Anda di halaman 1dari 70

ASAS

PEMAKANAN
RUMINAN
KONSEP PEMAKANAN
& CARA PEMBUATAN DEDAK

Dr. Fakar Fariz


Myternak Trading

1
500 HARI
FCR = 4, ADG = 1.5 KG

250 KG
3000 KG 2250 KG
1000 KG
KONSEP
PEMAKANAN
RUMINAN
4
AIR LIUR
•Memudahkan pengunyahan dan
penelanan 5

•Mengawal PH rumen untuk


pencernaan foraj (PH 6.2 - 6.8)
PENGUNYAHAN DAN RUMINASI

• MASA PENGUNYAHAN BERGANTUNG KEPADA KANDUNGAN SERAT DI


DALAM MAKANAN.

• SESETENGAH NUTRIEN DISERAP MASUK KE SALUR MAKANAN DAN


SETERUSNYA KE DALAM SISTEM ALIRAN DARAH.

• ISIPADU AIR LIUR BERGANTUNG KEPADA MASA PENGUNYAHAN DAN


RUMINASI.
SISTEM PENCERNAAN RUMINAN
EMPAT BAHAGIAN PERUT

RUMEN OMASUM

RETICULUM ABOMASUM
RUMEN & RETICULUM
• MAKAN, KUNYAH, CAMPUR AIR LIUR, TELAN, KE ESOPHAGUS & KE RUMEN.

• RUMEN UNTUK PENCERNAAN SERAT – BAHAGIAN PALING BESAR

• DI DALAM RUMEN TERDAPAT TUNJULAN HALUS (PAPILLAE) – MEMUDAHKAN


PENYERAPAN NUTRIENT

• SUHU 38 – 42OC – SESUAI UNTUK PERTUMBUHAN MIKROB

• RETICULUM TERPISAH DENGAN RUMEN MELALUI PERMATANG TISU.

• DINDING RETICULUM SEPERTI SARANG LEBAH (DIPENUHI PAPILLAE)

• KAPASITI KEDUA-DUANYA 50 – 120 L (MAKANAN DAN CAIRAN)

• MICROBE PECAHKAN MAKANAN MELALUI PROSES FERMENTASI

• PH ANTARA 6 – 7 (BERGANTUNG KEPADA MAKANAN)


RUMEN MYCROBES
Kingdom: Protist, fungi, eubacteria
Scientific Name: Entodinium caudatum et al.
Image Courtesy of: Yokoyama, Mel; Cobos, Mario A.
Image Width: 40 microns
Image Technology: SEM

Cattle, like other ruminant animals


such as goats, deer, and giraffes,
have billions of microbes inside
their guts which help them digest
their food. These are some of the
many types of microbes that live
in the rumens (stomachs) of cows.
The large microbe is a type of
protist. The creature that looks like
a tadpole attached to the side of
the protist is a fungal spore. The
smaller, rod-shaped beasts lining
the underside of the protist are
bacteria.
KEPERLUAN
NUTRISI
KEPERLUAN NUTRISI

Nutrien yang cukup dan seimbang serta


memenuhi keperluan ternakan

Protin
Serat / Karbohidrat
Mineral
Vitamin
Lemak
Air
PEMBAHAGIAN NUTRIEN

MAKANAN

AIR BAHAN KERING

BAHAN BAHAN BUKAN


ORGANIK ORGANIK

KARBOHIDRAT UNSUR-UNSUR
LIPID MINERAL
PROTEIN
VITAMIN
ASID-ASID NUKLEIK
ASID-ASID ORGANIK
KEPERLUAN AIR

• PENGANGKUTAN NUTRIEN, PERKUMUHAN, MENGAWAL SUHU BADAN

• SUMBER AIR : MINUMAN, MAKANAN (TERUTAMA FORAJ) DAN AIR METABOLIK


(METABOLISME BADAN).

• KEHILANGAN AIR - PERKUMUHAN DAN PERPELUHAN - PERLU DIGANTIKAN.

• AIR MESTI BERSIH

• KEPERLUAN AIR : PALING BAIK TIADA HAD / AD LIBITUM.


KEPERLUAN MAKANAN HAIWAN BERBEZA
DARI SEGI KUANTITI DAN KUALITI

• TABIAT MAKAN

• BENTUK SALURAN MAKANAN

• SAIZ BADAN

• PERINGKAT HIDUP

• PERSEKITARAN: SUHU, JENIS MAKANAN SEDIA ADA


JUMLAH PENGAMBILAN MAKANAN

• TAHAP FISIOLOGI
• TAHAP PENGELUARAN
• KUALITI MAKANAN
• SAIZ BADAN
• SELERA MAKAN
• SAIZ DAN MUTU MAKANAN
• KEPENUHAN SALUR MAKANAN
TAHAP (% BERAT BADAN)

LEMBU PEDAGING • SARAAN 2.0 %

• PERTUMBUHAN 2.5 %

• BUNTING 3.0 %

• MENYUSU 3.0 %

• ANAK 4.0 %
TAHAP (% BERAT BADAN)
LEMBU TENUSU
• SARAAN 2.0 – 2.5 %

• BUNTING 2.5 – 3.0 %

• MENYUSU 3.0 – 7.0 %

• ANAK 4.0 – 5.0%


KAMBING
& TAHAP (% BERAT BADAN)
BIRI-BIRI
• SARAAN 2.0 – 2.5 %

• PERTUMBUHAN 3.0 – 5.0 %

• BUNTING 2.0 – 3.0 %

• MENYUSU 3.0 – 7.0 %

• ANAK 4.0 – 5.0%


KEPERLUAN NUTRIEN LEMBU
PEDAGING

• MEMBESAR BUNTING
• ME (MJ/KG) 10.6 10.6
• PROTEIN KASAR (CP) 14.0 16.0
• LIPID (EE) 3–8 3-8
• KALSIUM (CA) 0.60 0.70
• FOSFORUS (P) 0.30 0.45
• NATRIUM (NA) 1–3 1-3
KEPERLUAN NUTRIEN
LEMBU TENUSU

• KERING MENYUSU BUNTING


• ME (MJ/KG) 8.8 9.9 8.75
• PROTEIN KASAR (CP) 12.0 15.0 12.0
• LIPID (EE) 6.0 8.0 6.0
• KALSIUM (CA) 0.37 0.65 0.40
• FOSFORUS (P) 0.26 0.45 0.23
FORMULA

Bahan kering % = 100 X Berat kering (g) / Berat basah (g)

Kandungan lembapan = 100 X Berat air (g) / Berat basah (g)

Bahan kering % = 100 – Kandungan lembapan (%)

Bahan kering (kg) = Berat basah (kg) X Bahan kering (%) / 100

Berat basah (kg) = Bahan kering (kg) X 100 / bahan kering (%)
CONTOH:
UNTUK TUKARKAN BERAT BASAH
KEPADA BAHAN KERING
Guna Formula No 4

Bahan kering % = 100 – Kandungan lembapan (%)

Kambing anda memakan 1.7 kg rumput. Kandungan bahan


kering rumput - 73%.
Berapakah bahan kering (dalam kg) yang sebenarnya dimakan
oleh kambing? = Pengambilan bahan kering (DMI)

DMI = 1.7 X 73/100 = 1.24 kg


CONTOH:
UNTUK TUKARKAN BAHAN KERING (kg)
KEPADA BERAT BASAH (kg)
Guna Formula No 5

Berat basah (kg) = Bahan kering (kg) X 100 / Bahan kering (%)

Anda perlukan rumput kering sebanyak 105 kg yang


mengandungi 24% bahan kering untuk diberi makan kepada
kambing anda

Berat basah (kg) = 105 kg bahan kering X 100


/24 = 437.5 kg
Oleh itu, rumput segar diperlukan: 437.5 kg
JENIS BAHAN MENTAH

• Konsentrat (Concentrate)
• Hijauan (Roughage)
• Makanan Tambahan (Supplement) & (Additive)
Komposisi kimia butir-butiran dan limbahnya (%BK)
Bahan BK Abu PK Lemak SK Beta Ca P
N
Jagung 88.0 2.41 10.82 5.89 3.37 77.49 0.05 0.31
Ddk Kasar 89.6 15.87 6.53 2.36 29.81 34.89 0.14 0.60
Ddk Halus 88.2 12.28 9.80 4.81 15.86 45.80 0.09 1.09
Bekatul 88.2 10.04 11.37 7.03 8.24 52.04 0.07 1.06
Menir 89.2 3.00 7.31 1.70 4.07 72.87 0.03 2.23
Shorgum 89.0 2.40 11.00 3.40 2.08 81.10 0.03 2.23
Pollard 88.0 3.60 16.90 4.10 7.40 67.6 0.09 0.75
B. Kedelai 88.0 6.97 47.12 3.80 8.69 33.29 0.27 0.68
B. K. Tanah 89.2 5.51 35.78 11.13 7.42 33.29 0.29 0.52
K. Tanah - - - 36.00 - - 0.22 0.66
Ampas Tahu 11.0 - 3.26 26.81 7.79 43.93 0.47 0.18
Amp. Kecap 12.0 - 29.31 17.79 6.35 20.55 0.46 0.43
Ampas Bir 23.7 - 5.81 9.80 14.60 34.86 0.18 0.48
KOMPOSISI KIMIA LIMBAH PERKEBUNAN DAN IKUTANNYA

Bahan BK Abu PK LK SK BeN Ca P


Bungkil Kelapa 88.5 6.36 18.6 12.5 15.4 37.26 0.08 0.52
Limbah coklat
Kulit buah 93.5 11.63 8.0 1.3 40.1 38.49 0.58 0.18
Kulit biji 88.1 7.57 16.2 8.4 20.9 46.80 0.34 0.39
Limbah sawit
Lumpur sawit 90.5 8.56 8.6 24.1 32.4 2.10 - -
Bk. Sawit 88.3 15.83 15.8 2.9 33.0 43.21 0.40 0.71
Serat sawit 91.4 7.02 7.0 14.7 36.1 35.18 0.48 0.18
Limbah Gula
Pucuk tebu 24.8 5.47 5.5 1.4 37.9 45.06 0.47 0.34
Baggase 87.1 1.45 1.5 0.7 48.0 44.55 0.09 0.08
Tetes 82.4 3.95 3.9 0.3 0.4 84.40 0.89 0.14
Pengolahan Nenas 89.6 4.50 4.5 15.8 1.6 63.9 - -
PROSES
PEMBUATAN
DEDAK
KENAPA PERLU BUAT DEDAK SENDIRI ?

• KOS DEDAK KOMERSIAL MAHAL


• HARGA TIDAK MENENTU DAN SENTIASA NAIK
• DEDAK KOMERSIAL SUSAH DAPAT DAN TIDAK BERTERUSAN
• ISU KESIHATAN (ANTIBIOTIK DALAM DEDAK)
• ISU GAYA HIDUP, KESEDARAN TENTANG MANFAAT BAHAN ORGANIK
• ISU AGAMA
• BERDEKATAN DENGAN SUMBER BAHAN MENTAH, PORT, KILANG..
• JUMLAH TERNAKAN CUKUP BANYAK
• TERNAKAN DENGAN KEPERLUAN NUTRISI KHUSUS
• BISNES YANG MENGUNTUNGKAN
• LAIN-LAIN….
POTENSI BISNES
FASILITI
&
PERALATAN
PEMILIHAN LOKASI
GUDANG PENYIMPANAN BAHAN MENTAH
MESIN DAN KELENGKAPANNYA
MESIN PENGISAR
MESIN PEMBANCUH
BAHAN
MENTAH
BAHAN-BAHAN DALAM DEDAK KOMERSIAL
JAGUNG

• A (BIJI)

• B (KASAR)
• D (HABUK)

• C (HANCUR)
BY-PRODUCT

ISI RUNG SAWIT/PALM KERNEL DEDAK PADI (RICE BRAN)


CAKE (PKC)
SOYA

SOYA HULL
SBM (SOYA BEAN SOYA WASTE
MEAL)
HAMPAS
SOYA
TUMBUHAN

AZOLLA KETUM AYAM (MADRE DE AGUA)

PROTIN= 20% , KADAR PROTIN= 18% , KADAR


AIR= 93%, FIBER= 15% AIR= 83%, FIBER= 16%
MINYAK SAWIT
D.I.Y FEED

D.I.Y UNGGAS D.I.Y RUMINANT


D.I.Y FEED adalah premix yang
mengandungi 18 jenis bahan yang
lengkap nutrisinya untuk campuran
dedak.

D.I.Y FEED bermaksud ‘DO IT


YOURSELF’ yang mana penternak perlu
melakukan sendiri campuran makanan
ternakan mereka secara manual atau
menggunakan mesin mixer
Energy
Synbiotic Protein
(Prebiotic
+Probiotic)

Toxin Essential
binder Amino
acids

D.I.Y
Natural FEED
Pigment Vitamins

Antioxidant
& Micro &
Macro
Organic Minerals
Acids Enzymes
KANDUNGAN NUTRISI
ANALYSIS UNITS
Dry Matter 95 %
Crude Protein 10.30 %
Metabolisme Energy 1.185 kcal
Crude Fibre 0.06 %
Calcium 24.13 %
Phosphorus 1.15 %
Fat 0.23 %
Ash 54.04 %
Enzyme Phytase, Cellulase, Xylanase, Mannase, B-Glucanase,
Pectinase, Proteinase, Amylase, Biodiastase
Prebiotic Manno-oligosaccharide, Isomalto-oligosaccharide
Probiotic Lactobacillus sp.
KANDUNGAN VITAMIN
NUTRIENTS AMOUNT & UNITS /KG
Vit A 275,000 I.U
Vit D 42,000 I.U
Vit E 615 I.U
Vit K3 20 mg
Vit B1 40 mg
Vit B2 110 mg
Vit B3 500 mg
Vit PP 400 mg
Vit B6 45 mg
Vit B12 811 µg
Cholin 5.2 mg
Biotin 2 mg
Folic Acid 9 mg
Vit C 300 mg
KANDUNGAN MINERAL

NUTRIENTS AMOUNT & UNITS /KG


Ca 246,000 mg
P 59,000 mg
Mg 4,000 mg
Mn 1,600 mg
Cu 200 mg
Fe 1,600 mg
Zn 2000 mg
Se 8 mg
I 10 mg
2. JIMAT
1. NUTRIENT & MURAH
LENGKAP &
SEIMBANG

KELEBIHAN D.I.Y FEED

3. LEBIH 4.
SIHAT SENANG
& MUDAH
CAMPURAN RINGKAS

JAGUNG D.I.Y
PKC
FEED DEDAK
KOMERSIAL
RICEBRAN
SBM
FORMULASI
FORMULASI LEMBU FIDLOT
Bahan 1 2
Batang jagung 40 -
Dedak padi 30 5
POME - 10
PKC 22 70
Mil kacang soya 3 10
Urea 1 1
Batu kapur 1 1
Garam 2 1
Vitamin premix 1 1
DCP - 1
FORMULASI KAMBING
Bahan 1 2
Rumput/Pelepah sawit 25 22
Jagung 15 14
Soya hull 16 10.5
Molases 1 2
PKC 31 42
Mil kacang soya 10 8
Urea 0.5 -
Batu kapur 0.5 1.0
Garam 0.5 1.0
Mineral premix 0.5 0.5
FORMULASI TENUSU
Bahan 1 2

Rumput/Pelepah sawit 25 -
Jagung 29 26
Soya hull 6.0 3.0
Molases 4.0 3.5
PKC 19 44
Mil kacang soya 8.0 14
Urea 1.0 -
Batu kapur 2.0 1.5
Garam 1.0 1.0
Mineral vitamin premix 1.0 1.0
Zeolite 5.0 6.0
PROSES
PRODUKSI
PROSES MENGISAR & MEMBANCUH
PROSES MENUANG
MESIN PELLET
PROSES PEMBUATAN PELLET
BENTUK DEDAK
PERALATAN LAINNYA

PENIMBANG MESIN JAHIT


DIGITAL GUNI
PROSES NYAH KUMAN

1. PENCEGAHAN SEBELUM PENYIMPANAN


• SPRAY BAHAGIAN LUAR KEMASAN BAHAN DENGAN
RACUN
• FUMIGASI RUANG PENYIMPAN DENGAN BAHAN KIMIA
FUMIGAN SEPERTI METHYLBROMIDE, CARBON
DISULPHIDE, HYDROCIANIC ACID, DSB

2. PENGENDALIAN
• FUMIGASI BERULANG SECUKUPNYA DAN PEMANTAUAN
APA APA KEHADIRAN
PENYIMPANAN

CARA UNTUK MENGEKALKAN KUALITI BAHAN MAKANAN YANG DISIMPAN:


• KANDUNGAN AIR SEBELUM DISIMPAN ADALAH MAKSIMUM 13%
• SIMPAN DIDALAM BEG PLASTIK KEDAP UDARA
• RUANG PENYIMPANAN MEMPUNYAI PENGUDARAAN DAN LAMPU
DENGAN SUHU MAKSIMUM 25°C DAN KELEMBAPAN MAKSIMUM 75%
• ANGGARKAN MASA PENYIMPANAN YANG SESUAI DENGAN KEPERLUAN
ANDA, TIDAK TERLALU LAMA, KERANA AKAN ADA BEBERAPA KEROSAKAN
PADA MAKANAN
PENYIMPANAN

1. GUDANG MESTILAH KERING DAN


BERVENTILASI
2. MENGGUNAKAN PALET, JARAK PALET KE
DINDING SEBAIKNYA 30 CM
3. MENGELAKKAN TIKUS
4. TIDAK TERKENA CAHAYA MATAHARI
LANGSUNG
5. MUDAH UNTUK MENGANGKAT DAN
MENURUNKAN
6. KANDUNGAN LEMBAPAN MAKANAN
ADALAH <12%
KEROSAKAN KETIKA PENYIMPANAN

Kadar air bahan sangat menentukan kualiti makanan


Kadar air bahan Perubahan dalam ukuran hari
Di atas 45 % Biji cepat berkecambah, dedak
cepat busuk, rumput busuk
18 – 20 % Akan terjadi fermentasi
disebabkan tumbuhnya kulat dan
bakteria yang merosak
12 – 18 % Kulat, bakteria, serangga tumbuh
8–9% Kehidupan serangga dan patogen
gudang dihalang
4–8% Keadaan yang baik untuk
penyimpanan bahan makanan
ACKNOWLEDGEMENT
PROF. DR. WAN ZAHARI
(UNIVERSITI MALAYSIA KELANTAN)

SENO ARI WIDODO, SPT


(ANDINI FEEDMILL INDONESIA)

MYORGANO FEEDMILL MANUFACTURER SDN BHD

69
TERIMA KASIH

70

Anda mungkin juga menyukai