SELYE JANos EGYETEM

MA(;I:1k
~
.;)
«'
,...:-.:
<: ",

'" Oszovetsegi ismeretek

APAcZAl
KOZALAPiTVANY Vallastanar szakos hallgat6k szamara

TAMOGATAsAvAL

Osszeallitotta:
Karasszon Istvan

Komarom, 2006

I"

© Prof. ThDr. Karasszon Istvan, PhD.
ISBN 80-89234-04-6
Bevezetes
Az alabbiak nem
vezerjonalkent. Ertjtik ezen, hogy nem elegend6,
mindazt tudja, ami a kOvetkez6kben szerepel, hanem
inkabb arra epit a szerz6, hogy a hallgat6 onaIl6an dolgozik
azon elvek alapjan, amelyek alapjan mi is vegezttik mun­
kankat. A Biblia olvasasat semmi sem helyettesiti!
Termeszetesen leginkabb azt ajanljuk, hogy az 1975­
megjelent, uj forditasu protestans Bibliat hasznalja az
olvas6; legszerencsesebb, ha az un. "Magyarazatos Bibliat"
veszi kezebe, hiszen az a 5tuttgarter Erklarungsbibel alap­
jan all, s a legjobb nemet tud6sok rovid magyarazatait
tartalmazza - nagy segitscg a Biblia olvasasaball.1
egytitt vilagos szamunkra, hogy a Karoli Biblia 1908-as
revizi6ja a legelterjedtebb forditas, s bizonnyal leginkabb
befolyasolja ma is a magyar nyelvet. Ajanlatos tudatositaru,
hogy e revizi6 termeszetesen nem azonos az 1590-ben meg­
jelent Vizsolyi Bibliaval; annak facsimile kiadasat betekin­
tesre szinten ajanIjuk minden hallgat6nak. 56t, ha a magyar
Bibliak tOrtenetebe rovid betekintest is akar nyerni a hallga­
t6, akkor a 5zend Molnar Albert altaI gondozott Hanaui
Biblia (1608) is hasonmas kiadasban rendelkezesre all, de
gy()nyorkodhemnk Miszt6tfalusi Kis Mikl6s "Aranyas Bib­
liajaban" (1695) is egy facsimile kiadas rcven2• R6mai­
katolikus fordftcisok koztil termeszetesen a
altaI forditott Vulgata (latin forditas) a legelterjedtebb, de
1973-ban megjelent az uj magyar ford:Ms is; ezeket keyesbE'
1 Az egyes bibliai konyvek roviditeset, valarnint a bibliai nevek
hasznalatat is e forditas szerint kozOljiik.
2 Ha valaki a bibliaforditas elmelete irant ugy ajanl­
neki J. de Waard es E. Nida szak6rto Egyik nyelvr61
a mastKra, Budapest: Kalvin Janos kiad6, 2002 Pecsuk Ott6 kiti:ino
forditasaban.

ajanljuk, hiszen az eredeLi heber es g()r()g sz()vegtol tavo­ az n6szovetsegi teo16gia" tantarggyal szinten eszlelheto; itt
labb allnak, mint a protestans forditasok. 3 ajanljuk C. Westermann, Az 6szavetseg theo16giajanak vtizlata,
Magahoz a Biblia tanulmanyozasahoz immar magyar Budapest, 1993 emu munk~jat. Westermann es G. Gloege
nyelven is tekintelyes szakirodalom talalhat6. Els6 renden egyiitt irt konyvet Szintel\ ajanlhatjuk: A Biblia rovid
ajanljuk az ifj. Bartha Tibor altai szerkesztett Keresztyen ismertetese, Budapest: KaIvin Janos Kiad6, 1995.
bibliai lexikont (1-11., 2. kiadas, Budapest: Kalvin Janos Kiad6, Az alabbiak kritikai haszmHatot igenyehlek. Kritikai
2000). Az egyes konyvekhez j6, rovid magyarazatot nytijt a haszmllaton nem kritizc1Iast erttink, hanem megvizsga16 es
Jubileumi Kommentar (immar ket kiadasban is; Budapest: kiertekeI6 munkat. A vizsgaIat es ertekeIes folyamataban
Kalvin Janos Kiad6, 1995). Jegyezztik meg, hogy ezek a igen fontos a sulypontoztis; nyilvan a legfontosabbakat
munkak megtalalhat6k a Magyar Reformatus Vilagszovet­ kivantuk kiemelni a hatalmas anyagb61, ami a kurzus
seg 200()...ben kiadott CD-jen, igy digitalis formaban kis elvegzese utan is folyamatos tanuIast igenyel.
helyen is elfer, s tanulmanyozhat6 odahaza is. Ha idegen
nyelw szakirodalmat 6hajt a hallgat6 figyelembe venni,
tigy szinten CD-n is hozza£erhet6 az 1992-ben megjelent
Anchor Bible Dictionary, valamint a 3. kiadasti Die Religion in
Geschichte und Gegenwart - angol es nemet tertileten a
Iegjobb bibliai Iexikonok. Sot, a Word Biblical Commentary
(csaknem teIjes) kommentar-sorozata is hozzruerheto digita­
lis formaban (CD-ROM) ez megk()nnyiti az onkepzest!
Jelen tanulmanyunk olyan teriileteket erint, amelyeket
kiilon-kulon tanhlrgyak fednek Ie a klass:.dkus teo16giai
sttidiumban. Legkozelebb taIan az l16szovetsegi bevezetes"
new targy an hozzank, amely az irasmagyarazati eredme­
nyek osszefogialasa, ill. az abb61 ()sszeallitott tankonyv
elnevezese. Ajanlott olvasmany e tertiletrol lA. Soggin, Be­
vezetes az 6szovetsegbe, Budapest: Kalvin Janos Kiad6, 1999
emu k()nyve. Atfedest termeszetesen lathatunk az "Izrael
tortenete" new diszdplimlval is; itt ajanlhatunk egy
magyar es egy kiilf()ldi muvet is (ut6bbit, termeszetesen,
forditasban): Karasszon Istvan, Izrael tOrtenete a kezdetekt6l a
Zsid6 hdboruig, Budapest, 1991; valamint J.M. Miller/J.H.
Hayes, Az 6kori Izrael es Juda tortenete, Pili'lcsaba, 2003 cimu
konyveket. Az atfedes a I1bibliai teo16gia" vagy esettinkben

3Javasolt iroda1om a Biblia torrenetehez: Bottyan Janos, A magyar Biblia

evszazadai. BUdapest: Rcformatus Zsinati Iroda, 1982.

6 7
 -
Altalanos ismeretek
Az 6szovetseg nem egyszerre keletkezett, hanem hosszU
tortenelmi folyamat soran ant el6; a keletkezes kora sziiken
ezer evet fed Ie: kb. a Kr.e. XII. szazadt6I a II. szazadig
terjed (tahin Iegregebbi darabja a Bir 5, legfiatalabb darabjai
pedig Daniel konyveben keresend6k). Magat61
hogy a magyarazatban mindenkeppen azt az eredeti helyet
es eredeti ertelmet ken keresniink, amelyben es amivel az
illet6 passzus keletkezesi pillanatban rendelkezett. Ez erte­
lem megragadasahoz az 6kortudomany vonatkozo ismere­
teinek egesz tarat mozgositanunk ken.
Az 6szovetseg nyelve
Az 6szovetseget tulnyomo reszt heberul irtak; c.<;upan
kesoi szakasz nyelve a klasszikus heberrel rokon
nyelv dialektus-tavolsagban van egymaslol, kb.
ugy, mint a nemet es a holland). A heber nyelv hosszu
tOrteneteb61 minket termeszetesen a klasszikus heber
erdekel, his zen ezen a nyelven olvashatjuk a szamunkra
erdekes szakaszokat, de tudnunk ken, hogy a heber nyelv
]ezus Krisztus koniban jelentos valtozason ment at. Ez az
tin. IIrnisnai heber" a rabbik tOrveny-magyarazatab61 nott
ki. A kozepkori heber ismet uj szakasz, s a heber nyelv
tanulmanyoz6inak kiilon meg ken tanulniuk a kozepkori
zsid6 tudosok nyelvet. Az Ujkorban a heber keveredett az
eur6pai nyelvekkel, s kiilonbozo terttleteken kulonbozo jid­
dis nyelvjarasok alakultak ki A Magyarorszagon elterjedt
dialektus sajatos kiejtese reven t1inhet fel a kiviil ano
(a David csillag: m6gen Dovid = Magen David;
a paImaag: liilef = IUlab, stb.). A legtijabb szakasz termesze­
tesen az Izrael allama utal1 letrejott ujheber nyelv, az ivrit.
Ez a nyelv - el6 nyelv, tehat ennek rnegfelel6en
valtozik, mint barmelyik masik hasznalatban levu nyelv.
A klasszikus heber irasokkaL termeszetesen az a legna­
gyobb bajunk, hogy igen kis szelet(~ maradt fenn az akkor
8
beszelt nyelvnek - ez nyelvi kompetendinkat jelentOsen
befolyasolja. U gyan sok heber feliratot is napvilagra hozott
a XX. szazadi regeszet az 6szovetseg korabol, s ezek
nyilvan sokat segftenek a Biblia megerteseben is; viszont az
is igaz, hogy ezek mennyisege meg mindig elenyeszu a
Biblia vaskos kotete meLlett. 4 Az irasmagyarazatban ezert
valtozatlanul igen fontos a semi osszehasonlit6 nyelveszet:
a heberrel rokon, semi nyelvcsaladhoz tartozo nyelvek
szoanyagat, nyelvtani fordulatait, gondolatvilagat vizsgalva
sok olyan dologra feny dertilhet, amit mar nehezen, vagy
egyaltaIan nem ertenenk meg az 6szovetsegbol magab6L
(A semi nyeIvek legelterjedtebbike ma az arab, ami bar
nyelvfejlodesben ugyan kes6bbi, megis sok archaikus kifeje­
zesevel segft a heber nyelv megerteseben is. Szerencses
azonban a korabeli dialektusokat is vizsgalni, ha az 6szo­
vetseggel foglalkozunk.)
Izrael foldje
Az 6szovetsegben tobbszor is el6fordul, s mindig
teol6giai jelentoseggel bIT, hogy az orszagot lzrael lstentol
kapta. Ettol ruggetlenul is figyelembe ken vennunk azonban
ahol az 6szovetsegi tortenetek lejatsz6dnak.
I.ajJo.:>f,La.lo.L azt mutatja, hogy a bibliaolvasas szin.tjen is
oriasi szemleleti valtozast jelent, ha valaki jart a
Szentfoldon5, s a szinteret sajat szemevel
4 Az ujabb folfedezesek osszegzeset Iasd rnagyarul:
Mikl6s, Cser€plevelek. Heber feliratok a fogsag elotH
Budapest: Vj Mandatum,. 2003.
5 A nev: Izrael, nyilviin a nep neveb61 szam1azik, s jelenleg egy
allam terilletet jeloli. A "Kanaan" neva Bibliiib61 szarrnazik, s a
terilleten lak6 nepek osszesseget jelolte rn(~g Izrael elott (e nev
isrnert az asszir forrasokb61 is). A IIPalesztina" nev rna mar csak
hasznalatos; emddil(~g a r6rnaiak hasznal­
s eredeteben a filiszteusokra utal - nyilvan mnrt a
Foldktizi tengeren erkezo r6maiak e16szor a filiszteus partvideket
9

 pillantasra az t:Unik fel a szemIelonek, hogy Eszak­
iranyban egy foldtOrteneti tOresvonal osztja kette a
teriiletet: e tOresvonalban folyik a Jordan, ami Eszakon a
Genezareti t6b6l folyik kif Delen pedig a Holt-tengerbe
folyik bele. 6 Az elozo jelenti Izraelben a legnagyobb edes­
viz-forrast, az ut6bbi pedig a vilag egyik legerdekesebb
foldrajzi formad6jeit tarja elenk: mintegy 400 m-re a
szjnt alatt oly magas s6koncentratumot mutat fot hogy az
minden elolenyt kipusztit. A tOresvonal mindenesetre jelen­
tos vaIaszvonal is: a Jordant61 keletre eso teriilet (Transzjor­
dania) erosen elter a nyugati terfilettat s Ienyegesen sza­
razabb is eghajlata (a mai Jordcinia teruletere kell itt
gondoinunk). Keleten e terfilet mar a pusztaval erintkczik, s
a puszta es a kultlirfoid hataran vonult vegig az Okorban a
Kiraly ok utja" elnevezesfi karavanut, aminek hegyhaton at
II
vezet6 vonaIat mai utaz6 is megszemIelheti.
A nyugati teriilet tovabbi egysegekre oszthat6. Delen a
judai pusztat Iatjuk magunk elott meglehetosen zord ktillc­
mevel. A partvidek vekony, termekeny savjat bibliai korban
a filiszteusok laktak - e terse get Eszakon a Karmel-hegy
zarja Ie a maga Iatvanyos, a tengerb61 nezve oromkent ki­
emelked6 csucsavaI. Jeruzsalemtal Eszakra az efraimi, vagy
Kozep-Palesztln hegyvideket talaIjuk,a maga szettoredezell
voIgyeivel. Eszakon ezt egy rna mar termekeny siksag zarja
Ie: a Jezreel-siksag, ami elvalaszLja Kozep-Palesztinat Eszak­
Palesztinat61. Ez a valaszt6vonal bibliai korban igen er6sen
mukodOtt, hiszen e vonalon a filiszteusok orkodtek, elsa
sorban Megidd6, Taanek es Bet-Sean varosainak katonasaga
altaI. Mig Kozep-Palesztlna hegysege 6-700 m magasak,
Eszak-Palesztina hegysegei nehany szaz meterrel meg
magasabbra emelkednek. A Genezareti t6t61 Eszak-Keletre
a G6lan-fennsik talalhat6. mint valami forr6 katlan?
6A Bibliaban e15fordulo nevek: Kinneret-to, ill. Sos-tenger.
7A bibliai atlaszok aItah'iban j61 hasznalhat6k e szemle15des son'm,
annal is inkabb, mert a foldrajzi sajatossagok is kitunoen
10
A terfileten az Okorban nem csak az izraeliek laktak,
hanem mas nepek is - a veIUk val6 konirontad6 sokszor
temaja az 6szovetsegi tOrteneteknek! Mar emlitettuk, hogy a
partvideken a fili<Jzteusok zartak el Izraelt a tengert61
ezert soha nem vaIt igazan haj6s neppe, hanem
szarazfoldi nep maradt). A filiszteusok eredete nem vilagos;
inkabb csak val6szmu, hogy a Kr.e. XIII. szazad soran az
egyiptomiak telepitettek Ie e tersegben 6ket, hogy orizzek
az egyiptomiak sztimara oly fontos hadiutat, a "via maris"
(a tenger utja) elnevezesu felvonuMsi utvonalat. Ot varos­
allam laza szovetsegeben eltek (Asd6d, Askel6n, Ekron,
Gaza, Gat); vegervenyesen David gyazte Ie 6keL
Delen Beer-Seba es Anld varosai utan mar a puszta
kovetkezik, igy szomszedja ott nem
Viszont Del-Keleten Edommal erintkezett Izrael; az ed61l'1i­
ak a bibliai tOrtenetiras szerint Jak6b testverenek, Ezsaunak
a leszeirmazottai, ami mutatja, hogy Izrael sorskozosseget
erzett ezzel a neppel, ugyanakkor pedig konkurens nepnek
is erezte Ed6mot. Az ed6mi varosok (Ternan, Bocra) az
Oszovetsegben is el6fordulnak.
Hason16keppen rokoni kapcsolatot foltetelez az Oszo­
vetseg az Ed6mt61 Eszakra fekv6 MMb lakossagaval, igaz,
ez esetben is inkabb negativ felhangja van a rokonsagnak:
Miutan Abraham unokaoccse, Lot megmenekUI Sodoma es
Gomora pusztulasab6l, s C6arban telepszik meg, leanyai
Iereszegitik, hogy tole magat61 szerezhessenek ut6dot.
van arr61 van szo, hogy L6t leanyai nem talalnak megfelc16
partnert maguknak a kicsi es elhagyatott C6arban! A bibliai
tOrtenetiras szerint mindenesetre ez az credete a m6abi
mutatjak a tortenelem soran. Az uj fordftasu protestans Biblia
tartalmaz is terkepeket a Biblia fuggelekekent. Ajanlott meg 111e
Macmillan B£ble Atlas, Y. Aharoni, M Avi-Yonah, A.F. Rainey es Z.
Safrai szerkeszteseben (New York/Toronto: Macmillan Publishing
Company, 19933), annal is inkabb, mivel az atlasz lTIa2:varul is
megjelent a Szent Pal Akademia gondozasaban.
11

 ~,-
nepnek. Ugyanakkor pedig MMb pozitiv szerepet jatszik
Ruth konyveben, hiszen ennek tartalma szerint David
osanyja egy moabi illetosegCi no, aki ferje halala utan is
kitart Izrael mellett! - MMbbaI legi.nkabb a Kr.e. VIII.
sza7.adban keriil osszeutkozesbe Izrael, antikor Mesa, mMbi
kiraty megpr6balta lerazni a David altai orszagara kenysze­
ritett izraeli igat. A XIX. szazad egyik legerdekesebb rege­
szeti lelete Mesa kiraly feliratanak megtaIalasa, ahol maga a
kiraly ertesit minket katonai sikereiroL
Moabtol Eszakra Amm6n orszagat lathaljuk; fovarosat,
Rabbat-Ammont David foglalta eL Igaz, korabban mar jocs­
kan okozott gondot Izraelnek AmmOI\ hiszen Saul koraban
fenyegette Izrael transzjordaniai tertiletet Nahas kiraly
serege. Ammon utan hoI Izraeltol, hoI Damaszkusztol
fiiggesben, neha azert onalloan is fennallt a babiloni fogsag
korrug; ekkor ugyanaz a pusztulas jutott osztalyreszetil,
mint .LL.d.",."",,,,,,,,,,.
Aram orszaga (Damaszkus f6varossaI) ko­
moly konkurenciat jelentett Izrael szamara. A kettos kiraty­
sag koraban hadat viselt ellene, majd kes6bb szovetseges
tars is lett Assziriaval szemben, amely szovetsegben terme­
szetesen csak elbukhatott - mindenesetre sokszor erosebb
volt Izraelnel, s talan a legjelentosebb szomszedkent tekint­
hetjiik a sziriai hatalmat.
Az 6szovetseg konyvei koziil kiilonosen a pr6fet.ik
tesznek olyan utaIasokat, amelyek mind valamilyen helyi
tOrtenelmi esemenyre utaInak - ezeknek egy reszet sikertilt
megerteniink, n(~melyek azonban az ismeretlenseg homa­
lyaba veszn(~k. Ha azonban valaki peldaul Amosz kony­
venek az elejet olvassa, Iathalja, hogy a szomszedokkal vaI6
kapcsolat megertese milyen fontos az 6szovetseg magyara­
zataban!
lzrael tartenete
A cimIDel Lermeszetesen vaskos kOteteket szoktak irni ­
csupan utaljunk a Bevezetoben emlitett ajanlott irodalomra.
12
l
Nyilvan nem szandekunk meg csak osszefoglalni sem e
kotetek tartalmat, csupan utaljunk arra, hogy milyen jelen­
t6segiik van a korabeli geopolitikai osszefiiggeseknek az
6szovetseg megerteseben. Jegyezwk meg ugyanakkor,
hogy bar az 6szovetseg maga nagy on sokszor fontos tOrte­
neti forrasunk Palesztina esemeny(~inek megert(~seben, a
szovegek tOrteneti kiertekelese megsem automatikus, hi­
szen az 6szovetseg celja nem olyan ertelmu tOrtenetiras
volt, mint ahogy azt ma a tOrtenettudosok ertik.
Madartavlatb61 azt mondhatjuk el Izrael tOrteneterol,
hogy nyilvan az okori Kelet atta1anos tOrtenelmenek na­
gyobb osszefiiggeseben allt (amit 6szoveLsegi szerzok nem
mindig tudatositottak), s e nagyobb sok
esetben magyarazza a helyi torteneseket is. a
Kr.e. II. evezred masodik feIeben Egyiptom fennhatosaga
alatt alIt - j6llehet nem afrikai, hanem a7Biai tersegr61 volt
sz6. MezopoMmia hatalmai azonban ekkor tul gyengek vol­
tak ahhoz, hogy hatalmukat Sziria es Palesztina tertileten
ervenyesitsek. Az egyiptomi f(~nnhat6sag azonban egyre
gyengul0 tendenciat mutatott a kesoi Bronzkorban, s egyre
nagyobb teret kapnak a terseg varosallamai, sakis allamok
kiralyai. Mivel e korban jelentos szarazsag is puszLitott, igy
a varosallamok forrasai eppugy akadozni kezdtek, mint
ahogy Egyiptom gazdasagi hatalma is gyengtilt Q611ehet
Egyiptom ez idoben sok azsiai menektiltet is befogadott). A
kesoi Bronzkor vegen, ill. a Vaskor elejen a palesztin varos­
allamok rendszere Iatvanyosan osszeomlott: tObb jelentos
pusztuIasnak lehetiink kesoi tan1ii" de meg ennel is
fontosabb, hogy a varosok ujjaepitese (ami regebben mindig
megtOrtent) most vagy meghiUsul, vagy pedig lenyegesen
kisebb es jelentektelenebb uj teleptiles jon tetre. Ebben a
korban jelentkezik Izrael a tersegben - hogy pontosan
milyen formabaI\ az erosen vitatott a szakirodalomban8• A
8 A XX. szazad elso feIeben jelentosnek tartottak a regeszeti
eredmenyek fi.:ilhasznalasat az izraeli tortenelem megiriisaban.
13

regebbi te6riak a kanaall:i varosallamok pusztulasaval hozta
kapcsolatba uj, pusztab6l jav6 elemek megjeleneset, masok
inkabb a nomad elelformab61 a leteleptilt elelformara val6
atterest (legeI6valtast) tartottak fontmmak az izraeli torzsek
horuoglalasaball. Ma mar ugy tU~ mindket nezetnek
s1ilyos gyengesegei vannak. Annyi bizonyosnak latszik
mindazaltal, hogy Izrael a faluk, a paraszti reteg Izraele
volt! Ugy tUnik, mara inkabb az lett a hangs1ilyos kerdes a
kutatasban, hogy a gyenge Mezopotiimia es a visszavonul6
Egyiptom altaI hatrahagyott politikai vakuumban hogyan
volt kepes Sziria es Palesztina tersege egy anall6, kozponti
al1amhatalom letrehozasara es megszervezesere.
Koztudott, hogy err6l mar viszonylag j61 hijekoztat
benniinket a Biblia: mind Saul tragikus vegkimenetelu ki­
serleter6L mind pedig David sikeres dinasztia-alapihisar61
ertestilUnk bel6le. A David altaI megszervezett, ujszeru
zsoldoscsapat alkalmas volt arra, hogy hatalma ala hajtson
nagyobb tersegeket is, viszont az is igaz lehet hogy ez
alavetett tersegek lakossaga is omIt annak a vedelemnek,
amit egy allamhatalom az ad6fizetes fejeben nyujtott. A
vilagpolitikai vakuum adta lehet6segek kihaszmilasa ugyan
nem ment problemamentesen, de j61 ertestilunk arr61 is,
ahogyan David hatalma ala hajtja a kornyez6 nepek kiraly­
sagait is: Filisztea, Moab es Amm6n egeszen biztosan biro­
dalmanak resze volt - mig a birodalom magjat nyilvan a
judai es izraeli (eszaki) kiralysag uni6ja tette ki. Ugyan
vannak olyan hangok is ujabban, miszRrint David emlitest
se nyer a korabeli nemzetkozi politikai irodalomban; ez az
erveles viszont figyelmen kivUI hagyja, hogy a vilagpoliti-
Lasd itt magyarul: J. Bright, IZrllel tartenete, Budapest: Refonnatus
Sajt6osztaly, 1986. Kifejezetten n'igeszeti eredmenyek oS~;Zel[oglalli-
sat lasd Dr. T6th A regiszet is a
matus Sajt6osztaly, 1982. Az ujabb regeszeti lUllUg!:tl:i[
Finkelstein es N.A. Silberman kozos konyve: Biblia es regeszet. Az
6kori Izrael tiMenelmenek ket area, h.n.: Gold Book, e.n. (2003).
14
hiszen Marduk babiloni f6isten helyet a holdisten kultuszat
akarta birodalnti valiassa tenni - ezzel persze igen er6s
ellenzeket krealt tulajdon birodaIm.aban, ti. a Marduk­
papsagot. Ugy hogy amikor Ktirosz bevonult Babilonba,
sokan felszabadit6kent es nem h6dit6kent tekintettek ra. Ez
mintegy el6re is vetitette Ktirosz tiirelmes valIaspolitikajat:
a Marduk-papsag ujra szerephez juthatott, de ez azt vonta
maga utan, hogy a Perzsa Birodalom tobbi isteneinek es
valiasainak is tlirelmi politikat hirdetett meg az uj hatalom.
A zsid6 hazateres ebb en a vilagpolitikai helyzetben johetett
Ietre; a hazater6 zsid6k e16szor a lerombolt templomot
epitik ujja (Kr.e. 515), majd megepftik a fovaros lerombolt
falait, vegiil teljes integral6dast emek el a Perzsa Biroda­
lomban. Ha lehet hinni a regeszeti emIekeknek, az integra­
d6 teljes mertekig sikertilt, hiszen Palesztina az V. szazadra
a Perzsa Birodalom egyik leghusegesebb es igen gazdag
ad6fizet6. 9 E kor 6riasi alkotmanyoz6 munkat is vegez: a
pr6fetai iratok gyujtemenyet, de a Pentateuchos-t is ekkor
allitjak ossze, s teszik meg a zsid6 vallas alapveto irataiva.
A perzsa kor nyilvan addig tart, ameddig a Perzsa
BiTodalom is: sarokszcimkent az isszoszi csata datuma an
elottiink (Kr.e. 333). Nagy Sandor h6ditasait ugyan csak kis
mertekben dokumentalja az 6szovetseg (Zakarias konyve­
ben), de a kovetkezmenyek al61 nyilvan nem vonhatta ki
magat Palesztina tertilete semi Az a rovid evtized, amig
Nagy Sandor az akkori lakott foldet szinte teljes egeszeben
elfoglalta, alig nyer emlitest, de az ezt koveto hellenista kor
6riasi formal6 hatcissal volt Izrael tortenetere es gondolko­
dasara egyarant. Nagy Sandor halma utan ill. a hadvezerek
felosztottak a birodalmat, s az osztozkodas soran Palesztina
a Szir Birodalom resze lett volna, tehat Szeleukosznak es
ut6dainak kellett volna atvenniilk a hatalmat folotte. Am az
9 Olvasd itt Vargyas Peter, Dareiosz ad6reformja uj megvila­
gita.sban, in: Frohlich Ida (szerk.), Az ut6kar hatalma, Budapest: 'OJ
Mandatum, 2005, 63-79.
16
kai vakuum eppenseggel azt kellett eredmenyezze: a
nagyhataJn:.ak nem tOr6dnek ezzel a terseggel. A kis alla­
mok egymassal val6 csatarozasa (ide ertve a ket orszagresz
szetvaIasat is Salamon halala utan) addig tarthatott, amig
vegtil Mezopohimia egyik nagyhatalma meger6sodott:
Assziria eppoly abszolut hatalommal jelentkezett ebben a
tersegben, mint amilyen abszolut hatalma volt egykor
Egyiptomnak. Izrael es Juda ktilonboz6keppen reagal erre a
vilagpolitikara, s maskent dolgozza fel a veszelyt - a
veszely mindkett6jUket elerte. Kr.e. 722-ben az eszaki
orszagresz, Izrael el is pusztul, s hogy Juda 701-ben hogyan
menekul meg, azt nem tudja pontosan megmondal1:i.
Ez a kor megis a legerdekesebbek koze tartozik Izraelbel1,
his~n ekkor maradnak fenn az e1s6 feliratok a tersegb6L A
szazad pr6fetai Mien tUkrozik a nagypolitika eseme­
nyeit - bar a pontos tOrteneti rekonstrukci6 nem kis er6fe­
szitesbe kertil sokszor, s6t talal1 teljes mertekben lehetetlel1
is! A sajatos izraeli tOrtenettudat, ilL a sajatos izraeli hit
kialakulasat e kor jelent6s mertekben befolyasolja. - Juda
meg b6 evszazadnyi id6t l1yer ezek utan, s6t a Kr.e. VII.
szazad uto1s6 harmadaban meg egy nemzeti ujjaszuletesi
mozgalom is jelentkezik: J6sms kiraly reformja nemzeti
programot hirdet (es vegre is hajt, a kiraly korai halala
ellel1ere). Assziria gyors es latvanyos bukasa utan azonban
az ujbabiloni birodalom sem kevesbe kimeletesnek, sem
j6indulatUbbnak nem tUnt: bar Jeremias S7Rrint meg mindig
lehetett volna helyes politikaval valamit kezdeni, Juda a
szazad elejen eppugy elbukik, mint az addig j6l politizal6
Ammon kiralysaga, s kezdetet veszi a babilol1i fogsag.
a bukas mutatta, hogy milyen kis pont Izrael a
kor vilagpolitikai esemel1yeiben, ugy a szabadulas is egy
konkret vilagpolitikai fordulathoz kothet6: a Perzsa Biroda­
lorn gy6zelmehez, ill. Ktirosz perzsa kiraly vilaghatalomra
jutasahoz. Igaz, itt is komoly szerepe volt az utoL<;6 babiloni
kiraly apolitikus magatartasal1ak: Nabunaid nem sokat
tOr6dott a politikaval, inkabb vallasi h6bor~anak h6dolt,
15
egyiptomi ptolemaidak (Ptolemaiosz okos, sot ravasz lepese
kovetkezteben) szUk evszazadig Palesztinat is uraltak,
mivel az els6 kiraly gyorsabban vonult be katonaival a
tersegbe. Nyilvanva16, hogy idovel a szeleukidak is jeleztek
igenytiket - ez a Kr.e. II. szazad elejen jelentkez.ett. A szir
vilaguralmi tOrekves nagyon sok szenvedest okozott Izra­
eIben, selt Izraellakosait is megosztotta. Voltak ui. olyanok,
akik ki szerettek vohla hasznalni annak el6nyeit, hogy egy
vilagbirodalom reszei. Ugyan zsid6sagukat ok sem akartak
feladni, de a gorog nyelv elsajatitasa reven, a hellen kultu.ra­
hoz val6 csatlakozas altaI jelentOs elonyoket lattak - okkal!
Az tin. "hellenista" zsid6saggal szemben viszont igen hata­
rozottan aut a "kegyes" zsid6k tObb csoportja is: a haszidok.
A Kr.e. II. szazad soran a zsid6sag tehat tobb iranyzatra
osilott - s a megosztottsag tartott meg Jezus koraban is (bar
errol az Ujszovetseg csak reszben informal bennUnket), sot
el egeszen Kr.u. 70-ig - ti. a Zsid6 haboroban bekovetkezett
bukasig,1o
Az ellentetek annyira feszi.iltek voltakll, hogy csupan
egy provokad6 kellett a robbanashoz: mikor a haszid zsid6­
sag ugy erezte, hogy regi hitet veszelyezteti a hellenista al­
kalnlazkodas, kirobbant a Makkabeus-folkeles, ami hosszU
haborUskodashoz vezetett mind Izraelen belul, de f6kent a
sziriai fennhat6saggal szemben. A Makkabeus-csalad ugye­
sen szovetkezett R6maval a sziriai kiraIyokkal szemben, igy
10 J61 informal bennlinket errol az igen turbulens korr61 Boda
Laszl6 konyve: A makkabeusi kart6l Her6desig, qumrani kiizjlitekkal,
Budapest: Szent Istvan tarsulat, 1998.
11 Nem sz61unk itt arr61 a kozOssegrol, amelyik e fesziiltsegek
soran kivonult JeruzsaIemb61, s Qumran pusztajaban alapitott
- ezt a telepet sikeriilt folfedezni 1947-ben. Termeszetesen
nem azert emlitjiik csak roviden Qumrant, mint ha jclent6sege
nem lett volna nagy; ellenkezoleg! Viszont magyarul eIerhet6 egy
kival6 konyv: Vermes G6za, A qumrani k6z6sseg es a holt-tengeri
tekercsek tlirtenete, Budapest: Osiris, 1998, ami kellokeppen
lformalia az olvas6t e fontos iranyzatr61.
17

Ietrehozhatta sajat kinilysagat, ami ugyan szinten nem
maradt hellenista befolyas nelkUl, mint ahogy eraszak es
korrupcio sem volt mentes t6le - megis fennmaradhatott
Kr.e. 4-ig; ez a datum Nagy Herodes hal<ilanak a datuma, s
ezzel mar az ujszovetsegi kor kez6dik.
Az 6szovetsegi kanon
A kanon sz6 gorog eredeW, nadat, mer6vesszot jelent;
specialis hasznaIata egy olyan konyvgylijtemenyre utal, ami
meghatarozza egy vallas hitelveit es -gyakorlatat. Nyilvan
hogy itt valami olyan jelenseggel van dolgunk, ami
kisse idegentil hat az okortudomany egyeb ismereteillez
kepest. A kanon kerdese nem az egyes iratok keletkeze­
senek vagy tartalmanak a kerdese, hanem spedaIisan annak
a torteneti folyamatnak a kutatasa, amely soran egyes
konyvek gylijtemenyet kotelezonek ismertek el. Nyilvan a
mi esetonkben az oszovetsegi konyvek kotelezo erejer61, ill.
az 6szovetsegnek mint gylijtemenynek az elMilasarol van
sz6. - Eloljaroban egy felreertest keil eloszlatnunk: kozsza­
jon ill. az forog, hogy van "protest<ins Biblia", ill. "romai­
katolikus Biblia" - ez utobbiban tobb konyv is van, mint az
el6bbiben. Ez igy, ebben a formaban nem igaz: csak egy
pillantast keil vetntink az 1590-es Vizsolyi Bibliara, s rogtOn
Iatjuk, hogy bizony abban benne foglaltattak azok a kony­
vek is, amelyeket mi csak a romai-katolikus kiadasokban
latunk, sot meg magyarazatokat is talalliatunk - ami ismet
nem jeIlemza a modem protestans kiadasokra. A modem
protestans kiadasok jelenlegi alakjat ill. a Brit es Ktilfoldi
Bibliatarsulat kiadoi politikaja hat<irozta meg (e tarsulat
joga volt a magyar Biblia kiadasa is 1948-ig). Ugyan nem
tiltotta vagy nem itelte el mas szovegek kiadasat sem e
tarsulat, de tamogatast csak az lin. proto-kanonikus (elso
renden kanonikus) szovegeknek biztositott. Ezzel szemben
viszont a romai-katolikus nezet is pontosan tudja, hogy a
deutero-kanonikus (masodrenden kanonikus) iratok ajan­
18
19
lott iratok - dogmat soha nem lehet masra alapozni, mint
proto-kanonikus szovegre.
Hogyan alakult ki marmost ez a gyCijtemeny? Hogyan
lehet, hogy ket gyujtemeny is van - egy sztikebb es egy
tagabb? Mire jo egyaltalan a kanon? Vilagos, hogy erre a
kerdesre is a tOrtenelemMI keil valaszt kapjunk!
A vaIasz mar pedig a heilenista korra megy vissza, s
erdekes modon nem is Palesztinara, hanem Egyiptomra.
Hogy miert? Nos, a v<ilasz egyertelmli: Palesztinaban nines
sztikseg ktilon kanonra, hiszen ott van a f6papi rend,. ott
van a templom, s6t a Kr.e. II. szazadban van kiraIy is: 6k
mind garantaIjak a vallas egyseges voltat es fennmaradasat.
Mas a helyzet viszont Egyiptomban, a szetszoratasban (dia­
sporaban) eM zsidok kozott! Az Alexandriaban e16 zsidok
ktilonosen is fenyegetettek, hiszen Alexandria ez id6ben
kifejezett helIenista kozpontta alakult (hires konyvtara meg
Athennal is versengett). Termeszetesen Egyiptomban ko­
moly kerdes az, hogy ki szanut igazi heilenista polgamak.
A gorog nyelv ismerete nyilvanvaloan sztikseges; de ezen
tUI az iskoIazottsag is szamit! E celra egyfajta konszenzus
sztiletett a gorog mliveltek koreben: egy bizonyos irat­
mennyiseget at keil olvasnia annak, aki a heilen mlivelt­
seget onmagaenak akarja vallani. El keil oivasnia a gorog
eredeteket (Homerosz), el keil olvasnia a gorog tortenetirok
mliveit (Herodotosz), valamint ismemie keil a gorog szep­
irodalmat. Ez utobbinak feltetele, hogy legalabb het drama­
fr6t ismerjen az illeta szemely, s egy dramafro ismerete
legalabb het drama elolvasasab61 an. Lathato, hogy ez
ut6bbi vonatkozasaban meglehet6s nagyvonalu a gorog
kultlira, hiszen nem donti el pontosan, mely mliveket keil
elolvasni (j6Ilehet nagy vonalakban vilagos volt, kikr61 van
szo). - FelWno ennek a kulturaIis programnak a hamm
reszbal ailo volta, ami tokeletesen megegyezik a Biblia
harm as beosztasaval: A"Torveny" megfelel az eredeteknek,
a "Tortenetiras" a profetaknak (amibe beletart07ik a zsido
tOrtenetiras is, a "korai pr6fetak"), ill. a "Szent iratok"

gyujtemenye szepirodalom ismeretenek. Igen fe1tGn6, hogy
azok a deutero-kanonikus iratok. amelyek tekinteteben bi­
zonytalansag van, eppenseggel a "Szent iratok" csoportjaba
tartoznak! Az alexandria zsid6sag teMt a gorog muvellseg
parhuzamakent letrehozta - es pedig gorog nyelven hozta
letre! - a zsid6 muveltseg gyftjtemenyet, reszben azert, hogy
a kivti.lall6k is megismerhessek. reszben azert, hogy a mar
teljesen asszimilaI6dott zsid6k is hasznalhassak e gyujte­
menyt, de mindenkeppen azert, hogy a hellenista kor kul­
turalis konkurenciajaban helytalljanak. E gyftjtemeny a
"hetvenes" forditcis, a Szeptuaginta (LXX), mert a hagyo­
many szerint 72 zsid6 tud6s Pharosz szigeten az alexandriai
konyvtar szamara leforditotta a zsid6 Bibliat; s valamennyi
forditas sz6 szerint megegyezett.12 A tudomanyos vizsgaIat
kimutatta, hogy bizony elegge kiili)nboz6 fordit6k ktilon­
bOz6 szintft heber tudassal rendelkezve forditottak. Ezzel
egyiitt a LXX az egyik legregebbi forditasunk, s erteke igen
nagy. A kanon kialakulasa szempontjab61 ez a gyujtemeny
viszont meghataroz6!
Palesztinaban tudtak err61 a kanonr61 (Qunrranban
6riztek nehany LXX tekercset is), de sziikseg vaItozatlanul
nem volt ra. Ezzel szemben egy tragikus kovetkezmeny
sziiksegesse tette a palesztin kanon letrejottet is; ez az
esemeny a bukas, a Zsid6 haborU elvesztese volt. Most mar
nem csak bizonyos elemek eltek kiilfoldon, hanem az egesz
zsid6sag szamuzetesbe kenyszerult. Megszunt a templom,
megszUnt a kiraIysa~ megszUnt a f6papi tiszt - valamilyen
m6don garantalni kellett az egyseget a zsid6sagon beliiL ha
csak nem akartak a zsid6k ket generad6 lefor gas a alatt
asszimilaI6dni - es eltUnni a tortenelem valamelyik bugy­
raban! Erre a celra kellett a kanon, ami nyelvileg, hiteleti
szempontb6t s6t etnikailag is garantaIta a zsid6sag egyse­
get es fennmaradasat. A kanon Ietrejotte eppugy legendak­
Ezt allitja egy Kr.e. 100 kor(il keletkezett irat: az Ariszteasz-level.
12
Az allitas keptelen volta nyilvanval6.
20
tol ovezett, mint a LXX eseteben, de nagy vonalakban annyi
bizonyos, hogy Kr.u. 100 korii! Jamniaban egy zsinat don­
tott a szent iratok gyUjtemenyer(5l. Ekkora termeszetesen
mar nagy vonalakban vilagos volt, hogy milyen iratok
kerulhetnek bele a kanonba, s csupan neMny konyv maradt
vitas: E..,zter konyve, az Enekek eneke, ill. a Predikator
konyve (az elso nyilvan azert, mert Isten nevet sem tar tal­
mazza, a masodik a szerelmi enekek tartalma miatt, a har­
madik pedig nem tGnt osszeegyeztethet6nek a zsid6 hagyo­
manyokkal). Ugyanakkor Jezus ben-Sirak fia bOlcsessege
nem kerult bele a palesztin kanonba.
A ket kanon kOzOtti kUlonbseg szembeotlo: az alex­
andriai kanon inkabb inkluziv, meghiv6 jellegu, s az
ismertetes a celja; a palesztin kanon pedig inkabb exkluziv,
a meghataroz6 jellege a nep es a vallas egyseget kivanja
garantalni. Mivel az alexandriai kanon gorog nyelve miatt a
II. szazad keresztyensegeben igen elterjedt volt, hiszen
ekkor mar gorog nyelvteriiletre tev6dbtt at a keresztyenseg
stilypontja; az egyhazatyak elOszeretettel ideztek a LXX
sZi)veget, ha az 6szovetsegrol volt sz6. Ez azonban a zsid6k
szemeben eppenseggel nem tette szimpatikussa a LXX-t. A
IV. szazad elejen a hivatalos latin forditas (Vulgata) kes7i­
t6je, Hieronymus, hatarozott dontessel tert 'vissza - vagy
inkabb tert at? - a palesztin kanon szovegehez, a "hebraica
veritas"-hoz (heber igazsag). Ett61 fogva a keresztyen egy­
haz a palesztin kanont tartotta magara nezve kotelez6nek, s
a LXX tObblete deutero-kanonikuskent13 ajanlott olvasmany
maradt.
13 Ket szakkifejezessel is szoktak meg ezeket az iratokat illetni:
pszeud-epigraf iratok (hamis feliratu, lehat masok nevei alatt irott
szovegek), ill. apokrif iratok (rejtett frasok). Ez iratok ismerteteset
lasd J.A Soggin bevezetesben idezett muveben.
21

 M6zes ot konyve
(Pentateuchos)
Az 6szovetseg elejen egy monumentalis gyujtemeny all: az
"ot konyv" (gorogosen: Pentateuchos), ami a zsid6 tradici­
6ban el6szor lett kanonikus irat. Hagyomanyosan a "t6ra" =
tanitas, utmutatas, torveny nevvellattak el, s csak a kes6bbi
tradici6 tulajdonitotta M6zesnek ez at konyvet, j6llehet
maguk a konyvek sehol nem allitjak magukr6l, hogy szer­
z6jtik M6zes lenne. Voltakeppen nem is egyetlen szerz6
munkajar61 van sz6, hanem hosszu hagyomanyozasi folya­
mat vegeredmenyer6l, hogy ugy mondjuk, kollektiv szerz6­
segr61 beszelhettink a Pentateuchos eseteben. A konyvek
tartalma oly szerteagaz6, kutatasuk oly bonyolult, hogy e1s6
latasra inkabb elriasztja az olvas6t; hagyomanyos egyhazi
hasznalatban pedig, ugy tUnik, a konyvek egyes reszei
ismertek ugyan, de reszleteiben mar kevesen foglalkoznak a
konyvekkei.
A konyvek kutatasaban dont6 szerepet jatszott a forrds­
kutattis. A forraskutatas (forrasanalizis, forraselmelet) ugyan
nemelyeket elriasztott es megbotrankoztatott, megis j6
modellnek bizonyult: kepes volt a kulonboz6 forrasok (es
kulOnboz6 szerz6k) feltetelezesevel feloldani azt a dilem­
mat, amit az at konyvon belul el6fordul6 ismetlesek es
ellentmondasok jelentettek. Hogy csupan egyetlen peldaval
illusztraljuk ezeket az ellentmondasokat: a Tizparancsolat
ketszer fordul el6 a Pentateuchos-ban: 2M6z 20, ill. SM6z 5.
A Tizparancsolat ugyan j6reszt megegyezik (apr6, stilaris
e1teresek vannak a ket verzi6 kozott); egy 6riasi ktilonbseg
megis van a ket megfogalmazas kozott: a szombat napjanak
megtartasat a 2M6z 20,11 azzal indokolja, hogy Isten a
teremteskor a hetedik napon megnyugodott. Ezzel szemben
az SM6z 5,15 szerint azert kell megtartani a szombatot, mert
Izrael maga is szolga volt Egyiptomban, ahonnan Isten
hozta ki nepet. - Vilagos, hogy ez a ket indoklas ugyan nem
valtoztat semmit a parancsolat erdemi reszen: a szombat
22
23
napjat meg kell tartani. Az indoklas azonban azert terhet el,
mert aki leirta a 2M6z 20 szoveget, ill. az SM6z 5 szoveget,
az nem ugyanaz az ember volt! Voltakeppen mar a Tizpa­
rancsolat szovegenek ket helyen szereplese is magyarazatra
szorul - s ezt a magyarazatot is j61 lathatjuk meg abban,
hogy ket szerz6 idezi ugyanazt a Dekal6gust.1 4
A modem forraskutatas hosszu evszazadok kifinomult
m6dszerenek az eredmenye. Erdemes ennek kutatasara
nehany pillantast vetni!
A Pentateuchos kutattisa
Kritikai eszreveteleket mar reg6ta tettek M6zes at
konyve vonatkozasaban - a kritika nem modem, eur6pai
talalmanyPS A kozepkori zsid6 tud6s, Ibn Ezra peldaul ha­
tarozottan mondta, hogy vannak olyan reszek a Penta­
teuchos-ban, amelyeket egyszerfien nem irhatott M6zes!
Ilyen peldaul - termeszetesen - M6zes halala, de ide sza­
mithatjuk azokat a megjegyzeseket is, hogy "akkor meg
kanaaniak voltak ezen a foldon" (pI. 1M6z 12,6). Nyilvan
kes6bbi korok megjegyzese ez, olyan koroke, amikor mar az
izraehek Kanaan foldjen laknak! Ezekb61 a megjegyzesekb61
azonban meg nem an ossze forraselmelet!
A forraselmelet fele dont6 lepesnek bizonyult egy
laikus bibhaolvas6 megjegyzese. Jean Astruc a Napkiraly
orvosa volt; mint ilyen, nem tekinthet6 bibhatud6snak.
Viszont ertekes eszrevetelt tett: a Pentateuchos valtakozva
14 Az ismet1esek es ellentmondasok sora termeszetesen veg ne1ktil
fo1ytathat6 1enne. Miert kell ketszer e1mondani az ember terem­
teset (lM6z 1,26-28; 1M6z 2,7.18-19), de ha mar ketszer szerepe1 az
ember teremtese, akkor miert ter e1 oly je1entosen a ket e1beszeles?
A vruasz az a je1enlegi magyarazatban, hogy az 1M6z 1 tOrtenete
egy szisztematiza16 tud6s e1besze1ese, mig az 1M6z 2 e1besze1ese
egy judai paraszt nezete a Kr.e. VIII. szazadb61 (Papi fr6, ill.
Jahwista irat).
15 Az alabbiakhoz olvasd: A. de Pury/T. Romer, A Pentateuchos­
kutatas ravid tartenete, Budapest,1994. '
 ~<.!
,"J'
hasznalja Isten neveit: hoI Jahwe, hoI El6him16 nev szerepel
az elbeszelesekben. Astruc mindebbOl arra kovetkeztetett,
hogy M6zes (sic! Astruc szerint meg M6zes a Pentateuch os
szerz6je!) muve osszeallitasakor ket forrast hasznalt. E ket
forras 6si emlek Izrael tOrtenetebOl - nyilvan ilyen emleke
lehetett M6zesnek akar a vilag teremtese, akar a patriarchcik
(=heber 6satyak) tortenete.
Astruc nezete a csupan eredete a kritikai Pentateuchos­
kutatasnak; ma mar senki nem vallja, hogy az istennevek
hasznalatab61 ilyen messzemen6 kovetkezteteseket lehetne
levonni, mikent azt sem, hogy a "forrasok" M6zes el6tti
id6re mehetnek vissza. Viszont az a gondolat, hogy a
Pentateuchos hatalmas anyagat keletkezesenek darabjaira
bontsuk vissza, gyUmolcsoz6nek bizonyult, s ma is sokat
magyaraz meg a konyvek tartalmab61. Ktilonosen a nap6le­
oni kor kivant folfedezni ktilonboz6 "dokumentumokat" a
Pentateuchos szovegeben, s a monumentalis gyujtemenyt e
dokumentumok egybeszerkesztese reven kivanta magya­
razni. Tobb ilyen kiserlet is volt meg a XVIII. szazad soran ­
hogy aztan a XIX. szazad eleje egy olyan te6riat hozzon
letre, ami mindmrug befolyasolja a kutatast. Az iden eppen
ketszazadik evfordul6jat tinnepelhetjtik Wilhelm Martin Le­
berecht de Wette baseli professzor konyvenek ("Dissertatio
Critica"), amelyben a szerz6 kifejti, hogy erthet6, miert sze­
repel oly sok ismeUes M6zes 5. konyveben17 az el6z6ekhez
kepest. Szerinte ui. az 5M6z magja egy torvenykonyv, es
pedig az a torvenykonyv, amelyet J6sias kiraly talalt meg a
16 Tulajdonkeppeni nevnek a Jahwe tekinthet6 - ez ui. szemelynev;
szazadban, ill. a IX. szazadban, majd legut6bb a J6sias-fele
az eur6pai forditasok szivesen irjak at ezt a nevet "OR"-kent,
reform dokumentuma: az 5M6z (legalabbis annak a magja)
utalva arra, hogy a zsid6 tradici6ban tilos kiejteni eszent nevet, s
helyette "ad6naj" -t (="ur") mondanak. - Az E16him sz6 tulajdon­
keppen a heber "isten" sz6 tobbes SZ8.ma, de ha utana egyes
18Altalaban harom nagy torvenykonyvet feltetelezilnk: az els6 a
szamu ige vagy melleknev kovetkezik, akkor nyilvanval6, hogy
"Szovetseg konyve" kb. a Kr.e. VIII. sz§.zadb6l: 2M6z 21-23. A
nagybetus "Isten" -kent kell ertelmeznilnk.
masodik szarmazik a VII. szazad veger6l - ez a j6siasi torveny­
17 A konyv gorog (majd latin) neve eppen ezt mondja: deutero­
konyv. Vegill az V. szazadb6l szarmazhat a Papi torveny (amit
nomion = Deuteronomium = masodik torveny.
f6kent a 3M6z-ben talalunk meg).
24
jeruzsalemi templom renovalasakor. Koztudott, hogy J6sias
e torvenykonyv alapjan rendelte el az izraeli kultusz refor­
mjat, majd ez a reform folytat6dott tovabb a kiraly halala­
kor is - s6t, ez a reform az, amelyik egy ujabb hatalmas
gyujtemenyt allit ossze Izrael tOrteneter61. A kes6bbiekben
nektink is foglalkoznunk kell a Deuteronomiumi Torteneti
Muvel - azzal a tortenetirassal, amelyik a J6zsue, Bircik, 1-2
Samuel es 1-2 Kiralyok konyvevel egy monumentalis nem­
zeti tOrtenetet tart e16. J6sias kultuszreformja, ill. a tOrveny
masolatanak megtalalasa erthet6en Ie van irva a 2Kir 22-23.
fejezeteiben. - W.M.L. de Wette ezzel a foltetelezessel tobb
jelent6s eredmenyt is magaenak mondhat. El6szor is tOke­
letesen alkalmazta a reformatori irasmagyarazati elvet, mi­
szerint a Biblia onmagat magyarazza ("sui ipsius inter­
pres"). Sikeriilt aztan egy tOrvenyt tartalmaz6 passzust es
egy tortenetir6i passzust egymas melle rendelni - ezzel
el6revetltette, hogy a torvenyek elhelyezhet6k Izrael torte­
netirasaban. S tulajdonkeppeni celja csak harmadik helyen
emlithet6: Megmagyarazta, hogy miert talalhat6 oly sok
ismetles a m6zesi torvenyek kozOtt - szinte mar latjuk ma­
gunk el6tt: Izraelben tobb torvenykonyv is lehetett erveny­
ben az id6k folyaman18; a Pentateuchos pedig ezek mind­
egyiket magaba foglalta!
W.M.L. de Wette hatasa 6riasi volt, j6llehet 6t magat
eleg sok igaztalan tamadas erte. A XIX. szazad derekan
mindenesetre altalanosan elterjedt nezet volt, hogy a Penta­
teuchos alapjat egy 6si alapirat ("Grundschrift") kepezte,
amit egy J(ahwista) es egy E(l6hista) irat egeszftett ki a X.
25
egeszitette ki a kompozid6t. A tud6sok szorgalmasan dol­
goztak azon, hogy ezen fornisok allagat a lehet6 legponto­
sabban dolgozzak ki - a forniskutatas klasszikus id6szaka
ez! Ujabb e16reIepest jelentett awnban, amikor a strassburgi
tamir es tanitvanya, Eduard Reuss es Karl-Heinz Gra! a
torvenyeket magukat vette gorcs6 ala. Az egyes kultuszi
torvenyek tartalma aztan lehet6ve tette, hogy - mas, pr6­
fetai konyvek i<;mereteit is folhaszmilva - relativ sorrendet
allitsanak fel. Maguk is megdobbentek, amikor napvilagra
keriilt az eredmeny: az eddig "Grundschrift"-kent, alapirat­
kent ismert anyag nem 6si, hanem forditva: ez a legfiata­
labb, hiszen olyan fejlett kultuszi tOrvenyeket tartalmaz,
hogy ezeket leheteUen 6si korra datalnunk. F6kent az
Ezekiel konyvevel torten6 osszehasonlitas mutatja, hogy
csakis kes6bbiek lehetnek, mint a babiloni fogsagban e16
bZlE!Kliel - a Papi Irat (immar nem "alapirat" tObbel) kozvet­
a fogsag utan ke1etkezhetett! A XIX. szazad utols6
harmadaban teMt ismet egy hatalmas fordulat allt be a
Pentateuchos kutatasaban!
Minden id6k legnagyobb Oszovetseg-kutat6ja volt az a
Julius Wellhausen (1844-1918), akinek veglil sikeriilt Ossze':
geznie az addigi szerteagaz6 kutatast. Wellhausen munka­
jara jellemz6, hogy mind reszletekben nagyon apr6lekosan
tudott dolgozni, mind pedig kil:Un6 torteneszi venaval at is
tudta latni az osszeftiggeseket. Munkajanak 6riasi sikeret az
hatarozta meg, hogy nem csupan a Pentateuchos forrasana­
lizisel vegezte el, hanem az egyenkent elhatarolt forrasokat
tigyesen el is tudta helyezni Izrael tOrteneteben - nem velet­
hogy ket nagy muve is err61 szolt: "Die Composition
des Hexateuchs" (1876), ill. "Geschichte Israels" (1878; ke­
s6bb, 1883-tol az atdolgozott kiadas "Prolegomena zur
schichte Israels" dmmel jelent meg). Nevevel kapcsoljak
ossze a "negy-forras-elmeletet" - ami igy, ebben a formaban
pontaUan, hiszen Wellhausen maga inkabb harom forrasr6l
beszelt: azt vallotta ui., hogy a J es az E forrasok szamunkra
kozveUentil mar nem hozzaferhet6k, hanem csak egybedol­
26
27
gozasuk reven maradtak fenn szamunkra: JE. A masik ket
fornis viszont a P(api Irat), ill. a D(euteronomium). E:l a
nezet onmagaban azonban nem volt uj; Wellhausen atvette
ezt az elmeletet el6deit61: de Wettet61, Graft61 es Reuss-t61,
valamint a kortars Abraham Kuenent61. OJ volt viS:lont az,
ahogy ezeket a forrasokat osszekapcsolta Izrael tortenete­
vel. Az volt ui. a nezete, hogy a forrasok nem sztiksegsze­
ruen arr6l a korr61 vallanak igazan, amelyiket targyaljak,
hanem inkabb arr6l a korr6l tanuskodnak, amelyikben
keletkeztek. fgy teMt az izraeli korai kiraIysag idejet j6l meg
lehet rajzolni a JE = Jehowista forrasbol (meg a Jahwista es
az El6hista megktilonboztetest is meg lehet kiserelni). A
kesoi kiralysag korat a j6siasi torvenykonyv, a Deuterono­
mium arulja el szamunkra, mig a fogsag utani kor ismere­
teit leginkabb a Papi Iratb61 merithetjtik - Mindez nem
eIeg: ez igy csak nagy vonalakban koveti Izrael tOrtenetet.
Wellhausen azonban reszletesen kidolgozza, hogy mennyi­
re vaIlozott az egyes tarsadalmi intezmenyek tOrtenete a
forrasok tukreben. Pap peldaul regen barki lehetett (Abra­
ham meg mint csaIadf6 mutat be aldozatot); kes6bb mar
volt egy papi rend: a Ievitak torzseb6l kikeriilt szolgak,
akiket viszont barki alkalmazhat; J6sias koraban csak a
jeruzsaIemi templomban szolgal6 papok mutathatnak be
aIdozatot; a fogsag utan pedig kialakul a klasszikus Mrmas
kor: a levitak templomszolgak, az aronitak (pap ok) mutat­
jak be az aIdozatokat, a cad6kitak pedig a f6papok Well­
hausen elmeletenek hatalmas ereje eppen
nem csak a Pentateuchos irodalmi magyarazatat adta,
hanem az Oszovetseg tOrtenetehez atfogo magyarazattal is
szolgaIt.
Wellhausen rendszere Eur6paban nehany evtized alatt
diadalra jutott - barmily nagy is volt szemelyevel szemben
az ellenallas. A XX. szazad elejen azonban j6forman min­
dentitt elterjedt a forraselmelet; az viszont aligha tett j6t
ha divatta is va1t! A forrasok elapr6z6dtak, s j6forman
nem is volt tud6s, aki egy ujabb forrast ne foltetelezett

volna. Megerett az id6 egy ujabb elmeletre! A formakritika
ilyen sztikseghelyzetben sziiletett meg, f6kent H. Gunkel
mu.:n:kassaganak koszonhet6en. Gunkel (f6kent 1914-es Ge­
nezis-kommentarjaban) az egyes elbeszeIeseket auton6m
tortfmeteknek tekinti, amelyeknek megvolt a maguk helye
az elbesze16 es a haUgat6k eleteben G,Sitz im Leben"). Ezek
az altaIaban valamilyen konkret helyhez-hely­
seghez kot6dnek, s valamilyen altalanosan, tipikusat akar­
nak elmondani vagy a helyr61, vagy az ott el6 emberekr61,
vagy magar61 Izrael multjar61. Az egyes elbeszeleseket
ezutan osszegyftjt5ttek es egybeszerkesztettek; jelent6s teo­
16giai mondaniva16 az egybeszerkesztes soran Mit e16. fgy
peldaul Gunkel a heber 6satyak tOrteneteben is lokalis ha­
gyomanyokat lat, amelyek eredetileg onan6ak voltak Oak6b
eseteben egy Betel-hagyomanyt, vagy Pemiel-hagyomanyt;
Izsak eseteben Genir-hagyomanyt; Abraham eseteben Beer­
Seba-hagyomanyt, Mamre-hagyomanyt) - az atfogo szer­
kesztes teol6giai celja pedig egyertelmil: Isten igeretenek
teol6gi6.ja az a kozoo nevez6, amely valamennyi elbeszelest
athatja. Gunkel szerint ez a kozos nevez6 nyilvan kes6bbi
szemleletet tlikrOz. lehet kerdezni, hogy Gunkel elme­
letenek hcittereben nem kora germanisztikai kutatasa allt-e
a "monda" = Sage fogalmanak alkalmazasaban)?
Barhogy legyen is: Gunkel nem szakit a klasszikus forras­
elmelettel, hanem eppenseggel azt vallja, hogy a fomisok
mar az eredeti elbeszeIesek redakci6i, azaz egybeszerkesz­
tesei. Kutatasainak fogadtatasa eppen ezert pozitiv volt,
hiszen sokan ugy hittek, hogy ismet 6si id6kre tudunk
visszanyUlni m6dszere altal.
Ezt a m6dszert tovabb finomitotta a M. Noth altal
kepviselt tradici6kritika. M. Noth kifejezetten a lokalis ha­
gyomanyokat kutatja, s azok atfog6, egybeszerkesztett for­
majat titkozteti az eredeti tradici6kkal. Munkassagar61
reszletesen kell sz6lnunk a kes6bbiekben, hiszen Noth nem
csak a Pentateuchos, hanem az heber elbesze16 iroda­
10m Iii elmeletet adta. Itt most inkabb hangsulyozzuk G.
28
29
von Rad szerepet (aki Noth-tal min dig egyetertett!), his zen
az 6 elmelete terjedt el leginkabb magyar nyelvtertileten.
Von Rad Iigy tartja, hogy a forrasok egy-egy hatalmas
szellemi g6cponthoz kothet6k. A Papi Irat es a Deuterono­
mium eseteben ez termeszetes (a fogsag utcini restauraci6,
ill. a J6sias-fele reform ez a g6cpont). A Jahwista eseteben
viszont von Rad Iigy gondolja, hogy a kirtHysag megszilar­
duIasa utani szellemi follendtiles tette lehet6ve egy jelen­
t6sebb mil Ietrejottet. Ezert beszeltek hosszU ideig I1salamo­
ni felvilagosodasr6f', aminek kovetkezteben sztlletett volna
meg a Jahwista. Az El6hista eseteben hasonl6t foltetelez­
hetiink, am ez ma mar nem rekonstrualhat6, hiszen ez a
forras az eszaki orszagreszben sztiletett, igy csak t5redekei
maradtak fenn. - G. von Rad te6riaja igen tetszet6s; sajnos
taIan azonban kisse till konstruktiv, s olyat is liit, amit mar
nem lehet bizonyitani. F6kent a "salamoni felvilagosodas"
es a Jahwista korai datalasa bizonyult problemasnak az ezt
kovet6 evtizedekben - a XX. szazad utols6 harmadaban.
Az ujftas mar pedig G. von Rad egyik legjobb tanitva­
nyat61 szarmazik. R. Rendtorff (G. von Rad ut6da Heid­
elbergben) arra hivta fel a Bgyelmet, hogy - forrasok ide,
vagy oda - a Pentateuchos jelenlegi formajaban inkabb mo­
zaik-szerii kepet mutat: terjedelmes blokkok allnak egymas
mellett, s ezek atvezetese meglehet6sen laza. Vilagos: az 6s­
t5rtenet (IM6z 1-11) egeszen lazan kapcsoI6dik az 6satyak
tOrtenetehez (IM6z 12-50). Legelesebb vaIaszt6vonal mar
pedig az 6satyak tortenete es a kivonuIas-tortenet kozOtt
van (2M6z 1-15). A 2M6z 15,22 nyilvan Iij fejezetet vezet be:
a pusztai vandorlas, pontosabban a Sinai-hegyhez vezet6 ut
szakaszat, ami a Tizparancsolattal zaruI (2M6z 20). Ezt
megint egy onan6 blokk koveti: a Szovetseg konyve (2M6z
21-23). Az 5M6z ktilonall6 voitat mar de Wette 6ta valljuk ­
de a 3M6z papi Wrvenyei is onmagukban is megallnak. A
blokkok megleteb61 Rendtorff azt a kovetkeztetest vonja Ie,
hogy azok valamikor (meg a Pentateuchos vegs6 osszealli­
tasa el6tt) onall6an is leteztek; a vegs6 egybeszerkesztest

val6szinUleg perzsa korban, a perzsa birodalmi politika
nyomasara vegeztek eL Szerinte a "T6ra" (eredetileg: utmu­
tatas, tamMs) akkor lett"T5rveny", amikor a perzsa hat6sa­
gok bekertek a zsid6 torvenyeket a Kr.e. V. szazad uto1s6
harmadaban, hogy aszerint iteljek meg Izrael ugyeit. Az
utols6 szerkeszt6i tevekenyseg ezert inkabb csak az egymas
melle rendeles volt; korabban pedig csak a meg most is j61
elkii15nii16 blokkok voltak meg. Ezzel a nczettel Rendtorff
£51 is adja nem csak a Salamon-korl Jahwistat19 - hanem a
Jahwista fomist aItaIaban!
6stdrtinet
AItaIaban szokas hangstilyozni, hogy az a nehany
fejezet, amivel a Biblia indut messze nem a legfontosabb
mondanival6ja lzrael hitenek: az egyiptomi fogsagb61 val6
szabaduIas sokkal inkabb meghatarozta az 6szovetseg
19 A klasszikus forraselmelet ugy tartotta, lahwista forras
deli illet6seg{i. Nyelvi sajatossaga, Izmelt
mond, Sinai hegyrol beszel (Horeb kanaaniakat emlit
(nem emoriakat), a
Sok antromorfizmust
Ie. Az 1M6z 2-tol az szamolhatunk vele,
az 1M6z 12-13; 15; 21; 24-33; a 2M6z 16-20; 33;
4M6z 10; 13; 16; 20-25; 32 fejezeteiben lelhetjtik fel. Az 5M6z-ben
csak a 31. es 34. fejezetekben van jelen.
Az EI6hista valamivel kes5bbi, mint a IX. szazadi Jahwista a
klasszikus forraselmelet szerint. Nem csupan az 'el6him istennev
hasznalata jellemzo rat hanem a fent emlHett sajatossagok is (tehat
a Jak6b, a H6reb, az em6riak, az 'linui szavak hasznalata). Jellemzo
hogy univerzalis isten-kepe van; szfvesen hasznalja a kijelentes
eszkozetil az almot. Altalaban kozelebb au a pr6fetak igehirdete­
sehez, mint a Jahwista. Az E16histat a klasszikus nezet szerint az
IM6z 15-ben pillantjuk meg eloszor, de elsz6rtan vegig megvan az
osatyak tOrteneteiben is, sot az egyiptomi kivonuIas tOrtEmeteben
is. A vandorhls-tOrtenetekben a 4M6z 1-14; 20-24-ben talalhat6
meg, ill. a 32. fejezetben. Az 5M6z-ben csak nyomokban leleheto
feL
30
Lt::VW/j.L"J"L, mint a teremtes-tortenet. Ezzel egytitt a teremtes
leirasa igen-jelent6s a vilagrend kifejezesekeppen. Ert6 szem
r5gt5n latja, hogy ismetlesek vannak az 6storteneten belul:
A teremrest ket elbeszeles irja Ie (Papi Irat es Jahwista:
1M6z 1-2,3; ill 2A). Az els6ben nyilvan az a rend a fontos,
amit a fogsag utani legmagasabb szintii tudomanynak
nevezheUink; a masodik teremtestortenet a korabbi: a Kr.e.
VIII. szazadi judai paraszt szemIeletet lathatjuk abban, hogy
Isten a f5ld porab61 formalja meg az embert, majd az orraba
eletet lehet de az is, hogy az asszonyt a ferfi oldalbordaja­
b6l teremti. Az Eden-kerti tortenet mindazaltal mar el6vete­
lezi a biinbeeses tortenetet. Nyilvanval6, hogy az apr6 kiha­
gas: a tilt ott gyumo1cs leszakitasa magyarazat arra, hogy a
vilagot valamilyen miniatiir kis hiba rontotta meg, ami
azonban alapjaban veve renditi meg lsten es az ember vi­
szonyat hiszen: engedetlenseg Iste1l1lel szemben. Az egesz
6stortenetre jellemz(5 ezutan az a teo16gia, amit taW6an
IInegatfv udvt5rtenetnek" szoktak nevezni: az apr6 kihagast
k5veti a testvergyilkossag (Kain es Abel, 1M6z 4), majd a
t5meggyilkossag (19-24. v.). Az er6szakossag elterjedese
nem veletlenulnyer hangsulyt az 1M6z 6-ban, hiszen e16ke­
stiti az oz5nviz t5rtenetet: immar az egesz vilag rossz, s
csupan egyetlen igaz embert taW Isten: N6et. Az Dz5nviz
t5rleneteben is keveredik a Jahwista es a Papi Irat elbesze­
lese; koztudottan regi, k5zos semi emlek az Dzonviz emleke
- mar az 6babiloni irodalom is beszamolt r61a. Az 6stor­
tenetet athatjak a nemzetsegtablazatok is, amelyek celja,
hogy a nepek elhelyezkedeset megmagyarazzak az oIvas6­
nak. Az lsten elleni Iazadas monumentalis mereteket olt az
1M6z 11-ben: immar egyetJen ember sines, hanem
Istent akarja tr6njar61letaszitani az ember. A mrLenet vegiil
a nyelvek 5sszezavarasaval zeirul; ez nem allllyira a nepek
kulonboz6 anyanyelvenek magyarazata, mint inkabb masz­
sziv kritika: az asszir birodalmi torekvesek elitelese. (Babel
tornyat sem annyira a babiloni 7Jqquratok, lepcsozetes
epuletek, hanem az asszir f6varos epitkezesek hatteren kell
31

ertebneznunk). Mig az elbeszelesek mogott folcsillanni
Iathaljuk az 6kori Kelet nagyhatalmi politikajat, met61eg
annak kritikajat, addig az is vilagos: az IM6z 11 teo16giailag
lezatja az 6stOrtenetet, sa 10. versben el6tart nemzetsegtab­
lazat mar azt kesziti eM, hogy Istennek ezutan egy nepet
kellett kivalasztania - el6szor termeszetesen Abraham sze­
melyen kereszttil.
Az osatyak tartenete
J. Wellhausen sommas fteletet alkotott az 6satyak tOrte­
neter61: szerinte ezek a tOrtenetek nem annyira arr61 a kor­
r61 vallanak, amelyr61 beszamolnak, hanem sokkal inkabb
azt a kort tarjak eIenk, amelyikben keletkeztek. Ez a kor a
kiralyok kora - Wellhausen nezete szerint. A helyzet nagy­
jab61 valoban eZi reszleteiben azonban korant sem ilyen
egyszerft! A tOrtenetek ro. grosso modo j61 hatarozzak meg a
torteneti kort: val6 s igaz, hogy Mezopotamiab61 volt egy
olyan tin. "protoaram" elvandorlas, amelynek osszeftigge­
sebe jol illeszkedik az Abraham-tOrtenet. Ugyanakkor foltft­
n6 jelenseg, hogy konkret lokalis hagyomanyok csak Pa­
lesztina terUleten vannak az 6satyak elbeszeIeseiben - tehat
az elbeszeIesek j6 resze (ha nem az egesz) Palesztinaban
keletkezett!
Ami a keletkezesi id6t illeti, itt is tovabbi pontositas
sziikseges. Legregebbi elbeszeIesnek nyilvanval6an a Jak6b­
torteneteket kell tartanunk (ennek ui. mar a VIII. szazadban
megvannak a nyomai, olvasd: H6s 12). Mar ekkor kialakult
tradido lehetett, hogy Jak6b csellel veszi el az aldast az id6­
sebb testvert61, Ezsaut61 (lM6z 27), majd ennek kovetkezte­
ben el kell menekUlnie, s idegen helyen szolgal (lM6z 28­
29), de az is, hogy asszonyert szolgal. Jak6b es Ezsau
kibektilese, a tusakodas az 'el6himmal a Jabb6knal mar nem
szerepel a Mseasi elbeszelesben, s csak az 1M6z 32-33-ban
ugyanakkor nyilvanval6, hogy itt is 6si, lokalis hagyo­
mannyal van dolgunk, hiszen az a Pentlel, ahol a tusakodas
megtortent, kes6bb az eszaki orszagresz f6varosa az
32
orszagszakadas utan Jeroboam elkoltozik Sikemb6l, s rezi­
dendajat itt uti fel. Ugyanezt mondhatjuk JakOb ahnar61 is
az 1M6z 35-ben: Betel es a beteli szentely stinten fontos
szerepet visz az eszaki orszagresz kultuszaban. A legregeb­
bi elbeszeIes tehat er6sen palesztinai koWdesft! Az elbesze­
lest kiegeszitlk meg passzusok Jak6b fiair6li ezek mar
azonban egeszen nyilvanval6an nem emberekr61, hanem
torzsekr61 sz61nak - igy pI. az 1M6z 34 ebnondja, hogyan
meg Simeon es Levi torzsenek letelepedese Sikem
kornyeken. Az IM6z 38 ezzel szemben Jtida es menye torte­
neter61 valtozatlanul magyarazatra var: kerdes, hogy egyal­
talan tOrzsi elbeszeIesr61 van-e sz6, vagy esetleg a s6gorha­
zassag intezmenyenek aetiologikus elbeszeleser6l.2°
Izsak szemelye es tortenete mar sokkal nehezebb
kerdesi vannak, akik tigy tartjak, hogy egyetlen tortenet ma­
radt fenn r6la: 1M6z 26. Ez a tortEmet egyebkent erdekes
m6don kett6sen talalhat6 meg a Bibliaban, mert Abraham­
r61 egeszen hasonl6 tortenetet tar el6 az 1M6z 20. Talan
megis inkabb Izsaknallehet eredeti az elbeszeIes - ha egyal­
talan ez igy van. Ugyanis az is j61 elkepzelheW, hogy Izsak­
r61 semmi nem maradt fenn - Izsak nem mas, mint egy
gyermek, aki megtestesiti az Abrahamnak tett igeret val6ra
vaIasat. Ha azonban az 1M6z 26 eredetisege mellett don­
ttink, akkor azt keU mondanunk, hogy itt is egy sajatos
tradid6 az 6satya elbeszelesenek az alapja.
Az Abraham-tortenetek Osszessege viseli a leginkabb
magan az atfog6 ismerveit. Valojaban Abraham
tortenetei ki:'iztil egyetlen egyet sem ertebnezhettink tigy,
hogy kozben elvonatkoztatnank att61 az igeret-motivumt61,
20 A s6gorMzassag (heberesen: leviratus) olyan inh~zmeny volt
Izraelben, amely az ut6d nelktil elhunyt ember csaladjat volt hivat­
va biztositani. Ez esetben ui. a meghalt ferfi helyett a s6gomak volt
kotelessege felesegtil venni az ozvegyet, s az ilyen hazassagb61
sztiletett gyermek az elhunyt fern ut6dfumk szamitott. Az lM6z 38
fOszereploje Tamar, aki ennek a jognak ervenyt szerez - meg akkor
is, ha tobben (igy nlaga Juda is) vonakodnak a jog vegrehajtasat61.
33

 ,
Ii
;>'6\;\~T
:(fl~,
\\
.\
;11
;C
,1
ami az egybeszerkesztes vezennotivuma. Mi ertelme el­
hagyni 6seink varosat (lM6z 12), mi ertelme k6borolni
Paleszti:ruiban (lM6z 13), nti ertelme csatazni nagy kira­
lyokkal (lM6z 14), ha nem an mogotte Isten igerete, ill. Ab­
raham hite az igeretek Isteneben? Az igereteknek ket suly­
pontja van: az orszag igerete, ill. a szamtalan ut6d fgerete.
Az elbeszeIes Abraham hitenek abrazoIasa utan (lM6z 15)
kiter az arab ok 6senek, Izmaelnek a sztlletesere (lM6z 16) ­
itt tfulhet felleginkabb szamunkra, hogy a tortenetek talan
mar a fogsag utan sztilethettek, amikor a Palesztinaban val6
hekes egytltteles fontos volt - hiszen Paleszti:ruit nem a
zsid6k, hanem "Abraham magja" orokolte: az arab ok is.
Ahogy az orszag igeretet sokan kapjak, ugy a szovetseg
csak a zsid6knak sz61 - ezert olvassuk az lM6z 17-ben,
hogy Isten szovetseget kotott Abrahammal, ill. hogy e szo­
vetseg jele a kortilmetelkedes. 21 Az elbeszeIes menetet egy
lokalis jellegii elbeszeles szakftja meg Sodomar61 es Gomo­
rar61 (lM6z 18-19; az lM6z 20-r61 mar sz6Itunk). Ezt
azonban a megigert gyennek sztiletese (es elllzese
koveti), majd a hires 'aqeda-tortenet: Abraham hitenek pr6­
batetele, "Izsak felaldozasa", azaz inkabb hogy fel nem
aldozasa (lM6z 22). Hogy mi lehet ez ut6bbi, sokat targyalt
passzus eredeti ertelme, az vitatott: talan egy osi gyennek­
aldozat emleket orzi az elbeszeies, avagy egy inidad6,
felnotte avatasi ritusr611ehetett sz6. A jelen osszefUggesben
azonban rendkiwl er6sen szerepel Abraham hite, vaIamint
annak hangsUlyozasa, hogy a megval6sult igeret nem ve­
heti at az igeret Istenenek a helyet. Az Abraham-tortenetek
lezarasa tenneszetesen a foszereplOk halala, ill. Izsak nostl­
21 Nyilvanvalo, hogy ez is egy jele a fogsag utani kornak A fogsag
elatt Palesztinaban mindenki koriilmetelkedetti inkabb az a feltu­
no, ha a filiszteusok (akik nyilvan idegenek Palesztinaban, va16szi­
nuleg a "tengeri nepekkel" egyiitt erkeztek meg a Szentfoldre)
koriilmeteletlenek. Ezzel szemben a fogsag utan mar csak a zsido
nephez val6 tartozas jele a koriilmetelkedes!
34
lese - mar a jovot kesziti e16. Mai kutat6 mindenesetre
meghokkenessel ertestll e tortenetek kapcs<ln, hogy a kiva­
lasztott nep eredetet olyan nagyvonalu, nemzetkozi kitekin­
tesll (A. de Pury szerint egyenesen "okumenikus") elbesze­
lesek irjak Ie, mint az Abraham-tartenetek!
A J6zsef-t()rtenetek ezzel szemben egeszen vilagos,
hogy az osatyakr61 sz616 elbeszelesek legfiatalabb resze.
Ugyan J6zsefrol mar korabban is lehetettek legendak, de
maga az elbeszeIes (lM6z 37-50) teljesseggel a heber bOl­
csessegirodaIom hatasa alatt an: J6zsef almot Iat, s aImot fejt
meg (lM6z 37, ill. 40-41); J6z')ef tart67,kodik az idegen
asszonyt61 igaz, igy is bajt hoz ra Potifar felesege (lM6z
39). J6zsef peldajat adja annak, hogy hogyan kell visel­
kednie a zsid6 hiv6nek idegen kiralyi udvarban (lM6z
41,37kk). Az elbeszeles jelenlegi helyen azonban bizonnyal
arra akart valaszolni, hogy hogyan kertilt Izrael Egyiptom­
ba - erre pedig a 42-47 fejezetek szep, novellisztikus elbe­
szelese kimerit6 valaszt ad! - Tenneszetesen sokan vizsgal­
tak azt is, hogy mi lehet a t()rtEmeti hattere ezeknek az
elbeszeleseknek; itt mindenkeppen arra kell figyelmeztet­
ntink, hogy till sokat ne varjunk el a t()rtenett6l, his zen celja
egeszen mas, mint a mai ertelemben vett tortenetlrase. Az
azonban biz ton elmondhat6, hogy altaIanossagban megfelel
a torteneti kepnek: Val6ban volt ehinseg Palesztinaban, s
val6ban sokan Egyiptomba menektiltek, Egyiptom pedig
sok azsiait tenyleg befogadott ezekben az id6kben. A keret
megfelel nagy vonalakban annak, amit tudunk e korr61 ­
tovabbi pontosftas azonban nem lehetseges!
Kivonulas Egyiptombol
A 2M6z 1-15 esemenyei eppugy a modern hitvitak
keresztttizeben antak, mint az lM6z sok tortenete.
telentil! Az elbeszelesek ui. bizonnyal jelent6s torteneti
emleket 6riztek meg, de teljesen at vannak itatva olyan
motivumok altai, amelyeknek a hitvallasban
kizar61ag torteneti dokumentumkent
35

haszmiln:i! Ha csak M6zes szeme1yere tekintunk, akkor is
fe1tGnik: mennyire azonos motlvumok formaltak meg a r6la
sz616 e1besze1est, mint Jak6bot! Adva van egy gyermek, aki
mar szUletese pillanataban veszelyeztetett volt, majd fohle­
velkedese soran olyan tettet kovet el, hogy ktilfo1dre keny­
szertil. Idegen foldon azonban nem kis sikert er el, biszen az
idegen torzs vezet6jenek (sejkjenek) lanyat veszi felesegtil ­
egyfajta osi "karrier" ez! Ennek ellenere nem marad meg
idegen foldon, hanem hazater, hogy nepenek vezet6je
legyen, mert Isten kulonleges kijelentesben reszeltette. Ezek
a lenyeges motivumok aligha szerepelhetnek veletlenUl
mindket foszereplo eleteben! E tortenet elemeit lathaljuk a
2M6z 1-3-ban (az egyiptomi szolgasag abrazolasa utan). Az
ego csipkebokor22 hires jelenete utan M6zes, bar vonakod­
va, de elfogadja a kUldetest. Az ezt koveto passzusok M6zes
(es ATon) fara6val val6 vitajat irjak Ie, ide ertve a tlz csapast
- aminek vegen hajland6 a fara6 elbocsatani Izrael nepet
(2M6z 5-10). Szamtalanszor hangsUlyoztak mar, hogy a tiz
csapas kozul kilenc tokeletesen ertheto tenneszeti csapas­
kent, s e tenneszeti csapasok nem voltak ritkak Egyiptom­
ban. Az viszont elvitathatatlan, hogy a tizedik csapas, ti.
minden elsosziilott halala, egyben csticsponlja is a csapa­
22 A 2M6z 3,14 kijelentese magyarazatok sokasagat tette sziikse­
gesse es lehet6ve: mit jelent a "vagyok, aki vagyok'/? va­
lasz ez, vagy kiteres a vruasz elal? A gorog forditas (Septuaginta)
mindcnesetre melleknevi igenevvel fordftja e szakaszt: en vagyok
a 16tez6 - talan azonban ez mar a gorog filoz6fia hatasa! Nemelyek
szivesen forditjak (nyelvtanilag korrekt m6don) inkabb jov6 id6vel
itt a 16tiget. Vannak oIyanok is, akik Isten nevet velik kihallani a
letige ezen fOrniajaban ('ehje, ill. jaJlwe). - Annyi azonban bizonyos­
nak latszik, hogy a kijelentesnek itt nem esak §rteke, hanem helyer­
teke is van: nem veletlen, hogy pont itt es pont ekkor hangzik el ez
a kijelentes. A szerz6 bizonnyal arra gondolt, hogy az ezt kovet6
esemenyek nem Ienyegtelenek Izrael torteneteben, s azt kivanta
hangsulyozni, hogy Istcn oIyan tapasztalatot fog most adni a nep­
nek, ami igerctkent is ertelmczhet6: a szabadit6 Isten lesz veliik!
36
soknak - s ez a csapas semmikent nem ertelmezheto terme­
szeti katasztr6fakent! Az utols6 csapas mar a kivonulas es a
paska unnepenek osszekapcsolasat foltetelezi23, hiszen ezt
kesziti elo. A kivonulas titvonala vitatott; sajnos, hogy a
itt semmilyen pontositast nem tesz lehetove. Mivel
val6szinutlen, hogy az eszaki haditit fele veuek volna az
iranyt a menekti16 zsid6k, ezert tObben tigy gondoljak,
inkabb Del fe1e, a Keseru-tavak iranyaban tavozhauak a
zsid6k (igaz, akkor a Nadas-tenger - a gorog forditas 6ta:
Voros tenger - eppen olyan helyen fekudt, ahol nem n6tt
nad...). A csoda maga itt ismet megfoghatatlan, csupan
annyi vilagos, hogy a menekulo nep aljut a tengeren, mfg a
fara6 uldozo sereget ellepi a tenger. A magyarazati kiserle­
tek rendre elegtelennek bizonyultak itt: akar vulkan-kitOrest
foltetelezunk, akar a tengert kiszarit6 szel megfordulasat
akarjuk lalni az esemenyekben, akar egyszeruen a nehez
fegyverzelu katonasag megsemmisuleset ingovanyos tala­
jon (ahol meg a konnyu gyalogsag vegig tudott vonulni) - a
csoda tenyet nem lehet kiiktatni a magyarazatunkb61 semi
A csoda elbesze1ese vegtil egy Mlaad6 enekkel zarul: a
2M6z 15 felirata ugyan az tij protestans forditas szerint
"M6zes Mlaad6 eneke", am a szakirodalom inkabb Mirjam
enekerol beszei. A zsoltar e1egge osszetett egyseg; legosibb
resze (IIEnekelek az URnak, mert igen felseges, lovat lovasa­
a tengerbe vetett.") akar az esemeny utan is elhangoz­
hatott. Ezzel szemben az ezt kovet6 versek (pI. a 10. vers)
23 Jelenlegi tudasunk szerint a
iinnepe volt, akik a nyaj SZflpo.ro(1as:aki:)I
doztak az istensegnek. Ezzel szcmben a ielen C'LU'''',,",,",C''''',,"L''::'''
csak az egyiptomi kivonulassal, hanem
rek iinnepevel is kapcsolatban all a paska.
iinnepe (egeszen nyilvanval6an nem hanem let~~lelpeclett
nep iinnepe!) jelenlel)i elbesze16siinkben arra utal, hogy az Egyip­
tomb61 val6 menekiiIesszeru tavozas miatt nem lchetctt megke­
leszteni a kenyeret. - A 2M6z 1-15 teMt kesai stadiu­
mot kepvisel az unncpek alakulasanak ti)"ti>1'1IAt.,s.hA1nl
37
 . \','"
'
',0,
"<',:,F
erosen foltetelezi az elozo elbeszelesek (fokent: a papi elbe­
szelesek) elemeit. Raadasul az enek tartalma nem is annyira
az egyiptomi szabaditas, hanem altalaban Isten vezetese: a
zsoltar azzal zarul, hogy Isten tulajdon hegyere vezeti a
nepet - mi lehet ez mas, mint Sion hegye? Az enek tehat
mar foltetelezi a jeruzsalemi templom felepiteset, igy Sala­
mon koranci1 regebbi aligha lehet, sot inkabb a deutero­
nomiumi reformra datcilhat6.
Sinai perik6pa es Tizparancsolat
A szabaditcis utan val6ban a megtart6 csodcik kovetkez­
nek, amelyeket athat a nep "zugoI6dasanak" motivuma - ez
igazi deuteronomista motivum! A ftirj es manna csodaja
utan a csodci1atos vizfakasztcis kovetkezik, majd ezutcin egy
nep (amci1ek) folott is gyozelmet ad Isten (2M6z 16-17). Ezek
az elbeszelesek a regebbi forrasokban maradhattak fenn
szeimunkra - ezzel szemben Jetr6 latogatasa M6zesnel in­
kcibb olyan szemleletet tiikroz, ami a deuteronomistcihoz all
kozel. A sinai-hegyi kijelentes (2M6z 19) erosen kevert
szoveg; nyilvan sokaknak volt mondanival6ja ez esemeny
kapcsan! Maganak a hegynek a hollete mindmciig kerdeses;
a mai dzsebel Musza (M6zes hegye) eppenseggellehet nem
kizart lehetoseg, de az is elkepzelheto, hogy a hegyen talci1­
hat6 kristcilyos dendritek adtak okot a hegy azonositasara a
Sinaival. Annyi bizonyosnak latszik, hogy a 4M6z 33 egy
osi itinerarium (utvonal) stcid6it orokitette meg szeimunkra,
ami Palesztina kozepso reszebOl az arab sivatagba vezetett ­
igaz, ekkor nem ennyire Delen kellene keresnunk a Sinai­
hegyet! Amennyire megfoghatatlan azonban a hely maga,
annyira egyertelmu a mondanival6 - s mi mas lehet
fontosabb a mondanivaI6nci1? M6zes a Sinai-hegyen kapja a
Tizparancsolat kijelenteset ket kotciblan.
A Tizparancsolat - koztudottan - ket helyen is fenn­
maradt szamunkra (2M6z 20, ill. 5M6z 5); a ket verzi6 sz6
szerint megegyezik, csupan nehany apr6 stilciris elteres van
a ketto kozott. Van azonban egy jelentos is: a szombat
38
.,•.1.1.11
~I'
I
napjanak megtartcisat a 2M6z 20 azzal indokolja, hogy Isten
hat napon at teremtette a vilagot, s a hetediken megnyu­
godott; az ember is hat napon at dolgozzon, de a hetediket
szentelje Istennek. Ezzel szemben az 5M6z 5 arra emlekez­
tet, hogy Izrael maga is szolga volt Egyiptomban, s Isten
szabaditcisara emlekezve kell megtartani a szombatot. A
2M6z 20 nyilvan a papi teremtes-tortenethez an kozel
(lM6z 1), mig az 5M6z 5 egeszen nyilvanval6an deuterono­
mista ihletesu indoklas.
A Tizparancsolat elso pillantcisra is kevert mUfaju tor­
venynek latszik:24 vannak benne parancsolatok es tiltcisok is.
Mindenkeppen ugy kell gondoljuk, hogy a Tizparancsolat
legregibb resze az a tilt6 sor, ami a 6-9. parancsolatb61 an
(ennek nyomait mar a Kr.e. VIII. szazad kozepe tajan meg­
talcilhaquk, vO. H6s 4). Az elsa parancsolat ezzel szemben
voltakeppen nem is parancsolat, hanem bemutatkozcis. Tob­
beknek foltftnt, hogy ez a bemutatkozas a hettita vazallus­
szerzodesek stilusaban talcilhat6 meg: a nagykiraly onmaga
bemutatcisaval kezdi a vazallus kirallyal kotenda szovetseg
szoveget. Ez azt jelenti, hogy a Tizparancsolat elsa olvas6it
nyilvan a nemzetkozi szovetsegkotesekre emlekeztette, es
pedig azzal a sUlyos mondanival6val, hogy Izrael nem egy
24 Az izraeli torvenyek vonatkozasaban klasszikusnak szfunit6 mu
A. Alt cikke: Die Urspriinge des israelitischen Rechts (1934). Ebben
Alt ket alaptipust foltetelezi a kazuisztikus jog mindig egy-egy
kazust (esetet) ir Ie, amit aztan szankci6val lat el (olvasd pI. a
2M6z 21 torvenyeit). Ez a tipus jelen van mar a Hammurapi-torve­
nyekben, ezert ezt kozos semi hagyomanynak tartja Alt. A Tizpa­
rancsolat ezzel szemben nem eseteket, hanem altalanos tiltasokat
vagy parancsolatokat tartalmaz - ezt nevezi Alt "apodiktikus"
torvenynek. Szerinte ez ut6bbi specialisan izraeli. - Mikent latjuk:
az apodiktikus torveny is meglehetosen kiilonbozo fajta lehet,
ezert Alt tetelet tovabb pontositottak a kesobbiekben. Ugyanakkor
az is igaz, hogy ez a torveny nem specialisan izraeli, mert masutt
is megtalalhat6. Alt tanulmanya ennek ellenere az izraeli jog kuta­
tasanak egyik alapmuve!
39
 ,1/
,
. ·.f.
':¥!;!;'
J,v
vilaghatalommal, hanem kizar6lag Istennel magaval kot
szovetseget! A masodik parancsolat is ennek jegycben er­
tendo: az asszir uralkod6k szivesen helyeztek el ui. szimb6­
lumaikat, kepeiket a vazallusok orszagaban, templomaiban.
Izrael egeszen nyilvanval6an nem volt kepek nelkiil a
fogsag elotti id6kben25; az idegen szimb6lumok tiltasa, sot
iildi:)zese a deuteronomiumi reform tijitasa. A masodik
parancsolat tehat talan a legfiatalabb a ti:)bbi ki:)zNt!26 A Tiz­
parancsolat mai strukttirajanak mindazaltal a kulcskerdese
a szombat napjanak tisztelete: nem veletlen, hogy az egyet­
jelentos elteres a parancsolat magyarazataban itt taIal­
Ugy tUnik, eredetileg ez is negativ parancsolat, tehat
volt; a hetedik napon ui. nem szabad semmilyen mun­
kat ez egyfajta tabut jelent! A Tizparancsolat
azonban pozitiv paranccsa alakiqa at a tabut: Istennek kell
szentelni a hetedik napot. E nap tehat a het koziillsten sajat
tulajdona, s akkeppen kell eljami - igy a szombat napjanak
parancsolata a Tizparancsolat kozepponljaba keriil, s az
el6tte lev6k elokeszitik (ti. hogyan kell ervenyre juttatni
lsten kizar6lagossagat), az utana levok pedig a kovetkez­
menyeket kivanjak lcvonni bel6le. Termeszctesen nem zar­
juk ki mindezzel, hogy jogos, ha a ket kOtabla Istcnre es
emberre vonatkoz6 tartalmat megkiilonboztesse valaki; a
torteneti ertelcm azonban inkabb a koncentrikus s:zerkesz­
tesu Tizparancsolatot teszi val6szlnuve.
A SZOvetseg konyve
A jelenlegi szerkesztoi Osszefiiggcs tigy alliqa be, hogy
a Tizparancsolat utan kovetkezik a Szovetseg konyve (2M6z
21-23) - mint ha a Sinai-kijelentes kOvetkezmenye lenne az!
25 Olvasd itt: Xeravits Geza (szerk), [lwnografia - 6kumenikus
vetftse a pusztai vandorlas Kello tOrteneti tudattal rendel­
megkOzelitesben, Budapest-Papa, 2005.
kez6 olvas6nak rogton hogy ez a celkitu.zes tortenetileg
26 Olvasd: Karasszon Dezso, A masodik parancsolat, in: Szucs Fe­
mennyire anakronisztikus: mar maganak a satornak a harmas be­
renc (szerk), Szoszek es katedra. Tanulmanyok Dr. Tath Kalman
osztasa is (ami szinten a jeruzsaIemi templomnak felel meg) feltu­
tiszteletere, Budapest, 1987, 65-72.
no, hiszen mit keres a pusztaban a sZlriai templomtfpus? Az egyes
40
szemben a reszletes kimutatas bebizonyitotta, hogy
regebbi torvenykonyvet illesztett be ide a szerkeszto,
ami bizonnyal a Kr.e. VIII. szazadra megy vissza. A tor­
venykonyv eloszor az anyagi karok j6vatetelevel foglal­
kozik - ide ertve a rabszolgakat is. A 2M6z 22,15kk utan ter
rei a szemelyeken mcgesett serelmekre. Altalanos jcllcmz6je
a humanitas lehet e torvenyeknek, tehat mindenkeppcn a
meltanyossag vezethette a torvenyki:)nyv alkot6jat. U gyan­
akkor azonban crdekes azt is latnunk, hogy az isteni tekin­
tely mint indok eredetileg nem szerepelt a torvenyek kozott
- csak ut6lag lett beiktatva. Ugyan vilagos, hogy minden
torveny vegso indoka csakis transzcendens lehet, megis
erdekes, hogy az indokot kiilon megfogalmazni nem tartot­
ta sziiksegesnek a Szovetseg konyve.
A papi tOrvenyek
Nem vitas, hogy ezeket a torvenyeket tudja a legnehe­
zebben megemeszteni a mai 0lvas6. EImek oka, hogy egy­
reszt a papi fr6 rendkivtil szisztematikusan jar el, s egy sor
olyan reszletkcrdest is emlit, ami a mai 0lvas6 szamara
kevesse erdekes. Masik, nem keyesbE' fontos jellegzetessege
ennek a stllusnak, hogy olyan szavakat hasznal terminus
technicusokkent, amelyek egyebkent koznyelvi szinten is
haszrutlatosak - csakhogy ott nem tulajdonitunk nekik
kiilonosebb jelentoseget.
A 2M6z 24. fejezete a szovetseg megkotcschez kapcsol­
ja a kultikus torvenyeket; e passzusban ugyan az El6hista
forrassal is szamolnak a klasszikus forraselmclet kepviseloi,
az ezt kovet6 reszek mar egyertelmuen a papi fr6 muve: a
szent sator27 elkeszitesenek rendiet olvassuk a 25-27. fejeze­
27 A papi fr6 celja itt, hogy a vissza­
41
 , ,
1"
,,'
'" ';f,:-<
."".
;~1,:
tekben. A 28-31. fejezetek a berendezesrol nyilvan foltete­
lezik mar azt is, hogy milyen berendezeseket haszmiltak a
jeruzsaIemi templomban, ill. hogy ezeknek mi volt a
funkd6juk.
A 2M6z 32-34 regi es sokat vitatott passzus a Penta­
teuchosban: a nep aranyborjtit keszlt, amig M6zes a hegyen
van, s baIvanyaIdozatba stillyed. Ezt kovetoen jogos M6zes
haragja es a levitak bossztija: mindenkit legyilkolnak, aki a
balvanyimadasban reszt vett. A passzus azzal zcirul, hogy
Isten megmutatja dicsoseget M6zesnek28, majd tijra atadja
neki az osszetort kotablak masolatat. - Ma mar vilagos,
hogy ez a szakasz feltetelezi a Jeroboam altaI bevezetett
bOrjti-kultuszt Betelben es Danban. Ugyan elkepzelheto,
hogy a korai kiraIysag koraban Izrael Istenet is bika forma­
jaban abrazoltak, de az ir6 szamara mindenkeppen elitelen­
do volt a beteli kultusz (amelyrol tudjuk, hogy hagyoma­
nyosan aronita papsag kultuszhelye volt; ezert Aron
eliteIese hallgat6lagosan jelen van a 2M6z 32-ben is!). Az
aranyborjtir61 sz616 elbeszeles mindazaltal nem egy, hanem
tobb szerzo fantazicijat is megihlette, tigy hogy a 2M6z 32-34
meglehetosen osszetett egyseg.
A 2M6z ezutan visszater a szent sat or technikai kerde­
seinek targyalasara, s a sator folszenteIesevel zarul a konyv.
A 3M6z 1-9 fejezetei taIan meg nehezebb olvasmany eIe
allitanak benntinket: az aIdozati rend leirasat tartalmazzak.
Talan csak annyit mondhatunk el ezekrol a torvenyekrol,
hogy rendkivtil sokretU aIdozati szokasok teol6giai szem­
pontti egysegesitese tOrtenik itt meg, s ezert a kutatas igen
berendezesi targyak pedig igen nehezen kepzelhetok el egy
elbonthato, majd gyorsan ujraepitheto szentely eseten. Nyilvan a
teologia gyozott itt a tortenelem elleneben!
28 E szakaszhoz kapcsolodik a heber szoveg egyik legregibb fordi­
tasi hibaja. Mindenki ernlekezik, hogy Mozest sokszor abrazolja az
europai festeszet szarvakkal (igy Michelangelo Mozese is). Arrol
van szo, hogy a "ragyogni" szo heberiil: qaran; a "szarv" szo pedig
qaen. Mozes a felreforditas eredmenyekent kapott szarvakat ...
42
\i/
I"I:', ~
iooJIllllll,',,
kedvelt resze ez a nehany fejezet. Egeszen bizonyos, hogy
az egMidozatot akarja legtobbre ertekelni, ezen beltil is a
bika folaldozasanak tulajdpnit jelentoseget - targyaIja azon­
ban a kisebb aIdozatok (barany, de akar galamb) aIdozatat
is, sot a vegetabilis aldozatok sem kertilik el figyelmet
(gabona, vagy itaIaIdozat). Ktilon kiter az egyes szemelyek
aIdozatara epptigy, mint az egyes esemenyek kapcsan be­
mutatand6 aIdozatra. Ala. fejezet (taIan elrettentestil)
Nadab es Abihti bfulet irja Ie - haIaIbtintetes jar azert, ha az
aIdozatot nem kellokeppen mutatjak be!
A 12-15. fejezet a ritualis tisztasag szabaIyait irja Ie,
majd a 16. es 17. fejezet ismet ritualis eloirasokat tartalmaz
az engeszteIesi tinneprol es az allatok levagasar61. Ezt
kovetoen azonban inkabb erkolcsi eloirasok szerepelnek a
18-20. fejezetekben. A kovetkezokben azonban vaItakoznak
a rituaIis eloirasok, illetve a kozosseg egytitteIesenek szaba­
lyai - el egeszen a 27. fejezetig, ami a fogadalmi folajanlasok
rendjevel zcirja a sort.
A 4M6z Izrael szambaveteIevel indul. A szambavetel
kettos cellaI jelentkezik: egyreszt fontos resze a pusztaban
vandorl6 Izrael eletenek, masreszt azonban alkalmas arra is,
hogy a nep eletenek helyes rendjet eloirja. Ez ut6bbi jon
elobb, termeszetesen Aron nemzetsegeve129 kezdve, el ege­
szen a 10,11 versig, ahol a pusztai vandorlas indul. Innentol
kezdve a vandorlas leirasa es a papi torvenyek vaItakozva
szerepelnek: a hetven pr6fetal6 ven, Mirjam lazadasa
M6zes ellen, Kanaan kikemleIese, K6rah/Datan/ Abiram
lazadasa, Mirjam halala, a rezkigy6 tortenete, Szih6n es 6g
legyozese szerepel a sorban, de bele vannak szove a torte­
29 Az elbeszeles meneteben kisse elszigetelten an az aroni aldas
(4Moz 6,22-26). Az okot a regeszet tudta aztan megadni erre a
sajatos irodalmi jelensegre: jollehet papi szoveggel van dolgunk ­
tehat a Kr.e. V. szazadra kell dataljuk a szovegeket -, megis az
aroni aldas szoveget mar egy Kr.e. VII. szazadi eziistbullan is
megtalaltak, ami nyilvan amulettkent szolgalt viseloje nyakaban.
Regi szoveg atvetelevel van hat dol gunk!
43
<'
nelembe az aldozati rendelkezesek es a ruhabojtok (15.
fejezet), a papok jarand6saga (18. fejezet), a voros tehen
hamva (19. fejezet) papi szakaszai. A 22-24. fejezet Balam
mMbi pr6fetar61 sz61 (akit kiralya Izrael megatkozasara ker,
de 0 csak aldani tudja Izraelt). A tortenet azert erdekes,
mert idokozben Balam pr6fedait folleItek a jordaniai Deir
Allaban - igaz, ezeknek a pr6fedaknak nines koztik a Bib­
liahoz. Annyi azonban bizonyos, hogy Balam elt; viszont a
Kr.e. VIII. szazad pr6fetaja volt. Nyilvanval6 tehat, hogy
kesobbi elbeszelo egyseg a 4M6z 22-24, s eelja az, hogy
Izrael vandorlasat a szomszedos neppel is elismertesse.30 ­
A 32. fejezetig ezutan ismet a papi torvenyek es a tortenetek
valtogatjak egymast - vegiil a 32-36 egysege a Jordant61
Keletre eso videk felosztasaval zarul: eIerkezttink immar a
Szentfold hatarahoz!
A Deuteronomiurn
Mi6ta W.M.L. de Wette hires teteIet nyilvanossagra
hozta, hogy ti. a Deuteronomium (5M6z) magja az a tor­
venykonyv, amelyet J6sias kiraly a 2Kir 22-23 szerint a jeru­
zsalemi templom renovalasakor megtalalt, seregnyi tud6s
foglalkozik azzal, hogy megpr6balja rekonstrualni a J6sias
altai megtalalt torvenyk6dexet: az 5M6z magjat. A vallal­
kozas annal is inkabb remenyekkel keesegtet, mivel val6ban
ugy tiinik: az 5M6z kozepen talalhat6 meg a torveny maga,
amit egy-egy torteneti keret fog kozre a konyv elejen es
vegen. A torvenykonyv, ugy tiinik, a 12-26. fejezetekre kor­
latoz6dik - de lehet-e ez J6sicis torvenykonyve? A kerdes
azert ilyen nehez, mert torvenyek vonatkozasaban igen
nehez a datalas: att61, hogy valahol szerepel a lIne lopj!" pa­
rancsolat, meg nem tudjuk meg, hogy mikor es hoI mondta
ezeket a torvenyhoz6 - ilyen torveny ui. barhol, barmikor
ertelmes lehet. A deuteronomiumi torveny vonatkozasaban
30 A mMbi pr6fecia fordHasat es magyarazatat lasd: Karasszon
Istvan, Balam es a szamar, in: Az Osz6vetseg varazsa, 239-254.
44
van nehany tampontunk. Bizonyos, hogy vannak olyan tor­
venyek, amelyek nem voltak ujak mar J6sias kiraly idejeben
sem, sot olyanok is, amelyeket korulbeltil be tudunk hata­
rolni. fgy peldaul a 17,14kk: a deuteronomium kiralytor­
veny egeszen biztosan nem J6sias talaImanya. Ha ui. azt
olvassuk, hogy idegen embert nem lehet kirallya tenni Izra­
eIben, akkor minden bizonnyal nem deli ihletettsegii tor­
vennyel van dolgunk, hiszen ott a davidi dinasztia mindig
is garantalta, hogy izraeli ember lesz a kiraly, s nem
kttlfoldi. Ennek a torvenynek csakis Eszakon volt ertelme,
ahol a Davidehoz hasonl6 kiralyi esalad nem volt, tehat j61
elkepzelheto lett volna, hogy idegen ember (esetleg kana­
ani) legyen az orszag kiralya. Ennek hatasa alatt mondta A.
Alt, hogy a deuteronomiumi torveny magja az a hagyo­
many lehetett, amit Eszakr61 az eszaki orszagresz bukasa
utan a Ievitak hoztak magukkal repatrialasuk, Delre van­
dorlasuk soran. Ugyanakkor pedig az is nyilvanval6, hogy
vannak olyan torvenyek is, amiknek Eszakon nem lett volna
ertelmttk: a 12,lkk eloirja, hogy csak egy helytttt, Jeruzsa­
lemben lehet aldozni. Ez viszont egyertelmuen a j6sicisi
kultuszeentralizad6 torvenye; ez nem lehet korabbi, mint
maga a deuteronomiumi reform!
Tobb elmelet is sztiletett, hogy az 5M6z torvenyhoz6
reszenek a strukrurajat megmagyarazzak. Talan a leglele­
menyesebb magyarazat G. Braulike, aki szerint a Tizparan­
esolatot reszletezo torvenyek osszessegerol van sz6. Sze­
rinte az 5M6z 12-26 felosztasa nagyjab61 a Dekal6gust kove­
ti - mint egy vegrehajtasi utasitas a torvenyt. Az olvas6ra
van bizva, hogy ennek igazeit meglassa, vagy elvitassa! Ta­
Ian megis T. Veijola nezetet kell elonyben reszesitstik, aki
ugy veli, hogy a deuteronomiumi mozgalom alapmotivuma
a hires serna' jiszra'el (5M6z 6,4-5): Isten kizar6lagossaganak
parancsa. Ennek kovetkezmenye lehet a kultusz eentraliza­
d6ja, azaz Jeruzsalem kizcir6lagos templomanak parancsa.
A deuteronomiumi torveny pedig e ket szempont szerinti
atdolgozasa lehet a korabbi Szovetseg konyvenek. Nem
45

tagadhat6, hogy a Szovetseg konyve es a deuteronomiumi M6zes halala kovetkezik.33 Az elbeszeIes menete eIegge
torveny kozott ill. boven van atfedes, m~hol meg sz6szerinti bonyolult, mert ITodalmilag nem egyszeruen egy tOrtenet
egyezessel is! elbeszelesrol van sz6, hanem az 5M6z lezarasar61 - es egy­
Miert volt marmost sztikseg arra, hogy ezt a tOrvenyt ben immar a Deuteronomiumi Torteneti Mti indulasar61 is!
torteneti bevezet6vel es befejezessellassak el? A Szovetseg
konyve jelen helyen a Sinai-kijelentes folytatasa, de kUlon
tOrteneti bevezet6 nines az 6 eseteben. Az 5M6z 1 minden­
esetre ligy allitja be, hogy a torvenyt M6zes M6c1b mezejen
adta - erthetetlen kijelentes lenne ez, ha nem pillantanc1nk
az 5M6z vegere: ez az a hely, ahol M6zes mar nem megy
tovabb, hanem meghal a Neb6 hegyen. fgy tehc1t az Iehetett
az elso olvas6k benyomasa, hogy mig a Tizparanesolat a
Sinai-hegyen adott kijelentes dokumentuma, addig a deute­
ronomiumi torveny M6zes vegrendeletekent ervenyes. Az
5M6z-nek tehc1t sikertilt a "masodik tOrveny" legitimad6jat
is megoldania! - Ezzel egytitt azt kell mondjuk, hogy az
5M6z bevezetese sem egyseges. Az elso reteg nyilvan a keI­
10 osszefUggesbe akarja alHtani a deuteronomiumi torvenyt,
de van egy masodik reteg is, amelyik igazi tidvtOrtenelmet
ir Ie: fokent az 5M6z 2-3 mutatja, hogy itt a eel a nep
Ieirasa a Sinai-hegytol egeszen az fgeret Foldjenek hataraig.
Felreismerhetetlen az a parainetikus31 stilus ezekben a
passzusokban, amelyeket G. von Rad azonositott e16szor a
deuteronomista predikaci6kkal.
A lezar6 fejezetek szinten ezt a parainetikus stilust
tarjak elibenk az 5M6z 27-30. fejezetekben. Ezt kovetoen
M6zes ut6dlasa a kerdes: J6zsue kijeloIese (31. fejezet), M6­
zes eneke (32. fBjezet), M6zes aldasa32 (33. fejezet), majd

31 Parainezis = buzdftlls. A deuteronomiumi irodalom szolftja meg

eloszor Izrael tortenete soran gytilekezetkent a nepet, s buzditja a
hallgat6kat Isten tiszteletere, a torvenyek megtartasara
32 E fejezet az izraeli kolteszet kutatasanak egyik aranybanyaja
Egeszen biztosan nem individualis enekr61 van sz6, hanem a
torzsi hagyornanyok gyujtemenyeroL A tCirzsi mondasok az illeto 33 Olvasd: Karasszon Mazes es halala, in: Az Osz6vetseg
torzs tortenetere is engednek kovetkeztetni. fenyei, 256-271.

46 47