Tartalom

Robin Sharma előszava 9

Miért íródott ez a könyv? 11
Bevezető 19
1. fejezet: Hány test létezik? 35
2. fejezet: Kezdd azzal a testtel, amit ismersz! 57
3. fejezet: Milyenek a rezgéseid? 91
4. fejezet: Menj vissza az időben! 119
5. fejezet: Fejleszd magad új módszerekkel! 165
6. fejezet: Ki vagy te? 201
7. fejezet: Amikor ég benned a tűz 233
8. fejezet: Szabad vagy 255

7
Záró gondolatok 281
Utószó: Egy ajánlás 285
Kedves Olvasó! 289
Köszönetnyilvánítás 291
a szerzőről 295

8
 5. F e J e z e t

Fejleszd magad új
módszerekkel!

Az elme rugalmas.
Tanulni akar, és hajlandó változni.
várjunk csak. mi lenne, ha vennénk együtt egy mély levegőt? Csak
egy mély levegőt, most rögtön.

mert sok mindenen mentünk keresztül.

sok mindenen mentél keresztül.

sok mindenen mentél keresztül az életedben, és sok mindenen men-

tél keresztül azzal, hogy eddig eljutottál ebben a könyvben.

hogy érzed magad? ha nyugtalannak vagy bizonytalannak, ne ag-

gódj. ez normális. az emlékekkel, különösen a legtraumatikusabb
emlékekkel való szembesülés és azok feldolgozása nagy dolog. Ne
felejts el időt és teret adni magadnak, hogy jól érezd magad a fo-
lyamat során.

mitől érzed jól magad? esetleg sétálj egyet a természetben. kávézz

egy barátoddal. tölts egy estét a szeretteiddel. menj el moziba. bújj
oda a kutyádhoz.

167
 A gyógyul ás Az új divAt

megérdemled, hogy olyan dolgokat tegyél, amelyek felemelik a szel-

lemed, és megnyugtatják a lelked – ennek a gyógyulási folyamatnak
nem kell mindig nehéznek lennie. az élet továbbra is hatalmas, cso-
dálatos élmény, amit meg kell élni! te továbbra is az atomok cso-
dálatos összegzése vagy, az energia egyedülálló kifejeződése, és itt
kell lenned.

A gyermekkori események hatásai

sokat dolgoztunk azon, hogy hozzáférjünk az élményekhez és emlé-
kekhez, és fényt derítsünk rájuk, hogy elkezdhessük elengedni őket.
ebben a fejezetben a gyógyulási út egy új szakaszába kezdünk – el-
érkezünk a jelen pillanathoz, és a jövőbe tekintünk.

mielőtt azonban ebbe belevágnánk, szeretnék egy kicsit mélyebben

foglalkozni egy olyan fogalommal, amelyet korábban már említet-
tem: az „újraneveléssel”. mert az utazás során ez a tökéletes pillanat
arra, hogy átvedd annak irányítását, hogy életed további részében
hogyan szeretnél tanulni; a gyermeki kíváncsiságod és a tanulási haj-
landóságod befogadására; és arra, hogy megismered, hogyan választ-
hatod meg a reagálás módját ahelyett, hogy a korábbi benyomások
vagy traumák alapján válaszolnál.

mindig is lenyűgözőnek találtam, hogy az emberek úgy döntenek, hogy

boldogtalanok lesznek. azért használom a „döntés” szót, mert ez gyak-

168
 Fejleszd magad új módszerekkel!

ran önkéntes döntés. hozzám hasonlóan sokan olyan tapasztalatok-

ban veszünk részt, amelyekről tudjuk, hogy fájdalmat okoznak nekünk.

régen az evés kedvéért ettem. Faltam a gyorskajákat – olyan dol-

gokat, amelyekhez nagy mennyiségben is könnyen hozzájuthatok.
olyan ételeket, amelyek miatt elég rosszul és kellemetlenül, va-
lamint érzelmileg kimerültnek vagy lehangoltnak éreztem magam.
kezdetben azt hittem, azért teszem, mert nagyon szeretek enni, és
unatkoztam. de ez az érvelés nem volt teljes.

a napközbeni evés meglehetősen fényűző tevékenység volt az unal-

mam csillapítására, tekintettel nehéz gyermekkoromra. amikor ki-
csi voltam, a családomnak nem volt sok pénze, és volt, amikor nem
tudtunk rendes ételeket enni. már megszoktam, hogy számítanom
kell az éhségre – tudtam, hogy ha egyik nap rendesen tudtam enni,
az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez másnap is így lesz. ráadásul
édesanyám ragaszkodott ahhoz, hogy ha erős és egészséges akarok
lenni, akkor minden ételt meg kell ennem. ez talán nem tűnik olyan
tragikusnak – sőt, azt is mondhatod, hogy normális, ha a szülők ezt
mondják a gyerekeiknek –, de azon körülmények között, amelyekben
mi nevelkedtünk, nagy nyomást éreztem arra, hogy minden alkalom-
mal megegyem az egész ételt, még akkor is, ha a test ellenkezett.

tudod, vágytam arra, hogy erős és egészséges legyek, hogy meg-

védhessem a családomat a környékünkön ólálkodó gyanús alakoktól

169
 A gyógyul ás Az új divAt

(például az emberrablóktól), vagy akik követtek minket hazafelé

(például az alkoholisták), és a névtelen idegenektől, akik az éjszaka
közepén hívogattak minket, és azzal fenyegetőznek, hogy elviszik
édesanyámat; a haragos és rasszista szomszédainktól, akik leitták
magukat, és egész éjszaka zavartak minket.

Féltem a túlélésem és a családom túlélése miatt. ha az étel megvédi

őket azáltal, hogy erős és egészséges leszek tőle, akkor többet fogok
enni. végül megszokottá vált a túlevés.

Így az önvizsgálat során, és ahogy haladtam a gyógyulási utamon az

elmúlt évek során, rájöttem, hogy ez volt az oka annak, hogy „unal-
mamban” sokat ettem. beépítettem ezt a meggyőződést az életem-
be – abban a hitben, hogy ha rendelkezésre áll az étel, akkor abból
annyit kell fogyasztanom, amennyit csak tudok, mert fogalmam
sincs, fogok-e még enni. ez a félelem és a túlélési ösztön által ve-
zérelt reakció volt, amely mélyen megtelepedett a lelkemben, ami-
kor még növésben lévő gyermek voltam. de valódi értelemben az
eredmény túlsúly, letargia és az önmagamban való csalódás volt.

sokan teszünk valamit csak azért, mert megtehetjük – még akkor is,
ha egészségtelen, vagy semmilyen módon nincs pozitív hatással az
életünkre –, és anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a mögöttes okát.
Például egy nő, akivel néhány évvel ezelőtt foglalkoztam, elmondta,
hogy függ az exétől. a férfi titkon narcisztikus volt, aki rendszere-

170
 Megérdemled, hogy olyan
dolgokat tegyél, amelyek felemelik
a szellemed, és megnyugtatják
a lelked – ennek a gyógyulási
folyamatnak nem kell mindig 
nehéznek lennie. Az élet továbbra
is hatalmas, csodálatos élmény,
amit meg kell élni! Te továbbra is
az atomok csodálatos összegzése
vagy, az energia egyedülálló
kifejeződése, és itt kell lenned.
 A gyógyul ás Az új divAt

sen bántalmazta fizikailag, és bár a nőnek fájt, hogy vele van, mégis
üresnek és unottnak érezte magát, amikor nem volt kitéve a férfi
agressziójának és manipulációjának. gyűlölte magát, amiért így érez,
és hogy újra és újra visszament hozzá, de küzdött, hogy megtörje
ezt a kört.

kiderült, hogy gyerekként bántalmazó gondozókkal élt, és a trauma

formálta a világról és a kapcsolatairól kialakított képét és az intenzív
érzelmi élmények iránti igényét. a traumát egy önmagával kapcso-
latos negatív meggyőződéssel társította; ez nagyon gyakori, és része
annak, hogy az élmény miért ragad meg és játszódik le újra.

ezért vágyott a bántalmazás intenzitására – olyan volt, mint egy drog,

ő pedig úgy lett beprogramozva, hogy szüksége van erre a drogra,
még akkor is, ha apránként elpusztítja. a bizonytalanság éltette. Így
nem csoda, hogy folyton visszatért ehhez a férfihez; paradox módon
ő volt az út a túléléshez. korlátozó meggyőződése ebben az esetben
az volt, hogy az erőszak és az agresszió a kapcsolat szükséges részei.
és nélkülük nem tudta úgy élni az életét, hogy közben valóban… élt
volna.

előfordulhat, hogy a  már elvégzett munkánk során olyan trau-

matikus emlékeket és korlátozó meggyőződéseket azonosítottál,
amelyek hatással vannak a jelenlegi életedre. elkezdted feltárni az
egyes negatív mintázataid mögött rejlő okokat, vagy azokat a szo-

172
 Fejleszd magad új módszerekkel!

kásokat, amelyektől nem tudsz megszabadulni, és folyamatosan

frusztrálnak?

a korlátozó meggyőződések nem mindig olyan nyilvánvalók, mint

ez. Néha egy sokkal finomabb esemény olyan meggyőződést vált ki,
amely évekig visszatart minket. Például, egy jó barátom egy olyan
pillanatra emlékszik a  gyermekkorából, amikor egy tudományos
kérdést tettek fel neki. azt hitte, tudja a választ, ezért azt mondta:
„tudom! ez…”, és elmondta, hogy szerinte mi volt a válasz a kérdésre.
a felnőtt, aki feltette a kérdést, nyíltan kinevette. „szép próbál-
kozás – mondta –, de nagyon tévedsz. Ne válaszolj ilyen kérdésre,
ha nem vagy biztos benne, hogy tudod a választ – csak mondd azt,
hogy nem tudod.”

és ennek a rövid és jelentéktelennek tűnő gyerekkori interakciónak

köszönhetően a barátom az egész életét azzal töltötte, hogy nem
válaszolt a kérdésekre. elhallgatott. az volt a meggyőződése, hogy
ha egy kérdésre adott válasza nem százszázalékosan pontos, akkor
ki fog ják gúnyolni és nevetni. Ő az egyik legintelligensebb srác, akit
ismerek, és nagyon figyelmes – az emberek jól tennék, ha meghall-
gatnák a véleményét, és a kötetlen személyes beszélgetéseink miatt
tudom, hogy sok mindent tud hozzátenni egy beszélgetéshez –, és
mégis visszafog ja magát, hallgatja, ahogy a többiek beszélnek, de
a saját tudását és véleményét megtartja magának.

173
 A gyógyul ás Az új divAt

Az újranevelés ereje
az általam felsorolt példák mindegyike – és minden olyan tapasz-
talat, amely gyermekkorodban korlátozó meggyőződést integrált
a világnézetedbe – hasznos lehet az „újranevelésnek” nevezett fo-
lyamat során.

gondolatainkat az átélt események és azok az emberek kondicio-

nálták, akire hallgattunk – megtanultuk, hogy ezek mély benyomá-
sokat kelthetnek bennünk. ezen benyomások némelyike pozitív és
hasznos, mások azonban nem, és a haszontalan benyomások olyan
gondolati, érzelmi és viselkedési mintázatokat hoznak létre, amelyek
visszatartanak minket. Nem adnak erőt, és nem segítenek megtalálni
a boldogságot; ehelyett félelmet, bizonytalanságot és szomorúságot
keltenek bennünk. és emiatt szenvedünk.

Nem te vagy a felelős a gyermekkori kondicionálásért, de felelősséget

kell vállalnod azért, hogy felnőttként változtass ezen. Nem megol-
dás, ha a múltadat hibáztatod a korlátozó gondolkodásmódodért.
Új gondolkodási és létezési módokat kell keresned, és gyakorolnod
kell ezeket az új módszereket, amíg azok valóságosabbá nem válnak
számodra, mint a régi meggyőződések.

a gyakorlás valóban kulcsfontosságú; és az újranevelés egy egyszerű

eszköz, amelyet mindennap alkalmazhatsz. az újranevelést általában

174
 Fejleszd magad új módszerekkel!

azért tanítják a szülőknek, mert ez egy módja annak, hogy felnőtt-

ként is törődjünk magunkkal a gyermekeink gondozása mellett, és
kezeljük a gyermekkori traumáinkat, hogy azokat ne adjuk tovább
a gyerekeinknek. de úgy gondolom, ez a folyamat mindenki számára
hasznos lehet – akár te is szülő vagy, akár nem.

dr. art martin, a ReParenting Yourself című könyv szerzője részle-

tesen ír arról, hogyan azonosíthatjuk be a gyermekkorban tapasztalt
elutasítást, amely most hatással van arra, ahogyan felnőttként rea-
gálunk bizonyos helyzetekre.19 Cathryn taylor terapeuta is hasonló
technikákat tanít a The Inner Child Workbook című könyvében; arra
buzdítja az olvasókat, hogy neveljék újra a bennük élő gyermeket,
hogy begyógyítsák a hosszan tartó szégyent, haragot és az elhagya-
tottságtól való félelem érzését.

taylor hat lépést nevez meg az újranevelési folyamat során, kezdve

a fájdalom azonosításával és azzal, hogy megértjük, milyen gyerek-
kori élményből eredhet, majd megéljük a fájdalmat, eltávolodunk
tőle, és végül elengedjük, hogy visszanyerhessük a gyermeki öröm
érzését.20 mindkét könyvet ajánlom, ha azonosulsz azzal a gondo-

19
martin, a.: ReParenting Yourself: Growing up Again; Recovering Your Lost Self. Personal
transformation Press, 2009.
20
taylor, C.: The Inner Child Workbook: What to do with your past when it just won’t go away. Jeremy
P. tarcher/Putnam, 1991.

175
 A gyógyul ás Az új divAt

lattal, hogy újraneveld a benned élő „belső gyermeket”. de itt most

megosztom a saját véleményemet is az újranevelésről, amelyre tay-
lor, martin és a többi gondolkodó is hatással volt, akik a gyógyító
utamon vezettek.

számomra az újranevelés lényegében a tanulási képességünk meg-

változtatásáról szól. az a lényege, hogy befogadjuk az új tapasztala-
tokat, és eldöntsük, hogy melyiket építjük be a saját magunkkal és az
életünkkel kapcsolatos hitrendszerünkbe, melyiket fogadjuk el, és
melyiket engedünk el „csak élményként”.

minden tapasztalat – jó és rossz egyaránt – tanít nekünk valamit. de

nem minden tapasztalatot érdemes belevenni annak a megértésébe,
hogy kik vagyunk, és mit akarunk. a gyermekkorunkban tapasztalt
benyomások olyan meggyőződéseket teremtettek, amelyek megaka-
dályoznak bennünket abban, hogy új, hasznosabb meggyőződéseket
hozzunk létre. elakadunk miattuk.

Mindannyian profitálhatunk az újranevelésből

képzeld el, hogy leülsz beszélgetni a gyerekkori éneddel. Felnőtt
vagy, és gyerekkori éned szemébe nézel. tudod, miket tanult ez
a gyerek. tudod, hogy mi fog neki fájni, és mi fog ja visszatartani,
amikor felnő. és azt mondod neki: „hé, emlékszel arra, amit tanultál?
ez nem igaz. teljesen megértem, miért hiszel ilyen mélyen benne,

176
 Nem megoldás, ha a múltadat
hibáztatod a korlátozó
gondolkodásmódodért.
Új gondolkodási és létezési
módokat kell keresned, és
gyakorolnod kell ezeket az új
módszereket, amíg azok
valóságosabbá nem válnak számodra,
mint a régi meggyőződések.
 A gyógyul ás Az új divAt

és tudom, hogy nehéz lehet elengedni. és rendben van, ha sírnod,

kiabálnod vagy sikoltoznod kell. de nem igaz. az az igazság, hogy
megérdemled a szeretetet, és tudnod kell, hogy biztonságban vagy,
és jó vagy.”

Néha az újranevelés olyan egyszerű, hogy a gyermekkori interakció-

kat kell megismételni valamilyen más módon. emlékszel a barátomra,
aki mindig megtartja magának a véleményét, mert egy felnőtt egy-
szer kigúnyolta, amiért nem tudott valamit? a barátom elképzel-
hetné magát azon a napon, gyerekként, de most ő lenne a felnőtt.
ahelyett, hogy nevetne, és megszégyenítené saját maga gyermeki
változatát, megtehetné azt, amit a felnőttnek tennie kellett volna.
azt mondhatná: „ez remek válasz! valójában nem ez a válasz, de meg-
értem, amit mondasz, és nagyon jó, hogy tudod ezeket a dolgokat.”

Csupán két máshogy megfogalmazott mondat, amely képes lenne

megváltoztatni a barátom érzéseit a gondolatai megosztásával és
a dolgok helytelen értelmezésével kapcsolatban. ez természetesen az
újranevelés egy egyszerűsített példája – de ez az egyszerűség önma-
gában is hatásos. meg tudod csinálni. vess egy pillantást a korlátozó
meggyőződéseid listájára, térj vissza a hozzájuk fűződő emlékekhez, és
legyél az a felnőtt, aki ezekben a pillanatokban ott volt a gyermekkori
önmagaddal. mit tennél másképp? hogyan kellett volna kezelni vagy
beszélni gyermekkori éneddel?

178