1 kiIyY IIiIIdeai sziII6ra irt"'i nyelven is sok szines kippel k'_' viglg II aIv.

56, a _I filykipisze'leggyorsabban

fepidi ,nle,"'. c,r.:)

___.

c:::c: .......

-

c.=

c:::2

-Kippontok is kip.nisig

-Expozidis .Odok

-1118 •••• 11 ~16fiRy·"szn6Ia'

-K8p8lesi'is

-, fiaykipezigip isszekapaolisa a slaRlitigippel

-, kipek kinyolI'a'asa

-, kepek ebilise elek'ronikus levilben

ISBN 963 549 084 4

111111111111111111111111

9 789635 490844

c:::c:

A digitalis fenvkepezes alapjai

LES MEEHAN

MAGYAR KONYVKLUB

A fordltas az alabbi kiadas alapjen keszult:

Digital Photography Basics, Collins & Brown, 2003

Copyright © Collins & Brown Limited, 2003 Text copyright © Les Meehan, 2003 Images © Les Meehan, 2003

All rights reserved

© Magyar Konyvklub Rt.

Hungarian translation © lIIye Gabor, 2004

Az egyedul jogosftott magyar nyelvli kiadas.

A Kiado minden jogot fenntart, reszletek kozlesenek jogat is az frott es elektronikus saiteban.

~

Kiadja a Magyar Konyvklub az 1795-ben alapftott Magyar

Konyvkiadok es Konyvterjeszt6k Egyesulesenek tagja

Felel6s kiado a Magyar Konyvklub igazgatoja Fordftotta IIlye Gabor

Felel6s szerkeszt6 Garamvolgyi Katalin lrodalmi vezet6 toosz Vera

Mliszaki vezet6 Toth Csaba

Mliszaki szerkeszt6 Csaszar Andras

A borftot tervezte Bruzsa Lili

Szedte BL-Tipografika Bt.

Nyomta BLV-Print, Szlovakia

Megjelent 6,6 (A/51 fv terjedelemben

Budapest, 2004

ISBN 963 549 084 4

Tartalom

A digitalis forradalom

Hogyan hasznaliuk ezt a konvvet Kompakt digitalis fenykepezogepek - attekintes

6 8

10

Tarqvrnutatn

94

i ", >

; ~

. .

A digitalis forradalom

Adigitalis kepalkotas technikaja leqalabb olyan nagy es forradalmi valtozast hozott a Ienvkepezesben - ha nem nagyobbat -, mint annak idejen az atteres az uveqlernezrdl a hajlekony filmre. A film bevezetesevel a fenykepezesben mar nem kellett mindenlitt sotetkamrai korurnenveket fenntartani, a digitalis fenykepezes pedig rnaqat a sotetkarnrat is mindenestlil kiiktatta.

Sok heves vita dult mar a vilaqban - klili:inosen az interneten - a fenykepeszek ki:izi:itt az ezust alapu fenvkepezes esetleges kimulasar61. Ketseqtslen, hogy szinte valamennyi gyart6 ceg marketingje a digitalis fenvkepezes ki:irlil forog, de ennek nincs szukseqkeppen koze az ezust alapu es a digitalis fotozas kiirlili vitahoz. Ezek a ceqek csupan Ielismertek. hogy a digitalis fenvkepezes penzt hozhat a hazhoz, A fenvkepeszeti kiskereskedelemben sokan vilaqosan latjak, hogy ez ham is kepet adhat a valosaqos helvzetrdl, es hogy ezust alapu Ienvkepezes bizonyosan lesz ezutan is.

A hagyomanyos gyakorlat

A digitalis kepalkotasnak es a haqvomanvos fenvkepezesnek voltakeppen igen sok kozos vonasa van. Ami a helvszin fenvkepre ri:igzitesenek pillanata eldtt zajlik, az inkabb a fot6s gyakorlottsagat61 fligg, mintsem a keproqzites modjatol. A tenvkepesz ratermettseqe - a j6 rneqvilaqitas, a modell beallitasa es a "j6 szern" - ma eppolv fontos, mint korabban volt. A digitalis forradalom csak annyit valtoztatott ezen, hogy konnvebbe tette a fenvkep tokeletesiteset es kinvorntatasat. A fenvkepesznek ma mar akkora az alkot6i szabadsaqa, mint a vaszonnal es festekkel dolgoz6 festde: szar-

nvalasanak csak a kepzelet es a digitalis kepalkotashoz szukseqes rnesterfoqasok ismerete szabhat hatart,

A digitalis fenykepezes felderftese

A digitalis kepalkotas nagy hatast gyakorolt a hivatasos es az alkalmi fot6sok taborara.

A digitalis fenvkepezes foleg ez ut6bbiakat hozta lazba, amint az az ujabb es ujabb eqvszenlen hasznalhato digitalis fenykepezogepek szinte havi rendszeresseqqel val6 rneqielenesebol is lathato, Ha ezt i:isszekapcsoljuk az otthoni szarnltoqepek es a j61 bearazott, fenykep minosegu nyomtat6k egyre altalanosabb hasznalataval, alighanem belatjuk majd, miert is talal egyre tobb ember orornet a digitalis fenvkepezes kiprobalasaban,

A digitalis fenvkepezdqepekkel egyelore mindenki - hivatasos es rrulkedveld is - csak kiserletezik, es ezaltal a Ienvkepesz haqvornanyos technikai teljesen uj munkam6dszerekkel, elqondolasokkal bdvulnek. Ez csak hasznara valhat az altalaban vett fenvkepezesnek, A digitalis kepalkotas a Ienvkepezes minden szintjen maradand6nak igerkezik, egyre olcs6bb es jobb minosegu lesz, elvezze tehat ki-ki a digitalis technika adta uj alkot6i szabadsaqot es orornoket.

Tiikiirkepben

A digitalis kepalkotas uj magaslatokba emelte a fenykepezest: eddig nem ismert iiriimiikkel gazdagftja a kepkeszftest

Hogyan hasznaliuk ezt a konvvet

Ez a konvv azoknak fr6dott, akik nemreqiben digitalis fenykepezogepet szereztek be, vagy eppen most kesziilnek beszerezni. Sokan cserelik fel digitalis kepalkotasra a haqvornanvos filmet, es ugy erzik, elvesznek a csucstechnika zavarba ejto vilaqaban

A digitalis fenykepezogeppel sokfele uj,

a filmes fenykepezesben fel sem rnerult jellegzetesseq es m6dszer jelent meg. Ez az uj technika neha sajnos felelmetesnek ninhet, Meg a .boldogan kattintgat6k" is olyan szavakba botlanak, mint keppont, felhontas, meqabait meg mindenfele roviditesekbe: USB, TIFF, OPOF. Es meg

Expozlci6s m6dszerek

A:_:'-=:: :.-..:::.::'=.'=

_M"'_W_,,_ "'. __ ._-_._ ._--

-_.- ... ----_._----_ ... _

_ --_ -

.. _ __ ...

....... _--_._-_.... __ ._-

_ __ . _

_ _-

._._-"... _- __ .... _

_ ._._' ............ __ .. _ --- ... _- -_._ ... _ .. __ ._-.-- --._--- .. . _-,-_ .. _

a haqvornanvos fenykepeszeti kitejezesekbdl is meg kell ismerniiik nehanvat,

Ez a konvv igyekszik egyszen1 nyelven elmaqvarazni, hanyfele jelleqzetesseqen alapul a digitalis fenykepezogep rrnlkodese, es gyakorlati tanacsokkal szolqal a hathatos alkalrnazasukra. Mivel kulon-kUlon bemutat minden ilyen jellegzetesseqet, azert konnyu lesz megkeresni benne azokat, amelyek az olvaso fenykepezogepen is megvannak. Ha az olvaso digitalis fenykepezogep vasariasan tori a fejet, akkor ezeknek a targyszeru,

Keppont es felbontas

A.-=:==-.'::; ::-;.=-...==

....... _ .. _ .. _ .. - ----

.. -- ... -~- ~.-.-

_._-_ .. -----

._-- _ .. --_ .... --

....... -,.. _-_._ ...

_ .... ---.---_ .... -

_ ... _ ._----

._-"'-- .-- .............. -

5:£~~ ~:::_~W

reszletrdl reszletre halado leirasoknak kiilonosen nagy hasznat veheti: eldontheti, hogy melyik gep felelne meg neki a leqinkabb, Egyik-masik itt bemutatott vonas esetleg csak erre vagy arra a gyart6ra - vagy annak is csak valamelyik modelliere - jellernzd; meqis beiktattam oket

a leirasba, mert a Ielvetelkeszites gyakorlataban kulonosen fontosnak talaltarn oket. A kotet ot

nagyobb reszre oszlik, hogy vegigolvasni se legyen nehez, es valami egyedit megtalalni sem. De nemcsak a digitalis gepek saiatossaqairo' lesz szo. hanem j6 nehany rnodszerrdl es a gepben rejlo lehetdseqek kihasznalasarol szol6 otletekrol is. Ezek birtokaban a lehetd leqtobbet hozhatjuk ki a fenykepez6gepunkbol - vagyis tokeleteslthetiuk a Ielveteleket.

3. Fejlettebb gepek:

a csak nernelvik digitalis tenykepezogepre jellernz6 tulaidonsaqok. Az ebben a reszben szerzett ismeretekkel az olvas6 tenyleg mindenestiil kihasznalhatja gepenek fejlettebb funkcieit,

Mozg6kepfelvetel

11.---'- ...

.-- __ .... __ .-

_._---... . __ ........ - --.--- -_ ... _ .. _,"_._ .. _- ...... - ... _ ... _

--- .. _._. --_ .. _-_.

--.-~-.- .. ------_

_____ .. ._ ... _r_

... --_ .... _- ---._._-- -._._---_._ ... "'" ---

------

---_._-

--_ ... _- _ .. - .... _-

....... -_._ ---,._--_ .. _-

A kepek ;hdolgozas~a _

~~~i~=..=~

- ....... - ..... -~.._ ----............. "'._.- _ ............... --

._"'- - ... -_._ ... __

---_ - _._._ ..

. -'-1'''-'-

Tintasugaras nyomtatcik

)

.. _._--_ ... _._ .. -

------

. 'J .. ' ( ,- ,

_. • I

. .

I i

! . .

~omp'akJ digitalis fenykepezogepek - attekintes

tcx eladott tenvkepezdqepek tobbseqe

alighanem a kompakt gepek osztalvaba tartozik. A kompakt gepet haqvornanvosan egyszeni objektfwel es kiizvetlen keresdvel ellatott gepkent hataroztak meg [a keresdben azt latta az ember, hogy a qep mire van rairanvltva],

A legismertebb ilyen gep alighanem a bakelitvazas Kodak Brownie volt, amely a XX. szazad kozepen mindenki eldtt megnyitotta az utat

a fenykepezeshez.

Azutan, ahogyan a gepek fejlodtek es egyre bonvolultabba valtak, a kompakt gepeken is megjelent a gumioptika, s ezzel qazdaqabba valtak a felveteli lehetdseqek, A beepltett fenymero es az automatikak is noveltek ezeknek a gepek-

A digitalis fenykepezogepek kezeldszervei

Ez a ket ebre egy atlagos kompakt digitalis fenykepez6gep e16- es hatlapjat mutatja be.

A leggyakrabban hasznalatos beallftoeszkozok jol

kezre esnek.

parancstarcsa

kioldoqomh be- es kikapcsolo

az dnkioldo vilagito dicdaja

nek a gyakorlati hasznalhatosaqat. Nem csoda, hogy a digitalis kompakt qepekkel folytat6dott ez a tendencia, es most a veliik foglalkoz6 piac boviil a leggyorsabban a fenvkepezesben,

A tiimegpiac szereti a kompakt digitalis gepeket; erre vall, hogy rengeteg modellt kapni

a legkiiliinbiizobb gyart6kt61. A kiinyv rneqlrasakor az egyik neves gyart6 szeies arsavban osszesen 17 -fele kompakt digitalis gepet forgalmazott. Egy rnasik gyart6nak sem volt kevesbe gazdag a kinalata. Nem csoda, ha az emberek tanacstalanok, vajon melyik gepet vegyek meg. Meg a leqkevesbe draqa kompakt fenykepezogep is nagyon imponalo tulaidonsaqokkal bir, szinte mindenkinek rneqfizethetd aron, A draqabb

I

uzemrncd-beallito tarcsa

az automatikus expoziciobeallltas erzekeloje

qepek persze meg jobb rnindseqilek es meg tobb funkci6val szolqalnak,

Kepminoseg

A filmes fenykepezogepekkel kesziilt kepek minosege foleg a gep objektivienek minosegetol fiigg, mivel a film ugyanaz marad, barrnilven gepben hasznaliuk is. A digitalis gepek koreben azonban nem fgy all a dolog: a felvetel mindseget nemcsak a gep optikaja hatarozza meg, hanem a lencsen atlepo fenyt riigzfto elektronikus eszkiiz bcnvolultsaqa is.

Ebbol az a keliemetlenseq fakad, hogy j6l1ehat-a filmes gepek felveteleirdl akkor is lehet nagy es elfogadhat6 minosegu naqvitast kesziteni, ha a fenykepezogep nagyon olcs6 volt,

a leggyengebb digitalis fenykepezogepekkel

kereso/megjelenito valasztoqomb

keresd lelektronikus]

a keresd elesre allito tarcsaja

LCO-s meqielenitd

megjelenit6- gomb

keszillt kepeket nemigen lehet a levelezdlapnal nagyobb merenire nagyftani, mert nem eleg j6

a minosegiik. A rneqlehetdsen draqa eqvaknas, 35 miliimeteres tiikiirreflexes fenykepezogepek csak rnostanaban jutottak el oda, hogy a veliik kesziilt kepekrol kiallfthat6 - poszter - mereta nyomatok keszulhetnek. A technika fejlodesevel persze a rnindseq-ar viszony a fogyaszt6nak kedvezd iranvban fog majd eltol6dni.

A digitalis kompakt fenykepezogepeket vegiil is a sokfele, csak a diqitalisan tarolt kepekkel iisszekapcsolhat6 funkci6 kiiliinbiizteti meg a filmes kompakt qepektdl Filmes gep keptelen is lenne ezekre a funkci6kra - peldaul a felvetel eldnezetenek bernutatasara vagy a nem kivant kepek letorlesere,

elesseg-ellenorzo gomb

nagyitasgomb

az automatikus expoziciobeallltast riigzito gomb

I

a villanto papucsa

.vissza" gomb

negyiranyu navlqalnqomb

makrogomb

j kozelfelvetelekhez)

.rnenu/rendben" gomb

Digitalis alapok

Meg rnieldtt elrnelvednenk a digitalis fenykepezogepek egyedi jellegzetesseqeiben, erdemes rneqismerkednimk a digitalis kepalkotas alapelemeivel es azzal, hogyan tarolodnak a kepi intormaciok. Konyvunk persze nem artja bele rnaqat a rmlszaki reszletekbe, nehany alapvetd

tenyt azonban rneqis be kell mutatnia a digitalis kep kialakulasanak folyamatar61 - mar csak azert is, mert ezek az ismeretek vasarlaskor rneqkonvnyithetik az olvas6nak a valasztast,

Ez a resz roviden leirja tehat, hogyan ejti csapdaba a digitalis fenykepezogep a fenyt, hogy mit srtsiink keprnindseqen es kepmereteken,

s altalaban hogyan tarolodnak a rajuk vonatkoz6 adatok, es a digitalis fenykepezogep milyen eszkozoket hasznal az adatok tarolasara, Ha ezt mind tudjuk, es ha kell, hasznaliuk is, akkor konnvedebben es ujszerubben tudunk majd fenykepezni.

Digitalis tajkep Mindegy, hogy alkalmi kattintgat6k vagyunk-e vagy lelkes hobbifot6sok, esetleg hivatasos f{mykepeszek, a digitalis alapok valamelves ismereteben kiinnvebb lesz majd olyan felveteleket kesziteniink, amilyeneket szeretnenk.

Digitalis keptelvetel

Adigitalis es a filmes fenvkepezes leginkabb abban ter el eqvrnastol, hogy melyik hogyan rogziti az objektiven athalado feny alkotta kepet, A digitalis fenykepezogepek nem filmet hasznalnak erre a celra, hanem egy elektronikus eszkozt; a CCO-t (Charge Coupled Device, magyarul toltescsatolt fenyerzekelo eszkoz].

A CCO milli6nyi fenyerzekeny elektronikus erzekelobol, mas sz6val keppontbol (pixelbdl] all; ezek mind az dket art fenyhatasnak rneqfeleld jelet bocsatanak ki. A kUlonall6 keppontokbol szarmazo inlormaciokat a gep bonyolult szoftver-rendszere keppe alakftja at. Mivel az erzekelok fizikai rneretet nem lehet

Ha digitalis fenykepezcigepeket hasonlitunk iissze, soha ne a CCD fizikai keppontjainak szamat

vegyiik tekintetbe, hanem a "kepalkotas szempontjabal hatasos" keppontszamot.

akarmeddiq kicsinyiteni, azert a gyart6k rnindentele elmes m6dszerekkel igyekeznek meqnovelni a CCO hatasos keppontszarnat. A kep mindseqe csak a hatasos keppontszam novekedesevel javul,

s alta laban rninel nagyobb, annal jobb lesz a keprnindseq.

Latnoki tekintet

Ez a Nelson Mandela-mellszoborrol keszillt "portre" arrol tenuskodik, hogy jo kezekben a digitalis fenykepezogep tobbet adhat a ht'itkoznapi pillanatfelvetelnel.

Nosztalgiabusz

A digitalis fenykepezogepek jol rogzitik a reszleteket, es kit(fno a szfnvisszaadasuk.

Fizikai keppontok - hatasos keppontok

A vegso kepbe nem minden pixel jatszik bele. A CCO fizikai keppontjainak szarnebol meg nem kcvetkeztethetunk a vele kesziilt kepek mindseqere, A gyart6k tobbseqe - nem akarvan rneqteveszteni a vasarl6t - inkabb a hatasos keppontszarnot adja meg. Ennek

a szarnnak az ismereteben konnvebb osszehasonlltani a kUlonfele gyart6k gepeit.

Keppont es telbontas

Adigitalis kepen a keppont (mas neven pixel) a megjelenftheto inlormacic legkisebb egyseqe, es altalaban veve rninel tobb keppontbol all egy felvetel, annal jobb minosegu. A felvetel keszitesekor az eredeti keppontadatok jutnak be a gepbe. Rendszerint rninel jobb keppontokat keszlt a gep, annal jobb lesz a felvstel rnindseqe, mert a gep annal finomabb reszleteket r6gzfthet. A keppontszarn rnindazonaltal csak az egyik osszetavdje a kep rnindseqenek,

Kepmeret

A keppontra tarnaszkodo gepek kepmindseqet tobbfelekeppen is lehet jellemezni. A ket leggyakoribb m6dszer: megapixelekben megadni a kepallornanv meretet (azt tehat, hogy az hanv milli6 keppornbol ali), vagy keppontszamban megadni a kep mereteit, peldaul fgy: 2560 x 1920 kep-

Kepmeret

fzeket az aut6felveteleket mas-mas meretben nyomtattak ki, mert nem volt egyforma az allomanymeretiik. A legnagyobb allomany 9, 17 megaMjtos volt, a masik kett6 meg 1,7 megabajtos es 0,5 megaMjtos. Mint lathat6, minel kisebb az al/o-

pont. A megapixelben megadott meret ismereteben gyorsan osszevethetdk eqvmassal a gepek; peldaul egy 3,2 megapixeles gep kisebb kepet ad, mint egy 5,0 megapixeles. A tenvleqes keprneretek meqadasa azonban tobbet mond, mert nyomban tudhatjuk, hogy mekkora lehet majd a kinyomtatott kep,

Felbontas

A digitalis kepekrdl sz61va gyakran hasznaliak a felbontas sz6t is; eqvszenlen megfogalmazva, a felbontas azt adja meg, hogy hany keppont esik egy hosszeqvseqre - mondjuk, egy hiivelykre (2,54 centirneterre), Feloontason a kiilontele helyzetekben esetleg nem ugyanazt ertik, de eltalanos celra - ha nvomtatasrol vagy a digitalis kepek rneqtekinteserdl van sz6 - rneqis hasznos lehet ezt az adatot megadni.

Felbontas es nyomatmeretek

A fenykepezogep-tulajdonosok tobbseqe szeretne kinyomtatni a felveteleit, ebben a tekintetben hasznos lehet erteni az osszefiiggest a felbontas es a kepmeret kozott, A legjobb minosegu nyomtatasban aitalanosnak veheto a 300 pont/hiivelykes telbontas, A kepsn egy-egy keppont a nyomat egy-egy keppontjinak felel meg; a kepen tehat minden 300 egymas utani pont egyhiivelyknyi tavolsaqot tesz ki.

Egy 2560 x 1920 keppontos felvetel tehat nagy jabal 8 x 6 hiivelykes (21 x 15,5 centrneteres) nyomatot ad 300 pont/hiivelykes felbontasban. Kisebb feloontasban nagyobb lesz a kep, de gyengebb minosegu. Masfelol ha 300 pont/hiivelyknel nagyobbra noveljiik a felbontast, attol a kepminoseg mar nem fog javulni, csak a keprneret lesz kisebb.

fz a teljes kep a 300 pont/hiivelykes nyomtatashoz sziikseges optimalis felbontasban. A kep kell6en eles, es j6k rajta a szinek is. Az utana jav6 kepreszleteken lemerhet6, hogyan mutatkoznak meg a kiilanfele felbontasak az elessegben es a finomabb reszleteken.

1. Az 5 pont/hiivelykes telbontssben a kepreszletek esak szfnes m'Jgyzetekkent ttlnnek fel. fz a ielbontes nem eleg finom ehhoz, hogy tenyleflesen kivehet6 kepet adjon.

2. A 20 pont/hiivelykes felbontasban az elkiilaniil6 szfnes negyzetek mar kisebbek; es a kep kezd felismerherove valni. J6val tabb informaeiot hordoz, mint az el6z6kep.

3. A hosszanti felbontas megketszerezesevel- most mar 40 pont/hiivelyk - tavabbi restletek' is felbukkannak, de a reszletek. pereme meg mindig elegge dsres.

4. A 160 pont/hiivelykes felbontas mar kezd e/fogadhat6 lenni ebben a kepmeretben. Elesebbek es tisztabbak a reszletek,

a szemesesseget mar nehezebb eszrevenni.

5. A 300 pont/hiivelykes felbontas a legjobb ehhez a kepmerethez. A finom reszletek es vonalak is jol latszanak, szemesessegnek nyoma sines.

r

Allomanvtormaturnok

I ddvel kiilonfele rnodszerek alakultak ki arra, hogyan lehet a grafikus intorrnaciokat digitalis adatallcmanvokba szeniezni. A szarnitoqepes qrafikanak tobb tipusa van, peldaul fenykepfelvetel, rajzolt lllusztraciri es harorndirnenzios modell, es mindegyik rnasfele medon keriil az allornanvokba. Ezeket a rnodokat allomanvfnrrnaturnoknak nevezik.

A fenvkepeket - mivel azokon rendszerint folyamatosan vaitoznak az arnvalatok, a szinek, es sok benniik a finom reszlet - tobbnvire TIFF vagy JPEG formatumban taroljak. Ezeket a formatumokat ugy alakitottak ki, hogy tomorltsek a felvetsleket, vagyis kevesebb hely kelljen a tarolasukhoz,

A szabvanvos TIFF es JPEG formaturn mellett ezeknek a forrnatumoknak bizonyos valtozatait is hasznaljak a digitalis fenykepezogepek - hogy

rendszerint kiolvashat6 az allomanvnev kiterjeszteseb61: az altalaban tiff, jpeg es avi.

jobban kihasznalhassak a digitalis kepalkotas egyedi jelleqzetesseqeit, Azok a fenykepezogepek peldaul, amelyekkel folyamatos rnozqast is megorokithetiink, kiilonleges forrnaturnban - AVIban vagy Motion JPEG-ben - taroljak a felvetelek eqvrnasutaniat, Ezeket a szamitoqepen azutan rnozqokepkent lehet lejatszani kulonleqes szoftverekkel, peldaul az Apple ceg Ouickfime-javal.

A hangfeljegyzesek es alta laban hang rogzitesere alkalmas fenvkepezdqepek WAVE allomsnvtormatumban taroliak a hanqtelveteleket,

TIFF-kep TIFF-reszletek JPEG-kep JPEG-reszletek

Leggyakrabban i/yen Ez a TIFF allomimyb61 val6 A JPEG formatum kitUn6en Ezen a resneten j61lathat6,

szabvanyu allomanyfor· resnet azt mutatja, hogy hasznalhat6 a webre kiteen- hogya kep minosege

matumban mroijak a kep minosege egyaltalan do fenykepek tarolasara, nehfJny mentes utan mar

a kinyomtatand6 fenykep- nem romlik, ha az allomanyt de a kep minosege egyre eszrevehetoen rosszabb

felveteleket. Ez a fenyke- elmentjiik. romlik az egymas utani men- lesz.

pekhez igen j61 ilia tormstum. tesekkel, mert a kep mind-

annyiszor ujratiimiiriidik.

Kepallomany-formatumok

TIFF - Tagged-Image File Format

A TIFF allomanyok meg tiimiirftve is megorzik a kep minoseget. Ez a forrnaturn veszteseqmentes tiimiirftesi m6dszerre tamaszkodik, A nyomtat6ipar ezt a formatumot hasznalia, ha meg kell tartani a kep eredeti rnindseqet,

JPEG - Joint Photographic Experts Group Ebben a formatumban olyan tiimiirftesi mod-

szer hasznalatos, amely elfogadhat6 mindseqben aliftja vissza a kepet, es igen kicsive teszi az allomanynagysagot. A JPEG veszteseqes tornorltessel dolgozik, vagyis rninel tiibbsziir mentjlik el a kepst, annal rosszabb lesz a rnindseqe. A JPEG nagyon j6 az interneten megjelenftendo fenykepek tarolasara, mert a kis allornanvok gyorsan letolthetok, A JPEG-nek az a fo baja, hogy a kep ujratiimiiriidik az allomany minden ujabb mentesevel, es ettol fokozatosan elromlik a minosege.

Mozgas kepsorozatban

Ezeket a kepeket egy AVI formatumu mozg6kepallomanyb61 vettiik. A kompakt digitalis gepek JPEG formatumban riigzitik a gyors egymasutanban felvett all6kepeket majd AVI mozg6kepallomanyba foglaijak oket.

AVI - Audio Video Interleave

A hangos mozqokepek tarolasara val6 szabvanyos Windows forrnaturn, Az egymas utani all6kepek es a hang egyetlen allomanyban vannak, es hangos mozqokepkent lejatszhatok,

RAW - Nvers adatok

Sok digitalis fenykepezogep RAW formatum ban tarolja a kepet - bejtsorozatkent. J611ehet ez csak a kiindulasi allapot a kepmentesben, meqis nagyon hasznos, mert

a gep szoftvere meg semmit sem m6dosftott a felvetalen, vagyis a szamitnqepen a lehetd leqtisztabb allapotban kezdhetjlik a beavatkozast.

Tarolorendszerek

tc: fenykepezogepek tobbfele tarolo-

rendszerben riigzftik a kepeket a kesdbbi felhasznalasiq, A CompactFlash es a SmartMedia rnernoriakartvak hasznalata a leg gazdasaqosabb (ezeket a kartyakat mediakartyanak is nevezik). Sokfele rnerenl kaphato beldliik, a 16 rneqabaitostol kezdve az 512 rneqabaitosiq, vagy meg annal is nagyobbig.

A bonyolultabb qepek lehetdseqet adnak a MicroDrive kart yak (mikrorneqhajtok) hasznalatera is; ezeknek sokkal nagyobb a tarolokapacitasuk, vagyis egyszerre tobb kepet tarolhatunk rajtuk; ezeknek 512 megabajt es 1 gigabajt kiize esik a tarkapacitasuk,

A keppontokban rnert keprnerettdl es a felvetelkor hasznalt rnindseqi szinttdl fiigg, hany kep fer egy-egy ilyen kartvara. A kep rnindseqe meg attol fiigg, milyen tornorltesi rnodszert hasznalunk az allornanvba vale menteskor. Minel jobb a keptarolas minosege, annal kevesebb felvetel fer ra egy-egy kartvara,

Szerezziik be a gephez kaphato es a penztarcanknak meg eMselheto legnagyobb kapacitclsu memoriakartyat. Minel nagyobb mrkapacitasu a kartya. annal tiibbet fenykepezhetiink egy menetben.

Gyakori tarol6jellemz6k

A kiivetkezd tablazatb61 kiolvashatjuk, hogya kiiliinfele rnindseqben riigzitendo 2832 x 2128 keppontos telvetelekbdl hanv fer el a kulontele tarolceszkozokon.

Kepmino- 16MB-os 32 MB-os 64MB-os 128 MB-os
seg kartva kartva kartva k~rtya
Legjobb 1 2 3 6
(high)
Finom 6 13 26 53
(fine)
Normal 13 28 56 113
(normal)
Alapszinnl 33 68 137 275
(basic) A tarol6eszkoz fnrmazasa

Az uj mernoriakartvakat es mikromeghajt6kat

a gyart6 mar eleve alkalrnassa teszi az adatok fogadasara; ezt a .beavatast" formazasnak nevezik. A Iormazas ellenorzi, hogy nincs-e hiba a tarol6n~ majd szabvenvos allomany- es kdnvvtarrendszert alakit ki rajta, hogy a kartvara riigtiin allomanyokat lehessen riigziteni. Masfelol ha formezatlan taroloeszkczt illesztiink a gepbe, akkor a gep iizenettel figyelmeztet benniinket arra, hogy formazasra volna sziikseq, Egy mar hasznelatban volt taroloeszkozt is torrnazhatunk, de legyiink 6vatosak: a forrnazas eltiintet minden korabbi adatot!

A fenykepezogepek tobbseqen van olyan meniipont, amellyel torolni lehet a mar felvett, de meg nem tartando kepeket, es erdernes is csak azokat megtartani, amelyekre csakugyan szuksequnk van. Igy hasznalhatjuk ki a lehetd legjobban a rnernoriat. Az ember persze beszerezhet tovabbi memoriakartvat es hordozhato, elemes merevlemezt is, es ezek seqitseqevel helyet szabadfthat fel a rnernoriakartvan az uiabb felveteleknek.

Microdrive

Ez az IBM altaI kifejlesztett taroloeszkoz egv eprocsk« merevlemez-meghajto, a szilardtestkartyakenal nagyobb tiJrolokapacitilssal. De torekenvebb is, mint a szilardtestkartyak, es nem viseli olvan jol a hasznalattal neha ohatatlanul egvUtt jaro durvabb bilnasmodot.

Herdozhate taroleeszkcz

Sokiete - fenvkepezogeptol fUggetlen - esskiure, peldaul a Delkin Devices ceg itt lathato PicturePadjere menthetjUk a felveteleket a tarolokartyakrol. Nemelviken - ezen is - megjelenito van a felvetelek megtekintesehez.

SmartMedia kartyak Kartyahelyek a gapen

A SmartMedia neven ismert szilardtestkartyak gvorsak es jol Sok gepen a SmartMedia kartyanak es a Microdrive

viselik a hasznalatban adodo megproMltatiJsokat. A fejlesz- meghajtonak is van helv. Ezen a kepen egv Fuji gvartmanvu

tessel egvre no a tiJrolokapacitasuk, vagvis egvre tobb gep lathato: a ket befogadohelv egvmas melle kerUIt.

felvetel tarolhato rajtuk. Gazdasagos rajuk rogzfteni a gep

felveteleit.

A digitalis gepek alapjelleqzetesseqei

SZinte minden digitalis fenvkepezdqepnek megvannak bizonyos saiatossaqai - a dragaknak epp(jgy, mint az olcs6bbaknak. A kiinyvnek ez a resze nehanv ilyen alapjellegzetesseget mutat be, es tanacsokkal is szolqal arr61, hogyan lehet ezeknek rninel nagyobb hasznukat venni.

Mivel a haqvornanvos filmes fenykepezogepek meqlehetdsen hosszu idon at fejlodhettek, a gyart6k nagyjab61 eqvtorman alakltottak ki a kiiziis vonasokat. Kiinnyu tehat megtanulni dket, irni sem nehez r6luk, es a felhasznalo is kulonosebb nehezseqek nelkul cserelheti fel egyik geptipust a rnasikra. A digitalis fenvkepezdqepek koreben nem ilyen eqvszenl

a helyzet. Minden gyart6 igyekszik egyre (jjabb m6dszerekkel kiepiteni a maga gepeinek jellegzetes funkci6it, es mivel a fejlodesnek rneqlehetdsen korai szakaszaban vagyunk, semmi sem kezeskedik esetleges kiiziis m6dszerek kialakulasarol, Emiatt az ebb en a reszben bemutatand6 tulajdonsaqok lei rasa igyekszik rninel altalanosabb szinten megmaradni, hogy lehetdseq szerint a legtiibb gepet Mfogja. Az a fontos, hogy rneqertsuk a kOliinfele funkci6k rnoqott az elveket, es atlassuk, mi tortenik, ha egy ilyen funkci6t a gyakorlatban rmikodtetunk, Ezeknek az ismereteknek

a birtokaban sikerrel tanulmanvozhatiuk majd a magunk ilyen vagy olyan digitalis fenykepezogepet.

Reszlet egy autorol

A digitalis fenykepez6gepeknek eppugy megvannak a maguk kialakult es szabvannya valt alapvonasaik, mint az aut6knak.

Keresdk es LCD-megjelenftek

tc: arra szolgal a fenykepezogepen, hogy

ha beleneziink, lathassuk, mi fele van fordftva a gep, mi keriilne a kepre, ha felvetelt keszitenenk, A digitalis gepeken ktizvetlen optikai keresd vagy egy ujabb, digitalis tlpusu keresd lehet.

Keresdk

A ktizvetlen optikai keresd lencserendszerbdl all, es lenveqeben a digitalis fenykepezogepen is ugyanolyan, mint a filmes gepeken. A keresdt ktizel vissziik a szemiinkhtiz, es rairanyftjuk a gepet arra, amit Ie szeretnenk fenvkepezni, Ha

a gepnek qumioptikaia van, akkor a keresdn kultinfele jelek rnutathatjak azt, hogy ezzel vagy azzal a beallitassal mi keriilne a kepre,

A bonyolultabb modellek elektronikus kere-

Szekasos targytavoisag

Ha kiizvetlen optikai keresat hasznalunk, akkor

a megszokott tavolsagb61 val6 f{mykepezeskor nem is lesz semmi baj: a felvetelre legnagyobbreszt ugyanaz kerul, amit az optikai keres6n atnezve lattunk.

sdvel valtjak fel az optikai keresdket: egy kis folvadekkristalvos (LCD) meqielenltovel, s az nagyjabol azt mutatja, amit az objektfv erzekel a Ielvetelkor. Az elektronikus keresdvel mar

a kompakt digitalis gep is azt kinalhatja, amit

a haqvornenvos eqvaknas tiiktirreflexes qep: ktizvetleniil az objektfv altai latott kepet - s ezzel elkerulhetdve teszi a ktizvetlen optikai keresdk parallaxishibajat (lasd alabb). Az elektronikus keresd sok digitalis qepen a gep beallftasait es a meniiket is mutatja, s ezzel a beallitasok szabalvozasahoz nem kell elvenniink a gepet a szemiink eldl

LCO-s kepelonezet

Sok digitalis gepnek LCO-s kepeldnezd van a hatlapjan, Ez szinte rtigttin mutatja, milyenre sikeriilt

Parallaxishiba

Ezen a ket kazeli felvetelen lathat6, mi tartenik, ha tul k6zelr61 fenykepezunk: felbukkan a parallaxishiba. Az, amit a keresan at latunk (fent), nagyon is elterhet att6l amit az objektfv erzekel (lent). Ha 12 huvelyknel (30 centimetemel) kazelebbi targyat fenykepezunk, akkor mindig ki kell egyenlftenunk ezt

a parallaxiseiterest.

a felvetel, s rajta is megjelennek a beallitott ertekek meg a beallltornenuk,

A kep meqielenese utan rrmdjart hasznalhatjuk is a gep kepjavitasra vale funkcioit, hogy

a kep olyan legyen, mint szeretnenk, Ha nem tetszik a felvetel, akkor azonnal torolhetjuk, s mas beallitassal csinalhatunk egy nekiink jobban tetszdt,

Az LCO-s kepeldnezdvel az lehet a baj, hogy esetleg nem jol lathato, kiiltintisen eros kiilso fenvben, es nem mutatja meg a tenvleqes kepallomany igazi rnindseqet. Emiatt csak bizonyos gyakorlattallehet helyesen felmerni, hogyan sikeriilt a kep, Nemelyik modellen hisztogram segfti a totost [lasd az 56-57. oldalon) a kepminoseg pontosabb rneqlteleseben. Az LCO-megjelenitdnek az a legfobb baja, hogy nagyon nagy teliesftrnenv kell a rmlkodtetesehez: .. eszi" az elemet.

Ha van a gepen elektronikus keresd, akkor inkabb azt hasznaljuk, ne az LCD-megjelenitot, mert

az kevesbe pusztitja az elemet. Es ha mar nem hasznaljuk az LCD-megjelenitot, akkor mind-

jart kapcsoljuk is ki.

A legtabb gep LCD-megjelenft6jenek valtozik a kepe, ha keprol j61lflthat6, a gep viszonylag cseke!y eifordftasa is

mas szagbOl nezzuk. Az itt bemutatott hclrom kepen jol erosen megvaltoztalja az LCD·megjelenfton lathat6 kepet.

latszik, miral van szo. Az elso kep kazvetlen{jf, a megjelenfto Az LCD-megjelenftore tehat mindig meroleges iranyb61

sfkjara mer61eges iranybol keszuit. Amint az a masik ket tekintsunk, maskulanben nem azt laljuk majd, amit kellene.

Elektronikus keresd

Ez a kep bemutalja, hogy altalaban mit latunk az elektronikus keres6ben, ha beletekintilnk; a kep karul ott van minden fontos merheto adat. A kep kazepet kinagyfthaljuk, hogy finomfthassuk a kezi elessegbeallftast.

Optikai naqvitas

S ok digitalis fenvkepezdqepnek van gumioptika]a, A gumioptika, mas neven zoom j6- voltabol egy helyben allva is szabalvozbatjuk, mekkora legyen a targy a felvetelen - nem kell tehat kozeladnunk vagy tavolodnunk tole.

Ezeknek az objektiveknek a tenvleqes gyujtotavolsaqa kisebb, mint a haqvornanvos, 35 miliirneteres filmmel dolgoz6 fenykepezogep objektivjee, mert a eeo sokszor kisebb, mint

a filmkocka. A digitalis fenvkepezdqepek objektivjenek gyujt6tavolsagat rneqis a 35 millimeteres megfelelojuk gyujt6tavolsagaval jellemzik,

Emlektabla

PROBLEMA

Nem lehet kiizelebb jutni a tlirgyhoz Ezt az emlektablar lime kerftette el nem mehettem tehat kozelebb hozza. Ez

a felvetel egy 50 miJlimeteres gyujt6tavolsagu objektfwel kesziilt. Mivel felfele keJlett tartanom a gepet a felvetel el is torzult egy kicsit.

MEGOlOAs

peldaut igy: 38-115 millimeter, mert a filmes gephez szokott sok Ienvkepezdnek ez bizonyosan tobbet mond.

Az objektiv gyujt6tavolsag-tartomanyat optikai naqvitasi tartornanvnak is nevezik. Az optikai naqvitas egyebek kozott azert j6, mert az eqesz gyujt6tavolsag-tartomanyban valtozatlan lehet a kepminoseg: rnindveqiq hasznalni lehet ugyanis a eeo teljes fehiletet.

Emlektablareszletek

Egy kicsit hBtrabb iemem. es hasznaltam az optikai nagyftast; ezzel restletet fenykepezhettem. Ezzel az eltavolodassal hstesosebb lett a kep, sot a perspektfva valtozasa folytan ezen a kepen mar kisebb a torzulas, mint az elozon.

Utszeli fak

MEGOLOAs

Niiveljiik a gyujtotavolsagot, hogy megszabaduljunk a zavaro kiirnyezettOl Maradtam ott ahol voitam, csak eppen a lehetolegnagyobb gyujt6-tavolsagura allftottam az optikat. A fak ezzel elkiiloniiitek a forgalmas karnyelettol. Mivel a {ak es a gep kozotti tavolsag nem vehozott, ezert nem vehozot: a tavlat sem.

A gyujt6tavolsag novelese utiln sliikseg lehet meg egy kis igalftasra; itt egy kicsit balra mozdunem; hogya fak tonse meg jobban elkiilaniiijan.

PROBLEMA

Rendetlen az eredeti helyszin

Ietszett nekem a fak tarzsenek egymasutanja, de ha nem vaitoztatok a gyujt6- tfIvolsagon, csak kOlelebb megyek hozzajuk (hogy bizonyos zavar6 reszletek ne keriiijenek ra a kepre), ekkot megvaitozott volna

a perspektfva. Valahanyszor megvaitolik a tavolsag

a fenykepezogep es a helyszfn kalatt, mindannyiszor megvaltozik a tavlat is; ezt a jelenseget vaitoz6 perspektfvanak nevezik.

Az elesre allftas m6dszerei

Adigitalis fenyke~ezo~epe~ ~b~ektivje rendszerint automata elessegbealhto rendszerhez van kapesolva. A gyart6k mas-mas rendszert hasznalnak erre a celra, s az egyiknek a rendszere persze bizonyos helyzetekben jobban hasznalhat6, mint a masike, Peldaul azokat a rendszereket, amelyek a targy altai visszavert fenyjelre tarnaszkodnak, nagyon konnvil beesapni: esak ferde szoqben kell egy falra iranvozni a gepet, hiszen a falr61 visszaverddott jel nem jut majd be a gepbe. Ezek a rendszerek is kitilnden hasznalhatok persze, valahanvszor szemben allunk a tarqqval, Mas automatikus elessegbeallft6 rendszerek a targy vilaqos es sotet reszeinek ellentetet (kontrasztjat) rnerik: ezeket meg

a nagyon sotet, kevesse kontrasztos - peldaul az ejszakai - helyszfnek tevesztik meg.

Az csszetettebb atomatikus elessegbeallit6 rendszerek sokmezds fokuszalasra - mas sz6val teruleti elesseqbeallitasra - alapulnak, es ezzel

Ha sotet helyszfnen fenykepezunk, akkor zseblarnpaval vilagftsuk meg az elesre allltandc teruletet, Minel vilaqosabb a terulet, annal ktinnyebb elesre allltani,

altalanosabb lesz az elesseqbeallitas: nem esak a targy lesz eles. Ezekkel a rendszerekkel kivalaszthatiuk a helyszin valamelyik teruletet, es azt tekintjiik elesre allftand6nak. Ez nagyon j61 jon, ha a leqerdekesebb teriilet nem a kep kozepere keriil. A "f6kuszrogzfteses" qepekkel a targyon barmelv pontot alappontnak vehetiink, es ujraszabalyozhatjuk a kephatarokat,

Gepvalasztaskor erdernes tobbfele helyszfnen kiprobalni az automatikus elessegbeallitast: vilagos es sotet tarqvakon, a latciranvra nem rnerdleges falon esfgy tovabb.

A kezi elesseqbeallitos qepekkel mi valaszthatjuk ki, hogy a tarqvon melyik reszlet legyen eles. Ez akkor lehet fontos, ha magunk szeretnenk szabalvozni a beallltasokat, vagy ha a gep automatikus elesseqbeallito rendszere nem boldogul a helyszinnel. Sotetben azonban nehez feladat lehet kezzel beallitani az elesseqet - eppen mert nines feny.

Automatikus beallitas oldalra tolassal

Ha a kep targya nem kozepre esik - peldaul a sziklak ezen a kepen -, akkor j6 hsszne: veheljuk a "f6kuszrogzftesnek". A lat6meza kozeppontjat a targyra iranyftjuk, s ebben a helyzetben rtigziljuk az elesseget; ezutan tetszes szerint ujrakomponalhatjuk a kepet. A tobbet tud6 digi· talis gepeken ilyen ktirulmenyek kozott a keresaben tenylegesen is elmozdfthaQuk kozepral az automatikus elessegbeallftBs altai tekintetbe veend6 tetiitetet.

Kezi elessegbeallitas

Ha nagyon gyengek a fenyviszonyok, vagy ha a fa felWet a gept61 elfele d61 (itt mindkett6vel meg kellett birk6znom), akkor tenecsoseab kezzel beallftani az elesseget.

Sok fenykepezagep maga jelzi, ha automata elessegbeallft6 rendszere nem adna j6 eredmenyt

a pillanatnyi feltetelek ktiztitt.

Normal automatikus elessegbeallitas

A legtobb targy kellaen fenyes es reszletekben eleg gazdag ahhoz, hogy a gep automata elessegbeallft6 rendszere is j6 eredmenyt adjon. Mivel azt szerettem volna, hogy az egesz lepcs6 eles legyen, besz(Jkftettem a rekeszt (7 7 -esre], s fgy az automata elessegbeallft6 is j6 eredmenyt adott.

Kepminoseg

Tisztaban kell lennunk a digitalis fenykepezdqepek ket fontos jellemzdievel: a kep pixelekben (keppontokban) rnert nagysagaval es a keptdrnorltes hasznalhato fokozataival. Ennek a ket saiatossaqnak az isrnereteben ktinnyebb lesz kivalasztani a mindenkori legjobb beallitasokat, a lehetd legjobb minosegu kepet keszlteni es a leqqazdasaqosabban kihasznalni a gep tarolokapacitasat.

Keppontmeretek

A digitalis gepek tobbseqen be lehet allitani

a keszitendd felvetel keppontjainak a szarnat. Ezt a szarnot aszerint kell rneqvalasztanunk, hogy milyen celra szanjuk a felvetelt, es milyen rnindseqre van szukseqimk, Nagyobb keppont-szamrnal jobb lesz a kepminoseg, de persze nagyobb hely is kell a kep tarolasahoz,

Ezek a festett ilvegrol keszillt felvetelek csak keppontszamban temek el egymast61, a tomorftesi arany vegig ugyanaz volt. Ha mindegyiket a megfelelo meretben nyomtatjuk ki, akkor ugyanolyan minosegunek latszanak. Ha egy kevesebb keppontb61 all6

A legjobb

A legjobb, kinagyitva

Finom

Ez a sorozat ugyanakkora keppontszamu, de killonbOzo tomorftettsegu felvetelekbOl all. Mindegyiket egy Fujifilm S602- es geppel vettilk fel, a legjobb, finom, normal es alapszintu minoseggel. A kinagyftott ket reszleten j61 erzekelheto

Ha a legjobb minosegben szeretnek felvetelt ktlsziteni, allitsuk be a lehet6legnagyobb keppentszamet, es tiimiiritetleniil mentsiik a felvetelt, vagy ha ugy nem megy, akkor a lehetolegenyhebb tiimiirittlssel.

Keptomorites

A felvett kepet a gep taroleeszkozen kell rogzitenunk a majdani felhasznalasiq, A digitalis gepekkel tomoriteni lehet a felvetelt, hogy jobb legyen a tarolehelv kihasznalasa. Tobbfele to-

montes ktizul valaszthatunk aszerint, hogy

a tarolohellvel val6 takarekoskodas kedveert milyen tornorltest vagyunk meg hajland6k elviselni. A gyart6k mas-mas rendszer szerint nevezik el a tomoritesi szinteket; a legjobb (high), a finom (fine), a normal (normal) es az alapszintil (basic) elnevezesek meglehetdsen gyakoriak. A tcmorltest aszerint kell beallitani, hogy milyen rnindseqben szeretnenk viszontlatni a felvetelt.

kepet a kelletenel nagyobb keppontszamu nyomattal jelenftilnk meg, akkor rosszabb minosegunek fog hatni. A tobb keppontb61 all6 kep minosege azonban nem romlik, ha !dsebb metemen nyomtatjuk ki.

Alapszinnl

a legjobb es az alapszintu beallftas kozotti minosegi kiHonbseg.

Alapszintil, kinagyitva

, I '. '. ., . r'" • ',' .c • • •.

~ " " ,

" .

•

A meqvilaqitas beallltasa

S ok qeptulajdonos orornmel allitja a qepet teljesen automatikus uzernmodra, mert mindennapi felveteleket keszit, vagy csak szabadsaga idejen fenykepez. Ha qepunk kezzel is beallithat» - s ezzel taqabb lehetdseqeink vannak a hasznalatara -, akkor celszenl megtanulnunk, melyik beallitas hathat az elesseqre es a megvilaqltasra Lmegvilagitason", mas sz6val expozici6n itt az objektiven a meqfeleld kep kialakitasahoz atbocsatando tenvrnennviseqet ertiuk).

Alar

A fenvkepezdqep zarja szabalvozza azt az idatartamot, ameddig feny erheti a CCO-t. A feny a zar kinvitasanak es bezarasanak pillanata kozotti iddben hathat a CCO-re - ezt az iddtartarnot zarsebesseqnek is nevezik. A zarsebesseqet

a rnasodperc tort reszeivel szokas rnerni. A gepek nernelviken B (bulb setting) jelzi azt, hogy a zar addig marad nyitva, ameddig azt a fenvkepezd nyitva tartja.

A zarsebesseqqel j61 szabalyozhat6 a mozqas fenvkepen val6 meqjelenltese is. A nagyobb sebessepek [peldaul az 1/500 masodperc) inkabb kimerevitik a mozg6 tarqvat, a kisebb sebesseqek (peldaul az 1/30 rnasodperc) meg eletlenul jelenitik meg az ez ida alatt mar eszrevehetden elmozdul6 tarqvat.

A rekesz

A fenvkepezdqepben egy allithat6 "szivarvanyhartva" - szokasosabb elnevezes szerint rekesz - szabelvozza az objektfv nvilasat, s ezzel rneqhatarozza azt, mennyi feny jusson a CCD-re.

Nagy zarsebessaq

A mozgo targyak, peldaul a folyo viz elesseget a megfelel6 zarsebesseg megvalasztasavallehet szaMlyozni. A nagy zarsebesseg (itt 1/250 mesodperc} "megfagyasztja" a mozgast s ez jol jOn, ha a mozgo targy resztetei: is szeremenk. visszaadni.

Kis zarsebesseg

Sokszor erzekletesebb lesz a telvetet, ha kisebb zarsebesseggel fenykepezziik a mozgast mert elmosodottabbak lesznek a kiilVonalak. A folyo viz kepenek eletlensege (a felvetell/60 tnesodperces zarsebesseggel kesziilt) meger6sfti azt a benvomest, hogya viz aramlik a kiivek kiiziitt.

Maximalis melysegelesseg

A rekesz megfelel6 bealfitasaval az eqesz helyszint elesse tehetjiik. A fenti tajkep fenykepezesehez a lehet6legnagyobbra kelfett nlivelni a melysegelesseget, ezert f/II ertekure alfitottuk a rekeszt.

A rekesz altai nyitott res nagysagat szabvanvos szarnsorral szokas jellemezni; rendszerint tortszarnok nevezdikent irjak fel aket, ilventorman: fill vagy f/5.6 (a tizedesvesszd helyett tizedesponttal). Sohase Ielejtsuk el, hogy rninel nagyobb ez a szarn ott a nevezdben, annal kisebb a rekesznvllas, Ahogyan a rekesz egyre kisebb lesz, egyre kevesebb feny eshet a CCO-re. A zarsebesseqqel es a rekesszel egyuttesen mar teljesen megszabhat6, osszesen mennyi feny juthat a CCO-re, vagyis az, hogy mennyi feny alakithatja ki a CCO-n a kepet (lasd a 36. oldalt).

A rekesz azonban nemcsak az objektiven atlepo feny rnennviseqet szabalvozza, hanem

Minimalis melysegelesseg

Ha azt szeretnenk, hogya targy kiemelkedjen a zsUfolt, zavaros hfltterb61, erdemes a nyflas nlivelesevel (peldaul f/2.8-as nyilassal) minel kisebbre iisszeMzni a melysegelesseget. Ezt a "kiemel6 elessegbealfitast" f61eg a portrefenykepezesben hasznaljak.

Ha a gepet kezben tartjuk, legalabb 1/125 masodperere vagy meg riividebbre allftsuk a megvilagitasi idol, nehogy exponalas kiizben razk6djon a gep • mert akkor eletlen lesz maid a felvetel.

azt is, hogy a helvszlnbd' mi lesz eles a felvetelen. Ha a rekeszt szilkebbre vesszuk, mondjuk, fill ertekilre allitjuk, akkor a kep szelesebb tavolsaqtartornanvban lesz eles, ha meg tagitjuk, mondjuk, f/8-asra, akkor ez a tartornanv szikebb lesz. Az elesen rneqielend tarqvak tavolsaqanak tartomanvat melysegelessegnek nevezik.

Digitalis fenyerzekenyseg

Afejlettebb digitalis fenykepezogepeken szabalvozni lehet a Ienverzekenvseqet. Minel nagyobb az ISO-ertek, annal erzekenvebb lesz a CCD a gyenge fenvre - epp(igy, mint a fenykepeszeti film. De a kompakt digitalis fenykepezogepek CCD-je meqsern eqeszen olyan, mint

a film: az erzekenvseqe nemigen megy az ISO 1 Otl-as ertek ala es a nagyjab61 800-as ertek fijle sem.

Az ISO-ertek allitasaval szelesebb megvilagftasi viszonyok kozott keszithetiink felvetelt kiszemelt tarqvunkrol; alkonyatkor, a feny csokkenese kozben is fenvkepezhetiink, s ehhez nem is

kell villanofenv, eleg csak nagyobb ISO-erteket beallitani. A digitalis fenvkepezdqepek ebben erdsen tultesznek a filmes gepeken: kepkockankent valtoztathatjuk a fenyerzekenyseget.

Az ISO-ertek szabalvozasaval megtehetlink val ami mast is: kiilcnfele beallitasokkal keszlthetimk felvetelt ugyanarr61 a targyr61 (lasd a 32. oldalt). Peldaul a sportfotozasban nagyobb zarsebesseqre lehet szuksequnk a rnozqas kimerevitesehez, Ha nagyobbra allftjuk a fenyerzekenyseqet, akkor ugyanazon a helyszfnen nagyobb zarsebesseqqel Ienvkepezhetunk.

Kis ISO-ertek

Ragyog6 fenyviszonvok kiiziitt a legkisebb ISO·erteket valaszthatjuk (ISO 100-at), hogy a kep a leheto legjobb minosegu legyen. Mivel ragvogo fenv volt, amikor ezt

a sziikokutat fenykepeztem, ugy szabillyozhattam a zarsebesseqe; hogy meg valamelyest ew!Jkelheto maradjon a viz mozgasa, egyszersmind elesse tehettem az egesl helyszfnt.

Kiizepes ISO-ertek

Ezeket a regi utaz6boriindiiket egv helvreallftott petveudvero« vettem fel tompa, delutani tenvaen. Ha

a legkisebb ISO-erteket allitottam be, a gep azt jelezte, hogV villan6fenyt kell hesznelnom, de azt nem akartam. Inkilbb 400-ra allitottam at az ISO-erteket, s azzal mar beal/fthattam a nekem tetszo nyfiast es zarsebesseget.

A nagyobb ISOertekek beallitasaval ronthatunk a kep minosegen, mert

a villamos "zajok" durvabba teszik

a kapet, Mindig az eppen meg megfelelo legkisebb ISO.erteket allftsuk be, hogy

a kepmin6seg a leheto legjobb legyen.

Nagy ISO-ertek

Gvenge fenyben, peldaul ezen az esti tengerparti felvetelen esetleg a legnagyobb ISO-erteket kel/ beal/ftani (ISO BOO-at). Ezzel a beilllftassal mar valamelyest romlik a kepminoseg, es nemelyik gepen bizonyos kiserojelensegeket is eszrevehetiink, peldaul veletlenszeruen elszinezodiitt foltokat a nagyon siitet vagy arnyekos helyeken; ez viI/amos zajb61 fakad.

MIKOR HASZNALJUK?

Kis ISO-ertek (100-200)

Napos szahadteri felvetelekhez, peldaul gyerekkepekhez, nvaralas kiizbeni felvetelekhez.

T ajkepekhez, allvanyrol keszltett belsd felvetelekhez,

Ha a lshetd legjobb minosegu kep kell.

Bonis id6ben keszltendd felvetelekhez.

Ha ji fenyviszonyok k6ziitt kell mozqast fenykepeznunk.

K8zb61 keszitett Jandi felvetelekhez". Gyenge fenyviszonyok k6zepette, popkoncerten, ejszakai felveteleken. Gyors rnozqasok fenykepezesere (peldeul sportesemenveken) tompa fenyben, vagy belsd terben.

K5zepes ISO-ertek (250-400)

Nagy ISO-ertek (500-800)

Expozfci6s m6dszerek

ta: fenvkepezdqepekben, a legegysze-

nibbeket leszarnitva, van automatikus fenymera; ez rneri a targyrol java fenyt, es megmutatja, milyen nagysagu rekesszel es zarsebssseqqel erdernes fenvkepezni. A fenymerarendszer ugy

Pontmereses iizemmod

Ezeknek a strandkabinoknak a megvi/agftasat a kezi, te/jes helyszfni iizemm6dban mertiik meg. A vilagossarga kabin ket reszen meniink: a napsiitotte teszen es az amyekoson. A felvetelt azutiin a ketto koze eso megvilagftiJssal keszftettiik.

Kiizepsulyos

Ez a renymeres legregebbi rnodszere: a fenymero a kere- 56 also resze kiizepen lathato targy fenyet rneri. Ez tajkepkeszlteskor lehet hasznos, mert kUliinben a vilagos egbolt becsaphatna a fenymerdt, es emiatt alulexponatt lehetne

a felvetel.

Matrix, mas neven sokmezfis ilzemmod

A legujabb merdrendszerek

a teljes megvilagitast a keresdben lathato kep kuliinfele helyein vegzett meresekbdl allapitjak meg lleqalabh 64

as legfeljebb 256 helyen mert ertekek atlagabol). Ezzel a modszerrel igyekeznek pcntosabban megallapitani a rneqvilaqitast.

van beallltva, hogy a lehetd legjobb keprnindseqet ado zarsebesseqnvlas parositast adja meg. Ez a .kivanatos megvilagftas".

A rneqvilaqltas szabalvozasat kozelebbrdl nem isrnerd telhasznatok dolqanak rneqkonnvltesere a digitalis gepek leqtobbje automatikus expozfcios rendszert hasznal. Ez a rendszer rneqrneri a targy felal erkezd fenvt, es ugy allftja be a gepet, hogy a lehetd legjobb legyen majd a kep, Az automatikus expozicios rendszereknek tobbfele beallftasuk - uzemmodiuk - van, s azokkal a totes betolvasolhatja a fenymera altai valasztott beallitasokat.

Azoknak, akik tisztaban vannak az expozlcios technikakkal, es bele is szeretnenek avatkozni a felvetelkeszitesbe, a digitalis qepek -Iegalabbis sok kazliluk -Jehetdseqet adnak a kezi beallftasra. Ezeken a qepeken tetszdleqesen es eqvmastol fliggetlenul allfthato a zarsebesseq es a rekesz nagysaga - a fotos tehat szabad kezet kap.

Matrix iizemmod

Az emlekmrJ a lefenvkepezesenez a matrix iizemm6du fenymerest hasznaltuk, es a me/ysegelesseg szaM/vozasara a rekesznyl1asnak adtunk e/sobbseget. Ez az iizemm6d sokfele megvilagftasi he/yzetben ad j6 eredmenyt.

Rekesz-el6valaszto autoexpozicio

EI6zetesen meqvalaszthatiuk a klvanatos rekesznvilast,

sa rnerdrendszer megmutatja, hogy ahhoz milyen zarsebesseq tartozna. Hasznaliuk ezt az uzemmcdot, ha rekeszelassel szeretnenk szabalvozni az elesseqet.

Kiigazitott expozlcioval

Lassuk a mert ertekeket

Valasszuk csak ki a klvanatos rneresi rnodot (lasd lent balra a tablazatot], as in3nyftsuk a gapet

a meqmerendd targyra. Kazi uzemmedban ardemes tekintetbe venni a sotet as a vilaqos teriileten mart ertekst, as a kett6 kiiziitti erteket kivalasztani, hogy kiegyenlftsiik a megvilagftast.

AUTOEXPOZiCIOs UzEMM600K

Ha a targy nagy tetiileten sotet t6nusu, mint ez a hiitulr61 megvilagftott keramiaesendelet (a targy nines elegge megvilagftva), az automatikus fenvmer6rendszer alapjan kesziilt felvetelen a kep tul vilagos lesz. Ezt ugy egyenlfthetjiik ki, hogy

Program szerinti autoexpozicio

Ebben az Ozemm6dban a gepbe foglalt program szerinti zarsebesseqerteket es rekesznvllast kapjuk. J6,

ha szem elott tartjuk, hogy kezben tartott geppei fenykepezve milyen zarsebesseqet kell hasznalnunk,

Ziirsebesseg-e16valaszto aut08xpozicio

A fetes most a zarsebasseqet adhatja meg; a mer6rendszer pedig megmutatja, mekkora legyen a rekesznvilas. Hasznaliuk ezt a modot, ha kezben tartjuk a gepet, vagy mozqas abr<izolasaval kiserleteziink.

Kezi ilzemmod

Kezi beallttassal a zarsebasseget es a rekesznvilast is szabalvczhatjuk, s tekintetbe vehetjlik a belsd vagy kUls6 fenymero mutatta ertekeket, Ez adja a legnagyobb szabadsaqot a beallltasban, es az jo szolqalatot tesz az ujitasra tiirekvd fot6snak.

Pontrnereses fizemmod

Az Ujito hailarnu totosnak ez

a legjobb es legpontosabb rnodszer a megvilagitls meghatarozasara; ilyenkor a fenymero a targy egy kis feliiletdarabjanak fenyet men. Ezt a teriiletdarabot hatarolojelek rnutatjak

a keresdben, A pontmeres megfeleld ertekelesehez j61 kell ismemi az expozlcios modszereket.

Pontmereses automatikus ilzemm6d

Ez ugyanaz, mint a pontrneres, azzal a kOliinbseggel, hogy fenvrneresre es a tavolsaqrneresrs hasznalt pont nem feltetleruil ugyanaz. Az alapgondolat az, hogy a kep legfontosabb pontjarol kell rnintat venni, de annak a pontnak nem kell szliksegkeppen megegyeznie az elesrs allitas alappontjaval. Gondoljunk arra. hogy hoi volna a fenymeres pontja egy arnvekon.

Tulexponalt _

Alulexponalt

Kiigazitott expozici6val

Ha a targy nagy teriileten vilagos t6nusu (a targy el6terbe keriil a megvilagftassal), mint ez a megvaltoztatott keramiacsendelet, akkor az automatikus expozfei6s rendszer alapjan kesziilt fe/vetel tulsagosan slitet lesz. {jgy segfthetiink

vagya vilagosabb teriiletek fenyet merjiik, vagy felhasznaQuk ezen a helyzeten, hogy a gep altai mutatott megvilagftas-

az expozfei6kiegyenlftest (Iasd al50-51. olda/on). na/ nagyobbat allftunk be.

y ~ • • (: '" '. ":", 8 ,', ~~ ~ ,<

~ .

A helyszfn szerinti proqrarniizemmcdok

Ahelyszfn szerinti proqramuzemrnddok a leggyakoribb helyszfneken a fenykepezogep gyart6ja altai megadott - a kerdeses kiirnyezetben legjobbnak tartott - automatikus expozfci6s beallitasokat veszik alapul. Ha ezt vagy azt az eldre megadott tipusu tarqvat tenykepezzuk,

akkor ezekkel az automatikus beallltasokkal gyorsabban es kiinnyebben jutunk majd kiivetkezetes es megbfzhat6 eredrnenvhez. A leggyakoribb ilyesfajta uzernrnod a portre, a tajkep, a sport, az ejszakai felvetel es a fekete-feher. Nernelvik qepen mas beallitasokat is talalunk,

Fekete-feher uzemmod

A fekete-feherben k{~szii/t f(mykepek meglepo hatasuak lehetnek, mert csak a fenyre es arnyekra tamaszkodhatnak. Ahogyan ezen az egyszer(J kepen lathat6, a fekete-feher iizemm6d a szfnek e/tilntetesevel hangsulyosabba teszi

a targy alakjat es vilagossagat.

Portreuzemmnd

Ha szetemenk; hogy targyunk valahogyan kiemelkedjek a zavar6, nyugtalan kornyezetbOl

- peldaul errol a szarvasr61 szeretnenk portret keszfteni -, valasszuk

a ponreiuemmodo: Ez szeleste tarja majd

a rekeszt, es a targyra sz(Jkfti a melysegelesseget.

Tajkepiizemmod Ennek a helyszfnnek

a megorokftesehez nagy melysegelesseg kellett, a gepet tenst tajkepiizemmodba allftottuk. Ez a mod kicsire veszi

a rekesznyflast, hogy

a kepen minden a leheto legelesebb legyen.

Portre Tajk8p Sport Ejszakai felvMel Fekete-feher
A portrek altalaban A tajkepek tobbsegen A sportfelvetelekan Ejszaka altalaban A fekete-feher leny-
akkor j6k, ha a targy minden reszlet elesen rendszerint gyors hosszas rneqvilaqltas- kepezest ksdveldk
maga eles, a hatter jelenik meg; ehhez mozqasokat. mozdu- sal, kis zarssbesseq- ororners nernalvik gep-
meg elmos6dott. Ez az altalaban kis rekesz- latokat abrazolunk, s gel kell dolgoznunk, pel ilyen Uzemm6dban
Uzemm6d viszonylag nyflas (peldaul 1/11) ezek kimersvitesehez s rendszerint allvanyra is lehet felvetelt keszi-
nagy rekesznvilas kell. Ez az Uzemm6d nagy zarsebesseq kell. tesszuk a gepel. Ez az teni: a lekete-Ieher
beallltasaval (peldaul igyekszik olyan nyflast Ez az Uzemm6d tehat Uzemm6d tobbnvire lelveteleken nincsenek
1/5.6 ertekkel) eri el beallltani, hogy az inkabb nagy zarsebes- eles kepet ad, s nagyra szlnek, csak a lekete
ezt a hatast: ehhez eqesz kep eles legyen. seggel probalkozik valasztja a es a teher kul6nfele
a lenymero szerinti zar- - ha kell, az elesseg megvilagftasi idol. arnvalatai,
sebesseqet adja meg. rovasara. A villanofenv alaptulaidonsaqai

Adigitalis fenykepezogepekbe alta laban villant6t is beepltenek - belsd vagy keso esti felvetelekhez, A qep rendszerint figyelmezteti az embert, hogy hasznalion villanotenvt, sot esetleg rnaqatol is villant. A fiqvelrneztetes altalaban kezben tartott qeppel val6 fenykepezesre vonatkozik, mert ilyenkor jobb, ha nagyobb zarsebssseqqel dolgozunk.

Siitet belsf terek

Ha epillet belsejeben vagy felhomalyban kell fenykepeznilnk, a beepftett villanofeny eleg megvilagftast adhat a felvetelkeszfteshez. Bar ennek a templomnak

a belseje nagyon sotet volt, lattam, hogyaz aranyszfnure festett orgonasfpok jol mutatnak majd, es automatikus modbe al/ftott beepftett villantoval fenYkepeztem.

A beepitett villan6feny tobbfele iizemm6dban dolgozhat, s a fot6s kfvansag szerint valaszthat koziiliik. A szokasos iizemm6d az automatikus villantas: ehhez a gep hasznalojanak semmit sem kell tennie (marmint azon fehil, hogy ebbe az iizemm6dba allftja a gepet). A villantast

a qepen leva erzekelo szabelvozza - a targyr61 visszaverddott feny rneresevel.

Lehilineseld pilla nat

Ezt a capaszajrol keszillt kozelkepet egy epillet belsejeben leva akvariumban vettem fel, kezi beallftasu beepftett villantoval. A villanofeny kimerevftette a capa mozgasat, es fgy eles lett a kep.

A villanofeny hatotavolsaga

A villan6feny hat6tavolsaga az a tavolsagtartomany, amelyen bellil a villan6fennyel meg kedvezd megvilagftasu felvetelt lehet keszlteni. A tlil kiizeli targyak tulsaqosan ragyog6ak lesznek, a tul messzire esOk meg tulsaqosan helvanvak, Fontos tehat, hogy a targy a megfelelo tavolsagban legyen.

A villan6feny er6sseget kulcsszarnrnal is jellemzik: rninel nagyobb ez a szam, annal er6sebb fenyu a villant6. A kulcsszarnok azonban akkor hasznaihatok iqazan, ha a gept61 elkliliinUl6 villant6val dolgozunk.

Iermeszetes szinek

A nem tettneszetes megvilagftasu helyszfneken - peldaul ezen a mesterseges tenyben uszo vfz alatti jelenetben - a beepftett villanto elenkebM teheti a szfneket. A villanofeny itt mindent bevilagftott, a szemnek kevesM eszreveheto szfngazdagsagban mutatja a halat es a novenyzetet.

..

Onkiold6

Alegtiibb gep fel van szerelve egy igen hasznos eszkiizzel: az onkioldcval. Ennek az a dolga, hogy ha a fetes megnyomta a kioldeqornbot, akkor valamennyivel kesleltesse az exponalas iddpontjat, A kesleltetesi idot eldre megadott ertekek kiiziil valaszthatiuk ki, sokszor esak kettd kiizul (a legegyszenlbb gepeken sokszor nines is ket ertek. esak egy). Az onkiold« tiibbnyire akkor hasznalatos, ha a gepet kezeld ember maga is rajta akar lenni a felvetelen - peldaul csaladi kepeken vagy onarckepen, Csak megnyomjuk az iinkioldot, azutan gyorsan a helvunkre szaladunk a gep eldtt, es varjuk, hogy exponalion a gep. A gepnek ilyenkor persze szilard tarnasz

kell, peldaul fal vagy harornlabu allvany. A digitalis qepek hivatasos hasznaloinak nagyon hianvzik ezekrdl a gepekrol a kioldozsinor, Ha allvanvra tettuk a gepet, nagyon fontos ugy exponalni, hogy az meg veletlenul se mozduljon el. A kioldozsinor tokeletesen megfelel ennek

a celnak, de ha a qephez nem lehet ilyen zsinort esatlakoztatni, marad az onkioldo. Az onkioldc ugyanis keslelteti az exponalast, s ez ido alatt elhalhat az exponalassal veletlenul megliikiitt gep mozqasa.

A razk6das elkerlilese

(a szemkiizti oldalon) Sok kompakt digitalis gephez nem lehet kiold6- zsin6rt csetlesonetn: pedig allal ugy exponalhatunk, hogy hOlla sem erilnk a gephez. Ha hsromlaM allvanyra tessziik

a gepet, az iinkiold6 p6tolhatja a kiold6zsin6rt.

Elore latni az esemenyeket

Ha a mozg6 targyak - peldaul az itt lathat6 vitorlas haj6 - fenykepezesekor kiold6zsin6r he/yett iinkiold6t hasznalunk, j61 kell megvalasztanunk a keslettetest: ugy, hogya tenyleges expozfci6 pillanataban targyunk eppen a megfelel6 helyzetben legyen. Ez csak nemi gyakorlat megszerzese utan

r

FEJLETTEBB GEPEK

Az elozo reszben a digitalis qepekre altalanosan jellernzd vonasokat tekintettiik at. Most azok kovetkeznek, amelyek csak a leqosszetettebb gepeket jellemzik. Nemelviknek - peldaul a villanto tovabbi tulajdonsaqainak - a bernutatasakor ott folytatjuk, ahol az elemi tudnivalok isrnertetesekor abbahagytuk; mas, ujabb terUieteken pedig rnelvebb betekintest adunk a digitalis fenykepezogep rendszerebe,

Nernelvik funkcio esetleg csak bizonyos gyartmanyokban es modellekben van meg, de ezekrol is beszelni fogunk, hogy az olvaso tajekozott legyen, ha uj gepet vasarolna, Azoknak, akiknek a gepeben megvannak ezek a funkci6k, iqveksziink boviteni az isrnereteit, es gyakorlati tanacsokkal is szolqalunk.

Ennek a fejezetnek a nagy resze arra szolqal, hogy segitsen az olvasonak a szokasos .nvaralasi kepeknel" erdekesebb felveteleket keszlteni: azoknak pedig kiilonosen hasznara lehet, akiknek mar kedvenc idotoltesukke va It a digitalis fenvkepezes,

Ablak es oszlopok

A soktele funkci6val felszerelt gepek nagyobb teret adnak az alkotasnak, az ujit6 kedvnek. Es dolgozni is nagyobb orom velilk.

44 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

Digitalis naqvitas

SZinte minden kompakt digitalis gep lehetdseqet ad a digitalis naqvitasra (digitalis zoomra); ez fokent arra j6, hogy a totes tullephess en a riigzftett gyujtotavolsag szabta hatarokon. A valosaqos qumioptikaval felszerelt gepek is szolqalnak ezzel, mert megniivelhetik vele az objektfv latszolaqos naqvitasat,

A digitalis zoommal a totes felnagyfthatja az eredeti felvetelen meg kicsi teriileteket. A nagyftas rendszerint a gep LCO-s kepelonezojen

zajlik: kivelaszquk es elmentjiik a felnagyftando teriiletet.

A digitalis naqvitast a gep veqzi, egy szoftveres interpolacionak nevezett eliarassat. A digitalis nagyftas rnerteke attol is fiigg, hogy milyen iizemm6dban keszult a felvetel: a finomabb uzernrnodokban kisebb a lehetseqes naqvitas,

A digitalis nagyftas mindig ront a keprnindseqen, hiszen a vegso kep a szukseqesnel kevesebb adatbol all elo.

Ez a ielvetet egy 35 millimeteres gyujt6tavolsagu objektfvnek megfelelo objektfvu digitalis geppel keszult, a gep engedte legjobb kepminosegben A kep eles lett, simsk rajta a szfnatmenetek es arnyalatvaltozasok

46 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

a lahetd legkiizelebb nem mentiink a felveendo targyhoz. Ha igy tesziink, kevesbe kell majd nagyitani a kepet, jobb lesz tehat a kepminoseg.

Kepminoseg

A digitalis nagyftasnak az a hBtranya, hogy mindig ront a kep minDsegen, hiszen a sziiksegesnel kevesebb adatb61 allftja iissze

a kepet Ez a minosegromlas a szoftveres interpolaci6 kavetkezmenye: az uj keppontokat iktat be a meg· leva tenyleges keppontok kaze"

Digitalis nagyitassal

Ezt a felvetelt ugyanonnan keszitettiik, ahonnan az elozot, csak 4-szeres digitalis nagyitassal kiemeltUnk ket vadrat. Kis meretben meg fgy is e/fogadhat6 a kepminoseg"

A bal oldali felvetel kazelebbrol keszult; ez etes, es folytonosak rajta az atmenetek A tole job bra eSD kep mar digitalis nagyftas"

FEJLETTEBB GEPEK 47

tc: mas sz6val a kozeltelvetel a targy

egy kis reszletevel tolti ki az eqesz kepet.

Ez a felvetelkeszltesi m6d altalanosan hasznalatos a termeszet-fenvkepezesben, peldaul egy-egy virag belsejenek az abrazolasara,

Az objektfvek mindseqenek javulasaval mar olcs6 gepekkel is lehet makr6zni. Az objektivek a naqvjabol masfel labtol (50 centimetertdl] a veqteleniq minden tavot elesre allithamak. Makrom6dban - ebben rendszerint egy mozgathat6 elem keri.il az objektiv lencsei koze - a gep a tole 4 hiivelyknyire (10 centimeterre] esd tarqvakat is elesre allithatia,

Makro

Szupermakro

Ha ela, eleven anyagot fenykepeziink - ilyen ez

a szem eper is -, a szupermakrom6d nagy lat6szage meg kerekebbe teheti

a targyat, szinte kezzelfoghat6va.

48

Ha autoexpozicioval keszitiink mekrotelveteleket, mindig hasznaljunk rekesz-elovalaszto modot (Iasd a 36-37. oldalt), tiS a leheto legkisebb rekesznyHast allitsuk be, hogy miner elesebb Isgyen a kep.

a fejlettebb qepek objektivjei meg az ennel kozelebbieket is. Ez sokkal szelesebbe teszi a Ielveteli lehetdseqeket,

Ez a kepsorozat azt mutatja be, hogyan keriilhet a gep lepesrollepesre kazelebb a targy{ihoz. A fenti kep 50 centimeter tavolsagb61 kesziilt; makro hasznalata nelkiil ennel kiizelebbrol nem is lehet kepet kesziteni. A fent jobbra latham felvetel mar a makrom6dban lehetseges legkisebb tavolsagb6/, 10 centimeterrol keszii/t. A harmadik, jobbra eso kepet szupermakromodban keszitettiik; az itt haszna/t Fujifilm S602-es gep ebben

az iizemmodban 1 cemimetene eso targyakr61 is keszfthet kepeket. Ez mar

a nagyitasi tartomany szeles latoszagu reszehez tartozik, es keves latszik a MtterM/. Ezen a harmadik kepen j61 hat

a szeles latoszaggel egyiitt jaro torzitas; mas felveteleket azonban elronthat.

Makro es elesseg

Ha a gep objektfvjet egy kazeli targyra fokuszaljuk, csokken a melysegelesseg - a kello elesseggel visszaadhato tavolsagtartomany. Kovetkezeskeppen rendszerint kis rekesznyflast kell beallitanunk, f/ll-et vagy f/16-ot (Iasd a 32-33.

olda/t). Ha ilyen kicsire van allftva a rekesz, hosszu expozfci6s idore lehet sziikseg, vagyis hfiromlabtJ allvanyra vagy mas szilard tamasztekra (peldaul asztalra) kell tenniink a gepet (es erdemes onkioldot hasznalni, hogy az exponalassal ne razk6djon a gep).

FEJLETTEBB GEPEK 49

A rneqvilaqitas kieqvenlltese

Aszfnarnyalatok elterese, vagy a vilaqos es a sotet reszek kontrasztja sokszor megzavarja a digitalis fenykepezogep automatikus expozlciobeallito rendszeret, es az helytelen eredrnenvt ad. A matrix uzernrnod (lasd a 36-37. 01- dalt) csokkenti a helyszfn kulonbozo pontjain veqzett meresek atlaqolasaval kapott eredmenv hibaiat, llvesfele nehezseq tobbnvire harem helyzetben. szokott tarnadni: ha a helyszinen sok a vilagos resz, ha sok a sotet folt, es ha a hely-

szlnt ellentenv vilagftja meg (a nap a geppel szemben all), peldaul egy t6 felszinen visszatiikrozddik a napfeny,

Ezekben a helyzetekben a digitalis qepek egyik gyakori funkci6ja, az expozfci6kiegyenlites segfthet rajtunk: ezt hasznalva kozolhstjuk a qeppel, hogy a tenvleqesen mertnel nagyobb vagy kisebb rneqvilaqitassal dolgozzon.

Alulexpomilt felvetel

A vilagos tonusu nagy teriiletek - itt a homok - miatt az automatikus expozfci6beal/ft6 rendszer szetimi beallftassal alulexponaft kepet kapunk. A felvetel sotet tesz, az amyekos reszeken nem latszanak a resnetek, es tompak a vilagos reszek.

Pozitfv kiegyenlftes

Ha az automatikus rendszert pozitfv kiegyenlftesre kesztetjiik, akkor az az el6bbinel er6sebb megvilagftast fog beal/ftani. Ez helyreigazftja az imenti alulexponaltsagot, es ragyogobb kepetad.

MIKOR HASZNALJUNK KIEGYENlirtST

Az expoziciokieqvenlitest sokszor .expozlcios egysegekben"IEV-szamokban) fejezik ki. A kiegyenlites tartornanva peldaul -2EV es + 2EV ktize eshet, es 1/3EV-nek valaszthatiuk a lepeskozt, Ha flyen EV-szamot latunk, gondoljuk azt eqvszenlen egy expozicins fokozatnak (ket ilyen fokozat rneqvilaqitasban marve egymasnak a ketszerese: ez annak felel meg, hogy eggyel odebb allltjuk a rekesznviiast vagy a zarsebesseqet]. Ha tehat az expozicios kiegyenlftest

+1 EV-re allitjuk. akkor a gep elosztir rneqallapitia

a helyszin autoexpozfci6s fokozatat, majd egy fokozatot feljebb lep, vagyis ketszer annyi feny! enged az erzekel6re. Ez mindent vilaqosabbe tesz majd

a fslvetelen.

Ha vilagos arnyalatti a targy

A naqvobbreszt vilagos t6nusu targyak rneqzavarhatjak az automatikus expoifci6beallft6 rendszert - peldaut ha egy szoke. lehar ruhazatu embernil szeretnenk portret kesziteni -. es a felvetel sotet lesz, lIyenkor allftsuk + 1 EV-re vagy + 2EV-re a kiegyenlitest

Ha siitet arnyalatu a targy

A nagy stilet teriiletek - peldiiul egy fekete haju. sotet rubazatu ember portreian - tUlexpomilasra indithatjak az automatikus expozici6beallft6 rendszert, es az igy kesziilt kep tulsagosan vilagos lesz. Allftsuk -1 EV'fe vagy -2EV'fe

a kiegyenlftest.

Fonykiipezes elienfenVben

Ha vizparton vagy havas tajon a nap a geppel szemben all, az eres visszaverodas alulexponalasra kesztetheti az automatikus expozlciebeallltc rendszert. Ezt + 2EV nagysagu kiegyenlitessel ellensulyozhatjuk, de az ehinezeten min dig ellenorizziik, milyen lesz az eradmenv,

ilyen helyzetekben probasorezatet lehet keszlttetni (ezt az automatikus expozfciobeallftas savokra nsztasanak is nevezik): a gep nem egy kepet allft el6

a targyrol, ha lenyomjuk a kioldogombot, hanem harmat, mindegyiket a fotos altai beallitottOl valamelyest elter6 expozfciokiegyenlftessel. Ez jol jahet, ha nem vagyunk biztosak abban, vajon mekkora legyen a kiegyenlites.

Tulaxponalas

Ezen a szobron nagyok a sotet t6nusu tetiiletek, emiatt az automatikus expozfciobeal/fto rendszer tul nagy expozfciot al/ft be,

s az .kimosse" a kepet. A kep tulsagosan vilagos lesz ahhoz kepest, amit az agy helyesnek ftelne meg.

Negatfv kiigazitas

Ha automatikus kiegyenlftesiil negatfv szamot adunk meg, a rendszer visszefogja az expozfciot, s ettal a kep arnyalatai sotetebbek tesznek. Ezen a kepen mar valoszerubbnek tunik a szobor, mint az e16z6n.

FEJLETTEBB GEPEK 51

50 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

A Iehereqvensulv beallitasa

Mas-mas megvilagitasi korulmenvek ktiztitt meqvaltoznak a targy ktirnyezetebol jtivo feny szinei. Peldaul a kesd delutani napsutes mindennek nagyon meleg szint ad, a ktiztinseges villanyego meg melegebbet. A digitalis gepek CCD-je a kozonseqes nappali [nvari, deleldtt 10 6ra es deiutan 4 6ra kozotti] fenyben val6 fenykepezesre van beallitva. Ha a kornvezd feny nem ilyen, akkor a kep jellegzetesen elszinezddik, Az ilyen korulmenvek kozotti fenvkepezes megkdnnvltesere sok digitalis gepbe fehereqvensLilyt beallit6 rendszert is beleszereltek. A feheregyensLily a filmes tenvkepeszetbdl is isrnerds

Nemelyik targyon, peldaul esti fenyben kesziilt portren nagyon kellemesek lehetnek a lagy arnyalatek, mindig fontoljuk meg tehat, hogy m6dosltjuk-e a feheregyensulyt.

Iermeszetes megvilagltas A nappa/i f{my megvilagftotta szabadteri helyszfneken rendszerint nines semmi baj a feMregyensul/yal. Az J1yesfajta fefveteleken meglehetos pontossaggal jelennek

meg a szfnek.

52

lehet: ennek az egyensLilynak a fenntartasara hasznalnak a fenvkepeszek korrekci6s szilrdket.

A legttibb qepben automatikus fehsreqvensulv-beallito rendszer rrulkodik: ez a fot6s beavatkozasa nelkul is igyekszik kiegyenliteni a megvilagit6 teny szlnosszetetele miatti eltereseket: kisztiri a "tLilsLilyba" keriilt szineket, hogya szinek .normalisak" maradjanak. NemeIyik qepben ez a rendszer kezzel is bealilthato: a fot6s megadhatja a neki legjobban tetszd (egy feher targy szinenek rneresere tarnaszkodo] beallitast, Sokszor eleve meg vannak adva bizonyos gyakori fenvforrasok, peldaul a megvilagitas arnvekban (a szabadteri amvekban gyakran kekebb a feny), fenvcsoves megvilagitas es izz61ampas rneqvilaqltas.

A gep eldnezeti megjelenitojen ellendrizhetjuk, rend ben vannak-e a szinek, es ha kell, a fehereqvensulv beallltasaval tuntessunk el r61a minden eszrevehetd elszinezddest.

Vegyes megvilagltas liobbra)

Ha a helyszfnt tobbfele fenyforras vilagftja meg

- ezt peldaul a nap, fenyeso es izzolampa -,aligha lehet .termeseetes" szfneket varni; ilyenkor ugy al/ftsuk be a feMregyensulyt, hogy az a nekiink legjobban tetszo eredmenyt adja .

Belteri megvilagltas (balra)

Az elso kep betteti megvilagftiJsban kesziift, a feMregyensuly m6dosftasa nelkiif.

A masodik kepen lathato szfnegyensuly eleresehez az izz61ampas megvilagftashoz kel/ett al/ftani a feheregyensuly-szabBlyoz6ta beal/ftasnak igazodnia kel/ a megvilagft6 fenyforras termeszetehez.

Feheregyensulysavok

Ezen a kepen hBrom kiilonfele szfnvisszaadas (meleg, normal, hideg) lathat6; a felvetel feMregyensuly-valtoztatassal kesziilt.

Feheregyensuly-probak

Ha gyorsan valtoz6 korulmenvek kozott gyorsan kell dolgoznunk, vagy ha nem tudjuk biztosan, hogy melyik tehereqvensulv-beallltast va-lasszuk, akkor fehereqvensulv-kiser-letet veqezhetunk - persze ha a gep ezt lehetdve teszi. Ebben az uzernmndban a gep leqalebb ket kepet vesz fel ugyan-arr61 a targyr61, de mindegyiket mas-mas beallitasban. Ez a felvetel olyan geppel kesziilt, amelyik automatikusan harem kepet allit e16, s a Ielvetelek kiizben veltoztatia a tehereqvensulv beallitasat.

FEJLETTEBB GEPEK 53

Alulexpomlltsag Kivilagositas A hangulat jobb
Ha a telvetel tul kis Ha a telvete! elke- erzekeltetese
fenymennyiseggel szulte utan vilago- A kontraszt novele-
keszult, a kep sotet sabbil tesszuk a ke- sevel es a feher-
lesz, es a sotetebb pet, akkor az egesz egyensuly atallftasaval
reszein nem tunnek fel kep vilagosabb sikerult a kepen is
a resuetek. Ez jol arnyalatu lesz, es megjelenftenem en,
kivehero a kacsa sotet a sotet reszeken is amit ott, a felvetel
tollazat{m. megjelennek a resz- helyszfnen ereztem.
letek. A javulas j61
/atszik a fekete tollakon. r I

Kepkiigazftas

Adigitalis Umykepezogepeknek az az egyik leqerdekesebb tulaidonsaquk, hogy a kepeket ugy is lehet vehik rnodositani, ahogyan a filmes qepekkel soha. A kephangolas rnodszerei geprol qepre valtozhatnak. de joreszt ugyanazoknak a saiatossaqoknak a rneqvaltoztatasaro' van szo: a fenyesseg, a kontraszt, az elesseg es a szintelitettseq rncdosltasarol. Nernelvik - peldaul az

elesseq - mar a felvetel eldtt is beallithato, de a tobbseq mar csak a kep elkeszulte utan,

A gep eldnezeti megjelenitajere es a gep beallltoeszkozeire tarnaszkodva valtoztaihatiuk meg a kepet: a rneqielenitdn nyomban viszontlathatiuk a beavatkozas eredmenvet. Ha lehet, ne vigyuk tulzasba a hanqolast, mert esetleg teljesen szetzilaliuk vele a felvetelt,

Gyenge kontraszt Kontrasztigazitas

Ha borus ida ben fenykepezunk, a felveteleken sokszor nem Ha felerosftjuk a kontraszto~ akkor meg a felvetel elkeszulte

lesz eleg eros a kontraszt; az ilyen kepek - mint ez a fada- uten is eletet lehelhetilnk a kepbe. Most mar eletszenlb-

rabokrol es kavicsokr61 keszult kep is - altalaban unalmasak bek rajta a szfnek es a kontraszt is.

es elettelene«.

54 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

Szintelitettseg

A felveteleken a targy szinei neha elettelenebbnek vagy tulsagosan erdsnek tunnek ahhoz kepest, amilyennek mi latjuk aket. Javitasul va~oztassuk meg a szfntelltettseqet: a telitettseq novelesevel gazdagodik a szinskala, a esiikkentesevel meg visszafogottabb lesz.

Elesseg

A digitalis geppel kssziilt felvetelek ttibbsegenek jot tesz az elessegniiveles. Ez a reszletek kozotti kontrasztok felerasitesevel erhete el: ha ezek nagyobba valnak, elssebbnak hat a felvetel. De ezt se vigyiik tuzasba: a nagyon kontrasztos kep termeszetellenesnek hathat!

Vilagossag

A vilagossag megvaltoztatasaval fenyesebbe vagy sotetebbe tehetjilk a kepet. Ez nagyon jel jon, valahanvszor egy kiesit eltertunk a legjobb expozlciotol, es mar nines modunk ujabb felvetelt kesziteni,

Kontraszt

A tompa lenyben, peldaul felhos idoben keszitett felvetelek sokszor laposnak. elettelennek hatnak, mert gyenge a kontrasztjuk. Az eros fenyben lelvett kepek meg sokszor tllisagosan nyersek. A kontraszt meqvahoztatasaval rnindket helyzeten segithetilnk:

a .Japos" kepek kontrasztiat megntiveljilk, a tul harsany kepeket lecstikkentjilk.

A hangulat megragadasa A keoen neha nem jelenik meg az a hangulat, feszultseg, emien az egesz felvetelt keszftettuk. Itt az aligalig lathat6 szivarvany,

az esti feny meg a viharos egbolt kozott feszul ellentet, am ezt a telvetet nem

tul hatasosan jelenfti meg.

55

Hisztogramok

SOk digitalis gep megmutatja a felvetel hisztogramjat is, es ez nagyon j61 johet - ha tudjuk, hogy mire j6 a hisztogram. A hisztogram eqvszenien egy oszlopdiagram: azt mutatja meg, hogy a felvetelen hogyan oszlik el a fenvesseq. Minel magasabb az oszlop, annal tobb keppont felel meg a kepen az oszlop alatti erteknek,

Az elkesziilt felvetel hisztogramjar61leolvashat6, hogy j6 volt-e az expozfci6, vagy jobb lenne mas

A helyesen exponalt felvetelr61 keszUlhet

~m.*,

a legjobb min6segu nyomat.

A digitalis kompakt gepek hisztogramfunkci6ja adja

a leghathat6sabb segftseget az expozfci6 helyessegenek megftelesehez. Osszehasonlftaskeppen bemutaifuk ennek a felvetelnek a hisztogramjat is.

56 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

beallltassal ujra elkesziteni a felvetelt, Elektronikus keresdvel felszerelt qepen a kep szernlelesekor is lathatjuk a hisztogramot, mas gepeken csak az eldnezeti meqielenitdn. A hisztogram pontosabb felvilaqositast ad arrol, hogy helyes volt-e az expozfci6, mint az eldnezeti rneqielenltd.

Ez a sotet kep t61 keves fennyel keszUlt; hisztog-

ram jan a tartomany bal

(sotet) szele fele nagyok az ertekek.

Hogyan mukodik a hisztogram

A hisztogram vizszintes tenqelvere 256 sziirkeBrtek van felmerve: a bal szelsd a 0, a jobb szelso a 255; a 0 szurkeertek a fekete szinnek felel meg, a 255 meg a Iehernek. A szurkeertekhez tartoz6 oszlop maqassaqa azt adja meg, hany olyan keppont van a felvetelen, amelynek eppen ekkora

a szurkeerteke, Ha a felvetel helyes expozici6val keszult, akkor a hisztogramon rendszerint egyenletesen oszlanak el a kUlanfele szurkeertekekhez tartoz6 keppontszarnok, Ha a grafikon a bal szel fele torlodik fel (es a jobb szelre mar nem jut sernrni], akkor a felvetel vagy alulexponalt, vagy tul sok rajta a sotet arnvalat es tul keves a vilagos. Ha meg a jobb szel tajara torl6dik fel a grafikon, akkor vagy tulexponalt a Ielvetel, vagy csak vilaqos arnvalatai vannak, sotetek egyaltalan nincsenek.

Helves expozlcio

Ugyanez a helyszfn, most

a helyes megvilagftassal felveve. VessUk iissze szfnben es arnyalatossagban az el6bbi, alulexponalt felvete/lel, es hasonlftsuk ossze a hisztogramjukat is.

Ha az elonezeti megjeleniton nemigen sikeriil megitelni

a he/yzetet probaljuk a hisztogram alapjan eldiinteni, he/yes volt-e az expozicio.

A t61exponalt felveteleken t61 sok a feny, a legvilagosabb helyekr61 pedig elvesznek a testlete«. A szfnek is fak6nak hatnak, kimos6dnak. A tulexponalt felvetelek hisztogramjan foleg

a jobb veqponthoz kozeli helyeken vannak nagy ertekek.

FEJLETTEBB GEPEK 57

A villant6 tovabbi tulajdonsaqai

AbeePftett villan6feny altalaban tobbet tud

a 40-41. oldalon targyalt automatikus m6dnal Gepenkent valtozo, hogy mi egyebet klnal meg, de a kovetkezd funkci6k elegge altalanosan elterjedtek mar: a vorosszem-hatas tornpltasa, a kornvezeti feny felhasznalasa es a derites. Ezek sokszor egyuttesen is hasznalhatok, peldaul a vorosszern-hatas tompltasa a deritotennyel, es ez j6 is, ha epulet belsejeben tartott osszejoveteleket fenykepezunk.

A gepbe epitett villanto sokszor nem hasznalhate igazi kiizelfelvetelekhez, mert a gep eltakarja

a fenyet. lIyenkor kiiliin villantoegyseget kell hasznalnunk: kabelen at kapesoljuk iissze a gep papuesaval, es oIdalrol vilagitjuk meg vele a targyat.

Kiilso villant6

A vil/ant6csatol6 papuccsal elleton gepek mindegyike hasznalhat kulsa villant6t. A vi/lant6t a kiizte es a papucs kiiziitti kBbelen at hozhatjuk mukiidesbe. Ezt a saskat szupennakro m6dban fenykepeztem te, hogy tenyleg kiizel ferkazhessek hOlla, es kulsa villant6val vilagftottam meg. A fenyt egy nagy levelezalapra bocsatottam, hogy sz6rt, a nappali megvilagftashoz hasonl6 legyen.

A vil/ant6 a helyes megvilagftashoz, a kel/a melysegelesseghez kellett, es ahhoz, hogya sesks akkor is eles legyen a felvetelen, ha megmozdul.

58

A villan6teny csak akkor rrulkodik megfelelokeppen, ha a gepnek rneqfeleld zarsebesseqtartornanvban hasznaljuk, ezeket szinkronizalt zarsebesseqertekeknek nevezik. Automatikus m6dban a gep maga is beallftja a villan6fenynek meqteleld zarsebesseqet, Am ha nem beepltett villant6t hasznalunk. vagy a beepitettet, de kezi beallltassal, ugyeljunk ra, hogy a zarsebesseqet ilyen szinkronizalt sebesseqertekre allitsuk, Ha a zarsebesseq meqsern ilyen, akkor a felvetel nem olyan lesz majd, mint varnank,

Nemelyik gepnek a teteien kulon csatol6elem, .papucs" van a kiilso, nagyobb teljesitrnenvil villant6k felerdsitesere. Ha ez a kiilso villant6 a qephez keszuit, akkor csatlakoztathat6 az automatikus expozlciobealllto rendszerhez, es automatikus m6dban is rrulkodtethetd. Ha nem ilyen villant6t hasznalunk, akkor annak az automatikus rendszerere kell tamaszkodnunk, vagy a kezi iizemm6- dot kell valasztanunk.

VILLANDFENY-OZEMMDOOK

A vorosszem-hatas tompitasa

A villanofennvel fenvkepezelt emberek szemaben egy ragyog6 voros korong latszik, espediq azert, mert a villant6 fenve visszaverddik a szernlenek verereirel, Ennek a vordsszern-hatasnak a visszaszorftasara a villant6 ketszer villan: az elsdvel arra keszteti az embereket, hogy behunyjak a szernilket, es a rnasonlk szolqal tenvleges felvetelre.

Ez azonban nem sziinteti meg az eredeti kellemstlenseqet, csupan envhiti.

A kornyezeti feny felhasmalasa

A gepre szerelt villant6nak az a baja, hogV a vele keszult telvetelekan alta laban tul sotat a halter. Ez az iizemrncd

a szokasosnal kisebb zarsebesseqet allft be a gepen, hogy a kiirnyezeti feny (nem a villant6 fenve) egv kicsit vilagosabba tehesse a hatteret,

Oerftes

Ha ellenfenvhen vagy amvekos teruleten fenvkepezunk, az egesz kornvezetre nezve .helves" expozfci6val tul sotet lesz a kep legf6bb tarqva. llyenkor deritesul kell egy kis villantas (ell

a m6dszert sokszor hasznaliak az eskuv6i felvetelek keszitesekor]. A gep maga allftja be, hogyan lenne j6 villantassal kieqesziteni a kiirnyezeti fenyt.

Derites iizemm6d - villan6fennyel (jobbra)

Ha a gepet derftes uzemm6dba 8IIftjuk, a merarendszer nemcsak a hatterbOl vilagft6 kiimyezeti fenyt veszi tekintetbe az expozfci6s ida megal/apftasakor, hanem az eliilral jiiva vil/an6ffmyt is. Szabalyozhat6 az aranyuk

- hogy vegul az aI/jon el6, amit szetetnenk. Mint lathat6, ezzel sokkal jobb lett az eredmeny. A kep meleg szfnei

a Fujifilm S602-es gep szfnszabalyozasab61 ad6dnak;

ha vil/an6fenyt hasznalunk, a szfnek tvl melegre is sikerulhetnek.

Derltes iizemm6d - nines villantas (balra]

Ha a hatter vilagos - ahogyan itt, kiizvetlenul a kep targya miigiitt az ablak -, a fenymerarendszer megadta beallftassal a targyra esetleg tvlsagosan keves feny jut. Ha erasebb fokozatba al/ftjuk a megvilagftasf, akkor minden vilagosabb tesz, es nem rajzol6dnak ki elegge az ablak restletel.

FEJ LETTEBB G EPEK 59

Gvenqen rneqvilaqltott helyszfnek

I,yen helyszinen vesszuk fel a qvertvafenves portrekat es az ejszakai kepeket is. Az effele helyszineken a feny sokszor viszonylag nagy kontrasztban all a kep nagy sotet vagy egyenesen fekete foltjaival, s emiatt a gepbe epitett CCD-k esetleg tul zajos felvetelt adnak. Ugyanis ejszakai felvetelekhez sokszor 8 rnasodperces vagy meg hosszabb megvilagitasi idot kell beallitanunk, es sok CCD-t ez is villamos zajok kibccsatasara kesztethet.

Ennek elkerulesere sok gepbe zejcsokkentd rendszert epltenek: ez a rendszer visszaszoritja

vagy teljesen meg is szunteti a keppontok zaj miatti nernkivanatos elszinezddeset. Ezek

a rendszerek sokszor tobbszoros expozici6val dolgoznak, es osszevetik a latszatra egyforma Ielveteleket. A sotet reszeken mutatkoz6 eltereseket .rnesterseqes eredetllnek" veszik, es a kozeli keppontok szlnertekeivel cserelik fel oket.

Utols6 feny

Vihar vagy alacsony felh6k elvonu!iJsa utan az alkonyat elatt meg elabUjik a nap, es nehciny percen at megvilagftja

a tajat. A digitalis gepek hosszu expozlcios ida beallftasaval birkoznak meg az i/yen - a kepen is lathato - helyzetekkel.

Villamos zajok es mesterseqes kepzodmenyek

Ha a CGO villamos aramkorei es a rendszert ellenorzo szoftver nem erzekeli vilaqossn, milyen eros feny eri a GGO-t, villamos zajok keletkeznek. A zajok veletlenszen1en elszinezddett keppontokkent jelennek meg, fokent a telvetelek sotet teriiletein. Ezek a nemklvanatos keppontok tehat rnesterseqes eredenlek, akarcsak a kepszerkesztes kezben keletkezd hamis keppontok [peldaul

a tlil eros elesltes allithat elo ilveneket).

Ejszakai feny

Az utcai lemp« kepen jol lathato, hogy sokszor milyen eles kontrasztuak az ejszakai ieivetelek. Az i/yen helyszfnek megorokftesehez hosszu megvilagftasi ida es egy jo hciromlabU al/vany kell.

Villamos zaj

Neme/yik gep veletlenszeruen szfnezett keppontokat hagyhat a fekete teriileteken, ha ejszakai helyszfnt vesziink fel. Ez mindig veletlenszeru zajtol ered (vagyis az oda nem ilia pontok felvetelenkent mas-mas helyen bukkannak fel), a zajvedelemmel felszerelt gepek osszevetik az ugyanarrol a helyszfnral kesziilt egymas utani felveteleket megvizsgaljak, hoi ternek el egymastol a si:itetebb teriiletel<, elhagyjak a felderftett zajokat.

60 A DIGITALIS FENYKEPEZES AlAPJAI

FEJlETTEBB GEPEK 61

Dinamikai tartornanv

Adigitalis gep CCO-je altai rtigzitheto legkisebb es legnagyobb fenvesseqnek a CCO dinamikai tartornanva szab hatart, Verofenyben bizonyos helyszineken igen eros a kontraszt

(a legfenyesebb es a leqkevesbe fenves resz ktiztitti elterest szokas kontrasztnak nevezni], esetleg nagyobb, mint amennyit a CCO dinamikai tartomanva meg kezelhet.

A CCO nasznalhato dinamikai tartornanvanak - es ilvenforman a meg kezelhetd megvilagitasi ktiriilmenyek tartornenvanak - kiterjesztesere nernelvik gep egy, az eredetihez kepest kiterjesztett zaicsokkentd rendszert hasznal: tobb felvetelt is keszit ugyanarr61 a helvszlnrdl, majd atlagolja a kapott keppontertekeket. Mivel ezek a gepek ket CCO-keppontb61 allitjak tissze

Megvihlgitasbeli kontraszt

A CCD a gep mogul java feny altai megvilagftott targyak kontrasztjaval rendszerint konnyen megbirk6zik. Ha helyes volt az expozfci6, az ilvesfajta targyakr61 altalaban minden szfnarnyalatban reszletgazdag, j6 nyomat keszul.

62

Tiszta kep uzemmod

A Nikon tiszta kep uzernmodnak (Clear Image Mode) nevezte a maga kiterjesztett dinamikai tartornanvu rendszerst, es belefoglalta a legjobb gepeibe. Ennek a rendszernek az az egyik hcltulUtoje, hogy ha a targy vagy a gep elmozdul felvetel ktizben, akkor a kep eletlenne valik, elmos6dott lesz: a rendszer ugyanis tobb felvetelbdl alkotja meg a kepet, es a rnozqas ket kliltinbtizo kepet ad majd, nem csak ket kultinbtiz6 felvetelt.

a kep egy-egy pontjat, igy az ezzel a funkci6val kapott legnagyobb mereta kep feleakkora, mint a gep altai kozonseqesen keszfthetd felvetel

Eros kontraszt

Ha a targy eleve eras kontrasztban all a kiunyezetevel, es a megvilagftas csak noveli kozottuk a kulonbseget, akkor a gep CCD-je nem kepes egyetlen felvetelen minden kontrasztot megjelenfteni.

Ezen a felig-meddig elvont peldan lathatjuk, miral is

van sz6. Sem a baloldali, sem a jobb oldali kisebb kepnek nem volt megfelela az expozfci6ja. A Idterjesztett dinamikai tartomanyu gepekkel, peldaul a Nikon tiszta kep uzemm6du (Clear Image Mode) gepeivel egyetlen kepbe surfthetnek egymast61 eltera expozici6ju felveteleket, es ezzel reszletekben gazdagabb kepet allfthatnak ela.

A targy helsd kontrasztia Ha a targynak onmagaban is nagy a kontrasztja, peldaul ennek a tavir6zsanak es a leveleinek, akkor lagy tenyben fenykepezzuk te, nehogya teljes kontraszt tullepje a gep CCD-jenek dinamikai tartomanyat.

FEJLETTEBB GEPEK 63

,

Hesseqiavltas

tokeletesebbek a filmes gepeknel, hogy tobb felvetelt is osszevethetnek, es meqmutatjak, melyik koziiliik a legelesebb. Nernelv gyart6 ezt a legjobb felvetel kivalasztasanak nevezi:

a dolog ugy megy, hogy a gep ugyanarr61 a targyr61 egy eqesz sorozatra val6 kepet keszlt, majd kivalasztja koziiliik a leqelesebbet, es a fot6s ezt menti el,

H a a kezben tartott fenykepezagep elmozdul exponalas kozben, eletlen, elmos6dott lesz a felvetel Ez a leqsilnlbben akkor fordul eld,

ha a qurnioptikat teleobjektiv beallitasban hasznaljuk, vagy makrom6dban szeretnenk kozelkepeket kesziteni, Ezt a gyakori hibat qeprezkodasnak nevezik, es tobbnvire vagy kettds kep a kovetkezrnenve, vagy j6val ritkabban csikos felvetel. Ez nem ugyanaz, mint ha rogzitett qeppel, de elesre allitas nelkiil fenykepeznenk, A digitalis Ienvkepezdqepek abban is

Termeszetes elesseg A fenykepez6gep megorokitette 1316 tergyak - peld{wl ez

a virag - esetleg csak azert nem latszanak igazan elesnek, mert voltakeppen nincsen j61 meghatarozott szelilk. Az ehhez hasonl6 all6 targyak fenykepez6- seben j6 szolgalatot tehet egy hBromlabiJ allvany, mert rogzftett gepen a legjobb rekeszmetete: allfthatjuk be.

Gepnlzk6das

Ez a balra lathat6 kep kis, 1/40 mesotiperces zarsebesseggel kesziilt, es j611athat6 rajta, hogy a gep elmozdult exponalas kbzben. Vessiik ossze az ugyanerr61 a targyr611 /250 mesotiperces zarsebesseggel k6szii1t tetvetellel.

A gep razk6dasanak megehizese Nemely Nikon gepen megvan a mar emlitett legjobb felvetelt kivalaszt6 rendszer, de e nelkiil a funkci6 nelkill is tehetiink eqvet-mast a gep razk6dasa miatt elrontott kepek elkeriilesere,

Ha kezben tartjuk a gepet, akkor hasznaliuk a lehet61egnagyobb, meg sz6ba johet6 zarsebesseqet (a szukseqes melysegelesseget szem el6tt tartva], Mikozben a gepet tartjuk,

a ket karunk tamaszkodion a mellkasunknak, es kozvatlenii! a kiold6gomb meqnvornasa el6tt fUjjuk ki a leveg6t. Ezek a fogasok a legkisebbre csokkentik majd testiink rnozqasat, es a kepek elesebbek lesznek.

A gepet persze allvannyallehet a legjobban mozdulatlansaqra birni. Ez soktsle helyzetben lehet hasznos, peldaul ejszakai felvetelek keszltesekot mert ilyenkor hosszas meg vilagitasra van sziikseg. A legjobb haromlabu allvanvoknak nem elhanyagolhat6 a sulva, de a mini harornlab is j61 jihet, mert barmilven sima feliileten fellehet allitani,

Rossz elessegbeallitas Ennek a kepnek a felvetelekor a gepet nem allftottuk elesre, ezen lett a kep ilyen lagy. IiIthatjuk, mennyire mas, mint a geprazk6das miatt eletlen felvetel. Neha az automatikus elessegbeallft6 rendszer nem eleg pontos (itt sem volt az); az elesseget ilyenkor kezzel kell beallftanunk.

A geprazk6das megelcizesere a zarsebesseget allitsuk nagyobbra az objeldiv millimeterben mert gyUjtOtavolsagamll.

64 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

FEJLETTEBB GEPEK 65

Mozqas

H a rnozqast fenvkepezunk - sportot vagy tancot -, sokszor nagyon nehez megallapitani, hogy a lehetd legjobb kep felvetelehez pontosan mikor kell exponalni, Filmes qepekkel ezt a nehezseqet rendszerint filrntovabbito motorral oldiak fel: sorozattelvetelt keszltenek a rnozqas legfontosabb szakaszarol, abban a rernenvben, hogy az egyik filrnkockan majd ott lesz az igazi felvetel,

Digitalis geppel is lehet ilyenkor sorozatfelvetelt keszlteni; ezt altalaban folyamatos expozici6 uzernmodnak nevezik. Itt az lehet a fo akadalv. hogy a digitalis qepnek kell nerni idd egy-egy felvetel feldolqozasara, es ez hatart szabhat a felvetelek gyakorisaganak. A filmtovabbltc motorral felszerelt filmes gepek 10 kockat fenykepezhetnek egy rnasodperc alatt, mert a kep roqzitese csak egy pillanatig tart. Digitalis qepen, ha j6 minosegu kepeket szeretnenk, rnasocpercenkent nem megy tobb 2-5 felvetelnel,

Lehetosegek a sorozatkeszltesben KUlonfele korUlmenyek kozott mas-mas sorozatkeszitesi m6dot valaszthatunk. Nernelvik geppel tobb felvetelt is keszithetunk, az elozetes valasztas szerint majd csak az elsd vagy az utols6 nehanv kenil a taroloba, Hogy melyiket valasztjuk ki, az a letenvkepezendd rnozqastol fOgg. Ha

a qepet mozgatva kovetjiik az esernenveket (ezt usztatasnak mondjak}, az utols6 nehanv kepkockat erdernes elmenteni. Ha rogzitett geppel dolgozunk, az elsd nehanv kep adja majd vissza a rnozqas kibontakozasat, Ezek j6 m6dszerek, de eqvaltalan nem kezeskednek erte, hogy pontosan elcsiphetjtik a rnozqas csucspontiat. A tapasztalatok szaporodasaval egyre tobbszor sikerul majd a dolog.

Elmos6dott mozgas

Sokszor jobb hagyni, hogya mozg6 targy valamelyest elmos6dva keriiijon a kepre, mert ezzel hitelesebb lesz a mozgasabrazolas. Ezt itt 1/1 00 mesodperces zarsebesseggel ertuk el. Az elmos6dottsag fobb mindent61 fugg: a targy sebesseget61, a zarsebessegt6/, a mozgas iranyat61 fa harant iranyban mozg6 targy elmos6dottabb lesz, mint a gep fele mozg6), valamint a targy es a gep kozotti tavolsagt61.

Bolvongas (Iejjebbl

Emil a sorozatr61 j6J lathat6, mi/yen faradsagos egy veletlenszenien mozg6 taryyat nyomon kbvetni. Mivel keptelenseg volt kitalalni, hogy ez a sM.any merre mozog majd fovabb - es mert az exponalasra is kell nemi id6 -, igen-igen nehez volt pont ott lencsevegre kapni a sarkanyt, ahol szerettem volna.

Itt bemutatok neMny pr6b8lkozast.

66 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

Sorozatfelvetel iizemm6d Ha a k6vetend6 mozgas megszabott palyat k6vet - mint ez a hullamvasilt -, folyamatos expozfci6ju uzemm6dot hasznalhatunk sorozatkep eJ6allftasara. A mozgas kezd6- es vegpontjanak ismereteben biztosak lehetiink abban, hogy azt vesszuk majd fel, amit szeretnenk. Itt a sorozaf negyedik felveteJe adja a legkellemesebb kepe:

FEJLETTEBB GEPEK 67

Mozqokepfslvetel

Alegtiibb digitalis tenykepezagep a sorozatfelvetel lehetdseqeit kiterjesztve riivid mozqokepet is keszithet - olvastelet, mint egy videokamera. Mivel a folyamatos mozqas erzetet rnasodpercenkent leqalabb 24 keppel lehet csak fenntartani - es mert a kepfeldolqozas lelassitja ezt a folyamatot -, ezek a felvetelek viszonylag keves keppontbol epUinek fel, manapsag 640-szer 480-b61. De az a Ielveteli m6d

a legjobb, ha valamilyen tortenetet szeretnenk megiiriikfteni, peldaul a kisgyermek elsa lepeseit, weboldalra val6 rnozqokepet vagy CD-re felveendd, tanitasra szant kepsorozatot. A gepek tobbseqevel ilyenkor hangot is fellehet venni, hogy meg hivebben visszaadhassuk a hangu-

latot, vagy eppen sziiveges rnaqvarazatot f(izhessunk az esernenvekhez,

A rnozqokepeket Motion JPEG AVI formatumban veszik fel a gepek, es hamar teletiiltik

a tarolot, jobb tehat eldre meggyazadni r6la, van-e meg eleg helyunk. Az ilyen felveteleket azutan teven lehet leiatszani audiovideo kabelen at, vagy szamitoqepen, peldaul az Apple ceg Quick Time szoftverevel Videoszerkesztd programokkal feliratokat is tehetlink a rnozqokepre, es kuliinleges hatasokat kapcsolhatunk hozza,

Mozikepsorozat

Ezeket az all6kepeket egy, a tekvand6 rugastechnikajat elemzo mozg6kepbOi vettDk ki. A mozg6kepfelvetel nagyon j6 eszkiiz a riivid, tanit6, bemutat6 celu felvetelek keszitesere.

Oldalso rugas felugrasbol A digitalis mozg6kepek viszonylag kis felbontasa miatt a sorozat all6kepeit nem erdemes nagyobb meretekben kinvomtetni. Ha j6 minosegrJ all6kepeket szeretnenk. - peldaul olvet, amelvik i/yen felugrasbol val6 oldalso rugast mutat-, akkor mas m6dszereket kell hesmelmm«.

68 A DIGITALIS FENYKEPEZES ALAPJAI

FEJLETTEBB GEPEK 69

I I

Tartozekok

AfenYkepeZOgePheZ osszetettseqe szerint vagy kapunk hasznalhatosaqat tovabb gazdagft6 tartozekokat, vagy klilon szerezhetlink be ilyeneket.

A digitalis tenvkepezdqepek mindennapos hasznalataban leqalabb a kovetkezdkre lesz sziikseq; ujratoltheto elemekre es toltdre, halozati tapforrasra (azt neha eqvbeepltik a toltdvel], es kabelekre a tevehez, szarnitoqephez val6 csatlakoztatashoz, Sok gep alapkeszleteben mar eleve adottak ezek a tartozekok, s ezt jobb mar a vasarlas eldtt tisztazni,

A bonyolultabb fenykepezogepeket nemegyszer egyenesen rendszereknek nevezik, mert a gep csak a legfontosabb osszetevoje a kUlonbozo tartozekokbol felepUlo, a qepet kieqeszitd rendszemek. lIyesfajta rendszertartozek peldaul

a nagy kapacitasu elem, az objektfvhez hasznalhat6 atalakitok, kUlso villant6k es a csatlakoztata-

Teleobjektives felvetel

A teleobjektfv-illeszt6 tovabb naveli az objektfv gyujtotavolsag-tartomanyat es meg tavolabbi targyakat fenykepezhetilnk a tabbit61 elkiili:inftve. Ezen a felvetelen parnatorzftas garbfti

el a karvonalakat; ez a hiba altalanosan jellemz6

a hosszu teleobjektfvekre.

70

kitagitjak a felveteli lehetdsaqeket, ezert el6sziir ezeket szerezziik be.

sukra szolgal6 eszkiiziik, kliliinfele tarolokartvacsatlakoztat6k es egy hordtaska, Fenvkepnvorntat6k is tartozhatnak a rendszerhez. Lehet, hogy az ember elsdre csak a nyari szabadsaqara vesz digitalis gepet; de ezutan, barmilven furcsa, nagyon sokan valnak lelkes hobbitenvkepessze, Erdemes tehat eleve tekintetbe venni, hogyan lehet majd kieqesziteni a beszerzendd qepet, hogy kesdbb, ha jobban foglalkoztat majd bennlinket a fenykepezes, ne kelljen csak emiatt uj gepet beszerezni.

Teleobjektiv-feltet

A teleobjektfv-feltetekpeldaul ez a Nikon gyartmanyu itt - azzal teszik gazdagabbfJ

a fotos ujftasi lehet6- segeit, hogy kitagftjak

a gumioptika megszabta gyuitOmvolsag-tartomanyt.

Nagy latosziigu kep

A nagy latoszagu feltettel meg kisebbe lehet tenni a gumioptika gy(Jjtotavolsagat. Ennek a londoni emlekmunek a meglehet6sen bonyoluft kepen jollatszik, hogy a ru/sfJgosan megnagyftott lat6szag mindent hordo alakura torzft. Ez fOleg a zfJszlorudakon vehet6 {)szre, hiszen azoknak fiigg6- legesnek kellene lenniiik.

A baloldaft latiJato szobor kerekebb formain kevesbe mutatkozik meg a torzulas.

Nagy latosziigu feltet

Ez a feMt a gumioptika gyujt6tavolsag-tartomanyanak alulrol valo megtoldasaval szelesebb szi:igtartomanyban engedi fenykepezni a fotost.

Rendszertartozekok abnija

Ez az abra az Olympus E-Seties geprendszer sokfele kiegeszft6jet jelenfti meg. A rendszerbe tervezett tsnozeko« kitun6en illenek a gephez, es kiterjesztik a vele valo munka lehet6segeit.

Objektivillesztok

Bar a digitalis gepek tobbseqebe nagyon sokoldahi gumioptikM foglalt a gyartojuk, ahogyan egyre jobban erdeklodni kezdiink a digitalis fenykepezes irant, esetleg szuktisnek talaljuk majd a gumioptika gyUjtotavolsag-tartomanyat. A lehetdseqeket objektivillesztokkellehet a legjobban boviteni. Ezekkel minosegrontas nelkiil kitagithatok a gumioptika tavolsaghatarai. A szeles IMosztigu es halszernillesztdkkel cstikkenthetd a gumioptika gyujtotavolsaga, es ugyanabbol a tavolsagb61 meg nagyobb latosztiget lehet befogni.

Ezekkel az illesztokkel a torzito hatas is tokozhato.

A teleobjektiv-illeszto felfele terjeszti ki az objektiv gyujtotavolsag-tartomanyat; ha ezen at fenykepeziink, akkor tavobbb targyakkal ttiltheto ki a kep (olvastorman muktidik tehat, mint a tavcsd), es ez nagyon jol jtihet, ha nem mehetiink ktizelebb a targyhoz. A harmadik ilyen tartozek a rnakroillesztd; ez cstikkenti az objektiv gyujtotavolsagat, s ha felteszsziik, akkor meg ktizelebb mehetiink a lefenykepezendd targyhoz, peldaul egy viraghoz, skis reszletekkel ttilthetjiik ki a kepet,

FEJLETTEBB GEPEK 71

Szoftverhasznalat

N em sok ertetrne van egyre csak tarolni a digitalis fenykepezogeppel keszult kepeket, mert ez a fajta taro las meqlehetdsen draqa es kenvelrnetlen is. Jobb attenni oket egy szarnitoqep rnerevlemezere. es arrol feldolgozni dket. A merevlemez [oval tobb kepet tarolhat, mint a memoriakartva, es kenvelmesebb eszkiiz a kesdbbi szerkesztes es megtekintes celiara.

Persze nem kenvelrnes rengeteg allomanyt tartani a merevlemezen sem, ha nincs a feldolqozasukra semmilyen szoftverunk. A fenykepezogepgyartok rendszerint adnak valamilyen szoftvert is a gephez - esetleg csak egy egyszenl rneqtekintd es kataloqizald programot, olyat, mint a Fujifilm ceg FinePix nezokeje, vagy egy bonyolultabb, kepfeldolqozasra is alkalmas programot, mondjuk, az Adobe ceg PhotoDeluxe Home Editionjet vagy szinten az Adobe Photoshop LE-jet.

A szarnltoqepes szakiizletekben vagy a weben beszerezhetdk meg kuliinlegesebb szamitoqepes programok - ezekkel rneqfeleld ismeretek es kepesseqek birtokaban mar egeszen ujszenl digitalis kepeket is eloalifthatunk.

Ez a resz azt rnaqvarazza el, hogyan vihetdk at a kepek a fenvkepezdgepbol a szarnltoqepbe, azutan riividen bemutatja a digitalis gepekhez adott szoftverek jelleqzetesseqeit es azt, mit lehet veliik tenni.

Elvont szobor

Ha egyszer a kep mar

a szamit6gepben van, akkor soidelekeppen kezelhet6, m6dosfthat6, es szinte tetszes szerint atvaltoztathat6. {me egy pelda: ez az alaposan atdolgozott kep egy szoborr61 keszult egyszeru felvetelkent kezdte.

A fenvkepezdqepbdl a szamitoqepbe

S okfele modszerrel lehet a fenykepezogep mernoriakartvajan vagy rnikrorneqhaitojan tarolt kepeket szamitoqepbe juttatni. A laqkenyelmesebb es legkiizvetlenebb rnodszer USBvagy Firewire-kabellel eqvrnashoz kapcsolni

a fenykepezogepet meg a szarnltoqepet. lIyen kabelt rendszerint mar a fenykepezogeppel is kapunk, s persze Ienvkepeszeti vagy szamitogepes szakiizletben is beszerezhetjlik. A fenykepezdqephez adnak tovabba valamilyen meghajtoszoftvert; azt meg a csatlakoztatas eldtt

fel kell telepitenlink a szarnltoqepre. A Microsoft Windowszal mukiido szamltoqepeken az USB altalaban resze a rendszernek, es az fel kell hogy . ismerje a tenvkepezdqepet, mihelyt az USBkabelhez csatlakoztatjuk.

Ha a szarnltdqep mar erzekelte a Ienvkepezogepet, elindul a geppel kapott (es elobb szinten feltelepftendd] kepnezd szoftver, es elkezdi megmutogatni a fenykepezogepben tarolt felveteleket.

Kartyaolvaso

lIyen egyszeruen hasznalhat6 kartyaolvas6b61 sokfelet gyartanak. Ezt a gyakori modellt az egyesiilt allamokbeli

Delkin Devices ceg allitja elo.

osszekapcsolasa eldtt telepftsiik fel a szarnltoqepre

a fenykepezogeppel kapott meqhaitcszoftvert.

KUlso eszkczok alkalmazasa

A kepeket PC-kartyaolvasoval vagy Image Memory Card-olvasoval kiizvetlenlil, a fenykepezogep kozbeiktatasa nelkul is atvihetjik a memoriakartvarol a szarnitoqepbe. Ezeket a klilso eszkozoket hozza kell kapcsolnunk a hozzajuk kapott kabelen at a szarnltoqephez, majd be kell tennlink a memoriakartyat az olvasoba, A kepnezo szoftvert ilyenkor is a szokasos medon hasznalhatjuk,

A mernoriakartvat kiizvetlenUi is olvashatja a szarnltoqep, ehhez csak egy PC-kartyailleszto vagy egy hajlekonvlernez-illesztd kelt meg egy szabad csatlakoztatores a szamitogepen (peldaul hailekonvtemez-meqhaitc vagy PC-kartyanak vale res). Ez nagyon kenvelmes lehet a laptophasznaloknak.

PC-kartyailleszto

A kartyaillesztobe - a keoen egy Delkin Devices-gyartmanyt lathatunk - belehelyezhetjiik a kartyat, az illesztot magat pedig

a szamit6gep vagy mas eszkiiz (peldaul egy nyomtat6) erre val6 illesztoresebe.

Mikromeghajto-iIIeszto Ez mar egy masik,

a PC-kartyaillesztotol eltero tfpus, es a ketto aitalaban nem is kompatibilis egymassal.

A fot6sok altalaban az elso mikromeghajt6val egyiitt szerzik be.

Gepbolgepbe

A kepek fenykepezogepbOl szamft6gepbe val6 atvitelevel folytat6dhat tovabb a digitalis varazslat.

Hajlekonylemez-iIIeszto

Ha a szamit6gepnek csak haj/ekonylemez-meghajt6ja van, akkor ezzel dolgozhatunk: beletessziik a kartyat, es beolvasha~uk a kepeket

"'""""" I [I'll

I.J,a

.- ~

Kepnez6k

Adigitalis fenvkepezdqepekhez adott kepnezo szoftverek a kepek fenykepezogeprol szarnit6gepre val6 atttiiteset igyekeznek megktinnyiteni. Olvasforman rmikodnek, mint egy taroloeszkozkezeld; kis, belyeg nagysagu kepat mutatnak

a kartvan tarolt felvetelekrol. A kepallornanvokat a fenvkepezdqep allomanyrendszere rneqsorszamazza, es a kepnezd ezt az elsa nevet mutatja, ha a kepet meqtekirnjuk, Hasznos dolog a szarnltogepre atvitt kepsknek is egyedi nevet adni, mert kesdbb majd ktinnyebb lesz rneqtalalni dket, Egyik-masik ilyen kepnezdvel allomanvkezelesi feladatokat is elveqezhetilnk: mappakat hozhatunk letre, a kepeket atvihatjiik egyik mappabol a rnasikba, a felesleqesse va Ita kat pedig torolhetjuk, Ha a kepek mind atkeriiltek a szarnlto-

Megtekintes belyegnyi meretben

Ennek a Fujifilm S602-es fenykepez6geppel kapott kepnez6nek a keperny6kepen lathat6, hogy

a ffmykepez6gepen vagy a szamit6gep merevlemez{m tsrot: kepek hogyan festenek belyegnyi nagysagban. Ha rakattintunk valamelyikre, akkor a keperny6 jobb szelen megjelennek a felvetel kesziteser61 sz616 adatok.

gepbe, akkor a kartvat letcrolhetiuk, es megint felhasznalhatjuk Ielveteltarolasra. Nernelvik gyart6 kepnezegetoje kapcsolatba lephet a gyart6 webhelvevel; ezek a webhelyek gyakran hasznos tanacsokat adnak, lehetdseqet nvujtanak a kepek online qaleriakba val6 feltoltesere, es sok helvutt kinyomtathatjuk a kepeket, majd elkiildethetjuk dket a cirnunkre.

r

Kep- es webhelylista

Ha tiibbtucatnyi keppel kefl dolgoznunk, hasznos lehet listaba szedve attekinteni

a felveteleket, ahogyan

az ezen a keperny6kepen Iflthat6, mert igy hatekonyabban dolgozhatunk

a kepekkel es mappakkal. A gyart6t61 szarmaz6 kepnez6k sokszor webes funkci6kat is kinalnak;

a keperny6 jobb oldalan ezek lathat6k (hasonlitsuk bssze ezt a keperny6kepet

a lentivel).

A mappak faia

A kepnez6vel mindig az eppen elvegzend6 feladathoz szilkseges informaci6kat jelentethetjilk meg. Ennek a k(~perny6kepnek a bal felen eppen a mappak kezeleset megkiinnyit6 kiinyvtfJrfa (management tree) lathat6.

A kepek atdolqozasa

Bar nernelvik digitalis fenykepezagep maga is rnodot ad az elkeszult kepek rnodosltasara, altalaban jobb ezt a feladatot szamitoqepen elvegezni, kiiltin erre a celra kifejlesztett szoftverekkel. Az uj digitalis gepekkel gyakran adnak ilyen szoftvert is, peldaul az Adobe Photo Deluxe HE-t vagy a Photoshop LE-t. Ha van ilyen szoftveriink, erdemes gondoskodni errol, hogy a felvetelkor jo legyen a megvilagftas es a szinlulseq; a kontraszt, az elesseg es mas saiatossaqok kiiqazitasat, javitasat hagyjuk akkorra, amikor a kep mar felkeriilt a szamitoqep merevlemezere. Kiiltin szoftverek-

A kep "megdolgozasa" elott - biztos, ami biztos - tegyiink el a kepnezo programmal egy masolatot az eredeti, meg erintetlen felvetelrol.

kel ez sokkal job ban elveqezhetd, mint a fenykepezdqepekbe epitett behatarolt kepesseqil szoftverekkel. A fenykepezagepral epp frissen attoltott kepekkel alta laban a kovetkezdket kell tenniink: kiigazftani a kontrasztot, a szineqvensulvt, es eleslteni a felvetelt (a nvorntatas eldtt],

Odon hangulatu felvetel

Ez a vegeredmeny edodon az eredeti felvetelbOl ezutsn, hogy atdolgoztuk az Adobe PhotoDeluxe HE szoftver killonleges szur6ivel. A killonleges hatasil szur6kkel val6 valtoztatasnak csak a kepzelet szabhat hatart.

Ugyanezeket a feladatokat frtuk Ie korabban, az

54. es 55. oldalon, a kepkiigazftasrol szolva,

A digitalis kepalkotas akkor valik iqazen erdekesse, ha a keppel valami olyasmit nulvelunk, amit korabban nem lehetett.

A szoftverek tele vannak rnindentele kiiltinleges hatast keltd eszktizzel, es ezekkel elkezdhetiink

uj, sosem volt format adni a felveteleknek,

Az itteni kepek csak nehanv peldaval szolqalnak a korlatlan lehetdseqekre,

Kepmodosito szoftver Pop art

Keperny6kepek a digitalis fenykepez6geppel kapott Adobe Szamft6gepes szoftverrel nem neMz feladat bolondos pop

PhotoDeluxe HE szoftver grafikus felilleter61. A felWet bal art hatasokat elem: Bar a kWonfele hatasokkal szolgal6

oldalan belyeg nagysagban latjuk a felveteleket; ha valame- szur6k a tobbit61 eiter6ve tehetik a kepeket jobb egy j6 felve-

Iyiket kivalasztjuk, az killon ablakban jelenik meg a keperny6 tellel kezdeni es azt m6dosftgatni, mint egy eleve rossz

jobb oldalan, modoskesre keszen. A megszokott veltone- feljavftasaval klsettetezn:

tasokon - a komresn, a szfnegyensilly es az elesseg

kiigazftasan - till specialis hatasokat is felhasznalhatunk;

a kepen a szelmalomr61 keszilit kep m6dosftasara hasznait

hatasok menilje van megnyitva. A vaitoztatas egyszeru

feladat: a szamft6gep eqereve! rakattintunk a szilkseges

menilpontokra.

I A kepek vegs6 formaia I

Az emberek nagy resze azert fenykepez, hogy neki kedves pillanatokat vagy fontos asernenveket megosszon rnasokket- csaladtaqiaival, barataival. A digitalis gepben vagy a szamitoqepben tarolt kepeket tehat a szelesebb ktiztinseg szarnara is elvezhetove kell tenni.

A felvetelek bemutatasanak az a haqvornanvos media, hogy papirkepet keszltunk - vagy keszittetiink egy laboratoriumban vagy egy kozeli toteszakiizletben. Ezek a rmlhelvek manepsaq mar digitalis taroleeszkozoket is elfogadnak - mernoriekartvat, CO-t vagy mas hordozhat6 taroloeszkozt, A laboratoriumok tobbseqe ma mar a haqvomanvos szines neqativrol is digitalis nyomatot keszit,

A papirkep nagyon jo eszktiz a kepek bernutatasera, mert a celnak megfelelo meretet tiltheti. A digitalis kepalkotas bekoszontevei ezt a rnunkat nem kell feltetlenul hivatasos laboratoriumra bizni, mert nagyon ktinnyen elveqezhetd otthon is. A gyartok tobbfele otthoni nvorntatorendszert dolgoztak ki aszerint, hogy a felhasznalo milyen eszkozokre tarnaszkodhat, A szarnltcqepet behatobban nem isrnerdknek igen j6 eredrnenvt adnak a ktizvetleniil hasznalhato fotonvorntatok, peldaul az Olympus es a Canon eszktizei. A vallalkozobb szellermiek olyan tintasugaras nvomtatokkel is dolgozhatnak, amelyek kiizvetleniil a memoriakartvat hasznaliak. errol nyomtatjak ki a kepellornanvokat, Akik ennel is tiibb szabadsaqra, kotetlsnseqre vagynak, azok szarnltoqeppel rneqdolqozhatiak a felveteleiket, kiiliinbiizo rneretet adhatnak nekik, es jo minosegu, fenykepek nvorntatasara valo tinta-sugaras nvorntaton kinvorntathatjak dkst.

A digitalis kepek azonban mas tekintetben is bdvitettek a lehetdseqek kiiret: egyaltalan nem csak papimyomaton lehet szemlelni es elvezni oket. A digitalis fenykepezogepek kabeien at kiizvetleniil tevekesziilekhez kapcsolhatok, es egy-egy kepet, kepsorozatot vagy mozqokepet jelenithetnek meg a kepernvdn - kenvelrnes ktiriilmenyek kiiziitt, minden kiadas nelkiil. A szamitogep tovabb szelesiti ezt a kiirt: a digitalis kepeket feltiilthetjiik az internetre - feltehetjiik weboldalakra vagy elektronikus levelben elkiildhetjiik dket a baratainknak.

Tiiskes szarak

A kepm6dosftas csak kozbii/so /epes a fo/yamatban. Az emberek tobbsege szereti papfron

is viszomteu» a fe/vete/et - hogy megmutathassa oket mesokne«.

Nvomtatoszolqaltatasok

Adigitalis fenykepezogepek ugy vannak megtervezve, hogy alkalmazni tudjak az olvasfele nvorntatoszolqeltatasokat, mint mondjuk a Digital Print Ordering Format (DPOF). Ezzel a kiiliinleges rendszerrel a fenykepezogep hasznaloja nyomatrendelest adhat fel, azt fogadjak a DPOF-et isrnerd hivatasos vagy otthon hasznalatos nyomtat6berendezesek, es kinvorntatjak a kivant kepeket, A rendelesben meg kell adni, hogy a tarolokartva melyik allomanyat szeretnenk kinyomtatni, hany peldanyban, es milyen infonnaci6kat kell rajta megjelentetni. Ezek az intormaciek mar a fenykepezdqepben rakeriilnek a kartvara, a digitalis nvomtatoberendezes leolvassa oket, hogy teljesithesse a meqrendelest, A DPOF-et isrnerd asztali nyomtat6val kiinnyebb kepeket nyomtatni.

A hivatasos laborat6riumok tiibbnyire sokfele hordoz6r61 (kartyar61, CD-rol, Zp-lemezrdl] nyomtathatnak kepeket haqvomanvos szines fenykeppapirra. Ezek a gepek altalaban nem dragak es igen j6 minoseguek. Nemely fenykepez6gep-gyart6 es hivatasos nyomtat6labora-

t6rium kulon webhelyeket tart fenn, hogy a fot6sok teltolthessek oda a felveteleiket; az elkeszult kepeket azutan a laborat6rium elkiildi nekik.

Keppontok es nyomatmeretek

Fontos feltetel: a kinyomtatand6 digitalis allomanyokban megfelel61egyen a keppontok szarna es min6sege, kiiltinben nem lesz j6 a nyomat. A kinvomtatasra szant kepeket a lehet61egttibb kepponttal es min6seggel szolgal6 iizemm6dban kell felvenni, hogy ttibbfele rneretbsn ki lehessen nyomtatni 6ket. Ha kivancsiak vagyunk ra, hogy ehhez vagy ahhoz a nvomatrnerethez hany keppontb61 kell felepiilnie a kepnek, szorozzuk meg a hiivelykben mart rneretet 300-zal (az egy hiivelykre es6 keppontok kivanatos szamaval], Egy 15 x 1 a cm-es nyomathoz peldaul 1800 x 1200 keppont kell. Ha a kepallomany j6 keppcntszammal, de nem megfelel6 minosegu beallitassal kesziilt, a nyomat zavaros lehet, bizonyos reszietek nem jelennek meg.

Kodak digitalis nyomatok

Jellegzetes Kodak .. digitalis nyomtat6allomas" egy belvsrosi fot6szakiizletben. Sokfele tarol6eszkozt olvas: peldaul CD-t SmartMedia kartyat hajlekony/emezt.

A kepeket tovabbftja egy Kodak laborat6riumba, s a kesz kepeket elkiildi az a/talunk megadott efmre.

Mintanyomatok (a szemkiizti nldalen)

Amint az a szemkozti mintanyomatokon latszik, a kepeket bekeretezhetjiik es szabiJlyozhatjuk, hogy milyen metetben jelenjen meg a papfron; kepszerkeszto programot kell hasznalnunk hozza a nyomtatas elott.

K6zvetlen fenvkepnvorntatok

Akik szeretnek maguk kinyomtatni a fenykepeiket, de a szamft6geppel val6 munka rejtelmeit nem szeretnek kitanulni hozza, ktizvetlen tenykepnyomtat6t szerezhetnek be. Ezek a nyomtat6k a memoriakartvarol nyomtatnak, es ki.iltinosebb huh6 nelki.il is igen j6 minosegu kepet produkalnak, A leqtobbjevel a szamft6gep vagy a teve kepernyojerol is lehet kepet nyomtatni. Ezekbdl a fenvkepnvomtatnkbcl - peldaul az Olympus terrnekeibdl - vannak bathol hasznal-

hat6 hordozhat6 keszulekek (ezek levelezdlap nagysagu papirkepet nyomtatnak), es vannak bonyolult asztali qepek is - ezek remek A/4-es kepet adhatnak. A ki.iltinfele modellek egyre tobb lehetdseqet kinalnak a kimenet . szabalvozasara.

Levelez6lap-nvomtat6

Ez a kesziilek nagy jabal 4x5,5 hiivelykes (lOx 13 cemimeteres) kepeket nyomtat, kitf1no minosegben. Tevehez is csatlakoztathata, hogy elobb meg lehessen nezni, mit is kesziiliink kinyomtatni.

A kompaktnal is kompaktabb nvomtat6 Ez a legkisebb az Olympus nyomtatai kozott; nevkartya meret(j kepe« gyors kinvomtetesere vala.

Mindent tud6 profi nvomtat6

Ez a gep A/4-es meret(j tenos kepeket nyomtat. SmartMedia kartyaral is dolgozik, es szamftagephez is csatlakoztathata.

Kepalkotas festekszublimaci6val

A kozvetlen mukOdesu nyomtat6k [obbara festekszublimacios m6dszerrel dolgoznak; ez a m6d adja a legjobb mindseqet. A kepek pazar megjelenesuek - folyamatosak az arnvalatvaltozasok, s elenkek a szinek. Ezek

a kesziilekek kiilonlegesen kezelt papirra nyomtatnak, a rajtuk keszult kepek tart6sak, vizall6k, es keretbe foglalva, fenvnek kiteve is csak igenigen lassan fakulnak.

Tintasugaras nyomtat6k

Az otthon hasznalt fotonvomtatok legttibbje tintasugaras. Beszerzeskor nem kell sokat fizetni ertuk, es igen jo minosegli nyomatot keszithetnek. Altalaban szamitogeppel vale egyuttrrnlkodesre tervezik dket, onnan nvomtatiak

a kepallornanvokat.

Papfrviilasztiis

Ezek a nvomtatok soktele Ielulenl anyagra nyomtathatnak, nem csak kultinleges papirra, mint a Iestekszublimacios nvorntatok. Sokfele gyarto keszit hozzajuk rnindentele papirt

Hogyan miikiidik a tintasugaras nyomtat6?

A tintasugaras nyomtat6 a papir feliiletere fecskendezett apr6 festekcseppekb61

- alta laban sarga, bibor- as kekeszold szinuekb61- alkotja meg a nyomatot. A festekcseppecskek olyan apr6k, hogy az emberi szem mar eleve kevert szinben latja 6ket. A legsotetebb szinek es amvaletok eros itesere fekete festeket is hasznalnak; abb61 keszul a kepek feketeje is. A tintasugaras nyomtat6k egy rssze negyszinu, mas resze hatszlrul rendszerrel dolgozik. A negyszinu rendszer az eddig emlitett negy szinre tamaszkodik, a hatszinu meg meg a biborvoros es a kekeszold egy-egy fak6bb valtozatara. A festekszfneket a nyomdai hagyomanyt kovstve altalaban CMYK-nak roviditik (Cyan, vagyis kekeszold,

Magenta, vagyis biborvoros, Yellow, vagyis sarga es blacK, vagyis fekete).

A tintasugaras nyomtat6k tobbfele meretben nyomtathatnak kepet, az A/4-est61

a mar csak a hivatasosoknak sziikseges formatumig.

a folyekony festek tartalya

piezoelektromos kristaly

festekpottvocske

Nyomtatiis mem6riakiirtyiir61

Bar a tintasugaras nvorntatok tobbseqe szarnltoqephez csatlakozik, nehany modellen kartvafogado res is van, hogy a szamftogepet nem hasznalok is dolgozhassanak vele; az ilyen fotosok tehat a festekszublimacics es a tintasugaras nvomtato ktizul valaszthatnak,

Ha el6sziir nyomtatunk ki egy kepet. elObb kicsiben pr6balkoZZllnk, hogy lassuk a szineket 6s a kontrasztot; csak utana fogjunk nagyobb meretben val6 printel6shez. SzabcllyoZluk ugy a nyomtat6 beallitclsait, hogy megszunjenek a helytelen szinarnyalatok.

(es vasznat), A papirfelUiet lehet tinttitt rnazu, selyemtenyli, felig matt, sot mintas is. Ennyi ktizul biztosan akad a celiainknak rneqfeleld,

Print Image Matching

Az Epson altal kidolgozott Print Image Matching (PIM) m6dszer arra val6, hogy kcnnvebb legyen

a digitalis fenykepez6gep felveteleir61 a valosaqos targy szineihez kozeli kepet nyomtatni. Ha ugyanis nem hasznalunk bonyolult kalibral6 rendszert, akkor a szamit6geprol kinyomtatott kep nem fog pontosan megegyezni a kepernvdn lathat6 keppel (s6t sokszor szinte bantoan elter tole). Az Epson-fele PIM rendszer - ezt alighanem beepitik majd a digitalis berendezesek tobbsegebe - kiilonleges adatokat 6riz meg arr61 a m6dr6!, ahogyan a gep elkeszitette a felvetelt, A PIM-et szinten isrnerd masik kesziilek (mondjuk a nyomtat6) kesdbb elolvassa ezeket az adatokat, es azok szerint m6dositja a beallitasokat. fgy vegre a felhaszmll6 kiilonosebb kozrermlkddese nelkiil is .helves" nyomatokat kaphatunk.

VC6C, szinter

SRGS szlnter PIM nelkiil

SRGS szinter

SRGS szinter PIM·mel

SRGS szlnter

digitalis fenykepez6gep

szernelvi szamrtogep nvomtate

Kontaktrnasolatok

Adigitalis kepek tarolasahoz j6kora hely kell, fgy a fenykepezogep kartyaja es a szarnit6gep merevlemeze hamarosan dagadozni fog a sok taro It felveteltdl. Nagy tiimegben CD-n lehet a leggazdasagosabban kepet tarolni, Egy CD-fr6 es nehanv meg fratlan CD birtokaban minden digitalis kepailornanvunkat CD-re frhatjuk.

De ha CD-n tartjuk a kepeket, nem fogjuk tudni, mi van ezen vagy azon a CD-n, hacsak szamitoqepbe nem dugjuk es egy kepnezeqetdvel vegig nem nezeqetjik a kepeket, A kepnezd szoftver persze kituno talalrnany, de nem eppen kenvelrnes eszkoz, ha tucatnyi CD-t kell vegigbonqeszni, hogy vajon rajtuk van-e a nekiink eppen kello felvetel

A meqoldas az lehet, hogy kontaktrnasolatokat keszftiink egy-egy CD kepeirdl, es azokat valamikeppen hozza is kapcsoljuk a CD-hez.

A .kontaktmasolat" sz6 a haqvornanvos fenykepezes gyakorlatab61 ered: a filmet ratettek egy rnasolopapfrra, atvilagftottak, es marls megvolt a (merethU) rnasolat: fgy kataloqizaliak a fenvkepeszek a negatfvjaikat. Ugyanez rneqtehetd a digitalis kepekkel is, es tobbfele szoftvert is kifejlesztettek arra, hogy kis (belyeg nagysagu) kepeket tintasugaras nyomtat6vallehessen ugyanarra a papfrlapra eqvmas utan nyomtatni.

Az itt lathato kepeket az Adobe Photoshopjaval nyomtattam ki; ebben automatikusan lehet kontaktrnasolatot gyartani. Ez a szoftver veqiqolvassa a CD-re frt kepallornanvokat, es kontaktrnasolatot keszlt r6luk. Lehet vele rnaso-

latokat kesziteni egy-egy konvvtar vagy az eqesz merevlemez kepeirol is. A Photoshopban sok mindent szabalyozhatunk is: peldaul a papfrrneretet, azutan az egy lapra nyomtatand6 kepek szarnat es azt, hogy tartozzek-e cfmke is a kepekhez,

A kontaktmasolatok letrehozasa utan a Photoshopban tovabbi sziiveges intorrnaciokat kapcsolhatunk a Ielvetelekhez (peldaul egyedi azonosltcszamot). A kontaktmasolatokat gyurus dosszieban tarolhatjuk - mert ugy kiinnyebb kezelni oket -, a CD-ket is rneqszarnozhatjuk (hasznaliunk lemoshatatlan tintaval fr6 tollat). es szinten dosszieban tarolhatjuk. Ha at szeretnenk piirgetni a kepeket, sokkal eqvszenlbb atlapozni a dossziet, mint minduntalan cserelgetni a CD-ket a szemitoqepben. Mas szoftverek nyilvan mas lehetdseqeket kinalnak

a kontaktrnasolatok keszitesere,

Kontaktmasolat-mintak

Ezek a kontaktmasolatos fvek az Adobe Photoshopjaval kesziiltek. A nyomtatas el6tt a tarolasra vonetka» toveabi informaciokat kapcsoltunk hozzajuk.

Enerqiatorrasok

Eddigre mar alighanem nyilvanval6va valt, hogy a digitalis fenykepezogepek ,.faljak" az enerqiat, Ezekben a qepekben olyan sok az elektronikus eszkoz, hogy ugy nlnhet, szinte egy pillanat alatt kifogynak minden enerqiabol. Sajnos csak kis, kiinnyen szallfthat6 enerqiatorrasok bevetesevel orizhetjiik meg ezeknek a fenykepezogepeknek a hordozhatosaqat, rnozqekonvsaqat. Elemek

Nagyon sok digitalis gep mukiidik a mostani

Elemek

A killonfele gepekbe mas-mas nagysagu elem kell. Csak a gyart6 altai el6frt tfpusu elemet hasznaljuk!

Talto

Nemcsak az elemgyart6k kfna/nak akkumulatortolt6ket; mindig gy6z6djilnk meg azonban arr6/, hogya tolt6ben az elemekke/ nem lesz semmi baj.

leqkorszenlbb fonasokkal: ujratiiltheto nikkelfem hibrid (NIMH) elemekkel. Ezek ketseqteleniil nem olcs6 eszkozok, de a villamos halozatrol rendszeresen ujratiiltve hosszu idon at hasznalhatjuk oket. Bar az akkumulatortechnika nagyon fejlett, a sajnalatos helyzet az, hogy az elemek mindig akkor fogynak ki, amikor a leqkevesbe varnank: vigyiink tehat mindig a geptaskaban egy teljesen feltiiltiitt tartalek elemkeszletet. A bonyolultabb, peldaul nagy hidegben is hasznalhato gepekhez vagy a csak nagy iddkozonkent tol-

tendo elemekhez nemelyik gyart6 kiiliin elemtart6 taskat ad. Ha hideg iddben fenvkepezunk, ezt a taskat a gep hasznalata alatt a zsebiinkben tarthatjuk, nehogy a fagyban az elemek elveszitsek a toltesuket, Ezek a taskak akkor is nagyon hasznosak lehetnek, ha ket ujratiiltes kozott sok felvetelt szeretnenk kesziteni,

Mindig a gyart6 altai ajanlott elemeket hasznaliuk, Az olcs6 elemek nem tartiak a kello ideig a toltesuket, sot szettorhetnek, es vegyi anyagok szivaroqhatnak beloliik a gepbe.

Valtakozo aramu atalakitok

A gyart6k tiibbnyire hal6zati atalakitot is adnak a fenykepezogepeikhez. Ez belsd felvetelek,

csendelet es portre keszitesekor val6ban j61 hasznalhato, s akkor is, amikor a tenykepezogepet a kepek attoltese veqett iisszekapcsoljuk a szarnitoqeppel vagy valamilyen mas eszkiizzel.

Ha a gepet es a halozaf atalakitot mas orszaqban is hasznalni szeretnenk, elozoleg derftsiik ki, hogy az atalakft6 rmlkodik-e az ottani csatlakoz6kban; kiiliinben esetleg nem tudunk majd fenvkepezni, vagy tiinkretessziik a fenvkepezdgepet.

haszmiljuk minduntalan az eliinezeti megjelenitot, es ragtan kapesoljuk ki, ha mar nines ra sziikseg (banjunk esinjan a villan6fennyel is].

Kiilan telep

Ha azt szeretnenk, hogyaz elemeket sokaig haszna/hassuk, vagy ha nagy hidegben kell fenykepeznilnk, etdemes lehet kii/on-kiilon te/epet beszerezni. Ez a/ta/aban nagyobb kapacitasu, mint a kisebb mereta tfpusok, es ha a zsebilnkben tsnjuk, nagy hidegben sem fog kihU/ni.

• • ",' ;, ~ j; 1 ~ / . " ~

. . -

Csatol6k

Adigitalis tenykepezogepeket a kepallornanyok meqnezese vagy attoltese veqett mas eszkiiziikhiiz is lehet kapcsolni. A gepnek persze kozos nyelvet kell beszelnie ezekkel az eszkiiziikkel, mert kulonben nem cserelhet veluk adatokat. Mostanaban az USB (Universal Serial Bus, magyarul univerzalis soros sin) a szabva-

Csatlakoztatas szamitogephez

A digitfJlis gepet j6 min6segu USB- vagy Firewire-kabelen at csatlakoztassuk a szamft6gephez.

D

Csatlakoztatas tevehez

Ha j6 minosegben szeretnenk. viszomlem; felveteleinket, hasznaljunk j6 audio-video kabelt. Ha a gyart6 nem adott volna ilyet a gephez, akkor vegyiink egyet.

nyos csatol6eszkiiz a digitalis fenykepezogep es a szemelvi szamit6gep kozott, Ezen a csatol6n at barrnilven USB-t erto eszkiiziik eqvmashoz kapcsolhat6k: digitalis fenykepezogep, szemelvi szamit6gep es nyomtat6 is. A Mac gepek felhasznal6i (es nernelvik PC felhasznaloi is) Firewirecsatol6t haszrelhatnak: ez egy nagy kepallomanyok atvitelere kifejlesztett csatol6.

A digitalis fenykepezogepek tobbseqen vannak masfajta csatol6k is: halozati atalakltohoz val6 csatlakoz6, audio-video kimenet a tevehez tiirteno csatlakozashoz, sot esetleg taviranyit6- foglalat is: ezen keresztul lehet a qepet tavolrol rmikodesbe hozni.

Audio-video kimenet

Ez a csatlakoz6 PAL vagy NTSC tormaturnu jeleket kUld a tevenek (a teve rendszeretcl fOgg, hogy milyet). Ezen at mas orszaqban is a tevehez kothetjuk a digitalis gepet. Ha j6 keprnindseqet szeretnenk, hasznaliunk j6 minosegu csatolokabelt. A tevehez kapcsolt geprol kepsorozatot jelenithetiink meg a kepernyon, olvasforman, mint mikor dicit vetltunk. Csaladi vagy barati iisszejiiveteleken bemutathatjuk legujabb felveteleinket, es meg csak el sem kell sotetiteni a szobat, mint diavetlteskor

Audio-video kimenet (a szemkiizti oldalon)

A digitalis gep AV kimeneten at a teve kepernyojen is megjelenfthetjiik a felveteleinket. {gy nyugalomban kenyelmesen vegignezhetjiik az iisszest.

T arqvrnutato

"a legjobb telvetel kivalasztasa" 64, 65 Adobe

PhotoDeluxe HE 72, 78, 79 Photoshop 72, 78, 88, 89 allornanvtormaturnok 18-19 allomanykezelesi feladatok 76 alulexponaltsaq 37

es hisztogram 56

es kepkiiqazltas 54 pozitfv kieqvenlltes 50

Apple Quick Time 18, 68

arnvekok es feheregyensuly-beallftas 52

autoexpozfcic rass automatikus expozlciobealllto rendszerek autof6kusz lasd automatikus elessegbeallft6 rendszerek automatikus elessegbeallft6 rendszerek 28-29

automatikus expozfciobeallito rendszerek 36-37

es expozfciokieqvenlltes 50, 51 es rnakrofelvetelek 48

savokra osztas 51

AV {audio-video I kimenet 92, 93 AVI {Audio Video lnterlivel l S, 19

az elesseg tartornanvan kivu I esd tarqvak 65

beepftett villant6 40-4J

belsd vilagftas es fehereqvensulv-beallitas 52 ,53 belyeg nagysagu kepek 76, 79

bolvonqas 67

CCD-k 14,15

es dinamikai tartornanv 62-63 es fshereqvensulv-heallltas 52 es gumioptika 26

es rekesznvilas 33

es villamos zaj 61

es zarsebesseq 32

CD-s kontaktmasolat 88 CompactFlash memoriakartva 20 csatol6k 92-93

dentes uzernmnd 58, 59 digitalis alapok 12-21

allornanvformatumok 18-19 kepfelvetel 14-15

keppontok es felbontas 16-17 tarolorsndszerek 20--21

dinamikai tartornanv 62-63

DPOF {Digital Print Order Formatl82

eqvaknas tiikorreflexes gep 11 ejszakai felvetel uzemrnod 38, 39 ejszakai feny 60, 61

elektronikus keresdk 24, 25

es hisztogramok 56 elemek 90-91

elesseg

es kepkiiqazltas 54, 55 javltasa 64-65

lasd meg melysegelesseg slesseqbeallltas oldalra tolassal 29 elessegbeallft6 m6dszerek 28-29 elmos6dott rnozqasabrazolas 67 enerqiatorrasok 90--91

eros kontraszt 63

esernenvek eldrelatasa 42

EV {expozfci6s ertekl51

expozici6

beallltas 32-33

es hisztogram 56, 57

es kevesse megvilagftotl helyszinek 60, 61 kieqvenlites 50-51

m6dszerek 36-37

lasd meg alulexponalas, tulexponalas eziist alapu Ienvkepezes 6

fehereqvensulv-beallltas 52-53

fejlettebb gepek jelleqzetesseqei 44-71 digitalis naqvltas 46-47 dinamikai tartomanv 62-63 expozlciekieqvenlites 50-51 elessegjavitas 64-65 feheregyensuly-beallitas 52-53 hisztogramok 56-57

gyengen megvilagftott helyszfnek 60-61 makro [kozeltelvetel] 48-49

rnozqas 66-67

mozqokepkeszltes 68-69

kepkiiqazitas 54-55, 79

tartozekok 70-71

villant6 tovabbi tulaidonsaqai 44, 58-59 fskete-feher uzernrncd 38, 39

felbontas 16-17

fenycsovek es feheregyensuly-beallftas 52 fenyesseg es kepkiiqazitas 54, 55 fenykepezogepek aiaptulaidonsaqal 10--11, 22-43

digitalis filmerzekenyseg 34-35 expozlciobealhtas 32-33 expozici6s m6dszerek 36-37

es a villant6 alaptulajdonsaqai 40-41 helyszin szerinti uzemmod 38-39 keprnindseq 30--31

lCD-s elonezet-megjelenfto 24, 25 optikai naqvitas 26-27

dnkioldc 42-43

kontraszt

keresdk 24-25 Ienvrnerdk 36, 37 festekszublirnacios nyomtat6 85 Firewire-csatol6 92

folyamatos expozfci6 uzernrnod 66 Fujifilm FinePix kepnezd 72

es dinamikai tartornanv 62 es kepkiiqazltas 54, 55 komvezeti feny telhasznalasa 58, 59 kozelfelvetel/asd makro

kdzepes ISO-ertek 3

kozvetlen optikai keresd 24-25

kozvetlernil hasznalhato fot6nyomtat6k 80, 84-85 kulcsszarn es beepitett villant6 41

kulon elemek 91

kulonleges hatasu szilrdk 79 kUlso villant6 58

gephez adott kiold6zsin6r 42 geprazk6das 43, 64

gyengen rneqvilaqltott helyszfnek 60-61

haqvornanvos gyakorlat 6 hejlekonvlemez-illesztd 74 halszernillesztd 71 harornlabu allvanv 42, 65

helvszinvalasztd proqrarnuzernmcd 38-39 hisztogram 56-57

lCD-s eldnezeti megjelenito 24, 25 es digitalis nagyftas 47 levelezdlap-nvorntatck 84

Image Memory Card-olvas6 74 internet 80

ISO-ertek-beallitas 34-35

makro {kozelfelveteI148-49

illesztd 71 rnappak konyvtarfaja 77

matrix uzernmodu fenymeres 37 maximal is melysegelesseg 33 rnediakartvak 20 rneqapixelszarn 16

megvilagitas

es fehereqvensulv-beallitas 52-53 gyengen megvilagitott helyszfnek 60--61 kontraszt 63

melysegelesseg

es helyszin szerinti uzemrncd 38 es makro 49

es matrix uzernrnod 37

rnernoriakartvak 20, 72

es nyomatok 80, 84, 87

kepek atvitele kartyar61 a szamit6gepbe 74-75, 76

rnesterseqes kepzddmenvek 61 Microdrive 20, 21

illesztd 75 minimal is melysegelesseg 33 Motion JPEG 18, 68

rnozqas 66-67 rnozqokepkeszites 68-69

JPEG {Joint Photographic Expert Groupl18, 19, 69

kartvahelvek a gepen 21 kepfelvetel 14-15 kepkiiqazitas 54-55, 79 keprneret 16, 17 keprnindseq 30-31 keprnindseq

es digitalis nagyitas 47 kepmcdosito szoftverek 78, 79 kepnezdk 76-77

keppontok 14

mesterseqes kepzddmenvek 61 es digitalis nagyftas 47

es dinamikai tartornanv 62 es hisztogram 56, 57

es rnozqokepkeszites 69 es nvornatmeret 16, 82 rneretek 30--31

fizikai es hatasos 15

keproqzltesi lehetdseqek 66-67

mozg6keprogzites 68-69 keptdrnorites 31

keresdk 24-25

kezi beallitas es expozici6 37 kezi elesseqbeallitas 29 kiemel6 elesseqbeallltas 33 kiigazitott expozici6 37

kis ISO-ertek 34, 35

kis zarsebesseq 32, 40

Kodak Brownie dobozos gep 10 Kodak digitalis nyomatok 82 kontaktrnasoletok 88-89

digitalis nagyftas 46-47 es teleobjeknv-illesztd 70 gumioptika 26-27, 71

nem kivant telvetelek torlese 20 Nikon fenykepezogepek 62, 65

normal automatikus elesseqbeallitas 28 nyomatok

nagy ISO-ertek 35

nagy lat6szogu felvetelek 71 nagy zarsebesseq 32 nagyitas

hivatasosoknak vale nvorntatorendszerek 80, 82-83

rneretek 16, 82 kontaktmasolatok 88-89

otthoni nvorntatorendszer 80, 82 nvorntatok 80, 84-85, 86-87

objektfvilleszt6 70 optikai nagyftas 26-27 cnkioldo 42-43

csszekapcsolas a szamftogeppel 72, 74, 92

parallaxishiba 24 PC-kartyacsatlakozo 74

PIM [Print Image Matching) 87 pop art, szoftveres uton 79 pcrtreuzemmcd 38, 39

proqrernuzemrnodu automatikus expozfciobeallltas 37

RAW (nyers adat) tormaturn 19 rekesz-eidvalaszte uzernmod 37, 48 rekesznvilas 32-33

es fenymer6 36

es rnakrotelvetelek 49 es matrix uzernrnod 37

es helyszfn szerinti uzsrnmod 39 rendszerqepek 70

rendszertartozekok abraja 71

savokra osztas

automatikus expozicicbealllto rendszerek 51

feheregyensuly 53 SmartMedia merncriakartva 20, 21, 85 sorozatfelvetel uzammcd 66-67

sotet belsd terek 40

sotet tonusu tarqvak 51

sportuzemrnod 38, 39 sportfenvkepezes 34

szintelltettseq es kepkiigazftas 54, 55 szoftver 72-79

Apple Quick Time 18, 69 atdolqozott kepek 78-79 interpolacio 46

kapcsolat a wlmftogeppel74-75 kepnez6k 76-77

tesd meg Adobe

szupermakro 49

tajkepuzemmod 38, 39 tajkepek 13

targy kontrasztja 62, 3 tarolrieszkoz formazasa 20 tarolorendszerek 20-21 tartozekok 70-71

tavoli targyak 24, 26, 27 telecbjekttv-Ieltet 70 teleobjektfv-illeszt6 70, 71 terrneszetes elesseg 64

terrneszetes meqvilaqitas es fehereqvensulv-beahltas 52 tevehez kapcsolas 80, 92

TIFF (Tagged Image File Format) 18, 19 tintasugaras nvomtatck 80, 86-87

tiszta kep uzernrnod (Clear Image Mode) 62 tulexponalas 37

es hisztogram 56 negatfv kieqvenlltes 51

USB (Universal Serial Bus) 74, 92 uzernmod es kepkiiqazitas 55

valtakozo ararnu atalakitok 91

vegyes megvil~gftiis es feheregyensuly-beallftas 53 vi lagos tonusu tiirgy 51

villamos zaj 61

villant6

alaptulejdonsaqai 40-41 kuls658

tovabbl tulajdonsaqai 44, 58-59 vdrosszem-hatas envhitese 58, 59

webhelyek

es kepnezdk 77

es otthoni nyomtat6rendszerek 80 es nvomtatoszolqaltatasok 82

zarsebesseq

es a geprilzk6das rneqeldzese 65 es ISO-ertekek 34

es fenymer6k 36

es helyszfn szerinti proqramuzemmcd 39 es mozqas 67

es villanofenv 40, 58

zarsebesseq-eldvalaszto automatikus expoztciobeallltas 37 zoom lasd naqvltas