Anda di halaman 1dari 163

A magyar nép történelme a

XX. században
Anyanyelv Fő %
Magyar 9.944.627 54,4
Román 2.948.186 16,1
Szlovák 1.946.357 10,7
Német 1.903.357 10,4
Rutén 464.270 2,5
Szerb 461.516 2,5
Horvát 194.808 1,1
Egyéb 401.412 2,3
Összesen 18.264.533 100
Magyarország lakosságának nemzetiségi
megoszlása 1910-ben, ezer főben
461 195 401
464

1903
magyar
román
szlovák
német
1946 ruszin
szerb
9945
horvát
egyéb

2948
Ferenc Ferdinánd trónörökös
Ferenc Ferdinánd és Zsófia elhagyja a
szarajevói városházát
Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása
Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása
Ferenc Jóska és IV. Károly, az utolsó magyar királyok
Ujjongó tömegek a budapesti parlament előtt a
hadüzenet után
Osztrák háborús propaganda
Háborús hírekre várva…Budapesten
Lovasság…
A front fele…boldogan…
Osztrák-magyar lövészárkok Uzsoknál
Orosz lövészárkok a Kárpátokban, 1915
Orosz hadifoglyok a Kárpátokon át
Osztrák-magyar tüzérség Przemysl erődjében
Przemysl tüzérségi lövetés után
Przemysl kapitulációja – 1915 március
Przemysl – magyarok a hadifogság fele
A “Hoffmann”hadtest tábora a
gorlicei áttöréskor – 1915.
Az olasz front
Gyalogsági állás az olasz
fronton.
Háború, összeomlás, forradalom

• I. világháború: 1914-1918. Magyarország veszteségei: 516 ezer


halott, 1,4 millió sebesült, 833 ezer hadifogoly
• Közellátási nehézségek, járványok, szociális elégedetlenség
• 1918 ősze: a Központi Hatalmak elveszítik a háborút
• IV. Károly lemond (1918 november)
• A nemzetiségek kinyilvánítják elszakadási szándékukat, melyet
az utódállamok támogatnak (Újvidék, Turócszentmárton,
Gyulafehérvár, Medgyes)
• Forradalom Magyarországon: Nemzeti Tanács, Károlyi Mihály
kormánya, majd 1919 januárjában kikiáltják a köztársaságot
• 1918. november 13.: Belgrádi katonai konvenció
• November-december: csehszlovák és román csapatok
beszivárgása Erdélybe és a Felvidékre (1918. december 24.:
Kolozsvár, december 26.: Kassa, 1919. január 1.: Pozsony)
Tanácsköztársaság, ellenforradalom,
békeszerződés
• Béketervek az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban
– Antant-hatalmak: nincs eldöntött szándék a Monarchia
felosztására. Ez egy folyamat része, amelynek főbb
állomásai:
– Következmény: a Monarchia felosztásának
egyértelműsödése, a nemzeti tanácsok elismerése (1918
szeptemberéig)
– Utódállamok: még a béketeremtők által is túlzottnak ítélt
követelések
–  a mai magyar határok kompromisszum eredményei
• 1919. január: összeül a párizsi békekonferencia
• A magyar határok 1919. márciusára készen állnak
• 1919. március 21. Tanácsköztársaság, a Vörös Hadsereg
honvédő harcai (más motivációk a tisztikarban és a politikai
vezetésben)
• Békeelőkészületek a Károlyi-kormány és az ellenforradalmi
kormányok alatt
Az Őszirózsás Forradalom
Károlyi Mihály
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
A Vörös Hadsereg bevonulása Kassára. 1919. június 6.
A Tanácsköztársaság területe
Horthy Miklós az Országház előtt. 1919. november 16.
Az utódállamok követelései
• Románia: bukaresti titkos szerződés (1916)
(hatályát veszti, ha Románia különbékét köt) – a
Tiszáig
– Párizsban már nem az egész Tiszántúl, de fontos vasúti
csomópontok (Békéscsaba – szlovákok, Mátészalka,
stb.)
– A Bánság egésze
• Jugoszlávia: a mai határvonal, a Bánság egésze
(minél keletebbre lévő határvonal), Baranya,
komlói szénmedence
• Csehszlovákia: a Duna, mint határvonal, illetve az
Északi-középhegység alja (Vác-Hatvan-Gyöngyös-
Miskolc-Tokaj-a Bodrog zempléni szakasza)
• A szláv korridor
Nagyhatalmi szándékok
• Franciaország céljai: Németország visszanyesése, revans
(Elzász-Lotaringia, Landau, Rajna balpart), szövetségi
rendszer Közép-Európában
• Nagy-Britannia: a német flotta visszaszorítása, egyensúly a
kontinensen (balance of power), francia hatalmi ambíciók
visszafogása, a Közel-Kelet feletti ellenőrzés biztosítása
• Egyesült Államok: Wilson 14 pontja, méltányos és érdek
nélküli béke (Wilson az első hivatalban lévő amerikai
elnök, aki Európába utazik!) kiábrándulás és
elégedetlenség
• Olaszország: Adria, befolyás Közép-Európában és a keleti
Mediterraneumban, irredenta célok beteljesítése
• Személyes viszonyok a nagyok között
• Osztrák és német békeszerződés
• Trianon: 1920. június 4.
Trianon
Apponyi Albert, Teleki Pál, Bethlen István
Apponyi a Trianon kastélyban
• Ennek alapján a történelmi Magyarország Horvátország
nélkül értendő 282 ezer négyzetkilométeres területéből
93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar
fennhatóság alatt.
• Az elcsatolt területeket tekintve több mint 103 ezer
négyzetkilométer 5,257 millió lakossal Romániához
került (egész Erdély, a Partium, a Bánát és a Bácska
egy része).
• Csehszlovákia a Felvidék és a Kárpátalja
birtokbavételével 61 633 négyzetkilométerhez és több
mint 3,5 millió lakoshoz jutott.
• A délszláv államhoz csatolták a Délvidék nagy részét
(20 551 négyzetkilométer és több mint 1,5 millió lakos)
és Horvát-Szlavóniát (42 541 négyzetkilométer, 2,621
millió lakos).
• Ausztriához került egy 4020 négyzetkilométeres, 291
ezer lakosú nyugat-magyarországi sáv.
Az új határ és az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vasút
• A történelmi Magyarország népességének
etnikai összetételét tekintve és az 1910. évi
népszámlálást figyelembe véve, az akkor
összeírt 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió
maradt a trianoni határokon belül (36%).
• Az elcsatolt területek lakosságából 3 241 895
(az elcsatolt össznépesség 30%-a) magyar
anyanyelvű és nemzetiségű volt.
• A Romániához került területeken létszámuk
meghaladta az 1,6 millió főt, Csehszlovákiához
több mint 1 millió magyar került.
• A délszláv államban létszámuk elérte a félmilliót.
Demográfiai következmények
A színhely
Trianonok

• Kis- vagy Nagy-Trianon?

• Hol is írták alá?

• Hol van Trianon?


Kis-Trianon
Nagy-Trianon
A Nagy-Trianon - belülről
Kisebb geszták és legendák

• Ipoly-Ronyva-szindróma
– Hajózható folyók?
– Igazi ok: a vasút
• Lejár a szerződés?
– 50, 70, 90 vagy 100 év  a szerződés
már lejárt
• Román és szerb kéjnők?
• Segít az ENSZ és a Vatikán?
• Az első világháborút lezáró és Európa térképét
alaposan átrajzoló Párizsi Békekonferencia
határozatainak következtében Közép- és Kelet-
Európa új vagy kibővült államai több mint 32
millió nemzeti kisebbséggel rendelkeztek, ez 23,6
%-át jelentve ez államok lakósságának.
Csehszlovákia lakósságának 34,6 %-át,
Lengyelország lakósságának 31,2 %-át nemzeti
kisebbségek alkották.
• Románia is felsorakozott ez államok közé 28,8 %
nemzeti kisebbséggel.
Vagonlakók…
Gr. Bethlen István
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Beszél németül, angolul, franciául, románul (erdélyi


származású)

• Minden fontosabb kül- és belpolitikai kérdésben egyedül


döntött

• Elképzeléseit többnyire senkivel sem osztotta meg

• Zárkozott személyiség: „Széll Kálmánhoz minden barátja


bejutott, Tisza Istvánhoz bejutott minden ellensége,
Bethlen Istvánhoz azonban nem jut be sem barát, sem
ellenség.”
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Létrehozta a Keresztény Kisgazda, Földműves és


Polgári Pártot (Egységes Pártot)

• 1921. december 22-én létrejön a Bethlen–Peyer paktum:


– a kormány elismerte az MSZDP-t, visszaadta
székházait, nem akadályozta a pártlapok terjesztését
– a szociáldemokraták nem szerveztek sztrájkokat,
lemondtak a közalkalmazottak, vasutasok, postások,
mezőgazdasági alkalmazottak szervezéséről, törölték
programjukból a köztársaság visszaállítását és ígéretet
tettek, hogy a párt nemzetközi kapcsolatain keresztül
támogatják a kormány hivatalos politikáját
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Infláció:
– 1921. júniusa: 1 korona = 2,34 centime
– 1923. júniusa: 1 korona = 0,08 centime
– 1924. márciusa: 250 millió aranykorona értékű
népszövetségi kölcsön (magas, 7,5 %-os kamat)
– Magyar Nemzeti Bank létesítése
– 1927. január 1-én új pénznem: pengő
– 1929 – meghaladva az 1913-as termelés
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)
• Választójog:
– 10 éve magyar állampolgár
– 2 éve egy helyben lakik
– műveltségi cenzus férfiaknál 6 elemi osztály
– nőknél a korhatár 30 év, csak a családosok
szavazhattak vagy akiknek saját egzisztenciájuk volt
– egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkező nők
30 év alatt is szavazhattak
– 1920-hoz képest több mint 700 ezerrel csökkent a
választójoggal bírók száma
– Budapest és az öt törvényhatósági jogú város
kivételével (Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen),
ahol titkosan szavazó körzetek voltak, az egész
országban visszaállították a nyílt szavazást, ami a
korabeli Európában egyedülálló lépés volt. A
kormánypropaganda azzal indokolta a döntést, hogy
„a magyar embertől idegen a titkolódzás”.
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• a kötelező betegségi és baleseti biztosítás 1927-től kezdve


az ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozókra, a
háztartási alkalmazottakra, a közjegyzőkre, orvosokra,
ügyvédekre, lapszerkesztőségek munkatársaira is kiterjedt
(a városi munkásság mintegy 90%-a, megközelítőleg 1
millió fő vált kötelezően biztosítottá)
• 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági,
özvegységi és árvasági biztosítást
• 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító
Intézetet
• 1920 és 1930 között mintegy 300 ezer lakóház épült
• a 100.000 főre eső orvosok száma a duplájára, a kórházi
ágyaké 50%-kal nőtt, a csecsemőhalandóság 19 ezrelékről
16 ezrelékre csökkent
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• 1920 és 1930 között


2500 új népiskolai
tantermet építettek
(vidéken ezek voltak
a vöröstéglás ún.
Klebelsberg-iskolák)
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Létrehozták a szegedi (a
kolozsvári egyetem
utódaként) és pécsi
egyetemeket,
továbbfejlesztették a
debrecenit.
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• 1925 végén kirobbant a frankhamisítási botrány


• 1924 - az Állami Térképészeti Intézet pincéiben jobboldali
politikusok és katonatisztek egy csoportja hamis frankokat
előállító üzemet létesített. A hamis pénzt a külföldi magyar
revíziós propaganda finanszírozására és a francia
pénzügyi rendszer megrendítésére kívánták felhasználni.
• Hollandiában, az ottani értékesítéssel megbízott egyik
ügynök, Jankovich Arisztid megbukott és az ügyben
nemzetközi vizsgálat indult.
• 1926 január végére kiderült, hogy az akcióról nemcsak
gróf Teleki Pál (az Állami Térképészeti Intézet akkori
elnöke) és Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány, de
gróf Bethlen István miniszterelnök is tudott, bár ezt
hónapokig tagadta.
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)
• 1929 - gazdasági világválság
• félve a népszerűtlen intézkedések hatásaitól, a pénzügyi
és gazdasági restrikciós rendeleteket csak vonakodva
vezette be
• a kormány a mezőgazdasági export biztosításával és
újabb hitelfelvételekkel próbálta a válságot enyhíteni
• a kormány politikájával elégedetlen kis- és középparaszti
csoportok és az ennek nyomán erőre kapó
kisgazdamozgalom 1930 decemberére új pártot alapított
Független Kisgazda-Földműves és Agrárpárt néven
• a szociáldemokraták és a polgári liberális ellenzék is
hevesen Bethlent, azzal vádolva, hogy semmi
érdemlegeset nem tesz a válság megoldása érdekében
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Gömbös Gyula az 1930. szeptember 1-jei nagy budapesti


munkástüntetés után nyíltan is azzal vádolta a
miniszterelnököt, hogy nem állja útját a zsidóság
térhódításának és tétlenül szemléli a kommunisták
mozgolódásait
• Horthy ekkorra már igényt tartott a kormánypolitika
fokozottabb befolyásolására
• Horthy egyetértett Gömbössel abban, hogy a rendszer
liberális, parlamentáris vonásait korlátozni kell
• a kormánypárt jobboldala Gömbös és Horthy felé, agráriusai
az új kisgazdapárt felé orientálódtak
Gr. Bethlen István kormánya (1921-1931)

• Bethlen: „El kell mennem, mert egy olyan gyűlölethullám


vesz körül engem és rajtam keresztül az egész rezsimet,
hogyha tovább a helyemen maradok és elvégzem azt az
igen népszerűtlen feladatot, mely most a kormányra vár,
rövid időn belül elsöpört volna nemcsak engem, … hanem
az egész rendszert.”

• általános meglepetést okozott, hogy a miniszterelnök


lemondását a kormányzó 1931. augusztus 19-én elfogadta

• távozását maga Bethlen is átmenetinek tekintette


A 30-as évek

• Károlyi Gyula kormánya:


– 1931.szeptember 13. - Matuska Szilveszter 22
halálos áldozatot követelő biatorbágyi
merénylete (a Budapest-Bécs nemzetközi
gyorsvonat felrobbantása a biatorbágyi
viadukton, amelynek a háta mögött
kommunista összeesküvést véltek felfedezni)
A 30-as évek

• Károlyi Gyula kormánya:


– 1931. szeptember 19-én bevezetett statárium
– novemberben szélsőjobboldali puccskísérletet lepleztek
le
– 1932. júliusában pedig letartóztatták a hazai kommunista
mozgalom négy vezetőjét és közülük kettőt – a
nemzetközi tiltakozás ellenére – statáriális eljárással
kivégeztek
– 1931 novembere és 1932 júliusa között négy ízben
szállították le a közalkalmazottak fizetését
– sikerült alacsonyan tartani az inflációs rátát
A 30-as évek

• Károlyi Gyula kormánya:


– általános életszínvonal-csökkenés
– a munkanélküliség ugrásszerű megnövekedése
– 1931 decemberében lemondott posztjáról a
kormánypárt „örökös” kisgazda minisztere, Mayer
János
– a „parádés kiadások” elleni küzdelem jegyében
üzemen kívül helyezték az állami autókat,
megszüntették a miniszterek védelmét biztosító rendőri
erőket – nem oldja meg a problémát
– 1932. szeptembere - bukás
A 30-as évek

• a demokratikus rendszerek bukása Európában:


– 1926 – Pilsudski hatalomátvétele Lengyelországban
– 1933 – Hitler
– 1934 – Lettország és Észtország – autoriter rendszerek
– 1934 – Ausztria – korporatív állam
– Bulgária, Jugoszlávia, Románia – királyi diktatúrák
• Gömbös Gyula kormánya:
– nem kapott szabad kezet miniszterei kiválasztásában
– a kormánypárt irányítása továbbra is legfőbb riválisa,
Bethlen István kezében maradt
– megígérte, hogy nem csinál radiális földreformot
– kinyilvánította, hogy módosította álláspontját a
zsidókérdésben
Gömbös Gyula
A 30-as évek

• Gömbös Gyula kormánya:


– feloldotta a statáriumot és enyhítette a gyűléstilalmat
– kormányprogramja – a Nemzeti Munkaterv – demagóg
stílus
– mindenkinek ígértek valamit (sok ellentmondás):
támogatást a kisiparnak és a mezőgazdaságnak, az
államháztartási egyensúly fenntartását, titkos
választójogot, de „a nemzeti érdekek legmesszemenőbb
megóvásával”- de bíznak a programban
– ez volt a korszak első olyan kormánya, amelybe nem
került be egyetlen arisztokrata sem
– programját népszerűsítendő végigjárta az országot és
elsőként szólt az emberekhez rádión keresztül
A 30-as évek

• Gömbös Gyula kormánya:


– célja: a politikai szabadságjogoknak, valamint a
parlament szerepének radikális csökkentését és a
nyíltan diktatórikus jellegű államberendezkedés
kiépítését
– a kormánypárt hivatalos nevét átkeresztelték Nemzeti
Egység Pártjára és hozzákezdtek a tömegpárttá
alakításához
– 1933 elején meghirdette programjának 96. pontját: a
türelmet.
– a mezőgazdaság támogatása (1933-tól a
külkereskedelmi mérleg újra pozitív)
A 30-as évek

• Gömbös Gyula kormánya:


– hogy elhárítsa magától a vezéri ambícióival kapcsolatos
bírálatokat és egyúttal biztosítsa Horthy támogatását,
1933-ban elfogadtatta az országgyűléssel a kormányzói
jogkör újabb kibővítéséről szóló törvényjavaslatot (szinte
korlátlan lehetőséget adott az országgyűlés elnapolását,
berekesztését és feloszlatását illetően az államfőnek)
– szándéka bevezetni a korporációs rendszert (állami
bürokráciára és hadseregre támaszkodó diktatórikus-
autoriter rendszert akart)
– Horthy kezdi megbánni a döntését és leváltását
fontolgatja
– 1936.október 6-án meghal
A 30-as évek
• Darányi Kálmán kormánya:
– mérsékelt politikusokat a pártvezetés élére
– 1937 – betiltatta a két legjelentősebb nemzetiszocialista
erőt a NAP-ot és a kaszáskeresztes mozgalmat,
vezetőiket – Szálasit és Böszörményit – pedig kisebb
börtönbüntetésekre ítélték
– fellépett a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE)
ellen – de ez egyedi jelenség maradt
– 1937. évi XIX. tc. kiterjesztette Horthy halasztó erejű
vétójogát – a neki nem tetsző törvényjavaslatokat két
alkalommal küldhette vissza a parlamentnek – és
egyértelműen megszüntette annak lehetőségét, hogy
személyét az országgyűlés felelősségre vonhassa.
Emellett utódajánlási jogot biztosított a kormányzónak.
A 30-as évek
• Darányi Kálmán kormánya:
– Hitler sikerei elbizonytalanítják
– 1938 újév - 100 ezer nyilas röplap árasztotta el a fővárost
„1938. Szálasi” felirattal
– nem mert nyíltan fellépni a szélsőjobboldal ellen
– 1938 tavaszán benyújtotta a parlamentbe a zsidótörvény-
javaslatot (a kereskedelemben, az iparban, valamint
számos értelmiségi pályán 20%-ra kívánta leszorítani a
zsidóság arányát) - a zsidókérdés lecsillapítását akarta,
de felerősítette az antiszemitizmust
– a szellemi élet 59 képviselője – köztük Bartók Béla,
Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán – nyilvánosan, közös
nyilatkozatban ítélte el a megkülönböztetés ilyen formáját
– 1938. május 12-én benyújtotta lemondását
A magyar külpolitika és a határon túli magyar
kisebbség problémája
Kiáltó szó
Bernády György
Hatalmas ingadozás
Legjellemzőbb példa a Nemzeti Liberális
Párt esete:
• - 1920-ban ellenzékben: 6,8 %
• - 1922-ben kormányon: 60,3 %
• - 1926-ban ellenzékben: 7,3 %
• - 1927-ben kormányon: 61,7 %
• - 1928-ban ellenzékben: 6 %
A magyarság képviselete a Román
parlamentben 1922-1937
Választások Képviselő Szenátor Politikai alakulat
1922 3 3 Magyar Szövetség
1926 15 12 Országos Magyar Párt
1927 8 1 Országos Magyar Párt
1928 16 6 Országos Magyar Párt
1931 10 2 Országos Magyar Párt
1932 14 3 Országos Magyar Párt
1933 8 3 Országos Magyar Párt
1937 19 3 Országos Magyar Párt
Az OMP parlamenti képviselőinek a száma
30

25

20

15

10

0
22

26

27

28

31

32

33

34
19

19

19

19

19

19

19

19
A választási csalások módszerei:
• a politikai ellenfél kampányának a
megakadályozása
• a szavazók megfélemlítése
• a szavazók megvesztegetése-leitatása
• a szavazók fizikai bántalmazása a csendőrség
segítségével vagy nélküle
• a szavazat meggátolása a politikai ellenfél
emberei számára és a saját szavazók „urnához”
való szállítása
• hamis szavazócédulák tömeges használata
• az első hely biztosítása a kormánypárt
jelöltjeinek a szavazócédulákon
A szomorú valóság…
A romániai magyarság sérelmei
1920-1940
• Alkotmány
• Állampolgárság
• Agrárreform
• Oktatás
• Kultusztörvény és Konkordátum
• Állami hivatalnokok
• Közigazgatási törvény
Olaszországtól vásárolt Fiat CR-32 repülőgép
Olaszországtól vásárolt Ansaldo harckocsi
Revizionizmus
Lord Rothermere
Rothermere térképe
Justice for Hungary
Justice for Hungary
Óceánrepülés – 1931.július.15. – 26 óra 20 perc
(Lindbergh útja 6 órával hosszabb)
Nemzeti hősök
Endresz György átveszi Bethlen István
miniszterelnöktől a 10.000 $ jutalmat.
Első bécsi döntés – kék (1938. nov.2.): 11.927 km², 1.058.000
lakos, 84 % magyar (1941-es magyar népszámlálás), 57 %
magyar (1930-as csehszlovák népszámlálás)
Kárpátalja visszacsatolása – barna (1939. március 15-18.):
12171 km², 670.000 lakos, 22,7 % magyar, 75 % ruszin
Magyar „Ansaldo” tankok bevonulnak Kárpátaljára.
A második bécsi döntés – piros (1940. aug. 30.): 43.104 km²,
2.633.000 lakos,
52 % magyar, 38 % román (1941-es magyar népszámlálás),
38 % magyar, 49 % román (1930-as román népszámlálás)
A Délvidék visszafoglalása – narancssárga (1941.ápr.11.):
11.417 km², 1.025.508 lakós, 39 % magyar (magyar
népszámlálás), 30 % magyar (jugoszláv népszámlálás)
A Kárpát-csoport legmodernebb páncélos- és
gépesített alakulalai seregszemlén.
De sok korszerűtlen alakulat is kivonult a frontra: huszárok.
Szintén korszerűtlen „Ansaldo” harckocsik és a
huszárok a háttérben.
A 2. magyar hadsereg útja a Don folyó térsége felé.
A szovjet hadsereg számbeli és technikai
fölényben volt olyan mértékben, hogy a
magyar honvédeknek esélyük sem lehetett a
győzelemre. A terepadottságok is nekik
kedveztek.
A 2. magyar hadsereg szinte teljesen megsemmisült
(100.000 halott, sebesült, eltűnt és 60.000 hadifogoly).
Magyar hadifoglyok Szibéria fele menetelve.
A megmenekült magyar alakulatok visszavonulása a frontról.
• A második világháború alatt Magyarország nemzeti
vagyonának mintegy 40 %-a pusztult el.

• Több mint 900.000 halott árával fizette meg


Magyarország a második világháborúban való
részvételét (340-360.000 katona, 500.000 zsidó)
Magyarországnál (6,2 %) nagyobb arányú
emberveszteséget csak Lengyelország (15 %) és a
Szovjetúnió (8,4%) szenvedett.
Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád
Nagy Imre
Nagy Imre első kormányzása (1953-1955)

• Reformok:
– mérsékelte az erőszakos iparosítást (az ipari
beruházásokat 46 %-ról 35 %-ra csökkentette, ezen belül
a nehézipar részesedése 41 %-ról 31 %-ra)
– nagyobb hangsúlyt fektetett a mezőgazdaság
modernizálására (a mezőgazdasági beruházások aránya
13 %-ró 24 %-ra emelkedett)
– nagy hangsúlyt fektetett a lakásépítésre, ahol a
beruházások aránya 6 %-ról 11 %-ra emelkedett
– eltörölték a kuláklistákat
– csökkentették a magánparasztság adóterheit és 1954
januárjában új beszolgáltatási rendszert dolgoztak ki,
amelyik 10-25 %-al csökkentette a kvótákat
Nagy Imre első kormányzása (1953-1955)

• Reformok:
– emelték az állami felvásárlási árakat
– szabaddá vált a termelőszövetkezetből való kilépés,
sőt ha a tagság 2/3-a úgy döntött, fel is lehetett
oszlatni a termelőszövetkezeteket!!! (1953 nyara és
1954 vége között a termelőszövetkezetek 16 %-a
felbomlott, számuk 5100-ról 4381-re csökkent, a
tagságnak azonban nem kevesebb, mint 39 %-a élt e
lehetőséggel)
– több mint 10.000 fogyasztási cikk árát csökkentették
5-40 %-os arányban
– megemelték a munkások és alkalmazottak bérét kb.
15 %-al
Nagy Imre első kormányzása (1953-1955)

• Reformok:
– 1954-ben a nyugdíjakat a fizetések 50 %-ban szabták
meg és ehhez hozzájárult az 1945 után eltöltött időre
évenként 1 % kiegészítés
– A 2 év alatti börtönbüntetésre ítélt politikai foglyok
közkegyelemben részesültek
– az internálótáborokat feloszlatták
– a kitelepítettek visszatérhettek régi lakóhelyükre (ámbár
házaikat nem kapták vissza)
– Az AVH volt vezetőjét, Péter Gábort, 1954. március 13-
án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték
– Az AVH ismét a Belügyminisztérium felügyelete alá
került
1956

• „Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”

• „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába, a Gerőt meg


utána!”

• „Ez a haza magyar haza, minden orosz/ruszki menjen


haza!”
Kilőtt szovjet tankok Budapesten – 1956
Magyar Autonóm Tartomány

• 1. a Magyar Népi Szövetség felszámolásának az


előkészítése (már nincs szükség nemzetiségi
érdekképviseletre ilyen nemzetiségi vívmányok mellett)
• 2. a román-magyar határ menti magyarság gyengítése a
székelyföldi magyarság átmeneti erősítése árán is
(kulturális intézmények Kolozsvárról Marosvásárhelyre
telepítve, kétnyelvű táblák felszámolása, közigazgatási
nyelvhasználat korlátozása, növekedett a MAT-ban a
magyar iskolák száma, de csökkent a szorványon, stb.).
• Az 1960-as közigazgatási átszervezés következtében
románok lakta területeket csatoltak a Magyar Autonóm
Tartományhoz, létrehozva a Maros-Magyar Autonóm
Tartományt. A benne lakó magyarság számaránya 77,3
%-ról 62 %-ra csökkent. Végül ezt is 1968-ban
felszámolják.
A „tárgyalásos forradalom”
• 1989. április 1-én a Rákoskeresztúri köztemető 301-es
parcellájában azonosították Nagy Imre földi maradványait
és megkezdődött az újjátemetésének az előkészítése.
• 1989. május 2-án megkezdődött a műszaki zár
(„Vasfüggöny”) lebontása az osztrák-magyar határon.
• 1989. május 8-án az MSZMP Központi Bizottsága
felmentette a 77 éves Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből.
• 1989. május 10-én Németh Miklós átalakította a kormányát
és fiatalabb, dinamikusabb reformerek kerültek be a
kormányba: Horn Gyula (külügy), Békesi László (pénzügy),
Glatz Ferenc (művelődésügy).
• 1989. június 16-án örök nyugalomra helyezték Nagy Imrét,
Maléter Pált, Losonczy Gézát, Gimesi Miklóst és Szilágyi
Józsefet.
• 1989. július 6-án rehabilitálták Nagy Imrét és ugyanezen a
napon elhunyt Kádár János.
• 1989. szeptember 10-én minden Magyarországon
tartózkodó keletnémet állampolgárnak engedélyezték a
távozást az NSZK-ba. Szeptember közepéig 23.000-en
éltek e lehetőséggel!
• 1989. október 23-án érvénytelenítik az 1949-es
alkotmányt és kikiáltják a Magyar Köztársaságot.
• 1990. március 10-én kormányközi megállapodást írtak alá
Moszkvában a szovjet csapatok teljes kivonásáról
Magyarországról 1991. június 30-áig.
• 1990. március 25. – április 8. az első szabad választások
Magyarországon a kommunizmus bukása óta. Május 23-
án Antall József kormányt alakít, majd augusztus 3-án az
országgyűlés Göncz Árpádot választja köztársasági
elnökké.
Marosvásárhely
Cofariu
Magyarország 2004-es és Románia 2007-es
csatlakozása az Európai Unióhoz