Anda di halaman 1dari 65

SELYE JANos EGYETEM

MA(;I:1k
~
.;)
«'
,...:-.:
<: ",

'" Oszovetsegi ismeretek


APAcZAl
KOZALAPiTVANY Vallastanar szakos hallgat6k szamara

TAMOGATAsAvAL

Osszeallitotta:
Karasszon Istvan

Komarom, 2006

I"
Bevezetes

Az alabbiak nem

vezerjonalkent. Ertjtik ezen, hogy nem elegend6,

mindazt tudja, ami a kOvetkez6kben szerepel, hanem

inkabb arra epit a szerz6, hogy a hallgat6 onaIl6an dolgozik

azon elvek alapjan, amelyek alapjan mi is vegezttik mun­

kankat. A Biblia olvasasat semmi sem helyettesiti!

Termeszetesen leginkabb azt ajanljuk, hogy az 1975­


megjelent, uj forditasu protestans Bibliat hasznalja az
olvas6; legszerencsesebb, ha az un. "Magyarazatos Bibliat"
veszi kezebe, hiszen az a 5tuttgarter Erklarungsbibel alap­
jan all, s a legjobb nemet tud6sok rovid magyarazatait
tartalmazza - nagy segitscg a Biblia olvasasaball.1
egytitt vilagos szamunkra, hogy a Karoli Biblia 1908-as
revizi6ja a legelterjedtebb forditas, s bizonnyal leginkabb
befolyasolja ma is a magyar nyelvet. Ajanlatos tudatositaru,
hogy e revizi6 termeszetesen nem azonos az 1590-ben meg­
jelent Vizsolyi Bibliaval; annak facsimile kiadasat betekin­
tesre szinten ajanIjuk minden hallgat6nak. 56t, ha a magyar
Bibliak tOrtenetebe rovid betekintest is akar nyerni a hallga­
t6, akkor a 5zend Molnar Albert altaI gondozott Hanaui
Biblia (1608) is hasonmas kiadasban rendelkezesre all, de
gy()nyorkodhemnk Miszt6tfalusi Kis Mikl6s "Aranyas Bib­
liajaban" (1695) is egy facsimile kiadas rcven2• R6mai­
katolikus fordftcisok koztil termeszetesen a
altaI forditott Vulgata (latin forditas) a legelterjedtebb, de
1973-ban megjelent az uj magyar ford:Ms is; ezeket keyesbE'

1 Az egyes bibliai konyvek roviditeset, valarnint a bibliai nevek


hasznalatat is e forditas szerint kozOljiik.
2 Ha valaki a bibliaforditas elmelete irant ugy ajanl­
© Prof. ThDr. Karasszon Istvan, PhD. neki J. de Waard es E. Nida szak6rto Egyik nyelvr61
a mastKra, Budapest: Kalvin Janos kiad6, 2002 Pecsuk Ott6 kiti:ino
ISBN 80-89234-04-6 forditasaban.

ajanljuk, hiszen az eredeLi heber es g()r()g sz()vegtol tavo­ az n6szovetsegi teo16gia" tantarggyal szinten eszlelheto; itt
labb allnak, mint a protestans forditasok. 3 ajanljuk C. Westermann, Az 6szavetseg theo16giajanak vtizlata,
Magahoz a Biblia tanulmanyozasahoz immar magyar Budapest, 1993 emu munk~jat. Westermann es G. Gloege
nyelven is tekintelyes szakirodalom talalhat6. Els6 renden egyiitt irt konyvet Szintel\ ajanlhatjuk: A Biblia rovid
ajanljuk az ifj. Bartha Tibor altai szerkesztett Keresztyen ismertetese, Budapest: KaIvin Janos Kiad6, 1995.
bibliai lexikont (1-11., 2. kiadas, Budapest: Kalvin Janos Kiad6, Az alabbiak kritikai haszmHatot igenyehlek. Kritikai
2000). Az egyes konyvekhez j6, rovid magyarazatot nytijt a haszmllaton nem kritizc1Iast erttink, hanem megvizsga16 es
Jubileumi Kommentar (immar ket kiadasban is; Budapest: kiertekeI6 munkat. A vizsgaIat es ertekeIes folyamataban
Kalvin Janos Kiad6, 1995). Jegyezztik meg, hogy ezek a igen fontos a sulypontoztis; nyilvan a legfontosabbakat
munkak megtalalhat6k a Magyar Reformatus Vilagszovet­ kivantuk kiemelni a hatalmas anyagb61, ami a kurzus
seg 200()...ben kiadott CD-jen, igy digitalis formaban kis elvegzese utan is folyamatos tanuIast igenyel.
helyen is elfer, s tanulmanyozhat6 odahaza is. Ha idegen
nyelw szakirodalmat 6hajt a hallgat6 figyelembe venni,
tigy szinten CD-n is hozza£erhet6 az 1992-ben megjelent
Anchor Bible Dictionary, valamint a 3. kiadasti Die Religion in
Geschichte und Gegenwart - angol es nemet tertileten a
Iegjobb bibliai Iexikonok. Sot, a Word Biblical Commentary
(csaknem teIjes) kommentar-sorozata is hozzruerheto digita­
lis formaban (CD-ROM) ez megk()nnyiti az onkepzest!
Jelen tanulmanyunk olyan teriileteket erint, amelyeket
kiilon-kulon tanhlrgyak fednek Ie a klass:.dkus teo16giai
sttidiumban. Legkozelebb taIan az l16szovetsegi bevezetes"
new targy an hozzank, amely az irasmagyarazati eredme­
nyek osszefogialasa, ill. az abb61 ()sszeallitott tankonyv
elnevezese. Ajanlott olvasmany e tertiletrol lA. Soggin, Be­
vezetes az 6szovetsegbe, Budapest: Kalvin Janos Kiad6, 1999
emu k()nyve. Atfedest termeszetesen lathatunk az "Izrael
tortenete" new diszdplimlval is; itt ajanlhatunk egy
magyar es egy kiilf()ldi muvet is (ut6bbit, termeszetesen,
forditasban): Karasszon Istvan, Izrael tOrtenete a kezdetekt6l a
Zsid6 hdboruig, Budapest, 1991; valamint J.M. Miller/J.H.
Hayes, Az 6kori Izrael es Juda tortenete, Pili'lcsaba, 2003 cimu
konyveket. Az atfedes a I1bibliai teo16gia" vagy esettinkben

3Javasolt iroda1om a Biblia torrenetehez: Bottyan Janos, A magyar Biblia


evszazadai. BUdapest: Rcformatus Zsinati Iroda, 1982.

6 7
-
Altalanos ismeretek beszelt nyelvnek - ez nyelvi kompetendinkat jelentOsen
befolyasolja. U gyan sok heber feliratot is napvilagra hozott
Az 6szovetseg nem egyszerre keletkezett, hanem hosszU a XX. szazadi regeszet az 6szovetseg korabol, s ezek
tortenelmi folyamat soran ant el6; a keletkezes kora sziiken nyilvan sokat segftenek a Biblia megerteseben is; viszont az
ezer evet fed Ie: kb. a Kr.e. XII. szazadt6I a II. szazadig is igaz, hogy ezek mennyisege meg mindig elenyeszu a
terjed (tahin Iegregebbi darabja a Bir 5, legfiatalabb darabjai Biblia vaskos kotete meLlett. 4 Az irasmagyarazatban ezert
pedig Daniel konyveben keresend6k). Magat61 valtozatlanul igen fontos a semi osszehasonlit6 nyelveszet:
hogy a magyarazatban mindenkeppen azt az eredeti helyet a heberrel rokon, semi nyelvcsaladhoz tartozo nyelvek
es eredeti ertelmet ken keresniink, amelyben es amivel az szoanyagat, nyelvtani fordulatait, gondolatvilagat vizsgalva
illet6 passzus keletkezesi pillanatban rendelkezett. Ez erte­ sok olyan dologra feny dertilhet, amit mar nehezen, vagy
lem megragadasahoz az 6kortudomany vonatkozo ismere­ egyaltaIan nem ertenenk meg az 6szovetsegbol magab6L
teinek egesz tarat mozgositanunk ken. (A semi nyeIvek legelterjedtebbike ma az arab, ami bar
nyelvfejlodesben ugyan kes6bbi, megis sok archaikus kifeje­
Az 6szovetseg nyelve zesevel segft a heber nyelv megerteseben is. Szerencses
Az 6szovetseget tulnyomo reszt heberul irtak; c.<;upan azonban a korabeli dialektusokat is vizsgalni, ha az 6szo­
kesoi szakasz nyelve a klasszikus heberrel rokon vetseggel foglalkozunk.)
nyelv dialektus-tavolsagban van egymaslol, kb.
ugy, mint a nemet es a holland). A heber nyelv hosszu Izrael foldje
tOrteneteb61 minket termeszetesen a klasszikus heber Az 6szovetsegben tobbszor is el6fordul, s mindig
erdekel, his zen ezen a nyelven olvashatjuk a szamunkra teol6giai jelentoseggel bIT, hogy az orszagot lzrael lstentol
erdekes szakaszokat, de tudnunk ken, hogy a heber nyelv kapta. Ettol ruggetlenul is figyelembe ken vennunk azonban
]ezus Krisztus koniban jelentos valtozason ment at. Ez az ahol az 6szovetsegi tortenetek lejatsz6dnak.
tin. IIrnisnai heber" a rabbik tOrveny-magyarazatab61 nott I.ajJo.:>f,La.lo.L azt mutatja, hogy a bibliaolvasas szin.tjen is

ki. A kozepkori heber ismet uj szakasz, s a heber nyelv oriasi szemleleti valtozast jelent, ha valaki jart a
tanulmanyoz6inak kiilon meg ken tanulniuk a kozepkori Szentfoldon5, s a szinteret sajat szemevel
zsid6 tudosok nyelvet. Az Ujkorban a heber keveredett az
eur6pai nyelvekkel, s kiilonbozo terttleteken kulonbozo jid­
4 Az ujabb folfedezesek osszegzeset Iasd rnagyarul:
dis nyelvjarasok alakultak ki A Magyarorszagon elterjedt Mikl6s, Cser€plevelek. Heber feliratok a fogsag elotH
dialektus sajatos kiejtese reven t1inhet fel a kiviil ano Budapest: Vj Mandatum,. 2003.
(a David csillag: m6gen Dovid = Magen David; 5 A nev: Izrael, nyilviin a nep neveb61 szam1azik, s jelenleg egy
a paImaag: liilef = IUlab, stb.). A legtijabb szakasz termesze­ allam terilletet jeloli. A "Kanaan" neva Bibliiib61 szarrnazik, s a
tesen az Izrael allama utal1 letrejott ujheber nyelv, az ivrit. terilleten lak6 nepek osszesseget jelolte rn(~g Izrael elott (e nev
Ez a nyelv - el6 nyelv, tehat ennek rnegfelel6en isrnert az asszir forrasokb61 is). A IIPalesztina" nev rna mar csak
valtozik, mint barmelyik masik hasznalatban levu nyelv. hasznalatos; emddil(~g a r6rnaiak hasznal­
A klasszikus heber irasokkaL termeszetesen az a legna­ s eredeteben a filiszteusokra utal - nyilvan mnrt a
Foldktizi tengeren erkezo r6maiak e16szor a filiszteus partvideket
gyobb bajunk, hogy igen kis szelet(~ maradt fenn az akkor

8
9

pillantasra az t:Unik fel a szemIelonek, hogy Eszak­ A terfileten az Okorban nem csak az izraeliek laktak,
iranyban egy foldtOrteneti tOresvonal osztja kette a hanem mas nepek is - a veIUk val6 konirontad6 sokszor
teriiletet: e tOresvonalban folyik a Jordan, ami Eszakon a temaja az 6szovetsegi tOrteneteknek! Mar emlitettuk, hogy a
Genezareti t6b6l folyik kif Delen pedig a Holt-tengerbe partvideken a fili<Jzteusok zartak el Izraelt a tengert61
folyik bele. 6 Az elozo jelenti Izraelben a legnagyobb edes­ ezert soha nem vaIt igazan haj6s neppe, hanem
viz-forrast, az ut6bbi pedig a vilag egyik legerdekesebb szarazfoldi nep maradt). A filiszteusok eredete nem vilagos;
foldrajzi formad6jeit tarja elenk: mintegy 400 m-re a inkabb csak val6szmu, hogy a Kr.e. XIII. szazad soran az
szjnt alatt oly magas s6koncentratumot mutat fot hogy az egyiptomiak telepitettek Ie e tersegben 6ket, hogy orizzek
minden elolenyt kipusztit. A tOresvonal mindenesetre jelen­ az egyiptomiak sztimara oly fontos hadiutat, a "via maris"
tos vaIaszvonal is: a Jordant61 keletre eso teriilet (Transzjor­ (a tenger utja) elnevezesu felvonuMsi utvonalat. Ot varos­
dania) erosen elter a nyugati terfilettat s Ienyegesen sza­ allam laza szovetsegeben eltek (Asd6d, Askel6n, Ekron,
razabb is eghajlata (a mai Jordcinia teruletere kell itt Gaza, Gat); vegervenyesen David gyazte Ie 6keL
gondoinunk). Keleten e terfilet mar a pusztaval erintkczik, s Delen Beer-Seba es Anld varosai utan mar a puszta
a puszta es a kultlirfoid hataran vonult vegig az Okorban a kovetkezik, igy szomszedja ott nem
Kiraly ok utja" elnevezesfi karavanut, aminek hegyhaton at
II
Viszont Del-Keleten Edommal erintkezett Izrael; az ed61l'1i­
vezet6 vonaIat mai utaz6 is megszemIelheti. ak a bibliai tOrtenetiras szerint Jak6b testverenek, Ezsaunak
A nyugati teriilet tovabbi egysegekre oszthat6. Delen a a leszeirmazottai, ami mutatja, hogy Izrael sorskozosseget
judai pusztat Iatjuk magunk elott meglehetosen zord ktillc­ erzett ezzel a neppel, ugyanakkor pedig konkurens nepnek
mevel. A partvidek vekony, termekeny savjat bibliai korban is erezte Ed6mot. Az ed6mi varosok (Ternan, Bocra) az
a filiszteusok laktak - e terse get Eszakon a Karmel-hegy Oszovetsegben is el6fordulnak.
zarja Ie a maga Iatvanyos, a tengerb61 nezve oromkent ki­ Hason16keppen rokoni kapcsolatot foltetelez az Oszo­
emelked6 csucsavaI. Jeruzsalemtal Eszakra az efraimi, vagy vetseg az Ed6mt61 Eszakra fekv6 MMb lakossagaval, igaz,
Kozep-Palesztln hegyvideket talaIjuk,a maga szettoredezell ez esetben is inkabb negativ felhangja van a rokonsagnak:
voIgyeivel. Eszakon ezt egy rna mar termekeny siksag zarja Miutan Abraham unokaoccse, Lot megmenekUI Sodoma es
Ie: a Jezreel-siksag, ami elvalaszLja Kozep-Palesztinat Eszak­ Gomora pusztulasab6l, s C6arban telepszik meg, leanyai
Palesztinat61. Ez a valaszt6vonal bibliai korban igen er6sen Iereszegitik, hogy tole magat61 szerezhessenek ut6dot.
mukodOtt, hiszen e vonalon a filiszteusok orkodtek, elsa van arr61 van szo, hogy L6t leanyai nem talalnak megfelc16
sorban Megidd6, Taanek es Bet-Sean varosainak katonasaga partnert maguknak a kicsi es elhagyatott C6arban! A bibliai
altaI. Mig Kozep-Palesztlna hegysege 6-700 m magasak, tOrtenetiras szerint mindenesetre ez az credete a m6abi
Eszak-Palesztina hegysegei nehany szaz meterrel meg
magasabbra emelkednek. A Genezareti t6t61 Eszak-Keletre
a G6lan-fennsik talalhat6. mint valami forr6 katlan? mutatjak a tortenelem soran. Az uj fordftasu protestans Biblia
tartalmaz is terkepeket a Biblia fuggelekekent. Ajanlott meg 111e
Macmillan B£ble Atlas, Y. Aharoni, M Avi-Yonah, A.F. Rainey es Z.
6A Bibliaban e15fordulo nevek: Kinneret-to, ill. Sos-tenger. Safrai szerkeszteseben (New York/Toronto: Macmillan Publishing
7A bibliai atlaszok aItah'iban j61 hasznalhat6k e szemle15des son'm, Company, 19933), annal is inkabb, mivel az atlasz lTIa2:varul is
annal is inkabb, mert a foldrajzi sajatossagok is kitunoen megjelent a Szent Pal Akademia gondozasaban.

11
10

~,-

l
nepnek. Ugyanakkor pedig MMb pozitiv szerepet jatszik Nyilvan nem szandekunk meg csak osszefoglalni sem e
Ruth konyveben, hiszen ennek tartalma szerint David kotetek tartalmat, csupan utaljunk arra, hogy milyen jelen­
osanyja egy moabi illetosegCi no, aki ferje halala utan is t6segiik van a korabeli geopolitikai osszefiiggeseknek az
kitart Izrael mellett! - MMbbaI legi.nkabb a Kr.e. VIII. 6szovetseg megerteseben. Jegyezwk meg ugyanakkor,
sza7.adban keriil osszeutkozesbe Izrael, antikor Mesa, mMbi hogy bar az 6szovetseg maga nagy on sokszor fontos tOrte­
kiraty megpr6balta lerazni a David altai orszagara kenysze­ neti forrasunk Palesztina esemeny(~inek megert(~seben, a
ritett izraeli igat. A XIX. szazad egyik legerdekesebb rege­ szovegek tOrteneti kiertekelese megsem automatikus, hi­
szeti lelete Mesa kiraly feliratanak megtaIalasa, ahol maga a szen az 6szovetseg celja nem olyan ertelmu tOrtenetiras
kiraly ertesit minket katonai sikereiroL volt, mint ahogy azt ma a tOrtenettudosok ertik.
Moabtol Eszakra Amm6n orszagat lathaljuk; fovarosat, Madartavlatb61 azt mondhatjuk el Izrael tOrteneterol,
Rabbat-Ammont David foglalta eL Igaz, korabban mar jocs­ hogy nyilvan az okori Kelet atta1anos tOrtenelmenek na­
kan okozott gondot Izraelnek AmmOI\ hiszen Saul koraban gyobb osszefiiggeseben allt (amit 6szoveLsegi szerzok nem
fenyegette Izrael transzjordaniai tertiletet Nahas kiraly mindig tudatositottak), s e nagyobb sok
serege. Ammon utan hoI Izraeltol, hoI Damaszkusztol esetben magyarazza a helyi torteneseket is. a
fiiggesben, neha azert onalloan is fennallt a babiloni fogsag Kr.e. II. evezred masodik feIeben Egyiptom fennhatosaga
korrug; ekkor ugyanaz a pusztulas jutott osztalyreszetil, alatt alIt - j6llehet nem afrikai, hanem a7Biai tersegr61 volt
mint .LL.d.",."",,,,,,,,,,. sz6. MezopoMmia hatalmai azonban ekkor tul gyengek vol­
Aram orszaga (Damaszkus f6varossaI) ko­ tak ahhoz, hogy hatalmukat Sziria es Palesztina tertileten
moly konkurenciat jelentett Izrael szamara. A kettos kiraty­ ervenyesitsek. Az egyiptomi f(~nnhat6sag azonban egyre
sag koraban hadat viselt ellene, majd kes6bb szovetseges gyengul0 tendenciat mutatott a kesoi Bronzkorban, s egyre
tars is lett Assziriaval szemben, amely szovetsegben terme­ nagyobb teret kapnak a terseg varosallamai, sakis allamok
szetesen csak elbukhatott - mindenesetre sokszor erosebb kiralyai. Mivel e korban jelentos szarazsag is puszLitott, igy
volt Izraelnel, s talan a legjelentosebb szomszedkent tekint­ a varosallamok forrasai eppugy akadozni kezdtek, mint
hetjiik a sziriai hatalmat. ahogy Egyiptom gazdasagi hatalma is gyengtilt Q611ehet
Az 6szovetseg konyvei koziil kiilonosen a pr6fet.ik Egyiptom ez idoben sok azsiai menektiltet is befogadott). A
tesznek olyan utaIasokat, amelyek mind valamilyen helyi kesoi Bronzkor vegen, ill. a Vaskor elejen a palesztin varos­
tOrtenelmi esemenyre utaInak - ezeknek egy reszet sikertilt allamok rendszere Iatvanyosan osszeomlott: tObb jelentos
megerteniink, n(~melyek azonban az ismeretlenseg homa­ pusztuIasnak lehetiink kesoi tan1ii" de meg ennel is
lyaba veszn(~k. Ha azonban valaki peldaul Amosz kony­ fontosabb, hogy a varosok ujjaepitese (ami regebben mindig
venek az elejet olvassa, Iathalja, hogy a szomszedokkal vaI6 megtOrtent) most vagy meghiUsul, vagy pedig lenyegesen
kapcsolat megertese milyen fontos az 6szovetseg magyara­ kisebb es jelentektelenebb uj teleptiles jon tetre. Ebben a
zataban! korban jelentkezik Izrael a tersegben - hogy pontosan
milyen formabaI\ az erosen vitatott a szakirodalomban8• A
lzrael tartenete
A cimIDel Lermeszetesen vaskos kOteteket szoktak irni ­
csupan utaljunk a Bevezetoben emlitett ajanlott irodalomra. 8 A XX. szazad elso feIeben jelentosnek tartottak a regeszeti
eredmenyek fi.:ilhasznalasat az izraeli tortenelem megiriisaban.

12 13

regebbi te6riak a kanaall:i varosallamok pusztulasaval hozta kai vakuum eppenseggel azt kellett eredmenyezze: a
kapcsolatba uj, pusztab6l jav6 elemek megjeleneset, masok nagyhataJn:.ak nem tOr6dnek ezzel a terseggel. A kis alla­
inkabb a nomad elelformab61 a leteleptilt elelformara val6 mok egymassal val6 csatarozasa (ide ertve a ket orszagresz
atterest (legeI6valtast) tartottak fontmmak az izraeli torzsek szetvaIasat is Salamon halala utan) addig tarthatott, amig
horuoglalasaball. Ma mar ugy tU~ mindket nezetnek vegtil Mezopohimia egyik nagyhatalma meger6sodott:
s1ilyos gyengesegei vannak. Annyi bizonyosnak latszik Assziria eppoly abszolut hatalommal jelentkezett ebben a
mindazaltal, hogy Izrael a faluk, a paraszti reteg Izraele tersegben, mint amilyen abszolut hatalma volt egykor
volt! Ugy tUnik, mara inkabb az lett a hangs1ilyos kerdes a Egyiptomnak. Izrael es Juda ktilonboz6keppen reagal erre a
kutatasban, hogy a gyenge Mezopotiimia es a visszavonul6 vilagpolitikara, s maskent dolgozza fel a veszelyt - a
Egyiptom altaI hatrahagyott politikai vakuumban hogyan veszely mindkett6jUket elerte. Kr.e. 722-ben az eszaki
volt kepes Sziria es Palesztina tersege egy anall6, kozponti orszagresz, Izrael el is pusztul, s hogy Juda 701-ben hogyan
al1amhatalom letrehozasara es megszervezesere. menekul meg, azt nem tudja pontosan megmondal1:i.
Koztudott, hogy err6l mar viszonylag j61 hijekoztat Ez a kor megis a legerdekesebbek koze tartozik Izraelbel1,
benniinket a Biblia: mind Saul tragikus vegkimenetelu ki­ his~n ekkor maradnak fenn az e1s6 feliratok a tersegb6L A
serleter6L mind pedig David sikeres dinasztia-alapihisar61 szazad pr6fetai Mien tUkrozik a nagypolitika eseme­
ertestilUnk bel6le. A David altaI megszervezett, ujszeru nyeit - bar a pontos tOrteneti rekonstrukci6 nem kis er6fe­
zsoldoscsapat alkalmas volt arra, hogy hatalma ala hajtson szitesbe kertil sokszor, s6t talal1 teljes mertekben lehetetlel1
nagyobb tersegeket is, viszont az is igaz lehet hogy ez is! A sajatos izraeli tOrtenettudat, ilL a sajatos izraeli hit
alavetett tersegek lakossaga is omIt annak a vedelemnek, kialakulasat e kor jelent6s mertekben befolyasolja. - Juda
amit egy allamhatalom az ad6fizetes fejeben nyujtott. A meg b6 evszazadnyi id6t l1yer ezek utan, s6t a Kr.e. VII.
vilagpolitikai vakuum adta lehet6segek kihaszmilasa ugyan szazad uto1s6 harmadaban meg egy nemzeti ujjaszuletesi
nem ment problemamentesen, de j61 ertestilunk arr61 is, mozgalom is jelentkezik: J6sms kiraly reformja nemzeti
ahogyan David hatalma ala hajtja a kornyez6 nepek kiraly­ programot hirdet (es vegre is hajt, a kiraly korai halala
sagait is: Filisztea, Moab es Amm6n egeszen biztosan biro­ ellel1ere). Assziria gyors es latvanyos bukasa utan azonban
dalmanak resze volt - mig a birodalom magjat nyilvan a az ujbabiloni birodalom sem kevesbe kimeletesnek, sem
judai es izraeli (eszaki) kiralysag uni6ja tette ki. Ugyan j6indulatUbbnak nem tUnt: bar Jeremias S7Rrint meg mindig
vannak olyan hangok is ujabban, miszRrint David emlitest lehetett volna helyes politikaval valamit kezdeni, Juda a
se nyer a korabeli nemzetkozi politikai irodalomban; ez az szazad elejen eppugy elbukik, mint az addig j6l politizal6
erveles viszont figyelmen kivUI hagyja, hogy a vilagpoliti- Ammon kiralysaga, s kezdetet veszi a babilol1i fogsag.
a bukas mutatta, hogy milyen kis pont Izrael a
kor vilagpolitikai esemel1yeiben, ugy a szabadulas is egy
Lasd itt magyarul: J. Bright, IZrllel tartenete, Budapest: Refonnatus konkret vilagpolitikai fordulathoz kothet6: a Perzsa Biroda­
Sajt6osztaly, 1986. Kifejezetten n'igeszeti eredmenyek oS~;Zel[oglalli- lorn gy6zelmehez, ill. Ktirosz perzsa kiraly vilaghatalomra
sat lasd Dr. T6th A regiszet is a jutasahoz. Igaz, itt is komoly szerepe volt az utoL<;6 babiloni
matus Sajt6osztaly, 1982. Az ujabb regeszeti lUllUg!:tl:i[ kiraly apolitikus magatartasal1ak: Nabunaid nem sokat
Finkelstein es N.A. Silberman kozos konyve: Biblia es regeszet. Az
tOr6dott a politikaval, inkabb vallasi h6bor~anak h6dolt,
6kori Izrael tiMenelmenek ket area, h.n.: Gold Book, e.n. (2003).

14 15

hiszen Marduk babiloni f6isten helyet a holdisten kultuszat egyiptomi ptolemaidak (Ptolemaiosz okos, sot ravasz lepese
akarta birodalnti valiassa tenni - ezzel persze igen er6s kovetkezteben) szUk evszazadig Palesztinat is uraltak,
ellenzeket krealt tulajdon birodaIm.aban, ti. a Marduk­ mivel az els6 kiraly gyorsabban vonult be katonaival a
papsagot. Ugy hogy amikor Ktirosz bevonult Babilonba, tersegbe. Nyilvanva16, hogy idovel a szeleukidak is jeleztek
sokan felszabadit6kent es nem h6dit6kent tekintettek ra. Ez igenytiket - ez a Kr.e. II. szazad elejen jelentkez.ett. A szir
mintegy el6re is vetitette Ktirosz tiirelmes valIaspolitikajat: vilaguralmi tOrekves nagyon sok szenvedest okozott Izra­
a Marduk-papsag ujra szerephez juthatott, de ez azt vonta eIben, selt Izraellakosait is megosztotta. Voltak ui. olyanok,
maga utan, hogy a Perzsa Birodalom tobbi isteneinek es akik ki szerettek vohla hasznalni annak el6nyeit, hogy egy
valiasainak is tlirelmi politikat hirdetett meg az uj hatalom. vilagbirodalom reszei. Ugyan zsid6sagukat ok sem akartak
A zsid6 hazateres ebb en a vilagpolitikai helyzetben johetett feladni, de a gorog nyelv elsajatitasa reven, a hellen kultu.ra­
Ietre; a hazater6 zsid6k e16szor a lerombolt templomot hoz val6 csatlakozas altaI jelentOs elonyoket lattak - okkal!
epitik ujja (Kr.e. 515), majd megepftik a fovaros lerombolt Az tin. "hellenista" zsid6saggal szemben viszont igen hata­
falait, vegiil teljes integral6dast emek el a Perzsa Biroda­ rozottan aut a "kegyes" zsid6k tObb csoportja is: a haszidok.
lomban. Ha lehet hinni a regeszeti emIekeknek, az integra­ A Kr.e. II. szazad soran a zsid6sag tehat tobb iranyzatra
d6 teljes mertekig sikertilt, hiszen Palesztina az V. szazadra osilott - s a megosztottsag tartott meg Jezus koraban is (bar
a Perzsa Birodalom egyik leghusegesebb es igen gazdag errol az Ujszovetseg csak reszben informal bennUnket), sot
ad6fizet6. 9 E kor 6riasi alkotmanyoz6 munkat is vegez: a el egeszen Kr.u. 70-ig - ti. a Zsid6 haboroban bekovetkezett
pr6fetai iratok gyujtemenyet, de a Pentateuchos-t is ekkor bukasig,1o
allitjak ossze, s teszik meg a zsid6 vallas alapveto irataiva. Az ellentetek annyira feszi.iltek voltakll, hogy csupan
A perzsa kor nyilvan addig tart, ameddig a Perzsa egy provokad6 kellett a robbanashoz: mikor a haszid zsid6­
BiTodalom is: sarokszcimkent az isszoszi csata datuma an sag ugy erezte, hogy regi hitet veszelyezteti a hellenista al­
elottiink (Kr.e. 333). Nagy Sandor h6ditasait ugyan csak kis kalnlazkodas, kirobbant a Makkabeus-folkeles, ami hosszU
mertekben dokumentalja az 6szovetseg (Zakarias konyve­ haborUskodashoz vezetett mind Izraelen belul, de f6kent a
ben), de a kovetkezmenyek al61 nyilvan nem vonhatta ki sziriai fennhat6saggal szemben. A Makkabeus-csalad ugye­
magat Palesztina tertilete semi Az a rovid evtized, amig sen szovetkezett R6maval a sziriai kiraIyokkal szemben, igy
Nagy Sandor az akkori lakott foldet szinte teljes egeszeben
elfoglalta, alig nyer emlitest, de az ezt koveto hellenista kor 10 J61 informal bennlinket errol az igen turbulens korr61 Boda

6riasi formal6 hatcissal volt Izrael tortenetere es gondolko­ Laszl6 konyve: A makkabeusi kart6l Her6desig, qumrani kiizjlitekkal,

dasara egyarant. Nagy Sandor halma utan ill. a hadvezerek Budapest: Szent Istvan tarsulat, 1998.

felosztottak a birodalmat, s az osztozkodas soran Palesztina 11 Nem sz61unk itt arr61 a kozOssegrol, amelyik e fesziiltsegek

a Szir Birodalom resze lett volna, tehat Szeleukosznak es soran kivonult JeruzsaIemb61, s Qumran pusztajaban alapitott
ut6dainak kellett volna atvenniilk a hatalmat folotte. Am az - ezt a telepet sikeriilt folfedezni 1947-ben. Termeszetesen
nem azert emlitjiik csak roviden Qumrant, mint ha jclent6sege
nem lett volna nagy; ellenkezoleg! Viszont magyarul eIerhet6 egy
9 Olvasd itt Vargyas Peter, Dareiosz ad6reformja uj megvila­ kival6 konyv: Vermes G6za, A qumrani k6z6sseg es a holt-tengeri
gita.sban, in: Frohlich Ida (szerk.), Az ut6kar hatalma, Budapest: 'OJ tekercsek tlirtenete, Budapest: Osiris, 1998, ami kellokeppen
Mandatum, 2005, 63-79. lformalia az olvas6t e fontos iranyzatr61.

16 17

Ietrehozhatta sajat kinilysagat, ami ugyan szinten nem lott iratok - dogmat soha nem lehet masra alapozni, mint
maradt hellenista befolyas nelkUl, mint ahogy eraszak es proto-kanonikus szovegre.
korrupcio sem volt mentes t6le - megis fennmaradhatott Hogyan alakult ki marmost ez a gyCijtemeny? Hogyan
Kr.e. 4-ig; ez a datum Nagy Herodes hal<ilanak a datuma, s lehet, hogy ket gyujtemeny is van - egy sztikebb es egy
ezzel mar az ujszovetsegi kor kez6dik. tagabb? Mire jo egyaltalan a kanon? Vilagos, hogy erre a
kerdesre is a tOrtenelemMI keil valaszt kapjunk!
Az 6szovetsegi kanon A vaIasz mar pedig a heilenista korra megy vissza, s
A kanon sz6 gorog eredeW, nadat, mer6vesszot jelent; erdekes modon nem is Palesztinara, hanem Egyiptomra.
specialis hasznaIata egy olyan konyvgylijtemenyre utal, ami Hogy miert? Nos, a v<ilasz egyertelmli: Palesztinaban nines
meghatarozza egy vallas hitelveit es -gyakorlatat. Nyilvan sztikseg ktilon kanonra, hiszen ott van a f6papi rend,. ott
hogy itt valami olyan jelenseggel van dolgunk, ami van a templom, s6t a Kr.e. II. szazadban van kiraIy is: 6k
kisse idegentil hat az okortudomany egyeb ismereteillez mind garantaIjak a vallas egyseges voltat es fennmaradasat.
kepest. A kanon kerdese nem az egyes iratok keletkeze­ Mas a helyzet viszont Egyiptomban, a szetszoratasban (dia­
senek vagy tartalmanak a kerdese, hanem spedaIisan annak sporaban) eM zsidok kozott! Az Alexandriaban e16 zsidok
a torteneti folyamatnak a kutatasa, amely soran egyes ktilonosen is fenyegetettek, hiszen Alexandria ez id6ben
konyvek gylijtemenyet kotelezonek ismertek el. Nyilvan a kifejezett helIenista kozpontta alakult (hires konyvtara meg
mi esetonkben az oszovetsegi konyvek kotelezo erejer61, ill. Athennal is versengett). Termeszetesen Egyiptomban ko­
az 6szovetsegnek mint gylijtemenynek az elMilasarol van moly kerdes az, hogy ki szanut igazi heilenista polgamak.
sz6. - Eloljaroban egy felreertest keil eloszlatnunk: kozsza­ A gorog nyelv ismerete nyilvanvaloan sztikseges; de ezen
jon ill. az forog, hogy van "protest<ins Biblia", ill. "romai­ tUI az iskoIazottsag is szamit! E celra egyfajta konszenzus
katolikus Biblia" - ez utobbiban tobb konyv is van, mint az sztiletett a gorog mliveltek koreben: egy bizonyos irat­
el6bbiben. Ez igy, ebben a formaban nem igaz: csak egy mennyiseget at keil olvasnia annak, aki a heilen mlivelt­
pillantast keil vetntink az 1590-es Vizsolyi Bibliara, s rogtOn seget onmagaenak akarja vallani. El keil oivasnia a gorog
Iatjuk, hogy bizony abban benne foglaltattak azok a kony­ eredeteket (Homerosz), el keil olvasnia a gorog tortenetirok
vek is, amelyeket mi csak a romai-katolikus kiadasokban mliveit (Herodotosz), valamint ismemie keil a gorog szep­
latunk, sot meg magyarazatokat is talalliatunk - ami ismet irodalmat. Ez utobbinak feltetele, hogy legalabb het drama­
nem jeIlemza a modem protestans kiadasokra. A modem fr6t ismerjen az illeta szemely, s egy dramafro ismerete
protestans kiadasok jelenlegi alakjat ill. a Brit es Ktilfoldi legalabb het drama elolvasasab61 an. Lathato, hogy ez
Bibliatarsulat kiadoi politikaja hat<irozta meg (e tarsulat ut6bbi vonatkozasaban meglehet6s nagyvonalu a gorog
joga volt a magyar Biblia kiadasa is 1948-ig). Ugyan nem kultlira, hiszen nem donti el pontosan, mely mliveket keil
tiltotta vagy nem itelte el mas szovegek kiadasat sem e elolvasni (j6Ilehet nagy vonalakban vilagos volt, kikr61 van
tarsulat, de tamogatast csak az lin. proto-kanonikus (elso szo). - FelWno ennek a kulturaIis programnak a hamm
renden kanonikus) szovegeknek biztositott. Ezzel szemben reszbal ailo volta, ami tokeletesen megegyezik a Biblia
viszont a romai-katolikus nezet is pontosan tudja, hogy a harm as beosztasaval: A"Torveny" megfelel az eredeteknek,
deutero-kanonikus (masodrenden kanonikus) iratok ajan­ a "Tortenetiras" a profetaknak (amibe beletart07ik a zsido
tOrtenetiras is, a "korai pr6fetak"), ill. a "Szent iratok"

18
19

gyujtemenye szepirodalom ismeretenek. Igen fe1tGn6, hogy tol ovezett, mint a LXX eseteben, de nagy vonalakban annyi
azok a deutero-kanonikus iratok. amelyek tekinteteben bi­ bizonyos, hogy Kr.u. 100 korii! Jamniaban egy zsinat don­
zonytalansag van, eppenseggel a "Szent iratok" csoportjaba tott a szent iratok gyUjtemenyer(5l. Ekkora termeszetesen
tartoznak! Az alexandria zsid6sag teMt a gorog muvellseg mar nagy vonalakban vilagos volt, hogy milyen iratok
parhuzamakent letrehozta - es pedig gorog nyelven hozta kerulhetnek bele a kanonba, s csupan neMny konyv maradt
letre! - a zsid6 muveltseg gyftjtemenyet, reszben azert, hogy vitas: E..,zter konyve, az Enekek eneke, ill. a Predikator
a kivti.lall6k is megismerhessek. reszben azert, hogy a mar konyve (az elso nyilvan azert, mert Isten nevet sem tar tal­
teljesen asszimilaI6dott zsid6k is hasznalhassak e gyujte­ mazza, a masodik a szerelmi enekek tartalma miatt, a har­
menyt, de mindenkeppen azert, hogy a hellenista kor kul­ madik pedig nem tGnt osszeegyeztethet6nek a zsid6 hagyo­
turalis konkurenciajaban helytalljanak. E gyftjtemeny a manyokkal). Ugyanakkor Jezus ben-Sirak fia bOlcsessege
"hetvenes" forditcis, a Szeptuaginta (LXX), mert a hagyo­ nem kerult bele a palesztin kanonba.
many szerint 72 zsid6 tud6s Pharosz szigeten az alexandriai A ket kanon kOzOtti kUlonbseg szembeotlo: az alex­
konyvtar szamara leforditotta a zsid6 Bibliat; s valamennyi andriai kanon inkabb inkluziv, meghiv6 jellegu, s az
forditas sz6 szerint megegyezett.12 A tudomanyos vizsgaIat ismertetes a celja; a palesztin kanon pedig inkabb exkluziv,
kimutatta, hogy bizony elegge kiili)nboz6 fordit6k ktilon­ a meghataroz6 jellege a nep es a vallas egyseget kivanja
bOz6 szintft heber tudassal rendelkezve forditottak. Ezzel garantalni. Mivel az alexandriai kanon gorog nyelve miatt a
egyiitt a LXX az egyik legregebbi forditasunk, s erteke igen II. szazad keresztyensegeben igen elterjedt volt, hiszen
nagy. A kanon kialakulasa szempontjab61 ez a gyujtemeny ekkor mar gorog nyelvteriiletre tev6dbtt at a keresztyenseg
viszont meghataroz6! stilypontja; az egyhazatyak elOszeretettel ideztek a LXX
Palesztinaban tudtak err61 a kanonr61 (Qunrranban sZi)veget, ha az 6szovetsegrol volt sz6. Ez azonban a zsid6k
6riztek nehany LXX tekercset is), de sziikseg vaItozatlanul szemeben eppenseggel nem tette szimpatikussa a LXX-t. A
nem volt ra. Ezzel szemben egy tragikus kovetkezmeny IV. szazad elejen a hivatalos latin forditas (Vulgata) kes7i­
sziiksegesse tette a palesztin kanon letrejottet is; ez az t6je, Hieronymus, hatarozott dontessel tert 'vissza - vagy
esemeny a bukas, a Zsid6 haborU elvesztese volt. Most mar inkabb tert at? - a palesztin kanon szovegehez, a "hebraica
nem csak bizonyos elemek eltek kiilfoldon, hanem az egesz veritas"-hoz (heber igazsag). Ett61 fogva a keresztyen egy­
zsid6sag szamuzetesbe kenyszerult. Megszunt a templom, haz a palesztin kanont tartotta magara nezve kotelez6nek, s
megszUnt a kiraIysa~ megszUnt a f6papi tiszt - valamilyen a LXX tObblete deutero-kanonikuskent13 ajanlott olvasmany
m6don garantalni kellett az egyseget a zsid6sagon beliiL ha maradt.
csak nem akartak a zsid6k ket generad6 lefor gas a alatt
asszimilaI6dni - es eltUnni a tortenelem valamelyik bugy­
raban! Erre a celra kellett a kanon, ami nyelvileg, hiteleti
szempontb6t s6t etnikailag is garantaIta a zsid6sag egyse­
get es fennmaradasat. A kanon Ietrejotte eppugy legendak­
13 Ket szakkifejezessel is szoktak meg ezeket az iratokat illetni:
pszeud-epigraf iratok (hamis feliratu, lehat masok nevei alatt irott
Ezt allitja egy Kr.e. 100 kor(il keletkezett irat: az Ariszteasz-level.
12 szovegek), ill. apokrif iratok (rejtett frasok). Ez iratok ismerteteset
Az allitas keptelen volta nyilvanval6. lasd J.A Soggin bevezetesben idezett muveben.

20 21

M6zes ot konyve napjat meg kell tartani. Az indoklas azonban azert terhet el,
(Pentateuchos) mert aki leirta a 2M6z 20 szoveget, ill. az SM6z 5 szoveget,
az nem ugyanaz az ember volt! Voltakeppen mar a Tizpa­
Az 6szovetseg elejen egy monumentalis gyujtemeny all: az rancsolat szovegenek ket helyen szereplese is magyarazatra
"ot konyv" (gorogosen: Pentateuchos), ami a zsid6 tradici­ szorul - s ezt a magyarazatot is j61 lathatjuk meg abban,
6ban el6szor lett kanonikus irat. Hagyomanyosan a "t6ra" = hogy ket szerz6 idezi ugyanazt a Dekal6gust.1 4
tanitas, utmutatas, torveny nevvellattak el, s csak a kes6bbi A modem forraskutatas hosszu evszazadok kifinomult
tradici6 tulajdonitotta M6zesnek ez at konyvet, j6llehet m6dszerenek az eredmenye. Erdemes ennek kutatasara
maguk a konyvek sehol nem allitjak magukr6l, hogy szer­ nehany pillantast vetni!
z6jtik M6zes lenne. Voltakeppen nem is egyetlen szerz6
munkajar61 van sz6, hanem hosszu hagyomanyozasi folya­ A Pentateuchos kutattisa
mat vegeredmenyer6l, hogy ugy mondjuk, kollektiv szerz6­ Kritikai eszreveteleket mar reg6ta tettek M6zes at
segr61 beszelhettink a Pentateuchos eseteben. A konyvek konyve vonatkozasaban - a kritika nem modem, eur6pai
tartalma oly szerteagaz6, kutatasuk oly bonyolult, hogy e1s6 talalmanyPS A kozepkori zsid6 tud6s, Ibn Ezra peldaul ha­
latasra inkabb elriasztja az olvas6t; hagyomanyos egyhazi tarozottan mondta, hogy vannak olyan reszek a Penta­
hasznalatban pedig, ugy tUnik, a konyvek egyes reszei teuchos-ban, amelyeket egyszerfien nem irhatott M6zes!
ismertek ugyan, de reszleteiben mar kevesen foglalkoznak a Ilyen peldaul - termeszetesen - M6zes halala, de ide sza­
konyvekkei. mithatjuk azokat a megjegyzeseket is, hogy "akkor meg
A konyvek kutatasaban dont6 szerepet jatszott a forrds­ kanaaniak voltak ezen a foldon" (pI. 1M6z 12,6). Nyilvan
kutattis. A forraskutatas (forrasanalizis, forraselmelet) ugyan kes6bbi korok megjegyzese ez, olyan koroke, amikor mar az
nemelyeket elriasztott es megbotrankoztatott, megis j6 izraehek Kanaan foldjen laknak! Ezekb61 a megjegyzesekb61
modellnek bizonyult: kepes volt a kulonboz6 forrasok (es azonban meg nem an ossze forraselmelet!
kulOnboz6 szerz6k) feltetelezesevel feloldani azt a dilem­ A forraselmelet fele dont6 lepesnek bizonyult egy
mat, amit az at konyvon belul el6fordul6 ismetlesek es laikus bibhaolvas6 megjegyzese. Jean Astruc a Napkiraly
ellentmondasok jelentettek. Hogy csupan egyetlen peldaval orvosa volt; mint ilyen, nem tekinthet6 bibhatud6snak.
illusztraljuk ezeket az ellentmondasokat: a Tizparancsolat Viszont ertekes eszrevetelt tett: a Pentateuchos valtakozva
ketszer fordul el6 a Pentateuchos-ban: 2M6z 20, ill. SM6z 5.
A Tizparancsolat ugyan j6reszt megegyezik (apr6, stilaris 14 Az ismet1esek es ellentmondasok sora termeszetesen veg ne1ktil

e1teresek vannak a ket verzi6 kozott); egy 6riasi ktilonbseg fo1ytathat6 1enne. Miert kell ketszer e1mondani az ember terem­

megis van a ket megfogalmazas kozott: a szombat napjanak teset (lM6z 1,26-28; 1M6z 2,7.18-19), de ha mar ketszer szerepe1 az

megtartasat a 2M6z 20,11 azzal indokolja, hogy Isten a ember teremtese, akkor miert ter e1 oly je1entosen a ket e1beszeles?

teremteskor a hetedik napon megnyugodott. Ezzel szemben A vruasz az a je1enlegi magyarazatban, hogy az 1M6z 1 tOrtenete

az SM6z 5,15 szerint azert kell megtartani a szombatot, mert egy szisztematiza16 tud6s e1besze1ese, mig az 1M6z 2 e1besze1ese

egy judai paraszt nezete a Kr.e. VIII. szazadb61 (Papi fr6, ill.

Izrael maga is szolga volt Egyiptomban, ahonnan Isten


Jahwista irat).

hozta ki nepet. - Vilagos, hogy ez a ket indoklas ugyan nem 15 Az alabbiakhoz olvasd: A. de Pury/T. Romer, A Pentateuchos­
valtoztat semmit a parancsolat erdemi reszen: a szombat kutatas ravid tartenete, Budapest,1994. '

22
23
~<.!

,"J'

hasznalja Isten neveit: hoI Jahwe, hoI El6him16 nev szerepel jeruzsalemi templom renovalasakor. Koztudott, hogy J6sias
az elbeszelesekben. Astruc mindebbOl arra kovetkeztetett, e torvenykonyv alapjan rendelte el az izraeli kultusz refor­
hogy M6zes (sic! Astruc szerint meg M6zes a Pentateuch os mjat, majd ez a reform folytat6dott tovabb a kiraly halala­
szerz6je!) muve osszeallitasakor ket forrast hasznalt. E ket kor is - s6t, ez a reform az, amelyik egy ujabb hatalmas
forras 6si emlek Izrael tOrtenetebOl - nyilvan ilyen emleke gyujtemenyt allit ossze Izrael tOrteneter61. A kes6bbiekben
lehetett M6zesnek akar a vilag teremtese, akar a patriarchcik nektink is foglalkoznunk kell a Deuteronomiumi Torteneti
(=heber 6satyak) tortenete. Muvel - azzal a tortenetirassal, amelyik a J6zsue, Bircik, 1-2
Astruc nezete a csupan eredete a kritikai Pentateuchos­ Samuel es 1-2 Kiralyok konyvevel egy monumentalis nem­
kutatasnak; ma mar senki nem vallja, hogy az istennevek zeti tOrtenetet tart e16. J6sias kultuszreformja, ill. a tOrveny
hasznalatab61 ilyen messzemen6 kovetkezteteseket lehetne masolatanak megtalalasa erthet6en Ie van irva a 2Kir 22-23.
levonni, mikent azt sem, hogy a "forrasok" M6zes el6tti fejezeteiben. - W.M.L. de Wette ezzel a foltetelezessel tobb
id6re mehetnek vissza. Viszont az a gondolat, hogy a jelent6s eredmenyt is magaenak mondhat. El6szor is tOke­
Pentateuchos hatalmas anyagat keletkezesenek darabjaira letesen alkalmazta a reformatori irasmagyarazati elvet, mi­
bontsuk vissza, gyUmolcsoz6nek bizonyult, s ma is sokat szerint a Biblia onmagat magyarazza ("sui ipsius inter­
magyaraz meg a konyvek tartalmab61. Ktilonosen a nap6le­ pres"). Sikeriilt aztan egy tOrvenyt tartalmaz6 passzust es
oni kor kivant folfedezni ktilonboz6 "dokumentumokat" a egy tortenetir6i passzust egymas melle rendelni - ezzel
Pentateuchos szovegeben, s a monumentalis gyujtemenyt e el6revetltette, hogy a torvenyek elhelyezhet6k Izrael torte­
dokumentumok egybeszerkesztese reven kivanta magya­ netirasaban. S tulajdonkeppeni celja csak harmadik helyen
razni. Tobb ilyen kiserlet is volt meg a XVIII. szazad soran ­ emlithet6: Megmagyarazta, hogy miert talalhat6 oly sok
hogy aztan a XIX. szazad eleje egy olyan te6riat hozzon ismetles a m6zesi torvenyek kozOtt - szinte mar latjuk ma­
letre, ami mindmrug befolyasolja a kutatast. Az iden eppen gunk el6tt: Izraelben tobb torvenykonyv is lehetett erveny­
ketszazadik evfordul6jat tinnepelhetjtik Wilhelm Martin Le­ ben az id6k folyaman18; a Pentateuchos pedig ezek mind­
berecht de Wette baseli professzor konyvenek ("Dissertatio egyiket magaba foglalta!
Critica"), amelyben a szerz6 kifejti, hogy erthet6, miert sze­ W.M.L. de Wette hatasa 6riasi volt, j6llehet 6t magat
repel oly sok ismeUes M6zes 5. konyveben17 az el6z6ekhez eleg sok igaztalan tamadas erte. A XIX. szazad derekan
kepest. Szerinte ui. az 5M6z magja egy torvenykonyv, es mindenesetre altalanosan elterjedt nezet volt, hogy a Penta­
pedig az a torvenykonyv, amelyet J6sias kiraly talalt meg a teuchos alapjat egy 6si alapirat ("Grundschrift") kepezte,
amit egy J(ahwista) es egy E(l6hista) irat egeszftett ki a X.
16 Tulajdonkeppeni nevnek a Jahwe tekinthet6 - ez ui. szemelynev;
szazadban, ill. a IX. szazadban, majd legut6bb a J6sias-fele
az eur6pai forditasok szivesen irjak at ezt a nevet "OR"-kent,
reform dokumentuma: az 5M6z (legalabbis annak a magja)
utalva arra, hogy a zsid6 tradici6ban tilos kiejteni eszent nevet, s

helyette "ad6naj" -t (="ur") mondanak. - Az E16him sz6 tulajdon­

keppen a heber "isten" sz6 tobbes SZ8.ma, de ha utana egyes


18Altalaban harom nagy torvenykonyvet feltetelezilnk: az els6 a
szamu ige vagy melleknev kovetkezik, akkor nyilvanval6, hogy
"Szovetseg konyve" kb. a Kr.e. VIII. sz§.zadb6l: 2M6z 21-23. A
nagybetus "Isten" -kent kell ertelmeznilnk.
masodik szarmazik a VII. szazad veger6l - ez a j6siasi torveny­
17 A konyv gorog (majd latin) neve eppen ezt mondja: deutero­
konyv. Vegill az V. szazadb6l szarmazhat a Papi torveny (amit
nomion = Deuteronomium = masodik torveny.
f6kent a 3M6z-ben talalunk meg).

24 25
egeszitette ki a kompozid6t. A tud6sok szorgalmasan dol­ gozasuk reven maradtak fenn szamunkra: JE. A masik ket
goztak azon, hogy ezen fornisok allagat a lehet6 legponto­ fornis viszont a P(api Irat), ill. a D(euteronomium). E:l a
sabban dolgozzak ki - a forniskutatas klasszikus id6szaka nezet onmagaban azonban nem volt uj; Wellhausen atvette
ez! Ujabb e16reIepest jelentett awnban, amikor a strassburgi ezt az elmeletet el6deit61: de Wettet61, Graft61 es Reuss-t61,
tamir es tanitvanya, Eduard Reuss es Karl-Heinz Gra! a valamint a kortars Abraham Kuenent61. OJ volt viS:lont az,
torvenyeket magukat vette gorcs6 ala. Az egyes kultuszi ahogy ezeket a forrasokat osszekapcsolta Izrael tortenete­
torvenyek tartalma aztan lehet6ve tette, hogy - mas, pr6­ vel. Az volt ui. a nezete, hogy a forrasok nem sztiksegsze­
fetai konyvek i<;mereteit is folhaszmilva - relativ sorrendet ruen arr6l a korr61 vallanak igazan, amelyiket targyaljak,
allitsanak fel. Maguk is megdobbentek, amikor napvilagra hanem inkabb arr6l a korr6l tanuskodnak, amelyikben
keriilt az eredmeny: az eddig "Grundschrift"-kent, alapirat­ keletkeztek. fgy teMt az izraeli korai kiraIysag idejet j6l meg
kent ismert anyag nem 6si, hanem forditva: ez a legfiata­ lehet rajzolni a JE = Jehowista forrasbol (meg a Jahwista es
labb, hiszen olyan fejlett kultuszi tOrvenyeket tartalmaz, az El6hista megktilonboztetest is meg lehet kiserelni). A
hogy ezeket leheteUen 6si korra datalnunk. F6kent az kesoi kiralysag korat a j6siasi torvenykonyv, a Deuterono­
Ezekiel konyvevel torten6 osszehasonlitas mutatja, hogy mium arulja el szamunkra, mig a fogsag utani kor ismere­
csakis kes6bbiek lehetnek, mint a babiloni fogsagban e16 teit leginkabb a Papi Iratb61 merithetjtik - Mindez nem
bZlE!Kliel - a Papi Irat (immar nem "alapirat" tObbel) kozvet­ eIeg: ez igy csak nagy vonalakban koveti Izrael tOrtenetet.
a fogsag utan ke1etkezhetett! A XIX. szazad utols6 Wellhausen azonban reszletesen kidolgozza, hogy mennyi­
harmadaban teMt ismet egy hatalmas fordulat allt be a re vaIlozott az egyes tarsadalmi intezmenyek tOrtenete a
Pentateuchos kutatasaban! forrasok tukreben. Pap peldaul regen barki lehetett (Abra­
Minden id6k legnagyobb Oszovetseg-kutat6ja volt az a ham meg mint csaIadf6 mutat be aldozatot); kes6bb mar
Julius Wellhausen (1844-1918), akinek veglil sikeriilt Ossze': volt egy papi rend: a Ievitak torzseb6l kikeriilt szolgak,
geznie az addigi szerteagaz6 kutatast. Wellhausen munka­ akiket viszont barki alkalmazhat; J6sias koraban csak a
jara jellemz6, hogy mind reszletekben nagyon apr6lekosan jeruzsaIemi templomban szolgal6 papok mutathatnak be
tudott dolgozni, mind pedig kil:Un6 torteneszi venaval at is aIdozatot; a fogsag utan pedig kialakul a klasszikus Mrmas
tudta latni az osszeftiggeseket. Munkajanak 6riasi sikeret az kor: a levitak templomszolgak, az aronitak (pap ok) mutat­
hatarozta meg, hogy nem csupan a Pentateuchos forrasana­ jak be az aIdozatokat, a cad6kitak pedig a f6papok Well­
lizisel vegezte el, hanem az egyenkent elhatarolt forrasokat hausen elmeletenek hatalmas ereje eppen
tigyesen el is tudta helyezni Izrael tOrteneteben - nem velet­ nem csak a Pentateuchos irodalmi magyarazatat adta,
hogy ket nagy muve is err61 szolt: "Die Composition hanem az Oszovetseg tOrtenetehez atfogo magyarazattal is
des Hexateuchs" (1876), ill. "Geschichte Israels" (1878; ke­ szolgaIt.
s6bb, 1883-tol az atdolgozott kiadas "Prolegomena zur Wellhausen rendszere Eur6paban nehany evtized alatt
schichte Israels" dmmel jelent meg). Nevevel kapcsoljak diadalra jutott - barmily nagy is volt szemelyevel szemben
ossze a "negy-forras-elmeletet" - ami igy, ebben a formaban az ellenallas. A XX. szazad elejen azonban j6forman min­
pontaUan, hiszen Wellhausen maga inkabb harom forrasr6l dentitt elterjedt a forraselmelet; az viszont aligha tett j6t
beszelt: azt vallotta ui., hogy a J es az E forrasok szamunkra ha divatta is va1t! A forrasok elapr6z6dtak, s j6forman
kozveUentil mar nem hozzaferhet6k, hanem csak egybedol­ nem is volt tud6s, aki egy ujabb forrast ne foltetelezett

26
27

volna. Megerett az id6 egy ujabb elmeletre! A formakritika von Rad szerepet (aki Noth-tal min dig egyetertett!), his zen
ilyen sztikseghelyzetben sziiletett meg, f6kent H. Gunkel az 6 elmelete terjedt el leginkabb magyar nyelvtertileten.
mu.:n:kassaganak koszonhet6en. Gunkel (f6kent 1914-es Ge­ Von Rad Iigy tartja, hogy a forrasok egy-egy hatalmas
nezis-kommentarjaban) az egyes elbeszeIeseket auton6m szellemi g6cponthoz kothet6k. A Papi Irat es a Deuterono­
tortfmeteknek tekinti, amelyeknek megvolt a maguk helye mium eseteben ez termeszetes (a fogsag utcini restauraci6,
az elbesze16 es a haUgat6k eleteben G,Sitz im Leben"). Ezek ill. a J6sias-fele reform ez a g6cpont). A Jahwista eseteben
az altaIaban valamilyen konkret helyhez-hely­ viszont von Rad Iigy gondolja, hogy a kirtHysag megszilar­
seghez kot6dnek, s valamilyen altalanosan, tipikusat akar­ duIasa utani szellemi follendtiles tette lehet6ve egy jelen­
nak elmondani vagy a helyr61, vagy az ott el6 emberekr61, t6sebb mil Ietrejottet. Ezert beszeltek hosszU ideig I1salamo­
vagy magar61 Izrael multjar61. Az egyes elbeszeleseket ni felvilagosodasr6f', aminek kovetkezteben sztlletett volna
ezutan osszegyftjt5ttek es egybeszerkesztettek; jelent6s teo­ meg a Jahwista. Az El6hista eseteben hasonl6t foltetelez­
16giai mondaniva16 az egybeszerkesztes soran Mit e16. fgy hetiink, am ez ma mar nem rekonstrualhat6, hiszen ez a
peldaul Gunkel a heber 6satyak tOrteneteben is lokalis ha­ forras az eszaki orszagreszben sztiletett, igy csak t5redekei
gyomanyokat lat, amelyek eredetileg onan6ak voltak Oak6b maradtak fenn. - G. von Rad te6riaja igen tetszet6s; sajnos
eseteben egy Betel-hagyomanyt, vagy Pemiel-hagyomanyt; taIan azonban kisse till konstruktiv, s olyat is liit, amit mar
Izsak eseteben Genir-hagyomanyt; Abraham eseteben Beer­ nem lehet bizonyitani. F6kent a "salamoni felvilagosodas"
Seba-hagyomanyt, Mamre-hagyomanyt) - az atfogo szer­ es a Jahwista korai datalasa bizonyult problemasnak az ezt
kesztes teol6giai celja pedig egyertelmil: Isten igeretenek kovet6 evtizedekben - a XX. szazad utols6 harmadaban.
teol6gi6.ja az a kozoo nevez6, amely valamennyi elbeszelest Az ujftas mar pedig G. von Rad egyik legjobb tanitva­
athatja. Gunkel szerint ez a kozos nevez6 nyilvan kes6bbi nyat61 szarmazik. R. Rendtorff (G. von Rad ut6da Heid­
szemleletet tlikrOz. lehet kerdezni, hogy Gunkel elme­ elbergben) arra hivta fel a Bgyelmet, hogy - forrasok ide,
letenek hcittereben nem kora germanisztikai kutatasa allt-e vagy oda - a Pentateuchos jelenlegi formajaban inkabb mo­
a "monda" = Sage fogalmanak alkalmazasaban)? zaik-szerii kepet mutat: terjedelmes blokkok allnak egymas
Barhogy legyen is: Gunkel nem szakit a klasszikus forras­ mellett, s ezek atvezetese meglehet6sen laza. Vilagos: az 6s­
elmelettel, hanem eppenseggel azt vallja, hogy a fomisok t5rtenet (IM6z 1-11) egeszen lazan kapcsoI6dik az 6satyak
mar az eredeti elbeszeIesek redakci6i, azaz egybeszerkesz­ tOrtenetehez (IM6z 12-50). Legelesebb vaIaszt6vonal mar
tesei. Kutatasainak fogadtatasa eppen ezert pozitiv volt, pedig az 6satyak tortenete es a kivonuIas-tortenet kozOtt
hiszen sokan ugy hittek, hogy ismet 6si id6kre tudunk van (2M6z 1-15). A 2M6z 15,22 nyilvan Iij fejezetet vezet be:
visszanyUlni m6dszere altal. a pusztai vandorlas, pontosabban a Sinai-hegyhez vezet6 ut
Ezt a m6dszert tovabb finomitotta a M. Noth altal szakaszat, ami a Tizparancsolattal zaruI (2M6z 20). Ezt
kepviselt tradici6kritika. M. Noth kifejezetten a lokalis ha­ megint egy onan6 blokk koveti: a Szovetseg konyve (2M6z
gyomanyokat kutatja, s azok atfog6, egybeszerkesztett for­ 21-23). Az 5M6z ktilonall6 voitat mar de Wette 6ta valljuk ­
majat titkozteti az eredeti tradici6kkal. Munkassagar61 de a 3M6z papi Wrvenyei is onmagukban is megallnak. A
reszletesen kell sz6lnunk a kes6bbiekben, hiszen Noth nem blokkok megleteb61 Rendtorff azt a kovetkeztetest vonja Ie,
csak a Pentateuchos, hanem az heber elbesze16 iroda­ hogy azok valamikor (meg a Pentateuchos vegs6 osszealli­
10m Iii elmeletet adta. Itt most inkabb hangsulyozzuk G. tasa el6tt) onall6an is leteztek; a vegs6 egybeszerkesztest

28
29

val6szinUleg perzsa korban, a perzsa birodalmi politika Lt::VW/j.L"J"L, mint a teremtes-tortenet. Ezzel egytitt a teremtes
nyomasara vegeztek eL Szerinte a "T6ra" (eredetileg: utmu­ leirasa igen-jelent6s a vilagrend kifejezesekeppen. Ert6 szem
tatas, tamMs) akkor lett"T5rveny", amikor a perzsa hat6sa­ r5gt5n latja, hogy ismetlesek vannak az 6storteneten belul:
gok bekertek a zsid6 torvenyeket a Kr.e. V. szazad uto1s6 A teremrest ket elbeszeles irja Ie (Papi Irat es Jahwista:
harmadaban, hogy aszerint iteljek meg Izrael ugyeit. Az 1M6z 1-2,3; ill 2A). Az els6ben nyilvan az a rend a fontos,
utols6 szerkeszt6i tevekenyseg ezert inkabb csak az egymas amit a fogsag utani legmagasabb szintii tudomanynak
melle rendeles volt; korabban pedig csak a meg most is j61 nevezheUink; a masodik teremtestortenet a korabbi: a Kr.e.
elkii15nii16 blokkok voltak meg. Ezzel a nczettel Rendtorff VIII. szazadi judai paraszt szemIeletet lathatjuk abban, hogy
£51 is adja nem csak a Salamon-korl Jahwistat19 - hanem a Isten a f5ld porab61 formalja meg az embert, majd az orraba
Jahwista fomist aItaIaban! eletet lehet de az is, hogy az asszonyt a ferfi oldalbordaja­
b6l teremti. Az Eden-kerti tortenet mindazaltal mar el6vete­
6stdrtinet lezi a biinbeeses tortenetet. Nyilvanval6, hogy az apr6 kiha­
AItaIaban szokas hangstilyozni, hogy az a nehany gas: a tilt ott gyumo1cs leszakitasa magyarazat arra, hogy a
fejezet, amivel a Biblia indut messze nem a legfontosabb vilagot valamilyen miniatiir kis hiba rontotta meg, ami
mondanival6ja lzrael hitenek: az egyiptomi fogsagb61 val6 azonban alapjaban veve renditi meg lsten es az ember vi­
szabaduIas sokkal inkabb meghatarozta az 6szovetseg szonyat hiszen: engedetlenseg Iste1l1lel szemben. Az egesz
6stortenetre jellemz(5 ezutan az a teo16gia, amit taW6an
IInegatfv udvt5rtenetnek" szoktak nevezni: az apr6 kihagast
19 A klasszikus forraselmelet ugy tartotta, lahwista forras
k5veti a testvergyilkossag (Kain es Abel, 1M6z 4), majd a
deli illet6seg{i. Nyelvi sajatossaga, Izmelt
mond, Sinai hegyrol beszel (Horeb kanaaniakat emlit t5meggyilkossag (19-24. v.). Az er6szakossag elterjedese
(nem emoriakat), a nem veletlenulnyer hangsulyt az 1M6z 6-ban, hiszen e16ke­
Sok antromorfizmust stiti az oz5nviz t5rtenetet: immar az egesz vilag rossz, s
Ie. Az 1M6z 2-tol az szamolhatunk vele, csupan egyetlen igaz embert taW Isten: N6et. Az Dz5nviz
az 1M6z 12-13; 15; 21; 24-33; a 2M6z 16-20; 33; t5rleneteben is keveredik a Jahwista es a Papi Irat elbesze­
4M6z 10; 13; 16; 20-25; 32 fejezeteiben lelhetjtik fel. Az 5M6z-ben lese; koztudottan regi, k5zos semi emlek az Dzonviz emleke
csak a 31. es 34. fejezetekben van jelen. - mar az 6babiloni irodalom is beszamolt r61a. Az 6stor­
Az EI6hista valamivel kes5bbi, mint a IX. szazadi Jahwista a
tenetet athatjak a nemzetsegtablazatok is, amelyek celja,
klasszikus forraselmelet szerint. Nem csupan az 'el6him istennev
hasznalata jellemzo rat hanem a fent emlHett sajatossagok is (tehat
hogy a nepek elhelyezkedeset megmagyarazzak az oIvas6­
a Jak6b, a H6reb, az em6riak, az 'linui szavak hasznalata). Jellemzo nak. Az lsten elleni Iazadas monumentalis mereteket olt az
hogy univerzalis isten-kepe van; szfvesen hasznalja a kijelentes 1M6z 11-ben: immar egyetJen ember sines, hanem
eszkozetil az almot. Altalaban kozelebb au a pr6fetak igehirdete­ Istent akarja tr6njar61letaszitani az ember. A mrLenet vegiil
sehez, mint a Jahwista. Az E16histat a klasszikus nezet szerint az a nyelvek 5sszezavarasaval zeirul; ez nem allllyira a nepek
IM6z 15-ben pillantjuk meg eloszor, de elsz6rtan vegig megvan az kulonboz6 anyanyelvenek magyarazata, mint inkabb masz­
osatyak tOrteneteiben is, sot az egyiptomi kivonuIas tOrtEmeteben sziv kritika: az asszir birodalmi torekvesek elitelese. (Babel
is. A vandorhls-tOrtenetekben a 4M6z 1-14; 20-24-ben talalhat6 tornyat sem annyira a babiloni 7Jqquratok, lepcsozetes
meg, ill. a 32. fejezetben. Az 5M6z-ben csak nyomokban leleheto epuletek, hanem az asszir f6varos epitkezesek hatteren kell
feL

30 31

ertebneznunk). Mig az elbeszelesek mogott folcsillanni orszagszakadas utan Jeroboam elkoltozik Sikemb6l, s rezi­
Iathaljuk az 6kori Kelet nagyhatalmi politikajat, met61eg dendajat itt uti fel. Ugyanezt mondhatjuk JakOb ahnar61 is
annak kritikajat, addig az is vilagos: az IM6z 11 teo16giailag az 1M6z 35-ben: Betel es a beteli szentely stinten fontos
lezatja az 6stOrtenetet, sa 10. versben el6tart nemzetsegtab­ szerepet visz az eszaki orszagresz kultuszaban. A legregeb­
lazat mar azt kesziti eM, hogy Istennek ezutan egy nepet bi elbeszeIes tehat er6sen palesztinai koWdesft! Az elbesze­
kellett kivalasztania - el6szor termeszetesen Abraham sze­ lest kiegeszitlk meg passzusok Jak6b fiair6li ezek mar
melyen kereszttil. azonban egeszen nyilvanval6an nem emberekr61, hanem
torzsekr61 sz61nak - igy pI. az 1M6z 34 ebnondja, hogyan
Az osatyak tartenete meg Simeon es Levi torzsenek letelepedese Sikem
J. Wellhausen sommas fteletet alkotott az 6satyak tOrte­ kornyeken. Az IM6z 38 ezzel szemben Jtida es menye torte­
neter61: szerinte ezek a tOrtenetek nem annyira arr61 a kor­ neter61 valtozatlanul magyarazatra var: kerdes, hogy egyal­
r61 vallanak, amelyr61 beszamolnak, hanem sokkal inkabb talan tOrzsi elbeszeIesr61 van-e sz6, vagy esetleg a s6gorha­
azt a kort tarjak eIenk, amelyikben keletkeztek. Ez a kor a zassag intezmenyenek aetiologikus elbeszeleser6l.2°
kiralyok kora - Wellhausen nezete szerint. A helyzet nagy­ Izsak szemelye es tortenete mar sokkal nehezebb
jab61 valoban eZi reszleteiben azonban korant sem ilyen kerdesi vannak, akik tigy tartjak, hogy egyetlen tortenet ma­
egyszerft! A tOrtenetek ro. grosso modo j61 hatarozzak meg a radt fenn r6la: 1M6z 26. Ez a tortEmet egyebkent erdekes
torteneti kort: val6 s igaz, hogy Mezopotamiab61 volt egy m6don kett6sen talalhat6 meg a Bibliaban, mert Abraham­
olyan tin. "protoaram" elvandorlas, amelynek osszeftigge­ r61 egeszen hasonl6 tortenetet tar el6 az 1M6z 20. Talan
sebe jol illeszkedik az Abraham-tOrtenet. Ugyanakkor foltft­ megis inkabb Izsaknallehet eredeti az elbeszeIes - ha egyal­
n6 jelenseg, hogy konkret lokalis hagyomanyok csak Pa­ talan ez igy van. Ugyanis az is j61 elkepzelheW, hogy Izsak­
lesztina terUleten vannak az 6satyak elbeszeIeseiben - tehat r61 semmi nem maradt fenn - Izsak nem mas, mint egy
az elbeszeIesek j6 resze (ha nem az egesz) Palesztinaban gyermek, aki megtestesiti az Abrahamnak tett igeret val6ra
keletkezett! vaIasat. Ha azonban az 1M6z 26 eredetisege mellett don­
Ami a keletkezesi id6t illeti, itt is tovabbi pontositas ttink, akkor azt keU mondanunk, hogy itt is egy sajatos
sziikseges. Legregebbi elbeszeIesnek nyilvanval6an a Jak6b­ tradid6 az 6satya elbeszelesenek az alapja.
torteneteket kell tartanunk (ennek ui. mar a VIII. szazadban Az Abraham-tortenetek Osszessege viseli a leginkabb
megvannak a nyomai, olvasd: H6s 12). Mar ekkor kialakult magan az atfog6 ismerveit. Valojaban Abraham
tradido lehetett, hogy Jak6b csellel veszi el az aldast az id6­ tortenetei ki:'iztil egyetlen egyet sem ertebnezhettink tigy,
sebb testvert61, Ezsaut61 (lM6z 27), majd ennek kovetkezte­ hogy kozben elvonatkoztatnank att61 az igeret-motivumt61,
ben el kell menekUlnie, s idegen helyen szolgal (lM6z 28­
29), de az is, hogy asszonyert szolgal. Jak6b es Ezsau 20 A s6gorMzassag (heberesen: leviratus) olyan inh~zmeny volt
kibektilese, a tusakodas az 'el6himmal a Jabb6knal mar nem Izraelben, amely az ut6d nelktil elhunyt ember csaladjat volt hivat­
szerepel a Mseasi elbeszelesben, s csak az 1M6z 32-33-ban va biztositani. Ez esetben ui. a meghalt ferfi helyett a s6gomak volt
ugyanakkor nyilvanval6, hogy itt is 6si, lokalis hagyo­ kotelessege felesegtil venni az ozvegyet, s az ilyen hazassagb61
mannyal van dolgunk, hiszen az a Pentlel, ahol a tusakodas sztiletett gyermek az elhunyt fern ut6dfumk szamitott. Az lM6z 38
megtortent, kes6bb az eszaki orszagresz f6varosa az fOszereploje Tamar, aki ennek a jognak ervenyt szerez - meg akkor
is, ha tobben (igy nlaga Juda is) vonakodnak a jog vegrehajtasat61.

32
33

,
Ii

;>'6\;\~T
:(fl~,
\\
.\

;11

;C
,1

ami az egybeszerkesztes vezennotivuma. Mi ertelme el­ lese - mar a jovot kesziti e16. Mai kutat6 mindenesetre
hagyni 6seink varosat (lM6z 12), mi ertelme k6borolni meghokkenessel ertestll e tortenetek kapcs<ln, hogy a kiva­
Paleszti:ruiban (lM6z 13), nti ertelme csatazni nagy kira­ lasztott nep eredetet olyan nagyvonalu, nemzetkozi kitekin­
lyokkal (lM6z 14), ha nem an mogotte Isten igerete, ill. Ab­ tesll (A. de Pury szerint egyenesen "okumenikus") elbesze­
raham hite az igeretek Isteneben? Az igereteknek ket suly­ lesek irjak Ie, mint az Abraham-tartenetek!
pontja van: az orszag igerete, ill. a szamtalan ut6d fgerete. A J6zsef-t()rtenetek ezzel szemben egeszen vilagos,
Az elbeszeIes Abraham hitenek abrazoIasa utan (lM6z 15) hogy az osatyakr61 sz616 elbeszelesek legfiatalabb resze.
kiter az arab ok 6senek, Izmaelnek a sztlletesere (lM6z 16) ­ Ugyan J6zsefrol mar korabban is lehetettek legendak, de
itt tfulhet felleginkabb szamunkra, hogy a tortenetek talan maga az elbeszeIes (lM6z 37-50) teljesseggel a heber bOl­
mar a fogsag utan sztilethettek, amikor a Palesztinaban val6 csessegirodaIom hatasa alatt an: J6zsef almot Iat, s aImot fejt
hekes egytltteles fontos volt - hiszen Paleszti:ruit nem a meg (lM6z 37, ill. 40-41); J6z')ef tart67,kodik az idegen
zsid6k, hanem "Abraham magja" orokolte: az arab ok is. asszonyt61 igaz, igy is bajt hoz ra Potifar felesege (lM6z
Ahogy az orszag igeretet sokan kapjak, ugy a szovetseg 39). J6zsef peldajat adja annak, hogy hogyan kell visel­
csak a zsid6knak sz61 - ezert olvassuk az lM6z 17-ben, kednie a zsid6 hiv6nek idegen kiralyi udvarban (lM6z
hogy Isten szovetseget kotott Abrahammal, ill. hogy e szo­ 41,37kk). Az elbeszeles jelenlegi helyen azonban bizonnyal
vetseg jele a kortilmetelkedes. 21 Az elbeszeIes menetet egy arra akart valaszolni, hogy hogyan kertilt Izrael Egyiptom­
lokalis jellegii elbeszeles szakftja meg Sodomar61 es Gomo­ ba - erre pedig a 42-47 fejezetek szep, novellisztikus elbe­
rar61 (lM6z 18-19; az lM6z 20-r61 mar sz6Itunk). Ezt szelese kimerit6 valaszt ad! - Tenneszetesen sokan vizsgal­
azonban a megigert gyennek sztiletese (es elllzese tak azt is, hogy mi lehet a t()rtEmeti hattere ezeknek az
koveti), majd a hires 'aqeda-tortenet: Abraham hitenek pr6­ elbeszeleseknek; itt mindenkeppen arra kell figyelmeztet­
batetele, "Izsak felaldozasa", azaz inkabb hogy fel nem ntink, hogy till sokat ne varjunk el a t()rtenett6l, his zen celja
aldozasa (lM6z 22). Hogy mi lehet ez ut6bbi, sokat targyalt egeszen mas, mint a mai ertelemben vett tortenetlrase. Az
passzus eredeti ertelme, az vitatott: talan egy osi gyennek­ azonban biz ton elmondhat6, hogy altaIanossagban megfelel
aldozat emleket orzi az elbeszeies, avagy egy inidad6, a torteneti kepnek: Val6ban volt ehinseg Palesztinaban, s
felnotte avatasi ritusr611ehetett sz6. A jelen osszefUggesben val6ban sokan Egyiptomba menektiltek, Egyiptom pedig
azonban rendkiwl er6sen szerepel Abraham hite, vaIamint sok azsiait tenyleg befogadott ezekben az id6kben. A keret
annak hangsUlyozasa, hogy a megval6sult igeret nem ve­ megfelel nagy vonalakban annak, amit tudunk e korr61 ­
heti at az igeret Istenenek a helyet. Az Abraham-tortenetek tovabbi pontosftas azonban nem lehetseges!
lezarasa tenneszetesen a foszereplOk halala, ill. Izsak nostl­
Kivonulas Egyiptombol
A 2M6z 1-15 esemenyei eppugy a modern hitvitak
21 Nyilvanvalo, hogy ez is egy jele a fogsag utani kornak A fogsag keresztttizeben antak, mint az lM6z sok tortenete.
elatt Palesztinaban mindenki koriilmetelkedetti inkabb az a feltu­ telentil! Az elbeszelesek ui. bizonnyal jelent6s torteneti
no, ha a filiszteusok (akik nyilvan idegenek Palesztinaban, va16szi­ emleket 6riztek meg, de teljesen at vannak itatva olyan
nuleg a "tengeri nepekkel" egyiitt erkeztek meg a Szentfoldre) motivumok altai, amelyeknek a hitvallasban
koriilmeteletlenek. Ezzel szemben a fogsag utan mar csak a zsido kizar61ag torteneti dokumentumkent
nephez val6 tartozas jele a koriilmetelkedes!

34 35

haszmiln:i! Ha csak M6zes szeme1yere tekintunk, akkor is soknak - s ez a csapas semmikent nem ertelmezheto terme­
fe1tGnik: mennyire azonos motlvumok formaltak meg a r6la szeti katasztr6fakent! Az utols6 csapas mar a kivonulas es a
sz616 e1besze1est, mint Jak6bot! Adva van egy gyermek, aki paska unnepenek osszekapcsolasat foltetelezi23, hiszen ezt
mar szUletese pillanataban veszelyeztetett volt, majd fohle­ kesziti elo. A kivonulas titvonala vitatott; sajnos, hogy a
velkedese soran olyan tettet kovet el, hogy ktilfo1dre keny­ itt semmilyen pontositast nem tesz lehetove. Mivel
szertil. Idegen foldon azonban nem kis sikert er el, biszen az val6szinutlen, hogy az eszaki haditit fele veuek volna az
idegen torzs vezet6jenek (sejkjenek) lanyat veszi felesegtil ­ iranyt a menekti16 zsid6k, ezert tObben tigy gondoljak,
egyfajta osi "karrier" ez! Ennek ellenere nem marad meg inkabb Del fe1e, a Keseru-tavak iranyaban tavozhauak a
idegen foldon, hanem hazater, hogy nepenek vezet6je zsid6k (igaz, akkor a Nadas-tenger - a gorog forditas 6ta:
legyen, mert Isten kulonleges kijelentesben reszeltette. Ezek Voros tenger - eppen olyan helyen fekudt, ahol nem n6tt
a lenyeges motivumok aligha szerepelhetnek veletlenUl nad...). A csoda maga itt ismet megfoghatatlan, csupan
mindket foszereplo eleteben! E tortenet elemeit lathaljuk a annyi vilagos, hogy a menekulo nep aljut a tengeren, mfg a
2M6z 1-3-ban (az egyiptomi szolgasag abrazolasa utan). Az fara6 uldozo sereget ellepi a tenger. A magyarazati kiserle­
ego csipkebokor22 hires jelenete utan M6zes, bar vonakod­ tek rendre elegtelennek bizonyultak itt: akar vulkan-kitOrest
va, de elfogadja a kUldetest. Az ezt koveto passzusok M6zes foltetelezunk, akar a tengert kiszarit6 szel megfordulasat
(es ATon) fara6val val6 vitajat irjak Ie, ide ertve a tlz csapast akarjuk lalni az esemenyekben, akar egyszeruen a nehez
- aminek vegen hajland6 a fara6 elbocsatani Izrael nepet fegyverzelu katonasag megsemmisuleset ingovanyos tala­
(2M6z 5-10). Szamtalanszor hangsUlyoztak mar, hogy a tiz jon (ahol meg a konnyu gyalogsag vegig tudott vonulni) - a
csapas kozul kilenc tokeletesen ertheto tenneszeti csapas­ csoda tenyet nem lehet kiiktatni a magyarazatunkb61 semi
kent, s e tenneszeti csapasok nem voltak ritkak Egyiptom­ A csoda elbesze1ese vegtil egy Mlaad6 enekkel zarul: a
ban. Az viszont elvitathatatlan, hogy a tizedik csapas, ti. 2M6z 15 felirata ugyan az tij protestans forditas szerint
minden elsosziilott halala, egyben csticsponlja is a csapa­ "M6zes Mlaad6 eneke", am a szakirodalom inkabb Mirjam
enekerol beszei. A zsoltar e1egge osszetett egyseg; legosibb
resze (IIEnekelek az URnak, mert igen felseges, lovat lovasa­
22 A 2M6z 3,14 kijelentese magyarazatok sokasagat tette sziikse­ a tengerbe vetett.") akar az esemeny utan is elhangoz­
gesse es lehet6ve: mit jelent a "vagyok, aki vagyok'/? va­ hatott. Ezzel szemben az ezt kovet6 versek (pI. a 10. vers)
lasz ez, vagy kiteres a vruasz elal? A gorog forditas (Septuaginta)
mindcnesetre melleknevi igenevvel fordftja e szakaszt: en vagyok
a 16tez6 - talan azonban ez mar a gorog filoz6fia hatasa! Nemelyek 23 Jelenlegi tudasunk szerint a

szivesen forditjak (nyelvtanilag korrekt m6don) inkabb jov6 id6vel iinnepe volt, akik a nyaj SZflpo.ro(1as:aki:)I

itt a 16tiget. Vannak oIyanok is, akik Isten nevet velik kihallani a doztak az istensegnek. Ezzel szcmben a ielen C'LU'''',,",,",C''''',,"L''::'''

letige ezen fOrniajaban ('ehje, ill. jaJlwe). - Annyi azonban bizonyos­ csak az egyiptomi kivonulassal, hanem

nak latszik, hogy a kijelentesnek itt nem esak §rteke, hanem helyer­ rek iinnepevel is kapcsolatban all a paska.

teke is van: nem veletlen, hogy pont itt es pont ekkor hangzik el ez iinnepe (egeszen nyilvanval6an nem hanem let~~lelpeclett

a kijelentes. A szerz6 bizonnyal arra gondolt, hogy az ezt kovet6 nep iinnepe!) jelenlel)i elbesze16siinkben arra utal, hogy az Egyip­

esemenyek nem Ienyegtelenek Izrael torteneteben, s azt kivanta tomb61 val6 menekiiIesszeru tavozas miatt nem lchetctt megke­

hangsulyozni, hogy Istcn oIyan tapasztalatot fog most adni a nep­ leszteni a kenyeret. - A 2M6z 1-15 teMt kesai stadiu­

nek, ami igerctkent is ertelmczhet6: a szabadit6 Isten lesz veliik! mot kepvisel az unncpek alakulasanak ti)"ti>1'1IAt.,s.hA1nl

36 37
. \','"

'
',0, ~I'
I

"<',:,F

erosen foltetelezi az elozo elbeszelesek (fokent: a papi elbe­ napjanak megtartcisat a 2M6z 20 azzal indokolja, hogy Isten
szelesek) elemeit. Raadasul az enek tartalma nem is annyira hat napon at teremtette a vilagot, s a hetediken megnyu­
az egyiptomi szabaditas, hanem altalaban Isten vezetese: a godott; az ember is hat napon at dolgozzon, de a hetediket
zsoltar azzal zarul, hogy Isten tulajdon hegyere vezeti a szentelje Istennek. Ezzel szemben az 5M6z 5 arra emlekez­
nepet - mi lehet ez mas, mint Sion hegye? Az enek tehat tet, hogy Izrael maga is szolga volt Egyiptomban, s Isten
mar foltetelezi a jeruzsalemi templom felepiteset, igy Sala­ szabaditcisara emlekezve kell megtartani a szombatot. A
mon koranci1 regebbi aligha lehet, sot inkabb a deutero­ 2M6z 20 nyilvan a papi teremtes-tortenethez an kozel
nomiumi reformra datcilhat6. (lM6z 1), mig az 5M6z 5 egeszen nyilvanval6an deuterono­
mista ihletesu indoklas.
Sinai perik6pa es Tizparancsolat A Tizparancsolat elso pillantcisra is kevert mUfaju tor­
A szabaditcis utan val6ban a megtart6 csodcik kovetkez­ venynek latszik:24 vannak benne parancsolatok es tiltcisok is.
nek, amelyeket athat a nep "zugoI6dasanak" motivuma - ez Mindenkeppen ugy kell gondoljuk, hogy a Tizparancsolat
igazi deuteronomista motivum! A ftirj es manna csodaja legregibb resze az a tilt6 sor, ami a 6-9. parancsolatb61 an
utan a csodci1atos vizfakasztcis kovetkezik, majd ezutcin egy (ennek nyomait mar a Kr.e. VIII. szazad kozepe tajan meg­
nep (amci1ek) folott is gyozelmet ad Isten (2M6z 16-17). Ezek talcilhaquk, vO. H6s 4). Az elsa parancsolat ezzel szemben
az elbeszelesek a regebbi forrasokban maradhattak fenn voltakeppen nem is parancsolat, hanem bemutatkozcis. Tob­
szeimunkra - ezzel szemben Jetr6 latogatasa M6zesnel in­ beknek foltftnt, hogy ez a bemutatkozas a hettita vazallus­
kcibb olyan szemleletet tiikroz, ami a deuteronomistcihoz all szerzodesek stilusaban talcilhat6 meg: a nagykiraly onmaga
kozel. A sinai-hegyi kijelentes (2M6z 19) erosen kevert bemutatcisaval kezdi a vazallus kirallyal kotenda szovetseg
szoveg; nyilvan sokaknak volt mondanival6ja ez esemeny szoveget. Ez azt jelenti, hogy a Tizparancsolat elsa olvas6it
kapcsan! Maganak a hegynek a hollete mindmciig kerdeses; nyilvan a nemzetkozi szovetsegkotesekre emlekeztette, es
a mai dzsebel Musza (M6zes hegye) eppenseggellehet nem pedig azzal a sUlyos mondanival6val, hogy Izrael nem egy
kizart lehetoseg, de az is elkepzelheto, hogy a hegyen talci1­
hat6 kristcilyos dendritek adtak okot a hegy azonositasara a
Sinaival. Annyi bizonyosnak latszik, hogy a 4M6z 33 egy 24 Az izraeli torvenyek vonatkozasaban klasszikusnak szfunit6 mu
osi itinerarium (utvonal) stcid6it orokitette meg szeimunkra, A. Alt cikke: Die Urspriinge des israelitischen Rechts (1934). Ebben
ami Palesztina kozepso reszebOl az arab sivatagba vezetett ­ Alt ket alaptipust foltetelezi a kazuisztikus jog mindig egy-egy
igaz, ekkor nem ennyire Delen kellene keresnunk a Sinai­ kazust (esetet) ir Ie, amit aztan szankci6val lat el (olvasd pI. a
2M6z 21 torvenyeit). Ez a tipus jelen van mar a Hammurapi-torve­
hegyet! Amennyire megfoghatatlan azonban a hely maga,
nyekben, ezert ezt kozos semi hagyomanynak tartja Alt. A Tizpa­
annyira egyertelmu a mondanival6 - s mi mas lehet rancsolat ezzel szemben nem eseteket, hanem altalanos tiltasokat
fontosabb a mondanivaI6nci1? M6zes a Sinai-hegyen kapja a vagy parancsolatokat tartalmaz - ezt nevezi Alt "apodiktikus"
Tizparancsolat kijelenteset ket kotciblan. torvenynek. Szerinte ez ut6bbi specialisan izraeli. - Mikent latjuk:
A Tizparancsolat - koztudottan - ket helyen is fenn­ az apodiktikus torveny is meglehetosen kiilonbozo fajta lehet,
maradt szamunkra (2M6z 20, ill. 5M6z 5); a ket verzi6 sz6 ezert Alt tetelet tovabb pontositottak a kesobbiekben. Ugyanakkor
szerint megegyezik, csupan nehany apr6 stilciris elteres van az is igaz, hogy ez a torveny nem specialisan izraeli, mert masutt
a ketto kozott. Van azonban egy jelentos is: a szombat is megtalalhat6. Alt tanulmanya ennek ellenere az izraeli jog kuta­
tasanak egyik alapmuve!

38 39

.,•.1.1.11
,1/
,
. ·.f.
':¥!;!;'
J,v

vilaghatalommal, hanem kizar6lag Istennel magaval kot szemben a reszletes kimutatas bebizonyitotta, hogy
szovetseget! A masodik parancsolat is ennek jegycben er­ regebbi torvenykonyvet illesztett be ide a szerkeszto,
tendo: az asszir uralkod6k szivesen helyeztek el ui. szimb6­ ami bizonnyal a Kr.e. VIII. szazadra megy vissza. A tor­
lumaikat, kepeiket a vazallusok orszagaban, templomaiban. venykonyv eloszor az anyagi karok j6vatetelevel foglal­
Izrael egeszen nyilvanval6an nem volt kepek nelkiil a kozik - ide ertve a rabszolgakat is. A 2M6z 22,15kk utan ter
fogsag elotti id6kben25; az idegen szimb6lumok tiltasa, sot rei a szemelyeken mcgesett serelmekre. Altalanos jcllcmz6je
iildi:)zese a deuteronomiumi reform tijitasa. A masodik a humanitas lehet e torvenyeknek, tehat mindenkeppcn a
parancsolat tehat talan a legfiatalabb a ti:)bbi ki:)zNt!26 A Tiz­ meltanyossag vezethette a torvenyki:)nyv alkot6jat. U gyan­
parancsolat mai strukttirajanak mindazaltal a kulcskerdese akkor azonban crdekes azt is latnunk, hogy az isteni tekin­
a szombat napjanak tisztelete: nem veletlen, hogy az egyet­ tely mint indok eredetileg nem szerepelt a torvenyek kozott
jelentos elteres a parancsolat magyarazataban itt taIal­ - csak ut6lag lett beiktatva. Ugyan vilagos, hogy minden
Ugy tUnik, eredetileg ez is negativ parancsolat, tehat torveny vegso indoka csakis transzcendens lehet, megis
volt; a hetedik napon ui. nem szabad semmilyen mun­ erdekes, hogy az indokot kiilon megfogalmazni nem tartot­
kat ez egyfajta tabut jelent! A Tizparancsolat ta sziiksegesnek a Szovetseg konyve.
azonban pozitiv paranccsa alakiqa at a tabut: Istennek kell
szentelni a hetedik napot. E nap tehat a het koziillsten sajat A papi tOrvenyek
tulajdona, s akkeppen kell eljami - igy a szombat napjanak Nem vitas, hogy ezeket a torvenyeket tudja a legnehe­
parancsolata a Tizparancsolat kozepponljaba keriil, s az zebben megemeszteni a mai 0lvas6. EImek oka, hogy egy­
el6tte lev6k elokeszitik (ti. hogyan kell ervenyre juttatni reszt a papi fr6 rendkivtil szisztematikusan jar el, s egy sor
lsten kizar6lagossagat), az utana levok pedig a kovetkez­ olyan reszletkcrdest is emlit, ami a mai 0lvas6 szamara
menyeket kivanjak lcvonni bel6le. Termeszctesen nem zar­ kevesse erdekes. Masik, nem keyesbE' fontos jellegzetessege
juk ki mindezzel, hogy jogos, ha a ket kOtabla Istcnre es ennek a stllusnak, hogy olyan szavakat hasznal terminus
emberre vonatkoz6 tartalmat megkiilonboztesse valaki; a technicusokkent, amelyek egyebkent koznyelvi szinten is
torteneti ertelcm azonban inkabb a koncentrikus s:zerkesz­ haszrutlatosak - csakhogy ott nem tulajdonitunk nekik
tesu Tizparancsolatot teszi val6szlnuve. kiilonosebb jelentoseget.
A 2M6z 24. fejezete a szovetseg megkotcschez kapcsol­
A SZOvetseg konyve ja a kultikus torvenyeket; e passzusban ugyan az El6hista
A jelenlegi szerkesztoi Osszefiiggcs tigy alliqa be, hogy forrassal is szamolnak a klasszikus forraselmclet kepviseloi,
a Tizparancsolat utan kovetkezik a Szovetseg konyve (2M6z az ezt kovet6 reszek mar egyertelmuen a papi fr6 muve: a
21-23) - mint ha a Sinai-kijelentes kOvetkezmenye lenne az! szent sator27 elkeszitesenek rendiet olvassuk a 25-27. fejeze­

27 A papi fr6 celja itt, hogy a vissza­


25 Olvasd itt: Xeravits Geza (szerk), [lwnografia - 6kumenikus
vetftse a pusztai vandorlas Kello tOrteneti tudattal rendel­
megkOzelitesben, Budapest-Papa, 2005.
kez6 olvas6nak rogton hogy ez a celkitu.zes tortenetileg
26 Olvasd: Karasszon Dezso, A masodik parancsolat, in: Szucs Fe­
mennyire anakronisztikus: mar maganak a satornak a harmas be­
renc (szerk), Szoszek es katedra. Tanulmanyok Dr. Tath Kalman
osztasa is (ami szinten a jeruzsaIemi templomnak felel meg) feltu­
tiszteletere, Budapest, 1987, 65-72.
no, hiszen mit keres a pusztaban a sZlriai templomtfpus? Az egyes

40 41
, ,
1"
,,'
'" ';f,:-<
."".
;~1,:

tekben. A 28-31. fejezetek a berendezesrol nyilvan foltete­ kedvelt resze ez a nehany fejezet. Egeszen bizonyos, hogy
lezik mar azt is, hogy milyen berendezeseket haszmiltak a az egMidozatot akarja legtobbre ertekelni, ezen beltil is a
jeruzsaIemi templomban, ill. hogy ezeknek mi volt a bika folaldozasanak tulajdpnit jelentoseget - targyaIja azon­
funkd6juk. ban a kisebb aIdozatok (barany, de akar galamb) aIdozatat
A 2M6z 32-34 regi es sokat vitatott passzus a Penta­ is, sot a vegetabilis aldozatok sem kertilik el figyelmet
teuchosban: a nep aranyborjtit keszlt, amig M6zes a hegyen (gabona, vagy itaIaIdozat). Ktilon kiter az egyes szemelyek
van, s baIvanyaIdozatba stillyed. Ezt kovetoen jogos M6zes aIdozatara epptigy, mint az egyes esemenyek kapcsan be­
haragja es a levitak bossztija: mindenkit legyilkolnak, aki a mutatand6 aIdozatra. Ala. fejezet (taIan elrettentestil)
balvanyimadasban reszt vett. A passzus azzal zcirul, hogy Nadab es Abihti bfulet irja Ie - haIaIbtintetes jar azert, ha az
Isten megmutatja dicsoseget M6zesnek28, majd tijra atadja aIdozatot nem kellokeppen mutatjak be!
neki az osszetort kotablak masolatat. - Ma mar vilagos, A 12-15. fejezet a ritualis tisztasag szabaIyait irja Ie,
hogy ez a szakasz feltetelezi a Jeroboam altaI bevezetett majd a 16. es 17. fejezet ismet ritualis eloirasokat tartalmaz
bOrjti-kultuszt Betelben es Danban. Ugyan elkepzelheto, az engeszteIesi tinneprol es az allatok levagasar61. Ezt
hogy a korai kiraIysag koraban Izrael Istenet is bika forma­ kovetoen azonban inkabb erkolcsi eloirasok szerepelnek a
jaban abrazoltak, de az ir6 szamara mindenkeppen elitelen­ 18-20. fejezetekben. A kovetkezokben azonban vaItakoznak
do volt a beteli kultusz (amelyrol tudjuk, hogy hagyoma­ a rituaIis eloirasok, illetve a kozosseg egytitteIesenek szaba­
nyosan aronita papsag kultuszhelye volt; ezert Aron lyai - el egeszen a 27. fejezetig, ami a fogadalmi folajanlasok
eliteIese hallgat6lagosan jelen van a 2M6z 32-ben is!). Az rendjevel zcirja a sort.
aranyborjtir61 sz616 elbeszeles mindazaltal nem egy, hanem A 4M6z Izrael szambaveteIevel indul. A szambavetel
tobb szerzo fantazicijat is megihlette, tigy hogy a 2M6z 32-34 kettos cellaI jelentkezik: egyreszt fontos resze a pusztaban
meglehetosen osszetett egyseg. vandorl6 Izrael eletenek, masreszt azonban alkalmas arra is,
A 2M6z ezutan visszater a szent sat or technikai kerde­ hogy a nep eletenek helyes rendjet eloirja. Ez ut6bbi jon
seinek targyalasara, s a sator folszenteIesevel zarul a konyv. elobb, termeszetesen Aron nemzetsegeve129 kezdve, el ege­
A 3M6z 1-9 fejezetei taIan meg nehezebb olvasmany eIe szen a 10,11 versig, ahol a pusztai vandorlas indul. Innentol
allitanak benntinket: az aIdozati rend leirasat tartalmazzak. kezdve a vandorlas leirasa es a papi torvenyek vaItakozva
Talan csak annyit mondhatunk el ezekrol a torvenyekrol, szerepelnek: a hetven pr6fetal6 ven, Mirjam lazadasa
hogy rendkivtil sokretU aIdozati szokasok teol6giai szem­ M6zes ellen, Kanaan kikemleIese, K6rah/Datan/ Abiram
pontti egysegesitese tOrtenik itt meg, s ezert a kutatas igen lazadasa, Mirjam halala, a rezkigy6 tortenete, Szih6n es 6g
legyozese szerepel a sorban, de bele vannak szove a torte­
berendezesi targyak pedig igen nehezen kepzelhetok el egy
elbonthato, majd gyorsan ujraepitheto szentely eseten. Nyilvan a 29 Az elbeszeles meneteben kisse elszigetelten an az aroni aldas
teologia gyozott itt a tortenelem elleneben! (4Moz 6,22-26). Az okot a regeszet tudta aztan megadni erre a
28 E szakaszhoz kapcsolodik a heber szoveg egyik legregibb fordi­ sajatos irodalmi jelensegre: jollehet papi szoveggel van dolgunk ­
tasi hibaja. Mindenki ernlekezik, hogy Mozest sokszor abrazolja az tehat a Kr.e. V. szazadra kell dataljuk a szovegeket -, megis az
europai festeszet szarvakkal (igy Michelangelo Mozese is). Arrol aroni aldas szoveget mar egy Kr.e. VII. szazadi eziistbullan is
van szo, hogy a "ragyogni" szo heberiil: qaran; a "szarv" szo pedig megtalaltak, ami nyilvan amulettkent szolgalt viseloje nyakaban.
qaen. Mozes a felreforditas eredmenyekent kapott szarvakat ... Regi szoveg atvetelevel van hat dol gunk!

42 43

\i/ <'

I"I:', ~

iooJIllllll,',,
nelembe az aldozati rendelkezesek es a ruhabojtok (15. van nehany tampontunk. Bizonyos, hogy vannak olyan tor­
fejezet), a papok jarand6saga (18. fejezet), a voros tehen venyek, amelyek nem voltak ujak mar J6sias kiraly idejeben
hamva (19. fejezet) papi szakaszai. A 22-24. fejezet Balam sem, sot olyanok is, amelyeket korulbeltil be tudunk hata­
mMbi pr6fetar61 sz61 (akit kiralya Izrael megatkozasara ker, rolni. fgy peldaul a 17,14kk: a deuteronomium kiralytor­
de 0 csak aldani tudja Izraelt). A tortenet azert erdekes, veny egeszen biztosan nem J6sias talaImanya. Ha ui. azt
mert idokozben Balam pr6fedait folleItek a jordaniai Deir olvassuk, hogy idegen embert nem lehet kirallya tenni Izra­
Allaban - igaz, ezeknek a pr6fedaknak nines koztik a Bib­ eIben, akkor minden bizonnyal nem deli ihletettsegii tor­
liahoz. Annyi azonban bizonyos, hogy Balam elt; viszont a vennyel van dolgunk, hiszen ott a davidi dinasztia mindig
Kr.e. VIII. szazad pr6fetaja volt. Nyilvanval6 tehat, hogy is garantalta, hogy izraeli ember lesz a kiraly, s nem
kesobbi elbeszelo egyseg a 4M6z 22-24, s eelja az, hogy kttlfoldi. Ennek a torvenynek csakis Eszakon volt ertelme,
Izrael vandorlasat a szomszedos neppel is elismertesse.30 ­ ahol a Davidehoz hasonl6 kiralyi esalad nem volt, tehat j61
A 32. fejezetig ezutan ismet a papi torvenyek es a tortenetek elkepzelheto lett volna, hogy idegen ember (esetleg kana­
valtogatjak egymast - vegiil a 32-36 egysege a Jordant61 ani) legyen az orszag kiralya. Ennek hatasa alatt mondta A.
Keletre eso videk felosztasaval zarul: eIerkezttink immar a Alt, hogy a deuteronomiumi torveny magja az a hagyo­
Szentfold hatarahoz! many lehetett, amit Eszakr61 az eszaki orszagresz bukasa
utan a Ievitak hoztak magukkal repatrialasuk, Delre van­
A Deuteronomiurn dorlasuk soran. Ugyanakkor pedig az is nyilvanval6, hogy
Mi6ta W.M.L. de Wette hires teteIet nyilvanossagra vannak olyan torvenyek is, amiknek Eszakon nem lett volna
hozta, hogy ti. a Deuteronomium (5M6z) magja az a tor­ ertelmttk: a 12,lkk eloirja, hogy csak egy helytttt, Jeruzsa­
venykonyv, amelyet J6sias kiraly a 2Kir 22-23 szerint a jeru­ lemben lehet aldozni. Ez viszont egyertelmuen a j6sicisi
zsalemi templom renovalasakor megtalalt, seregnyi tud6s kultuszeentralizad6 torvenye; ez nem lehet korabbi, mint
foglalkozik azzal, hogy megpr6balja rekonstrualni a J6sias maga a deuteronomiumi reform!
altai megtalalt torvenyk6dexet: az 5M6z magjat. A vallal­ Tobb elmelet is sztiletett, hogy az 5M6z torvenyhoz6
kozas annal is inkabb remenyekkel keesegtet, mivel val6ban reszenek a strukrurajat megmagyarazzak. Talan a leglele­
ugy tiinik: az 5M6z kozepen talalhat6 meg a torveny maga, menyesebb magyarazat G. Braulike, aki szerint a Tizparan­
amit egy-egy torteneti keret fog kozre a konyv elejen es esolatot reszletezo torvenyek osszessegerol van sz6. Sze­
vegen. A torvenykonyv, ugy tiinik, a 12-26. fejezetekre kor­ rinte az 5M6z 12-26 felosztasa nagyjab61 a Dekal6gust kove­
latoz6dik - de lehet-e ez J6sicis torvenykonyve? A kerdes ti - mint egy vegrehajtasi utasitas a torvenyt. Az olvas6ra
azert ilyen nehez, mert torvenyek vonatkozasaban igen van bizva, hogy ennek igazeit meglassa, vagy elvitassa! Ta­
nehez a datalas: att61, hogy valahol szerepel a lIne lopj!" pa­ Ian megis T. Veijola nezetet kell elonyben reszesitstik, aki
rancsolat, meg nem tudjuk meg, hogy mikor es hoI mondta ugy veli, hogy a deuteronomiumi mozgalom alapmotivuma
ezeket a torvenyhoz6 - ilyen torveny ui. barhol, barmikor a hires serna' jiszra'el (5M6z 6,4-5): Isten kizar6lagossaganak
ertelmes lehet. A deuteronomiumi torveny vonatkozasaban parancsa. Ennek kovetkezmenye lehet a kultusz eentraliza­
d6ja, azaz Jeruzsalem kizcir6lagos templomanak parancsa.
A deuteronomiumi torveny pedig e ket szempont szerinti
30 A mMbi pr6fecia fordHasat es magyarazatat lasd: Karasszon
atdolgozasa lehet a korabbi Szovetseg konyvenek. Nem
Istvan, Balam es a szamar, in: Az Osz6vetseg varazsa, 239-254.

44 45

tagadhat6, hogy a Szovetseg konyve es a deuteronomiumi M6zes halala kovetkezik.33 Az elbeszeIes menete eIegge
torveny kozott ill. boven van atfedes, m~hol meg sz6szerinti bonyolult, mert ITodalmilag nem egyszeruen egy tOrtenet
egyezessel is! elbeszelesrol van sz6, hanem az 5M6z lezarasar61 - es egy­
Miert volt marmost sztikseg arra, hogy ezt a tOrvenyt ben immar a Deuteronomiumi Torteneti Mti indulasar61 is!
torteneti bevezet6vel es befejezessellassak el? A Szovetseg
konyve jelen helyen a Sinai-kijelentes folytatasa, de kUlon
tOrteneti bevezet6 nines az 6 eseteben. Az 5M6z 1 minden­
esetre ligy allitja be, hogy a torvenyt M6zes M6c1b mezejen
adta - erthetetlen kijelentes lenne ez, ha nem pillantanc1nk
az 5M6z vegere: ez az a hely, ahol M6zes mar nem megy
tovabb, hanem meghal a Neb6 hegyen. fgy tehc1t az Iehetett
az elso olvas6k benyomasa, hogy mig a Tizparanesolat a
Sinai-hegyen adott kijelentes dokumentuma, addig a deute­
ronomiumi torveny M6zes vegrendeletekent ervenyes. Az
5M6z-nek tehc1t sikertilt a "masodik tOrveny" legitimad6jat
is megoldania! - Ezzel egytitt azt kell mondjuk, hogy az
5M6z bevezetese sem egyseges. Az elso reteg nyilvan a keI­
10 osszefUggesbe akarja alHtani a deuteronomiumi torvenyt,
de van egy masodik reteg is, amelyik igazi tidvtOrtenelmet
ir Ie: fokent az 5M6z 2-3 mutatja, hogy itt a eel a nep
Ieirasa a Sinai-hegytol egeszen az fgeret Foldjenek hataraig.
Felreismerhetetlen az a parainetikus31 stilus ezekben a
passzusokban, amelyeket G. von Rad azonositott e16szor a
deuteronomista predikaci6kkal.
A lezar6 fejezetek szinten ezt a parainetikus stilust
tarjak elibenk az 5M6z 27-30. fejezetekben. Ezt kovetoen
M6zes ut6dlasa a kerdes: J6zsue kijeloIese (31. fejezet), M6­
zes eneke (32. fBjezet), M6zes aldasa32 (33. fejezet), majd

31 Parainezis = buzdftlls. A deuteronomiumi irodalom szolftja meg


eloszor Izrael tortenete soran gytilekezetkent a nepet, s buzditja a
hallgat6kat Isten tiszteletere, a torvenyek megtartasara
32 E fejezet az izraeli kolteszet kutatasanak egyik aranybanyaja
Egeszen biztosan nem individualis enekr61 van sz6, hanem a
torzsi hagyornanyok gyujtemenyeroL A tCirzsi mondasok az illeto 33 Olvasd: Karasszon Mazes es halala, in: Az Osz6vetseg
torzs tortenetere is engednek kovetkeztetni. fenyei, 256-271.

46 47