Anda di halaman 1dari 35

DEFINISI PERSONALITI

• ASAL DARI PERKATAAN LATIN = PESONA


(TOPENG MUKA)

• Personaliti merujuk kepada pembentukan sahsiah


seseorang individu secara keseluruhan. Ia
merangkumi perangai, kecerdasan, sentimen, sikap,
minat, kepercayaan, cita-cita dan nilai yang
menentukan penyesuaiannya yang unik terhadap
persekitarannya.
• Ahli-ahli psikologi telah memberikan definisi yang berbeza:

1) Sigmund Freud
• Hasil intergrasi struktur-struktur dalaman seperti id, ego dan
superego.
2) Gordon Allport (1961)
• Penyusunan sistem psikofizikal yang dinamik di dalam diri individu
yang menentukan ciri-ciri tingkah laku dan penyesuaian dengan
alam sekeliling.
• Dinamik = sesuatu yang berkembang & akan berubah-ubah.
• Sistem psikofizikal = unsur-unsur pemikiran , tabiat, sikap, nilai,
kepercayaan, kebiasaan, emosi dan sentimen yang terdapat dalam
bentuk psikologi tetapi mempunyai asas fizikal dalam urat saraf dan
tubuh.
3) Eysenck

• Keseluruhan tingkah laku sesuatu organisma yang meliputi watak,


perangai, intelek, peribadi dan juga bentuk badan yang agak stabil.
CONSCIOUS PERCEPTION
LEVEL
THOUGHT
EGO

PRECONCIOUS THOUGHT
SUPEREGO
LEVEL
THOUGHT

VIOLENT
UNCONSCIOUS IMMORAL URGE MOTIVES
LEVEL
IRRATIONAL ID
FEAR WISHES

UNACCEPTABLE SHAMEFUL SELFISH NEEDS


SEXUAL DESIRE EXPERIENCE
PERSONALITY LEVEL OF DESCRIPTION /
ASPECTS CONSCIOUSNESS FUNCTION
Desakan asas (seks &
tingkahlaku aggresif)
ID Di bawah sedar Berasaskan keseronokan
Mencari kepuasan serta-
merta
Tidak rasional
Kebanyakkannya pada Seimbang di antara
EGO level sedar desakan id & superego.
Berasaskan realiti dan
rasional
Ada pada semua level , Berasaskan moral
SUPEREGO tetapi kebanyakkannya Halang kehendak anti sosial
di id
Level prasedar Kawal tingkahlaku ikut
peraturan masyarakat
• PERINGKAT-PERINGKAT PERKEMBANGAN

• TERDAPAT 5 PERINGKAT PERKEMBANGAN PERSONALITI MENGIKUT SIGMUND


FREUD
PERINGKAT UMUR CIRI-CIRI
PERKEMBANGAN
ORAL 0 – 18 BULAN AKTIVITI MULUT ADALAH PUSAT
UTAMA KESERONOKAN
ANAL 2 – 4 TAHUN BERSEDIA MENGAWAL FUNGSI
BIOLOGI (PEMBUANGAN NAJIS)
DUBUR – ZON EROTIK YANG PALING
AKTIF
FALIK 3 – 7 TAHUN MENDAPAT KESERONOKAN DGN
ORGAN KEJANTINAAN
KOMPLEKS OEDIPUS & KOMPLEKS
ELEKTRA
LATENSI 6 – 11 TAHUN KEHENDAK SEKSUAL TERPENDAM.
LEBIH SUKA BERKAWA DENGAN
JANTINA YANG SAMA
GENITAL 12 TAHUN KE MULA BERMINAT DENGAN RAKAN
ATAS BERLAINAN JANTINA
Teri Personaliti Carl Jung (1875-
1961)
• Carl Jung merupakan orang yang pertama
menggunakan istilah introvert dan
ekstrovert untuk menggambarkan
personality individu.
• Menurut carl jung, personaliti boleh
diklasifikasikan kepada 3 jenis: Introvert,
ekstrovert dan Ambivert.
CARL JUNG (1875 – 1961)

1) EKSTROVERT

CIRI-CIRI PERSONALITI EKSTROVERT:

• Lebih suka menilai dunia luar daripada dunia dalaman.


• Suka berjenaka dengan kumpulan orang ramai, suka bergaul,
mudah bercakap, sentiasa aktif dan suka bergembira, releks.
• Cepat marah tetapi tidak menyimpan perasaan dendam yang
berpanjangan.
• Mempunyai mental, emosi yang stabil, inovatif dan gemar pada
perubahan.
• Mempunyai tahap kebimbangan yang rendah dan cepat bertindak
balas.
• Mempunyai ciri-ciri kepimpinan
2) INTROVERT

CIRI-CIRI PERSONALITI INTROVERT:

• Pasif, gemar berseorangan, pemalu, sensitif, cermat,


reflektif.
• Tidak suka bersosial.
• Sentiasa berfikir dahulu sebelum membuat sesuatu dan
tenang.
• Boleh dipercayai, tenang, tingkahlaku yang terkawal.
• Mempunyai tahap kebimbangan yang tinggi dan kurang
sedia untuk menanggung risiko.
INTROVERT
•Tidak mudah marah tetapi suka memendam
perasaan.
•Mempunyai kawan yang sedikit dan mempunyai
ikatan persahabatan yang berpanjangan.
•Pentingkan diri sendiri dan suka membuat kerja
secara bersendirian.
•Suka merancang dengan teratur, serius tetapi tidak
agresif.
•Tidak banyak perlukan rangsangan daripada luar.
3. Ambivert
• Bagi individu-individu yang mempunyai trait-trait
yang sukar digolongkan sebagai introvert /
ekstrovert dinamakan ambivert.
• Ambivert mempunyai sebahagian ciri-ciri
personality introvert dan ciri-ciri personaliti
ekstrovert.
TEORI TRAIT ALLPORT
(1897-1967)
• Allport melihat manusia sebagai mempunyai
trait dan sifat-sifat tertentu.
• Beliau berpendapat yang trait manusia
menjadi asas pembinaan personality mereka.
• Trait mengikut takrifan Allport ialah sifat
semula jadi yang mengarah tingkah laku
individu dengan kadar yang konsisten dan
melalui penonjolan sifat-sifat tertentu.
TEORI TRAIT ALLPORT
(1897-1967)
• Allport mengenal pasti tiga jenis trait dalam
personality manusia trait cardinal, trait
pusat dan trait sekunder.
• Cardinal satu disposisi yang amat
berpengaruh pada kehidupan seseorang
individu. Trait Cardinal mendominasi
personality seseorang.
TEORI TRAIT ALLPORT
(1897-1967)
• Trait Pusat seperti kejujuran, kesabaran,
kemurungan dan ketegasan yang
berpengaruh terhadap beberapa situasi yang
terhad.
• Trait Sekunder adalah sifat yang
mengawal perlakukan manusia secara
spesifik dan merupakan trait yang kurang
ketara.
Sila Layari link ini berkaitan
dengan personality.
• https://www.youtube.com/watch?
v=Gfrrl8_U1Ac&t=626s&ab_channel=ShortsinPsychology (FREUD)
• https://www.youtube.com/watch?v=i7DvpnOHlM&ab_channel=AnnaGaudio
(FREUD)
• https://www.youtube.com/watch?
v=QYBr8UP8skc&t=71s&ab_channel=MisterSimplify (ALLPORT)
• https://www.youtube.com/watch?v=acg6HivAu5E&t=80s&ab_channel=Sprouts
(CARL JUNG)
• https://www.youtube.com/watch?
v=Hxk6GCKUiZI&ab_channel=khanacademymedicine (TRAIT THEORY)


DEFINISI KONSEP KENDIRI

KONSEP KENDIRI

• SETIAP DARIPADA KITA MEMPUNYAI SUATU GAMBARAN /


PANDANGAN TENTANG DIRI SENDIRI.
• CTH: - TENTANG RUPA, KESIHATAN, KEBOLEHAN, KELEMAHAN
DAN TINGKAHLAKU KITA.

• GAMBARAN INI DISEBUT KONSEP KENDIRI


• DIBENTUK HASIL DARIPADA INTERAKSI KITA DENGAN ORANG
LAIN & PENYESUAIAN DIRI DENGAN ALAM SEKITAR.
• PENYESUAIAN YANG BERJAYA – MENGHASILKAN KONSEP
KENDIRI POSITIF
• JIKA GAGAL – HASILKAN KONSEP KENDIRI YANG NEGATIF.
• Segala macam gabungan kepercayaan kita bekenaan diri kita,
termasuk apa yang kita percaya tentang sifat-sifat semulajadi diri,
ciri-ciri unik peribadi dan perangai kita.
• KONSEP KENDIRI INI BOLEH DIGOLONGKAN KE DALAM 4
JENIS IAITU:
– 1) Konsep kendiri mengenai jasmani
– 2) konsep kendiri mengenai kehidupan sosial
– 3) konsep kendiri mengenai emosi
– 4) konsep kendiri mengenai daya intelek

• Setiap konsep kendiri yang kita miliki ini mempunyai ciri-ciri


pemikiran dan perasaannya sendiri.

• Cth: kita mungkin mempunyai banyak maklumat tentang


kemahiran sosial yang kita miliki, oleh itu kita akan berasa yakin
dengan keupayaan kita ketika berinteraksi dengan orang lain.
• KONSEP KENDIRI INI SANGAT KUAT PENGARUHNYA KE ATAS CARA-CARA
KITA BAGAIMANA KITA MEMPROSES APA JUGA MAKLUMAT MENGENAI DIRI

• MENENTUKAN BAGAIMANA KITA MELIHAT DIRI DAN ORANG LAIN.


• CTH: apabila berada di dalam kelas, konsep kendiri intelektual kita
beroperasi. jadi kita akan mengalami pemikiran-pemikiran dan perasaan-
perasaan yang mengiringi konsep kendiri intelektual ini. kalau konsep
kendiri kita mengatakan “aku seorang yang pintar”, maka kita akan
berasa yakin untuk mengambil bahagian yang aktif di dalam proses
pembelajaran.

• SESEORANG INDIVIDU ITU CENDERUNG UNTUK MEMELIHARA DAN


MENGEKALKAN KONSEP KENDIRI MASING-MASING, SAMA ADA IA POSITIF
ATAU NEGATIF.

• KERANA ITULAH KONSEP KENDIRI SESEORANG ITU AGAK STABIL


SEPANJANG HIDUPNYA DAN SUKAR DIUBAH.
DEFINISI-DEFINISI LAIN:

1) CARL ROGERS (1951)


• Konsep kendiri adalah definisi diri yang kita berikan kepada diri kita
secara sedar apabila menggunakan perkataan “saya” / “aku”.
• Ia merupakan satu gambaran persepsi kendiri yang tersusun yang
boleh dibawa ke peringkat sedar

2) SHAVELON & BOLUS (1982)


• Konsep kendiri ialah tanggapan seseorang terhadap dirinya.
• Tanggapan yang dimaksudkan meliputi kepercayaan, perasaan, sikap
dan nilai. Ia berbeza di antara seorang dengan yang lain.
3) COHEN (1959)
• Seseorang mungkin mempunyai konsep kendiri yang tinggi atau
rendah.
• Konsep kendiri tinggi = menghargai diri sendiri, bercita-cita tinggi &
berkebolehan dalam satu-satu bidang.
• Konsep kendiri rendah = rendah diri, mudah putus asa, tidak ada
keyakinan diri & membenci diri sendiri.

• KESIMPULAN DARI DEFINISI INI:


• KONSEP KENDIRI IALAH PERASAAN, NILAI, KEPERCAYAAN, PERASAAN,
PENGHARGAAN DIRI DAN CARA KITA MELIHAT DIRI DISISI MASYARAKAT.

• PERKEMBANGAN KONSEP KENDIRI MERANGKUMI ASPEK-ASPEK


– PENGETAHUAN KENDIRI
– REGULASI DAN PENGAWALAN KENDIRI
– PENILAIAN DAN PENGHARGAAN KENDIRI
– PENGETAHUAN KENDIRI
PENGETAHUAN KENDIRI

• KESEDARAN TENTANG KEWUJUDAN KENDIRI – TUGAS PERTAMA KANAK-


KANAK IALAH MEMAHAMI BAHAWA DIRINYA TERPISAH DARIPADA
PERSEKITARANNYA.

• PROSES MENGENALI DIRI BERKAIT RAPAT DENGAN PENGALAMAN BAYI


BERINTERAKSI DENGAN PERSEKITARANNYA DAN PENEROKAAN
TERHADAP TUBUHNYA SENDIRI.

• PADA AWALNYA, BAYI MENGANGGAP DIRINYA SEBAHAGIAN DARIPADA


PERSEKITARAN. MELALUI PENEROKAAN, BAYI MULA MEMAHAMI DIRI
MEREKA TERPISAH DARI PERSEKITARAN DAN MEMPUNYAI RUPA
BENTUK YANG UNIK.
CTH: APABILA MENYENTUH SESUATU BARANG, IA BERGERAK, APABILA
MENANGIS, ADA ORANG YANG DATANG, APABILA SENYUM, IBU AKAN
MEMBALAS

• SEMUA PROSES INI MELAHIRKAN KESEDARAN TENTANG KEWUJUDAN


KENDIRI DAN SETERUSNYA MEMBANTU KEARAH PEMBENTUKAN KONSEP
KENDIRI.
PERKEMBANGAN KONSEP KENDIRI

• SETIAP INDIVIDU MEMPUNYAI KONSEP KENDIRI YANG TERSENDIRI DAN


BERUBAH-UBAH MENGIKUT PENGALAMAN YANG DILALUI DAN KEADAAN
MASA TERTENTU.

KANAK-KANAK

• KETIKA DILAHIRKAN KANAK-KANAK BELUM LAGI MEMBENTUK KONSEP


KENDIRINYA.SETELAH BERINTERAKSI DENGAN INDIVIDU-IVDIVIDU DI
SEKELILINGNYA, BARULAH KONSEP KENDIRI DIBENTUK.

• PADA UMUR 2 – 3 TAHUN MENCIRIKAN DIRI MEREKA BERASASKAN


KEPERCAYAAN BIASA.
CTH: “ADIK SUKA SUSU” , “EPAL ADIK”

• APABILA DITANYA SAMA ADA KENYATAAN TENTANG DIRI MEREKA BETUL,


MEREKA AKAN MEMBERIKAN MAKLUM BALAS YANG KONSISTEN.

• PERINGKAT PRASEKOLAH - K.K KANAK-KANAK TERHAD KEPADA PEMIKIRAN


DAN PERBUATAN YANG NYATA DAN KHUSUS.
CTH: - APABILA DITANYA TENTANG “SIAPA” MEREKA, KANAK-KANAK
SUDAH DAPAT MELABELKAN DIRI MEREKA DENGAN PELBAGAI CARA
SEPERTI MENYATAKAN JANTINANYA, SAIZ BADANNYA, SIFATNYA .

• APABILA K.K INI SEMAKIN BERKEMBANG, MEREKA MENUMPU KEPADA


PENGETAHUAN TENTANG DIRI SENDIRI, CIRI-CIRI PERSONALITI DAN
PENILAIAN SIFAT KENDIRI.
CTH: MEMPUNYAI K.K YANG TERDIRI DARIPADA KEBOLEHAN,
KELAKUAN, SIFAT DAN NILAI YANG MEMAPARKAN DIRI MEREKA
BERLAINAN DARIPADA ORANG LAIN.

• PADA UMUR 3 ½ - 5 TAHUN – KANAK-KANAK MASIH MENGGAMBARKAN


DIRI BERASASKAN SIFAT FIZIKAL ( “RAMBUT SAYA HITAM”, “SAYA
PANDAI NAIK BASIKAL”) DAN CIRI PSIKOLOGIKAL (“ SAYA SUKA MAIN
DENGAN KAWAN BAIK SAYA, ALI”).

• UMUR 4 – 7 TAHUN – SUDAH DAPAT MEMBERIKAN GAMBARAN PENUH


TENTANG DIRI MEREKA YANG MERANGKUMI SEMUA DIMENSI TETAPI
MEREKA MASIH BELUM MENGETAHUI KELEMAHAN MEREKA.
• KANAK-KANAK MEMBINA ASAS KONSEP KENDIRI MELALUI
PENGALAMAN KEHIDUPAN DENGAN IBU BAPA.
CTH: UMUR 6 TAHUN SUDAH CENDERUNG MEMILIH PAKAIAN
BERJENAMA, INGIN DISAYANGI OLEH IBU BAPA TANPA SYARAT.

• SELEPAS MEMULAKAN PERSEKOLAHAN DI PERINGKAT RENDAH -


KONSEP KENDIRI KANAK-KANAK MENJADI SEMAKIN ABSTRAK.
CTH: MELIHAT DIRI MEREKA TIDAK HANYA SEBAGAI SEORANG YANG
PINTAR, TETAPI JUGA MEMBANDINGKAN DIRI MEREKA DENGAN ORANG
LAIN.

• KAJIAN – KEPADA KANAK-KANAK UMUR 9 – 18 TAHUN UNTUK


MENDAPATKAN JAWAPAN MENGENAI “SIAPA SAYA?”.

• HASILNYA – TERDAPAT PERBEZAAN DI ANTARA KANAK-KANAK UMUR 9


TAHUN DAN 11 TAHUN.
USIA 9 TAHUN USIA 11 TAHUN
•nama saya harun. mata saya berwarna •nama saya suria. saya adalah orang
coklat. rambut saya berwarna hitam. biasa. saya seorang perempuan. saya
boleh dipercayai
•saya berumur 9 tahun. saya suka •saya tidak begitu cantik. saya lebih
bersukan. saya ada sembilan orang adik tinggi jika dibandingkan dengan kanak-
beradik. kanak lain yang sama usia. saya adalah
perenang yang baik.

• KANAK-KANAK BERUMUR 9 TAHUN HANYA MENGGAMBARKAN DIRI


MEREKA SECARA LUARAN SAHAJA.

• KANAK-KANAK BERUMUR 11 TAHUN DAPAT MENGGAMBARKAN DIRI


MEREKA SECARA LEBIH TERPERINCI, DAPAT MENGHURAIKAN SIKAPNYA,
KEBOLEHANNYA, JANTINANYA, SIFATNYA DAN SEBAGAINYA.

• KANAK-KANAK YANG CERDAS BIASANYA MEMPUNYAI PANDANGAN YANG


JAUH (BERCITA-CITA MENJADI DOKTOR, JURUTERA DLL) SERTA
MENUNJUKKAN CIRI-CIRI YANG BAIK / POSITIF ( RAJIN BELAJAR)
REMAJA

• KONSEP KENDIRI TERTUMPU KEPADA PERASAAN, KECENDERUNGAN,


PENGHARGAAN DAN MENCARI IDENTITI YANG TERSENDIRI.

• KEBANYAKKAN MEREKA MENGALAMI PERUBAHAN DARI SEGI PEGANGAN


KONSEP KENDIRI.

• KADANG-KADANG SUKAR BAGI IBU BAPA MEMAHAMI CITA-CITA YANG


TERPENDAM DI HATI ANAK REMAJA MEREKA.
CTH: TOLAK TAWARAN KE UNIVERSITI UNTUK BELAJAR / KAWIN ETC.

DEWASA

• WALAU PUN UMUR BERBEZA-BEZA, TETAPI PADA UMUMNYA SESEORANG


ITU MENGHARAPKAN KONSEP KENDIRI YANG LEBIH BAIK DAN MANTAP.

CTH: SEORANG PEKERJA YANG DIANGGAP MEMPUNYAI KEMAHIRAN YANG


TINGGI OLEH KETUANYA, AKAN BERUSAHA MENINGKATKAN LAGI
KEMAHIRAN YANG ADA BAGI MENANDINGI PEKERJA YANG LAIN.
• REGULASI DAN KAWALAN KENDIRI

• REGULASI BERKAIT RAPAT DENGAN PERKEMBANGAN EMOSI DAN KEMATANGAN


SOSIAL KANAK-KANAK.

• BAYI – KAWALAN KENDIRI LEBIH BERSIFAT PRIMITIF DAN KEBANYAKKANNYA


MELIBATKAN PROSES BIOLOGI
• EG: MENJERIT, MENANGIS BILA TAK SELESA / LAPAR.

• UMUR 2 TAHUN – KAWALAN FIZIKAL SUDAH ADA – (MENGGERAKKAN SESUATU /


MENDAPATKAN MAKANAN) TETAPI BELUM PANDAI MENYATAKAN PERASAAN
SECARA VERBAL.

• BAHASA PERTUTURAN MEMAINKAN PERANAN PENTING DALAM KAWALAN


KENDIRI. PERTUTURAN PERIBADI BERTINDAK SEBAGAI KAWALAN
TINGKAHLAKU.

• KAJIAN – KANAK-KANAK YANG DAPAT MENANGGUHKAN GANJARAN DAN ADA


KEUPAYAAN MENGAWAL DIRI APABILA REMAJA DAN DEWASA MENJADI LEBIH
CEKAP SECARA SOSIAL, LEBIH PANDAI SERTA BERJAYA MENANGANI
KEKECEWAAN DAN CABARAN DENGAN BAIK.
PENILAIAN DAN PENGHARGAAN KENDIRI

• BAGAIMANA KANAK-KANAK MENILAI DIRI SENDIRI – MELALUI


PERBANDINGAN DENGAN ORANG LAIN.

• PENILAIAN KENDIRI BOLEH JADI BAIK ATAU BURUK – DAN KANAK-


KANAK MULA MENGETAHUI KELEMAHAN DAN KEKUATAN DIRI MEREKA.

• PENGHARGAAN KENDIRI = PERASAAN HARGA DIRI- HASIL DARIPADA


PEMIKIRAN, PERASAAN, PENGALAMAN, PANDANGAN DAN PENILAIAN
YANG TELAH DIBUAT SEPANJANG HIDUP.
• CTH: PENGHARGAAN KENDIRI SESEORANG MENJADI TINGGI APABILA
HASIL KERJANYA MENDAPAT PUJIAN.

• DENGAN ADANYA PENGHARGAAN DIRI YANG TINGGI, SESEORANG ITU


DAPAT MENGHADAPI PELBAGAI CABARAN / MASLAH DENGAN YAKIN.

• PENGHARGAAN KENDIRI MEMBERI KESAN TERHADAP SEMUA ASPEK


KEHIDUPAN.

• IA MUNGKIN TURUN / NAIK PADA MASA YANG BERLAINAN BERGANTUNG


KEPADA EMOSI, PERISTIWA, MANUSIA, PENGALAMAN DLL.
• JENIS-JENIS KONSEP KENDIRI

1) KONSEP KENDIRI POSITIF

• Orang Yang Biasa Menerima Pujian, Kasih Sayang, Layanan


Baik Dan Perhatian Sama Ada Dari Ibu Bapa, Guru Atau Rakan
Akan Membentuk Konsep Kendiri Yang Positif.
• Individu Yang Mempunyai Konsep Kendiri Yang Positif Sering
Berasa Gembira, Berkeyakinan Dan Mempercayai Sepenuhnya
Pada Diri Sendiri.
• Lazimnya Dapat Mengatasi Masalah Dan Cabaran Dengan
Tabah.
• Bersifat Optimistik, Terbuka, Sedia Menerima Pendapat Dan
Kritikan Orang Lain, Lebih Releks, Mudah Berinteraksi Dengan
Orang Lain Serta Senang Dihampiri.
• Emosinya Lebih Tenang Dan Stabil.
2) KONSEP KENDIRI NEGATIF

• Seorang individu yang sentiasa mengalami kegagalan, – dalam


akademik / kokurikulum, selalu dimarahi, dikritik, jarang
menerima kasih sayang dan perhatian biasanya akan
mempunyai konsep kendiri yang negatif.
• Mereka biasanya berasa tidak puas hati, tidak gembira, cepat
merajuk dan mudah tersinggung.
• Tingkah laku seperti ini menyebabkan dirinya kurang diterima
oleh rakan sebaya, guru atau orang dewasa yang lain.
Keadaan ini memburukkan lagi imej kendiri individu terbabit.
• Kurang keyakinan diri, rendah diri, pasif, muram, tidak sedia
untuk bersosialisasi, mudah dipermainkan oleh orang lain dan
mula menarik diri.
• Gemar membuat kerja yang senang untuk menjamin kejayaan.
• Cenderung bermain dengan kanak-kanak yang lebih muda dan
kurang bijak
FAKTOR-FAKTOR YANG MENYEBABKAN KONSEP KENDIRI
NEGATIF:

• Pengalaman pahit yang berkaitan dengan kegagalan individu.


• Kritikan secara negatif oleh ibu bapa atau guru terhadap anak.
• Kekurangan kasih sayang dan perhatian yang diberikan oleh ibu
bapa, guru atau orang dewasa lain.
• Kekurangan penerimaan / pengiktirafan dan pandangan rendah
dari rakan sebaya – mengukuhkan lagi konsep kendiri yang negatif
• Pencapaian akademik, sukan / permainan yang rendah – jarang
mendapat pujian dan penghargaan.
• Harga diri yang rendah – enggan menyertai kegiatan sosial yang
boleh membawa perakuan dan penerimaan.
• Kedudukan sosioekonomi keluarga yang rendah – rasa rendah diri.
• Ancaman dan tekanan dari ibu bapa / guru boleh menjejaskan
pembentukan konsep kendiri yang positif.
• Matlamat yang kurang realistik – apabila gagal mencapat
matlamat tersebut – rasa rendah diri dan membentuk konsep
kendiri yang negatif.
• Kecacatan anggota badan – berasa kurang cekap dan tidak
berguna.
• Kegagalan mencapai satu-satu tugas perkembangan.
Contohnya, kanak-kanak 12 tahun gagal menguasai masalah
matematik algebra yang biasanya telah dikuasai oleh rakan-
rakan yang sebaya.
• Suasana keluarga yang kurang harmonis – pergaduhan ibu
bapa sebabkan kanak-kanak rasa tidak selamat dan kurang
bernasib baik – menjejaskan konsep kendirinya.
• Untuk mengekal konsep kendiri yang baik dan harga diri yang
tinggi, seseorang individu itu akan menggunakan satu cara
yang dipanggil helah bela diri.

Anda mungkin juga menyukai