Bibliografie

1. Álmosi, Tibor, Anjou-kori Oklevéltár, Szeged-Budapest, 1990-2015;

2. Álmosi, Tibor, Megjegyzések Rogerius Magyarországy méltóságviseléséhez, în: Acta
Historica, 1988;
3. Anghel, Gheorghe, Cetăţi medievale în Transilvania, Bucureşti, 1972;
4. Rusu. A.A., Apărarea deformată a unei gestionări de cercetare arheologică locală: cetatea
Oradea, Medievistica.ro;
5. Archidiaconus, Thomas, Historya Salonitana, Budapest-New York, 2006;
6. Ardos F., Date arheologice privitoare la Oradea şi judeţul Bihor - Familia, Nr. 4, 1936;
7. Avram, Al., Date privind începuturile arhitecturii mănăstireşti din Crişana (secolele XII-
XIII), în: Muzeul Brukenthal. Studii şi comunicări, nr. I, Sibiu, 1978;
8. Avram, Al., Fortificaţii medievale din Crişana, în Biharea, nr. 1, 1973;
9. Avram, Al., Godea, I., Monumentele istorice din ţara Crişurilor, Bucureşti, 1975;
10. Balogh, Jolan, Varadinum. Várad vára, vol. I-II, Budapest, 1982;
11. Balogh, László, Egy 1237-és mongol levél, în: Nomád népdorlások, magyar hogfoglalás,
Budapest, 2001;
12. Beke, Margit, Monoszló nembeli Lodomér, în: Esztergomi érsekek 1000-2003, Budapest,
2003;
13. Benkő, Loránd, Adalékok a bihari székelység tőrténetehez, Cluj Napoca, 1996;
14. Berend, Nóra, A kereszténység kapujában. Zsidók, muszlimok és „pogányok” a középkori
Magyar Királyságban, Mariábésnyo, 2012;
15. Berindei, I.O., Pop, Gr.P., Judeţul Bihor, Bucureşti, 1972;
16. Bibliografia fortificaţiilor medievale şi premoderne din Transilvania şi Banat, Reşiţa, Ed.
Banatica, 1996.
17. Bihor. Monografie – Bucureşti 1979;
18. Boná, István, Az Árpádok koraivárairól. 11-12 századi ispáni várak ős határvárak, Debrecen,
1995;
19. Borcea, Liviu , Obştea sătească din Bihor, Voievozii şi cnezii ei în secolele XIII- XVII, Crisia
XII, 1982;
20. Borcea, Liviu, Bihorul Medieval, Oradea, 2005;
21. Borcea, Liviu, Istoriografia privitoare la atestarea începuturilor oraşului Oradea, în: Crisia,
nr. IV, 1974;
22. Borcea, Liviu, Moaşte ale unor sfinţi bizantini la Biharea în secolul al XII-lea, în volumul:
Istoria ca experienţă intelectuală, Oradea, 2001;
23. Borcea, Liviu, Oamenii din cetăţile de margine ale nord-vestului Transilvaniei, în: Crisia, nr.
VIII, 1978;
24. Borosy, András, Tőrténetirók a tatárjárásról, Budapest, 1991;
25. Borovsky, S., Biharvármegye és Nagyvárad, Budapest, 1900;
26. Brătianu, Gh. I, Tradiţia istorică despre întemeierea statelor româneşti, Bucureşti, 1980;
27. Bunyitay, Vincze, Kopasz nádor. Életrajz a XIII-XIV. Századból, în: Századok, nr. 22, 1888;
28. Bunyitay, Vincze,, A váradi pűspőkség tőrténete, vol. I-III, Oradea, 1883-1884;
29. Bunytay, Vincze, A váradi káptalan légregibb statutumai, Oradea, 1886;
30. Călători străini despre ţările române, vol. I-IV, Bucureşti, 1968-1976;
31. Căpăţână, D., Lukács, A., Cercetările arheologice de la Voivozi. Contribuţii la istoria
Bihorului în secolele XIII-XVII, în: Crisia, nr. XII, 1982;
32. Carmen miserabile, Oradea, 2006;
33. Castelarea carpatică. Fortificaţii şi cetăţi din Transilvania şi teritoriile învecinate (sec. XIII-
XIV). Cluj-Napoca, Ed. Mega, 2005;
34. Cetatea Oradea. Monografie arheologică. I. Zona palatului episcopal. Oradea, Ed. Muzeului
Ţării Crişurilor, 2002;
35. Chronici Hungarici composito saeculi XIV, Bucureşti, 1982;
36. Chronicon pictum Vinobonensae, Budapest, 1994;
37. Chronicon Zgrabiensis, Bratislava, 2008;
38. Codex Diplomaticus et Epistolaris Slovaciae, tomus I, Bratislava, 1971;
39. Columbeanu, S., Velescu, O., Registrul de la Oradea, un important document Transilvania,
din secolul al XIII-lea, în: Studii şi articole de istorie, nr. III, 1961;
40. Coordonatori: Borcea,L., Ţepelea, I., Cuprins din necuprins…Monografie istorică a satului
Beznea, Oradea, 1998;
41. Crişan, G., Un monument de artă medievală: biserica din Remetea, în: Biharea, nr. I, 1973;
42. Crişan, I., Săşianu, Al., Târgul medieval de la Cefa în lumina unor descoperiri monetare, în:
Crisia, nr. XXII-XXIII, 2002-2003;
43. Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV
században, Budapest, 1967;
44. Csorba, Cs., Adattár a X-XII századi alfőldi várakról és erőditményekről, în: A debreceni
Déri Múzeum Évkőnyve, Debrecen, 1974?
45. Decei, Aurel, ,,Canesi” călugărului Rogerius, în: Omagiu lui Ioan Lupaş, Bucureşti, 1943;
46. Déer, J., Zsigmond király honvédelmi politikája, în: H K, 1936;
47. Din Istoria Transilvaniei, vol. I, Bucureşti, 1961;
48. Diós, István, Magyar katolikus lexikon, Budapest, 2006;
49. Diplomata Hungariae antiquissima, accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae
pertinentia, vol I, Budpest, 2011;
50. Dlugosz, Jan, A Lengyel királyság évkonvey, în: Tatárjáras, 2015;
51. Doboşi, Alexandru, Un chapitre de l’histoire économiques de roumains de Transylvaie.
L’impotroumain de la ,,quinquagesima”, în: Revue de Transylvanie, nr. III, 1936;
52. Documente privind istoria românilor, Seria C: Transilvania, vol. I-IV, Bucureşti, 1951-1955;
53. Drăganu, Nicolae, Românii în veacurile IX-XIV pe baza toponimiei şi a onomasticei,
Bucureşti, 1933;
54. Dudaş, Florian, Manuscrise medievale româneşti din Crişana, Timişoara, 1986;
55. Dumitraşcu, Sever., Biharea. Săpături arheologice, (1973-1980), Oradea, 1994;
56. Dumitraşcu, Sever, Sfrengeu, Florin, Goman, Mihaela, Săpăturile arheologice din vara
anului 1998, la Biharea. ,,Cetatea de pământ”, Crişana, în: Antiquia et medievalia, Nr. 1,
2000;
57. Emődi, Tamás, Mănăstirea franciscanilor conventuali din Oradea, în: Ars Transilvaniae, nr.
VII, 1997;
58. Enegel, Pál, Genealógiá, Budapest, 1999;
59. Engel, Pál, Kőzépkori magyar genealógia, Veszprem, 2001;
60. Engel, Pál, Magyarország világy archontólogiajá 1301-1457, Budapest, 1997;
61. Erdő, Péter, Egyházjog a kőzépkori Magyarorszagón, Budapest, 2001;
62. Febértoi, Katalin, Árpád-kori személynévtár, Budapest, 2004;
63. Fedeles, Tamás, Várad hegyhelye a késő kőzépkorban, Pécs, 2012;
64. Fejér, G., Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, Budapest, 1941;
65. Feld, István, A13. Századi várák és eddigi kutatásokban, Debrecen, 1996;
66. Fleisz, János, Nagyvárad történeti bibliográfiája. Bibliografia istorică a Oradiei, Oradea,
2002;
67. Fleisz, János, Nagyvárad várostőrténete, Oradea 2011;
68. Fűgedi, Erik., Var és társadalom a 13-14 századi Magyarországon, Budapest, 1977;
69. Fügedi, Erik, A kőzépkori Magyarorszag tőrténeti demográfiájának mai állása, Budapest,
1981;
70. Gerézdi, Rában, Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakőnyve és iartai,
Budapest, 1941;
71. Gerics, József, A korai rendiság Európában és Magzarországon, Budapest, 1987;
72. Gesta Hungarorum, în: Fontes ad Historiam daco-romaniae pertinentes, vol.IV, Bucureşti,
1934;
73. Gombos, A.F., Catalogus Fontium Historiae Hungariae, vol. III, Budapest, 1938;
74. Győrffy, Gy., Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae, vol. I, Budapest,
1975;
75. Győrffy, Győrgy, A Székelyek eredete és településük tőrténete, în: Erdély és népei, Budapest,
1941;
76. Győrffy, Győrgy, Adatok a románok XIII. Századi tőrténetéhez, Debrecen, 2004;
77. Győrffy, Győrgy, Az Árpád-kori Magyarország tőrténeti főldrajza, vol. I-IV, Budapest,
1963-1998;
78. Hodor, K., Bihar vármegye főispánjai, 1102-1791, în Tőrténelmi. Tár,, 1878;
79. Holban, M., În jurul publicării recente a unor documente inedite din secolul al XIII-lea,
privitoare la românii din Transilvania, în: Studii – revista de istorie, nr. 4, 1966;
80. Hóman, Bálint, Magyar pénztőrténete 1000-1325, Budapest, 1916;
81. Inalcik, H., Imperiul otoman. Epoca clasică, (1300-1600), Bucureşti, 1996;
82. Investigări ale culturii materiale medievale din Transilvania. Cluj-Napoca, 2009;
83. Iorga, Nicolae, Studii asupra Evului Mediu românesc, Bucureşti, 1984;
84. Iosipescu, Sergiu, Carpaţii Sud-Estici în Evul Mediu târziu (1166-1526). O istorie europeană
prin pasurile montane, Brăila, 2013;
85. Iosipescu, Sergiu., Românii din Carpaţii Meridionali la Dunărea de Jos, de la invazia
mongolă (1241-1243) până la consolidarea domniei a toată Ţara Românească. Războiul
victorios purtat împotriva cotropirii ungare, în: Constituirea statelor feudale româneşti,
1330. Posada¸ Bucureşti, 1980;
86. Ispas, Dan, Neam şi lege românească în Ţara Beiuşului, Beiuş, 1999;
87. Istoria dreptului românesc, Bucureşti, 1960;
88. Istoria Romîniei, vol. II, Bucureşti, 1962;
89. Istvány, Béla, Bihar és Bars vármegzék vámhelyei a kőzépkorban, Budapest, 1905;
90. Jakó, Zs., Iskola és müvelődés a kozépkori Nagzváradon, în: Müvelődés, nr. XXX, 1977;
91. Jakó, Zs., Philobiblon transilvan, Bucureşti, 1977;
92. Jákó, Zsigmond, Bihar megye a tőrők pusztitás előtt, Budapest, 1940;
93. Jakubovich, Emil, A váradi püspőkség XIII. Századi tiszedjegzzéke, Budapest, 1926;
94. Karácsony, János, A Magyar nemzetségek a XIV, század kőzepéig, Budapest, 1995;
95. Karácsony, Janos, Szent István kiraly élete, Budapest, 1904;
96. Karácsony, Janos, Szent László király élete, Budapest, 1926;
97. Karácsonyi, János, A hamis, hibáskeltü és keltezetlen oklenelek jegyzéke 1400-ig, Szeged,
1988;
98. Katona Kiss, Atillá, Úzok a képes krónikában. A nyugati oguz tőrzsek ée a Magyar
királyság XI században, în: Hadtőrténelmi Kőlemények, 2007;
99. Katona, Tamás, A tatárjárás emlékezete, Budapest, 1981;
100. Kaufmann, John E., Kaufmann, Hanna W., Kőzeépkori várak, Budapest, 2004;
101. Kerny, Terézia, Király temetkezések a váradi székesegyházban, Budapest, 1989;
102. Kerny, Terézia, Zsimond király temetése és temetkező helye, Budapest, 2006;
103. Kiss, Erzsébet S., A királz generális kongregació kialakulásának tőrténetéhez, în: Acta
Universitatis Szegediensis, 1971;
104. Kiss, G., Erdély várak, várkastélyok, Budapest, 1987;
105. Koszta, László, Lodomér, în: Korai magyar tőrténeti lexicon, Budapest, 1994;
106. Kovács,Szilvia, A kunok tőrténete a mongol hóditásig, Budapest, 2014;
107. Kovácsis, J., Magyarország tőrténeti demográfiája. Magyarország népessége a honfogglas-
tól, Budapest, 1963;
108. Kristó, Gyula, A kárpát medence és a Magyarország régmúltja, Szeged, 1993;
109. Kristó, Gyula, Ay Anjou-kor háborüi, Budapest, 1988;
110. Krisztó, Győrgy, A vármegyek kialakulasa Magyarországban, Budapest, 1988;
111. Kriszto, Gyorgy, A XI századiberczegsék tőrténete Mgyarországban, Budapest 1974;
112. Kubinyi, András, Városok, mezővárosok és kőzponti helyek az Alfőldoőn és az Alfőld szélén,
Szeged, 2000;
113. Kulcsár, Péter, Rogerius Magister, în: Uj magyar irodalmi lexicon, Budapest, 2000;
114. Kumorovitz, Bérnat L., A középkori magyar „magánjogi” írásbeliség első korszaka (XI–XII.
Század), în: Századok, 1963;
115. Laszlovskz, Jószef, Tatárjárás és régészet, în: Tatárjáras, 2011;
116. Le Goff, J., Schmitt, J.C., Dicţionar tematic al Evului Mediu occidental, Iaşi, 2002;
117. Le Goff, Jacques, Pentru un alt Ev Mediu, vol. I-II, Bucureşti, 1986;
118. Legenda Maior Sancti Stephani, Budapest, 1938;
119. Legenda Sancti Ladislai regis, în: SHR, Szeged, 1962;
120. Lukinich, E., Documenta Historiam Valachorum in Hungaria ilustratia usque ad annum
1400 p. Christum, Budapest, 1941;
121. Lupaş, Ioan, Realităţi istorice în voievodatul Transilvaniei, Bucureşti, 1938;
122. Lupşa Ştefan, Istoria bisericească a românilor bihoreni, vol. I, Oradea, 1935;
123. Makkai, László, Mócsy, András, Erdély Tőrténete, vol. I, Budapest, 1986;
124. Mályusz, Elemér, Egyházi társadalom a kőzépkori Magzarorszagon, Budapest, 1971;
125. Marta, Doru, Istoriografia cetăţii Oradea, în: Crisia, nr. XXX, 2000;
126. Marta, Doru, Cetatea Oradiei. De la începuturi până la sfârşitul secolului al XVII-lea.
Oradea, 2013;
127. Mátyás, Florián, Pogány sokások őseinknél. Roger és Tamás esperesek a nagy tatárjárásról,
Budapest, 1896;
128. Meteş, Ştefan, Emigrări româneşti din Transilvania în secolele XIII-XX, Bucureşti, 1977;
129. Meteş, Ştefan, Istoria Bisericii şi a vieţii religioase a românilor din Ardeal şi Ungaria, vol.I,
Arad, 1918;
130. Monumente istorice bisericeşti din eparhia Oradiei, Oradea, 1978;
131. Olchváry, Ődőn, A Muhi csata, în Százádok, 1902;
132. Oradea şi Bihorul în Evul Mediu timpuriu. Studii despre istoria Ţării Bihorului, vol. I,
Oradea, 2017;
133. Oradea şi Bihorul în Evul Mediu timpuriu. Studii despre istoria Ţării Bihorului, vol. II,
Oradea, 2017;
134. Păcurariu, Mircea, Istoria Bisericii Ortodoxe Române, Bucureşti, 2006;
135. Páll, Francisc, Diplomatica latină cu referire la Transilvania (sec. XI-XV), Bucureşti, 1956;
136. Páll, Francisc, Mureşan, Camil, Lecturi din izvoarele Evului Mediu, Bucureşti, 1961;
137. Papacostea, Şerban, Românii în secolul al XIII-lea. Între cruciate şi Imperiul Mongol,
Bucureşti, 1993;
138. Pascu Ştefan, Voievodatul Transilvaniei, vol. I-III, Cluj-Napoca, 1971-1986;
139. Pascu, Şt., Contribuţii documentare la istoria românilor în secolele XIII-XIV, în: Anuarul
Istitutului de Istorie Naţională, Sibiu, 1945;
140. Pauler, Gyula, A magyar nemzet tőrténete az Árpádhazi királyok allat, Budapest, 1984;
141. Pauler, Gyula, A magyar nemzet tőrténete, Szeged, 2002;
142. Petrovics, István, Kőzépkori históriák oklevelekben (1002-1410), Szeged, 1992;
143. Plano Carpini útijelentése, în: Tatárjáras, 2013;
144. Pop, I.A., Românii şi maghiarii în secolele IX-XV. Geneza statului medieval în Transilvania,
Cluj-Napoca, 1996;
145. Popa, R., Chidioşan, N., Lukács, A., O reşedinţă feudală din secolele XI-XIII, la Sânicolau de
Beiuş. Contribuţii la istoria Bihorului medieval, în: RMM.MIA, 1984;
146. Popa, R., Valea Bistrei, în secolele XIII-XIV. Cercetări documentare şi arheologice în nordul
Bihorului, în: Centenar muzeal bihorean, Oradea, 1972;
147. Püspőki-Nagy, Péter, Szent István égzházszervezete. Előzmenzek kanonjogy bátter, Budapest
1988;
148. Rămureanu, Ioan, Istoria Bisericească Universală, Bucureşti, 2004;
149. Registrul de la Oradea (1208-1235), Bucureşti, 1951;
150. Repertoriul monumentelor naturii, arheologice, istorice, etnografice, de arhitectură şi artă
din judeţul Bihor, Oradea, 1974;
151. Rozvány, Gy., Nagy-Szalonta tőrténelméhez, Salonta, 1889;
152. Rusu, A.A., Bibliografia fortificaţiilor medievale şi premoderne din Transilvania şi Banat,
Reşiţa, 1996;
153. Rusu, A.A., Cetatea Oradea. Monografie arheologică, Oradea, 2002;
154. Rusu, A.A., Les premiéres fortifications médievales d’Oradea, în: 900 years rom Saint
Ladislas death Proceeding of the internaţional historical conference, Oradea, 1996;
155. Rusu, A.A., Marta, Dan, Cetatea Oradea secolele XII - XVII, Iaşi 1992;
156. Rusu, A.A., Sabău, N., Burnichioiu, I., Leb, I.V., Makó Lupescu, M., Dicţionarul
mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş, Cluj-Napoca, 2000;
157. Rusu, Adrian Andrei, Castelarea carpatică. Fortific aţii şi cetăţi din Transilvania şi din
teritoriile învecinate(sec. XIII-XIV), Cluj-Napoca, 2005;
158. Rusu, M., Contribuţii arheologice la istoricul cetăţii Biharea, în: Anuarul Institutului de
Istorie din Cluj, nr. III, 1960;
159. Sőlymosi, Laszló, Szent Lazló Király somogzvári sirjnak a legendája, Budapest, 2011;
160. Spinei, Victor, Marea invazie mongolă din 1241-1242 şi urmările sale pentru societatea
românească, Bucureşti, 2001;
161. Stoicescu, N., Continuitatea românilor, Bucureşti, 1980;
162. Stoicescu, Nicolae, Curteni şi slujitori, Bucureşti, 1968;
163. Suciu, C., Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania, vol. I-II, Bucureşti, 1967;
164. Suciu, C., Statutul cnezilor supuşi pe domeniile feudale din Transilvania în secolul al XIV-
lea, în: Civilizaţia medievală şi modernă românească. Studii istorice, Cluj-Napoca, 1985;
165. Szabó, Károly, Magyar Tőrténeti Életrajzok, Budapest, 1988;
166. Szabó, János B., A tatárjárás. A mongol hóditás ős Magyarország, Budapest, 2010;
167. Szakács, Béla Zsolt, Town and Cathedral in Medieval Hungary, in: Hortus Artium
Mediaevalium, 2006;
168. Szalárdi, J., Siralmas magyar krónikája, Budapest, 1980;
169. Szamoskőyi, I., Erdély tőrténete, Budapest, 1981;
170. Jaczko, Sándor A váradi szinodális őonyv, în: Magyar Kőnyvszemle, 2010;
171. Székely, Győrgy, A székesfehervári latinok és a vallanok a kőozépkori Magyarországon,
Alba Iulia, 1972;
172. Szende, Katalin, Civitas opulentissima Varadiensis, în: Nagyvárad és Bihar a korai
kőzépkorban, Nagyvárad, 2014;
173. Szende, László, Várak Rogerius Korában, Budapest, 2001;
174. Szentpétery, I., Scriptores rerum Hungaricarum ducum regumque stirpis Arpadianae
gestarum, vol I., Budapest, 1937;
175. Szentpétery, Imre, A kronológia kézikőnyve, Budapest, 1985;
176. Szentpétery, Imre, István ifjabb kiralysága, în: Századok, nr. 55-56, 1921-1922;
177. Szentpétery, Imre, Magyar oklevéltán, Budapest, 1930;
178. Szovák, Kornél, Lodomér érsekleveleiről, în: Egyháyak a változó világban, Esztergom,
1991;
179. Szovak, Kornél, A váradi irásbeliség hagyómánya, Nagyvárad és Bihar a korai kőzépkorban,
Nagyvárad, 2014;
180. Szücs, Jenő, Az utolsó Árpádok, Budapest, 2002;
181. Thackston, M., A History of the Mongols, Cambridge,1998-1999;
182. Thurócz, Johaness de, Chronica Hungarorum, Budapest, 1985;
183. Tolnai, Gergely, Erőssegek a tatárjaras korában, în: Tatárjáras, 2007;
184. Tőrők, János, Magyarország primása, vol. I-II, Pest, 1859;
185. Tőrők, József, Szent László szentte avatasa, Budapest 1992;
186. Tóth-Szabó, P., A bihari vár, în : Szazádok, 1900;
187. Turcuş, Şerban, Sfântul Scaun şi românii în secolul al XIII-lea, Bucureşti, 2001;
188. Varga, Árpad, A váradi káptalan hiteleshely mükődése, Budapest, 1980;
189. Vătăşianu, V., Istoria artei feudale în ţările române, vol. I., Bucureşti, 1959;
190. Vereş, A., Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti, vol. I-
XI, Bucureşti, 1929-1939;
191. Veszprémy, László, Új szempóntók a tatárjárás tőrténetéhez, în: Tatárjárás, 2009;
192. Weisz, Boglárka, A királykettje és a ispán harmada. Vámok és vamszedés Magyarországon a
kőzépkor első felében, Budapest, 2013;
193. Wertner, Mór, Az Aárpádok családi tőrténete, Nagzbecskerek, 1892;
194. Zsoldos Lajos tiszteletére, Atilla, Hüséges oligarchák, în: A tőrténettudomány szolgálatában.
Tanulmányok a 70 éves Geksénzi Lajos tiszteletére, Győr-Budapest- Győr, 2012;
195. Zsoldos, Atilla, A király várszervezet és a tatárjárás, în: Tatárjáras, 2013;
196. Zsoldos, Atilla, Egervár és Dobra. A Geregyék nyugat dunántüli várai a 13-14. század
fordulóján¸Budapest, 2016;
197. Zsoldos, Atilla, A hadszervezet átalakulása a 13. szátadi Magyarországon, în: A hadtáp volt
maga a fegyver. Tanulmányok a kőzépkori hadszervezet ás katonai logisztika kérdéseiről,
Budapest, 2013;
198. Zsoldos, Atilla, A megzeszervezés kezdetei a Magyar Királysagban, Veszprem, 2010;
199. Zsoldos, Atilla, Az Arpádok és alatválóik . Magyarorszag tőrténete, Debrecen, 1997;
200. Zsoldos, Atilla, Magyarország világy arkontológiája 1000-1301, Budapest, 2001;