Scribd Logo
Unggah

Selamat datang di Scribd!

  • Mennyire Gyakorlatias A Felsőoktatás? A Felsőoktatás Képzésének Válasza A Munkaerő-Piac Elvárásaira

    Diunggah oleh

    tmpk_konf
    59 tayangan11 halaman
    Előadó: Filep Bálint, Kara Ákos, Kovács Zsolt, Tamándl László Előadás absztrakt: A munkaerőpiac és a felsőoktatás struktúráinak különbözősége egyre nehezebbé teszi a munkaerőpiac elvárásainak érvényesítését a felsőoktatás tervezésekor. A gazdaság egyes területeire jellemző, gyorsan változó technológiai változásokat a felsőoktatás statikus, nagy időállandójú rendszere nem képes követni, csak 4-5 vagy akár csak 8-10 éves késéssel. Másrészről pedig a munkaerőpiac nem képes, vagy csak igen kevés területen ilyen időtávra előrejelezni a mennyiségi elvárásait, kínálati igényét. A minőségi jellegű elvárásait ezzel szemben viszont már képes jelezni, amelyeket a közelmúltban elindult Diplomás Pályakövetési Rendszer felméréseiben, illetve számos munkaerőpiaci felmérés összefoglaló tanulmányában megismerhettünk. A felmérések jellegétől, és módszertani hátterétől függően, hol részletesebb, hol kevésbé részletes válaszokat fogalmaznak meg a munkaerőpiac képviselői. A minőségi elvárások középpontjában elsősorban a kompetenciák állnak, amelyekről többféle értelmezés, fogalom meghatározás alapján általánosan elmondható, hogy valamilyen készségek, tulajdonságok, jellemzők, ismeretek összességét jelentik, amelyek által nemcsak képesek, alkalmasak vagyunk sikeres teljesítmények leadására, hanem képesek vagyunk arra is, hogy ezeket használni tudjuk és akarjuk. Bizonyos elméletek szerint a két rendszer egyensúlyának megteremtésében a kompetenciák fejlesztése, és ezáltal a leendő munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése jelentheti a hosszú távú megoldást. Ahhoz, hogy a kompetenciákat fejleszteni tudjuk, szükséges a fejleszthető, az iskolarendszerű oktatás keretein belül fejleszthető kompetenciák körének meghatározásán túl a fejlesztés módszertanának és mérésének a meghatározása. A magyar felsőoktatásban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák azon kompetenciákat, amelyeket az adott képzés során a hallgató el kell, hogy sajátítson, viszont a konkrét képzési programok fejlesztése során már hiányzik az a mechanizmus, amely ténylegesen biztosítja az elvárt készségek, kompetenciák fejlesztésének beépítését, és monitorozását. A munkaerőpiaci elvárások között elsők között szerepelnek a hallgatók szakmai tapasztalatainak, gyakorlati tapasztalataik hiánya. Az itt felmerülő igényeket egyrészt kielégítheti a kötelező szakmai gyakorlatok minőségi és mennyiségi növelése, esetlegesen az újonnan egyre inkább terjedő duális képzési rendszer bevezetése, ill. a képzés gyakorlatias jellegének növelése. Mit jelent a képzés gyakorlatias jellege? Gyakorlatias képzés alatt elsősorban az elsajátított ismeretek, tudás gyakorlati alkalmazhatóságát értjük, vagyis a hallgató a megszerzett tudást mennyire képes a gyakorlatban alkalmazni. Ez tehát magában foglalja a know-how jellegű tudások, a kompetenciák fejlesztését. A tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy lehetséges-e a kompetenciák fejlesztése, ha igen, akkor milyen módszerekkel, milyen eszközökkel fejleszthető, illetve mérhető a kompetenciafejlesztés a felsőoktatásban.

    Judul Asli

    Mennyire gyakorlatias a felsőoktatás? A felsőoktatás képzésének válasza a munkaerő-piac elvárásaira

    Hak Cipta

    © Attribution Non-Commercial (BY-NC)

    Format Tersedia

    PPTX, PDF, TXT atau baca online dari Scribd

    Apakah menurut Anda dokumen ini bermanfaat?

    Apakah konten ini tidak pantas?

    Laporkan Dokumen Ini
    Előadó: Filep Bálint, Kara Ákos, Kovács Zsolt, Tamándl László Előadás absztrakt: A munkaerőpiac és a felsőoktatás struktúráinak különbözősége egyre nehezebbé teszi a munkaerőpiac elvárásainak érvényesítését a felsőoktatás tervezésekor. A gazdaság egyes területeire jellemző, gyorsan változó technológiai változásokat a felsőoktatás statikus, nagy időállandójú rendszere nem képes követni, csak 4-5 vagy akár csak 8-10 éves késéssel. Másrészről pedig a munkaerőpiac nem képes, vagy csak igen kevés területen ilyen időtávra előrejelezni a mennyiségi elvárásait, kínálati igényét. A minőségi jellegű elvárásait ezzel szemben viszont már képes jelezni, amelyeket a közelmúltban elindult Diplomás Pályakövetési Rendszer felméréseiben, illetve számos munkaerőpiaci felmérés összefoglaló tanulmányában megismerhettünk. A felmérések jellegétől, és módszertani hátterétől függően, hol részletesebb, hol kevésbé részletes válaszokat fogalmaznak meg a munkaerőpiac képviselői. A minőségi elvárások középpontjában elsősorban a kompetenciák állnak, amelyekről többféle értelmezés, fogalom meghatározás alapján általánosan elmondható, hogy valamilyen készségek, tulajdonságok, jellemzők, ismeretek összességét jelentik, amelyek által nemcsak képesek, alkalmasak vagyunk sikeres teljesítmények leadására, hanem képesek vagyunk arra is, hogy ezeket használni tudjuk és akarjuk. Bizonyos elméletek szerint a két rendszer egyensúlyának megteremtésében a kompetenciák fejlesztése, és ezáltal a leendő munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése jelentheti a hosszú távú megoldást. Ahhoz, hogy a kompetenciákat fejleszteni tudjuk, szükséges a fejleszthető, az iskolarendszerű oktatás keretein belül fejleszthető kompetenciák körének meghatározásán túl a fejlesztés módszertanának és mérésének a meghatározása. A magyar felsőoktatásban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák azon kompetenciákat, amelyeket az adott képzés során a hallgató el kell, hogy sajátítson, viszont a konkrét képzési programok fejlesztése során már hiányzik az a mechanizmus, amely ténylegesen biztosítja az elvárt készségek, kompetenciák fejlesztésének beépítését, és monitorozását. A munkaerőpiaci elvárások között elsők között szerepelnek a hallgatók szakmai tapasztalatainak, gyakorlati tapasztalataik hiánya. Az itt felmerülő igényeket egyrészt kielégítheti a kötelező szakmai gyakorlatok minőségi és mennyiségi növelése, esetlegesen az újonnan egyre inkább terjedő duális képzési rendszer bevezetése, ill. a képzés gyakorlatias jellegének növelése. Mit jelent a képzés gyakorlatias jellege? Gyakorlatias képzés alatt elsősorban az elsajátított ismeretek, tudás gyakorlati alkalmazhatóságát értjük, vagyis a hallgató a megszerzett tudást mennyire képes a gyakorlatban alkalmazni. Ez tehát magában foglalja a know-how jellegű tudások, a kompetenciák fejlesztését. A tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy lehetséges-e a kompetenciák fejlesztése, ha igen, akkor milyen módszerekkel, milyen eszközökkel fejleszthető, illetve mérhető a kompetenciafejlesztés a felsőoktatásban.

    Hak Cipta:

    Attribution Non-Commercial (BY-NC)
    Unduh sebagai PPTX, PDF, TXT atau baca online dari Scribd
    Tandai sebagai konten tidak pantas
    59 tayangan11 halaman

    Mennyire Gyakorlatias A Felsőoktatás? A Felsőoktatás Képzésének Válasza A Munkaerő-Piac Elvárásaira

    Diunggah oleh

    tmpk_konf
    Előadó: Filep Bálint, Kara Ákos, Kovács Zsolt, Tamándl László Előadás absztrakt: A munkaerőpiac és a felsőoktatás struktúráinak különbözősége egyre nehezebbé teszi a munkaerőpiac elvárásainak érvényesítését a felsőoktatás tervezésekor. A gazdaság egyes területeire jellemző, gyorsan változó technológiai változásokat a felsőoktatás statikus, nagy időállandójú rendszere nem képes követni, csak 4-5 vagy akár csak 8-10 éves késéssel. Másrészről pedig a munkaerőpiac nem képes, vagy csak igen kevés területen ilyen időtávra előrejelezni a mennyiségi elvárásait, kínálati igényét. A minőségi jellegű elvárásait ezzel szemben viszont már képes jelezni, amelyeket a közelmúltban elindult Diplomás Pályakövetési Rendszer felméréseiben, illetve számos munkaerőpiaci felmérés összefoglaló tanulmányában megismerhettünk. A felmérések jellegétől, és módszertani hátterétől függően, hol részletesebb, hol kevésbé részletes válaszokat fogalmaznak meg a munkaerőpiac képviselői. A minőségi elvárások középpontjában elsősorban a kompetenciák állnak, amelyekről többféle értelmezés, fogalom meghatározás alapján általánosan elmondható, hogy valamilyen készségek, tulajdonságok, jellemzők, ismeretek összességét jelentik, amelyek által nemcsak képesek, alkalmasak vagyunk sikeres teljesítmények leadására, hanem képesek vagyunk arra is, hogy ezeket használni tudjuk és akarjuk. Bizonyos elméletek szerint a két rendszer egyensúlyának megteremtésében a kompetenciák fejlesztése, és ezáltal a leendő munkavállalók foglalkoztathatóságának növelése jelentheti a hosszú távú megoldást. Ahhoz, hogy a kompetenciákat fejleszteni tudjuk, szükséges a fejleszthető, az iskolarendszerű oktatás keretein belül fejleszthető kompetenciák körének meghatározásán túl a fejlesztés módszertanának és mérésének a meghatározása. A magyar felsőoktatásban az egyes szakok képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák azon kompetenciákat, amelyeket az adott képzés során a hallgató el kell, hogy sajátítson, viszont a konkrét képzési programok fejlesztése során már hiányzik az a mechanizmus, amely ténylegesen biztosítja az elvárt készségek, kompetenciák fejlesztésének beépítését, és monitorozását. A munkaerőpiaci elvárások között elsők között szerepelnek a hallgatók szakmai tapasztalatainak, gyakorlati tapasztalataik hiánya. Az itt felmerülő igényeket egyrészt kielégítheti a kötelező szakmai gyakorlatok minőségi és mennyiségi növelése, esetlegesen az újonnan egyre inkább terjedő duális képzési rendszer bevezetése, ill. a képzés gyakorlatias jellegének növelése. Mit jelent a képzés gyakorlatias jellege? Gyakorlatias képzés alatt elsősorban az elsajátított ismeretek, tudás gyakorlati alkalmazhatóságát értjük, vagyis a hallgató a megszerzett tudást mennyire képes a gyakorlatban alkalmazni. Ez tehát magában foglalja a know-how jellegű tudások, a kompetenciák fejlesztését. A tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy lehetséges-e a kompetenciák fejlesztése, ha igen, akkor milyen módszerekkel, milyen eszközökkel fejleszthető, illetve mérhető a kompetenciafejlesztés a felsőoktatásban.

    Hak Cipta:

    Attribution Non-Commercial (BY-NC)
    Unduh sebagai PPTX, PDF, TXT atau baca online dari Scribd
    Tandai sebagai konten tidak pantas
    dari 11

    Mennyire gyakorlatias a felsoktats?

    A felsoktats kpzsnek vlasza a munkaerpiac elvrsaira


    Filep Blint, filep.balint@sze.hu Kara kos, kara@sze.hu Kovcs Zsolt, kovacs.zsolt@sze.hu Tamndl Lszl, tamandl@sze.hu Szchenyi Istvn Egyetem

    Trefort goston Szakmai Tanrkpzsi Konferencia budai Egyetem Budapest, 2012. november 20.

    Hazai gazdasg munkaer szksgletre hat tnyezk

    Felgyorsult folyamatok: munkaerpiac <-> felsoktats Elvrsok a hallgatkkal szemben - kompetencik

    Kompetencik fejlesztse a felsoktatsban: klfldi pldk Kompetencik fejlesztsnek s mrsnek egy lehetsges mdszere

    Felgyorsult folyamatok munkaerpiac <-> felsoktats

    Szakmk vs. Foglalkozsok Tudsgazdasg megjelense:


    A gazdasg f forrsa a tuds Nem j ismeretek ellltsa, hanem tudstranszfer helyi alkalmazs Tudstranszfer csak tanulsi tevkenysg ltal mkdtethet A versenykpes gazdasg s trsadalom tanulkony, nyelveket ismer munkaert felttelez -> Tanul vllalat Munka s tanuls egyre kevsb elvlaszthat egymstl A szaktuds gyorsan s folyamatosan lertkeldik

    Kompetencik felrtkeldse

    Kompetencik

    Kszsgek, tulajdonsgok, jellemzk, ismeretek sszessge

    Hasznlni tudunk s egyben akarunk

    Sikeres teljestmny leadsa

    Kompetencik felrtkeldse, DPR eredmnyek, elvrsok


    Elvrsok szaktuds megbzhat nyelvtuds Vlaszok arnya az sszes vlaszad arnyban 38,0% 34,0%

    j kommunikcis kszsg
    csapatmunka motivci

    30,0%
    20,0% 16,0%

    nyitott gondolkods, j ismeretek irnti igny 14,0% j problmamegold kpessg terhelhetsg precizits, pontossg nmagt fejleszteni tud munkatrs nllsg 12,0% 10,0% 10,0% 8,0% 8,0%

    rugalmassg
    pozitv hozzlls

    6,0%
    6,0%

    Konkrt elvrsok - AUDI

    Klfldi pldk a kompetencik fejlesztsre Anglia: kompetenciafejleszts foglalkoztathatsg (employability) Manchester Leadership Program, Personal Skill Award Iskolarendszer kpzsen kvli kompetenciafejleszts
    1-6. flv
    Dikmunka munkatapasztalat, monotonits trs Sporttevkenysg kitarts, csapatszellem, terhelhetsg

    2-5. flv
    nkntes tevkenysg hallgati Klfldi szervezetben tanulmnyok: egyttmkds, nismeret, problmamegolds, nyelvtuds, kommunikci, problmamegolds, konfliktuskezels, nllsg, kitarts szervezkszsg, vezeti kompetencik

    4. flv

    6-7. flv
    TDK munka, projektmunka: komplex gondolkods, szakmai problmk kezelse Szakmai gyakorlat szakmai tapasztalat, munkatapasztalat

    Kompetencik megjelense a felsoktatsi kpzsek tervezsekor


    Kompetencik megfoghatsga cskken

    Munkaer-piaci elvrsok, vllalatok, kamara

    Kpzsi s kimeneti kvetelmnyek (KKK)


    Tantervek sszelltsa, szakindts Tantrgyi tematikk kidolgozsa

    Kompetencik fejlesztsnek mrsi lehetsgei

    Kpzs keretein bell fejleszthet Mrhet, fejleszthet Kszsgek, Kpessgek, Kompetencik Nem fejleszthet Kpzsen kvl fejleszthet

    Kompetencik fejlesztsnek mrsi lehetsgei

    Tantrgyak

    Alkalmazott oktatsi mdszerek

    Alkalmazhat oktatsi mdszerek

    Fejlesztett kompetencik

    Fejleszthet kompetencik

    Nem fejlesztett kompetencik

    KKK-ban meghatrozott kszsgek, kompetencik

    Ksznjk a figyelmet!

    Anda mungkin juga menyukai