Anda di halaman 1dari 46

GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

“DEFENSA SOBRE LA MUERTE

DE ERATÓSTENES”

DISCURSO I DE LISIAS

1
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ÍNDICE

• Biografía de Lisias

• Argumento del discurso I de “Defensa sobre la muerte de Eratóstenes”

• Texto griego: Ὑπὲρ τοῦ Ἐρατοσθένους φόνου ἀπολογία

• Vocabulario

2
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Biografía de Lisias
El mejor logógrafo de la oratoria griega fue Lisias, nacido en Atenas hacia el año
444/443 a.C., hijo de un meteco, fabricante de armas.
Con la edad de 15 años, hacia el 429 a.C., muere Céfalo, su padre, en una gran
peste que asoló la ciudad de Atenas, en la que murió también Pericles, amigo y
protector de la familia. Fue, entonces, Polemarco, el hijo mayor quien se hizo cargo de
la familia, quien, a causa de los sucesos que estaban aconteciendo en la ciudad, pensó en
marchar a Turios.
Allí Lisias, además de adquirir una gran fortuna, sintió una gran afición a la
Retórica, lo que aprovechó para instruirse en ella a manos de Tisias.
Tras el desastre ateniense en Sicilia, en el 413 a.C., Lisias y unos trescientos
ciudadanos más son expulsados de Turios en el 412 a.C. Volvió, pues, a la ciudad de
Atenas, donde no sólo seguirá cultivando el arte de la Retórica, sino también regentando
una gran fábrica de escudos en el Pireo heredada de su padre.
Pero con el régimen de los Treinta Tiranos le son confiscados todos sus bienes y
huye a Mégara, pero su hermano Polemarco es apresado y ejecutado. Esto hace que
Lisias se convierta en un empedernido demócrata, ayudando incluso al ejército
democrático para derrocar la tiranía.
Tras la restauración de la democracia en Atenas, 403 a.C., Lisias consiguió la
ciudadanía ateniense por su patriotismo y ayuda a la democracia; pero poco tiempo le
duró, convirtiéndose de nuevo en el meteco que antes era. Fue entonces cuando se
entregó de lleno al oficio de logógrafo y llegó a ser el más importante de Atenas.
Lisias vivió algo más de 80 años, por lo que podemos datar su muerte hacia el año
360 a.C. En cuanto a su vida amorosa, parece ser que tuvo relaciones con una hetera
llamada Metanira, a pesar de que estuvo casado con una sobrina suya. Respecto a si
tuvo descendencia o no, parece ser que no tuvo.
A nuestras manos, por otra parte, nos ha llegado un corpus compuesto por 34
discursos, de los cuales unos son falsos y sólo 15 muestran el genuino sello de Lisias:
sencillez, claridad, adaptación del fondo a la forma…
Si bien en la argumentación no demostró especial habilidad, en la pureza del ático,
en la claridad de la expresión, en la brevedad con que expone sus pensamientos y
modela sus frases, en todos estos rasgos, Lisias nos aparece como un orador
extraordinariamente diestro.

3
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Argumento del discurso I de “Defensa sobre la muerte


de Eratóstenes”

El discurso es pronunciado por Eufileto, labrador ateniense. El tribunal es el del


Delfinio, que celebraba sus sesiones en un antiguo santuario de Apolo Delfinio situado
en las afueras de la ciudad, donde eran juzgados quienes, habiendo cometido un acto de
homicidio, sostenían que su acto no era ilegal.
Eufileto ha dado muerte al seductor de su esposa, Eratóstenes, natural del demo de
Oe, a quien ha sorprendido en flagrante delito de adulterio. Contra la costumbre
bastante general en estos casos, el esposo no se ha avenido a aceptar la indemnización
que se le ofrecía, lo que ha hecho pensar a los parientes de la víctima que el homicidio
respondía a móviles menos puros que el del honor ofendido.
El caso es que, por estas o por otras razones, acusan a Eufileto de haber tramado
una emboscada contra Eratóstenes, de haberle secuestrado en la calle y arrastrado por
fuerza a la casa para simular un encuentro en flagrante; de haberle arrancado violenta y
sacrílegamente del hogar junto al que había buscado refugio; de haber, en fin, cometido
un verdadero asesinato premeditado, con el que satisfacer una antigua enemistad.
El acusado refuta extensamente tales inculpaciones afirmando que no ha hecho
más que obedecer a las leyes aplicables al caso, que son una de Dracón, según la cual no
debe considerarse como asesinato la muerte dada por el marido a un hombre
sorprendido en flagrante adulterio con su esposa y, quizás, otra de Solón en la que se
autorizaría al esposo para hacer lo que quisiera con el adúltero.

4
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ΥΠΕΡ ΤΟΥ ΕΡΑΤΟΣΘΕΝΟΥΣ ΦΟΝΟΥ ΑΠΟΛΟΓΙΑ

Eufileto insta a los jueces a que actúen como si fueran ellos mismos los imputados.
(1) Περὶ πολλοῦ ἂν ποιησαίμην, ὦ ἄνδρες, τὸ τοιούτους ὑμᾶς ἐμοὶ δικαστὰς

περὶ τούτου τοῦ πράγματος γενέσθαι, οἷοίπερ ἂν ὑμῖν αὐτοῖς εἴητε τοιαῦτα

πεπονθότες· εὖ γὰρ οἶδ’ ὅτι, εἰ τὴν αὐτὴν γνώμην περὶ τῶν ἄλλων ἔχοιτε,

ἥνπερ περὶ ὑμῶν αὐτῶν, οὐκ ἂν εἴη ὅστις οὐκ ἐπὶ τοῖς γεγενημένοις

ἀγανακτοίη, ἀλλὰ πάντες ἄν περὶ τῶν τὰ τοιαῦτα ἐπιτηδευόντων τὰς

ζημίας μικρὰς ἡγοῖσθε.


Notas: 1. Περὶ πολλοῦ ποιησαίμην: En mucho estimaría / Mucho apreciaría
2. ὦ ἄνδρες: ¡oh ciudadanos!; también se puede entender “ὦ ἄνδρες δικασταί”: ¡oh jueces!

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εἴητε, οἶδα, γεγενημένοις.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función hace τὸ en la oración τὸ τοιούτους ὑμᾶς… γενέσθαι?
- ¿Cuál es el antecedente de οἷοίπερ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Justificación del delito de asesinato a un adúltero.


(2) Καὶ ταῦτα οὐκ ἂν εἴη μόνον παρ’ ὑμῖν οὕτως ἐγνωσμένα, ἀλλ’ ἐν ἁπάσῃ

τῇ Ἑλλάδι· περὶ τούτου γὰρ μόνου τοῦ ἀδικήματος καὶ ἐν δημοκρατίᾳ καὶ

ὀλιγαρχίᾳ ἡ αὐτὴ τιμωρία τοῖς ἀσθενεστάτοις πρὸς τοὺς τὰ μέγιστα

δυναμένους ἀποδέδοται, ὥστε τὸν χείριστον τῶν αὐτῶν τυγχάνειν τῷ

βελτίστῳ· οὕτως, ὦ ἄνδρες, ταύτην τὴν ὕβριν ἅπαντες ἄνθρωποι δεινοτάτην

ἡγοῦνται.
Notas: 1. εἴη ἐγνωσμένα : Perfecto de Optativo de la voz pasiva de γιγνώσκω.
2. ὥστε + Infinitivo indica un hecho irreal.
3. Τυγχάνω rige genitivo (C.Régimen verbal)

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀδικήματος, ἀσθενεστάτοις,
ἀποδέδοται, βελτίστῳ, ἄνδρες.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace τὸν χείριστον en su oración? ¿Por qué?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

5
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto continúa con la justificación del asesinato.


(3) Περὶ μὲν οὖν τοῦ μεγέθους τῆς ζημίας ἅπαντας ὑμᾶς νομίζω τὴν αὐτὴν

διάνοιαν ἔχειν, καὶ οὐδένα οὕτως ὀλιγώρως διακεῖσθαι, ὅστις οἴεται δεῖν

συγγνώμης τυγχάνειν ἢ μικρᾶς ζημίας ἀξίους ἡγεῖται τοὺς τοιούτων ἔργων

αἰτίους·
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: μεγέθους, οὐδένα, οἴεται.
b) Sintaxis:
- ¿Cuál es el CD de νομίζω?
- ¿Cuál es el antecedente de ὅστις? ¿Qué introduce este tipo de pronombre?
- ¿Qué función sintáctica hace συγγνώμης τυγχάνειν respecto a δεῖν? ¿Y
δεῖν respecto a οἴεται?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eratóstenes cometió adulterio con la mujer de Eufileto y lo ultrajó a él y a sus hijos.


(4) ἡγοῦμαι δέ, ὦ ἄνδρες, τοῦτό με δεῖν ἐπιδεῖξαι, ὡς ἐμοίχευεν

Ἐρατοσθένης τὴν γυναῖκα τὴν ἐμὴν καὶ ἐκείνην τε διέφθειρε καὶ τοὺς

παῖδας τοὺς ἐμοὺς ᾔσχυνε καὶ ἐμὲ αὐτὸν ὕβρισεν εἰς τὴν οἰκίαν τὴν ἐμὴν

εἰσιών, καὶ οὔτε ἔχθρα ἐμοὶ καὶ ἐκείνῳ οὐδεμία ἦν πλὴν ταύτης, οὔτε

χρημάτων ἕνεκα ἔπραξα ταῦτα, ἵνα πλούσιος ἐκ πένητος γένωμαι, οὔτε

ἄλλου κέρδους οὐδενὸς πλὴν τῆς κατὰ τοὺς νόμους τιμωρίας.


Notas: 1. ὡς explicativo de τοῦτο.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐπιδεῖξαι, πένητος, γένωμαι.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de participio es εἰσιών? Explícalo
- Analiza sintácticamente, poniendo mucho cuidado en la sintaxis oracional:
ἡγοῦμαι … τοῦτό με δεῖν ἐπιδεῖξαι.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

6
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto se dispone a relatar los hechos.


(5) Ἐγὼ τοίνυν ἐξ ἀρχῆς ὑμῖν ἅπαντα ἐπιδείξω τὰ ἐμαυτοῦ πράγματα,

οὐδὲν παραλείπων, ἀλλὰ λέγων τἀληθῆ· ταύτην γὰρ ἐμαυτῷ μόνην

ἡγοῦμαι σωτηρίαν, ἐὰν ὑμῖν εἰπεῖν ἅπαντα δυνηθῶ τὰ πεπραγμένα.


Notas: 1. τἀληθῆ: crasis de τὰ ἀληθῆ.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐπιδείξω, τἀληθῆ, δυνηθῶ.
b) Sintaxis:
- Señala los participios y di de qué tipo son.
- ¿Qué tipo de oración es ἐὰν ὑμῖν εἰπεῖν ἅπαντα δυνηθῶ τὰ πεπραγμένα?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto comenta que al principio de casarse vigilaba a su mujer; pero, una vez que tuvieron
un hijo, la dejó como administradora de la casa.
(6) Ἐγὼ γὰρ, ὦ Ἀθηναῖοι, ἐπειδὴ ἔδοξέ μοι γῆμαι καὶ γυκαῖκα ἠγαγόμην εἰς

τὴν οἰκίαν, τὸν μὲν ἄλλον χρόνον οὕτω διεκείμην ὥστε μήτε λυπεῖν μήτε

λίαν ἐπ’ ἐκείνῃ εἶναι ὅ τι ἂν ἐθέλῃ ποιεῖν, ἐφύλαττόν τε ὡς οἷόν τε ἦν, καὶ

προσεῖχον τὸν νοῦν ὥσπερ εἰκὸς ἦν· ἐπειδὴ δέ μοι παιδίον γίγνεται,

ἐπίστευον ἤδη καὶ πάντα τὰ ἐμαυτοῦ ἐκείνῃ παρέδωκα, ἡγούμενος ταύτην

οἰκειότητα μεγίστην εἶναι.


Notas: 1. ἠγαγόμην: Aoristo Temático Reduplicado de ἄγω.
2. τὸν ἄλλον χρόνον: acusativo de extensión en el tiempo
3. ὡς οἷόν τε ἦν: cuanto/como era posible
4. προσέχειν τὸν νοῦν: prestar atención

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: γυκαῖκα, διεκείμην, ἐθέλῃ,
ἐπίστευον, παρέδωκα.
b) Sintaxis:
- Las oraciones introducidas por ἐπειδὴ ¿de qué tipo son?
- En la oración ὅ τι ἂν ἐθέλῃ ποιεῖν,¿Cuál es el antecedente del pronombre
relativo? ¿Cuál es el sujeto de ἐθέλῃ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

7
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

El origen de todo.
(7) Ἐν μὲν οὖν τῷ πρώτῳ χρόνῳ, ὦ Ἀθηναῖοι, πασῶν ἦν βελτίστη, καὶ γὰρ

οἰκονόμος δεινὴ καὶ φειδωλὸς [ἀγαθὴ] καὶ ἀκριβῶς πάντα διοικοῦσα· ἐπειδὴ

δέ μοι ἡ μήτηρ ἐτελεύτησε, ἣ πάντων τῶν κακῶν ἀποθανοῦσα αἰτία μοι

γεγένηται, ...
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: πασῶν, ἐτελεύτησε,
ἀποθανοῦσα, γεγένηται.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función hace πασῶν?
- ¿Qué tipo de participio es ἀποθανοῦσα? Explícalo.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Desde el entierro de la madre de Eufileto, Eratóstenes empezó a seducir a la mujer de aquél.


(8) ἐπ’ ἐκφορὰν γὰρ αὐτῇ ἀκολουθήσασα ἡ ἐμὴ γυνὴ ὑπὸ τούτου τοῦ

ἀνθρώπου ὀφθεῖσα χρόνῳ διαφθείρεται· ἐπιτηρῶν γὰρ τὴν θεράπαιναν τὴν

εἰς τὴν ἀγορὰν βαδίζουσαν καὶ λόγους προσφέρων ἀπώλεσεν αὐτήν.


1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀπώλεσεν.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace ὑπὸ τούτου τοῦ ἀνθρώπου?
- Localiza los participios y di de qué tipo es cada uno.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Descripción de la casa y distribución de sus habitantes.


(9) Πρῶτον μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες (δεῖ γὰρ καὶ ταῦθ’ ὑμῖν διηγήσασθαι), οἰκίδιον

ἔστι μοι διπλοῦν, ἴσα ἔχον τὰ ἄνω τοῖς κάτω κατὰ τὴν γυναικωνῖτιν καὶ

κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν. Ἐπειδὴ δὲ τὸ παιδίον ἐγένετο ἡμῖν, ἡ μήτηρ αὐτὴ

ἐθήλαζεν· ἵνα δὲ μή, ὁπότε λοῦσθαι δέοι, κινδυνεύῃ κατὰ τῆς κλίματος

καταβαίνουσα, ἐγὼ μὲν ἄνω διῃτώμην, αἱ δὲ γυναῖκες κάτω.


Notas: 1. διπλοῦς ,-οῦν: doble, de dos plantas
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: γυναικωνῖτιν, ἐγένετο, δέοι.
b) Sintaxis: - ¿Qué función hace ἴσα ἔχον …καὶ κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

8
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

La mujer dormía algunas noches con el bebé para calmar su llanto.


(10) Καὶ οὕτως ἤδη συνειθισμένον ἦν, ὥστε πολλάκις ἡ γυνὴ ἀπῄει κάτω

καθευδήσουσα ὡς τὸ παιδίον, ἵνα τὸν τιτθὸν αὐτῷ διδῷ καὶ μὴ βοᾷ. Καὶ

ταῦτα πολὺν χρόνον οὕτως ἐγίγνετο, καὶ ἐγὼ οὐδέποτε ὑπώπτευσα, ἀλλ’

οὕτως ἠλιθίως διεκείμην, ὥστε ᾤμην τὴν ἐμαυτοῦ γυναῖκα πασῶν

σωφρονεστάτην εἶναι τῶν ἐν τῇ πόλει.


Notas: 1. πολὺν χρόνον: acusativo de extensión en el tiempo: “durante mucho tiempo”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀπῄει, διδῷ,
σωφρονεστάτην, πόλει.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oraciones subordinadas hay en el texto? Señálalas.
- ¿Qué función sintáctica hace πασῶν τῶν ἐν τῇ πόλει?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

El bebé llora molestado por la esclava, porque Eratóstenes estaba en la casa.


(11) Προῖόντος δὲ τοῦ χρόνου, ὦ ἄνδρες, ἧκον μὲν ἀπροσδοκήτως ἐξ ἀγροῦ,

μετὰ δὲ τὸ δεῖπνον τὸ παιδίον ἐβόα καὶ ἐδυσκόλαινεν ὑπὸ τῆς θεραπαίνης

ἐπίτηδες λυπούμενον, ἵνα ταῦτα ποιῇ· ὁ γὰρ ἄνθρωπος ἔνδον ἦν· ὕστερον

γὰρ ἅπαντα ἐπυθόμην.


1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐβόα, λυπούμενον, ποιῇ.
b) Sintaxis:
- Explica la siguiente estructura sintáctica: Προῖόντος τοῦ χρόνου.
- ¿Qué función sintáctica hace ὑπὸ τῆς θεραπαίνης? ¿De quién depende?
- ¿Qué tipo de oración es ἵνα ταῦτα ποιῇ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

9
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto manda a su mujer a que vaya con el bebé para que lo calme, pero ésta, al principio,
se niega para disimular.
(12) Καὶ ἐγὼ τὴν γυναῖκα ἀπιέναι ἐκέλευον καὶ δοῦναι τῷ παιδίῳ τὸν

τιτθόν, ἵνα παύσηται κλᾶον. Ἡ δὲ τὸ μὲν πρῶτον οὐκ ἤθελεν, ὡς ἂν ἀσμένη

με ἑορακυῖα ἥκοντα διὰ χρόνου· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ὠργιζόμην καὶ ἐκέλευον

αὐτὴν ἀπιέναι, «ἵνα σύ γε» ἔφη «πειρᾷς ἐνταῦθα τὴν παιδίσκην· καὶ

πρότερον δὲ μεθύων εἷλκες αὐτήν».


Notas: 1. τὸ πρῶτον: valor adverbial: “al principio”
2. ὡς ἂν ἀσμένη: “como si (estuviera) contenta…”
3. ἕλκω + Ac.: “violar”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: δοῦναι, παύσηται, ἑορακυῖα,
ἔφη.
b) Sintaxis:
- ¿Qué valor tiene ἡ en la oración ἡ δὲ τὸ μὲν πρῶτον οὐκ ἤθελεν?
- ¿Qué valor o valores tiene el pronombre anafórico αὐτήν en el texto?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

La mujer deja encerrado en la habitación a Eufileto.


(13) Κἀγὼ μὲν ἐγέλων, ἐκείνη δὲ ἀναστᾶσα καὶ ἀπιοῦσα προστίθησι τὴν

θύραν, προσποιουμένη παίζειν, καὶ τὴν κλεῖν ἐφέλκεται. Κἀγὼ τούτων

οὐδὲν ἐνθυμούμενος οὐδ’ ὑπονοῶν ἐκάθευδον ἄσμενος, ἥκων ἐξ ἀγροῦ.


Notas: 1. κἀγώ: crasis (καὶ ἐγώ)
2. ἀναστᾶσα: Aort. de ἀνίστημι.
3. προσποιούμαι: “fingir, simular”
4. ἐφέλκεσθαι τὴν κλεῖν: “echar la llave”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: προστίθησι, παίζειν, κλεῖν.
b) Sintaxis:
- Señala todos los participios y di de qué tipo son.
- El infinitivo παίζειν es concertado o no-concertado, ¿por qué?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

10
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Coartada de la mujer. Eufileto sigue sin sospechar nada.


(14) Ἐπειδὴ δὲ ἦν πρὸς ἡμέραν, ἧκεν ἐκείνη καὶ τὴν θύραν ἀνέῳξεν.

Ἐρομένου δέ μου τί αἱ θύραι νύκτωρ ψοφοῖεν, ἔφασκε τὸν λύχνον

ἀποσβεσθῆναι τὸν παρὰ τῷ παιδίῳ, εἶτα ἐκ τῶν γειτόνων ἐνάψασθαι.

Ἐσιώπων ἐγὼ καὶ ταῦτα οὕτως ἔχειν ἡγούμην. Ἔδοξε δέ μοι, ὦ ἄνδρες, τό

πρόσωπον ἐψιμυθιῶσθαι, τοῦ ἀδελφοῦ τεθνεῶτος οὔπω τριάκονθ’ ἡμέρας·

ὅμως δ’ οὐδ’ οὕτως οὐδὲν εἰπὼν περὶ τοῦ πράγματος ἐξελθὼν ᾠχόμην ἔξω

σιωπῇ.
Notas: 1. πρὸς ἡμέραν εἶναι / γίγνεσθαι: “hacerse de día”
2. ἀνέῳξεν: de ἀνοίγω: “abrir”
3. ἀποσβεσθῆναι: de ἀποσβεννύω: “apagarse”
4. ἐνάψασθαι: de ἐνάπτω: “encender”
5. οὕτως ἔχειν: “ser así”
6. ἐψιμυθιῶσθαι: Inf. de Perfecto de la voz media de ψιμυθιόω (no lleva reduplicación porque
el verbo empieza por ψ, entonces lleva aumento): “maquillar con albayalde / cerusa (polvos
para maquillar de color blanco)”
7. τεθνεῶτος: Participio de Perfecto de la voz activa de θνῄσκω / ἀποθνῄσκω: “morir”
8. τριάκονθ’ ἡμέρας: Acusativo de extensión en el tiempo: “hace treinta días”
9. σιωπῇ: dativo adverbial de modo: “en silencio”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀνέῳξεν, ψοφοῖεν, εἰπὼν,
ἐξελθὼν.
b) Sintaxis:
- Analiza sintácticamente y presta especial atención a la sintaxis oracional:
ἐρομένου δέ μου τί αἱ θύραι νύκτωρ ψοφοῖεν.
- ¿A qué hace referencia τὸν en la expresión τὸν παρὰ τῷ παιδίῳ?
- ¿Qué estructura sintáctica es τοῦ ἀδελφοῦ τεθνεῶτος οὔπω τριάκονθ’
ἡμέρας? Coméntala.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Una anciana, a modo de celestina, enviada por una amante de Eratóstenes, comenta a
Eufileto quién es aquél y qué hace con su mujer.
(15) Μετὰ δὲ ταῦτα, ὦ ἄνδρες, χρόνου μεταξὺ διαγενομένου ἐμοῦ πολὺ

ἀπολελειμμένου τῶν ἐμαυτοῦ κακῶν, προσέρχεταί μοί τις πρεσβῦτις

ἄνθρωπος, ὑπὸ γυναικὸς ὑποπεμφθεῖσα ἣν ἐκεῖνος ἐμοίχευεν, ὡς ἐγὼ

ὕστερον ἤκουον· αὕτη δὲ ὀργιζομένη καὶ ἀδικεῖσθαι νομίζουσα, ὅτι οὐκέτι

ὁμοίως ἐφοίτα παρ’ αὐτήν, ἐφύλαττεν ἕως ἐξηῦρεν ὅ τι εἴη τὸ αἴτιον.

11
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

(16) Προσελθοῦσα οὖν μοι ἐγγὺς ἡ ἄνθρωπος τῆς οἰκίας τῆς ἐμῆς

ἐπιτηροῦσα, «Εὐφίλητε» ἔφη «μηδεμιᾷ πολυπραγμοσύνῃ προσεληλυθέναι

με νόμιζε πρὸς σέ· ὁ γὰρ ἀνὴρ ὁ ὑβρίζων εἰς σὲ καὶ τὴν σὴν γυναῖκα ἐχθρὸς

ὢν ἡμῖν τυγχάνει. Ἐὰν οὖν λάβῃς τὴν θεράπαιναν τὴν εἰς ἀγορὰν

βαδίζουσαν καὶ διακονοῦσαν ὑμῖν καὶ βασανίσῃς, ἅπαντα πεύσει. Ἔστι δ’»

ἔφη «Ἐρατοσθένης Ὀῆθεν ὁ ταῦτα πράττων, ὃς οὐ μόνον τὴν σὴν γυναῖκα

διέφθαρκεν ἀλλὰ καὶ ἄλλας πολλάς· ταύτην γὰρ [τὴν] τέχνην ἔχει».
Notas: 1. ἀπολείπω: “estar ajeno a (algo, + genitivo)
2. εἴη: Optativo Oblicuo (Cuando el verbo de la oración principal va en tiempo de pasado, el de
la subordinada se pone en modo optativo, y a éste se le da el nombre de optativo oblicuo, pero
se traduce como un tiempo de pasado normal)
3. προσελθοῦσα: Participio de aoristo de προσέρχομαι: “acercarse (a alguien, + dativo)”
4. προσεληλυθέναι: Infinitivo de Perfecto de προσέρχομαι
5. μηδεμιᾷ πολυπραγμοσύνῃ: dativo adverbial causal
6. ἡμῖν: dativo asociativo (indica un tipo de relación, amistad, semejanza… y va con adjetivos,
adverbios…)
7. τυγχάνει (+ Participio Predicativo): el verbo τυγχάνω se traduce con un giro adverbial “por
casualidad” y el participio en la forma verbal en que esté el verbo principal: ὢν τυγχάνει: “es
por casualidad”
8. Ἐρατοσθένης Ὀῆθεν: Eratóstenes de Oe (Ὀῆ-θεν es una forma arcaica de locativo, que en
este caso sirve para indicar el demo de procedencia)

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀπολελειμμένου (15),
ὑποπεμφθεῖσα (15), ἤκουον (15), νόμιζε (16), γυναῖκα (16), λάβῃς (16),
πεύσει (16), διέφθαρκεν (16), ἄλλας (16).
b) Sintaxis:
- Analiza sintácticamente: χρόνου μεταξὺ διαγενομένου ἐμοῦ πολὺ
ἀπολελειμμένου τῶν ἐμαυτοῦ κακῶν.
- En el párrafo 15, ¿qué tipo de oración introduce ὅτι?
- ¿Qué tipo de oración es ὅ τι εἴη τὸ αἴτιον?
- ¿En qué caso va el sujeto de un infinitivo? Pon un ejemplo extraído del texto.
- En el párrafo 16, ¿qué tipo de participio son ὑβρίζων y πράττων?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

12
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Después de lo que le dice la anciana, Eufileto comienza a atar cabos.


(17) Ταῦτα εἰποῦσα, ὦ ἄνδρες, ἐκείνη μὲν ἀπηλλάγη, ἐγὼ δ’ εὐθέως

ἐταραττόμην, καὶ πάντα μου εἰς τὴν γνώμην εἰσῄει, καὶ μεστὸς ἦ ὑποψίας,

ἐνθυμούμενος μὲν ὡς ἀπεκλῄσθην ἐν τῷ δωματίῳ, ἀναμιμνῃσκόμενος δὲ

ὅτι ἐν ἐκείνῃ τῇ νυκτὶ ἐψόφει ἡ μέταυλος θύρα καὶ ἡ αὔλειος, ὃ οὐδέποτε

ἐγένετο, ἔδοξέ τέ μοι ἡ γυνὴ ἐψιμυθιῶσθαι. Ταῦτά μου πάντα εἰς τὴν

γνώμην εἰσῄει, καὶ μεστὸς ἦ ὑποψίας.


Notas: 1. ἀπηλλάγη: Aoristo de la voz pasiva de ἀπαλλάττω: “alejarse”
2. πάντα εἰσῄει: un sujeto en neutro plural va con un verbo en singular.
3. ἀπεκλῄσθην: Aoristo de la voz pasiva de ἀποκλείω: “encerrar”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εἰποῦσα, εἰσῄει, νυκτὶ.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce ὡς? ¿Qué tipo de oración introduce ὅτι?
- ¿Cuál es el antecedente del pronombre relativo ὃ?
- ¿A quién complementa ὑποψίας?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto advierte a la esclava que lo sabe todo y le insta a que confiese todo lo que sepa.
(18) Ἐλθὼν δὲ οἴκαδε ἐκέλευον ἀκολουθεῖν μοι τὴν θεράπαιναν εἰς τὴν

ἀγοράν, ἀγαγὼν δ’ αὐτὴν ὡς τῶν ἐπιτηδείων τινὰ ἔλεγον ὅτι ἐγὼ πάντα

εἴην πεπυσμένος τὰ γιγνόμενα ἐν τῇ οἰκίᾳ· «σοὶ οὖν» ἔφην «ἔξεστι δυοῖν

ὁπότερον βούλει ἑλέσθαι, ἢ μαστιγωθεῖσαν εἰς μύλωνα ἐμπεσεῖν καὶ

μηδέποτε παύσασθαι κακοῖς τοιούτοις συνεχομένην, ἢ κατειποῦσαν

ἅπαντα τἀληθῆ μηδὲν παθεῖν κακόν, ἀλλὰ συγγνώμης παρ’ ἐμοῦ τυχεῖν

τῶν ἡμαρτημένων. Ψεύσῃ δὲ μηδὲν, ἀλλὰ πάντα τἀληθῆ λέγε».


Notas: 2. ὡς + acusativo: “hacia”, “a casa de”
3. εἴην πεπυσμένος: Perfecto de Optativo de la voz Media de πυνθάνομαι (Optativo Oblicuo)
4. δυοῖν: genitivo, dativo dual

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀγαγὼν, βούλει, μύλωνα,
τἀληθῆ, λέγε.
b) Sintaxis:
- Señala y comenta las oraciones completivas que aparezcan en el texto.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

13
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

La esclava cuenta todo con exactitud.


(19) Κἀκείνη τὸ μὲν πρῶτον ἔξαρνος ἦν, καὶ ποιεῖν ἐκέλευεν ὅ τι βούλομαι·

οὐδὲν γὰρ εἰδέναι· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ἐμνήσθην Ἐρατοσθένους πρὸς αὐτήν, καὶ

εἶπον ὅτι οὗτος ὁ φοιτῶν εἴη πρὸς τὴν γυναῖκα, ἐξεπλάγη ἡγησαμένη με

πάντα ἀκριβῶς ἐγνωκέναι. Καὶ τότε ἤδη πρὸς τὰ γόνατά μου πεσοῦσα, καὶ

πίστιν παρ’ ἐμοῦ λαβοῦσα μηδὲν πείσεσθαι κακόν, (20) κατηγόρει πρῶτον

μὲν ὡς μετὰ τὴν ἐκφορὰν αὐτῇ προσίοι, ἔπειτα ὡς αὐτὴ τελευτῶσα

εἰσαγγείλειε καὶ ὡς ἐκείνη τῷ χρόνῳ πεισθείη, καὶ τὰς εἰσόδους οἷς τρόποις

προσίοιτο, καὶ ὡς Θεσμοφορίοις ἐμοῦ ἐν ἀγρῷ ὄντος ᾤχετο εἰς τὸ ἱερὸν μετὰ

τῆς μητρὸς τῆς ἐκείνου· καὶ τἆλλα τὰ γενόμενα πάντα ἀκριβῶς διηγήσατο.
Notas: 1. ἐξεπλάγη: Aoristo Pasivo de ἐκπλήσσω: quedar aterrorizado/a
2. πεσοῦσα: Participio de Aoristo temático de la voz activa de πίπτω.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐμνήσθην, πίστιν, μητρὸς.
b) Sintaxis:
- ¿Qué es un Optativo Oblicuo? Señala los que veas en el texto.
- ¿Por qué va en infinitivo el verbo en la siguiente oración: οὐδὲν γὰρ εἰδέναι?
- ¿Cuáles son las funciones del particpio? Pon un ejemplo de cada extraído del
texto.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto pide a la esclava que le ayude a cogerlo in flagranti.


(21) Ἐπειδὴ δὲ πάντα εἴρητο αὐτῇ, εἶπον ἐγώ· «ὅπως τοίνυν ταῦτα μηδεὶς

ἀνθρώπων πεύσεται· εἰ δὲ μή, οὐδέν σοι κύριον ἔσται τῶν πρὸς ἔμ’

ὡμολογημένων. Ἀξιῶ δέ σε ἐπ’ αὐτοφώρῳ ταῦτά μοι ἐπιδεῖξαι· ἐγὼ γὰρ

οὐδὲν δέομαι λόγων, ἀλλὰ τὸ ἔργον φανερὸν γενέσθαι, εἴπερ οὕτως ἔχει».

Ὡμολόγει ταῦτα ποιήσειν.


Notas: 1. εἴρητο: Pluscuamperfecto de la voz pasiva de λέγω.
2. ὅπως: “que” (hay que sobreentender un verbo como “procurar”, “tener cuidado de”).
3. οὕτως ἔχει: ἔχω con adverbio se traduce como “ser”, “estar”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἔσται, λόγων, ποιήσειν.
b) Sintaxis: - ¿Qué función hace αὐτῇ?
- ¿Qué tipo de genitivo son: ἀνθρώπων y τῶν πρὸς ἔμ’ ὡμολογημένων?
- ¿Por qué está en infinitivo el verbo en τὸ ἔργον φανερὸν γενέσθαι?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

14
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto invita a cenar a su familiar y amigo, Sóstrato.


(22) Καὶ μετὰ ταῦτα διεγένοντο ἡμέραι τέτταρες ἢ πέντε, ... ὡς ἐγὼ μεγάλοις

ὑμῖν τεκμηρίοις ἐπιδείξω. Πρῶτον δὲ διηγήσασθαι βούλομαι τὰ πραχθέντα

τῇ τελευταίᾳ ἡμέρᾳ. Σώστρατος ἦν μοι ἐπιτήδειος καὶ φίλος. Τούτῳ ἡλίου

δεδυκότος ἰόντι ἐξ ἀγροῦ ἀπήντησα. Εἰδὼς δ’ ἐγὼ ὅτι τηνικαῦτα ἀφιγμένος

οὐδένα καταλήψοιτο οἴκοι τῶν ἐπιτηδείων, ἐκέλευον συνδειπνεῖν· καὶ

ἐλθόντες οἴκαδε ὡς ἐμέ, ἀναβάντες εἰς τὸ ὑπερῷον ἐδειπνοῦμεν.


Notas: 1. τῇ τελευταίᾳ ἡμέρᾳ: dativo temporal
2. μοι: dativo posesivo (“era para mí” > “era mi…”)
3. ἀπήντησα: de ἀπαντάω: “encontrarse”
4. τῶν ἐπιτηδείων: genitivo partitivo

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐπιδείξω, ἰόντι.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce ὡς?
- Señala un participio atributivo y dos apositivos, uno de ellos que sea un
Genitivo Absoluto.
- ¿Qué tipo de Optativo es καταλήψοιτο? ¿Por qué?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

La esclava advierte de la presencia de Eratóstenes en la casa a Eufileto, quien va en busca de


testigos.
(23) Ἐπειδὴ δὲ καλῶς αὐτῷ εἶχεν, ἐκεῖνος μὲν ἀπιὼν ᾤχετο, ἐγὼ δ’

ἐκάθευδον. Ὁ δ’ Ἐρατοσθένης, ὦ ἄνδρες, εἰσέρχεται, καὶ ἡ θεράπαινα

ἐπεγείρασά με εὐθὺς φράζει ὅτι ἔνδον ἐστί. Κἀγὼ εἰπὼν ἐκείνῃ ἐπιμέλεσθαι

τῆς θύρας, καταβὰς σιωπῇ ἐξέρχομαι, καὶ ἀφικνοῦμαι ὡς τὸν καὶ τόν, καὶ

τοὺς μὲν <οὐκ> ἔνδον κατέλαβον, τοὺς δὲ οὐδ’ ἐπιδημοῦντας ηὗρον.


Notas: 1. καλῶς ἔχω: estar bien, estar satisfecho
2. ὡς τὸν καὶ τόν: “a casa de éste y aquél”, “a casa de fulano y mengano”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εἶχεν, ᾤχετο, ἐκάθευδον.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace τῆς θύρας?
- ¿Qué tipo de participio es ἐπιδημοῦντας? Explícalo.
- ¿El infinitivo ἐπιμέλεσθαι es concertado o no concertado?¿Cuál es su sujeto?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

15
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Entran en la habitación y cogen in flagranti a Eratóstenes con la mujer de Eufileto.


(24) Παραλαβὼν δ’ ὡς οἷόν τε ἦν πλείστους ἐκ τῶν παρόντων ἐβάδιζον. Καὶ

δᾷδας λαβόντες ἐκ τοῦ ἐγγύτατα καπηλείου εἰσερχόμεθα, ἀνεῳγμένης τῆς

θύρας καὶ ὑπὸ τῆς ἀνθρώπου παρεσκευασμένης. Ὤσαντες δὲ τὴν θύραν τοῦ

δωματίου οἱ μὲν πρῶτοι εἰσιόντες ἔτι εἴδομεν αὐτὸν κατακείμενον παρὰ τῇ

γυναικί, οἱ δ’ ὕστερον ἐν τῇ κλίνῃ γυμνὸν ἑστηκότα.


Notas: 1. ὡς οἷόν τε ἦν: “como/cuanto era posible” (proposición sub. adverbial comparativo-modal).
2. δᾷς, δᾳδός (ἡ): antorcha

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: δᾷδας, εἴδομεν, ἑστηκότα.
b) Sintaxis:
- Analiza sintácticamente: ἀνεῳγμένης τῆς θύρας καὶ ὑπὸ τῆς ἀνθρώπου
παρεσκευασμένης.
- ¿Qué tipo de participios son κατακείμενον y ἑστηκότα? ¿Por qué?
- ¿Qué función sintáctica hace γυμνὸν?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto comienza a golpear a Eratóstenes.


(25) Ἐγὼ δ’, ὦ ἄνδρες, πατάξας καταβάλλω αὐτόν, καὶ τὼ χεῖρε περιαγαγὼν

εἰς τοὔπισθεν καὶ δήσας ἠρώτων διὰ τί ὑβρίζει εἰς τὴν οἰκίαν τὴν ἐμὴν

εἰσιών. Κἀκεῖνος ἀδικεῖν μὲν ὡμολόγει, ἠντεβόλει δὲ καὶ ἱκέτευε μὴ

ἀποκτεῖναι ἀλλ’ ἀργύριον πράξασθαι.


Notas: 1. τοὔπισθεν: crasis (τὸ ὄπισθεν)  εἰς τοὔπισθεν: “hacia atrás”
2. τὼ χεῖρε: acusativo dual

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: πατάξας, ἠρώτων, ἐμὴν.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración es διὰ τί ὑβρίζει…?
- Analiza sintácticamente: ἠντεβόλει δὲ καὶ ἱκέτευε μὴ ἀποκτεῖναι ἀλλ’
ἀργύριον πράξασθαι.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

16
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Advertencia a Eratóstenes de que hay una ley contra los adúlteros.


(26) Ἐγὼ δ’ εἶπον ὅτι «οὐκ ἐγώ σε ἀποκτενῶ, ἀλλ’ ὁ τῆς πόλεως νόμος, ὃν σὺ

παραβαίνων περὶ ἐλάττονος τῶν ἡδονῶν ἐποιήσω, καὶ μᾶλλον εἵλου

τοιοῦτον ἁμάρτημα ἐξαμαρτάνειν εἰς τὴν γυναῖκα τὴν ἐμὴν καὶ τοὺς

παῖδας τοὺς ἐμοὺς ἢ τοῖς νόμοις πείθεσθαι καὶ κόσμιος εἶναι».


Notas: 1. περὶ ἐλάττονος ποιεῖσθαι: “tener en menos”, “considerar inferior”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀποκτενῶ, πόλεως, εἵλου.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce ὃν?
- Explica el tipo de estructura compuesta por μᾶλλον... ἢ.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto explica al tribunal que lo cogió en la casa, no fuera, y que actuó conforme a la ley.
(27) Οὕτως, ὦ ἄνδρες, ἐκεῖνος τούτων ἔτυχεν ὧνπερ οἱ νόμοι κελεύουσι τοὺς

τὰ τοιαῦτα πράττοντας, οὐκ εἰσαρπασθεὶς ἐκ τῆς ὁδοῦ, οὐδ’ ἐπὶ τὴν ἑστίαν

καταφυγών, ὥσπερ οὗτοι λέγουσι· πῶς γὰρ ἄν, ὅστις ἐν τῷ δωματίῳ

πληγεὶς κατέπεσεν εὐθὺς, περιέστρεψα δ’ αὐτοῦ τὼ χεῖρε, ἔνδον δὲ ἦσαν

ἄνθρωποι τοσοῦτοι, οὓς διαφυγεῖν οὐκ ἐδύνατο, οὔτε σίδηρον οὔτε ξύλον

οὔτε ἄλλο οὐδὲν ἔχων, ᾧ τοὺς εἰσελθόντας ἂν ἠμύνατο;


Notas: 1. εἰσαρπασθεὶς: de εἰσαρπάζω, “secuestrar”
2. πῶς γὰρ ἄν: Oración nominal. Se sobreentiende la idea expresada en los participios
apositivos anteriores: “¿cómo podría (haber sido secuestrado en la calle o haberse refugiado
en una casa)…?

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εἰσαρπασθεὶς, πληγεὶς, τὼ
χεῖρε.
b) Sintaxis:
- ¿Por qué el pronombre relativo ὧνπερ está en caso genitivo, cuando debería ir
en acusativo?
- Señala los participios y di de qué tipo son.
- ¿Qué tipo de oración introduce πῶς?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

17
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto comenta que, normalmente, quien comete delito suele negarlo. Manda, después, que
lean la ley que hace referencia al delito de adulterio.
(28) ἀλλ’, ὦ ἄνδρες, οἶμαι καὶ ὑμᾶς εἰδέναι ὅτι οἱ μὴ τὰ δίκαια πράττοντες

οὐχ ὁμολογοῦσι τοὺς ἐχθροὺς λέγειν ἀληθῆ, ἀλλ’ αὐτοὶ ψευδόμενοι καὶ τὰ

τοιαῦτα μηχανώμενοι ὀργὰς τοῖς ἀκούουσι κατὰ τῶν τὰ δίκαια πραττόντων

παρασκευάζουσι.

Πρῶτον μὲν οὖν ἀνάγνωθι τὸν νόμον.

ΝΟΜΟΣ
Notas: 1. ἀνάγνωθι: 2ª pers. sing. de Aoristo de Imperativo de la voz activa de ἀναγιγνώσκω: “leer”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εἰδέναι, ἀληθῆ, ἀκούουσι.
b) Sintaxis:
- ¿En qué caso va el sujeto de un infinitivo? ¿Hay algún ejemploen el texto?
- ¿Qué tipos de oraciones subordinadas encuentras en el texto? Señálalas.
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eratóstenes suplica a Eufileto que no lo mate, pero éste actúa conforme la ley dicta.
(29) Οὐκ ἠμφεσβήτει, ὦ ἄνδρες, ἀλλ’ ὡμολόγει ἀδικεῖν, καὶ ὅπως μὲν μὴ

ἀποθάνῃ ἠντεβόλει καὶ ἱκέτευεν, ἀποτίνειν δ’ ἕτοιμος ἦν χρήματα. Ἐγὼ δὲ

τῷ μὲν ἐκείνου τιμήματι οὐ συνεχώρουν, τὸν δὲ τῆς πόλεως νόμον ἠξίουν

εἶναι κυριώτερον, καὶ ταύτην ἔλαβον τὴν δίκην, ἣν ὑμεῖς δικαιοτάτην εἶναι

ἡγησάμενοι τοῖς τὰ τοιαῦτα ἐπιτηδεύουσιν ἐτάξατε. Καί μοι ἀνάβητε

τούτων μάρτυρες.

ΜΑΡΤΥΡΕΣ
Notas: 1. συνεχώρουν: de συγχωρέω (-ῶ): “aceptar” (+ dat.)
2. μοι: dativo ético

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἠμφεσβήτει, ἠντεβόλει,
τιμήματι, κυριώτερον, δικαιοτάτην, ἀνάβητε.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración es ὅπως μὲν μὴ ἀποθάνῃ? ¿De qué verbo/s depende?
- ¿De qué elemento depende el infinitivo ἀποτίνειν?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

18
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto se defiende ante la acusación de asesinato argumentando también la ley del


Areópago.
(30) Ἀνάγνωθι δέ μοι καὶ τοῦτον τὸν νόμον <τὸν> ἐκ τῆς στήλης τῆς ἐξ

Ἀρείου πάγου.

ΝΟΜΟΣ

Ἀκούετε, ὦ ἄνδρες, ὅτι αὐτῷ τῷ δικαστηρίῳ τῷ ἐξ Ἀρείου πάγου, ᾧ καὶ

πάτριόν ἐστι καὶ ἐφ’ ἡμῶν ἀποδέδοται τοῦ φόνου τὰς δίκας δικάζειν,

διαρρήδην εἴρηται τούτου μὴ καταγιγνώσκειν φόνον, ὃς ἂν ἐπὶ δάμαρτι τῇ

ἑαυτοῦ μοιχὸν λαβὼν ταύτην τὴν τιμωρίαν ποιήσηται. (31) Καὶ οὕτω

σφόδρα ὁ νομοθέτης ἐπὶ ταῖς γαμεταῖς γυναιξὶ δίκαια ταῦτα ἡγήσατο εἶναι,

ὥστε καὶ ἐπὶ ταῖς παλλακαῖς ταῖς ἐλάττονος ἀξίαις τὴν αὐτὴν δίκην

ἐπέθηκε. Καίτοι δῆλον ὅτι, εἴ τινα εἶχε ταύτης μείζω τιμωρίαν ἐπὶ ταῖς

γαμεταῖς, ἐποίησεν ἄν· νῦν δὲ οὐχ οἷός τε ὢν ταύτης ἰσχυροτέραν ἐπ’

ἐκείναις ἐξευρεῖν, τὴν αὐτὴν καὶ ἐπὶ ταῖς παλλακαῖς ἠξίωσε γίγνεσθαι.

Ἀνάγνωθι δέ μοι καὶ τοῦτον τὸν νόμον.

ΝΟΜΟΣ
Notas: 1. ᾧ: dativo posesivo
2. τὰς δίκας: acusativo interno de δικάζειν.
3. καταγιγνώσκειν: “condenar a alguien (+ gen.) por algo (+ ac.)”
4. ἐπέθηκε: Aort. de ἀποτίθημι: “imponer” (el mismo castigo)
5. μείζω: acusativo singular de μείζων, ον, comparativo de μέγας.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀποδέδοται (30), εἴρηται (30),
γυναιξὶ (31), ἐλάττονος (31).
b) Sintaxis:
- ¿Qué función tiene el pronombre anafórico αὐτῷ en αὐτῷ τῷ δικαστηρίῳ
τῷ ἐξ Ἀρείου πάγου? ¿Y αὐτὴν en τὴν αὐτὴν δίκην?
- Señala sólo la sintaxis oracional desde ἀκούετε hasta ποιήσηται, en el
párrafo 30.
- ¿Qué tipo de oración es δῆλον ὅτι …?
- Función sintáctica de ταύτης en ἰσχυροτέραν. ¿Por qué?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

19
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto expone las razones de la sanción de muerte impuesta por la ley.


(32) Ἀκούετε, ὦ ἄνδρες, ὅτι κελεύει, ἐάν τις ἄνθρωπον ἐλεύθερον ἢ παῖδα

αἰσχύνῃ βίᾳ, διπλῆν τὴν βλάβην ὀφείλειν· ἐάν δὲ γυναῖκα, ἐφ’ αἷσπερ

ἀποκτείνειν ἔξεστιν, ἐν τοῖς αὐτοῖς ἐνέχεσθαι· οὕτως, ὦ ἄνδρες, τοὺς

βιαζομένους ἐλάττονος ζημίας ἀξίους ἡγήσατο εἶναι ἢ τοὺς πείθοντας· τῶν

μὲν γὰρ θάνατον κατέγνω, τοῖς δὲ διπλῆν ἐποίησε τὴν βλάβην,

(33) ἡγούμενος τοὺς μὲν διαπραττομένους βίᾳ ὑπὸ τῶν βιασθέντων

μισεῖσθαι, τοὺς δὲ πείσαντας οὕτως αὐτῶν τὰς ψυχὰς διαφθείρειν, ὥστ’

οἰκειοτέρας αὐτοῖς ποιεῖν τὰς ἀλλοτρίας γυναῖκας ἢ τοῖς ἀνδράσι, καὶ

πᾶσαν ἐπ’ ἐκείνοις τὴν οἰκίαν γεγονέναι, καὶ τοὺς παῖδας ἀδήλους εἶναι

ὁποτέρων τυγχάνουσιν ὄντες, τῶν ἀνδρῶν ἢ τῶν μοιχῶν. Ἀνθ’ ὧν ὁ τὸν

νόμον τιθεὶς θάνατον αὐτοῖς ἐποίησε τὴν ζημίαν.


Notas: 1. γυναῖκα: acusativo de relación
2. ἐν τοῖς αὐτοῖς ἐνέχεσθαι: ἐνέχεσθαι ἐν+dat.: quedar sometido a…
3. καταγιγνώσκειν θάνατον + gen.: condenar a muerte a alguien
4. τυγχάνω + Part. Predicativo

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: παῖδα (32), αἰσχύνῃ (32),
κατέγνω (32), βιασθέντων (33), οἰκειοτέρας (33), τιθεὶς (33).
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oraciones son aquellas introducidas por ἐάν?
- ¿Cuáles son las funciones sintácticas de los participios? Pon un ejemplo de
cada extraído del texto.
- ¿Qué función hacen ἢ τοὺς πείθοντας, ἢ τοῖς ἀνδράσι?
- ¿Cuál es el antecedente de ἀνθ’ ὧν?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

20
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Se exculpa de todo delito según las leyes.


(34) Ἐμοῦ τοίνυν, ὦ ἄνδρες, οἱ μὲν νόμοι οὐ μόνον ἀπεγνωκότες εἰσὶ μὴ

ἀδικεῖν, ἀλλὰ καὶ κεκελευκότες ταύτην τὴν δίκην λαμβάνειν· ἐν ὑμῖν δ’ ἐστὶ

πότερον χρὴ τούτους ἰσχυροὺς ἢ μηδενὸς ἀξίους εἶναι.


Notas: 1. ἀπεγνωκότες εἰσὶ: de ἀπογιγνώσκω: “absolver a alguien, + gen.”
2. μή + infinitivo: con verbos que significan “prohibir”, “rechazar” (rechazar una acusación >
absolver)
3. κεκελευκότες (εἰσι)

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀπεγνωκότες εἰσὶ, μηδενὸς.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración es πότερον … εἶναι?
- ¿Qué tipo de oración lleva el verbo χρὴ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Se debe acudir a las leyes para saber qué hay que hacer.
(35) Ἐγὼ μὲν γὰρ οἶμαι πάσας τὰς πόλεις διὰ τοῦτο τοὺς νόμους τίθεσθαι,

ἵνα περὶ ὧν ἂν πραγμάτων ἀπορῶμεν, παρὰ τούτους ἐλθόντες σκεψώμεθα

ὅ τι ἡμῖν ποιητέον ἐστίν. Οὗτοι τοίνυν περὶ τῶν τοιούτων τοῖς ἀδικουμένοις

τοιαύτην δίκην λαμβάνειν παρακελεύονται.


Notas: 1. ἀπορέω (ῶ) + gen.: “no saber algo”
2. ὅ τι ἡμῖν ποιητέον ἐστίν: “lo que debe ser hecho por nosotros”>“lo que tenemos que hacer”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: πόλεις, πραγμάτων,
σκεψώμεθα.
b) Sintaxis:
- ¿Cuál es antecedente del relativo en περὶ ὧν?
- ¿Qué tipo de oración introduce ἵνα?
- ¿Qué función sintáctica hace ὅ τι ἡμῖν ποιητέον ἐστίν respecto al verbo
σκεψώμεθα?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

21
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Los jueces deben hacer cumplir las leyes para no asegurar la impunidad a quienes cometen
algún delito.
(36) Οἷς ὑμᾶς ἀξιῶ τὴν αὐτὴν γνώμην ἔχειν· εἰ δὲ μή, τοιαύτην ἄδειαν τοῖς

μοιχοῖς ποιήσετε, ὥστε καὶ τοὺς κλέπτας ἐπαρεῖτε φάσκειν μοιχοὺς εἶναι, εὖ

εἰδότας ὅτι, ἐὰν ταύτην τὴν αἰτίαν περὶ ἑαυτῶν λέγωσι καὶ ἐπὶ τούτῳ

φάσκωσιν εἰς τὰς ἀλλοτρίας οἰκίας εἰσιέναι, οὐδεὶς αὐτῶν ἅψεται. Πάντες

γὰρ εἴσονται ὅτι τοὺς μὲν νόμους τῆς μοιχείας χαίρειν ἐᾶν δεῖ, τὴν δὲ ψῆφον

τὴν ὑμετέραν δεδιέναι· αὕτη γάρ ἐστι πάντων τῶν ἐν τῇ πόλει κυριωτάτη.
Notas: 1. οἷς: realtivo de coordinación 2. ἅπτομαι: “tocar / coger a alguien, + gen.”
3. εἴσονται: futuro de οἶδα. 4. χαίρειν ἐᾶν: “mandar a paseo”
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐπαρεῖτε, εἰδότας, ἅψεται,
ἐᾶν, κυριωτάτη.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace αὐτῶν en οὐδεὶς αὐτῶν ἅψεται?
- ¿Qué función sintáctica hace πάντων τῶν ἐν τῇ πόλει?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto niega haber mandado buscar a Eratóstenes.


(37) Σκέψασθε δέ, ὦ ἄνδρες· κατηγοροῦσι γάρ μου ὡς ἐγὼ τὴν θεράπαιναν

ἐν ἐκείνῃ τῇ ἡμέρᾳ μετελθεῖν ἐκέλευσα τὸν νεανίσκον. Ἐγὼ δέ, ὦ ἄνδρες,

δίκαιον μὲν ἂν ποιεῖν ἡγούμην ᾡτινιοῦν τρόπῳ τὸν τὴν γυναῖκα τὴν ἐμὴν

διαφθείραντα λαμβάνων· (38) (εἰ μὲν γὰρ λόγων εἰρημένων, ἔργου δὲ

μηδενὸς γεγενημένου μετελθεῖν ἐκέλευον ἐκεῖνον, ἠδίκουν ἄν· εἰ δὲ ἤδη

πάντων διαπεπραγμένων καὶ πολλάκις εἰσεληλυθότος εἰς τὴν οἰκίαν τὴν

ἐμὴν ᾡτινιοῦν τρόπῳ ἐλάμβανον αὐτόν, σωφρονεῖν <ἂν> ἐμαυτὸν

ἡγούμην)·
Notas: 1. ᾡτινιοῦν τρόπῳ: “de cualquier modo”
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: σκέψασθε, γυναῖκα, εἰρημένων.
b) Sintaxis: - Analiza sintácticamente: κατηγοροῦσι… τὸν νεανίσκον.
- ¿Qué valor tiene el participio λαμβάνων?
- Analiza los siguientes sintagmas: λόγων εἰρημένων y ἔργου μηδενὸς
γεγενημένου.
- ¿Qué tipo de oraciones introduce εἰ?
- ¿Qué tipo de participios son διαπεπραγμένων y εἰσεληλυθότος?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

22
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Coartada de Eufileto.
(39) σκέψασθε δὲ ὅτι καὶ ταῦτα ψεύδονται· ῥᾳδίως δὲ ἐκ τῶνδε γνώσεσθε.

Ἐμοὶ γάρ, ὦ ἄνδρες, ὅπερ καὶ πρότερον εἶπον, φίλος ὢν Σώστρατος καὶ

οἰκείως διακείμενος ἀπαντήσας ἐξ ἀγροῦ περὶ ἡλίου δυσμὰς συνεδείπνει,

καὶ ἐπειδὴ καλῶς εἶχεν αὐτῷ, ἀπιὼν ᾤχετο.


Notas: 1. ἐκ τῶνδε: “por esto”
2. περὶ ἡλίου δυσμὰς: “a la puesta de sol”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ψεύδονται, γνώσεσθε,
ἀπαντήσας.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce ὅτι?
- ¿Qué tipo de dativo es ἐμοὶ en el texto?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto asegura no haber tramado nada contra Eratóstenes.


(40) Καίτοι πρῶτον μέν, ὦ ἄνδρες, ἐνθυμήθητε· [ὅτι] εἰ ἐν ἐκείνῃ τῇ νυκτὶ

ἐγὼ ἐπεβούλευον Ἐρατοσθένει, πότερον ἦν μοι κρεῖττον αὐτῷ ἑτέρωθι

δειπνεῖν ἢ τὸν συνδειπνήσοντά μοι εἰσαγαγεῖν; Οὕτω γὰρ ἂν ἧττον

ἐτόλμησεν ἐκεῖνος εἰσελθεῖν εἰς τὴν οἰκίαν. Εἶτα δοκῶ ἂν ὑμῖν τὸν

συνδειπνοῦντα ἀφεὶς μόνος καταλειφθῆναι καὶ ἔρημος γενέσθαι, ἢ

κελεύειν ἐκεῖνον μένειν, ἵνα μετ’ ἐμοῦ τὸν μοιχὸν ἐτιμωρεῖτο;


Notas: 1. κρεῖττον: comparativo de ἀγαθός.
2. ἀφεὶς: participio de ἀφίημι.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἐνθυμήθητε,
συνδειπνήσοντα, καταλειφθῆναι.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce πότερον …?
- ¿En qué caso va el atributo cuando el infinitivo es concertado?¿Hay algún
ejemplo en el texto?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

23
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Eufileto dice que no tramó nada con sus amigos, sino que salió por la noche a buscarlos,
encontrándose sólo a algunos.
(41) ἔπειτα, ὦ ἄνδρες, οὐκ ἂν δοκῶ ὑμῖν τοῖς ἐπιτηδείοις μεθ’ ἡμέραν

παραγγεῖλαι, καὶ κελεῦσαι αὐτοὺς συλλεγῆναι εἰς οἰκίαν τῶν φίλων τὴν

ἐγγυτάτω, μᾶλλον ἢ ἐπειδὴ τάχιστα ᾐσθόμην τῆς νυκτὸς περιτρέχειν, οὐκ

εἰδὼς ὅντινα οἴκοι καταλήψομαι καὶ ὅντινα ἔξω; Καὶ ὡς Ἁρμόδιον μὲν καὶ

τὸν δεῖνα ἦλθον οὖκ ἐπιδημοῦντας (οὐ γὰρ ᾔδη), ἑτέρους δὲ οὐκ ἔνδον ὄντας

κατέλαβον, οὓς δ’ οἷός τε ἦ λαβὼν ἐβάδιζον.


Notas: 1. παραγγεῖλαι: de παραγγέλλω: “avisar”
2. μεθ’ ἡμέραν: “durante el día”
3. ἐγγυτάτω: adv.: “muy cerca”
4. ὡς: prep. + acusativo: “a”, “hacia”, “a casa de”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: παραγγεῖλαι, νυκτὸς,
καταλήψομαι.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de genitivo es τῶν φίλων? ¿Y τῆς νυκτὸς?
- ¿Qué oración introduce ὅντινα?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Llama a los testigos para que atestigüen que no maquinó el asesinato de Eratóstenes.
(42) Καίτοι γε εἰ προῄδη, οὐκ ἂν δοκῶ ὑμῖν καὶ θεράποντας

παρασκευάσασθαι καὶ τοῖς φίλοις παραγγεῖλαι, ἵν’ ὡς ἀσφαλέστατα μὲν

αὐτὸς εἰσῇα (τί γὰρ ᾔδη εἴ τι κἀκεῖνος εἶχε σιδήριον;), ὡς μετὰ πλείστων δὲ

μαρτύρων τὴν τιμωρίαν ἐποιούμην; νῦν δ’ οὐδὲν εἰδὼς τῶν ἐσομένων ἐκείνῃ

τῇ νυκτί, οὓς οἷός τε ἦ παρέλαβον. Καί μοι ἀνάβητε τούτων μάρτυρες.

ΜΑΡΤΥΡΕΣ
Notas: 1. προῄδη: de πρόοιδα.
2. ὡς + superlativo (ὡς ἀσφαλέστατα): “lo más seguro posible”
3. εἰσῇα: de εἴσειμι.

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: κἀκεῖνος, σιδήριον,
ἐποιούμην, ἐσομένων, ἀνάβητε.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración es εἴ τι κἀκεῖνος εἶχε σιδήριον?
- ¿Qué tipo de dativo es μοι?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

24
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Insta a los jueces a que reflexionen si hubo algún motivo de enemistad.


(43) Τῶν μὲν μαρτύρων ἀκηκόατε, ὦ ἄνδρες· σκέψασθε δὲ παρ’ ὑμῖν αὐτοῖς

οὕτως περὶ τούτου τοῦ πράγματος, ζητοῦντες εἴ τις ἐμοὶ καὶ Ἐρατοσθένει

ἔχθρα πώποτε γεγένηται πλὴν ταύτης.


1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἀκηκόατε, σκέψασθε,
γεγένηται.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace τῶν μαρτύρων?
- ¿Qué oración es εἴ τις… πλὴν ταύτης?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Eufileto afirma que no tenía ningún otro motivo para asesinarlo.


(44) Οὐδεμίαν γὰρ εὑρήσετε. Οὔτε γὰρ συκοφαντῶν γραφὰς με ἐγράψατο,

οὔτε ἐκβάλλειν ἐκ τῆς πόλεως ἐπεχείρησεν, οὔτε ἰδίας δίκας ἐδικάζετο, οὔτε

συνῄδει κακὸν οὐδὲν ὃ ἐγὼ δεδιὼς μή τις πύθηται ἐπεθύμουν αὐτὸν

ἀπολέσαι, οὔτε εἰ ταῦτα διαπραξαίμην, ἤλπιζόν ποθεν χρήματα λήψεσθαι·

ἔνιοι γὰρ τοιούτων πραγμάτων ἕνεκα θάνατον ἀλλήλοις ἐπιβουλεύουσι.


Notas: 1. γραφὰς γράφεσθαι: “denunciar en acción pública”, “poner denuncias” (a alguien, ac.)
2. δίκας δικάζεσθαι: “sostener procesos judiciales”
3. ἀπολέσαι: inf. aort. de ἀπόλλυμι: “matar”, “asesinar”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: εὑρήσετε, πόλεως, πύθηται.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de acusativo son γραφὰς y δίκας?
- ¿Qué tipo de oración es μή τις πύθηται? Explica el uso de este nexo.
- ¿Qué función hacen los siguientes infinitivos: ἐκβάλλειν, ἀπολέσαι y
λήψεσθαι?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

25
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Asegura no haber visto antes a Eratóstenes.


(45) Τοσούτου τοίνυν δεῖ ἢ λοιδορία ἢ παροινία ἢ ἄλλη τις διαφορὰ ἡμῖν

γεγονέναι, ὥστε οὐδὲ ἑορακὼς ἦ τὸν ἄνθρωπον πώποτε πλὴν ἐν ἐκείνῃ τῇ

νυκτί. Τί ἂν οὖν βουλόμενος ἐγὼ τοιοῦτον κίνδυνον ἐκινδύνευον, εἰ μὴ τὸ

μέγιστον τῶν ἀδικημάτων ἦ ὑπ’ αὐτοῦ ἠδικημένος;


Notas: 1. δεῖ: de δέω: “distar”, “estar lejos”

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: γεγονέναι, ἑορακὼς, ἦ.
b) Sintaxis:
- ¿Por qué los sujetos de γεγονέναι van en caso nominativo?
- ¿Qué tipo de acusativo es κίνδυνον?
- ¿Qué función y respecto a qué elemento de la oración hace ὑπ’ αὐτοῦ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

Asegura que no tiene sentido alguno haber cometido un acto de injusticia tal y, además,
haber convocado a testigos.
(46) ἔπειτα παρακαλέσας αὐτὸς μάρτυρας ἠσέβουν, ἐξόν μοι, εἴπερ ἀδίκως

ἐπεθύμουν αὐτὸν ἀπολέσαι, μηδένα μοι τούτων συνειδέναι;

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: παρακαλέσας, ἐξόν.
b) Sintaxis:
- ¿Qué valor tiene el pronombre αὐτὸς en este párrafo?
- ¿Qué tipo de dativo son los pronombres μοι?
- ¿Qué construcción sintáctica realiza ἐξόν μοι?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

26
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Con este acto de justicia muchos se abstendrán de cometer adulterio.


(47) Ἐγὼ μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες, οὐκ ἰδίαν ὑπὲρ ἐμαυτοῦ νομίζω ταύτην

γενέσθαι τὴν τιμωρίαν, ἀλλ’ ὑπὲρ τῆς πόλεως ἁπάσης· οἱ γὰρ τοιαῦτα

πράττοντες, ὁρῶντες οἷα τὰ ἆθλα πρόκειται τῶν τοιούτων ἁμαρτημάτων,

ἧττον εἰς τοὺς ἄλλους ἐξαμαρτήσονται, ἐὰν καὶ ὑμᾶς ὁρῶσι τὴν αὐτὴν

γνώμην ἔχοντας.
1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.
2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: ἁπάσης, ἐξαμαρτήσονται,
ὁρῶσι.
b) Sintaxis:
- ¿Qué función sintáctica hace el sintagma τῶν τοιούτων ἁμαρτημάτων?
- Señanala los participios del párrafo e indica su función.
- ¿Qué tipo de oración introduce οἷα?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

En el caso de declararlo culpable de asesinato, entonces, habría que renovar las leyes, dando
impunidad a los adúlteros.
(48) Εἰ δὲ μή, πολύ κάλλιον τοὺς μὲν κειμένους νόμους ἐξαλείψαι, ἑτέρους

δὲ θεῖναι, οἵτινες τοὺς μὲν φυλλάττονας τὰς ἑαυτῶν γυναῖκας ταῖς ζημίαις

ζημιώσουσι, τοῖς δὲ βουλομένοις εἰς αὐτὰς ἐξαμαρτάνειν πολλὴν ἄδειαν

ποιήσουσι. (49) Πολὺ γὰρ οὕτω δικαιότερον ἢ ὑπὸ τῶν νόμων τοὺς πολίτας

ἐνεδρεύεσθαι, οἳ κελεύουσι μέν, ἐάν τις μοιχὸν λάβῃ, ὅ τι ἂν οὖν βούληται

χρῆσθαι, οἱ δ’ ἀγῶνες δεινότεροι τοῖς ἀδικουμένοις καθεστήκασιν ἢ τοῖς

παρὰ τοὺς νόμους τὰς ἀλλοτρίας καταισχύνουσι γυναῖκας.


Notas: 1. ἐξαλείψαι: de ἐξαλείφω: borrar

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: κάλλιον, δικαιότερον,
καθεστήκασιν.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración son πολύ κάλλιον… ἐξαλείψαι y πολὺ γὰρ…?
- Señala los pronombres relativos y sus antecedentes.
- ¿Qué introduce la conjunción ἢ?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

27
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Afirma, finalmente, que sólo obedeció las leyes de la ciudad.


(50) Ἐγὼ γὰρ νῦν καὶ περὶ τοῦ σώματος καὶ περὶ τῶν χρημάτων καὶ περὶ τῶν

ἄλλων ἁπάντων κινδυνεύω, ὅτι τοῖς τῆς πόλεως νόμοις ἐπειθόμην.


Notas: 1. ἐπειθόμην: de πείθω: (en voz media: “obeceder” a alguien, dat.)

1.- Analiza morfosintácticamente y traduce.


2.- a) Morfología: Analiza las siguientes palabras: σώματος, πόλεως.
b) Sintaxis:
- ¿Qué tipo de oración introduce ὅτι?
- ¿Qué función sintáctica hace τοῖς νόμοις?
3.- Etimología: Di, al menos, tres étimos de las palabras subrayadas.

28
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

VOCABULARIO

ἀγαθός ή όν αἰσχυνη ης ἡ

ἀγανακτέω -ῶ αἰσχύνω

ἀγορά ᾶς ἡ αἰτια ας ἡ

ἀγρός ου ὁ αἴτιος α ον

ἄγω ἀκολουθέω -ῶ

ἀγών ῶνος ὁ ἀκούω

ἄδεια ας ἡ ἀκριβής ές

ἀδελφός οῦ ὁ ἀληθής ές

ἄ-δηλος ον ἀλλά

ἀδηλεω -ῶ ἀλλήλων

ἀδικέω -ῶ ἄλλος η ο

ἀλλότριος α
ἀδικημα ατος τό
ον

ἄ-δικος ον ἁμαρτάνω

Ἀθηναῖος α ον ἁμάρτημα,ατος
τό

29
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ἀθλον ου τό ἀμύνω

αἱρέω -ῶ ἀμφισβητέω-ῶ

αἰσθάνομαι ἄν

ἀνα-βαίνω ἄπ-ειμί

ἀνα-
γιγνώσκω ἄπ-ειμι

ἀνα-
μιμνήσκω ἀπο-γιγνώσκω

ἀνδρών ῶνος ὁ
ἀπο-δίδωμι

ἀνδρωνῖτις
ιδος ἠ ἀπο-θνῄσκω

ἀνηρ ἀνδρος ὁ
ἀπο-κλείω

ἄνθρωπος ου ὁ ἀπο-κτείνω

ἀν-ίστημι ἀπολείπω

ἀν-οίγνυμι ἀπόλλυμι

ἀντί ἀπολογία ας ἡ

ἀντι-βολέω -ῶ ἀπο-τίνω

ἄνω ἀπο-σβέννυμι
ἀπο-σβεννύω

30
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ἄξιος α ον ἀ-προσδόκητος
ον

ἀξιόω ἅπτω

ἀπ-αλλάσω ἀργύριον ου
τὸ

ἀπ-αντάω -ῶ Ἄρειος α ον
[ -ος ον]

ἅπας –ασα –αν Ἁρμόδιος α ον

ἀρχη ῆς ἡ βοάω -ῶ

ἀσεβεω -ῶ βοηθέω -ῶ

ἀ-σφαλής ές ἀ-σθενής ές

Αὔλειος ον ἄσμενος η ον
[ος α ον]

αὐτός ή όν βοηθός όν

αὐτό-φωρος ον βούλομαι

ἀφ-ίημι γαμετή ῆς ἡ

ἀφ-ικνέομαι γαμέω ῶ

ἀφ-οραω γάρ

βαδίζω
γε

31
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

βασανίζω γείτων,ονος ὁ

γελάω, ῶ
βέλτιστος η ον

βία ας γίγνομαι

γίγνωσκω
βιάζω

βλάβη ης ἡ/ γνώμη,ης ἡ
βλάβος εος[ους]
τὸ
βλάπτω γόνυ γόνατος
τὸ

γράφω
δημοκρατία,ας ἡ

γυμνός ή όν διά

γυναικωνῖτις ιδος δια-γίγνομαι


γυνή γυναικός διαιτάω ῶ


δαίς δαιτος ἡ δια-κειμαι

δάμαρ αρτος ἡ δια-κονέω ῶ

δέ διάνοια ας ἡ

δεῖ δια-πράσσω

δείδω διαρρήδην

δεῖνα ὁ ἡ τό δια-φεύγω

32
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

δεινός, ή, όν διαφορά ᾶς ἡ

δειπνέω ῶ δίδωμι

δεῖπνον ου τό διηγέομαι
-οῦμαι

δέω δικάζω

δέω δίκαιος α ον

δῆλος η ον δικαστήριον ου
τό

δικαστής οῦ ὁ ἐγώ

δίκη ης ἡ ἐθέλω

διοικέω εἰ

δῖος α ον εἰδον

διπλόος όη όον εἰκός ότος τό


[οῦς ῆ οῦν]

δοκέω ῶ εἰμι

δύναμαι εἰμί

δύο δυοῖν
εἴπερ

δυσκολαίνω εἶπον

33
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

δυσμή εἰς/ἐς

δύω εἰσ-αγγέλλω

δωμάτιον ου τό εἰσ-άγω

ἐάν εἰσ-αρπάζω

ἑαυτοῦ ῆς οῦ εἴσ-ειμι (εἶμι)

ἐάω εἰσ-ερχομαι

ἐγγύς εἴσ-οδος ου ἡ

εἴτα ἐν-εδρεύω

ἐκ ἕνεκα/ἕνεκεν

ἐκ-βάλλω ἐν-έχω

ἐν-θυμέομαι
ἐκεῖνος η ο
–οῦμαι

ἐκ-πλήγνυμι ἔνιοι αι α
ἐκ-πλήσσω

ἐκφορά ᾶς ἡ ἐνταῦθα

ἐλάσσων/ἐλαχυς ἐξ-αλείφω

ἐλεύθερος α ον ἐξ-αμαρτάνω

ἕλκω ἔξ-αρνος ον

34
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

Ἑλλάς άδος ἡ ἐξ-έρχομαι

ἐλπίζω ἔξ-εστι
(ἔξ-ειμι)

ἐμαυτοῦ ῆς ἐξ-ευρίσκω

ἐμέω ἔξω

ἐμός ή όν
ἐπ-αίρω

ἐν ἐπ- εγείρω

ἐν-απτω
ἐπεί

ἔνδον
ἔπειτα
ἔρομαι
ἐπί
ἔρομαι

ἐπι-βουλέυω ἔρχομαι

ἐπι-δείκνυμι ἐρῶ

ἐπι-δημέω ῶ
ἐρωτάω ῶ

ἐπι-θυμέω ῶ ἑστία ας ἡ

ἐπι-μελέομαι ἕτερος α ον
-οῦμαι

ἐπι-τάφιος ον ἑτέρω-θι

ἐπιτήδειος α ον ἔτι

35
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ἐπίτηδες ἑτοῖμος ον

ἐπι-τηδεύω εὐ [ἐΰ]

ἐπι-τηρέω -ῶ εὐθύς

ἐπι-τίθημι εὐθύς εῖα ύ

ἐπι-χειρέω -ῶ εὐρίσκω

ευφίλητος
Ερατοσθένης Eratstenes d’Oe
Ὀῆθεν

ἔργόν ου τό ἐφ-έλκω

ἔρημος η ον
ἔχθρα ας ἡ
[ος ον]

ἐχθρός ά όν ἡμέρα ας ἡ

ἔχω ἠμί

ἕως ἥσσων

ζημία ας ἡ θάνατος ου ὁ

ζημιόω -ῶ θεράπαινα ης

ζητέω -ῶ
θεράπων οντος

ἤ θεσμοφόριον ου

36
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

τό
θεσμοφόριος ου

ἥ θηλάζω

ἦ θνῃσκω

ἡγέομαι –οῦμαι θύρα ας ἡ

ᾔδή ἴδιος α ον

ἤδη ἱερόν οῦ τό

ἡδονή ῆς ἡ
ἱερός ά όν

ἥκω ἵημι

ἵνα
ἠλίθιος α ον

ἥλιος ου ὁ ἴσος η ον

ἵστημι κατα-λαμβάνω

ἰσχυρός ά όν κατα-λείπω

καθ-εύδω κατα-πίπτω

καθ- ἵστημι κατα-φεύγω

καί κατ-εῖπον

37
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

και-τοι κατ-ηγορεω -ῶ

κακός ή όν κάτω

καλός ή όν κεῖμαι

κατηλεῖον ου τό
κελεύω

κατά κενόω -ῶ
κεῖνοω

κατα-βαίνω κέρδος εος


[ους] τό

κατα-βάλλω κινδυνεύω

κατα-γιγνώσκω κίνδυνος ου ὁ

κατ-αισχυνω κλαίω

κατα-καθεύδω κλείς κλεῖδος ἡ

κατα-κείω
κλέητης ου ὁ

κλῖμαξ αντος ἡ μαστίγοω -ῶ

μέγας μεγάλη
κλίνη ης ἡ
μέγα

Κορίνθιος α ον μέγεθος εος


[ους]

κόσμιος α ον μεθύω

38
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

κρείσσων ονος μέν

κύριος α ον μένω

λαμβάνω μεστός ή όν

λέγω μετά

λίαν μεταξύ

λόγος ου ὁ μέτ-αυλος ον

λοιδορία ας ἡ μετ-έρχομαι

λούω μή

λυπέω -ῶ μηδείς μηδεμία


μηδέν

λύχνος ου ὁ μηδέ-πωτε

μᾶλλον μή-τε

μάρτυς υρος μήτηρ μητρός


(ὁ ἡ τό) ἡ

μηχανάομαι νῦν
μηχανάω -ῶ

μικρός ά ον νύξ νυκτός

μιμνήσκω
ξυλον ου τό

39
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

μισέω ὅδε ἥδε τόδε

μοιχάζω ὁδος οῦ ἡ
μοιχάω -ῶ

μοιχεία ας ἡ οἶδα

μοιχεύω οἴκαδε

μοιχή ῆς ἡ οἰκεῖος α ον
μοιχος ου ὁ

μόνος η ον οἰκειότης ητος


μυλών ῶνος ὁ οἰκία ας ἡ

νεανισκος ου ὁ οἰκίδιος α ον

νομίζω οἴκοι

νομο-θέτης ου οἰκο-νόμος ον

νομός οῦ ὁ οἴομαι
οἴω

νόος-νοῦς οἶος η ον
νόου-νοῦ ὁ

νύκτωρ οἴχομαι

ὀλιγαρχία ας ἡ οὐ-δέ

ὀλίγ-ωρος ον
οὐδείς οὐδεμία
οὐδέν

40
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ὁμοῖος α ον οὐδέ-ποτε

ὁμολογεω -ῶ οὐκ-έτι

ὅμως οὔν

ὄπισθεν οὔ-πω

ὁπότε οὔ-τε

ὁπότερος οὖτος αὔτη τοῦτο

ὅπως οὕτως

ὁραω -ῶ ὀφείλω

οὐ
ὀργή ῆς ἡ
πᾶγος ου ὁ

ὀργίζω παιδίον ου τό

ὅς ἥ ὅ παιδίσκη ης ἡ

ὅσ-περ ἥ-περ παίζω


ὅπερ

ὅσ-τισ ἥ-τι ὅ-τι παῖς παιδός

ὅτι παλλακή ῆς ἡ

παρά πείθω

41
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

παρα-βαίνω πειράω -ῶ

παρ-αγγέλλω πένης ητος

παρα-δίδωμι πέντε

παρα-καλέω -ῶ περί

παρα-κελεύομαι περι-άγω
παρα.κελεύω

παρα-λαμβάνω περι-στρέφω

παρα-λείπω περι-τρέχω

παρα-σκευάζω πηρός ά όν

πάρ-ειμι πίπτω

παροινία ας ἡ πιστεύω

πᾶς πᾶσα πᾶν πίστις εως ἡ

πάσχω πλεῖστος η ον

πατάσσω
πλήν

πάτριος ου ὁ πλήσσω

παύω πλούσιος α ον

42
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

ποθεν πρός

ποιέω -ῶ πρόσ-ειμι

ποιητέος α ον προσ-έρχομαι

ποιός ά όν προσ-έχω

πόλις εως ἡ προσ-ίημι

πολίτης ου ὁ προσ-ποιέω -ῶ

πολλάκις προσ-τίθημι

πολυπραγμογύνη προσ-φέρω
–ης ἡ

πολύς πολλή πρόσωπον ου


πολύ τό

πότερος α ον πότερος α ον

πρᾶγμα ατος τό πρῶτος η ον

πράσσω πυνθάνομαι

πρεσβῦτις ιδος ἡ πώ-ποτε

πρό-ειμι πῶς

πρό-κειμαι
ῥᾴδιος α ον

43
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

πρό-οιδα σιδήριον ου τό

σίδηρος ου ὁ σῶμα ατος τό

σιωπάω -ῶ Σώστρατος ου ὁ

σιωπή ῆς ἡ σωτηρία ας ἡ

σκέπτομαι σωφρονέω -ῶ

σός σή σόν σώφρων ον

στήλη ης ἡ ταράσσω

σύ τάσσω

συγγνώμη ης ἡ ταχύς

συγχωρεω -ῶ τε

συκοφαντέω -ῶ τεκμήριον ου τό

συν-δειπνεω -ῶ τελευταῖος α ον

συν-εθίζω τελευτάω -ῶ

σύν-λέγω τέσσαρες α
συλλέγω

συν-οιδα
τέχνη ης ἡ

44
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

συνόχωκα τηνικαῦτα
συν-εχω

σφόδρα τίθημι

τίμημα ατος τό ὑμέτερος α ον

τιμωρέω -ῶ ὑπέρ

τιμωρία ας ἡ ὑπερῷος ῴα ῷον

τις τι ὑπό

τίς τί ὑπονοέω -ῶ

τιτθός οῦ ὁ ὑπο-πέμπω

τοί-νυν ὑπο-πτεύω

τοιοῦτος ὑποψία ας ἡ
τοιαύτη
τοιοῦτο
τολμαω -ῶ ὕστερος α ον

τοσοῦτος φανερός ά όν
τοσαύτη
τοσοῦτο
τότε φάσκω

τριάκοντα φειδωλός ή όν

τρόπος οῦ ὁ
φημί

45
GRUPO ΘΑΛΑΣΣΑ

τυγχανω Φίλος η ον

τῷ φοιταω -ῶ

ὑβρίζω φόνος ου ὁ

χαίρω
φράζω

χείρων ον

χράω -ῶ

χρή

χρῆμα ατος τό

χρόνος ου ὁ

ψεύδω

ψῆφος ου ἡ

ψυχή ῆς ἡ

ὠθεω -ῶ

ὡς

ὥσπερ

46

Anda mungkin juga menyukai