SZÁMVITEL

1. Vásárolt készletek fogalma, tartalma, csoportosítása

2. A vásárolt készletek értékelése
3. A vásárolt készletek állományváltozása
4. A vásárolt készletek f könyvi elszámolása

5. Követelések fogalma, tartalma, csoportosítása

6. A Követelések értékelése
7. A követelések állományváltozásai
8. A követelések f könyvi elszámolásai

9. Értékpapír fogalma, tartalma és csoportosítása

10. Az értékpapírok értékelése
11. Az értékpapírok állományváltozásai
12. Az értékpapírok f könyvi elszámolásai
13. Különleges értékpapír ügyletek

14. Pénzeszközök készletek fogalma, tartalma, csoportosítása

15. A pénzeszközök értékelése
16. a pénzeszközök állományváltozásai
17. A pénzeszközök f könyvi elszámolása
1. VÁSÁROLT KÉSZLETEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Fogalma:
A forgóeszközök egyik csoportja a készletek, melyek a megszerzés módjától függ en lehetnek vásárolt
vagy saját termelés készletek.
A vásárolt készletekJ olyan forgóeszközök, melyek:
Ä a vállalkozás tevékenységét közvetlenül v közvetve szolgálják,
Ä az értékesítend szolgáltatások és termékek el állítása során használják fel,
Ä melyet a vállalkozás változatlan formában értékesít tovább.

Tartalma:
Ä ha értékesítend szolgáltatások és termékek el állítása során használják felàanyagok
Ä ha változatlan formában értékesítik tovább à áru

Csoportosítása:
ÄAnyagok: ü alapanyagok
ü segédanyagok
ü anyagok
ü üzemanyagok
ü ken anyagok
ü fenntartási anyagok
ü egyéb anyagok
Itt kell kimutatni azokat az anyagi eszközöket, melyek nem használódnak el azonnal, de a vállalkozás
tevékenységét legfeljebb egy évig használják pl.: szerszámok, m szerek.

ÄÁruk: ü kereskedelmi áruk

ü göngyölegek (csomagolási, tárolási eszközök) – saját, idegen
ü közvetített szolgáltatások (saját nevében más részére megrendelt, 3. fél felé közvetí-
tett szolg.) pl: alvállalkozói teljesítés

J
A vásárolt készletek között kell kimutatni még a bérmunkára átadott készleteket, a bizományba átadott készleteket, az
úton lév készleteket, az idegen helyen tárolt vásárolt készleteket, a még nem számlázott készleteket
2. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE

A vásárolt készleteket a mérlegben beszerzési áronJ v súlyozott beszerzési áronJ v FIFOJ módszer
szerint meghatározott értéken kell értékelni.

A készlet Ä beszerzéssel,
Ä apport átvétellel, (társasági szerz dés szerinti értéken)
Ä térítés nélküli átvétellel, (könyv szerinti, max piaci értéken)
Ä ajándékként történ átvétellel, (piaci értéken)
Ä követelés fejében történ átvétellel, (szerz dési értéken)
Ä cserével (csereszerz dési értéken)
kerülhet a vállalkozáshoz.

Bekerülési érték (beszerzési ár) összetev i:

Æ vételár
Æ felár
Æ engedmény
Æ szállítási ktg
Æ rakodási ktg
Æ közvetít i díj
Æ bizományi díj
Æ adók (fogyasztási, jövedéki)
Æ vámterhek
Æ el zetesen felszámított, de le nem vonható áfa
Æ hatósági, igazgatási díj
Æ vásárolt vételi opció díja
Æ bankgarancia díja
Æ folyósítási jutalék
Æ közjegyz i díj
Æ fizetend kamat

A beszerzési árnak NEM RÉSZE a levonható el zetesen felszámított áfa, ill. az el zetesen felszámított
áfa összegéb l az arányosítással meghatározott le nem vonható áfa sem.

Ha a bekerülési érték vmely részét devizában kell fizetni, akkor a forint értéket az MNB hivatalos kö-
zépárfolyamán, v a választott pénzintézet vételi v eladási árfolyamán kell számítani.

J
El id szaki bekerülési értéket súlyozva, átlagolva alkalmazzák a tárgyid szaki bekerülési érték kalkulálásánál. Ez a
tervezett beszerzési ár, vagy elszámolási ár. Az elszámoló ár és a tényleges bekerülési érték közti különbség az árkülönbö-
zet (árrés). A SZP-ban meg kell határozni a korrigálás gyakoriságát, és az elszámolás id pontját(pl:évvégén).
Anyag,nagyker áruàelszámoló ár/árkülönbözet; kiskeràfogyasztói ár/árrés;göngyöleg àbetétdíjas ár/árrés v. árkülönb.
J
1, Minden beszerzés után kiszámításra kerül, és a készletcsökkenést így számolják ki. Ezt nevezzük még gördül v. csúsz-
tatott átlagárnak is. 2, Minden hónap végén kerül kiszámításra, a köv. havi készletcsökkenést így számítja ki.3, Évente szá-
mított átlag ár.
J
A legels ként állományba vett készlet kerül ki el sz r a nyilvántartásból.
3. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA

A nyagok állománynövekedései: A nyagok állománycsökkenései:

Ä beszerzés Ä felhasználás
Ä apport átvétel Ä engedmények
Ä térítés nélküli átvétel Ä visszáru
Ä ajándékként átvétel Ä értékesítés
Ä követelés fejében átvett Ä apport átadás
Ä tárgyi eszközb l készletté átmin sített anyagi Ä térítés nélküli átadás
eszközök elszámolása Ä kötelezettség fejében átadott
Ä adminisztratív többlet Ä tárgyi eszközzé átmin sített anyagi eszközök el-
számolása

K ereskedelmi áruk állománynöv.: K ereskedelmi áruk állománycsökkenései:

Ä beszerzés Ä értékesítés
Ä visszáru értékesítés Ä engedmények
Ä apport átvétel Ä visszáru beszerzés
Ä térítés nélküli átvétel Ä selejt, káresemény, hiány
Ä ajándékként átvétel Ä apport átadás
Ä követelés fejében átvett Ä térítés nélküli átadás
Ä adminisztratív többlet Ä kötelezettség fejében átadott
Ä értékvesztés

G öngyöleg állománynövekedései: G öngyöleg állománycsökkenései:

Ä beszerzés Ä értékesítés
Ä saját el állítás Ä selejt, káresemény, rongálódás, hiány
Ä visszavett göngyöleg elszámolása Ä értékvesztés
Ä apport átvétel
Ä térítés nélküli átvétel
Ä ajándék átvétele
Ä követelés fejében átvett
Ä adminisztratív többlet

K özvetített szolgáltatás állományn.:

Ä szolgáltatás igénybevétele
K özvetített szolgáltatás állománycsökk.:

Ä szolgáltatás kiszámlázása
3.2 RÉSZLETEZÉS

Anyagok
Beszerzés: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyag azonnal anyag-ktgként kerül
elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk.
Apport átvétel: társasági szerz dés/alapító okirat szerinti értéken vesszük nyilvántartásba
Térítés nélküli átvétel: átadó által közölt v. piaci érték közül az alacsonyabbon vesszük ny.-ba
Ajándékként történ átvétel: piaci értéken vesszük ny-ba.
Követelés fejében átvett készletek: megállapodás szerinti értéken. Elszámolása, mint a beszerzésnél.
Tárgyi eszközb l készletté átmin sített anyagi e.: Akkor van, ha a váll. az eszközt tárgyi eszköznek min sítette,
de egy éven belül elhasználódott.
Adminisztratív többlet: leggyakrabban anyagktg korrigálása

Felhasználás: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor nincs könyvelés, ha vezet akkor
anyagktgként kerül elszámolásra.
Beszerzés után kaptt engedmények: (csak a számlával alátámasztott, beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó!!); ha
a vállalkozás nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyagköltséget csökkenti, ha vezet akkor a
készlet számlát csökkenti.
Visszáru beszerzésb l: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartás, akkor az anyagktg-et csökkenti,
ha vezet akkor a készlet számlát csökkenti.
Értékesítés: készlet csökkenés, állomány csökkenés ELÁBÉként, követelés elszámolása
Apport átadás, térítés nélküli átadás: könyv szerinti értéken (rendkívüli ráfordításként)
Kötelezettség fejében átadott anyagok:megállodás szerinti értéken
Tárgyi eszközzé átmin sített anyagok:ua, mint a fordítottja. Pl: m szaki berendezéseknél
Selejt, káresemény, rongálódás,hiány: egyéb ráfordításként (jegyz könyvvel alátámasztva!!)
Értékvesztés: ha az anyagkészlet mérlegkészítéskor érvényes piaci értéke tartósan/jelent sen magasabb a könyv
szerinti értéknél. Egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Bérmunkára átadott anyagok: külön f könyvi szlaszámon kell nyilvántartani.

Kereskedelmi áruk
Beszerzés: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartást, akkor az áru azonnal ELÁBÉ-ként kerül
elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk.
Visszáru értékesítésb l: ha a vev nem elégedett részben/teljesen visszaküldi az árut. Ekkor számlahelyesbí-
tésàárbevétel/fiz.áfa csökken; illetve folyamatos nyilvántartás esetén állománynövekedést elszámolni.
Apport átv., térítésnélküli átv., ajándékként történ átv., követelés f. átv. készlet: ua, mint az anyagok!!
Adminisztratív többlet: leggyakrabban ELÁBÉ korrigálása

Értékesítés: ua, mint az anyagoknál! KIVÉTEL: ha a váll. nem vezet ., akkor a beszerzést már elszámolta, így az
értékesítés nem igényel könyvelési lépéseket.
Beszerzés után kapott engedmény, visszáru beszerzésb l:ha a váll. nem vezet , akkor az engedmény/visszáru
az ELÁBÉ értékét csökkenti, ha vezet akkor a készlet szla értékét.
Apport átadás, térítés nélküli átadás, kötelezettség fejében áta.: ua, mint az anyagoknál
Selejt, káresemény, rongálódás,hiány: egyéb ráfordításként (jegyz könyvvel alátámasztva!!)
Értékvesztés: ua, mint az anyagnál!!

Göngyöleg
Beszerzés: ugyanaz mint az áruk!!
Saját el állítás: az el állítást ktgként, majd raktárra vételezéskor a készlet növekedést saját el állítású eszközök
aktivált értékeként számolja el.
Visszavételezett göngyöleg: nem min ségi kifogás!! Ugyanaz, mint a visszáru értékesítés
Apport átv., térítés nélküli átv., ajándékként történ átv., követelés f.átv. készlet: ua, mint az anyagok!!
Adminisztratív többlet: ua, mint az áruknál
Értékesítés, selejt, káresemény, rongálódás, hiány értékvesztés: ua, mint az anyagnál!!

Közvetített szolgáltatások
Szolgáltatás igénybevétele: ha a váll. nem vezet folyamatos analitikus nyilvántartást, akkor a szolgáltatás azon-
nal ELÁBÉ-ként kerül elszámolásra, ha vezet akkor a készletek közé rakjuk.
4. A VÁSÁROLT KÉSZLETEK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSA

A N Y A G
BESZERZÉS: FELHASZNÁLÁS:
ha a vállalkozás analitikus készletnyilvántartást nem vezet
T 511 anyagktg számla elszámolása anyagktgként, ebben az esetben a felhasználás
T 466 áfa áfa levonható elszámolásakor nincs könyvelési tétel
K 4541 szállító

ha a vállakozás analitikus készletnyilvántartást vezet

A, tényleges beszerzési áron való nyilvántartás
T 21-22 anyag anyagbeszerzés szlájának könyvelése T 511 anyagktg
T 466 K 21-22
K 4541 v. 381
(K 463 ktgvetési kötelezettség;
K 479 egyéb kötelez.)
B, tervezett beszerzési áron való nyilvántartás
T 211 anyag nyilv.bavétel elszámoló áron T 511 álománycsökkenés elszámolása
K 228 árkülönbözet K 21-22

T 228 anyagbeszerzés száll. számla alapján T 511J magasabb T 228 alacsonyabb

T 466 (tényleges beszáron) K 228 K 511
K 4541

APPORT ÁTVÉTEL: APPORT ÁTADÁS:

T 21-22 anyag (társ.szerz.sz.értéken) eszközátvétel T 881 társaságba bevitt vagyon ny. sz. értéke
K 479 egyéb kötelezettség K 21-22

T 479 egyéb köt. - cégbírósági bejegyzéskor keemelés T 881 ha terv.beszáron tartja nyilvánt
K 411 jegyzett t ke T 228
K 412 t ketartalák
(a társ.sz.sz.érték és a névérték +különbsége) T 368 cégbejegyzés el tti elszámolás
K 981
T 466 áfa - ha az átvev fizeti kapcsolódó áfa elszám. T 17 cégbejegyzés utáni elszámolás
K 479 K 368

T 368 K 467 ha az átadó áthárítja az áfát

T 881 T 889 K 467 ha nem hárítja át

TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTEL, AJÁNDÉK ÁTVÉTEL: TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁS,AJÁNDÉK ÁTAD.:

T 21-22 anyag készlet elszámolása T 8891 térítés n. átadott… nyilvántartás sz.érté.
K 9891 térítés n. átvett e. értéke K 21-22

T 9891 anyagkészlet értékének elhatárolása T 8891 árkülönbözet, ha terv.beszáron tartja ny.

K 4833 t.n.átvett e. elhatárolása K 228

T 511 anyagktg állománycsökkenés T 228 ha a beszár < mint az elszámoló ár

T 814 ELÁBÉ K 8891
T 86 egyéb ráfordítások
T 88 rendkívüli ráf. T 368 áfa, ha az átadó áthárítja
K 21-22 anyagok K 467
T 8891 T 889 áfa, ha nem hárítja át
T 4833 id beli elhat. megszüntetése K 467
K 9891
T 466 K 479 áfa – ha a vev fizeti

J
El id szaki bekerülési értéket súlyozva, átlagolva alkalmazzák a tárgyid szaki bekerülési érték kalkulálásánál. Ez a
tervezett beszerzési ár, vagy elszámolási ár. Az elszámoló ár és a tényleges bekerülési érték közti különbség az árkülönbö-
zet (árrés). A SZP-ban meg kell határozni a korrigálás gyakoriságát, és az elszámolás id pontját(pl:évvégén).
KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT KÉSZLETEK: KÖTELEZETTSÉG FEJÉBEN ÁTADOTT A.:
T 21-22 (vagyonfelosztási javaslat sz.értéken) T 814 könyv.sz. érték kivezetése
T 466 készlet nyilvántartásba vétele K 21-22
K 4541
T 311 követelés elszámolása
T 4541 kötelezettség átvezetése K 91-92
K 479 (vagyonfelosztási javaslat sz.értéken) K 467
T 479
K 311 T 454 követelés és kötelezettség
K 479 összevezetése
T 8691 behajthatatatlan k. köv. ki nem egyenlített T479
K 311 belföldi köv. részének leírása K 311

TÁRGYI ESZKÖZB L KÉSZLETTÉ MIN SÍTETT ANYAGI E.: ANYAGI E.B L TÁRGYI E.É MIN SÍTETT:
Használatba nem vett: T 161 beruházás átmin sítés
T 21-22 (vagy 226) anyagok átsorolása K 21 anyagok
K 161 beruházások K 26 ker.áruk

Használatba vett: T 21-22 anyagktg visszavezetése

T 139 m szaki berendezések…écsje átsorolása K 51
T 149 egyéb berendezések
K 571 terv sz. écs T 161 bek.érték elszámolása tárgyi
K 21-22 eszközként
T 21-22 anyag bruttó érték kivezetése T 13 T 14
K 13 szaki b. K 161
K 14 egyéb ber.
T 571 écs elszámolása (a használtba
T 511 anyagktg anyagktg elszámolása K 139 vételt l a feltárásig)
K 21-22 K 149

ADMINISZTRATÍV TÖBBLET: (AMINISZTRATÍV/TÉNYLEGES) HIÁNY:

T 21-22 anyag korrigálás T 511 korrigálás
K 511 anyagktg T 86
K 814 ELÁBÉ T 88
K 86 egyéb ráf. K 21-22
K 88 rendkívüli ráf.

BESZERZÉS UTÁN KAPOTT ENGEDMÉNY: VISSZÁRU BESZERZÉSB L:

Ha a váll. vezet analitikus nyilvántartást
T 454 tényleges beszáron T 454 tényleges beszáron
K 466 K 466
K 21-22 K 21-22

T 454 tervezett beszáron T 228 tervezett beszáron

K 466 K 211
K 228
T 454
T 466
K 228

Ha a váll. nem vezet analitikus nyilvántartást

--- T 454 K 466 K 511
ÉRTÉKESÍTÉS:__________________________________________________ _____SELEJT, RONGÁLÓDÁS:
Ha a váll. nem vezet analitikus nyilvántartást
T 21-22 anyagktg csökkentése T 21-22 anyagktg korrigálása
K 511 K 511
T 8693 selejt elszámolása
T 814 anyag állománycsökkenése T 866
K 21-22 K21-22 értékvesztés is ez!!!

Ha a váll. vezet analitikus nyilvántartást

Tényleges beszáron:
T 814 könyv szerinti érték kivezetése T 8693 T 866 állományból kivezetés
K 21-22 K 21-22
Tervezett beszáron:
T 814 anyagcsökkenés elszámolása T 8693 T 866 állománycsökkenés
K 21-22 K 21-22

T 814 árkülönbözet elszámolása T 8693 T 866 árkülönbözet elszámolás

K 228 K 228

T 228 ha a beszár < mint az elszámolóár T 228 ha a beszár < mint az

elszámolóár
K 814 K 8693
K 866
T 311 követelés elszámolása
K 91-92
K 467

K E R E S K E D E L M I Á R U K

BESZERZÉS:______________________________________________________________________________
Ha a váll. nem vezet analitikus nyilvántartást:
T 814 ELÁBÉ anyagktg elszámolása számla szerinti értéken
T 466
K 4541 v. 381

Ha a váll. vezet analitukus nyilvántartást:

tényleges beszerzési áron: (nagyker) fogyasztói áron: (kisker)
T 261 áruk beszerzési áron beszerzett áruk elszám. T 264 áruk fogyáron nyilvánt.ba vétel
T 466 K 265 áruk árrése
K 4541 (K 463 , K 479)
T 265 nyilvánt.ba vétel száll.számla
T466 alapján
K 4541 (K463, K465)

VISSZÁRU ÉRTÉKESÍTÉSB L: SELEJT, KÁRESEMÉNY, RONGÁLÓDÁS:

T 264 áruk fogyáron visszáru elszámolása T 21-22 Nem vezet….
K 814 K 814 áru visszavételezése

T 814 értékesítésre jutó árrés visszavezetése T 8693 T 866 selejt elszámolása

K 265 K 26

T91-92 árbev. korrigálása helyesbít T 8693 T 866 Vezet…,tényl.

beszáron K 261
T467 számla alapján
K311
 T 8693 T 866 Vezet…, tervezett b.áron
K 264
T 265
K 8693 T 866

G Ö N G Y Ö L E G

BESZERZÉS: ÉRTÉKESÍTÉS:
T 281 saját g. saját g.betétdíjas áron nyilv.ba vétele T 814 idegen g.értékesítés
K 288 árkülönbözet K 282
T 288 vásárolt g. beszerzési árának könyvelése
T 466 T 814 saját g. értékesítés
K 4541 K 281

T 288 bekerülési ktghez kapcsolódó ktgek T 288 értékesítésre jutó árrés

K 4541 K 814
K 479 egyéb kötelezettségek
K 381 T 311 követelés elszámolása
K 91-92
T 466 kapcsolódó áfa elszámolása K 467
K 4541

SAJÁT EL ÁLLÍTÁS: VISSZAVÉTELEZETT GÖNGYÖLEG:

T 51-57 g.el állításánál felmerült ktgek elszám. T 281 visszavét. g. elszámolása
K 1-4 K 814

T 281 saját g. készletere vétele T 814 értékesítésre jutó árrés visszav.

K 288 K 268

T 288 saját teljesítmény elszámolása T 91-92 árbev. korrigálása

K 582 aktivált érték T 467

K Ö Z V E T Í T E T T S Z O L G Á L T A T Á S O K

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE: SZOLGÁTATÁS KISZÁMLÁZÁSA:

Ha a vállalk. vezet folyamatos….
T 27 közvetített szolgáltatások ---
T 466
K 454
Ha a vállalk. nem vezet folyamatos….
T 815 közvetített szolgáltatások T 815 közvetített szolg. értéke
T 466 K 27 készletcsökkenés
K 454
T 311 követelés elszámolása
K 91-92
K 467
5. A KÖVETELÉSEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Fogalma:
A követelések azok a szállítási/vállalkozási/szolgátatási szerz désb l ered pénzértékben kifejezett
fizetési igény, melyet a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elismert. J

Abban az esetben, ha az üzleti partner vitatja a teljesítést, akkor a vállakozás nem jogosult a számla
kibocsátására és követelést sem mutathatja ki.

Típusai:
Æ Vev követelések (a vállalkozó által teljesített, a vev által elismert, termékértékesítésb l, szolgál-
tatásnyújtásból származó követelés)

Æ Váltókövetelések (váltó: olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, mely egy kés bbi id pontban ese-
dékes fizetést testesít meg; váltóköv.: vev vel szembeni követelések fejében elfogadott váltó alapján
fennálló követelés)

Æ Egyéb követelések (munkavállalókkal szembeni követelések, visszatérítend adók, rövid lejáratú

kölcsönadott pénz, igényelt támogatás, peresített követelés rendezett összege, értékpapír értékesítési
miatti követelés)

Nem a követelések között jelenik meg (de követelésnek min sül!): tartósan adott kölcsön; adott el leg;
jegyzett, de be nem fizetett t ke.

Csoportosítása:
I. Az üzleti partnerek között nem jött létre részesedési kapcsolat:
Ä- Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
Ä- Váltókövetelések
Ä- Egyéb követelések

Az üzleti partnerek között létrejött a részesedési kapcsolat:

Ä- Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
Ä- Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben

II.
Belföldi követelés (ha az adós székhelye belföldön van)
Külföldi követelés ( „ külföldön )

J
termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, hitelviszonyt megtestesít értékpapír értékesítéshez, befektetés értékesítés-
hez, kölcsönnyújtáshoz, el legfizetéshez kapcsolódhat.)
6. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE

Bekerülési érték:

Megkülönböztetünk: Æforintban fennálló és

Ækülföldi pénzértékre szóló követelést.

A forintban fennálló vev követeléseket a számlázott, (a másik által) elismert felárakkal növelt, en-
gedményekkel csökkentett, áfát tartalmazó összegben kell a nyilvántartásokban szerepeltetni.

A követelés fedezetére kapott forint váltót a követelés elfogadott értékén kell szerepeltetni. A váltó
kamata nem szerepeltethet a váltókövetelés értékében.

A jegyzett, de be nem fizetett t ke összegét a létesít okiratban meghatározott forint értéken kell
nyilvántartásba vezetni.

Adott el legeknél a ténylegesen fizetett forint összegen kell nyilvántartásba venni, a levonható áfát
nem tartalmazhatja.

Adott kölcsönöknél: a ténylegesen folyósításra kerül forint összegen kell nyilvántartásba venni,

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek:

Ävalutapénztár;
Ädevizabetét szla;
Äkülföldi pénzértékre szóló követelés,
befektetett pénzügyi eszközök
értékpapír
kötelezettség
J

Speciális esetek (a devizás értékelésnek):

A devizás váltókövetelésnek nincs árfolyamkülönbözete, mivel nyilvántartásbavételkor átértékelni nem
lehet.
A barter ügylet esetén, ha a teljesítések eltér id pontokban történnek meg, az els teljesítés napján
érvényes – vállalkozás által alkalmazott – devizaárfolyamon kell az értéket meghatározni.

{A pénzzel azonos érték termék v. szolgáltatás.}

J
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkamazható árfolyamok:
MNB hivatalos középárfolyam, vagy a vállalkozás hitelintézetének devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga.)
7. A KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI

K övetelések állománynövekedései:

Ä Értékesítés
K övetelések állománycsökkenései:

Ä Visszáru
Ä Váltó elfogadás Ä Engedmény
Ä Adott kölcsön nyújtása Ä Pénzügyi teljesítés
Ä Adott el leg Ä A váltó beváltása, forgatása, leszámítoltatása
Ä Egyéb követelés Ä Behajthatatlan követelés
Ä Értékvesztés
Ä Év végi értékelés

Részletesen:

Értékesítés: eszközök értékesítése ellenérték fejében. (kapcsolódó tétel: áfa)

A váltó elfogadása: az az esemény, mikor a vállakozás követelése fejében üzleti partnerét l váltót fo-
gad el. A kamat nem vehet állományba, év végén el kell határolni.

Adott kölcsön nyújtása:üzleti partnernek szerz dés alapján adott pénzösszeg. Egy évnél hosszabb lejá-
ratú:befektetett pénzügyi eszk., rövidebb: egy évnél rövidebb lejáratú kölcsönnél vehet nyilvántartás-
ba.

Adott el leg:a szállítóknak adott összeg, áfát nem tartalmazza.

Egyéb követelés:pl:munkavállalókkal szembeni követelés, visszatérítend adók stb.

Visszáru: partnereknek értékesített, de min ségi v. egyéb okok miatt visszaküldött eszköz

Engedmény:a vev vel szembeni követelést csökkent tétel

Pénzügyi teljesítés: az a gazdasági esemény, mikor a követelés összege kiegyenlítésre kerül

Váltó beváltása:a váltó lejárat id pontjában történ kiegyenlítése

Váltó forgatása: a váltóval történ kötelezettség kiegyenlítése

Váltó leszámítolása: lejárati id pont el tti beváltása bankban

Behajthatatlan követelések: az adós ellen vezetett végrehajtás/cs deljárás során nincs fedezet

Értékvesztés:a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérül összege közti veszte-
ségjelleg különbözet
8. A KÖVETELÉSEK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSAI:

ÉRTÉKESÍTÉS:
T 311 belföldi T 317 külföldi vev k külföldi
K 91-92 belföldi ért.bevétele K 93-94 export ért.bevétele
T 311
K 467
Kapcsolódó tétel: készletcsökkenés

VÁLTÓ ELFOGADÁSA:
T 341 belföldi váltókövetelés belföldi T 342 külföldi v.követelés külföldi
K 311 K 317 (nincs árfolyamkülönbözet)

VÁLTÓ
beváltása leszámítolása
T 34 váltókövetés T 37 könyv sz. érték elszám.
T 974 egyéb kapott kamat… K 341
K 38
T 384 kapott összeg jóváírása
Realizált árfolyamveszteség: T 876 K 342 K 37
Realizált árfolyamnyereség: T 342 K 976 T 37 kapott kamat elszám.
K 974

T 532 bankköltség elszám.

K 384
VISSZÁRU:
T 91-92 belföldi T 93-94 külföldi
T 467 K 317
K 311 Kapcsolódó tétel: készletnövekedés

ENGEDMÉNY:
T 91-92 számlához kapcsolódó engedmény (T 869 K 311 számlához nem kapcsolódó)
T 467 (T 879 K 311 pénzügyi kondíciók miatti)

ADOTT KÖLCSÖN: ADOTT EL LEG:

T 364 rövid lejáratra kölcsönadott pénze. T 351 v. 352 v 353 v 354
K 38 T 466
K 38
Kapcsolódó t.: el leg beszámítása:
T 454 majd: T 454
K 35 K 466

EGYÉB KÖVETELÉS: PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS:

T 361 elszámolásra kiadott el leg T 38 vev követelés
K 381 K 311
-------------------------------------- --------------------------------
T 361 dolgozóra áthárított kártérítés T 453 vev kt l kapott el leg
K 96 K 311
---------------------------------- T 467
T 362 ktgvetési kiutalási igény K 368
K 96 (majd: T384 K363 kiutalási i. teljesítése) ------------------------------
T 45 majd: T 3 barter ügylet
K3 K 317

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS: ÉRTÉKVESZTÉS:

T 86 egyéb ráford. T 86
K 31-36 követelések K 319-369 majd: T 319-369 K 96
9. AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMA, TARTALMA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA

Fogalma:
Az értékpapír vmilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesít forgalomképes okirat.

Tartalma:
Részesedés kapcsolt vállalkozásban (pl.leányvállalat) lév tulajdoni részesedést jelent árfolyamnyere-
ség elérése érdekében vásárolt befektetéseket foglalja magában.

Egyéb részesedés: minden, a mi nem a fentihez tartozik.

Saját részvények, saját üzletrészek: a vállalkozó által visszavásárolt tulajdoni részesedést jelent saját
befektetések

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok: melyeket forgatási célból, kamatbevétel, árfo-
lyamnyereség elérése érdekében szereztek be; illetve a tárgyévet követ évben lejárnak.

Csoportosítása: (többféle szempont van)

1. Az értékpapírban foglalt jog szerint:

Ä Hitelviszonyt megtestesít pl: kötvény, váltó
Ä Tagsági jogokat megtestesít pl: részvény
Ä Áruval kapcsolatos jogot megtestesít pl: közraktárjegy

2. Az el állítás módja szerint:

Ä Nyomdai módon el állított
Ä Dematerizált (elektronikus úton rögzitett)

3. Kibocsátója szerint:
ÄÁllampapírok pl: kincstárjegyek
Ä Hitelintézetek által kibocsátott
Ä Gazdálkodó szervezetek által kibocsátott pl: kötvények
Ä Önkormányzatok által kibocsátott

4. Forgalomképesség szerint:
Ä Nyilvánosan forgalomba hozott
Ä Zártkör en forgalomba hozott

5. Átruházási lehet ség szerint:

Ä Bemutatóra szóló
Ä Névre szóló
Ä Rendeletre szóló pl:csekk

6. Lejárat szerint:
Ä Rövid lejáratú (max 1 év)
Ä Közép lejáratú (1-5 évig)
Ä Hosszú lejáratú (min 5)
Ä Lejárat nélküli
7. Hozam szerint:
Ä Nem kamatozó pl:váltó
Ä Kamatozó (fix, változó, vegyes hozamú)
Ä Hozamot nem biztosító pl:közraktárjegy

8. Pénznem szerint:
Ä Forintban kibocsátott
Ä Devizában kibocsátott

A SZT szerint az értékpapírokat a következ képp csoportosítjuk:

Æ Tulajdoni részesedést jelent befektetések
Æ Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok
Æ Diszkont értékpapír
10. AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE

Az értékpapírokat nyilvántartásba vételkor bekerülési értéken értékeljük, ami lehet a beszerzési ár, a
visszavásárlási ár, vagy a létesít okiratban meghatározott érték.

A vállalkozó döntésének függvényében lehet a bekerüllési érték része v. nem része: a bizományi díj, a
vásárolt vételi opció díja.

A kamatozó értékpapírok és a diszkont értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamat ösz-
szegét.
Els dleges forgalomban beszerzett diszkont értékpapírok esetén a bekerülési érték a beszerzé-
si/kibocsátási ár.
Másodlagos forgalomban beszerzett diszkont értékpapírok esetén a bekerülési érték a névérték alatti
vételár.
A névérték és a kibocsátási érték közti különbözetet aktív id beli elhatárolásként kell kimutatni.
11. AZ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI

É rtékpapírok állománynövekedései:

Ä Vásárlás
Ä Követelés fejében átvétel
Ä Tulajdoni részesedés fejében történ átvétel
Ä Térítés nélküli átvétel
Ä Saját részvény, üzletrész visszavásárlása
Ä Átsorolás befektett pénzügyi eszközök közül

É rtékpapírok állománycsökkenései:

Ä Eladás, beváltás, törlesztés

Ä Tulajdoni részesedés ellenében bevitel (apport)
Ä Térítés nélküli átadás
Ä Átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közé
Ä Megsemmisült/elveszett értékpapír
Ä Saját részvény, üzletrész bevonása

Részletesen:

Forintért történ vásárlás: bizonylat (pl számla) szerinti beszerzési érték, melyhez hozzáadódhat a vételi
opció díja v. a bizományosi díj.
Devizáért/valutáért történ vásárlás: esetén a bekerülési érték a valuta vállalkozás által meghatározott
módszer szerinti választott árfolyamán történik.
Követelés fejében átvett: értékpapír esetén a bekerülési érték a számlázott érték.
Apport átvétel: társasági szerz dés szerinti értéken
Részesedés fejében átvett értékpapír: esetén számlázott áron v. jogutód nélküli megsz néskor a végelszá-
molási javaslat szerinti értéken történik a nyilvántartásba vétel.
Térítés nélküli átvétel: az átadó szerinti nyilvántartási érték, de max a piaci érték.
Cégalapítás és t keemelés esetén: létesít okiratban foglaltak szerint.
Saját részvények/üzletrészek visszavásárlása: csak a részvények 10%-a vásárolható vissza; max 1évig
tartható meg, utána be kell vonni; osztalékalapot nem képeznek, osztalékfizetési korlátot jelentenek; a
visszavásárlási és a névérték közül a magasabbon értékeljük
Átsorolás: a befektetett p. eszközök közül a forgó eszközök közé, ha a vállalkozás 1 éven belül el akarja
adni az értékpapírjait

Eladás, beváltás, törlesztés: nettó módon történik az elszámolás, vagyis csak a realizált árfolyam nyere-
séget/veszteséget mutatjuk ki.
Apport átadás: bruttó elszámolással
Térítés nélküli átadott értékpapír esetén könyv szerinti értéken.
Megsemmisült/elveszett
Saját részvények/üzletrészek bevonása esetén bruttó elszámolással, megsz nik az osztalékfizetési korlát.
12. AZ ÉRTÉKPAPÍROK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSAI:

RÉSZESEDÉS VÁSÁRLÁS ÁTUTALÁSSAL: ÁTSOROLÁS A TARTÓS RÉSZES. KÖZÜL A F.ESZKÖZÖK KÖZÉ::

T 371 részesedés kapcsolt váll. T 371
T 372 egyéb részesedés T 372
K 384 bankszla K 17 részesedés

ALAPÍTÁS, T KEEMELÉS: KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT RÉSZESEDÉS:

T 368 egyéb követelések T 371 kötelezettség állományba v.
K 384 a kibocsátási érték befizetése T 372
K 479
T 371 cégbírósági bejegyzés
T 372 T 454 kötelezettség/követelés
K 368 T 479 összevezetése
K 368

RÉSZESEDÉS ÉRTÉKESÍTÉSE KÜLFÖLDI PÉNZÉ. SZÓLÓ RÉSZESEDÉSEK:

T 379 könyv sz.érték kivezetése T 3/4 devizás részesedések évvégi
K 371 K 371 leértékelése
K 372 K 372 (ha jelent s az árf.különbözet)

T 38 értékesítés eladási árfolyamon T 371 devizás részesedések évvégi

T 368 való könyvelése T 372 felértékelése
K 379 K 3/4 (ha jelent s az árf.különbözet)

T 379 árfolyamnyereség realizálása T 3/4 év végi összevont árf.nyereség

K 371 (ha az eladási árf. > könyv sz.ért.) K 976 átvezetése
K 372
T 876 év végi összevont árf.veszt.
T 875 árfolyamveszteség elszámolása K 3/4 átvezetése
K 379 (ha az eladási árf. < könyv sz.ért.)

T 379 devizás részesedés értékesítésekor

K 976 adódó árfolyamnyereség
T 876 ……árfolyamveszteség
K 379

TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTVETT ÉRTÉKPAPÍROK: TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁSKOR KIVEZETÉS.:

T 371 térítés nélküli átvétel T 889 térítés nélküli átvétel
T 372 K 371
K 989 K 372

T 989 K 483 halasztott bevétel elszámolása

DEVIZÁS RÉSZESEDÉSEK ÉV VÉGI FELÉRTÉKELÉSE: ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA:

T 371 T 874 értékvesztés elszámolása
T 372 K 3729-3749 ép.értékvesztése
K 3/4 T 3929-3749 értkévesztés visszaírása
K 874

MEGSEMMISÜLT/ELVESZETT RÉSZESEDÉSEK: APPORTKÉNT ÁTADOTT RÉSZESEDÉS:

T 879 pénzügyi egyéb ráf. T 881 társaságba bevitt rész. kivezetése
K 371 K 371
K 372 K 372

T 379 K 981 tár.sz.szerinti érték elszám.

T 17 K 379 cégbírósági bejegyzéskor
13. KÜLÖNLEGES ÉRTÉKPAPÍR ÜGYLETEK:

HATÁRID S ÜGYLETEK:
Jellemz je, hogy a megegyezés az árban/volumenben/min ségben/teljesítés id pontjában a jelenben tör-
ténik, míg az adásvétel lebonyolítása jöv beni id pontban esedékes.
Ezen ügyletek célja, hogy a bizonytalan jöv beli árakból ered kockázatot kezelhet vé tegyék.
Az ügylet kötési értékét a 0-s szlaosztályba kell kimutatni. ( T 0 K 0)

Nyereség esetén: pénzügyi m veletek egyéb bevétele

Veszteség esetén: pénzügyi m veletek egyéb ráfordítása

OPCIÓS ÜGYLETEK
Szintén határid s szerz dések. Opció köthet vételre és eladásra.
A vételi opció vásárlója meghatározott díj jelenbeli megfizetése ellenében jogot szerez egy meghatáro-
zott jov beni napon(ig), egy meghatározott termék kötési áron való megvásárlására.
Az vételi opció vev je vásárolhat, az eladója köteles eladni.

Az eladási opció vásárlója a megfizetett díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejaratkor(ig) a kötési áron
adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut.
Az eladási opció vásárlója eladhat, az opció kiírója köteles vásárolni.

Könyvelése:
VÉTELI OPCIÓ: ELADÁSI OPCIÓ:
Jogosult könyvelése
T 367 fizetett opciós díj elszámolása T 877 fiz. opciós díj elszámolása
K 384 K 384

T 371 vásárolt értékp. elszámolása T értékp. eladás könyvelése

K 384 K

T 374 opciós díj aktiválása

K 384
T 367 opciós díjat nem aktiválja
K

T 392 ráfordítás elhatárolása, ha

K 877 megtérül az értékpapír

T 877 elhatárolás visszavezetése

K 392 (é.papír lejártakor)

T 367 le nem hívott o.díjának

K elszámolása
Kötelezett könyvelése
T 384 kapott o.díjbevétel T 384 kapott o.díj elszámolása
K 977 K 977

T 977 bevétel elhatárolása T értékp. elszámolása

K481 K

T481 K 977 értékpapír eladás

PENZIÓS ÜGYLETEK:
Olyan tranzakció, melyben az ügyfél a mérlegében kimutatott, tulajdonában lév vagyontárgyakat (pl:
értékpapír) ruház át egy másik vállalkozásra, mégpedig egy megállapodás keretében, hogy ugyanezeket
egy kés bbi id pontban vissza származtatja a penzióba adónak.
Van valódi (átvev kötelezi magát, hogy a vagyontárgyakat visszaadja) és nem valódi (a penzóba adó
köteles a vissza adott árut átvenni) penziós ügylet.

Könyvelése:

PENZIÓBA ADÓ ELSZÁMOLÁSA PENZIÓBA VEV ELSZÁMOLÁSA:

T 834 kötelezettség elszámolása T 367 átvett ép. ellenértéke
K 477 K 384

T 368 visszavásárláskor fizetetett vételár T 384 visszaszolgáltatáskor kapott

K 384 K 477 ellenérték

T 477 kompenzálás T 477 kompenzálás

K 368 követelés, kötelezettség összevezetése K 367

T 872 kamatráfordítás T 477 kapott és fiz. ellenérték kü

K 368 kapott ellenérték és a vételár különbsége K 974 lönbsége

T 872 ráfordítás összegének elhatárolása T 391 bevétel elhatárolása

K 482 (ha az ügylet a 05.31-ig nem zárult le) K 974 (ha az ügylet a 05.31-ig nem zárult le)

T 482 id beli elhat. visszavezetése T 974 elhat.bevétel visszavezetése

K 872 (az ügylet lezárásakor) K 391 (az ügylet lezárásakor)
14. PÉNZESZKÖZÖK KÉSZLETEK FOGALMA, TARTALMA, CSOPORTOSÍTÁSA

Fogalma:
A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket illetve a bankbetéteket fog-
lalják magukba.

Tartalma:
Fizetési eszközként felhasználható az elektronikus pénzeszköz is. Fogalma azonos az elektronikus fizetési
eszközök fogalmával.

Csoportosítása:

Megjelenési formái szerint:

Æ Készpénz
Æ Pénzt helyettesít eszköz (csekk, bankkártya) J
Æ Számlapénz

Elszámolásuk neme szerint:

Æ Forintban lév
Æ Devizában/valutában lév

Házipénztár: a gazdálkodó kp-s fizetéseinek teljesítésére, illetve a közvetlenül befolyó kp bevételek keze-
lésére szolgál.

Elszámolási betétszámla: a gazdálkodó pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. (bankszámla)

Elkülönített pénzeszközök: kamatozó betétszámla, devizaszámla, átvezetési számla, elkülönített pénzesz-

közök kötvénykibocsátásból, fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök, egyéb célra elkülönített pénzesz-
közök.

Kamatozó betét: a gazdálkodó szabad pénzeszközeit a bankoknál ~ formájában helyezheti el. Lekötési
idejük szerint: éven belüli v. éven túli lejáratú.

J
Készpénzkímél fizetési eszközök: csekk, elektronikus fizetési eszközök. Birtokosa pénzügyi m veleteket kezdeményezhet. Ott
használható fizetési m veletekre, ahol a vállalkozások a pénzintézettel szerz dést kötöttek az eszköz elfogadására.
15. A PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

Bekerülési érték:

Valuta/deviza forint értékének meghatározásaJ: a forintért vásárolt devizát/valutát a fizetett összegben

kell felvenni, és a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

Valutapénztár valutakészletét növel tételek:

Ä Hitelintézett l történ valutavásárlás forintért (adott ügyletet lebonyolító bank által meghirdetett valuta
eladási árfolyamon)
ÄValutáért történ értékesítés (választott árfolyamon)

Valutapénztár valutakészletét csökkent tételek:

Ä A valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni.

Devizaszámlán lév devizakészletet növel tételek:

Ä Bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forintértéken kell elszámolni.
Ä Devizaszámlán jóváírt: devizában felvett hitel, kivont külföldi érdekeltség, egyéb címen (pl:export
áruszállítás) jóváírt befizetéseket a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozó választot árfolyamon kell
meghatározni.

Devizaszámlán lév devizakészletet csökkent tételek:

ÄDeviza könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéken kell elszámolni.
ÄMás devizára történ átváltáskor választott árfolyamon (árfolyamkülönbözet: pénzügyi m v. egyéb
ráfordítása vagy bevétele)

J
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározása során alkamazható árfolyamok:
MNB hivatalos középárfolyam, vagy a vállalkozás hitelintézetének devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga.
 16. A PÉNZESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI

P énztárban lév pénzeszközök

állománynövekedései:
P énztárban lév pénzeszközök
állománycsökkenései:

Æ készpénzes értékesítés Æ kp-s vásárlás

Æ vev tartozás kp-ben történ kiegyenlítése
Æ utólagos elszámolásra kiadott kp visszavételezése
Æ bankszámláról történ kpfelvétel
Æ valutakészlet árfolyamnyereségének elszámolása
Æ szállítói kötelezettségek kp-s kiegyenlítése
Æ utólagos elszámolásra kiadott kp
Æ bankszámlára történ kp befizetés
Æ munkabér kifizetés
Æ valutakészlet árfolyamveszteségének elszámolása
Æ értékvesztés elszámolása

B ankszámlán lév pénzeszközök

állománynövekedései:
B ankszámlán lév pénzeszközök
állománycsökkenései:

Æ vev tartozás átutalása Æ szállítói kötelezettségek átutalása

Æ pénztárból történ kp befizetés Æ pénztárba történ kp felvétel
Æ vev kt l kapott el leg Æ el leg címén átutalás
Æ jegyzett t kére történ befizetés Æ jegyzett t ke leszállítása
Æ giro-ra történ befizetés Æ jogszabály címén a t ketartalék v. eredménytart. átadása
Æ jogszabály címén a t ketartalékba v. eredménytart.ba befizetés Æ hitel v. kölcsön, kamataik kifizetése
Æ hitel v kölcsönfelvétel Æ munkabér kifizetése
Æ bankártyával történ fizetés Æ bankkártyával történ fizetés
Æ jóváírt kamat elszámolás Æ számlavezetési jutalék és egyéb bankktg elszámolása
Æ devizakészlet árfolyamnyereségének elszámolása Æ devizakészlet árfolyamveszteségének elszámolása
Æ értékvesztés visszaírása

Bankszámlák egymás közötti átvezetései is állományváltozás.

17. A PÉNZESZKÖZÖK F KÖNYVI ELSZÁMOLÁSA

KP ÉRTÉKESÍTÉS:
•T 381 számla szerinti összeg ƒT 814 áruk érték. elszámolása
K 91 K 261 (könyv.szerint értéken)

‚T 381 fiz. áfa „T 269 nyilvántartott értékvesztés

K 467 K 814

KP FELVÉTEL A BANKSZÁMLÁRÓL: KP BEFIZETÉS A BANKSZÁMLÁRA:

T 381 felvett pénzösszeg T 389 befizetett pénzösszeg
K 389 K 381

T 389 terhelési értesítéskor T 384 terhelési értesítéskor

K 384 K 389

VALUTA FELVÉTELE A DEVIZABETÉT SZÁMLÁRÓL: VALUTA BEFIZETÉSE A DEVIZABETÉT SZÁMLÁRA:

T 389 könyv szerinti érték T 389 könyv szerinti érték
K 386 K 382

T 382 választott árfolyam T 386 választott árfolyam

K 389 K 389

T 389 árfolyam nyereség T 389 árfolyam nyereség

K 976 K 976
T 876 árfolyam veszteség T 876 árfolyam veszteség
K 389 K 389

BANKKÁRTYÁVAL TÖRTÉN FIZETÉS: ANYAGVÁSÁRLÁS KP-ÉRT:

T 368 értékesítés ellenértéke T 21-22 beszerzési ár
K 91 K 381

T 384 követelés ellenértéke T 466 áfa

K 368 K 381

UTÓLAGOS ELSZÁMOLÁSRA KIADOTT ÖSSZEG: ÉV VÉGI ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZETEK ELSZÁMOLÁSA:

T 361 elszámolásra kiadott összeg T 3/4 technikai szla leértékelés összege
K 381 K 38
T 38 felértékelés összege
T 381 elsz. kiadott összeg visszavételezése K 3/4
K 361
T 3/4 összevont árfolyamnyereség
K 976
T 876 összevont árfolyamveszteség
K 3/4

PÉNZESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA: PÉNZESZKÖZÖK LEKÖTÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA:

T 389 terhelési értesítés alapján T 389 terhelési értesítés alapján
K 384 K 384

T 385 jóváírási értesítés alapján T 19 (tartós bankbetét) jóváírási értesítés alapján

K 389 K 389