LÍZINGPIAC 2009 

A lízingpiac alakulása 2009 utolsó negyedévében 

A reálgazdasági események hatása a lízingpiacra 

2009  harmadik  negyedévében  a  GDP  csökkenése  lassult,  az  októberi,  illetve  novemberi  adatok 
szerint az ipari termelés gyorsulni látszik. Különösen igaz ez az exportra termelő szektorokra. Mivel a 
lakossági kereslet egyelőre gyenge, így a belső piacra termelő szektorok jövedelmezősége továbbra is 
alacsony  maradt.  Ezek  a  szektorok  voltak  továbbá  azok,  amelyek  a  legkevésbé  voltak  képesek 
továbbhárítani  a  fogyasztókra  az  ÁFA‐emelés  hatását.  Jelenleg  úgy  tűnik,  hogy  a  javuló 
makrogazdasági  feltételek  kedveznek  a  lízingpiacnak  is,  azonban  ez  a  hatás  asszimmetrikus. 
Elsősorban  –  bár  erről  nincs  közvetlen  adatunk  –  az  tűnik  reálisnak,  hogy  az  exportra  termelő 
szektorok  aktívak  a  lízingpiacon,  míg  a  hazai  piacra  szakosodott  vállalatok  keresleti  hajlandósága 
továbbra is alacsony. Ugyanez az asszimmetria jelenik meg a portfólió kockázatában. A külföldi piacok 
élénkülésével az exportra termelő vállalatok kockázatossága mérséklődik, azonban a másik csoporté 
közel változatlan marad.  

Az  infláció  az  év  végére  stabilizálódott,  ahogy  az  árfolyam  is,  így  várhatólag  a  portfólióval 
kapcsolatban  nem lesz olyan lényeges változás, amit az előbbi kettő volatilitása, vagy nagymértékű 
egyirányú változása indukált volna.  

A pénzügyi helyzet hatása a lízingpiacra 

A  pénzügyi  folyamatok  közül  két  hatás  a  legfontosabb  a  lízingpiac  szempontjából,  a  jegybank 

kamatcsökkentési  sorozatának  folytatódása,  valamint  az  elsődleges  és  másodlagos  állampapírpiac 
élénkülése.  Ebből  a  szempontból  a  CDS‐felárak  kedvező  alakulása  csak  következménye  az  említett 
kettőnek.  Az  államadósság  finanszírozhatóságának  élénkülésével  csökkent  az  országkockázat 
mértéke, valamint a válság fertőzés jellege is. Ezek együtt segítik a külföldi tőke, elsősorban pénzügyi 
tőke  (újra)bevonását  a  gazdaságba,  ami  tovább  élénkíti  a  hazai  pénzügyi  rendszert.  Bár  egyes 
lízingcégek és finanszírozó társaságok számára jelenleg is problémát jelent a banki forráshoz jutás, ez 
– banki háttértől némileg függően – 2010 első felében oldódni fog. A jegybanki alapkamat folyamatos 
csökkenése  könnyebbé  teszi  az  új  kihelyezések  realizálódását,  de  közvetve  csökkenti  a  lízingcégek 
kamatköltségeit is. Összefoglalva növeli a profitot, csökkenti a veszteséget. 

Oldal: 1 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A lízingpiac alakulása 

2009‐ben a teljes lízingpiacon a kihelyezések összege megközelítőleg 471 Mrd Ft‐ot tett ki. Ehhez az 
utolsó negyedév 144 Mrd Ft‐al járult hozzá. Éves szinten a visszaesés 61,2%‐os a finanszírozott összeg 
alapján. Ugyanakkor az év második felétől élénkülő export piacok és a hazai pénzügyi rendszer, illetve 
bankrendszer  stabilizálódása  a  harmadik  negyedévben  még  enyhén,  az  utolsó  negyedévben  már 
erősebben  éreztették  a  hatásukat.  Míg  2009Q3‐ban  a  visszaesés  69%‐os  volt,  addig  2009Q4‐ben 
„csupán”  51,2%‐os.  A  szerződésszám  tekintetében  2009‐ben  a  visszaesés  63%‐al  esett  vissza,  míg 
negyedéves  szinten  58,3%‐kal.  Az  utolsó  negyedévben  csökkenő  visszaesés  oka  részben  az 
alacsonyabb  bázis,  2008  utolsó  negyedévében  az  új  kihelyezésekben  már  érzékelhető  volt  a  válság 
hatása. A finanszírozott érték és a szerződésszám alakulását szegmens specifikus tényezők okozták, 
így ezekkel az egyes szegmenseknél foglalkozunk.  

 
Oldal: 2 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  teljes  piacot  tekintve  a  tőkekintlévőség  értéke  2009‐ben  2118  Mrd  Ft  volt.  Ez  az  érték  7%‐os 
csökkenést jelent 2009Q3‐hoz képest. Ennek oka az állandó ütemű szerződéslezárás melletti lassabb 
ütemű szerződéspótlás. Sőt, a rossz gazdasági helyzet miatt , ami  alatt jelen esetben a lakossági és 
vállalati  fizetőképesség  romlása  értendő  a  szerződéslezárások  üteme  valamelyest  gyorsulhatott  is 
nem‐fizetés miatt. 

A GDP visszaeséséhez képesti magas fogyasztáscsökkenés, valamint a hitel‐betét arány növekedése 
és a lakossági szféra fizetőképességének alacsony volta a lízingpiacon is érezteti hatását. A lakossági 
ügyfelek  aránya  3  negyedév  alatt  43%‐ról  39%‐ra  esett  vissza,  kumuláltan.  Ezzel  szemben  a  KKV‐k 
aránya növekedett valamelyest, egyéb tekintetben az ügyfelek részesedése változatlan.  

Oldal: 3 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  válság  elején,  azaz  2008  végén  a  lízingcégek  a  későbbi  kihelyezések  kockázatát  csökkentve 
magasabb  önrészt  követeltek  meg,  lényegében  a  lízingpiac  minden  szegmensében.  Ez  a  magasabb 
önrész  még  2009  egészében  érvényesült.  Az  utolsó  negyedévben  az  önrészek  a  bruttó  eszközérték 
23%‐ára estek vissza a 2009Q3‐as 30%‐ról, továbbá ez az érték kisebb, mint a 2008‐as év bármelyik 
negyedévéé.  

A magas önrész abból a szempontból csökkenti a lízingcégek kockázatot, hogy ha a kihelyezett összeg 
kisebb,  akkor  a  portfólióra  jutó  egységnyi  kockázat  alacsonyabb.  Ugyanakkor  a  magasabb  önrész 
addicionális  kockázatokat  rejt  magában.  A  háztartások,  illetve  vállalatok  megtakarítását  is  nagyobb 
eséllyel  emészti  fel  az  önrész,  esetlegesen  más  típusú  hitelekkel  pótolják  ki  az  önrészt  –  adott 
esetben  a  lízingcég  tudta  nélkül  ‐,  ami  viszont  kiváltképp  érzékennyé  teszi  az  így  cselekvőket  a 
gazdasági helyzet rosszabbá fordulására. Másik lehetőség, hogy az ügyfelek elhalasztják vásárlásaikat. 
Az első eset esetlegesen magasabb kockázattal, a második eset pedig a kihelyezések csökkenésével 
jár  együtt.  Az  utolsó  negyedévben  a  lízingcégek  ezekre  reagálva  csökkentették  az  átlagos  önrész 
nagyságát.  

2009  utolsó  negyedévében  az  egyes  szegmensek  piaci  részesedését  tekintve  a  gépjármű  szegmens 
részesedése 42,2%‐ról 38,3%‐ra csökkent, ellenben a gépek és berendezések szegmens részesedése 
28,2%‐ról, 35,1%‐ra emelkedett. Érdekesebb a kép, ha a 2009Q4‐es adatokat a 2008‐as év megfelelő 
adataihoz hasonlítjuk. Azt kapjuk, hogy gyakorlatilag a válság alatt a gépjármű szegmens részesedése 
15%.‐ot zuhant, a gépek és berendezéseké pedig 16%.‐ot emelkedett. A többi szegmens részesedése 
közel változatlan. 

Oldal: 4 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Oldal: 5 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
Gépjármű szegmens 

A teljes gépjármű szegmensben a finanszírozott összeg 2009‐ben 208,6 Mrd Ft volt, amelyből 71%‐ot 
tett  ki  a  retail  finanszírozás,  23%‐ot  a  flottafinanszírozás,  valamint  1‐1%‐ot  a  motor,  valamint  a 
refinanszírozott flotta. A teljes szegmensben a visszaesés mértéke éves szinten 67,3% a finanszírozott 
összeg  szerint.  Azonban  az  utolsó  negyedévben  a  visszaesés  mértéke  64,4%  volt.  Ez  első  látásra 
javulásnak tekinthető, de ha figyelembe vesszük, hogy a 2008Q4‐es bázis gyengének tekinthető 2008 
többi  negyedévéhez  képest,  valamint  azt  a  tényt,  hogy  a  forgalomba  helyezett  új  személy  és 
kishaszon‐gépjárművek volumene csupán 17,1%‐al marad el a 2008Q4‐es értékétől, amíg ez az érték 
a  gépjárműszegmensben  68%,  érthető,  hogy  bár  a  gazdaságban  a  gépjármű  értékesítés  túl  van  a 
mélyponton, ez a lízingpiacon egyelőre nem érezteti kellőképpen a hatását.  

Retail szegmens 

A retail szegmensben a 2009‐es év teljesítménye finanszírozott összeg szerint 70,2%‐kal maradt el a 
2008‐as  értéktől,  míg  szerződésszám  tekintetében  65%‐al.  Mindemellett  az  egy  szerződésre  jutó 
finanszírozott összeg 15%‐al esett, tükrözve ezzel a növekvő kockázatokat ellensúlyozni kívánó önrész 
növekedést.  Negyedéves  összehasonlításban  a  csökkenés  mértéke  finanszírozott  összeg  szerint 
68,2%,  illetve  szerződésszám  szerint  61,6%.  Így  a  teljes  szegmenshez  hasonlóan  itt  sem  lehet  még 
egyértelműen kijelenteni, hogy bekövetkezett volna a fordulópont.  

A  retail  szegmensben  a  tőkekintlévőség  a  2008Q4‐es  csúcspont  óta  egy  enyhe  megtorpanást 

leszámítva  folyamatosan  csökken.  Ennek  oka  megegyezik  a  piac  egészében  tapasztalható 
tendenciákkal. Egészen egyszerűen az alacsony új kihelyezések, azonos szerződéskiáramlás mellett a 
portfólió csökkenését eredményezik.  

Oldal: 6 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

A retail szegmensben éves szinten a kihelyezések közel 75%‐a történt hitelben, ami majdnem 7%.‐al 
kevesebb, mint 2008‐ban. Negyedéves alapon azonban 2008 utolsó negyedévében az éves átlaghoz 
képest  relatíve  kevés  kihelyezés  történt,  addig  2009‐ben  a  negyedéves  érték  nagyon  közel  volt  az 
éves átlaghoz.  

A  retail  szegmensben  már  a  válság  előtt  megfigyelhető  volt  az  új  gépjárművek  értékesítésének 
részarány  csökkenése,  azonban  ennek  mértéke  negyedévről  negyedévre  elhanyagolhatónak 
bizonyult,  azonban  a  válság  kitörésével  egy  év  leforgása  alatt  55%‐ról,  39%‐ra  esett  a  részesedése. 
Ennek  mélypontja  2009Q3‐ben  volt  29%‐al,  az  utolsó  negyedévben  ez  az  érték  35%‐ra  emelkedett, 
amely még így is 15%.‐al alacsonyabb a 2008Q4‐es értéknél.   

Oldal: 7 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A teljes piaccal ellentétben a retail szegmensben a válság elején megugró önrészek nem csökkentek 
le az év utolsó negyedévére sem. Az egész év során 36‐37% körül mozogtak. 

Már a válság előtt elkezdődött a retail szegmensben az 5‐10 év közötti és az annál hosszabb lejáratú 
szerződések arányának csökkenése. Ezzel szemben – részben a PSZÁF szabályozásnak köszönhetően 
–  inkább  a  középtávú,  azaz  a  2‐5  év  közötti  futamidejű  szerződéseket  részesítették  előnyben  az 
ügyfelek  (és  a  finanszírozók).  Az  ilyen  futamidejű  szerződések  részesedése  egy  év  alatt  15%.‐tal 
emelkedett. 

Flotta szegmens 

A  flotta  szegmensben  a  finanszírozott  összeg  szerinti  visszaesés  mértéke  2009‐ben  50%  volt.  Az 
utolsó  negyedévben  azonban  a  visszaesés  már  csak  36%‐os  volt  az  előző  év  azonos  időszakához 
viszonyítva  finanszírozott  érték  szerint,  szerződésszám  szerint  pedig  41%‐os,  ami  határozott  javulás 
az  előző  negyedév  közel  70%‐os  arányához  képest.  A  flottafinanszírozásra  is  jellemző,  hogy  a 
kihelyezett  eszközök  értéke  alacsonyabb  árkategóriába  tartozik,  ami  egy  minőségi  alkalmazkodás  a 
megváltozott körülményekhez.  

Oldal: 8 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

A tőkekintlévőség még 2008Q4‐ben majdnem 20%‐al emelkedett egy negyedév alatt, azonban 2009 
egészében valamivel több, mint 15%‐os csökkenés következett be. Alacsonyabb értékű lízingtárgyak, 
és a kisebb volumenű vásárlások az okai ennek.  

2008 óta a hitel részesedése a felére esett vissza, igaz, eddig sem volt számottevő. Az operatív lízing 
részesedése  3%.‐tal  emelkedett,  így  jelenleg  71,7%.  Negyedéves  alapon  az  operatív  lízing  az  év 
második  felétől  számít  domináns  finanszírozási  formának,  2009Q3‐ban  78%,  míg  három  hónappal 
később 84% volt a részesedése a kihelyezések közül. 

Oldal: 9 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  válság  elején  a  többi  szegmenshez  hasonlóan  a  flottafinanszírozás  is  a  használt  eszközök 
kihelyezésének növekedésével kezdődött az új kihelyezésekhez viszonyítva. 2009Q2‐ben 81%‐os volt 
az  új  kihelyezések  részesedése  a  korábba  94‐97%‐hoz  képest.  Mivel  ez  a  szegmens  természeténél 
fogva  különösen  magas  új‐használt  aránnyal  dolgozik,  ezért  a  81%  történelmi  mélypontnak 
tekinthető. Az év végére azonban az új‐használt arány visszatért a korábban megszokott értékéhez, 
negyedéves  alapon  96%  volt  az  új  eszközök  részesedése,  igaz  az  alkalmazkodás  jeleként  ez  kisebb 
árkategóriás autóparkokkal valósult meg.  

A  válság  elején  itt  is  az  önrészek  megemelése  volt  az  általános  piaci  reakció,  jelen  esetben  7%‐ról, 
15%‐ra.  2009Q4‐re,  negyedéves  alapon  ismét  7%‐ra  esett  vissza  az  önrész  nagysága.  A  visszatérés 
oka egyrészt itt is az a kényszer, hogy a magasabb önrész mellett az ügyfelek romló fizetőképessége 
miatt  az  elviselhetőnél  nagyobb  mértékben  csökkenne  a  kihelyezések  volumene.  Azonban  ezek  a 
kihelyezések  relatíve  kisebb  kockázattal  bírnak  a  korábbiakhoz  képest,  mivel  az  alacsonyabb 
árkategória  választása  miatt  a  szerződések  értéke  elmarad  a  korábbiaktól,  ez  pedig  az  ügyfelek 
mérlegfőösszegének kisebb hányadát teszik ki.  

 
Oldal: 10 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  flotta  finanszírozás  területén  megállt  az  a  tendencia,  hogy  az  az  ügyfelek  egyre  inkább  a  2‐5  év 
közötti futamidejű szerződéseket részesítik előnyben. Feltehetőleg ez a megállás annak köszönhető, 
hogy  a  jelenlegi  92%‐os  részesedés  így  is  nagyon  magas,  így  a  szegmensben  kialakult  arányok 
feltehetőleg az átlagos futamidő‐preferenciákat jelképezik. 

Oldal: 11 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
Truck szegmens 

A truck szegmensben a teljes kihelyezett összeg 76 Mrd Ft volt, ami 67,3%‐os csökkenést jelent 2008‐
hoz  képest.  Negyedéves  összehasonlításban  a  visszaesés  mértéke  azonban  valamivel  kevesebb, 
44,2%,  szerződésszám  szerint  pedig  50%,  azaz  az  új  kihelyezéseknél  a  valamivel  alacsonybb  értékű 
eszközöket  preferálják  az  ügyfelek.  A  truck  szegmensnek  2009  harmadik  negyedéve  jelentette  a 
mélypontot,  akkor  a  visszaesés  mértéke  negyedéves  alapon  73%‐os  volt,  ehhez  képest  a  negyedik 
negyedévre  majdnem  30%‐os  javulást  figyelhettünk  meg.  Természetesen  ebben  közre  játszik  a 
gyengébb 2008Q4‐es bázis is, ám ekkora különbség nem írható pusztán ennek a javára.  

A  szegmensben  2009  első  negyedévétől  kezdve  a  buszok  részesedése  jelentősen  megemelkedett, 

tetőpontját 34%‐al 2009Q2‐ben érte el, jelenleg a szegmens 27%‐át teszik ki a buszok finanszírozott 
érték  szerint,  ám  csupán  8%‐át  szerződésszám  tekintetében.  A  különbség  okára,  az  egyes 
alszegmensek tüzetesebb vizsgálata során visszatérünk.   

Buszok 

2009  egészében  a  buszok  kihelyezése  14%‐al  emelkedett  2008‐hoz  képest,  amiben  a  2009  Q2‐ben 
történt  állami  vásárlások  játszanak  szerepet.  Szerződésszám  szerint  nézve  azonban  40%‐os 
visszaesést  tapasztalhatunk,  így  ebből  látható,  hogy  az  egy  szerződésre  jutó  finanszírozot  érték 
emelkedett,  azaz  nagyobb  értékű  eszközök  kerültek  értékesítésre  átlagosan  2009  folyamán,  mint 
2008‐ban. Az utolsó negyedévben azonban nem történt ilyen egyszeri, nagyobb tételű vásárlás, ezért 
itt  43%‐os  a  visszaesés  szerződésszám  szerint,  ami  rosszabb,  mint  az  előző  negyedév  33%‐os 
visszaesése.  

Oldal: 12 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

A  válság  a  buszok  tőkekintlevőségén  nem  látszott  meg  annyira,  aminek  több  oka  lehet.  Egyfelől  a 
2009  közepén  történt  nagyösszegű  vásárlások  emelték  a  portfólió  nagyságát.  Ez  2009Q2‐Q3  között 
5,2%‐os  növekedést  okozott  a  tőkekintlevőségben.  Ezenkivül  a  válság  miatti  lassuló  beáramlást 
valamelyest  ellensúlyozhatja  az  átütemezett  szerződések  növekvő  száma  –  ugyanakkor  ez  a 
portfolióban rejlő szisztematikus kockázat növekedését is jelenti.  

A  csökkenő  mértékű  kihelyezés  az  operatív  lízing  növekedése  mellett  történt  meg.  Ebben  a 
szegmensben mindig is domináltak a lízingügyletek, azonban 2009 végére szinte teljesen eltűntek a 
szegmensből a hitelszerződések. Az operatív lízing részesedése különösen a használt buszok esetében 
emelkedett, ott elérte már a 30%‐ot negyedéves alapon, de az új buszok esetében is egy valamivel 
több, mint 5%.‐os emelkedés történt az operatív lízing javára. 

Az  új  buszok  részesedése  a  válság  előtt  folyamatosan  emelkedett,  majd  2009  elején  egy  hirtelen 
csökkenést követően a 2009Q2‐es hatalmas állami vásárlások újra a korábbi szintre lendítették az új 

Oldal: 13 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
buszok részesedését. Ez az arány azóta fenn maradt, azaz az új buszok 2009Q2 óta, megközelítőleg a 
kihelyezések 50%‐át teszik ki.  

A kihelyezések az év első felében a korábbiaknál valamivel kisebb önrész‐hányad mellett történtek, 
azonban  2009  utolsó  negyedéveiben  –  ahogy  azt  az  ábrán  a  negyedéves  oszlopok  is  mutatják  – 
emelkedő tendencia figyelhető meg. Az önrész‐hányad 2009Q4‐ben átlépte a 20%‐ot.  

Ebben a szegmensben a szerződések közel kétharmada 2‐5 év közötti futamidejű volt. A válság alatt 
ez élesen megváltozott és a hoszabb távú, 5‐10 év közötti futamidejű szerződések domináltak. Ez a 
dominancia  jelenleg  is  tart,  ám  az  utolsó  negyedévben  76%‐ról  68%‐ra  csökkent  részarányuk,  ezzel 
szemben majdnem ennyivel növekedett a 2‐5 év közötti szerződések részesedése. Lehet, hogy ez a 
csökkenés  egyszeri  és  a  válság  tartós  eltolódást  okozott  a  futamidő‐preferenciákban,  de  az  is 
elképzelhető, hogy a válság végeztével újra a 2‐5 év közötti szerződések dominálnak majd.  

Oldal: 14 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Nagyhaszongépjárművek 

A  szegmens  teljesítménye  2009‐ben  68,5%‐al  marad  el  a  2008  évitől  finanszírozott  érték  szerint  és 
64,4%‐al  szerződésszám  szerint,  azaz  az  év  során  a  valamivel  alacsonyabb  értékű  eszközök 
kihelyezésére volt inkább igény, leginkább a csökkenő fizetőképes kereslet miatt. Az utolsó negyedév 
már kifejezetten  erősnek mondható az év közepéhez viszonyítva, a 2008Q4‐es bázishatás ellenére is. 
Finanszírozott érték szerint 45,5%‐os a csökkenés 2008Q4‐hez képest.  

Oldal: 15 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  tőkekintlevőség  2009Q1‐t  leszámítva  folyamatosan  zuhant  az  év  során.  A  csökkenés  több,  mint 
30%‐os  2008‐hoz  képest.  A  csökkenés  oka  itt  is  a  lassabb  beáramlás,  azaz  a  kevesebb  új  kötött 
szerződés és a nagyjából állandó ütemű kiáramlás, ami a lezárt szerződésekből fakad.  

A nagyhaszongépjárműveknél a hitel részesedése 2008‐hoz képest 3,4%‐ról 5,6%‐ra emelkedett, de 
az  operatív  lízing  is  emelkedett  2,3%‐tal.  Ez  a  változás  csak  az  utolsó  negyedévre  jellemző,  ezt 
leszámítva  a  hitel  részesedése  az  év  során  jóval  4%‐alatt  volt,  ugyanakkor  az  operatív  lízing 
részesedésének emelkedése tartósnak mutatkozik.  

A piacon megfigyelhető az a preferencia, hogyha új haszongépjármű, akkor relatíve nagyobb értékű, 
magasabb  árkategóriás,  azonban  ha  használt  eszköz  vásárlásáról  van  szó,  az  az  alacsonyabb 
árkategóriás  parkból  kerül  ki.  Azonban  a  válság  hatására,  ez  a  preferencia  ugrászerzően  eltolódott 

Oldal: 16 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
már 2008Q4‐ben az alacsonyabb árkategóriás használt eszközök felé, azóta a piacon nem rajzolódik ki 
egyértelmű tendencia. Szerződésszám szerint nézve 2009Q2‐től az új eszközök részaránya, ha lassan 
is,  de  folyamatosan  emelkedik.  Ez  óvatosan  arra  enged  következtetni,  hogy  a  fent  említett 
preferencia úgy módosult, hogy az új eszközök kisebb árkategóriába esnek, feltehetőleg a gyengébb 
fizetőképesség miatt.  

Az  önrészek  folyamatosan  emelkedtek  a  nagyhaszongépjárműveknél  a  válság  alatt,  tetőpontjukat 

negyedéves  alapon  2009Q3‐ban  érték  el,  amikor  25%  felett  járt  az  önrész  hányad.  Az  utolsó 
negyedévben 14% körüli szintre esett le, így a bázishatás mellett ez is hozzájárult a jobb negyedéves 
teljesítményhez. 

Ebben  a  szegmensben  a  válság  előtt  is  és  az  alatt  is  a  2‐5  év  közötti  szerződések  domináltak, 
ugyanakkor a válság alatt az ilyen szerződések részesedése 8%.‐tal csökkent, ezzel együtt növekedett 
az  5‐10  év  közötti  szerződések  részesedése,  feltehetőleg  a  hosszabb  futamidőből  fakadó  kisebb 
törlesztőrészlet előnyei miatt.  

Oldal: 17 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Gépek és berendezések 

A  gépek  és  berendezések  szegmensben  2009‐ben  finanszírozott  összeg  szerint  34,8‐os  csökkenés 
következett  be,  szerződésszám  szerint  pedig  53%‐os  csökkenés.  Negyedéves  alapon  a  megfelelő 
értékek 10, illetve 38%.  

A  gépek  és  berendezések  szegmensen  belül  a  válság  alatt  az  egyéb  gépek  és  berendezések 
részesedése  folyamatosan  csökkent,  ellenben  a  mezőgazdasági  gépek  és  berendezések  piaci 
részesedése egy 2008Q4‐ben bekövetkezett csökkenést követően folyamatosan emelkedett.  

Építőipari gépek és berendezések 

Az  építőipari  gépek  és  berendezések  szegmensben  2009‐ben  2008‐hoz  képest  58%‐os  csökkenés 
következett be finanszírozott érték szerint és 70%‐os csökkenés szerződésszám szerint. Negyedéves 
alapon  a  megfelelő  értékek  42%,  illetve  53%.  Mivel  az  építőipar  szorosan  kötődik  az  ingatlan 
szegmenshez,  ami  pedig  a  válság  egyik  legjobban  érintett  szegmense,  ezért  az  ott  tapasztalt 
visszaesés nagymértékben hatással van az építőipari gépek és berendezések keresletére. Ennek és a 
többi szegmenst is hasonlóan érintő egyéb problémáknak okán a gépek és berendezések szegmens 
legrosszabbul  teljesítő  szegmense  eme  alszegmens.  Ugyanakkor  az  utolsó  negyedév  adatai  nem 

Oldal: 18 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
elsősorban  a  szerződésszám  szerint,  de  a  finanszírozott  érték  alapján  mindenképpen  bizakodásra 
adnak okot.  

Az ingatlanszektor nagymértékű visszaesése az építőipari gépek és berendezésekből álló portfólióban 
is erős nyomot hagyott. Itt a visszaesés mértéke több, mint 35% 2008‐hoz képest.  

Ebben  a  szegmensben  a  2008Q4‐es  megugrást  követően  az  önrész‐hányadok  visszaálltak  korábbi 

értékükre. Ennek oka, hogy ebben a szegmensben nem volt lehetősége a finanszírozóknak magasabb 
Oldal: 19 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
önrésszel  biztosítani  a  kisebb  kockázatot.  Egy  ilyen  próbálkozás  túl  nagy  áldozatot  követelt  volna  a 
kihelyezések volumenétől. 

A finanszírozási formák tekintetében a hitel részesedése egy év alatt 7,4%‐ról 33,2%‐ra emelkedett, 
illetve  az  operatív  lízing  részesedése  kicsit  több,  mint  1%.‐tal  nött.  A  pénzügyi  lízingé  viszont 
drasztikusan csökkent.  

Némileg  ez  a  hatás  mutatkozik  meg  az  új  eszközök  kihelyezésének  részesedéséből  is.  Bár  a  válság 
legeléjén  az  ügyfelek  gyors  alkalmazkodásként  átmenetileg  kissé  a  használt  gépeket  részesítették 
előnyben,  az  év  hátralévő  részében  tulajdonképpen  a  korábbi  éveknek  megfelelő  új‐használt  arány 
állandósult. 

 
Oldal: 20 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Ebben  a  szegmensben  is  csökkent  a  2‐5  év  közötti  futamidejű  szerződések  részesedése,  valamint  a 
nagyon rövid 2 éven belüli lejáratú szerződéseké is. Ezek helyét a hosszabb futamidejű konstrukciók 
vették át, mivel a hosszabb futamidőből származó törlesztőrészlet‐csökkenés előnyös a válság miatti 
fizetőképes kereslet ellensúlyozására.  

Mezőgazdasági gépek és berendezések 

Ebben a szegmensben a visszaesés mértéke finanszírozott összeg szerint 19%, illetve szerződésszám 
szerint  34%  volt  2008‐hoz  képest.  A  negyedéves  megfelelők  pedig  rendre  85%‐os  növekedés  a 
finanszírozott  összegben  és  35%‐os  növekedés  a  szerződésszámban.  Ilyen  mértékű  negyedéves 
növekedésre  a  korábbiakban  is  volt  példa,  ahogy  akkor,  most  is  EU  beruházás‐támogatásnak 
köszönhető nagyösszegű egyszeri vásárlások okozták.  

Oldal: 21 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Ez  a  szegmens  tőkekintlevőség  tekintetében  viszonylag  jól  reagált  a  válságra,  megközelítőleg  5%‐al 
emelkedett a portfólió nagysága, amiben nagy szerepe van a 2009Q4‐es támogatási programoknak.  

A  lízingpiac  többi  szegmensétől  eltérően  itt  az  önrészek  emelkedése  fokozatosan  történt  és  a 
negyedéves adatok alapján jelenleg is tart, pillanatnyilag az önrész‐hányad negyedéves alapon 31%.  

A kihelyezések majdnem 30%.‐tal nagyobb mértékben történtek hitelben, mint egy évvel korábban. 
Jelenleg  a  hitel  részesedése  80,1%,  ez  is  mutatja  egyrészt  az  alszegmens  támogatás‐függőségét, 
másrészt a támogatások lízing diszpreferenciája miatti piactorzulást. 

Oldal: 22 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
Az új eszközök kihelyezésének részesedése a válság kitörésekor 5%.‐tal csökkent, ám ez az érték az év 
végére  visszakúszott  a  korábbi  értékekre.  Ez  annak  köszönhető,  hogy  az  ügyfelek  az  alkalmazkodás 
útját  nem  a  használt  eszközökbe  való  befektetésben  látják,  sokkal  inkább  későbbre  tolták  a 
vásárlásaikat, alacsonyabb értékű berendezéseket vásárolnak.  

Ebben  a  szegmensben  tulajdonképpen  nem  rajzolódik  ki  egyértelmű  tendencia  a  futamidők 

arányaiban. A válság előtt egy meredek emelkedés volt a 2‐5 év közötti futamidejű szerződéseknél, 
azonban  ez  2009Q2‐től  kezdve  13%.‐ot  zuhant,  de  az  utolsó  negyedévben  viszonylag  gyors 
emelkedéssel 63%‐on zárt. Az utolsó negyedév növekedése az egyszeri, nagymértékű vásárlásoknak 
köszönhető. 

Oldal: 23 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Oldal: 24 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
IT, irodai berendezések 

Az  IT,  szoftver,  irodai  eszköz  szegmensben  a  visszaesés  mértéke  2009  egészében  finanszírozott 
összeg szerint 39%, szerződésszám tekintetében 63% volt. A negyedéves megfelelők pedig rendre 62, 
illetve  68%‐os  visszaesés.  A  lízingpiac  szegmenseinek  többségéhez  hasonlóan  már  itt  is 
megtalálhatóak a kilábalás jelei. A 62%‐os visszaesés nagyon sok, de tekintve, hogy a 2008Q4‐es bázis 
nagy erős volt, így ez az eredmény kifejezetten jónak mondható.   

2009Q1‐ben negyedéves alapon még 14%‐os növekedés volt tapasztalható a finanszírozott értékben, 
ami  a  tőkekintlevőség  11,5%‐os  emelkedésében  is  megmutatkozott.  Az  év  hátralévő  részében 
azonban  a  tőkekintlevőségben  is  folyamatos  csökkenés  figyelhető  meg.  A  2008Q4‐es  éwrtékhez 
képest, több mint 16% a visszaesés.  

Oldal: 25 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A  kilábalás  jeleit  erősíti  meg  az  is,  hogy  2009Q4‐ben  negyedéves  alapon  50%‐os  önrész  és  erős 
bázishatás  mellett  is  sikerült  jobb  negyedévet  produkálni,  mint  az  azt  megelőző.  Természetesen  az 
50%‐os  önrész  nem  tekinthető  irányadónak,  ebből  a  célból  reálisabbnak  tűnik  a  20‐25%‐os 
tartományt alapul venni.  

2008Q4‐hez  viszonyítva  a  hitel  részesedése  lényegében  változatlan  maradt.  Arányeltolódás  történt 

viszont a pénzügyi és az operatív lízing között. Előbbi 12%.‐tal növekedett, utóbbi 34,2%‐ról 28,9%‐ra 
növekedett. 

Az  új‐használt  arányban  az  IT  szegmens  esetében  nem  fedezhető  fel  tendencia,  úgy  tűnik,  hogy  a 
változások esetlegesek és nem követik  a gazdasági ciklust. Ennek  oka lehet a szegmens kínálatának 
diverzifikáltsága  és  az  a  tény,  hogy  a  szegmens  eszközei  a  termelés  szempontjából  nem  feltétlenül 
nélkülözhetetlenek.  

Oldal: 26 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
Az  IT  szegmens  esetében  is  a  válság  elején  a  reakció  a  2‐5  év  közötti  futamidejű  szerződésekben 
beállt nagymértékű csökkenés volt, azóta részaránya megragadt körülbelül 80%‐on. 

Egyéb gépek és berendezések 

Az  egyéb  gépek  és  berendezések  2009‐es  teljesítménye  40%‐al  marad  el  a  2008‐as  értéktől 
finanszírozott összeg szerint és 68%‐al szerződésszám szerint. A negyedéves megfelelők rendre 43,4, 
illetve 82,5%.  

Tőkekintlevőség  tekintetében  itt  is,  sok  szegmenshez  hasonlóan  2009Q1‐ben  még  növekedés  volt 
tapasztalható, azonban éves szinten 35% körüli a csökkenés 2008‐hoz képest.  

Oldal: 27 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Ez  a  szegmens  azon  kevés  szegmensek  közé  tartozik,  ahol  az  önrészek  növekedése  fokozatosan 
valósult meg. 2008Q3 és 2009Q3 között 10%.‐tal emelkedett az önrész nagysága.  

Az egyéb gépek és berendezéseknél a hitel részesedése egy év alatt 23,5%‐ról 53,9%‐ra emelkedett. 
A pénzügyi lízing részesedése majdnem ugyanennyivel csökkent.  

Az ügyfelek alkalmazkodását tükrözi az új eszközök részarányának csökkenése is. Egy év alatt 5%.‐tal 
csökkent az új eszközök kihelyezése. 

 
Oldal: 28 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

Az  egyéb  gépek  és  berendezéseknél  a  2009‐es  év  eleji  hirtelen  csökkenést  a  2‐5  év  közötti 
szerződéseknél azóta folyamatos, de lassú növekedés váltotta fel. Az év eleji 55%‐ról felkúszott 61%‐
ra. 

Oldal: 29 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
Ingatlan szegmens 

2009‐ben  a  lakosások  kihelyezése  finanszírozott  összeg  szerint  78,3%‐al  maradt  el  az  egy  évvel 
korábbitól. Az éves átlagnál már erősebbnek bizonyult az utolsó negyedév, ahol a visszaesés mértéke 
finanszírozott összeg szerint 60,5% volt, illetve szerződésszám szerint közel 80%‐os a visszaesés még 
az utolsó negyedévben is. Ezalapján azt lehet mondani, hogy a magasabb értékű, jobb helyen fekvő, 
emiatt likvidebb lakásokra koncentrálódtak a kihelyezések. 

Az  ingatlanok  esetében  a  2009‐es  teljesítmény  finanszírozott  összeg  szerint  69,5%‐al  csökkentek, 
azonban  az  utolsó  negyedéves  eredmény  már  csak  59%‐os  visszaesést  jelez  finanszírozott  összeg 
szerint, de még mindig 90% feletti. Így itt is a nagyobb volumenő ingatlanok kihelyezése a jellemző. 

Oldal: 30 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
A tőkekintlevőség különösen a lakás szegmensben esett vissza élesesen, 2008‐hoz viszonyítva több, 
mint 50%‐al. A válság hatására az ügyfelek inkább elhalasztották lakásvásárlási szándékaikat, illetve a 
romló fizetőképesség miatt a megvásárolt lakások átlagos értéke is csökkent.  

Az  ingatlanoknál  is  megfigyelhető  a  portfólió  méretének  a  csökkenése,  azonban  ennél  nem  éri  el  a 
20%‐ot.  Azonban  ennek  ellenére  a  helyzet  csak  látszólagosan  jobb.  A  már  folyamatban  lévő 
beruházások  közül  sokat  leállítottak,  vagy  az  építés  egy  alacsony  készültségi  szakaszában  későbbre 
halasztották  az  építést.  Ez  megjelenik  a  portfólióban,  ám  kifutása  kétséges,  a  projektben  rejlő 
kockázatok magasak.  

A  fentiek  miatt  értelemszerűen  jelentősen  mérséklődött  a  lakások  súlye  a  szegmensben  belül, 

azonban  ez  a  csökkenés  nem  olyan  drasztikus,  mint,  ahogy  az  adatok  mutatják  az  ingatlan 
tőkekintlevőségnél  említett  okok  miatt,  azonban  nem  sok  jót  ígér,  hogy  negyedéves  alapon  már 
harmadik negyedéve csökkenő a lakások részesedése a szegmensben. 

Ehhez  hasonlóan  a  szegmensben  a  lakossági  szféra  az,  aki  leginkább  kiszorul,  akinek  a  kereslete  a 
legjobban  esik  vissza.  A  lakásokhoz  hasonlóan  a  lakossági  szféra  kereslete  harmadik  negyedéve 

Oldal: 31 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
folyamatos  csökkenést  mutat  és  részaránya  negyedéves  alapon  elenyésző  a  vállalati  szférához 
képest. 

A lakások esetében nem történt lényeges elmozdulás a finanszírozási formák arányában. Valamelyest 
emelkedett  a  pénzügyi  lízing  részesedése  a  hitelhez  viszonyítva  2008Q4‐hez  képest.  Az  ingatlanok 
esetében a hitel részesedése közel 34%.‐tal csökkent, ennek helyét kismértékben az operatív lízing, 
de legnagyobb mértékben a pénzügyi lízing vette át. Ekkora változás, ha nem szabályozási oka van, 
csak  is  annak  köszönhető,  hogy  a  piacon  a  lízingkonstrukciók  előnyei  domináltak,  szemben  a 
hitelkonstrukciókéval. 

Mind  az  ingatlan,  mind  a  lakás  szegmensben  az  önrészek  erősen  megemelkedtek  a  válság  elején, 
azonban ez akkor visszaesést okozott az új kihelyezések volumenében, ráadásul a portfólióban rejlő 
kockázatokat  már  nem  volt  képes  érdemben  javítani,  hogy  2009Q1‐Q2‐től  kezdődően  mindkét 
szegmensben az önrészek folyamatos csökkentése figyelhető meg, ami azonban még mindig a válság 
előtti szint felett van. Ez azonban egy egészséges állapot, mivel a válságot megelőzően az ingatlan és 
lakáspiacon  kialakult  szélsőséges  vevőorientáltság  túl  alacsony  önrészeket  tartalmazó  finanszírozási 
konstrukciókat eredményezett. 
Oldal: 32 / 33 

 
 LÍZINGPIAC 2009 
 

A lakások esetében az eddig jellemző 16‐25 év közötti futamidejű szerződések részesedése az utolsó 
negyedévben  20%.‐tal  esett,  aminek  csak  a  mértéke  meglepő  az  iránya  nem,  mivel  az  már  2008Q2 
óta  –  majdnem  –  folyamatosan  tart.  Érdekesség,  hogy  hirtelen,  egy  negyedév  alatt  4%‐ról  32%‐ra 
emelkedett a 8 évnél rövidebb futamidejű szerződések részaránya.  

Az ingatlanok esetében a harmadik negyedéves megugrástól eltekintve lényegében a válság alatt is 
változatlan maradt a 16‐25 év közötti szerződések részesedése, de a rövidebb lejáratú 8‐16 év közötti 
szerződések részesedése emelkedett az utolsó negyedévben 23%‐ról 40%‐ra. 

Oldal: 33 / 33