Az agy fejlődése

a telencephalon fejlődése
• A telencephalon (végagy) a prosencephalon elülső részéből fejlődik.
• Kezdetben egységes, azonban korán három részre differenciálódik azáltal, hogy oldalsó
részletei intenzívebben fejlődnek, míg a középső része visszamarad.
• A telencephalon oldalsó részei a féltekék (hemispheriumok) telepeit adják. A féltekék
fokozatosan a telencephalon középső része fölé nőnek: közöttük hosszanti hasadék jön létre,
amely a két féltekét egymástól elválasztja
• A féltekék fokozatos növekedésükkel a köztiagyat és a középagyat is befedik, medialis
felszínük lapos, lateralis felszínük domború lesz. A féltekék alakítják ki a későbbi lebenyeket
(homloklebeny, fali lebenyek, halántéklebenyek, nyakszirti lebeny)
Köztiagy fejlődése
• A köztiagy (diencephalon) a prosencephalonból fejlődő második agyhólyag. Fejlődésének
kezdetén nagyon hasonlít a gerincvelőhöz, vagyis elkülöníthetők benne a tető-, fenék- és
oldallemezek.
• A fenéklemezből alakul ki többek között a hypothalamus, valamint a neurohypophysis,
amely később a garathám kitüremkedéséből fejlődő adenohypophysis mellé kerül
• Az oldallemezekből fejlődik a thalamus állománya.
• Az oldalfalak szimmetrikus kitüremkedései hozzák létre a két szem telepét, a
szemhólyagokat
• A tetőlemez elvékonyodik, belőle a tobozmirigy és az agy-gerincvelői folyadékot termelő
plexus chorioideus alakul ki (utóbbi hámja velőléc-eredetű).
•A köztiagy ürege a III. agykamra hátsó részét képezi.

Középagy fejlődése
• A 3 elsődleges agyhólyag közül a középső, a mesencephalon nem tagolódik, mindvégig
egységes marad.
• Fala az embrionalis élet során intenzíven vastagszik, ürege ezzel párhuzmosan szűkül –
ebből
alakul ki az aquaeductus cerebri, amely összeköti a III. és IV. agykamrát.
• A fejlődésben visszamaradt tetőlemezből fejlődik a középagytető (2 colliculus superior és
inferior), az odal- és fenéklemezből az agykocsányok (crus cerebri), a vörös- és feketemag,
valamint a III. és IV. agyideg magvai.
• Az agyvelő hajlatainak kialakulásakor a mesencephalon helyezkedik el a legmagasabban (a
fejtetőhajlatban), az agy legkiemelkedőbb pontját képezve. A telencephalon intenzív fejlődése
eredményeként azonban a diencephalon egyre inkább fedett lesz, s végül a mélybe kerül.

hátsóagy és a nyúltagy fejlődése

• A hátsóagy (metencephalon) – a IV. agyhólyag - a rhombencephalon elülső részéből
fejlődik. Területén a fenék- és tetőlemez egyaránt megvastagszik. A fenéklemezből alakul ki
a híd, a tetőlemezből pedig a kisagy. A metencephalon üregéből fejlődik részben a IV.
agykamra.
• A kisagy fejlődése: a metencephalon tetőlemezéből kisagy-lemez alakul ki. Ennek
két oldalán kialakulnak a kisagydombok. A dombok kialakulása szimmetrikus,
azonban fejlődésük egyenlőtlen: a dombok középső részei visszamaradnak, az
oldalsó részek pedig intenzíven növekszenek, majd egymással összenőnek. Az
összenövés vonalában a vermis, az oldalsó részekből pedig a kisagyi
hemispheriumok fejlődnek. A kisagyi féltekéken harántbarázdák (foliumok)
alakulnak ki, a telencephalon felszínén létrejövő sulcusokhoz hasonlóan.
• A nyúltagy /nyúltvelő(myelencephalon) – az V. agyhólyag -. a rhombencephalon hátsó
szakaszából jön létre. A myelencephalon fenéklemeze megvastagodva a nyúltvelőt alakítja
ki, a tetőlemeze részben elvékonyodva a plexus chorioideus egy részét hozza létre. Ürege
a IV. agykamra kialakításában vesz részt.