Győr, Kecskemét,
Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Szekszárd,
Tatabánya, Brassó, Nagyvárad, Temesvár, Fiume.
A bank áruosztályának terméube-
vásáriási kirendeltségei: Csöng-
rád, Kaposvár, Karcag. Kisúj­
szállás, Mezőtúr, Miskolc,
Turkeve, Nyíregyháza,
Szarvas, Szeged,
Szolnok.

y
ABBAZI A
i i p n - p i QuARNfcR
M U I - -l- - - -L- - r° E ^G / rneroil
N a
S T E f An ia ) MA j e s r / C

Elsőrendű hotelek. Mérsékelt árak

Kitünőellátás. Mindennemű szórakozás

Tavaszi, nyári és téli szezon

Saját fürdő és strand. Napfürdő

Magánlakosztályok fürdőszobával

Garage. Mozi. Rádió

Tennis, Ping-Pong, Bridge

American Bar. Tea Room. Tánc

Koncertek

Kérjen felvilágosítást a MAGYAR-OLASZ UTAZÁSI IRODÁTÓL

Budapest, V., Nádor-utca 18 Telefon: T. 230-41, L. 986-40
GSCHWINDT-FÉLE
V ' <JT

(* )
W
!■*
\ -í
fc*
</> *

2?
BUDAPEST
BUDAFOK
NAGYKŐRÖS

<§>' ^
<£
“ 5'
s
<N
S-*** ✓
<A
't P
>• <£>
✓

KÖZPONTI IRODA:
BUDAPESTEN, IX, IPAR-U. 15-21

KÖZPONTI FÖZDÉK:
NAGYKŐRÖSÖN, ZALASZENT-
GRÓTON, S ZATMÁRCS EKÉN.
KONZERVGYÁR: NAGYKŐRÖSÖN.
 LANG L. G ÉPG YÁR R.-T.
E legnagyobb iparvállalataink között is előkelő helyet elfoglaló
gyárat 1868-ban Láng László alapította a mai Vilmos Császár-úton.
A gyár eleinte szerény keretek között csupán gépek javításával, majd
malmok berendezésével foglalkozott s e működésével is annyira fejlő­
dött, hogy a mai helyén rövidesen új otthont kellett keresnie.
A vállalat gyártmányainak kifogástalan volta csakhamar külföldön
is ismeretessé vált, erről tanúskodnak a nemzetközi kiállítások elis­
merései és ezek nyomán beérkező megrendelések a világ minden részé­
ről. 1885-ben a gyár már, akkoriban horribilis teljesítmény számba
menő, 1000 lóerős gőzgépeket produkált. Az ország szükségletét moto­
rikus gépekben legnagyobbrészt a Láng-gyár fedezte, de tekintélyes
exporttevékenységet is mutathat fel főleg Oroszországba. 1903-ban a gyár
n a g y te lje sítm é n y ű g ő z tu rb in á k gyártására is kiterjeszkedett,
fontos szerepet vállalva az ország akkoriban meginduló villamosításában.
Rövidesen az összes budapesti villamosvillágítási és közlekedési válla­
latok áramfejlesztő gépeit Láng-gépgyári turbinák hajtották meg. A gyár
turbina-osztálya állandóan lépést tartott a technika haladásával, úgyhogy
évtizedes tapasztalatai alapján a turbinaápítésben a felmerülő igényeknek
bármily nagy teljesítményekig teljes felkészültséggel képes megfelelni.
1909-ben felvette a gyár a D iesel-féle nyersolajmótorok gyár­
tását, melyek takarékos üzemük folyán igen gyorsan elterjedtek. Ma a
gyár a legnagyobb egységekig (kb. 1000 lóerő) állít elő kompresszoros
és kompresszor nélküli Diesel-motorokat.
A vállalat 1911-ben a Magyar Általános Hitelbank útján rész­
vénytársasággá alakult és a szomszédos Eisele József kazángyárral és
a Sangerhauseni gépgyár budapesti vállalatával 1915-ben történt
fúziója révén felvette munkaprogrammjába a kazán, cukorgyári és
vegyipari berendezések gyártását.
A vállalat a folyó évben is tekintélyes munkákkal van foglalkoz­
tatva, turbina-osztálya többek között a kelenföldi új villamos telep
részére a második 37,000 lóerős berendezést, mely az ország legnagyobb
erőgépe lesz, készíti. Cukorgyári osztálya, szesz- és szörpgyárakat
berendező, valamint kazán-, Diesel-mótor- és vashordó-osztályai is állan­
dóan el vannak látva megbízásokkal. Az év második felében beérkezett
tekintélyes rendelések, valamint az utóbbi idők országos villamosítási
törekvései tág perspektívát nyújtanak a gyár további fejlődésére nézve.
A vállalat jelenleg 1000 munkásnak és tisztviselőnek nyújt megélhetést.

1
 PESTI MAGYAR

BUDAPESTEN
V., GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 2. SZ.

Alapíttafotl 1841-ben királyi szabadalomlevéllel.

Lesrréeibb maevar bank.

Előnyös feltételekkel
v á l l a l mindennemű
bankszerű megbízást.

t
Az intézet félforgalmi-irodája készségesen
közreműködik bel- és külföldi cégek kö­
zötti összeköttetés létrehozása érdekében.

Levélcím : 508. sz. m. kir. postahivatal.

Sürgönyeim: «COMMERZ».
 MAGYAR
ÁLTALÁNOS
TAKARÉKPÉNZTÁR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
BUDAPEST

V . G R Ó F T IS Z A IS T V Á N (E z e lő t t: V ., JÓ ZSEF-
U T C A 8 . é s 10. SZÁM , TÉR 13. é s 14. SZ Á M .

Alapittatott 1881-ben az Assicurazioni Generali

(Trie8ti általános biztosító társulat) égisze alatt.

F ió k o k B u d a p e s te n :
11., Széna-tér 1/b, IV., Kossuth Lajos-utca
14—16., IV., Vámház-körút 8., V., Lipót-körút
11., VI., Andrássy-üt 46., VII., Erzsébet-körút
28., VI., Király-utca 23., VII., Kákóczi-út 78.

F ió k o k v i d é k e n :
Baján, Békéscsabán, Cegléden, Debrecenben,
Gyöngyösön, Kaposvárott, Kecskeméten, Kis­
kunfélegyházán, Kispesten, Kisteleken, Nyíregy­
házán, Sopronban, Szegeden, Székesfehérvárott,
Szentesen, Szombathelyen, Tabon, Tapolcán,
Várpalotán és Zalaegerszegen.

A la p ít á s a i, a f f iliá lt in t é z e t e i é s
é r d e k k ö r é b e ta r to z ó v á lla la to k :
Magyar általános ingatlanbank r.-t., Magyar
Őstermelő r.-t., Magyar általános bank r.-t.,
Gróf Zichy Béla urkuti bányamüvek r.-t., Ma­
gyar tógazdaságok r.-t., Bőripari r.-t. Győr, Grab-
féle textilipar r.-t. Győr és ezenkívül számos
ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalat.
 EN

R rendkívüli lőképességű Frommer

serétes fegyverek n a g y r a k t á r a

BUDAPEST, VI., csak VILMOS CSASZAR-UT 33

Rlapíttatott 1865-ben.

Kívánatra részletes leírást és árjegy

zéket küldünk. * V •

Címre tessék vigyázni, mert csak

ezen a h e l y e n van üzletünk.
 IPAROSOK
ORSZÁGOS KÖZPONTI
SZÖVETKEZETE
BUDAPEST, V. KERÜLET, NÁDOR-UTCA 22

K özp on ti o s z tá ly o k : V, Nádor-utca 22, III. emelet.

I g a z g a tó s á g , Titkárság, Pénzügyi osztály, Ellenőrzés, Könyvelés.
T e le fo n s z á m o k : Teréz 253-33, Teréz 253-37, Teréz 151-35
és Lipót 912-30.
B ő r o s z tá ly : József 428-77. VII, Klauzál-tér 5.
É p ítőip ari o s z t á ly : Lipót 912-32. V, Nádor-u 18, félemelet.
F aip ari o s z t á ly : József 448-30. IV, Kecskeméti-utca 13.
H áziip ari o s z tá ly : József 448-30. IV, Kecskeméti-utca 13.
H áziip ari ü z l e t : József 448-30. IV, Kecskeméti-utca 13.
K isip ari h ite la k c ió : V, Nádor-utca 22, III. emelet.
T e x tilk e r e s k e d e lm i o s z tá ly : J. 452-95. IV, Kecskeméti-u. 13.
T e x tilg y á r tá s i o s z tá ly : József 452-95. IV, Kecskeméti-u. 13.
T e x til-ü z le t: József 452-95. IV, Kecskeméti-utca 13.
K özp on ti r a k t á r : Lipót 909-45. (Vizafogó-dűlő).
^IliillllliillllliillllliillllliillllliillllliilllllHlIllliillllliilllllilllllliillllliillllliillllliillllliillllhilllllnllilliilllllilllllliilllllilllllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliillllliilllliiiillliiillllinillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiillllinillliiiillliiilllliillll^
iMllllliilllllMllllliillllliillllliillllliillllliillllliilllll'illllliillllliillllhillllliillllliillllliillllli'llllliilllIhllllliillHliillllliilllll'illllliillllliillllliillllliillllliil

^JJIiiiillliiiillliiiillliiiilllliiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiilllhiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiillliiilllhiillliiiillliiiilllhiillliiiiiliiiiiiliiiiilllii illliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiiillliiilllliiiilllhiitlliiiitlliiiilllliiill^
M A G Y A R K IR Á L Y I F O L Y A M -
É S T E N G E R H A J Ó Z Á S I R .-T .
hajóin olcsón,
kényelmesen
utazhat, kirán­
dulhat,üdülhet
BUDAPEST—
POZSONY—
WIEN között és
BUDAPEST—
MOHÁCS között

Kirándulójáratok a Kis-Dunán: BUDAPEST — VISEGRÁD — NAGY­

MAROS—DÖMÖS—ESZTERGOM stb. között.
©í— re)

Hajójáratok ezenfelül: SZOLNOK-CSONGRAD-CSONGRAD-SZEGED

és VIDIN-RUSTSCHUK között.

KI TŰNŐ HAJ ÓVENDÉGLŐK.

Menetjegyek, hajófül-
kék és hálóhelyek előre
válthatók és prospek­
tus k a p h a tó : a Nem­
zetközi Hálókocsi-Tár­
saság (Waggons Lits)
és az Idegenforgalmi
és Utazási Vállalat r.-t.
menetjegy-irodáiban.
©A— í©

Á r u s z á llítá s a D u n á n
é s h a jó z h a tó m e llé k ­
fo ly ó in .

Felvilágosítást készséggel a d n a k :

az Igazgatóság:BUDAPEST, V., MÁRIA VALÉRIA-U. 11.

é s a T Á R SA S Á G I K É P V IS E L E T E K . S ü r g ö n y e im : M E FT E R .

|M I|||IM I||||lll||||ll|||||ll|||||ll||||llll||||ll|||||ll|||||li|||||ll|||||ll|||||M I||||ll||||llll|||l"lt|lll<l||||ll|||||lll||||ll|||||ll|||||IIII||l<l||||lll|||||ll|||llll|||llll||||M I

A M agyar Élet Képes Könyve. 20

 PESTI HAZAI E lS Ő
TAKARÉKPÉNZTÁR EOYESClEí
BUDAPEST
IV.. DEÁK FERENC - UTCA 5. SZÁN
A L A PIT TA T O TT : 1839 * SÜ RG Ö N Y CIM : T R ESO R

MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB
ÉS L E GN A G YO B B TAHARÉHPÉI MZTÁRA

ALAPTŐKE: 16.000,000 P
TARTALÉKOK- 10.600,000 P
BETÉTEK: 141.000,000 P

10 FIÓK BUDAPESTEN ;
AFFILILÁLT INTÉZETEK M A G Y A R O R S Z A G
LEGJELENTÉKENYEBB V Á R O SA IB A N . ÖSSZEKÖT­
TETÉS E U R Ó P A MINDEN FONTOSABB PIACÁN

T Ő Z S D E - , D E V I Z A - ÉS V A L l T A - t ) Z L E T

HITELLEVELEK
Á T U T A L Á S O K
JELZÁLOGHITEL
v á l t ó l e s z á m ít o l á s

BETÉTELHELYEZÉS
M A G Y A R ÉS K O l E Ö L B I P É N Z N E M B E N

BANHSZERÜ ME G B Í Z Á S O K TELJ ES Í TÉS E

 I Kénsavat
I Akkumulatorsavat
I Oleumot
j S ó sav at
I Salétromsavat
I Rézgálicot
1 Kristályszódát
I Glaubersót
I kristályos és kalcinált kitűnő
1 minőségben legolcsóbban szállít a

„HUNGÁRIA“
1 MŰTRÁGYA-, KÉNSAV-
( ÉS VEGYI IPAR R.-T.
I Budapest, V, Árpád-utca 8. sz.

20*
Oberbauer M. Citóda Budapest (IV., Váci-u. 41.)
saját m űhelyének készítm ényei:

m ely ek k el az 1927. év i m onzai nem zetk ö zi p arm ü v é sz e tl k iá llítá so n a k u ltu szm in isztériu m
m e g b íz á sá b ó l ré s z tv e tt s n a g y s ik e rt a r a to tt.
 M1SERUHÁK KELYH EK
dalmatikák, pluviálék, velu- cibórium, szentségtartó s régi
mok s mindennemű egyházi tárgyak aranyozása, ezüstözése
ruhák stb. s mindennemű templomi ötvös
munkák.

OBERBAUER
A. U T Ó B A
EGYHÁZI s z e r e k
ÉS ZÁSZLÓK G Y Á R A

B U D A P E S T , IV .
V Á C I-U T C A 4 1 .

V
lob o g ó k , zászló T E L E F O N : 4 5 0 —6 4 . SZ.
oltárgyertyatartók,
szalagok stb. A L A P ÍT Á S T É V : 1866.
örökmécs stb.
bronzáruk.

Legfinomabb örökmécs égőolaj,

mécsbelek, tömjén, gyertya, füs­
tölőszén stb.

OLTÁROK SZOBROK
szószékek, gyóntatószékek és keresztutak stb. terrakottából,
te m p lo m b e r e n d e z é se k stb. fából stb.

Árajánlat, minták, rajzok slb.-kel kívánatra díjmentesen szolgálok.

 STAR FILMGYÁR
FILM K ER ES
KEDELMI
R.-T.

BUDAPEST, IV., Film gyár é s l a b o ­

KOSSUTH LAJOS- ra tó riu m : II. k ér.
UTCA 13. SZÁM. PASARÉTI-UT 80.

A legújabb hazai és
külföldi filmujdonságok
filmkölcsönző vállalata.

Az 1 9 2 6 - 2 7 . évi
f i l m s z e z o n nagy
a t t r a k c i ó i m in d
STAR-FILMEK !!!
A
MAGYAR JELZÁLOG-HITELBANK
ALAPÍTVA 1 869-B E N .
Alaptőke: 2,552.000 pengő. Tőketartalék : 2.552.000 pengő.
IGAZGATÓSÁG : nagyenyedi Enyedy Béni (elnök); Rendu Gustave,
Paris, az Association Nationa e des Porteurs Frangais de Valeurs
Mobiliéres elnöke (alelnök); Gróf Tascher Benjamin, a francia felül­
vizsgáló és kiegyenlítő hivatal igazgatója (administrateur délégué),
Bernrieder János, nagybirtokos ; Gavarry Fernand, Paris, meghatal­
mazott miniszter ; szászbereki báró Kohner Willy, a Kohner Adolf Fiai
cég beltagja; Práznovszky Iván, ny. rendkívüli követ és meghatalmazott
miniszter; Regard Eugéne, Paris, a Crédit Fonder de France alkormány­
zója ; Simonyi-Semadam Sándor dr„ nyug. miniszterelnök (tagok).

A jelzálogüzleten kivül a Magyar Jelzálog-Hitelbank a z összes bank-

üzletekkel foglalkozik. Üzletágai: jelzálogos és községi kölcsönök.
Záloglevelek és községi kötvények kibocsátása. Letétek, takarékbeté­
tek és folyószámlák. Váltók és fizetési utalványok inkasszálása. Csekkek
kiadása. Szelvények és kisorsolt címletek beváltása. Magyarországra
kiállított kereskedelmi váltók leszám itolása. Bankgaranciák. Pénz- j
váltás és tőzsdei megbízások.
= . «il». «il». «il». «ili. «il». «il». «il». «ii». «ill. -Hi. -ill.* -ill.* -Hi- «ill. «ill. «ill* «ili. «Ui* «ill. «ill* «ili. «U». «ili- «il». «il». *il». «il». =

MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ
ÉS PÉNZVÁLTÓ
DANK
BUDAPEST, V. KERÜLET,
DOROTTYA-UTCA 6. SZ.

liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
BU DA PESTI F IÓ K O K :
Buda: II. kerület, Margit-körut 3. sz.
Belváros; IV. kerület, Muzeum-körut 1.
Lipótváros: V. kerület, Nádor-utca 25.
Lipótváros: V. kerület, Berlini-tér 5.
Terézváros: VI. kerület, Andrássy-ut 40.
Erzsébetváros:VII. kér.,Erzsébet-krt.41.
Józsefváros: VIII. kér., József-krt. 50.
Józsefváros: VIII. kér., Rákóczi-ut 75.

VIDÉKI F IÓ K O K :
DEBRECEN, GYŐR

KÜLFÖ LDI FIÓ K :

FIUME

Á RU O SZTÁ LY K Ö Z PO N T JA :
V. KERÜLET, DOROTTYA-UTCA 6.

Á RU O SZTÁ LY K IR EN D ELTSÉG EI:

BARCS, GYŐR, DEBRECEN, KISÚJSZÁLLÁS, MISKOLC,
NYÍREGYHÁZA, SZARVAS, SZÉKESFEHÉRVÁR.

i ó i M i ü ü i i O ü e ü i ü Q i l i f t ü i i
FÖÜZLET: IV., KÁROLY-KÖRUT 30. FIÓKÜZLET: II., ZSIGNIOND-UTCA 14.
TELEFON : T. 104—29. TELEFON : L. 989—00.

SZÖVETKEZETI ESZME DIADALA !

Nyolc év előtt több ezer keresztény szabó kisiparos áldozatkészségéből
megalakitották a K e resztén y S za b ó ip a ro so k á ru b eszerző
sz ö v e tk e z e té t. Azóta ezen szövetkezet kinőtt a rendes szövet­
kezeti keretből és az o rszá g e g y ik le g n a g y o b b te x til
b ev á sá rló h e ly e lett, ahol a legfinomabb b el- és k ü l­
fö ld i g y a p jú szö v e tek , p o sztók , fe lö ltő , té lik a b á t
k e lm é k , papi- és n ő i sz ö v etek , sző rm eá ru k ,
b é lé sá ru k , v á szn a k , ch i Ilo n o k és minden­
nemű sz a b ó k e llé k e k legolcsóbban szerez­
hetők be. Az egészséges keresztény
magyar közgazdasági életet úgy teremt­
hetjük meg, ha az erre törekvő
szándékot a keresztény nagy-
k ö z ö n sé g t á m o g a t j a .
M
INTÁKKALKÉSZSÉGGELSZOLGÁLUNK. POSTAIREKDELÉSLKETGYORSANÉSALEGPONTOSABBANESZKÖZÖLJÜK.
haewhumÁ ivas-,acél-ésbépbyíhuk
llam
IGAZGATÓSÁG: BUDAPEST, X. KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÓT 1 9 - 2 3
Telefon : J. 460—20, Eladási osztály : J. 311—39
GYÄRAK:
BUDAPESTI NI. KIR. ALLAMI GÉPGYÁR
Budapest, X., Kőbányai-út 21
GYÁRTMÁNYOK:
G épek:
endes és keskeny vágány ú gőz- és
motoros mozdonyok, motoros-hajtá-
nyok és sínautók.
Félstabil gőzgépek túlhevítővel és
anélkül, kipuffogós- és kondenzátor-
üzemre. Ipari stabilm otorok, szívó­
gáz és földgázüzemre. L okoniobilok
gőz-, benzin- és szívógázüzemre.
T raktorok, vontatási és szántási
célokra, benzin-, petróleum- és nyers­
olajüzemre. Golyóscsapágyas cséplő­
g ép ek rendes kivitelben és szalma-
aprítós szerkezettel. Szalmakazalozók
vasból és fából. Cséplőgépekre szerel­
hető lóherefejtő-, kukoricamorzsoló-,
bab- és borsócséplő- és repcecséplő-
készülékek. Szalmafelhordók.
T eherautoniobilok, autóbuszok,
locsoló-autók,tűzoltó-autók, kom ­
b in ált tűzoltó- és locsoló-autók.
Automobilok különleges célokra.
Utcaseprőgépek. Üthengerlők, gőz-,
benzin-, nyersolaj- és szívógázüzemre.
Lakókocsik. Öntözőkocsik. Vízállo­
mási berendezések. Téglasajtolók.
G ép - é s k o c s ia lk a tr é s z e k :
Gőzkazánok, sajtolt keretlemezek,
kerékpárok, kerékvázak, kerékabron­
csok és tengelyek, úgy a rendes, mint
a keskenyvágányú mozdonyok, ten­
derek és waggonok részére. Kovácsolt
gép- és hajóalkatrészek, könyökten­
gelyek stb. T artalék alk atrészek
mozdonyokhoz, m ezőgazdasági g é ­
pekhez, autom obilokkoz. Automo­
bilalkatrészek : ú. m. öntvények, ko­
vácsolt--és sajtolt alkatrészek.
H id a k é s v a s s z e r k e z e t e k :
Vasúti-és közúti hidak bármely méret­
ben és kivitelben. Hídszerkezetek és
magasépítési vasszerkezetek, alacsony
és magasfeszültségű antennaállvá­
nyok. Daruk, fordító-korongok, toló­
DIÓSGYŐRI NI. KIR. VAS- ÉS ACÉLGYÁR
Diósgyőr
padok, zsilipszerkezetek. „B auer“-
fé le szab. k ettő s vaslótraállvá-
nyok.
F é lte rm é n y e k :
ngot, buga és lapka, különféle mére­
tekben.
H e n g e re lt á r u k :
Kereskedelmi rúdvasak, I és U vas
tartók. Szerkezeti- és idomvasak.
Durva-, kazán- és hajólemezek. Bor­
dás és tekercsrúgóacél. Reszelő-acél.
Verőlécek és dobsínek.
F e lé p ítm é n y i a n y a g o k :
Nagy- és kisvasúti sínek, hozzávaló
szög- és lapos-hevederek, alátétleme­
zek, hevedercsavarok tyrefondok,
sínszegek és Grovergyűrűk. Csúcs­
sínek és vasaljzatok. Teljes nagy- és
kisvasúti váltók, kitérők, keresztezé­
sek és fordítókorongok.
Ö n tv é n y e k :
Acélöntvények, Martin-, mangán-, té­
gely- és elektroacélból nyersen és
megmunkálva. Különféle vasöntvé­
nyek nyersen és megmunkálva.
C sövek:
Ö n tö ttv a s-csö v ek 6 m. hosszúságig,
karmantyús vagy karimás kötéssel.
Öntött idomcsövek.
K e re s k e d e lm i á r u k :
Kereskedelmi öntvények, öntöttvas
karikásk ályh ák és tűzhelyek, Job"
bágy-féle szabadalm azott foly-
tonégőkályhák.
A p ró b b a n y a g o k :
Gazdasági és egyéb acélszerszámok.
Különféle szerszám és gyorseszterga-
acélok. Szegecsek, csavarkulcsok stb.
Különféle minőségű tűzálló (dynas és
chamotte) téglák, normális és alakos
kivitelben. Barnaszénkátrányszurok.
 BIEDERMEIER

Telefon: Jó zsef 153— 87. IV., CGKOR-CJTCR 5. (Ferenciek-tere közelében)

fl SZÉCHENYI-FÜRDŐ
a városligeti tó északi partján épült 1711-66 négyszögölnyi terü­
leten. Utóda, illetve fejleménye az egykor oly népszerű Artézi­
fürdőnek. mely Zsigmondy Vilmos nagynevű geológusunknak
köszönheti létét, aki terjedelmes geológiai tanulmányok alapján
1868 november hó 15-én kezdette meg azokat a munkálatokat,
melyek befejezésével 1878-ban 970-48 méternyi mélységben
7392 C fokú forró kénes gyógyforráshoz juttatta a fővárost.
A forrás napi szolgáltató képessége 760 köbméter. ♦ A régi
«Nádor szigeti» kis, egyemeletes városi épületből átalakitott gyógy­
fürdő 20 fürdőszobájával és kisarányu társasfül dőjével az oda­
tóduló közönség igényeit nem sokáig elégítette ki. Ezért 1909
májusában megkezdték a néhai Czigler Győző műegyetemi tanár
által tervezett és ennek korai halálával Dvorák Kde műépítész
által jelentékenyen átdolgozott uj, korszerű, a modern egészség-
ügyi és gyógyászati módokra kellően berendezett Széchenyi-fürdő
építkezését. Az uj fürdőt 1913. évi junius 13-án adták át a nyil­
vános közhasználatnak. ♦ A fürdő műszaki leírása nem tartozik
bár a cikk keretébe — hiszen sokkal jobban ismertebb, hogy sem
róla újat mondhatnánk —, azért csak röviden említjük meg, hogy
két gőz- és két népfürdőből áll, azonkívül számos szalon- és kád­
fürdőből s ezen keretekben a modern therápia legújabb eszközei,
u. m. villamos fényfürdő, gépgyógyászat, szénsavas- és iszap-
kezelések foglalnak helyet ♦ Egyik büszkesége e fürdőnek az
1926—27. években épült Stranduszoda, mely ez év Szent István
napján nyílt meg. A régi fürdőhöz csatlakoztatva az Állatkerti-
utra néző főbejárattal épült korai bárok stílben. Impozáns homlok­
zatával, gazdag díszítésével egy uj, szép látványossága a fővá­
rosunknak. Három nagy medence, melyek különböző mélyek, rész­
ben úszók, részben nem úszók és gyermekek részére, az időjárásnak
megfelelően temperált vízzel állanak a látogatók rendelkezésére.
Ezenkívül megfelelő homokterület, napfürdő és pihenő, a legmoder­
nebb egészségügyi berendezések (zuhanyok stb.) vonzzák a közön­
séget. Jövedelmezőség tekintetében is a legjobb reményekre jogosít,
mert dacára az 1927. évi rövid, csonka szezonnak is igen nagy
volt a látogatók száma, úgyhogy bátran mondhatjuk, hogy a
főváros polgársága egészséges tőkebefektetés által egy uj jövedel­
mező vállalattal gyarapodott. « Teljesen átépítésre kerültek ugyan­
csak ez évben a népfürdők is úgy, hogy befogadóképességük a
régihez képest megtöbbszöröződött. Két uj nagy medence termál-
gyógyvizzel töltve, előfürdő, pihenők, kényelmes, tágas, levegős
helyiségekből állanak e fürdők és mérsékelt áraival a szerényebb
gazdasági helyzetben levő embereknek is lehetővé teszi, hogy e
gyógyhatású fürdőt igénybe vehessék, tehát elsőrendű szociális intéz­
ményeink közé sorolhatjuk e fürdőket. ♦ A főváros polgárságának
nagy áldozatkészsége által egy oly hatalmas intézménye e fürdő
Budapest-Fürdővárosnak, melynek szerepe, hasznossága, jövedel­
mezősége mellett idegenforgalom szempontjából sem lekicsinyelhető.
 fISTEN Á L D J A A TISZTES IP A R T !

BITTNER JfiN O S
MflGYflRORSZAG f l RBNYKOSZORUS ÖTVÖS MESTERE

BUDAPEST, IX., KINIZSI-UTCA 14. SZ.

K é s z í t : kelyheket, ciboriumokat,
szentségtartókat, gyertyatartókat,
serlegeket stb. bronzból, ezüstből
és aranyból.

cr\(e5>í>

1926 szeptember hóban, a Nem­

zeti Szalonban megtartott egy­
házművészeti kiállításon az ötvös-
művészetből egyedül nyert mű­
vészi diplomát!

A Chorin Ferenc emlékserleg.

Készítette az Országos Magyar r<g
Iparművészeti Társulat megbízá­
S$<>'
sából az Országos Gyáriparosok xss5
Szövetsége részére 1927 május is*
28-án Bittner Lajos. sál
m
m.
m
"íncl
1926 augusztus hóban kitüntetve a jp
sss
Magyar Állam nagy díszoklevelével. m
sss
ÜSS
G\(e5)^5 xß
SS
1SS
Róm. kath. műiparos cég. Nem #1
kereskedő ! Első beszerzési forrása
SSJ
a művészi kivitelű egyházi ötvös­
síík
Készült a mezőkövesdi Jézus Tár­ munkáknak, hol közvetítési hasz­ Í51)S
sasági Atyák temploma részére,
matyó ízlésben. not nem kell fizetni! if*
>sss 550S
áss ISS
Bég" m
m "'X
im X I STEN Á L D J A A TISZTES I PA RT ! I g l g j g j g f l l i
HAZAI BANK
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
fl bankot 1894-ben alapította a Pesti Hazai Első
Takarékpénztár Egyesület, a Miederöster­
reichische Escom ptegesellschaft wieni inté­
zettel együtt. :: fl bank saját tőkéi 12 millió
pengőt tesznek. :: fl társaság a banküzlet
minden ágával foglalkozik. :: flz érdekkörébe
tartozó iparvállalatok, csak a legnevezeteseb­
beket sorolva fel, a következők
Union des Usines et des Exploita
tions Forestiéres de Nasic, Genf,
Borsod-Miskolczi és Debreczeni
István Gőzmalom részvénytársaság,
Első Békéscsabai Gőzmalom Ro
senthal Márton részvénytársáság
Fővárosi Sörfőző r.-t., Kőbányán
Pannónia Sörfőzö r.-t„ Pécsett,
„Kühne“ Mezőgazdasági Gépgyár
részvénytársaság, Moson.
fl bank a legutolsó, 1926. üzletévre részvé-
nyenként P 360 osztalékot fizetett.

fl társaság igazgatóságának elnöke: gróf Wenckheim Dénes

v. b. t. t., alelnökei: báró Hatvány Béla és Szécsi Pál vezér­
igazgató, tagjai pedig: Biró Zsigmond, dr. Darányi Gyula,
Dominicé Frédéric (Genf), Erney Károly, Grüner Tivadar, Hajós
Menyhért, Jaberg Pál (Zürich), Lombard Albert (Genf), dr.
Rapoch Jenő ügyvivő-igazgató, Rosenthal Adolf, Rosenberg
Hermann, Schmidt Richárd, Schrecker S. Lipót, dr. Szilágyi
Arthur Károly, dr. Tóth Béla, gróf Teleki Pál és dr.Wittmann Ernő.
^ " 'i l l . -Ilii1 " ill" 1 < |||* «111- '111'1 « llv -III- «Ui- «1h- * |||‘ *«!»• «ill- -ill* -ill- «ill* «Hl- 111- «Hl- «ill- -III- «III* «III* «III* «III* = =

DR

A JO R
SZANATÓRIUM
B U D A P E ST, V ili, V AS-U TC A 17. S Z .

m
§
Betegnek lenni bár fájdalmas, de betegségében megértő gyámolftásra,
szakszerű gondozásra és gyógyításra találni, önkéntelenül is kiengesz- A
telően hat a betegséggel sújtottra. F \ fenti gyógyintézet megalapí­
tóját is ezen elv vezette, hogy a betegben nemcsak a betegséget,
hanem a beteg egyén lelkületét is tekintse, mely gyakran nyomasz­
tóbb, mint a betegség maga. Ezen elvből kifolyólag a Dr. Pajor
szanatórium főcélja: elsőrendű orvosi szakeröket, — kiegészítve hiva­
tásuk magaslatán álló orvosi és ápoló személyzettel, — a betegnek
rendelkezésére bocsátani. flz orvostudomány minden ága képviselve
van ezen gyógyintézetben: a belgyógyászat nagy területe, az ideg­
betegségek, anyagcsere-zavarok (cukorbaj stb.), gyomor-, bél- és vese­
bajok, nemkülönben a testelferdülések, csont-, izom- és izületi bajok,
bénulások, valamint a kisebb sebészeti szakmák (szem, fül, orr, torok
gége stb.) és a sebészeti urológia (prostata-, hólyag és vesebajok stb.
és végezetül a nőgyógyászati és szülészeti osztály. E betegségek
változatának megfelelően a szanatórium legnagyobb bőkezűséggel fel
van szerelve úgy a diagnostikus mint a gyógyászati berendezések rég
bevált és legújabb gyógytényezőivel: Röntgen és vegyi laboratórium,
nagyszabású vizgyógyintézet, nap- és légfürdök, a villanygyógyltó
berendezések egész sorozata, sőt a csodatevő Rádium sem hiányzik
a szanatórium gyógytényezöi 'sorából. Elsőrendű diétás konyha,
nagyszabású Zander- és gyógygymnastikai termek. fl nagy sebészet
és mestereinek is páratlan hajléka a szanatórium, pazar berendezésű
műtőtermeivel, ahol tisztaság, fény és világosság árad a termek min­
den zugából. fl szanatórium kedvező központi fekvése csendes
környezetben igen nagy előnyt jelent a betegek hozzátartozói, látogatói
és orvosainak is, kik sok idő megkímélésével betegüket napota több­
ször is felkereshetik.
GUTMANN J. és Tsa
BUDAPEST
RÁKÓCZNUr 16
ÁRJEGYZÉKET INGYEN ÉS BÉRMENTVE KÜLDÜNK

P A LLA S R ÉSZVÉNYTÁRSASÁG N Y O M D Á JA , B U D A P E S T . V ., H O N V É D UTCA 1 0 .

F E L E L Ő S V E Z E T Ő : T IR IN G E R KÁROLY , M ŰSZAKI IG A ZG A TÓ .