Lízingpiaci elemzés 

2011 

február 
 

   

1 
 
 

Tartalomjegyzék 
A magyar gazdaság alakulása ......................................................................................................... 3 
 

Pénzügyi piacok .............................................................................................................................. 5 
 

Bankrendszer .................................................................................................................................. 7 
 

Lízingpiac ........................................................................................................................................ 7 
 

Gépjármű szegmens .................................................................................................................. 11 
 

Truck szegmens ......................................................................................................................... 13 
 

Gépek és berendezések szegmens .............................................................................................. 15 
 

Lakás és ingatlan szegmens ....................................................................................................... 18 
 

Vezetői összefoglaló ...................................................................................................................... 22 
 

 
 

2 
 
 

A magyar gazdaság alakulása 
 

A  gazdasági  növekedés  szerkezeti  kettőssége  továbbra  is  megfigyelhető.  Az  erős  külső 
konjunktúrának köszönhetően az ipari termelés dinamikusan növekszik. Januárban 18,6%‐kal 
haladta meg az előző év azonos időszakában kapott értéket az export ipari termelés és az új 
exportállomány dinamikus bővülése a folyamatok kedvező fennmaradását vetíti előre. 2011‐
ben  is  egyértelműen  ez  az  ágazat  lesz  a  felelős  –  nagyrészt  –  a  gazdasági  növekedésért. 
Másfelől  kedvező  jel,  hogy  a  hazai  kereslet  egyre  kevésbé  húzza  vissza  a  növekedést,  sőt 
egyes területeken más kismértékben segíti is azt.  

A  belső  keresleten  belül  a  leginkább  növekedést  korlátozó  tényező  a  lakossági  kereslet. 

Ebben  a  reálbér  csökkenés  és  a  svájci  frank  erősödésének  reáljövedelem  csökkentő  hatása 
játszik  domináns  szerepet.  Ehhez  hozzájárul  továbbá  a  magas  kibocsátási  rés  miatt  magas 
szinten  beragadt  munkanélküliség  is.  Utóbbit  jól  mutatja,  hogy  a  2010.  májusi 
munkanélküliségi ráta gyakorlatilag megegyezik a 2011. februárival.  

A  belső  kereslet  másik  összetevője,  a  beruházás  már  inkább  hozzájárul  a  gazdasági 

növekedésnek,  bár  ennek  mértékére  számos  tényező  hat  negatívan  és  pozitívan  is.  A 
negyedik  negyedévben  a  gépberuházásoknál  már  jelentősen  kisebb  volt  a  visszaesés,  mint 
egy évvel korábban és egyes szegmensekben már a hitelkereslet is erőteljesen növekedett, 
ami  a  beruházási  hajlandóság  és  képesség  erősödésére  utal.  Ez  elsősorban  és  főként  az 
exportra  termelő  ágazatokban  keletkezik,  az  építőipar  hitelkereslete  továbbra  sem 
számottevő. Utóbbi területen egyelőre nincsenek is határozott jelek a tendencia rövid távú 
változására.  Azonban  mind  a  gépberuházásokra,  mind  az  építőipari  beruházásokra 
ösztönzőleg  hathat  közvetve  egyfelől  az,  hogy  az  MNB  (feltehetőleg)  nem  tervez  a 
közeljövőben  kamatemelést,  ami  –  ceteris  paribus  –  változatlanul  tarthatja  a  forint 
hitelköltségeket.  Másfelől  a  kormány  törekvése  a  költségvetési  hiány  kontrollálására  –  az 
előrejelzések szerint – 2011‐ben sikeres lesz, ami növeli a gazdasági stabilitást, közvetlenül 
csökkenti az országkockázatot. Ez az aggregált bizonytalanság csökkentésén keresztül növeli 
a  beruházást  és  növeli  a  külföldi  tőkebeáramlást  is,  ami  jelenleg  az  alacsony  vállalati 
megtakarítás  miatt  fontos  összetevője  a  magánszektor  beruházási  képességének. 
Ugyanakkor  a  beruházásokra  egyelőre  negatívan  hat  a  bankok  alacsony  hitelezési 
hajlandósága  és  a  továbbra  is  szigorú  hitelezési  feltételek.  Utóbbi  esetében  csak  az  év 
3 
 
 

közepétől várható számottevő változás, de ennek mértékében és időzítésében egyelőre jelen 
vannak  nehezen  előrevetíthető  kockázati  faktorok  (például  az  olajárak  emelkedésének, 
illetve az olajár‐volatilitás erősödésének a hatása az euró zónára és a magyar gazdaságra). 

Az  állami  kereslet  a  megszorítások  miatt  közvetlenül  visszafogja  a  keresletet,  azonban 

amennyiben  ezek  a  megszorítások  csökkentik  az  országkockázatot,  akkor  a  beruházásoknál 
említett  kedvező  hatások  mellett  a  CDS‐felárak  csökkenhetnek,  az  államkötvények  iránti 
kereslet  emelkedhet,  ami  az  adósságfinanszírozás  javulásához  vezet.  Ezek  a  hatások 
elméletben  –  különböző  áttételeken  keresztül  –  ellensúlyozhatják  az  állam  megszorítások 
növekedéscsökkentő hatását. Ezzel kapcsolatban a 2011‐ben bevezetett SZJA, illetve TÁNYA 
csökkentésekből származó adóbevétel növekedésre – ami elméletben lehetséges – 2011‐ben 
nem szabad reálisan számítani. 

Továbbá,  mivel  a  gazdasági  növekedés  exportorientált  és  az  import  továbbra  is  alacsony 
szinten  mozog,  ezért  az  ország  devizapozíciója  folyamatosan  javul,  ahogy  az  ország 
finanszírozási  képessége  is,  mivel  a  reálgazdaság  egyenleg  többlete  egyensúlyozza  a 
jövedelemegyenleg hiányát. 

Középtávon  továbbá  a  jelenlegi  magas  munkanélküliségi  ráta  előnyt  jelenthet  abban  az 
értelemben, hogy elősegíti a gazdaság szerkezeti alkalmazkodását a megváltozott világpiaci 
helyzethez.  Például  az  exportszektorok  gyorsabban  és  könnyebben  tudnak  új  munkaerőt 
felszívni, ami így nagyobb mértékben teszi kihasználhatóvá a külső konjunktúrát. Ugyanakkor 
a  laza  munkapiaci  feltételek  nem  teszik  lehetővé  azt,  hogy  a  nominálbérek  jelentősen 
növekedjenek,  ami  közvetve  azt  jelenti,  hogy  a  bankrendszer  portfólióromlása  rövidtávon 
nem változik.  

Az  MNB  előrejelzése  szerint  a  jelenlegi  inflációs  dinamika  mellett  a  középtávú  inflációs  cél 
elérése  érdekében  nem  indokolt  a  jelenlegi  kamatszint  megváltoztatása.  Lefelé  mutató 
inflációs  kockázatot  jelent  az  országot  potenciálisan  fenyegető  költségsokk,  ami  az  Észak‐
afrikai és arab világban történő folyamatok olajárakra gyakorolt hatásának köszönhető. Ez a 
hatás  már  megmutatkozott  kisebb  mértékben  az  olajárakban,  de  jelenleg  elsősorban  a 
várakozásokra van hatással, ami már kis mértékben begyűrűződött az inflációs árkozásokba 
is.  Azonban  ennek  hatása  egyelőre  bizonytalan.  Minden  attól  függ,  hogy  az  élénkülő 
konjunktúra olajáremelő hatása lesz a domináns, vagy pedig a költségoldali hatások lesznek 

4 
 
 

az  erősebbek.  Utóbbi  esetben  a  hatások  negatívak  és  egy magasabb  inflációval  és  inflációs 
várakozásokkal, valamint alacsonyabb növekedéssel jellemzett középtávú állapot valósulhat 
meg. 

Pénzügyi piacok 
 

Az  elmúlt  időszakban  a  befektetői  hangulatra  pozitív  hatást  gyakoroltak  az  eurózóna 
magasabb gazdasági integrációja felé tett lépések és az ezen a területen elért eredmények. 
Ugyanakkor  Görögország,  Spanyolország  és  Portugália  újabb  leminősítése  ismét  felhívta  a 
figyelmet,  hogy  egyes  országok  lépései  az  adósságdinamika  megváltoztatására  nem 
elegendőek. Ezekben az országokban egyértelműen romlott a szuverén kockázat. A fentieken 
kívül az arab országokban történő események az időszak alatt negatív hatást gyakoroltak a 
befektetői  hangulatra,  elsősorban  az  olajárak  alakulásával  kapcsolatos  bizonytalanság 
erősödése miatt. Továbbá a japán események és az ezt követő leminősítés is negatív hatással 
volt  a  befektetők  kockázatvállalási  hajlandóságára.  Ugyanakkor  az  eurózónában 
tapasztalható  erősödő  konjunktúra  feltétlenül  az  ellenkező  irányban  hatott.  Ennek 
köszönhetően  az  időszak  alatt  az  egyes  tőzsdeindexek,  illetve  árfolyamok  volatilitása  is 
emelkedett. Összességében azonban a kockázati felárak mérséklődtek az időszak alatt. 

Kedvező jelnek értékelhető továbbá, hogy az időszak alatt megkezdődött a tőkekiáramlás a 
fejlődő országokból a fejlett országok fel. Ez nem azért van, mert a fejlődő országok szuverén 
országkockázata emelkedett volna, hanem mert a fejlett ország gazdasági stabilitása, illetve 
annak  megítélése  javult.  Ugyanakkor  a  folyamat  tartóssá  válása  esetén  a  fejlett  ipari 
országok  középtávon  keresletcsökkenéssel  szembesülhetnek,  ami  gátolhatja  a  gazdasági 
növekedést. De ennek hatása és lefolyása jelenleg meghatározhatatlan. 

A fenti folyamatok mellett Magyarország kockázati megítéléséhez ország specifikus tényezők 
is  hozzájárultak,  itt  elsősorban  a  Szél  Kálmán  tervvel  kapcsolatos  várakozások  játszottak 
főszerepet.  A  befektetők  kedvezően  értékelik,  hogy  a  program  elkötelezi  magát  az 
államadósság és költségvetési hiány csökkentése mellett, ugyanakkor kedvezőtlen hír, hogy a 
program  nem  tartalmaz  elegendő  konkrétumot,  annak  alapos  szakmai  megítéléséhez.  Ez 
fenntartja  a  bizonytalanságot  és  nem  teszi  lehetővé  a  kockázati  felárak  ütemesebb 

5 
 
 

csökkenését. Ennek köszönhető, hogy a januári masszív CDS‐felár csökkenést február végén, 
március közepén annak stagnálása váltotta fel. 

A magyar és a közép‐európai CDS‐felárak alakulása 

      Forrás: MNB 

A  CDS‐felár  stagnálása  ellenére  az  időszak  alatt  a  forint  minden  jelentősebb  valutával 
szemben  kismértékben  erősödött,  annak  ellenére,  hogy  a  hazai  valuta  az  időszak  alatt 
meglehetősen  széles  sávban  ingadozott.  A  kismértékű  erősödés  az  összességében  pozitív 
nemzetközi hangulatból és az ország javuló finanszírozási helyzetéből fakadt. 

A  fenti  folyamatoknak  megfelelően  alakultak  az  állampapírok  elsődleges  és  másodlagos 

piacán  a  hozamok  is.  Az  időszak  elején,  amikor  az  országgal  kapcsolatos  aggodalmak 
túlszárnyalták  a  nemzetközi  események  hatását,  akkor  az  állampapír  piaci  hozamok 
emelkedtek, majd később, amikor alapvetően az optimizmus uralkodott, akkor csökkentek. 
Ezen felül februárban kismértékben csökkent a forinteszközök iránti kereslet, köszönhetően 
annak, hogy az MNB kamatemelési ciklusa megállt. 

   

6 
 
 

Bankrendszer 
 

Az időszak alatt a bankok portfólió minősége tovább romlott, de ennek üteme feltehetőleg 
csökken,  kiindulva  abból,  hogy  a  beérkező  makroadatok  alapján  úgy  tűnik,  hogy  a 
konjunktúra  erősödik.  Ugyanakkor  ez  ellen  szól,  hogy  a  bankadó,  valamint  a  kilakoltatási 
moratórium megléte mind erősíti a bankrendszer prociklikusságát, ami miatt a bankrendszer 
hitelaktivitása  és  a  portfólió  minősége  csak  később  tud  felzárkózni  a  konjunktúrához.  Az 
MNB legfrissebb Inflációs jelentésének az a megállapítása, hogy egyelőre sem a vállalati, sem 
a  lakossági  hitelezésben  nem  tapasztalható  trendváltásra  utolsó  jelek.  Legkorábban  2011 
második  felében  lehet  erre  számítani.  A  fentiekből  fakadóan  a  portfólió  méretének  a 
növekedése  is  csak  az  év  második  felében  indulhat  el.  Lakossági  oldalról  a  magas 
eladósodottság és a konjunktúra törékenysége hathat negatívan, hitelkínálati oldalról pedig 
a bankadó okozta bizonytalanság és a portfólió minőségromlása.  

2010‐ben a bankrendszer adózás utáni eredménye 73 Mrd Ft volt, ami jelentősen elmarad a 
2009‐es  év  294  Mrd  Ft‐ot  eredményéhez  képest.  Ugyanakkor,  ha  a  bankadót  nem  vesszük 
figyelembe, akkor a szektor jövedelmezősége nem romlott, ami azt jelenti, hogy a bankok a 
kamatmarzs  emelésével  képesek  voltak  ellensúlyozni  a  2010‐es  nagyobb  értékvesztést.  A 
bankrendszer tőkemegfelelési mutatója továbbra is kedvező, 13,4%‐os. 

Lízingpiac 
 

2011.  február  végéig  a finanszírozott  összeg  33,25  Mrd  Ft volt  a  kitöltők  között.  A  februári 
teljesítmény  21,4%‐kal  marad  el  az  előző  év  azonos  időszakához  képest,  míg  hó/hó 
viszonylatban  5,1%‐os  a  visszaesés.  Januárhoz  képest  a  tőkekintlévőségben  6,7%‐os 
emelkedés történt, így a kitöltők között a portfólió nagysága 1268 Mrd Ft volt, ami az előző 
év azonos időszakához képest 12,7%‐os visszaesést jelent. Szerződésszám szerint 41,2%‐os a 
visszaesés  mértéke  az  előző  év  azonos  időszakához  képest,  ami  jól  mutatja,  hogy  a  teljes 
szegmensben egy év alatt mennyire csökkent az átlagár.  

7 
 
 

Januárhoz képest az önrészek kismértékben emelkedtek 28,8%‐ról 31,3%‐ra, de ez az érték 
megfelel a tavalyi év átlagának. Ugyanakkor az önrészek alakulása összhangban van az MNB 
Hitelezési  felmérésének eredményeivel,  miszerint  a  kihelyezési  feltételekben egyelőre  nem 
tapasztalható enyhülés. Ez összefüggésben van azzal is, hogy a bankadó és a portfólió romló 
minősége  miatt  a  bankok  jövedelmezősége  és  tőkehelyzete  romlik.  Továbbá  a  japán 
katasztrófa  és  az  olajárakkal  kapcsolatos  félelmek  rontják  a  nemzetközi  befektetői 
hangulatot,  ami  közvetve  növelheti  a  bankok  forrásbevonási  költségeit  (a  konjunkturális 
szakasz  ellenére).  A  korábbi  hónapok  eredményeihez  hasonlóan  még  mindig  nem  várható 
nagy  elmozdulás  a  hitelezési  feltételek  enyhítése  felé  sem  a  lakossági,  sem  a  vállalati 
szegmensben.  Utóbbi  esetében  a  2011‐ben  bekövetkező  reálbér  csökkenés,  ami  az 
adóváltozásoknak  köszönhető  (a  legfontosabb  jövedelmi  rétegekben  az  SZJA  csökkentés 
pozitív  hatását  elnyomja  az  adójóváírás  csökkentésének  negatív  hatása)  csökkenti  a 
háztartások  rendelkezésre  álló  jövedelmét,  ami  a  lízingcégek  szempontjából  alacsonyabb 
keresletet és közvetve a portfólió romlásának elhúzódását eredményezheti. 

Februárban  a  lakossági  kereslet  aránya  a  teljes  keresleten  belül  kismértékben  csökkent, 

55,4%‐ról 52,7%‐ra, míg a KKV részesedése emelkedett. Egyelőre nehéz megmondani, hogy 
ez a változás egyedinek tekinthető, vagy sem, de elképzelhető, hogy ez lakossági oldalról a 
reálbér  csökkenésnek  köszönhető,  KKV  oldalról  pedig  a  kedvező  ipari  teljesítménynek. 
Azonban az adatok itt még nem festenek egyértelmű képet. 

 
8 
 
 

A finanszírozási formák viselkedését nézve februárban is folytatódott az a trend, ami a válság 
alatt  elkezdődött.  A  hitel  részesedése  csökkent,  a  pénzügyi lízingé  emelkedett.  A  korábban 
elmondottakhoz  hasonlóan  ez  részben  annak  köszönhető,  hogy  azok  a  szegmensek 
teljesítenek jobban, ahol a pénzügyi lízing részesedése számottevő, másfelől pedig a  

9 
 
 

pénzügyi  lízing  minden  szegmensben  alacsonyabb  önrészt  tud  felmutatni,  ami  a  jelenlegi 
környezetben hatalmas versenyelőnyt jelent a hitellel szemben. 

A kihelyezéseken belül februárban az új eszközökre történő kihelyezések aránya 53,4% volt, 
ami kismértékben kisebb, mint a januári érték, azonban szignifikánsan jobb, mint az előző év 
azonos  időszakának  értéke.  Az  előző  évhez  hasonlítva  jól  érzékelhet  egyfajta  minőségi 
elmozdulás az új eszközök felé, ami közvetve a kereslet erősödésére utal. Az a réteg, amelyik 
a  válság  alatt  is  keresletet  tudott  támasztani,  a  konjunkturális  szakaszból  is  feltehetőleg 
nagyobb  mértékben  vette  ki  a  részét,  így  a  szegmens  jövedelemnövekedése  a  kereslet 
minőségi  javulásában  csapódott  le,  ami  az  új  kihelyezések  arányának  az  emelkedéséhez 
vezetett. 

A  jelenlegi  makrogazdasági  és  piaci  adatok  alapján  úgy  tűnik,  hogy  2011  első  felében  nem 
várható  lényeges  elmozdulás  a  lízingcégek  kockázatérzékenységében,  így  a  kihelyezési 
feltételekben sem. A portfólió romlása 2011 közepéig biztosan tartani fog, bár ennek üteme 
feltehetőleg csökkenni fog. A belső kereslet lassú élénkülése mindenképpen növeli a hitel és 
lízingkeresletet, de a bankok kockázatkerülése és finanszírozási nehézségek miatt a kereslet 
kielégítése  akadozó  lehet.  2011‐ben  az  inflációs  folyamatok  hatása  számottevő  lehet  a 
hitelköltségek  alakulására,  mivel  a  költségsokkok  valószínűsége  jelentősen  emelkedett  az 
elmúlt időszakban. 

10 
 
 

Gépjármű szegmens 
 

A gépjármű szegmensben februárig a finanszírozott összeg 14,1 Mrd Ft volt. Ebből 10,5 Mrd 
Ft‐ot  tett  ki  a  retail  finanszírozás,  a  flottafinanszírozás  pedig  3,44  Mrd  Ft‐ot.  Az  előző  év 
azonos időszakához képest ez 43%‐os visszaesést jelent a teljes gépjármű szegmensben, míg 
hó/hó  viszonylatban  13,9%‐os  volt  a  csökkenés.  Januárhoz  képest  14,2%‐kal  emelkedett  a 
portfólió nagysága, de az előző év azonos időszakához képest 11,6%‐os a visszaesés. 

A  retail  finanszírozás  területén  problémát  jelent  a  2011‐ben  bekövetkező  reáljövedelem 

csökkenés a lakossági keresletben, de az élénkülő vállalati konjunktúra kedvező feltételeket 
teremt a flottafinanszírozás területén. 2011‐ben a gépjármű szegmens számára a legnagyobb 
kockázati  tényezőt  az  olajárak  alakulása  jelenti,  mert  annak  növekedése  több  csatornán 
keresztül csökkenti a reáljövedelmet, emeli az inflációt és a gépjárművek használati költségét 
növeli. 

Februárban továbbra is magasan maradt az önrész a retail szegmensben. A 38,2%‐os átlagos 
önrész magasabb, mint a tavalyi év átlaga. A flottafinanszírozás területén az önrészben nem 
történt érdemeleges változás. Az enyhe önrész csökkenés a retail szegmensben összhangban 
van az MNB Hitelezési felmérésében előrevetítettekkel.  

11 
 
 

Februárban nagymértékben csökkent a hitel aránya a kihelyezéseken belül. A havi adatokat 
tekintve  egyértelműen  kijelenthető,  hogy  ebben  a  szegmensben  folyamatosan  csökkent  a 
hitel  részesedése.  Az  év  azonos  időszakához  viszonyítva  24,7%.‐os  a  csökkenés.  Ez  a 
csökkenés  járul  hozzá  leginkább  ahhoz,  hogy  a  teljes  piacon  a  pénzügyi  lízing 
aránynövekedése  figyelhető  meg.  A  flottafinanszírozásban,  februárban  továbbra  is  20‐25% 
körüli  szinten  mozgott  a  hitel  aránya  és  az  operatív  lízing  részesedése  folyamatosan 
csökkent, de még jelenleg is meghatározó a szegmensben.  

A kihelyezések visszaesése ellenére az új gépjárművek aránya a retail esetében kismértékben 
emelkedett,  míg  a  flottafinanszírozás  esetében  lényegileg  nem  változott.  Kedvező,  hogy  a 
retail  finanszírozásban  a  tavalyi  év  közepétől  lassú,  de  folyamatos  az  új  gépjárművek 
arányának  a  növekedése,  míg  a  flotta  esetében  egy  elnyújtott  fordított  U‐alak  figyelhető 
meg,  de  a  jelenlegi  adatok  fényében  feltehetőleg  nem  kell  számítani  további  –  lényeges  – 
elmozdulásra. 

Februárban  a  2‐5  év  közötti  kihelyezések  aránya  újra  60%  fölé  emelkedett.  Egyelőre  nem 
lehet  megállapítani,  hogy  a  januári  visszaesés  egyszerinek  tekinthető‐e.  Ugyanakkor  a 
jelenlegi  piaci  környezet  nem  indokol  lényeges  elmozdulást  a  2‐5  év  közötti  lejáratú 
szerződések  magas  arányától.  A  kereslet  erőteljesebb  növekedésével  és  a  kihelyezési 
12 
 
 

feltételek  enyhülésével  feltehető,  hogy  a  valamivel  hosszabb  futamidejű  konstrukciók 

részesülnek előnyben, az  átlagár  emelkedésével  párosulva,  de ez  2011  első  félévében  nem 
tűnik reálisnak egyelőre. 

Truck szegmens 
 

A truck szegmensben februárig a finanszírozott összeg 5,47 Mrd Ft volt a kitöltők között, ami 
az  előző  év  azonos  időszakához  képest  48%‐os  emelkedést  jelent  (akkor  3,7  Mrd  Ft  volt  a 
kihelyezések  mértéke).  A  növekedés  a  truck  alszegmensben  következett  be,  a  buszok 
esetében továbbra is erőteljes a visszaesés. 

Ennek  a  jó  teljesítménynek  megfelelően  a  tőkekintlévőség  csak  kismértékben  csökkent 

(2,3%‐kal), de ez az előző év azonos időszakához képest 20,5%‐os csökkenést jelent. 
13 
 
 

A haszongépjárművek esetén a nagymértékű növekedés annak köszönhető, hogy a vállalatok 
az  adóváltozások  miatt  feltehetőleg  2011  elejére  halasztották  a  vásárlásaikat  és  ennek  a 
hatása  most  érvényesül.  A  szignifikáns  növekedés  csak  közvetve  eredeztethető  a 
konjunktúrából, önmagában ez sokkal kisebb mértékű növekedést indokolna. 

Mindkét alszegmensben februárban lényegében csak pénzügyi lízingben történt kihelyezés. 
A  haszongépjárművek  nagymértékű  növekedése  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a  teljes  piacon  (a 
kitöltők között) emelkedett a pénzügyi lízing részaránya. 

 
14 
 
 

A haszongépjárművek esetében tovább emelkedett az új eszközök aránya. Mind januárhoz, 
mind  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  szignifikáns  a  növekedés.  Ez  a  kereslet 
emelkedése mellett annak minőségi javulását is jelenti. Ugyanakkor ebben a szegmensben is 
problémát  okozhat  rövidtávon  a  japán  autógyárak  működésének  átmeneti  leállása.  A 
szegmensben  kismértékben  csökkent  a  2‐5  év  közötti  kihelyezések  aránya,  de  ez  nem 
tekinthető  szignifikánsan.  Jelenleg  a  kihelyezés  95,3%‐a  köttetik  meg  2‐5  év  közötti 
futamidőben. 

Gépek és berendezések szegmens 
 

A gépek és berendezések szegmensben februárig a finanszírozott összeg 2,8 Mrd Ft volt, ami 
az előző év azonos időszakához képest 19%‐os növekedést jelent, hó/hó viszonylatban pedig 
34,8%‐os volt a növekedés. Az előző év azonos időszakához képest, mind a mezőgépek, mind 
az építőgépek, de leginkább az IT alszegmens növekedtek. Utóbbi esetében kicsit több, mint 
3‐szoros  a  növekedés.  Ugyanakkor  ezek  az  értékek  még  mindig  alacsonynak  számítanak  a 
válság  előtti  értékekhez  képest.  Ez  egyedül  az  IT  szegmensről  nem  mondható  el.  A  fentiek 
ellenére  a  makrogazdasági  és  vállalati  helyzet  miatt  a  portfólió  mérete  tovább  csökkent. 
Januárhoz  képest  2,4%‐os  a  visszaesés,  míg  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  a 
csökkenés mértéke 20,3%‐os. Az IT alszegmensben ellenben egy év alatt a portfólió mérete 
csupán 1,8%‐kal csökkent. 

15 
 
 

A  mezőgazdasági  gépek  esetében  az  önrészek  csökkentek  januárhoz  képest,  de  a  februári 
31,8%‐os érték nagyjából megegyezik a tavalyi év átlagával, így itt nem történt elmozdulás. 
Az építőgépek esetében a februári 25,4%‐os érték kismértékű csökkenést jelent az előző év 
átlagához  képest.  Itt  inkább  a  januári  21,6%os  érték  tekinthető  alacsonynak.  Az  IT 
alszegmensben  21,1%‐os  volt  az  önrész  februárban,  ami  kissé  magasabb,  mint  a  januári 
érték, de 2010‐et is figyelembe véve csökkenő tendencia érvényesül, ami összhangban van a 
szegmens  jó  teljesítményével.  Az  egyéb  gépek  esetében  a  januári  és  februári  önrészek 
számottevően alacsonyabbak, mint a tavalyi év átlaga. 

Az új és használt gépek közötti arány alakulását tekintve a mezőgépeknél növekedést történt 
az  előző  év  átlagához  képest,  de  az  építő  gépek  esetében  a  csökkenő  tendencia  egyelőre 
nem  állt  meg.  Utóbbi  tükrözi  az  iparág  jelenlegi  helyzetét  is.  Az  IT  szegmensben  az  új 
eszközök  aránya  nem  különbözik  érdemben  a  korábbi  időszakokétól,  ellenben  kedvező 
fejlemény,  hogy  az  egyéb  gépeknél  január  óta  növekedés  tapasztalható,  és  az  idei  értékek 
szignifikánsan meghaladják a tavalyi év átlagát. 

16 
 
 

Februárban  a  teljes  szegmensben  növekedett  a  hitel  részesedése,  de  az  előző  év  azonos 
időszakához  képest  7,2%.‐os  csökkenés  következett  be,  amit  teljes  egészében  az  operatív 
lízing növekedése váltott fel. 

A  teljes  szegmensben  januárhoz  képest  2,5%‐kal  növekedett  az  átlagár.  A  mezőgépek 

esetében  stagnálás  figyelhető  meg,  az  építőgépek  esetében  kisebb  mértékű  emelkedés 
történt januárhoz képest, de az átlagár számottevően kisebb, mint a tavalyi év átlaga. Az IT 
szegmensben az elmúlt hónapokban kismértékű, de folyamatos az átlagár emelkedése, míg 
az  egyéb  gépeknél  januárhoz  képest  csökkenés  történt,  de  az  adatokból  nem  olvasható  ki 
egyértelmű tendencia. 

17 
 
 

A szegmensben továbbra is egyeduralkodó a 2‐5 év közötti kihelyezések aránya. Az 5‐10 éves 
futamidejű szerződések januári alacsony értéke februárban visszatért ahhoz az értékhez, ami 
nagyjából megegyezik a tavalyi év átlagával. 

Lakás és ingatlan szegmens 
 

Ebben  a  szegmensben  februárig  a  finanszírozott  összeg  0,22  Mrd  Ft  volt  a  lakások  és  0,26 
Mrd  Ft  az  ingatlanok  esetében.  Ez  az  előző  év  azonos  időszakához  képest  87,7%‐os 
visszaesést  jelent  a  lakások  esetében,  de  10%‐os  növekedést  az  ingatlanok  esetében. 
Jelenleg a lakásfinanszírozást, mind a kihelyezés, mind a portfólió minősége szempontjából 
leginkább a kilakoltatási moratórium kedvezőtlen hatásai sújtják.  

Ebben  a  tekintetben  kedvező  fejlemény,  hogy  úgy  tűnik,  hogy  a  napokban  megállapodás 
született a probléma megoldásáról. A jelenlegi verzió egy olyan megoldást vázol fel, ahol a 
frankhitelesek  egy  rögzített  középárfolyam  szerint  fizetnék  a  törlesztőrészletet,  előre 
meghatározott  ingadozási  sávban.  (Például  190  Ft  ±2,5%).  A  sávtól  való  eltérésekre  egyéni 
számlákat  hoznának  létre.  Az  ezen  keletkező  esetleges  tartozás  csak  később  kerülne 
kifizetésre és az állam garanciát vállalna rá. A várakozás az ezzel kapcsolatban, hogy 3‐5 éves 
távlatban az egyenleg értéke a nullához közelít. A mögöttes érvelés az, hogy a válság alatt a 
magyar  gazdaság  rosszabbul  teljesített,  mint  a  svájci.  Továbbá  a  svájci  frank  egyfajta 
18 
 
 

menekülő  valuta  lett,  ami  annak  folyamatos  erősödéséhez  vezetett  (továbbá  volatilitása  is 
növekedett).  Azonban  a  konjunkturális  szakaszban  a  konvergencia  elméleteknek 
megfelelően a magyar gazdaságnak jobban kell teljesítenie, ami a hazai valuta erősödésével 
jár.  Továbbá  a  konjunkturális  szakaszban  a  nemzetközi  pénzügyi  stabilitás  erősödik,  ami 
megszünteti  a  svájci  frank  menekülő  valuta  jellegét,  ami  annak  gyengüléséhez  vezet.  Ha  a 
fenti érvelés teljesül, akkor reális, hogy ezeken a számlákon nulla egyenleg keletkezik.  

A  feltételezések  szerint  ez  a  megoldás  a  bajba  jutott  hitelesek  többségén  segít.  Akin  nem, 
azoknak  a  lakása  a  bank  tulajdonába  kerül  és  átmenetileg  visszabérlik  a  jelenlegi  lakók. 
Azonban a fentiek mellett is elkerülhetetlen, hogy kilakoltatásokra kerüljön sor, azaz, hogy az 
ingatlanpiaci kínálat emelkedjen. Ez a lakásárak csökkenése miatt mind a bankoknál, mind az 
ügyfeleknél  veszteséget  keletkeztetne.  Ennek  elkerülése  végett  a  kormány  az 
otthonteremtési  program  újraindítását  tervezi,  ami  növeli  a  lakások  iránti  keresletet  és 
ellensúlyozhatja a növekvő kínálatból fakadó árcsökkenést, stabilizálva ezzel a bankok és az 
adósok helyzetét.  

A  folyamat  megvalósulása  esetén  a  lakásszegmensben  nagyon  kedvező  folyamatok  fognak 

beindulni.  Egyfelől  növekszik  a  hitelkereslet,  ami  már  kevésbé  szigorúbb  hitelezési 
feltételekkel  párosulhat,  mivel  a  bankok  és  lízingcégek  portfóliójának  minősége  javul, 
valamint  csökkent  a  kamatköltség  is,  köszönhetően  annak,  hogy  a  fedezett  és  fedezetlen 
hitelezés közötti különbség újra erősödik. A fenti folyamatok természetesen az építőiparra is 
kedvező  hatással  lesznek,  így  az  építőgépeknél  is  a  kereslet  erősödésére  kell  számítani, 
valamint a fenti folyamatok a gazdasági növekedéshez és a belföldi kereslet élénküléséhez is 
– több csatornán keresztül – számottevően hozzájárulhatnak. 

19 
 
 

A szegmensben azonban egyelőre folyamatosan szigorodnak a kihelyezési feltételek. Mind a 
lakások, mind az ingatlanok esetében lassan, de folyamatosan emelkedik az önrész nagysága. 

A lakások esetében kismértékben emelkedik a hitel részesedése. Egy év alatt körülbelül 8%‐
kal emelkedett. 2011‐ben az ingatlan finanszírozás szinte teljes egészében hitel formájában 
valósult meg. Februárban egy kisebb volumenű szerződés kötettett meg pénzügyi lízingben. 

A  szegmens  nagy  visszaesésének  és  a  magas  önrészeknek  köszönhetően  mindkét 

alszegmensben  folyamatosan  csökken  az  átlagár  nagysága.  Az,  hogy  februárban  az 
ingatlanfinanszírozáson  belül  emelkedett  az  átlagár,  egyelőre  egyéb  adatok  hiányában  úgy 
tűnik, hogy nem árnyalja a képet.  

20 
 
 

A  többi  szegmenstől  eltérően  itt  az  utóbbi  hónapokban  nagy  átrendeződések  vannak  a 
futamidő‐eloszlás  tekintetében.  Januárban  nagymértékben  emelkedett  a  8‐16  év  közötti 
lejáratú  szerződések  aránya.  Bár  februárban  csökkenés  következett  be,  ez  még  mindig 
számottevően  magasabb  a  2010  utolsó  negyedévének  értékeitől.  Továbbá  erősödött  a 
szegmensben a hosszabb lejáratú szerződések aránya. Kisebb mértékben a 16‐25 év közötti 
szerződések‐e  de  nagyobb  mértékben  a  25  év  feletti  futamidejű  szerződéseké.  Utóbbiak 
aránya már majdnem eléri a válság előtti szintet. 

   

21 
 
 

Vezetői összefoglaló 
 

A magyar gazdaság szerkezeti dualitása továbbra is fennáll. A növekedés exportorientált, de 
a  belső  kereslet  alakulásában  is  egyre  inkább  olyan  jelek  mutatkoznak  meg,  amelyek  arra 
utalnak,  hogy  a  belső  kereslet  egyes  elemei  már  kismértékben  hozzájárulhatnak  a 
növekedéshez.  

A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet egyelőre vegyes hatással van a magyar pénzügyi 
helyzetre.  A  japán  katasztrófa  hatása  mindenképpen  ilyen  tényező,  de  az  arab  világ 
megmozdulása  tartósan  bizonytalanná  teheti  az  olajár  alakulását,  ami  akár  erőteljesebb 
költségsokkal  is  járhat  a  magyar  gazdaság  számára.  Azonban  ezek  egyelőre  nagyon 
bizonytalan folyamatok, jóslásnak itt nincs helye és értelme. 

A bankrendszer tőkehelyzete továbbra is megfelelő. 2011 második felében már a kihelyezési 
aktivitás  növekedésére  is  lehet  számítani,  de  egyelőre  sem  a  vállalati,  sem  a  lakossági 
szegmensben nem lehet számítani a jelenlegi csökkenő tendencia megfordulására. 2010‐ben 
a  bankadó  számottevően  csökkentette  a  szektor  adózás  utáni  eredményét,  de  a  bankadó 
hatását nem számítva a szektor jövedelmezősége nem változott számottevően. Ez azt jelenti, 
hogy  a  bankok  a  kamatmarzs  emelésével  nagyrészt  ellensúlyozni  tudták  a  növekvő 
értékvesztést.  

A  lízingpiacon  a  visszaesés  továbbra  is  folytatódik,  ami  összhangban  van  a  bankrendszer 

egészének  a  viselkedésével.  Ugyanakkor  vannak  már  olyan  szegmensek,  ahol  a  növekedés 
egyértelmű. Ilyennek tekinthető a flottafinanszírozás, a truck szegmens és az IT alszegmens. 
A retail gépjármű finanszírozásban egyelőre nem várható a negatív tendencia megfordulása 
és  a  szegmens  teljesítményére  az  olajárak  bizonytalansága  2011  második  felében  már 
éreztetheti  a  hatását.  A  lakás  és  ingatlan  szegmensben  is  egyelőre  folytatódik  a  negatív 
tendencia, de a bevezetni kívánt új intézkedések már 2011 második felében megfordíthatják 
a  trendet  a  lakossági  hitelezésben.  Ennek  az  építőgépek  keresletére  mindenképpen  pozitív 
hatása  lesz,  így  ebben  az  alszegmensben  is  növekedés  várható.  A  mezőgazdasági  gépek 
keresletének  alakulása  egyelőre  bizonytalan.  A  kereslet  növekedése  mellett  szól,  hogy  a 
tavalyi  rossz  időjárás  miatt  terméskiesés  következtében  sokkal  elhalasztották  a 
beruházásokat.  Ennek  kedvező  hatása  idén  érvényesülhet.  Ugyanakkor  ennek  mérete  a 
mezőgazdaság rossz pénzügyi helyzete miatt egyelőre bizonytalan. 
22