Lízingpiaci elemzés 

2011 

január 
 

 
 

Tartalom 
A magyar gazdaság alakulása .................................................................................................................. 3 
Pénzpiacok és bankrendszer ................................................................................................................... 5 
Pénzpiacok ........................................................................................................................................... 5 
Bankrendszer ....................................................................................................................................... 7 
Lízingpiac ................................................................................................................................................. 8 
Gépjármű szegmens .......................................................................................................................... 11 
Truck szegmens ................................................................................................................................. 14 
Gépek és berendezések szegmens .................................................................................................... 17 
Lakás és ingatlan szegmens ............................................................................................................... 20 
Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................. 24 
 

 
 

A magyar gazdaság alakulása 
 

Az  MNB  statisztikai  adatközlése  szerint  a  magyar  gazdaság  éves  szinten  2%‐kal  emelkedett 
2010‐ben.  Továbbra is problémát jelent, hogy a gazdasági növekedést szinte kizárólagosan 
az  exportra  termelő  ágazatok  húzzák.  2010‐ben  az  exportértékesítés  17%‐kal  nőtt,  míg  a 
belföldi értékesítés 3%‐kal csökkent és a trend az év utolsó hónapjaiban sem változott. Mivel 
az energiaárak és azon belül is különösen az olajárak alakulása nem tűnik biztatónak, ezért a 
vártnál  magasabb  inflációs  és  alacsonyabb  növekedéssel  jellemzett  környezet  kockázata 
emelkedik. Ennek következtében egyelőre nem lehet számítani arra, hogy a belföldi kereslet 
érdemben hozzájárulhasson a magasabb ütemű gazdasági növekedéshez. (Leszámítva azt a 
tényt,  hogy  a  gazdaság  felfelé  ívelő  állapotából  fakadóan  valamennyit  emelkedik  a 
növekedési ütem.) 

Ennek  megfelelően  a  laza  munkapiaci  feltételek  egyelőre  nem  járulnak  hozzá  a 

bérnövekedéshez  sem.  A  versenyszféra  bruttó  átlagkeresete  1,6%‐kal  emelkedett,  míg  a 
prémiumok  nélkül  vett  a  bruttó  átlagbér  3%‐kal  nőtt.  Bár  az  év  végén  a  foglalkoztatás 
emelkedett,  a  januári  foglalkoztatási  adatok  azt  mutatják,  hogy  munkanélküliség  ráta  újra 
emelkedni látszik. Két hónap alatt 10,7%‐ról 11,2%‐ra kúszott fel a mutató. 

A fenti folyamatokkal megegyező trendet vetít előre a GKI konjunktúra indexe. A felmérés a 
feldolgozóiparban,  illetve  az  üzleti  szférában  növekvő  optimizmust  jelez,  de  a 
kiskereskedelemben  a  várakozások  stagnálását,  illetve  az  építőiparban  továbbra  is  negatív 
várakozásokat  valószínűsít.  AZ  iparban  elsősorban  az  exportra  termelés  és  a 
rendelésállomány  alakulásával  kapcsolatban  ígéretesek  a  várakozások.  Ezzel  összhangban  a 
foglalkoztatási szándék az iparban továbbjavult, de kismértékben a szolgáltatások körében is, 
de  az  építőiparban  tovább  romlott.  Ennek  megfelelően  a  nemzetgazdasági  szinten 
tapasztalható  laza  munkapiaci  feltételek  egyre  kevésbé  érvényesülnek  a  feldolgozó 
ágazatban. 

A  versenyszféra  szereplői  körében  egyöntetűen  romlott  a  magyar  gazdaság  alakulására 

vonatkozó várakozások. Ebben egyaránt szerepet játszhat gazdasági növekedés kettősége, az 
egyelőre  tisztázatlan  tartalmú  reformcsomag,  de  a  nemzetközi  események  hazánkra 

 
 

gyakorolt  várható  hatásai,  valamint  a  bankrendszerből  fakadó  bizonytalanságok  is. 

Kismértékben romlottak a lakosság várakozásai is, és ami szembeötlő, hogy a lakosság már 
nem látja annyira jobbnak a közeljövőt, mint a közelmúltat. 

Az  exportorientált  növekedésnek  és  a  visszafogott  belső  keresletnek  köszönhetően  tovább 

javul az ország nettő fizetési pozíciója, amely a pénzügyi stabilitás irányába hat egyelőre és 
javítja a cserearányt. 

A  beruházások  továbbra  is  visszafogottak  maradtak  2010  utolsó  hónapjaiban.  Éves  szinten 
2,8%‐kal  csökkentek  a  versenyszféra  beruházásai  az  előző  év  azonos  időszakához  képest, 
annak  ellenére,  hogy  az  utolsó  negyedévben  az  év  egészéhez  képest  valamivel  nagyobb 

 
 

aktivitás  érvényesül.  Ennek  oka  továbbra  is  az  építőipar  csökkenő  teljesítménye  és  negatív 
várakozásai,  valamint  a  lakáspiac  gyenge  aktivitása,  valamint  a  bankrendszer  visszafogott 
hitelezési  aktivitása,  ami  természetesen  következik  a  vállalati  szféra  még  mindig  romló 
jövedelmezőségi mutatóiból. Továbbá az exportra termelő ágazatok dinamikus teljesítménye 
ellenére  is  ezek  az  ágazatok  nem  érték  el  potenciális  kibocsátásukat,  ezért  új  beruházások 
egyenlegjavító  hatása  csak  korlátozottan  tud  érvényesülni.  Ezeket  a  folyamatosat  az  állam 
gazdaságösztönző  beruházásai  sem  tudták  megváltoztatni,  annak  ellenére,  hogy  2009‐hez 
képest 23%‐kal emelkedtek a költségvetési beruházások. 

Pénzpiacok és bankrendszer 
 

Pénzpiacok 
 

Nemzetközi  szinten  decemberben  és  január  elején  egyértelműen  optimista  hangulat 

uralkodott  a  pénzpiacon.  A  vezető  amerikai  és  európai  tőzsdék  emelkedtek,  a  kockázati 
étvágy  mérsékelten  erősödött,  ezért  a  kockázatosabb  országok  –  köztünk  hazánk  –  CDS‐
felára  valamelyest  csökkent.  Történt  ez  annak  ellenére,  hogy  az  objektív  mutatókban 
érdemleges  elmozdulás  nem  történt.  Ugyanakkor  az  emelkedő  olajárak  kétségtelenül 
visszafogták  valamennyire  a  fenti  folyamatokat.  Ezt  a  hatást  erősíti  csak  az  Észak‐afrikai  és 
Közel‐keleti  társadalmi  folyamatok  által  előidézett  bizonytalanság  az  olajárakban.  Egyes 
gazdaságelemző  és  kutatóintézetek  nagyon  magas,  ajkár  200  dollár  körüli  hordónkénti 
olajárat  is  előrevetíttetek.  Vitathatatlan,  hogy  a  kitermelésben  és  értékesítésben  történő 
fennakadás, a növekvő globális kereslet mellett hazánkban is problémákat idézhet elő, amely 
mérsékelt ütemű gazdasági növekedésben nyilvánul majd meg. 

Európán belül egyfelől a Portugáliával kapcsolatos problémák adtak okot aggodalomra, de az 
ország  kötvényaukció  egyelőre  sikeresnek  mondhatóak.  Másfelől  pedig  a  francia‐német 
közös  gazdasági  program  és  annak  várható  elfogadása  középtávon  növeli  az  eurózóna 
versenyképességét és az egyes tagok gazdasági stabilitását. Ez a kezdeményezés túlmutatott 

 
 

a Portugália felől érkező rossz híreken; ezért az európai tőzsdék kedvező teljesítménye és a 
kockázati étvágy visszafogott emelkedése. 

Magyarország  esetében  a  pénzügyi  mutatók  óvatosan  és  visszafogottan  mozogtak  az  eltelt 
időszakban.  Köszönhető  ez  annak,  hogy  a  piaci  szereplők  egyelőre  kivárják  és  meg  akarják 
ismerni  a  kormány  programcsomagját.  Ennek  megfelelően  a  szereplők  viselkedését 
többnyire a kormányzati programmal kapcsolatos hírek dominálták. A kormány költségvetési 
szigorítási szándékának híre pozitívan hatott a mutatókra, de ezt a pozitívumot beárnyékolta 
a részletek hiányos volta. 

Összességében  a  CDS‐felárak  nagyos  kismértékben  375  bázispontról  386  bázispontra 

emelkedtek,  de  a  német  államkötvények  benchmark‐hozamához  képest  a  magyar 
államkötvények hozamai minimális mértékben, de csökkentek. 

Az időszak alatt a forint a fontosabb árfolyamokkal szemben január közepéig gyengült, majd 
a hónap utolsó felében ismét erősödött és a decemberi értéknél erősebb pozícióban zárt a 
forint.  A  lakásszektor  szempontjából  legfontosabb  deviza,  a  svájci  frank  értéke  218  Ft‐ig  is 
felment,  de  a  hónap  végén,  209  Ft‐on  zárt,  amely  havi  átlagban  1Ft‐os  csökkenést  jelent 
decemberhez képest. 

A  hazai  kötvényaukciók  sikeresen  zajlottak,  a  korábbinál  valamivel  magasabb  túljegyzési 

arány mellett. Érdekesség, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok kereslete csökkent, amit a 

 
 

nyugdíjpénztárak  távolmaradásával  lehet  indokolni.  Ez  azért  probléma,  mert  így  a  hosszú 
hozamok  emelkednek,  vagy  kevésbé  csökkennek.  Pedig  ezek  a  hozamok  azok,  amelyek  a 
hazai és nemzetközi befektetési és beruházási döntéseket leginkább befolyásolják. 

Bankrendszer 
 

A  hazai  bankrendszerben  sem  a  vállalati,  sem  a  lakossági  hitelezésben  nem  történt 

trendváltás.  Decemberben  33  Mrd  Ft‐tal  csökkent  a  vállalati  szféra  hitelállománya,  míg  a 
lakossági  szféra  hitelállomány  40  Mrd  Ft‐tal  mérséklődött.  A  hitelezési  aktivitás 
növekedésére banki oldalról csak kis mértékben, mérsékelten lehet számítani. Bár a kereslet, 
különösen  a  vállalati  szféra  esetében  növekvő  tendenciát  mutat,  egyelőre  a  hitelezési 
feltételek szigorú volta és a portfólió minőségi romlása egyelőre nem tesz lehetővé lényeges 
elmozdulást  a  magasabb  hitelezési  volumen  irányába.  Az  MNB  legfrissebb  Hitelezési 
felmérése  szerint  a  bankrendszer  szereplői  a  korábbiakkal  ellentétben  mégis  szigorítást 
terveznek 2011 első negyedévében, amely elsősorban a kockázatosabb hitelekre alkalmazott 
kockázati prémiumok emelkedésében fog megnyilvánulni. 

A  fentiek  miatt  valószínűsíthető,  hogy  a  hitelezési  aktivitás  csak  2011  második  felében 
dinamizálódhat,  de  a  pontos  dátum  meglehetősen  bizonytalan.  Sok  múlik  a  kormány 
gazdaságpolitikai  programján,  de  az  olajárak,  valamint  a  vállalati  és  lakossági  szektor 
adósságállományának alakulásán is. 

Az  elmúlt  hónapok  alatt  a  bankrendszer  portfóliója  tovább  romlott.  2010  utolsó 
negyedévében  az  átstrukturált  hitelek  állománya.  A  háztartási  jelzáloghitelezésben  az 
átstrukturált  hitelek  állomány  7%‐ról  9%‐ra  emelkedett.  Ezen  belül  is  a  30  napon  túli 
késedelmek aránya már elérte a 30%‐ot, míg a 90 napon túli késedelmek aránya a 18%‐ot. A 
vállalati hitelezésben 4,5% körül stagnált az átstrukturált hitelek aránya, de a kereskedelmi‐
ingatlanhitelek  esetében  14%‐ról  17%‐ra  emelkedett.  A  kockázatokat  a  vállalati 
szegmensben tovább növeli, hogy az átstrukturált hiteleken belül a 30 napon túli késedelmek 
aránya – a háztartási szegmensnél nagyobb mértékben – 14%‐ról 21%‐ra emelkedett a KKV 
esetében,  míg  a  nagyvállalatoknál  13%‐ról  19‐ra  emelkedett.  A  fentiekből  fakadóan  a 
portfóliótisztítás  sebessége  rendkívül  alacsony,  ami  az  év  első  felében  nem,  a  konjunktúra 

 
 

erejétől  függően  az  év  második  felében  talán  változhat  érdemben.  A  bankadó  második 
részlete miatt a bankrendszer jövedelmezőségi mutatója romlott, de a jelenlegi 13%‐os szint 
még jónak mondható. 

Lízingpiac 
 

2011  januárjában  a  lízingpiacon  a  kihelyezések  összértéke  11,7  Mrd  Ft  volt,  amely  a 
decemberi  hónaphoz  képest,  majdnem  40%‐os  visszaesést  jelent,  de  az  előző  év  azonos 
időszakához viszonyítva csak kisebb mértékű a visszaesés (6,8%). Kedvező jelnek tekinthető, 
hogy  egyes  szegmensekben,  illetve  alszegmensekben  már  növekedés  történt  2010 
januárjához  képest  (flotta,  truck),  ugyanakkor  más  szegmensekben  (gépek,  ingatlan) 
továbbra sem fordultak meg az eddigi trendek. 

Talán  a  flottafinanszírozást  leszámítva  általános  problémának  tekinthető,  hogy  az  egyes 

szegmensek portfóliójának kockázatossága még mindig növekszik. Emelkedik az átütemezett 
hiteleken  belül  a  30,  illetve  90  napon  túli  késedelemmel  rendelkezők  aránya  és  a 
portfóliótisztítás sebessége még mindig alacsony. Decemberhez képest 5,7%‐kal csökkent a 
portfólió mérete a teljes lízingpiacon, de az egy évvel korábbi értéknél 21%‐kal alacsonyabb. 

A viszonylag alacsony és egyoldalú (exportorientált) gazdasági aktivitás, a laza munkaerőpiaci 
feltételek,  a  bankadó  és  a  portfolió  minőségvesztése,  továbbá  a  még  mindig  magas 
makrogazdasági  kockázatok  miatt  a  lízingcégek  finanszírozási  politikája  továbbra  is  óvatos. 
Bár  mind  decemberhez,  mind  pedig  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  csökkent  az 

 
 

átlagos  önrész  nagysága,  összességében  a  lízingcégek  szigorítottak  a  kihelyezés  nem‐

árjellegű tényezőin.  

A  kereslet  megoszlása  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  jelentősen  változott. 
Szembetűnő,  hogy  a  tavaly  januári  adattal  ellentétben  jelentősen  megnőtt  a  lakossági 
ügyfelek aránya, ami azonban nem változott lényegesen 2010 utolsó hónapjaihoz képest, bár 
egy  enyhe  lefelé  ívelő  ág  megmutatkozik,  ami  október  óta  tart.  Ebben  feltehetőleg  a 
munkanélküliség  vártnál  lassabb  csökkenése,  a  jövedelmi  helyzet  alacsony  szinten  történő 
stagnálása  és  a  kihelyezési  feltételek  enyhítésének  elmaradása  okozhatja.  Ezen  kívül 
szembetűnő, hogy az előző év azonos időszakához képest csökkent a KKV‐k részesedése. Ez 
egyértelműen a KKV‐k jövedelmi helyzetének további romlásából fakad. Ennek nem tesz jót 
egyelőre, hogy a gazdaság dualitása továbbra is fennmaradt és egyelőre nem érkeznek olyan 
jelek,  amelyek  ennek  megváltozására  egyértelműen  utalhatnának.  Ezzel  szemben  a 
nagyvállalatok  részesedése  emelkedett,  amely  a  vállalatok  számára  kedvező  adóváltozások 
mellett az is indokol, hogy jellemzően ezek a vállalatok egyben exportra termelő vállalatok, 
így ebben a szegmensben már a konjunktúra hatásai fokozottan érződnek. 

 
 

A kihelyezéseken belül a finanszírozási formák arányiban folytatódik az a tendencia, hogy az 
egész piacot tekintve csökken a hitel részesedése, amelyet a tavalyi év közepén a pénzügyi 
lízing  növekedése  ellensúlyozott,  de  az  utóbbi  hónapokban  az  operatív  lízing  részarány 
növekedése  számottevő.  Ezek  a  változások  elsősorban  annak  köszönhetőek,  hogy  jelenleg 
azokban  a  szegmensekben  érezhető  egyre  kevésbé  a  válság  hatása,  amelyekben  nagyobb 
súllyal van jelen a pénzügyi, illetve operatív lízing. 

Kedvező fejlemény, hogy az előző év azonos időszakához képest jelentősen emelkedett az új 
kihelyezések  részesedése  és  a  januári  54,7%‐os  érték  jelentősen  meghaladja  a  tavalyi  év 
átlagát is. 

 
 

Gépjármű szegmens 
 

A  gépjármű  szegmensek  a  januári  kihelyezések  összértéke  7,53  Mrd  Ft  volt.  Ebből  közel  5 
Mrd  Ft  volt  a  retail  kihelyezés,  míg  a  flottafinanszírozás  2,5  Mrd  Ft‐ot  tett  ki.  A  januári 
teljesítmény  bár  majdnem  20%‐kal  elmarad  a  decemberi  értéktől,  összességében 
pozitívumként  értékelhető.  Egyfelől  azért,  mert  a  retail  finanszírozás  az  előző  év  azonos 
időszakához képest csupán 16,2%‐kal esett vissza, ami a korábbi értékeknél kisebb mértékű, 
illetve  azért  mert  a  flottafinanszírozá1s  55%‐kal  haladja  meg  a  tavaly  januári  kihelyezett 
értéket.  Kedvező  jel  továbbá,  hogy  az  MNB  Hitelezési  felmérése  szerint  a  bankok,  illetve 
lízingcégek 2011 első felében jelentősen kívánják növelni a kihelyezett mennyiséget, ami már 
a  piaci  optimizmusnak  a  jele,  továbbá  kismértékű  enyhítést  terveznek  a  hitelezési 
feltételekbe. 

Ugyanakkor  ebben  a  szegmensben  is  problémát  jelent,  hogy  a  portfóliótisztítás  sebessége 

viszonylag alacsony és a beáramlást nagymértékben meghaladja a kiáramlás, így a portfólió 

 
 

mérete  jelenleg  is  zsugorodik.  Ez  azért  jelentős  probléma,  mert  jellemzősen  a  problémás 
ügyfeleknek  tett  kedvezmények  (futamidő‐kitolás,  stb.)  miatt  ezek  az  ügyfelek  tovább 
maradnak  a  portfólióban,  így  a  portfólió  átlagos  minősége  romlik,  annak  kockázata 
emelkedik.  A  gépjármű  szegmensben  a  portfólió  decemberhez  képest  12,7%‐kal  csökkent, 
míg  az  előző  év  azonos  időszakához  viszonyítva  közel  20%‐os  a  visszaesés.  A  visszaesés 
leginkább  a  retail,  a  motor  és  a  refinanszírozott  flotta  portfóliójára  igaz,  a  flotta‐
tőkekintlévőség 19%‐kal emelkedett. 

A  retail  szegmensben  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  5%.‐tal  csökkent  a  hitel 
részaránya, de a decemberi arányokhoz képest jelentős, feltehetőleg, egyszeri, véletlenszerű 
elmozdulás történt. 

A  flottafinanszírozás  területén  érdekes  jelenség,  hogy  decemberben  először  jelentősen 

megugrott  a  hitel  részesedése,  majdnem  elérte  a  30%‐ot  és  a  korábbiakhoz  képest 
januárban is jelentős maradt a részaránya. 

 
 

Az új‐használt arányt, illetve az átlagár alakulását tekintve úgy tűnik, hogy mind a retail, mind 
a flotta esetében vannak (egyértelmű) jelek arra, hogy a keresleti oldal dinamizálódni látszik. 
Egyfelől  decemberhez  képest  nőtt  az  új  kihelyezések  aránya  a  retailfinanszírozásban  és  az 
előző  év  azonos  időszakához  képest  sem  történt  visszaesés.  Utóbbi  természetesen  csak  a 
szegmens általános állapotát figyelembe véve tekinthető pozitívumnak. Ezen felül az átlagár 
szeptember  óta  folyamatosan  emelkedik  a  szegmensben.  Mivel  ez  nem  társul  a 
finanszírozott összeg növekedésével ezért feltehetőleg arról van szó, hogy a közepes, illetve 
magasabb  árkategóriás  gépjárművel  árcsökkenése  miatt  egyes  vásárlói  rétegek  ezeket  a 
kategóriákat részesítik előnyben, ez pedig megemeli az átlagárat csökkeni kihelyezés mellett 
is.  A  flottafinanszírozás  esetében  az  új  kihelyezések  aránya  számottevően  nőtt  az  előző  év 
azonos időszakához viszonyítva. Ezen felül mind az előző év azonos időszakához viszonyítva, 
mind  a  korábbi  hónapokhoz  képest  jelentősen  emelkedett  az  átlagár  a  flottafinanszírozás 
területén.  A  növekvő  kihelyezés,  az  új  kihelyezés  növekvő  részesedése  és  az  átlagár 
folyamatos  emelkedése  afelé  mutat,  hogy  ez  a  szegmens  már  túl  van  a  mélypontos  és  a 
kilábalás fázisába lépett. 

 
 

Januárban,  a  szegmensben  jelentősen,  7%.‐tal  csökkent  a  2‐5  év  közötti  kihelyezések 

részaránya  és  nőtt  a  nagyon  rövid,  illetve  a  hosszabb  távú  5‐10  év  közötti  kihelyezések 
aránya. Utóbbi összhangban van a szegmensben tapasztalható átlagár emelkedéssel. 

Truck szegmens 
 

A  szegmensben  a  teljes  kihelyezés  januárban  2,7  Mrd  Ft  volt.  Ez  szinte  teljes  egészében 
haszongépjármű‐finanszírozásban  nyilvánult  meg.  Kedvező  jel,  hogy  az  előző  év  azonos 
időszakához  képest  3,2%‐os  növekedést  történt  az  előző  év  azonos  időszakához  képest.  Ez 
elsősorban az exportszektorok pozitív és javuló teljesítményének köszönhető, másfelől ebből 
következően a szállítmányozási ágazat fellendülésének. 

A  fenti  kedvező  folyamatok  ellenére  a  portfólió  méretének  csökkenése  továbbra  is  tart. 
Decemberhez képest 2%‐os volt a csökkenés, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 
a  csökkenés  mértéke  30%.  Ugyanakkor  kedvező  jelnek  tekinthető  a  finanszírozott  összeg 

 
 

januári  emelkedése.  Ennek  tartóssá  válása  esetén  (ami  egyelőre  kérdéses)  a  portfólió 
méretének stagnálására, majd gyorsuló növekedésére lehet számítani. Ennek valószínűsége 
azért  is  magas,  mert  a  keresleti  oldal  élénkülése  arra  utal,  hogy  az  ebben  a  szegmensben 
keresletet  támasztó  vállalatok  növekedési  kilátásai,  illetve  jövedelmi  helyzetei  (átlagosan) 
javultak.  Az  ágazat  kellő  mértékű  felfutása  mellett  a  bajban  lévő  vállalatok  kilátásai  is 
javulhatnak,  ami  csökkenti  a  portfólió  kockázatosságát  és  már  2011  második  felében 
jelentősen növelheti a kihelyezett mennyiséget és így közvetve a portfólió méretét. 

Bár  a  fenti  (lehetséges)  folyamatokat  egyelőre  árnyalja,  hogy  az  MNB  Hitelezési  felmérése 
szerint  a  bankok  és  lízingcégek  kismértékű  szigorítást  terveznek  a  nagyvállalatok  esetében, 
de enyhítést a KKV‐k körében. Az önrészek a truck szegmensben több hónapja csökkennek és 
az  előző  év  azonos  időszakához  képest  is  számottevő  csökkenés  valósult  meg.  A  buszok 
önrészének alakulása nem mérvadó, mivel januárban 4,2 M Ft értékben történt kihelyezés, 
ami nem tesz lehetővé általános érvényű megállapításokat. 

 
 

A truck szegmensben nem történt lényeges elmozdulás a finanszírozási formák tekintetében, 
a buszok esetében pedig az előbb említett ok miatt nem értékelhető a januári adat. 

A  truck  esetében  megfigyelhető,  hogy  az  év  első  hónapjában  az  év  egészéhez  viszonyítva 
jelentősen megugrik az új kihelyezések aránya. Most januárban is ez történt, de az előző év 
azonos időszakához viszonyított közel 10%.‐os emelkedés arra utal, hogy a kereslet nem csak 
a  kihelyezés  volumene  szerint,  de  minőségileg  is  erősödött.  Ugyanakkor  az  átlagár 
emelkedése  ellentmondó.  Egyfelől  lényegesen  magasabb,  mint  a  korábbi  hónapok  értéke, 
másfelől pedig kevesebb, mint a tavaly januári érték. 

Januárban  a  korábbi  időszakok  tendencia  csúcsosodott  ki,  nevezetesen  az,  hogy  a 

kihelyezések  egyre  nagyobb  hányada  történik  2‐5  év  közötti  futamidejű  kihelyezések 
formájában. Januárban az érték elérte a 97%‐ot. 

 
 

Gépek és berendezések szegmens 
 

A gépek és berendezések szegmensben a kihelyezés összértéke januárban 11,83 Mrd Ft volt. 
A  szegmens  teljesítménye  változó  képet  mutat.  A  mezőgépeknél  kismértékű  2,9%‐os 
növekedés történt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az IT esetében brutális, 
174%‐os  növekedés  volt  tapasztalható.  Ezzel  szemben  az  építőipari  gépek,  illetve  egyéb 
gépek kihelyezésében jelentős volt a visszaesés (41, illetve 37%).  

Ugyanakkor mind a négy alszegmensben közös jellemzője, hogy a portfólió mérete egyelőre 
csökkenőben van. A csökkenő méret mellett annak minőségi romlása. Kedvező jel, hogy az 
év  első  felére  a  lízingcégek  enyhítést  terveznek  a  kihelyezési  feltételek  nem‐ár  jellegű 
tényezőiben.  Ez  elsősorban  a  hiteldíjakban,  a  spreadben  és  a  maximálisan  kihelyezhető 
hitelnagyságban  mutatkozik  meg,  azonban  az  óvatosság  fennmaradását  (kismértékű 
erősödését  jelzi),  hogy  a  fedezeti  követelmények,  a  minimális  hitelképességi  szintben 
szigorítás várható. Az enyhítés felé leginkább a gazdasági kilátások hatnak (konjunktúra), de 
az  iparág  specifikus  tényezők  és  a  bankok  jelenlegi  és  rövidtávon  várható  tőkehelyzetük 
határozottan  ellene  hatnak.  Az  alábbi  ábrákon  jól  látható,  hogy  minden  alszegmensben 

 
 

csökkenés  történt  az  önrészekben  az  előző  hónapokhoz  képest  és  a  mezőgépek,  illetve 
építőgépek esetén az előző év azonos időszakához képest is. 

A szegmens növekedési kilátásának bizonytalanságát jelzi, hogy az új kihelyezések aránya a 
korábbi hónapokhoz képest nem változott érdemben a mezőgépeknél, míg az építőgépeknél 
az iparág általános helyzetével összhangban csökkent az új kihelyezések aránya. Az IT‐nél a 
teljes  januári  kihelyezés  új  eszközök  finanszírozását  jelentette,  ami  megegyezik  a  tavaly 
januári értékkel. 

A truckhoz hasonlóan az egyéb gépekre is jellemzőnek tűnik, hogy az év elején magasabb az 
új  kihelyezések  aránya,  de  ez  most  jelentősen  (5%.‐tal)  elmarad  az  előző  év  azonos 
időszakához képest. 

 
 

A teljes szegmensben, januárban lényegesen kisebb arányban történt hitelben a kihelyezés, 
mint  korábban.  A  hitel  részarányának  csökkenése  a  pénzügyi  lízing  javára  történt.  Ez  a 
csökkenés elsősorban a mezőgépnél történt, illetve kisebb mértékben az egyéb gépeknél. Az 
építőgépeknél,  illetve  az  IT‐nél  nem  történt  lényeges  elmozdulás  a  finanszírozási  formák 
arányaiban. 

A  mezőgazdasági  gépeknél  az  átlagár  kis  mértékben  csökkent  decemberhez  képest  és  az 
elmúlt  egy  évet  elmondható,  hogy  a  tendencia  2010  második  felétől  folyamatos,  de  lassú 
csökkenést jelent. Ez részben az új kihelyezések részarányának csökkenésével, részben pedig 
az  alacsonyabb  kereslet  miatti  árcsökkenéssel  magyarázható.  Az  építőipari  gépeknél 
drasztikus  átlagárcsökkenés  történt  a  korábbi  hónapokhoz  képest.  Feltehető,  hogy  ez  csak 
egyszeri esemény, de az biztosnak tűnik, hogy az iparág kedvezőtlen rövid távú kilátásai az 
átlagár  csökkenését,  esetleg  stagnálását  vetíti  előre  2011‐ben.  Az  IT  esetében  az  átlagár 
kismértékben csökkent decemberhez képest, de az adatokból nem olvasható ki egyértelmű 
tendencia.  Az  egyéb  gépek  átlagára  az  elmúlt  hónapokban  folyamatosan  emelkedik,  de  a 
januári érték számottevően kisebb, mint az előző év azonos időszakának átlagára. 

 
 

Januárban,  a  teljes  szegmensben  gyakorlatilag  csak  2‐5  év  közötti  futamidejű  szerződések 
kötettek  meg.  Ez  a  magas  arány  a  következő  hónapokban  nem  várható  reálisan‐ 
Valószínűbbnek tűnik, hogy az elmúlt hónapok negyedévek tendencia folytatódik és 80‐85%‐
on stabilizálódik a 2‐5 év közötti futamidejű szerződések részaránya. 

Lakás és ingatlan szegmens 
 

Januárban  a  kihelyezett  összeg  értéke  a  lakásszegmensben  0,78  Mrd  Ft  volt,  míg  az 
ingatlanok esetében 1,6 Mrd Ft. A lakások esetében az előző év azonos időszakához képest 
30%‐os  a  visszaesés,  míg  az  ingatlanok  esetében  31%‐os.  Mindkét  szegmens  komoly 
problémákkal  néz  szembe  és  ezeknek  az  okai  nagyon  hasonlóak.  A  lakásfinanszírozásban 
egyértelműen  az  alacsony  jövedelmi  helyzet  és  a  magas  hitelkamatok  állnak,  de  a  GKI 
konjunktúraindexéből  kiindulva  a  lakossági  várakozások  bizonytalansága  is  az  alacsony 
kereslet irányába hat.  

Banki,  illetve  finanszírozói  oldalról  több  tényező  is  az  alacsony  kihelyezési  volumen  mellett 
szól.  Egyfelől  a  kilakoltatási  moratórium  megléte  növeli  a  hitelkamatokat,  mivel  így  a 
jelzáloghitelezés  gyakorlatilag  nem  különbözik  a  személyi  kölcsöntől  és  ezt  a 
többletkockázatot  át  kell  ültetni  magasabb  kamatokba.  Ez  egyértelműen  csökkenti  a 
kihelyezhető  mennyiséget.  Másfelől  a  lakossági  portfólió  minősége  és  kockázatossága  – 
részben  a  kilakoltatási  moratórium  (és  az  abból  következő  fizetési  fegyelmezetlenség 
növekedése) miatt – folyamatosan növekszik. Emelkedik az átstrukturált kihelyezések aránya 

 
 

és ezen belül is nő a 30, illetve 90 napon túli késedelmek aránya. Amíg a gazdaság általános 
állapota  nem  javul  számottevően  és  ez  nem  gyűrűzik  át  a  lakosság  jövedelmi  helyzetére, 
addig  sem  keresleti,  sem  kínálati  oldalról  nincs  reális  lehetőség  a  kihelyezések  érdemi 
bővítésére, bővülésére. A fentiek kihatnak a bankok és lízingcégek kihelyezése politikájára is, 
az  MNB  Hitelezési  felmérése  alapján  2011  első  félévében  kismértékű  szigorításra  lehet 
számítani.  A  felmérés  továbbá  rámutat  arra  is,  hogy  a  lakásfinanszírozás  egyes 
szegmenseiben már érzékelhető a kereslet növekedése.  

Az  üzleti  célú  ingatlanhiteleknél  a  beruházások  felfutását  az  alacsony  tőkehelyzet 

magyarázza.  Bár  a  bankok  a  hitelezési  feltételekben  enyhítést  terveznek  a  maximális 
hitelnagyság,  a  hiteldíjak  és  spread  tekintetében,  addig  a  fedezeti  követelmények,  a 
hitelképességi  szintben  és  a  monitoring  tevékenységben  mindenképpen  szigorításra  kell 
számítani.  Az  ingatlanszegmensben  továbbá  jelentősen  romlik  a  portfólió  minősége.  Ez 
jelenti  az  átstrukturált  szerződések  részarányának  növekedését,  de  ezen  belül  jelenti  a  30, 
illetve  90  napon  túli  késedelemmel  rendelkező  ügyfelek  arányának  a  növekedését  is.  Az 
ingatlanszegmensben  a  portfólió  az  előző  év  azonos  időszakához  viszonyítva  8,2%‐kal 
csökkent, ami a kilakoltatási moratórium nélkül valószínűleg nagyobb lenne. 

  

A lakások esetében tovább növekedett a hitelek részaránya, egy év alatt 16,3%‐ról 20,3%‐ra. 
Az  ingatlanoknál  a  teljes  kihelyezés  hitelben  történt  januárban,  de  ez  inkább  egyedi 
jelenségnek tekinthető. 

 
 

A lakásfinanszírozásban decemberhez képest nem történt érdemi változás az átlagárban, de 
az  előző  év  azonos  időszakához  képest  28%‐kal  csökkent  a  kihelyezések  átlagára.  Az 
ingatlanfinanszírozásban július óta csökken az átlagár és a januári érték is alacsonyabb, mint 
az előző év azonos időszakának átlagára, ami az iparág és az építőipar helyzetét tekintve nem 
meglepő. 

2010  utolsó  negyedévéhez  képest  januárban  jelentős  változás  történtek.  Nagymértékben 

növekedtek a 8‐16 év közötti futamidejű szerződések arányai, míg a 8 évnél rövidebb, illetve 
16‐2 év közötti szerződések arányai erőteljesen lecsökkentek. 

 
 

 
   

 
 

Vezetői összefoglaló 
 

A magyar gazdaság növekedése szerkezetileg továbbra is elsősorban az exportból származik, 
egyelőre  a  belső  kereslet  nem  tudott  dinamizálódni.  Ebből  fakadóan  továbbra  is  lazák  a 
munkapiaci  feltételek,  a  bérnövekedés  üteme  alacsony,  a  vállalatok  jövedelmezőségi 
helyzete  és  rövid  távú  kilátásai  sok  ágazatban  bizonytalanok.  Ebből  fakadóan  a  keresleti 
oldalon  nem,  vagy  csak  korlátozott  mértékű  növekedésre  lehet  számítani.  Banki  oldalról  a 
legnagyobb  problémát  a  portfóliók  romlása  okozza,  amelynek  kockázatossága  egyelőre 
növekszik és 2011 első  felében feltehetőleg tovább fog romlani. Ez a tendencia érvényes a 
lakossági, illetve a vállalati portfóliókra is.  

A  lízingpiacon  már  érzékelhetőek  kedvező  jelek.  Ilyennek  tekinthető  a  flottafinanszírozás, 

valamint  a  truck,  továbbá  a mezőgép  és  az  IT kihelyezések  emelkedése  az előző év  azonos 
időszakához  viszonyítva.  Ezen  kívül  ezekben  a  szegmensekben  az  új  kihelyezések  aránya  is 
növekedett,  ahogy  az  átlagár  is.  Ugyanakkor  minden  szegmensben  csökkent  a  portfólió 
mérete,  annak  kockázatossága  emelkedett,  ami  gátat  szab  a  lízingcégek  kihelyezési 
aktivitásának.  

A jelenlegi makrogazdasági, illetve iparági folyamatok mellett nem lehet számítani arra, hogy 
ezek a folyamatok érdemben változzanak 2011 első felében.