Anda di halaman 1dari 138

Kamarul Baharin Hj.

Musib INSTITUT PERGURUAN KAMPUS PEREMPUAN MELAYU MELAKA

PENDIDIKAN DI MALAYSIA ADALAH SUATU USAHA BERTERUSAN KE ARAH MEMPERKEMBANGKAN LAGI POTENSI INDIVIDU SECARA MENYELURUH DAN BERSEPADU UNTUK MEWUJUDKAN INSAN YANG SEIMBANG DAN HARMONI DARI SEGI INTELEK, ROHANI, EMOSI DAN JASMANI BERDASARKAN KEPERCAYAAN DAN KEPATUHAN KEPADA TUHAN. USAHA INI ADALAH BAGI MELAHIRKAN RAKYAT MALAYSIA YANG BERILMU PENGETAHUAN, BERKETRAMPILAN, BERAKHLAK MULIA, BERTANGGUNGJAWAB DAN BERKEUPAYAAN MENCAPAI KESEJAHTERAAN DIRI SERTA MEMBERI SUMBANGAN TERHADAP KEHARMONIAN DAN KEMAKMURAN MASYARAKAT DAN NEGARA.

PENDIDIKAN MUZIK ADALAH BERTUJUAN UNTUK MEMPERKEMBANGKAN POTENSI DAN KREATIVITI DIRI INDIVIDU DARI SEGI NILAI ESTETIKA MUZIK DAN ETIKA MELALUI PELBAGAI PENGALAMAN MUZIK KE ARAH MENINGKATKAN KESEJAHTERAAN HIDUP DALAM KONTEKS BUDAYA DAN ASPIRASI NEGARA

TOPIK 1
KONSEP DAN LATAR BELAKANG SENI DALAM PENDIDIKAN

KONSEP
Perkembangan kanak-kanak melalui peningkatan daya persepsi,estetika dan kreativiti Melahirkan individu yang berbudaya, berjiwa kreatif,inovatif, inventif dan mempunyai jati diri yang tinggi Gabungan 3 jenis seni visual,seni muzik dan seni pergerakan akan membantu pembentukan insan yang holistik Pendekatkan yang berintegrasi

Seni Dalam Pendidikan akan :

Menjadikan proses P & P di sekolah lebih menarik


Membantu anda memahami diri sendiri

Membantu perkembangan intelek terutamanya dari aspek menyelesaikan masalah


Memotivasikan anda menjadi guru yang kreatif,inovatif,inventif,peka, berpersonaliti seimbang,berketrampilan dan profesional Membantu perkembangan insan secara seimbang dan menyeluruh

MATLAMAT Membentuk keperibadian individu yang celik budaya,mempunyai nilai estetika,imaginatif.kritis,kreatif,inventif dan inovatif ESTETIKA TINGGI IMAGINATIF CELIK BUDAYA MATLAMAT KRITIS

INVENTIF INOVATIF

KREATIF

TEORI KONSTRUKTIVISME
Manusia belajar secara aktif dengan membina ilmu yang didapati bermakna kepadanya. Hubungkait ilmu baru dengan ilmu yang sedia ada Menyusun maklumat dan pengetahuan Mengekspresi ilmu baru dalam bentuk baru Memberi gambaran mengenai pengetahuan baru dengan pelbagai cara dan bentuk Menyampaikan pengetahuan baru melalui representasi dan persembahan Mengukuhkan pemahaman dengan aktiviti lanjutan

TEORI PELBAGAI KECERDASAN

Verbal Linguistik Logik Matematik Visual Ruang Kinestetik Interpersonal Intrapersonal Naturalis

Howard Gardner

MENGAPA TEORI HOWARD GARDNER PENTING DALAM SDP ?


Menyokong pembelajaran bersepadu mengikut JERI selaras dengan FPN Menerima hakikat bahawa individu mempunyai kecerdasan yang pelbagai Membentuk kepelbagaian untuk menilai Tingkatkan profesionalisme guru dan galakkan inovasi penyelidikan dalam P&P Tingkatkan kualiti diri dan motivasi diri Tingkatkan kecerdasan melalui kefahaman yg pelbagai dan seterusnya meningkatlan potensi diri.

TEORI PEMBELAJARAN SOSIAL


ALBERT BANDURA

Teori pembelajaran sosial menegaskan bahawa pembelajaran manusia berlaku dengan cara memerhatikan orang lain melakukan sesuatu. Teori ini menegaskan konsep peniruan. Ia berlaku dalam bentuk 3 peringkat.
Peniruan secara langsung

Peniruan melalui sekatlakuan dan taksekatlakuan


Peniruan elistasi

TEORI OTAK KIRI DAN KANAN


Setiap insan dilahirkan dengan sekurangkurangnya tujuh kecerdasan otak yang perlu dipupuk dan dipotensikan mengikut tumbesarannya. Setiap insan wajar diberi pendidikan secara menyeluruh dan penerapan nilai murni yang secukupnya.

Persoalannya : Adakah yang diajar di sekolah melengkapi penyuburan otak seseorang murid ?

TEORI PEMEROSESAN MAKLUMAT


Robert Gagne (1975)
Robert M.Gagne

Rangsangan-rangsangan dari persekitaran luar akan diterima dalm sistem saraf melalui deria manusia. Maklumat akan ditafsir dalam stor ingatan Maklumat di hantar kepada stor ingatan jangka panjang dan akhirnya bertindak balas melalui sistem saraf.

Menurut Gagne, pengalaman yang disimpan dalam stor ingatan jangka panjang adalah penting untuk mengaitkan dengan pengalaman baru Manusia mengalami 8 fasa dalam proses pembelajaran iaitu : Fasa motivasi Fasa kefahaman

Fasa penyimpanan
Fasa penahanan Fasa ingatan kembali Fasa generalisasi Fasa prestasi Fasa maklum balas

JENIS JENIS PENGAMATAN

Persepsi ruang Persepsi gerakan Persepsi masa

MENGAKTIFKAN PEMBELAJARAN DAN PEMINDAHAN PEMBELAJARAN


Mengaktifkan

bermaksud, mewujudkan suasana yang responsif dan bersifat 2 hala.

Pemindahan pembelajaran bermaksud, kebolehan dan kecekapan menggunakan pengalaman, pengetahuan atau kemahiran sedia ada ingatan untuk diaplikasikan kepada proses pembelajaran dalam situasi baru.

SYARAT SYARAT UNTUK PEMINDAHAN PEMBELAJARAN POSITIF


Kefahaman : Murid hendaklah faham tentang konsep Kesamaaan : Dua situasi dimana murid hendak mengaplikasikan konsep yang dikehendaki perlu mempunyai persamaan Kemahiran : Murid telah benar-benar menguasai kemahiran sebelum dia memindahkannya kepada situasi baru Celik akal Murid telah celik akal dalam konsep,prinsip atau kemahiran dalam sesuatu untuk membolehkan pemindahan pembelajaran kepada situasi lain

PERANAN EKSPRESI

SDP

meyarankan pelbagai aktiviti melalui perasaan, pernyataan emosi,idea dan manifestasi fikiran. Aktiviti SDP memberi pelauang untuk murid membina keyakinanan menajamkan persepsi, meningkatkan kreativiti dan meningkatkan nilai estetik.

BENTUK EKSPRESI

BENTUK IMAGINASI KINESTETIK PENGLIBATAN DIRI

BENTUK EKSPRESI
EMOSI MUZIK

RUANG

PERANAN EMOSI

EMOSI MERUPAKAN PERASAAN JIWA YANG KUAT SPT SEDIH,GEMBIRA,TAKUT DSBNYA. EMOSI YANG MEMPENGARUHI INGATAN ADA 2 JENIS IAITU : SERONOK DAN TENANG KURANG SERONOK DAN CEMAS

RUMUSAN

PENGENALAN KONSEP SDP, MATLAMAT DAN OBJEKTIF SERTA HUBUNG KAIT DENGAN PEMBENTUKAN INSAN MURID PERSIAPAN BAKAL GURU YANG KAN MENGAJAR MATA PELAJARAN INI BEBERAPA TEORI PEMBELAJARAN SIKAP KENDIRI PROSES PEMBELAJARAN SEPERTI EKSPRESI DIRI, EMOSI, IMAGINASI, PERSEPSI DAN PENGAMATAN

TOPIK 2 KANAK-KANAK DAN SENI

KANAK-KANAK DAN SENI

KEPERLUAN ASAS DAN KEINGINAN KANAKKANAK


JASMANI EMOSI ROHANI INTELEK

SOSIAL
ESTETIK

PERKEMBANGAN DAN PERTUMBUHAN PERINGKAT KANAK-KANAK PERKEMBANGAN


CIRI-CIRI PERKEMBANGAN & CIRI-CIRI EKSPRESI PERKEMBANGAN MENYELURUH MELALUI AKTIVITI SENI

KREATIVITI

PERKEMBANGAN KANAK-KANAK MELALUI SENI

PEMAHAMAN KESEDARAN

TEORI PEMBELAJARAN MASLOW

KESEMPURNAAN KENDIRI PENGHARGAAN KASIH SAYANG KESELAMATAN FISIOLOGI


RUJUK M.S. 28

KEPERLUAN KANAK-KANAK

JASMANI DAN FIZIKAL YANG SIHAT EMOSI YANG STABIL KEROHANIAN YANG MEMBANGGAKAN KEFAHAMAN INTELEK YANG TINGGI PERHUBUNGAN SOSIAL YANG MENGALAKKAN KEFAHAMAN NILAI-NILAI ESTETIK

PERKEMBANGAN DAN PERTUMBUHAN KANAK-KANAK PERKEMBANGAN IALAH SATU PROSES DIMANA


INDIVIDU MENCAPAI KEMATANGAN PERTUMBUHAN ADALAH SUATU PERUBAHAN YANG DAPAT DIUKUR SATU SATU TAHAP KE SATU TAHAP YANG LAIN.

PROSES KREATIVITI

PERASAAN DALAMAN KANAK-KANAK, IMAGINASI DAN KREATIVITI PENGALAMAN KANAK-KANAK MELALUI INTERAKSI DAN TINDAKAN YANG DIAMBIL KEBOLEHAN KANAK-KANAK MELUAHKAN PERASAANNYA SECARA LAHIRIAH

PEMAHAMAN

AKTIVITI PERGERAKAN AKTIVITI BERMAIN LAGU AKTIVITI LAKUNAN


Rujuk m.s 35

KESEDARAN DIRI

KESEDARAN KENDIRI BANYAK MEMPENGARUHI TINGKAH LAKU MANUSIA KE ARAH PENYESUAIAN SENDIRI, IAITU PENERIMAAN ATAU PENOLAKKAN DAN PENGHARGAAN KENDIRI

RUMUSAN

MEMAHAMI KEPENTINGAN SENI DAN KAITANNYA DENGAN KEINGINAN DAN KEPERLUAN ASAS KANAKA-KANAK DALM PROSES PERTUMBUHAN DAN PERKEMBANGAN MEREKA SECARA MENYELURUH

TOPIK 3 DERIA DAN SENI

DERIA DAN SENI MEMBOLEHKAN INDIVIDU MENEROKA ALAM SEKELILING MELALUI AKTIVITI SENI PELAJAR BOLEH BERINTERAKSI SECARA LANGSUNG DENGAN PERSEKITARAN DAN BELAJAR MENGEMBANGKAN KEBOLEHAN MEREKA UNTUK MEMBUAT PERTIMBANGAN YANG BAIK MELALUI PENGALAMAN YANG DIPEROLEHI

PERKEMBANGAN KEPEKAAAN DERIA

DERIA SENI

PERKEMBANGAN KEPEKAAN DERIA

KEPENTINGAN KEPEKAAN DERIA

AKTIVITI

SENTUHAN

PERSEKITRAN

MENGALAMI MELALUI DERIA

DENGAR

DALAM PROSES P& P PENGABUNG JALINAN AKTIVITI

LIHAT

PERKEMBANGAN NILAI ESTETIKA

RASA

KEPENTINGAN KEPEKAAN DERIA

KEPENTINGAN KEPEKAAN DERIA AKAN DAPAT MEMBENTUK SATU PERSEPSI DALAM BENTUK KESELURUHAN PERSEPSI INI JUGA DINAMAKAN SEBAGAI PENGAMATAN

RUMUSAN

DERIA DAN SENI MENUMPUKAN TENTANG KEPEKAAN DERIA TERHADAP PERKEMBANGANNYA PENGARUH PERSEKITARAN, PENGALAMAN MENINGKATKAN KETAJAMAN PENGAMATAN PENGABUNG JALINAN AKTIVITI SENI VISUAL MUZIK & GERAKAN MENINGKATKAN KEFAHAMAN TENTANG BIDANG SENI DALAM PENDIDIKAN

TOPIK 4 PENGETAHUAN ASAS DALAM SENI VISUAL

PENGENALAN SENI VISUAL

MENEGASKAN KEGIATAN DALAM PROSES PENGHASILAN DENGAN MELIBATKAN ASPEK PEMAHAMAN, PENGHAYATAN DAN KRITIKAN PROSES INI MENYENTUH PERASAAN ESTETIK DAN DAYA KREATIVITI INDIVIDU MELALUI PENAJAMAN DAYA INTUISI, PERSEPSI, IMAGINASI DAN KONSEPSI MURID

PENGETAHUAN SENI VISUAL

BIDANG

ASAS SENI REKA

MENGGAMBAR

UNSUR SENI REKA

MEMBUAT REKAAN DAN CORAK PRINSIP REKAAN

MEMBENTUK DAN MEMBUAT BINAAN


KRAF TRADISIONAL

STRUKTUR REKAAN

ASAS SENI REKA

UNSUR SENI TERDIRI GARISAN, WARNA, JALINAN, RUPA, BENTUK DAN RUANG PRINSIP REKAAN TERDIRI DARIPADA :

i. Harmoni ii. Penegasan iii. Imbangan iv. Kontra v. Pergerakan vi. Kesatuan vii. Kepelbagaian

PENYERAPAN UNSUR SENI VISUAL DI SEKOLAH SETIAP WARGA HENDAKLAH SEKOLAH MELETAKKAN TANGGUNGJAWAB MENYERAP RENDAH
UNSUR SENI SECARA MENYELURUH PILIH KAEDAH P & P YANG TEPAT MENGGUNAKAN PERALATAN DAN BAHAN SENI VISUAL DENGAN BAIK ADAKAN PENILAIAN MENGENAI AGENDA MEMERTABATKAN PENDIDIKAN SENI DI SEKOLAH

PEND.SENI HARUS MEMPUNYAI NILAI KEMASYARAKATAN STRUKTUR P&P MESTI DIRANCANG DENGAN BAIK GURU MEMBANTU, MENDORONG KEGIATAN PELAJAR DAN MEMBANGKITKAN PERSAINGAN DENGAN KERJASAMA MURID MEMBERI RUANG SELUAS-LUASNYA KEPADA MURID UNTUK MENCUBA, MENYELIDIK , MENYELESAIKAN MASALAH DAN BERDIKARI MENGADAKAN EVALUASI PELAJARAN

PENDEKATAN SENI

AKTIVITI SENI VISUAL

RUJUK MUKA SURAT 69, 71 DAN 72

RUMUSAN

SATU SUBJEK YANG PENTING DIPELAJARI SEMASA MURID BERADA DI ALAM PERSEKOLAHAN MEMBERI PELUANG UNTUK MEMPERKEMBANGKAN BAKAT DAN MINAT DAN SETERUSNYA MENDALAMI SENI VISUAL SECARA BETUL DAN SISTEMATIK MELAHIRKAN INSAN YANG BERBUDAYA, MEMPUNYAI CITARASA SENI YANG TINGGI DAN KREATIF

TOPIK 5
PENGETAHUAN ASAS DALAM MUZIK

PENGENALAN ASAS MUZIK

KEGIATAN MUZIK MERUPAKAN SATU SALURAN KOMUNIKASI YANG SANGAT PENTING

KEFAHAMAN DAN PENGLIBATAN PELAJAR DALAM KEGIATAN MUZIK YANG MELUAS DAN SEJAGAT AKAN DAPAT MEMBANTU MENGERATKAN PERHUBUNGAN DAN PERSEFAHAMAN KEMANUSIAAN. (MUSIC AS A UNIVERSAL LANGUAGE)

DEFINISI MUZIK

SATU CABANG SENI DAN SAINS YANG MENGGABUNGKAN BUNYI-BUNYI VOKAL ATAU INSTRUMENTAL TERMASUK BUNYI-BUNYI SEMULA JADI DARI PERSEKITARAN ATAU REKAAN MENGIKUT ESTETIKA, CORAK PEMIKIRAN DAN EMOSI MANUSIA YANG JUGA BOLEH MENCERMINKAN SESUATU BUDAYA TERTENTU.

MATLAMAT MUZIK

MEMPERKEMBANGKAN POTENSI DAN KUALITI DIRI INDIVIDU DARI SEGI NILAI ESTETIKA MUZIK DAN ETIKA MELALUI PELBAGAI PENGALAMAN MUZIK KE ARAH MENINGKATKAN KESEJAHTERAAN HIDUP DALAM KONTEKS BUDAYA DAN ASPIRASI NEGARA

OBJEKTIF PENDIDIKAN MUZIK

MENIKMATI PELBAGAI PENGALAMAN MUZIK MEMPERKEMBANGKAN NILAI ESTETIKA, KREATIVITI DAN EKSPRESI DIRI MENGENAL KONSEP MUZIK MENGENAL MEMAHAMI SISTEM NOTASI ASAS MEMPERKEMBANGKAN KEMAHIRAN NYANYIAN, MUZIK & GERAKAN DAN PERMAINAN ALAT DISIPLIN DAN YAKIN DIRI TOLENRANSI & KERJASAMA MENGHARGAI MUZIK TANAH AIR MENJADI PENGGUNA MUZIK YANG BERPENGETAHUAN MENGENAL MUZIK NEGARA LAIN

KAEDAH-KAEDAH PENGAJARAN DAN PEMBELAJARAN MUZIK


DALCROZE KODALY CARL ORFF EDWIN GORDON SHINUCI SUZUKI

KAEDAH-KAEDAH PENGAJARAN DAN PEMBELAJARAN MUZIK


PERGERAKAN BERIRAMA

DALCROZE

KODALY

PEMBELAJARAN BERPERINGKAT (SOLFA)

PENGAJARAN DAN PEMBELAJARAN MUZIK

ORFF

PENGALAMAN MUZIKAL

GORDON

SOUND BEFORE SYMBOL

SUZUKI

PENDEKATAN BAKAT

KAEDAH DALCROZE
Pendekatan pergerakan, improvisasi dan nyanyian
solfa secara berirama Tubuh badan manusia mempunyai hubung rapat dengan otak melalui saraf-saraf atau otot-otot yang begitu kompleks. Memberi penekanan kepada beranika jenis pengalaman muzikal

Menggunakan alat muzik yang direka khas atau dipilih khas untuk pendidikan muzik
Irama / bahasa dan pergerakan spontan membantu pelajar memahami konsep muzikal Pelajar diberi peluang yang mencukupi untuk mempelajari muzik dan melakukan improvisasi dengan cara penemuan sendiri

KELAS DALCROZE

PENDEKATAN CARL ORFF

IMITASI (MENGAJUK BALIK) EKSPLORASI (FASA CARI SENDIRI) IMPROVISASI MENCIPTA LITERASI (MENULIS-BACA NOTASI MUZIK)

KELAS DAN ALAT MUZIK CARL ORFF

SKEL PENTATONIK

SKEL PENTATONIK C MAJOR TERDIRI DARIPADA 5 NOT IAITU : NOT C-D-E-G-A-C

KAEDAH KODALY
MEMBERI PENEKANAN YANG JELAS KEPADA AKTIVITI MEMBACA DAN MENULIS NOTASI MUZIK DARI PERINGKAT AWAL LAGI. MENGGUNAKAN ISYARAT TANGAN, LATIHAN TANGGA SOLFA NADA PENTATONIK NYANYIAN LAGU RAKYAT SECARA A CAPELLA (NYANYIAN TANPA IRINGAN ALAT MUZIK MEMPERKENALKAN ISYARAT TANGAN CURWEN

CURWEN HAND SIGN

SKEL C MAJOR

KAEDAH SUZUKI
PENDEKATAN BAKAT MENGGUNAKAN VIOLIN KECIL PENGLIBATAN IBUBAPA DALAM PROSES PENGAJARAN DAN PEMBELAJARAN MUZIK BERPENDAPAT PENDIDIKAN MUZIK HARUS BERMULA DARI PERINGKAT AWAL KANAK-KANAK

PENGAJARAN MUZIK PERLU DIMULAKAN DENGAN CARA MENGHAFAL SEBELUM MEMPELAJARI NOTASI.
MENDENGAR MUZIK BERULANGULANG KALI AMAT PENTING

KAEDAH EDWIN GORDON


PENDEKATAN BERCORAK FORMAL BERBANDING KEPADA PENDEKATAN DALCROZE, ORFF, SUZUKI DAN KODALY

MENGGUNAKAN PRINSIP SOUND BEFORE SYMBOL DIMANA KEUTAMAAN DIBERIKAN KEPADA PEMBELAJARAN PERMAINAN MUZIK TANPA NOTASI DAHULU SEBELUM SIMBOL-SIMBOL MUZIK DIPERKENALKAN.

KONSEP MUZIK

MUZIK IALAH BUNYI-BUNYIAN YANG TERSUSUN SECARA SISTEMATIK DAN MEMPUNYAI KUALITI TERSENDIRI KONSEP MUZIK MERANGKUMI IRAMA, MELODI, HARMONI, WARNA TON, TEKSTUR, BENTUK DAN EKSPRESI

UNSUR-UNSUR MUZIK

MELODI PIC JEDA SKEL SOLFA

PETA MINDA MELODI

PIC

SKEL

JEDA

MELODI
KONTUR

SOLFA

RANGKAI LAGU

UNDUR-UNSUR MUZIK

MELODI : LAGU YANG MENGANDUNGI PIC RENDAH, SEDERHANA DAN TINGGI PIC : ADALAH BUNYI RENDAH, SEDERHANA ATAU TINGGI JEDA : JARAK ANTARA DUA NOTASI

SKEL : SUSUNAN 8 NOT DALAM SATU TANDA NADA DIMAINKAN MENGIKUT LANGKAH
SOLFA : NYANYIAN PIC MENGGUNAKAN DO, RE MI.

HARMONI

TRIAD

HARMONI

ARPEGGIO

PERGERAKAN KORD

PETA MINDA IRAMA

IRAMA

CORAK IRAMA

RENTAK

METER

TEMPO

DETIK

ISTILAH MUZIK

IRAMA : Gabungan pelbagai not muzik yang berbeza akan menghasilkan irama yang berbeza DETK : Bit konsisten. Contoh denyutan jantung

METER : Masa bagi muzik dikawal oleh meter yang ditulis seperti berikut :
2 3 4 3 6

Angka di atas menunjukkan bilangan detik dan angka di bawah menentukan jenis detik

ISTILAH MUZIK

CORAK IRAMA : Corak irama tertentu yang digunakan untuk mengiringi nyanyian atau permainan alat. Contoh rentak Masri TEMPO : Kelajuan sesebuah lagu atau muzik. Contoh : Allegro (Cepat), Moderato (Sederhana)

PETA MINDA EKSPRESI

EKSPRESI

DINAMIKS

ISTILAH

TANDA ISYARAT

EKSPRESI : Merupakan ciri muzikal yang mempengaruhi sesuatu persembahan vokal atau instrumental. Ciri muzikal ialah dinamiks, istilah dan tanda isyarat. Gabungan aplikasi ciri muzikal boleh menghasilakn interpretasi tersendiri DINAMIKS : Simbol-simbol yang berkaitan dengan bunyi kuat atau lembut dalam muzik.
(Rujuk m.s. 86 & 87)

WARNA TON

BUNYI YANG BERBEZA BERDASARKAN SUARA MANUSIA, LELAKI,PEREMPUAN,KANAK-KANAK DSBNYA BUNYI JENIS ALAT MUZIK YANG BERBEZA

GABUNGAN ALAT MUZIK BERTALI, JENIS TIUP KAYU DAN PERKUSI MENGHASILKAN WARNA TON YANG BERBEZA. CONTOH ALAT MUZIK ORKESTRA.

JALINAN

JALINAN DI BAHAGI KEPADA :


MONOFONI : Apabila muzik itu pada melodi sahaja tanpa ada iringan atau hanya mempunyai satu bunyi sahaja. Penggunaan satu alat muzik sahaja HOMOFONI : Apabila melodi diiringi oleh alat muzikal yang berharmoni yang mempunyai kord spt.gitar,piano, kibod dsbnya. POLIFONI : Apabila satu atau dua melodi dibunyikan berterusan dengan menggunakan alat iringan.

KEMAHIRAN MUZIKAL

KEMAHIRAN MUZIKAL NYANYIAN


KEMAHIRAN MUZIKAL MUZIK GERAKAN KEMAHIRAN MUZIKAL ALAT MUZIK

TEKNIK NYANYIAN

KEMAHIRAN NYANYIAN

POSTUR PERNAFASAN SEBUTAN ARTIKULASI EKSPRESI PENGHASILAN TON MEMFRASA

MENYANYI PELBAGAI JENIS LAGU SECARA SOLO MENYANYIKAN SKEL : JEDA, ARPPEGIO MENAIK DAN MENURUN MENYANYIKAN SEMULA KERATAN LAGU YANG DIDENGARKAN MENYANYI SERTA MERTA MENGIKUT SKOR MUZIK

MEMBINA KEMAHIRAN MENYANYI

MEMBINA KEMAHIRAN ENSEMBEL NYANYIAN MENYANYI DALAM ENSEMBEL VOKAL SECARA


UNISON

MENYANYI SECARA ENSEMBEL VOKAL SECARA BERHARMONI DALAM LAPISAN SUARA, SOPRANO, ALTO DAN TENOR
MENDENGAR SECARA AKTIF DAN SELEKTIF

KEMAHIRAN MUZIK GERAKAN

BERGEMBIRA BERGERAK DENGAN MUZIK MELIBATKAN DIRI SECARA AKTIF MENDENGAR SECARA AKTIF DAN SELEKTIF MELAHIRKAN EKSPRESI DIRI MELALUI GERAKAN MEMAHAMI KONSEP MUZIK MELALUI GERAKAN MENGENALI ASPEK BUDAYA YANG BERKAITAN MUZIK DAN GERAKAN MENROKA DN MENGINTEPRETASI MUZIK MELALUI GERAKAN MEMUPUK NILAI YAKIN DIRI, DISIPLIN DIRI DAN DAYA ESTETIKA MUZIK

KEMAHIRAN PERMAINAN ALAT MUZIK BERGEMBIRA BERMAIN ALAT MUZIK


MELIBATKAN DIRI SECARA AKTIF MENDENGAR SECARA AKTIF DAN SELEKTIF BERMAIN ALAT MUZIK SECARA DAN TERKAWAL MENGENALI ALAT MUZIK TRADISIONAL MEMBUAT IMPROVISASI SECARA MENEROKA KONSEP MUZIK MELALUI AKTIVITI ALAT PERMAINAN MEMUPUK NILAI YAKIN DIRI, DISIPLIN DIRI DAN DAYA ESTETIKA MUZIK

ALAT MUZIK PERKUSI

PENYAMPAIAN KONSEP MELALUI AKTIVITI BIDANG NYANYIAN MEMBERI PENEMPUAN PENEGASAN KEPADA ASPEK POSTUR, PENDEGARAN, PERNAFASAN DAN TEKNIK MUZIKAL
MENGELUARKAN SUARA. KONSEP MUZIK MELODI DAN IRAMA.

MARI MENYANYI MENYANYI LAGU BERAKSI : LAGU BERENTAK TRADISIONAL LAGU PUSINGAN LAGU SUARA BERLAPIS MENYANYI SECARA SPONTAN DAN HAFALAN MENYANYI DENGAN MENGGUNAKAN SKOR

MENYANYI SECARA MUZIKAL

1. MENYANYI DALAM PELBAGAI METER DENGAN MEMBERI PENEGASAN KEPADA TEKANAN DAN LATIHAN SEBUTAN BERIRAMA 2. MENYANYI PELBAGAI JENIS LAGU DENGAN MEMBERI TUMPUAN KEPADA : PIC, TEMPO, CORAK IRAMA, MELODI EKSPRESI MENGIKUT MUD DAN DINAMIK LAGU

TEKNIK DAN CARA MENYANYI

1. MEMBUAT LATIHAN VOKAL DENGAN MEMBERI TUMPUAN KEPADA LATIHAN SKEL DAN WARNA TON 2. MEMBUAT LATIHAN TEKNIK MENYANYI UNTUK MENGENAL BENTUK KONTUR, URUTAN DAN RANGKAI LAGU DENGAN TUMPUAN KEPADA : PERNAFASAN PENGELUARAN SUARA

ARTIKULASI
SEBUTAN POSTUR

MENEROKA DAN MENGENAL MUZIK 1. Mendengar dan menyanyi dalam beberapa jenis jalinan suara seperti monofoni dan polifoni NYANYIAN
2. Membuat pelbagai improvisasi denagn mengolah konsep muzik seperti pic, irama dan lirik seperti nyanyiannya

3. Mendengar dan menilai pelbagai jenis lagu dan nyanyian dari aspek :
Lirik Melodi Cara menyanyi Persembahan

MUZIK DENGAN GERAKAN

Terdapat 5 jenis kegiatan gerakan dengan muzik iaitu : Gerakan mengikut lirik lagu Gerakan mengikut konsep muzik Interpretasi muzik dengan gerakan Gerakan bebas dengan muzik Gerakan yang menunjukkan cerita atau tema dengan muzik

MUZIK DENGAN GERAKAN

Gerakan ialah interpretasi idea, perasaan serta tanggapan deria yang melahirkan secara simbolik. Terdapat 4 unsur pergerakan iaitu : Imbangan dan berat badan Ruang Masa Daya / Aliran
Rujuk m.s.93

PERMAINAN ALAT

1. Permainan alat muzik melatih pelajar dalam kordinasi mata, pendengaran dan psaikomotor melalui pengilbatan pelajar dalam kegiatan permainan alat muzik 2. Ia juga mengalakkan pelajar meneroka dan mengeksperimen pelbagai alat muzik termasuk perkusi badan seperti menepuk tangan, petik jari dsbnya.

Topik ini memberi pengetahuan asas tentang muzik, matlamat, objektif pendidikan muzik di Malaysia Topik ini juga memperkenalkan kaedah mengajar seperti kaedah P & P Carl Orff, Kodaly, Dalcroze, Gordon dan Shunici Suzuki

RUMUSAN

Topik ini juga memberi penerangan tentang jenis aktiviti yang dijalankan semasa berinteraksi dalm P & P.
Terdapat 3 komponen yang penting dalam pendidikan muzik iaitu bidang nanyian, muzik dengan gerakan dan permainan alat muzik

TOPIK 6 PENGETAHUAN ASAS TENTANG PERGERAKAN

PERGERAKAN MENYUMBANGKAN KEPADA :


MEMBENTUK DAN MEMPERHALUSKAN KEMAHIRAN LOKOMOTOR DAN BUKAN LOKOMOTOR MEMANTAPKAN TAHAP KECERDASAN FIZIKAL, PENGETAHUAN DAN SIKAP MEMANTAPKAN KEUPAYAAN PENGAMATAN MOTOR MELALUI PERGERAKAN TERARAH MEMUPUK TATALAKU SOSIAL DAN EMOSI MEMANTAPKAN PERKEMBANGAN KONSEP AKADAMIK AKTIVITI FIZIKAL MENINGKATKAN MINAT AKTIVITI BERIADAH MENERUSI AKTIVITI-AKTIVITI PERGERAKAN YANG MENCABAR DAN MENYERONOKKAN

PENGENALAN

AKTIVITI PERGERAKAN SEKOLAH RENDAH DAN PERMAINAN BERUNSUR PENDIDIKAN MENENGAH


PERGERAKAN BERUNSUR PENDIDIKAN SUKAN DAN ATLETIK KECERDASAN JASMANI

OBJEKTIF

MENJELASKAN ASAS-ASAS PERGERAKAN DALAM P &P MENYATAKAN KEMAHIRAN PERGERAKAN YANG DIPEOLEHI SEMASA MEMPELAJARI ASAS-ASAS PERGERAKAN MENERANGKAN JENIS-JENIS PERGERAKAN YANG BOLEH DIAPLIKASIKAN DALAM P & P MENYATAKAN KEPENTINGAN PENDIDIKAN PERGERAKAN KREATIF UNTUK MENINGKATKAN PROSES P & P MEMAHAMI UNSUR-UNSUR PERGERAKAN

PETA MINDA PENGETAHUAN ASAS PERGERAKAN


PERGERAKAN LOKOMOTOR & BUKAN LOKOMOTOR MANIPULASI ALATAN

PERGERAKAN ASAS

GIMNASTIK PENDIDIKAN PENGETAHUAN ASAS DALAM PERGERAKAN PENDIDIKAN PERGERAKAN GIMNASTIK IRAMA

KEMAHIRAN PERSEPSI MOTOR

GIMNASTIK ARTISTIK

PENDIDIKAN PERGERAKAN KREATIF

INTEPRETASI IDEA UNSUR PERGERAKAN

PERASAAN DAN TANGGAPAN DERIA

PERGERAKAN ASAS

DUA KATEGORI PERGERAKAN ASAS KBSR DAN KBSM IALAH : PERGERAKAN KREATIF GIMNASTIK

PERGERAKAN AKTIVITI BERIRAMA


RITMA ASAS RITMA KREATIF LAGU PERGERAKAN PERMAINAN KEMAHIRAN GIMNASTIK

PERGERAKAN LOKOMOTOR

BUKAN LOKOMOTIF
MEMBONGKOK MERENGANG MEMULAS BERPUSING MENGANGKAT BADAN MEREBAH MENGHAYUN

LOKOMOTIF

BERJALAN BERLARI MELONCAT MELOMPAT LARI SKIP GALOP MELUNCUR

PERGERAKAN PRA SEKOLAH

BERJALAN BERLARI MELONJAK MELOMPAT HOP MELUNGSUR BERGALOP ( JALAN SEPERTI KUDA) SKIP

PENDIDIKAN PERGERAKAN
KAEDAH P & P MELALUI PERGERAKAN MEMBANTU PERKEMBANGAN MURID DARI SEGI FIZIKAL, PSIKOLOGI DAN KEBOLEHAN BERINTERAKSI DAN PERHUBUNGAN DENGAN PERSEKITARANNYA.

PENDIDIKAN PERGERAKAN
PENDIDKAN PERGERAKAN DAPAT MELATIH KEMAHIRAN-KEMAHIRAN SEPERTI BERIKUT :
KEMAHIRAN Hubung kait moto r- penglihatan
-

CONTOH Menangkap bola - Melambung bola melalui gelung rotan - Menggelecek bola hoki
-Mengulang

Pemindahan motor -penglihatan

semula sesuatu pergerakan - Melakukan kedudukan pergerakan spt yang terdapat di dalam sesuatu gambar - Membaca dan melakukan pergerakan seperti yg terdapat di dlam sesuatu arahan Menari mengikut muzik - Melahirkan pergerakan kreatif mengikut muzik spt pic yg bunyi rendah dan kuat yg mengambarkan dgn langkah yg kuat dan badan yg rendah
-Mendengar

Hubung kait motor -pendengaran

Penukaran motor - pergerakan

dan melakukan arahan - Melahirkan urutan ritma seperti berttepuk atau mengetuk mengikut irama Aktiviti penyedaran tubuh badan - Aktiviti mengimbang badan
-Memanjat

Hubungan motor - kinestatik

Hubung kait motor - taktile

(Jungle gym) - Mernagkak menerusi terowong

GIMNASTIK PENDIDIKAN
DIBAHAGIKAN KEPADA KATEGORI BERIKUT :

Pengalaman lantai Pengalaman atas rumput Pengalaman atas tikar getah Permainan yang tidak memerlukan banyak alatan
Rujuk m.s. 106 & 107

GIMNASTIK BERIRAMA

Perlaksanaan kemahirannya dilakukan secara beransur-ansur. Dilakukan pada bentuk awalan dengan menggunakan peralatan seperti bola, belantan, gelung rotan, tali dan reben Kemudian diikuti dengan iringan muzik

Menggabungkan pergerakan dengan pola rutin yang mudah.

GIMNASTIK ARTISTIK
UNTUK MELAKSANAKAN GIMNASTIK ARTISTIK PELAJAR SEHARUSNYA TELAH BOLEH MENGUASAI KESEMUA ASAS GIMNASTIK

TAHAP PENGGUNAAN DAN KECEKAPAN SUDAH BOLEH MEMANUPULASI TUBUH BADAN


MEMPUNYAI ASAS PENGALAMAN GIMNASTIK SEPERTI AKSI PENDIRIAN TANGAN, GULINGAN, IMBANGAN DAN SEBAGAINYA. BIMBINGAN DARI GURU AMATLAH PENTING DALAM MELAKSANAKAN GIMNASTIK BERIRAMA INI.

PELAJAR MEMBERI TUMPUAN KEPADA AKSI-AKSI YANG LEBIH MENCABAR DAN MEREKA BENTUK PERGERAKAN BARU.
MATLAMAT GIMNASTIK ARTISTIK IALAH UNTUK MEMBOLEHKAN PELAJAR KEMAHIRAN-KEMAHIRAN YANG TELAH DITENTUKAN MELALUI KAEDAH-KAEDAH KHUSUS.

PENDIDIKAN KREATIF

KREATIVITI TIADA SEMPADAN DALAM PROSES MENEROKA, MENCUBA IDEA BARU DENGAN CARA TERSENDIRI IMAGINASI PENGGERAK KREATIVITI KREATIVITI ADALAH SEBAGAI SUATU BENTUK KECERDASAN MELIPUTI PELBAGAI FUNGSI OTAK KREATIVITI ADALAH ASPEK YANG PENTING DALAM FUNGSI KOGNITIF. ASPEK KREATIVITI OTAK BOLEH MENERANG DAN MENTERJEMAHKAN KONSEP-KONSEP ABSTRAK ASPEK KREATIVITI INI BOLEH DIPERKEMBANGKAN AGAR PELAJAR MEMINDAHKAN KREATIVITI DALAM PEMBELAJARAN YANG LAIN.

CIRI-CIRI KREATIVITI MENGIKUT TORRANCE (1969) MAMPU MENUMPUKAN PERHATIAN DALAM JANGKA MASA YANG LAMA
KEUPAYAAN UNTUK MENYUSUN

MELIHAT DARI SUDUT ATAU PERSPEKTIF YANG BERLAINAN


MENEROKA SEBELUM PENGAJARAN FORMAL MENGGUNAKAN SILENCE DAN HESITATION MELIHAT DENGAN LEBIH DEKAT MENGGUNAKAN FANTASI DAN IMAGINASI UNTUK MENYELESAIKAN MASALAH BERCERITA DAN MENYANYI

PERASAAN DAN TANGGAPAN DERIA


LOWENFIELD DAN BRITTAIN (1982) MENCADANGKAN EMPAT PERINGKAT DALAM PERKEMBANGAN KREATIVITI PERINGKAT SCRIBBLING : PELAJAR MENEROKA ALAM SEKITAR DENGAN MENGGUNAKAN PANCA INDERA PRA-SKEMA : PELAJAR CUBA MENGGAMBARKAN PENGALAMAN MEREKA SKEMA : PELAJAR MENEROKA KAEDAH BARU REALISME VISUAL : PELAJAR MULA MENYEDARI PERANAN KUMPULAN SOSIAL DAN MENUNJUKKAN MINAT UTK BEKERJA DAN BOLEH MENGAWAL PERASAAN DALAM KUMPULAN YANG TIDAK DIKAWAL OLEH ORANG DEWASA.

GURU MENGALAKKAN KEUNIKAN DAN KEASLIAN IDEA PELAJAR GURU PERLU MENYEDIAKAN RUANG DAN MASA BAGI PELAJAR MENEROKA DAN MENGHASILKAN IDEA-IDEA MENGIKUT CARA MEREKA SENDIRI. MENGALAKKAN PELAJAR BERMAIN; SEBAB IANYA ADA BERKAITAN DENGAN EKSPRESI IDEA, PERASAAN, EMOSI, MENGINTEPRETASI TUGAS MENGIKUT KEFAHAMAN MEREKA SENDIRI DAN MEMBERI PELUANG KEPADA MEREKA MENCUBA LANGKAH-LANGKAH MENGIKUT FIKIRAN MEREKA TANPA BATASAN.

PERANAN GURU UNTUK MENINGKATKAN KREATIVITI PELAJAR

OBJEKTIF PERGERAKAN PERGERAKAN YANG BEBAS UNTUK MENGGERAKKAN KREATIF


ANGGOTA BADAN
MENDAPAT PENGALAMAN UNTUK MELUAH PERASAAN, MASA, BEBAN DAN RUANG SERTA IDEA MENINGKATKAN TAHAP KESEDIAAN

MEMPERTINGKATKAN TAHAP INTERPRETASI RITMA DAN KORDINASI ANGGOTA BADAN

KOMPONEN PERGERAKAN KREATIF IMBANGAN BADAN


MASA RUANG ALIRAN

RUJUK M.S. 113

RUMUSAN

TOPIK INI MEMBERI PENEKANAN PENGETAHUAN ASAS TENTANG : PERGERAKAN ASAS PENDIDIKAN PERGERAKAN PENDIDIKAN KREATIF PENEKANAN KEPADA PERGERAKAN, BANYAK TERTUMPU KEPADA POTENSI NILAI PENDIDIKANNYA, POTENSI TERHADAP SUMBANGANNYA TERHADAP KECERDASAN PEMANGKIN KEMAHIRAN DAN TABII SOSIAL YANG MURNI MENYEDIAKAN PENGALAMAN BAGI MEMBANTU PELAJAR UNTUK MENCAPAI KEUPAYAAN KENDIRI

TOPIK 7
PENEROKAAN, MEMPEROLEH PENGALAMAN DAN EKSPRESI

OBJEKTIF
MEMBUAT INTEPRETASI DAN DEFINISI PENEROKAAN, PENGALAMAN MENERANGKAN TENTANG PENEROKAAN ALAT, BAHAN, PENGOLAHAN DAN MANUPULASI IDEA MENGHURAI DAN MENJANA MINDA TENTANG PENGGUNAAN PELBAGAI STRATEGI UNTUK MEMPEROLEHI PENGALAMAN MENERANGKAN BENTUK-BENTUK EKSPRESI MENGADAKAN DAN MEMAHAMI UNSUR-UNSUR DALAM EKSPRESI DIRI KANAK-KANAK

PETA MINDA
PENEROKAAN, MEMPEROLEH EKSPRESI PELBAGAI PENGALAMAN &

PENEROKAAN

MEMPEROLEH PENGALAMAN PELBAGAI STRATEGI MEMPEROLEHI PENGALAMAN AKTIVITI MEMPEROLEHI PENGALAMAN

EKSPRESI

MENEROKA ALAT & BAHAN CARA PENGOLAHAN & MANUPULASI

BENTUK EKSPRESI
UNSUR PERASAAN DALAM EKSPRESI

IDEA & ISI KANDUNGAN

KEPENTINGAN PENGALAMAN SECARA LANGSUNG

PENYAMPAIAN YANG BEREKSPRESI & AKTIVITI

PENEROKAAN
PENEROKAAN BERMAKSUD , MENYELIDIK UNTUK ,ENGETAHUI SESUATU YANG YANG BELUM DIKETAHUI LAGI. PELBAGAI CARA UNTUK MENEROKAM DIANATARANYA IALAH SEPERTI BERIKUT :

INKUIRI

MENCARI PENGETAHUAN

MEMBUAT EKSPERIMEN

MENGKAJI

MENEROKA

MENCAR

MANIPULASI

INGIN TAHU

MENCIPTA

PENEROKAAN

MENEROKA ALAT BAHAN


APABILA KANAK-KANAK TELAH MENGUASAI AKTIVITI-AKTIVITI LANTAI PELAJAR DIGALAKKAN MENEROKA PENGALAMAN PERALATAN

PERLATAN DI IMPROVISASI DAN DIMANUPULASI DAN DIGUNAKAN UNTUK AKTITVITI KEGEMARAN MEREKA
LATIHAN BERHALANGAN DIRANCANG BERPANDUKAN PENGGUNAAN PERALATAN YANG MUDAH SEPERTI BANGKU PANJANG, GELONG ROTAN, TALI DSBNYA. PELAJAR MENJALANKAN AKTIVITI MENGIMBANGKAN BADAN, CARA BERGERAK DAN CARA MENYOKONG BEBAN ANGGOTA BADAN DSBNYA.

MEMANIPULASI TUBUH BADAN SUPAYA BOLEH MELAKUKAN AKTIVITI GIMNASTIK. DIANATARANYA IALAH SEPERTI : DIRIAN TANGAN RODA KERETA GULINGAN IMBANGAN DAN SEBAGAINYA

MENEROKA CARA PENGOLAHAN DAN MANUPULASI.

MENEROKA IDEA DAN ISI KANDUNGAN PELAJAR DIGALAKKAN MENEROKA IDEA DAN ISI
KANDUNGAN YANG TERDAPAT DALAM PERGERAKAAN SEPERTI AKTIVITI MENGULING DAN MENGIMBANG PELAJAR PERLU BERSEDIA UNTUK MENGGUNAKAN KEMAHIRAN MELOMPAT, MENGGULING DENGAN SPONTAN APABILA BERLAKU KECEMASAN, SEPERTI TERJATUH DALAM PERMAINAN BOLA, BOLA JARING, BOLA KERANJANG DSBNYA.

MEMPEROLEH PENGALAMAN
PENGALAMAN DALAM SENI VISUAL, MUZIK DAN PERGERAKAN AKAN MENJANA PEMBELAJARAN KANAK-KANAK DALAM PELBAGAI BIDANG. BAGI PERKEMBANGAN KOGNITIF, KANAK-KANAK MENGUNAKAN SENI UNTUK MELUAHKAN FIKIRAN DAN IDEA MEREKA

PETA MINDA MEMPEROLEHI PENGALAMAN


PERSEPSI
MEMBINA KONSEP PEMAHAMAN

PENEMUAN

MEMPEROLEHI PENGALAMAN

KEMAHIRAN

PENGETAHUAN

HASIL

PROSES

AKITIVITI MEMPEROLEH PENGLAMAN RUJUK M.S. 120 & 121

KEPENTINGAN PENGALAMAN SECARA PENGALAMAN PERMAINANLANGSUNG SEPERTI KEMAHIRAN MEMBALING, MENANGKAP


PUNDI KACANG DAN DIPINDAHKAN KEPADA KEMAHIRAN MEMBALING DAN MENANGKAP BOLA JARING UNTUK RANCANGAN-RANCANGAN YANG TERDAPAT DALAM PERMAINAN BOLEH DISUSUN KEPADA 3 KATEGORI IAITU : a) PENGALAMAN KEMAHIRAN PERMAINAN TAK VARIAN - PELAJAR PERLU MERAMAL ARAH TUJU BOLA, PUNDI KACANG DSBNYA

b) PENGALAMAN KEMAHIRAN PERMAINAN DINAMIK - MENGUTARAKAN TEKNIK,HAMPIR PADA BENTUK PERMAINAN YANG SEBENAR
c) PENGALAMAN BERMAIN PERMAINAN - PERMAINAN YANG SEBENAR, BOLEH MEMBANTU MEREKA MENGHAYATI RASA KESERONOKAN, KEPUASAN, KEGEMBIRAAN DAN KEJAYAAN SEBAB PELBAGAI BENTUK EMOSi TERCETUS DARIPADA PENGALAMAN PERMAINAN.

EKSPRESI

PELAJAR MENEMUI POTENSI EKSPRESIF DIRI MELALUI PERKATAAN, BUNYI, GERAKAN DAN VISUAL (SDP)
EKSPRESI MEMBANTU PELAJAR UNTUK MERASA, MENYENTUH, MENDENGAR DAN MELIHAT SECARA LANGSUNG DUNIA MEREKA DENGAN CARA TERSENDIRI.

BENTUK EKSPRESI
PERASAAN LISAN REAKSI EMOSI BUKAN LISAN IDEA MENGGAMBAR MENGHASILKAN

UNSUR PERASAAN PERKATAAN PERASAN MERUPAKAN SATU KONSEP YANG SUSSAH DALAM EKSPRESI HENDAK DIHURAIKAN TETAPI IA HAMPIR SAMA DENGAN PENGKAJIAN
EMOSI EMOSI DAN PERSAAN KANAK-KANAK ADALAH LEBIH HEBAT BERBANDING ORANG DEWASA

PERASAAN ATAU REAKSI SESORANG INDIVIDU TERHADAP SESUATU SITUASI ADALAH TIDAK SAMA DENGAN INDIVIDU LAIN.
KEMATANGAN DARI SUDUT PERASAAN MERUPAKAN SATU CIRI PENTING DALAM SDP. KEMATANGAN PERASAAN MERUJUK KEPADA KEBOLEHAN MENYELESAIKAN MASALAH DAN MENYESUAIKAN DIRI DENGAN KEADAAN YANG TIDAK DIDUGA TANPA MEMBABITKAN PERASAAN KETERLALUAN ATAU TEKANAN JIWA.

PENYAMPAIAN PEMBENTUKAN SAHSIAH BOLEH MENYEBABKAN PELAJAR MENJADI YANG SEORANG YANG EKSPRESIF. UNTUK MEMPENGARUHI PELAJAR SUPAYA LEBIH BEREKSPRESIF PENGARUH PESONALITI TERHADAP PEMBELAJARAN PERLU BEREKSPRESIF DITEKAN.
UNTUK ITU GAYA PEMBELAJARAN PERLULAH DIRANGSANGKAN PADA SETIAP PELAJAR DIANTARANYA IALAH : RANGSANGAN PERSEKITARAN (CAHAYA, BUNYI, SUSUN ATUR BILIK DARJAH)

RANGSANGAN EMOSI (MOTIVASI, KEAZAMAN, TANGGUNGJAWAB, STRUKTUR)


RANGSANGAN SOSIOLOGI (DIRI SENDIRI, PASANGAN, RAKAN SEBAYA, KELOMPOK) RANGSANGAN FISIOLOGI (KEKKUATAN PERSEPSI YANG MERANGKUMI AUDITORI, VISUAL, KINESTETIK, MAKAN / MINUM, WAKTU BELAJAR, PERGERAKAN) RANGSANGAN PSIKOLOGI (ANALITIK ATAU GLOBAL, PEMPROSES OTAK KIRI DAN OTAK KANAN DAN IMPULSIF ATAU REFLEKSIF)(

CADANGAN AKTIVITI ANTARA AKTIVITI YANG DILAKUKAN DALAM MENGUJUDKAN EKSPRESIF


PELAJAR SUPAYA MENJADI LEBIH KREATIF IALAH MELAKSANAKAN PERMAINAN YANG BERSIFAT KOPERATIF DAN SUKAN TERDAPAT 2 AKITIVITI PERMAINAN IAIITU : AKTIVITI PEMAINAN REKAAN GURU AKTIVITI PERMAINAN REKAAN KANAK-KANAK

RUJUK M.S. 128

RUMUSAN
PENEROKAAN MEMPEROLEHI PENGALAMAN DAN LUAHAN EKSPRESI MERUPAKAN SATU AKTIVITI YANG PENTING PADA SENI DAN PENDIDIKAN. PELAJAR DIBERI PELUANG MENEROKA, MENGOLAH DAN MANUPULASIKAN SESUATU AKTIVITI. PELAJAR DIDEDAH DENGAN UNSUR-UNSUR PERASAAN DAN EMOSI DAN TAHU MENGURUSKAN EMOSI SERTA BOLEH MELUAHKAN PERASAAN TERHADAP EKSPRESI DIRI.

TOPIK 8
PENGHUBUNGKAITAN

PENGENALAN

PENGHUBUNGKAITAN DAN PAUTAN DI DALAM MATA PELAJARAN LAIN BERPERANAN SEBAGAI SATU STRATEGI DAN KAEDAH PENDIDIKAN MEMBANTU MELAHIRKAN PEMBELAJARAN DAN PERSEKITARAN SOSIAL

OBJEKTIF PENGHUBING KAITAN MEMAHAMI PENGERTIAN PENGHUBUNGKAITAN


KELEBIHAN PENGHUBUNGKAITAN DALAM P & P PERANAN PENGHUBUNGKAITAN DAN KAITANNYA DENGAN ASPEK P & P MENYATAKAN MOTIVASI SEBAGAI ALAT UNTUK P & P

PETA MINDA

PENGHUBUNGKAITAN

PENGENALAN PENGHUBUNG SDP DALAM MATAPELAJARAN LAIN

PERANAN GURU DALAM P & P

PENGERTIAN

PENGENALANKELEBIHAN PENGHUBUNGKAITAN

MENGHUBUNGKAIT PENGETAHUAN DALAM PELBAGAI MATAPELAJARAN

MOTIVASI, FASILITASI, PENYAMPAIAN PENGUKUHAN

TUJUAN DALAM BERBAGAI ASPEK P&P

HASIL PEMBELAJARAN

META KOGNITIF

KELEBIHAN PENGHUBUNGKAITAN
KEBERKESANAN PELAKSANAAN P&P SECARA PENGHUBUNGKAITAN
MEMPUNYAI SEMANGAT SALING BERGANTUNG
- PELAJAR MEMPUNYAI SEMANGAT SALING BERGANTUNG KE ARAH MENCAPAI PRESTASI CEMERLANG BAGI DIRI DAN KUMPULANNYA

KEMAHIRAN SOSIAL YANG PENTING UNTUK BERKOMUNIKASI


- PELAJAR PERLU MEMPUNYAI KEMAHIRAN SOSIAL YANG BAIK - KESEDARAN AKAUNTABILITI - PENILAIAN KUMPULAN - PERKARA KECIL TETAPI PENTING DALAM PROSES P & P - DAPAT MEWUJUDKAN SUASANA DINAMIK DAN INTERAKTIF DALAM SESUATU PROSES PEMBELAJARAN - MENYERAP PENGETAHUAN SERTA KEMAHIRAN DAN AKTIVITI YANG TIDAK DAPAT WUJUD SEBAGAI SATU SEBAGAI SATU MATA PELAJARAN.

TUJUAN PENGHUBUNGKAI TAN DALAM BERBAGAI ASPEK PenghubungkaitanPENGAJARAN merupakan satu saringan yang saling
berkait antara satu sama lain. Memudahkan pelajar untuk mengingat Melatih minda pelajar supaya sentisa kreatif dan aktif Pembelajaran berkesan

PENGHUBUNGKAITAN

SAINS

MATHS MUZIK

B.M.

SENI VISUAL

PENGHUBUNGKAITAN SENI VISUAL, MUZIK DAN PERGERAKAN DENGAN MATAPELAJARAN LAIN


BAHASA MUZIK SENI

PERGERAKAN
MATH MSP

SAINS

MENGHUBUNGKAI T PENGETAHUAN DALAM BERBAGAI MATA PELAJARAN 1. PROSES PENGHUBUNGKAITAN DALAM BERBAGAI
MATA PELAJARAN ADALAH BERFOKUSKAN KEPADA MATLAMAT AKHIRNYA

2. DENGAN ADANYA PEGHUBUNGKAITAN KEMAHIRAN DALAM BERBAGAI MATA PELAJARAN AKAN DAPAT MENGHUBUNGKAIT SESUATU YANG DIPELAJARI DENGAN KEADAAN KEHIDUPAN YANG SEBENAR.

HASIL PEMBELAJARAN BOLEH DIERTIKAN SEBAGAI MATLAMAT PEMBELAJARAN ATAU OBJEKTIF YANG PERLU DIPEROLEHI SECARA EKSPLISIT DAN IMPLISIT.

HASIL PEMBELAJARAN AKIBAT DARIPADA PENGHUBUNGKAITAN ITU AKAN MEMBUATKAN HASIL PEMBELA SESUATU PEMBELAJARAN ITU AKN MENJADI LEBIH EFEKTIF

Anda mungkin juga menyukai