ATOM http://magyarenergetika.

hu

Láng Sándor

A Paksi Atomerőmű meleg hűtővize energetikai

hasznosítási lehetőségének vizsgálata

Magyarország primerenergia-felhasználása – atomerőmű 1. táblázat. A modell változatai

nélkül – kereken 1000 PJ/év. Hazánkban a távfűtésben Elosztó
Változat Hőtermelés Szekunder kör
értékesített hőenergia 2015-ben 26 PJ/év volt. Ehhez a hálózat
44 PJ/évnyi földgázzal együtt összesen 64 PJ/év primer A Úgy, mint Központi gázmoto- 130/70 ºC 90/70 ºC, az
energiát használtunk fel [1] részben kapcsolt termelés- eddig rokkal és forróvíz- épület nem igé-
sel. A Paksi Atomerőmű a kondenzátorainak hűtővizével kazánokkal nyel hőtechnikai
korszerűsítést
100 PJ/év fölötti hulladékhővel melegíti a Dunát. A kérdés
az, lehetne-e ennek egy részét valamilyen módon gazda- B Paks‒ Paksi Atomerőmű- 130/70 ºC 90/70 ºC,
Szekszárd ben megcsapo- az épület
ságosan hasznosítani? kétcsöves lásból 110 ºC-os nem igényel
Napirenden van Szekszárd város távfűtésének földgáz- transzport előremenővel és hőtechnikai
ról nukleáris hőforrásúvá történő átalakítása. A megoldás Szekszárdon korszerűsítést
lényege, hogy az atomerőmű – Paks város távhőellátásához 50%-nyi csúcs
forróvíz-kazánnal
hasonló megoldásban – egy távolsági forróvíz-vezetékpár-
C Paks‒ Meleg víz és 22‒30/4‒25 ºC 45/35 ºC,
ral csatlakozna a meglévő szekszárdi távhőrendszerhez. Ez
Szekszárd Szekszárdon hőtechnikai
a nagyszabású terv felvet egy alternatív elvi lehetőséget egycsöves villamos hajtású korszerűsítés
is, mégpedig az erőmű kondenzátoraiból a Dunába kerülő transzport hőszivattyúkból és szükséges, de a
hulladékhő fűtési célra történő felhasználását. vezetékkel fűtőpatronokból fűtési rendszer
megtartható
A cikk fő célja ezen elvi lehetőség realitásának a vizs-
gálata. Az utolsó fejezet a hulladékhős változatban rejlő
egyéb lehetőségeket taglalja. Új hőfogyasztói rendszerek- A vizsgálatok számítási modellje
ben ezek kihasználása a folyamat összes résztvevője szá- A változatok költségelemzése a német gyakorlatban kedvelt, egy-
mára kedvező eredményeket szolgáltathat. szerűsített, gyorsan áttekinthető ún. annuitásos gazdaságossági
számítási modellel történt. Az egyetemi oktatásban is alkalma-
Kulcsszavak: hőhasznosítás, hűtővíz, atomerőmű, távhő, hő- zott modellek kidolgozója dr. Korényi Zoltán2, aki felhasználta az
szivattyú MVV3 tervezési segédletként is használható dokumentációját [2].
Meglévő modelljeit ő aktualizálta és bocsátotta rendelkezésemre.
A kiinduló adatok megváltoztatása automatikusan szolgáltatja a
A vizsgálat módszertana közbenső és végeredményeket.
A vizsgálat módszertanának lényege, hogy három alapváltozatot Mindegyik változat egy 2025-ös határidőre történő komplett
definiálunk, és mindháromra elvégezzük a gazdaságossági vizs- újraépítést tételez fel a fogyasztók szekunder köreinek csatlako-
gálatokat. Az összehasonlító költségelemzések alapelvét az ún. zási (a hőközpontok kilépő) pontjaiig.
újrabekerülési alapon történő számítások képezik. Ez azt jelen- A modell egyrészt kiszámolja a műszaki adatokat a csőve-
ti, hogy minden változatot úgy tekintünk, mintha a rendszerek zetékek paramétereitől a szivattyúkon át a további berendezé-
minden elemét újonnan építenénk meg. Az egyszerűsített annu- sek műszaki jellemzőiig, a veszteségeket, a teljesítményeket,
itásos számítások a fajlagos fogyasztói önköltségi hőárat hatá- az energiákat. Másrészt meghatározza a fogyasztók fajlagos
rozzák meg. Ehhez a manapság szokásos fajlagos beruházási és önköltségi hőárát. A költségszámítás annuitásos módszere azt
üzemeltetési költségeket, berendezés élettartamokat és üzem- jelenti, hogy a futamidő alatt minden esztendőben azonosak a
anyagköltségeket vesszük figyelembe. A módszer csak általános, tőkeköltségek, az üzemanyagköltségek és az O&M költségek.
közelítő megállapításokra alkalmas, mert csak egy új rendszer A diszkontráta 5%.
kiépítésének változatai tekintetében tud az eligazodásban segí-
teni. A példabeli szekszárdi fogyasztói rendszer azonban ma is Fő bemenő adatok
működik, tehát a valós helyzet ennél árnyaltabb. Az egyes elemek fajlagos beruházási költségei EUR/egységen (kW,
m stb.) a 2. táblázat szerintiek, a számolt méretekre, mérettar-
A változatok definíciója tományokra vonatkoztatva. Az irányadó értékek nagyrészt német
Az összehasonlító vizsgálat három változatra készült el az 1. táb- szakirodalmakból [2] vettek, részben az itt elérhető diagramokból
lázat szerint. a modell kidolgozója által képzett függvényekből származtatva.

16 MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6

http://magyarenergetika.hu
E-NERGIA.HU GEOTERMIA
ATOM

2. táblázat. Fajlagos létesítési költségek4 4. táblázat. Fajlagos energiaárak

Mérték- Változatok Mérték- Ipari közép- „Geo”-
Megnevezés Energia fajta Tőzsdei
egység A B C egység fogyasztói tarifa

Transzport vezetékrendszer Nukleáris hő- EUR/MWhth 3 ‒ ‒

Szivattyúállomás EUR/kWe ‒ 2 914 2 223 Földgáz hő- EUR/MWhth 20 23 ‒

Csővezeték-fektetés EUR/m, nyv ‒ 927 609 Villamos- EUR/MWhe 70 90 63

Fűtőművi berendezések
Keringtetőrendszer EUR/kWe 2 738 2 738 1 918 5. táblázat. A szekszárdi fogyasztói rendszer főbb adatai
Gázmotor komplett EUR/kWe 746 ‒ ‒ Fogyasztók száma (egyenértékű) 6 000 db
Forróvíz-kazán komplett EUR/kWth 80 80 ‒ Hőközpontok száma (egyenértékű) 200 db
Hőszivattyú komplett EUR/kWth ‒ ‒ 200 Lekötött hőteljesítmény 36 MWth
Földbérleti díj EUR/ha 50 Egyidejűségi tényező 76 %
Elosztórendszer Egyidejű hőteljesítmény-igény 27,4 MWth
EUR/m, nyv 314 314 392
csővezeték-fektetés Értékesítendő hőenergia 200 TJ/év
Hőközponti berendezések
Kompakt hőcserélő állomás EUR/kWth 50 50 ‒
Hőszivattyú hőtárolóval EUR/kWth ‒ ‒ 300 30

Fűtőpatron EUR/kWe ‒ ‒ 60 TARTAMDIAGRAM

25
Helyiségbérleti díj EUR/ha 2 000
LEKÖTÖTT: 36 MW
20
EGYIDEJŰ: 27,4 MW
3. táblázat. Fő elemek kalkulációs élettartama5 50% SZOLGÁLTATÁS: 200 000 GJ/év
MWth

Év Elem, berendezés 15
~92%
20 Gázmotorok, hőszivattyúk
10
25 Kompakt hőcserélők
Forróvíz-kazánok, hőtárolók, szivattyúk, 5
30
hőcserélő állomások, fűtőpatronok
Egy- és kétcsöves transzport vezeték és az elosztó- 0
40
rendszer vezetékpárja
11
13
15
17
19
21
23
25
27
29
31
33
35
37
39
41
43
45
47
49
51
0
1
3
5
7
9

hét

1.ábra. A szekszárdi fogyasztói teljesítmények tartamdiagramja

Az árfolyam 320 HUF/EUR. Az O&M költségeket a beruházá-
si költségek adott, az iparágban szokásos százalékos értékeiként
számítottuk. Az annuitásos számításoknál figyelembe vett főbe-
rendezés kalkulációs élettartamokat a 3. táblázat tartalmazza.
Az egyes változatok nukleáris, földgáz és villamosenergia-for-
rásokat használnak. A 2025-re becsült árukat6 a 4. táblázat fog-
lalja össze.
Az atomerőmű hőcserélő állomásából kiadott hőenergia árát
147 kWhe/MWhth fajlagos értékkel kalkulált elmaradó villamos-
energia-termelés (10,3 GWh/év) tőzsdei árának figyelembevéte-
lével számoltuk. A számításokban az elmaradó villamos energiá-
nak csak a felét7 vettük figyelembe.
A gázmotorokhoz és a forróvíz-kazánokhoz szükséges földgáz
ára az ipari középfogyasztói ár. A gázmotorok által termelt villa-
mos energiát tőzsdei áron értékesítjük.
A hőszivattyúk hajtására felhasznált villanyt a „GEO”-tarifa
tartalmazza. Ez feltételezi, hogy a hőszivattyúk a hőtárolók-
kal kiegészítve „aktív” fogyasztókként szolgálhatják a szűkebb-
nagyobb körzetű rendszer igényeit. A szivattyúk, fűtőpatronok
energiaköltségeit ipari középfogyasztói árral vettük figyelembe.
A számítások végső eredményei változatonként a fogyasztók
fajlagos önköltségi hőárai. Ezen cikk nem tud kitérni a számítá-
sok, az eredmények teljes körű ismertetésére. Az A és a B vál-
tozatok részletezését sem tartalmazza, azok konvencionálisnak
tekinthetőek.
A távfűtési rendszer főbb adatai
A szekszárdi távfűtési rendszer adatai kerekített és becsült ada-
tok, melyek az összehasonlító elemzéshez és a megoldás vázo-
lásához az esetleges fogyasztói kör fejlesztése esetén is elfogad-
hatónak tekinthetők (5. táblázat). Értékük a modell excel-tábla
INPUT lapján módosítható.
A fogyasztói tartamdiagram8 (1. ábra) heti felbontású becslés,
a görbe alatti terület 200 TJ/év. Mindhárom változat ezt veszi fi-
gyelembe.
A tartamdiagramon bejelöltük a lekötött teljesítmény 50%-os
értékét, melyhez (a szakmában elfogadottan) a szolgáltatott hő-
energiának kereken 92%-a tartozik. A maradékra jellemzően ala-
csony beruházási költségű csúcsberendezéseket szokás létesíteni,
amelyeknél megengedett a magasabb üzemeltetési költség (lásd
a B, az atomerőműves változat szekszárdi csúcskazánját is).
A hulladékhő a C változathoz
A hulladékhő a Paksi Atomerőmű kondenzátorait elhagyó felmele-
gedett hűtővíz hője. Hőmérséklete a hidegvíz-csatornába történő
melegvíz-visszakeverés lehetőségének a Dunára vonatkozó elő-
írások mértékéig történő kihasználása, illetve a Dunába visszave-
zetett meleg hűtővíz maximálisan megengedhető hőmérsékleté-
nek figyelembevétele mellett 14–33 °C.

MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6 17

ATOM http://magyarenergetika.hu

6. táblázat. A hűtővíz főbb adatai

Meleg hűtővíz térfogatáram 100 m3/s Paksi Atomerőmű Szekszárd
Napi vízforgalom 8 millió m 3

Éves hulladék hőenergia 100 PJ/év DN550, 1088 t/h, 7,7 DN 500, 749 t/h, 34,8 bar,
bar, 275 kW 882 kW
32 km, 14-33 C
o 22 km, 22-30 oC

35
Fűtőmű
45 oC
30 o
min 2 C
Hőközpontok
25
Hőszivattyúk jelzése
meleg hűtővíz
20
fok C

15
3. ábra alapsémája
3. ábra. A kapcsolás
10
Dunavíz
5 7. táblázat. A transzport
FŰTŐMŰ vezeték és az elosztórendszer fontosabb
adatai

HŐTÁROLÓ
0 SZEKSZÁRD
0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 Mérték- Transzport- Elosztó-
Paraméter
Meleg hűtővíz az atomerőműtől 14-33 oC
d/a egység vezeték hálózat
Hossz km 32 22-30
22 oC
2. ábra. Hűtővíz hőmérséklet-tartamdiagram
Értelmezése: pl.: A Duna vizének hőmérséklete az évben Átmérő mm 1×DN550 2×DN500
80 napon át kisebb mint 5 ºC Vízáram t/h 1088 749
Szivattyú teljesítménye kW 275 882
Tél 7 oC
A jelenlegi kiépítésre vonatkozó mennyiségeket, energiákat Tél 2 oC Tél 4 oC

– kerekítve – a 6. táblázat tartalmazza. lévő Szekszárdi Séden) keresztül a Dunába kerül vissza
DUNA
Az arányokat mutatja, hogy a Dunából kiemelt napi 8 millió (számításokban +2 km csővezeték), esetleg hasznosul.
m3-nyi vízmennyiség meghaladja a tiszai árapasztók bármelyiké- • A szekszárdi hálózat előremenő hőmérséklete – optimalizá-
4. ábra
ben tárolható mennyiséget, és többszöröse a hazai vizsgált, ma- lás nélkül – 22 °C-os (jó becslésnek látszik további előnyök
gas esésmagasságú szivattyús energiatározó (SZET) változatok kihasználására).
Paksi Atomerőmű Szekszárd
napi vízforgalmának. • A hőközpontokban hőszivattyúk és a hőtárolókban csúcs
Paks II. belépésével a táblázatban szereplő mennyiségek fűtőpatronok létesülnek, részben ellátásbiztonsági céllal is.
DN550, 1088 t/h, 7,7 DN 500, 749 t/h, 34,8 bar,
9
nagyjából megkétszereződnek. 2086-ig biztonsággal rendelke- A szekunder
bar, 275 kW kör előremenő hőmérséklete 882 kW 45 °C , ehhez
zésre áll elegendő hulladékhő. feltételeztük a fogyasztók épületeinek hőtechnikai rendbe-
32 km, 14-33 o
C 22 km, 22-30 o
C

A hideg hűtővíz tartamdiagramját két év (2010. és 2015.) tételét. Fűtőmű

napi adatainak átlagából szerkesztettük meg. A meleg hűtővíz hő- A közeg adott hőmérsékletéhez és a hőigényekhez igazodóan
45 oC
mérsékletét a lehetőségek (visszakeverés) és a Dunára vonatkozó mind a transzportvezetékben, o
min 2 C
mind az elosztóhálózatban változó
Hőközpontok
korlátok alapján számoltuk (2. ábra). tömegáramú szabályozás (is) van. A megadott tömegáramok a
téli csúcs értékei. Hőszivattyúk jelzése
A C változat elvi sémái
A C változat a Paksi Atomerőmű meleg hűtővízének töredékét mint A fűtőmű elvi sémája 3. ábra
hulladékhőt és hőszivattyú-hőforrást, valamint tisztán villamos A fűtőmű egyszerűsített sémáját a 4. ábra mutatja be.
energiát használ. A villamosenergia-fogyasztás nagy része hőszi-
vattyúk hajtására, a töredéke fűtőpatronok működtetésére szolgál.
FŰTŐMŰ
HŐTÁROLÓ

Alapséma SZEKSZÁRD

Az alapséma (3. ábra) a kapcsolás lényegét mutatja be. Meleg hűtővíz az atomerőműtől 14-33 oC
A téli csúcsra számolt fontosabb csővezetéki adatok az ábrán
22-30 oC
és a 7. táblázatban megtalálhatók.
A kapcsolás lényege a téli csúcsigényekre méretezett állapot
figyelembevételével:
• A télen is 14 °C-os meleg kondenzátor hűtővíz egy csekély
részáramát (kereken 3‰-ét) a szekszárdi fűtőműig vezet- Tél 7 oC
Tél 2 oC Tél 4 oC
jük, ahol a hőtartalma egy részét az ott elhelyezett hőcse-
rélő állomáson, másik részét csúcshőszivattyún keresztül
DUNA
(téli állapot) átadja a szekszárdi hálózatnak.
• A csúcshőszivattyúban lehűlt hűtővíz téli csúcsban 2 °C-os
4. ábra
hőmérsékleten valamely vízfolyáson (esetleg a 200 m-re 4. ábra. A fűtőmű elvi sémája

18 MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6

http://magyarenergetika.hu
E-NERGIA.HU GEOTERMIA
ATOM

Téli (méretezési) állapotban

50
• a 14 °C-os meleg hűtővíz a hőcserélőbe érkező 4 °C-os
45
elosztóhálózati visszatérő vizet 11 °C-ra melegíti, miközben 40
a hűtővíz 7 °C-osra hűl. 35

• A csúcshőszivattyú a 7 °C-os hőforrással az előremenőt 30

22 °C-ra melegíti, miközben a hőforrás 2 °C-osra hűl, s 25

fok C
FŰTŐPATRON
20
visszakerül a Dunába (szaggatott vonal).
15
• A hőtároló lehetőséget biztosít, hogy pl. olcsóbb éjszakai 10
vagy csúcskizárásos árammal működtethessük a hőszivaty- 5

tyút (pontvonal, csak a fő irányokat ábrázolva). 0

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A hőigények csökkenésével a csúcshőszivattyúk egyre keve- -5 TRANSZPORT FŰTŐMŰ HŐKÖZPONT
HŐ K ÖZ P ON T
ELOSZTÓ
Tengelycím
Ten
ngelycím
HŐKÖZPONT

sebbet dolgoznak. meleg hűtővíz elosztó hálózat szekunder kör

A hőközpontok elvi sémája 6. ábra. Hőmérséklet-lefutások diagramja téli csúcsban

A séma az 5. ábrán látható.
A hőközpontokban A csúcshőszivattyú tényleges jósági foka legalább 5,5, a
• az elosztóhálózat legalább 22 °C-os előremenője, mint hő- hőközpontiaké minimum 4,2. Melegebb előremenő hőmérséklet
forrás szolgálja ki a hőszivattyúkat, amelyek hőtárolókat választásával a magasabb kihasználású hőközponti hőszivattyúk
töltenek a villamosenergia-rendszer igényeit is szolgálható COP-je a csúcshőszivattyú rovására növelhető, ez optimalizációs
ütemezésben. kérdés.
• A hőtárolóban lévő vizet a téli csúcsban – az éves hőigény A paksi gőzturbina megcsapolásából kiadott hőre és az emi-
néhány %-ában – villamos fűtőpatronok hevítik a kívánt atti villamosenergia-vesztésre vonatkoztatható „COP”-érték
hőmérsékletre. A szekunder kör 45/35 °C-os. 1/0,147=6,8 magasabb, mint a javaslat szerinti hőszivattyú-
ké. Elméleti szinten igaz az az általánosnak tekinthető véleke-
dés, miszerint a hőszivattyús megoldások nem versenyképesek
HŐKÖZPONTOK a kapcsolt megoldásokkal. A valóságban viszont a fogyasztókig
ALAPSÉMA kell a rendszert vizsgálni. A villamos energia és az alacsony hő-
mérsékletű hőszivattyú hőforrás lényegesen kisebb energiavesz-
22-30 oC
teséggel vihető a fogyasztókhoz, mint a magas hőmérsékletű víz.
A B megoldás tényleges „COP”-je a nagy távolságok okozta ma-
gas hőveszteségek miatt nem éri el az 5-ös értéket.

Tartamdiagram
A tartamdiagram tartalmazza az egyes hőközlő főberendezések
o
Fűtőpatron teljesítményét és az általuk szolgáltatott hőenergiát a 7. ábra sze-
Téli min. 4 C Hálózati víz
rint.
A hőszivattyúk és a csúcs villamos fűtés együttes villamos-
5. ábra. Hőközpontok elvi sémája energia-igénye 14,6 GWh/év.
A hőteljesítmény és hőenergia értékek és arányok a rendszer
5. ábra
különböző elemein a 8. táblázat szerint alakulnak.
Hőmérséklet-lefutások
A hőmérséklet-lefutásokat tartalmazó diagramot a 6. ábra mu-
Napelem, -kollektor
tatja be. 30
Villamos csúcsfűtés
A diagramon a rendszer főbb elemein (a diagram alján, az Pvill max= 8 MW
energiaáramlás
22-30 oC
sorrendjében) a három elválasztott közeg hőmér- 25 Evill=
Qhő=
1,3 GWh/év
4,8 TJ/év
séklet-változásai követhetőek. A hőcserélőt, a hőszivattyúkat és
a csúcs villamos fűtést a diagramon csak jelképesen ábrázoltuk. 20 Fűtőművi csúcs hőszivattyú
COP min = 5,5 (Viesmann faktorral)
Hálózati víz
Mivel az alacsony közeghőmérsékletek 36 oC miatt mind a transz- Pvill max = 1,8
Evill = 2,7
MW
GWh/év
Σ 8MW
MWth

port-, mind a keringtetőszivattyú közegmelegítő hatása néhány +

15 Qhő = 9,7 TJ/év Hőközponti hőszivattyúk
COP min = 4,2 (Viesmann)
tized K-en belül megegyezik a hőveszteség miatti hűléssel, a vizs- 3,6MW Pvill max = 3,8 MW
Fűtőpatron Evill = 10,6 GWh/év
gálat ezen szintjén ezek kiegyenlítetteknek tekinthetők, a különb- 10
Qhő = 38,3 TJ/év

ségek elhanyagolhatók. Phő= 13,8 MW

pl. 18 oC 5 Qhő= 147,7 TJ/év
Téli min. 4 oC
A hőszivattyúk
A hőszivattyú elméleti jósági fokokat a hőmérséklet-lefutási diag- 0

12. ábra
ram (6. ábra) értékeivel számoltuk. A hőcserélőknél 3 K-es lép- hét

csőt tételeztünk fel. A valós COP-t egy jó nevű nemzetközi szak- 7. ábra. Fogyasztói tartamdigram teljesítmény, energia és
cég tervezési segédlete [3] szerint határoztuk meg. minőségi adatokkal

MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6 19

ATOM http://magyarenergetika.hu

8. táblázat. Hőteljesítmények és hőenergiák lékével mint hulladékhővel, és 53 TJ/év villamos energiával bizto-
sítja. Az energia jöhet bárhonnan: atomerőműből, napelemekből,
Hőközlés forrása Teljesítmények Hőenergiák
importból vagy pl. a fosszilis gönyűi kombinált ciklusú erőműből.
MWth,e % % TJ/év
Amennyiben az utóbbiból, akkor is kereken mindössze 120 TJ/év
Hulladékhő a Paksi Atomerőműből 14,1 52 74 148 földgázból biztosítható a 200 TJ/év-nyi szekszárdi nagyságú hő-
Csúcshőszivattyú a fűtőműben 1,7 6 5 10 szolgáltatás. A C változathoz tehát legfeljebb fele annyi primer
Hőszivattyúk a hőközpontokban 3,6 13 19 38 energia szükséges, mint az A-hoz vagy a B-hez.
Csúcs fűtőpatronok a hőközpontokban 8,0 29 2 5 A 8. ábrán a változatok primerenergia-igénye látható. A villa-
Összesen 27,4 100 100 201 mos energia primerenergia-igényét itt egy átlagosnak tekinthető
fosszilis tüzelőanyagú hőerőművet feltételezve 33% termelési-át-
viteli hatásfokkal vettük figyelembe. A fosszilisenergia-igény tar-
A csúcsberendezések (a központi hőszivattyú és a fűtőpatro- talmazza a transzport és a keringtetőszivattyúk hajtására felhasz-
nok) teljesítményaránya 35%. Ezen berendezések az éves hő- nált villamos energia előállításának tüzelőhőigényét is.
energia-igényeknek mindössze 7%-át szolgáltatják.
Gazdasági összehasonlítás
A változatok összehasonlítása A 2025. évre számolt, teljesen új létesítésű változatok beruhá-
zási költségét, fajlagos fogyasztói hőönköltségét, illetve ezen
Energetikai összehasonlítás utóbbiak A változathoz viszonyított arányát a 10. táblázat fog-
Az energetikai összehasonlításon itt és a továbbiakban a nem lalja össze.
megújuló (nukleáris és fosszilis) alapenergia-felhasználás ösz- A B változat beruházási és O&M költsége tartalmazza Paks
szehasonlítását értjük. Az egyes változatoknál a 200 TJ/év hő- II. létesítésének és fenntartásának a hőszolgáltatás miatt meg
szolgáltatás érdekében a fő felhasznált működtető (tüzelőanyag) nem termelhető/anélkül megtermelhető villamosenergia-hányad
energiákat a 9. táblázat tartalmazza. (0,052%) felét is.
A hagyományosnak tekinthető A változat egy kapcsolt auto- A beruházási költségek megoszlását millió Ft-ban a 9. ábra
nóm távhőszolgáltatásra ad példát. A 200 TJ/év fogyasztói hő- tartalmazza.
igényhez felhasznál 781 TJ/év primer (földgáz) energiát – igaz, Az A és B változatnál az elosztórendszer beruházási költ-
villamos energiát is termel. Amennyiben csak forróvíz-kazánok lé- ségében szerepelnek a hőközpontok beruházási költségei is.
tesülnének, abban az esetben is elfogyasztana kereken 240 TJ/év A transzport vezetékrendszerek beruházási költsége tartalmaz-
primer energiát. za az erőművi hőcserélő állomás (B változat) és a szivattyúzás-
A B változat elhasznál 252 TJ/év nukleáris és 19 TJ/év földgáz nyomástartás (B és C) beruházási költségeit is.
hőenergiát. Rögzíthető, hogy a mai átlagos fogyasztói hőárak (3000-3500
A C változat a szekszárdi példában a szolgáltatott 200 TJ/év Ft/GJ) mellett egyik változat sem biztosítja a befektetett tőke 5%
hőenergiát az atomerőmű felmelegített hűtővízének néhány ezre- hozamot adó megtérülését.

9. táblázat. Felhasznált energiák, TJ/év

10. táblázat. A változatok gazdasági összehasonlítása
A változat B változat C változat
Beruházási Fajlagos fogyasztói
Energia Atomerőműből
Úgy, mint Atomerőműből Változat költség hőönköltség
TJ/év távolsági
eddig hulladékhő
hőellátás Mrd Ft Ft/GJ %
Nukleáris hő- ‒ 252 ‒ A Úgy mint eddig 8,9 4 652 100
Földgáz hő- 781 19 ‒ B Paksról távolsági fűtéssel 15,7 6 862 148
Villamos- ‒310 ‒ 53 C Paksról hulladékhővel 13,7 7 226 155

TJ/év Fosszilis energiaigény Nukleáris energiaigény Atomerőmű Transzport Fűtőmű Elosztó Hőközpont
900
18 000
800 0
16 000 0
700 14 000 3 085
600 12 000 947 2 955
millió Ft

500 10 000 2 465

400 798 8 000 1 047
3 085
300 6 000 10 662

200 4 000
5 811 7 214
252
100 2 000
191
43 1 011
0 0
0
A: ÚGY, MINT EDDIG B: PAKSRÓL TÁVOLSÁGI C: PAKSRÓL HULLADÉKHŐVEL
A: ÚGY, MINT EDDIG B: PAKSRÓL TÁVOLSÁGI FŰTÉSSEL C: PAKSRÓL HULLADÉKHŐVEL FŰTÉSSEL

8. ábra. A változatok primerenergia-igénye 9. ábra. Beruházási költségek megoszlása

20 MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6

http://magyarenergetika.hu
E-NERGIA.HU GEOTERMIA
ATOM

11. táblázat. A változatok ellátásbiztonsági összehasonlítása

ATOMERŐMŰ TRANSZPORT VEZETÉK RENDSZER Meghibá- A változat B változat C változat
SZEKSZÁRDI FŰTŐMŰ ELOSZTÓ RENDSZER
Ft/GJ sodás
HŐKÖZPONTI RENDSZEREK SZEKUNDER RENDSZEREK
8 000 Kiesik a Szekszárdi fűtő- A hőközpontokba
281 transzport műbe telepített telepített fűtőpatronok
7 000
vezeték. csúcs forróvíz- korlátozott szolgáltatást
6 000 1 380 kazán korláto- tudnak nyújtani. Csök-
2 548
5 000 710 zott szolgáltatást kenthető a korlátozás
tud nyújtani. mértéke, ha a fűtőművi
4 000 1 380 Földgáz a spot csúcshőszivattyú
1 241
3 000 piacon besze- bivalans megoldású:
3 728 785 rezhető. átkapcsolható levegő
2 000 hőforrásúra.
3 272
1 000 2 371 Kiesik az Megszűnik a Megszűnik a A hőközpontokba
1 044
elosztó- szolgáltatás. szolgáltatás. telepített fűtőpatronok
A: ÚGY, MINT EDDIG B: PAKSRÓL TÁVOLSÁGI FŰTÉSSEL C: PAKSRÓL HULLADÉKHŐVEL rendszer. korlátozott szolgáltatást
tudnak nyújtani.

10. ábra. A változatok fajlagos fogyasztói önköltségi

hőára egységenként
Az atomerőművi, fűtőművi és hőközponti berendezések kellő
redundanciával megépíthetőek, ez tervezési kérdés.
Ellátásbiztonsági szempontból a két kritikus elem a transzport
Ft/GJ ENERGIAKÖLTSÉG TŐKEKÖLTSÉG O&M KÖLTSÉG EGYÉB KÖLTSÉGEK és az elosztó csővezetékrendszer. Az elosztórendszer lényegesen
8 000 bonyolultabb a transzportnál, és csúcsban magasabb hőmérsék-
81
7 000 leten is üzemel (B változat). Kijelenthető, hogy üzembiztonság
378 730
6 000 754 szempontjából az elosztórendszer kedvezőtlenebb a transzport-
nál. A 11. táblázat azt vázolja, hogyan alakul a fogyasztók ellátá-
5 000
289 sa ezek meghibásodása esetén.
4 000 623 4 432
4 647 Kiesések esetén a pillanatnyi hőigényektől függően nincs fel-
3 000 1 671 tétlenül korlátozás. A korlátozott szolgáltatás maximális időtarta-
2 000 ma a tartamdiagramból a maradó berendezések teljesítményei-
1 000 2 069 1 982 nek figyelembevételével leolvasható. Sötétre kapcsolt Szekszárd
1 084
esetén a szolgáltatás mindhárom változatnál leáll.
A: ÚGY, MINT EDDIG B: PAKSRÓL TÁVOLSÁGI C: PAKSRÓL HULLADÉKHŐVEL
FŰTÉSSEL
A vizsgálat eredményeinek összegzése
Az elvégzett egyszerűsített modellvizsgálatok alapján a C változat
11. ábra. A változatok fajlagos fogyasztói önköltségi hőára
a legmagasabb fogyasztói hőárú – bár ellátásbiztonsági és pri-
költségelemenként
merenergia-igény szempontjából kedvezőbb a többinél.
Az A és a B változatot az is erősíti, hogy számos ma is mű-
A vizsgált fogyasztói hőigényekre és lekötött hőteljesítményekre ködő rendszerelem megtartható: a hőközpontok, az elosztóháló-
szolgáló változatok közül a meglévő rendszer (A változat) újraépí- zat, illetve a fűtőmű az egyes berendezéseivel. A C változatban
tése adja a legalacsonyabb, a hulladékhő + hőszivattyús rendszer a lekötött teljesítményekhez az elosztóhálózat kapacitása szűk,
(C változat) adja a legmagasabb fogyasztói hőárat. a hőközponti berendezések nagy részét is le kellene cserélni.
A fajlagos fogyasztói önköltségi hőárat hely szerinti bontásban A B változat (távolsági hőszolgáltatás) azért lehet előnyösebb az
a 10. ábra, költségelemenként a 11. ábra mutatja be. A („úgy, mint eddig”) változatnál, mert
Az egyéb költségek között szerepel a CO2 ára, a föld- és he- • a B változat transzport csővezetékpárjának az atomerőmű-
lyiségbérleti díjak. beli átalakításokkal együtt számított beruházási költsége a
számításokban és a gyakorlatban is kikerülhet a lokális vál-
Ellátásbiztonsági összehasonlítás lalati üzleti körből, továbbá
Az ellátásbiztonsági kérdések számszerűsítése nem volt része • a földgáz árának jövőbeni bizonytalansága és annak kör-
a gazdasági számításoknak. Sem a fajlagos O&M költségekben, nyezeti hatása nem terheli a várost, a fogyasztókat.
sem a fogyasztókat érhető károk tekintetében nem tettünk kü- Szekszárd vonatkozásában a C változat további vizsgálata
lönbséget a változatok között. csak irreális feltételezések esetén lehet célszerű:
A fogyasztók ellátásbiztonsága szempontjából az alacsony hő- • az elosztóhálózat megtartása csak drasztikus, legalább
mérsékletű közegeket (C változat) szállító csővezetéki (transz- 60%-os fogyasztóiteljesítmény-lekötés csökkenése esetén
port, elosztó) rendszerek kedvezőbbek, mert meghibásodási lehetséges, vagy
valószínűségük kisebb. Egyszerűbb szerkezetű szivattyúk, sze- • számottevő hidegenergia-szolgáltatásra lenne igény, vagy
relvények, csőtartók, kevesebb és egyszerűbb kompenzációs fel- • amennyiben egy nagyobb fogyasztói csoport megjelenése
adat. Helyreállításuk is rövidebb időt vesz igénybe, pl. az üríté- indokolja egy új, hasonló kialakítású fűtőmű létesítését, s a
sük-feltöltésük is egyszerűbb. két elosztói rendszer összekapcsolható.

MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6 21


ATOM
Az üzleti alapú vizsgálatban a B változathoz képest 7%-kal
magasabb fogyasztói fajlagos önköltségi hőárkülönbség azonban
eltüntethetőnek látszik olyan településeken, ahol eddig nem volt
távhőszolgáltatás. A következő fejezet a C változatban rejlő to-
vábbi lehetőségeket elemzi.
A hulladékhős-hőszivattyús megoldásban rejlő
további lehetőségek
Az eddigi összehasonlító vizsgálatok azonos hőteljesítmény és
hőfogyasztás igényekre készültek. Szekszárdon más lehetőség,
értékesíthető szolgáltatás, előny kihasználása nem volt cél.
Amikor további lehetőségekről beszélünk, túl kell lépnünk
Szekszárd, illetve a szokásos távfűtési gyakorlat határain. A me-
leg hűtővizet nemcsak mint hőforrást, hanem mint több célra
hasznosítható anyagot, valamint a javasolt megoldásban rejlő
egyéb lehetőségeket is figyelembe kell venni.
Új távhőrendszerek tervezésénél hosszú időtávot, legalább
50-60 évet szokás figyelembe venni. Becsülni kell a társadalom, a
fogyasztók, a települések távlati igényváltozásait, az energetikai
rendszerekben várható tendenciákat.
Várható változások a villamosenergia-rendszerben
A tisztán villamos energiával működő C változatú megoldások
a primerenergia-igény szempontjából és környezetvédelmileg is
kedvezőek. A kérdés az, milyen változások várhatók a villamos-
energia-rendszerben. Reális feltételezéssel:
• meg fog épülni a Paks II. atomerőmű,
• a napelemes kapacitások nőni fognak.
Hazai és környékbeli napelemes (megújulós) rendszerek túl-
építése esetén fel fognak értékelődni a szabályozható kapacitá-
sok iránti igények: mind a termelőnél, mind a tárolásnál, mind a
fogyasztónál. Terjedőben vannak a kistérségi elszámolási rend-
szerek, amelyekben a villamosenergia-termelőkkel és -szolgál-
tatókkal egy szintre emelkednek az „aktív fogyasztói” csoportok.
Ők a vezérelhető-szabályozható vételezésükért cserébe kedve-
zőbb tarifában részesülhetnek. E körbe sorolható az „okos vá-
ros”, a „virtuális erőmű” és a „mikrohálózatok” utáni növekvő
érdeklődés is.
A villamosenergia-rendszerben prognosztizálható változások
kedveznek az aktív fogyasztónak tekinthető „hulladékhő + hőszi-
vattyú + energiatároló” típusú megoldások alkalmazásának.
Fogyasztóiigény-változások
Az életszínvonal további növekedésével a lakosság igényei nőni
fognak: klimatizált, automatizáltabb, közel nulla hőenergia-igé-
nyű lakás, ház, háztartás, köz- és szolgáltató épület, munkahely.
Épületgépészetük a kor színvonalára kerül: pl. alacsony hőmér-
sékletű fűtési és vele kombinált hűtési megoldásokkal. Rugalma-
san kezelendő igények jelennek meg.
A vázolt megoldás erre is kedvező választ adhat:
• Az alacsonyabb hőmérsékletű (36 °C) fűtési előremenő
még kedvezőbbé teszi a megoldást a vizsgálatban szereplő
45 °C-kal szemben: a hőközponti hőszivattyú jósági foka
magasabb, a fajlagos villamosenergia-fogyasztása alacso-
nyabb lesz.
• A hőközpont egy hidegtárolóval kiegészítve csekély több-
letköltséggel hidegenergiát tud szolgáltatni.
A hőközpont sémája kiegészíthető pl. a 12. ábra szerintire.
22
Fűtőpatron
Téli min. 4 oC http://magyarenergetika.hu
Hálózati víz
5. ábra
Napelem, -kollektor
Nape
22-30 oC
Hálózati víz
36 oC
Σ 8MW
+
3,6MW
Fűtőpatron
Téli min. 4 oC
pl. 18 oC
12. ábra
12. ábra. A hőközpontok egyik fejlesztési lehetősége
Az elosztóhálózatból vett víz a hőszivattyú elpárologtatójában
lehűl. Ez kerül a hidegtároló hőcserélőjébe, s innen a visszatérő
ágba. A hőszivattyú kondenzátora fűti a melegtárolót. Nyáron ter-
mészetesen csak használatimelegvíz-fogyasztással kell számolni.
A hőtárolók működhetnek töredéknyi térfogatú fázisváltós anya-
gokkal is, ekkor természetesen módosul a kapcsolás.
Felülethűtés esetén a rákondenzálódás elkerülése érdekében
18 °C-os előremenőt szokás választani. Ahol 6/12 °C-os rendszert
kell kiszolgálni, ott is működhet a kapcsolás. Az elosztórendszer-
ből vett vízáram állításával van szabályozási tartomány. Szükség
esetén a hőszivattyú működési iránya szakaszosan változtatható.
A 12. ábrán a szaggatott vonalas útvonal azt a lehetőséget mu-
tatja, amikor a meleg és hideg igények aránya egy hőközponton
belül megfelelő. Ez esetben nem szükséges az elosztóhálózatból
táplálni a hőközpontot.
Azon hőközpontokban, ahol a hideg igények csak a fűtési sze-
zonon kívüliek, onnan a fogyasztókat elegendő két vezetékkel el-
érni. Az átkapcsolás a hőközpontokban történik. Ahol párhuzamos
szolgáltatás az igény, ott 4 vezetékes csatlakozás szükséges.
Amennyiben a hőfogyasztás mellé számottevő, lényegesen
magasabb áron értékesíthető hidegenergia-fogyasztás társulna,
abban az esetben az alapszolgáltatás fajlagos hőára jelentősen
csökkenne.
Hagyományos távfűtési rendszerekben a hidegenergia-
szolgáltatást abszorpciós gépekkel szokás megoldani. Ehhez
azonban nyáron is legalább 90 °C-os fűtőközeg (elosztóhálózati
előremenő hőmérséklet) szükséges. Ez nem gazdaságos megol-
dás, maradnak a környezetet hővel és zajjal terhelő drága egyedi
klímaberendezések.
Az ábrán ott a lehetőség a napelemekben, napkollektorokban
termelt energiák hőközpontokba vezetésére, illetve az ott rendel-
kezésre álló villamos kapacitások szabad részeinek értékesítésé-
re, pl. konnektorosautó-töltőpontok kialakítására.
Ideális megoldás lehet új lakó- és intézményi, ipari telepek
épületeihez.
Lehetőségek az elosztóhálózat mentén
Az alacsony hőmérsékleten működő elosztóhálózat csekély hő-
szigetelési és kompenzálási igényű, minimális hőveszteséggel.
Az előremenő víz hőmérséklete 22–30 °C. Ezen hőmérsékletű
közeg
MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6
http://magyarenergetika.hu
E-NERGIA.HU
• alkalmas önmagában vagy glikolos körön keresztül közte-
rületek, közösségi nyitott vagy fedett, esetleg zárt terek téli
temperálására, jégtelenítésére;
• mint közműfejlesztési lehetőség, fosszilis energiahordozó-
kat kiváltandó, vonzó hőforrásul szolgálhat közelben lévő
intézmények, szolgáltatások, sportközpontok, ipari épüle-
tek, családi házak hőszivattyús fűtési-hűtési megoldásai-
hoz, uszodákhoz, melegházakhoz stb. – egyszerűbben:
eddig fosszilis energiahordozót használó fogyasztókat csá-
bíthat a hálózathoz;
• összegyűjthet olyan alacsony hőmérsékletű hulladékhőket,
amelyek eddig hővel szennyezték a környezetüket (pl.
kompresszorok, hűtő- és klímaberendezések).
Ezeket a lehetőségeket a fejlesztési tervek ismeretében az
érintett település tudná konkretizálni, ütemezni.
Lehetőségek a fűtőműben
Optimalizációs kérdés, hogy a különböző fogyasztói körzeteket
(pl. egy ipari parkot, ahol ipari vízre is szükség lehet, vagy az
elosztó hálózattól távolabbi egyedi vagy csoportos fogyasztókat)
a meleg hűtővízzel vagy az elosztórendszer bővítésével érjük el.
A fűtőműben lehűlt hűtővíz csővezetéken és/vagy vízfolyáso-
kon keresztül visszakerül egy befogadóba. Tekintettel arra, hogy a
Duna mente vizekkel, tavakkal gazdagon erezett, vízügyi szakem-
berek tudnak eligazítást adni a néhány vagy néhány tized m3/s-nyi
víz megfelelő fogadó pontjait illetően.
A csúcshőszivattyú nyáron nem működik, a fűtési szezon át-
lagában is van kihasználatlan kapacitása. Így egy szekszárdi mé-
rethez a beépített 1,7 MW villamos kapacitás az év nagy részében
kihasználatlan. Adódik a lehetőség, hogy erre a kapacitásra pl.
elektromos autó vagy nagy teljesítményigényű busz gyorstöltő-
állomások létesüljenek és működjenek.
A fűtőműben, a hőközpontokban sok, aránylag nagy teljesít-
ményű olyan „aktív” fogyasztó, esetleg napelemes termelő beren-
dezés van, amelyek rendszerigények szerinti működtetésére egy
automatizálható irányítóközpont (fogyasztói teherelosztó) létesíté-
se kézenfekvő lehet (vö. okos város, virtuális erőmű, Stadtwerke).
A rendszer támogat egy távlatokban vizsgálható lehetőséget
is. Nyáron a hőigények kicsik, kihasználatlan a távolsági csőveze-
ték is, a csúcshőszivattyú sem működik. Kevés víz érkezik Paks-
ról, viszont a hőmérséklete a hőcserélő elosztóhálózati oldalán
25–30 °C, szemben a téli 11 °C-al. Van tehát magas hőmérsék-
letű hőforrásunk, amelyből közvetlenül a hőcserélőn keresztül,
vagy az ilyenkor magas jósági fokú csúcshőszivattyúval alacsony
hőmérsékleten (például 25-28 °C-on), csekély hőveszteséggel
hőenergiát tudna tárolni a fűtési szezonra, célszerűen fázisvál-
tós anyagban. A villamos energiát nyáron hőenergia formájában
tároljuk, miáltal a fűtőmű téli villamosenergia-fogyasztását na-
gyobb mértékben csökkentjük.
Lehetőségek a transzport vezeték mentén
Az alacsonyabb hőmérsékletű közeget szállító csővezetéknek nyil-
vánvaló előnyei vannak a távhőt szállító vezetékpárral szemben:
szerény hőszigetelési és kompenzációs igény (pl. műanyag cső),
egyszerűbb szerelvények, szivattyúk alkalmazhatók.
Csökkenthető lenne a hőfogyasztók terhe, ha a megcélzott
régiót kiszolgáló vezeték nyomvonala mentén vagy meghosszab-
bításával további hő- vagy vízfogyasztók (öntözés, halastó, me-
MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6
GEOTERMIA
ATOM
legházak, terményszárítók, állattartó telepek; ipari víz, tűzivíz,
víztározó stb.) csatlakozhatnának a rendszerre. Vizsgálható, hogy
az erőműhöz közeli turisztikai célú Sió-projekthez kapcsolható-e
egy tekintélyesebb meleg vízáram (kikötők, zsilipek jégtelenítése,
vadvízi evezőspálya kialakítása, pihenőhelyek melegvíz-ellátásá-
hoz hőforrás stb.).
Lehetőségek az atomerőmű hűtővízrendszerénél
Az atomerőmű státusza alaperőmű, az ország legalacsonyabb
önköltségű erőműve. Az egyetlen olyan kondenzációs erőmű,
amelynek hosszú távú működése garantálja a meleg hűtővíz ren-
delkezésre állásának folyamatosságát. Paks II. belépésével ez az
időtáv kereken 70 év.
Paks I–II. együttes névleges termelésének két fő külső aka-
dálya lehet:
• Amennyiben a rendszerirányító erre utasítja.
• Amikor a Duna alacsony vízhozama párosul magas Duna-
víz hőmérséklettel.
Tapasztalatok ismeretében az átrakások, karbantartások üte-
mezésével a helyzet valamelyest orvosolható. Paks I. alkalmas
részterheléses üzemre, Paks II. pedig széles tartományban akár
teljesítményszabályozásra is. Mindezen képességek kényszerű
igénybe vétele a villamosenergia-rendszernek is kedvezőtlen.
A hűtővízzel kapcsolatos kérdések
A visszavezetett meleg hűtővíz keveredik a ki nem vett Duna-
vízzel. Nyáron legfeljebb 33 °C-os víz engedhető be, a bevezetési
ponttól 500 m-re a kevert víz hőmérséklete nem haladhatja meg
a 30 °C-t. A hűtésre kivett vízáram névlegesen állandónak te-
kinthető, a Duna vízhozama azonban tág határok közt változhat.
A Dunára vonatkozó előírás extrém alacsony vízhozamoknál indo-
kolhatja az erőmű visszaterhelését. Amennyiben viszont a hűtés-
re kivett vízáramnál értékelhetően kevesebbet engedünk vissza a
bevezetési ponton, a kockázat csökkenthető.
A szekszárdi hőigényekre számolt példából kiderült, hogy nyá-
ron a csővezeték teljes szállító kapacitását kihasználva sem lehet
pár MW-nál nagyobb korlátozást elkerülni.
Magyarországon a távfűtésben szolgáltatott energia kere-
ken negyede a meleg hűtővízben rejlő 100 PJ/év hőenergiának.
Irreális feltételezés a környéken elegendő hőfogyasztót találni.
A paksi időszakos hűtővíz-problémák kezelésének egy lehetséges
módja a meleg hűtővíz egy részének vízként történő hasznosítá-
sa Paks környezetében, a Duna mindkét oldalán. Amennyiben a
meleg hűtővíz hőforrásként is hasznosítható, az előnyös lenne. Ez
a hasznosítási lehetőség egy komplex térségfejlesztési program
keretében vizsgálható.
Paks II. építési és üzemelési időszakában Pakson és környe-
zetében számos új fogyasztó (lakótelepek, felvonulási és üzemi
épületek stb.) részére kell meleg/hideg energiát biztosítani. Ele-
mezhető a javaslat alkalmazása.
Vizsgálatok folynak Kalocsa távolsági hőellátására, a szek-
szárdinál kisebb hőigényekre. A tervezett vezetékpár nyom-
vonalának része az építendő Duna-híd. Amennyiben a vázolt
hulladékhős megoldást választanánk, a mederben vagy a híd-
szerkezetben történő vezetéssel – nagyobb induló vízárammal –
lehetőség lenne
• a bal part környezetében is egyéb településeket, üzemeket,
farmokat elérni hulladékhővel, vízzel;
23
ATOM
• kritikus időszakban (nyár) a meleg hűtővíz egy részének
vagy a sodorvonalban, vagy a bal parton történő Dunába
vezetésére (már korábban is vizsgált változatok voltak). Ez
a sokpillérű híd jégtorlaszoló hatásának csökkentésében is
segíthet;
• Homokhátság-Dél vízpótlására a Duna-völgyi Főcsatornába
tervezett 5 m3/s vízáramot innen biztosítani,
• esetleg a Duna-Tisza közi öntözőcsatornák, tavak vízpótlá-
sát is elemezni.
Összefoglalás
Az elvégzett műszaki-gazdasági vizsgálatok Szekszárd távfűtésé-
nek lehetséges változatait elemezték, beemelve alternatívaként a
szerző által vizsgálatra érdemesnek tartott C megoldást is. Ez iga-
zolta, hogy a hulladékhős változat a primerenergia-felhasználást
tekintve lényegesen kedvezőbb a másik két megoldásnál. Gazda-
ságilag azonban a vizsgált feltételek mellett nem versenyképes
velük. Pusztán egy cél érdekében nem érdemes tovább foglal-
kozni vele.
A C változat azonban a szekszárdi cél kielégítésén túli lehető-
ségekkel is rendelkezik.
Az erőmű felmelegedett hűtővizének hulladékhőként történő
felhasználását elsősorban új távfűtési, fűtési rendszerek kialakí-
tásánál javasolt vizsgálni az atomerőmű szűkebb-tágabb környe-
zetében ott, ahol a hőigények közeli vízigényekhez kapcsolhatók.
A megoldásban rejlő lehetőségek kihasználása a régióban élhe-
tőbb otthonokat, munkahelyeket, településeket, egészségesebb
környezetet, „okosabb településeket” eredményezhet kedvezőbb
fajlagos költségek mellett.
Ilyen kombinált hasznosítású, térségi fejlesztési programok
keretében vizsgálható rendszerek megvalósítása
• növelheti a hazai hozzáadottértéket10,
• támogathatja a hazai hőszivattyús ipar felfutását11,
• közreműködhet a villamosenergia-rendszer szabályozásá-
ban,
• csökkentheti az ország primerenergia-igényét,
• segítheti az országos vízvisszatartási, vízpótlási célok meg-
valósulását, az agrárium időjárás-függésének csökkenté-
sét,
• növelheti a régió üdülési lehetőségeit, támogathatja a vízi
turizmust, a vízi sportot,
• továbbá a megoldás térségi alkalmazása hozzájárulhat az
atomerőmű Paks II. belépése utáni, alacsony valószínűségű
hűtővíz-problémájának mérsékléséhez.
Ezen cikk gondolatébresztő és vitaindító célzattal készült.
A szerző tudatában van annak, hogy a vázolt koncepció meg-
valósíthatóságának vizsgálatához még számos (műszaki, környe-
zetvédelmi, jogi, hatósági, finanszírozási, tulajdonviszonyi, üze-
meltetési stb.) részlet elemzése szükséges, több szakterületet és
intézményt, s nem utolsósorban az erőművet és a térségi, tele-
pülési önkormányzatokat bevonva. Ezen előtanulmányok eredmé-
nyeinek ismeretében lehet a folytatásról dönteni.
Hivatkozások
[1] A magyar távhőszektor 2015. évi adatai, MEKH MATÁSZSZ
közös kiadvány
[2] Kostengünstiger Fernwaermetransport für den effektiven
Ausbau der Kraft-Waerme-Kopplung. Waermetransport im
24
http://magyarenergetika.hu
Köszönetnyilvánítás
Szerző ezúton is megköszöni dr. Korényi Zoltánnak a modellt
és a javító észrevételeket.
Wettbewerb zu dislozierte Waermeerzeugung, MVV Energie
AG, Mannheim, 2013
[3] VIESSMANN VITOCAL Tervezési segédlet, 5/2015
Jegyzet
1. A szerző szerint az épületek hőtechnikai korszerűsítése (hő-
szigetelés, nyílászárócsere) ma már a kor követelménye,
2025-ig teljesíthető. Bármelyik változat esetén az első el-
végzendő feladatként kezelendő. A C változat 45/35 °C-os
szekunder rendszere a maradó fűtőtestekkel a fogyasztói igé-
nyeket ezáltal teljesíteni tudja.
2. A modell egy 9 munkalapos excel-tábla input és eredmény-
adatokkal, változatokra vonatkozó hő- és áramlástani, to-
vábbá gazdasági számításokkal, nagyrészt a hivatkozott MVV
anyagból [2] vett fajlagos létesítési adatokkal.
3. Mannheimer Versorgungs und Verkehrsgesellschaft mbH,
Mannheim Város Közellátási és Közlekedési Kft.
4. A csővezetékek és szivattyúk (nyomástartás) fajlagos létesí-
tési költségei az adott méretekre (DN, szivattyúteljesítmény)
az MVV anyagából származnak. A csőfektetési költségrész a
hazai földmunkák költsége figyelembevételével szerényebb.
A C változatban alacsony hőmérsékletű közegek áramlanak,
az MVV adatait a szerző ennek megfelelően becsléssel korri-
gálta.
5. Korényi Zoltán becslése.
6. Ilyen 2025 környéki árakat használt Korényi Zoltán a modell-
jében. Az árak módosíthatóak.
7. A berakott üzemanyagból a hőszolgáltatás miatt 10,3 GWh/év
a meg nem termelhető villamos energia mennyisége. Emiatt
– névleges üzemet feltételezve – évente kereken 10 órával rö-
vidül a kampány időszaka. Ugyanakkor a blokkok napi terme-
lését a hőkiadás lényegében nem befolyásolja: téli csúcsban a
hidegebb hűtővízzel a szerző szerint kompenzálni lehet a ke-
reken 2,5 MW teljesítményhiányt, illetve feltételezhető, hogy
a blokk nem mindig a névleges terhelésén üzemel. A 10,3
GWh/év felének figyelembevétele olyan kompromisszum, ami
javítja a B változat megítélését. A modellbe beépített „50%”
változtatható.
8. A fogyasztói tartamdiagramot a szerző készítette a Szek-
szárdra megadott hőteljesítmény és hőigény alapján. A lefu-
tásához felhasználta egy nagyobb teljesítményű hazai hőszol-
gáltató erőmű napi átlagos kiadott hőteljesítmény adataiból
általa készített tartamdiagramot. A napon belüli ±15% körüli
ingadozást „csúcsosítással” érvényesítette.
9. Elhanyagoltuk, hogy a használati-melegvíz hőmérsékletét az
elfertőződés (legionella) elkerülése érdekében időnként 50 °C
fölé kell hevíteni, praktikusan a fűtőpatronokkal.
10. Pl. a létesítés során (vízépítés stb.) vagy az öntözéses gazdál-
kodás, a turizmus eredményeként.
11. Van „manufaktúrás” hazai hőszivattyúgyártás megfelelő
szakmai háttérrel, hűtőgépeket is gyártunk, 100-as nagyság-
rendű darabszámról és milliárdos értékről van szó.
MAGYAR ENERGETIKA 2018/5-6