Kodolányi János Főiskola

Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Mit ér a klikk?

A lokális online média Veszprémben: a helyi internetes lapok megítélése és

véleményformáló hatása

Konzulens: Szűts Zoltán

Készítette: Schöngrundtner Tamás

kommunikáció és médiatudomány szak

Székesfehérvár, 2010.

1
1.1. Tartalomjegyzék
1.1. Tartalomjegyzék.....................................................................................................2
2. Bevezetés..................................................................................................................3
3. Irodalmi áttekintés....................................................................................................5
3.1. Az online média definíciója és tulajdonságai....................................................5
3.2. Internetre utalva................................................................................................8
3.3. A visszaszólás szabadsága.................................................................................9
4. A helyi média struktúrája Veszprémben..................................................................10
4.1. Nyomtatott lapok.............................................................................................10
4.2 Elektronikus médiumok...................................................................................11
5. A veszprémi online sajtóról a gyakorlatban............................................................13
5.1. Kutatási módszerek ismertetése......................................................................13
5.2. A vizsgált populáció sajátosságai....................................................................15
5.3. Nonstop online?..............................................................................................18
5.4. Preferált hírforrások 2010-ben........................................................................20
5.5. Igények és vélemények...................................................................................23
5.6. Az olvasó véleménye.......................................................................................28
6. Összefoglalás..........................................................................................................32
Bibliográfia.................................................................................................................33

1.2. Táblázatjegyzék
táblázat 1: A válaszadók megoszlása nemek alapán...................................................15
táblázat 2: A válaszadók megoszlása életkor alapján..................................................16
táblázat 3: A válaszadók életkori megoszlása nemenként...........................................16
táblázat 4: Honnan interneteznek a válaszadók?........................................................17
táblázat 5: Szünetek a hírfolyamban...........................................................................18
táblázat 6: Hírportálok naprakészsége az olvasók szerint...........................................19
táblázat 7: Honnan értesülnek a veszprémiek a várost érintő hírekről?......................20
táblázat 8: A látogatások gyakorisága.........................................................................21
táblázat 9: Médiumok vélt pártkötődései - szélső értékek..........................................23
táblázat 10: Igényfelmérés a hírportálok tartalmáról..................................................25
táblázat 11: Címlapon közölt cikkek eloszlása témák/rovatok szerint (%)................26
táblázat 12: Ön milyen gyakran ír hozzászólást az alábbi médiumok cikkeihez?......28
táblázat 13: A csak online tájékozódók kommentelési szokásai.................................29
táblázat 14: A bloggerek kommentelési szokásai........................................................31

2
2. Bevezetés
A XXI. század első évtizedében új tartalomszolgáltató-típus jelent meg és
vált a mindennapjaink részévé: az online, multimédiás újságok.
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezek az új médiumok elérik-e a
célközönségüket, az internetet rendszeresen használók milyen arányban
látogatják, mennyire tartják hitelesnek az online újságokat, illetve mely
tartalom-típusokat preferálják.

Dolgozatomban nem akarok általános igazságokat megfogalmazni. Nem

foglalkozom az online média egészével, a vizsgált weblapok körét földrajzi
szempontok és működési elvük alapján határozom meg.

A földrajzi szűkítést azért tartom szükségesnek, mert az internet-felhasználók

aránya és a felhasználók médiafogyasztási szokásai eltérő országokban –
vagy akár annál kisebb területi egységekben, régiókban – igen nagy
különbségeket mutatnak. Míg az Internet World Stats felmérése szerint az
Amerikai Egyesült Államokban 2008. június 30-án a lakosság 72,5 százaléka
használta aktívan az internetet1, addig Magyarországon 2008.
decemberében csak 52,5 százalék ez az arány2. Óriási különbségeket
fedezhetünk fel a legjobb és a legrosszabb statisztikával rendelkező európai
országok között is: míg Izlandon 90 százalékos felhasználási arányt mértek,
Ukrajnában mindössze a lakosság 14,6 százaléka használja rendszeresen a
világhálót. Ekkora eltérés mellett nem lehet általános érvényű
következtetéseket levonni. Az online média véleményformáló hatásának
vizsgálatához éppen ezért egy jól körülhatárolható földrajzi területet
választottam. Dolgozatomban Veszprém megyei jogú város internetes
lapjaival foglalkozom.

1
http://www.internetworldstats.com/stats14.htm#north
2
http://www.internetworldstats.com/stats4.htm

3
Ahogy azt említettem, a vizsgált médiumok körét azok működési elve alapján
is szükségesnek tartom meghatározni. Dolgozatomban az újságként,
szerkesztőség által működtetett oldalak megítélését elemzem. A blogokkal,
valamint a magán-, vállalati és politikai honlapokkal e tanulmányomban nem
foglalkozom, azok ugyanis nem az objektív tájékoztatást, hanem a
médiafelületet fenntartó személy vagy intézmény érdekeit szolgálják.

A korábban hivatkozott statisztika alapján látható, hogy hazánk internet-

elterjedtség tekintetében még jócskán elmarad az Európai Unió többi
tagországához képest – a huszonhét tagállamból tizennyolc jobb mutatókkal
rendelkezik, mint Magyarország. Feltételezem, hogy az online újságok
olvasói az internetfelhasználók számához mérten is kevesen vannak, és ők
sem ezeket a médiumokat tartják az elsődleges és leghitelesebb
hírforrásoknak. Kutatásaim során arra is keresem a választ, hogy ez a
hipotézisem helytálló-e.

E kérdésekre kérdőívet alkalmazva igyekszem válaszolni. A kérdőíves

felméréssel egy időben tartalomelemzést folytatok a fent meghatározott
kritériumoknak eleget tevő internetes oldalakon. Statisztikát készítek arról,
hogy az egyes honlapokon mely rovatban mennyi cikk jelenik meg. A
tartalomelemzés eredményét összevetem a kérdőívek eredményével, hogy
megállapítsam, a vidéki város újmédia-fogyasztói mely témákat keresik.

4
3. Irodalmi áttekintés

3.1. Az online média definíciója és tulajdonságai

Mielőtt a veszprémi online média tartalmát és a médiafogyasztók szokásait

vizsgálnám, szükségesnek tartom, hogy az „új média” néhány tulajdonságát
szembeállítsam a Magyarországon tapasztalható gyakorlattal.

Az online újságírás meghatározásakor el kell térnem Mark Deuze

definíciójától, aki szerint az online újságírás „többé-kevésbé kizárólag a
world-wide web számára” készített szövegek előállításának folyamata.3
(Tanulmányomban Fiske szöveg-definícióját4 alkalmazom.) Erős szereplői
ugyanis az online médiapiacnak azok a szerkesztőségek is, melyek
elsősorban más felületre (televízió, nyomtatott sajtó) készített szövegeiket az
interneten is publikálják. Esetünkben ilyen médium a Veszprém megyei
Napló és a Veszprém TV is. Hogy a valós piaci viszonyok között helytálló
vizsgálatot folytathassak le, dolgozatomban Deuze-től eltérve online
újságnak tekintek minden olyan internetes honlapot, melyet szerkesztőség
tölt meg szövegekkel, még ha azokat eredetileg offline médiumokba szánták
is.

Az internetes újságok általános tulajdonságainak vizsgálatakor is Deuze

dolgozatát veszem alapul. Az „új média” sajátossága, hogy ugyanazon a
felületen képes bármelyik más médium-típus tulajdonságait reprodukálni.
Ugyanazon a felületen jelenhet meg írott szöveg – a print sajtó és az
irodalom összes ismert műfaja –, mozgókép, fotó vagy hanganyag: zenék,
rádióinterjúk, vagy egész műsorok is akár. Az online újságírónak el kell
döntenie, hogy az elmesélendő történetet mely műfaj képes leginkább
bemutatni. A tartalomelemzésnél látható lesz majd, hogy az évtized végének
vidéki sajtómunkásai mit sem törődtek ezzel a kérdéssel: a veszprémi online
3
Deuze, Mark; 2003.
4
McQuail, Denis; 2003, 303.

5
sajtóban a „hagyományos” írott szöveg dominál.

A következő döntés, amit az online szerkesztőnek meg kell hoznia, hogy kik,
milyen feltételekkel és mely anyagokhoz szólhatnak hozzá, valamint hogy a
hozzászólásokat milyen elvek alapján moderálják, ha moderálják. Az
interaktivitás, vagyis az olvasók véleményezési hajlamossága fokmérője
lehet a médium véleményformáló képességének. Az adott cikkhez fűzött sok
hozzászólás ugyanis arra enged következtetni, hogy a médiumban közölt
szöveg véleményalkotásra készteti az olvasót. Ez az összefüggés a
későbbiekben még hasznos lesz az online média véleményformáló erejének
vizsgálatakor.

A vidéki online médiumok közül a hírportálok a legelterjedtebbek és

leglátogatottabbak, így szükségesnek tartom áttekinteni a műfaj
sajátosságait, mielőtt vizsgálni kezdeném őket. A hírportálokkal 2005-ben írt
tanulmányában Bodoky Tamás foglalkozott, munkájának eredményeit e
dolgozatban én is felhasználom. Bodoky a következő módon fogalmazta meg
a hírportálok lényegét: „A nagy hírportálok önálló szerkesztőséggel, napi 24
órában, heti hét napon keresztül dolgoznak, és az azonnali megjelenési
lehetőséget kihasználva percrekészen közvetítik saját értesüléseiket,
valamint a hírügynökségek és más orgánumok híreit. A hagyományos
nyomtatott újságokkal és elektronikus médiumokkal kialakított partnerségük
eredményeképpen számos, eredetileg más csatornára szánt, webre igazított
tartalomhoz is hozzáférhetünk rajtuk keresztül.”5 A későbbiekben kiderül,
hogy a vidéki online médiumok esetében is létezik-e megállás nélküli
hírszolgáltatás, valamint hogy mit jelent esetükben a „hagyományos”
csatornákra szánt webre igazított tartalmak közzététele.

A hírportálok nemcsak konkurálnak az offline médiumokkal, de

látogatottságuk egyre növekszik – míg a print lapok példányszáma csökkenő

5
Bodoky Tamás; 2005, 1.

6
tendenciát mutat. A két legnagyobb magyar hírportál, az Index és az Origo
olvasottsága már a század első éveiben is a Népszabadság és a Magyar
Nemzet olvasottságával vetekedett6, a tendenciákat figyelembe véve pedig
az évtized végére már kétségtelenül megkerülhetetlenné váltak az internetes
lapok. Számos előnyös tulajdonságuk (ingyenes hírszolgáltatás, gyors
információáramlás, interaktivitás) miatt komoly kihívóivá válhatnak a
nyomtatott újságoknak.

6
Bodoky Tamás; 2005, 1.

7
3.2. Internetre utalva

Bodoky Tamás már 2007-ben vizsgálta azok médiafogyasztási szokásait,

akik az internetet használják elsődleges médiumként. Ez a csoport az elmúlt
három évben is szűk létszámú maradt. Kérdőíves kutatásom során a
válaszadók 13,7 százaléka csak online lapokat jelölt meg arra a kérdésre
válaszolva, hogy mely médiumokból tájékozódik a várossal kapcsolatos
hírekről, eseményekről. Ez ugyan elmarad az Egyesült Államokban korábban
mért értéktől7, mégis érdemes velük kiemelten is foglalkozni, hiszen az offline
médiát is fogyasztó társaiknál nagyobb mértékben vannak ráutalva az
interneten megjelenő információkra.

Az ő véleményük az online médiumokról, illetve hozzászólási hajlandóságuk

érdekes lehet a szerkesztőségeknek, hiszen a tendenciákat figyelembe véve
feltételezhetjük, hogy a jövőben többségi fogyasztói magatartássá válhat a
csak online tájékozódás. Alan D. Mutter amerikai médiakutató egy a
blogjában publikált előrejelzése szerint 2025-re 27, 2040-re pedig 50
százalékponttal csökken a nyomtatott lapot olvasók számaránya a mai
állapothoz képest8. Borúlátóbb a nyomtatott lapok jövőjét illetően Philip
Meyer, aki a kétezres évek tendenciái alapján úgy véli, a jövőben évente 0,94
százalékponttal nagyobb mértékű visszaesésre kell számítanunk. Ha
előrejelzése helytálló, 2044. márciusában jelenik meg az utolsó papírújság9.

7
Bodoky Tamás; 2007, 1.
8
http://newsosaur.blogspot.com/2009/01/how-long-can-print-newspapers-last.html
9
Meyer, Philip; 2009, 19.

8
3.3. A visszaszólás szabadsága

Az új média egyik legfontosabb újdonsága a hagyományos médiával

szemben az interaktivitás. Az olvasók, nézők, hallgatók válaszolhatnak az
újságírónak, kommentárt fűzhetnek a cikkekhez, illetve saját blogjukban
fejthetik ki véleményüket egy-egy publikáció kapcsán. A sajtó korábban csak
kutatások során kimutatható véleményformáló ereje hirtelen testközeli
élménnyé vált. A cikkekre érkező reakciók azonnaliak. A szerkesztők nem
csak azt tudják egészen pontosan megállapítani, hogy mely témák
foglalkoztatják a közönségüket (a cikkek pontos látogatottsága mérhető), de
az is kiderül, hogy ezekről a témákról mit gondolnak az olvasók. Az online
sajtó véleményalkotásra serkentő hatása az olvasói kommentárokban
materializálódik.

Kutatásaim során különös figyelmet szentelek az olvasói kommentárok

vizsgálatának, azonban mielőtt ezt megtenném, foglalkoznom kell azokkal a
médiafogyasztókkal, akik blogot vezetnek. A magyar internetezők blogírási-
és olvasási szokásait Bodoky Tamás is vizsgálta 2008-ban. Tanulmányából
kiderül, hogy az általa megkérdezettek 79 százaléka rendszeresen olvas, 23
százaléka kommentál, 21 százaléka pedig ír blogot.10 Vagyis minden ötödik
válaszadó blogol. Az általam megkérdezettek 33,7 százaléka jelezte indirekt
módon, hogy van blogja – minden harmadik válaszadó. A kutatásaimból
kiderül, hogy ők mennyire hajlandók kommentárban kifejezni a
véleményüket, és milyen gyakran hivatkoznak lokális online sajtótermékekre
a weblogjukban.

10
Bodoky Tamás; 2008, 6.

9
4. A helyi média struktúrája Veszprémben

4.1. Nyomtatott lapok

Mielőtt az előző fejezetben feltett kérdéseket kutatásaim alapján

megválaszolnám, szükségesnek érzem a veszprémi lokális média
szereplőinek rövid bemutatását, a vizsgált rendszer sajátosságainak
ismertetését.

Jellemzően a város és a megye legtöbb embert elérő médiuma a nyomtatott

lap. Az egyetlen helyi napilap, a Napló (helyenként Veszprém megyei Napló
néven hivatkoznak rá) a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség 2009/IV.
negyedévi gyorsjelentése alapján11 46 047 példányban jelenik meg,
olvasottsága a Kontra Média Reklámügynökség egy korábbi, 2009. januári
becslése alapján 155 000 fő12. A lap jogelődjének számító Veszprémi
Népújság 1945-ben kezdte meg működését. A lap 1956-ban két hónapig Új
Út néven jelent meg, ezután néhány évig Közép-dunántúli Napló néven került
piacra. Címét 1960-ban rövidítették le Naplóra13. Az internetes kiadás 2004.
óta érhető el, többnyire a print médiumban közölt írásokat veszi át, illetve
egészíti ki galériákkal, videókkal, valamint az olvasók hozzászólásaival.

Hetente jelenik meg 2008 óta a Helyi Téma veszprémi kiadása, és szintén
hetilapként működik az önkormányzat hivatalos lapja, a Veszprémi 7 Nap,
mely a Capital Research 2007-es mérése alapján a város lakóinak első
számú tájékozódási forrása a helyi hírek tekintetében.14

11
http://www.matesz.hu/data (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)
12
http://www.kontramedia.hu/downloads/Naplo_hirdetes.htm (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)
13
Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása, II. rész; Veszprém Megyei
Múzeumok Közleményei, 1986, 553.
14
Gálik-Vogl; 2008, 26.

10
4.2 Elektronikus médiumok

A print lapok bemutatásakor már hivatkoztam a Capital Research

felmérésére. Ugyanezen kutatás alapján a harmadik legnépszerűbb helyi
információforrás az internet volt 2007-ben. Veszprémben sokszereplős online
piac alakult ki. Számos honlap szolgáltat információkat, legtöbbjük
tematikusan (például civil szférával, sportegyesületekkel kapcsolatban).
2009-ben öt meghatározó portál működött a városban. Ide tartozik a város
hivatalos honlapja (www.veszprem.hu) mely rendszertelen időközönként
frissül, és bár a legfontosabb információkat közli, nem nevezhető
naprakésznek. A látogatók nem fűzhetnek kommentárokat a megjelent
anyagokhoz, így interaktívnak sem tekinthetjük.

A város legrégebbi internetes médiuma az Index Veszprém

(www.indexveszprem.hu), melyet a Szabad Sajtó Kulturális és Ifjúsági
Egyesület működtetett 2000 és 2008 között. Ekkor új tulajdonoshoz került a
portál, és a magát „mindenkori ellenzéki” lapként definiáló portál bulvároldallá
vált. A Szabad Sajtó Egyesület az Index átadása után új oldalt indított
Veszprém Presszó (www.vpress.hu) címen, mely azonban 2009. decembere
óta nem frissült. Az Index hírportálként naprakész és kommentálható
anyagokat közöl, a Veszprém Presszó pedig a vélemény-újságírást helyezte
előtérbe, ahol a publicisták és a meghívott vendég-szerzők mellett az olvasók
gondolatainak is teret adtak.

2008 óta működik a Vehír (www.vehir.hu) helyi hírportál, amely szintén

lehetővé teszi olvasói számára, hogy megjegyzéseket fűzzenek a publikált
cikkekhez. Szöveges anyagaik mellett képgalériákat is közzétesznek az
oldalon.

A Capital Research felmérése alapján a televíziót nevezték meg

legkevesebben mint elsődleges hírforrást a helyi információk tekintetében. A

11
városban két televízió működik. A Veszprém TV 1986-ban jött létre. Az
önkormányzati tulajdonú csatorna honlapján közzétett adatok15 szerint
vételkörzetükben 150 000 fő jut hozzá a napi nyolc órás szerkesztett
adáshoz. A TV weboldalán (www.veszpremtv.hu) naprakészen közzé teszi a
híradóban leadott anyagokat, ezek kommentálására azonban nincs mód.

Említést kell tennünk a rádiókról is. A megyeszékhely területén a Klubrádió

és a Rádió 1 működtet hálózati rádióadót. A helyi rádiók az ország jelentős
hányadán (2009-ben 19 megyéből 11-ben)16 a leghallgatottabbak a 18-49
éves korcsoport körében. Veszprémben a Szonda-Ipsos és a GFK Hungária
2009. szeptemberi mérése17 18
alapján a Rádió1 messze elmaradt a Sláger
Rádió és a Danubius Rádió mögött, 22-24 százalékos napi átlag eléréssel
(reach%). A Klubrádió 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között a
vizsgált hónapokban egyszer sem lépte túl az 5%-os átlag napi elérést. A
helyi rádiók Veszprémben ezért nem váltak meghatározó hírforrássá: a
Klubrádió hallgatottsága túl alacsony, a Rádió1 pedig – ahogy arra Gálik és
Vogl is rámutat19 - elsősorban fiatalokat megszólító zenei adóként csak
veszíthetne azon, ha beszállna a hírversenybe.

15
http://veszpremtv.hu/new/oldal/index.php?kat=bemutatkozas
16
http://www.helyiradiok.hu/index.php?action=kutatas_hallg (Utolsó letöltés: 2010. február 28.)
17
http://www.helyiradiok.hu/download/hallg/helyi_radiok_hallgatottsaga_15_49_2009_szeptember.p
pt
18
1. számú melléklet a Veszprémre vonatkozó dia
19
Gálik-Vogl; 2008, 23.

12
5. A veszprémi online sajtóról a gyakorlatban

5.1. Kutatási módszerek ismertetése

Az irodalmi áttekintésben számos kérdést megfogalmaztam, melyekre a

továbbiakban választ adok. E válaszok megfogalmazásához több kutatást is
végeztem.

Összeállítottam egy kérdőívet, mellyel a válaszadók médiafogyasztási

szokásait mérem fel. A kérdőívből kiderül, mely médiumokból értesülnek a
városukat érintő hírekről, mely tartalomtípusokat preferálják, milyen gyakran
látogatják az egyes online médiumokat, kiderül, milyen gyakran
kommentálnak cikkeket és hivatkoznak-e a helyi online sajtóra a blogjukban.

A kérdőívet a Google Docs online irodai szoftver segítségével készítettem el,

a válaszadók online tölthették ki 2010. január 4. és február 5. között 20. A
kérdőívből származó adatsor nem reprezentatív sem Veszprém megyei jogú
város lakosságára, sem Veszprém vonzáskörzetének internet-felhasználóira
tekintve.

Végeztem kvantitatív mérést az online újságok tartalmára vonatkozóan.

2010. január 4 és február 1. között 20 napon vizsgáltam meg három
veszprémi hírportál címlapját. Azt figyeltem, hogy az adott napon az egyes
rovatokból hány cikk került címlapra – ezáltal pontosan meghatározható,
hogy a médiumok milyen arányban helyeztek el a nyitólapjukon bulvár-,
sport- vagy helyi híreket. Ezeken a napokon mértem a címlapon megjelenő
cikkekre érkező kommentárok számát is – ebből az adatból megállapítható,
hogy melyik médiumok hatékonyabbak az olvasók véleménymondási
hajlandóságának serkentésében.

Egy másik – szintén kvantitatív – vizsgálat során két hétvégén, összesen hat
20
2. sz. melléklet. Az eredeti kérdőív megtekinthető online: http://goo.gl/e1QO

13
napon figyeltem három online portál tartalmát, és pontosan feljegyeztem,
hogy óránként mennyi cikket töltöttek fel a szerkesztők. E vizsgálat során
nem csak a címlapra kiemelt anyagokkal foglalkoztam, minden publikált
szöveget figyelembe vettem. Mindkét alkalommal három egymást követő
napon vizsgáltam a weboldalakat. Arra voltam kíváncsi, hogy hétvégén
(szombat, vasárnap) és egy hétköznapon (hétfő) van-e különbség a feltöltött
anyag mennyiségében, továbbá hogy a szövegek publikálásának időbeli
eloszlása egyenletes-e, valóban létezik-e „24/7 működő” online médium a
városban, ahogy azt e dolgozat 3.1. fejezetében, Bodoky Tamás hírportál-
definíciójára hivatkozva feltételeztem. A vizsgálathoz olyan médiumokat
választottam, amelyeknél látható a cikkek publikálásának időpontja.

14
5.2. A vizsgált populáció sajátosságai

Az online kitölthető kérdőívemre választ adókról a kérdőív jellegéből adódóan

kijelenthető, hogy lehetőségük van hozzáférni az internethez, és azt kezelni
is tudják. A kérdőív terjesztésekor igénybe vettem a közösségi oldalakat,
melyeken Veszprém város „rajongói klubjaiban” kértem meg a közösség
tagjait a válaszadásra. A kérdőívet e-mailben is elküldtem néhány veszprémi
véleményvezérnek, arra kérve őket, hogy továbbítsák ismerőseiknek a
levelet.
Fő Százalék
Férfi 40 50
Nő 40 50
táblázat 1: A válaszadók megoszlása
nemek alapán

A kérdőív első kérdései a válaszadók életkorára, lakhelyére, nemére és

internetezési szokásaira vonatkoznak, ezáltal pontos képet kaphatunk a
populációról. A válaszadók nemi megoszlása meglepően egyenletes: a
nyolcvan megkérdezett pontosan fele férfi, fele nő.

Látványosabb értékeket mutat a válaszadók életkorát megjelenítő táblázat. A

kérdőív kitöltésekor az alanyoknak el kellett helyezniük önmagukat a négy
felkínált korcsoport egyikében. E négy korcsoport a következő értékek között
határoztam meg: 18 évnél fiatalabbak, 18-30 év közöttiek, 31-50 év
közöttiek, és az 51 évnél idősebbek. A válaszadók jelentős többsége (77,5
százaléka) a 18-30 korcsoportból került ki. A két szélső értéket, a 18 évnél
fiatalabbakat és az 51 évnél idősebbeket együtt is csak 8,75 százalék, vagyis
7 fő képviselte.

15
 Fő Százalék
18 év alatt 5 6,25
18-30 év 62 77,5
31-50 év 11 13,75
51 év felett 2 2,5
táblázat 2: A válaszadók megoszlása
életkor alapján
Ha a korcsoportokat nemenként elkülönítve vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy
mindkét nemnél a 18-30 éves korcsoport a legnépesebb – a válaszadó
férfiak 80, a nők 75 százaléka sorolta magát ebbe a csoportba. A szélső
értékek tekintetében a nők nagyobb létszámban képviseltették magukat.
Mind a legfiatalabb (4 fő), mind a legidősebb (2 fő) korcsoportban több nőt
találunk, mint férfit.

Százalék Százalék
Nők Fő (nők) (teljes)
18 év alatt 4 10 5
18-30 év 30 75 37,5
31-50 év 4 10 5
51 év felett 2 5 2,5
Százalék Százalék
Férfiak Fő (férfiak) (teljes)
18 év alatt 1 2,5 1,25
18-30 év 32 80 40
31-50 év 7 17,5 8,75
51 év 0 0 0
táblázat 3: A válaszadók életkori megoszlása
nemenként
Az életkori eloszlás a vidéki online médiapiac versenyzőinek kiemelkedő
fontosságú információ, különösen azoknak a médiavállalatoknak, amelyek
offline csatornákat is működtetnek. Nekik meg kell határozniuk, hogy kik
tartoznak az offline médiatermékek (akár újság, akár televízióadás)
célcsoportjába. Könnyen megeshet ugyanis, hogy az online szövegek
fogyasztói eltérnek a médium korábban megszokott nézőitől vagy olvasóitól –
ez esetben célszerű az online tartalmat az ő igényeikhez igazítani.

16
A kérdőívben arra is kíváncsi voltam, hogy a válaszadók honnan
interneteznek. Nagy többségük (93,75%) válaszolta, hogy otthon is
rendelkezik internet-eléréssel. Emellett sokan használják a munkahelyi,
iskolai hálózatokat, és a válaszadók összesen 10 százaléka webkávézókban
és könyvtárban is csatlakozik néha a világhálóhoz. A megkérdezettek több,
mint fele böngészik otthonról és a munkahelyélről vagy iskolájából is. Ez azt
is jelenti, hogy naponta több alkalommal is számítógép elé ül. Ahhoz, hogy
ezt a réteget a fogyasztói magatartáshoz igazodva kiszolgálhassák, az online
médiumoknak folyamatos tartalomszolgáltatást kell biztosítaniuk, ahogy azt
dolgozatom 3.1. fejezetében Bodoky Tamás hírportál-definíciójára hivatkozva
jeleztem.

Fő Százalék
Iskolában / Munkahelyen 49 61,25
Otthon 75 93,75
Webkávézóban 2 2,5
Könyvtárban 6 7,5
Otthon és munkahelyen is 47 58,75
táblázat 4: Honnan interneteznek a
válaszadók?

17
5.3. Nonstop online?

Mielőtt rátérnék a válaszadók médiafogyasztási preferenciáinak vizsgálatára,

ismertetem azon kutatásom eredményét, melyben a hírportálokra feltöltött
cikkek időbeni megoszlásával foglalkoztam. A vizsgálat megkezdésekor azt a
hipotézist fogalmaztam meg, hogy a vidéki online sajtóban nincs megállás
nélküli hírszolgáltatás, léteznek olyan időhézagok, amikor nem frissül új
tartalommal a portál. E tételem bizonyítására három lokális hírportált – az
Index Veszprémet, a Napló-Online-t és a Vehírt – vizsgáltam az 5.1.
fejezetben ismertetett módszert alkalmazva.

A tartalomfigyelés során feljegyzett adatokat a 4. számú mellékletben

csatoltam. Az alábbi táblázatba kigyűjtöttem az öt óránál hosszabb
hírszolgáltatási szünetek számát és időtartamát (zárójelben) a vizsgált
napokon, médiumonként megjelenítve. A Napló Online vizsgázott a
legjobban: a megyei napilap internetes változata hétvégén és hétköznap
egyaránt csak a hajnali órákban „pihent”. Hétköznapokon a Vehír is csak 8
órás szüneteket tartott, míg a harmadik vizsgált médium, az Index Veszprém
egy alkalommal egy teljes napig felfüggesztette az információszolgáltatást. A
24/7 hírközléshez tehát a Napló-Online áll a legközelebb. Az ő hírfolyamuk
csak akkor nem frissül, amikor az olvasók feltehetőleg alszanak.
Napló
Index Veszprém Online Vehír
2010-01-16 1 (18h) 1 (5h) 3 (8h, 6h, 7h)
2010-01-17 1 (17h) 1 (7h) 2 (9h, 8h)
2010-01-18 1 (9h) 1 (6h) 1 (8h)
2010-01-30 2 (11h, 12h) 1 (4h) 2 (6h, 12h)
2010-01-31 1 (24h) 1 (7h) 2 (9h, 6h)
2010-02-01 2 (6h, 10h) 1 (6h) 1 (8h)
táblázat 5: Szünetek a hírfolyamban

Ezek az adatok – bármennyire is objektívak – csalhatnak. Az, hogy a

18
fogyasztók melyik médiumot érzik a legnaprakészebbnek, nem feltétlenül az
egy nap alatt publikált cikkek mennyisége és időbeli eloszlása határozza
meg, inkább az olvasók szubjektív érzékelése. E szubjektív érzet mellett
azonban nem mehetünk el anélkül, hogy megvizsgálnánk, hiszen a
fogyasztói magatartás kialakulásában feltételezhetően ez is szerepet játszik.
Kérdőívemben megkértem a válaszadókat, hogy értékeljék egytől ötig terjedő
skálán a három hírportált aszerint, mennyire tartják őket naprakésznek.
Egyessel a legkevésbé, ötössel a leginkább naprakész médiumot jelölték
meg a válaszadók.

Médium Átlagos osztályzat

Napló Online 3,5
Index Veszprém 3,06
Vehír 3,24
táblázat 6: Hírportálok naprakészsége
az olvasók szerint
A 6. táblázatban látható, hogy a legnagyobb átlagos pontszámot a Napló
Online érte el, 0,26 ponttal megelőzve a Vehírt. A válaszadók szerint az Index
Veszprém a legkevésbé naprakész. A megkérdezettek válaszai alapján
felállított sorrend megegyezik azzal, amelyet a hétvégi kihagyások
vizsgálatakor megállapítottam. Ugyanakkor az Index Veszprém és a Napló
Online átlagos pontszáma között arányában nincs akkora differencia, mint
amit a két médium „pihenőóráinak” száma alapján feltételeztem. Ebből azt a
következtetést vonom le, hogy az olvasóközönség kevésbé érzékeny a
hírszolgáltatás folytonosságára, mint azt korábban feltételeztem.

19
5.4. Preferált hírforrások 2010-ben

Van kézzel fogható eredménye a kvázi nonstop hírfolyam fenntartásának?

Mit profitált ebből az olvasók szerint legnaprakészebb Napló Online, és
hogyan áll a többi online médium? Dolgozatomban korábban a Capital
Research 2007-es kutatására hivatkoztam, amikor a helyi médiumokat
hírközvetítő szerepük szerint rangsoroltam. A 2010 februárjában végzett
kérdőíves kutatásomból kiderül, változtak-e a válaszadók preferenciái az
elmúlt három évben.

Médium Fogyasztó (fő) Fogyasztó (%)

1 Napló 47 58,75
2 Veszprémi 7 Nap 26 32,5
3 Napló Online 19 23,75
4 Vehír 18 22,5
5 Index Veszprém 17 21,25
6 Veszprem.hu 15 18,75
7 Veszprém TV 6 7,5
8 veszpremtv.hu 5 6,25
9 Séd TV / Regina TV 4 5
táblázat 7: Honnan értesülnek a veszprémiek a
várost érintő hírekről?
Arra a kérdésre, hogy „Mely médiumokból értesül Ön a Veszprémet érintő
hírekről” a kérdőívet kitöltők több választ is megjelölhettek. Az eredmény
összegzésekor kiderül, hogy a válaszadók többsége a Napló olvasója, és a
második legnépszerűbb médium is nyomtatott lap, a 2007-ben még első
helyre sorolt Veszprémi 7 Nap. Az internetes lapok versenye meglepően
szoros. A Napló Online, a Vehír, az Index Veszprém és az önkormányzati
portál olvasottsága között a válaszok alapján mindössze öt százalékos a
differencia. Habár felmérésem nem reprezentatív, érdemes néhány gondolat
erejéig foglalkozni az eredménnyel. Ha ugyanis Philip Meyer hipotézise a
nyomtatott médiumok hanyatlásának mértékéről21 helytálló, valamelyik
hírportál előbb-utóbb megszerzi a piacvezető pozíciót a Naplótól. Ha a

21
Meyer, Philip; 2009, 19.

20
veszprémi online lapok népszerűsége valóban közel azonos értéket mutat,
akkor nem törvényszerű, hogy a Napló Online vegye át a vezető szerepet a
városi médiumok között. A Napló erőfölényét (mely a pénz- és humán
erőforrás terén mutatkozik meg) vetélytársai néhány kreatív, a fiatalabb
internet-felhasználók igényeihez igazított megoldással kompenzálhatják.

A képet némileg árnyalhatja a kérdőív következő pontja, melyben arra kértem

a válaszadókat, hogy árulják el, milyen gyakran keresik fel a felsorolt
portálokat. A médiumokat 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették a
megkérdezettek. A mellékelt instrukciók alapján a számok a következő
fokozatokat jelentik: 1 – soha nem látogatja, 2 – néha felkeresi, 3 – hetente,
4 - naponta, 5 – naponta többször is megnézi.

Médium Átlagos osztályzat

Napló Online 2,95
Index Veszprém 2,5
Vehír 3,45
Veszprem.hu 2,81
Veszpremtv.hu 3,8
táblázat 8: A látogatások gyakorisága
Az adatok értékelésekor minden válaszadó esetében csak azon médiumok
osztályzatait vettem figyelembe, amelyeket az előző kérdésre adott
válaszában megjelölt. Az osztályzatok átlagolása után a Veszprémtv.hu oldal
kapta a legmagasabb pontszámot. A városi televízió videós portáljának
ugyan kevés látogatója van, ők azonban hűségesek, gyakran felkeresik az
oldalt. A három nagy, klasszikus hírportál versenyében most már nagyobbak
a különbségek. Míg a megkérdezettek közel azonos létszámban nyilatkoztak
arról, hogy az egyes weblapokból (is) tájékozódnak, a gyakoriság terén a
Vehír fél osztályzattal jobbat ért el, mint a Napló Online, és 0,95 ponttal több
az átlaga, mint az Indexnek. Ez utóbbi lapot ráadásul az önkormányzati
portál is megelőzi.

A 7. és a 8. táblázat adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az online

21
médiumok versenyében jelenleg a Vehír van a legjobb helyzetben. Amellett,
hogy a kérdőíves felmérés szerint közel azonos az olvasói bázisa, mint
vetélytársainak, a motivációs ereje mégis nagyobb – vagyis gyakrabban
keresik fel a látogatók, mint akár a Napló Online-t, akár az Index Veszprémet.

22
5.5. Igények és vélemények

Azt már tudjuk, hogy mit és milyen gyakran olvas és néz a veszprémi online
közönség, de még nem tudjuk, mit gondol ezekről az oldalakról, és mik az
igényei. Milyen tartalmakat szeretnének a portálokon látni a fogyasztók?
Ebben a fejezetben kísérletet teszek arra, hogy objektívan mutassam be a
helyi online sajtó szereplőit úgy, hogy a válaszadók szubjektív véleményeire
hagyatkozom.

Az első ilyen szubjektív vélemény, amelyre kíváncsi voltam, hogy a

válaszadók szerint a felsorolt médiumok mennyire függetlenek politikailag. Az
értékelés a korábbi kérdésekhez hasonlóan egytől ötig terjedő skálán történt,
ezúttal is megadtam támpontokat az osztályozáshoz. (1 – pártszócső, 2 –
érezhetően húz valamelyik párt felé, 3 – nem tudom eldönteni, 4 –
függetlenségre törekszik, 5 – egyértelműen független). Azt nem kérdeztem
meg a válaszadóktól, hogy szerintük mely pártokhoz állhat közel egy-egy
médium, célom pusztán az elfogultság vélelmének megállapítása volt. Az 5.
mellékletben található táblázatból kiderül, hogy a válaszadók többsége nem
tudja eldönteni, hogy egy-egy lap merre hajlik – vagy hajlik-e egyáltalán.

Pártszócső (%) Teljesen objektív (%)

Index Veszprém 5,48 8,22
Napló Online 2,67 10,67
Vehír 14,08 7,04
Veszprem.hu 4,05 10,81
Veszpremtv.hu 4,17 5,56
táblázat 9: Médiumok vélt pártkötődései - szélső
értékek
Néhány mondat erejéig érdemes foglalkozni a két szélső értékkel. A 9.
táblázatban látható, hogy az egyes médiumokra leadott osztályzatok hány
százaléka egyes illetve ötös. A legrosszabb osztályzatok tekintetében a Vehír
kiemelkedik a mezőnyből: arányaiban több, mint kétszer annyian adták a
legkisebb pontszámot ennek a portálnak, mint a második Index

23
Veszprémnek. Arányaiban a legkevesebb „pártszócső” címkét a Napló-
Online kapta. Ráadásul a megyei napilap online kiadását értékelő
válaszadók 10,67 százaléka gondolja úgy, hogy a portál minden politikai
befolyástól mentesen szolgáltatja a híreket. Ennél csak az önkormányzati
weboldalról gondolják arányaiban többen (10,81%), hogy pártsemleges.

A mellékletben közölt táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy a válaszadók 50-

61 százaléka nem tud egyértelmű választ adni a kérdésre (A VeszprémTV.hu
esetében ez az arány kiemelkedően magas, közel 70 százalék). Másfelől
megközelítve a problémát: a válaszadók 39-50 százalékának van határozott
véleménye arról, hogy az általa olvasott médium milyen mértékben törekszik
a pártatlanságra. Dolgozatomban nem vizsgálom, hogy az olvasóknak az
általuk preferált párt lapjaira vagy a független sajtóra van-e nagyobb igénye.
Az online médiumoknak azonban fel kell mérniük azt, hogy a kívánt imidzsük
összhangban van-e azzal, amilyennek az olvasók látják a lapot, mert ezen
múlik, hogy elérik-e a célközönségüket. Például a Napló Online a válaszadók
szerint inkább független, mint pártos – ez az eredmény pozitív visszacsatolás
lehet a tulajdonos Pannon Lapok Társaságának, ha feltételezzük, hogy a
politikai függetlenségre törekednek, ahogy azt Zöldi László állította egy 2001-
ben publikált tanulmányában.22

A fenti adatokból kiderült, milyennek látják a fogyasztók a médiatermékeket –

egy meghatározott szempont alapján. A kérdés az, vajon a médiumok
szerkesztőiben milyen kép él a célközönségükről? Vajon ez a kép fedi-e a
valóságot? Erre választ kapunk, ha összehasonlítjuk a kérdőíves
igényfelmérés eredményeit a hírportálokon megjelenő tartalmakkal.

22
Zöldi; 2001, 04.

24
 Tartalomtípus Igény (fő) Igény (%)
rövid hír 61 77,22
képgaléria 42 53,16
kultúra 36 45,57
tudomány 33 41,77
videó 30 37,97
sport 25 31,65
hosszabb elemzés 23 29,11
bulvár 21 26,58
podcast 3 3,8
táblázat 10: Igényfelmérés a
hírportálok tartalmáról
A kérdőívben feltett kérdésre (Ön mely tartalmakat keresi leggyakrabban az
internetes lapokon?) hetvenkilencen válaszoltak. Ők a megadott
válaszlehetőségek közül többet is megjelölhettek. A 10. táblázatban
összefoglalt eredményeket több szempont mentén is elemezhetjük.

Szembetűnő eltéréseket találunk a tartalmak hosszát és az elemzés

mélységét reprezentáló két megnevezés, a rövid hírek és a hosszabb
elemzések között. Míg a válaszadók háromnegyede keresi a tömören
összefoglalt, aktuális információkat, a mélyebb, ok-okozati összefüggéseket
is feltáró terjedelmesebb írásokra csak a válaszadók 29,11 százalékának van
igénye. Habár ez az arány több, mint két és félszer kevesebb, mint a híreket
keresők száma, elég magas érték ahhoz, hogy ne lehessen ignorálni. A 4.
számú mellékletben látható, hogy a vizsgált hétvégéken a Napló Online-on
és az Index Veszprémen jóval kevesebb cikket publikáltak, mint a
hétköznapokon (a vasárnap-hétfő arány az Indexnél 3:7 és 0:9, a Napló
Online-nál 28:67 és 30:64). Az elemzésekre vágyó olvasók igényeit akár úgy
is ki lehet elégíteni, hogy a kevesebb hírt felhozó hétvégi napokon jelentetik
meg a publicisztikákat. Ilyenkor a fogyasztóknak is több idejük van arra, hogy
terjedelmesebb írásokat is elolvassanak.

Az internet mint felület olyan technológiai lehetőségeket nyújt, ami

egyedülállóvá teszi minden offline médiummal szemben. A szerkesztőknek

25
lehetőségük van reprodukálni a nyomtatott sajtó, a televízió (videók) és a
rádió (hangfájlok) műfajait. A multimédiás tartalomra igény is mutatkozik. A
hírek után a képgaléria a legnépszerűbb tartalomtípus, a videókat a
válaszadók nagyjából harmada (37,97%) keresi. A hangfájlok iránt kisebb a
kereslet: a podcastokat mindössze 3,8% jelölte meg a kérdőíven.

Ahogy láttuk, a rovatok tekintetében a hírek a legfontosabbak. A kultúra és a

tudomány a következő legnépszerűbb témakör, több, mint tíz százalékponttal
többen kíváncsiak ezekre, mint a sportra. A bulvár, amellyel az online lapok
szívesen élnek, meglepő módon az utolsó helyre szorult.

Rovatok Napló-Online Vehír Index Veszprém

Belföld 21,65 27,12 21,13
Külföld 5,84 1,13 5,63
Helyi 28,22 36,16 36,62
Bulvár 15,33 3,39 11,27
Kultúra, tudomány 12,41 11,3 10,56
Sport 16,55 20,9 13,38
táblázat 11: Címlapon közölt cikkek eloszlása
témák/rovatok szerint (%)
A hírportálok címlapjait húsz napon keresztül vizsgáltam, hogy maz
eredményeket összehasonlíthassam az olvasói igényfelmérés adataival. A
címlapon megjelenő tartalmakat nem az adott médium rovatszerkezete
alapján jegyeztem fel – a Napló Online rovatstruktúrája ugyanis jelentősen
eltér az Index és a Vehír rendszerezésétől. A Napló Krónika rovatában
például belföldi és külföldi hírek egyaránt szerepelnek. Ezért hoztam létre a
11. táblázatban is látható kategóriákat, melyeket a három vizsgált médiumra
egységesen alkalmaztam. A három lapban az egyes témákban publikált
anyagok mennyiségi eloszlása nagyon hasonló. A leggyakoribb műfaj a hír –
főleg az olvasókat közvetlenül is érintő helyi és belföldi, kisebb arányban
külföldi témákban. Az már kevésbé kedvező eredmény, hogy a Napló Online
és az Index Veszprém esetében is több bulvár cikk jelent meg a címlapon a
vizsgált napokon, mint amennyi a kultúra és a tudomány rovatokban

26
együttvéve. Pedig a kérdőíves felmérés alapján kijelenthetjük: a kultúra és a
tudomány világának hírei külön-külön is több embert érdekelnek, mint a
bulvár. Ugyanez a helyzet a sporttal: a Vehíren például minden ötödik
címlapra kerülő anyag sport volt.

Néhány mondat erejéig foglalkoznom kell a multimédiás tartalmakkal is. A

vizsgált időszakban a Vehíren 3, a Napló-Online-on 21 képgalériát nyitottak.
Videógyűjteményt csak a Napló Online címlapján találtam, szám szerint öt
mozgóképes anyaggal a 2010. január 5 és február 4 közötti időszakban.

A kereslet és a kínálat számait összehasonlítva kijelenthetjük: a médiumok

javarészt megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak. Alulbecsülik azonban a
kultúra és a tudomány iránt érdeklődők létszámát, és legfőképpen a
multimédiás lehetőségek jelentőségét. Akár már egy gyengébb tudású
digitális fényképezőgéppel is lehet olyan videókat készíteni a város
eseményein, amelyeket minimális vágás után fel lehet tölteni a portálokra –
akár publikus videómegosztó oldalakon keresztül is. A videós anyagok
állandósítása komoly előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. Akár ez is
lehet olyan kreatív lépés, amivel a Napló Online hátországából fakadó
erőfölénye leküzdhető – ahogy azt dolgozatom 5.4. fejezetében jeleztem.

27
5.6. Az olvasó véleménye

Az internet egyik legjelentősebb vívmánya az interakció lehetősége. Az

olvasók véleménye közvetlenül az újságírók cikkei alatt jelennek meg,
vitatkozhatnak az írókkal és egymással is. Néhányan pedig még ennél is
messzebb mennek el: blogot vezetnek, ami által ők is „újságíróvá” válhatnak,
cikkeket, publicisztikákat írhatnak, amelyben hivatkozhatnak a médiumok
írásaira vagy akár vitatkozhatnak is azokkal. A hagyományos offline médiával
szemben az új média véleményformáló hatása ily módon szemmel láthatóan
megjelenik.

Soha Ritkán Havonta Hetente Naponta

Index Veszprém 65 8 0 2 0
Napló Online 62 8 4 1 0
Vehír 61 7 1 4 1
táblázat 12: Ön milyen gyakran ír hozzászólást az
alábbi médiumok cikkeihez?
A kérdőíves kutatásom alapján azonban látható: a válaszadók nagy többsége
soha vagy csak ritkán él a lehetőséggel, hogy kommentárt fűzzön a
cikkekhez. A kvantitatív tartalomfigyelésem során feljegyeztem, hogy a
vizsgált napokon a három hírportál címlapon megjelenő cikkjeihez összesen
hány hozzászólást írtak a látogatók23. Ezen adatok alapján kiszámoltam,
hogy a vizsgált időszakban mennyi kommentár jutott egy cikkre. A Napló
Online esetében az arány 0,24; az Index Veszprém olvasói aktívabbak:
minden címlapon megjelenő cikkhez átlagosan 1,9 kommentárt írtak. A
közönségét a Vehír tudja leginkább véleménynyilvánításra ösztönözni: itt
2,01 komment született minden egyes címlapra kiemelt cikkhez.

A hírportáloknak elemi érdeke, hogy az olvasóikat rávegye a vitára, a

gondolataik ütköztetésére. A kommentekben kialakuló viták miatt ugyanis a
látogatók többször is visszanéznek az adott cikkre, hogy lássák: mit

23
6. sz. melléklet

28
reagáltak a többiek egy-egy megjegyzésükre. Ez a reklámbevételeken
keresztül közvetlen hasznot hoz a médiumoknak.

A hozzászólás kedv növelésének egyik jó módja a véleményvezérek

bevonása. Véleményvezérek a város ismert közéleti, értelmiségi
személyiségei, dolgozatomban azonban két másik, könnyebben
mozgósítható csoporttal foglalkozom: az online tájékozódókkal és a
bloggerekkel.

Az online tájékozódók csoportjáról e tanulmány 3.2. fejezetében már szót

ejtettem. Most azt foglalom össze, hogy azok, akik a kérdőív kitöltésekor
csak online médiumokat jelöltek meg az „Ön honnan tájékozódik a
Veszprémmel kapcsolatos hírekről” kérdésre válaszolva, miként nyilatkoztak
a kommentelési szokásaikról.

Soha Ritkán Havonta Hetente Naponta

Index Veszprém 9 3 0 0 0
Napló Online 8 4 0 0 0
Vehír 7 3 0 2 0
táblázat 13: A csak online tájékozódók
kommentelési szokásai
A tizenkét online tájékozódó válaszai alapján megállapítom, hogy mindhárom
médium esetében minimum heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem írnak
kommentet – ez a vizsgált csoport több, mint 58 százaléka. Az online
tájékozódók legalább negyede szokott – ha csak ritkán is – hozzászólást
fűzni a publikált cikkekhez – ez arányaiban több, mint amit a teljes populáció
vizsgálatakor (12. táblázat) tapasztaltunk.

A hírportálok számára azonban létezik egy szubkultúra, amely még az online

tájékozódóknál is nagyobb lehetőségeket hordoz magában: ők a bloggerek.
A bloggerek azok, akik rendszeresen fogalmaznak meg és publikálnak
szövegeket az interneten, és gyakran foglalnak állást a médiában megjelenő
témákban.

29
A kérdőívet kitöltőknek válaszolniuk kellett a következő kérdésre: „Szokott ön
a blogjában internetes lapokra hivatkozni?” Feltétlezem, hogy minden olyan
válaszadó, aki nem a „nincs blogom” lehetőséget jelölte meg, blogger. Az ő
szokásaikat vizsgálva két kérdésre keresek választ: szoktak-e online
médiumokban publikált cikkekre hivatkozni a webnaplójukban, illetve
mennyire aktívak a kommentelés terén?

Ahogy azt a dolgozat 3.3 fejezetében írtam, a válaszadók 33,7 százalékát

soroltam a bloggerek közé. A 27 fő közül 14 soha nem hivatkozik a blogjában
médiumokra, 11 fő ritkán, 2 pedig gyakran. Az arány tehát közel ötven
százalék: tizenhárman foglalkoznak a médiában megjelent írásokkal,
tizennégyen pedig nem.

A három nagy hírportál különböző módon fogalmazta meg a jogi

nyilatkozatát, amely meghatározza ezzel a szubkultúrával szemben felvett
pozíciójukat is. A Napló Online esetében a kiadó csak a cím, a lead és az
első bekezdés átemelését engedélyezi – természetesen csak az eredeti
oldalra mutató linkkel együtt. Vagyis a cikkben később előforduló gondolatok
idézése, fotók, videók, grafikonok beillesztése blogbejegyzésekbe tilos. A
Vehír nyitottabb: az anyagok végén keretes írás emlékeztet arra, hogy
cikkeik szabadon átvehetők a forrás megjelölésével. A harmadik nagy
portálon, az Indexen szabad a rablás: sehol nem jelzik az anyagok
utóközlésének feltételeit, még egy copyright feliratot sem látni az oldalon.

A médiumok viszonylag nyitottak tehát az általuk termelt szövegek

utóközlését, idézését illetően. Hasznos lehet számukra, ha kifejezetten
ösztönzik a bloggereket arra, hogy naplójukban gyakran illessék akár pozitív,
akár negatív kritikával a lapokban közölt anyagokat. A kritika ugyanis –
függetlenül attól, hogy dicsér vagy elmarasztal – mozgósít. Mozgósítja az
adott blog (gyakran meglepően népes) olvasótáborát arra, hogy elolvassák
és véleményezzék a hivatkozott cikket, és mozgósítja a médium olvasóit is,

30
hogy megvédjék – vagy éppen támadják – az újságírók álláspontját. A –
megfelelően moderált – vita pedig nem szül mást, csak magas látogatottsági
adatokat.

Soha Ritkán Havonta Hetente Naponta

Index Veszprém 20 5 0 2 0
Napló Online 19 4 3 1 0
Vehír 20 4 1 1 1
táblázat 14: A bloggerek kommentelési szokásai
A bloggerek kommentelési szokásait vizsgálva láthatjuk, hogy döntő
többségük (minimum 70,4%) soha nem ír megjegyzést médiumok cikkjeihez.
Minimum 25,9 százalékuk (vagyis a válaszadó bloggerek negyede) azonban
szokott kommentálni.

A fejezetben közölt táblázatok adatait összevetve kijelenthetjük, hogy a

bloggerek és az online tájékozódók nagyobb kedvvel fejtik ki véleményüket a
hírportálokon, és így az eszmecserék menetére is nagyobb befolyással
rendelkeznek. Az, hogy a médiumok milyen lehetőségeket adnak ezeknek a
véleményvezéreknek a kezébe, fontos fegyvertény lehet a honlapok
fogyasztókért vívott harcában.

31
6. Összefoglalás

A vidéki ember számára a XXI. század első évtizedének végén is a

nyomtatott sajtó az elsődleges tájékozódási forrás a helyi közélettel
kapcsolatban, azonban az internetes lapok népszerűsége itt is töretlenül
növekszik. Ha a nemzetközi tendenciákra alapozott előrejelzések helytállóak,
néhány év múlva az online portálok válhatnak a legfőbb hírforrássá. Éppen
ezért kiemelten fontos a lokális új médiát vizsgálni.

Az interaktív felület a véleményformálás egészen új folyamatát teszi

lehetővé. Az olvasók véleményét nemcsak a hírlapok, hanem a többi olvasó
is igyekszik formálni. Sőt, a folyamat meg is fordulhat, és a fogyasztói
vélemények is befolyásolhatják a médiumok szerkesztőségeit.

A vidéki online médiapiac még csak az első lépéseit teszi, a piac szereplői
között egyelőre kiegyenlítettnek tűnnek az erőviszonyok. Az, hogy melyikük
tud tartósan meghatározó pozíciót elfoglalni, azon múlik, hogy felismerik-e a
kétirányú kommunikáció, a szövegek közös létrehozásának, a
professzionális újságírók és a közönség állandó, kölcsönös kapcsolatának
jelentőségét, és tudnak-e alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez. A
véleményszabadság és a befolyásolás nem újságírói privilégium többé.

32
Bibliográfia
Antal László: A tartalomelemzés alapjai; Budapest, Magvető Kiadó, 1976.

Agre, P.E.: Designing Genres for New Media: Social, Economic, and Political
Contexts; UCLA-esszé, 2002. Elérhető online
[http://dlis.gseis.ucla.edu/people/pagre/genre.html]

Barta Judit: „Ha nem megy ellenük, csináld velük!”; Médiakutató, 2007. ősz.
Elérhető online [http://mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/07_ellenuk_veluk]

Bodoky Tamás: A hírportál, mint tömegmédium; Médiakutató, 2005. nyár.

Elérhető online [http://mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal]

Bodoky Tamás: „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”; Médiakutató,

2007. nyár. Elérhető online
[http://mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/06_nincs_tevem]

Bodoky Tamás: Támad a civilmédia: minden ötödik Index-olvasó blogol;

Médiakutató, 2008. nyár. Elérhető online
[http://mediakutato.hu/cikk/2008_02_nyar/06_civilmedia_index_blog]

Deuze, Mark : A web és a webes újságírás típusai; Médiakutató, 2003. nyár.

Elérhető online
[http://mediakutato.hu/cikk/2003_03_osz/04_webes_ujsagiras]

Gálik Mihály – Vogl Artemon : A média koncentrációjának mérése; Budapest,

Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, 2008.

McQuail, Dennis: A tömegkommunikáció elmélete; Budapest, Osiris, 2003.

Meyer, Philip: The Vanishing Newspaper: Saving Journalism in the

Information Age; Columbia, Missouri, University of Missouri Press, 2009.

33
Zöldi László: A glokális sajtó; in: Médiakutató, 2001. tél. Elérhető online
[http://mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/10_glokalis_sajto/01.html]

34